Eredményes iskola

852 views
771 views

Published on

Published in: Technology, Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
852
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
3
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Eredményes iskola

  1. 1. Az eredményes iskola <ul><li>Az Országos Közoktatási Intézet 2004-2006. évi vizsgálatának néhány tapasztalata </li></ul>Balázs Éva Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  2. 2. Előzmények <ul><li>OKI intézményi szintű empirikus vizsgálatok (2001-2003:Válaszol az iskola, 1997-99: Tartalmi változások a kilencvenes években, Iskolavezetők a kilencvenes években, Tanári pálya és életkörülmények) </li></ul><ul><li>„ Jelentés a magyar közoktatásról” kötetek </li></ul><ul><li>Minőség, eredményesség, hatékonyság – az OKI 2004. évi konferenciája </li></ul><ul><li>Adatbázisok gyűjtése (KIR STAT, KIFIR, Középiskolák eredményessége) </li></ul><ul><li>Országos Kompetencia Mérések (OKM) </li></ul><ul><li>Nemzetközi tapasztalatok feltárása, beépítése </li></ul>
  3. 3. Módszerek <ul><li>Kvantitatív kutatás (1000 + 200 iskola) </li></ul><ul><li>- Kérdőíves vizsgálat (iskolaigazgató; iskolatípus, településtípus és </li></ul><ul><li>fenntartó szerint reprezentatív minta, lekérdezés kérdezőbiztossal) </li></ul><ul><li>- Kapcsolt adatok (oktatásstatisztika, országos kompetenciamérés </li></ul><ul><li>adatai, KIFIR, a középiskolai munka mutatói) </li></ul><ul><li>Kvalitatív kutatás (9 iskola) </li></ul><ul><ul><li>- Interjúk (átlagosan 6 interjú/helyszín) </li></ul></ul><ul><ul><li>egyéni: iskolafenntartó, igazgató, továbbtanulási, minőség-politikai, fegyelmi ügyek felelőse, munkaközösség-vezető, osztályfőnök </li></ul></ul><ul><ul><li>fókuszcsoportos: tanárok, szakképzés/munkaerőpiac, szülők, civil szféra szereplői, diákok </li></ul></ul><ul><ul><li>- Dokumentumelemzés </li></ul></ul><ul><ul><li>- Óratermi megfigyelések, digitális fényképek, filmek </li></ul></ul><ul><ul><li>- Esettanulmányok </li></ul></ul>
  4. 4. Kvantitatív <ul><li>Általánosítható tapasztalatok </li></ul><ul><li>Előre meghatározott dimenziók, kérdések </li></ul><ul><li>Statisztikai kapcsola-tok, összefüggések </li></ul><ul><li>Időbeli tendenciák </li></ul><ul><li>Hipotézisek igazolása / cáfolata </li></ul><ul><li>Leírás,magyarázat </li></ul><ul><li>Megkérdezettekkel formális interakciók </li></ul>Kvalitatív <ul><li>Egyediség keresése </li></ul><ul><li>„ Mélyfúrás” </li></ul><ul><li>Nem várt jelenségek </li></ul><ul><li>Nincsenek előzetes hipotézisek, elvárások </li></ul><ul><li>Vizsgálati dimenziók nem behatároltak </li></ul><ul><li>Megértés, új hipotézisek alapjai </li></ul><ul><li>Szereplők bevonódnak </li></ul>
  5. 5. A vizsgálat „újdonságai” <ul><li>Kvantitatív vizsgálat </li></ul><ul><li>Fókuszált téma: eredményesség </li></ul><ul><li>Egyes témák kontrollja: zárt és nyitott kérdések ugyanarról </li></ul><ul><li>Kvalitatív vizsgálat </li></ul><ul><li>Új módszertan (grounded theory, trianguláció, ATLAS.ti szövegelemző szoftver) </li></ul><ul><li>Új eszközök (fényképek, több óraelemzési szempont) </li></ul><ul><li>Váratlan helyzetek beépítése a vizsgálatba </li></ul><ul><li>Vegyes teamek </li></ul>
  6. 6. Néhány kutatási eredmény <ul><li>Az iskolai célok és az eredményesség </li></ul><ul><li>Az eredményességgel együtt járó tényezők </li></ul><ul><li>Az országos kompetenciamérés (OKM) iskolai felhasználásának tapasztalatai </li></ul><ul><li>Amit a kvalitatív vizsgálat adott a „hagyományos” megközelítéshez képest </li></ul>
  7. 7. Az iskolavezetés céljai <ul><li>Spontán válaszok </li></ul><ul><li>Fennmaradás, több pénz (18%) </li></ul><ul><li>Kultúra, értékközvetítés (16%) </li></ul><ul><li>Tárgyi tudás átadása (14%) </li></ul><ul><li>Eredményesség, hatékonyság (11%) </li></ul><ul><li>Készség, kompetencia-fejlesztés (10%) </li></ul><ul><li>Alkalmazkodás (9%) </li></ul><ul><li>Integráció (7%) </li></ul><ul><li>Jó légkör (tanulók, tanárok) (5%) </li></ul><ul><li>Egyéb (11%) </li></ul><ul><li>Zárt kérdésre adott válaszok </li></ul><ul><li>Készség, kompetenciafejlesztés (25%) </li></ul><ul><li>Kultúra, értékközvetítés (24%) </li></ul><ul><li>Eredményesség, hatékonyság (10%) </li></ul><ul><li>Integráció (9%) </li></ul><ul><li>Fennmaradás, több pénz (8%) </li></ul><ul><li>Alkalmazkodás (vonzáskörzet, </li></ul><ul><li>fenntartó, munkaerő-piac) (8%) </li></ul>Általános iskola
  8. 8. Az iskola céljai és az eredményesség <ul><li>Általános iskola: </li></ul><ul><li>A hivatalos oktatáspolitika céljai csak a felszínen vannak jelen </li></ul><ul><li>A célok alapján „gyerek-centrikus” igazgatók iskolái eredményesebbek, mint az „iskola-centrikusak” (mérhető eredményesség-javítás célja itt) </li></ul><ul><li>Középiskola: </li></ul><ul><li>A célok egyike sincs kapcsolatban az eredményességgel </li></ul><ul><li>A konzisztens célokkal rendelkező igazgatók iskolái eredményesebbek (+6-10 pont, 10. évf. matematika) </li></ul>
  9. 9. Az eredményességgel együtt járó tényezők <ul><li>Iskolától független tényezők (tanulói összetétel, településtípus, lányok aránya) hatása döntő </li></ul><ul><li>Iskola által befolyásolható tényezők: </li></ul><ul><li>Vezetés (általános és középiskola) </li></ul><ul><li>Pedagógiai aktivitás (nívócsoport, tehetség-gondozás) (általános iskola) </li></ul><ul><li>Igazgató tantestületi támogatottsága (középiskola, szki) </li></ul><ul><li>Az egyes gyerekekhez igazodó tanítás </li></ul><ul><li>Jól definiált értékelési szempontok (tanár, tanuló) </li></ul><ul><li>DE: Kontextuális hatás (az összefüggések a jó összetételű iskolák esetében erősek) </li></ul>
  10. 10. Az OKM hasznossága az igazgatók szerint
  11. 11. Mire használják az eredményeket? 37 28 Nincs válasz 16 14 Általános válaszok 47 58 „ Valódi” válaszok összesen 8 5 Pedagóguspolitika alakítására 3 5 Iskola teljesítménye bemutatására 12 17 Differenciált foglalkozásokhoz 4 5 Tanulók objektív értékelésére 15 18 Tervezéshez, célok kijelöléséhez 5 8 A feladatlapokat használják fel Középiskola (%) Általános iskola (%) Felhasználás célja
  12. 12. Az OKM-et hasznosító iskolák <ul><li>Különbségek: </li></ul><ul><li>iskola mérete és fenntartója szerint (nagy, önkormányzati) </li></ul><ul><li>az igazgató mennyire tartja hasznosnak a mérést </li></ul><ul><li>általában magas vezetői elvárások, több figyelem a tanításra </li></ul><ul><li>„ valódi” válaszok: általános iskola – közepes méretű települések; középiskola – jó teljesítmény) </li></ul><ul><li>a szakiskolákat az OKM indította el a standard tanulói mérések használata felé </li></ul>
  13. 13. Elégedettség és OKM eredményesség 39,1 522 5 21,4 510 4 -13,3 489 3 -24,8 472 2 -42,4 469 1 10. évfolyam szövegértési eredményessége (átlag) 6. évfolyam szövegértési teljesítménye (átlag) Elégedettség (1: nagyon elégedetlen, 5: nagyon elégedett)
  14. 14. Egy „gyűjtő” iskola eredményességi kritériumai
  15. 16. Az eredményességet befolyásoló tényezők két, eltérő eredményességű iskolában Rend, fegyelem a középpontban Tanulói függés / önállótlanság „ Többes morál’, törékenység Kortárskapcsolatok hiánya Hierarchia és paternalizmus, kötődés-szükséglet Integrációs igény Fegyelmezés indirekt formái Tanulói szabadság / önállóság Konszenzus, egységesség Erős kortárscsoport Tanár-diák partnerség Kultúra-azonosság Légkör, kultúra Három műszakos oktatás, szűkös extrakurrikuláris, szabadidős tevékenység Iskola = élet („ez van”) Jelentős időveszteség Felkészítés: érettségire, szakmunkásvizsgára, tanórán kívül Jelentős iskolában töltött idő, sok szabadidős tevékenység Iskola = élet („ez jó”) Időnyereség (törzsanyag a 10. évf. végére) Felkészítés: felsőoktatásba, oktatáson belül elég Tanítási keretek Frontális osztálymunka, tanulói passzivitás Diktálás, sok ismétlés Frontális osztálymunka, tanulói aktivitás Gyakori pozitív értékelés Tanári munka Nagy leterheltség Szakmai-pedagógiai kihívás Együttműködés nem jellemző; egyéniségek Kedvező munkakörülmények Szakmai kihívás, szellemi készenlét Együttműködés nem jellemző; egyéniségek Reflexivitás, „egymás szeme előtt” Tanárok Kötelező beiskolázás, „maradék” Heterogén társadalmi és etnikai tanulói összetétel Nagy lemorzsolódás Jelentős túljelentkezés, szelekciós lehetőség Társadalmilag homogén tanulói összetétel Stabilitás, kis lemorzsolódás Rekrutáció, tanulói jellemzők Ipariskola Gimnázium Dimenziók
  16. 17. Néhány tanulság* <ul><li>Az eredményesség fogalma nem egynemű </li></ul><ul><li>Az eredményesség mérése komplex, csak közelíthető; nincs „egy jó” mutató </li></ul><ul><li>Az eredményesség nem állapot, hanem folyamat – a fejlődés mérése fontosabb, mint az adott szinté </li></ul><ul><li>Támogatás, visszacsatolás és érdekeltség nélkül nem javul az eredményesség </li></ul><ul><li>Az eredmények közvetlen elszámoltatásra való alkalmazása az eredményesség javítása ellen hathat </li></ul><ul><li>Az állandó beavatkozás nem kedvez az eredményességi orientáció erősödésének </li></ul><ul><li>A nyilvánosság hozzájárulhat az eredményesség javításához </li></ul><ul><li>Az eredményesség mérését is tanulni kell </li></ul><ul><li>Az eredményesség növelésében a szelekció az iskolák általánosan alkalmazott fegyvere – ez rossz, de racionális </li></ul><ul><li>* Az ismertetett kutatás mellett a nemzetközi eredményesség-mérések tapasztalatait is figyelembe véve </li></ul>

×