2. Foglalkoztatás politika fogalma Magával a foglalkoztatással, foglalkoztatottsággal kapcsolatos átfogó cél és eszközrendszer, a foglalkoztatás bővítésére, a foglalkoztatási esélyek megteremtésére/javítására irányuló politika, (amely egyúttal maga után vonja, vagy legalábbis vonhatja a munkanélküliség csökkenését is). A foglalkoztatottság alakítója egyik oldalról a piac, másik oldalról az ezt befolyásoló kormányzati politika. A foglalkoztatáspolitika megvalósítása a kormányzati-önkormányzati és vállalkozási szféra egészének együttes kompetenciája, amelyben a kormányzat a foglalkoztatási célelérése érdekében természetesen épít a gazdaság szereplőinek közreműködésére.
3. Foglalkoztatás politika feladata A foglalkoztatás növelése és biztonságának erősítése érdekében a vállalkozások munkahelyteremtő, illetve a munkavállalók foglalkoztathatósági képességének növelése. A foglalkoztatáspolitika kapcsán a hangsúlyt elsősorban a keresleti oldalra helyezzük, és azt keressük, hogyan lehet/kell bővíteni a kereslet megteremtésével a foglalkoztatást. (Mindennek feltétele természetesen a kínálat olyan alakítása is, hogy az fedezze a kereslet mennyiségi, minőségi, strukturális igényét.)
4. A foglalkoztatáspolitika -külső szabályozó rendszer – befolyásolja a munkaerőpiacot rugalmasabb és harmonikusabb legyen annak működése, segítse elő a munkaerő-piaci egyensúly létrejöttét, a „minél teljesebb” de racionális foglalkoztatást, érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi-szociális funkciók, a munkaerőpiacra belépő kínálat nagyságának és szakmai/képzettségi struktúrájának olyan kialakítását, amely megfelel a kereslet igényeinek, a munkaerő-piaci kínálat csökkentését, pl. a képzésben részt vevők számának vagy a képzési idő hosszának növelését, a munkaerő-kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb folyamatos igazodását (munkahely elvesztésétnek megelőzését, az új munkahely megtalálásának felgyorsítását), a munkaerő-kereslet növekedését, olyan nagyságának és struktúrájának kialakítását, amely minél teljesebb mértékben képes foglalkoztatni a kínálatként megjelenő munkaerőt, a társadalmi gondoskodás és szolidaritás elve alapján azok megélhetésének biztosítását, akik önhibájukon kívül kerültek ki a munkaerőpiacról.
5. Funkciócsoportok, amelyek aktív részvételére és támogatására szükség van, amelyek alakítják a keresletet, a kínálatot, a mobilitást, a megélhetést, vagyis miközben saját speciális feladatukat ellátják, egyúttal automatikusan befolyásolják a foglalkoztatási folyamatokat is. gazdaságpolitika: formálja a gazdaság növekedési pályáját, ösztönzi vagy fékezi a termelést és a beruházást, ezzel alakítja a munkaerő-keresletet is monetáris és fiskális politika: az árszínvonal, a vállalkozások és a háztartások jövedelmi folyamatainak szabályozásával, a munkaerő árának alakításával ösztönzi vagy korlátozza a foglalkoztatást népesedéspolitika: befolyásolja a demográfiai folyamatokat, a munkaképes korú korosztályok nagyságát és gazdasági aktivitását, és ezzel a munkaerő-kínálat alakulását oktatáspolitika: az iskolai képzés kiterjesztésével kitolhatja a munkaerőpiacra való belépés időpontját, alakítja munkaerő képzettségének jellegét és színvonalát, mobilitási képességet jövedelempolitika: szabályozza a vásárlóerőt, a kereseti színvonalat, ezen keresztül a munkavállalási hajlandóságot, illetve a foglalkoztatási szándékot szociálpolitika: az elesettek, önhibájukon kívül munka nélkül maradottak megélhetésének biztosításával tehermentesítheti a foglalkoztatáspolitikát jog: meghatározza a foglalkoztatási, szerződéskötési, felmondási szabályokat, jogi garanciákat teremthet a munkaerő-piaci szereplők számára, szociális partnerség: az érdekegyeztetés különböző szintjeivel és formáival segítheti a keletkezett feszültségek feloldását, a munkaerő-piaci partnerek együttműködését
6. Lehetséges kitörési pontok, megoldási eszközökamelyeken keresztül a foglalkoztatás a legjobb eszközökkel megoldhatók A munkaerőpiac kiszélesítése, a munkaerő szabad áramlása A mozgás lehetséges határai, mind a munkát vállalók, mind a munkaerőt keresők számára. (EU) A munkaerőpiac külső rugalmasságának növelése A nemzetközi versenyben és a világpiacon azok a vállalkozások számíthatnak jobb eredményekre, akik/amelyek rugalmasabban tudnak igazodni a változó piaci követelményekhez. A munkaerőpiac belső rugalmasságának növelése A szervezeti működés, munkaerő-felhasználás, munkaidő-beosztás vállalaton belüli rugalmas megoldásai. Munkaidő-csökkentés Főleg a szakszervezetek eszköze lehet a foglalkoztatás bővítésének. Ha csökken az egy fő munkaideje, az összes munkaidőalap teljesítésére új munkahelyeket hoz létre. Aktív eszközök alkalmazása A foglalkoztatási képesség, hajlandóság támogatása, a foglalkoztatottság növelésére. A kistérségek foglalkoztatási szerepe
7. Aktív eszközök A munkaerőpiac mobilitási feltételeinek javítása: a kereslet és a kínálat minél gyorsabb, akadály-mentesebb illeszkedését, az ezt akadályozó korlátok leépítését célozza A kínálat szakmai-képzettségi struktúrájának a kereslethez igazítása:a szakképzés struktúrájának folyamatos igazítása a változó gazdasági/munkaerőpiaci igényekhez. A térbeli mobilitás lehetőségének, feltételeinek javítása Az információ-ellátottság javítása: elengedhetetlenül fontos információk megjelennek, és ahhoz az érintett intézmények és magánszemélyek gyorsan hozzáférhetnek. Matching: munkaerő-piaci szereplők találkozásának folyamatát értjük. (fejvadász, tanácsadó, kölcsönző stb) A munkavállalási készség javítása, az érdekeltség erősítése: nemcsak szervezetileg kell támogatni, hanem az érintetteket egyénileg is ösztönözni kell arra, hogy maguk is aktívan keressenek, vállaljanak munkát. Azon munkanélküliekkel szemben, akik a felkínált álláslehetőséget indokolatlanul elutasítják. A versenyképesség növelése A vállalkozások versenyképességének, fejlődésének támogatása Beruházás, adó, TB, adminisztráció: csökkenjen az általános adó- és járulék-terhelés, mérséklődjenek az élőmunkára nehezedő adóterhek és a nem bér jellegű munkaerőköltségek. Foglalkoztatást ösztönző bérpolitika: a fiatalok, újonnan felvettek, tartósan munkanélküliek alkalmazása esetében a kollektív szerződés az általánosnál alacsonyabb bérek meghatározását is megengedi, azért, hogy erre ösztönözze a vállalatokat. Innováció, műszaki fejlesztés Az infrastrukturális feltételek javítása: akadályozhatja a befektetők letelepülését, ha nem elég jó. Fellépés a fekete piaccal szemben A munkahelyek megtartása: a vállalkozások hosszú távon is képesek legyenek megtartani a munkaerőt. Munkahelyek létrehozása, a foglalkoztatás bővítése A munkahelyteremtés elősegítése, ösztönzése, támogatása A gazdaságfejlesztési programok, területfejlesztési lehetőségek kihasználása
8. Passzív eszközök Fogalma: A munkanélküliek ellátásával, az aktív lakosság szolidaritását fejezi ki. A passzív eszközök a foglalkoztatáspolitika inkább kényszerűségből, kötelezettségből vállalt és alkalmazott, átmeneti eszközei. Az átmenetileg a munkaerőpiac szélére sodródottak megélhetéséről ugyanis mindenképpen gondoskodni kell. nyugdíj előtti munkanélküli segély: -- 5 évvel a nyugdíjkorhatárt megelőzően, -- megfelelő idejű munkaviszony esetén, -- legalább 140 napig kapott munkanélküli járadékot, -- nincs számára munkalehetőség. Mértéke a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a. költségtérítés: a munkanélküli személy költségeit (pl.: munkakeresés) meg kell téríteni. Ha a munkahelykeresés tartósan sikertelen marad, a foglalkoztatáspolitika kénytelen lemondani a munka nélkül maradókról. A további sorsát ugyan követi, de ellátásukat tekintve átadja őket a szociálpolitikának. Ezét a szociálpolitikai ellátás a foglalkoztatáspolitika passzív eszközeinek feltétlen szükséges követő eleme. rendszeres szociális segély: a rászorultság elvén működik. Akkor jár, ha az érintett kimerítette a munkanélküli ellátást, a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 80%-át és vállal legalább 30 nap közcélú munkát.
9. Legfontosabb célcsoportokamelyek problémáira megoldást kell találni a tartósan munkanélküli felnőttek: szakmai tudás, munkaerőpiac-ismeret, akarat, hátrányos megkülönböztetés, a fiatalok: tapasztalat, munkaerőpiac-ismeret, az időskorúak: alacsonyabb teljesítőképesség, korlátozott képezhetőség, mobilitás, averziók, a megváltozott munkaképességűek: munkaképesség és fogadó-készség, megfelelő munkahelyek, a munkahelyre visszatérni szándékozó nők: szakképzettség hiánya/elavulása, gyermekgondozási kötelezettségek, munkaidő hossza, korlátozott mobilitás, a képzetlenek, alacsony és/vagy nem piacképes képzettségűek: szándék, pályaorientáció, képzés, át- és továbbképzés, tapasztalatszerzés, beilleszkedés.
10. Az együttműködés legfontosabb szereplői a munkaerőpiaci intézményrendszer / munkaügyi központok, a munkaadók és érdekképviseleteik, a munkavállalók / munkanélküliek és érdekképviseleteik, a kistérségi, megyei, regionális egyesületek, önkormányzatok, tanácsok, a civil szervezetek, a képző intézmények, a gazdasági kamarák.
11. A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása szolidaritási alaprész: a munkanélküliek ellátásának finanszírozására szolgál, támogatás alaprész: a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az azt terhelő egészségügyi hozzájárulásnak a 75 %-át fedezik ebből foglalkoztatási alaprész: a foglalkoztatást elősegítő támogatások, tehát az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök többségének finanszírozására szolgál pl. munkaerőpiaciintegrációs programok és kutatások támogatása; munkahelyteremtés támogatása; foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatása; bérgarancia alaprész: a felszámolás alatt álló vállalatok munkavállalói számára nyújt garanciát a bérek kifizetésére, szakképzési alaprész: a szakképzési támogatások, fejlesztések, programok, valamint szakképzési célú közalapítványok támogatásának finanszírozására, rehabilitációs alaprész: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok, a foglalkoztatási rehabilitációt elősegítő közalapítványok támogatására, működési alaprész: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat alapfeladatainak ellátására, és fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkaerő-piaci ellenőrzési feladatainak ellátásához történő hozzájárulásra szolgál.
