geotermikus energia<br />Rövid bemutató a geotermikus energia-potenciálról a két európai területen: Toszkána és Magyarorsz...
Geotermikus Energia<br />Bevezetés<br />Alapok<br />Története<br />Geotermikus Energia Magyarországon<br />Geotermikus ene...
bevezetés<br />Megújuló energia<br />Korlátlan <br />Folytonos<br />A levegőt nem szennyezi<br />Nembocsátki CO2-t<br />Ki...
Alapok<br />A föld térfogatának 99%-a melegebb 1000 °C-nál és csak alig 0.1%-ának hőmérséklete alacsonyabb mint 100°C.<br ...
története<br />Legelőször a termálvizet alkalmazták,elsősorban gyógyászati, háztartási és pihenési célokra. A britanniai r...
története<br />Pesten a Városligetben kívánt hőforrást létesíteni, aminek sikerében sok szakember még 1877-ben is kételked...
története<br />A XIX. században a technika fejlődésével lehetővé vált a felszín alatt rejlő termikus erőforrások felfedezé...
Geotermikus Energia Magyarországon<br />A magyarországiátlagosgeotermikusgradiens 5-7 Celsius-fok/100 m közötti , mig a vi...
Geotermikus energia toszkánában<br />A geotermikus energia hasznosítása két területen található Toszkánában:<br />Larderel...
A geotermikus energia felhasználása<br />Napjainkban a geotermikus energiát számos<br />területen alkalmazzák, például:<br...
Geotermikushőszivattyú<br />Alacsony hőfokú rendszer <br />A hőszivattyút elsősorban lakások, közösségi épületek fűtésére,...
Szárazgőz erőmű<br />Magas hőfokú rendeszer – áramtermelés<br />Ez a típusú rendszer a gőz-dominált geotermikus területek ...
Bináris erőmű<br />Közvetett (segédközeges, binér) villamosenergia termelésről beszélünk, ha a feltörő fluidum alacsony ny...
1. Projekt: Geotermikushőszivattyú<br />Csináltam egy modellt a TRNSYS nevű szoftverrel <br />A modell magába foglalja az ...
2. Projekt: Szárazgőz erőmű<br />Megvizsgáltam a larderellói szárazgőz erőművet<br />A rendszer energia és exergia analízi...
3. Projekt: Bináris erőmű<br />Vizsgáltam egy fiktiv bináris erőművet, ami a magyar geotermikus hőforrást  tudja használni...
KÖSZÖNÖM  A  FIGYELMET !<br />A részletesebb leírást a szakdolgozatomban lehet megtalálni<br />Luca Madiai<br />luca.madia...
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Geotermikus energia projektek Toskánában és Magyarországon

611

Published on

Short presentation of my thesis on geothermal energy in Hungary and Tuscany - Budapest May 2010

Published in: Technology, Travel
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
611
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Geotermikus energia projektek Toskánában és Magyarországon

  1. 1. geotermikus energia<br />Rövid bemutató a geotermikus energia-potenciálról a két európai területen: Toszkána és Magyarország<br />Luca Madiai<br />Università degli Studi di Firenze <br />Dipartimento di Filologia Moderna – Area Ugro-finnica<br />Dipartimento di Energetica – “Sergio Stecco”<br />EötvösLorándGeofizikaiIntézet – Budapest <br />Budapest, Maggio 2010<br />
  2. 2. Geotermikus Energia<br />Bevezetés<br />Alapok<br />Története<br />Geotermikus Energia Magyarországon<br />Geotermikus energia Toszkánában<br />A geotermikus energia felhasználása<br />Projektek<br />
  3. 3. bevezetés<br />Megújuló energia<br />Korlátlan <br />Folytonos<br />A levegőt nem szennyezi<br />Nembocsátki CO2-t<br />Kitermelése viszonylag olcsó<br />“A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában viszont nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi.” – http://www.alternativenergia.hu/<br />
  4. 4. Alapok<br />A föld térfogatának 99%-a melegebb 1000 °C-nál és csak alig 0.1%-ának hőmérséklete alacsonyabb mint 100°C.<br />Geotermikus gradiens : a föld belseje felé a hőmérséklet növekszik<br />Értéke földi átlagban 3 °C/100 m (Magyarországon elérheti az 5-6 °C/100 m-t)<br />
  5. 5. története<br />Legelőször a termálvizet alkalmazták,elsősorban gyógyászati, háztartási és pihenési célokra. A britanniai római fürdővárosok a hévízforrásokat csőhálózat segítségével közvetlenül hasznosították. A rómaiak a hévizet a szem és bőrbetegségek kezelésére, míg Pompeiben az épületek fűtésére használták.<br />Széchenyi gyógyfürdő – Budapest<br />(1250 m - 76 °C) <br />Pompeifürdő - Olaszország<br />
  6. 6. története<br />Pesten a Városligetben kívánt hőforrást létesíteni, aminek sikerében sok szakember még 1877-ben is kételkedett, annak abbahagyását javasolták a magas költségek miatt, de Zsigmondy vállalta a kockázatot. A mélyfúrásos kút a mai Hősök tere közelében lett kiképezve. A megvalósítás keretében sok nehézség jelentkezett, ami többször a munkák ellehetetlenülését vetette fel, de Zsigmondy bízott tanulmányaiban és vizsgálataiban, és 1878-ben a 970,0 méter mély kút fúrását sikeresen befejezte. A lefúrt kútból feltörő hévíz a magas gáztartalom miatt forrni látszott, a magas oldott ásványtartalom miatt a szabadba kerülő víz mésztufa jellegű lerakódásokat, kiválásokat eredményezett. Ez a kút akkor Európában a legmélyebb fúrások közé tartozott. A munkákat sikeresen befejezve a kút naponta 1200 m³ 73,8 C°-ú vizet szolgáltatott.<br />ZsigmondyVilmos(1821-1888) –Bányamérnök<br />
  7. 7. története<br />A XIX. században a technika fejlődésével lehetővé vált a felszín alatt rejlő termikus erőforrások felfedezése és feltárása. Toscanában a természetes geotermikus energiát a bór és az ammónium vegyületek kinyerésére használták. Itt a geotermikus folyadékok voltak a legfontosabb bórforrások, míg a hőenergia mellékes volt.Az elektromos energia termelése 1904-ben indult meg Piero Ginori Conti herceg munkássága által és 1913-ban a larderelloi erőműben 250 kW energiát állítottak elő. A larderellói erőmű komplex jelenlegi teljesítménye meghaladja a 400 MW-ot és ezt egy fejlesztési program segítségével 880 MW-ra szeretnék növelni.<br />Franciaországban 1960 óta több mint 200 000 lakás fűtését oldják meg termálvíz segítségével. <br />Magyarországon a hetvenes évek óta föleg üvegházak fütésére használják <br />
  8. 8. Geotermikus Energia Magyarországon<br />A magyarországiátlagosgeotermikusgradiens 5-7 Celsius-fok/100 m közötti , mig a világátlagosértéke kb.3°C/100 m<br />A fenti termikus adottságok miatt 1000 méter mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot.<br />Jelenleg a geotermikus energiafogyasztás a teljes energiafelhasználás 0,28 százalékát teszi ki Magyarországon. <br />Geotermikus energiából Magyarországon nincs villamosenergia-termelés, miközben a legnagyobb kitermelők - az USA és a Fülöp-szigetek - évente 2-2000 MW energiát termelnek ki készleteikből. <br />
  9. 9. Geotermikus energia toszkánában<br />A geotermikus energia hasznosítása két területen található Toszkánában:<br />Larderello (632 MW – száraz gőz)nyomás: 4-7 MPaéshőmérséklet: 300-350°C<br />Monte Amiata (79 MW – melegvíz)<br />
  10. 10. A geotermikus energia felhasználása<br />Napjainkban a geotermikus energiát számos<br />területen alkalmazzák, például:<br />A mezőgazdaságban az üvegházak fűtésére<br />Lakások, lakótelepek fűtésére<br />Villamosenergia termelésre<br />A kutatásomban három projekttelfoglalkozom:<br />Geotermiklus hőszivattyúrendszer<br />Száraz gőz erőmű<br />Bináris erőmű (melegvíz felhasználásával)<br />
  11. 11. Geotermikushőszivattyú<br />Alacsony hőfokú rendszer <br />A hőszivattyút elsősorban lakások, közösségi épületek fűtésére, háztartási melegvíz előállitására és (fordított üzemmódban) az épületek hütésére használják. Alkalmazásának fontos feltétele, hogy az épület fűtési rendszere alacsony hőfokú (50°C vagy azalatti), pl. fal-vagy padlófűtés, legyen. Alapvetően 2 típusa van: vízkivétellel és vízkivétel nélkül történő hasznosítás. Utóbbi esetben fagyállóval kevert vizet keringetnek zárt rendszerben. <br />
  12. 12. Szárazgőz erőmű<br />Magas hőfokú rendeszer – áramtermelés<br />Ez a típusú rendszer a gőz-dominált geotermikus területek esetén alkalmazható, amikor a földböl tiszta gőz (folyékony víz nélküli) tör fel. A túlhevített 180-200°C-os, 0,8-0,9 MPa nyomású gőz néhány száz km/h-ás sebességgel érheti el a felszínt. A gőz áramtermelésre használható.A turbinán áthaladó gőz kitágul és meghajtja a turbina lapátjait ami a tengelyt forgatja meg és így elektromos áramot termel. <br />
  13. 13. Bináris erőmű<br />Közvetett (segédközeges, binér) villamosenergia termelésről beszélünk, ha a feltörő fluidum alacsony nyomású és hőmérsékletű (120-170 °C), mert a fluidum nem kerül közvetlenül a turbinára, hanem egy – a víznél alacsonyabb forráspontú -közegnek adja át a hőt. <br />Ez a munkaközeg általában szerves szénhidrogén (organic rankine cycle – ORC), vagy víz és ammónia keveréke (kalina ciklus).<br />Az áramtermelő geotermikus erőművek hatásfoka 10-15 %. Az energia 85-90%-a maradék, ún. ”Hulladékenergia” lesz hőenergia formájában. Azoban ennek a hőenergiának egy részét is hasznosítani lehet. <br />Jelentősebb elektromos teljesítményt leadó (több mint 10 MW) geotermikus erőműveket a jelenleg ismert technológiákkal csak 200 °C feletti hőmérsékletű rezervoárokból lehet termelni.<br />
  14. 14. 1. Projekt: Geotermikushőszivattyú<br />Csináltam egy modellt a TRNSYS nevű szoftverrel <br />A modell magába foglalja az épületet, a tartályt, a hőszivattyút és a földalatti hőcserélőt<br />A modell szimulálni tudja a külső hőmérsékletet és kezelni tudja a rendszer időbeli változásait (tranziens modell)<br />
  15. 15. 2. Projekt: Szárazgőz erőmű<br />Megvizsgáltam a larderellói szárazgőz erőművet<br />A rendszer energia és exergia analízisét az EES szoftverrel készítettem <br />A rendszer időben állandó (stacioner modell) és sok egyszerűsítést végeztem<br />A rendszer hűtőtornyot használ<br />
  16. 16. 3. Projekt: Bináris erőmű<br />Vizsgáltam egy fiktiv bináris erőművet, ami a magyar geotermikus hőforrást tudja használni<br />Az eredményeket összehasonlítottam a korábbi vizsgálatokkal <br />Különböző munkafolyadékokat vizsgaltam és hasonlítottam össze<br />0.3 és 1 MW közötti villamos energiát lehet előállítani<br />
  17. 17. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !<br />A részletesebb leírást a szakdolgozatomban lehet megtalálni<br />Luca Madiai<br />luca.madiai@gmail.com<br />

×