Felhőpedagógia

2,691 views
2,576 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
2,691
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
8
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Felhőpedagógia

  1. 1. Hogyan vált az elektronika az oktatás tárgyából annak színterévé?<br />Hipermédia a felhők között<br />
  2. 2. Hipermédia a felhők között<br />A múlt század húszas éveiben elterjedt nyilvános rádió- és a harmincas években megkezdődött nyilvános televízióadások az elektronikát az oktatás jelentős, új tárgyává tették. <br />A negyvenes években jelentkező iskola-rádiók és az ötvenes-hatvanas évek iskola-televíziói már az oktatás közösségi eszközévé tették az elektronikát. <br />
  3. 3. Hipermédia a felhők között<br />A hetvenes években a mágneses hangrögzítés, a nyolcvanas években pedig a videó rögzítők és a személyi számítógépek megjelenésével ez az új eszköz már az iskolai oktatásban is megjelent.<br />
  4. 4. Hipermédia a felhők között<br />A nagy áttörést azonban a kilencvenes években az Internet széleskörű alkalmazása, illetve az új évezred első évtizedében – a szélessávú adatátvitel elterjedésével – a gyors Internet-hozzáférés hozta. <br />
  5. 5. Hipermédia a felhők között<br />A digitális adat-, hang- és képrögzítés, valamint a szélessávú adatátvitel segítségével az Interneten bármilyen tananyagot, bárki számára, bárhol és bármikor hozzáférhetővé lehet tenni reális idő alatt.<br />
  6. 6. Hipermédia a felhők között<br />Ezzel elérkeztünk oda, ahol az elektronika az oktatás tárgyából, majd eszközéből az oktatás és a tanulás színterévé vált.<br />
  7. 7. Hipermédia a felhők között<br />Az egyre bonyolultabb felhasználói programok futtatása, az egyre nagyobb méretű adatfájlok tárolása és mozgatása, az egyre nagyobb adatfeldolgozási és adattovábbítási sebesség elérése egyre erősebb és drágább hardver- és szoftver-követelményeket támaszt a felhasználói oldalon. <br />
  8. 8. Hipermédia a felhők között<br />Ezt felismerve, a huszonegyedik század második évtizedében született meg a számítógép-felhőnek (CloudComputing) nevezett szolgáltatás. <br />
  9. 9. Hipermédia a felhők között<br />Ennek lényege, hogy az adattárolási és adatmozgatási, valamint a nagy számítástechnikai feladatokat nem a felhasználók saját számítógépe végzi, hanem egy egyszerű internetes böngésző útján ingyenesen, vagy - a saját erőforrások létrehozásánál és üzemeltetésénél lényegesen kisebb - bérleti díjak fejében a számítógépfelhőben működő szolgáltatók biztosítják.<br />
  10. 10. Hipermédia a felhők között<br />A gondolat, természetesen, nem új. <br />Ahhoz, hogy egy adatforrást megtaláljunk az Internet dzsungelében, már régen nem a saját gépünkről kell végigböngészni a világhálót.<br />Ezt a feladatot már régen a nagy erőforrásokkal rendelkező keresőszolgáltatókkal (Yahoo, Google stb.) végeztetjük el.<br />
  11. 11. Hipermédia a felhők között<br />A korszerű, költséghatékony, interaktív tudásátadás sem oldható meg csupán a saját erőforrások felhasználásával. <br />Ezen a területen is igénybe vehetjük a számítógépfelhőben működő szolgáltatásokat.<br />Ezekből a szolgáltatásokból mutatunk be néhány – általunk már kipróbált változatot az alábbiakban. <br />
  12. 12. Dokumentum-megosztás<br /><ul><li> A leggyakoribb tananyagok – dokumentumok– tárolására és megosztására az Interneten nagyon sok szolgáltatót találhatunk. Ezek közül a legelterjedtebb a GoogleDocs és a Microsoft két tárhelye,a Windows LiveSky Drive, és az Office Live.
  13. 13. Az első a Google Alkalmazások keretében működik – a Gmail postafiók és a Calendar naptári szolgáltatással együtt. A tároláson kívül alkalmas szöveges dokumentumok, prezentációk és táblázatok online egyéni és közös szerkesztésére, miközben a szerkesztők chat-ablakban kommunikálhatnak is egymással.
  14. 14. A Microsoft tárhelyein a különböző dokumentumok szintén megoszthatóak, és több felhasználó által is szerkeszthetőek, azonban csak offline módon – a felhasználók saját irodai alkalmazásaival.</li></li></ul><li>Dokumentum-megosztás<br />OfficeLive<br />GoogleDocs<br />WindowsLive<br />
  15. 15. Kép- és video-megosztás<br /><ul><li>Az audio-vizuális tananyagok – fotók és videók – tárolása és megosztása az Interneten a számítógépfelhőknek (CloudComputing) – a keresőszolgáltatások után – szinte legkorábbi szolgáltatásai közé tartoznak.
  16. 16. Közülük a legnépszerűbb a Picasa és a Youtube, de sokan használják a Vimeo és a Flickr portálokat is.</li></li></ul><li>Kép- és video-megosztás<br />Youtube<br />Vimeo<br />Picasa<br />
  17. 17. Prezentáció-megosztás<br /><ul><li> A leggyakrabban használt oktatási anyagok – a prezentációk – tárolására és megosztására az Interneten legalkalmasabbak az erre a dokumentumformára szakosodott portálok.
  18. 18. A prezentáció-megosztó oldalak között – tapasztalataink szerint – az authorSTREAM portálon tárolt bemutatók adják vissza lejátszáskor az eredeti prezentáció képi és hanghatásait, áttűnéseit és diaváltásait.
  19. 19. De az egyszerűbb prezentációk megosztására alkalmas a Slideshare, és a Scribd portál is .
  20. 20. Újszerű, érdekes és látványos bemutatók online szerkesztését, tárolását és megosztását biztosítja a – magyar fejlesztők által létrehozott, de, sajnos, magyarul még nem tudó – Prezi portál .</li></li></ul><li>Prezentáció-megosztás<br />authorSTREAM<br />prezi<br />Scribd<br />slideshare<br />
  21. 21. Virtuális tanterem<br /><ul><li>A GoogleDocs és az authorSTREAM portálok biztosítják a tárolt prezentációk nyilvános vagy zártkörű bemutatását is, a nézőkkel folyó párhuzamos párbeszéd mellett – külön chat-ablakban.
  22. 22. Ha az előadó és a hallgatók között beszédkapcsolatra is szükség van, akkor párhuzamosan használhatjuk a Skype, vagy a Windows Live Messenger konferenciabeszélgetés szolgáltatását is.</li></li></ul><li>Virtuális tanterem<br />authorSTREAM<br />GoogleDocs<br />
  23. 23. Virtuális tanterem<br /><ul><li>Ennél sokkal életszerűbb előadásokra nyújtanak lehetőséget a WiZiQ és a DimDim virtuális-tanterem portálok.
  24. 24. Ezek a virtuális osztályterem valamennyi követelményét kielégítik.
  25. 25. Prezentációk, képek és videók bemutatása mellett „okostábla” lehetőséget, valamint élő beszéd- és videokapcsolatot biztosítanak az előadó és a hallgatók között.
  26. 26. Emellett, ezeknek a portáloknak kiegészítő szolgáltatásai közé tartozik a különböző témákat meghirdető tanárok, és az azokat kereső tanulók közötti kapcsolatok létrehozása is..</li></li></ul><li>Virtuális tanterem<br />authorSTREAM<br />GoogleDocs<br />WiZiQ<br />DimDim<br />
  27. 27. Virtuális tanterem<br /><ul><li>Érdekes online előadásokra ad lehetőséget a saját webkameránkról illetve egyéb hang- és képanyagunk élő televíziós közvetítésére specializálódott Ustream portál.
  28. 28. Az előadó számítógépére telepített „keverőpult” (Ustream Producer) segítségével lehet válogatni az adásba kerülő médiaanyagok között.
  29. 29. A hallgatókkal – a GoogleDocs és az authorSTREAM portálokhoz hasonlóan – párhuzamos chat-ablakban lehet tartani a kapcsolatot. </li></li></ul><li>Virtuális tanterem<br />authorSTREAM<br />GoogleDocs<br />WiZiQ<br />DimDim<br />
  30. 30. Blog<br /><ul><li>A számítógépfelhők legdivatosabb szolgáltatása, a blog alkalmazható az oktatási folyamatban is – a tanárok és a tanulók is vezethetnek saját, nyilvános, vagy zártkörű internetes naplót, amelyben szabadon kifejthetik gondolataikat a tanultakról, hallgatótársaikról és tanáraikról.
  31. 31. A legelterjedtebb blogszolgáltatók a Google által üzemeltetett Blogger, és az önálló Wordpress portálokon elsősorban szöveges – linkekkel és képekkel bővített – bejegyzések (ún. post-ok) szerepelnek</li></li></ul><li>Blog<br />Wordpress<br />
  32. 32. Blog<br /><ul><li>Vegyes – szöveget, képet és videoklipet tartalmazó – bejegyzések naplószerű megjelenítésére alkalmas a tumblr portál.
  33. 33. Egy oktatási csoport nyilvános hirdetőtáblájának alkalmas az egyszerűen szerkeszthető Wallwisher portálszolgáltatása.
  34. 34. De a legtöbb oktatásvezérlő (LMS) rendszer – például, a Moodle, vagy az Ilias – portál is biztosít a résztvevőknek egyszerű blogszolgáltatásokat.</li></li></ul><li>Blog<br />moodle-blog<br />Wallwisher<br />Wordpress<br />tumblr<br />
  35. 35. Közösségi portálok<br /><ul><li>A számítógépfelhőkben kialakítható közösségi szolgáltatások is hasznosíthatók az oktatás és a tanulás folyamatában – különösen hasznosak az így létrejövő közösségi kapcsolatok a hálózatalapú tanulásban.
  36. 36. A legelterjedtebb közöségi portálok közé tartozik a rövid, szöveges üzeneteket közhírré tevő (csiripelő) twitter,
  37. 37. illetve az ismerősök keresésére, és a velük való kapcsolattartásra szakosodott facebook és a magyar iWiW portál.</li></li></ul><li>Közösségi portálok<br />twitter<br />facebook<br />
  38. 38. Közösségi portálok<br /><ul><li>A különböző szakmák művelői közötti együttműködésre specializálódott LinkedIN közösségi portál is hasznos kapcsolatok létrehozását és fenntartását teszi lehetővé.</li></li></ul><li>Közösségi portálok<br />twitter<br />facebook<br />linkedIN<br />
  39. 39. Oktatásszervező rendszerek<br /><ul><li>A nagyobb cégek bérelhető, vagy megvásárolható oktatásszervező rendszerei mellett a számítógép-felhőkben sok szabadfelhasználású rendszer is található.
  40. 40. Ezek közül a legelterjedtebbek a Moodle és az Ilias, amelyeket már sok magyar felsőoktatási intézmény és távoktatással foglalkozó vállalkozás, sőt oktató is alkalmaz. </li></li></ul><li>Oktatásszervező rendszerek<br />
  41. 41. Önellenőrzés, ellenőrzés<br /><ul><li>A számítógép-felhőkben működő, oktatás-informatikai szolgáltatások közül több is lehetőséget biztosít az online önellenőrzésre és tanári ellenőrzésre is.
  42. 42. Készíthetünk online kérdőíveket a GoogleDocs alkalmazásával, amelyeket kitöltés és beküldés után külön táblázatban értékelhetünk.
  43. 43. Egyes virtuális-tanterem szolgáltatások, és a tanulásszervező rendszerek is biztosítanak tesztkészítési eszközöket.</li></li></ul><li>Önellenőrzés, ellenőrzés<br /><ul><li>Hatékony, érdekes és látványos teszteket készíthetünk olyan, speciális, szabadfelhasználású tesztkészítő programokkal, mint a Hot Potatoes és a Quandary</li></li></ul><li>Rendszergazdátlanok<br />A ZMNE Katonai Műszaki Doktori Iskolájában meghirdettem egy e-learning témát.<br />A tíz éve működő honlapom nem volt már alkalmas az interaktív távoktatásra. <br />Ezért a „felhők” között útnak indítottam egy Drupál motorral működő, Web-2 portált.<br />A portálon elindítottam egy távoktatási kurzust.<br />
  44. 44. Rendszergazdátlanok<br />A nagy keresőmotorok gyorsan felfedezték a portált, és - minden reklám nélkül -, viszonylag sok látogatót vonzottak a világ minden tájáról. <br />
  45. 45. Rendszergazdátlanok<br />Krisztina<br />Gyuri<br />A távoktatási kurzust sokan elkezdték - többen be is fejezték.<br />Végül összeállt egy kis csapat – a Rendszergazdátlanok klubja.<br />Velük a mai napig hetenként összejövünk a „felhők között”.<br />Az eredmény: több önálló és közös publikáció, illetve konferencia-előadás, háromdoktorandusz és négy önálló Moodle portál.<br />És nagyon sokat tanulunk egymástól.<br />Ildikó<br />Péter<br />Piroska<br />Aranka<br />
  46. 46. Rendszergazdátlanok<br />Krisztina<br />Gyuri<br />Ildikó<br />Péter<br />Piroska<br />Aranka<br />
  47. 47. Köszönjük a figyelmet!<br />Dr. Miskolczi Ildikó<br />Takács Aranka<br />Dr. Fórika Krisztina<br />Lengyel Piroska<br />Gerő Péter<br />Dr. Seres György<br />

×