SlideShare a Scribd company logo
1 of 28
Download to read offline
DESCANSO
OBXECTIVOS PEDAGÓXICOS

Coñecer o proceso histórico do nacemento dos
asentamentos e os suburbios urbanos dende os
anos 60 e a súa progresiva degradación e
marxinalización.

Sensibilizar na importancia da solución non violenta
de conflitos, como un medio para previr a violencia.

Descubrir o protagonismo da economía da droga
nos grandes suburbios urbanos.
COMO TRABALLAR?
ANTES:
 Referencias e ficha técnica.
 Buscar outras películas que traten temas de marxinalidade.
 Busqueda de info: bandas xuvenís, datos de pobreza...
DURANTE:
 Personaxes, secuencias... Descrición.
 Díalogo interesante...
DESPOIS:
 Debate.
 Como clasificamos a película, que problemas plantexa.
 Mensaxe que trasmite.
 Comparación con situacións cercanas a nosa realidade.
 Nomear barrios de “mala fama” e buscar por que. Traballar sobre o
 tema.
QUE É A VIOLENCIA?
O USO DELIBERADO, INTENCIONADO DA FORZA
FÍSICA E DO PODER, XA SEXA EN GRAO DE AMEAZA
OU EFECTIVO, CONTRA UN /UNHA MESMO/A, OUTRA
PERSOA OU UN GRUPO OU COMUNIDADE,QUE
CAUSE OU TEÑA MOITAS PROBABILIDADES DE
CAUSAR LESIÓNS, MORTE, DANOS PSICOLÓXICOS,
TRASTORNOS       DO    DESENVOLVEMENTO   OU
PRIVACIÓNS. (O.M.S. 2002)
Agresividade vs Violencia

 A AGRESIVIDADE É UN INSTINTO QUE INCREMENTA A      EFICACIA
 BIOLÓXICA DO/A SEU/SÚA PORTADOR/A, QUE LLE SERVE      PARA
 AUTODEFENDERSE E AUTOAFIRMARSE.


 A VIOLENCIA É TODO ACTO REALIZADO COA INTENCIÓN DE FERIR. A
 AGRESIÓN É A MANIFESTACIÓN DA VIOLENCIA.
TIPOS DE VIOLENCIA

    VIOLENCIA DIRECTA. É UNHA AGRESIÓN FÍSICA OU PSICOLÓXICA: UN ASASINATO, UNHA TORTURA, UNHA LABAZADA, E
•
    OUTRAS FORMAS DE MALTRATO FÍSICO OU PSICOLÓXICO. A VIOLENCIA DIRECTA A MIÚDO É O RESULTADO VISIBLE DOUTRAS
    VIOLENCIAS.



    VIOLENCIA ESTRUTURAL. É UNHA DESTAS VIOLENCIAS INVISIBLES. A VIOLENCIA QUE FORMA PARTE DA ESTRUTURA SOCIAL E
•
    QUE IMPIDE CUBRIR AS NECESIDADES BÁSICAS, COMO A XERADA POLA DESIGUALDADE SOCIAL, O PARO, A MALNUTRICIÓN, A
    CARENCIA DE SERVIZOS SANITARIOS E EDUCATIVOS BÁSICOS, A CONTAMINACIÓN, ETC.



    VIOLENCIA SIMBÓLICO-CULTURAL. AQUELES ASPECTOS DO ÁMBITO SIMBÓLICO (RELIXIÓN, CULTURA, LINGUA, ARTE,
•
    CIENCIAS...) QUE SE UTILIZAN PARA XUSTIFICAR OU LEXITIMAR A VIOLENCIA ESTRUTURAL OU DIRECTA. AQUELAS
    ARGUMENTACIÓNS QUE NOS FAN PERCIBIR COMO quot;NORMAISquot; SITUACIÓNS DE VIOLENCIA PROFUNDA.
CULTURA DA VIOLENCIA

EXPRÉSASE:
    NA INCAPACIDADE DE RESOLVER PACIFICAMENTE OS CONFLITOS.
•

    BUSCAR O DOMINIO E O PODER.
•

    O MILITARISMO E OS GASTOS MILITARES.
•

    A CULTURA DO PATRIARCADO.
•

    O PRINCIPIO DE COMPETITIVIDADE QUE XERAN AS SOCIEDADES CAPITALISTAS.
•

    O ETNOCENTRISMO E A IGNORANCIA CULTURAL.
•

    AS INTERPRETACIÓNS IDEOLÓXICAS E RELIXIOSAS EXCLUÍNTES.
•
MANIFESTACIÓNS DA
    VIOLENCIA

       FÍSICA
    PSICOLÓXICA
      SEXUAL
     ECONÓMICA
VIOLENCIA FÍSICA
“DANOS NO CORPO DA PERSOA (BOFETADAS, EMPUXÓNS, GOLPES, PALIZAS, ASFIXIAS, QUEIMADURAS,

       PELLIZCOS, RETENCIÓNS...), PODENDO SER O RESULTADO: FRACTURAS,     FERIDAS, CONTUSIÓNS,

       HEMATOMAS, INCLUSO A MORTE.”



A VIOLENCIA FÍSICA SOE CLASIFICARSE :

LEVÍSIMA: CACHETES, EMPURRÓNS, ...

LEVE: FRACTURAS, GOLPES CON OBXECTOS, FERIDAS CON ARMA BRANCA, ETC

MODERADA: LESIÓNS QUE DEIXAN ALGUNHA CICATRIZ PERMANENTE OU DISCAPACIDADE TEMPORAL.

GRAVE: PERIGA A VIDA E DEIXA UNHA LESIÓN PERMANENTE, ÁS VECES EN ÓRGANOS INTERNOS.

EXTREMA: QUE OCASIONA A MORTE.
VIOLENCIA
          PSICOLÓXICA
SEMPRE QUE SE DÁ CALQUERA OUTRO TIPO DE
 VIOLENCIA, TEN LUGAR TAMÉN A PSICOLÓXICA,
 AÍNDA QUE ESTA ÚLTIMA PODE PRESENTARSE
 ADEMAIS, DE MANEIRA AILLADA.

ACTOS     CONDUTAS   DE  DESVALORIZACIÓN,
 HUMILLACIÓN, ATEMORIZACIÓN, MEDO, ETC.
 (GRITOS, VEXACIÓNS, AMEAZAS, COACCIÓNS,
 RIDICULIZACIÓNS...)
VIOLENCIA SEXUAL
ABUSO SEXUAL. CALQUERA FORMA DE CONTACTO FÍSICO CON OU SEN ACCESO CARNAL, PODE INCLUÍR: PENETRACIÓN VAXINAL,
    ORAL E ANAL, CARICIAS OU PROPOSICIÓNS VERBAIS EXPLÍCITAS



AGRESIÓN SEXUAL. CALQUERA FORMA DE CONTACTO FÍSICO CON OU SEN ACCESO CARNAL CON VIOLENCIA OU INTIMIDACIÓN E
    SEN CONSENTIMENTO



COACCIÓN Á PROSTITUCIÓN. OBRIGAR A UNHA PERSOA, EMPREGANDO VIOLENCIA OU INTIMIDACIÓN, ENGANO, OU ABUSANDO
    DUNHA SITUACIÓN DE SUPERIORIDADE OU DE NECESIDADE DA VÍTIMA, A EXERCER A PROSTITUCIÓN.



ACOSO SEXUAL. SOLICITAR FAVORES DE NATUREZA SEXUAL, PODE OCORRER NO LUGAR DE TRABALLO OU NOUTOS AMBIENTES
    NOS QUE POÑER OBXECCIONES OU RECHAZAR POIDA TER CONSECUENCIAS NEGATIVAS, PROVOCANDO Á VÍTIMA UNHA
    SITUACIÓN HOSTIL OU HUMILLANTE. SERÁ MÁIS GRAVE SI O/A CULPABLE SE APROVEITASE DUNHA SITUACIÓN DE
    SUPERIORIDADE..
VIOLENCIA
             ECONÓMICA
É MOI RECENTE A CONSIDERACIÓN DE QUE O CONTROL DOS
 RECURSOS ECONÓMICOS E O SOMETEMENTO DERIVADO DESE
 CONTROL CONSTITÚEN VIOLENCIA.


DESTRUCIÓN OU PRIVACIÓN DO SUSTENTO E/OU DA PROPIEDADE
 (ABANDONO, ROTURAS DE MOBLES, VEHÍCULOS OU OUTROS
 BENS, IMPEDIR OU DIFICULTAR O TRABALLO...).
ÁMBITOS
MICROSISTEMA. REFÍRESE AO CONTEXTO MÁIS INMEDIATO DA PERSOA COMO A FAMILIA E A ESCOLA OU
  TRABALLO.


MESOSISTEMA. REFÍRESE AO CONXUNTO DOS CONTEXTOS, COMO POR EXEMPLO A RELACIÓN FAMILIA-
  ESCOLA, SAÚDE, TRABALLO,...


ECOSISTEMA. FAI REFERENCIA ÁS ESTRUTURAS SOCIAIS QUE NON CONTEÑEN EN SI MESMAS PERSOAS
  PERO QUE INFLÚEN NO ENTORNO ESPECÍFICO QUE AS CONTEÑEN, COMO A TELEVISIÓN, O MEDIO
  AMBIENTE...


MACROSISTEMA.   COHERENCIA      QUE   EXISTE   ENTRE   OS   DIVERSOS   SISTEMAS   DUNHA   MESMA
  CULTURA(MICRO, MESO Y ECOSISTEMA).
CAUSAS
ORGANIZACIÓN MUNDIAL DA SAÚDE (OMS):


●   DESINTEGRACIÓN FAMILIAR
●   FALTA DE AMOR E ATENCIÓN
●   EXPOSICIÓN DE VIOLENCIA EN TV, CINE, REVISTAS, ETC.
●   GRUPOS EXTREMISTAS
●   CONSUMO DE DROGAS
●   INCAPACIDADE DE AFRONTAR OS PROBLEMAS
●   ACCESO ÁS ARMAS
●   TRASTORNOS MENTAIS
CAUSAS
FACTORES INDIVIDUAIS:
     BAIXA AUTOESTIMA, SENTIMENTO DE EXCLUSIÓN, AUSENCIA DE LÍMITES,
     DESMOTIVACIÓN, TER SIDO VÍTIMA DE MALTRATO, ABUSO DE DROGAS...


FACTORES SOCIAIS:
     DESENVOLVERSE NUN MARCO DE SOCIALIZACIÓN SEXISTA E INTOLERANTE,
     FACILIDADE     PARA   DISPOÑER   DE   ARMAS,   INTEGRACIÓN   EN   BANDAS
     IDENTIFICADAS COA VIOLENCIA, EXPOSICIÓN Á VIOLENCIA EN TV, XOGOS...
ORIXE DA VIOLENCIA

  OS FACTORES AMBIENTAIS ENTRAN NA PERSOA E
   CHEGAN A INFLUIR SOBRE A ESTRUTURA DO SEU
  CEREBRO, POIS AS EXPERIENCIAS QUE SE TEÑEN,
  SOBRE TODO A IDADES MOI TEMPERÁS, MODELAN
                OSEU CEREBRO.


 EN DEFINITIVA, BIOLOXÍA E AMBIENTE FÚNDENSE NO
 CEREBRO HUMANO ATA CHEGAR A SER INDISOLUBLES
FACTORES INDIVIDUAIS DA
                  VIOLENCIA
A SOCIALIZACIÓN

NUN MARCO DE SOCIALIZACIÓN SEXISTA, A MULLER DEBE SEGUIR E RESPECTAR AO HOME, OBEDECENDO SEN RECHISTAR AS SÚAS ORDES. QUE
UNHA PERSOA SE SOCIALICE NESTE CONTEXTO FAVORECERÁ A ADQUISICIÓN DE PAUTAS DE COMPORTAMENTO E ACTUACIÓN INDIVIDUAIS QUE
FAVOREZAN A APARICIÓN DE CONDUTAS VIOLENTAS CARA A MULLER.

O PODER DA IMAXE

OS NENOS E NENAS APRENDEN TANTO DO QUE EXPERIMENTAN POR SI MESMOS E MESMAS COMO DO QUE OBSERVAN NOUTROS (MODELADO). NON É
QUE A VIOLENCIA SEXA FROITO DIRECTO DO QUE VEN NAS PANTALLAS OU NO CONTEXTO, PERO PODE CONTRIBUÍR A DAR FORMA A UN
COMPORTAMENTO VIOLENTO .

O MALTRATO INFANTIL

BOA PARTE DOS ADULTOS VIOLENTOS FORON MALTRATADOS NA SÚA INFANCIA. O MALTRATO INFANTIL DEIXA SECUELAS PSICOLÓXICAS NA PERSOA
QUE PODEN SER O XERME DE CONDUCTAS VIOLENTAS.

AS SUSTANCIAS TÓXICAS

O ABUSO DE ALCOL E OUTRAS DROGAS, ESTÁ RELACIONADA DE MANEIRA MOI SIGNIFICATIVA CON MÁIS DO 50% DE CASOS DE VIOLENCIA DE XÉNERO
NO MUNDO.
FACTORES SOCIAIS DA
                 VIOLENCIA
                                           CULTURA
 O FENÓMENO DA VIOLENCIA VESE REFORZADO POLA REPRODUCCIÓN DE PATRÓNS CULTURAIS A TRAVÉS DE
     MITOS, LENDAS, CONTOS, … E A TRAVÉS DA REPRODUCIÓN DOS ROLES SOCIALMENTE ASIGNADOS
                                      RELACIÓNS SOCIAIS
A MAIORÍA DE ACTOS VIOLENTOS TEÑEN LUGAR ENTRE INDIVIDUOS QUE MANTEÑEN UNHA RELACIÓN ÍNTIMA OU
                                            SOCIAL.
                                             IDADE
          AS TAXAS MÁIS ALTAS DE AGRESIÓN E VICTIMIZACIÓN DANSE ENTRE OS 20 E 24 ANOS.
                                             SEXO
        NO NOSO ENTORNO A SOCIALIZACIÓN DO VARÓN LÉVAO A SER MÁIS AGRESIVO E VIOLENTO.
ÁMBITOS DA
    VIOLENCIA
       FAMILIAR
       ESCOLAR
       LABORAL
MEDIOS DE COMUNICACIÓN
FAMILIAR
ENTÉNDESE POR VIOLENCIA DOMÉSTICA, CALQUERA ACTO DE AGRESIÓN
QUE TEÑA OU POIDA TER COMO RESULTADO UN DANO OU SUFRIMENTO
FÍSICO, SEXUAL OU PSICOLÓXICO, INCLUÍNDO AS AMEAZAS DESTES ACTOS,A
COACCIÓN, OU A PRIVACIÓN ARBITRARIA DA LIBERDADE, TANTO SI SE
PRODUCE NA VIDA PÚBLICA COMO NA PRIVADA, CANDO ESTES ACTOS SON
EXERCIDOS POR MEMBROS DA FAMILIA OU PERSOAS DE ANÁLOGA RELACIÓN
DE AFECTIVIDADE.
NA ESCOLA
ENTRE ESCOLARES: O ACOSO ESCOLAR OU BULLING, É CALQUERA FORMA DE MALTRATO PSICOLÓXICO,
VERBAL OU FÍSICO PRODUCIDO ENTRE ESCOLARES DE FORMA REITERADA Ó LONGO DUN TEMPO
DETERMINADO.   ESTATÍSTICAMENTE,   O   TIPO   DE   VIOLENCIA   DOMINANTE   É   EMOCIONAL   E   DASE
MAIORITARIAMENTE NA AULA E NO PATIO DOS CENTROS EDUCATIVOS. OS PROTAGONISTAS DO ACOSO
ESCOLAR ADOITAN SER NENOS E NENAS EN PROGRESO DE ENTRADA NA ADOLESCENCIA, 12 OU 13 ANOS,
SENDO MAIOR A PORCENTAXE DE NENAS NO PERFIL DE VÍCTIMA.


DE ESCOLARES AOS DOCENTES: CALATAYUD DICE: “ LAS LEYES ESTÁN PARA CUMPLIRLAS, SE APLICAN
CUANDO UN FUNCIONARIO COMETE UN DELITO PERO NO CUANDO ES VÍCTIMA, EL ARTÍCULO 24 DEL CÓDIGO
PENAL AMPARA A LOS FUNCIONARIOS PÚBLICOS Y SI UN MAESTRO NO LO ES QUE BAJE DIOS Y LO VEA”
LABORAL
ACOSO   SEXUAL     :COMPORTAMENTO       DE   CONNOTACIÓNS      SEXUAIS     IMPOSTO   A   UNHA   PERSOA   SEN   O   SEU
CONSENTIMENTO E PERCIBIDO POLA MESMA COMO
FERINTE, DEGRADANTE E ACUSADOR.


PODEMOS CONSIDERAR ACOSO SEXUAL:


 AS BROMAS, INSINUACIÓNS E BURLAS CON CONNOTACIÓNS SEXUAIS SOBRE O CORPO,
A ROUPA E O SEXO DUNHA PERSOA.
 OS XESTOS SEXUALMENTE OBSCENOS.
 AS BROMAS E HISTORIAS SEXUAIS QUE MOLESTAN E CAUSAN VERGOÑA.
 AS FOTOS, PINTADAS OU DEBUXOS PORNOGRÁFICOS.
 AS OLLADAS SUXERENTES.
 O CONTACTO FÍSICO INÚTIL (GOLPECIÑOS, MASAXEAR, ABRAZAR, ACARICIAR,...)
 PEDIR FAVORES SEXUAIS.
 O ABUSO SEXUAL.
NOS MEDIOS DE
              COMUNICACIÓN
OS MEDIOS DE COMUNICACIÓN CONSOLIDAN AS REPRESENTACIÓNS
SOCIAIS EN FUNCIÓN DO SEXO QUE A FAMILIA INTRODUCE E QUE A
ESCOLA REFORZA.


OS MEDIOS DE COMUNICACIÓN, NON SÓ SE LIMITAN A SER UN REFLEXO
DA REALIDADE SOCIAL EN CANTO A TRANSMISORES DOS ROLES DA
REALIDADE DUN XEITO ESTEREOTIPADO.
COMO ROMPER O CICLO DA VIOLENCIA
           Os estudos realizados, neste sentido, atopan que os/as adultos/as que foron
      maltratados/as na súa infancia que non reproducen o problema diferéncianse dos que si
        o fan por unha serie de características que pode, por tanto, ser levadas a cabo para
                                   romper co ciclo da violencia:



• O ESTABELECEMENTO DE VÍNCULOS AFECTIVOS NON VIOLENTOS, QUE PROPORCIONEN EXPERIENCIAS

POSITIVAS ACERCA DUN/ DUNHA MESMO/AS E DOS DEMAIS. UNHA ESPECIAL IMPORTANCIA PARECEN TER
NESTE SENTIDO: UNHA RELACIÓN AFECTIVA SEGURA CO PAI OU A NAI, UNHA RELACIÓN AFECTIVA ESTABLE E
SATISFACTORIA DURANTE A IDADE ADULTA E UNHA RELACIÓN TERAPÉUTICA EFICAZ.

• A CONCEPTUALIZACIÓN DAS EXPERIENCIAS SUFRIDAS COMO TALES, RECOÑECENDOAS E EXPRESÁNDO A

OUTRA/S PERSOA/S, AS EMOCIÓNS QUE SUSCITARON. CANDO, POLA CONTRA, DITAS EXPERIENCIAS SE
XUSTIFICAN, O RISCO DE REPRODUCILAS AUMENTA.

•O COMPROMISO DE NON REPRODUCIR COS/AS FILLOS/AS, O SUFRIDO NA INFANCIA.

•E O DESENVOLVEMENTO DE HABILIDADES QUE PERMITAN AFRONTAR O ESTRÉS CON EFICACIA, RESOLVER

OS CONFLITOS SOCIAIS DE FORMA NON VIOLENTA E EDUCAR ADECUADAMENTE ÓS/ÁS FILLOS/AS.
“Ollo por ollo, e o
mundo rematará cego.”

               Gandhi
CONTO

   CRAVOS
     NA
   CANCELA
ATA MAÑÁN

More Related Content

What's hot

Violenciahacialamujer
ViolenciahacialamujerViolenciahacialamujer
ViolenciahacialamujerMilena Ayala
 
Violencia estructural presentacion
Violencia estructural   presentacionViolencia estructural   presentacion
Violencia estructural presentacionKrenkstellanoscs
 
Guia para prevencion violencia
Guia para prevencion violenciaGuia para prevencion violencia
Guia para prevencion violenciaGabriela Saenz C
 
Gua para mujeres maltratadas
Gua para mujeres maltratadasGua para mujeres maltratadas
Gua para mujeres maltratadasGabriela Saenz C
 
Mujeres Maltratadas
Mujeres MaltratadasMujeres Maltratadas
Mujeres Maltratadasbeniche
 
VIOLENCIA
VIOLENCIAVIOLENCIA
VIOLENCIAinemeli
 
Guía Básica de Primeros Auxilios Psicológicos en Violencia de Género.
Guía Básica de Primeros Auxilios Psicológicos en Violencia de Género.Guía Básica de Primeros Auxilios Psicológicos en Violencia de Género.
Guía Básica de Primeros Auxilios Psicológicos en Violencia de Género.Granadatur.es & Capacity.es
 
Maltrato, pareja y sumisión
Maltrato, pareja y sumisiónMaltrato, pareja y sumisión
Maltrato, pareja y sumisiónNahir Marrow
 
Violencia de género
Violencia de géneroViolencia de género
Violencia de géneromarco mendoza
 
Violencia familiar
Violencia familiarViolencia familiar
Violencia familiarmasqueo
 

What's hot (19)

Violenciahacialamujer
ViolenciahacialamujerViolenciahacialamujer
Violenciahacialamujer
 
Formacion etica
Formacion eticaFormacion etica
Formacion etica
 
Violencia doméstica francisco javier cervigon ruckauer
Violencia doméstica francisco javier cervigon ruckauerViolencia doméstica francisco javier cervigon ruckauer
Violencia doméstica francisco javier cervigon ruckauer
 
Formacion etica
Formacion eticaFormacion etica
Formacion etica
 
Problemas sociales
Problemas socialesProblemas sociales
Problemas sociales
 
Violencia estructural presentacion
Violencia estructural   presentacionViolencia estructural   presentacion
Violencia estructural presentacion
 
Guia para prevencion violencia
Guia para prevencion violenciaGuia para prevencion violencia
Guia para prevencion violencia
 
Gua para mujeres maltratadas
Gua para mujeres maltratadasGua para mujeres maltratadas
Gua para mujeres maltratadas
 
Mujeres Maltratadas
Mujeres MaltratadasMujeres Maltratadas
Mujeres Maltratadas
 
VIOLENCIA
VIOLENCIAVIOLENCIA
VIOLENCIA
 
EL MACHISMO
EL MACHISMOEL MACHISMO
EL MACHISMO
 
Lengua
LenguaLengua
Lengua
 
El machismo
El machismoEl machismo
El machismo
 
Guía Básica de Primeros Auxilios Psicológicos en Violencia de Género.
Guía Básica de Primeros Auxilios Psicológicos en Violencia de Género.Guía Básica de Primeros Auxilios Psicológicos en Violencia de Género.
Guía Básica de Primeros Auxilios Psicológicos en Violencia de Género.
 
Maltrato, pareja y sumisión
Maltrato, pareja y sumisiónMaltrato, pareja y sumisión
Maltrato, pareja y sumisión
 
Violencia contra la mujer
Violencia contra la mujerViolencia contra la mujer
Violencia contra la mujer
 
Violencia de género
Violencia de géneroViolencia de género
Violencia de género
 
LA VIOLENCIA
LA VIOLENCIALA VIOLENCIA
LA VIOLENCIA
 
Violencia familiar
Violencia familiarViolencia familiar
Violencia familiar
 

Similar to cidade de deus

Seminario tarapoto violencia familiar
Seminario tarapoto   violencia familiarSeminario tarapoto   violencia familiar
Seminario tarapoto violencia familiarIdania ppmg
 
Bullying
BullyingBullying
Bullyingzolety
 
Introducción a las ciencias sociales
Introducción a las ciencias socialesIntroducción a las ciencias sociales
Introducción a las ciencias socialesElizabeth Figueroa
 
Presentación feminismo ilustrado morado.pdf
Presentación feminismo ilustrado morado.pdfPresentación feminismo ilustrado morado.pdf
Presentación feminismo ilustrado morado.pdfLuisAngelCorreaPadil1
 
Violencia de genero
Violencia de generoViolencia de genero
Violencia de generoJuan Amaya
 
La peligrosidad y el riesgo de violencia
La peligrosidad y el riesgo de violenciaLa peligrosidad y el riesgo de violencia
La peligrosidad y el riesgo de violenciaAndré García Ruiz
 
La peligrosidad y el riesgo de violencia. Por Andrés García Ruiz
La peligrosidad y el riesgo de violencia. Por Andrés García RuizLa peligrosidad y el riesgo de violencia. Por Andrés García Ruiz
La peligrosidad y el riesgo de violencia. Por Andrés García RuizAndré García Ruiz
 
violencia a la mujer.
violencia a la mujer.violencia a la mujer.
violencia a la mujer.taimi0496
 
Como evitar caer en la violencia intrafamiliar o domestica
Como evitar caer en la violencia intrafamiliar o domesticaComo evitar caer en la violencia intrafamiliar o domestica
Como evitar caer en la violencia intrafamiliar o domesticaCastillo'S Legal Solutions
 
GÉNERO, VIOLENCIA Y CULTURA DE PAZ
GÉNERO, VIOLENCIA Y CULTURA DE PAZGÉNERO, VIOLENCIA Y CULTURA DE PAZ
GÉNERO, VIOLENCIA Y CULTURA DE PAZOdri Reyes
 
TEMA VIOLENCIA INTRAFAMILIAR EN BOLIVIA
TEMA VIOLENCIA INTRAFAMILIAR EN BOLIVIA TEMA VIOLENCIA INTRAFAMILIAR EN BOLIVIA
TEMA VIOLENCIA INTRAFAMILIAR EN BOLIVIA SarahyTola
 
VIOLENCIA INTRAFAMILIAR
VIOLENCIA INTRAFAMILIAR VIOLENCIA INTRAFAMILIAR
VIOLENCIA INTRAFAMILIAR SarahyTola
 
Presentación violencia de género. genera psicología
Presentación violencia de género. genera psicologíaPresentación violencia de género. genera psicología
Presentación violencia de género. genera psicologíaMª DEL CARMEN ROMERO GALLEGO
 
Definitivo 13
Definitivo 13Definitivo 13
Definitivo 1313antu57
 
Definitivo 13
Definitivo 13Definitivo 13
Definitivo 1313antu57
 

Similar to cidade de deus (20)

violencia intrafamiliar
violencia intrafamiliar violencia intrafamiliar
violencia intrafamiliar
 
Seminario tarapoto violencia familiar
Seminario tarapoto   violencia familiarSeminario tarapoto   violencia familiar
Seminario tarapoto violencia familiar
 
Bullying
BullyingBullying
Bullying
 
Introducción a las ciencias sociales
Introducción a las ciencias socialesIntroducción a las ciencias sociales
Introducción a las ciencias sociales
 
Presentación feminismo ilustrado morado.pdf
Presentación feminismo ilustrado morado.pdfPresentación feminismo ilustrado morado.pdf
Presentación feminismo ilustrado morado.pdf
 
D. Jose Carlos Rodríguez Trueba, El mobbing .
D. Jose Carlos Rodríguez Trueba, El mobbing .D. Jose Carlos Rodríguez Trueba, El mobbing .
D. Jose Carlos Rodríguez Trueba, El mobbing .
 
Violencia de genero
Violencia de generoViolencia de genero
Violencia de genero
 
La peligrosidad y el riesgo de violencia
La peligrosidad y el riesgo de violenciaLa peligrosidad y el riesgo de violencia
La peligrosidad y el riesgo de violencia
 
La peligrosidad y el riesgo de violencia. Por Andrés García Ruiz
La peligrosidad y el riesgo de violencia. Por Andrés García RuizLa peligrosidad y el riesgo de violencia. Por Andrés García Ruiz
La peligrosidad y el riesgo de violencia. Por Andrés García Ruiz
 
violencia a la mujer.
violencia a la mujer.violencia a la mujer.
violencia a la mujer.
 
Como evitar caer en la violencia intrafamiliar o domestica
Como evitar caer en la violencia intrafamiliar o domesticaComo evitar caer en la violencia intrafamiliar o domestica
Como evitar caer en la violencia intrafamiliar o domestica
 
GÉNERO, VIOLENCIA Y CULTURA DE PAZ
GÉNERO, VIOLENCIA Y CULTURA DE PAZGÉNERO, VIOLENCIA Y CULTURA DE PAZ
GÉNERO, VIOLENCIA Y CULTURA DE PAZ
 
triptico violencia.doc
triptico violencia.doctriptico violencia.doc
triptico violencia.doc
 
TEMA VIOLENCIA INTRAFAMILIAR EN BOLIVIA
TEMA VIOLENCIA INTRAFAMILIAR EN BOLIVIA TEMA VIOLENCIA INTRAFAMILIAR EN BOLIVIA
TEMA VIOLENCIA INTRAFAMILIAR EN BOLIVIA
 
VIOLENCIA INTRAFAMILIAR
VIOLENCIA INTRAFAMILIAR VIOLENCIA INTRAFAMILIAR
VIOLENCIA INTRAFAMILIAR
 
IGUALDAD Y EQUIDAD DE GENERO
IGUALDAD Y EQUIDAD DE GENEROIGUALDAD Y EQUIDAD DE GENERO
IGUALDAD Y EQUIDAD DE GENERO
 
Violenvia de pareja
Violenvia de parejaViolenvia de pareja
Violenvia de pareja
 
Presentación violencia de género. genera psicología
Presentación violencia de género. genera psicologíaPresentación violencia de género. genera psicología
Presentación violencia de género. genera psicología
 
Definitivo 13
Definitivo 13Definitivo 13
Definitivo 13
 
Definitivo 13
Definitivo 13Definitivo 13
Definitivo 13
 

More from ecursocig

Os PrexuíZos LingüíSticos
Os PrexuíZos LingüíSticosOs PrexuíZos LingüíSticos
Os PrexuíZos LingüíSticosecursocig
 
Michael Jordan
Michael JordanMichael Jordan
Michael Jordanecursocig
 
Maria Isabel Coello Cid
Maria Isabel Coello CidMaria Isabel Coello Cid
Maria Isabel Coello Cidecursocig
 
Unidade 2 Ingles
Unidade 2 InglesUnidade 2 Ingles
Unidade 2 Inglesecursocig
 
Unidade 2 ComunicacióN
Unidade 2 ComunicacióNUnidade 2 ComunicacióN
Unidade 2 ComunicacióNecursocig
 
Unidade 1 ComunicacióN
Unidade 1 ComunicacióNUnidade 1 ComunicacióN
Unidade 1 ComunicacióNecursocig
 
Unidade1ingles
Unidade1inglesUnidade1ingles
Unidade1inglesecursocig
 
Moises Garcia Miguez
Moises Garcia MiguezMoises Garcia Miguez
Moises Garcia Miguezecursocig
 
Moises Garcia Miguez
Moises Garcia MiguezMoises Garcia Miguez
Moises Garcia Miguezecursocig
 
Moises Garcia Miguez
Moises Garcia MiguezMoises Garcia Miguez
Moises Garcia Miguezecursocig
 
Natalia Gomez Lopez
Natalia Gomez LopezNatalia Gomez Lopez
Natalia Gomez Lopezecursocig
 
Paula Montenegro MéNdez
Paula Montenegro MéNdezPaula Montenegro MéNdez
Paula Montenegro MéNdezecursocig
 
Marta Barro Eiroa
Marta Barro EiroaMarta Barro Eiroa
Marta Barro Eiroaecursocig
 
Sonia (Sismundi)
Sonia (Sismundi)Sonia (Sismundi)
Sonia (Sismundi)ecursocig
 
Lidia PéRez
Lidia PéRezLidia PéRez
Lidia PéRezecursocig
 
Juan Carlos Sarabando Feijoo
Juan Carlos Sarabando FeijooJuan Carlos Sarabando Feijoo
Juan Carlos Sarabando Feijooecursocig
 
MaríA Isabel VáZquez GonzáLez 1
MaríA Isabel VáZquez GonzáLez 1MaríA Isabel VáZquez GonzáLez 1
MaríA Isabel VáZquez GonzáLez 1ecursocig
 
Lucía García
Lucía GarcíaLucía García
Lucía Garcíaecursocig
 

More from ecursocig (20)

Os PrexuíZos LingüíSticos
Os PrexuíZos LingüíSticosOs PrexuíZos LingüíSticos
Os PrexuíZos LingüíSticos
 
Michael Jordan
Michael JordanMichael Jordan
Michael Jordan
 
Elena
ElenaElena
Elena
 
Maria Isabel Coello Cid
Maria Isabel Coello CidMaria Isabel Coello Cid
Maria Isabel Coello Cid
 
Unidade 2 Ingles
Unidade 2 InglesUnidade 2 Ingles
Unidade 2 Ingles
 
Unidade 2 ComunicacióN
Unidade 2 ComunicacióNUnidade 2 ComunicacióN
Unidade 2 ComunicacióN
 
Unidade 1 ComunicacióN
Unidade 1 ComunicacióNUnidade 1 ComunicacióN
Unidade 1 ComunicacióN
 
Unidade1ingles
Unidade1inglesUnidade1ingles
Unidade1ingles
 
Moises Garcia Miguez
Moises Garcia MiguezMoises Garcia Miguez
Moises Garcia Miguez
 
Moises Garcia Miguez
Moises Garcia MiguezMoises Garcia Miguez
Moises Garcia Miguez
 
Moises Garcia Miguez
Moises Garcia MiguezMoises Garcia Miguez
Moises Garcia Miguez
 
Natalia Gomez Lopez
Natalia Gomez LopezNatalia Gomez Lopez
Natalia Gomez Lopez
 
Paula Montenegro MéNdez
Paula Montenegro MéNdezPaula Montenegro MéNdez
Paula Montenegro MéNdez
 
Marta Barro Eiroa
Marta Barro EiroaMarta Barro Eiroa
Marta Barro Eiroa
 
Sonia (Sismundi)
Sonia (Sismundi)Sonia (Sismundi)
Sonia (Sismundi)
 
Objectives
ObjectivesObjectives
Objectives
 
Lidia PéRez
Lidia PéRezLidia PéRez
Lidia PéRez
 
Juan Carlos Sarabando Feijoo
Juan Carlos Sarabando FeijooJuan Carlos Sarabando Feijoo
Juan Carlos Sarabando Feijoo
 
MaríA Isabel VáZquez GonzáLez 1
MaríA Isabel VáZquez GonzáLez 1MaríA Isabel VáZquez GonzáLez 1
MaríA Isabel VáZquez GonzáLez 1
 
Lucía García
Lucía GarcíaLucía García
Lucía García
 

cidade de deus

  • 1.
  • 3. OBXECTIVOS PEDAGÓXICOS Coñecer o proceso histórico do nacemento dos asentamentos e os suburbios urbanos dende os anos 60 e a súa progresiva degradación e marxinalización. Sensibilizar na importancia da solución non violenta de conflitos, como un medio para previr a violencia. Descubrir o protagonismo da economía da droga nos grandes suburbios urbanos.
  • 4. COMO TRABALLAR? ANTES: Referencias e ficha técnica. Buscar outras películas que traten temas de marxinalidade. Busqueda de info: bandas xuvenís, datos de pobreza... DURANTE: Personaxes, secuencias... Descrición. Díalogo interesante... DESPOIS: Debate. Como clasificamos a película, que problemas plantexa. Mensaxe que trasmite. Comparación con situacións cercanas a nosa realidade. Nomear barrios de “mala fama” e buscar por que. Traballar sobre o tema.
  • 5. QUE É A VIOLENCIA? O USO DELIBERADO, INTENCIONADO DA FORZA FÍSICA E DO PODER, XA SEXA EN GRAO DE AMEAZA OU EFECTIVO, CONTRA UN /UNHA MESMO/A, OUTRA PERSOA OU UN GRUPO OU COMUNIDADE,QUE CAUSE OU TEÑA MOITAS PROBABILIDADES DE CAUSAR LESIÓNS, MORTE, DANOS PSICOLÓXICOS, TRASTORNOS DO DESENVOLVEMENTO OU PRIVACIÓNS. (O.M.S. 2002)
  • 6. Agresividade vs Violencia A AGRESIVIDADE É UN INSTINTO QUE INCREMENTA A EFICACIA BIOLÓXICA DO/A SEU/SÚA PORTADOR/A, QUE LLE SERVE PARA AUTODEFENDERSE E AUTOAFIRMARSE. A VIOLENCIA É TODO ACTO REALIZADO COA INTENCIÓN DE FERIR. A AGRESIÓN É A MANIFESTACIÓN DA VIOLENCIA.
  • 7. TIPOS DE VIOLENCIA VIOLENCIA DIRECTA. É UNHA AGRESIÓN FÍSICA OU PSICOLÓXICA: UN ASASINATO, UNHA TORTURA, UNHA LABAZADA, E • OUTRAS FORMAS DE MALTRATO FÍSICO OU PSICOLÓXICO. A VIOLENCIA DIRECTA A MIÚDO É O RESULTADO VISIBLE DOUTRAS VIOLENCIAS. VIOLENCIA ESTRUTURAL. É UNHA DESTAS VIOLENCIAS INVISIBLES. A VIOLENCIA QUE FORMA PARTE DA ESTRUTURA SOCIAL E • QUE IMPIDE CUBRIR AS NECESIDADES BÁSICAS, COMO A XERADA POLA DESIGUALDADE SOCIAL, O PARO, A MALNUTRICIÓN, A CARENCIA DE SERVIZOS SANITARIOS E EDUCATIVOS BÁSICOS, A CONTAMINACIÓN, ETC. VIOLENCIA SIMBÓLICO-CULTURAL. AQUELES ASPECTOS DO ÁMBITO SIMBÓLICO (RELIXIÓN, CULTURA, LINGUA, ARTE, • CIENCIAS...) QUE SE UTILIZAN PARA XUSTIFICAR OU LEXITIMAR A VIOLENCIA ESTRUTURAL OU DIRECTA. AQUELAS ARGUMENTACIÓNS QUE NOS FAN PERCIBIR COMO quot;NORMAISquot; SITUACIÓNS DE VIOLENCIA PROFUNDA.
  • 8. CULTURA DA VIOLENCIA EXPRÉSASE: NA INCAPACIDADE DE RESOLVER PACIFICAMENTE OS CONFLITOS. • BUSCAR O DOMINIO E O PODER. • O MILITARISMO E OS GASTOS MILITARES. • A CULTURA DO PATRIARCADO. • O PRINCIPIO DE COMPETITIVIDADE QUE XERAN AS SOCIEDADES CAPITALISTAS. • O ETNOCENTRISMO E A IGNORANCIA CULTURAL. • AS INTERPRETACIÓNS IDEOLÓXICAS E RELIXIOSAS EXCLUÍNTES. •
  • 9. MANIFESTACIÓNS DA VIOLENCIA FÍSICA PSICOLÓXICA SEXUAL ECONÓMICA
  • 10. VIOLENCIA FÍSICA “DANOS NO CORPO DA PERSOA (BOFETADAS, EMPUXÓNS, GOLPES, PALIZAS, ASFIXIAS, QUEIMADURAS, PELLIZCOS, RETENCIÓNS...), PODENDO SER O RESULTADO: FRACTURAS, FERIDAS, CONTUSIÓNS, HEMATOMAS, INCLUSO A MORTE.” A VIOLENCIA FÍSICA SOE CLASIFICARSE : LEVÍSIMA: CACHETES, EMPURRÓNS, ... LEVE: FRACTURAS, GOLPES CON OBXECTOS, FERIDAS CON ARMA BRANCA, ETC MODERADA: LESIÓNS QUE DEIXAN ALGUNHA CICATRIZ PERMANENTE OU DISCAPACIDADE TEMPORAL. GRAVE: PERIGA A VIDA E DEIXA UNHA LESIÓN PERMANENTE, ÁS VECES EN ÓRGANOS INTERNOS. EXTREMA: QUE OCASIONA A MORTE.
  • 11. VIOLENCIA PSICOLÓXICA SEMPRE QUE SE DÁ CALQUERA OUTRO TIPO DE VIOLENCIA, TEN LUGAR TAMÉN A PSICOLÓXICA, AÍNDA QUE ESTA ÚLTIMA PODE PRESENTARSE ADEMAIS, DE MANEIRA AILLADA. ACTOS CONDUTAS DE DESVALORIZACIÓN, HUMILLACIÓN, ATEMORIZACIÓN, MEDO, ETC. (GRITOS, VEXACIÓNS, AMEAZAS, COACCIÓNS, RIDICULIZACIÓNS...)
  • 12. VIOLENCIA SEXUAL ABUSO SEXUAL. CALQUERA FORMA DE CONTACTO FÍSICO CON OU SEN ACCESO CARNAL, PODE INCLUÍR: PENETRACIÓN VAXINAL, ORAL E ANAL, CARICIAS OU PROPOSICIÓNS VERBAIS EXPLÍCITAS AGRESIÓN SEXUAL. CALQUERA FORMA DE CONTACTO FÍSICO CON OU SEN ACCESO CARNAL CON VIOLENCIA OU INTIMIDACIÓN E SEN CONSENTIMENTO COACCIÓN Á PROSTITUCIÓN. OBRIGAR A UNHA PERSOA, EMPREGANDO VIOLENCIA OU INTIMIDACIÓN, ENGANO, OU ABUSANDO DUNHA SITUACIÓN DE SUPERIORIDADE OU DE NECESIDADE DA VÍTIMA, A EXERCER A PROSTITUCIÓN. ACOSO SEXUAL. SOLICITAR FAVORES DE NATUREZA SEXUAL, PODE OCORRER NO LUGAR DE TRABALLO OU NOUTOS AMBIENTES NOS QUE POÑER OBXECCIONES OU RECHAZAR POIDA TER CONSECUENCIAS NEGATIVAS, PROVOCANDO Á VÍTIMA UNHA SITUACIÓN HOSTIL OU HUMILLANTE. SERÁ MÁIS GRAVE SI O/A CULPABLE SE APROVEITASE DUNHA SITUACIÓN DE SUPERIORIDADE..
  • 13. VIOLENCIA ECONÓMICA É MOI RECENTE A CONSIDERACIÓN DE QUE O CONTROL DOS RECURSOS ECONÓMICOS E O SOMETEMENTO DERIVADO DESE CONTROL CONSTITÚEN VIOLENCIA. DESTRUCIÓN OU PRIVACIÓN DO SUSTENTO E/OU DA PROPIEDADE (ABANDONO, ROTURAS DE MOBLES, VEHÍCULOS OU OUTROS BENS, IMPEDIR OU DIFICULTAR O TRABALLO...).
  • 14. ÁMBITOS MICROSISTEMA. REFÍRESE AO CONTEXTO MÁIS INMEDIATO DA PERSOA COMO A FAMILIA E A ESCOLA OU TRABALLO. MESOSISTEMA. REFÍRESE AO CONXUNTO DOS CONTEXTOS, COMO POR EXEMPLO A RELACIÓN FAMILIA- ESCOLA, SAÚDE, TRABALLO,... ECOSISTEMA. FAI REFERENCIA ÁS ESTRUTURAS SOCIAIS QUE NON CONTEÑEN EN SI MESMAS PERSOAS PERO QUE INFLÚEN NO ENTORNO ESPECÍFICO QUE AS CONTEÑEN, COMO A TELEVISIÓN, O MEDIO AMBIENTE... MACROSISTEMA. COHERENCIA QUE EXISTE ENTRE OS DIVERSOS SISTEMAS DUNHA MESMA CULTURA(MICRO, MESO Y ECOSISTEMA).
  • 15. CAUSAS ORGANIZACIÓN MUNDIAL DA SAÚDE (OMS): ● DESINTEGRACIÓN FAMILIAR ● FALTA DE AMOR E ATENCIÓN ● EXPOSICIÓN DE VIOLENCIA EN TV, CINE, REVISTAS, ETC. ● GRUPOS EXTREMISTAS ● CONSUMO DE DROGAS ● INCAPACIDADE DE AFRONTAR OS PROBLEMAS ● ACCESO ÁS ARMAS ● TRASTORNOS MENTAIS
  • 16. CAUSAS FACTORES INDIVIDUAIS: BAIXA AUTOESTIMA, SENTIMENTO DE EXCLUSIÓN, AUSENCIA DE LÍMITES, DESMOTIVACIÓN, TER SIDO VÍTIMA DE MALTRATO, ABUSO DE DROGAS... FACTORES SOCIAIS: DESENVOLVERSE NUN MARCO DE SOCIALIZACIÓN SEXISTA E INTOLERANTE, FACILIDADE PARA DISPOÑER DE ARMAS, INTEGRACIÓN EN BANDAS IDENTIFICADAS COA VIOLENCIA, EXPOSICIÓN Á VIOLENCIA EN TV, XOGOS...
  • 17. ORIXE DA VIOLENCIA OS FACTORES AMBIENTAIS ENTRAN NA PERSOA E CHEGAN A INFLUIR SOBRE A ESTRUTURA DO SEU CEREBRO, POIS AS EXPERIENCIAS QUE SE TEÑEN, SOBRE TODO A IDADES MOI TEMPERÁS, MODELAN OSEU CEREBRO. EN DEFINITIVA, BIOLOXÍA E AMBIENTE FÚNDENSE NO CEREBRO HUMANO ATA CHEGAR A SER INDISOLUBLES
  • 18. FACTORES INDIVIDUAIS DA VIOLENCIA A SOCIALIZACIÓN NUN MARCO DE SOCIALIZACIÓN SEXISTA, A MULLER DEBE SEGUIR E RESPECTAR AO HOME, OBEDECENDO SEN RECHISTAR AS SÚAS ORDES. QUE UNHA PERSOA SE SOCIALICE NESTE CONTEXTO FAVORECERÁ A ADQUISICIÓN DE PAUTAS DE COMPORTAMENTO E ACTUACIÓN INDIVIDUAIS QUE FAVOREZAN A APARICIÓN DE CONDUTAS VIOLENTAS CARA A MULLER. O PODER DA IMAXE OS NENOS E NENAS APRENDEN TANTO DO QUE EXPERIMENTAN POR SI MESMOS E MESMAS COMO DO QUE OBSERVAN NOUTROS (MODELADO). NON É QUE A VIOLENCIA SEXA FROITO DIRECTO DO QUE VEN NAS PANTALLAS OU NO CONTEXTO, PERO PODE CONTRIBUÍR A DAR FORMA A UN COMPORTAMENTO VIOLENTO . O MALTRATO INFANTIL BOA PARTE DOS ADULTOS VIOLENTOS FORON MALTRATADOS NA SÚA INFANCIA. O MALTRATO INFANTIL DEIXA SECUELAS PSICOLÓXICAS NA PERSOA QUE PODEN SER O XERME DE CONDUCTAS VIOLENTAS. AS SUSTANCIAS TÓXICAS O ABUSO DE ALCOL E OUTRAS DROGAS, ESTÁ RELACIONADA DE MANEIRA MOI SIGNIFICATIVA CON MÁIS DO 50% DE CASOS DE VIOLENCIA DE XÉNERO NO MUNDO.
  • 19. FACTORES SOCIAIS DA VIOLENCIA CULTURA O FENÓMENO DA VIOLENCIA VESE REFORZADO POLA REPRODUCCIÓN DE PATRÓNS CULTURAIS A TRAVÉS DE MITOS, LENDAS, CONTOS, … E A TRAVÉS DA REPRODUCIÓN DOS ROLES SOCIALMENTE ASIGNADOS RELACIÓNS SOCIAIS A MAIORÍA DE ACTOS VIOLENTOS TEÑEN LUGAR ENTRE INDIVIDUOS QUE MANTEÑEN UNHA RELACIÓN ÍNTIMA OU SOCIAL. IDADE AS TAXAS MÁIS ALTAS DE AGRESIÓN E VICTIMIZACIÓN DANSE ENTRE OS 20 E 24 ANOS. SEXO NO NOSO ENTORNO A SOCIALIZACIÓN DO VARÓN LÉVAO A SER MÁIS AGRESIVO E VIOLENTO.
  • 20. ÁMBITOS DA VIOLENCIA FAMILIAR ESCOLAR LABORAL MEDIOS DE COMUNICACIÓN
  • 21. FAMILIAR ENTÉNDESE POR VIOLENCIA DOMÉSTICA, CALQUERA ACTO DE AGRESIÓN QUE TEÑA OU POIDA TER COMO RESULTADO UN DANO OU SUFRIMENTO FÍSICO, SEXUAL OU PSICOLÓXICO, INCLUÍNDO AS AMEAZAS DESTES ACTOS,A COACCIÓN, OU A PRIVACIÓN ARBITRARIA DA LIBERDADE, TANTO SI SE PRODUCE NA VIDA PÚBLICA COMO NA PRIVADA, CANDO ESTES ACTOS SON EXERCIDOS POR MEMBROS DA FAMILIA OU PERSOAS DE ANÁLOGA RELACIÓN DE AFECTIVIDADE.
  • 22. NA ESCOLA ENTRE ESCOLARES: O ACOSO ESCOLAR OU BULLING, É CALQUERA FORMA DE MALTRATO PSICOLÓXICO, VERBAL OU FÍSICO PRODUCIDO ENTRE ESCOLARES DE FORMA REITERADA Ó LONGO DUN TEMPO DETERMINADO. ESTATÍSTICAMENTE, O TIPO DE VIOLENCIA DOMINANTE É EMOCIONAL E DASE MAIORITARIAMENTE NA AULA E NO PATIO DOS CENTROS EDUCATIVOS. OS PROTAGONISTAS DO ACOSO ESCOLAR ADOITAN SER NENOS E NENAS EN PROGRESO DE ENTRADA NA ADOLESCENCIA, 12 OU 13 ANOS, SENDO MAIOR A PORCENTAXE DE NENAS NO PERFIL DE VÍCTIMA. DE ESCOLARES AOS DOCENTES: CALATAYUD DICE: “ LAS LEYES ESTÁN PARA CUMPLIRLAS, SE APLICAN CUANDO UN FUNCIONARIO COMETE UN DELITO PERO NO CUANDO ES VÍCTIMA, EL ARTÍCULO 24 DEL CÓDIGO PENAL AMPARA A LOS FUNCIONARIOS PÚBLICOS Y SI UN MAESTRO NO LO ES QUE BAJE DIOS Y LO VEA”
  • 23. LABORAL ACOSO SEXUAL :COMPORTAMENTO DE CONNOTACIÓNS SEXUAIS IMPOSTO A UNHA PERSOA SEN O SEU CONSENTIMENTO E PERCIBIDO POLA MESMA COMO FERINTE, DEGRADANTE E ACUSADOR. PODEMOS CONSIDERAR ACOSO SEXUAL: AS BROMAS, INSINUACIÓNS E BURLAS CON CONNOTACIÓNS SEXUAIS SOBRE O CORPO, A ROUPA E O SEXO DUNHA PERSOA. OS XESTOS SEXUALMENTE OBSCENOS. AS BROMAS E HISTORIAS SEXUAIS QUE MOLESTAN E CAUSAN VERGOÑA. AS FOTOS, PINTADAS OU DEBUXOS PORNOGRÁFICOS. AS OLLADAS SUXERENTES. O CONTACTO FÍSICO INÚTIL (GOLPECIÑOS, MASAXEAR, ABRAZAR, ACARICIAR,...) PEDIR FAVORES SEXUAIS. O ABUSO SEXUAL.
  • 24. NOS MEDIOS DE COMUNICACIÓN OS MEDIOS DE COMUNICACIÓN CONSOLIDAN AS REPRESENTACIÓNS SOCIAIS EN FUNCIÓN DO SEXO QUE A FAMILIA INTRODUCE E QUE A ESCOLA REFORZA. OS MEDIOS DE COMUNICACIÓN, NON SÓ SE LIMITAN A SER UN REFLEXO DA REALIDADE SOCIAL EN CANTO A TRANSMISORES DOS ROLES DA REALIDADE DUN XEITO ESTEREOTIPADO.
  • 25. COMO ROMPER O CICLO DA VIOLENCIA Os estudos realizados, neste sentido, atopan que os/as adultos/as que foron maltratados/as na súa infancia que non reproducen o problema diferéncianse dos que si o fan por unha serie de características que pode, por tanto, ser levadas a cabo para romper co ciclo da violencia: • O ESTABELECEMENTO DE VÍNCULOS AFECTIVOS NON VIOLENTOS, QUE PROPORCIONEN EXPERIENCIAS POSITIVAS ACERCA DUN/ DUNHA MESMO/AS E DOS DEMAIS. UNHA ESPECIAL IMPORTANCIA PARECEN TER NESTE SENTIDO: UNHA RELACIÓN AFECTIVA SEGURA CO PAI OU A NAI, UNHA RELACIÓN AFECTIVA ESTABLE E SATISFACTORIA DURANTE A IDADE ADULTA E UNHA RELACIÓN TERAPÉUTICA EFICAZ. • A CONCEPTUALIZACIÓN DAS EXPERIENCIAS SUFRIDAS COMO TALES, RECOÑECENDOAS E EXPRESÁNDO A OUTRA/S PERSOA/S, AS EMOCIÓNS QUE SUSCITARON. CANDO, POLA CONTRA, DITAS EXPERIENCIAS SE XUSTIFICAN, O RISCO DE REPRODUCILAS AUMENTA. •O COMPROMISO DE NON REPRODUCIR COS/AS FILLOS/AS, O SUFRIDO NA INFANCIA. •E O DESENVOLVEMENTO DE HABILIDADES QUE PERMITAN AFRONTAR O ESTRÉS CON EFICACIA, RESOLVER OS CONFLITOS SOCIAIS DE FORMA NON VIOLENTA E EDUCAR ADECUADAMENTE ÓS/ÁS FILLOS/AS.
  • 26. “Ollo por ollo, e o mundo rematará cego.” Gandhi
  • 27. CONTO CRAVOS NA CANCELA