Egely György - Apokalipszis 2012

1,624 views
1,574 views

Published on

Egely György - Apokalipszis 2012

Published in: Automotive
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,624
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
60
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Egely György - Apokalipszis 2012

  1. 1. Egely GyörgyApokalipszis 2012 1
  2. 2. Apokalipszis 2012 - Egely György tanulmánya Budakeszi 2008 A szerz kiadása © dr Egely György 2008Az anyag a szerz nevének és az idézet forrásánakmegjelölésével változatlan formában terjeszthet http://www.egely.hu/ Egely Kutató-Fejleszt Kft. 2092 Budakeszi, Pf. 38. Tel/Fax : 06 23 450-787 E-mail: egely@egely.hu E-mail 2: egely@t-online.hu 2
  3. 3. TartalomjegyzékÖsszefoglalás: ........................................................................................................ 4I. rész. Játék az összeomlással ............................................................................... 6II. rész Az összeomláshoz vezet négy lépcs fok .............................................. 41III. rész Maradt-e remény? Hogy lehet kitörni? .................................................. 77IV. rész Az ideges évek ..................................................................................... 109Hivatkozások és javasolt olvasmányok ............................................................. 115Dr. Egely György önéletrajza............................................................................ 119 3
  4. 4. Egely György: Apokalipszis: már 2012-ben? Összefoglalás:Ez a tanulmány négy részb l áll.Az els ben bemutatjuk, hogy az energiaárak emelkedése miért és hogyanváltotta ki a társadalmi és gazdasági válságot, s megnézzük, milyen „játék”stratégiát követ az energiaipar, hogy zték ki a piacgazdaságot az életünketalapvet en befolyásoló energiaiparból. Az olajipar dominánssá vált azenergiaszektorban. Ennek kapcsán két olyan összeomlást vizsgálunk meg,melyek a monokultúra veszélyét mutatják. Az els a már terjed tömegesméhpusztulás, valamint az 1840-es évek ír éhínsége (krumpliválság).A második részben az 1520-as évek három, máig ható összeomlásának példáján(Mohács, Közép-Amerika, India) át megnézzük az odavezet útjellegzetességeit, tanulságait, hogy lássuk a párhuzamokat a mai helyzettel. Amohácsi összeomlás példáján át vizsgáljuk az akkori vezetés és a mai köztianalógiákat (II. Lajos, a köznemesek, Szapolyai, Tomori Pál érsek, stb.,valamint Horn Gyula, Kovács László, Magyar Bálint…)A harmadik részben a környezeti és gazdasági válságból való kilábalásistratégiákat elemezzük. Látjuk, hogy a mai technikával a vég elkerülhetetlen.Ma csak két alternatívát ad a technika: Az energiatermelés vagy olcsó, de akkorszennyez, s ez környezeti katasztrófát okoz. Vagy megújuló, szennyezésmentes,akkor viszont drága, s az gazdasági összeomlást hoz. A megszokott módszerektöbbé már nem használhatóak... Vagy a technikai megújulás jön, vagy astagnálás, esetleg ezután az összeomlás ... 4
  5. 5. A negyedik részben pedig az elmúlt 100 év 11 évenként bekövetkez sorsfordítóeseményeit soroljuk fel. 2011-12-ben egyszerre három ok miatt is érhetünkkritikus eseményekhez. 5
  6. 6. I. rész. Játék az összeomlással„Aki 1960 után született, jó esélye van, hogy er szak, járványok vagy éhínségvégezzen vele.”Hetesi Zsolt, az ELTE fizikusa, a Fenntartható Fejl dés EgyetemköziKutatócsoportjának elemz je hosszú tanulmányt tett közzé a közelg társadalmiösszeomlásról. Sötét képet fest a magas energiaárak miatti válságról: az elejénmég lassú, majd egyre gyorsuló társadalmi összeomlásról. A tanulmány szerintaz eddigi megszokott társadalmi rend sok helyen összeomlik, nem lesz benzin,bizonytalanná válik az áramellátás, s t, ezek következményeként összeomlik aközlekedés, egészségügy, stb. Emiatt akadozik az áruszállítás és csökkennek amez gazdaság hozamai is. A nagyvárosi emberek milliói el ször egymást ölik,majd nyomorúságos körülmények között vagy elmenekülnek, vagy ottpusztulnak el.Vajon van-e realitása ennek a sötét, paranoid jöv képnek, vagy csak üreshuhogás? Ha az utóbbi, akkor többet árt, mint használ. Mi lehet avalóságtartalma? Úgy gondolom, hogy a szerz diagnózisa átgondolt, alapos ésnagy, helyenként 5-10%-os valószín sége van annak a szomorú jöv képnek,amit ez a dolgozat leír [1].Andrew Grove (Gróf András), az Intel elnök-vezérigazgatója szerint: ”csak aparanoidok maradnak fent” [2]. Gróf, aki jó pár válságot, számos „technikaiföldrengést” átélt már az elektronikai ipar késhegyre men küzdelmeiben,hitelesen elemzi a válságok felismerésének ismérveit, elhárításuk módszereit, s 6
  7. 7. számos cég felemelkedésének és összeomlásának tanulságait. Tapasztalataiszerint a válság mindig akkor következik be, amikor egy cég eredményei hosszúideig javulnak, majd tet znek – stagnálnak. Ekkor d l el, hogy min ségiváltással tudnak-e újra emelkedni, vagy – és ez a gyakoribb – megindulnak alejt n, ahonnan már nincs visszaút. A csúcs: a stratégiai inflexiós pont, amikor atermelés mennyisége, vagy a haszon tet zik. Ez egyben veszélyes elágazási pontis. Kiút csak felfelé vagy lefelé van, nem lehet mindig a csúcson maradni.Ma a fejlett világ termelése (a GDP, a nemzeti termék) mutatói szerint elérte acsúcsot, stagnál, alig változik. Valójában a világgazdaság már hanyatló óriáscégképét mutatja. A GDP-ben ugyanis benne vannak az óriás bankok és olajcégeknyereségei is, de ezek mögött már nincs társadalmi haszon, csak üres, az egésztársadalmat megroppantó nyerészkedés. Rowan Williams, Canterbury érseke ígyfogalmaz: „Elképzelhetetlen mérték vagyon keletkezett hasonló mértékbenelképzelhetetlen mérték megtévesztés, papírozgatás segítségével, ami csak akeresked iknek hozott hasznot.”Robert Reich, Clinton egykori munkaügyi minisztere írja: „A kapitalizmuslegrosszabb formáját hoztuk létre, ahol a magán nyereségeket kombináljuk a közveszteségeivel. Ezek a bankárok Amerika legjobban fizetett menedzserei,cégeiket a magánszektor részeként kezeljük, amíg nyereségesek. De abban apillanatban, amikor süllyedni kezdenek, közintézményként kezeljük ket, amiketnekünk kell megmenteni . . .”Ezért találó Hetesi Zsolt tanulmánya, mert ráérzett a valóságra – már nem acsúcson vagyunk, hanem elindultunk lefelé. Egyszerre látszanak a gazdasági éskörnyezeti megroppanás ismérvei. A harapófogó megmozdult, záródni kezdett. 7
  8. 8. Tanulságos, hogy magán és nemzeti bankok, biztosítótársaságok, pénzügyifelügyeletek, minisztériumok szakért inek, elemz inek tízezrei mennyire nemlátják, nem látták el re a helyzetet. A sziklaszilárdnak, kikezdhetetlennekgondolt pénzügyi óriások most látták el ször (saját kárukon), hogy közvetve egynáluk jóval er sebb és ügyesebb ellenfél támadt rájuk: az olajipar.Az összeomlás valódi okaA - nálunk ismeretlen mértékben - jól él els világ középosztályának még a 90-es évekt l fogva könnyen adták a pénzt új, hatalmas kertvárosi házakvásárlására. Ez akkor az olcsó energia mellett gazdasági fellendülést is hozott.Amikor a lavinaszer folyamat már robogott, és a középosztály szerényebbenkeres része is hatalmas új házba költözött, megvette harmadik autóját is, azolajipar durván megemelte az árakat. k voltak a kedvez bb helyzetben. F teni,világítani kell, munkába is kell járni. Viszont nem muszáj 4-6 fürd szobás, 6-800 m²-es lakásban élni, a fele is elég.Az elemz k nem látták világosan azt az elemi feltételt, hogy a növekv jóléthezolcsó energia kell. Az energiaárak viszont nem a bankvilág, hanem az olajiparkezében vannak. Az átlagpolgár pénzéért folyó küzdelemben a bankvilágvesztett. Ment a süllyeszt be el ször a Century, aztán az American HomeMortgage, a Countrywide, majd a Bear Stearns, majd követte a LehmanBrothers, az AIG, a Merryl Lynch és még pár óriási angol bank is, de még astabil európai bankok is remegnek. A folyamatnak nincs vége. Ma is élnének, haaz olajipar el nem szívja el lük az életet jelent pénzt - a folyamatosáremeléssel. Ez az, amit a piacgazdaságot vizsgáló elemz k tízezrei nem láttakel re. 8
  9. 9. Fontos, hogy megértsük: jó pár olyan árucikket veszünk, aminek az ára attólfügg, mennyi pénz marad a zsebünkben. Egy lakás, vagy az arany, de azélelmiszerek ára is a kereslett l, és nem els sorban az el állítási ártól függ.Ezért lényeges tudni: mennyi szabad pénzzel gazdálkodhatunk. Pénzt (agyakorlatban) nyomdagépeken vagy banki man verekkel lehet „gyártani” - azésszer ség határain belül. Energiát (legalábbis a tankönyvek szerint) csak végesmennyiségben állíthatunk el . Ezért a gazdasági növekedésnek azenergiatermelés a sz k keresztmetszete. Ha az energia ára nagyon elszakad azel állítási költségekt l nagy bajba kerülünk. „Buborék” keletkezik, areálgazdaság lassan, de gyilkos módon irreális, ingoványos gazdasággá válik,mint egy piramisjátéknál. A történelemben nem el ször pukkan szét ilyenbuborék. A derék, s egyébként értelmes hollandok kezdték ezt a tulipánhagymaárának folyamatos emelésével.Ma viszont egyszerre két buborék is keletkezett. A nyersanyag (ebben azenergiahordozóknak van nagy súlya) és az ingatlan buborék. A közvéleménycsak az el bbit látja, pedig a krízis kiváltója, s a veszélyesebbje: az energiaárának elszakadása a reális ártól, azaz el állításának költségeit l. Ha újra lennepénz a zsebünkben: az ingatlanok ára visszamenne, de a kibányászható energiamennyisége már nem állna vissza. Az fogyóban van. Az ingatlanpiacon mindigvolt (és lesz is) hullámzás, ez divat kérdése is. Ott a spekuláció, az el állításiártól való elszakadás majdnem normális, s ez a hullámzás a t zsdékre is gyakranátterjed. A gazdaság nyakába tehát a bankszektor rakta a kötelet, de asámlit az olajipar rúgta ki alóla. Az olajipar a háttérben, a homályban maradt,a válságért mindenki csak a harácsoló bankárokat okolja...Most a bankok megint kockáztattak – és vesztettek. Elemi folyamatokat nemismertek fel – a politikusokkal együtt. Persze nem kell sajnálni ket, a vezet ik– meg nem érdemelt - milliós végkielégítéssel távoztak. Például a 160 éves 9
  10. 10. Lehmann Brothers bankot cs dbe viv igazgató m ködésének 8 éve alatt 300millió $-t vitt haza - ami mögött nem volt érték, csak „leveg a lufihoz”. Akiigazán vesztett, az a nyugdíjra vagy a gyerek taníttatására kuporgatóközéposztály – de az egész Földön. A nagy kérdés: mennyire terjed tovább azösszeomlás? Átterjed-e a teljes reálgazdaságra? Lesz-e olyan válság, mint a 30-as években? Vagy még súlyosabb, és visszafordíthatatlan, mint amir l HetesiZsolt tanulmánya ír?Azt szokták mondani, hogy nehéz jóslásokba bocsátkozni, különösen a jöv tillet en. A kérdés lényeges: összeomolhat-e a mostani technikai civilizációnkakár részben is úgy, hogy közben százmilliókat, netán milliárdokat ránt magávalaz éhhalálba vagy a káoszba? Érdemes ilyenkor legalább arra gondolni, hogypusztán a m trágya termelés és elosztás egy évi kiesése miatt a mez gazdaságiátlagtermelés kb. a felére eshet vissza - hiszen biogazdálkodás igen picinyterületen folyik még (már). A m trágyát k olajból állítják el , így elérheti ak olajár azt a magas szintet, amikor a termel k és fogyasztók már nem tudjákmegfizetni. Ebben az esetben a mez gazdaság már csak kb. 2 milliárd emberttud eltartani. Ezt is csak állattartás nélkül, csak „vega” életmód szerint – ezviszont azt jelentené, hogy 4 milliárd ember nem juthatna táplálékhoz.A dolgozat legf bb érdeme, hogy a napi politika felszínes locsogása helyett avalós társadalom valós gondjaival foglalkozik. Valós adatok alapján, egyszerrevizsgálva a hagyományos energiaforrások (már jól látható) kimerülése miattiipari és társadalmi problémákat, de a horizonton már látható környezeti válságotis.(Ez utóbbira friss példa, hogy 2008 szeptember elején 34ºC körüli száz évesmelegrekordok után egy hétre már 6-8ºC-os hideg rekordok születtek. Ezfecskék tízezreit pusztította el, ezért jöv re több lesz a szúnyog és a légy.) 10
  11. 11. A környezeti összeomlás friss, és gazdaságot is érint jellemz példája az USA-ban kiteljesed tömeges méhpusztulás. Ma már „vadon” nem élnek az elsvilágban méhek, csak mesterségesen, kaptárakban, ahol „alkalmazottként”dolgoznak évtizedek óta. Nemcsak a mézzel és virágporral hajtanak hasznot,hanem a növények beporzásával is, s pótlásukra nincs más lehet ség. Einsteinmostanában sokat idézett mondása szerint „ha a méhek elt nnek, azemberiségnek négy éve van hátra”.Most kezdenek elt nni, f leg Kalifornia nagy, ipari mandula ültetvényeinekkörnyékén. A dolgozók elhagyják a kaptárakat, a herék és a királyn élelemhiányában elpusztulnak. A kaptárak üresen maradnak, nincs új raj, akikbeköltöznének. A jelenség már szép nevet is kapott – kolónia összeomlási zavar(Colony Collapse Disorder) - , de oka ismeretlen, s senki nem sejtette abekövetkeztét, hiszen eddig minden rendben ment: a méhek szorgos munkávalösszegy jtötték a mézet, azt elvették t lük, s megkapták helyette a cukros vizetgenerációkon át. Aztán a rendszer hirtelen összeomlott. Az USA-ban a kaptárok90%-ában pusztultak el, Nyugat-Európában 10-20%-os mérték arendellenesség, de a baj már Zala megyében is megjelent. A Newsweek fotókatközölt, ahol Kínában emberek porozzák be a virágokat kis ecsetekkel, létrákonállva, fáról fára járva. Ha nincs méh, nincs beporzás, és termés sem, amitmegvehetnénk. A környezet, a gazdaság, a társadalom sok ponton kapcsolódik.A méhek elt nése immár felbecsülhet gazdasági károkkal is jár. Évi kb. 1 trilliódollár érték mez gazdasági termést tesznek lehet vé, az összes mez gazdaságitermény körülbelül harmadát. Ez az átlagember élelmiszerének is kb. harmada,de a vitaminok, antioxidánsok, nyomelemek többségéhez viszont beporzás útjánjutunk… 11
  12. 12. A cseresznye, alma, uborka, avokádó, dió, mandula, stb. nem terem a méhekmunkája nélkül.A méhek el l az USA-ban egyrészt az intenzív nagyüzemi mez gazdaság,másrészt a f nyíró vette el az életteret. A szépen nyírt pázsiton még egy virágosnövény (kutyatej) is szégyennek számít…A vadvirágos rét – a rovarok élettere –nagyjából elt nt. Az USA-ban a legnagyobb vetésterülete a nagy lakóövezetiterületen monokulturálisan termelt, virág nélküli pázsitnak van… Ezt csakvágják és öntözik, semmi másra sem használják. A méheknek és másrovaroknak viszont nagyon jól jönne ha ott is vadvirágok teremnének…A biológusok sejtése: a méhek szorgos társadalma azért omlott össze hirtelen,mert nem hagyták ket élni, az élettér, a virág elvonás mértéke meghaladott egyküszöbértéket. A helyette adott cukros víz mennyisége és min sége pedig márnem ért el egy minimális értéket sem. Gazdáik úgy vélték még lehet rajtukspórolni egy kicsit, még tekerhetnek egyet a présen. Tévedtek.Több, nehezen modellezhet tényez külön-külön talán elhanyagolható hatásaegyütt már veszélyesnek bizonyult. A genetikailag módosított új növényekvirágában kevesebb a tápérték, a természetes vizek ma több ipari szennyezésttartalmaznak, a rovaröl szerekb l szétszóródott kis mennyiségekfelhalmozódtak, a saját mézben lev immuner sít anyagok pedig nagyonhiányoztak, mert elvették t lük. Így annyira legyengültek, hogy tömegesen,megállíthatatlanul pusztulnak. Vajon tanulunk-e az esetb l? Látjuk-e az esetmodellértékét? Jelenthet-e a méhkolóniák (gyarmatok) összeomlásának példájafigyelmeztetést az emberi kolóniákra? Vajon az emberi társadalomban sokhelyen egyenként leküzdhet kis helyi krízisek együttese adhat-e figyelmeztetéstszámunkra? 12
  13. 13. Hetesi Zsolt tanulmánya átfogóbb képet ad, mint azok a tanulmányok, melyekegymástól külön-külön kezelik a környezeti és gazdasági bajokat (pl. Lovelock,Yergin [3,4]). Valójában még óvatos is a problémák felvetése, hiszen nemvizsgálja a többi stratégiai nyersanyag közeljöv ben várható kimerülését (pl.platina, szamárium, ezüst, ón, ritkaföldfémek), valamint a term földekméretének csökkentése és gyors eróziójának ijeszt tendenciáit. (Ilyen gondokmiatt nem érdemes például a nikkel-kadmium akkumulátorok tömegeselterjedésében gondolkodni.)Amit a dolgozat nyíltan nem mond ki, de a sorok között érezteti: azállamgépezetet m ködtet politikusok (és apparátusaik) alapvet technikai,gazdasági ismereteik hiányában (vagy anyagi ellenérdekek miatt) nemalkalmasak a horizonton már ma is látható, közelg válságjelek felismeréséresem, nemhogy ezek megoldására. Ez részben vonatkozik a reálgazdaságvezet ire is.A szervezett tudományról viszont nyíltan kimondja: „A tudomány jelenleg nincs„felfedez kedvében”, a felfedezések arányában (már) csak az 1600-as évekszintjén áll – visszazuhant arról a csúcsról, amely az 1870-es éveket jellemezte.TézisekA tanulmány f bb tézisei ma (2008-9-ben) már jól körvonalazódnak,tapinthatóak: 1. Az energia árak növekedése miatt az infláció meglódul, s többé nem áll meg. 2. Az árak emelkedése miatt csökken a fogyasztás, emiatt a termelés, n a munkanélküliség, tartóssá válik a válság. 13
  14. 14. 3. Az árnövekedés miatt az egészségügy is válságba kerül, akadozik, helyenként összeomlik – onnan járványok indulhatnak el. Ezt politikai zavargások követhetik, s t éhínségek is. A harmadik világban a termésátlagok csökkenése miatt meglódulnak az élelmiszer árak, s az éhezés és járványok miatt 2040-ig 4-4.5 milliárd ember halhat éhen.A tanulmány (nem eléggé) hangsúlyozott figyelmeztetése, hogy naiv az aremény, hogy majd a piacgazdaság mindent megold, a gazdaság a kényszerhatására majd megkeresi a kiutat.Ezzel egybecseng például Soros György véleménye is. A „Globális kapitalizmusválsága” cím könyvben egyértelm en leírja, hogy nem igaz, hogy a piacok azegyensúly felé törekszenek. Ha magukra hagyják a piacokat – a liberálisszemlélet szerint – a vállalatok addig halmozzák a t két, amíg teljesenfelborítják a kereslet-kínálat egyensúlyát. „Ha a piacok teljesen szabadonm ködnek, akkor a t kekoncentráció megn és elnyomorodás megy végbe,amivel Marx kapitalizmus-elméletében találkozunk” - írja. „A demokrácia ezértnem a kapitalizmus kísér je, hanem ellensúlya.”A „zöldnek” nevezett er források esete nem biztató: „Fejlesztésre, építésre,gyártásra már nincs sem id , sem annyi hagyományos energia, mint amennyi ajelenlegi termelés akár tizedét is adná kés bb.” Például a gazdagNémetországban az államilag támogatott széler m vek kapacitása a fogyasztásnövekedésének ütemével sem tud lépést tartani, nemhogy átvenné például ah er m vek helyét. „2015 decemberéig naponta 400MW új, megújuló energiaforrást kellene a hálózatra kapcsolni az összeomlás elkerülésére.Nagyjából ez a diagnózis. Ez reálisnak tekinthet , bár a számos részleten lehetne– kellene – gondolkodni, finomítani. 14
  15. 15. A tanulmány nem tér ki rá, de sokszoros, súlyos történelmi tapasztalat, hogyösszetett, soktényez s, nemlineáris folyamatoknál a „vezet k” „el relátó”képessége az esetek 4/5 részénél nem m ködik. Érdemes ezt egy példánbemutatni.A monokultúra veszélye1845-1848-ig Írországban (de Európa más részein is) addig elképzelhetetlenéhínség ütötte fel a fejét a hirtelen megnövekedett es zések miatt. Az írek fétele, a krumpli, egy gombabetegség miatt megrothadt. Nem volt semmi másélelmiszer helyette. Szó szerint milliók haltak éhen, és százezrek menekültek el,jórészt kivándoroltak Amerikába. Mindez duplán elkerülhet lett volna. Aföldterületük bérletéért az éhez írek az éhség tet zésekor, 1846-ban 18.169tonna búzát, 8.990 tonna árpát és 102.238 tonna zabot exportáltak. Ebb l nemehettek, mert a bérleti díjat nem enyhítették az angolok, a föld tulajdonosai. Agabonakeresked k viszont rekord hasznot vágtak zsebre. Az éhez , legyengült, semiatt a tífusz járvány miatt is megtizedelt írek ínségkonyháit a „liberális”pénzügyi államtitkár, Charles Edward Trevelyan betiltatta, mondván ez pazarlás:„hagyják a természetre a dolgok folyását”.Ezután még újabb egymillió ír halt meg betegségekben. (Az államtitkártmunkájáért lovaggá ütötték.) Írország - ami el tte Európa szegény, delegs r bben lakott országa volt - szinte kipusztult.Néhány évtizeddel kés bb az Európán végigsöpr peronoszpóra járvány asz l ültetvényeket pusztította el hasonló módon, de ez kisebb károkat okozott,hiszen bor nélkül még nem halt szomjan senki. A monokultúrás termelésazonban rendkívül veszélyes. Ma éppen ilyen állapotban van a Föld. Az 15
  16. 16. energiatermelés gyakorlatilag monokultúrás. Jóformán csak az olcsó k olajra ésföldgázra alapozott a technikánk, minden más eltörpül mellette. Ez jelenti ma azegyik veszélyt, ezért nem pusztán pánikkeltés a fent idézett fizikus dolgozata.A Föld történetében eddig minden civilizáció hatalmas tragédiák közepetteomlott össze. F leg akkor történtek ezek a látványos, tragikus összeomlások,amikor legalább két probléma merült fel egyszerre: például peches módonegybeestek vezetési hibák (rossz uralkodó, korrupt államgépezet, rosszhadvezetés) és ellenség megjelenése vagy id járási anomáliák (például hosszúszárazság, term talaj kimerülése, nagy es zések, áradások). Ezért is kellgondolkodni azon: fenyegeti-e ilyen veszély a mai technikai civilizációt? Vagymár olyan sok biztonsági elem véd minket, hogy akár egyszerre bekövetkez ,sokféle sokkot is ki tudunk védeni?Fenyegeti-e tömeges összeomlás az egész emberiséget, vagy csak azeurópaiakat, netán minket magyarokat? Izgasson-e minket, ha éhen hal félAfrika, vagy a másik fele járványokban pusztul el? Idegeskedjünk-e, ha az USAingatlanpiaca és bankrendszere összeomlik, ha Anglia gazdasága példátlanulstagnál, ha a sanghaji t zsdén pánik tör ki? Tudjuk-e magunkat mindett lfüggetleníteni?A mai világgazdaság a korlátlan mennyiség olcsó energiára és az emiatt olcsómunkaer re épült. Arra, hogy az indonéz, vagy pakisztáni gyerek nyersanyaggalegyütt 1 dollárért állít el egy márkás sportcip t vagy inget, amit aztánLondonban 50 fontért, New York-ban 100 $-ért el lehet adni - s arra, hogy leszolyan ügyvéd, vagy könyvel , aki ezt ennyiért meg is veszi. Megteheti, mertsokat keres, a kötelez kiadása kevés, olcsó az energia, olcsó a lakásf tés, avillany, a benzin. Ez utóbbi az, ami az árakat igazán mozgatja, ami minden ármögött ott van. Évtizedeken át egy rövid id szak kivételével (olajembargó) csak 16
  17. 17. 10-20 $ között mozgott egy hordó olaj ára, ez lett a virágzó gazdaság egyikalapfeltétele.De jó el re lehetett tudni, hogy ennek az olcsóságnak vége lesz. Azt is, hogykörülbelül mikor: 2005 elején. Azt is, hogy visszafordíthatatlanul. Azt is lehetettel re tudni, hogy a leveg be addig gond nélkül kiengedett széndioxid, metán ésvízg z egyszer klímaösszeomlást okoz, aminek több ember és él lény lesz majda vesztese, mint a nyertese. Tudni lehetett, hogy a harapófogó hamarosanbezárul.Az olaj már nem olcsó. Használható alternatívája még nincs és hosszú ideignem is lesz. A klímaösszeomlás jelei viszont már most látszanak. Atendenciákból ítélve harapófogó el reláthatólag jól érezhet en 2009-2012környékén fog összezáródni. Ekkorra éri el várhatóan az olajkitermelés amaximális értéket, ekkorra válhat általánossá a gazdasági stagnálás, s ekkorrakövetkezik be a 11 évenkénti periódusokban tapasztalható „ideges” év. (Lásd afejezet végét.) A jólét, a felemelkedés hajója már 2005 környékén léket kapott.Ha drasztikus lépéseket nem teszünk, ha minden úgy megy, mint eddig, a hajó2012 körül már látványosan kezd süllyedni. Az els (a gazdag) világ sokpolgárának lesz még ment csónakja. Mi itt a „másodosztályon” ezt márfájdalmasan fogjuk megélni, már nem mindenki tudja túlélni. A legszegényebbharmadik világban pedig törvényszer en sokan meg fognak fulladni. Tragikus,hogy mindez el re látható volt, sok dolgot tehettünk volna ellene, de akikels sorban felel sek érte - az olaj-és autóipar, a politikusok és államiapparátusuk -, nem sokat tettek, legfeljebb csak szónokoltak. A gazdaság mármost akadozik [5].A pénz olyan a gazdaságnak, mint a leveg az él lénynek. Nélküle fuldoklik,megáll a növekedés. Ha nagyon kevés a szabadon mozgatható pénz, megindul 17
  18. 18. az elhalás, a cs dhullám. A drága energia viszont kiszivattyúzza a pénzt azátlagos család költségvetéséb l, de a kis- és közepes cégek nyereségéb l is.2008-ban már megindult a vállalati (és családi) cs dök sora a fejlett világban is.Ez nagyon komoly figyelmeztet jel.A kisember értetlenül áll a környezetszennyezés, a magas energiaárak és acs dsorozat el tt. Látszik, hogy repedezett, omlik a társadalom védelmérekialakított mindhárom „véd fal”. 1. Megbukott a kutatói társadalom (például az el z fejezetben leírt fúzió, és a kés bbi fejezetben leírt tértechnológiai módszerek kirekesztése miatt), de els sorban az elemi energiatakarékossági módszerek bevezetésének hiánya miatt. 2. Megbukott a legnagyobb ipar, az autóipar – mert a vízautók és az olcsó, benzin-vízg z hibridek nem terjedhettek el. 3. Megbukott a politikai elit is, mert az autók fogyasztását nem korlátozta, mindig gerinctelenül engedelmeskedett az olajipar nyomásának. Ha a három véd fal közül legalább egy m köd képes marad, még elkerülhet lett volna a baj, ami ma már a nyakunkon van. Ilyen nagymérték , a társadalom három különböz véd falát érint , egyidej katasztrofális hibasorozat véletlenül nem jön létre. Ehhez jól szervezett, sok pénzzel, hatalmas befolyással rendelkez szervezet kell. Ilyen a Földön csak egy van: az olajipar. Minden, ami az utóbbi évtizedben történt, kizárólag az érdekeit szolgálta, a széles társadalmi érdekek ellenében.Nem ilyen jöv t ígért nekünk még 2-3 évtizede a számtalan okos futurológus éspolitikus [6]. Mars utazást, fúziós er m vek ingyenes energiáját, a szabadidb ségét, a technikai csodák özönét ontó társadalom ígéretét kaptuk. Miért nemvalósult meg ez az álom? Mert az olajiparnak volt egy több hasznot hozó ötlete. 18
  19. 19. JátékelméletA közgazdaságtanban van egy nagyon jól ismert, alaposan megkutatott téma, eza játékelmélet: ez sok esetben reálisabb képet vetít a valós piaci, gazdaságiviszonyokról, mint amit a statikus klasszikus elméleti közgazdaságtan ad. Ajátékelmélet alapjait 1944-ben Neumann János és Oscar Morgenstern fektette lea „Theory of Games and Economic Behaviour” (Játékok és gazdasági viselkedéselmélete) cím munkájukban. Ennek a modellnek a hatása az id múlásávaln ttön-n tt, hiszen lehetett látni, hogy az egyensúlyi matematikán, aversengésen alapuló (kereslet/kínálat) modellek nem mindenhol írták le a valósközgazdasági folyamatokat. Nem magyarázták a valóságban megfigyelt magascégösszeomlási vagy felemelkedési folyamatokat. Minden gazdasági folyamatnagymérték , állandóan változó, bizonytalan környezetben játszódik le. Ezért arégebbi, az 1920-as, 1930-as évekig kikristályosodott, ún. „egyensúlyi”klasszikus gazdaságtan nem tudja a valós folyamatokat leírni. Az csak az AdamSmith által „láthatatlan kéznek” nevezett kereslet-kínálat egyszer folyamataivalszámolt. Abban a modellben a technikai cégek állandó megújulási kényszer alattm ködnek: egyre jobban, gazdaságosabban, olcsóbban állítják el terméküket.Így törekszenek nagyobb piaci részesedésre, ezáltal nagyobb haszonra. Valóbanvan a piacon több ilyen szegmens is: például az elektronikai, vagy aszerszámgépipar, ahol egyre fejlettebb termékeket látunk gyorsan csökken árakmellett. Joseph Schumpeter, neves harvardi közgazdász írta már 1942-ben: „Areálisan létez kapitalizmusban azonban – a tankönyvekben ábrázolt képt leltér en – nem az árverseny számít, hanem az új termékek, új technológiák, azúj ellátási formák versenye . . ami magának a vállalatnak a fennmaradásátveszélyeztetheti.” Az óriás cégek által uralt energetikában azonban markánsanmás a helyzet. Rájöttek, hogy a tétel megfordítása is igaz: Ha nincs verseny, ha 19
  20. 20. az új, versenyképes technikai megoldásokat elnyomják és ebbenegyüttm ködnek, akkor minden pénz, s így minden hatalom az övék lesz.Az a benzin, ami 15 éve még 50 Ft volt, ugyanazt tudta, mint a mai, ami hatszorannyiba kerül. A földgáz is ugyanolyan, mint akár 10 éve, csak már tízszerannyiba kerül. Az az autó, amit ma megveszünk, nem megy gyorsabban, nemfogyaszt sokkal kevesebbet, mint amit 20 évvel ezel tt vásároltunk, csak aformája szebb. A Ford T-modell (az els , nagy tömegben gyártott gépkocsi) a30-as években gazdaságosabban üzemelt, mint bármelyik mai gépkocsi. (Igaz, avárosokban azzal gyorsabban is lehetett haladni, mint ma.)Ma a valós gazdaságban mindkét modellt, s t keverékeiket is látjuk m ködésközben. Az elektronikai ipar a klasszikus egyensúlyi közgazdaságtanon alapul,amely az éles versenyt, az egyre javuló termékeket tekinti a profitszerzésútjának. A kooperatív játék elméleten alapuló energetika ezzel szembenszéleskör együttm ködéssel, a verseny kiküszöbölésével, az innovációelnyomásával növeli a profitját: ahol a kölcsönös összefonódás, a színfalakmögötti kapcsolatok szálai láthatóan elvezetnek a politikához, az autóiparhoz ésa szervezett tudományhoz. Ez az, ami rendkívül veszélyes a társadalom ezensz k körön kívül rekedt részére, a többségre, azaz ránk nézve.Az összeomláshoz vezet széles útPaul Ormerod, angol közgazdász, rendkívül érdekes könyvet írt „Why MostThings Fail” (Miért nem sikerülnek a dolgok) címen [6]. Azt vizsgálta, mikormiért omlanak össze a cégek. A kisebb-nagyobb cégek elt nésének okaihasonlítanak ahhoz, ami az él világ történetében (de sajnos jelenében is)gyakran tapasztalható, s t ahogy a hatalmas kihalásokat a Föld történetében mártöbbször is láttuk. Az Egyesült Államokban (ami robosztus piacgazdaság) 20
  21. 21. minden évben a cégek mintegy 10%-a t nik el. De az óriás cégekre is jellemzez a jelenség. Példaként Ormerod megvizsgálta a világ 100 legnagyobb cégéneksorsát 1912 és 1995 között. Ebb l 29 cs dbe jutott (ezeket részbenfölvásárolták), 48 teljesen elt nt, 52 cég élte meg ezt a majd 100 éves periódust.A legrégebbi 100 közül csak 19 maradt meg, ezek javarészt olajtársaság.Természetes, hogy távíró cégek, hajózási vállalkozások, vagy vasúttársaságokelt ntek a legnagyobbak közül, és olyanok emelkedtek föl, amelyek aszámítógépgyártással vagy szoftveriparral kapcsolatosak - amelyek 1912-benmég a fantázia szintjén sem léteztek. Tény, hogy - mint az él világban, ahol alegtöbb faj id vel kipusztul - a cégek sorsa is az, hogy elpusztuljanak.Amikor Ormerodtól megkérdezik leend vállalkozók, hogy hogy lehetne egy jókis céget csinálni, mindig azt a cinikus választ adja: vásároljon egy nagy céget,és várjon. Az 1820-as évek Angliájában például több tucat cég alakult csakazért, hogy vasúti kocsikat és mozdonyokat gyártson: egy évtizeden belül nagytöbbségük elt nt. Ugyanez volt a helyzet a villanymotor és generátor gyártásfelvirágzásakor, de az elektronika, a félvezet ipar, és különösen a szoftverüzletis ezer és ezer kis cég megalakulását majd gyors elt nését látta. Ez természetesfolyamat még akkor is, ha nem szól közbe háború, természeti katasztrófa, vagydilettáns államvezetés. A cégek változó piaci körülmények között m ködnek, ajöv mindig bizonytalan, mindig fel-felbukkannak újabb és újabb technikaitalálmányok, ami átrendezi a piacot.Az üzleti élet bevált stratégiája a növekedésre, a t keer növelésére az, haegyesülnek. Ez lehet békés, de lehet ellenséges szándékú kivásárlás.Mindkett re látunk elég példát vagy kísérletet bármilyen gazdasági szektorban,de els sorban a bank- és olajiparban. 21
  22. 22. Az olajcégek nagy találmánya, hogy a bizonytalan jöv t l nem kell félni, nemkell kitalálni mit hoz a jöv – ha azt k irányítják. Az alapkérdés itt is az, hogykét konkurens cég elindítson-e egymás ellen árháborút m szaki fejlesztéssegítségével, vagy csöndes együttm ködéssel megtartsák-e árszintjüket? Kétteljesen eltér , markáns stratégia alakult ki: az egyik az éles árversenyre,min ségi versenyre, a folytonos innovációra alapul, a másik pedig ennek azellenkez je - a széleskör együttm ködésre és a körülmények mesterségesbefolyásolására. Ez utóbbi az olajipar, de általában az energiaiparjátékstratégiája. Az energiaipar nem csak az olajipart jelenti, ide tartoznak azatomer m vek, a vízi er m vek, vagy széler m vek egyre növekv egységei.Mindenesetre az olaj- és földgázipar a domináns szerepl , az árszintetmeghatározó. Ezen a szinten egy évi 6-8 trillió dolláros bevételt hozó üzletr lvan szó, de ha hozzászámítjuk az ehhez szorosan köt d autóipart, amez gazdasági gépek és repül gépek, netán a katonai teherautók, tankok, stb.iparát, akkor körülbelül évi 10-12 trillió dolláros iparról beszélhetünk. Ekkoraipar már megengedheti azt magának, hogy ne mások által fölállítottszabályoknak engedelmeskedjen, hanem maga állítsa föl a szabályokat.A játékelméletben ennek a sikeres stratégiának legegyszer bb szabályát AnatolRapaport találta meg: a megnevezése „tit for tat” azaz „adok-kapok”. Ezen elvszerint a játékosok csak két szabálynak engedelmeskednek. Az els lépésbenegyüttm ködnek, és az összes többi lépésben megnézik, hogy mit léptek aversenytársak az el z lépésben. Ha mindig együttm ködtek, akkor ezután isteljes kör lesz az együttm ködés. Ez pedig nem a késhegyre men árverseny,az ideg rl innováció stratégiája. Ezért azokban a tankönyvekben, ahol csak akereslet és kínálat modellje szerepel, nem tudják megmagyarázni a nebulóknak akörnyezetükben tapasztalható legfontosabb, legelemibb gazdasági folyamatokatsem. 22
  23. 23. Amikor Neumann János 1944-ben egyszerre dolgozott a számítógépekelméletén, az atom- és hidrogénbomba elméletén és gyakorlatán, és kidolgozta ajátékelmélet közgazdasági alkalmazását, még nem gondolta, hogy ez utóbbinagyobb durranás lesz mint a hidrogénbomba. Azóta számos matematikus ésközgazdász tovább finomította és javította a játékelméletet. Egy közülükhírnévre is szert tett, John Nash, akir l a „Csodálatos elme” cím film iskészült (Russell Crowe f szereplésével). Az elmélete a fiúk udvarlási,n hódítási esélyeit l kezdve a n i divaton, béralkun vagy fegyverkezésiversenyen át az élet számos területén alkalmazható, de els sorban a gazdaságifolyamatokra. Így érthet meg, hogy az ún. „Nash egyensúly” hogyan áll be. Eza szerepl k együttm ködésén, vagy/és egyes szerepl k kiugrásán, „árulásán”alapul. Egy cég tehát választhatja azt a stratégiát is, hogy olcsóbban adjatermékét, ekkor a többiek vagy követik, vagy megfojtják. (A „Csodálatos elme”cím filmben sajnos nem járták körbe Nash elméletét közérthet en.)A „Nash egyensúly” egyfajta stabilitást fejez ki: ha elérték ezt az egyensúlyiszintet, tovább egyik játékosnak sem érdeke egyoldalúan eltérni az egyensúlyistratégiától és más stratégiát használni, ha közben a többiek nem térnek el a sajátharcmodoruktól.Azaz, ha egy játékos tudja, hogy a többiek hogy viselkednek, mit fognak lépni,akkor neki is az egyensúlyi stratégiát érdemes használnia. (Ez a szklerotikusváltozásokat nem kedvel rendszerek viselkedésmódja.) Neumann nyománbizonyítható, hogy ennek a játéknak mindig van egy egyensúly pontja (aszámítási eszköz egy Brouwer típusú fixpont tétel). John Nash ezért ameglátásért 1994-ben Nobel díjat kapott, az újabb kiterjesztéséért pedigHarsányi János. (Bár Neumann János triviális, magától értet d dolognak vélteNash eredményeit.) 23
  24. 24. A köznyelv egyszer en csak „Kartell”-nek nevezi ezt az árfelhajtó, csöndes, akulisszák mögötti együttm ködést. Ez azonban látszólagos ártatlansága ellenéreis a társadalomra nézve rejtett, de túlzások nélkül is halálos csapdát sejthet. Azenergetika területén pedig nem feltételes módban kell fogalmazni, ottgarantáltan milliók (tízmilliók) életét veszi el a kartellezés.Nézzünk példát egy Kartellre. 2008 szén kis hírben közölték az újságok:Brüsszel lecsapott a parafinkartellre.” (Alcímben: „A MOL is hatalmas büntetéstkapott.”) Ebben a példában a játékelmélet szép gyakorlati példáját látjuk.. Azolajcégek évtizedekig együttm ködnek a parafinárak magas szintjénekfenntartására – ezért drágább a díszgyertya és a rágógumi. Ezután a Shelllebuktatja a „parafinmaffiát”, ezért t nem bünteti az Európai Bizottság, de atöbbiekkel 676 millió Euró bírságot fizettetnek. A Shell kiugrott a kartellb l, jóljárt. Akik benn maradtak büntetést fizetnek, s ezután olcsóbb lesz (egy picit) aparaffin, s a kisember olcsóbban vesz majd díszgyertyát. Az Európai Bizottságelégedetten d l hátra kényelmes székében, mert jól odacsapott a gazparafinkartellnek, mi pedig a híradót nézve otthon elhisszük, hogy a benzin és agázolaj áráról még véletlenül sem esett szó abban a St. Moritz-i, vagy budapestiluxusszállodában, ahol a parafinkartell évi rendes megbeszélését tartották „kékszalon” fed név alatt. Így mindenki jól jár. Csak más-más mértékben.Mivel az energiaiparban az árualap, a k olaj és földgáz mennyisége (a maitechnika szintjén) véges, könnyen manipulálható a piac. Az egyensúlyi árbárhová beállítható, hiszen a csapok nyitásával-zárásával a kínálat könnyenszabályozható – az egyensúlyi érték rövid id re 50$/hordó értékre leszorítható,vagy akár 200$/hordó szintre felvihet – mert még ott is lesz fizet képeskereslet. De minden egyensúlyi értéknél lesz néhány olyan iparág, ami már neméletképes, mert azon a szinten már elt nik a fizet képes kereslet. 24
  25. 25. ÉrtékelemzésMa a közel-keleti olaj nagy részét hordónként körülbelül 0.5-2 dollárért lehetfölhozni a föld alól. Ugyanennyiért lehet finomítani, és ugyanennyiért lehetelosztani is. (Igaz, a kimerül ben lev északi-tengeri olaj és az ugyancsakkimerül ben lev Mexikói öböl olaja, vagy az ugyancsak kimerül ben levkaszpi-tengeri olaj felhozatala kissé drágább, de a jelenlegi körülbelül 100dolláros ár mellett még ez is hatalmas profitot hoz. (Tekintve, hogy mindegyikállam többé-kevésbé megadóztatja az olaj és a benzin árát, érdekük a magasárszint fönntartása.)Mekkora a „buborék” része az olaj árának? Ha a versenyszféra szabályaithasználnánk, akkor a költség + 30% haszon számítás alapján maximum kb. 20dollár/hordó lenne ma a nyersolaj tisztességes ára.Szaúd Arábiában egy hordónyi olaj kiszivattyúzása csak fél dollárba kerül.Irakban ez maximum két dollár, az orosz tajgán öt, és az Északi tengeren márnyolc. A Mexikói öböl 3 km mélyen lev kútjaiból pedig 10-15 dollárért lehetfelhozni az olajat. A finomítás és elosztás-szállítás költsége is körülbelül kétdollár hordónként. A 80-as, 90-es években azért maradt az olaj ára a 15 dollárosszint körül, mert még nem kezd dtek meg a mélytengeri fúrások. A 20dollár/hordós ár már jelen s hasznot hoz a kitermelt olaj nagy részénél, de amély tengerb l kitermelt maradékra is hoz még hasznot. Minden ár, ami a 20dollár/hordó felett van tiszta haszon, ezért már nem kell dolgozni. Az márbuborék.Csak összehasonlításként: az USA-ban (ahol az autóipari munkások jólkeresnek) egy autón körülbelül 5% haszon van – ez az elfogadott érték. Ha ezt ahaszonkulcsot használnánk, akkor az olaj ára körülbelül 10-15 dollár/hordó 25
  26. 26. lenne. Ehelyett 50-120 dollár között mozgott, így a profit az addigi érték 15-20-szorosára emelkedett. Ezt már nem viseli el a gazdaság, s azt végképp nem,hogy a bankárok is vérszemet kaptak, s k is hasonló haszonnal kezdtekdolgozni. Az olajár letörésére csak egy módszer létezik: a keresletet kellcsökkenteni – ezt pedig a találmányok teszik lehet vé.Ha a legegyszer bb találmányokat használnánk, az kb. harmadával csökkentenéa keresletet. Akkor körülbelül 15 dollár/hordó lenne az ár, hiszen nem lenneszükség pl. a drágább mélytengeri fúrásokra. Ha pl. az Ottó-Stirling motorokkombinációt is használnánk, akkor további keresletcsökkenés (és szennyezés-csökkenés) keletkezne. Ekkor az olajár kb. 12 dollár lenne hordónként. Ha aPapp József-féle szabályozott fúzió 1968-ban elterjedhetett volna, már csakken anyag, m trágya és m anyag alapanyagként kellene az olaj, ára kb. 8dollár/hordó lenne… Ett l fél a mai olajipar. A buborék, magyarán ajogosulatlan haszon mértéke elképeszt , mert minden, ami a 8-10 dollár/hordóár felett van, ezt a buborékot növeli. Így a gazdaságból tisztességtelenül elvont,csak a buborék méretét növel pénz értéke évi 6-8 trillió dollárra rúg. Ez márnéhány év alatt akkumulálódva elég egy társadalmi összeomláshoz…„Ördögszar”Juan Pablo Perez, az OPEC venezuelai alapítója nevezte így az olajat, mert látta,hogy bajt hoz: „Pazarlás, korrupció, a közszolgáltatások szétesése” jellemezteVenezuelát az els nagy olajáremelkedés idején.„Csalás, szélhámoskodás, kivételezés, ken pénzek, er szakoskodás, korrupció,nyomásgyakorlás, kémkedés, közvetlen terror”. Az Economist cím hetilap írtígy az olajáremelkedés elemzése kapcsán 2008. jan. 19-én (44. old) elemz 26
  27. 27. cikkében, amikor a régi szép id k Standard Oiljának, s az olajipar s apjának, sutódainak viselt dolgait elemezte.Az olajjal mindig baj van. Ha olcsó, fut a gazdaság, de a környezetszennyezésmár fenyeget . Ha drága: beszakad alattunk a hártyavékony jólét. Ekkorel kerül a szén a lomtárból, mert olcsóbb, de az még jobban szennyez. A kiút:csökkenteni kell a szén és olajfügg séget. Ezzel a véleménnyel sokanegyetértenek, csak a megoldást nem ismerik, vagy amit annak vélnek, az csupándélibáb, mint a szél vagy napenergia . . .Az „államgépezet” és a gépezetet fenntartó adófizet érdeke homlokegyenesteltér.Az „adóalany” – ahogy minket a gépezet tagjai neveznek – azt szeretné, hogyalacsony legyen az energia ára, s a haszonkulcs ne legyen nagyobb mint 20-30%, ami a versenyszférában szokásos. A paraffin (és más) kartellek viszontellen rzés, átláthatóság, elfogulatlan ár és értékelemzés hiányában tetszésszerinti szintre viszik az árakat, úgy, hogy nekik nagyon megérje. Számukraegyetlen igazi, kiszámíthatatlan veszély van csupán: a nyughatatlan feltaláló.Az olajcégek szempontjából ezt az el nyös együttm ködést zavarhatják megostoba feltalálók veszélyes találmányaikkal, ezért bizonyíthatóan figyelnek erre.(Valószín leg ezért nem gyárt például a versenyszférában m köd GeneralEletric elektromos autókat.) Megvannak a formális és informális csatornák arra,hogy veszélyes eseményeket id ben hárítsanak. A valós el állítási értékt lteljesen elszakadt, kartellezéssel beállított áraknak a társadalomra veszélyeskövetkezményei vannak, melyek kés bb, hirtelen és el re nem látható helyeken,módon jelentkeznek. 27
  28. 28. A tömegturizmus (fapados repülés) piaca már 50 dollár/hordó felett elkezdsz külni. Az élelmiszer árak 60-80 dollár/hordó felett vészjóslóan megugranak,a lakáspiac (f tés, alapanyag árak) 100 dollár/hordó fölött összed l, maga alátemetve a lakáskölcsönökön alapuló pénzügyi szolgáltatókat is. 130-140dollár/hordó fölött pedig a hosszú távú munkába járás, ingázás is gazdaságtalan.Ekkor sz kül a munkahelyek piaca is, s elindul az a lavina, amir l a bevezettanulmány szól.Miért veszélyesek apró találmányok? Avagy:Miért hagytuk, hogy így legyen?Elöljáróban le kell írnom: ahhoz a törpe kisebbséghez tartozom, akik szerint ami generációnknak (sincs) nincs joga a mögöttünk jöv k el l felélni, ostobáneltékozolni pótolhatatlan anyagokat (ezek között a földgáz és az olaj csak egyszelet, bár a legnagyobb), s kipusztítani él lényeket. Ezen piciny csoportgondolja csak, hogy minden lehet séget meg kell ragadni a felhasználáscsökkentésére – de nem a fogyasztás, az életmin ség rovására, hanem atechnikai szint emelésével, például az olaj és gáz kiváltásával (lásd a Papp-féleszabályozott fúziót az utolsó fejezetben, vagy az elektrontornádót a következfejezetben).De ezeknél sokkal egyszer bb megoldásokat is ismerünk jó száz éve: ahagyományos, a XIX. századi fizika alkalmazásával is jelent s olajfogyasztás ésszennyezés csökkenést lehetett volna elérni. Az üzemanyagba juttatottvízcsöppek esete erre a legjobb példa. Százával találták meg újra és újra ezt alehet séget. A reményked feltalálók mindig elbuktak. Az olaj-, autóipari falanxegymást figyelve, váll váll mellett együttm ködve sehol nem engedte a sokféleformában felbukkanó eljárásokat elterjedni. Mindegyik „játékos” tudta, hogy 28
  29. 29. komoly profitveszteséget szenvedne el – el ször , aztán a többiek -, ha ezt azöngyilkos lépést megtenné.Igen sok országban, köztük nálunk is kidolgoztak olyan eljárásokat, melyneksegítségével például apró vízcsöppeket lehet mind a benzinbe, mind adízelolajba juttatni. Ezáltal a motor hengerében robbanási folyamat során avízcsöppecskék is elg zölögnek, párolognak a tágulás során, munkát végeznek adugattyún.Valamennyire rontják ugyan a termodinamikai hatásfokot, de a környezetbekiengedett veszteségh mennyisége is csökken, ezért összességében kevesebbüzemanyagra van szükség.Csak a rend kedvéért írom le: Az Otto (benzines) motoroknál kb. az üzemanyagháromnegyedét égetjük el hasznos munkavégzés nélkül, a Diesel (gázolajos)motoroknál pedig a kétharmad részét. Ezt a tékozlást ez él világban sehol nemtapasztaljuk. Ez a pazarlás többféle módon is csökkenthet . (A Vízautók…részben az el z kötetben err l írtam, fényképekkel együtt.) A mai technikaitársadalom emblematikus, általánosan elterjedt motorjai nem egyszer engyengécskék, hanem technikailag indokolatlanul, irracionális módon pazarlóak,ezért egyben szennyez ek is. Több szinten is régóta tudnánk csökkenteni ezt apazarlást. Mind az égés során (vízadagolással) a munkahengerben, mind a kilépfüstgázok h energiájának további hasznosításával.Az üzemanyaghoz hozzáadott víz szuszpenzió létrehozásának módját már olyansokan újra és újra feltalálták, hogy külön nemzetközi osztályozási számot kaptaka szabadalmi hivatalokban: ez a FosB47/2 sorszám. Ha csak az utóbbi évtizedangol nyelv szabadalmi kivonatait számoljuk ebben a témában, akkor csak erre127 találatot kapunk csak az ep.espacenet.com szabadalmi keres programmal. 29
  30. 30. De ennél jóval többen találták meg az üzemanyag fogyasztás éskörnyezetszennyezés csökkentésének ezt a kézenfekv , logikus megoldását. Sokfeltaláló nem jutott túl a „nemzeti szakaszon”, azaz más országban nemjelentette be a szabadalmát, hamarabb feladta a kilátástalan küzdelmet azolajcégekkel szemben . . .Hadd legyek részrehajló, ezért a sok hasonló megoldás közül csak egy, a 127-eslistán nem is szerepl , kiváló magyar találmányt emelek ki. Az 1998-ban216371A lajstromszám alatt közzétett szabadalom címe: „Stabilmakromolekuláris diszperz rendszer , vizet tartalmazó folyékony üzemanyagkészítmény bels égés motorok hibrid motorként történ m ködtetésére,valamint eljárás a készítmény el állítására”. A feltalálók Fülöp Levente ésBertha András, ha jól tudom a Veszprémi Egyetem kutatói, oktatói.Eljárásukkal kókuszolaj zsírsavjaiból el állított emulgeátorral 10-40tömegszázaléknyi vizet lehet stabilan elkeverni benzinben és gázolajban is. Ígykevesebb üzemanyag mellett ráadásul még 10-15% teljesítmény növekedést is ellehetett érni a kísérletek során, a motorok bármiféle átalakítása és károsodásanélkül. Az eljárás egyszer , a kókuszolaj tömegigény esetén olcsónszintetizálható. Így a keverék ára a benzin áránál 10-20%-kal lehetne olcsóbb, skorlátlan ideig tárolható, nem egyesülnek, s süllyednek le a tartályban az apróvízcsöppek.Mivel csökken az elégetett szénhidrogének mennyisége, a CO2 (és a mérgeznitrogénoxid) mennyisége is csökken az ózonnal együtt. Így az EU 2020-ratervezett 20% CO2 kibocsátás csökkentés már egy évtizeddel hamarabbteljesíthet lett volna, ráadásul a reálgazdaságnak kedvez bb, alacsonyabbolajárak mellett. 30
  31. 31. Ezt persze csak mi, kívülállók gondoljuk így. Az olajipar cégkultúrája más – ottérthet en a következ negyedévi haszon számít csak, s az ilyen találmányok éppazt veszélyeztetik. Válaszuk ezért: Nem!Mondjunk nemet a nemre. Mi kell ahhoz, hogy a nemb l igen legyen?Kíváncsiság. Nyitott gondolkodás. Nyitottság a kockázat vállalásra. És amikor aprobléma megoldhatatlannak látszik, amikor a kihívás a legnehezebb, amikormindenki más a fejét rázza, mondjuk azt: gyerünk!(Elnézést, csak most vettem észre, hogy véletlenül a Shell cég hirdetésétmásoltam be a fenti bekezdésben a Newsweek 2008 szept. 22-i számából – deszáz hasonló blöffel találkozhatunk bármely nívós hetilapban.) Persze azemulziós üzemanyaggal nem – ezek helyettesítésére szolgálnak az ilyenhirdetések. S ha ezt meg lehet tenni, akkor bármi mást is, amit csak akarnak.A vizes szuszpenziót csak az olajcégek tudnák forgalmazni saját kúthálózatukonkeresztül, amelyet természetesen – lévén ez az állam által szabályozottmonopólium – nem adnak meg akárkinek. A feltalálóknak mindeddig nem adottesélyt az olajipar.Az autóipar persze keresztülhúzhatta volna ezt a számítást, ha a karburátor, vagya szívótorok mögé apró vízcsöppeket porlasztó készüléket helyez - de ezt azegyszer technikai lehet séget is megsemmisítette valamilyen módon azolajipari érdekeltség. A porlasztóba juttatott finom vízköd sokféle módonlétrehozható s szabályozható.Erre is tucatjával találhatunk megadott szabadalmat. A motorok m ködése sorána kipufogócsonkon át távozó veszteségh t is sokféle küls égés motorbanhasznosíthatjuk még, ezek a hibrid vízautók. (Részletesebben lásd a Vízautók . .. Antigravitáció c. könyvben.) Csak az utóbbi évtizedben mintegy 30 ilyen 31
  32. 32. találmány született (egyetlen adatbázis adatai szerint), de az utóbbi 50 év soránennek többszöröse, különösen a 70-es évek els olajárrobbanásának idején.Ezekkel az üzemanyag fogyasztás és a légszennyezés is további 15-30%-kalcsökkenthet .2008-ban a legutolsó ilyen találmány egy nagy energias r ség , ravasz,hatékony, kisméret szerkezet. (Feltalálója: F. Claudio, szabadalmi számaEP1944184). A feltalálók között már megjelentek a kínaiak is, de b ven vanköztük orosz, koreai és japán, s t egy Trinidadból is. Számos szolgálatiszabadalom is akad köztük: a Siemens, Ford, Hyundai, Honda, Nissanmérnökeinek munkái (a sok garázsfeltaláló mellett). A szabadalmak sorátolvasva gondolkodóba eshetünk: értelmes mérnökök hogy lehetnek annyiraostobák, hogy nem veszik észre: az olajipar profitját fenyegetik. Örülhetnek, hacsak vállon és nem arcon veregetik ket, miközben a páncélszekrények mélyérekerülnek a megoldások.A bels égés motor és hulladékh jét hasznosító g z vagy Stirling motorhibrideken kívül sokkal jobban ismertek az Otto motor és elektromos motorhibridek is. Rejtélyes módon pl. a Toyota nem a legegyszer bb, már az autózáshajnalán is megvalósított hibridet készítette el a PRIUS-nál. A legegyszer bbesetben az autó alapvet en elektromos hajtású (kerekenként egy-egyvillanymotorral). A bels égés motor csak egy generátort m ködtet szükségesetén, ami szükség esetén a merül ben lev akkukat tölti. Így nem kelltengelykapcsoló, sebességváltó, differenciálm , kardántengely. Ez a hajtástegyszer bbé, olcsóbbá, megbízhatóbbá teszi, s az autó súlya és így fogyasztásais csökken. Így a szokásos 1200 cm3-es négyütem motor helyett akár egy 600cm3-es bolygódugattyús (Wankel) motort használnánk, aminek csak 2 mozgóalkatrésze van, vagy termo akusztikus motort (lásd ábra). Így továbbcsökkenhetne a motor tömege, löket térfogata. De ha az elektrontornádóval 32
  33. 33. termeljük az elektromos áramot (lásd következ fejezet), akkor sem bels égésmotorra, sem üzemanyagra nincs szükség.Nyugodtan állíthatjuk, hogy a ma sorozatban gyártott autók elveiket tekintve, alehet legrosszabb hatásfokúak, rendkívül pazarlóak (ezért szennyez ek is),ráadásul bonyolultak – ezért drágák is. Mégis alig hallunk egy pisszenésnyikritikát sem az autósmagazinokban vagy az újságok (bújtatott reklám)termékismertet iben. Következésképpen egy tragikusan rossz szerkezet ,er forrásainkat tékozló, a jöv t felél ipari komplexumot tartunk életben, amiegyértelm en régóta elszívja és elzárja a lehet ségeket a sokkal jobb,versenyképesebb termékek el l. Részben a színfalak mögötti ár és termékkartellel, részben fizetett hirdetések segítségével. Nézzünk pl. egy ESSOhirdetést:„Energia. Környezet. Gazdaság. Nem könny egyeztetni az igényeket. Ahogy azenergiafogyasztás n ttön n , egyre nehezebb lesz. A válasz az újtechnológiákban rejlik, mióta ez az ipar elindult. Már hatalmas eredményeivannak: A kifinomult fúrási technikáktól kezdve, melyek több olajat és gáztadnak kevesebb kútból a fejlett üzemanyagokig, amik kevésbé szennyeznek ésjavítják a fogyasztást.De még jobb módszereket is keresünk, melyek az energiaforrásainkat mégjobban hasznosítják – és teljesen új utakon járnak. Ez nagy kihívás. Mert bármitis fedezünk fel, annak a gyakorlatban is kivitelezhet nek kell lennie. Nem csakBristolban és Bostonban, hanem Pekingben és Bankokban is. És a környezetet iskímélnie kell.Ezért az új olaj és gázforrások keresése mellett az ESSO az emberséglegfontosabb forrását is megcsapolja: ez a gondoskodás. Több pénzt költünkkutatásra, mint bármely másik cég, többet mint évi 500 millió Eurót. Majdnem 33
  34. 34. húszezer kutatót és mérnököt alkalmazunk. Az elmúlt évtizedben több mint10.000. szabadalmat kaptunk…Az ESSO-nál nem állunk meg, a világ legjobb agyait használjuk, hogy aválaszokat megtaláljuk…”Lehet, hogy ezt elmondták az Európai Parlamentben is? Mert ott nemrég szakadtle a plafon…Az olajipar (Joseph Goebbelshez méltó) propaganda és jól koordinált szervezmunkát végez. Még sz k körben se terjedhet el, hogy jelent sen csökkenthet afogyasztás és környezetszennyezés pusztán a 150 éve ismert fizikai és m szakielvek felhasználásával. Ez az olajipar egyetlen „elismerésre méltó”tevékenysége - csak ebbe belerokkanunk.Háztartási energetikaNézzünk más energia felhasználási területet is: például egy átlagos családi házat.A háztet re kihelyezett fotoelektromos napelem, vagy a Nap h jét közvetlenülbefogó napkollektor (az els világban) már kezd elterjedni. Mindezen eljárások,bár egyre olcsóbbak, még mindig drágák. Még meghaladják a jelenlegi - ésegyre növekv - ipari árakat. Ezért nem volt érdeke - de lehet sége sem - azenergiaiparnak, hogy ezt a megoldást megsemmisítse, hiszen ami náluk isdrágább, azt békén hagyják. De egy jóval egyszer bb, gazdaságosabbmegoldással a megsemmisítés már megtörtént. Ebben a rendszerben a háztet reolyan napkollektor került, amelyikben tükrök segítségével melegítettek fel olajatkb. 160 C-ra. Ez a forró olaj egy h tárolóba jutott, ahol egy bizonyos típusúsót olvasztott meg. Az olvadt sóban sokkal olcsóbban, kisebb térfogatbantárolható a h energia, mintha ezt elektromos energia formájában, 34
  35. 35. akkumulátorokkal tennénk. Ezt a h t aztán vagy f tésre használjuk közvetlenül,vagy pedig termo akusztikus gépek segítségével kisméret , olcsó, egyszerszerkezet segítségével, elektromos energiát állítunk el , akár éjjel, akár nappal.Ezt a rendszert többen is feltalálták már. Éppen egyszer sége és olcsósága miatt,illetékes helyen észrevették veszélyességét (olvasni is ritkán lehet err l amegoldásról). Ennek talán az is az oka, hogy az olaj- és gépkocsi-iparhirdetéseib l jócskán profitáló média nem mer, vagy nem tud err l beszámolni.Ez az olvadt só segítségével m köd rendszer jóval olcsóbb lenne, mint amostani félvezet s napcellák rendszere. Ezért az energetikai ipar szorosra zártasorait, és a rendszert, és ezt az új, veszélyes vetélytársat kiiktatta.Hasonló történetet lehetne mesélni például az abszorpciós klímaberendezésekr lis. Rekken nyári melegben különösen a nagyvárosok h szigeteiben ma márklímaberendezés nélkül nem lehet megélni. Régóta tudják, hogy abszorpciósberendezésekkel remekül lehet h teni, régebben kisebb-nagyobb teljesítményh t szekrények nálunk is készültek ezen az elven. Ha egy épület tetejére nagyh elnyel paneleket helyeznénk föl, kis mennyiség elektromos energiasegítségével lehetne h teni, klimatizálni épületeinket. Ez a rendszerh szivattyúként is m ködhetne. Tehát akkor, amikor a küls h mérsékletmindössze 5-15 C, jó hatásfokkal használható lenne f tésre is. Ez is veszélyes„Disruptive Invention”, azaz a játékszabályokat átíró találmány, ezért megtörténtaz érdekelt cégek együttm ködése - ez az ötlet sem juthatott el a piacra.Ezek után nem csoda, hogy a bels égés motorok nagy mennyiséghulladékh jét hasznosító talán száznál is több m köd képes találmány nemvalósulhatott meg. Bármelyikük olyan mértékben csökkentette volna az olajiránti keresletet, hogy számukra veszélyesen alacsony szinten állt volna be egyújabb Nash egyensúlyi pont. S ha az els ilyen találmány elterjed, akkor ezveszélyes precedenst terem, mert utána jön a másik, a harmadik. .. 35
  36. 36. Újabb lépésként a motorból kilép hulladék h t is össze lehet gy jteni: példáulolvadt só segítségével. Így a zsúfolt belvárosban széndioxid kibocsátás nélkül islehetne a dugóban araszolni egy küls égés Sterling motor nyomatékával. Bárez az eljárás kétszáz év óta ismert, kipróbált, mégsem terjedhetett el. Ez mutatja,hogy az olaj- és az autóipar a Nash-féle egyensúlyon alapuló kooperáción és azinnováció elnyomásán m ködik, nem enged „kalózkodást”, kitörést,technikaihaladást. Alapvet en másként m ködik, mint a versenyszféra, és nem aközérdeket szolgálja.Miért lehetséges az összeroppanás?A válasz: mert mindez megtörténhetett. Mert a társadalom erre a célra drágapénzen felépített védelmi rendszerei m ködésképtelenek. Mert azzá tették ket.Az olaj és az autóipar saját szempontjaiból kiindulva a maximális profitot adóutat választotta, ám közben a vele és bel le él iparágakat tönkreteszi. Például amez gazdaságot, a turizmust, a légi közlekedést, az épít ipart, azélelmiszeripart, a feldolgozóipart és bankszektort - ahol a magas energiaárakmiatt már megindult a cs dsorozat. Az elektronikai ipart és az elektronikusmédiát nem érinti szerencsére az energetika „szárnyalása”, de a papír alapúújságokat már igen, mert a papír ára és a munkaer ára növekszik.A „tankönyvi” közgazdaságtan aranyszabálya a folytonos innováció. Ennél iser sebb vasszabály viszont a maximális profit elérése. Ezt az energetikai iparbanéppen hogy az innováció teljes kiirtásával érték el, majdnem teljes sikerrel.Ennél viszont még er sebb szabály lenne az, amit az emberiség történetébenminden vallás többé-kevésbé így ír le: élni és élni hagyni. 36
  37. 37. Az olaj- és autóipar ezt a legelemibb szabályt nem tartja be. Elég ehhezmegnézni a benzinkútnál az árakat, vagy azt, hogy az USA-ban körülbelül 12liter/100km a gépkocsik átlagos fogyasztása a terepjárók miatt, holotttechnikailag kis módosításokkal (a már említett vízadagolással vagy durranógázadagolással) 6 liter/100 km-es fogyasztás könnyen el állhatna. A vízg z-benzinhibridekkel ez is felezhet lenne. Korszer , könny szerkezeti anyagokkal,kisebb autóméretekkel ez még csökkenthet lenne. Ezen a ponton látszik, hogymennyire nem érvényesül az „élni és élni hagyni” elve. Pusztán a XIX. századi,a középiskolai tankönyvi fizika használatával is le lehetne az autók szennyezésétés fogyasztását szorítani a mai érték töredékére. A XX. századi tanított fizikaalkalmazásával – például Farnsworth, Papp találmányaival - pedig teljesenkiiktathatnánk a környezetszennyezést, vagy a fosszilis energiaforrásoktóltörtén függésünket. Az, hogy a számos lehet ség közül egyik sem valósulhatottmeg, azt mutatja, hogy az autóipar fejl dését mesterségesen leállították. Ha akérdést feltesszük: kinek az érdekében? - akkor a tettes gyorsan el kerül. Azolajipar rövid-, közép- és hosszútávú érdekei ezt diktálják.Az innováció leállása a történelemben mindig gyors társadalmi leépüléshezvezetett. Ne áltassuk magunkat: ilyen széls ségesen reakciós iparral (éstudománnyal) nincs remény a túlélésre. Növekv népesség mellett emelkedéletszínvonal és egészséges környezet nem tartható fenn állandó, folytonostechnikai fejl dés nélkül. Ennek mesterséges leállítása nem példa nélküli, demindig katasztrófába torkollott.Ezt mutatja Kína, India, vagy a néhai „létez szocializmus” történelme is. Márasemmilyen akadálya nem maradt, hogy a sérülékeny technikai civilizációmegroppanjon és néhány helyen összeomoljon, például az egyre ritkulónyersanyagokért meginduló háborúkban. Az olajipar bevétele az utóbbiévtizedben látványosan n tt úgy, hogy ehhez semmiféle hozzáadott érték nem 37
  38. 38. társult. Amint már említettem, a 20 Ft-ért árult benzin nem volt rosszabb annál,mint amit most jóval magasabb áron kapunk.Az olajipar innováció ellenes, kooperatív játékstratégiája ellen a nyíltság, atársadalmi ellen rzés jó ellenszer lehetett volna. Az olajcégek fürgébbek, jobbanszervezettek, már minden társadalmi véd gátat lebontottak, ez már nemvalósítható meg. Az USA-ban csak egyetlen egyszer, 1911-ben volt sikeres egyolajmonopólium (Rockefeller Standard Oil cégének) és az American Tobaccomonopóliumának megtörése. Az oligopóliumok ezután évtizedekig m ködtek. ABush korszakban minden visszaalakult. Az energetikai szektorban a versenylátszatára sem ügyelnek már, a piacgazdaság teljesen kiszorult err l a területr l.A néhai J. P. Morgan vagy J. D. Rockefeller szellemi utódai mozgatják ezt azipart – így viszont kíméletlenül tönkreteszik a többit.Az USA-ban utoljára a 70-es években a Bell telefontársaságot darabolta fel aLegfels bb Bíróság hasonló magatartás miatt (máshol ez elképzelhetetlen). Eznagyban segítette az elektronika forradalmát, az olcsóbb, sokkal fejlettebbtelekommunikáció ügyét. A 20-as, 30-as évekt l kezdve a „csöves” elektronikaiipar ugyanúgy ignorálta a félvezet kben rejl lehet ségeket, mint ahogy ma aautóipar folytonosan leveri a kisebb fogyasztást adó találmányokat.A közelg gazdasági és környezeti összeomlás rémképe azért fenyeget, mertezen a területen a legelemibb átláthatóság, a nagy cégek társadalmifelel sségvállalása nem valósul meg.A szervezett tudománynál láthattuk, hogy dühödten tiltakoznak minden belskritika ellen, ezeket azonnal lesöprik. Érdemes elolvasni Beck Mihályakadémikusnak a vízautókról szóló írását [7]. A tudatlanság, a tendenciózusrosszindulat árad a soraiból. Kizárt az is, hogy a legkisebb mérték civil 38
  39. 39. kontrollt is megvalósíthassuk a szervezett tudományban, az energetika terén.Innent l kezdve viszont a „tudás alapú társadalom” gondolata is luftballon,nevetséges elképzelés.Társadalmi ellen rzés eleve megvalósíthatatlan például az autógyárak esetén,hiszen a „fejlesztés” a legbels bb magánügyük. Teljes titok övezi a következmodellek szerkezetét. A gyakori változások általában csak a karosszériaalakjára, színezésére és fényezésére vonatkoznak, az utóbbi 50 évben afogyasztás alig javult. Elvileg a politikára, a törvényhozásra maradna a szigorúfogyasztási, szennyezési szabályok kidolgozása, s végrehajtása, hiszen azérthozunk létre államot, azért fizetünk adót hogy az az állampolgárok szélestömegeinek érdekét szolgálja. (Ezt nevezik m szóval demokráciának.)De ezt ezen a területen még senki sem látta m ködni. Ismeretes, milyen dühödtreakciókat és heves lobbizást vált ki mindig az autógyárakban afogyasztáscsökkenés óhaja, akár a széndioxid-kibocsátás csökkentése. Az atény, hogy már mélyen benn járunk a zsákutcában nem a szénhidrogén készletekmegcsappanásával indokolható, hanem amiatt következett be, ami miatt azösszes eddigi összeomlás: a társadalom védekezésképtelensége miatt.A figyelmet mindig el lehetett terelni ezer hülyeséggel. A tömegesirracionalizmus az, ami mélyen átjárja a politikát, a természettudományon belülpedig a fizikát és az energiaipart. Hiába van éles, a tankönyvekben is tanítottpiaci verseny például a turizmusban, vagy a szerszámgépiparban, ez a lényegetnem érinti. Az a lavina, amely 2009 és 2012 közt sok kisembert maga alá temetmár elindult. Az államgépezet a politikai kultúra közönye miatt valószín legmár nem tudja megállítani. 39
  40. 40. Azt már nálunk sem kell magyarázni, hogy a politikusok megvásárolhatóak,mindig van az a pénz, amiért megváltoztatják véleményüket, legrosszabbesetben megfélemlíthet ek, zsarolhatóak. 40
  41. 41. II. rész Az összeomláshoz vezet négy lépcs fokVálságvariációkAz átlagembert szolgáló állam valamennyire létrejött a skandináv államokban.Ott a General Motors nem tehette volna azt meg, amit pár évtizede az USA-banRalph Nader-rel (aki fogyasztóvéd és környezetvéd ). Arra a kérdésre tehát,hogy elindulhat-e jelent s mérték civilizációs és technikai összeomlás, a válaszhatározott: igen. Persze ez más-más módon zajlik le különböz fejlettségországokban. Az Egyesült Államokban a felszök energiaárak el ször abenzinzabáló, elképeszt en tékozló négykerek „városi traktorok” gyártósoraitállítja le: például a pofátlanul sokat fogyasztó Hummer gépkocsik gyártását. AGeneral Motors és a Ford forgalma évek óta folyamatosan csökken. Aviszonylag szerényebb fogyasztású Toyota piaci részesedése és profitja viszontegyre n – a hagyományos olajiparhoz er sen köt d régi autócégekhez képest.Várható, hogy id vel a légkondicionálásra épített sivatagi nagyvárosok, mintpéldául Las Vegas vagy Phoenix elnéptelenednek, és inkább a bels , a hegyekreépült városok fejl dnek. Az Egyesült Államok fejlett mez gazdasága, hatalmas,még mindig sz z területei miatt nem számíthat komoly élelmiszerválságra.Németország fejlett szerszámgépipara és más háttériparai miatt nagyobb gondnélkül át fogja élni a válságot. Anglia gazdasága azonban nem els sorban agyártó iparára, hanem pénzügyi szolgáltatásaira épült, ezért már nem ússzameg szárazon. Az már most látható, hogy Afrikában komoly lesz a cs d.Kérdéses, hogy Dél-Amerika er teljesen fejl d gazdaságainak - mint például 41
  42. 42. Chile, Brazília, Venezuela vagy Peru - mi lesz a sorsa. Nekik a jelent snyersanyagtartalékaik miatt jó esélyük van a túlélésre.Indiában eddig is ismert volt a szegénység, a népesség nagyobb része eddig ispiciny, áram nélküli falvakban élt, számukra egy nagy civilizációs összeomlásnem jelent igazi tragédiát.Kínában már más a helyzet, ott elképeszt mérték urbanizáció indult meg atengerparton az utóbbi évtizedekben, k lehetnek egy nagyobb energetikaiösszeomlás els számú áldozatai. A történelemben nem el ször, és úgy t nik,nem utoljára. k építették el ször ki a mandarin vizsgákkal a tudás alapútársadalom alapjait, de az társadalmukban keletkezett el ször az arrogánstudatlanság alapú társadalom is.Magyarország gazdasága nagyon er sen meg fogja érezni ezt a válságot. Nálunkez az összeomlás más-más mértékben ugyan, de már most is látható. Els sorbanKelet-Magyarországnak a határhoz közeli részei - Nógrád, Borsod, Szabolcs ésHajdú megyében tragikus lehet az összeomlás. Itt a kis cégek, önkormányzatoksorozatos cs dje várható, az elszegényedés, a tömeges b nözés, a rendfelbomlása, a közúti banditizmus már eddig is meglev formái nagyonmeger södhetnek. Elég most csak a helyi sajtó b nügyi híreit figyelni. Ezek azöncenzúra miatt nem jutnak el az országos hírekbe. A kábellopások, a félig éretttermény ellopása a term földön már ma is rutinszer en ismétl dik.Nálunk eddig évente „csak” 3-400 ember fagyott meg, nyáron pedig ah hullámok miatt (els sorban a kórházakban) 500-600 id s embernél több nemhalt meg. Ezek a számok tízszeresre is feln hetnek. Én itt húznám meg azösszeroppanás határát. Ha ezt meghaladjuk, a társadalom megroppanása mármegtörtént. Ekkor 10% fölött lesz a munkanélküliség, mert a magas energiaárak 42
  43. 43. annyira kiszivattyúzzák a pénzt a gazdaságból, olyan mértékben viszik ki azorosz és közel-keleti olajtermel khöz, hogy nagymértékben lesz kül a tisztesközéposztály. Így csökkennek az adóbefizetések is. Az önkormányzati cs dökmiatt várható az oktatás és egészségügy nagymérték fedezethiánya. A közrenda kis, szegény, f leg cigányok lakta falvakban már most sem tartható fönt, de akövetkez években a társadalmi rend összeomlása elképeszt méreteket isölthet.Diagnózis és terápiaHetesi Zsolt tanulmányában a diagnózis eléggé reális, de a javasolt terápiaszerintem téves, nem mutat igazi kiutat. Azt javasolja: költözzünk vidékre,tanuljunk meg gazdálkodni, s térjünk át megújuló energiaforrásokra. Továbbá:bízzuk az egyházakra az eddiginél jobban a túlélés megszervezését.Ha az emberek vidékre költöznek, maguk gazdálkodnak, az még nem jelentvédelmet az éhesen kóborló hordák ellen, akik mindent elpusztítanak, mindentellopnak. Rend rséggel, katonasággal nem lehet védekezni éhínség idején, aszögesdrót kerítések drágák és átvághatóak.Egy gondatlanul irányított, komplex felépítés társadalom technikaifejl désének leállítása civilizációs összeomlással jár. Igaz, önmagában akisvárosok hálózatából álló társadalom nem rosszabb, mintha megapoliszokbólálló, fuldokló nagyvárosokban élnénk [8]. További fejl désünk alapkérdése: atechnika fejlettségének szintje, az energia el állításának ára és a szennyezéshatása. Egy tanyavilág-hálózaton alapuló társadalom XIX. századi technikaialapon csak borzalmas éhínségek után, a mai társadalom összeomlása után,annak romjain jöhetne létre. A történelemben a Római Birodalom bukása, vagyPol Pot uralomra jutása után láttuk már ezt a (bukott) modellt m ködés közben. 43
  44. 44. De ha az olajipart vagy a hivatalos tudományt nem tudjuk megzabolázni, akkorez a vészforgatókönyv következik. Kitörni csak felfelé szabad, az egyetlenvállalható út – a régóta létez és az új találmányok elterjesztése. Ha van olcsó,szennyezésmentes energia, akkor gyönge talaj is m velhet , sós víz islepárolható, gyenge min ség ásvány is feldolgozható. Az energia ára ésszennyezése civilizációnk kulcskérdése lett. Persze minden id nek megvoltak amaga kulcskérdései, nekünk itt és most az energia az.Amikor az 1700-as években Kínában leállították az óriási vaskohókat, akkorépültek föl el ször Anglia vaskohói. Amikor az 1600-as években betiltottákKínában az óriás vitorláshajók építését, akkor kezdtek el az európaiak kislélekveszt iken hajózni, terjeszkedni, kereskedni. Kínában az udvari eunuchokés írástudó mandarinok évszázados bels csatái, viszálykodásaikövetkezményeként tiltották be ezen találmányok jó részét. Ez vezetett ott atöbbszörös technikai civilizációs összeomláshoz. A vidékre költözéstmegpróbálták a nagy Tajping felkelések idején (20 millió halott), de abokszerlázadások idején is (10 millió halott): de az éhínség mindenhová elért. Atársadalomban már akkor sem lehetett „szigeteken” élni. De k sem tanultaksaját történelmükb l. A XX. században Kínában újra háromszor is bekövetkezettnagyméret civilizációs összeomlás. (A polgárháború, a Nagy Ugrás, s aproletár kulturális forradalom.) Ezek közül a legtragikusabb történet Mao elnök„nagy ugrása” volt. Ez számunkra is tanulságos lenne, mert vegytisztán mutatjaa technika lebontásának hatását - ha valaha is tanulnánk a történelemb l.Nagy ugrás - hátraAz ún. „nagy ugrás” során, amikor a kínai legfels bb vezetés (különösen Maoelnök) a gyors technikai haladást er ltette, mintegy 30 millióan haltak éhen - delehet, hogy ez a szám is óvatos becslés. Az akkor még csak 600 milliós Kínának 44
  45. 45. körülbelül minden 20. lakosa halt éhen. Az okozott kár ennél is nagyobb, hiszena károk helyreállítása egy emberölt re való visszalépést és munkát adott. Ehhezképest a „nagy proletár kulturális forradalom” (ami egy évtizeddel kés bbkövetkezett be) „csak” az értelmiség lefejezését szolgálta, az „csak” az oktatásés kutatás összeroppanásával járt. Egyik esetben sem m ködtek a társadalomelemi védekezési mechanizmusai, sehová, senkihez sem lehetett fordulni, ezértis következett be a tragédia mindkét esetben.Az 1957-es „nagy ugrás” a „négy ellenséggel” szembeni harccal kezd dött. Anégy átok, azaz a legyek, a szúnyogok, a patkányok és verebek valóban jelent skárokat okoztak. Ám azt nem értették, hogy ezek az átkok is az ökoszisztémarészei - egyedül a patkányok azok, amelyek kihelyezett csapdákkal, jólmegépített terménytárolókkal az ökológiai rendszer károsítása nélkül ispusztíthatóak lettek volna. A négy átok elleni kampány idején a fél országkerepl kkel, tányérokkal vonult ki a határba, és éjjel-nappal doboltak, averebeket így állandóan repülésre kényszerítve, riogatva. Az igaz, hogy akampány hatására rengeteg veréb pusztul el, ám ekkor szaporodni kezdtek alegyek és szúnyogok, így aztán néhány hónap múlva a verebek helyét az átkokközött a poloskákra cserélték.A „nagy ugrás” terve azonban, ami els sorban az acéltermelés növekedéséreirányult, elképeszt en tragikus és egyben tanulságos is. Gyakorlatilag ezfordított ipari forradalom lett, amit nevezhetünk a történelem nem els , delegbrutálisabb technikai ellenforradalmának. (Azért választottam ezt a példát,mert ugyanezt a technikai ellenforradalmat stagnálás formájában látjuk az autó-,olajiparban.) Mao elnök és sz k köre tudta, hogy minden nagy nemzetfelemelkedését az energetika és az acélgyártás volumenének jelent smegemelkedése el zte meg. Több acél, több vasúti sín - ez több szenet, többenergiát, több gépet, nagyobb jólétet jelent. Mao és sz k köre ezért úgy 45
  46. 46. határozott, hogy a reménytelenül sz k acélgyártási kapacitás miatt majdházilagosan állítják el az acélt. Hatalmas méret sajtókampányba kezdtek,hogy még kisebb kommunák, gyárak, iskolák is nagy mennyiség acéltállítsanak el . Azokkal a „részletekkel” viszont már nem tör dött, hogy azacélgyártáshoz szükséges szenet és nyersvasat honnan szedik el , de sem a sajtó,sem a politikai vezetés nem értette meg, hogy az acélgyártás nagyon magastechnikai színvonalat és szakértelmet kívánó munka. Tudatlanul, hozzáértésnélkül nem lehet használható min ség acélt készíteni. Azt sem értették meg,hogy az acélgyártáshoz szükséges energia-felhasználás csak akkor gazdaságos,ha nagyméret kohókban dolgoznak, ahol kicsiny a h veszteség, és jó min ség(el regyártott) kokszot vagy faszenet használnak. Ezek a látszólag lényegtelenszakmai részletek a fels vezetést nem érdekelték, hiszen nagy részük költvagy paraszt volt. A mérnökök részér l felvetett óvatoskodó megjegyzésekkelnem tör dtek. Az 1958-ban elkezd dött kampány az ország acéltermelésénekévenkénti megduplázását írta el .Mivel a helyi kisközösségek, iskolák, kommunák nem tudták el teremteni aszükséges vasércet, nyersvasat, netán az ötvöz ket és a kokszot, ezért elkezdtékbeolvasztani eddigi használati tárgyaikat. El bb a házi t zhelyek, háztartásiedények, majd az épületek vaslemez tetejei, kerítések, kés bb amez gazdaságban használt traktorok kerültek sorra. Nem kell részletezni, hogymit ér az a gazdaság, ahol ásót, kapát, ekét, traktort, vet gépet kíméletlenülbeolvasztanak. A keletkezett rossz min ség ócskavas viszont semmire sem volthasználható. Ebb l nem lehetett síneket, lemezeket, csöveket készíteni, nembeszélve arról, hogy a szerszámgépek egy részének elpusztítása, beolvasztásaután a feldolgozó kapacitás sem maradt meg.A bajt csak tetézte, hogy nem merték bevallani a fels vezetésnek, hogy a rosszmin ség acéllal nem lehet mit kezdeni. Az újságok egymás után ontották a 46
  47. 47. hamis gy zelmi jelentéseket, így a városi lakosság nem tudott arról, hogymilyen tragédia bontakozik ki vidéken. Ez a hatalmas kampány ugyanis azzal isjárt, hogy az éppen aratásra érett termést nem volt mivel és kinek learatnia. Avidéki lakosság nagy része vasdarabok, acélszög hulladékok és folyók medréb lkimosott vasércek után kutatott, aratni már nem volt sem idejük, semszerszámuk.Azt az egy-két vezet t, aki megpróbált kritikát gyakorolni, sürg sen és gyorsanfélreállították: így semmiféle vészfék, kontroll nem maradt. Az ezutánbekövetkez éhínség, és az azt követ járvány nagyobb pusztítást okozott alakosság soraiban, mint el tte az évtizedeken keresztül tartó polgárháború, vagya japán-kínai háború.Ez a nagyméret katasztrófa azért következett be els sorban, mert a társadalomszokásos vészfékei - els sorban a nyilvánosság - nem m ködött, diktatúrában eznem létezik. A társadalomnak csak egy kis csoportja irányított, azelképzeléseik szerint m ködött az egész gazdaság, ez az bels érdekeiketszolgálta.Ezekben található az analógia, a tanulság az akkori és a mostani technikaiellenforradalom között. Ezen a téren a mi társadalmunk is alig palástoltdiktatúra.Négy lépés a lejt nJared Diamond, az „Összeomlás” (Collapse) cím könyvében több eddigösszeomlott társadalom történetét vizsgálta meg az okokat elemezve. A vaskoskönyvbe sajnos nem kerültek bele a látványos, nagyméret , tanulságos ázsiaiösszeomlások. A legjelent sebb talán a kambodzsai Angkor Wat térségének (maigen kedvelt turista célpont, a világörökség része) teljes ökológiai és gazdasági 47
  48. 48. összeomlása. Ez a terület a Khmer Birodalom f városa volt az 1200-as évekig,amikor feltehet leg a term talaj kimerülése és a rossz vízgazdálkodás miatt aFöld akkori legnagyobb városállama több mint egymillió lakosával kényszerültrészben menekülésre, részben nyomorgásra, az addigi magas életszínvonalajelent s csökkentésére. Úgy láttam, sehol sem említik például a Burma északirészén létezett Mrauk-U városának és környékének gazdasági elsüllyedését se,pedig az is hasonlóan jelent s összeomlás áldozata lett. (Azért nincs benne aköztudatban, mert alig lehet ma is megközelíteni.)Ez a város az 1600-as években nagyobb és gazdagabb volt, mint London ésAmszterdam. Ez is sajnos azt er síti, hogy még mindig nem vagyunk igazántudatában mekkora veszély is fenyeget minket, még mindig úgy élünk a veszélytorkában, mintha eddig soha sehol semmi baj sem történt volna.Jared Diamond a téves helyzet-megítélésnek négy fázisát különbözteti meg akomplex társadalmak összeomlási folyamatában: 1. Az els lépésnél az uralkodó csoport nem veszi észre a problémát, miel tt az megjelenik. Ha a Nap járásának analógiáját vesszük alapul, ez azt jelenti, hogy a hajnalpírt még nem látják. Ez a „próféták” ideje, akik a legkorábban figyelmeztetnek... 2. Amikor a baj már látható, a vezet csoport akkor sem veszi észre. Ez azt jelenti, hogy a Nap már megjelent a horizonton, sarlója már éppen látszik, de van, aki még mindig nem veszi észre. Ez a szakért k kora, akik mérésekre, megfigyelésekre hivatkoznak . . . 3. Miután észreveszik a bajt, nem tesznek semmit, vagy már nem tudnak cselekedni. Ez az a fázis, amikor a Napkorong már teljes egészében felemelkedik a horizont fölé, de még nem éget nagyon er sen. (Szerintem mi most valahol itt tartunk.) Ez az a periódus, amikor az értelmiség 48
  49. 49. érzékenyebb része is látja a gondokat, de k nincsenek hatalmi helyzetben, csak panaszkodnak. 4. Az utolsó, a 4. szakasz az, amikor látják a problémát, megpróbálják megoldani, de már nem sikerül. Ez az, amikor a Nap a delel n van, éget, de már nem tudnak hová bújni el le. Ez a politikusok, döntéshozók szakasza. Mire k észbe kapnak, már rendszerint kés , a baj a nyakukon van.Ezzel a sémával - mint minden sémával - az a baj, hogy túlságosanleegyszer sít. Mert sosem egy-egy csoport véleményér l van szó, egy komplextársadalom sokféle csoportból áll, és azoknak eltér lehet és szokott lenni avéleménye. Például a környezetvéd k, vagy a szegénységgel foglalkozószociológusok, vagy a közgazdászok régóta félreverték már a harangot. A másérdekcsoportokhoz tartozó politikusokat, vagy az olajcégek embereit ezek aváltozások még nem érintik, ezért úgy tesznek, mintha nem is történt volnaeddig semmi. A négy szakasz elkülönítése eléggé mesterséges, hiszen a Napsem szakaszokban kel föl, hanem az is egy folyamat. Mindig vannak a rosszhíreknek el hírnökei, prófétái, ezt az Ószövetség óta ismerjük. Rendszerintlesöprik a véleményüket.Még a legnagyobb bajban is van (lehet) kiút, de ahhoz a gond korai felismeréseelengedhetetlen. A megoldáshoz viszont az összefogás feltétlenül szükséges.Teret kell(ene) ilyenkor engedni az egyéni kezdeményez -képességnek,tehetségnek. A történelem (sajnos) ezrével szolgáltatja az összeomlási példákat,f leg a vesztett (a másik oldal fel l nézve megnyert) csaták formájában.Ezekben ugyanúgy felismerhet ek az összeomlás 4 fázisa, amit J. Diamondfelsorol. 49
  50. 50. Nincs eltérés a katonai, gazdasági, politikai és környezeti tragédiák lefolyásaközt – ezek gyakran egymásba szöv dnek. A már nyakunkon lev környezeti,energia és gazdasági válság is ezt mutatja. Talán merészségnek t nik a gondolat:de sokszor látható a válságok közti párhuzam, ennek bemutatására törekszem.A hadtörténészek rangsorolták a 10 legnagyobb mérték katonai-politikaiösszeomlást. (Ebben mi magyarok, másfél eset erejéig is benne vagyunk). Ezeka következ k: 1. I.e. 415-ben a görögök szirakúzai ostromkísérlete 2. Cannae; i.e. 216-ban, Hannibál a kétszeres túler ben lev rómaiakat megsemmisíti 3. A Teutoborgi Erd ben i. sz. 8-ben a germán törzsek több római légiót ledarálnak, cselek sorozatával, az utolsó emberig 4. 1389-ben Koszovóban az ottomán törökök felszámolják a szerb ellenállást. 5. 1526. augusztus 29.: MOHÁCS 6. 1709-ben az oroszok felmorzsolják a teljes svéd hadsereget Poltavánál. 7. 1870. szeptemberében az újonnan létrejött egyesült német seregek felszámolják a francia véder t Sedannál. 8. 1916. július 1-én a németek hatalmas pusztítást okoznak a Somme-i csatában a franciáknál. 9. 1942. februárjában a japánok legy zik az angol ausztrál csapatokat Szingapúrnál. 10.1943. februárjában – Sztálingrád (és Don-kanyar).A már nyakunkon lev energia, gazdasági és környezeti válság kapcsán az 1520-as évek (már akkor is) globalizált világának három sorsfordító hadjárata kapcsánszeretném megmutatni, hogy mindig lehet(ne) kiutat találni a bajból – ha van 50
  51. 51. szakértelem és összefogás. A három történelmi példa három kontinensre terjedki: 1. Az azték katonai birodalom szétverése 1521-ben 2. A mohácsi tragédia 1526-ban 3. Az indiai Panipat mezején, Delhi mellett 1526-ban az afgán Babur (a véreskez Timur Lenk unokája) maroknyi seregével felszámolja Ibrahim Lodi szultán óriási túler ben lev véd seregét.Az esetek (és mai helyzetünk) közti párhuzam látványos. Azt az öt évet, amíg eza három kontinensre kiterjed eseménysor zajlik, joggal nevezhetnénk az elsvilágháborúnak. Közös bennük, hogy az akkor lezajlott események hatása a mainapig követhet , érezhet . Ezek valódi fordulópontjai lettek a történelemnek.Évszázadok múlva sem lehetett helyrehozni, megváltoztatni, visszafordítani azakkori tettek következményeit. (Ha a gazdaságtörténészek készítettek volnaösszeomlási toplistát, ott is dobogósok lennénk: sajnos az 1918-as és 1945-46-oshiperinfláció is toplistás.)Els fázis: pirkadat el ttA történelemkönyvek hemzsegnek azoktól a példáktól, amikor egy-egy irányítóhatalmi csoport nem vette észre a problémát megjelenése el tt. Hadd idézzeknéhány példát: Amikor az 1400-as évek végén a kínai mandarinok betiltatták anemzetközi kereskedelmet és megsemmisítették a globális felfedez utak óriásiköltségen és emberáldozatok árán megszerzett világtérképeit, nem látták el re,milyen drasztikus összeomláshoz vezet is ez. Az összeomlás csak lassanbontakozott ki, els lépésben Kína meggyengült, és a szomszédos mandzsukmeghódították. Második lépésben a technikai ellenforradalom során betiltották a 51
  52. 52. tömeges acélgyártást is. Kína évszázadok múlva már nem tudta eltartaninövekv népességét, hiszen találmányok híján nem n tt a termelés. Sorozatosanborzalmas éhínségjárványok söpörtek rajta végig, csak a civilizációsösszeomlások, éhínségek, járványok, háborúk stabilizálták a népességet. S mostnézzük részletesebben a már kiválasztott példákat.Az idézett esetekben (sem) vették észre a közelg problémát.Azték 1. lépcs : Az azték katonai társadalmat vezet uralkodó 6 millióalattvalójával közép Amerika leger sebb, brutális, perverz él sköd állama. Aleigázott szomszédoktól a terményadón felül évente tízezrével szedemberáldozatot is. Az ideológiai maszlag: ahhoz, hogy a Nap egészségesmaradjon, (ember)áldozatokkal kell etetni.A történészek még vitatkoznak azon, hogy meg is ették-e az áldozatokbemutatása során élve felvágott szerencsétleneket, vagy csak a pszichológiaielrettentés, a félelemkeltés eszköze-e az emberadó és áldozat. A f városuk,Tenoctic Lan (a mai Mexikóváros helyén), az akkori viszonyok között hatalmas,kétszázezer lakosú. Templomokkal, palotákkal zsúfolt, melyek roskadoztak azaranydíszekt l - de az áldozatok hullái miatt a városban mindig dögszagterjengett. A leigázott szomszéd népek gy lölték az elnyomóikat, de katonailaggyengébbek lévén semmit sem tehettek. Nekik nem volt hadseregük. Az acéltmég senki sem ismerte ott, éles k pengékkel kirakott kardokkal háborúztak. Azország egyébként geológiai csoda. Minden ásvány b ven van, nemcsak a vas, azarany és ezüst, de kén és salétrom is – de a puskapor, s t a kerék is ismeretlen.Néhány évtizeddel az események el tt hatalmas kínai hajóflotta látogatja meg ket- s ajándékokat hoznak (selyem, porcelán), s megígérik: visszatérnek. Azaztékok isteneknek vélik ket, hiszen hatalmas a köztük lev technikai 52

×