A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása , fejlődése
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Like this? Share it with your network

Share

A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása , fejlődése

on

  • 1,668 views

 

Statistics

Views

Total Views
1,668
Views on SlideShare
1,668
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
11
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása , fejlődése Presentation Transcript

  • 1. A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása , fejlődése Készítette: Kiss Dorottya Kommunikációelmélet Tanár: Forgó Sándor EKF, 2012.
  • 2. 1. A rádiózásról A rádiózás történetében két területet vizsgálunk: egyik a technikai feltételek alakulása, másik a rádiózás, mint kommunikációs folyamat értelmezése. Technikai értelemben a rádiózás, a hangok elektromágneses hullámokká átalakítását, azok végtelen számú vevőkészülékhez történő továbbítását jelenti. Kommunikációs folyamatként a rádiózás többnyire egyirányú folyamat, melyben az adó előre szerkesztett vagy élőben létrehozott hangzó tartalmak átkódolt jeleit eljuttatja az ismeretlen vevőkhöz, és ebbe a folyamatba a vevők rádiókészülékeikkel dekódolva a jeleket, tetszőlegesen kapcsolódnak be.
  • 3. 2. A rádió keletkezése A rádióhullámok felfedezése, a hangnak, mint jelnek átalakítása, továbbíthatóságának kérdései nélkül mai értelemben nem beszélhetnénk rádiózásról. Európában kezdetben a távközlés állami monopóliumára épült Állami felügyelettel, államilag szabályozott műsortovábbítással működött Az egyes országokban, a történelmi és kulturális hagyományok és a politikai berendezkedés függvényében különbözött a politika, az állam súlya a rádióban: a liberális angol modelltől a propagandagépezet részeként működő, „totálisan” államosított szócsőig terjed a paletta. A rádió jelentősége – függetlenül a televízió látványos térhódításától – ma is meghatározó. Ennek, többek között, az az egyszerű oka van, hogy míg a képernyőt figyelni kell, és helyhez kötött a néző, addig a rádió mobilizálható: a konyhától az autóig állandó társ. A rádió, mint a huszadik század egyik legnagyobb jelentőségű technikai vívmánya is folyamatosan nyerte el helyét és alakította ki sajátos tartalmi, műfaji repertoárját. Az 50-es években, amikor az agitáció, a pártpropaganda került előtérbe gyártották Magyarországon a néprádiókat, melyeken csak a két magyar adást lehetett fogni. Más adók műsorát tilos volt hallgatni. A világvevő készülékeket már a háború alatt be kellett szolgáltatni, tartva az „ellenség” híreinek hatásától.
  • 4. 3. A rádió fejlődésének állomásai 1887. Marconi vezeték nélküli távírók készít. 1888. Magyarországon a 31. tc. kimondja, hogy a villamosság útján való írás-, hír-, kép- és hangközvetítés állami monopólium. 1893. Reginald A. Fessenden Pittsburghben hangot közvetít, melyet meglepett hajós távírászok hallanak. 1893. Telefonhírmondó szórakoztató-információs műsorral jelentkezik Budapesten. A telefonhírmondó feltalálója Puskás Tivadar. 1894. Puskás halála után Popper István létrehozza a Telefonhírmondó Rt.-t, kiépíti a saját hálózatot. 1894. Marconi bemutatja a rádiót (wireless). 1895. Popov kísérletei. Később az orosz bürokrácia felőrli idegeit. 1896. Marconi szabadalmaztatja a vezeték nélküli (wireless) távírót (azaz magyarul a szikra távírót).
  • 5. 3. A rádió fejlődésének állomásai 1906. Elektronikus erősítő (audion néven), Lee De Forest találmánya. 1906. G. W. Picard feltalálja a detektoros rádiót. 1912. A Broadcasting Act az USA-ban: megkezdődhet a rádió (wireless) polgári alkalmazása. 1912. Charles Herold rádióamatőr San Joséban műsort szolgáltat. A fonográfról játszott műsort a közeli rádióamatőrök veszik. Ez volt az első kívánságműsor: az egyik műsorvezető felolvasta a gramofonok címeit, és ezek közül lehetett választani. 1924. Amatőrrádiós láz Budapesten. Rendelet a rádiókészülékek bejelentésére Magyarországon. – Március 15-én Apponyi Albert beszédet intéz a „mélyen tisztelt láthatatlan közönség”-hez. 1924. A csepeli 250 W-os adó kísérleti üzeme. A közvetítés a Posta Kísérleti Állomáson, egy bútorszállító kocsiból folyik. Detektoros vevők.
  • 6. 3. A rádió fejlődésének állomásai 1925. Kísérleti adások. A bemondó, Magyari Imre: „Halló, halló, itt a magyarországi Rádióhírmondó 2 kW-os leadóállomása az 565 m-es hullámhosszon.” 1926. David Sarnoff megalapítja az NBC-t, az RCA lemeztársaság rádióját. 1926. A BBC elindulása Nagy-Britanniában: nem adhat reklámot, előfizetési díjakból él. 1928. E. H. Armstrong kidolgozza az FM-moduláció elvét, melyet 1933-ban mutat be. 1933. Elindul Lakihegy 120 kW-os adója. 1933. Göbbels központosítja Németország addig független rádióállomásait. 1938. október. 30. Orson Welles H. G. Wells Világok harca (War of the Worlds) című művének élő rádióváltozatával tömegpánikot kelt New Yorkban. A rádiózás történetének legnagyobb hatású rádiójátéka.
  • 7. 3. A rádió fejlődésének állomásai 1939. Elkészül az Orion 933 rádióvevő-készülék. 1939. A magyar néprádiót az önköltségi árnál is olcsóbban, 24 havi részletre dobják piacra, s a 130 ezer megrendelésből csak 45 ezret tudnak kielégíteni. A falun még mindig detektoros vevőket használnak, mert nincs áram, a telepek ára pedig drága. 1939-45. Propagandaadások: a harc az éterben is folyik 1968. A fiatalok a BBC popzenei műsorát hallgatják Magyarországon. 1969. A Holdra szállás élő közvetítése. 1965. Megjelenik a szovjet gyártmányú hordozható Sokol rádió. 1986. Elindul a Danubius, az első magyar kereskedelmi rádió. Az adás elsősorban a hazánkba látogató turistáknak szól, német nyelven, a nyugati URH-sávban.
  • 8. 3. A rádió fejlődésének állomásai 1993. A Szabad Európa Rádió beszünteti magyar adását. 1999. Műholdas digitális rádió. 1999. Már 3 ezer rádió műsorát lehet élőben hallgatni az Interneten. 1999. Az Újvidéki Rádió adóit lebombázzák. 1999. FM-rádióval egybeépített mobiltelefonok. 2000. Kísérletek a „digitális AM”-mel, a DRM-rádióval. Digitális műholdas rádió 50-100 csatornával. 2000. Coca-Cola-reklám a zimbabwei rádióban. 2000. A csak internetes rádiók már a harmadik világban is megjelennek.
  • 9. 4. A rádió és a rádióhallgató A rádió jelentősége ma is meghatározó, ugyanis általa az információ befogadása nem helyhez kötött. A tudatos rádiózás mellett általánossá vált a háttérrádiózás, és ehhez a rádióműsoroknak is alkalmazkodni kellett. A beszélgetések pörgősek, komolyabb dolgokról igazából csak a közszolgálati rádiókban és a késő esti órákban esik szó, amikor annak a rétegnek, melyet valóban érdekel az aktuális téma, van ideje leülni és csak a rádióra koncentrálni. Néhány közszolgálati rádió kivételével, a rádiók leginkább a hírek közlésére, reklámozásra és zenehallgatásra szakosodtak. A történetmesélés, vagyis a rádiójátékok, mára már szinte teljesen eltűntek az éterből.
  • 10. 5. A rádió, mint tömegkommunikációseszköz A tömegkommunikációs eszközök legfontosabb közös jellemzője a tömegszerűség és a vele együtt járó demokratizmus, a technikai berendezések segítségével történő tartalom előállítás és megsokszorozás. A rádió esetében a tartalom megsokszorozásán a jelek sugárzását értjük. Ma sok rádió az egész világon hallgatható. Az Internetes rádiózással akár a lokális adók is bekapcsolódhatnak a globális rádiózásba. A tömegkommunikáció tartalmi vonatkozásai összetettek. Része úgy a tájékoztatás, mint a szórakoztatás, művelődés és a politikai és fogyasztói manipuláció. A rádió sem kivétel ez alól.
  • 11. 6. A rádió jövőjét biztosító tényezők Nagy előnye, hogy nem helyhez kötött a befogadás, sok tevékenység végezhető aközben, ha valaki rádiót hallgat. Ez az előnye sokáig meg fog maradni, hiszen hiába gyors és mobil az Internet használata is, de a legfontosabb érzékszervünket köti le, a szemünket, mely nélkül a térben mozogni, ténykedni lehetetlen. Gyors, olcsó, hatékony, könnyen tud reagálni minden változásra és eseményre A rádiózás, szemben minden látásra és hallásra egyszerre alapozó médiummal (film, tévé), nem kényszeríti a befogadót teljes passzivitásra. A hallott dolgokat el kell képzelni, így a befogadó rákényszerül képzelete működtetésére a gondolkodásra. Megfigyelhető a szakosodás, a specializáció. Műfajcsaládokon belül is tovább tagolódott a tematikus lebontás. Pl. a zene terén könnyű-, komolyzene, könnyűzenén belül akár korszakonként folytatódott az osztódás. Megteremtette, és állandóan fejleszti a regionális és lokális rádiózást, sőt, ma már nem ritka az egyszemélyes rádió főleg az Interneten. Ennek a jelenségnek a mozgatója talán összefügghet a „Ha én egyszer kinyitom a számat…” – jelenséggel, vagyis a kisemberek, csoportok szándékaikat, véleményüket így oszthatják meg a „világgal” vagy a címzettekhez így vélik eljuttatni üzenetüket. Rádiózásban sokkal könnyen megteremthető az interakció. Ha van pl. nálunk mobiltelefon, elegendő technika áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy alkalomadtán egy műsor részesei legyünk.
  • 12. 7. A televízió története A televíziózás története is összeköthető azzal a technikai folyamattal, melynek lényege a jelek átalakítása elektronikus jelekké, azok továbbítása, majd egy dekódolásra alkalmas eszköz segítségével az ember számára újra érzékelhető jellé, esetünkben kép- és hangjelekké történő visszaalakítása.
  • 13. 7. A televízió története 1884. Németországban Paul Nipkow kifejleszt egy készüléket, mely képes arra, hogy egy fotocellával a képet elektromos jellé alakítsa át. Ennek alapja egy spirálisan lyukakkal ellátott lemez, mely a kép és egy szeléniummal bevont felület között forog, lehetővé téve a kép felbontását fénysugarakra. A szerkezet másik végén az elektromos jel ismét fénnyé alakult, és egy hasonló korong képpé alakítja a tárgyat. Az (opto)mechanikus képátvitel – Nipkow tárcsa. 1884.
  • 14. 7. A televízió története 1897-ben Németországban Karl Ferdinand Braun kifejleszti a katódsugárcsövet. Ez egy különleges vákuumcső, mely képeket jelenít meg fluoreszkáló felületen elektromos sugár hatásra. A képernyők ma is ezen elv szerint működnek. Karl Ferdinand Braun és az általa kifejlesztett katódsugárcső
  • 15. 7. A televízió története Magyarországon Mihály Dénes 1919-ben a Telefongyár laboratóriumában végzett sikeres kísérleteket képek elektromos úton történő továbbítására, majd ugyanő 1928-ban már a német posta kiállításán mutatta be a telechort, a televízió ősét. Egy év múlva a Berlin-Witzlebeni rádióállomás rendszeresen kezdett sugározni mozgó képeket. Ekkor már mesterséges fényforrás nélkül sikerült emberek képeit átvinni, még este is. Másodpercenként mintegy 10 képet sugároztak, képenként 1800 képpontot. Ami 3 személy arcának a képtávírónál élesebb átvitelét tette lehetővé, mivel az egymást követő képek mintegy „kiegészítették” egymást. Mihály Dénes és Telechor készüléke
  • 16. 7. A televízió története 1923. december 19. Az Egyesült Államokba kivándorolt orosz fizikus, Vladimir Zworkyn elkészíti az elektronikus ikonoszkópot, mely az első tévékamera. Az elektronikus képletapogatással működő képfelvevő mellet Zworykin képmegjelenítő csövet is készít – a kineszkópot, mely az első képcső volt. Ugyanekkor készítették az első televíziókészüléket elindult az első rendszeres, nyilvános televíziós adás az USA-ban. Zvorykin az általa fejlesztett ikonoszkóp modellekkel
  • 17. 7. A televízió története 1925. Zvorikin bejegyzi a színes tv szabadalmát. 1926-ban szabadalmaztatta teljesen elektronikus televízió rendszerét Tihanyi Kálmán. Ez bár felületesen nézve hasonló a korábban javasolt katódsugárcsöves megoldásokhoz, működési koncepciója épült, mely a töltéstárolás elve néven vált híressé. A korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkozó találmányt, bár a Telefunken és Siemens cégek igen lelkesen fogadták, végül mégis a mechanikus televízió továbbfejlesztése mellett döntöttek. A Tihanyi-féle töltéstárolás elvén működő katódsugárcső
  • 18. 7. A televízió története 1929. A berlini rádiókiállítás szenzációja a képrádió. Itt mutatják be Karolus, Mihály Dénes és Baird különféle mechanikus rendszereit. Utóbbi kettő a Nipkow-tárcsát használja, a kép 1000-2000 képpontból áll, ennél többet a 9 kHz-es sávszélesség (középhullámon) nem is tett lehetővé. Baird mechanikus televíziója
  • 19. 7. A televízió története 1931. Manfred von Ardenne sikeres kísérleteket végez a teljesen elektronikus képátvitellel. Ugyanakkor Zvorykin megszerkeszti az első használható képfelvevő csövet. 1935. Berlinben megkezdik az első rendszeres, csak elektronikus tévéadások (előzőleg filmszalagra vett műsorral) a Paul Nipkow-ról elnevezett adóval. 1936. Fontos év a televízió történetében: már közvetítést adtak a berlini olimpiáról: megkezdte kísérleti adásait Londonban a BBC, és az USA-ban is sugároztak képeket a New-York-i Empire State Building tetejéről, 1938-ban. Mégis az igazi „tévé- civilizációról”, úgy kontinensünkön, mint Amerikában, csak a második világháború lezárását követő időszaktól beszélhetünk. 1936. Angliában kísérleti adások 240 soros Baird-, illetve 405 soros Marconi- rendszerben. Az első adás a BBC-nél Adele Dixon Television című számával indult. 1937. Angliában beindul a Marconi-rendszerű adás a koronázási ceremónia közvetítésével. 1939. április. A New York-i világkiállításon az RCA pavilonja a szenzáció, ahol az NBC zárt láncú műsorát nézhetik a látogatók. 1948. John Walson koaxiális kábellel kollektív antennát szerel – az első kábeltévé- hálózat (CATV – USA): Community Antenna Television. 1949. Színes tv az RCA gyártól az USA-ban, mely visszafelé nem kompatibilis. 1949. Az NTSC (National TV System Committee) kidolgozza a színestévé- szabványt.
  • 20. 7. A televízió története 1957. A Magyar TV hivatalosan megkezdi adását a május 1-jei felvonulás közvetítésével. 1959. Telefonhívás az MTV-stúdióba: „Könyörgöm, várjanak még pár percet a film kezdésével, a vendégeim kicsit késnek!” 1962. Telstar-1: az első tévéközvetítés az USA és Európa között. 1965. Képek a Marsról – épp kráteres felszínt mutattak, ami alapján eleinte azt hitték, hogy a felszín a Holdhoz hasonló (Mariner 4) 1969. A Holdra szállás élőben. Az MTV 2 indulása. 1972. Az első fizetős kábeltévé, az HBO (Home Box Office) Wilkes-Barre- ban, Pennsylvaniában. 1980. Elindul a CNN amerikai hírcsatorna. Első adását 2 millió kábeles néző láthatta. 1984 körül. Sony hordozható tv: Watchman. 1987. Az Egyesült Államokban a háztatások fele kábeltévé hálózatokhoz van csatlakoztatva; 1988. Astra műhold. 1988. Magyar tévéműsor.1988. Kábeltévé Székesfehérváron műholdas műsorokkal. 1991. a CNN élőben közvetít az Öböl-háborúról, azonban a nagy cégek lemondják reklámaikat a háborús képek miatt. A CNN több millió dollárt veszít; 1993. V-chip34 az erőszakot közvetítő tévéadások kizárására; az USA-ban 1993. az amerikai háztartások 98 %-ban van tévé;
  • 21. 7. A televízió története 1995. a Sony bemutatja lapos TV-készüléket; 1992. A Duna TV 1992. december 24-én kezdi meg rendszeres adását az Eutelsat II. F3 műholdján. II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszönti az első magyar műholdas adás nézőit. 1994. HDTV az USA-ban. 1995. a DBS (Direct Broadcast Satellite) tévéhálózat; 1996. TBS (Turner Broadcasting System) a világ legnagyobb médiabirodalma; 1996. A Sony web-tv-je. 1990-es évek. Plasma tv. Az óriási, lapos képcsövű tv-k megjelenése 1997. Az MTV 2 adása műholdra kerül. Elindulnak a magyar országos kereskedelmi tévéadások (RTL Klub és tv2). 1999. A digitális műholdas vétel elterjed (BSkyB) Nagy-Britanniában. 1999. Az első DVB-T, digitális földi tévéadás Budapesten. 2000. Kísérletek a digitális DVB-((Digital Video Broadcasting: digitális videó – műsorszórás), tévével. Az USA-ban 100, Magyarországon 50 csatornás hálózatok.
  • 22. 8. A tömegkommunikáció csoportosítása McLuhan alkototta meg mintegy négy évtizeddel ezelőtt. McLuhan felfogásában „hűvös” médium – mint az élőbeszéd, a kézirat vagy a televízió – több aktivitást kíván meg a címzettől, mint a „forró” médium. Ha a médium magas fokon meghatározza az információt, a címzett részvétele a befogadásban csekély. Ha viszont a médium csekély intenzitású, a részvétel magas fokú lesz. A redundáns, szituációhoz kötődő élőbeszéd, illetve az egyéni betűformákkal teli kézirat a befogadó alkotó figyelmét igényli, míg a megszerkesztett rádió- és fonográfszöveg készen szállít mindent. A nyomtatást azért sorolja a „forró” médiumok közé, mert „képélessége” nagyobb, mint a kéziraté, tehát „készen van”, nem kell silabizálni. A fenti gondolatmenet alapján meglepő a számunkra a film és a televízió külön kategóriába sorolása. Az elkülönítést McLuhan a film és a televízió (korabeli) képminőség-különbségére alapozta.
  • 23. 9. A televízió közvetítő struktúrájáról A tévé is kezdetben „képesített rádióként”, illetve egyfajta színházként kezdte pályafutását. a tartalmi és elektronikus aspektusokat mellőzve érdemes áttekinteni René Berger gondolatait, aki a közvetítő struktúrát a következőképpen foglalta össze: Makro-tévé: 2-3 adó sugároz passzív fogyasztók milliói számára, a nézőknek a műsorra alig van befolyásuk. Előnye: széles választékú sokrétű programkínálat, amely sokak igényeit veszi figyelembe. Mezo-tévé: ahogyan az USA-ban részben már megvalósították, az NSZK-ban pedig még a megvitatás stádiumában van. Számos adó működik, amelyet a nézők bizonyos mértékig befolyásolhatnak, amennyiben a műsor a nyilvánosság számára hozzáférhető. Ezeknél fennáll a gazdasági érdektől való függőség veszélye és a kínálat felaprózódása. Mikro-tévé: A videó, ahogyan mi értelmezzük, mint gyártási és elosztási lehetőség az egyéntől az egyénhez, a kisebbségtől a kisebbséghez. Bárki készíthet műsort, a kazettát postán elküldheti és azt bármely címzett lejátszhatja. Ide tartoznak a legtöbb művész és videócsoport kis, hordozható berendezései. Ez a „globális falu” eszméje, amelyben mindannyian egymással kommunikáló kreatív szomszédok vagyunk.
  • 24. 10. A televíziózás jövője A televíziózásra is nagy hatást gyakorolt a digitalizáció. A hatás már érzékelhető. Záros határidőn belül az analóg televíziózást ki fogja szorítani a digitális televíziózás, minek tartalmi, műfaji következményei is lesznek. A technikai változások elsősorban a jelminőségre, a tartalom feldolgozás és továbbítás sebességére valamint a befogadási körülmények bővülésében lesz mérhető leginkább. A digitális jel, ha megfelelő az átviteli keresztmetszet, jelveszteség nélkül kezelhető, továbbítható. A tartalom feldolgozás is gyorsul, a szalagos kamerák kezdenek kiszorulni, már ma is sokféle mobilis szerkesztő berendezés, műholdas mobil bejátszók léteznek. Akár az esemény helyszínéről kész anyag küldhető a tévétársaság székhelyére. Nagyobb szerepet kapnak már most is a nem hivatásos kommunikátorok, vagyis a nézők is, hiszen akár otthonról feltölthetnek tartalmakat az Interneten keresztül. Az Internet, a tartalmak tárhelyeken történő szerepeltetése befolyást gyakorol a befogadási körülményekre. Ma is megvalósítható már, hogy akár a természet lágy ölén élőben vagy archívból megnézzünk pl. egy híradót. Természetesen mindezeknek műfaji következményei is vannak. A tévéalkotóknak mindezekkel számolniuk kell, és létre kell hozniuk olyan tartalmakat, ki kell találni új műfajokat, amelyek mondjuk egy vonat csatlakozásának megvárásának körülményeire, mint befogadási körülményre adaptáltan fogyaszthatók. A tárolt tartalmak felhasználási lehetőségei még nem rajzolódtak ki teljesen, de feltételezhető, hogy megvalósulhat a személyre szabott televíziózás. De valószínű, azért nem fog kiveszni a klasszikus tévézési forma sem, melynek az a lényege, hogy este leülünk a készülék elé és megnézzük, mi is a kínálat. Ez a stratégia az emberi lustaságra épít. Mindig lesznek olyan tévézők, akik nem veszik még azt a fáradságot sem veszik, hogy saját programot állítsanak össze és töltsenek le a tévétársaságok tárhelyeiről.
  • 25. Köszönöm a figyelmet!