Egely György - Apokalipszis 2012
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Egely György - Apokalipszis 2012

on

  • 1,686 views

Egely György - Apokalipszis 2012

Egely György - Apokalipszis 2012

Statistics

Views

Total Views
1,686
Views on SlideShare
1,686
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
39
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Egely György - Apokalipszis 2012 Egely György - Apokalipszis 2012 Document Transcript

  • Egely GyörgyApokalipszis 2012 1
  • Apokalipszis 2012 - Egely György tanulmánya Budakeszi 2008 A szerz kiadása © dr Egely György 2008Az anyag a szerz nevének és az idézet forrásánakmegjelölésével változatlan formában terjeszthet http://www.egely.hu/ Egely Kutató-Fejleszt Kft. 2092 Budakeszi, Pf. 38. Tel/Fax : 06 23 450-787 E-mail: egely@egely.hu E-mail 2: egely@t-online.hu 2
  • TartalomjegyzékÖsszefoglalás: ........................................................................................................ 4I. rész. Játék az összeomlással ............................................................................... 6II. rész Az összeomláshoz vezet négy lépcs fok .............................................. 41III. rész Maradt-e remény? Hogy lehet kitörni? .................................................. 77IV. rész Az ideges évek ..................................................................................... 109Hivatkozások és javasolt olvasmányok ............................................................. 115Dr. Egely György önéletrajza............................................................................ 119 3
  • Egely György: Apokalipszis: már 2012-ben? Összefoglalás:Ez a tanulmány négy részb l áll.Az els ben bemutatjuk, hogy az energiaárak emelkedése miért és hogyanváltotta ki a társadalmi és gazdasági válságot, s megnézzük, milyen „játék”stratégiát követ az energiaipar, hogy zték ki a piacgazdaságot az életünketalapvet en befolyásoló energiaiparból. Az olajipar dominánssá vált azenergiaszektorban. Ennek kapcsán két olyan összeomlást vizsgálunk meg,melyek a monokultúra veszélyét mutatják. Az els a már terjed tömegesméhpusztulás, valamint az 1840-es évek ír éhínsége (krumpliválság).A második részben az 1520-as évek három, máig ható összeomlásának példáján(Mohács, Közép-Amerika, India) át megnézzük az odavezet útjellegzetességeit, tanulságait, hogy lássuk a párhuzamokat a mai helyzettel. Amohácsi összeomlás példáján át vizsgáljuk az akkori vezetés és a mai köztianalógiákat (II. Lajos, a köznemesek, Szapolyai, Tomori Pál érsek, stb.,valamint Horn Gyula, Kovács László, Magyar Bálint…)A harmadik részben a környezeti és gazdasági válságból való kilábalásistratégiákat elemezzük. Látjuk, hogy a mai technikával a vég elkerülhetetlen.Ma csak két alternatívát ad a technika: Az energiatermelés vagy olcsó, de akkorszennyez, s ez környezeti katasztrófát okoz. Vagy megújuló, szennyezésmentes,akkor viszont drága, s az gazdasági összeomlást hoz. A megszokott módszerektöbbé már nem használhatóak... Vagy a technikai megújulás jön, vagy astagnálás, esetleg ezután az összeomlás ... 4
  • A negyedik részben pedig az elmúlt 100 év 11 évenként bekövetkez sorsfordítóeseményeit soroljuk fel. 2011-12-ben egyszerre három ok miatt is érhetünkkritikus eseményekhez. 5
  • I. rész. Játék az összeomlással„Aki 1960 után született, jó esélye van, hogy er szak, járványok vagy éhínségvégezzen vele.”Hetesi Zsolt, az ELTE fizikusa, a Fenntartható Fejl dés EgyetemköziKutatócsoportjának elemz je hosszú tanulmányt tett közzé a közelg társadalmiösszeomlásról. Sötét képet fest a magas energiaárak miatti válságról: az elejénmég lassú, majd egyre gyorsuló társadalmi összeomlásról. A tanulmány szerintaz eddigi megszokott társadalmi rend sok helyen összeomlik, nem lesz benzin,bizonytalanná válik az áramellátás, s t, ezek következményeként összeomlik aközlekedés, egészségügy, stb. Emiatt akadozik az áruszállítás és csökkennek amez gazdaság hozamai is. A nagyvárosi emberek milliói el ször egymást ölik,majd nyomorúságos körülmények között vagy elmenekülnek, vagy ottpusztulnak el.Vajon van-e realitása ennek a sötét, paranoid jöv képnek, vagy csak üreshuhogás? Ha az utóbbi, akkor többet árt, mint használ. Mi lehet avalóságtartalma? Úgy gondolom, hogy a szerz diagnózisa átgondolt, alapos ésnagy, helyenként 5-10%-os valószín sége van annak a szomorú jöv képnek,amit ez a dolgozat leír [1].Andrew Grove (Gróf András), az Intel elnök-vezérigazgatója szerint: ”csak aparanoidok maradnak fent” [2]. Gróf, aki jó pár válságot, számos „technikaiföldrengést” átélt már az elektronikai ipar késhegyre men küzdelmeiben,hitelesen elemzi a válságok felismerésének ismérveit, elhárításuk módszereit, s 6
  • számos cég felemelkedésének és összeomlásának tanulságait. Tapasztalataiszerint a válság mindig akkor következik be, amikor egy cég eredményei hosszúideig javulnak, majd tet znek – stagnálnak. Ekkor d l el, hogy min ségiváltással tudnak-e újra emelkedni, vagy – és ez a gyakoribb – megindulnak alejt n, ahonnan már nincs visszaút. A csúcs: a stratégiai inflexiós pont, amikor atermelés mennyisége, vagy a haszon tet zik. Ez egyben veszélyes elágazási pontis. Kiút csak felfelé vagy lefelé van, nem lehet mindig a csúcson maradni.Ma a fejlett világ termelése (a GDP, a nemzeti termék) mutatói szerint elérte acsúcsot, stagnál, alig változik. Valójában a világgazdaság már hanyatló óriáscégképét mutatja. A GDP-ben ugyanis benne vannak az óriás bankok és olajcégeknyereségei is, de ezek mögött már nincs társadalmi haszon, csak üres, az egésztársadalmat megroppantó nyerészkedés. Rowan Williams, Canterbury érseke ígyfogalmaz: „Elképzelhetetlen mérték vagyon keletkezett hasonló mértékbenelképzelhetetlen mérték megtévesztés, papírozgatás segítségével, ami csak akeresked iknek hozott hasznot.”Robert Reich, Clinton egykori munkaügyi minisztere írja: „A kapitalizmuslegrosszabb formáját hoztuk létre, ahol a magán nyereségeket kombináljuk a közveszteségeivel. Ezek a bankárok Amerika legjobban fizetett menedzserei,cégeiket a magánszektor részeként kezeljük, amíg nyereségesek. De abban apillanatban, amikor süllyedni kezdenek, közintézményként kezeljük ket, amiketnekünk kell megmenteni . . .”Ezért találó Hetesi Zsolt tanulmánya, mert ráérzett a valóságra – már nem acsúcson vagyunk, hanem elindultunk lefelé. Egyszerre látszanak a gazdasági éskörnyezeti megroppanás ismérvei. A harapófogó megmozdult, záródni kezdett. 7
  • Tanulságos, hogy magán és nemzeti bankok, biztosítótársaságok, pénzügyifelügyeletek, minisztériumok szakért inek, elemz inek tízezrei mennyire nemlátják, nem látták el re a helyzetet. A sziklaszilárdnak, kikezdhetetlennekgondolt pénzügyi óriások most látták el ször (saját kárukon), hogy közvetve egynáluk jóval er sebb és ügyesebb ellenfél támadt rájuk: az olajipar.Az összeomlás valódi okaA - nálunk ismeretlen mértékben - jól él els világ középosztályának még a 90-es évekt l fogva könnyen adták a pénzt új, hatalmas kertvárosi házakvásárlására. Ez akkor az olcsó energia mellett gazdasági fellendülést is hozott.Amikor a lavinaszer folyamat már robogott, és a középosztály szerényebbenkeres része is hatalmas új házba költözött, megvette harmadik autóját is, azolajipar durván megemelte az árakat. k voltak a kedvez bb helyzetben. F teni,világítani kell, munkába is kell járni. Viszont nem muszáj 4-6 fürd szobás, 6-800 m²-es lakásban élni, a fele is elég.Az elemz k nem látták világosan azt az elemi feltételt, hogy a növekv jóléthezolcsó energia kell. Az energiaárak viszont nem a bankvilág, hanem az olajiparkezében vannak. Az átlagpolgár pénzéért folyó küzdelemben a bankvilágvesztett. Ment a süllyeszt be el ször a Century, aztán az American HomeMortgage, a Countrywide, majd a Bear Stearns, majd követte a LehmanBrothers, az AIG, a Merryl Lynch és még pár óriási angol bank is, de még astabil európai bankok is remegnek. A folyamatnak nincs vége. Ma is élnének, haaz olajipar el nem szívja el lük az életet jelent pénzt - a folyamatosáremeléssel. Ez az, amit a piacgazdaságot vizsgáló elemz k tízezrei nem láttakel re. 8
  • Fontos, hogy megértsük: jó pár olyan árucikket veszünk, aminek az ára attólfügg, mennyi pénz marad a zsebünkben. Egy lakás, vagy az arany, de azélelmiszerek ára is a kereslett l, és nem els sorban az el állítási ártól függ.Ezért lényeges tudni: mennyi szabad pénzzel gazdálkodhatunk. Pénzt (agyakorlatban) nyomdagépeken vagy banki man verekkel lehet „gyártani” - azésszer ség határain belül. Energiát (legalábbis a tankönyvek szerint) csak végesmennyiségben állíthatunk el . Ezért a gazdasági növekedésnek azenergiatermelés a sz k keresztmetszete. Ha az energia ára nagyon elszakad azel állítási költségekt l nagy bajba kerülünk. „Buborék” keletkezik, areálgazdaság lassan, de gyilkos módon irreális, ingoványos gazdasággá válik,mint egy piramisjátéknál. A történelemben nem el ször pukkan szét ilyenbuborék. A derék, s egyébként értelmes hollandok kezdték ezt a tulipánhagymaárának folyamatos emelésével.Ma viszont egyszerre két buborék is keletkezett. A nyersanyag (ebben azenergiahordozóknak van nagy súlya) és az ingatlan buborék. A közvéleménycsak az el bbit látja, pedig a krízis kiváltója, s a veszélyesebbje: az energiaárának elszakadása a reális ártól, azaz el állításának költségeit l. Ha újra lennepénz a zsebünkben: az ingatlanok ára visszamenne, de a kibányászható energiamennyisége már nem állna vissza. Az fogyóban van. Az ingatlanpiacon mindigvolt (és lesz is) hullámzás, ez divat kérdése is. Ott a spekuláció, az el állításiártól való elszakadás majdnem normális, s ez a hullámzás a t zsdékre is gyakranátterjed. A gazdaság nyakába tehát a bankszektor rakta a kötelet, de asámlit az olajipar rúgta ki alóla. Az olajipar a háttérben, a homályban maradt,a válságért mindenki csak a harácsoló bankárokat okolja...Most a bankok megint kockáztattak – és vesztettek. Elemi folyamatokat nemismertek fel – a politikusokkal együtt. Persze nem kell sajnálni ket, a vezet ik– meg nem érdemelt - milliós végkielégítéssel távoztak. Például a 160 éves 9
  • Lehmann Brothers bankot cs dbe viv igazgató m ködésének 8 éve alatt 300millió $-t vitt haza - ami mögött nem volt érték, csak „leveg a lufihoz”. Akiigazán vesztett, az a nyugdíjra vagy a gyerek taníttatására kuporgatóközéposztály – de az egész Földön. A nagy kérdés: mennyire terjed tovább azösszeomlás? Átterjed-e a teljes reálgazdaságra? Lesz-e olyan válság, mint a 30-as években? Vagy még súlyosabb, és visszafordíthatatlan, mint amir l HetesiZsolt tanulmánya ír?Azt szokták mondani, hogy nehéz jóslásokba bocsátkozni, különösen a jöv tillet en. A kérdés lényeges: összeomolhat-e a mostani technikai civilizációnkakár részben is úgy, hogy közben százmilliókat, netán milliárdokat ránt magávalaz éhhalálba vagy a káoszba? Érdemes ilyenkor legalább arra gondolni, hogypusztán a m trágya termelés és elosztás egy évi kiesése miatt a mez gazdaságiátlagtermelés kb. a felére eshet vissza - hiszen biogazdálkodás igen picinyterületen folyik még (már). A m trágyát k olajból állítják el , így elérheti ak olajár azt a magas szintet, amikor a termel k és fogyasztók már nem tudjákmegfizetni. Ebben az esetben a mez gazdaság már csak kb. 2 milliárd emberttud eltartani. Ezt is csak állattartás nélkül, csak „vega” életmód szerint – ezviszont azt jelentené, hogy 4 milliárd ember nem juthatna táplálékhoz.A dolgozat legf bb érdeme, hogy a napi politika felszínes locsogása helyett avalós társadalom valós gondjaival foglalkozik. Valós adatok alapján, egyszerrevizsgálva a hagyományos energiaforrások (már jól látható) kimerülése miattiipari és társadalmi problémákat, de a horizonton már látható környezeti válságotis.(Ez utóbbira friss példa, hogy 2008 szeptember elején 34ºC körüli száz évesmelegrekordok után egy hétre már 6-8ºC-os hideg rekordok születtek. Ezfecskék tízezreit pusztította el, ezért jöv re több lesz a szúnyog és a légy.) 10
  • A környezeti összeomlás friss, és gazdaságot is érint jellemz példája az USA-ban kiteljesed tömeges méhpusztulás. Ma már „vadon” nem élnek az elsvilágban méhek, csak mesterségesen, kaptárakban, ahol „alkalmazottként”dolgoznak évtizedek óta. Nemcsak a mézzel és virágporral hajtanak hasznot,hanem a növények beporzásával is, s pótlásukra nincs más lehet ség. Einsteinmostanában sokat idézett mondása szerint „ha a méhek elt nnek, azemberiségnek négy éve van hátra”.Most kezdenek elt nni, f leg Kalifornia nagy, ipari mandula ültetvényeinekkörnyékén. A dolgozók elhagyják a kaptárakat, a herék és a királyn élelemhiányában elpusztulnak. A kaptárak üresen maradnak, nincs új raj, akikbeköltöznének. A jelenség már szép nevet is kapott – kolónia összeomlási zavar(Colony Collapse Disorder) - , de oka ismeretlen, s senki nem sejtette abekövetkeztét, hiszen eddig minden rendben ment: a méhek szorgos munkávalösszegy jtötték a mézet, azt elvették t lük, s megkapták helyette a cukros vizetgenerációkon át. Aztán a rendszer hirtelen összeomlott. Az USA-ban a kaptárok90%-ában pusztultak el, Nyugat-Európában 10-20%-os mérték arendellenesség, de a baj már Zala megyében is megjelent. A Newsweek fotókatközölt, ahol Kínában emberek porozzák be a virágokat kis ecsetekkel, létrákonállva, fáról fára járva. Ha nincs méh, nincs beporzás, és termés sem, amitmegvehetnénk. A környezet, a gazdaság, a társadalom sok ponton kapcsolódik.A méhek elt nése immár felbecsülhet gazdasági károkkal is jár. Évi kb. 1 trilliódollár érték mez gazdasági termést tesznek lehet vé, az összes mez gazdaságitermény körülbelül harmadát. Ez az átlagember élelmiszerének is kb. harmada,de a vitaminok, antioxidánsok, nyomelemek többségéhez viszont beporzás útjánjutunk… 11
  • A cseresznye, alma, uborka, avokádó, dió, mandula, stb. nem terem a méhekmunkája nélkül.A méhek el l az USA-ban egyrészt az intenzív nagyüzemi mez gazdaság,másrészt a f nyíró vette el az életteret. A szépen nyírt pázsiton még egy virágosnövény (kutyatej) is szégyennek számít…A vadvirágos rét – a rovarok élettere –nagyjából elt nt. Az USA-ban a legnagyobb vetésterülete a nagy lakóövezetiterületen monokulturálisan termelt, virág nélküli pázsitnak van… Ezt csakvágják és öntözik, semmi másra sem használják. A méheknek és másrovaroknak viszont nagyon jól jönne ha ott is vadvirágok teremnének…A biológusok sejtése: a méhek szorgos társadalma azért omlott össze hirtelen,mert nem hagyták ket élni, az élettér, a virág elvonás mértéke meghaladott egyküszöbértéket. A helyette adott cukros víz mennyisége és min sége pedig márnem ért el egy minimális értéket sem. Gazdáik úgy vélték még lehet rajtukspórolni egy kicsit, még tekerhetnek egyet a présen. Tévedtek.Több, nehezen modellezhet tényez külön-külön talán elhanyagolható hatásaegyütt már veszélyesnek bizonyult. A genetikailag módosított új növényekvirágában kevesebb a tápérték, a természetes vizek ma több ipari szennyezésttartalmaznak, a rovaröl szerekb l szétszóródott kis mennyiségekfelhalmozódtak, a saját mézben lev immuner sít anyagok pedig nagyonhiányoztak, mert elvették t lük. Így annyira legyengültek, hogy tömegesen,megállíthatatlanul pusztulnak. Vajon tanulunk-e az esetb l? Látjuk-e az esetmodellértékét? Jelenthet-e a méhkolóniák (gyarmatok) összeomlásának példájafigyelmeztetést az emberi kolóniákra? Vajon az emberi társadalomban sokhelyen egyenként leküzdhet kis helyi krízisek együttese adhat-e figyelmeztetéstszámunkra? 12
  • Hetesi Zsolt tanulmánya átfogóbb képet ad, mint azok a tanulmányok, melyekegymástól külön-külön kezelik a környezeti és gazdasági bajokat (pl. Lovelock,Yergin [3,4]). Valójában még óvatos is a problémák felvetése, hiszen nemvizsgálja a többi stratégiai nyersanyag közeljöv ben várható kimerülését (pl.platina, szamárium, ezüst, ón, ritkaföldfémek), valamint a term földekméretének csökkentése és gyors eróziójának ijeszt tendenciáit. (Ilyen gondokmiatt nem érdemes például a nikkel-kadmium akkumulátorok tömegeselterjedésében gondolkodni.)Amit a dolgozat nyíltan nem mond ki, de a sorok között érezteti: azállamgépezetet m ködtet politikusok (és apparátusaik) alapvet technikai,gazdasági ismereteik hiányában (vagy anyagi ellenérdekek miatt) nemalkalmasak a horizonton már ma is látható, közelg válságjelek felismeréséresem, nemhogy ezek megoldására. Ez részben vonatkozik a reálgazdaságvezet ire is.A szervezett tudományról viszont nyíltan kimondja: „A tudomány jelenleg nincs„felfedez kedvében”, a felfedezések arányában (már) csak az 1600-as évekszintjén áll – visszazuhant arról a csúcsról, amely az 1870-es éveket jellemezte.TézisekA tanulmány f bb tézisei ma (2008-9-ben) már jól körvonalazódnak,tapinthatóak: 1. Az energia árak növekedése miatt az infláció meglódul, s többé nem áll meg. 2. Az árak emelkedése miatt csökken a fogyasztás, emiatt a termelés, n a munkanélküliség, tartóssá válik a válság. 13
  • 3. Az árnövekedés miatt az egészségügy is válságba kerül, akadozik, helyenként összeomlik – onnan járványok indulhatnak el. Ezt politikai zavargások követhetik, s t éhínségek is. A harmadik világban a termésátlagok csökkenése miatt meglódulnak az élelmiszer árak, s az éhezés és járványok miatt 2040-ig 4-4.5 milliárd ember halhat éhen.A tanulmány (nem eléggé) hangsúlyozott figyelmeztetése, hogy naiv az aremény, hogy majd a piacgazdaság mindent megold, a gazdaság a kényszerhatására majd megkeresi a kiutat.Ezzel egybecseng például Soros György véleménye is. A „Globális kapitalizmusválsága” cím könyvben egyértelm en leírja, hogy nem igaz, hogy a piacok azegyensúly felé törekszenek. Ha magukra hagyják a piacokat – a liberálisszemlélet szerint – a vállalatok addig halmozzák a t két, amíg teljesenfelborítják a kereslet-kínálat egyensúlyát. „Ha a piacok teljesen szabadonm ködnek, akkor a t kekoncentráció megn és elnyomorodás megy végbe,amivel Marx kapitalizmus-elméletében találkozunk” - írja. „A demokrácia ezértnem a kapitalizmus kísér je, hanem ellensúlya.”A „zöldnek” nevezett er források esete nem biztató: „Fejlesztésre, építésre,gyártásra már nincs sem id , sem annyi hagyományos energia, mint amennyi ajelenlegi termelés akár tizedét is adná kés bb.” Például a gazdagNémetországban az államilag támogatott széler m vek kapacitása a fogyasztásnövekedésének ütemével sem tud lépést tartani, nemhogy átvenné például ah er m vek helyét. „2015 decemberéig naponta 400MW új, megújuló energiaforrást kellene a hálózatra kapcsolni az összeomlás elkerülésére.Nagyjából ez a diagnózis. Ez reálisnak tekinthet , bár a számos részleten lehetne– kellene – gondolkodni, finomítani. 14
  • A tanulmány nem tér ki rá, de sokszoros, súlyos történelmi tapasztalat, hogyösszetett, soktényez s, nemlineáris folyamatoknál a „vezet k” „el relátó”képessége az esetek 4/5 részénél nem m ködik. Érdemes ezt egy példánbemutatni.A monokultúra veszélye1845-1848-ig Írországban (de Európa más részein is) addig elképzelhetetlenéhínség ütötte fel a fejét a hirtelen megnövekedett es zések miatt. Az írek fétele, a krumpli, egy gombabetegség miatt megrothadt. Nem volt semmi másélelmiszer helyette. Szó szerint milliók haltak éhen, és százezrek menekültek el,jórészt kivándoroltak Amerikába. Mindez duplán elkerülhet lett volna. Aföldterületük bérletéért az éhez írek az éhség tet zésekor, 1846-ban 18.169tonna búzát, 8.990 tonna árpát és 102.238 tonna zabot exportáltak. Ebb l nemehettek, mert a bérleti díjat nem enyhítették az angolok, a föld tulajdonosai. Agabonakeresked k viszont rekord hasznot vágtak zsebre. Az éhez , legyengült, semiatt a tífusz járvány miatt is megtizedelt írek ínségkonyháit a „liberális”pénzügyi államtitkár, Charles Edward Trevelyan betiltatta, mondván ez pazarlás:„hagyják a természetre a dolgok folyását”.Ezután még újabb egymillió ír halt meg betegségekben. (Az államtitkártmunkájáért lovaggá ütötték.) Írország - ami el tte Európa szegény, delegs r bben lakott országa volt - szinte kipusztult.Néhány évtizeddel kés bb az Európán végigsöpr peronoszpóra járvány asz l ültetvényeket pusztította el hasonló módon, de ez kisebb károkat okozott,hiszen bor nélkül még nem halt szomjan senki. A monokultúrás termelésazonban rendkívül veszélyes. Ma éppen ilyen állapotban van a Föld. Az 15
  • energiatermelés gyakorlatilag monokultúrás. Jóformán csak az olcsó k olajra ésföldgázra alapozott a technikánk, minden más eltörpül mellette. Ez jelenti ma azegyik veszélyt, ezért nem pusztán pánikkeltés a fent idézett fizikus dolgozata.A Föld történetében eddig minden civilizáció hatalmas tragédiák közepetteomlott össze. F leg akkor történtek ezek a látványos, tragikus összeomlások,amikor legalább két probléma merült fel egyszerre: például peches módonegybeestek vezetési hibák (rossz uralkodó, korrupt államgépezet, rosszhadvezetés) és ellenség megjelenése vagy id járási anomáliák (például hosszúszárazság, term talaj kimerülése, nagy es zések, áradások). Ezért is kellgondolkodni azon: fenyegeti-e ilyen veszély a mai technikai civilizációt? Vagymár olyan sok biztonsági elem véd minket, hogy akár egyszerre bekövetkez ,sokféle sokkot is ki tudunk védeni?Fenyegeti-e tömeges összeomlás az egész emberiséget, vagy csak azeurópaiakat, netán minket magyarokat? Izgasson-e minket, ha éhen hal félAfrika, vagy a másik fele járványokban pusztul el? Idegeskedjünk-e, ha az USAingatlanpiaca és bankrendszere összeomlik, ha Anglia gazdasága példátlanulstagnál, ha a sanghaji t zsdén pánik tör ki? Tudjuk-e magunkat mindett lfüggetleníteni?A mai világgazdaság a korlátlan mennyiség olcsó energiára és az emiatt olcsómunkaer re épült. Arra, hogy az indonéz, vagy pakisztáni gyerek nyersanyaggalegyütt 1 dollárért állít el egy márkás sportcip t vagy inget, amit aztánLondonban 50 fontért, New York-ban 100 $-ért el lehet adni - s arra, hogy leszolyan ügyvéd, vagy könyvel , aki ezt ennyiért meg is veszi. Megteheti, mertsokat keres, a kötelez kiadása kevés, olcsó az energia, olcsó a lakásf tés, avillany, a benzin. Ez utóbbi az, ami az árakat igazán mozgatja, ami minden ármögött ott van. Évtizedeken át egy rövid id szak kivételével (olajembargó) csak 16
  • 10-20 $ között mozgott egy hordó olaj ára, ez lett a virágzó gazdaság egyikalapfeltétele.De jó el re lehetett tudni, hogy ennek az olcsóságnak vége lesz. Azt is, hogykörülbelül mikor: 2005 elején. Azt is, hogy visszafordíthatatlanul. Azt is lehetettel re tudni, hogy a leveg be addig gond nélkül kiengedett széndioxid, metán ésvízg z egyszer klímaösszeomlást okoz, aminek több ember és él lény lesz majda vesztese, mint a nyertese. Tudni lehetett, hogy a harapófogó hamarosanbezárul.Az olaj már nem olcsó. Használható alternatívája még nincs és hosszú ideignem is lesz. A klímaösszeomlás jelei viszont már most látszanak. Atendenciákból ítélve harapófogó el reláthatólag jól érezhet en 2009-2012környékén fog összezáródni. Ekkorra éri el várhatóan az olajkitermelés amaximális értéket, ekkorra válhat általánossá a gazdasági stagnálás, s ekkorrakövetkezik be a 11 évenkénti periódusokban tapasztalható „ideges” év. (Lásd afejezet végét.) A jólét, a felemelkedés hajója már 2005 környékén léket kapott.Ha drasztikus lépéseket nem teszünk, ha minden úgy megy, mint eddig, a hajó2012 körül már látványosan kezd süllyedni. Az els (a gazdag) világ sokpolgárának lesz még ment csónakja. Mi itt a „másodosztályon” ezt márfájdalmasan fogjuk megélni, már nem mindenki tudja túlélni. A legszegényebbharmadik világban pedig törvényszer en sokan meg fognak fulladni. Tragikus,hogy mindez el re látható volt, sok dolgot tehettünk volna ellene, de akikels sorban felel sek érte - az olaj-és autóipar, a politikusok és államiapparátusuk -, nem sokat tettek, legfeljebb csak szónokoltak. A gazdaság mármost akadozik [5].A pénz olyan a gazdaságnak, mint a leveg az él lénynek. Nélküle fuldoklik,megáll a növekedés. Ha nagyon kevés a szabadon mozgatható pénz, megindul 17
  • az elhalás, a cs dhullám. A drága energia viszont kiszivattyúzza a pénzt azátlagos család költségvetéséb l, de a kis- és közepes cégek nyereségéb l is.2008-ban már megindult a vállalati (és családi) cs dök sora a fejlett világban is.Ez nagyon komoly figyelmeztet jel.A kisember értetlenül áll a környezetszennyezés, a magas energiaárak és acs dsorozat el tt. Látszik, hogy repedezett, omlik a társadalom védelmérekialakított mindhárom „véd fal”. 1. Megbukott a kutatói társadalom (például az el z fejezetben leírt fúzió, és a kés bbi fejezetben leírt tértechnológiai módszerek kirekesztése miatt), de els sorban az elemi energiatakarékossági módszerek bevezetésének hiánya miatt. 2. Megbukott a legnagyobb ipar, az autóipar – mert a vízautók és az olcsó, benzin-vízg z hibridek nem terjedhettek el. 3. Megbukott a politikai elit is, mert az autók fogyasztását nem korlátozta, mindig gerinctelenül engedelmeskedett az olajipar nyomásának. Ha a három véd fal közül legalább egy m köd képes marad, még elkerülhet lett volna a baj, ami ma már a nyakunkon van. Ilyen nagymérték , a társadalom három különböz véd falát érint , egyidej katasztrofális hibasorozat véletlenül nem jön létre. Ehhez jól szervezett, sok pénzzel, hatalmas befolyással rendelkez szervezet kell. Ilyen a Földön csak egy van: az olajipar. Minden, ami az utóbbi évtizedben történt, kizárólag az érdekeit szolgálta, a széles társadalmi érdekek ellenében.Nem ilyen jöv t ígért nekünk még 2-3 évtizede a számtalan okos futurológus éspolitikus [6]. Mars utazást, fúziós er m vek ingyenes energiáját, a szabadidb ségét, a technikai csodák özönét ontó társadalom ígéretét kaptuk. Miért nemvalósult meg ez az álom? Mert az olajiparnak volt egy több hasznot hozó ötlete. 18
  • JátékelméletA közgazdaságtanban van egy nagyon jól ismert, alaposan megkutatott téma, eza játékelmélet: ez sok esetben reálisabb képet vetít a valós piaci, gazdaságiviszonyokról, mint amit a statikus klasszikus elméleti közgazdaságtan ad. Ajátékelmélet alapjait 1944-ben Neumann János és Oscar Morgenstern fektette lea „Theory of Games and Economic Behaviour” (Játékok és gazdasági viselkedéselmélete) cím munkájukban. Ennek a modellnek a hatása az id múlásávaln ttön-n tt, hiszen lehetett látni, hogy az egyensúlyi matematikán, aversengésen alapuló (kereslet/kínálat) modellek nem mindenhol írták le a valósközgazdasági folyamatokat. Nem magyarázták a valóságban megfigyelt magascégösszeomlási vagy felemelkedési folyamatokat. Minden gazdasági folyamatnagymérték , állandóan változó, bizonytalan környezetben játszódik le. Ezért arégebbi, az 1920-as, 1930-as évekig kikristályosodott, ún. „egyensúlyi”klasszikus gazdaságtan nem tudja a valós folyamatokat leírni. Az csak az AdamSmith által „láthatatlan kéznek” nevezett kereslet-kínálat egyszer folyamataivalszámolt. Abban a modellben a technikai cégek állandó megújulási kényszer alattm ködnek: egyre jobban, gazdaságosabban, olcsóbban állítják el terméküket.Így törekszenek nagyobb piaci részesedésre, ezáltal nagyobb haszonra. Valóbanvan a piacon több ilyen szegmens is: például az elektronikai, vagy aszerszámgépipar, ahol egyre fejlettebb termékeket látunk gyorsan csökken árakmellett. Joseph Schumpeter, neves harvardi közgazdász írta már 1942-ben: „Areálisan létez kapitalizmusban azonban – a tankönyvekben ábrázolt képt leltér en – nem az árverseny számít, hanem az új termékek, új technológiák, azúj ellátási formák versenye . . ami magának a vállalatnak a fennmaradásátveszélyeztetheti.” Az óriás cégek által uralt energetikában azonban markánsanmás a helyzet. Rájöttek, hogy a tétel megfordítása is igaz: Ha nincs verseny, ha 19
  • az új, versenyképes technikai megoldásokat elnyomják és ebbenegyüttm ködnek, akkor minden pénz, s így minden hatalom az övék lesz.Az a benzin, ami 15 éve még 50 Ft volt, ugyanazt tudta, mint a mai, ami hatszorannyiba kerül. A földgáz is ugyanolyan, mint akár 10 éve, csak már tízszerannyiba kerül. Az az autó, amit ma megveszünk, nem megy gyorsabban, nemfogyaszt sokkal kevesebbet, mint amit 20 évvel ezel tt vásároltunk, csak aformája szebb. A Ford T-modell (az els , nagy tömegben gyártott gépkocsi) a30-as években gazdaságosabban üzemelt, mint bármelyik mai gépkocsi. (Igaz, avárosokban azzal gyorsabban is lehetett haladni, mint ma.)Ma a valós gazdaságban mindkét modellt, s t keverékeiket is látjuk m ködésközben. Az elektronikai ipar a klasszikus egyensúlyi közgazdaságtanon alapul,amely az éles versenyt, az egyre javuló termékeket tekinti a profitszerzésútjának. A kooperatív játék elméleten alapuló energetika ezzel szembenszéleskör együttm ködéssel, a verseny kiküszöbölésével, az innovációelnyomásával növeli a profitját: ahol a kölcsönös összefonódás, a színfalakmögötti kapcsolatok szálai láthatóan elvezetnek a politikához, az autóiparhoz ésa szervezett tudományhoz. Ez az, ami rendkívül veszélyes a társadalom ezensz k körön kívül rekedt részére, a többségre, azaz ránk nézve.Az összeomláshoz vezet széles útPaul Ormerod, angol közgazdász, rendkívül érdekes könyvet írt „Why MostThings Fail” (Miért nem sikerülnek a dolgok) címen [6]. Azt vizsgálta, mikormiért omlanak össze a cégek. A kisebb-nagyobb cégek elt nésének okaihasonlítanak ahhoz, ami az él világ történetében (de sajnos jelenében is)gyakran tapasztalható, s t ahogy a hatalmas kihalásokat a Föld történetében mártöbbször is láttuk. Az Egyesült Államokban (ami robosztus piacgazdaság) 20
  • minden évben a cégek mintegy 10%-a t nik el. De az óriás cégekre is jellemzez a jelenség. Példaként Ormerod megvizsgálta a világ 100 legnagyobb cégéneksorsát 1912 és 1995 között. Ebb l 29 cs dbe jutott (ezeket részbenfölvásárolták), 48 teljesen elt nt, 52 cég élte meg ezt a majd 100 éves periódust.A legrégebbi 100 közül csak 19 maradt meg, ezek javarészt olajtársaság.Természetes, hogy távíró cégek, hajózási vállalkozások, vagy vasúttársaságokelt ntek a legnagyobbak közül, és olyanok emelkedtek föl, amelyek aszámítógépgyártással vagy szoftveriparral kapcsolatosak - amelyek 1912-benmég a fantázia szintjén sem léteztek. Tény, hogy - mint az él világban, ahol alegtöbb faj id vel kipusztul - a cégek sorsa is az, hogy elpusztuljanak.Amikor Ormerodtól megkérdezik leend vállalkozók, hogy hogy lehetne egy jókis céget csinálni, mindig azt a cinikus választ adja: vásároljon egy nagy céget,és várjon. Az 1820-as évek Angliájában például több tucat cég alakult csakazért, hogy vasúti kocsikat és mozdonyokat gyártson: egy évtizeden belül nagytöbbségük elt nt. Ugyanez volt a helyzet a villanymotor és generátor gyártásfelvirágzásakor, de az elektronika, a félvezet ipar, és különösen a szoftverüzletis ezer és ezer kis cég megalakulását majd gyors elt nését látta. Ez természetesfolyamat még akkor is, ha nem szól közbe háború, természeti katasztrófa, vagydilettáns államvezetés. A cégek változó piaci körülmények között m ködnek, ajöv mindig bizonytalan, mindig fel-felbukkannak újabb és újabb technikaitalálmányok, ami átrendezi a piacot.Az üzleti élet bevált stratégiája a növekedésre, a t keer növelésére az, haegyesülnek. Ez lehet békés, de lehet ellenséges szándékú kivásárlás.Mindkett re látunk elég példát vagy kísérletet bármilyen gazdasági szektorban,de els sorban a bank- és olajiparban. 21
  • Az olajcégek nagy találmánya, hogy a bizonytalan jöv t l nem kell félni, nemkell kitalálni mit hoz a jöv – ha azt k irányítják. Az alapkérdés itt is az, hogykét konkurens cég elindítson-e egymás ellen árháborút m szaki fejlesztéssegítségével, vagy csöndes együttm ködéssel megtartsák-e árszintjüket? Kétteljesen eltér , markáns stratégia alakult ki: az egyik az éles árversenyre,min ségi versenyre, a folytonos innovációra alapul, a másik pedig ennek azellenkez je - a széleskör együttm ködésre és a körülmények mesterségesbefolyásolására. Ez utóbbi az olajipar, de általában az energiaiparjátékstratégiája. Az energiaipar nem csak az olajipart jelenti, ide tartoznak azatomer m vek, a vízi er m vek, vagy széler m vek egyre növekv egységei.Mindenesetre az olaj- és földgázipar a domináns szerepl , az árszintetmeghatározó. Ezen a szinten egy évi 6-8 trillió dolláros bevételt hozó üzletr lvan szó, de ha hozzászámítjuk az ehhez szorosan köt d autóipart, amez gazdasági gépek és repül gépek, netán a katonai teherautók, tankok, stb.iparát, akkor körülbelül évi 10-12 trillió dolláros iparról beszélhetünk. Ekkoraipar már megengedheti azt magának, hogy ne mások által fölállítottszabályoknak engedelmeskedjen, hanem maga állítsa föl a szabályokat.A játékelméletben ennek a sikeres stratégiának legegyszer bb szabályát AnatolRapaport találta meg: a megnevezése „tit for tat” azaz „adok-kapok”. Ezen elvszerint a játékosok csak két szabálynak engedelmeskednek. Az els lépésbenegyüttm ködnek, és az összes többi lépésben megnézik, hogy mit léptek aversenytársak az el z lépésben. Ha mindig együttm ködtek, akkor ezután isteljes kör lesz az együttm ködés. Ez pedig nem a késhegyre men árverseny,az ideg rl innováció stratégiája. Ezért azokban a tankönyvekben, ahol csak akereslet és kínálat modellje szerepel, nem tudják megmagyarázni a nebulóknak akörnyezetükben tapasztalható legfontosabb, legelemibb gazdasági folyamatokatsem. 22
  • Amikor Neumann János 1944-ben egyszerre dolgozott a számítógépekelméletén, az atom- és hidrogénbomba elméletén és gyakorlatán, és kidolgozta ajátékelmélet közgazdasági alkalmazását, még nem gondolta, hogy ez utóbbinagyobb durranás lesz mint a hidrogénbomba. Azóta számos matematikus ésközgazdász tovább finomította és javította a játékelméletet. Egy közülükhírnévre is szert tett, John Nash, akir l a „Csodálatos elme” cím film iskészült (Russell Crowe f szereplésével). Az elmélete a fiúk udvarlási,n hódítási esélyeit l kezdve a n i divaton, béralkun vagy fegyverkezésiversenyen át az élet számos területén alkalmazható, de els sorban a gazdaságifolyamatokra. Így érthet meg, hogy az ún. „Nash egyensúly” hogyan áll be. Eza szerepl k együttm ködésén, vagy/és egyes szerepl k kiugrásán, „árulásán”alapul. Egy cég tehát választhatja azt a stratégiát is, hogy olcsóbban adjatermékét, ekkor a többiek vagy követik, vagy megfojtják. (A „Csodálatos elme”cím filmben sajnos nem járták körbe Nash elméletét közérthet en.)A „Nash egyensúly” egyfajta stabilitást fejez ki: ha elérték ezt az egyensúlyiszintet, tovább egyik játékosnak sem érdeke egyoldalúan eltérni az egyensúlyistratégiától és más stratégiát használni, ha közben a többiek nem térnek el a sajátharcmodoruktól.Azaz, ha egy játékos tudja, hogy a többiek hogy viselkednek, mit fognak lépni,akkor neki is az egyensúlyi stratégiát érdemes használnia. (Ez a szklerotikusváltozásokat nem kedvel rendszerek viselkedésmódja.) Neumann nyománbizonyítható, hogy ennek a játéknak mindig van egy egyensúly pontja (aszámítási eszköz egy Brouwer típusú fixpont tétel). John Nash ezért ameglátásért 1994-ben Nobel díjat kapott, az újabb kiterjesztéséért pedigHarsányi János. (Bár Neumann János triviális, magától értet d dolognak vélteNash eredményeit.) 23
  • A köznyelv egyszer en csak „Kartell”-nek nevezi ezt az árfelhajtó, csöndes, akulisszák mögötti együttm ködést. Ez azonban látszólagos ártatlansága ellenéreis a társadalomra nézve rejtett, de túlzások nélkül is halálos csapdát sejthet. Azenergetika területén pedig nem feltételes módban kell fogalmazni, ottgarantáltan milliók (tízmilliók) életét veszi el a kartellezés.Nézzünk példát egy Kartellre. 2008 szén kis hírben közölték az újságok:Brüsszel lecsapott a parafinkartellre.” (Alcímben: „A MOL is hatalmas büntetéstkapott.”) Ebben a példában a játékelmélet szép gyakorlati példáját látjuk.. Azolajcégek évtizedekig együttm ködnek a parafinárak magas szintjénekfenntartására – ezért drágább a díszgyertya és a rágógumi. Ezután a Shelllebuktatja a „parafinmaffiát”, ezért t nem bünteti az Európai Bizottság, de atöbbiekkel 676 millió Euró bírságot fizettetnek. A Shell kiugrott a kartellb l, jóljárt. Akik benn maradtak büntetést fizetnek, s ezután olcsóbb lesz (egy picit) aparaffin, s a kisember olcsóbban vesz majd díszgyertyát. Az Európai Bizottságelégedetten d l hátra kényelmes székében, mert jól odacsapott a gazparafinkartellnek, mi pedig a híradót nézve otthon elhisszük, hogy a benzin és agázolaj áráról még véletlenül sem esett szó abban a St. Moritz-i, vagy budapestiluxusszállodában, ahol a parafinkartell évi rendes megbeszélését tartották „kékszalon” fed név alatt. Így mindenki jól jár. Csak más-más mértékben.Mivel az energiaiparban az árualap, a k olaj és földgáz mennyisége (a maitechnika szintjén) véges, könnyen manipulálható a piac. Az egyensúlyi árbárhová beállítható, hiszen a csapok nyitásával-zárásával a kínálat könnyenszabályozható – az egyensúlyi érték rövid id re 50$/hordó értékre leszorítható,vagy akár 200$/hordó szintre felvihet – mert még ott is lesz fizet képeskereslet. De minden egyensúlyi értéknél lesz néhány olyan iparág, ami már neméletképes, mert azon a szinten már elt nik a fizet képes kereslet. 24
  • ÉrtékelemzésMa a közel-keleti olaj nagy részét hordónként körülbelül 0.5-2 dollárért lehetfölhozni a föld alól. Ugyanennyiért lehet finomítani, és ugyanennyiért lehetelosztani is. (Igaz, a kimerül ben lev északi-tengeri olaj és az ugyancsakkimerül ben lev Mexikói öböl olaja, vagy az ugyancsak kimerül ben levkaszpi-tengeri olaj felhozatala kissé drágább, de a jelenlegi körülbelül 100dolláros ár mellett még ez is hatalmas profitot hoz. (Tekintve, hogy mindegyikállam többé-kevésbé megadóztatja az olaj és a benzin árát, érdekük a magasárszint fönntartása.)Mekkora a „buborék” része az olaj árának? Ha a versenyszféra szabályaithasználnánk, akkor a költség + 30% haszon számítás alapján maximum kb. 20dollár/hordó lenne ma a nyersolaj tisztességes ára.Szaúd Arábiában egy hordónyi olaj kiszivattyúzása csak fél dollárba kerül.Irakban ez maximum két dollár, az orosz tajgán öt, és az Északi tengeren márnyolc. A Mexikói öböl 3 km mélyen lev kútjaiból pedig 10-15 dollárért lehetfelhozni az olajat. A finomítás és elosztás-szállítás költsége is körülbelül kétdollár hordónként. A 80-as, 90-es években azért maradt az olaj ára a 15 dollárosszint körül, mert még nem kezd dtek meg a mélytengeri fúrások. A 20dollár/hordós ár már jelen s hasznot hoz a kitermelt olaj nagy részénél, de amély tengerb l kitermelt maradékra is hoz még hasznot. Minden ár, ami a 20dollár/hordó felett van tiszta haszon, ezért már nem kell dolgozni. Az márbuborék.Csak összehasonlításként: az USA-ban (ahol az autóipari munkások jólkeresnek) egy autón körülbelül 5% haszon van – ez az elfogadott érték. Ha ezt ahaszonkulcsot használnánk, akkor az olaj ára körülbelül 10-15 dollár/hordó 25
  • lenne. Ehelyett 50-120 dollár között mozgott, így a profit az addigi érték 15-20-szorosára emelkedett. Ezt már nem viseli el a gazdaság, s azt végképp nem,hogy a bankárok is vérszemet kaptak, s k is hasonló haszonnal kezdtekdolgozni. Az olajár letörésére csak egy módszer létezik: a keresletet kellcsökkenteni – ezt pedig a találmányok teszik lehet vé.Ha a legegyszer bb találmányokat használnánk, az kb. harmadával csökkentenéa keresletet. Akkor körülbelül 15 dollár/hordó lenne az ár, hiszen nem lenneszükség pl. a drágább mélytengeri fúrásokra. Ha pl. az Ottó-Stirling motorokkombinációt is használnánk, akkor további keresletcsökkenés (és szennyezés-csökkenés) keletkezne. Ekkor az olajár kb. 12 dollár lenne hordónként. Ha aPapp József-féle szabályozott fúzió 1968-ban elterjedhetett volna, már csakken anyag, m trágya és m anyag alapanyagként kellene az olaj, ára kb. 8dollár/hordó lenne… Ett l fél a mai olajipar. A buborék, magyarán ajogosulatlan haszon mértéke elképeszt , mert minden, ami a 8-10 dollár/hordóár felett van, ezt a buborékot növeli. Így a gazdaságból tisztességtelenül elvont,csak a buborék méretét növel pénz értéke évi 6-8 trillió dollárra rúg. Ez márnéhány év alatt akkumulálódva elég egy társadalmi összeomláshoz…„Ördögszar”Juan Pablo Perez, az OPEC venezuelai alapítója nevezte így az olajat, mert látta,hogy bajt hoz: „Pazarlás, korrupció, a közszolgáltatások szétesése” jellemezteVenezuelát az els nagy olajáremelkedés idején.„Csalás, szélhámoskodás, kivételezés, ken pénzek, er szakoskodás, korrupció,nyomásgyakorlás, kémkedés, közvetlen terror”. Az Economist cím hetilap írtígy az olajáremelkedés elemzése kapcsán 2008. jan. 19-én (44. old) elemz 26
  • cikkében, amikor a régi szép id k Standard Oiljának, s az olajipar s apjának, sutódainak viselt dolgait elemezte.Az olajjal mindig baj van. Ha olcsó, fut a gazdaság, de a környezetszennyezésmár fenyeget . Ha drága: beszakad alattunk a hártyavékony jólét. Ekkorel kerül a szén a lomtárból, mert olcsóbb, de az még jobban szennyez. A kiút:csökkenteni kell a szén és olajfügg séget. Ezzel a véleménnyel sokanegyetértenek, csak a megoldást nem ismerik, vagy amit annak vélnek, az csupándélibáb, mint a szél vagy napenergia . . .Az „államgépezet” és a gépezetet fenntartó adófizet érdeke homlokegyenesteltér.Az „adóalany” – ahogy minket a gépezet tagjai neveznek – azt szeretné, hogyalacsony legyen az energia ára, s a haszonkulcs ne legyen nagyobb mint 20-30%, ami a versenyszférában szokásos. A paraffin (és más) kartellek viszontellen rzés, átláthatóság, elfogulatlan ár és értékelemzés hiányában tetszésszerinti szintre viszik az árakat, úgy, hogy nekik nagyon megérje. Számukraegyetlen igazi, kiszámíthatatlan veszély van csupán: a nyughatatlan feltaláló.Az olajcégek szempontjából ezt az el nyös együttm ködést zavarhatják megostoba feltalálók veszélyes találmányaikkal, ezért bizonyíthatóan figyelnek erre.(Valószín leg ezért nem gyárt például a versenyszférában m köd GeneralEletric elektromos autókat.) Megvannak a formális és informális csatornák arra,hogy veszélyes eseményeket id ben hárítsanak. A valós el állítási értékt lteljesen elszakadt, kartellezéssel beállított áraknak a társadalomra veszélyeskövetkezményei vannak, melyek kés bb, hirtelen és el re nem látható helyeken,módon jelentkeznek. 27
  • A tömegturizmus (fapados repülés) piaca már 50 dollár/hordó felett elkezdsz külni. Az élelmiszer árak 60-80 dollár/hordó felett vészjóslóan megugranak,a lakáspiac (f tés, alapanyag árak) 100 dollár/hordó fölött összed l, maga alátemetve a lakáskölcsönökön alapuló pénzügyi szolgáltatókat is. 130-140dollár/hordó fölött pedig a hosszú távú munkába járás, ingázás is gazdaságtalan.Ekkor sz kül a munkahelyek piaca is, s elindul az a lavina, amir l a bevezettanulmány szól.Miért veszélyesek apró találmányok? Avagy:Miért hagytuk, hogy így legyen?Elöljáróban le kell írnom: ahhoz a törpe kisebbséghez tartozom, akik szerint ami generációnknak (sincs) nincs joga a mögöttünk jöv k el l felélni, ostobáneltékozolni pótolhatatlan anyagokat (ezek között a földgáz és az olaj csak egyszelet, bár a legnagyobb), s kipusztítani él lényeket. Ezen piciny csoportgondolja csak, hogy minden lehet séget meg kell ragadni a felhasználáscsökkentésére – de nem a fogyasztás, az életmin ség rovására, hanem atechnikai szint emelésével, például az olaj és gáz kiváltásával (lásd a Papp-féleszabályozott fúziót az utolsó fejezetben, vagy az elektrontornádót a következfejezetben).De ezeknél sokkal egyszer bb megoldásokat is ismerünk jó száz éve: ahagyományos, a XIX. századi fizika alkalmazásával is jelent s olajfogyasztás ésszennyezés csökkenést lehetett volna elérni. Az üzemanyagba juttatottvízcsöppek esete erre a legjobb példa. Százával találták meg újra és újra ezt alehet séget. A reményked feltalálók mindig elbuktak. Az olaj-, autóipari falanxegymást figyelve, váll váll mellett együttm ködve sehol nem engedte a sokféleformában felbukkanó eljárásokat elterjedni. Mindegyik „játékos” tudta, hogy 28
  • komoly profitveszteséget szenvedne el – el ször , aztán a többiek -, ha ezt azöngyilkos lépést megtenné.Igen sok országban, köztük nálunk is kidolgoztak olyan eljárásokat, melyneksegítségével például apró vízcsöppeket lehet mind a benzinbe, mind adízelolajba juttatni. Ezáltal a motor hengerében robbanási folyamat során avízcsöppecskék is elg zölögnek, párolognak a tágulás során, munkát végeznek adugattyún.Valamennyire rontják ugyan a termodinamikai hatásfokot, de a környezetbekiengedett veszteségh mennyisége is csökken, ezért összességében kevesebbüzemanyagra van szükség.Csak a rend kedvéért írom le: Az Otto (benzines) motoroknál kb. az üzemanyagháromnegyedét égetjük el hasznos munkavégzés nélkül, a Diesel (gázolajos)motoroknál pedig a kétharmad részét. Ezt a tékozlást ez él világban sehol nemtapasztaljuk. Ez a pazarlás többféle módon is csökkenthet . (A Vízautók…részben az el z kötetben err l írtam, fényképekkel együtt.) A mai technikaitársadalom emblematikus, általánosan elterjedt motorjai nem egyszer engyengécskék, hanem technikailag indokolatlanul, irracionális módon pazarlóak,ezért egyben szennyez ek is. Több szinten is régóta tudnánk csökkenteni ezt apazarlást. Mind az égés során (vízadagolással) a munkahengerben, mind a kilépfüstgázok h energiájának további hasznosításával.Az üzemanyaghoz hozzáadott víz szuszpenzió létrehozásának módját már olyansokan újra és újra feltalálták, hogy külön nemzetközi osztályozási számot kaptaka szabadalmi hivatalokban: ez a FosB47/2 sorszám. Ha csak az utóbbi évtizedangol nyelv szabadalmi kivonatait számoljuk ebben a témában, akkor csak erre127 találatot kapunk csak az ep.espacenet.com szabadalmi keres programmal. 29
  • De ennél jóval többen találták meg az üzemanyag fogyasztás éskörnyezetszennyezés csökkentésének ezt a kézenfekv , logikus megoldását. Sokfeltaláló nem jutott túl a „nemzeti szakaszon”, azaz más országban nemjelentette be a szabadalmát, hamarabb feladta a kilátástalan küzdelmet azolajcégekkel szemben . . .Hadd legyek részrehajló, ezért a sok hasonló megoldás közül csak egy, a 127-eslistán nem is szerepl , kiváló magyar találmányt emelek ki. Az 1998-ban216371A lajstromszám alatt közzétett szabadalom címe: „Stabilmakromolekuláris diszperz rendszer , vizet tartalmazó folyékony üzemanyagkészítmény bels égés motorok hibrid motorként történ m ködtetésére,valamint eljárás a készítmény el állítására”. A feltalálók Fülöp Levente ésBertha András, ha jól tudom a Veszprémi Egyetem kutatói, oktatói.Eljárásukkal kókuszolaj zsírsavjaiból el állított emulgeátorral 10-40tömegszázaléknyi vizet lehet stabilan elkeverni benzinben és gázolajban is. Ígykevesebb üzemanyag mellett ráadásul még 10-15% teljesítmény növekedést is ellehetett érni a kísérletek során, a motorok bármiféle átalakítása és károsodásanélkül. Az eljárás egyszer , a kókuszolaj tömegigény esetén olcsónszintetizálható. Így a keverék ára a benzin áránál 10-20%-kal lehetne olcsóbb, skorlátlan ideig tárolható, nem egyesülnek, s süllyednek le a tartályban az apróvízcsöppek.Mivel csökken az elégetett szénhidrogének mennyisége, a CO2 (és a mérgeznitrogénoxid) mennyisége is csökken az ózonnal együtt. Így az EU 2020-ratervezett 20% CO2 kibocsátás csökkentés már egy évtizeddel hamarabbteljesíthet lett volna, ráadásul a reálgazdaságnak kedvez bb, alacsonyabbolajárak mellett. 30
  • Ezt persze csak mi, kívülállók gondoljuk így. Az olajipar cégkultúrája más – ottérthet en a következ negyedévi haszon számít csak, s az ilyen találmányok éppazt veszélyeztetik. Válaszuk ezért: Nem!Mondjunk nemet a nemre. Mi kell ahhoz, hogy a nemb l igen legyen?Kíváncsiság. Nyitott gondolkodás. Nyitottság a kockázat vállalásra. És amikor aprobléma megoldhatatlannak látszik, amikor a kihívás a legnehezebb, amikormindenki más a fejét rázza, mondjuk azt: gyerünk!(Elnézést, csak most vettem észre, hogy véletlenül a Shell cég hirdetésétmásoltam be a fenti bekezdésben a Newsweek 2008 szept. 22-i számából – deszáz hasonló blöffel találkozhatunk bármely nívós hetilapban.) Persze azemulziós üzemanyaggal nem – ezek helyettesítésére szolgálnak az ilyenhirdetések. S ha ezt meg lehet tenni, akkor bármi mást is, amit csak akarnak.A vizes szuszpenziót csak az olajcégek tudnák forgalmazni saját kúthálózatukonkeresztül, amelyet természetesen – lévén ez az állam által szabályozottmonopólium – nem adnak meg akárkinek. A feltalálóknak mindeddig nem adottesélyt az olajipar.Az autóipar persze keresztülhúzhatta volna ezt a számítást, ha a karburátor, vagya szívótorok mögé apró vízcsöppeket porlasztó készüléket helyez - de ezt azegyszer technikai lehet séget is megsemmisítette valamilyen módon azolajipari érdekeltség. A porlasztóba juttatott finom vízköd sokféle módonlétrehozható s szabályozható.Erre is tucatjával találhatunk megadott szabadalmat. A motorok m ködése sorána kipufogócsonkon át távozó veszteségh t is sokféle küls égés motorbanhasznosíthatjuk még, ezek a hibrid vízautók. (Részletesebben lásd a Vízautók . .. Antigravitáció c. könyvben.) Csak az utóbbi évtizedben mintegy 30 ilyen 31
  • találmány született (egyetlen adatbázis adatai szerint), de az utóbbi 50 év soránennek többszöröse, különösen a 70-es évek els olajárrobbanásának idején.Ezekkel az üzemanyag fogyasztás és a légszennyezés is további 15-30%-kalcsökkenthet .2008-ban a legutolsó ilyen találmány egy nagy energias r ség , ravasz,hatékony, kisméret szerkezet. (Feltalálója: F. Claudio, szabadalmi számaEP1944184). A feltalálók között már megjelentek a kínaiak is, de b ven vanköztük orosz, koreai és japán, s t egy Trinidadból is. Számos szolgálatiszabadalom is akad köztük: a Siemens, Ford, Hyundai, Honda, Nissanmérnökeinek munkái (a sok garázsfeltaláló mellett). A szabadalmak sorátolvasva gondolkodóba eshetünk: értelmes mérnökök hogy lehetnek annyiraostobák, hogy nem veszik észre: az olajipar profitját fenyegetik. Örülhetnek, hacsak vállon és nem arcon veregetik ket, miközben a páncélszekrények mélyérekerülnek a megoldások.A bels égés motor és hulladékh jét hasznosító g z vagy Stirling motorhibrideken kívül sokkal jobban ismertek az Otto motor és elektromos motorhibridek is. Rejtélyes módon pl. a Toyota nem a legegyszer bb, már az autózáshajnalán is megvalósított hibridet készítette el a PRIUS-nál. A legegyszer bbesetben az autó alapvet en elektromos hajtású (kerekenként egy-egyvillanymotorral). A bels égés motor csak egy generátort m ködtet szükségesetén, ami szükség esetén a merül ben lev akkukat tölti. Így nem kelltengelykapcsoló, sebességváltó, differenciálm , kardántengely. Ez a hajtástegyszer bbé, olcsóbbá, megbízhatóbbá teszi, s az autó súlya és így fogyasztásais csökken. Így a szokásos 1200 cm3-es négyütem motor helyett akár egy 600cm3-es bolygódugattyús (Wankel) motort használnánk, aminek csak 2 mozgóalkatrésze van, vagy termo akusztikus motort (lásd ábra). Így továbbcsökkenhetne a motor tömege, löket térfogata. De ha az elektrontornádóval 32
  • termeljük az elektromos áramot (lásd következ fejezet), akkor sem bels égésmotorra, sem üzemanyagra nincs szükség.Nyugodtan állíthatjuk, hogy a ma sorozatban gyártott autók elveiket tekintve, alehet legrosszabb hatásfokúak, rendkívül pazarlóak (ezért szennyez ek is),ráadásul bonyolultak – ezért drágák is. Mégis alig hallunk egy pisszenésnyikritikát sem az autósmagazinokban vagy az újságok (bújtatott reklám)termékismertet iben. Következésképpen egy tragikusan rossz szerkezet ,er forrásainkat tékozló, a jöv t felél ipari komplexumot tartunk életben, amiegyértelm en régóta elszívja és elzárja a lehet ségeket a sokkal jobb,versenyképesebb termékek el l. Részben a színfalak mögötti ár és termékkartellel, részben fizetett hirdetések segítségével. Nézzünk pl. egy ESSOhirdetést:„Energia. Környezet. Gazdaság. Nem könny egyeztetni az igényeket. Ahogy azenergiafogyasztás n ttön n , egyre nehezebb lesz. A válasz az újtechnológiákban rejlik, mióta ez az ipar elindult. Már hatalmas eredményeivannak: A kifinomult fúrási technikáktól kezdve, melyek több olajat és gáztadnak kevesebb kútból a fejlett üzemanyagokig, amik kevésbé szennyeznek ésjavítják a fogyasztást.De még jobb módszereket is keresünk, melyek az energiaforrásainkat mégjobban hasznosítják – és teljesen új utakon járnak. Ez nagy kihívás. Mert bármitis fedezünk fel, annak a gyakorlatban is kivitelezhet nek kell lennie. Nem csakBristolban és Bostonban, hanem Pekingben és Bankokban is. És a környezetet iskímélnie kell.Ezért az új olaj és gázforrások keresése mellett az ESSO az emberséglegfontosabb forrását is megcsapolja: ez a gondoskodás. Több pénzt költünkkutatásra, mint bármely másik cég, többet mint évi 500 millió Eurót. Majdnem 33
  • húszezer kutatót és mérnököt alkalmazunk. Az elmúlt évtizedben több mint10.000. szabadalmat kaptunk…Az ESSO-nál nem állunk meg, a világ legjobb agyait használjuk, hogy aválaszokat megtaláljuk…”Lehet, hogy ezt elmondták az Európai Parlamentben is? Mert ott nemrég szakadtle a plafon…Az olajipar (Joseph Goebbelshez méltó) propaganda és jól koordinált szervezmunkát végez. Még sz k körben se terjedhet el, hogy jelent sen csökkenthet afogyasztás és környezetszennyezés pusztán a 150 éve ismert fizikai és m szakielvek felhasználásával. Ez az olajipar egyetlen „elismerésre méltó”tevékenysége - csak ebbe belerokkanunk.Háztartási energetikaNézzünk más energia felhasználási területet is: például egy átlagos családi házat.A háztet re kihelyezett fotoelektromos napelem, vagy a Nap h jét közvetlenülbefogó napkollektor (az els világban) már kezd elterjedni. Mindezen eljárások,bár egyre olcsóbbak, még mindig drágák. Még meghaladják a jelenlegi - ésegyre növekv - ipari árakat. Ezért nem volt érdeke - de lehet sége sem - azenergiaiparnak, hogy ezt a megoldást megsemmisítse, hiszen ami náluk isdrágább, azt békén hagyják. De egy jóval egyszer bb, gazdaságosabbmegoldással a megsemmisítés már megtörtént. Ebben a rendszerben a háztet reolyan napkollektor került, amelyikben tükrök segítségével melegítettek fel olajatkb. 160 C-ra. Ez a forró olaj egy h tárolóba jutott, ahol egy bizonyos típusúsót olvasztott meg. Az olvadt sóban sokkal olcsóbban, kisebb térfogatbantárolható a h energia, mintha ezt elektromos energia formájában, 34
  • akkumulátorokkal tennénk. Ezt a h t aztán vagy f tésre használjuk közvetlenül,vagy pedig termo akusztikus gépek segítségével kisméret , olcsó, egyszerszerkezet segítségével, elektromos energiát állítunk el , akár éjjel, akár nappal.Ezt a rendszert többen is feltalálták már. Éppen egyszer sége és olcsósága miatt,illetékes helyen észrevették veszélyességét (olvasni is ritkán lehet err l amegoldásról). Ennek talán az is az oka, hogy az olaj- és gépkocsi-iparhirdetéseib l jócskán profitáló média nem mer, vagy nem tud err l beszámolni.Ez az olvadt só segítségével m köd rendszer jóval olcsóbb lenne, mint amostani félvezet s napcellák rendszere. Ezért az energetikai ipar szorosra zártasorait, és a rendszert, és ezt az új, veszélyes vetélytársat kiiktatta.Hasonló történetet lehetne mesélni például az abszorpciós klímaberendezésekr lis. Rekken nyári melegben különösen a nagyvárosok h szigeteiben ma márklímaberendezés nélkül nem lehet megélni. Régóta tudják, hogy abszorpciósberendezésekkel remekül lehet h teni, régebben kisebb-nagyobb teljesítményh t szekrények nálunk is készültek ezen az elven. Ha egy épület tetejére nagyh elnyel paneleket helyeznénk föl, kis mennyiség elektromos energiasegítségével lehetne h teni, klimatizálni épületeinket. Ez a rendszerh szivattyúként is m ködhetne. Tehát akkor, amikor a küls h mérsékletmindössze 5-15 C, jó hatásfokkal használható lenne f tésre is. Ez is veszélyes„Disruptive Invention”, azaz a játékszabályokat átíró találmány, ezért megtörténtaz érdekelt cégek együttm ködése - ez az ötlet sem juthatott el a piacra.Ezek után nem csoda, hogy a bels égés motorok nagy mennyiséghulladékh jét hasznosító talán száznál is több m köd képes találmány nemvalósulhatott meg. Bármelyikük olyan mértékben csökkentette volna az olajiránti keresletet, hogy számukra veszélyesen alacsony szinten állt volna be egyújabb Nash egyensúlyi pont. S ha az els ilyen találmány elterjed, akkor ezveszélyes precedenst terem, mert utána jön a másik, a harmadik. .. 35
  • Újabb lépésként a motorból kilép hulladék h t is össze lehet gy jteni: példáulolvadt só segítségével. Így a zsúfolt belvárosban széndioxid kibocsátás nélkül islehetne a dugóban araszolni egy küls égés Sterling motor nyomatékával. Bárez az eljárás kétszáz év óta ismert, kipróbált, mégsem terjedhetett el. Ez mutatja,hogy az olaj- és az autóipar a Nash-féle egyensúlyon alapuló kooperáción és azinnováció elnyomásán m ködik, nem enged „kalózkodást”, kitörést,technikaihaladást. Alapvet en másként m ködik, mint a versenyszféra, és nem aközérdeket szolgálja.Miért lehetséges az összeroppanás?A válasz: mert mindez megtörténhetett. Mert a társadalom erre a célra drágapénzen felépített védelmi rendszerei m ködésképtelenek. Mert azzá tették ket.Az olaj és az autóipar saját szempontjaiból kiindulva a maximális profitot adóutat választotta, ám közben a vele és bel le él iparágakat tönkreteszi. Például amez gazdaságot, a turizmust, a légi közlekedést, az épít ipart, azélelmiszeripart, a feldolgozóipart és bankszektort - ahol a magas energiaárakmiatt már megindult a cs dsorozat. Az elektronikai ipart és az elektronikusmédiát nem érinti szerencsére az energetika „szárnyalása”, de a papír alapúújságokat már igen, mert a papír ára és a munkaer ára növekszik.A „tankönyvi” közgazdaságtan aranyszabálya a folytonos innováció. Ennél iser sebb vasszabály viszont a maximális profit elérése. Ezt az energetikai iparbanéppen hogy az innováció teljes kiirtásával érték el, majdnem teljes sikerrel.Ennél viszont még er sebb szabály lenne az, amit az emberiség történetébenminden vallás többé-kevésbé így ír le: élni és élni hagyni. 36
  • Az olaj- és autóipar ezt a legelemibb szabályt nem tartja be. Elég ehhezmegnézni a benzinkútnál az árakat, vagy azt, hogy az USA-ban körülbelül 12liter/100km a gépkocsik átlagos fogyasztása a terepjárók miatt, holotttechnikailag kis módosításokkal (a már említett vízadagolással vagy durranógázadagolással) 6 liter/100 km-es fogyasztás könnyen el állhatna. A vízg z-benzinhibridekkel ez is felezhet lenne. Korszer , könny szerkezeti anyagokkal,kisebb autóméretekkel ez még csökkenthet lenne. Ezen a ponton látszik, hogymennyire nem érvényesül az „élni és élni hagyni” elve. Pusztán a XIX. századi,a középiskolai tankönyvi fizika használatával is le lehetne az autók szennyezésétés fogyasztását szorítani a mai érték töredékére. A XX. századi tanított fizikaalkalmazásával – például Farnsworth, Papp találmányaival - pedig teljesenkiiktathatnánk a környezetszennyezést, vagy a fosszilis energiaforrásoktóltörtén függésünket. Az, hogy a számos lehet ség közül egyik sem valósulhatottmeg, azt mutatja, hogy az autóipar fejl dését mesterségesen leállították. Ha akérdést feltesszük: kinek az érdekében? - akkor a tettes gyorsan el kerül. Azolajipar rövid-, közép- és hosszútávú érdekei ezt diktálják.Az innováció leállása a történelemben mindig gyors társadalmi leépüléshezvezetett. Ne áltassuk magunkat: ilyen széls ségesen reakciós iparral (éstudománnyal) nincs remény a túlélésre. Növekv népesség mellett emelkedéletszínvonal és egészséges környezet nem tartható fenn állandó, folytonostechnikai fejl dés nélkül. Ennek mesterséges leállítása nem példa nélküli, demindig katasztrófába torkollott.Ezt mutatja Kína, India, vagy a néhai „létez szocializmus” történelme is. Márasemmilyen akadálya nem maradt, hogy a sérülékeny technikai civilizációmegroppanjon és néhány helyen összeomoljon, például az egyre ritkulónyersanyagokért meginduló háborúkban. Az olajipar bevétele az utóbbiévtizedben látványosan n tt úgy, hogy ehhez semmiféle hozzáadott érték nem 37
  • társult. Amint már említettem, a 20 Ft-ért árult benzin nem volt rosszabb annál,mint amit most jóval magasabb áron kapunk.Az olajipar innováció ellenes, kooperatív játékstratégiája ellen a nyíltság, atársadalmi ellen rzés jó ellenszer lehetett volna. Az olajcégek fürgébbek, jobbanszervezettek, már minden társadalmi véd gátat lebontottak, ez már nemvalósítható meg. Az USA-ban csak egyetlen egyszer, 1911-ben volt sikeres egyolajmonopólium (Rockefeller Standard Oil cégének) és az American Tobaccomonopóliumának megtörése. Az oligopóliumok ezután évtizedekig m ködtek. ABush korszakban minden visszaalakult. Az energetikai szektorban a versenylátszatára sem ügyelnek már, a piacgazdaság teljesen kiszorult err l a területr l.A néhai J. P. Morgan vagy J. D. Rockefeller szellemi utódai mozgatják ezt azipart – így viszont kíméletlenül tönkreteszik a többit.Az USA-ban utoljára a 70-es években a Bell telefontársaságot darabolta fel aLegfels bb Bíróság hasonló magatartás miatt (máshol ez elképzelhetetlen). Eznagyban segítette az elektronika forradalmát, az olcsóbb, sokkal fejlettebbtelekommunikáció ügyét. A 20-as, 30-as évekt l kezdve a „csöves” elektronikaiipar ugyanúgy ignorálta a félvezet kben rejl lehet ségeket, mint ahogy ma aautóipar folytonosan leveri a kisebb fogyasztást adó találmányokat.A közelg gazdasági és környezeti összeomlás rémképe azért fenyeget, mertezen a területen a legelemibb átláthatóság, a nagy cégek társadalmifelel sségvállalása nem valósul meg.A szervezett tudománynál láthattuk, hogy dühödten tiltakoznak minden belskritika ellen, ezeket azonnal lesöprik. Érdemes elolvasni Beck Mihályakadémikusnak a vízautókról szóló írását [7]. A tudatlanság, a tendenciózusrosszindulat árad a soraiból. Kizárt az is, hogy a legkisebb mérték civil 38
  • kontrollt is megvalósíthassuk a szervezett tudományban, az energetika terén.Innent l kezdve viszont a „tudás alapú társadalom” gondolata is luftballon,nevetséges elképzelés.Társadalmi ellen rzés eleve megvalósíthatatlan például az autógyárak esetén,hiszen a „fejlesztés” a legbels bb magánügyük. Teljes titok övezi a következmodellek szerkezetét. A gyakori változások általában csak a karosszériaalakjára, színezésére és fényezésére vonatkoznak, az utóbbi 50 évben afogyasztás alig javult. Elvileg a politikára, a törvényhozásra maradna a szigorúfogyasztási, szennyezési szabályok kidolgozása, s végrehajtása, hiszen azérthozunk létre államot, azért fizetünk adót hogy az az állampolgárok szélestömegeinek érdekét szolgálja. (Ezt nevezik m szóval demokráciának.)De ezt ezen a területen még senki sem látta m ködni. Ismeretes, milyen dühödtreakciókat és heves lobbizást vált ki mindig az autógyárakban afogyasztáscsökkenés óhaja, akár a széndioxid-kibocsátás csökkentése. Az atény, hogy már mélyen benn járunk a zsákutcában nem a szénhidrogén készletekmegcsappanásával indokolható, hanem amiatt következett be, ami miatt azösszes eddigi összeomlás: a társadalom védekezésképtelensége miatt.A figyelmet mindig el lehetett terelni ezer hülyeséggel. A tömegesirracionalizmus az, ami mélyen átjárja a politikát, a természettudományon belülpedig a fizikát és az energiaipart. Hiába van éles, a tankönyvekben is tanítottpiaci verseny például a turizmusban, vagy a szerszámgépiparban, ez a lényegetnem érinti. Az a lavina, amely 2009 és 2012 közt sok kisembert maga alá temetmár elindult. Az államgépezet a politikai kultúra közönye miatt valószín legmár nem tudja megállítani. 39
  • Azt már nálunk sem kell magyarázni, hogy a politikusok megvásárolhatóak,mindig van az a pénz, amiért megváltoztatják véleményüket, legrosszabbesetben megfélemlíthet ek, zsarolhatóak. 40
  • II. rész Az összeomláshoz vezet négy lépcs fokVálságvariációkAz átlagembert szolgáló állam valamennyire létrejött a skandináv államokban.Ott a General Motors nem tehette volna azt meg, amit pár évtizede az USA-banRalph Nader-rel (aki fogyasztóvéd és környezetvéd ). Arra a kérdésre tehát,hogy elindulhat-e jelent s mérték civilizációs és technikai összeomlás, a válaszhatározott: igen. Persze ez más-más módon zajlik le különböz fejlettségországokban. Az Egyesült Államokban a felszök energiaárak el ször abenzinzabáló, elképeszt en tékozló négykerek „városi traktorok” gyártósoraitállítja le: például a pofátlanul sokat fogyasztó Hummer gépkocsik gyártását. AGeneral Motors és a Ford forgalma évek óta folyamatosan csökken. Aviszonylag szerényebb fogyasztású Toyota piaci részesedése és profitja viszontegyre n – a hagyományos olajiparhoz er sen köt d régi autócégekhez képest.Várható, hogy id vel a légkondicionálásra épített sivatagi nagyvárosok, mintpéldául Las Vegas vagy Phoenix elnéptelenednek, és inkább a bels , a hegyekreépült városok fejl dnek. Az Egyesült Államok fejlett mez gazdasága, hatalmas,még mindig sz z területei miatt nem számíthat komoly élelmiszerválságra.Németország fejlett szerszámgépipara és más háttériparai miatt nagyobb gondnélkül át fogja élni a válságot. Anglia gazdasága azonban nem els sorban agyártó iparára, hanem pénzügyi szolgáltatásaira épült, ezért már nem ússzameg szárazon. Az már most látható, hogy Afrikában komoly lesz a cs d.Kérdéses, hogy Dél-Amerika er teljesen fejl d gazdaságainak - mint például 41
  • Chile, Brazília, Venezuela vagy Peru - mi lesz a sorsa. Nekik a jelent snyersanyagtartalékaik miatt jó esélyük van a túlélésre.Indiában eddig is ismert volt a szegénység, a népesség nagyobb része eddig ispiciny, áram nélküli falvakban élt, számukra egy nagy civilizációs összeomlásnem jelent igazi tragédiát.Kínában már más a helyzet, ott elképeszt mérték urbanizáció indult meg atengerparton az utóbbi évtizedekben, k lehetnek egy nagyobb energetikaiösszeomlás els számú áldozatai. A történelemben nem el ször, és úgy t nik,nem utoljára. k építették el ször ki a mandarin vizsgákkal a tudás alapútársadalom alapjait, de az társadalmukban keletkezett el ször az arrogánstudatlanság alapú társadalom is.Magyarország gazdasága nagyon er sen meg fogja érezni ezt a válságot. Nálunkez az összeomlás más-más mértékben ugyan, de már most is látható. Els sorbanKelet-Magyarországnak a határhoz közeli részei - Nógrád, Borsod, Szabolcs ésHajdú megyében tragikus lehet az összeomlás. Itt a kis cégek, önkormányzatoksorozatos cs dje várható, az elszegényedés, a tömeges b nözés, a rendfelbomlása, a közúti banditizmus már eddig is meglev formái nagyonmeger södhetnek. Elég most csak a helyi sajtó b nügyi híreit figyelni. Ezek azöncenzúra miatt nem jutnak el az országos hírekbe. A kábellopások, a félig éretttermény ellopása a term földön már ma is rutinszer en ismétl dik.Nálunk eddig évente „csak” 3-400 ember fagyott meg, nyáron pedig ah hullámok miatt (els sorban a kórházakban) 500-600 id s embernél több nemhalt meg. Ezek a számok tízszeresre is feln hetnek. Én itt húznám meg azösszeroppanás határát. Ha ezt meghaladjuk, a társadalom megroppanása mármegtörtént. Ekkor 10% fölött lesz a munkanélküliség, mert a magas energiaárak 42
  • annyira kiszivattyúzzák a pénzt a gazdaságból, olyan mértékben viszik ki azorosz és közel-keleti olajtermel khöz, hogy nagymértékben lesz kül a tisztesközéposztály. Így csökkennek az adóbefizetések is. Az önkormányzati cs dökmiatt várható az oktatás és egészségügy nagymérték fedezethiánya. A közrenda kis, szegény, f leg cigányok lakta falvakban már most sem tartható fönt, de akövetkez években a társadalmi rend összeomlása elképeszt méreteket isölthet.Diagnózis és terápiaHetesi Zsolt tanulmányában a diagnózis eléggé reális, de a javasolt terápiaszerintem téves, nem mutat igazi kiutat. Azt javasolja: költözzünk vidékre,tanuljunk meg gazdálkodni, s térjünk át megújuló energiaforrásokra. Továbbá:bízzuk az egyházakra az eddiginél jobban a túlélés megszervezését.Ha az emberek vidékre költöznek, maguk gazdálkodnak, az még nem jelentvédelmet az éhesen kóborló hordák ellen, akik mindent elpusztítanak, mindentellopnak. Rend rséggel, katonasággal nem lehet védekezni éhínség idején, aszögesdrót kerítések drágák és átvághatóak.Egy gondatlanul irányított, komplex felépítés társadalom technikaifejl désének leállítása civilizációs összeomlással jár. Igaz, önmagában akisvárosok hálózatából álló társadalom nem rosszabb, mintha megapoliszokbólálló, fuldokló nagyvárosokban élnénk [8]. További fejl désünk alapkérdése: atechnika fejlettségének szintje, az energia el állításának ára és a szennyezéshatása. Egy tanyavilág-hálózaton alapuló társadalom XIX. századi technikaialapon csak borzalmas éhínségek után, a mai társadalom összeomlása után,annak romjain jöhetne létre. A történelemben a Római Birodalom bukása, vagyPol Pot uralomra jutása után láttuk már ezt a (bukott) modellt m ködés közben. 43
  • De ha az olajipart vagy a hivatalos tudományt nem tudjuk megzabolázni, akkorez a vészforgatókönyv következik. Kitörni csak felfelé szabad, az egyetlenvállalható út – a régóta létez és az új találmányok elterjesztése. Ha van olcsó,szennyezésmentes energia, akkor gyönge talaj is m velhet , sós víz islepárolható, gyenge min ség ásvány is feldolgozható. Az energia ára ésszennyezése civilizációnk kulcskérdése lett. Persze minden id nek megvoltak amaga kulcskérdései, nekünk itt és most az energia az.Amikor az 1700-as években Kínában leállították az óriási vaskohókat, akkorépültek föl el ször Anglia vaskohói. Amikor az 1600-as években betiltottákKínában az óriás vitorláshajók építését, akkor kezdtek el az európaiak kislélekveszt iken hajózni, terjeszkedni, kereskedni. Kínában az udvari eunuchokés írástudó mandarinok évszázados bels csatái, viszálykodásaikövetkezményeként tiltották be ezen találmányok jó részét. Ez vezetett ott atöbbszörös technikai civilizációs összeomláshoz. A vidékre költözéstmegpróbálták a nagy Tajping felkelések idején (20 millió halott), de abokszerlázadások idején is (10 millió halott): de az éhínség mindenhová elért. Atársadalomban már akkor sem lehetett „szigeteken” élni. De k sem tanultaksaját történelmükb l. A XX. században Kínában újra háromszor is bekövetkezettnagyméret civilizációs összeomlás. (A polgárháború, a Nagy Ugrás, s aproletár kulturális forradalom.) Ezek közül a legtragikusabb történet Mao elnök„nagy ugrása” volt. Ez számunkra is tanulságos lenne, mert vegytisztán mutatjaa technika lebontásának hatását - ha valaha is tanulnánk a történelemb l.Nagy ugrás - hátraAz ún. „nagy ugrás” során, amikor a kínai legfels bb vezetés (különösen Maoelnök) a gyors technikai haladást er ltette, mintegy 30 millióan haltak éhen - delehet, hogy ez a szám is óvatos becslés. Az akkor még csak 600 milliós Kínának 44
  • körülbelül minden 20. lakosa halt éhen. Az okozott kár ennél is nagyobb, hiszena károk helyreállítása egy emberölt re való visszalépést és munkát adott. Ehhezképest a „nagy proletár kulturális forradalom” (ami egy évtizeddel kés bbkövetkezett be) „csak” az értelmiség lefejezését szolgálta, az „csak” az oktatásés kutatás összeroppanásával járt. Egyik esetben sem m ködtek a társadalomelemi védekezési mechanizmusai, sehová, senkihez sem lehetett fordulni, ezértis következett be a tragédia mindkét esetben.Az 1957-es „nagy ugrás” a „négy ellenséggel” szembeni harccal kezd dött. Anégy átok, azaz a legyek, a szúnyogok, a patkányok és verebek valóban jelent skárokat okoztak. Ám azt nem értették, hogy ezek az átkok is az ökoszisztémarészei - egyedül a patkányok azok, amelyek kihelyezett csapdákkal, jólmegépített terménytárolókkal az ökológiai rendszer károsítása nélkül ispusztíthatóak lettek volna. A négy átok elleni kampány idején a fél országkerepl kkel, tányérokkal vonult ki a határba, és éjjel-nappal doboltak, averebeket így állandóan repülésre kényszerítve, riogatva. Az igaz, hogy akampány hatására rengeteg veréb pusztul el, ám ekkor szaporodni kezdtek alegyek és szúnyogok, így aztán néhány hónap múlva a verebek helyét az átkokközött a poloskákra cserélték.A „nagy ugrás” terve azonban, ami els sorban az acéltermelés növekedéséreirányult, elképeszt en tragikus és egyben tanulságos is. Gyakorlatilag ezfordított ipari forradalom lett, amit nevezhetünk a történelem nem els , delegbrutálisabb technikai ellenforradalmának. (Azért választottam ezt a példát,mert ugyanezt a technikai ellenforradalmat stagnálás formájában látjuk az autó-,olajiparban.) Mao elnök és sz k köre tudta, hogy minden nagy nemzetfelemelkedését az energetika és az acélgyártás volumenének jelent smegemelkedése el zte meg. Több acél, több vasúti sín - ez több szenet, többenergiát, több gépet, nagyobb jólétet jelent. Mao és sz k köre ezért úgy 45
  • határozott, hogy a reménytelenül sz k acélgyártási kapacitás miatt majdházilagosan állítják el az acélt. Hatalmas méret sajtókampányba kezdtek,hogy még kisebb kommunák, gyárak, iskolák is nagy mennyiség acéltállítsanak el . Azokkal a „részletekkel” viszont már nem tör dött, hogy azacélgyártáshoz szükséges szenet és nyersvasat honnan szedik el , de sem a sajtó,sem a politikai vezetés nem értette meg, hogy az acélgyártás nagyon magastechnikai színvonalat és szakértelmet kívánó munka. Tudatlanul, hozzáértésnélkül nem lehet használható min ség acélt készíteni. Azt sem értették meg,hogy az acélgyártáshoz szükséges energia-felhasználás csak akkor gazdaságos,ha nagyméret kohókban dolgoznak, ahol kicsiny a h veszteség, és jó min ség(el regyártott) kokszot vagy faszenet használnak. Ezek a látszólag lényegtelenszakmai részletek a fels vezetést nem érdekelték, hiszen nagy részük költvagy paraszt volt. A mérnökök részér l felvetett óvatoskodó megjegyzésekkelnem tör dtek. Az 1958-ban elkezd dött kampány az ország acéltermelésénekévenkénti megduplázását írta el .Mivel a helyi kisközösségek, iskolák, kommunák nem tudták el teremteni aszükséges vasércet, nyersvasat, netán az ötvöz ket és a kokszot, ezért elkezdtékbeolvasztani eddigi használati tárgyaikat. El bb a házi t zhelyek, háztartásiedények, majd az épületek vaslemez tetejei, kerítések, kés bb amez gazdaságban használt traktorok kerültek sorra. Nem kell részletezni, hogymit ér az a gazdaság, ahol ásót, kapát, ekét, traktort, vet gépet kíméletlenülbeolvasztanak. A keletkezett rossz min ség ócskavas viszont semmire sem volthasználható. Ebb l nem lehetett síneket, lemezeket, csöveket készíteni, nembeszélve arról, hogy a szerszámgépek egy részének elpusztítása, beolvasztásaután a feldolgozó kapacitás sem maradt meg.A bajt csak tetézte, hogy nem merték bevallani a fels vezetésnek, hogy a rosszmin ség acéllal nem lehet mit kezdeni. Az újságok egymás után ontották a 46
  • hamis gy zelmi jelentéseket, így a városi lakosság nem tudott arról, hogymilyen tragédia bontakozik ki vidéken. Ez a hatalmas kampány ugyanis azzal isjárt, hogy az éppen aratásra érett termést nem volt mivel és kinek learatnia. Avidéki lakosság nagy része vasdarabok, acélszög hulladékok és folyók medréb lkimosott vasércek után kutatott, aratni már nem volt sem idejük, semszerszámuk.Azt az egy-két vezet t, aki megpróbált kritikát gyakorolni, sürg sen és gyorsanfélreállították: így semmiféle vészfék, kontroll nem maradt. Az ezutánbekövetkez éhínség, és az azt követ járvány nagyobb pusztítást okozott alakosság soraiban, mint el tte az évtizedeken keresztül tartó polgárháború, vagya japán-kínai háború.Ez a nagyméret katasztrófa azért következett be els sorban, mert a társadalomszokásos vészfékei - els sorban a nyilvánosság - nem m ködött, diktatúrában eznem létezik. A társadalomnak csak egy kis csoportja irányított, azelképzeléseik szerint m ködött az egész gazdaság, ez az bels érdekeiketszolgálta.Ezekben található az analógia, a tanulság az akkori és a mostani technikaiellenforradalom között. Ezen a téren a mi társadalmunk is alig palástoltdiktatúra.Négy lépés a lejt nJared Diamond, az „Összeomlás” (Collapse) cím könyvében több eddigösszeomlott társadalom történetét vizsgálta meg az okokat elemezve. A vaskoskönyvbe sajnos nem kerültek bele a látványos, nagyméret , tanulságos ázsiaiösszeomlások. A legjelent sebb talán a kambodzsai Angkor Wat térségének (maigen kedvelt turista célpont, a világörökség része) teljes ökológiai és gazdasági 47
  • összeomlása. Ez a terület a Khmer Birodalom f városa volt az 1200-as évekig,amikor feltehet leg a term talaj kimerülése és a rossz vízgazdálkodás miatt aFöld akkori legnagyobb városállama több mint egymillió lakosával kényszerültrészben menekülésre, részben nyomorgásra, az addigi magas életszínvonalajelent s csökkentésére. Úgy láttam, sehol sem említik például a Burma északirészén létezett Mrauk-U városának és környékének gazdasági elsüllyedését se,pedig az is hasonlóan jelent s összeomlás áldozata lett. (Azért nincs benne aköztudatban, mert alig lehet ma is megközelíteni.)Ez a város az 1600-as években nagyobb és gazdagabb volt, mint London ésAmszterdam. Ez is sajnos azt er síti, hogy még mindig nem vagyunk igazántudatában mekkora veszély is fenyeget minket, még mindig úgy élünk a veszélytorkában, mintha eddig soha sehol semmi baj sem történt volna.Jared Diamond a téves helyzet-megítélésnek négy fázisát különbözteti meg akomplex társadalmak összeomlási folyamatában: 1. Az els lépésnél az uralkodó csoport nem veszi észre a problémát, miel tt az megjelenik. Ha a Nap járásának analógiáját vesszük alapul, ez azt jelenti, hogy a hajnalpírt még nem látják. Ez a „próféták” ideje, akik a legkorábban figyelmeztetnek... 2. Amikor a baj már látható, a vezet csoport akkor sem veszi észre. Ez azt jelenti, hogy a Nap már megjelent a horizonton, sarlója már éppen látszik, de van, aki még mindig nem veszi észre. Ez a szakért k kora, akik mérésekre, megfigyelésekre hivatkoznak . . . 3. Miután észreveszik a bajt, nem tesznek semmit, vagy már nem tudnak cselekedni. Ez az a fázis, amikor a Napkorong már teljes egészében felemelkedik a horizont fölé, de még nem éget nagyon er sen. (Szerintem mi most valahol itt tartunk.) Ez az a periódus, amikor az értelmiség 48
  • érzékenyebb része is látja a gondokat, de k nincsenek hatalmi helyzetben, csak panaszkodnak. 4. Az utolsó, a 4. szakasz az, amikor látják a problémát, megpróbálják megoldani, de már nem sikerül. Ez az, amikor a Nap a delel n van, éget, de már nem tudnak hová bújni el le. Ez a politikusok, döntéshozók szakasza. Mire k észbe kapnak, már rendszerint kés , a baj a nyakukon van.Ezzel a sémával - mint minden sémával - az a baj, hogy túlságosanleegyszer sít. Mert sosem egy-egy csoport véleményér l van szó, egy komplextársadalom sokféle csoportból áll, és azoknak eltér lehet és szokott lenni avéleménye. Például a környezetvéd k, vagy a szegénységgel foglalkozószociológusok, vagy a közgazdászok régóta félreverték már a harangot. A másérdekcsoportokhoz tartozó politikusokat, vagy az olajcégek embereit ezek aváltozások még nem érintik, ezért úgy tesznek, mintha nem is történt volnaeddig semmi. A négy szakasz elkülönítése eléggé mesterséges, hiszen a Napsem szakaszokban kel föl, hanem az is egy folyamat. Mindig vannak a rosszhíreknek el hírnökei, prófétái, ezt az Ószövetség óta ismerjük. Rendszerintlesöprik a véleményüket.Még a legnagyobb bajban is van (lehet) kiút, de ahhoz a gond korai felismeréseelengedhetetlen. A megoldáshoz viszont az összefogás feltétlenül szükséges.Teret kell(ene) ilyenkor engedni az egyéni kezdeményez -képességnek,tehetségnek. A történelem (sajnos) ezrével szolgáltatja az összeomlási példákat,f leg a vesztett (a másik oldal fel l nézve megnyert) csaták formájában.Ezekben ugyanúgy felismerhet ek az összeomlás 4 fázisa, amit J. Diamondfelsorol. 49
  • Nincs eltérés a katonai, gazdasági, politikai és környezeti tragédiák lefolyásaközt – ezek gyakran egymásba szöv dnek. A már nyakunkon lev környezeti,energia és gazdasági válság is ezt mutatja. Talán merészségnek t nik a gondolat:de sokszor látható a válságok közti párhuzam, ennek bemutatására törekszem.A hadtörténészek rangsorolták a 10 legnagyobb mérték katonai-politikaiösszeomlást. (Ebben mi magyarok, másfél eset erejéig is benne vagyunk). Ezeka következ k: 1. I.e. 415-ben a görögök szirakúzai ostromkísérlete 2. Cannae; i.e. 216-ban, Hannibál a kétszeres túler ben lev rómaiakat megsemmisíti 3. A Teutoborgi Erd ben i. sz. 8-ben a germán törzsek több római légiót ledarálnak, cselek sorozatával, az utolsó emberig 4. 1389-ben Koszovóban az ottomán törökök felszámolják a szerb ellenállást. 5. 1526. augusztus 29.: MOHÁCS 6. 1709-ben az oroszok felmorzsolják a teljes svéd hadsereget Poltavánál. 7. 1870. szeptemberében az újonnan létrejött egyesült német seregek felszámolják a francia véder t Sedannál. 8. 1916. július 1-én a németek hatalmas pusztítást okoznak a Somme-i csatában a franciáknál. 9. 1942. februárjában a japánok legy zik az angol ausztrál csapatokat Szingapúrnál. 10.1943. februárjában – Sztálingrád (és Don-kanyar).A már nyakunkon lev energia, gazdasági és környezeti válság kapcsán az 1520-as évek (már akkor is) globalizált világának három sorsfordító hadjárata kapcsánszeretném megmutatni, hogy mindig lehet(ne) kiutat találni a bajból – ha van 50
  • szakértelem és összefogás. A három történelmi példa három kontinensre terjedki: 1. Az azték katonai birodalom szétverése 1521-ben 2. A mohácsi tragédia 1526-ban 3. Az indiai Panipat mezején, Delhi mellett 1526-ban az afgán Babur (a véreskez Timur Lenk unokája) maroknyi seregével felszámolja Ibrahim Lodi szultán óriási túler ben lev véd seregét.Az esetek (és mai helyzetünk) közti párhuzam látványos. Azt az öt évet, amíg eza három kontinensre kiterjed eseménysor zajlik, joggal nevezhetnénk az elsvilágháborúnak. Közös bennük, hogy az akkor lezajlott események hatása a mainapig követhet , érezhet . Ezek valódi fordulópontjai lettek a történelemnek.Évszázadok múlva sem lehetett helyrehozni, megváltoztatni, visszafordítani azakkori tettek következményeit. (Ha a gazdaságtörténészek készítettek volnaösszeomlási toplistát, ott is dobogósok lennénk: sajnos az 1918-as és 1945-46-oshiperinfláció is toplistás.)Els fázis: pirkadat el ttA történelemkönyvek hemzsegnek azoktól a példáktól, amikor egy-egy irányítóhatalmi csoport nem vette észre a problémát megjelenése el tt. Hadd idézzeknéhány példát: Amikor az 1400-as évek végén a kínai mandarinok betiltatták anemzetközi kereskedelmet és megsemmisítették a globális felfedez utak óriásiköltségen és emberáldozatok árán megszerzett világtérképeit, nem látták el re,milyen drasztikus összeomláshoz vezet is ez. Az összeomlás csak lassanbontakozott ki, els lépésben Kína meggyengült, és a szomszédos mandzsukmeghódították. Második lépésben a technikai ellenforradalom során betiltották a 51
  • tömeges acélgyártást is. Kína évszázadok múlva már nem tudta eltartaninövekv népességét, hiszen találmányok híján nem n tt a termelés. Sorozatosanborzalmas éhínségjárványok söpörtek rajta végig, csak a civilizációsösszeomlások, éhínségek, járványok, háborúk stabilizálták a népességet. S mostnézzük részletesebben a már kiválasztott példákat.Az idézett esetekben (sem) vették észre a közelg problémát.Azték 1. lépcs : Az azték katonai társadalmat vezet uralkodó 6 millióalattvalójával közép Amerika leger sebb, brutális, perverz él sköd állama. Aleigázott szomszédoktól a terményadón felül évente tízezrével szedemberáldozatot is. Az ideológiai maszlag: ahhoz, hogy a Nap egészségesmaradjon, (ember)áldozatokkal kell etetni.A történészek még vitatkoznak azon, hogy meg is ették-e az áldozatokbemutatása során élve felvágott szerencsétleneket, vagy csak a pszichológiaielrettentés, a félelemkeltés eszköze-e az emberadó és áldozat. A f városuk,Tenoctic Lan (a mai Mexikóváros helyén), az akkori viszonyok között hatalmas,kétszázezer lakosú. Templomokkal, palotákkal zsúfolt, melyek roskadoztak azaranydíszekt l - de az áldozatok hullái miatt a városban mindig dögszagterjengett. A leigázott szomszéd népek gy lölték az elnyomóikat, de katonailaggyengébbek lévén semmit sem tehettek. Nekik nem volt hadseregük. Az acéltmég senki sem ismerte ott, éles k pengékkel kirakott kardokkal háborúztak. Azország egyébként geológiai csoda. Minden ásvány b ven van, nemcsak a vas, azarany és ezüst, de kén és salétrom is – de a puskapor, s t a kerék is ismeretlen.Néhány évtizeddel az események el tt hatalmas kínai hajóflotta látogatja meg ket- s ajándékokat hoznak (selyem, porcelán), s megígérik: visszatérnek. Azaztékok isteneknek vélik ket, hiszen hatalmas a köztük lev technikai 52
  • szakadék, s várakoznak. Amikor az 1500-as évek elején egy maroknyi spanyoljelenik meg, tanácstalanok. Az istenek jöttek vissza? Nem veszik észre:torkukhoz közelít a kés.Magyarország 1. lépcs : Az 1500-as évek elején Európában már javában tart a„kis jégkorszak”. A nyarak rövidek, er sek, a telek hosszúak, hidegek. Ígygyakran megfagy, vagy elrohad a termés. (Mátyást a Duna jegén választjákkirálynak). Az 1300-as évek pestisjárványában Európa lakosságának harmada,de egyes tájakon kétharmada is elpusztul. Az egykori szántókat újra erd k lepikbe, csökken a metán és CO2 kibocsátás, hidegebbé válik a klíma, csökken atermésátlag, mert gyakran nem érik be a termés. Term föld van b ven, de aligterem. Vasekével, vet géppel (hogy ne a madarak csipegessék fel a magokat)ugyan meg lehetne duplázni a termésátlagot, de ezeket a megoldásokat ekkormég csak a kínaiak ismerik, mi (3-400) évig még nem. Viszont ezer év alattKínából már ide is eljutott a papírkészítés, s t Gutenberg munkája miatt anyomtatás módszere is. Futót zszer en terjednek így veszélyes protestánsgondolatok, recseg, inog a megszokott rend. Új kor köszönt ránk, itt-ott mármegjelenik a polgárság, a keresked réteg, az iparosok hada.Kevesen tudnak még írni-olvasni. Számolni is most tanulnak az Indiából,Kínából behozott új számokkal. Minden ország harcol a szomszédjával. Azországokon belül a f nemesek pedig küzdenek a kisnemességgel, azok meg aparasztokkal és iparosokkal. Mindenki acsarkodik, hogy a tortából nagyobbszeletet kapjon, de azt még nem tudják, hogy lehetne azt megnövelni. Gyakoriakaz es s nyarak után az éhínségek, mert adót mindig fizetni kell, ha a termésrossz, akkor is.Parasztfelkelések rázzák meg a német tartományokat, Csehországot,Magyarországot. A kor egyik krónikása, Veronics 1508-ban ezt írja: „ Ez 53
  • esztend ben mondhatatlan nagy drágaság támada egész Magyarországban,kinérnek szik vóta miatt (kenyérnek sz k volta miatt)”. Ez Machiavelli,Nostradamus, Paracelsus kora, de a könyvnyomtatás hallatja Luther, Kálvin, ésErasmus hangját is. Vajúdik a régi világ. A portugálok Indiával kereskednek, deeljutnak Kínába, s t Japánba is. A spanyolok kezdik földeríteni az új kontinenst,amit majd Amerigo földrészének neveznek el.A magyar és cseh trónra 1516-ban egy lengyel származású gyerek kerül (II.Lajos), akit a köznemesek utálnak. k egy bizonyos Szapolyai nev tehet sf urat szeretnének a trónon. A nemesség fegyverrel ostromolja ezért a BudaiVárat, de a falak alól egy bizonyos Tomori Pál elkergeti ket. A kincstár üres, afiatal királyra apja hatalmas (400.000 aranyforint) adósságot hagy. Ez a pénzf leg kisebb csetepatékra, és luxusra folyt el, de ken pénzként is kellett. Nincsmár pénz a várak fenntartására. Mátyás egykori er s, hivatásos állandóhadserege már régóta a múlté.A kincstár állandó pénzzavarral küzd, jelent s az államháztartási hiány. Hogytúléljék a holnapot, az állami tulajdonú, biztos jövedelmet adó só és nemesfémbányákat privatizálják. Elzálogosítják egy külföldi bankkonzorciumnak az aranyés ezüstbányákat (Fuggerek), így további pénzt kölcsönöznek t lük. Azállamcs döt így kis id re elkerülik..Minden eladó, teljes a liberalizmus; amikor éppen hírét veszik, hogySztambulban meghalt a szultán, s újat választottak helyette. A 26 éves fiatal, demár tapasztalt harcos neve: I. Szulimán. Els dolga, hogy megmutassa karmait:elindul Magyarhon felé. De az udvar a vadászatokkal, bálokkal és azadósságproblémával, meg a lázadozó parasztokkal és kisnemesekkel vanelfoglalva. Nem veszik észre: torkukhoz közelít a kés. 54
  • Delhi 1. lépcs : Közép Ázsia sztyeppéin, az éppen begubózott kínai birodalomperemén egy Babur nev mongol nemes kerül a szamarkandi trónra, devetélytársai hamar el zik. Az egykori véreskez Tamerlán (Timurlenk) utóda,tanítványa. Száz évvel korábban amíg a nagyapa fosztogat, rabol Közép-Keleten, addig nekünk, magyaroknak van egy kis nyugalmunk. Az 1400-as évekelején a mongolok tönkreverik az oszmán-törököket, vezérüket vasketrecbenmutogatják, így a keresztény Bizánc még ötven évre megmenekül. De kétemberölt alatt újra er re kapnak, s akkor már Keletre, s t Nyugatra isterjeszkednek. Tragédiánk, hogy a tehetséges rabló Babur nem az oszmánokatakarja fosztogatni. Nagyobb falatot lát Észak-India termékeny síkságán. Ott máregy korábbi rabló, az afgán származású, de szintén muzulmán Ibrahim Lódiszultán ül Delhi trónján. az slakos hindukkal küszködik, sarcolja ket, velükharcol állandóan. A szubkontinens déli részét még harcias hinduk lakják, kellenállnak. T lük tart, mikor hírét veszi, hogy újabb kis rabló csapat jelent megaz afgán hegyek fel l, s már az Indus termékeny völgyébe értek. Kisebb hordákmindig is jönnek bels Ázsiából – rabolnak, majd elmennek, ha jön a forró nyár,ezért nem tör dik velük. Nem veszi észre: torkához közelít a kés.Második fázis: a baj megjelenik a horizontonAmikor a baj már látható, az uralkodó csoport még akkor sem veszi észre.Történelmi példa erre, hogy amikor a II. Világháborúban a németek már aszovjet határ teljes hossza mentén támadtak, Sztálin még akkor sem engedtemeg, hogy a tüzet viszonozzák.A XIX. században a 20 millió áldozatot követel Taiping-lázadás, majd a 20évvel kés bbi 10 milliós bokszer-lázadás sem volt elég a halódó kínai császárirendszernek, hogy belássa: a társadalmi változás igénye immáronelodázhatatlan. 55
  • Most, hogy elkezd dött a példátlan ipari ellenforradalom, és az egész világoncsaládok milliói mennek tönkre, cégek tízezrei jutnak cs dbe (vagy fölszámolják ket). Még mindig nincs stratégia a kilábalásra, s t, azt bizonygatják hosszúideje, hogy tulajdonképpen nincs itt semmi baj. Érdemes megjegyezni, hogy aSzovjetunió összeomlását se látták el re még egy hónappal se, sem a CIA, sem aKGB, vagy a politikai elitek vezet i. Nem is tudták mire kellene figyelniük. Mais ez a legnagyobb baj: sem az átlagember, sem a hataloméhes politikusrétegnem tudja mire kellene figyelni – amíg lenne módja változtatni.Azték 2. lépcs : Hernan Cortes 1519. áprilisában érte el Mexikó partjait. Maiterminológiával élve: katonai kisvállalkozó. 86 lovas katonával, 118 muskétássalés 700 talpassal száll partra. Célja: a rablás, bár a hivatalos maszlag akereszténység terjesztése. Amint partot érnek, a hajókat felgyújtatja, nehogykatonái meghátráljanak. Nincs más választási lehet ség: a meggazdagodás vagya halál.Számos sorstársának az utóbbi jut csak. „Feketén” jön rabolni, nem hivatalosengedéllyel – ebb l még baja lesz. Papírforma szerint semmi esélye sincs: azutánpótlás reménytelen, a terep, a nyelv, a szokások, a klíma mind mindismeretlen számukra. De az itt-ott megcsillanó arany mágnesként vonzza ket.Kisebb csetepaték után els ellenségeit szövetségesekké teszi, s t egy helyihercegn tolmácsa és szeret je is lesz a 36 éves szegény kisnemesnek. Hamarkiismeri magát a helyi viszonyokban, észreveszi a megosztottságban, s a helyiektudatlanságában rejl alkalmat. Elindul a mesésen gazdag azték f város felé. Azuralkodó, Montezuma el ször arannyal próbálkozik, hogy távol tartsa – de ett lcsak vérszemet kap. Ekkor egy út menti er sségben csapdát állít neki – de ahelyi kémek segítségével kikerüli az er dítményt. Így rettegett, csodált 56
  • félistenként vonul be kis csapatával a f városba, hogy a zsákmányt felmérje. Azuralkodó még ekkor sem látja a veszélyt, pedig a kés hegye már a torkán van.Magyarország 2. lépcs : Az új török szultán, a kés bbi „nagy Szolimán” 26éves, amikor az udvari tanács megválasztja. A történelemben egyedülálló eset,de a hadtörténészek szerint és apja is az eddigi 100 legtehetségesebb hadvezérközött van. Amint trónra lép, a hagyományok szerint megöleti az összesfiútestvérét és unokatestvérét anyjukkal együtt – a kés bbi félreértések éstrónkövetelések elkerülésére. Dédapja, s apja is így kerül, a trónra. Amíg ez aszokás, a birodalom mindig tehetséges uralkodót kap. Az ottomán birodalom ígyterjeszkedik: rabol, s adót szed. Nemcsak pénzt és terményt, hanem gyerekeketis a keresztény alattvalóktól. A lányokat a háremekbe, a fiúkat néhahivatalnoknak, de inkább katonáknak – bel lük lesznek átképzés és agymosásután a janicsárok. Katonai rabszolgák, félelmetes harcosok, fanatikus rablók ésgyilkosok. Nem házasodhatnak, többségük homoszexuális – ez is a nevelésrésze. Viszont folyton politizálnának, pártoskodnának, ezért a szultán mindig adnekik munkát – új hadicélt. Amíg maradnak meghódítható, felélhet területek,m ködik a gazdaság – mások könnye árán. Nagy Szolimán apjától a korlegjobban felszerelt, technikailag legmagasabb szinten álló seregét örökli,minden fegyvernem szintjén. Puskái, ágyúi, mérnökei, utánpótlási gépezeteminden addigit fölülmúl, min ségben és mennyiségben is. Magtárai mindig televannak, így nem kell a betakarítás eredményére várni: már kora tavasszalindulhat hadi vállalkozásaira. Igazi, három kontinensre terjed multinacionáliskatonai vállalkozást alakít ki – de otthon mértékletes, igazságos, s nála csak atehetség, csak a siker számít.Els vállalkozása Magyarország. Fél Nándorfehérvártól, el ször csak a kisebbkörnyékbeli er sségeket ostromolja (Szabács) – hogy nem maradjon hátábanellenség, mikor rabolni indul. Csakhogy kiderül: Nándorfehérvárt 1521-ben már 57
  • csak 700 katona védi – s k se kaptak zsoldot évek óta. Nekiindul az ostromnak.A szerb lakosok és magyar katonák hetekig küzdenek h siesen, de hiába: nemjön a megígért felment sereg. Már majdnem az összes véd halott, mikorfeladják a várat.A gyerekkirály, II. Lajos gy jt ugyan egy kis hadat, de kés n, és keveset, mertmég nem érett be a termés, és nincs mit enni. Az a kevés is megbetegszik egy(vérhas) járványtól, mert a táborban mindenki ott végzi a dolgát, ahol rájön aszükség. A török táborban ez szigorúan tilos, erre külön sátrak vannak, snaponta betemetik az ürüléküket – s t a járványok elkerülése érdekében mindigmosakszanak is.A szultán már 3000 katonát és sok ágyút hagy hátra Nándorfehérvárhely rségeként. A várfalak még néhány hónapig lyukasak, így könny lennevisszaszerezni, de a magyarok ezt az utolsó jó lehet séget is kihagyják avisszafoglalásra. Már csak egy utolsó komoly er sség, Pétervárad (Újvidék)marad a török és Buda közt, de ezt sem töltik fel katonával, nemsokára (1523-ban) ezt is elfoglalja az ellenség. A f nemesek s az udvar még ekkor sem érti: akés már a torkukon van.Delhi, 2. lépcs : Babur 37 éves, mikor kb. 10.000-es csapatával a f város, Delhihatárához érkezik. katonai középvállalkozó, 37 éves. Képességei, sikerei miattmaradhatott csapatai élén, addig sok nehéz, ínséges id t ért már meg: néha alovaknak is alig volt mit enniük. De ment valahogy a vállalkozás, s a gy ztescsaták után mindig tudott valamit osztani. Bölcs el relátással vissza is forgatottvalamit a cégbe: mozgékony, fürge lovassága és jó, könny tüzérsége is van –majd csak Napóleonnak lesz több és jobb ágyúja. Ügyesen használja a láncokkalösszekötött szekérvárak építését. Még tatár sei tanulták a magyaroktólMuhinál. Amint megérkezik Panipat mezejére 1526 tavaszán szekértábort épít: 58
  • sáncokat, s azok mögé vontatja ágyúit. Kisvártatva megérkezik az ellenfél,Ibrahim Lodi szultán is: tízszeres túler vel, ezer harci elefánttal, melyek eddigminden ellenfelet legázoltak. Igaz, tüzérsége nincs, de eddig nem is kellett, nemvolt rá szükség, mert nem tudja mire jó. A csatamez n nyugodtan nézi, napokig,amíg ellenfele elsáncolja magát, s az ágyúkkal babrál. Akkora a létszámfölénye,hogy nem fél. Nem érzi, hogy a kés hegye már a torkát nyomja…Harmadik fázis: A válság kibontakozásaMiután a bajt észreveszik, nem tesznek semmit, vagy nem tudnak cselekedni. Mamár a kutatók észrevették ugyan, hogy a környezetbe juttatottszennyez anyagok szép lassan, de biztosan változtatják a klímát, de idáig semmikonkrét, hatékony intézkedés nem történt, ami ezen változtatni tudna. Akyotoi és más egyezmények gyakorlatilag az ejnye-bejnye és jámbor óhajtásokszintjén m ködnek csak, a gyakorlatban teljesen hatástalanok. Ebben a fázisbankezd dik ugyan valamiféle társadalmi vita arról, hogy mit is kellene tenni, de ezáltalában üres szócsépléssé fajul. A környezetvéd k ugyan régóta mondják,hogy baj van. Tucatszámra születnek könyvek, tanulmányok, melyek a várhatóglobális fölmelegedés ökológiai hatásait összegzik, és néha megemlítik agazdasági következményeket is. Ezekkel az a probléma, hogy jó szándékú, de abajokat inkább csak „sz r mentén” kezel , udvarias, jámbor óhajok soráttartalmazzák, nem pedig alternatívát, kiutat is mutató megoldásokat hoznak.Mint már el z leg is hangsúlyoztam, az a probléma a környezetvéd kkel, hogytechnikailag fölkészületlenek, nem ismerik azokat az alternatívákat, amely ebb laz ipari ellenforradalomból kivezetne. Jó példa erre Magyarországon a KóródyMária által szerkesztett könyv, melynek címe: „Remény a fennmaradásra” ésalcíme: „Fenntartható-e a fejl dés?”. Sajnos éppen erre a kérdésre nem adválaszt - pedig van válasz. Ahogy most a dolgok mennek, egész biztosan nem.Azt állítom - ahogy a bevezet tanulmány is állítja -, hogy Magyarország 59
  • számára körülbelül 2012-körül a fájdalmas - bár nem teljes - összeroskadás márelkerülhetetlen. Ilyenkor már tesznek apró, bátortalan lépéseket is. Az országokközti együttm ködés er södik, konferenciákra járnak, sok határozat is születik,csak éppen eredménye nem lesz.Aztékok 3. lépcs : A maroknyi spanyol konkvisztádornak leesett az álla af város csillogása, nagysága, gazdagsága láttán, s érezték technikai fölényüketis. De azt is látták, hogy reménytelenül kevesen vannak – ezért a vendéglátóuralkodót azonnal foglyul ejtették. (Néhány év múlva ugyanúgy tettek a peruiinka uralkodóval is). Így az nevében uralkodhattak, de annyira mohónfosztogattak, hogy a helyiek felháborodásukban saját szent uralkodójukatkövekkel agyonverték. A bábfigura elvesztése csak az egyik baj volt:megérkezett a partokhoz egy spanyol büntet csapat, mert az alkirály nemengedte a „feketézést” (magyarán is magának akarta a koncot). Ez a belviszályvégzetes lett volna, de Cortez gyorsan lépett.Azonnal kis csapattal a tengerpartra sietett, egy éjszakai rohammal elfoglalta arivális tábort – s a nagy haszon ígéretével átcsábította a katonákat sajáttáborába. Az aztékok nem használták fel a spanyol belviszályt – ostobák voltak.Amíg Cortez a tengerparton fordította meg a szerencséjét, a f városban,Tenochticlánban alvezére megölette az azték katonai elit színe javát, akik egyvallási ünnepre gy ltek össze.Erre a helybeliek ismét fellázadtak, s a zsákmányolt arannyal a spanyoloknakmenekülniük kellett. Sokan megfulladtak, lehúzta ket az arany, mikor a városkörüli tavon át menekültek. A maradék sereg az aranynál is jobban vigyázottágyúira. Az inkák nem üldözték ket, nem szorították be a tengerbe.Alábecsülték ket, s ez fatális hibának bizonyult. 60
  • Magyarország: 3. lépcs : A nagy Szolimán nemcsak jó hadvezér volt, dekiválóan értett az üzlethez is (bár a két dolog akkor se vált el élesen). Rodoszszigetér l ostrom és ügyes alkudozás után el zte a Johannita lovagokat, így azkezébe került a távol-keleti szárazföldi kereskedelem haszna is. Ideiglenes békétkötött a lengyelekkel, így nem sokat kellett aggódnia, amikor 1526 koratavaszán elindult Sztambulból Magyarország kifosztására.Mikor ezt a cseh-magyar királyi udvar megtudta, már érezték, hogy a sokelvesztegetett évtized megannyi hibájáért most kell fizetni. Kapkodva újra pénztpróbáltak szerezni (az egyházi vagyon elzálogosításával), s jó katonákat,megfelel f vezért. De egyetlen olyan f nemesük sem akadt, aki nagyobb,néhány tízezres hadat egyben látott volna már. (Nemhogy vezetett volna, sellátását képes lett volna megszervezni.) A nemesség a katonáskodás fejébenadómentességet élvezett. Úgy m ködtek, mint ma egy biztosító: ha jön a baj,övék a felel sség. Csakhogy a gyakorlatban nem ez történt. Közben ahaditechnikában pár év alatt jelent s fordulat állt be: elterjedtek a páncélt isátüt l fegyverek. Az el z évben a paviai csatában egy maroknyi spanyolmuskétás halomra l tte a nyalka páncélba öltözött francia f nemeseket, még afrancia királyt is foglyul ejtették. Ezt a váltást a magyar nemesi társadalom nemkövette, alig-alig akadt puskam ves az országban. A technikához nem értett a„vezet ” réteg. Közben folytatódott az, amihez igazán értettek: pártütések,intrikák, ülésezések, az ellenfelek le- és kihallgatása titokban. Hasznos alkukután Tomori Pál személyében találták meg a kompromisszumot, a vezért,számos jelölt megfontolása után. t mindenki a legkisebb rossznak vélte, akimajd elviszi a balhét. Tomori még 5000 embernél nagyobb hadat nem vezetett,maga is elismerte, hogy nem ért a hadvezetéshez. Már 50 év felett jár ekkor,id s, beteg. Addig jószágigazgató is volt, majd ferences szerzetes lett. Mivelvalamennyire tudott számolni, rá bízták a délvidéki végvárakat. Pénzt erremindig keveset és késve kapott. Néha késeket, posztót, vagy k sót kapott zsold 61
  • helyett – ezeket a törököknek is el lehetett adni. Jó szándékú ember, de ez afeladat már túl magas neki. Külföldr l is kerestek a célnak megfelel hadiiparivállalkozót, aki vezetett is már csatát – de ez id tájt már minden hivatalos vezérfoglalt, jó ázsiója van a zsoldosvezéreknek.Tehetséges köznemes, olyan Hunyadi János vagy Kinizsi Pál-szer emberviszont alacsony rangja miatt szóba sem jöhetett. Az erdélyi Zápolya ismegindul hadával, de ellentétes parancsok sorát kapja – mint mindig, teljes az rzavar. Tomori (helyesen) azt javasolja: húzzák az id t, inkább kössenekbékét, fizessenek sarcot – míg a maradék várakat meger sítik. De a szájh snagyurak gyávasággal vádolják – s így a sereg elindul Mohács felé, aholsemmilyen er dítmény nincs. Abban reménykednek, hogy a fáradt törököketegy bátor rohammal majd letarolják. Alábecsülték ket, s ez fatális hibánakbizonyult.Delhi, 3. lépcs : Babur, miután elkészítette sáncait, ágyúállásait, egy éjszakairohammal próbálkozik Ibrahim szultán tábora ellen. De k sem látnak asötétben, mindenki csak ijedten rohangál, ordibál. A szultán ezután magabiztoslett, másnap reggel elrendeli a támadást. Nem fél az ágyúktól, bár még sosemlátta m ködni ket. Ez a technológia-váltás elkerülte a figyelmét, még mindigaz elefántoknál tart, melyek Nagy Sándort is megakasztották. Alábecsülte amongolok t zer t, s ez fatális hibának bizonyult.Az utolsó lépcs - végjátékAz uralkodó csoportok megpróbálhatják megoldani a problémát, de az nemsikerül. 62
  • Ez az összeomlás utolsó fázisa. Mire a komplex társadalmakban valamelyikhatalmi csoport akarata túlsúlyra jut, addigra már megtörtént a baj. Példáulkevesen vannak azzal tisztában, hogy ha az összes mai alternatív, vagy megújulóenergia - mint például szél vagy nap - széles körben elterjed, ez is csak a maienergiafelhasználás 1/5-e (és az is bizonytalan). Magyarországon sajnos egyikmegújuló energiafajta sem jelent kiutat. Szerintem számunkra már csak atechnikai út a járható – a vizes benzin, a hibrid motorok, az atomer m vek,vagy pedig az általam igazán favorizált megoldások, a minifúzió és atértechnológiai eljárások. Az egész kérdéskörben nagyon tragikus, hogyévtizedek óta kéznél volt a megoldás, nem kellett volna ehhez a tragikusfordulóponthoz érkeznünk. De nézzük a három tanpélda végkifejletét.Azték végjáték: Cortez és kis csapata a balvégzet menekülésük után sem adtafel: számukra már nincs visszaút. Szövetségeseket gy jt, hajókat épít, hogy af város körülvev tavon az élelmiszerellátását elvágja, s a friss forrásvizetszállító vezetékeket leromboltatja. Egy újabb, váratlan szövetséges is segíti: azáltala behurcolt himl bacilusok. A járvány bejut a városba és szörnypusztításba kezd: az esély az javára végleg megfordul. Most már övé agy zelem, oly mérték az aztékok pusztulása, hogy néhány év alatt kultúrájuk ésnyelvük is elvész. Az arany és ezüst szobrokat is beolvasztják, templomaikatlerombolják, teljes az összeomlás. A spanyolok ezután megkezdik a kontinenskifosztását – ömlik az arany és ezüst Európába. Kínába is sok jut bel le – hogyluxuscikkeket vásároljanak bel le. Az aranyból bársonyruhák, csipkegallérok,cicomás ruhák, szép birtokok és paloták épülnek. Iparra, tudományra semminem jut, viszont m ködik az inkvizíció, égnek a máglyák. Hajóhad is épül,háborúkra is jut – egyre n a buborék. Aztán akkora államcs d következik,amibe még a Fuggerek is belebuknak. 63
  • A fejl dést csak a rabló inkákat megkopasztó spanyolok kifosztói, az angol(nominálisan) protestáns kalózok szolgálják. Csöppennek morzsák majd azsákmányból tudományra, egyetemekre. A legtöbb jótéteményt az Amerikábólbehozott krumpli, paradicsom meg kukorica hozza. A dohány viszont az slakókigazi bosszúja.Delhi végjáték: Amikor Ibrahim Lodi szultán elindítja seregét a maroknyimongol betolakodó ellen, eldördülnek az ágyúk. Az elefántok megijednek,mindenkit összezúznak, a hadrend felborul. A szultán még harcol, de a támadókhamar körbefogják, leszúrják. Teljes az összeomlás.A hódítók hamar átveszik a helyi szokásokat, az uralkodó elefánton jár,naperny alatt, mint az eddigi urak. Fény z palotákat és er döket építenek – dea trónutódlás mindig véres viszályokat kavar, a belviszályokban pusztul el alegtöbb katona. Így a hódítók id vel marginalizálódnak, a hinduk újra er rekapnak. Egy darabig még a Föld leggazdagabb országa lesz India – de mindenluxusra megy el, szinte semmit nem forgatnak vissza az iparba, kereskedelembe,tudományba. Nem utaznak az ország határain kívül. Aztán egy naponmegjelenik egy feltörekv kis angol multicég, a Brit Kelet Indiai Társaságemberei. Nekik is új fegyvereik vannak… Minden kezd dik elölr l… A Moghuluralom elt nik a süllyeszt ben. Ami máig megmaradt a hinduk ésmohamedánok közt: a mély, zsigeri, csillapíthatatlan gy lölet…A magyar összeomlás: 1526 augusztus 29. A mohácsi csata napja mély, máigható nemzeti tragédiaként él bennünk. Azon a fojtogató, fülledt reggelen a nádorés az ifjú király levett sisakkal végiglovagol a kb. 20 ezres sereg el tt, hogybátorítsa ket. 64
  • Lecsatolják a sarkantyút az öreg Drágffy Pál országbíró csizmájáról, hogy netudjon menekülni. Az kezében van az országzászló (másnap találnak tetemérea csatatéren – testével védte a zászlót). A többiek a t z napon órák óta várnak,szédelegnek a páncélruhák súlya alatt... Az el rsök ekkor már napok ótaharcban állnak, de a török f er k csak kés bb fejl dnek fel. Felvonultatjákágyúikat, egy kilométer hosszú vaslánccal összekötik ket, s mögöttükfelsorakoznak a puskával felfegyverzett kommandósok, a janicsárok. A mintegyezer, csillogó páncélba öltözött f nemes ezt a m szaki akadályt rohamozza meg– sikertelenül. A páncélt már átütik az új puskák golyói. A kifeszített lánconfelbuknak a lovak, s az esést l kába, nyalka lovagokat – a magyar nemességszíne-javát: egyszer en lepuffantják. Még egy utolsó, kétségbeesett rohammalegy kis csapat megpróbálja a szultánig átverekedni magát, hogy megöljék.Néhányan már-már karnyújtásnyira jutnak, de az utolsó pillanatban azelkeseredett, önfeláldozó akció meghiúsul, leszúrják ket. Túl kevesen, túlkés n próbálkoznak... A védelem nélküli magyar, cseh, szerb és horvátgyalogsággal a török könny lovasság és tüzérség gyorsan végez, kevesen éliktúl a csatát.Másnap a kb. 2000 életben maradt foglyot ünnepélyes keretek közt lefejezik, akoponyákból gúlát raknak. Augusztus 29: Nagy Szulimán szerencsenapja lesz, snem véletlen kerül be a csata a hadtörténelembe. Teljes az összeomlás. Azország hónapokig vezetés nélkül marad, szinte a teljes f papság, az udvar, abírói testületek, a nemesség többsége – ott marad a harctéren. A törökök ezutándiadalittasan rabolnak, zsákmányolnak, gyújtogatnak. „Az vízen a terekek sokezer embert írinek el, kik a Dunának két szílin lakoznak, marhájukat mindeldulák, magukat kit levágnak kit rabbá t nek... Az Úr Isten tudja mennyiszántalan ezer rabot elvivinek...” Budáról a lakosság elmenekül ugyan, de avárat kifosztják (Mátyás könyvtára is elt nik). Körülbelül kétszázezer kisembertf znek rabláncra. k családjukkal együtt mennek a sztambuli rabszolgapiacra. 65
  • Az ország sosem heveri ki a katasztrófát – s ami még rosszabb – „vezet i” sohanem tanultak bel le. Mert a mohácsi összeomlás – akárcsak a panipat-i vagy atenochticláni – elkerülhet lett volna.Ahogy a csernobili reaktorbaleset is hat darab tragikus, megbocsáthatatlanuldurva emberi hiba következményeként történt meg, mohács is a sorozatosdilettantizmus következménye, s távolról sem elkerülhetetlen sorscsapás.Érdemes néhányat megemlíteni, azért (s csak azért), hogy lássuk, mert ma ispontosan ugyanezek a hibák köszönnek vissza (Nem véletlenül választottamezeket az összeomlási példákat.)Ami a fenti esetekben, s a mai helyzetben közös: a bels megosztottság, arothadás, a korrupció, a vezet k él sködése, a technikai fejlesztéselhanyagolása, a vezet réteg elbizakodottsága, rövid távú gondolkodása. Ez amentalitás küls veszély megjelenése esetén a biztos összeomláshoz vezet.Mit lehetett volna tenni pl. Mohácsnál?1.) Nem kellett volna felélni (befolyás vásárlására költeni) a közpénzeket,helyette a várak véd it kellett volna fizetni, s puskaport, ágyúkat élelmiszertkellett volna ezekben a várakban felhalmozni. (Nem voltak tartalékok). UgyanisMohács után három évre, 1529-ben ugyanez a török sereg a Nándorfehérvárier sségnél jóval gyengébb, sokkal kisebb Bécs várát már nem tudja bevenni,pedig sebtiben javítják meg a várfalakat, s er sítést sem kaptak. 17000 véd t afalak mögött már nem tudott legy zni a 200000-es gyakorlott ostromló sereg.1532-ben egy ugyanekkora ostromló sereget állított meg a pici K szeg vára,Jurisics kapitány vezetésével. 19 török rohamot vertek vissza. A véd k többségemeghal, de nem hiába – ezalatt annyi véd gy lt Bécs köré, hogy a török seregfeladja a küzdelmet. 1552-ben hasonló sereg nem tudja Eger várát bevenni.1556-ban a szigetvári várat Zrínyi Miklós 2500 f s sereggel védte sikerrel, 66
  • mikor az id s szultán újra Bécset készül elfoglalni. A sikertelenség miatt aszultánt ott ütötte meg a guta. Katonái csak utána foglalták el a vár romjait. Aholmegmaradt akár egy gyenge vár, emberi elszánás és hazaszeretet – ott egy profi,gyakorlott sereg se tud gy zni.2.) Mohács el tt a Dráván hidat ver és átkel török sereget még könnyen meglehetett volna akasztani. Csak néhány keskeny járható szakasz volt a mocsarasterületen. A terep ideális a védekezésre, még kis véd sereg esetén is. Fatálishibaként a király és dilettáns környezete elvetette a javaslatot.3.) Nem épült összeláncolt véd szekértábor a magyar sereg köré, aminek afedezetéb l a támadó törökök számbeli fölénye már nem annyira veszélyes.Hosszú viták után elfogadják ugyan a javaslatot, de már túl kés n, amegvalósításra nem marad id ...4.) Nem támadták a 200 km hosszan felvonuló török hadoszlopot, sem azutánpótlást szállító hajókat – nem volt Búvár Kund? Lett volna, de a dunaimagyar hajós katonákat évek óta nem fizették, ezért többségük hazament...5.) A birtokaikat félt helyi kurtanemesek véleménye kerekedett felül azállandóan ülésez haditanácsban egy „ne lacafacázzunk ezzel a gyülevész törökhaddal, majd mi megmutatjuk nekik mi a virtus” típusú h zöngéssel. Közbenarra gondoltak, hogy minél gyorsabban végzünk, annál kevesebb zsoldot kellfizetni a katonáknak, aztán mehetünk haza.6.) Az egész véd seregben alig volt harci tapasztalat, a 20-30000-es(többnyelv ) sereg összehangolt mozgatását, vezetését senki sem próbálta. De akatonák jó része sosem vett részt harcban, s az ágyúk dörrenése megijesztette alovak és katonák jó részét. Azok, akik egy sikeres el rohambanmegfutamították a török el védet, a hullák kifosztásával voltak elfoglalva,hiszen régóta nem kaptak tisztességes zsoldot.Csernobilnél hat hiba kellett egyszerre a katasztrófához, itt egy is elég volt. Sami Mohács után történt még a magyar királyságban, az még ezeken is túltett… 67
  • Vajon Tomori Pál helyett nem lett volna egy Kinizsi Pál, vagy Jurisics, Szondi,Dobó, Zrínyi vagy Esze Tamás kaliber vezet a véd k oldalán? Csak azaktuális „elit”, a f papok, f urak dilettáns csoportjából kerülhetnek ki„vezet k”?Mohács kapcsán a legfontosabb személyiség mégis Szapolyai János – az ember,aki ott sem volt . . .Szapolyai apja a Hunyadi Mátyás alatt zajló rendszerváltáskor emelkedett ki,vagyonosodott meg. Id sebb fia, János, mai fogalmaink szerint bestiális,szadista rült. A Székely György (Dózsa) -féle felkelés lever je. Dózsa fejéreizzó vasabroncsot nyom, így öleti meg. Alárendeltjeit arra kényszeríti, hogyegyenek Dózsa húsából. Aki nem engedelmeskedik, mert még maradt benneemberi tartás – helyben megöleti.Hadjáratai során törökre sosem támad, csak keresztényekre. A csata utánpontosan három év múlva ér a mohácsi mez re – hogy kézcsókkal fogadjaSzolimán szultánt. Azt a szultánt, aki saját öccsét (is) ott ölette meg. Akézcsókért cserébe a szultán helytartója, a hatalom birtokosa, az ország árulójalehet. Bármit megtesz a hatalom megtartásáért, bárkit kiszolgál gátlástalanul.Sem a gazdálkodáshoz, sem a hadvezetéshez nem ért, csak a fegyvertelenparasztok megnyúzásában jeleskedik. Életeleme: az intrikák, a hatalomszálainak szövögetése. A Bibliában kerestetett indokot arra, hogy a törökökkelszövetségre lépjen. Szemforgató, cinikus, álszent. Alakja még sokszorújraszületik történelmünk során . . .Megint Mohács – tanulunk-e a történelemb l? 68
  • Joggal mondják, hogy aki nem tanul a múlt hibáiból, az megismétli azokat.Sz kebb szakterületemen, a bonyolult turbulens áramlási, h átadásifolyamatoknál mindig használnak kis mintákat. Egy nagyobb szerkezet (kazán,repül gép, reaktor, hajó, autó) összetett viszonyainak szimulálására. Amérnökök a modell energia és turbulens áramlási viszonyainak ismeretében igenjó közelítéssel meg tudják mondani, mi történik majd „élesben”, vagy mit kellmásként tenni, ha a minta vizsgálata közben baj történt. Az analógia még tágabbis lehet, mert egy h vezetési, vagy rádióhullám terjedési problémának megvan amaga elektromos vezetési vagy hangterjedési analógiája. Azonosak azegyenletek, így használható a modell.Tanulhatunk-e a fenti három esetb l? Modellezi-e netán az akkori eseményeksora a mai (s ezután következ ) eseményeket? Ilyenkor rutinszer en legyintünk,mondván, nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Az áramlás (ésh átadás) tudománya viszont épp az ellenkez jét bizonyítja…A három fenti összeomlás (de az összes többi) története is ugyanazt aforgatókönyvet követi. Megosztott, korrupt, él sköd vezetés, civakodó ország,s jól felkészült, technikai fölényben lev rablósereg összecsapása… A fentitantörténetek pár év (hónap) elteltével követték egymást, s évszázadokradöntötték el, máig hatóan, generációk sorsát. Van egy különbség:Tenochticlánban és Panipatnál kis rablócsapat fosztotta ki a nagy túler ben levotthoni él sköd ket. Mohácsnál egy kis, jórészt korrupt és dilettáns, féligtisztességes társaságot rabolt ki egy hatalmas, profi sáskahad. De a rablók rablókmaradtak: sosem tanulták meg, hogy munkával is lehet boldogulni. Sarkítva,leegyszer sítve, de mindig a két értékrend ütközik. A történelmen végigvonul azél sköd mentalitás összecsapása a güriz , dolgozó, id nként gondolkodó ésinnovatív társadalommal szemben. 69
  • Ami ma az energiaiparban történik, az triplán rablás. Kiraboljuk, tönkretesszükma a természetet. Az ezután születend k el l felélünk nyersanyagokat,kipusztítunk fajokat. Egyúttal kifosztjuk a kisemberek széles tömegét is azindokolatlanul magas árak miatt. Nézzük a mohácsi összeomláshoz vezet útpéldáján át a mai helyzetet.A pazarló, magas adót kivet , az adót dilettáns módon elherdáló, korruptállamgépezet esete eleve adott. Akkor a török fenyegetés árnyékában éltünk. Maezt a veszélyt (sokkal ügyesebben álcázva) az arctalan, könyörtelenül csak asaját rövid távú érdekeit néz multinacionális cégek jelentik. Err l Bogár Lászlódocens világosan, szemléletesen ír a Hálózatok csapdájában cím könyvben[10].Akkor a vezetés nem tör dött a végvárakkal. Így a törökök elfoglalták a délivégvárakat, s többé nem féltek a hátbatámadástól. A mai államgépezet hasonlómódon nem figyelt a hazai iparra, nem segíti a feltalálókat. Gond nélkülfelszámolták a hazai nagyipart, a „m szaki végvárakat”. Ezekb l kiindulva márnem lehet „hátba támadni” új, innovatív termékekkel az energiaipart. Ígyzavartalanul él sködhetnek, senki nem tudja fenyegetni ket. Például a százávalkeletkezett vízbefecskendezéses találmányok nem terjedhettek el, nem verhettékle a keresletet, s így az olajárakat. A szabályozott fúzió (Papp Józseftalálmányai) feladása a Drávai átkelés meghiúsulásának kihagyásával ér fel. Anyílt csata felvállalása (és annak elvesztése a túler vel szemben) azenergiacégekkel szembeni h zöng (és eredménytelen) Robin Hood adónakfelel meg. Az energiacégek eladása (er m vek, olaj- és gázkereskedelemeladása) az aranybányák és a pénzverési jog elzálogosításának felel meg. Ajanicsárhadsereg az akadémia, a fizikusok hadának felel meg, k mindentmegtesznek, hogy leverjenek minket, pedig tagjai a mi gyermekeink közülkerültek ki… 70
  • S utoljára, de nem utolsó sorban, sajnos, nem hagyhatjuk ki a személyikérdéseket sem. Nem szívesen említek neveket, de konkrétum nélkül azösszevetés semmit nem ér…A ’80-as években például 7 milliárd dollár kölcsönt vettünk fel az országenergiabiztonságának kiépítésére. Fizettük Tengizt, hogy olcsó legyen a földgáz,fizettük B s Nagymarost, hogy hajózható legyen a Duna, és legyen vízi energia,és felépüljön Paks. Ezt a kölcsönt még ma sem tudtuk visszafizetni, de akamatokra már az eredeti t ke talán hússzorosát is kifizettük… Így sose jutottpénz az átlagember normális fizetésére, egészségügyi ellátásra, oktatásra, stb.…Horn Gyulának alapvet szerepe volt a B si beruházás megkezdésében, majdAntall Józsefnek a visszaállításban. Akkor a gödrök kiásása majd betemetése kb.3 milliárd Ft-ba került (mai áron ez már talán hússzoros összeg). (Viszont azásás és betemetés miatt GDP szépen n tt a statisztikában). A Tengizi építkezésára az orosz államadósság része lett, ami Horn Gyula miniszterelnöksége alattmagán zsebekbe került, felszívódott. Paks felépült, (háromszor annyiért), delegalább m ködik…Szakmai vezetése utoljára az Antall kormány idején, Petz Ern igazgatóságaalatt volt…Tomori Pál és Horn Gyula között viszont – elismerem – nem jó az analógia. Ajó szándékú, de dilettáns, a hadvezetéshez bevallottan nem ért Tomori érsek asaját életét tette kockára. Levágott fejét a csata után büszkén hordták körbe agy ztesek. A b si viszály magvát elvet , majd az energiaipart bagóértelkótyavetyél Horn Gyulát az energiaipar sajtója nagyon megdicsérte, s lett ishirtelen valahonnan egy villája… Az levágott fejét nem hordozták körbe… De 71
  • mi, kisemberek, az energiaipar foglyai lettünk. Százezrek dolgoznak ma virtuálisrabszolgaként, egy lecsúszott roncstársadalom peremén, hogy megéljenek…Vagy itt van Kovács László esete, aki hajszál híján magyar jelöltként az EurópaiUnió energiabiztosa lett. Az a Kovács László, aki az er és az energia fogalmátnem tudja egymástól megkülönböztetni… Csak egy csöndes kérdés: hagyná-eÖn, hogy Kovács László húzza ki a fájós fogát? Valószín leg nem, mert nem érthozzá. És az energiatermeléshez, annak elosztásához a kontinensnyi Európában?Ahhoz nem kell szakértelem? Az ott elkövetett hibákból nem lehet baj? Tegyükfel másként a kérdést: mi magyarok nem tudtunk volna Kovács László helyettegyetlen energetikai szakembert sem találni a Heller-Lévai energetikai iskolatanítványaiból? Vagy megint, mindenáron le akarjuk magunkat járatni? MegintMohács kell?Az európai Technológiai és Innovációs Hivatal vezetéséhez a kormány MagyarBálintot javasolta. Magyar Bálintot, aki nemhogy nem írt, de nem is olvasott elegyetlen szabadalmat sem életében. Aki egyetlen biológiai, fizikai, vagym szaki kísérlet kitalálásában, kivitelezésében, elemzésében sem vett részt. Ha – és hasonló módon kiválasztott társai tévednek a fejlesztési irányokkiválasztásában, akkor mi történik velük? Lesznek törökök, akik levágják afejét?Amikor Tomori Pál, Perényi Péter és Gábor, Báthory Gábor, Pálócy Antal ésmás páncélos f nemesek, az ország vezet i nekiszaladtak a török m szakizárnak, s lebuktak lovukról, még tudták, hogy rohamuk ostoba és hiábavaló volt.Pár másodperc múlva már a janicsárok golyója lyukasztotta át a páncéljukat. klegalább saját életükkel (is) fizettek dilettantizmusukért. 72
  • Azok a helybéli kurta nemesek, akik er ltették, hogy hogy intézzük el gyorsanmost a törököket, hamar rájöttek tévedésükre: másnap a gy ztesek gúlát raktaklevágott fejükb l. De Magyar Bálint szakértelmének teljes hiánya miatt kap-ebüntetést? Nem – s t biztos, hogy még elégedett is lesz magával. Vajon KókaJános mint ipari miniszter úton az összeomlás felé felfogott-e valamit is abból,hogy milyen gazdasági, pénzügyi folyamatok zajlanak a nagyvilágban? A„Pannon Puma” duma vajon segített volna II. Lajosnak útban Mohács felé?Elgondolkodott-e már Ön, tisztelt adófizet , hogy amikor ezek a politikusok azthangoztatják, hogy áldozatokat kell hozni – akkor mire is gondolnak? Mert azaztékok is ezt mondták: Etetni kell a Napot, s ezért (ember)áldozatokat kellhozni…Szapolyai mai reinkarnációjának megtalálását az olvasó fantáziájára bízom...A hiteltelen, veszélyesen dilettáns politikus seregen kívül baj van a(valószín leg jó szándékú) „második vonal” fiataljaival is. Ezek a 30-aséveikben járó közgazdászok irányítják napi szinten az ország számáranemzetbiztonsági, versenyképességi jelent ség energetikát. Például MárthaImre, a Magyar Villamos M vek vezérigazgatója, vagy Gordos Péter, azenergetikai szakállamtitkár. Mindketten bankszakemberek, fiatal közgazdák.Miért alkalmatlan a közgazda ezekben a kulcspozíciókban? Erre egy kérdés aválasz: Ha például elromlik az Ön autója, akkor könyvel höz viszi, vagyautószerel höz? Csavarhúzó talán volt már a kezükben, de szerintem biztosannem tudják hogyan m ködik a gáz- vagy a g zturbina, vagy a bels égés motor.Így nem is lehet szakmai vitában önálló véleményük, nem is tudnak a (sok-sok)szakmai vitában helyesen dönteni, hanem a kormány mögött álló óriás cégekdöntéseit hajtják végre. Sajnálom, de azt kell írnom, hogy ezek a vezet kszerintem bábok, akik nem az ország (s nem is az emberiség) érdekeitszolgálják, hanem jól kitapinthatóan az olajipart. Tipikusan ezek a pozíciók 73
  • azok, ahová az olajipar beülteti az embereit. Ahogy Quisling, Tiso, Diem,Szálasi vagy Rákosi is politikai bábfigurák, k a mai olajipar érdekeinekhelytartói.Mivel energetikai szakképzésük nincs, ezért rebellis, újító gondolat sem juthataz eszükbe, pusztán jól mozgatható bábok. Bogár László docens szavaival „apolitikai mutatványosbódé bábjai”. [10]Olyan világban, ahol csak a pénz az isten, a közgazdák a papjai. Csak éppharcolni nem tudnak. Mint ahogy Mohácsnál sem értett a harchoz a lóra ültetettpüspöki kar. De k legalább az arcukat vállalták, s elindultak a török ágyúk felé.A nándorfehérvári vár tulajdonosa, feladója Török Bálint legalábbelgondolkodott a tettein, mikor Sztambul egyik börtönében raboskodott. DeMagyar Bálintot hasonló tettei miatt ki viszi (sztambuli?) börtönbe?A fenti összeomlás-történetekb l üvölt a mindent átjáró kapzsiság, a rövidlátódilettantizmus, de az id nként felcsillanó emberi h siesség drámája is.A 2008 táján megjelen pénzügyi, gazdasági válság, és (a magyar) politikaivezetés tehetségtelen tipródása láttán fakadt ki Demján Sándor: „Tragikus, hogya magyaroknak mennyire nincs el relátó képességük, mint az íreknek vagyfinneknek.”Én azt tartom tragikusnak, hogy Demján Sándor kaliber és gondolkozásúembereknek (általában az el relátó mentalitásnak) nincs esélye, hogy átjárja ahatalom berkeit. Ugyanez a pitiáner, torzsalkodó, saját zsebet töm (Zuschlag éstársai) embertípus gy lt a hatalom fazeka köré, mint Mohács el tt (és után) ADemján típusú, el relátó, az ország hosszú távú érdekeit segít gondolkodásnakma rövid távon ugyanúgy nincs esélye, mint akkor. Ma nem a török kelt át a 74
  • Dráván. Az energiaipar falánksága, környezeti és társadalmi romboló potenciáljanem kisebb mint a lovas szpáhiké vagy a janicsároké…S engedjék meg az olvasók, hogy újra leírjam, amit 2002-ben a „Borotvaélen” c.könyv hátsó borítóján már leírtam: „Világunk újra borotvaélen táncol. Már csaknéhány év van hátra az utolsó, végleges olajár robbanásáig, és az ebb l adódótársadalmi válságig. Ezt az önmagát felemészt életmódot már nem sokáigfolytathatja a világ. A „forradalmian régi” találmányok elterjedése elháríthatnáa veszélyt. Vagy már kés ? A történelem leger sebb, leggazdagabb birodalmaid ltek össze azért, mert nem tör dtek a technikai fejl déssel, mert megtört afelfedezések lendülete. A történelem most kísértetiesen ismétli önmagát…”Amikor nem sikerül a válságból kikecmeregni, a történelemben vagy forradalomtör ki, vagy megbukik a kormány. De ahogy Bogár László docens, a KároliGáspár Egyetem tanára gyakran hangoztatja, a politika most sem más, mintbábjáték, „mutatványos bódé”, ahol a háttérb l, a sötétb l irányítják a bábokat,onnan cserélgetik ket. Szörny tévedése a közvéleménynek (vagy apolitikusoknak), hogy csak a felszínt, a napi történéseket nézik. Nem érzik aközelg környezeti, er forrás és gazdasági válságot, mert a folyamatokmegértéséhez nincsenek alapvet tárgyi ismereteik – így sodródunk egyremélyebbre. Nem az energiahatékonysági mutatót figyelik. További tévedés – éserre az indításban idézett tanulmány is utal -, hogy majd a „liberalizált piac”megoldja a problémákat. Csakhogy az olajcégek kooperatív viselkedése éppen a„piacot” zárja ki, hiszen a képletes piacra nem juthat be az innovatívgondolkodás. Akik mozgatják a piacot - mélységi, tagolt, igen er s védelmetépítettek ki, nehogy érvényesüljön. A politikusok megoldása: a „Robin Hoodadó” csak pótcselekvés. Az energiacégek áthárítják majd ezt az adót afogyasztóra, tovább emelve terheiket. A Robin Hood adó annak a nyílt 75
  • beismerése, hogy a politikát a pillanatnyi ötletelés hajtja, a reális kilábalásilehet ségeket nem értik, de nem is érdekli ket.További nagy probléma, hogy a Nash által leírt kooperatív egyensúlyt épp ottnem alkalmazzák, ahol a legnagyobb szükség lenne rá: az államok köztiegyüttm ködésnél. Ez azt jelenti, hogy iszonyatos mennyiség pénzt, tudástöltek bele a katonai költségekbe, ostoba rivalizálásba ahelyett, hogy k is azolajipar példáját követték volna – azaz az együttm ködést. Közhely, de az ígyfelszabaduló óriási összegb l aranyba lehetett volna borítani minden országot.Figyelembe kell venni, hogy a változások durván nem lineárisak. Egy látszólagapró módosításnak is nagy hatása lehet. Van egy olyan fordulópont, a Grove-féle inflexiós pont, ahol az üzemanyagárak kis mérték emelése (legyen azolajárnövekedés, vagy például forint/dollár árfolyamváltozás), az átlagemberutolsó megtakarítható pénzét is elviszi. Ez lesz az a pont, amikor az emberektömegesen adják majd vissza autójukat, eladják nemrég vett lakásukat, mert nemtudják fizetni a fenntartást. Ekkor fogják a Molotov koktélokat a képvisel kre ésa benzinkutakra dobálni – bármelyik párt lesz éppen hatalmon. Ilyenkorkezd dnek a cs dhullámok. Magyarországon például 2008. év elején 50.000kisebb-nagyobb cég ment tönkre, kétszer annyi, mint el tte 3-4 év alatt. 76
  • III. rész Maradt-e remény? Hogy lehet kitörni?Hiába nyugtatjuk magunkat azzal, hogy egyre szebb autóink vannak, ezektechnikailag nem jobbak jelent sen, mint a 20-30 évvel ezel tt gyártottmodellek. Igaz, hogy a katalizátorok valamelyest csökkentették a káros,mérgez anyagok kibocsátását, de azért az árért, amibe egy katalizátor kerül, afogyasztás megfelezését is el lehetett volna érni, így a káros anyag, valamint aszéndioxid-kibocsátás is jelent sen csökkenne. Nincs tehát valós haladás ajárm vek energiahatékonysága és környezeti ártalmai ügyében. Azért, mert ittsem épülhettek ki a társadalom vészfékei. Mi lehetne a terápia?Az energia ipar Achilles sarka, s egyben legrettegettebb tabutémája: a sokelnyomott, az egész iparágat fenyeget találmány léte. Ezek alapvet enmegváltoztathatják az olaj-/autóipar méretét, szerkezetét, térképét. Talán akörnyezetvéd k lehettek volna a figyel rszemek, de csúnyán megbuktak,marginális kérdésekbe fulladtak. Azért, mert - amint az elmúlt évtizedekbenláttuk - k els sorban jóhiszem bölcsészek, jogászok és más humánérdekl dés emberek soraiból kerültek ki. Tapasztalataim velük kapcsolatbanegyértelm en rosszak.A Leveg Munkacsoportnál és az Él lánc Ökopártnál tapasztaltam azinnovációs lehet ségekkel szembeni bizalmatlanságot, közönyt. A vissza atömegközlekedéshez, az „arccal a vasút felé” mentalitás szerintem már csakutóvédharc. Az olajipar Achilles sarka: az innováció, csakis itt sebezhet . Ha akörnyezetvéd k nem értik, hogy ennek segítségével egyszerre lehet a környezet 77
  • szennyezését csökkenteni, a gazdaságot fellendíteni, hazai magas hozzáadottérték munkaalkalmakat teremteni, a külföldi tulajdonú olajmonopóliumokpénzszivattyúját leállítani – akkor semmit se értenek. Így, a környezetvédelemhatalmas gazdasági lehet ségeit nem tudják felmutatni. Enélkül pedig kevés atisztesség, a jó szándék. Az átlagember ma csak annyit tud akörnyezetvédelemr l, hogy másik kukába kell dobni az üveget meg aflakonokat. Ennél sokkal többr l, sokkal fontosabb dologról van szó… - atúlélésr l, a mostani és jöv beli életmin ségr l.Probléma, hogy nem értik az eltemetett szabadalmakban rejl lehet ségeket, denem is érdeklik ket a technikai részletek. A technikában általában ellenségetlátnak. Nem tudják megkülönböztetni és felismerni a technika által adhatólehet ségeket az ártalmaktól. Nem értik meg, hogy mindig a technika fejl désehúzta ki a válságokból az emberiséget. Nem értik, hogy csak két dolog közöttválaszthatunk: vagy vissza a barlangba és a fára, vagy folytonosan, k keményenfejleszteni kell. De ennek társadalmi igényét is meg kell teremteni. A technikaicivilizáció bajait technikai módszerekkel lehet gyógyítani – de ahhoz a mainálértelmesebb társadalom szükséges. A mai ellumpenesedett, felel tlen társadalomnem tudja már végrehajtani a fordulatot. A jelenlegi társadalom értékrendjébenegy focista, egy teniszez , a cégét cs dbe lök bankár jóval több figyelmet éspénzt kap, mint azok, akik (például a találmányaikkal) a társadalmat életbentarthatnák. A környezetvédelem értelmesen kezelve széleskör társadalmifejl dést hozna, jelent sen összezárva a gazdagok és szegények közt szétnyíltollót.Mit tanulhatunk a versenyszférától?Sokadszorra is, újra és újra csak azt állítom, hogy a megoldás: be kell engedni aversenyt az energiaiparba is, szét kell bontani az oligopóliumot, ki kell 78
  • kényszeríteni az össztársadalmi érdeket akár a cenzúra felszámolásával is.(Magyarán: a piacgazdaság és demokrácia a recept, s nem ezek ellenkez je – amai valóság).Jack Wells, a versenyszférában m köd General Electric egykori sikeresvezet je a krízis esetére tanácsokat ad [9]. Abból indul ki, hogy avállalatigazgatók a krízis elején sok id t veszítenek a baj tagadásával. Tanácsa:hagyjuk ki ezt a lépést, azaz: 1. Fogadjuk el, hogy a baj nagyobb, mint ami most látszik. 2. Vegyük tudomásul, hogy nincs titok a világon, id vel minden kiderül. 3. Vegyük észre, hogy a céget a krízis miatt a legrosszabb fényben fogják feltüntetni. 4. Vegyük tudomásul, hogy változnak a folyamatok és az emberek - nincs krízis vér nélkül. 5. Ha idejében lép, talán er sebb lesz a cég a krízis után, mint el tte volt.Érdemes meghonosítani a tisztesség, az átláthatóság, a becsületesség kultúráját,szigorúan ragaszkodni a törvényekhez.Egynémely hazai politikus is tanulhatna ezekb l a tanácsokból. . .Látszik, hogy az energiaipar cégkultúrája ennek az ellenkez je. Ott a változást, ajavítást szorgalmazó feltalálókat úgy kezelik, mint a szélgörcsöt. Majdcsaktávozik, ha elég sokáig várunk . . . (137. oldal)Valójában az a kérdés, hogy a társadalom „eszesebb fele” milyen korán vesziészre, hogy komoly baj van, mib l látszik a közelg krízis, mert csak akkorkondul meg a vészharang. Az egyének, csoportok érzékenysége más és más. Afaluszéli cigány, a lakótelepi polgár, a pedagógus, az ápolón hamarabb 79
  • észreveszi a pénzhiányt, mint a kertvárosi villa lakója. Az els lényegesszempont: milyen paramétereket érdemes figyelni? Mire kell ügyelni? Alakosság létszámára, képzettségére, egészségére, vagy a vásárlóerejére?Mindegyikre, de még többre.Zuhanás – mi mennyi?2008 februárjában lezuhant és megsemmisült egy 1.400.000.000,- dollár(Ezernégyszáz-millió) érték B2 lopakodó bombázó a Guam szigeteki Andrewslégi bázison felszállás után. (Ez a bombázó bonyolultabb, mint a nyomában járóatomtengeralattjáró, ez a földi technológia és tudomány csúcsa.) Az elképesztm szaki csoda azért zuhant le, mert három vízcsöpp megfagyott a gép orrábanlev áramlás érzékel ben, s így hamis légnyomás adatokat adott a fedélzetiszámítógépnek. Így a felszállási sebességet rosszul mérte az adott tolóer hözképest. A gép orra ezért rossz szögben állt, nem lett elég a felhajtóer – a gépmenthetetlenül lezuhant.Három megfagyott vízcsepp, három rossz adat, s a Föld legrafináltabbgyilkológépe megsemmisült (szerencsére nem volt atombomba a fedélzetén). Apár dolláros cs darabkák, az érzékel k nem jól m ködtek, nem a valóságotérzékelték.Vajon a mi bonyolult világunk viszonyait milyen szondák érzékelik? Azoknakmi köze a valósághoz?A közgazdászok és a politikusok általában a GDP-t, az össznemzeti termékemelkedését vagy süllyedését figyelik. De ez az index veszélyesen rossz iránybamutató irányt , könnyen el lehet tévedni vele. Nem tudja a társadalom számárafontos értéket az értéktelent l megkülönböztetni. A GDP csak egy pénzforgalmi 80
  • mér szám, ami némi cinizmussal élve csak azt mutatja meg, hogy természetiértékeinkb l milyen gyorsan termelünk hulladékot. A GDP használata szerintem- és még néhány eretnek közgazdász szerint - félrevezet , több kárt okoz minthasznot. A GDP délibáb még akár emelkedést is mutathat, miközben atársadalom jelent s részének süllyedése már rég visszafordíthatatlanná vált.Nézzünk erre néhány példát.Az össznemzeti termék mint délibábMinél magasabb az olajár (vagy az elektromos energia ára), annál nagyobb lesza GDP. Hiszen ugyanazért az elfogyasztott energiamennyiségért jóval többetfizetünk, ezért „papíron” n a GDP, így a politikusok elégedetten d lnek hátra.Ugyanakkor újabb, jobb szolgáltatás nem jár a magasabb energia- vagyföldgázárért. Ez a folyamat kifejezetten az életmin ség romlásával jár. Ezértleginkább az energiahatékonysági paramétert kellene kiemelten figyelni. Azenergiahatékonyság - azaz a költség/megújítható energiamennyiség – a technikaicivilizáció létalapja. Minél több tiszta energiát kapunk egységnyi ledolgozottmunkaid ért, annál jobb lehet az életmin ség. Nem mindegy, hogy ez az energiapótolható (tehát mindig kinyerhet ), vagy pedig csak rövid ideig, „pünkösdikirályságként” tart ez az állapot. Mivel ez az energiahatékonyság a technikaicivilizáció létalapja, bármely szervezet is fenyegeti ezt, az az egész civilizáció,azaz az egésze emberiség ellensége. (Ezt a mutatót jelenleg sehol sem figyelik,sehol sem számolják.)A GDP mutató figyelése ugyanolyan tragikus és elképeszt hibákhoz vezet,mint például az, hogy a Szovjetunióban az ipari fejlettséget az acélipar évitömegkibocsátásán át mérték. Sok acél – nagy fejl dés. Az acélgyárak éppenezért nem gyártottak vékony, magasan ötvözött finomlemezeket, mert azoknakkisebb volt az összsúlyuk. Ezért a szovjet gépek a szükségesnél mindig 81
  • nehezebbek voltak, több energiát fogyasztottak, jobban rozsdásodtak,könnyebben törtek. Ott, ahol feltétlen vékony acél lemez kellett, a felhasználóvéres verítékkel gyalult, csiszolt, reszelt, hogy használhassa is a lemezt.Elképeszt nemtör dömség, tékozlás állt a magas termelési adatok mögött. Márminden rohadt szét, a birodalom recsegett, rohadt, de a tervszámok még mindigjól mutattak . . .A GDP tragikus, biztos veszélye: nem mutatja a pénzköltés társadalmi hasznát.A kifejezetten tékozló, veszélyes vagy haszontalan, értelmetlen pénzkidobás(hadsereg, terrorelhárítás, eredménytelen kutatás, hatástalan gyógyszerek,szerencsejáték vagy értelmetlen mez gazdasági támogatás) mind a GDP értékétemeli. Már rég megindultunk a hanyatlás útján, mikor a GDP még emelkedik.Minél több a szingli, annál több szolgáltatást - mosás, étterem,élelmiszervásárlás – kell megvásárolnia. Mindez torz módon szerepel a GDPstatisztikáiban. Gondoljuk el: ha van egy vidéki család, aki magának termelibiogazdálkodással az egészséges élelmiszert, az egyáltalán nem szerepel a GDP-ben. Ha tehát mindenki saját kertjében termel, akkor ez a GDP-t csökkenti, éshátrányban érezhetjük magunkat más országokkal szemben, ahol ez nem ígyvan. Gondoljuk csak el azt, mi történne, ha egy családban minden emberegyszemélyes betéti társaságot alakít? Innent l kezdve a háziasszony pénzt kér avacsoráért és az ebédért, a férj pénzt kér, ha a gyereket elviszi az iskolába, vagymegtanítja számolni, vagy bever egy szöget a falba, netán kifesti a szobát. Agyerek pedig a jó tanulmányi jegyekért kér pénzt, s persze mindezekért áfásszámlát is ad. Egy ilyen rendszer pillanatok alatt az egekbe emelné a GDP-t, ésmáris minden politikus döngetné a mellét, hogy micsoda jólétet teremtett.Ám az ellenkez je is igaz. Gondoljuk el, hogy mi lenne, ha egy „jó tündér” atöredékére vinné vissza az üzemanyag és energiaárakat. Abban az esetben aközvetlen energiaköltségek azonnal csökkennének, de természetesen csökkenne 82
  • a szállítás, az élelmiszer, a lakásépítés, így a munkaer ára is. Ez óriási zuhanástjelentene a GDP-ben (de nem az életmin ségben). Az embereknek többmegtakarítható, befektethet pénze maradna, vagy arra is jutna, hogy új ruhátvegyenek, netán étterembe menjenek. A GDP-t növeli ma az is, ha sok a betegember, mert a költséges orvosi eljárások, drága kórházi ápolási költségeknövelik a GDP-t. De akkor is n hetne a GDP, ha mindenki benyújtaná aválókeresetet, és drága ügyvédeket fizetne. Ett l a magas GDP-t l nem lennénkboldogabbak. Franciaországban és Angliában több pénzt költenek lóversenyre,mint amennyi a magyar kincstár éves bevétele. De az, hogy egy ló hogy fut, smekkora nyereséget hoz vagy visz, a társadalmat nem emeli vagy süllyeszti.Csak a GDP statisztikát javítja asportfogadási cégek nyeresége. . . A GDP mint„irányt ” elfedi a problémát, alkalmas arra, hogy egy-egy irányadó csoportotmegtévesszen, ne vegye észre a közelg bajt akkor se, mikor az már megjelenik.A komplex technikai civilizációkra jellemz energiahatékonysági mutatókat iskellene figyelni, valamint a megvalósult találmányok hatását, azok mutatják afejl dés vagy a hanyatlás tendenciáit. Ma, az els komoly globális ipariellenforradalom idején drasztikusan romlik az energiahatékonyság, de ezt amutatót alig figyelik.Már csak egy utolsó halvány reményt, kitörési pontot látok: ha az olajipartólfüggetlen (ha van ilyen) pénzügyi csoportok befektetnének az eddig ismeretlen,kihasználatlan energiatermelési és tárolási módszerekbe. Itt viszont a kockázatminden irányban megvan. Az egyik a technikai akadályok sora. Például atértechnológiában még nem tökéletesen kiérleltek a technikai módszerek,másrészt a Stirling-Otto hibrid motorok tömeggyártásában sincs meg a kelltapasztalat. Az elektromos autók az akkumulátorok miatt igen drágák (a Teslasportautó például 100.000$), s az els elérhet árú elektromos autó csak évekmúlva ér a piacra. Még olyan sok a tisztázásra váró technikai probléma. Mindez 83
  • egész biztosan tisztázható lett volna már évtizedekkel ezel tt is, ha azautógyárakban szikrányi társadalmi felel sség is marad.A másik, nehezen kalkulálható, de egészen biztos akadály az olajipar kemény,szívós, okos ellenlépéseinek kivédése. Kérdés, hogy ki lehet-e ezeket aszükségszer en bekövetkez ellenlépéseket védeni? Az ügyes ellenlépésekrepéldánk már van a gyakorlatban: a dohányipar története ezt mutatja. Ma csakMagyarországon évente mintegy 20-30 ezer ember hal meg évekkel hamarabbazért, mert dohányzik. Még többen betegszenek meg - természetesen ennekköltségeit is a nemdohányzók viselik. A cigarettára költött pénz is benne van anemzeti jövedelemben, holott semmiféle javuló életmin séget nem ad. (Ez csakújabb adalék arra, hogy a GDP mint útmutató mennyire ködösít.) A dohányiparmindig innovatív, szívós, és kitartó volt abban, hogy bevétele egyre növekedjen,s a kritikákat hárítsa.Bár a társadalom gyenge ellenlépéseket megpróbált tenni – reklámok betiltása,orvosi ellen kampányok -, ez hatástalan utóvédharc. Ma még mindig jóval többember dohányzik, mint bármikor ezel tt. A dohányipar „szakért k” százait tudjamegvásárolni, akik látszólag meggy z statisztikai adatokkal támasztották alá,hogy nem is olyan káros a dohányzás. Mindig találtak 90 éves, makkegészségesnek t n , békésen szivarozó, vagy pipázgató apókákat. (A 30-40 éveskorukban tüd rákban elhunyt fiatalokat nem mutogatják.)A dohányipar azonban kiscserkész az amerikai Exxon Mobil vezette olajiparifalanxhoz képest. k az energiapolitikával kapcsolatos minden döntésnél ottvannak: a m szaki és természettudományos pályázatok zs rijében, azautógyárak konstrukt reinél és természetesen az államgépezet minden szintjén.Így lehetséges az, hogy Magyarországon a távf tés - aminek a legolcsóbbnakillene lennie - a legdrágább f tési forma. Annyi támogatást kap a kogenerációs, 84
  • a kombinált elektromos- és h energia termelésért az összes távf t m , hogyillene ingyen adniuk a h energiát. Mégis igencsak drágán szállítják alakosságnak. Az energiaipar képvisel i annyira behálózták az államgépezetminden egyes szintjét, hogy mára már szerintem nem lehet fölvenni a harcot azévi több száz milliárd dolláros tiszta haszonnal dolgozó, egységes olaj-,autóipari falanxszal szemben. Ahogy a Földtörténet skorában az elseml söknek semmi esélyük nem volt a Földet uraló dinoszauruszokkal szemben,úgy nekünk sincs közvetlen esélyünk az olaj-, autóipari óriással szemben. Akkorkizárólag egy hatalmas geológiai kataklizma tudta eltörölni ezeket a félelmetesragadozókat, de abba igen sok más faj is belepusztult. Úgy t nik, ez a sors várránk is most.Elvileg ugyan lehetséges lenne valamiféle társadalmi összefogás azért, hogyezek a forradalmian régi találmányok elterjedhessenek (vízcsöppek azüzemanyagban, hibridek, szabályozott háztartási fúzió, valamint tértechnológiaimódszerek). Elterjedésüket az intézményes tudomány megvásárolt embereitámadják legintenzívebben. Az olajipar megfelel médiakapcsolatai is segítenekabban, hogy ezekr l a lehet ségekr l ne eshessék szó.Hadd írjam le ezzel kapcsolatban néhány gyakorlati tapasztalatomat. 1. Mintegy tíz évvel ezel tt egy kis TV adó reggeli m sorában bemutattunk volna egy Schauberger típusú, szerény, kb. 2-3 KW-os, f tésre alkalmas spirálturbinát, aminek jó, ha 150 %-os hatásfoka lehetett. Mélykúti Ilona felkonferálta a bemutatót azzal, hogy mindjárt jön a riportfilm. Nem az jött, hanem a következ – sosem mutatták be ezt a riportot. A felkonferálás után kb. 2 perc alatt m ködésbe jött a cenzúra. Tehát volt aki valahol ilyen szempontból árgus szemmel figyelt, s volt valaki, aki bent a kis szerkeszt ségben azonnal lépni tudott… 85
  • 2. A „168 óra” c. hetilapban talán 6-8 éve Sándor Júlia készített egy riportot kis csoportunk munkájáról. Megmutatták a képeket, a szöveget, korrekt, a tényekhez ragaszkodó módon. Azóta sem jött le, „anyagtorlódás” miatt…3. A „Borotvaélen” c. könyv kapcsán 2001. decemberében a „24 óra” címmel tartottam el adást a Pest Megyei Városházán a 2004 táján várható olajár-emelkedésr l. Készített err l egy riportot az akkori Reggeli Krónika egy fiatal riportere. Nem mehetett adásba ez az anyag, mondván, „ne riogassuk feleslegesen az embereket”. viszont hamar a nyíregyházi helyi adónál kapott csak munkát…4. A Magyar Nemzet c. napilapba is kb. ekkor írtam egy cikket, a szennyezésmentes energiatermelésr l. Sosem közölték, csak a cáfolatát…5. A „Mozgó Világ” c. folyóiratba mintegy 10 éve beküldtem egy cikket „másodfajú háború” címmel arról, hogy a szervezett tudomány mindig igyekszik lenyomni a szennyezésmentes energiatermelés lehet ségeit. A cikk megjelent, de úgy, hogy az oldalakat ketté törték: alatta Beck akadémikus és Bence Gyula doktor – a témához szorosan nem kapcsolódó cáfolata volt olvasható. Azt nem engedték meg, hogy válaszoljak a sok ostobaságra…6. 2007. nyarán írtam egy cikket arról, hogy a megemelt energiaárak veszélyesek a gazdaságra, és leírtam, hogy az olaj / autóipar hogy zúzta be 10 éve (General Motors) az els szériában készült elektromos autót. A felel s szerkeszt szerint hosszú vita után a f szerkeszt nem járult hozzá a cikk leközléséhez. Mondván, ez nem az profiljuk, k irodalmi lap. Úgy látszik, ilyen az Élet… A végén egy kis példányszámú lap, a Zöld Újság közölte a cikket, 3 részben. 86
  • Néha, váratlanul egy-egy apró felszínes megszólalásom át-át csúszik a cenzúrán,de a „közszolgálati” médián nem. Az átkosban, a Coca-Cola-t lehetett szidni, de már egy megyei párttitkártnem. Most fordított a helyzet… A Népszabadság pesti kiadása 2008. április 04-én a teljes címoldalon egy hirdetést hozott: „A lehetetlen lehetségessé vált… Igazi Coke íz, zéró cukor…” Jobbszeretnék ilyet látni: „A lehetetlen lehetségessé vált: „Írhatunk valósproblémáinkról…” vagy: „Igazi autó zéró benzin…” De annyira már nem vagyok naiv, hogy a gazdasági cenzúra eltörlésérevárjak…Míg a dohányzásnál van némi választási lehet ségünk (rágyújtunk vagy nem),energiát fogyasztanunk kell, ha másként nem is, de tömegközlekedéssel, vagy aháztartás normális m ködése során. Éppen ezért nincs esélyünk a túlélésre, hanem beszélhetünk nyíltan, kend zés nélkül az olaj-, autóipar és a politikaérdekeltségeir l, összefonódásáról és arról, hogy hogy lehet visszafordítani azenergetikában az ipari ellenforradalmat,.Mit tehetünk?Tapasztalatom szerint átlagemberek, f leg férfiak olvassák írásaimat, tehát nemminisztériumi f osztályvezet k (vagy attól fölfelé). Ezért a helyzet hasonlóahhoz, mint amikor az egerek már látják, hogy a macska a veszélyt jelent rájuk,meg is állapodnak, hogy cseng t kötnek a nyakába. Ám nem tudják, hogy ezt kiés hogyan tegye meg. 87
  • Azt tudjuk, hogy mindenki sokat tehet saját egészségéért attól függ en, hogyhogyan táplálkozik, milyen az életmódja, gondolkodásmódja. De mit tehet azátlagember a civilizációnk túléléséért? A legfontosabb: megérteni és másokkal ismegértetni a helyzet súlyosságát. Azt, hogy a lavina már megindult. Kétfajtaszéls séggel lehet találkozni, amikor válaszolni kell arra, hogy mit tehetünk acivilizációnk túléléséért.Az els szerint ezt a civilizációt már nem érdemes megmenteni. Nem kell,hogy az arab országokban újabb luxuspaloták épüljenek, vagy Abramovicsúrnak újabb arany fürd kádat is cipel magán luxusrepül gépe legyen, vagynem kell olyan világ, ahol az olajcégek vezet inek a f gondja az, hogyanszerezzék meg a harmadik jachtot, a negyedik luxusprostit, az ötödikluxuslakást, és a hatodik luxusautót. Egy kicsiny csoport azt javasolja, hogy ezta világot így nem szabad fenntartani, bontsuk le a szemetes ipari társadalmat,vissza kell fordulnunk a gyökerekhez - a XIX. századhoz, ahol még kis,elszigetelt közösségekben vagy tanyákon biogazdálkodással fenntartható módonéltek az emberek. De ez az út egyben visszatérést jelent a TBC-hez is, ajárványokhoz is, az embert megroppantó szegénységhez, ahogy ezt atörténelemben már sokszor láttuk. Ez az életforma - bár néhány tízezerembernek talán megfelel – már nem lehet tömeges. Annyi hely már nincs a maiemberiség számára, hogy m trágya nélkül mindenki maga m velhesse aparcelláját, és lovacskájával vagy tehénkéjével szántogasson. Az emberiség mamár nagyon er sen hierarchizált, strukturált, sok-sok kapcsolatban, azaz többfélehálózaton át összekapcsolt társadalomban él. Az utak, vasutak, elektromos-,telefon-, víz- és gázhálózatok, cégek, gyárak, termékek, hírközlési csatornákkomplex kapcsolataiban élünk. Ez sérülékennyé is tesz minket. Elég lenne télenegy hetes áramkimaradás, vagy a gázcsapok lezárása és keservesenmegtanulnánk, mit jelent a technikai civilizáció. A teljes, vagy részleges 88
  • technikai visszavonulás tehát nagyon kevés ember, f leg az éhenhalásrakijelöltek számára nem elfogadható és járható út. A nagy többség a jelenlegi technikai civilizáció fenntartására szavaz, s tminél többet kér eredményeib l. Sajnos - vagy szerencsére - ezt ígyváltozatlanul már nem lehet folytatni. Már nem jut jólét mindenkinek. Ahagyományos, viszonylag olcsó olajra épül társadalom pár éven belül,szerintem 2012 után már látványosan kezd roskadozni. A szétesésnek mi sajnosa vesztesei közé tartozunk majd. A hanyatlás mutatóit könny követni, ezek nema GDP-n látszanak, hanem az energiahatékonysággal kapcsolatosak. Figyeljükmeg az áram, a benzin és a földgáz árát, valamint az autók fogyasztását. Ahogyezek romlanak, úgy csökken a túlélés esélye is, hiszen a takarékoskodás ugyanfontos, de már kevés. Nem hiszem, hogy a takarékosság jó módszer, ha télen a22Celsius fok-os lakásról kell átváltunk a 12 Celsius fokosra. Ezt a mintátCsauseszku idején már kipróbálták a románok, de senkinek sem tetszett. De a„tudományos étkeztetés”, magyarán az áruhiány és koplalás se.Jöv képek, javaslatokA politika rendszere, a bankrendszer, a pénzügyi bizalom helyreállításánfáradozik. Van min. A gazdaság csúcsragadozói a virtuális gazdaság, a pénziparképvisel i, 8-10 trillió dolláros buborékot fújtak fel, s nem tudni, ebb lmennyinek van értékálló fedezete. Ezt talán le lehet majd dolgozni, de csakakkor, ha sok-sok, a társadalom számára értéket tartalmazó pénzt öntenek agazdaságba. Ez csak innovációból jöhet. Ennek a folyamatnak ismert teoretikusaa már idézett Joseph Schumpeter, a monarchia szülötte, a gazdasági evolúciófejl déstanának atyja. Világosan leírja, hogy a kapitalizmusban a cégek, hatehetik, monopóliumot szeretnének elérni. Ekkor megsz nik a verseny (Nash-Neumann egyensúly), el relépés csak innovációval megy végbe. Mivel a 89
  • monopóliumok a hatalom csúcsán lustává válnak, a sikeres innovációk mindigúj, a piacra frissen belép kis cégekt l várhatóak. Ezek néha elveszik a piacot azuralkodó cégekt l, elindítják a „kreatív rombolás” viharát. Id vel aztán ezek iselkényelmesednek, amíg egy új vihar ket is elsodorja. A harvardi közgazdász,Schumpeter úttör modelljét tovább finomította az oxfordi Ray Harrod, aszintén harvardi Leontieff, s a cambridge-i Káldor professzor. Schumpeter éstársai szerint, a liberális, teljesen szabadelv kapitalizmus halálra van ítélve, deez nem a Marxi módon megy végbe, hanem egyfajta bels csömör után. Ennekis látszanak jelei…De Schumpeter iskolájának ma már nincs követ je. A politikusok az adófizet kpénzét a bankszektorba pumpálják. A magas energia árak miatt a politikusoknakaz a javaslatuk (például McCain republikánus elnökjelöltnek), hogy fúrjanakolajkutakat Alaszkában, a természetvédelmi területeken is, és az olvadás miattfelszabaduló Északi Sarki vizeken is. A kínaiak hatalmas új gyárakat építenek,ahol k szénb l m benzint gyártanak. Az angolok a szén felhasználásátjavasolják úgy, hogy ejtsük csapdába a kéményekb l kilép CO2-t, és rejtsük aföld alá. Igen er s a szélenergia és napenergia pártiak hangja is, vannak, akik amez gazdasági kutatást hangsúlyoznák, hogy gyorsan növ energiaf veltüzeljünk. De újra szalonképessé vált a nukleáris energia is.Az energetikai szakemberek közt is folyik vita a kilábalás módjairól, de azt mégnem érzik át, hogy az kereteik közt már nincs megoldás. Ahogy már leírtam,szerintem a válságból már csak igen olcsó energiaárral lehet kilábalni, de azt iselvárjuk, hogy ne szennyezzen. A két kívánság teljesítése eddigi technikával márkizárt, már csak radikálisan új, eddig tiltott találmányok segíthetnek. Ez pedigmár csak az óriási olajcégek érdekeivel szemben lehetséges. Vagy a gazdaság(azaz mi), vagy az olajipar éli túl az eljövend id ket. Nincs helyekompromisszumnak, mert a költségekhez képest hússzoros, negyvenszeres 90
  • haszon terhét már nem bírjuk. Kizárólag innovációval lehet letörni az uzsoraárakat. Igaz, ez csak az én véleményem, s ezzel jórészt egyedül vagyok.A tradicionális energetikai szakért k nálunk például az„Energiagazdálkodás”cím folyóiratban vitáznak a kitörésr l. Sok értelmesgondolatot leírnak, azt is, hogy a helyzet megoldhatatlan, ellentmondásokkal,paradox helyzettel teli. Csak Molnár László és Wiegand Gy z elemzéseirehívnám fel az érdekl d olvasó figyelmét [10].Wiegand legalább nyíltan kimondja: „Abban az illúzióban ringatjuk magunkat,hogy létezik minden – vagy szinte minden – kívánalmat teljesít megoldás.Sajnos a politika ezeket az irracionális illúziókat folyamatosan meger síti, mivelalapvet érdeke annak állandó hangsúlyozása, ha rá szavazunk... mindenproblémát megold....Ebben a légvár építésben a média is partner, mivel alapvet célja, hogy olyatmutasson, amit az emberek látni szeretnének. Az emberek a megoldásokatszeretik, a dilemmákat utálják. Mindez beprogramozza a jöv kudarcait éscsalódásait.”Wiegand Gy z (és sok politikus) szerint is az olajár letörése csak nagyobbmennyiség termeléssel oldható meg. A paradoxon az, hogy erre a kitermel kvagy nem hajlandók – vagy már nem képesek.„A mindenkori kormánynak abban van némi mozgástere, hogy a teljesenergiaárat a fogyasztókkal fizetteti-e ki, vagy egy részét adóbevételekb lfinanszírozza. (Esetleg hitelekb l, amit jöv beli adókból kell majd törleszteni)Más lehet ség nincs.” 91
  • Nos, itt tér el markánsan a véleményünk...Kétkedve fogadják energetikai (széntüzeléssel foglalkozó) szakemberek (mintWiegand Gy z is) a globális felmelegedés kérdését is.„Valóban olyan nagy veszély a globális felmelegedés? Ha igen, jól harcolunkellene? Ha nem, úgy érdemes-e egy megalapozatlan, nem indokolható csatábanelvérezni, miközben mások – Kína, India, USA – kivárnak és élvezik ennekel nyeit?” (Azaz az EU nagy költségek árán csökkenti a CO2 kibocsátást, míg atöbbiek ezzel nem tör dnek, olcsó energiával szennyeznek.) „Ha így van, akkorlehetséges, hogy álcélokért folytatunk szinte biztosan álküzdelmet, de minderrenagyon sok valódi pénzt költünk?”„Hogy mit kellene tenni, arra vonatkozólag megszámlálhatatlanul sok véleményvan. Az események, történések befolyásolására minimálisak a lehet ségeink.”(Szerintem ez az, ami a szörny tévedés!)„Az ellentétes, egymást kioltó érdekek … többnyire azt is meghiúsítják, hogy asz k mozgásterületünkön belül optimális döntést hozzunk.” (Körülbelül ilyenvéleményeket mondhattak a mohácsi csata el estéjén is a magyar nemesek ahaditanácsban...)„Az energetikában m köd szakterületek és érdekcsoportok tevékenységenagyrészt a megszerezhet állami és EU támogatásért folyó küzdelem.”„A magyar állami támogatásokat az adózók fizetik, tehát a nemzetgazdaságegészét tekintve a GDP egy részének átszivattyúzását jelentik az ügyesen éssikeresen lobbizók részére a többiekt l. … Vajon az biztosítja a legnagyobbkörnyezetvédelmi hasznot, aki a legeredményesebben lobbizik?” 92
  • „A jelenleg hatályos energiapolitika rossz prognózisra épült. Ezt el is ismertükazzal, hogy elvettük mell le a prognózist, hogy ne látsszon. Az erre alapulóenergiapolitikát azonban elfogadta az Országgy lés...”Hasonló gondolatokat fogalmaz meg Molnár László is [10].„Az EU 800 milliárd eurós befektetése a „Föld megmentése” érdekében nemeslépés, de haszna f leg az EU-n kívül jelentkezik … ez olyan üzlet, ahol mi álljuka számlát, de a haszon máshol jelentkezik.”„Ha az EU állami fejlesztési er források aránytalanul nagy részét aklímaváltozás elleni akcióba fekteti, akkor lemarad az oktatás, az innovációterén, és versenyképessége is csökkenni kezd. … A 3 x 20% azenergiafogyasztás és CO2 kibocsátás 20%-os csökkentése, a megújuló energiák20%-os növelése rugalmatlanná teszik a gazdaságpolitikát … Következmények:csökken versenyképesség, kitelepül ipar, magasabb munkanélküliség, lassulófejl dés, esetleg stagnálás, végs esetben növekv munkanélküliség, romlóéletszínvonal ...”Természetesen külföldön is évek óta keresik (hiába) a kitörési lehet ségeket.Ezekb l is gy jtöttem néhány javaslatot. Nemes, idealista, ezért jórésztmegvalósíthatatlan ...A New Scientist cím lap elnökválasztási, tudománypolitikai kérdésére eztválaszolta Matthew Chapman (2008. október 4-i szám, 18. oldalon):„Arra bíztatnám a következ elnököt, hogy tekintse hazafias kötelességének azonemberek társadalmi rangjának emelését, akik az agyukat használják. 93
  • Hollywoodtól kezdve a Fehér Házig a tudatlanság és a hülyeség ijesztmértékben jópofa és macsó színben van feltüntetve. Valóságban agondolkodásellenesség Amerika-ellenes is, mert az a nemzet, amely a bohócaitjobban ünnepli, mint a zsenijeit, lecsúszik a klotyóba.A kutatókat bátor realistaként kellene bemutatni, és nem furcsa tojásfej ként,azaz mint ismeretlen utolsó, h sies felfedez it. Több pénzt, több nyilvánosságot,jobb ruhákat, több jó csajt kellene kapniuk, és ingyenes elvonókúrát, ha adics ség a fejükbe száll…”Az ötlet nem rossz, de máris látom, hogy az akadémikusok mindenki mástfélrelökve beállnak ebbe a sorba (nem csak a csajok miatt) és minden marad arégiben. Mások jobb min ség alsó- és fels oktatást javasolnak. Ebben is vanigazság, mert ma a fizikusképzés egy gyöngén álcázott butító tanfolyam…Chris Mooney újságíró javaslata: a következ elnök vegye körül magát széleslátókör kutatókkal, akik látják a jöv lehet ségeit, üljenek ott akormányüléseken. Nincs ma olyan kérdés, aminek ne lenne tudományosvetülete, de sok olyan politikus van, aki ezeket nem látja, és nem érti, hogy miértfontosak. Eric Chivan javaslata egy „Energia-kutatási csoport” felállítása,melyek tagjai ott lennének minden energiai cég felügyel bizottságában. Mitszólna ehhez az Exxon a Shell vagy a Total? Úgy rúgnák ki a delegált kutatót,hogy a Naprendszert is elhagyná.Az angliai Surrey egyetemének a fenntartható fejl déssel foglalkozóprofesszora, Tim Jackson szerint a megoldás: szembenézni a ténnyel, hogy azexponenciális fejl dés eddigi üteme többé nem tartható, ennek vége. Ez az, amita politikusoknak be kellene vallani, de túl gyávák (vagy buták) ehhez. Afejl dés, a folytonos növekedés csak úgy tartható fenn, ha egyre kevesebbprimer energiából állítunk el egyre több értéket – vagy kevesebbet 94
  • fogyasztunk. Szerinte a mai kapitalizmus modellje: a folytonos növekedés vagyösszeomlás – zsákutca, amib l kiutat kell találni. a”vásárolok, tehát vagyok”típusú mentalitás többé nem tartható.David Suzuki, ismert környezetvédelmi aktivista szerint, ha fizetni kell a szilárdszemét lerakásáért, akkor az autósoknak is kellene fizetniük, ha a (légnem )szemetüket a légkörbe ürítik...Gus Speth, az ENSZ fejlesztési programjainak egykori vezet je, a Yale Egyetemkörnyezetvédelmi szakának dékánja szerint alapvet en rossz a fejl désselkapcsolatos szemléletünk. Hiába n a gazdaság (GDP) évtizedek óta, ett l nemlettek jobbak a társadalmi viszonyok, nem óvjuk jobban a környezetet, afejl désünk eddig illúzió...Susan George, amszterdami környezetvédelmi kutató szerint meg kell adóztatnia valutaspekulációból származó jövedelmet, meg kell szüntetni azadóparadicsomokat, s az üzletembereket jutalmazni kell új kitüntetésekkel, hatesznek valamit a környezetért.Olyan véleményeket is olvastam, hogy a cégeknél maximalizálni kell alegnagyobb fizetéseket, adóztatni kell a benzines járm veket, el térbe kellhelyezni a javítást a gyártáshoz képest, stb... A szkeptikus olvasó már legyint is:világunkban csak az ész van elosztva közmegelégedésre. Mindenki azt hiszi,neki jutott a legtöbb...Néhány éve még korunk h se a privát Gulf-Stream géppel a Davos-i gazdaságicsúcsértekezletre érkez üzletember volt, vagy akinek a jachtján magasabb voltaz árboc, mint a szomszédé… S vajon hogy gondolkodnak az autógyártó- ésolajcégek? 95
  • Mi lehet a véleményük az elektromos autókról, melyek els kísérleti példányaimár itt-ott felbukkannak? Nem idegesek. Tudják, hogy még 10 év legalább kell,mire elterjednek, s addig k is leporolhatják a szolgálati szabadalmakat. 100 évkéséssel megjelenhetnek a bels és küls égés hibrid motorokkal hajtott autók.Az akkumulátoros autó megint a kihalás szélére kerül… Ahhoz, hogy visszatérhessünk a régóta kitalált forradalmian régitechnológiák bevezetéséhez, el ször is tudni kell arról, hogy ezek léteznek, ésterjeszteni kell ezt a hírt. Természetesen az egész olaj- és autóipar a maga jól szervezettinformációs hálózatával ott lesz, hogy ezt a lehet séget ismét csírájában fojtsael. Ezért a médiában err l sok szó nem eshet. De ha a tisztelt olvasó beszélezekr l a lehet ségekr l barátainak, kezükbe nyomja ezt az írást, az talánsegíthet. Talán az is segíthet, ha ír a médiákba, hogy vegyék terítékre ezt akérdést, hiszen a nézettség, a példányszám még fontos a kereskedelmimédiában. Bár elég naiv ötlet, de megpróbálkozhat országgy lésiképvisel jénél, írhat neki levelet, tudathatja, hogy nem fog rá szavazni, ha nemtesz lépéseket az energetikai ellenforradalom ellen. Ezen továbblépve talán átalakíttathatja az autóját vegyes üzemre, példáulvíz befecskendezésre. Ám az autóipar már észrevette ezt a veszélyhelyzetet,megtette az ellenlépést. Olyan elektronikusan vezérelt befecskendezrendszereket használnak az újabb autókban (már 10 éve), amelyekhez házilagmár csak úgy nem lehet hozzápiszkálni. Az elektronikus vezérlés ugyan nemsokkal javítja a kocsik fogyasztását, de azt hatékonyan gátolja, hogy mi magunkátalakítsuk. Csak a gépkocsik elektronikai kódjainak feltörésével, hekkerekbevonásával, nagy technikai háttértudással, közös munkával lehetne elérni, hogy 96
  • ezeket a rendszereket utólagosan átalakítsuk, és fogyasztásukat jelent sencsökkentsük. (Azzal a mellékhatással, hogy a környezetszennyezés is jelent sen,körülbelül felére csökkenne.) Ha valaki technikailag képzett, csatlakozhat a „technikai ellenálláshoz”egy kis csöndes földalatti mozgalomhoz, ahol a résztvev knek az a célja, hogymegmentsék vagy megtalálják azokat a régi technikai módszereket, melyekOrffyreustól kezdve Teslán át a mai napig háttérben maradtak. A tendencianálunk – ma, 2008-ban - a stagnálás, a reménytelenség és a növekvmunkanélküliség. Ezek a forradalmian régi technológiák elterjedésük eseténnagyon sok állást hozhatnának létre, és az országban megtermelt haszon jórésztitt maradhatna. Félgyarmati függ ségünk jelent sen csökkenne, nem lennénkolajcégek, autóipari cégek, gázipari óriások „niggerei”. Abban egyáltalán nembízom, hogy a közelg válság az olajcégeket belátásra bírja, és egy alacsonyabbprofitszinttel maguktól is megelégszenek, azaz egy szerényebb hasznot hozóNash-egyensúlyi ponttal. Gondoljunk csak arra, hogyha a kocsink fogyasztása30%-al csökkenhetne (és ez viszonylag egyszer en elérhet ), akkor az olaj irántikereslet kb. harmadával esne vissza. Ez szerintem az olajárakat visszavetnévalahol a hordónkénti 30-50 $-os szintre, azaz a mai szint felére, 40%-ára. Eztszorosan és azonnal követné a gázár is, így életszínvonalunk a megtakaríthatópénzt tekintve megduplázódhatna. A történelem eddigi menetét ismerve azonbannem bízom ebben, hiszen ezt a lépést az elmúlt évek során már sokszormegtehették volna. Ezért egyetlen hosszú távon is fenntartható lehet séget látok,a tértechnológia módszereinek kifejlesztését, ahol egyáltalán nincs szükségszénhidrogén alapú energiaforrásra, és így minden háztartás függetlenedhetne azolaj- és autóipari óriásoktól. 97
  • A történelemben sokszor hirtelen omlottak össze fejlett társadalmak éhínségekközepette, visszatérve a barbarizmushoz, emberevéshez, ahol maroknyilesoványodott túlél próbált rügyekb l, gyökerekb l, falevelekb l, csigákból,békákból valami kis ennivalót összekaparni. Ezekben az összeomlotttársadalmakban a betegeknek, öregeknek semmilyen esélyük sem volt atúlélésre. Valószín leg az olajipari falanxnak sem ilyen társadalmi modell jár azeszében - de amit tesznek, az ebbe az irányba taszít minket.A jöv : rózsaszín vagy szürke?Az olvasók dönt többsége nem hiszi el, hogy akár hajszálnyi lehet ség is vanarra, hogy társadalmunk összeomoljon. Ez talán onnan is ered, hogy szeretjük ahappy-end-es történeteket. Az ígérgetésekhez, a rózsaszín – be nem teljesed –jóslatokhoz vagyunk szokva, ezeket jobban szeretjük. (Kevesebb horrorfilmetnézünk, mint az ugyanolyan ostoba és irreális romantikus happy-end-es filmet.)A létez szocializmusban különös el szeretettel publikáltak rózsaszín jöv képet.Ott, ahol a tudományos szocializmus fels bbrend ségét, a szocialista társadalommorális és technikai fölényét kellett bizonyítani nem is lehetett másként. (Összeis omlott az a társadalom.) Ám ha még a visszafogottabb nyugati el rejelzéseketnézzük, akkor is elképeszt hülyeségekkel találkozunk. 1969-ben például azamerikai Industrial Research (Ipari Kutatás cím folyóirat) megkérdezte avezet amerikai nagy cégek kutatásfejlesztési nagyf nökeit, hogy milyen ajöv képük az 1979-es évre. A következ ket jósolták: • A szabályozott fúzió megvalósul és elterjed. (Majdnem igazuk lett, ha a Papp József-féle módszert hagyták volna elterjedni, akkor ez az álom beteljesül.) • Emberek meglátogatják a Marsot és a Vénuszt. • Emberszabású robotok szolgálják a családokat. 98
  • • Megvalósulnak a szoba-h mérséklet szupravezet k. • Háromdimenziós televízió és hologram-filmek. (Ezek már a megvalósultak, de nem terjedtek el.) • Mesterséges élet megteremtése. (Baktériumok, módosított vírusok területén ez részlegesen megvalósult.) • 150-200 éves várható emberi élettartam.2002-ben a jöv kutatással foglalkozó Texact Technologys cég a következáttöréseket jósolta az évi „Technology Timeline” cím kiadványukban: • A szabályozott nukleáris fúzió: 2040-re. • Az emberek rendszeresen, folyamatosan látogatják a Mars bolygót: 2020. • A házimunkát robotok végzik: 2015. • Szoba-h mérséklet szupravezetés: 2020. • Háromdimenziós televízió, hologram-TV: 2012-2025. • Az els mesterséges élet megjelenése: 2003. • A várható emberi élettartam eléri a 100 éves kort: 2020.Az utóbbi jóslássorozat realisztikusabb, de látszik, hogy ez is túll tt a célon,sokkal szürkébb a jöv nk, mint amit k tudományos és népszer ség-hajhászialapon elképzeltek, megvalósíthatónak tartottak. Ezekben a jóslatokban mindigaz a tendencia, hogy a jöv egyre jobb, egyre szebb lesz. Nem számolnakazokkal a valós tendenciákkal, ahol pusztán profitmaximalizálási, piacféltésiokokból megsemmisítenek fontos, vagy kevésbé fontos új találmányokat.Hogy ez lehetséges, álljon itt a Tucker-féle autó 1947-es története az EgyesültÁllamokból.1947-ben egy Preston Tucker nev autógyáros egy teljes új, sok szempontbólforradalmi autót szeretett volna gyártatni. Úgy hirdette, hogy 50 éve ez az els ,valóban új autó. Hathengeres, vízszintesen boxermotorként alumíniummotorblokkban elhelyezett hengerei voltak. A hátsó tengelyen, a kerekek közt 99
  • volt a motor, hogy csökkentse a teljesítmény-átvitel tengelyeinek hosszát, súlyát,és így a súrlódási veszteségeket. Így a fogyasztása körülbelül 20%-alalacsonyabb volt, mint a hasonló motor teljesítmény autóknak. Három fokozatúautomata sebváltóját egy helikoptermodellb l vette át. Kerekenként függetlenfelfüggesztés és tárcsafékek voltak benne, ami akkor nagyon új dolognakszámított. A m szerfal ki volt párnázva, hogy balesetek esetén csökkentse azutasra ható üt er t (ez a felfújódó légzsák el hírnökének tekinthet ).Törésbiztos, és ütközéskor kies ablakokat használt, valamint els és hátsó acélenergiaelnyel lökéshárítókat, valamint meger sített utasteret. Eznagymértékben javította az utasok biztonságát. Ezt a konstrukciót egyébkéntcsak 40 év múlva vezették be. Az autó elején egy harmadik lámpát is használt,ami a kormány mozdulatát követve fordult.Preston Tucker vállalkozása azonban hamar véget ért. Hiába végzett sikeresmarketingfölmérést, hiába gy jtötte össze az autó tömeggyártásához szükségespénzt, és valósította meg ezt az álmot (szokatlanul gyors, mintegy 10 hónaposid alatt), az ottani pénzügyi felügyelet feljelentések sora után lecsapott rá:szélhámossággal és összeesküvéssel vádolták. El ször ugyan felmentette abíróság a hamis vádak alól, de a cégének második t zsdei bevezetését rendkívüler s negatív sajtókampány állította meg. Ezt újabb adóellen rzés követte.Mindössze 50 példány készülhetett el ebb l a forradalmian új, innovatív autóból.Az autógyárak szép lassan, 30-40 év alatt valósították meg ezeknek az elvekneka jó részét. Jól tudták akkor, ha nem lépnek idejében, ez a sokkal több értéketfelmutató autó elhódíthatja el lük a piacot.A fenti példa is a technikai ellenforradalom egy jó példája. Ezért érdemesfigyelni, és remélem, hogy az ipari ellenforradalom leverésének fontosságát azolvasók is átérzik. De ehhez a sorhoz tartozik a General Motors egykori rebellisigazgatójának, DeLorean autójának tönkretétele, az els G.M. elektromos, 100
  • akkumulátoros autók visszahívása és megsemmisítése, vagy az USA trolibusz ésvillamos tömegközlekedési hálózatának felvásárlása és megsemmisítése már az1920-as években, az angliai akkumulátoros városi buszok tönkretétele. . .Szeretném újra megismételni az ipari megújulás várható eredményeit – havalaha bekövetkezne: 1. Els sorban nagyon sok munkahely születhetne újra, hiszen több pénz marad az emberek zsebében, és ebb l a több pénzb l többet tudunk költeni az életmin ségünk javítására, ami például a turizmusban és a szolgáltatóiparban, egészségügyben megint sok állást hoz létre. Az energiaár csökkentésének ez a másodlagos, áttételes hatása rendkívül jelent s. 2. Jelent sen csökkenne a környezeti terhelés, a fenntartható élet felé tolódna civilizációnk. 3. Jelent sen javulhatna az egészségünk a jobb környezet miatt, a klíma romlása is csökkenne, vagy megállhatna, kevesebb lenne az allergia, légzésszervi problémák, stb. Városokban legalább 3-4 évvel hosszabban és egészségesebben élhetnénk. 4. Egy tisztességesebb, érték alapú társadalmat teremthetnénk a javuló energiahatékonysággal, ahol több jutna a szegényeknek, ezzel az elkeseredettség, a terrorizmus is csökkenhetne. (Így az egyébként költséges, drága és sokszor paranoid terror-elhárítási költségek, hadsereg- fenntartási, fegyverkezési költségek is csökkenthet ek lehetnének.)Alkotmány és közerkölcsökElvileg a tiszta környezetre alkotmányos jogunk is van (szinte mindenországban). Ezen csak röhögni lehet, vagy sírni, esetleg dühöngeni, kinek-kinek 101
  • kedve szerint. Ha valaki beleszagol egy nagyváros leveg jébe csúcsforgalomidején akárhol, azonnal megtudja, hogy mit ér akkor és ott az alkotmány, megazok is, akik „vigyáznak” a betartására.Az olaj-, autóipari konglomerátum nagy fegyvere ebben a küzdelemben az„aszimmetrikus információ”. A közgazdászok nevezik ezt ilyen tudományosan,hétköznapi nyelven csak sumákolásnak hívják. Joe Stiglitz, Nobel-díjasközgazdász figyelt fel arra, hogy San Diegoban a taxisok kétféle áratalkalmaznak. Aki a reptérr l jön (és feltehet leg idegen), azoknak magasabbárat számolnak, és hosszabb útvonalon viszik be a városba, mint a helybélieket.Az idegenek ugyanis nem ismerik a helyi árakat és a legrövidebb útvonalakat,ezért könnyebb ket átverni. Ezt a taxis trükköt persze Budapesten is jólismerjük, és Ázsia minden egyes nagyvárosában találkoztam ezzel. A lényeg az,hogy az idegent, aki nem ismer s a helyi dolgokban, könny átverni, és hakönny átverni, át is verik.Mind az olajipar, netán a dohányipar esetén megtaláljuk az asszimetrikusinformációk felhasználását. Az olajiparnál fontos érdekük, hogy elhallgassák arégóta meglev technikai lehet séget, hogy a fogyasztó ne ismerje, nekövetelhesse. A tömegmédia lehetett volna ennek az információs csatának aszínhelye. Pénz viszont csak az olaj- és autóipar zsebében van információkterjesztésére vagy elhallgattatására. A koldusszegény feltalálók alig és ritkánmondhatják el eredményeiket. Ha a hírfogyasztó állampolgár konkrétan nemköveteli, a média nem beszél az üzemanyag-megtakarítási lehet ségekr l. Dehonnan is tudná a médiafogyasztó, hogy ilyen információk léteznek, éskövetelhetné? Talán ebb l az írásból. Ezért is kérem, hogy terjesszék a bennelev információkat. 102
  • Nem mindegy, hogy milyen a morális közeg. Nem hallottam még arról, hogyvalaki nyilvánosan leköpte volna egy dohánycég vezet jét. Pedig köztudott,hogy csak a mi kis országunkban évente kb. 20-30 ezer ember hal meg acigarettázás miatti betegségekben. A Földön ennek többszöröse, több millióratehet a dohányzás miatti halálozás évente. Dohányzás miatt már jóval többenhaltak már meg, mint háborúkban vagy éhínségekben. Mégsem tudok arról,hogy akár egy n is visszautasított volna egy dohánykufárt azzal, hogytömeggyilkoshoz nem megy feleségül. A dohányipar ügyesen használja azemberi hülyeséget, a kognitív disszonanciát (miszerint „azt látom, hogy másokbelehalnak, de hátha én nem”). Az olajipar esetén is ez a helyzet. Vezet ik atársadalom legmegbecsültebb tagjai, mindenki lesi a parancsaikat (mint ahogyannak idején Hitlerét is vagy Sztálinét is).Nagyon kevesen mertek és tudtak tiltakozni. Csak egy félretájékoztatott,technikailag képzetlen közegben lehet azt megtenni, hogy adófizet k pénzéb lteljesen irracionális projektekre költenek. Például 2008-ban Magyarországon aNemzeti Fejlesztési Tervben a legmagasabb összeg vissza-nem-térítendpályázatot a Coca-Cola cég nyerte. A pályázati bírálók úgy gondolták, hogy ezaz óriáscég rászorul a magyar adófizet k támogatására – vagy más áll a dologmögött. . .Az energetikai fejlesztéseknél is elképeszt dilettáns fejlesztésekre költenekpénzt – hogy értelmes dologra már ne maradjon. Ilyen például azüzemanyagcella, a „hidrogéngazdaság” víziója, ahol mai, 2008-as áron akárszázmillió forintba is kerül egy üzemanyagcellás autó. De a belevaló hidrogén isháromszor annyiba kerülne, mint az egyébként is drága benzin, ráadásul ahidrogén elosztása, hidrogénkutak létrehozása további irdatlan összegeketkövetelne. 103
  • De ugyanilyen rejtély számomra, hogy az egyébként drága Toyota Prius Otto-motor és elektromotoros hibridjénél miért nem engedte meg a cég, hogy az autóakkumulátorait az elektromos hálózatból tölthessük föl. Szerintem azért, merttudják, hogy a környezetvédelem csak egy igen kis csoport szívügye, azemberek 2/3-a pedig teljesen közönyös ez ügyben. Ha a pénzünkr l is szó van -és ezt nem gy zöm hangsúlyozni - akkor az embereknek már legalább 2/3-afigyel az érvekre.Egy közönyös társadalomban elképeszt lépéseket is megtehet egyellenforradalmi, veszélyes ipar. A dohányipar nagy ötlete például, hogy az isfizet, aki nem cigizik. Az egészségügyi hozzájárulásnál ugyanis nem tesznekkülönbséget a dohányzók és nemdohányzók között, így nyilvánvalóan anemdohányzóknak kell befizetni a beteg és leszázalékolt emberek gyógyításáraszánt összegeket. Ez a dolog az öncsonkítás egyik nehezen látható változata, deattól a lényeg még nem változik. További marketingfogás a kötelez dohányzásfenntartása. Évtizedek óta nem lehet a buszmegállókban, aluljárókban elérni adohányzás tilalmát. Hiszen a dohányos eldobja a cigit ha bejön a busz, és haleszáll újra rágyújt. De a füstöt mindenki szívja . . .Az olajiparnak is vannak ilyen kevésbé látványos, de nagyon ügyes húzásai. Alegnyilvánvalóbb ezek közül, ha drágább a benzin, megemeljük a földgáz árátis. Ez a lépés kereslet-kínálat klasszikus elvét teljesen fölrúgja. A „piszkostrükkök” közé tartozik, hogy a politikailag instabil, neuralgikus helyekenszétosztanak pár száz kalasnyikovot a kormányok ellenzékének. Ilyen esettörtént meg Algériában, Kongóban, Irakban, Nigériában, Szudánban: így atermelés bizonytalanságára lehet hivatkozni. Így akár 30%-os áremelést iselérnek. Ezzel az olcsó beruházással igen gyorsan hatalmas hasznot lehet elérni.Nem érdemes technikai fejlesztésre költeni, mert az lassan, bizonytalan módonhozza a hasznot. Ugyan sokat szónokolnak a „tudás alapú” társadalomról, de 104
  • látszik, hogy nem az, hanem a géppisztoly-osztogató fogás az az innováció,amivel leggyorsabban, pici beruházással hatalmas profitokat lehet elérni. De eznem az, amit az „élni és élni hagyni” elvének neveznek.Jövedéki törvények tiltják például a házilagos, kisüzemi benzin-víz szuszpenziókészítését is. Hiába lenne olcsó a környezetkímélést és üzemanyag-fogyasztástjelent benzin-víz keverék elkészítése, ezt a törvények nem teszik lehet vé: azállam valószín leg ilyenkor a vizet is durván megadóztatná. Ez a „másodfajúbenzinsz kítés” nem legális, nem pancsolhatunk magunknak otthonüzemanyagot.Az olvasóban persze nyilván ott mocorog a kisördög, hogyha ilyen sokanfeltalálták már a különböz vízautókat (részben a víz, mint üzemanyaghozzáadása, részben a kizárólag víz segítségével m köd tértechnológiaigépeket), akkor miért nem terjedtek el ezek? Ha olyan jók, akkor már réges-régaz utcasarkon látnánk ezeket m ködés közben!Ez az ellenérv igen er s például a tértechnológiánál, ahol az átlagember nemhallott a vákuumfluktuációról, a térid szerkezetér l, arról, hogy er terekmeggörbíthetik, megtorzíthatják a térid t. Nehéz egyszer szavakkalelmagyarázni, hogy itt a jól ismert energiamegmaradási elv megkerülhet .Nehéz közérthet en elmagyarázni azt is, hogy részleges töltésárnyékolássalmiért egyszer bb, el nyösebb a fúziós folyamatok megvalósítása.Magamon is érzem ezt a problémát, mert hasonló módon én sem tudok példáuleligazodni a genetikailag módosított termékek ügyében, vagy az intelligenstervezés ügyében, ami a fajok eredetére vonatkozik. Mindkét oldalon vannakértelmes érvek, de olyan mélyen én nem ismerem a biológiát, hogy biztosandönthessek. 105
  • A vízhozzáadás témája viszont egyszer . Mindenki megérti, hogy a bels égésmotorokban képz d , nagy mennyiség veszteségh t fel lehetne használni, kár ah t n és kipufogón át a környezetbe kiengedni. Azt persze már kevesen értik,hogyan m ködik a 200 éve feltalált küls égés Stirling-motor. Valójában annakm ködése jóval bonyolultabb, mint a szokásos g zgépé, de jó hatásfokú,megbízható – viszont csak drágán állítható el . Házilag nem lehet elkészíteni,komoly gyár kell hozzá, és otthon nem tudjuk hozzábiggyeszteni az autónkmotorjához. Ez a motor annyira ritka, hogy én még sosem láttam ilyet m ködésközben (még filmen sem), kizárólag fényképen és szakkönyvekben találkoztamvele. De termo akusztikus motorokat sem láttam él ben, pedig ezek sét Teslamintegy 100 éve már kitalálta.Ezeket már kisebb üzemek Magyarországon is tudnák gyártani, s ezeket utólagis rá lehetne „fusizni” az autómotorokra. Bár hatásfokuk rosszabb, mint aStirling-motoré (kb. 20%), viszont könnyebbek, olcsóbbak az azonosteljesítményre számítva.A Peltier-típusú félvezet s konverter ötlete is könnyen megérthet . Ez akipufogóra, netán a h t re szerelhet , és a veszteségh t 10-20%-os hatásfokkalelektromos energiává alakíthatná át. Ezeknek az installálása egyszer lenne, ésutólag is ráfusizható lenne az autó-kipufogó rendszerére. Erre ideális lenne egynemrég elkészült magyar találmány, amire viszont nem találtak eddig gyártót,beruházót, pedig egy közepes üzem is tudná gyártani. Azért, mert nincs meg az atársadalmi közeg, az a társadalmi háttér, amelyik befogadná, netán aktívankeresné ezeket a megoldásokat, mint ahogy a dohányzásellenes kampányok –legalábbis nálunk – sorra buktak meg.A mai társadalmi közegben automatikusan arra gondolnak az emberek, hogy akormány majd megoldja a gondokat, ez az dolguk. A tapasztalat viszont azt 106
  • mutatja, hogy a kormány nem oldja meg. Az érdeke az, hogy drága legyen azüzemanyag, hogy sok adót húzhasson le rólunk, és hamar haljunk meg, hogy nekelljen nyugdíjat fizetnie. Sajnos nálunk ritkán állt a hatalom a kisemberoldalán, történelmünk jelent s részében a kormány, a hatalom vagy hazudott,vagy aljas volt, vagy tévedett. Ezen okok miatt látom sötéten a jöv t, legalábbisnálunk, ezért tartom reális veszélynek a társadalom megrokkanását, stagnálását,kiúttalanságát. Most még (2008-ban) valamelyest szerény jólét van. Jól nézzünkkörül, valószín leg utoljára látjuk.Miért 2012?A 2012 azért felt n en vészes, mert el reláthatólag három baljós dolog esikegybe.A legfontosabb az olajtermelés csúcsa. Néhányan csak 2020-ra várják ezt, de avalóságos adatok azt mutatják, hogy már 2007-ben tet zött a kitermelés, aszükséges többletet már cseppfolyós földgáz felhasználásával érik el ma is.2011-ben egy újabb 11 éves periódusú „ideges év” következik. (Lásd a különfejezetet „ideges évek” cím alatt.) Ezenkívül körülbelül ekkor várható akörülbelül 45-55 évenként megjelen „Kondratyev ciklus”, ami utoljára 1968táján alaposan átrendezte a gazdaságot.A 2009-2012 körüli periódusban ugyan újra megjelennek már a tömegesengyártott, éjszakai árammal m köd villanyautók – de azok már elkésnek ahhoz,hogy a változás sima, zökken mentes legyen. Még újabb 10-15 év kell, hogy aváltozások kiforrják magukat, letisztázódjanak a gazdaságos és használhatatlaneljárások. Csak a bizonytalanság lesz biztos, s az, hogy:Nehéz évek jönnek . . . 107
  • 108
  • IV. rész Az ideges évek 1911-12 környékén omlott össze Kínában több évszázados uralom után aMandzsu-dinasztia, és Európában megkezd dik a balkáni háború. Gyakorlatilagez már az I. Világháború kezdete. Európa ezután végletesen polarizálódik, többénem nyugodt. Ekkor töltik meg azt a puskaporos hordót, ami aztán egy végzetesszarajevói szikrára vár. Addig Európa és az Egyesült Államok példátlantechnikai tudományos és társadalmi fellendülés tanúja. Az emberiség addigitörténetében egyszerre ilyen sok fontos találmány még nem jelent meg. Ezekhatására rohamosan, látványosan n tt az életszínvonal. Ám ebben az évben astabilitásnak vége szakad, valami tragikusan megváltozik a balkáni háborúkitörésével, és a Mandzsu-dinasztia összeomlásával. Ett l fogva a világ aviszonylag békés fejl dés útjáról egyértelm en a háború, a konfrontáció útjáratér át. 1911-12 környékén egy hosszú, békés, technikai fejl déssel, azéletszínvonal javulásával jellemezhet periódus végére értünk. 1922-re az I. Világháború egyel re mindenütt befejez dik, Európakivérzik, de semmi sem oldódik meg. Szovjet Oroszország stabilizálódik,megkezd dik a két világrendszer rivalizálása. 1934-ben Japán bekebelezi Koreát. Ezzel Ázsiában megkezd dik a II.Világháború, vagy inkább folytatódik a le nem zárt I. Világháború. Hitlerhatalomra jut Németországban. Európában is készül a háború folytatása. AzEgyesült Államokban Roosevelt elnök jut hatalomra, véget vet a gazdaságiválságnak, és megpróbál egy új társadalmi szerz dést kötni: a híres „New Deal”- 109
  • t. A Szovjetunióban megkezd dik Sztálin egyeduralma: egyetlen utolsó és nálais népszer bb vetélytársát, Kirovot gyanús körülmények között megölik.Kínában Mao Ce-Tung vezetésével megkezd dik a „hosszú menetelés”, ami újfordulatot ad a polgárháborúnak. Hitler és Sztálin korlátlan hatalomra jutásamegint új polarizációhoz vezet, megindul Németországból a zsidó származásúkutatók menekülése. Kisebb részük Angliába, nagyobb részük az EgyesültÁllamokba vándorol, ahol nélkülük nem tudták volna létrehozni az atom- éshidrogénbombát, a radart, vagy a penicillint. 1945-ben a II. Világháború az ázsiai, európai fronton is befejez dik, ismétúj világrend alakul. Bevetik az atombombát el ször Hirosimában, majdNagaszakiban, elkezd dik az er ltetett szovjet atom- és hidrogénbomba programis Lavrengyij Berija vezetésével.1956 nekünk magyaroknak nem kell ennek az ideges évnek a jelent ségétkülönösen méltatni, a szuezi válság és az ’56. szi események magukértbeszélnek.1968-ban Alexander Dubcseket a cseh kommunista párt els titkárává választjákaz év elején. A vietnami háború új fordulatot vesz, amikor a Tet offenzívakéntelhíresült akcióban északi katonák és dél-vietnami partizánok megfordítják ahosszú háború menetét. De ekkor találkozik a Beatles együttes Rishikes-ben(Indiában), hogy Maharasi Mahes jógi tanait hallgassák. Amerikai katonák MyLai-ban tömeggyilkosságot hajtanak végre, ami világszerte nagy felháborodástvált ki, az amerikai kormány elveszti azt a morális hátteret, ami a háborúfolytatásához kell. Áprilisban megjelenik Németországban a Vörös Hadseregfrakció els terrorista bombamerényleteivel. Április 4-én Martin Luther KingetMemphisben egy merényl lelövi. Az egész Egyesült Államokban fajizavargások kezd dnek. Egy nap múlva a csehszlovák vezet k megígérik a 110
  • szabad beszéd, a gyülekezés és a pártalapítás jogát a csehszlovák népnek.Április végén a Kolumbia Egyetemet New York-ban diákok foglalják el,megkezd snek a diáklázadások az Egyesült Államokban és Európában is.Megkezd dik a „n k felszabadítása”, ennek jelképeként a n k százezrei dobjáka szemétbe melltartóikat. Luis Armstrong el ször játssza „Milyen szép a világ”cím zenéjét, amit azóta is szeretünk.Májusban az els utcai harcok megkezd dnek Párizsban. Néhány nap múlva aSzovjetunió tank hadosztályokat von össze a Csehszlovák határ mentén. 13-ánelkezd dnek a vietnami béketárgyalások Párizsban, (de ezek még évekigtartanak).Június 5-én meggyilkolják John Fitzgerald Kennedy elnök öccsét, aki indulniakar a választáson - egy szálloda konyhájában lelövik.Július 17-én bemutatja a Beatles együttes a Sárga tengeralattjáró cím lemezét.Kelet-Európában el ször nálunk jelent s gazdasági reformok indulnak,megjelenik az „új mechanizmus”.Augusztus 20-án, amikor mi magyarok a táncdalfesztiválokon azt figyeljük,hogy az Illés együttes mindent tarol, szovjet tankok gördülnek beCsehszlovákiába. A Szovjetunió ezzel elveszti külföldi barátainak, támogatóinaknagy részét, hatalmas tömegek csalódnak a létez szocializmusban. Látszik,hogy nincs kiút, nem jelent fejl dést ez a típusú társadalom.Szeptember 27-én újabb társadalmi tabu törik meg, amikor a Hair cím darabot(mely tiltakozás a vietnami háború ellen), meztelen szerepl k mutatják be egylondoni színpadon. 111
  • Októberben a mexikói rend rség tiltakozó diákok százait lövi le az olimpiaijátékok megnyitása el tt. Az olimpiai játékokon fekete sportolók tömegetiltakozik a faji megkülönböztetés el tt.November 5-én Richard Nixont választják az Egyesült Államok elnökévé. Ezer sen konzervatív fordulat, de a vietnami háború intenzívebbé válik. A két„sz z” album bemutatásával (John Lennon és Yoko Ono zenéi) megkezd dik aBeatles együttes felbomlása.Végül december 24-én az Apolló 8 rhajó el ször kerüli meg a Holdat. k azels emberek, akik távolról látják a Földet, mint egy igazi bolygót. Ebben az évben mutatja be az Amerikában él Papp József a fúzióseljárását egy motorban, és a már említett ágyúban. Filo Farnsworth megkapjamásodik, véglegesen kidolgozott rezonáns fúziós eljárására a szabadalmat. Aföldi technika fontos keresztúthoz érkezett: de újra a rossz irányba mentünk. 1979 újra nagy formátumú év az emberiség történetében. Úgy zárul leekkor a vietnami háború, hogy a vietnami csapatok elfoglalják Kambodzsát,emiatt Kína hadüzenet nélküli háborút kezd, de a vietnamiak nagyon megverik ket. Ez a hatalmas szégyen az egész kínai vezetést elgondolkodtatja: avezetésbe bekerül néhány reformer. A maoisták teret vesztenek, ezzel elhintik amagjait a kés bbi látványos kínai felemelkedésnek. Ebben az évben KhomeiniAjatollah hazatér párizsi szám zetéséb l Iránba. Reza Pahlavi iráni sah el szörEgyiptomba, majd az egyesült Államokba menekül. Megkezd dik az irániiszlám forradalom, de ez elhinti a magját az els iraki-iráni háborúnak. Ígyvallási alapon megalakul az els iszlám köztársaság, ami az olaj árát mintfegyvert használja, emiatt látványosan meglódulnak az olajárak. Begin izraeliminiszterelnök és Szadat egyiptomi elnök békeszerz dést köt Washingtonban, 112
  • ezzel Izrael bizonyos legitimitást nyer (bár az arab világban azóta sem szeretik).Nagy Britanniában Margaret Thacher vezette brit konzervatív kormány kerülhatalomra, az els n i miniszterelnök Európa történetében. Azonnalradikálisan új társadalmi szerz dést kínál, leveri a szakszervezeteket, amit lehetprivatizál - teljesen új típusú fejl dési, társadalmi modellt alkot Európában.János Pál pápa el ször látogat Lengyelországba. Ez a szolidaritás mozgalommeger södéséhez vezet, elkezd dik az átmenet a kelet-európai rendszerek lassúrohadásából a látványosabb, gyorsabb erjedésbe. Végül ’79-ben a Szovjetunióbevonul Afganisztánba, emiatt visszafordíthatatlanná válik a Szovjetunió és alétez szocializmus válsága. Most már mindenki számára világos, hogykonfliktusait csak fegyverrel tudja megoldani, gazdasági fejl désképtelenségenyilvánvalóvá válik. Nemsokára Lengyelországban nagyméretsztrájkmozgalom indul, a szocializmus szétesése csak id kérdése. 1989-90: ’89-ben a Szovjetunió végleg kivonul Afganisztánból, ahol14.000 katonája hal meg, 30.000 súlyosan megsebesül. Jugoszlávia szétesésemegkezd dik, politikai, faji gyilkosságok sora kezd dik, mindenüttmegkezd dik a polgárháború. A Szovjetunió látványosan haldoklik, a berlini falleomlik, Kelet-Európán változások hulláma söpör át. Ez az év véglegesenátrajzolja egész Európában a politika térképeit. Kínában a hadsereg véreskegyetlenséggel számolja fel a demokráciát követel tüntet diákmozgalmat a„Mennyei Béke” terén. De véglegesen kiderül, hogy az addigi útvonaljárhatatlan, radikális reformok kezd dnek, hogy a további mozgást, forradalmatelkerüljék. Kína elindul az alig burkolt kapitalista fejl dés irányában. Az évvégére az utolsó kelet-európai diktátor, Csauseszku is halott. Kelet-európábanmár csak Albánia tartja magát a régi rendhez. 2000-ben Oroszországban Putyin veszi át a hatalmat, az EgyesültÁllamokban pedig ifjú George Bush gy z (valószín leg csalással). Ezzel 113
  • reakciós, kizárólag az olajcégek érdekeit szolgáló kormány jut hatalomra, hiszenaz olaj ára ekkorra történelmi mélypontra jutott. Innent l kezdve az olaj árafolyamatosan emelkedik, semmi sem drága, hogy az olaj- és autóipar érdekeitszolgálja az Egyesült Államok kormánya. 2011: ez az év még nem jött el, de lehet sejteni mindazt, amit 2000-ben a„Borotvaélen” és a „Tiltott Találmányok” cím könyvben leírtam, hogy ismétideges év lesz. Az olajkitermelés történelmi csúcspontra jut. Innent l kezdve azösszes kitermelhet olaj mennyisége már csak csökken, a tartósan magas olajárérezhet társadalmi bomlást, feszültségeket okoz. Els sorban a legszegényebbországokban, de már a gazdag országokban is a középréteg megérzi a magasárakat. Az olajra (mint olcsó energiaforrásra) épített technikai civilizációfejl désének végére ér - hiszen sikeresen ellenállt eddig mindenféle kísérletnek,hogy valami idejében még helyettesítse, elfoglalja a helyét. Ez viszonylaghosszú, negyedszázados társadalmi békének vet véget. A megszokott rend (amiaz utóbbi 30 évet jellemezte) visszahozhatatlanul megbomlik. Újra terjed aszegénység, éhínség, betegségek. Magyarországon is tömeges méret már aszegénység, az ország peremén kilátástalanság állandósul, a középosztályt iseléri a cs dhullám. A kutatók, fejleszt k, feltalálók nem légüres térben élnek.Gondolkodásukat alapvet en befolyásolja az a társadalom, azok a pillanatnyiproblémák, amikben élnek. A 2011-2012-ben eljövend nagy technikai,társadalmi, környezeti válságot el lehetett volna kerülni, ha ’68-ban nem úgy ésnem az történik Papp vagy Farnsworth találmányával, ami szégyenletes módonmegtörtént. Sokkal jobban fogjuk érteni persze a körülményeket, harészletesebben körbejárjuk ezeknek a találmányoknak a fizikáját, de annak akornak a technikai szintjét, gondolkodását is. 114
  • Hivatkozások és javasolt olvasmányok[1] Hetesi Zsolt: A felélt jöv . (A szerz kérésének eleget téve jegyzem meg,hogy véleményünk mind a diagnózist, mind a terápiát illet en eltér. Csak egydologban értünk egyet: csak ez az egy bolygónk van, erre az egyre kellvigyázni...)[2] A.S. Grove: Only the paranoid survive. Harper Collins, N.Y, 1977. Magyarfordítás: Bagolyvár kiadó, 1998., Bp.[3] Néhány könyv, amely a közelg környezeti összeomlást elemzi.- James Lovelock: The Revenge of Gaia. Allen Lane, Penquin, 2006.Brian Fagan: The Great Warming. Bloomsbery Press, 2008.- Mark Lynas: Six Degrees. Our Future on a hotter planet. 4th Estate. London2007.Kerry Emanuel: What we know about Climate Change. M.I.T. Press. 2007.[4] Az energia és olaj-kitermelési gondokkal foglalkozó könyvek:- R. Stobaugh, D. Yergin: Energy Future. Ballentine, New York, 1979. Az elsolajár robbanás idején írt alapos, elemz tanulmánykötet, sok adattal. A mostanigondok els el rejelzése.- Jeremy Leggett: Half Gone. Portobello Books. 2005. Magyarul: A feleelfogyott. Typotex, Bp., 2008.;- The Final Energy Crisis. Editor: A. McKillop, S. Newman. Pluto Press,London, 2005. (Ez a tanulmánykötet még 2035-ös dátumot jósol azenergiakrízisre.)- K.S. Deffeyes: Hubbert’s Peak. Princeton Univ. Press, 2001, valamintugyanattól a szerz t l még egy igen figyelemre méltó könyv: 115
  • - Beyond Oil: Hill&Wang, New York, 2005:- C. J. Cambell: The Coming Enery Crisis. Multi Science Publishing; 1997;- Things to Come: Mir Publishers, Moszkva, 1977. Ebben a „rózsaszín szovjetjöv t” jósló könyvecskében Szemjanov professzor meglep en realistael rejelzése olvasható az olaj közeli kimerülésér l;- Papp István, Réczei Gusztáv. Az energiagazdálkodás id szer problémái:Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1976. Csak a sorok közt lehet olvasnifigyelmeztetést ebben a régi tanulmánykötetben;- Paul Roberts: Az olajkorszak Vége, HVG Kiadó, Bp., 2004. Jó könyv, mely aválság el estéjén készült.[5] Az ipari-gazdasági válsággal foglalkozó könyvek- Egely Gy: Borotvaélen, Bp., 2002. (2005-re jósoltam az olajár emelkedését, és2009-10-re a következményeként fellép gazdasági, társadalmi válság kezdetét.)- M. T. Klare: Resource Wars. Metropolitan, New York, 2002.;- Colin Mason: The 2030 Spike. (Countdown to Global Catastrophe) EarthscanPublishers, London, 2003.[6] Összeomlás minták:- Paul Ormerod: Why most things fail? ..And how to avoid them. Faber andFaber, London, 2005.;- C. Franklin: Why Innovation Fails? Spiro Press, London, 2003,; DietrichDörner: The Logic of Failure- Why things go wrong… Metropolitan, New York, 1996. Mindendöntéshozónak melegen ajánlanám ezeket a könyveket a nemlineárishatásokról…- Jared Diamond: Collapse. Penquin, 2005. A Typotex is kiadta magyarul,nagyon jó könyv.[7] Beck Mihály: Parajelenségek és Paratudományok. Vince Kiadó, Bp., 2004. 116
  • A vízautós rész (is) jól tükrözi az akadémikus szerz tájékozatlanságát ésel ítéleteit.[8] D.E. Bloom, David Canning, G. Fink. Urbanisation and the Wealth ofNations. Science, 2008. február 08. Vol 319, pp. 772-775.[9] Jack Welch: Winning. Harper Collins, 2005.[10] A társadalmi és energia helyzet reális, köntörfalazás nélküli elemzései,dilemmái:Bogár László: Hálózatok Világuralma. Argumentum, Bp., 2007.Molnár László: Az EU energiapolitikájának ellentmondásai.Energiagazdálkodás. 49. évf. 2008/3, 3-7. old.Wiegand Gy z : Paradox összefüggések és dilemmák az energetikában.Energiagazdálkodás. 49. évf. 2008/4, 3-7. old.[11] El rejelzések, trendek, látványos melléfogások (Rövidre fogtam a sort,hosszú listám van a látványos tévedésekb l.)A politikusok és a futurológusok rendre mellébeszélnek, vagy komolyantévednek a jöv beli tendenciákat illet en. Például:- Wiese István: Jöv kép 2000, cím (Kossuth Kiadó, 1984) tanulmánykötetben aszerz Kapolyi Lászlót faggatja arról, hogy energiagazdálkodás szempontjábólmit tart legfontosabb követelménynek. A válasz: A kombinatív szemléletmódelterjedését és a cselekvési programok komplex jelleg és integráltmegvalósítását. E téren a tartalékok óriásiak...- Mihail Gorbacsov: Átalakítás és új Gondolkodás. Kossuth, 1987.(A 2008-as gazdasági válságban is gyakran használják ezt a két fogalmat.)Gorbacsov a Szovjetunió szétesése el tt írt könyve jól mutatja, hogy értelmesvezet is lehet vezetésre felkészületlen, alkalmatlan, s t, vak is. Így ír: 117
  • „Nyugaton az USA-t is beleértve különféleképp értelmezik az átalakítást. Atöbbi közt úgy is, mintha a szovjet gazdaság katasztrofális állapota hívta volnaéletre a szocializmusból való kiábrándulást, a szocializmus eszméinek és végscéljainak válságát tükrözné vissza. Semmi sem állhat távolabb az igazságtól….”„Az id múlik. Az id t elvesztegetni nem szabad.”- Pál Lénárd: A Tudományos és M szaki Haladásért. Kossuth, 1987.A fizikus-akadémikus el rejelzései a szocializmus mély válsága idején,meglátásai mintha nem is erre a bolygóra készültek volna, annyira melléfogott.Budakeszi, 2008. október 118
  • Dr. Egely György önéletrajza Tisztelt Olvasóm! Újra és újra felélednek támadások végzettségemmel kapcsolatban, ezért szükségesnek tartom leírni a következ ket: Soha nem állítottam magamról, hogy fizikus lennék. Ennek ellenére a médiában többször ez jelent meg rólam. Kezdetben valószín leg a munkahelyem nevealapján (Központi Fizikai Kutató Intézet) gondolták ezt rólam az újságírók, smegkérdezésem nélkül így tituláltak. Mivel az újságcikkeket nem kaptam megkorrekció céljából, ezért nem volt módom a javításra. (Ugyanez vonatkozik aTV szerepléseknél a feliratozásra.) Hiába pontosítottam, amikor errelehet ségem volt, továbbra is ezt a titulust ragasztották rám, akik nem kellkörültekintéssel végzik munkájukat. (Pedig csak a Biográf kiadó Magyar ésNemzetközi Ki Kicsoda lexikonját (1994) kellett volna felütniük, ha már t lemnem kérdezik meg.) Így lettem "önjelölt fizikus" a hivatalos tudomány számára.Mivel nem tudok minden fórumon újra és újra helyesbítést kérni (sokszor arrólsincs tudomásom, hogy mikor mi jelenik meg rólam), ezért a tisztázásszándékával itt hozom nyilvánosságra szakmai önéletrajzomat:1950-ben születtem, 1974-ben diplomáztam a Budapesti M szaki EgyetemGépészmérnöki Karának er gépész szakán. Itt h átadással és általábanenergiaátadással foglalkoztunk, ezt folytattam els munkahelyemen is, aKözponti Fizikai Kutatóintézet Atomenergiakutató Intézetében (1974-1990). Ittels sorban az atomer m vek lehetséges baleseteinél lejátszódó energiaátadásifolyamatokat tanulmányoztuk.1982-ben kaptam m szaki doktori címet a Budapesti M szaki Egyetemenm szaki h tanból. 119
  • 1980-81-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ösztöndíjával az EgyesültÁllamokba kerültem Másfél évig dolgoztam a Brookhaven National Laboratory-ban atomer m vek áramlástechnikájával kapcsolatos kutatásban. Ebb l számospublikáció született.Itt olvashattam szabadid mben el ször olyan anomáliákról többek között, mint akézrátételes gyógyítás. Ekkor ébredt fel bennem az érdekl dés, hogy atudomány eszközeivel és lehet ségeivel, elfogultság nélkül tanulmányozzamezeket az ismeretlen jelenségeket. Hazatérve elhatároztam, hogy az irodalomáttanulmányozása után megpróbálok olyan mérési lehet séget teremteni, amelyalkalmas az úgynevezett életenergia vagy bioenergia létének kimutatására.(Mivel abban az id ben a parajelenségek kutatása még a "tiltott" kategóriábatartozott, el ször a gömbvillámok kutatásával kezdtem foglalkozni, mert ezolyan természeti jelenség, mely a megfigyelések alapján hasonló anomáliákatokoz, mint a bioenergia. Megfigyelés gy jteményemet és a gömbvillámokleírására vonatkozó elméletemet a "Gömbvillám " a kulcs a negyedikdimenzióban" cím könyvemben tettem közzé.)Eddig is lehetett tudni, hogy a bioenergia többféle hatást okoz, például testekszilárdságát megváltoztatja (fémhajlítás), az elektromos tulajdonságokat ismegváltoztatja, de például az egyes növények növekedésére is hatással van.(Ilyen anomáliákról szól az el ször 1990-ben megjelent, majd 2004-benátdolgozva kiadott Titokzatos er k? cím könyvem.) Olyan hatást akartamkiválasztani, amely segítségével viszonylag egyszer en, gyorsan, olcsón ésazonnal kimutatható a bioenergia léte és mértéke. Ezért azt a jelenségetválasztottam, amir l igen kevés leírás szólt ugyan, de lehetett tudni, hogybizonyos könny tárgyak forgásba jönnek ennek az energiának a hatására. 120
  • El ször körülbelül ötszáz középiskoláson végeztem el a mérést úgy, hogypetricsészébe vizet tettünk és ezt kellett mozgásba hozni az alanyoknak anélkül,hogy hozzáérnének. A kísérletsorozatot filmeztük, s ennek eredményeként márdurván felrajzolódott az a kép, ami a kés bbi kiterjedt vizsgálatok során csaker södött: valóban létezik ilyen energia.A továbbiakban a vizsgálatot kiterjesztettük az elektromos vezet képességmérésére is. Kiderült, hogy ez is befolyásolható a bioenergia segítségével. Többmint tízéves munka után a mérési eljárás állandó javításával, finomításávalsikerült egy egyszer , hordozható, elektronikus készüléketsorozatgyártásszer en el állítani, melynek segítségével az életenergia, vagygyógyító energia egy része mérhet , dokumentálható.1993-ban létrehoztuk az Egely Kutató-Fejleszt Kft-t az Egely-kerék gyártásáraés forgalmazására.Közben 1996-ban elkezdtem azt a kísérleti és elméleti energetikai kutató-fejleszt munkát, melynek célja környezetbarát, megújuló energiaforrásokfeltárása. Ezzel kapcsolatban több ismeretterjeszt és m szaki szakkönyv jellegkönyvem jelent meg az Egely Kft kiadásában (Tiltott találmányok, Borotvaélen,Bevezetés a tértechnológiába sorozat 1., 2., 3. kötet). 121