 Első lépcsőfoka a kommunikációnak:
 1. Rajzos forma:
 /barlangrajzok, képírás/
 2. Egyszerű jelrendszer:
 /ékírás, s...
 Harmadik lépcsőfok:
 - kép és hangrögzítés feltalálása

 médiumok létrejötte


 elektronikus médiumok
Az elektroni...
 I. Beszéd forradalma
 ( az ismeret átadhatóvá válik)
 II. Írás forradalma
 ( információ függetlenedése az emberi emlé...
 A modern tömegkommunikáció (rádió, tv) képes a közvetlen
emberi kommunikációt életszerűen továbbítani. A különbség, hogy...
 1957 az első szputnyik fellövésével a kommunikáció globalizálódási
forradalma elkezdődött.
 A modern információtechnoló...
 - Műholdas műsorszórás
 - közlekedéstechnika, kiváltképp repüléstechnika
 - telekommunikáció fejlődése
 - internet me...
 A konvergencia legelemibb példája az internet, amely a
kommunikációs szolgáltatások széles körét teszik lehetővé.
 Az E...
 1. Tömegkommunikáció:
 rendszerint egyirányú formában,
jutnak el nagy tömeghez, az információk.
 2. Telekommunikáció:
...
 5. Telemédia:
 médiakommunikáció, mobil televíziózás: a tömeg- és
telekommunikáció határterületén körvonalazódó
szakter...
 Átmeneti ,fejlődési korszakban van a távoktatás:
megkülönböztetünk most klasszikus távoktatást, és elektronikus
távoktat...
 A technika nemcsak az e-learning megjelenésével kapott fontos
szerepet az oktatásban, hanem már a számítógépek
megjelené...
 Eredetileg a több érzékszervi csatornára ható információhordozók
gyűjtőneveként emlegették.
 Később az oktatócsomagot t...
 Az interaktív multimédia segítségével a felhasználó a valósidejű
szimulációktól a virtuális világokig juthat el.
 a szö...
 Napjainkra a képzésnek egyre fontosabb szerepe van a :
 - Egyéni képességek helyett a szervezeti képességek javításának...
 Az ipari társadalmat követő korszakra az információs társadalom,
tudástársadalom, illetve tudás alapú társadalom jelzőt ...
 Az információs technológiáról a digitális kultúra irányába tevődik át
a hangsúly.
 Az információs kultúra magja a Digit...
 - non-lineáris rendszer váltja fel a régiformát, mely sokféle
kapcsolatot építő, visszajelzéseket, megerősítéseket nyújt...
 1. Computer-based Learning (CBL)
 2. Online Learning
 3. A Web alapú tanulás
 A Web alapú tanulás feltételei:
 - inf...
 Létezik még:
 - online eLearning
 - vegyes oktatás (blended learning)
 - U-learning

 Az e-learning megoldások össz...
 A saját ütemezésű képzés fogalma :
 nincs tanári vezetés, akkor a tanuló saját maga határozza meg
a tanulás módját
 je...
 Az aszinkron képzés:
 tanári segítség folyamatosan nem érhető el, ilyenkor az interaktivitás
csökken
 Közvetlen kommun...
 Digitális zsúrkocsi- mobil, digitális prezentációs eszköz
 IKT alapú konstruktív pedagógia bevezetésének stratégiája:
...
 Az e-learning technológiai alkotóelemei :
 1. Learning Management System (LMS)
 2. Tananyag, CBT
3. Meta-adat
 4. Sze...
 1. Irányelvek, politikák
 2. Nemzetközi szervezetek, kamarák, szakági minisztériumok
ajánlásai
 3. Nemzeti akkreditáci...
 I. Hallgatói környezet:
 - Hozzáférés
 - Személyes testre szabottság
 - Aszinkron kommunikáció
 - Szinkron kommuniká...
 IV. Adminisztráció:
 - Általános jellemzők
 V. Technikai követelmények:
 - Szerver-kliens platform technikai jellemző...
 Egy e-learning tananyaggal és szolgáltatással kapcsolatban a
felhasználói oldalról rendszerint a következő elvek fogalma...
 A PowerPointos bemutatóhoz felhasznált tananyag:
 Dr. Forgó Sándor
 A KORSZERŰ – A GYORS TECHNOLÓGIA VÁLTÁSOK ÉS
TUDÁS...
Elektronikus médiumok
Elektronikus médiumok
Elektronikus médiumok
Elektronikus médiumok
Elektronikus médiumok
Elektronikus médiumok
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Elektronikus médiumok

1,137

Published on

#halozatekf

Published in: Education, Travel
0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total Views
1,137
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
22
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Elektronikus médiumok

  1. 1.  Első lépcsőfoka a kommunikációnak:  1. Rajzos forma:  /barlangrajzok, képírás/  2. Egyszerű jelrendszer:  /ékírás, szótagírás/  3. Betűírás  De: a szóbeli kommunikáció egyeduralma megmaradt, mert kevesen rendelkeztek az írás tudományával.  A fejlődés második lépcsője:  - Gutenberg(1440) forradalmi találmánya, a könyvnyomtatás, ami lehetővé tette a tömegességet
  2. 2.  Harmadik lépcsőfok:  - kép és hangrögzítés feltalálása   médiumok létrejötte    elektronikus médiumok Az elektronikus és digitális (kép és hangrögzítések), amelynek révén a közlések teljesen új irányt vesznek.
  3. 3.  I. Beszéd forradalma  ( az ismeret átadhatóvá válik)  II. Írás forradalma  ( információ függetlenedése az emberi emlékezettől)  III. Könyvnyomtatás  ( információk tömeges átadása )  IV. Távközlés forradalma  ( hatalmas távolságok áthidalhatóvá válnak pillanatok alatt)  V. Elektronikus információ feldolgozás  ( megjelenik az ember-gép párbeszéd, a tárolásnak és a feldolgozásnak új lehetőségei nyílnak meg )  Marshall MCLUHAN szerint az elektronikus média eltörli a tér dimenzióját.
  4. 4.  A modern tömegkommunikáció (rádió, tv) képes a közvetlen emberi kommunikációt életszerűen továbbítani. A különbség, hogy a tömegkommunikáció egyirányú, a befogadó a közlésre nem tud azonnal reagálni és közvetlen válaszolni.  Az internet rohamos terjedése az érintkezés új formáit hozza létre.  Egyes szerzők fontos szerepet tulajdonítanak ennek az új kommunikációs eszköznek.  Az információtechnológia 4 ökölszabálya:  Előretekintő hozzáállás  Kifelé tekintő megközelítés  Optimista hozzáállás  Kooperáció
  5. 5.  1957 az első szputnyik fellövésével a kommunikáció globalizálódási forradalma elkezdődött.  A modern információtechnológia 5 fő tétele:  - Algoritmizálható információs folyamatok számítógéppel is elvégezhetőek,  - Minden olyan információfeldolgozási folyamat, amely csak bizonyos elveknek engedelmeskedik, gépesíthető,  - Csak olyan feladatokat valósítanak meg, amelyek gazdaságilag vagy katonailag indokoltak,  - Minden információtechnikai rendszer méretei, szinte korlátlanul csökkenthetők,  - Az információtechnikai rendszerek központi elemei, évente kb. 10 százalékkal válnak olcsóbbá.
  6. 6.  - Műholdas műsorszórás  - közlekedéstechnika, kiváltképp repüléstechnika  - telekommunikáció fejlődése  - internet megjelenése  A számítástechnika és a kommunikációs technikák integrációjának értelmezése:  A médiumfajták keveredésének korszakát éljük. A rendszer lényege a digitalizáció.  A tömeg- és telekommunikációs formák teljes mértékben informatizálódtak.  A telekommunikációs vezeték nélküli mobil technológiák lehetővé teszik, illetve ösztönzik a távolsági kommunikációt. 
  7. 7.  A konvergencia legelemibb példája az internet, amely a kommunikációs szolgáltatások széles körét teszik lehetővé.  Az Európai Unió Bizottságának a távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról és ennek szabályozási kihatásairól szóló Zöld Könyve szerint a konvergencia:  „ Különböző hálózati platformok azon képessége, hogy alapvetően hasonló szolgáltatási fajtákat hordozzanak, illetve olyan fogyasztói eszközök összefonódása, mint például a telefon, a televízió, és a személyi számítógép”.[…]  A tömeg- és telekommunikáció határterületén kirajzolódik a telemédia. Az informatika és a telekommunikáció fedésében pedig a telematika.
  8. 8.  1. Tömegkommunikáció:  rendszerint egyirányú formában, jutnak el nagy tömeghez, az információk.  2. Telekommunikáció:  az egymástól távol lévő – halló- és látótávolságon kívüli – személyek közötti közlési formát értjük.  3. Informatika:  Önálló tudományág, amely az információk rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével, továbbításával foglalkozik.  4. Médiainformatika:  A (tömeg)kommunikációs médiumok és az informatika határterületén megjelenő szakterület, azaz a média gyártás és feldolgozás digitális változata.
  9. 9.  5. Telemédia:  médiakommunikáció, mobil televíziózás: a tömeg- és telekommunikáció határterületén körvonalazódó szakterület.  6. Telematika:  az informatika és a telekommunikáció kapcsolódásánál kirajzolódó szakterület  Nem csupán a technológiák, hanem a kultúra, a média és az oktatás is egyfajta összeolvadásának vagyunk a tanúi.
  10. 10.  Átmeneti ,fejlődési korszakban van a távoktatás: megkülönböztetünk most klasszikus távoktatást, és elektronikus távoktatást.  A tanulás támogatója: - tutor - mentor - konzulens - tréner Az e-Learning és az elektronikus szolgáltatások is az USA-ban jelentek meg elsőként. Katonai fejlesztésként itt született az internet és a hálózat is. Az USA jóval előttünk jár a távoktatás terén. Európa szintjén is megjelenik az igény, de a széttagoltság, és a pénzügyi nehézségek akadályozzák a fejlődést.
  11. 11.  A technika nemcsak az e-learning megjelenésével kapott fontos szerepet az oktatásban, hanem már a számítógépek megjelenésével is.  Az e-learning csak a ma ismert utolsó lépcsőfokai az elkezdődött fejlődési folyamatnak.  A Schramm-féle taneszközök nemzedéki felosztása :  - első nemzedék: képek, rajzok  - második nemzedék: tankönyvek, nyomtatott tesztek  - harmadik nemzedék: audiovizuális eszközök  - negyedik nemzedék: nyelvi laborok, személyi számítógépek  - ötödik nemzedék: internet, web alapú képzés
  12. 12.  Eredetileg a több érzékszervi csatornára ható információhordozók gyűjtőneveként emlegették.  Később az oktatócsomagot tekintették multimédia-rendszernek.  A multimédia fogalom, ma már nem csupán oktatási eszköz, hanem széles körben terjed a társadalom különböző (tömeg- és telekommunikáció) területeire is.  Napjainkban a multimédia a VR ( látszólagos valóság ) egyik előfutára.  A szórakozva informálódást felváltja a szórakozva tanulás.  „A multimédia olyan technológia, mely a számítógéppel segített kommunikációt és interakciót összetett, interaktív médiarendszerrel valósítja meg, és teszi lehetővé vizuális (adatok, szöveg, állókép, grafika, animáció, mozgókép) és auditív (beszéd, zene, zörej) megjelenítési formák integrálásával. „
  13. 13.  Az interaktív multimédia segítségével a felhasználó a valósidejű szimulációktól a virtuális világokig juthat el.  a szöveg és az állókép időfüggetlen  Időfüggetlen médiumok: egyedi elemek ( kép, szöveg )  Folyamatos médiumok: időfüggőek, más-más képet és hangot hallunk az idő múlásával  A multimédia kritériumai :  1. A különböző médiumok egymástól teljesen függetlenek  2. Az egyes összetevők között időbeli, térbeli és tartalmi szinkronizációs kapcsolatokat hozzunk létre.  3. A médiumok kombinációja változatosságot, és több oldalú szemléltetési lehetőséget nyújt.  4. A felhasználó párbeszédet folytat a rendszerrel, a továbblépés irányát ő választhatja meg.  5. Non-lineáris: a tartalomban történő keresés gyors, nem kell lapozva eljutni a célinfoprmációig.
  14. 14.  Napjainkra a képzésnek egyre fontosabb szerepe van a :  - Egyéni képességek helyett a szervezeti képességek javításának  - Képzésből teljesítménynek  - Ismeretátadás helyett az igényeknek megfelelő tanulási környezet megteremtésének  -Standard helyett testre szabott termékekek  - Off-the-job helyett on-the-job módszerek  - Tanterem helyett bárhol, bármikor  - Papír helyett elektronikusan  - Körforgási ciklus helyett valós időnek.  A képzésnek 4 fő kritériumnak kell eleget tenni:  • A teljesítmény fokozásának szándéka.  • A tanulási igényeknek legjobban megfelelő tervezés.  • Az oktatás közvetítésére felhasznált eszközök sokfélesége.  • Szintfelmérés illetve bizonyítvány megszerzésének lehetősége
  15. 15.  Az ipari társadalmat követő korszakra az információs társadalom, tudástársadalom, illetve tudás alapú társadalom jelzőt is használják.  Ipari társadalom  - frontális oktatás  - a tudásrendszer zárt  - a tudásátadás tankönyv alapú  - a tanulás csoportos formában történik. Tudás alapú társadalom - konstruktivista oktatás - képességek és kompetenciák fejlesztése - tanulás élethosszig tartó - tankönyv mellett a tanuló kapcsolatba kerülhet tudás- hálózatokkal
  16. 16.  Az információs technológiáról a digitális kultúra irányába tevődik át a hangsúly.  Az információs kultúra magja a Digitális Írástudás  A korszerű Információ- Kommunikációs Technológiai (IKT) eszközök többet közvetítenek az információs technológiánál – a Digitális Kultúra kialakulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá.  Az IKT oktatás fókuszában a felhasználó, és nem az Info-specialista áll.  A 21. századi tanulás, tanítás jellemzői:  - széles körű szellemi és technológiai infrastruktúrára támaszkodhat  - a tanulók már nemcsak az iskolában tanulhatnak  - konstruktív szemlélet és tudásbázisok kora köszönt be  - a digitális pedagógia révén, tartós, alkalmazható, szituatív tudást kapnak a diákok  - kritériumorientált, diagnosztikus értékelés jellemzi, amely a teljesítményt kéri számon
  17. 17.  - non-lineáris rendszer váltja fel a régiformát, mely sokféle kapcsolatot építő, visszajelzéseket, megerősítéseket nyújtó tanulásszervezési forma.  Az elektronikus tanulás  Az eLearning három csoportban foglalja össze az Európai Unió oktatási modernizációs célkitűzéseit:  1. infrastrukturális fejlesztések  2. humán erőforrás fejlesztés  3. oktatási és szakképzési rendszerek átalakítása 
  18. 18.  1. Computer-based Learning (CBL)  2. Online Learning  3. A Web alapú tanulás  A Web alapú tanulás feltételei:  - infrastruktúra  - interoperabilitás  - a tananyag bárhonnan történő elérhetősége Elektronikus médiumokkal történő tanulás e-learning - az e-learning egy hálózat-alapú oktatás - más felfogás szerint az e-learning tágabb jelentésű, és minden technológia alapú oktatás ide tartozik .
  19. 19.  Létezik még:  - online eLearning  - vegyes oktatás (blended learning)  - U-learning   Az e-learning megoldások összetevői:  - hardver feltételek  - szoftver (LMS, LCMS) feltételek  LMS rendszerek: személyre szabott tanulási folyamat végezhető és szervezhető  LCMS rendszerek: segítségével lehetőség van a tananyagok előállítására, tárolására, rendezésére  Az e-learning megoldások személyi feltételei:  - rendszergazdákra,  - oktatási adminisztrátorokra,  - tananyag közvetítőkre,  - oktatókra,  - tananyagfejlesztőkre, tananyagszerzőkre és  - vezetőkre van szükség 
  20. 20.  A saját ütemezésű képzés fogalma :  nincs tanári vezetés, akkor a tanuló saját maga határozza meg a tanulás módját  jelen van a tanár  a tanulás  szinkron aszinkron  A szinkron képzés:  - A szinkron tanulás az oktató irányításával zajlik egy előre meghatározott időpontban.  - Chat - szöveg és hang formában (Internet-telefon, Voice over IP)  - Whiteboard, közös tábla felületre rajzolás  - Application Sharing, több személy által használható programok  - Videokonferencia
  21. 21.  Az aszinkron képzés:  tanári segítség folyamatosan nem érhető el, ilyenkor az interaktivitás csökken  Közvetlen kommunikáció lehetősége:  web-server – tárolt szöveg, kép, animáció, multimédia  - e-mail – elektronikus levél  - newsgroups - hírcsoportok  - mailing-lists - levelezőlisták  - self-tests - gyakorló tesztek  - fórum
  22. 22.  Digitális zsúrkocsi- mobil, digitális prezentációs eszköz  IKT alapú konstruktív pedagógia bevezetésének stratégiája:  szélessávú internet hozzáférés biztosítása,  IKT infrastruktúra fejlesztése,  pedagógus-továbbképzés,  digitális tartalomszolgáltatás - mely utóbbit a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) valósítja meg.  Interaktív tábla, digitális palatábla : Az interaktív tábla olyan, a pedagógiai folyamatban is jól hasznosítható IKT (Információs és Kommunikációs Technológiai) eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát úgy egy számítógéppel (és projektorral), hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak. Az integrált tanulási forma : A hagyományos tanórák internet támogatással bővülnek ki.
  23. 23.  Az e-learning technológiai alkotóelemei :  1. Learning Management System (LMS)  2. Tananyag, CBT 3. Meta-adat  4. Szerzői szoftver  5. Általános alkotóelemek  - browser  - kapcsolódási pont  Irányelvek, nemzetközi és nemzeti szervezetek, szabványok és rendszerek  A hardver és a szoftver összetevők mellett az orgver, és courswere szempontoknak is meg kell felelni.  Az elektronikus nyitott képzés értékelésének általános szempontrendszerei :
  24. 24.  1. Irányelvek, politikák  2. Nemzetközi szervezetek, kamarák, szakági minisztériumok ajánlásai  3. Nemzeti akkreditációs és minőségbiztosítási testületek  4. Szabványosítás  5. Elemző, figyelő rendszerek  Minősítési rendszerek  Minőség értékelés › Minőségbiztosítási folyamat › Minőség biztosítási munka irányítása › Szabványok  Teljes körű minőség irányítás  Egyéb rendszerek,elemző, figyelő rendszerek  - elektronikus tudás-menedzsment- rendszerek (LMS)  - kurzus-menedzsmentrendszerek (CMS)
  25. 25.  I. Hallgatói környezet:  - Hozzáférés  - Személyes testre szabottság  - Aszinkron kommunikáció  - Szinkron kommunikáció  - Pedagógiai eszközök  II. Szerzői környezet:  - Tananyagfejlesztés  - Kurzusvezetés  - Tudásellenőrzés  III. Tanári környezet:  - Általános (nevelői, oktatói szerep)  - Csoportmunka  - Tutorálás  - Kurzusértékelés
  26. 26.  IV. Adminisztráció:  - Általános jellemzők  V. Technikai követelmények:  - Szerver-kliens platform technikai jellemzői  VI. Általános tulajdonságok és jellemzők: - Általános jellemzők - Támogatottság - Költségek
  27. 27.  Egy e-learning tananyaggal és szolgáltatással kapcsolatban a felhasználói oldalról rendszerint a következő elvek fogalmazódnak meg:  • Adjon információt a kurzusról  • Többféle kommunikációs formát biztosítson,  • Jól szerkesztett legyen,  • Adminisztrálja az előmenetelemet,  • Tartsa nyilván személyes adataimat,  • Legyen tartalmas és didaktikus,  • Könnyen lehessen benne eligazodni,  • Személyre szabható legyen,  • Tudjam, hogy milyenek technikai követelmények,  • Tudjak véleményt nyilvánítani a használhatóságról.  Ezeket a szempontokat figyelembe véve került kialakításra a  Szintézisen Alapuló Minőségbiztosítási Rendszer
  28. 28.  A PowerPointos bemutatóhoz felhasznált tananyag:  Dr. Forgó Sándor  A KORSZERŰ – A GYORS TECHNOLÓGIA VÁLTÁSOK ÉS TUDÁSTRANSZFER LEHETŐSÉGÉT TÁMOGATÓ – OKTATÁSI MÓDSZEREK ÉS IT TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS GYAKORLATA A SZAKKÉPZÉSBEN  KUTATÁSI RÉSZTANULMÁNY  Készült a Nemzeti Szakképzési Intézet megrendelésére  Kutatásvezető: Dr. Szabó István  2007
  1. A particular slide catching your eye?

    Clipping is a handy way to collect important slides you want to go back to later.

×