• Like

Loading…

Flash Player 9 (or above) is needed to view presentations.
We have detected that you do not have it on your computer. To install it, go here.

Uploaded on

#halozatekf

#halozatekf

More in: Education , Travel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
No Downloads

Views

Total Views
1,091
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
21
Comments
0
Likes
1

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Dr. Forgó Sándor: Korszerű-gyors technológiai váltások és IT hatása az oktatásra
    Készítette:
    Égetőné Alakszai Katalin
    I.évf. MA
  • 2. A kommunikációs rendszer történelmi fejlődése:„Az információ tudás, az információ hatalom.”
    Első lépcsőfoka a kommunikációnak:
    1. Rajzos forma:
    /barlangrajzok, képírás/
    2. Egyszerű jelrendszer:
    /ékírás, szótagírás/
    3. Betűírás
    De: a szóbeli kommunikáció egyeduralma megmaradt, mert kevesen rendelkeztek az írás tudományával.
    A fejlődés második lépcsője:
    - Gutenberg(1440) forradalmi találmánya, a könyvnyomtatás, ami lehetővé tette a tömegességet
  • 3. Harmadik lépcsőfok:
    - kép és hangrögzítés feltalálása
    médiumok létrejötte
    elektronikus médiumok
    Az elektronikus és digitális (kép és hangrögzítések), amelynek révén a közlések teljesen új irányt vesznek.
  • 4. A szakirodalom a kommunikációs forradalmakat 5 időszakra osztja:
    I. Beszéd forradalma
    ( az ismeret átadhatóvá válik)
    II. Írás forradalma
    ( információ függetlenedése az emberi emlékezettől)
    III. Könyvnyomtatás
    ( információk tömeges átadása )
    IV. Távközlés forradalma
    ( hatalmas távolságok áthidalhatóvá válnak pillanatok alatt)
    V. Elektronikus információ feldolgozás
    ( megjelenik az ember-gép párbeszéd, a tárolásnak és a feldolgozásnak új lehetőségei nyílnak meg )
    Marshall MCLUHAN szerint az elektronikus média eltörli a tér dimenzióját.
  • 5. A modern tömegkommunikáció (rádió, tv) képes a közvetlen emberi kommunikációt életszerűen továbbítani. A különbség, hogy a tömegkommunikáció egyirányú, a befogadó a közlésre nem tud azonnal reagálni és közvetlen válaszolni.
    Az internet rohamos terjedése az érintkezés új formáit hozza létre.
    Egyes szerzők fontos szerepet tulajdonítanak ennek az új kommunikációs eszköznek.
    Az információtechnológia 4 ökölszabálya:
    • Előretekintő hozzáállás
    • 6. Kifelé tekintő megközelítés
    • 7. Optimista hozzáállás
    • 8. Kooperáció
  • A modern információtechnológia kialakulása
    1957 az első szputnyik fellövésével a kommunikáció globalizálódási forradalma elkezdődött.
    A modern információtechnológia 5 fő tétele:
    - Algoritmizálható információs folyamatok számítógéppel is elvégezhetőek,
    - Minden olyan információfeldolgozási folyamat, amely csak bizonyos elveknek engedelmeskedik, gépesíthető,
    - Csak olyan feladatokat valósítanak meg, amelyek gazdaságilag vagy katonailag indokoltak,
    - Minden információtechnikai rendszer méretei, szinte korlátlanul csökkenthetők,
    - Az információtechnikai rendszerek központi elemei, évente kb. 10 százalékkal válnak olcsóbbá.
  • 9. Az információs társadalom eszközei
    - Műholdas műsorszórás
    - közlekedéstechnika, kiváltképp repüléstechnika
    - telekommunikáció fejlődése
    - internet megjelenése
    A számítástechnika és a kommunikációs technikák integrációjának értelmezése:
    A médiumfajták keveredésének korszakát éljük. A rendszer lényege a digitalizáció.
    A tömeg- és telekommunikációs formák teljes mértékben informatizálódtak.
    A telekommunikációs vezeték nélküli mobil technológiák lehetővé teszik, illetve ösztönzik a távolsági kommunikációt.
  • 10. A médiakonvergencia és határterületek
    A konvergencia legelemibb példája az internet, amely a kommunikációs szolgáltatások széles körét teszik lehetővé.
    Az Európai Unió Bizottságának a távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról és ennek szabályozási kihatásairól szóló Zöld Könyve szerint a konvergencia:
    „ Különböző hálózati platformok azon képessége, hogy alapvetően hasonló szolgáltatási fajtákat hordozzanak, illetve olyan fogyasztói eszközök összefonódása, mint például a telefon, a televízió, és a személyi számítógép”.[…]
    A tömeg- és telekommunikáció határterületén kirajzolódik a telemédia. Az informatika és a telekommunikáció fedésében pedig a telematika.
  • 11. A kommunikáció fontosabb definíciói:
    1.Tömegkommunikáció:
    rendszerint egyirányú formában, jutnak el nagy tömeghez, az információk.
    2. Telekommunikáció:
    az egymástól távol lévő – halló- és látótávolságon kívüli – személyek közötti közlési formát értjük.
    3. Informatika:
    Önálló tudományág, amely az információk rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével, továbbításával foglalkozik.
    4. Médiainformatika:
    A (tömeg)kommunikációs médiumok és az informatika határterületén megjelenő szakterület, azaz a média gyártás és feldolgozás digitális változata.
  • 12. 5. Telemédia:
    médiakommunikáció, mobil televíziózás: a tömeg- és telekommunikáció határterületén körvonalazódó szakterület.
    6. Telematika:
    az informatika és a telekommunikáció kapcsolódásánál kirajzolódó szakterület
    Nem csupán a technológiák, hanem a kultúra, a média és az oktatás is egyfajta összeolvadásának vagyunk a tanúi.
  • 13. A távoktatástól az e-learningig
    Átmeneti ,fejlődési korszakban van a távoktatás: megkülönböztetünk most klasszikus távoktatást, és elektronikus távoktatást.
    A tanulás támogatója:
    - tutor
    - mentor
    - konzulens
    - tréner
    Az e-Learning és az elektronikus szolgáltatások is az USA-ban jelentek meg elsőként. Katonai fejlesztésként itt született az internet és a hálózat is.
    Az USA jóval előttünk jár a távoktatás terén.
    Európa szintjén is megjelenik az igény, de a széttagoltság, és a pénzügyi nehézségek akadályozzák a fejlődést.
  • 14. A tanulási lehetőségek átalakulása a technológia fejlődésével
    A technika nemcsak az e-learning megjelenésével kapott fontos szerepet az oktatásban, hanem már a számítógépek megjelenésével is.
    Az e-learning csak a ma ismert utolsó lépcsőfokai az elkezdődött fejlődési folyamatnak.
    A Schramm-féle taneszközök nemzedéki felosztása :
    - első nemzedék: képek, rajzok
    - második nemzedék: tankönyvek, nyomtatott tesztek
    - harmadik nemzedék: audiovizuális eszközök
    - negyedik nemzedék: nyelvi laborok, személyi számítógépek
    - ötödik nemzedék: internet, web alapú képzés
  • 15. A multimédia
    Eredetileg a több érzékszervi csatornára ható információhordozók gyűjtőneveként emlegették.
    Később az oktatócsomagot tekintették multimédia-rendszernek.
    A multimédia fogalom, ma már nem csupán oktatási eszköz, hanem széles körben terjed a társadalom különböző (tömeg- és telekommunikáció) területeire is.
    Napjainkban a multimédia a VR ( látszólagos valóság ) egyik előfutára.
    A szórakozva informálódást felváltja a szórakozva tanulás.
    „A multimédia olyan technológia, mely a számítógéppel segített kommunikációt és interakciót összetett, interaktív médiarendszerrel valósítja meg, és teszi lehetővé vizuális (adatok, szöveg, állókép, grafika, animáció, mozgókép) és auditív (beszéd, zene, zörej) megjelenítési formák integrálásával. „
  • 16. Az interaktív multimédia segítségével a felhasználó a valósidejű szimulációktól a virtuális világokig juthat el.
    a szöveg és az állókép időfüggetlen
    Időfüggetlen médiumok: egyedi elemek ( kép, szöveg )
    Folyamatos médiumok: időfüggőek, más-más képet és hangot hallunk az idő múlásával
    A multimédia kritériumai :
    1. A különböző médiumok egymástól teljesen függetlenek
    2. Az egyes összetevők között időbeli, térbeli és tartalmi szinkronizációs kapcsolatokat hozzunk létre.
    3. A médiumok kombinációja változatosságot, és több oldalú szemléltetési lehetőséget nyújt.
    4. A felhasználó párbeszédet folytat a rendszerrel, a továbblépés irányát ő választhatja meg.
    5. Non-lineáris: a tartalomban történő keresés gyors, nem kell lapozva eljutni a célinfoprmációig.
  • 17. A hagyományos képzés átalakulása
    Napjainkra a képzésnek egyre fontosabb szerepe van a :
    - Egyéni képességek helyett a szervezeti képességek javításának
    - Képzésből teljesítménynek
    - Ismeretátadás helyett az igényeknek megfelelő tanulási környezet megteremtésének
    -Standard helyett testre szabott termékekek
    - Off-the-job helyett on-the-job módszerek
    - Tanterem helyett bárhol, bármikor
    - Papír helyett elektronikusan
    - Körforgási ciklus helyett valós időnek.
    A képzésnek 4 fő kritériumnak kell eleget tenni:
    • A teljesítmény fokozásának szándéka.
    • A tanulási igényeknek legjobban megfelelő tervezés.
    • Az oktatás közvetítésére felhasznált eszközök sokfélesége.
    • Szintfelmérés illetve bizonyítvány megszerzésének lehetősége
  • 18. Tantermi- vagy hálózati oktatás?
    Az ipari társadalmat követő korszakra az információs társadalom, tudástársadalom, illetve tudás alapú társadalom jelzőt is használják.
    Ipari társadalom
    - frontális oktatás
    - a tudásrendszer zárt
    - a tudásátadás tankönyv alapú
    - a tanulás csoportos formában történik.
    Tudás alapú társadalom
    - konstruktivista oktatás
    - képességek és kompetenciák fejlesztése
    - tanulás élethosszig tartó
    - tankönyv mellett a tanuló kapcsolatba kerülhet tudás-hálózatokkal
  • 19. A számítógép szerepe a tanulási folyamatban
    Az információs technológiáról a digitális kultúra irányába tevődik át a hangsúly.
    Az információs kultúra magja a Digitális Írástudás
    A korszerű Információ- Kommunikációs Technológiai (IKT) eszközök többet közvetítenek az információs technológiánál – a Digitális Kultúra kialakulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá.
    Az IKT oktatás fókuszában a felhasználó, és nem az Info-specialista áll.
    A 21. századi tanulás, tanítás jellemzői:
    - széles körű szellemi és technológiai infrastruktúrára támaszkodhat
    - a tanulók már nemcsak az iskolában tanulhatnak
    - konstruktív szemlélet és tudásbázisok kora köszönt be
    - a digitális pedagógia révén, tartós, alkalmazható, szituatív tudást kapnak a diákok
    - kritériumorientált, diagnosztikus értékelés jellemzi, amely a teljesítményt kéri számon
  • 20. - non-lineáris rendszer váltja fel a régiformát, mely sokféle kapcsolatot építő, visszajelzéseket, megerősítéseket nyújtó tanulásszervezési forma.
    Az elektronikus tanulás
    Az eLearning három csoportban foglalja össze az Európai Unió oktatási modernizációs célkitűzéseit:
    1. infrastrukturális fejlesztések
    2. humán erőforrás fejlesztés
    3. oktatási és szakképzési rendszerek átalakítása
  • 21. A tanulási formák csoportosítása
    1. Computer-based Learning (CBL)
    2. Online Learning
    3.A Web alapú tanulás
    A Web alapú tanulás feltételei:
    - infrastruktúra
    - interoperabilitás
    - a tananyag bárhonnan történő elérhetősége
    Elektronikus médiumokkal történő tanulás e-learning
    - az e-learning egy hálózat-alapú oktatás
    - más felfogás szerint az e-learning tágabb jelentésű, és minden technológia alapú oktatás ide tartozik .
  • 22. Létezik még:
    - online eLearning
    - vegyes oktatás (blended learning)
    - U-learning
    Az e-learning megoldások összetevői:
    - hardver feltételek
    - szoftver (LMS, LCMS) feltételek
    LMS rendszerek: személyre szabott tanulási folyamat végezhető és szervezhető
    LCMS rendszerek: segítségével lehetőség van a tananyagok előállítására, tárolására, rendezésére
    Az e-learning megoldások személyi feltételei:
    - rendszergazdákra,
    - oktatási adminisztrátorokra,
    - tananyag közvetítőkre,
    - oktatókra,
    - tananyagfejlesztőkre, tananyagszerzőkre és
    - vezetőkre van szükség
  • 23. A képzési program (curriculum) tagozódása
  • 24. A saját ütemezésű képzés fogalma :
    nincs tanári vezetés, akkor a tanuló saját maga határozza meg a tanulás módját
    jelen van a tanár
    a tanulás
    szinkron aszinkron
    A szinkron képzés:
    - A szinkron tanulás az oktató irányításával zajlik egy előre meghatározott időpontban.
    - Chat - szöveg és hang formában (Internet-telefon, Voice over IP)
    - Whiteboard, közös tábla felületre rajzolás
    - Application Sharing, több személy által használható programok
    - Videokonferencia
  • 25. Az aszinkron képzés:
    tanári segítség folyamatosan nem érhető el, ilyenkor az interaktivitás csökken
    Közvetlen kommunikáció lehetősége:
    web-server – tárolt szöveg, kép, animáció, multimédia
    - e-mail – elektronikus levél
    - newsgroups - hírcsoportok
    - mailing-lists - levelezőlisták
    - self-tests - gyakorló tesztek
    - fórum
  • 26. IKT eszközök az oktatásban
    Digitális zsúrkocsi- mobil, digitális prezentációs eszköz
    IKT alapú konstruktív pedagógia bevezetésének stratégiája:
    szélessávú internet hozzáférés biztosítása,
    IKT infrastruktúra fejlesztése,
    pedagógus-továbbképzés,
    digitális tartalomszolgáltatás - mely utóbbit a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) valósítja meg.
    Interaktív tábla, digitális palatábla :
    Az interaktív tábla olyan, a pedagógiai folyamatban is jól hasznosítható IKT (Információs és Kommunikációs Technológiai) eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát úgy egy számítógéppel (és projektorral), hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak.
    Az integrált tanulási forma :
    A hagyományos tanórák internet támogatással bővülnek ki.
  • 27. Az integrált tanulás összetevői
  • 28. Vegyes típusú tanulás
  • 29. Távoktatás – e-learning
    Az e-learning technológiai alkotóelemei :
    1. Learning Management System (LMS)
    2. Tananyag, CBT
    3. Meta-adat
    4. Szerzői szoftver
    5. Általános alkotóelemek
    - browser
    - kapcsolódási pont
    Irányelvek, nemzetközi és nemzeti szervezetek, szabványok és rendszerek
    A hardver és a szoftver összetevők mellett az orgver, és courswere szempontoknak is meg kell felelni.
    Az elektronikus nyitott képzés értékelésének általános szempontrendszerei :
  • 30. 1. Irányelvek, politikák
    2. Nemzetközi szervezetek, kamarák, szakági minisztériumok ajánlásai
    3. Nemzeti akkreditációs és minőségbiztosítási testületek
    4. Szabványosítás
    5. Elemző, figyelő rendszerek
    Minősítési rendszerek
    Minőség értékelés
    Minőségbiztosítási folyamat
    Minőség biztosítási munka irányítása
    Szabványok
    Teljes körű minőség irányítás
    Egyéb rendszerek,elemző, figyelő rendszerek
    - elektronikus tudás-menedzsment- rendszerek (LMS)
    - kurzus-menedzsmentrendszerek (CMS)
  • 31.
  • 32. I. Hallgatói környezet:
    - Hozzáférés
    - Személyes testre szabottság
    - Aszinkron kommunikáció
    - Szinkron kommunikáció
    - Pedagógiai eszközök
    II. Szerzői környezet:
    - Tananyagfejlesztés
    - Kurzusvezetés
    - Tudásellenőrzés
    III. Tanári környezet:
    - Általános (nevelői, oktatói szerep)
    - Csoportmunka
    - Tutorálás
    - Kurzusértékelés
  • 33. IV. Adminisztráció:
    - Általános jellemzők
    V. Technikai követelmények:
    - Szerver-kliens platform technikai jellemzői
    VI. Általános tulajdonságok és jellemzők:
    - Általános jellemzők
    - Támogatottság
    - Költségek
  • 34. A szintézisen alapuló e-learning értékelő rendszer
    Egy e-learning tananyaggal és szolgáltatással kapcsolatban a felhasználói oldalról rendszerint a következő elvek fogalmazódnak meg:
    • Adjon információt a kurzusról
    • Többféle kommunikációs formát biztosítson,
    • Jól szerkesztett legyen,
    • Adminisztrálja az előmenetelemet,
    • Tartsa nyilván személyes adataimat,
    • Legyen tartalmas és didaktikus,
    • Könnyen lehessen benne eligazodni,
    • Személyre szabható legyen,
    • Tudjam, hogy milyenek technikai követelmények,
    • Tudjak véleményt nyilvánítani a használhatóságról.
    Ezeket a szempontokat figyelembe véve került kialakításra a
    Szintézisen Alapuló Minőségbiztosítási Rendszer
  • 35.
  • 36. A PowerPointos bemutatóhoz felhasznált tananyag:
    Dr. Forgó Sándor
    A KORSZERŰ – A GYORS TECHNOLÓGIA VÁLTÁSOK ÉS TUDÁSTRANSZFER LEHETŐSÉGÉT TÁMOGATÓ – OKTATÁSI MÓDSZEREK ÉS IT TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS GYAKORLATA A SZAKKÉPZÉSBEN
    KUTATÁSI RÉSZTANULMÁNY
    Készült a Nemzeti Szakképzési Intézet megrendelésére
    Kutatásvezető: Dr. Szabó István
    2007