Ajánlás

2,165 views
1,993 views

Published on

hazepites ,paloznak

Published in: Real Estate
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
2,165
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
146
Actions
Shares
0
Downloads
12
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Ajánlás

  1. 1. BEVEZETÕ TISZTELT PALOZNAKI ÉPÍTKEZÕ! Köszöntjük, mint új paloznakit, örömmel üdvözöljük, hogy a faluban épít- kezik. Szeretnénk segíteni abban, hogy az Ön által építendõ ház és környezete el- képzeléseinek megfelelõ, igényeit kielégítõ és ugyanakkor Paloznak hangula- tába, összképébe illeszkedõ legyen. Kérjük, hogy a tervezés elõtt nézze át kiadványunkat, amelyben segítséget szeretnénk adni a hagyományos paloznaki falukép megõrzéséhez. A Paloznaki Civil Egyesület, a Paloznak Jövõjéért Közalapítvány és a Paloznaki Szõlõhegyi Egyesület egyetértésével és támogatásával útmutató tanácsot szeretnénk adni Önnek, az építkezõnek, hogy mik azok a jellegzetes Balaton felvidéki építészeti stílusjegyek, motívumok, arányok és más jellegzetessé- gek, amelyek felhasználásával megõrizhetõ az ország egyik legszebb termé- szeti környezetében épült falu képe. Törekvésünk, hogy Paloznak jellegzetességei megõrzõdjenek és a falu je- lenlegi és jövõbeli lakosai a modern élet kényelmében és a hagyományokat megõrizve éljenek. Szeretnénk, ha alapelvvé válna, hogy a népi építészet hagyományainak ins- pirációja – de nem másolása – nyomán a modern építészetben a nemzeti, népi jelleg jusson kifejezésre. Az „Ajánlással” szándékunk az, hogy a fenti célok háza terveiben egyértel- mûen megfogalmazódjanak és közös akaratként segítsék azok elérését. 1
  2. 2. A MAI PALOZNAK KIALAKULÁSA A jelenlegi ismeretek szerint Paloznak története az újkõkori kultúrában kezdõdött. A Tódi dûlõben elõkerült leletek bizonyítják, hogy ez a vidék mintegy ötezer év óta lakott. Ettõl az idõponttól számítható az idõszak, amelynek felfelé tartó íve napjain- kig követhetõ. Paloznak kialakulásában, történelmében három tényezõnek volt meghatározó szerepe: a település ott alakult ki, ahol az észak-déli és a kelet nyugati utak keresztez- ték egymást. A Veszprémbõl délre vezetõ út a hegyek közötti völgyben jutott le a Balatonhoz illetve a késõbbi Paloznaknál találkoztak a keletrõl nyugatra tartó úttal. (Nagy út, Király út, népiesen Római út) a Balaton közelsége élelmet adott és kedvezõ éghajlatot teremtett az északi hegyek lábánál a mikroklíma adottságainak értékét a kedvezõ fekvésen túl a talaj mûvelhetõ- sége és több, bõ hozamú, ivóvizet adó forrás is növelte Paloznakhoz hozzátartoznak a déli fekvésû szõlõs kertek, amelyekrõl egyes ku- tatók szerint nevét is kapta. A falu neve a feltételezett szláv nyelvû népességtõl származhat a „po loznik” a „szõlõskerteknél” jelentésre vezethetõ vissza. A táj õsi szõlõ kultúrája is erõsítheti a név eredetét. Paloznak nevét elõször feltehetõen a 970-es években Géza (Géza-István) nagy- fejedelem által írt adományozó levél említi Paloznikou-ként. A levél görög nyelven íródott, mert a Veszprémben alapított apácakolostor görög rítusú volt. Az I. Könyves Kálmán király idejében (1109-ben) írt latin nyelvû renováció szöve- ge „Polosinic” –néven említi a települést. „és Paloznak faluban birtokol az apátság egy szõlõmûvest szõlõjével együtt” szövegrész a szövegkörnyezetbõl jól azonosít- ható Paloznak területére. /10/ A késõbbi nyelvemlékekbõl és leletekbõl megállapítható, hogy Paloznak falu a X- XI. században alakult ki. A település a már említett utak keresztezõdésénél jött lét- re. A Veszprémbõl jövõ út (amelynek nyomvonala a mai közúttal nagyrészt meg- egyezett) a mai Tódi útnál érte el a falut. A falu temploma a középkorban (XI-XIII. század) is mai helyén – a Templom dombon – állt. A templom kezdetben (X-XI. század) fából ácsolt épület volt. Több- ször átalakították és csak évszázadokkal késõbb a XIV. században a bakonybéli fe- rences rendi apátság építtetett téglalap alaprajzú kõtemplomot. A templomnak nem volt tornya, keleti végét félkör alakú szentély zárta le. A templom fõbejárata a déli oldalon nyílott. A régebbi épületrész a római kori, a késõbbi (a templomhajó nyuga- ti fele) a gótika jeleit hordozza. A templomkertbõl (a mai napig Párkánynak nevezett részen) temetkezések lele- tei kerültek elõ. A leletek között Árpád kori csontvázat is találtak 1956-ban. Paloznak az idõk folyamán többször volt különbözõ apátságokhoz, monosto- rokhoz tartozó egyházi birtok. A különbözõ adománylevelek alapján megállapít- ható, hogy a XIII. században 35-36 ház volt a faluban. A templomot ebben az 2
  3. 3. idõben szentelték fel Szent András tiszteletére. A temetõ 1779 -ig a templom kö- rül volt. A település lakosságát háznépként említik a korabeli adomány és birtoklevelek. A falu a templomtól északra helyezkedett el. Részletesebb adatok abból az idõbõl ismertek, amikor a várbirtokokból, királyi udvarbirtokokból egyházi földesurasá- gokhoz kerültek a birtokok és azok mûvelõi. Érdekes megemlíteni a birtokok nagyságát is. Az „egy szõlõ” területnek azt a szõ- lõterületet nevezték amelyen tíz nagy akó bor termett, ami a mai mértékegységek szerint 8,6 hektoliter bornak felel meg. Az egyházi birtokok nyilvántartását Számadáskönyvekben vezették, amelyek kö- zül több is megmaradt és képet adnak a kiadott gabona javadalmakról. Paloznak a XV. században a veszprémi káptalan tulajdonába került és része lett a hatalmas egyházi birtokoknak amelyek a XIX. századig fennmaradtak. Paloznak a török uralom alatt a birodalom határvidékén volt, a török támadások az utolsó Bécs elleni török (tatár) hadjáratig nem érintették. (1683) A következõ száz esztendõ alatt a szõlõbirtokok tulajdonosai falun kívüliek let- tek, a Paloznakon lakók bérelték, mûvelték a szõlõket ami még így is jó jövedel- met hozott. A veszprémi káptalan földjét tizenöt jobbágy család mûvelte. A szõlõmûvelés fon- tosságát igazolja, hogy már 1752-ben szabályozták a hegybírói rendszert és a szõ- lõmûvelés feltételeit. Paloznak falu képérõl, házairól, utcáiról a korábbi évszázadokban alig maradt fenn feljegyzés. Az elsõ, részletes adatok 1792-bõl valók. A házak építéséhez, el- adásához, megvételéhez a földes uraság (káptalan) engedélye kellett. Ezek az en- gedélyek részletesen leírták az épületet, udvart a környéket sõt még az építési tech- nológiát is. A házak állagáról és értékérõl „becsüslevelek” adnak képet amelyek né- hány esetben az ingóságok értékét is tartalmazzák. A jobbágyfelszabadítás és a polgárosodás éveinek emlékei között kevés van, amely a faluról, épületeirõl képet ad. Szerencsére az öreg házak, majd késõbb a fényképek mutatják Paloznak arculatát. A XX. század elsõ éveiben Paloznak népessége növekvõ jellegû. 1907-ben 323 fõt számláltak. Ekkor a faluban 74 lakóépület volt. Az 1930-as nagy népszámlálás adatai szerint az össznépesség 303-fõ. Többségük a mezõgazdaságban dolgozott illetve eltartott volt. 9 iparosa is volt a falunak. A II. világháború elõtti évek kimagasló események nélkül teltek. A háború utáni változások az ország mezõgazdasági területeihez hasonlóan zajlottak le, itt sem hozott jelentõs javulást. A falu vízzel és villannyal való ellátása a hatvanas évek elejére fejezõdött be. A 60-as 70-es években Paloznakot elkerülte az idegenforgalom, viszonylag ne- hezen volt megközelíthetõ, nem lévén vasútállomása, hajóállomása. Ebben az idõ- ben még az autóbuszok is elkerülték. Mégis szerencsésnek nevezhetõ ez a hely- zet, mert a falukép alakulásában sem követte az akkori divatot. A falu fejlõdését nem segítette a közös tanácsok szervezése és nem okozott lé- nyeges javulást az Alsóörsrõl Csopakra kerülõ irányítás sem. 1972-ben sikerült a hegyekrõl lezúduló víz elvezetését megoldani és javítani az utak állapotán. 1979-re több utca aszfaltozása is elkészült. 3
  4. 4. A község fejlõdése az építkezések számának növekedésével járt együtt. A 70-es évek közepén csak az engedély nélküli építkezések száma 215 volt és a hatóságok 46 épület bontását rendelték el. Az 1980-as népszámlálás adatai szerint Paloznak össznépessége 395 fõ volt. 1991. január 1-tõl Paloznak újra önálló községgé vált. 1992. november 27-én a lakosság elfogadta a község címerét. 1993. április 30-án átadásra került a faluház. amelyet Antall József miniszterel- nök avatott fel. A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megõrzéséért 1998-ban, elsõ kis- községként Paloznak Hild díjat kapott. Napjainkban Paloznak közmûhálózata kiépült, állandó lakosainak száma 440 fõ fölött van. Jelentõs a betelepülõk száma, akik, többségükben a városi életforma al- ternatívájaként választják a községet hosszabb tartózkodásra vagy lakóhelyül. Paloznak díszpolgárai: Szendi György tanító posztumusz (1999) Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke (2000) Karl Joseph Rauber apostoli nuncius (2000) Márffy István (2000) Dr. Csontos Gyula plébános posztumusz (2001) vitéz Ajtós József esperes plébános (2002) Dr. Vörösmarty Dániel professzor (2003) Makk Károly filmrendezõ (2005) Haumann Péter színmûvész (2006) 4
  5. 5. ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK A következõkben áttekintjük az építészeti hagyományok általános elveit és a rész- letekben lévõ ismereteket annak érdekében, hogy láthatók legyenek a napjainkban is követésre ajánlott irányok és stílusjegyek. A jellegzetességek megfogalmazása mellett meglévõ épületek fényképeivel kí- vánjuk bemutatni a jelenlegi helyzetet és a képekhez fûzött kommentárokkal aján- lásainkat megfogalmazni. ÁLTALÁNOS ELVEK A ház építése valójában az építkezés céljának megfogalmazásával kezdõdik. Az épület lehet: nyaraló, hétvégi ház, egész évben lakott épület, folyamatosan használt, technológiai célokat (is) szolgáló létesítmény (pl. szõlészet, borászat, stb.) Más kérdéseket vet fel egy meglévõ ház felújítása és másokat a „zöldmezõs” tel- ken tervezett építkezés. Lényeges hatása van a környezetnek is a tervekre attól függõen, hogy a telepü- lés belterületén, vagy a szõlõhegyen épül majd fel az új ház. Ezek a kérdések együtt és külön-külön is felmerülhetnek és a válaszokat is en- nek megfelelõen kell megadni. Közös a kérdésekben az, hogy a megépülõ háznak harmóniában kell lennie az elõbb említett célokkal. Kiemelt fontossága van a ház környezettel és a helyi hagyományokkal való összhangjának függetlenül attól, hogy milyen célból és hol épül fel a ház. A múltbeli helyzetet szemléletesen fogalmazzák meg az irodalomjegyzék szerzõi, Barabás Jenõ és Gilyén Nándor: „A ház építését minden esetben megelõzi a tervezés, amely azonban falun nem a mai értelemben vett mûszaki tervezést, hanem a feladat megfogalmazását, a szükséges méretek eldöntését, a példaképül szolgáló épület kiszemelését, az anyagi és egyéb lehetõségek megfogalmazását jelenti.”/3/ Ez a megközelítés ma- gyarázatot ad az épületek stílusbeli hasonlóságára és a ma is követendõ harmónia kialakulására. A feladat tisztázását követi az építõanyag beszerzése. Mindig törekedtek a helyi, igényes, csak saját munkát igénylõ építõanyagok felhasználására.” 5
  6. 6. RÉSZLETEK JELLEMZÕI Az utcakép A faluról alkotott esztétikai benyomás kialakulásában az egyes épületeknél sokkal nagyobb szerepe van az összképnek, az egyes elemek (épületek, kerítések, nö- vényzet stb.) összességének. Valószínû, hogy a szabályos utcakép kezdetei a középkorba nyúlnak vissza. Az utcás faluk a XIII. XIV. században csak feltételezhetõek, a tervezett falvak a XVIII. századtól épültek. Az épületek formái Az épület esztétikai értékének alapját a gondos kivitelezés eredményeként a funk- ció, anyag, szerkezet és a forma egysége teremti meg. A szerkezetek fejlõdésének eredményeként változó szerkezeti formák közösségi hagyománya alakult ki, amely már igényelte a megismert formákat és nem idegenkedett az összképbõl nem kirí- vó változtatásoktól sem, ha azok saját esztétikai igényének megfeleltek. Ebben a körben jelenik meg az anyagi lehetõségek javulásával megvalósíthatóvá váló tuda- tos szépre való törekvés is. Tömeg Az épületek tömege általában igen egyszerû, az alaprajzból adódó hasáb, amit a tetõ zár le. Az így kialakuló jó arányú tömeg az épület egyik legfõbb esztétikai ér- téke. Tetõforma A tetõforma az épület tömeghatásának fontos eleme. Rendkívül változatos formái az idõk folyamán sokat változtak, de megmaradtak fõleg az épület használatát tük- rözõ alapformák. A kúpos tetõ csak kerek alaprajzú épületet fedhet le. (kunyhók, kisebb ólak stb.) A sátortetõ a négyzetes alaprajzú épületet fedheti le, a népi építészetben ritka tetõ- típus. (gazdasági épületek, kutak, stb.) Alárendelt gazdasági épületek, színek tolda- lék épületek tetõformája a fél nyeregtetõ. Legáltalánosabb a nyeregtetõ, amely végzõdése szerint sokféle lehet. A tömeghatás fontos eleme a tetõ hajlásszöge illetve ettõl függõ magassága. Mi- nél meredekebb a tetõ, annál hangsúlyosabbá válik. A tetõ minimális hajlásszögét a héjazat anyaga többé-kevésbé meghatározza. Homlokzat A szerkezeti formák gazdagsága a homlokzatok sokféleségében jelenik meg. Az ablakok nagysága és elhelyezése erõsen befolyásolja a ház megjelenését. A ré- gi kis ablakok mellett a falsík dominált az újabb, nagy ablakok a homlokzat hangsú- lyos elemévé váltak. Tornác A magyar népi építészet legismertebb, leghatásosabb formai eleme a tornác, Lé- nyegében funkcionális és szerkezeti megoldás, amelybõl a belsõ fejlõdés és a tör- 6
  7. 7. téneti stílusok hatására a népi építészet változatos, elterjedt és csodálatos alkotá- sai születtek. Sokféleségére jellemzõ nevének változatossága. A tornácon kívül a neve: pit- var, gádor, folyosó, ámbitus, ámbit, hámbit, gang, falalja, árkád, lábas ház, stb. A tornác a ház külvilág felé kitárulkozó része, átmenet a külsõ és a belsõ tér kö- zött. A tornácok boltíve gyakrabban kosárív, ritkábban szegmentív vagy félkörív. A kosárív három vagy több különbözõ középpontú és sugarú körívdarabból szer- kesztett, lapos ív. DÍSZÍTÉSEK A faszerkezetek és a vakolatok díszítése a viszonylagos jólét eredményeként a XVIII. században kezd elterjedni a módosabb építtetõk esztétikai igényeinek kielé- gítésére. Faszerkezetek díszítése A fából készült homlokzat fa szerkezeti elemeinek díszítése a magyar nyelvterüle- ten igen gyakori. A deszkából készült ormok a nyeregtetõ terjedésével váltak nép- szerûvé. A gazdag faorom változatok közül legismertebbek a napsugaras ormok. Vakolatdíszek A homlokzati vakolatdíszek a XIX. század elsõ harmadától kezdtek elterjedni. Az oromfal és az ablakok szalagkeretei (fasli) majd késõbb a minták indák, kagyló- díszek, rozetták, füzérdíszek vakolatból készültek. Mindig tanult kõmûvesek, ügyes mesteremberek készítették, akik gyakran távoli vidékekrõl érkeztek. A legszebb népi barokk homlokzatok a XIX. század hatvanas, nyolcvanas éveiben készültek a Balaton felvidéken és a Bakonyban. Vakolatdíszek gazdag gyûjteménye található a mellékletben. A tetõk díszítése A tetõélek, az oromcsúcsok és a kõ és tégla kémények, kéményfejek igen válto- zatos megoldásokat mutatnak. Némelyik közülük esztétikailag is igen figyelemre méltó. Színezés A tiszta, évenként kétszer megújított fehérre meszelt fal a XIX. században vált a magyar népi építészet jellegzetességévé, szemben a környezõ népek színesebb házaival. „A meszelt fal fehérsége – különösen napsütésben, az árnyékok éles kont- rasztja, a környezet és az égbolt színeinek reflexei – olyan esztétikai élményt nyújt, amelyet korunk építészei és festõi méltán nagyra értékelnek” /3/ 7
  8. 8. MIT IGEN – MIT NEM Az elõzõkben összefoglaló jelleggel megfogalmazott általános elveknél, a részle- tek ismertetésénél többet mond az épületek látványa. A következõ fénykép össze- állítás vizuálisan mutat be épületeket. A szemléltetés lehetõségét kihasználva ér- vel a bevezetésben megfogalmazott célok érdekében. Az ajánlásokat, véleménye- ket pozitív, a jövõben használható tapasztalatokként fogalmazzuk meg, annak ér- dekében, hogy a jövõben a hagyományokkal összhangban lévõ házak épüljenek. Semmiképpen sem szándékunk a példaként bemutatott épületek tulajdonosait megbántani. MEGVALÓSULT ÉPÜLETEK PÉLDÁI BALATON-FELVIDÉKI PARASZTHÁZAK A távolabbi múltban épült házak képei a régebbi valóságot, az akkor élt emberek íz- lését, kedvelt és ezért általánosnak nevezhetõ építészeti stílusát mutatják be. Két fekete fehér fénykép az 1936-ban megjelent, „A Balaton vidék építészete” címû könyvbõl. /5/ A kép hangulata önmagá- ért beszél. A kellemes összhatás a részletekbõl alakul ki. A homlokzat, a tornác, az ívek, az oszlo- pok, a finom díszítések és a nádfedél együtt adja a Tótvázsonyban épített ház hangulatát. 8
  9. 9. A kõvágóörsi házon – pusz- tuló állapota ellenére – szin- tén megtalálhatók a jellem- zõ formaelemek, amelyek az épületet széppé teszik. Figyelemfelhívásként említ- jük az elõzõ példához ké- pest másképpen épített tornácot, az oromfalon és a boltíveken a szalagdísz hangsúlyozó, de nem túlzó jelenlétét. A nádfedeles te- tõn és a kéményen kívül fi- gyeljünk fel az oromfal tetõ- szinti kialakítására. Érdeke- sek a boltívek alatti átjárók, amelyek az oszlopok közöt- ti távolság kb. egyharmadát teszik ki. A szalagdíszítés ezt a nyílást is körülfogja. A Márkó, Petõfi utca 38. alatti lakóház oromfalán az 1896-os évszám utal a régmúltra, amikor a ház épült. Az oromfal két kis ablaka, a macskalépcsõs lezárás és a sarokpont kialakítása az elõzõ épületeknél nem volt látható. A fénykép 1984-ben készült. (H. Csu- kás Györgyi) Az épületen több átalakítás történt. Feltûnõek a ház stílusától idegen abla- kok, és az utcafront korábbi boltíves bejáratának alsó lezárása. 9
  10. 10. A Cserszegtomajban épített hegyközségi porta (lakóház és gazdasági épületek) gyönyörû részletei szerencsére megmaradtak. A sajátos hangulatú pécselyi présház (szoba + présház + pince) barokkos homlok- zatát a felújításkor lebontották. Ettõl az épület homlokzati oldala jellegtelenné vált. A tornác felõli oldal hangulatát megtöri a bal oldali szögletes beugró és a boltívek mögötti ablakok elhelyezésének aszimmetriája. 10
  11. 11. A több mint kétszáz éves paloznaki ház – a mai igényeknek megfelelõ lakhatóság mellet – õrzi szépségét, korának jellegzetességeit és hangulatát. A Hegymagas – Szent György – hegyen épült Ta- rányi présház a nemesi présházépítés gyöngy- szeme. Megõrizte régi stí- lusát, homlokzatának gaz- dag, barokkos díszítését. 11
  12. 12. Badacsonytomajon ez a mûemlék présház – szõlõ nélkül is – õrzi régi szépségét. (Csak a kapu alumínium kilincse ne lenne!!) Az „aluminium kilincs” átvitt értelemben az épülethez stílus- ban, korban, anyagban stb. nem illeszkedõ részletet jelenti. A nem követendõ példánakválasztott házakra sajnos jellemzõ, hogy egy-két „aluminium kilincs” töri meg a ház különben jó stílusát, összhangját. 12
  13. 13. A JELEN PÉLDÁI – AMIT NEM (Ahol néha, néhol „alumínium kilincs” látható) Az épület összhatása jó. A részletekrõl néhány észrevétel: A boltívek nem õrzik a hagyományokat. A sarkok gömbölyítése, a lapos ívek nem pótolják a kosárgörbe, körív vonalvezetését, A tornác ablakainak osztása szimmetrikus, de nem harmonizál az ívek osztásá- val. A belsõ használat elválik a külsõ megjelenéstõl. Az ablakon kinézve oszlopot látunk. A manzárd ablakok nagyok, kinõnek a házból, amit a timpanonok még jobban hangsúlyoznak. A szalagkeretek keskenyek és hiányoznak a manzárd ablakok alól. 13
  14. 14. A feltételezhetõen késõbbi ráépí- tés, vagy felújítás hibájára példa a szép kõ alapra ráépített aránytala- nul nagy felsõ szint, amelyen nin- csen ablak. Zavaró a kinézõ is. A falusi utca jelleget a házak hasonlósága erõsíti. Kár, hogy nem fehérek a házak. Az oromfal csúcsát a funkció nélküli, kéményre emlékeztetõ rész zavaróan hangsú- lyozza. 14
  15. 15. Az épületek jó összhatását elrontja az ormótlan homlokzat kialakítás. („aluminium kilincs”) 15
  16. 16. A homlokzati ablakok túl nagy mérete és formájanem tekinthetõ követendõ példának. 16
  17. 17. A homlokzati nyílás „modern” vonalvezetése és túl nagy mérete ellentmondás- ban van a ház régi stílusú összhatásával. Kár, hogy a szép kõfelületek nem helyi kõbõl épültek. A kimondottan szép kis ablakok fö- lött erõltetett, oda nem illõ a szép ki- látás érdekében a késõbbi átépítés- kor, a csúcs alatt megjelent terasz. 17
  18. 18. A régi építési szabályoknak való megfelelési kényszer eredményezte az alsó szint ablaktalanságát és az or- mótlan ajtó elhelyezését. A drága, boltíves nyílás- zárók nem illenek a régi ház- kûlsõhöz. 18
  19. 19. A különös mûgonddal kialakított homlokzati elemek hatását elrontja a ház „alumínium kilincse”, a túl magas kémény és az osztás nél- küli ablakok. A háznak mézeskalács jelleget ad a jó motívum elemek túlzott hasz- nálatából adódó túldíszítés. Ezt a hatást erõsíti a barokk sárga va- kolás. 19
  20. 20. Kimondottan Balaton felvidéki kialakítás, sajnos a homlokfalon a sok ablak ront ezen a kellemes összhatáson. 20
  21. 21. A JELEN PÉLDÁI – AMIT IGEN Az egyszerû, arányos, célnak megfelelõ, tájba illõ, mértéktartóan dekorált, harmo- nikus épületek bemutatására sok ilyen paloznaki példa ad lehetõséget. Elsõ csoportjuk a cseréptetõs épületekbõl állítható össze elsõsorban az épület tetõfedésének nem annyira esztétikai, hanem kisebb költségigénye miatt. Az elsõ épületrõl bõvebben szólva elmondható, hogy „tipikusan” jó példa, mert az épület arányos, a manzárd kisméretû ablakai nem hangsúlyozottak. A szalagkeret követi a szerkezetet. A homlokzati ablakok kicsik, a vakolatdíszek visszafogottak. A boltívek hagyományosak 21
  22. 22. 22
  23. 23. 23
  24. 24. A Balaton felvidéki épületek hagyományos fedése a helyi építõanyag miatt a nádtetõ. Költsége és késõbbi, 8-10 évenkénti karbantartás igénye miatt a választás kény- szerét állítja az építõ elé. A következõ szép példák remélhetõen segítik a döntést. Az arányos, szép nádtetõ, szép kéménydíszek, arányos nyílászárók adják az épületek alapharmóniáját. Jól illeszkedik ebbe, hogy a fasnik követik a szerkezetet, az ablakokat. Fehér domináló felületektõl a fasni színe csak árnyalatban különbözik. A vakolás kanál spriccelt, felülete, textúrája harmonizál a régi technológiával, Látszik a kézi munka jelleg, a simított felületek rusztikusan megtörtek. („kukacok”) 24
  25. 25. 25
  26. 26. 26
  27. 27. 27
  28. 28. 28
  29. 29. 29
  30. 30. Ezen a képen látható „szárazon”, szépen rakott kõépület, arányos nyílászárókkal és szép nádtetõvel, a helyi építõanyag felhasználásának jó példája. 30
  31. 31. A tájbaillõ, nyaraló jellegû épületek a „balatoni nyaraló” stílusjegyeit viselik. A bemu- tatott épületek jó ízlést tükröznek, bár néhol feltûnnek „alumínium kilincs” jegyek. (nem helyi kõbõl építés, homlokzat lezárás, szögletes oszlopok stb.) 31
  32. 32. 32
  33. 33. 33
  34. 34. 34
  35. 35. ZÁRSZÓ TISZTELT PALOZNAKI ÉPÍTKEZÕ! Feltételezhetõen Ön Paloznakon telket vásárolt vagy vásárolni fog és építkezni kezd. Ajánlásunkat jó szándékú segítségnek szánjuk, hogy a falu stílusához, kiala- kult hangulatához illeszkedõ igényt tudjon megfogalmazni a tervezéshez. Ha Ön már néhány évig Paloznakon fog lakni, természetes törekvése lesz, hogy beilleszkedjen a település kultúrájába, elfogadja az itt lakók szokásait, ünnepeit, mert ez az útja annak, hogy Önt is elfogadják és jól érezze magát ebben a környe- zetben. Ennek a kultúrának meghatározó része az épített környezet is, a házak, az utcák összhangban lévõ harmóniája. Bízunk abban, hogy igyekszik megõrizni a paloznaki hagyományokat. Az épüle- tekre értelmezett hagyományok megõrzését az építési szabályozáson túl a civil szervezetek keretei között szeretnénk segíteni. Segítenénk abban is, hogy elkerül- je az „alumínium kilincs” csapdákat. Legyen közös célunk megõrizni a hagyományokat, hogy ne az ide nem illõ, gyor- san változó divat alakítsa a faluképet. Mi, az Ajánlás készítõi felajánljuk segítségünket elképzeléseinek megfogal- mazásához, terveinek elõkészítéséhez, majd véleményezéséhez. Elérhetõk va- gyunk az alábbi telefonszámokon, az interneten keresztül és személyesen is. Várjuk kérdéseit, elképzeléseit, bízzon segítõ szándékunkban és keressen minket. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet a Paloznak Jövõéért Alapítványnak, A Paloznaki Civil Egyesületnek és a Paloznaki Szõlõhegyi Egyesületnek, hogy támogatásukkal lehetõvé tették az „Ajánlás” megjelenését. Siklós László Márffy István Dr. Tormási György Paloznaki Civil Paloznak Jövõéért Paloznaki Szõlõhegyi Egyesület Közalapítvány Egyesület 06/30 910-4141 06/20 417-8499 06/70 332-4531 laszlo.siklos@t-online.hu tormasi.gyorgy@pannonmail.hu 35
  36. 36. MELLÉKLET A Vakolatdíszek bõ választékát gyûjtötte össze Somogyi Gyõzõ és adta közre „Csipkefalak a Káli medencében” címû, 2004-ben megjelent könyvében. /6/ A díszített homlokzatokon túl az építési évszám és a monogramok megjeleníté- sére is sok szép példa található a gyûjteményben. 36
  37. 37. 37
  38. 38. 38
  39. 39. IRODALOMJEGYZÉK 1. Malonyai Dezsõ / A magyar nép mûvészete IV. kötet A Dunántúli magyar nép mûvészete (Veszprém, Zala, Somogy megye) 2. Hofer Tamás–Fél Edit / Magyar népmûvészet Corvina Kiadó 1975 3. Barabás Jenõ–Gilyén Nándor / Magyar népi építészet Mûszaki Kiadó 1987 4. Jankó János / Balaton-melléki lakosság néprajza Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (3. kötet, 2. rész) Kilián Frigyes M.K. Egyetemi Könyvtáros Bizománya Budapest, 1902. 5. Tóth Kálmán / A Balaton vidék népének építészete M. Kir. Balatoni Intézõ Bizottság kiadása Budapest, 1936 6. Somogyi Gyõzõ / Csipkefalak a Káli medencében Az Országépítõ tavaszi számának melléklete 2004 7. Somogy Gyõzõ–Lukács László / A Káli medencenépi és népies építészete Az Országépítõ tavaszi számának melléklete 2004 8. Cseri Miklós–S,.Lackovits Emõke / Balaton-felvidék népi építészete Balatonfüred Konferencia, 1997 9. Laposa József / Szõlõhegyek a Balaton-felvidéken Mezõgazdasági Kiadó Budapest,1988 10. Veress D. Csaba / Az évezredes Paloznak Veszprém, 1993 11. Czilliné Egyed Ilona / Paloznak település és mûvelõdéstörténete Nyugat-magyarországi Egyetem Gyõr, 2005 12. Czeglédy Ákos / A Betelepülõk Paloznakon 1990-tõl napjainkig Kézirat, 2004 39
  40. 40. TARTALOM BEVEZETÕ 1 A MAI PALOZNAK KIALAKULÁSA 2 ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK 5 Általános elvek 5 Részletek jellemzõi 6 MIT IGEN-MIT NEM 8 MEGVALÓSULT ÉPÜLETEK PÉLDÁI 8 Balaton-felvidéki parasztházak 8 A JELEN PÉLDÁI – AMIT NEM 13 A JELEN PÉLDÁI – AMIT IGEN 21 ZÁRSZÓ 35 MELLÉKLET 36 IRODALOMJEGYZÉK 39

×