Your SlideShare is downloading. ×
Misik Tamás - Ornitológia, EKF, Környezettan BSc
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Introducing the official SlideShare app

Stunning, full-screen experience for iPhone and Android

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

Misik Tamás - Ornitológia, EKF, Környezettan BSc

521
views

Published on

Published in: Education

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
521
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
3
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide
  • Először is azt kell tisztázni, hogy mi is az az utódgondozás. A fent említett úriember definíciója a következő: Az utódgondozás olyan viselkedés, ami növeli az adott utód túlélési esélyeit, és így a szülő szaporodási sikerét, azonban csökkenti a szülő későbbi szaporodási kilátásait. Ez azért van, mert a szülőknek nincs korlátlan ideje és energiája, tehát amennyi időt és energiát az utódba fektetnek, azt a későbbi szaporodási lehetőségektől veszik el. Ennek fényében könnyen belátható, hogy csak akkor alakulhat ki fejlett utódgondozás, ha az utódgondozás miatt megnövekedett szaporodási siker nagyobb, mint amennyire csökken a későbbi szaporodási siker.
  • Az utódgondozás nem jellemző a gerinctelenekre. Vannak természetesen kivételek is, mint ahogy a fent említett példák is mutatják, azonban az utódgondozás kétség kívűl a gerincesekre jellemző viselkedés. Ide is említettem néhány példát.
  • Az általános megfogalmazás szerint utódgondozás inkább a K-stratégista álltokra jellemző. Ezeknek az állatokoknak jellemzője, hogy többször szaporodnak, azonban kevés, nagy méretű utódot hoznak létre, melynek hosszú az élettartama, és inkább ezen utód gondozásába fektetnek a szülők energiát, mintsem magába a szaporodásba. Az r-stratégista állatok neve a „ráta” szóból ered, ami tisztán mutatja, hogy a stratégiájuk alapja az, hogy rengeteg, apró termetű utódot hoznak létre, amelyeket nem nevelnek, mert nem az neveléssel biztosítják azt, hogy fenn maradjon a genetikai információ, hanem a nagy számú utóddal. Ezek az utódok nem élnek sokáig, de hamarabb válnak ivaréretté, mint a K-stratégista állatok utódai.
  • Mi segítheti elő a fejlett utódgondozás kialakulását? Felírtam ide három tényezőt. A nagy predációs nyomást azt hiszem, nem kell magyarázni. Ha túl sok a ragadozó, szükség van egy gondozó szülőre, hogy az utódoknak esélye legyen túlélni. A ritka és specializált források. Ehhez példának írtam a nagy testű ragadozó madarakat. Ezeknek a madaraknak hatalmas területeket kell bejárniuk táplálék után kutatva, így mindkét szülőre szükség van ahhoz, hogy a fiókák megfelelő mennyiségű táplálékot kapjanak és életben tudjanak maradni. Az extrém körülményekre pedig jó példa a császárpingvin.
  • Az utód-diszkrimináció az utódok megkülönböztetését jelenti a többi fajtárs utódjaitól . Ez a viselkedés csak olyan fajoknál alakult ki az evolúció során, melyeknél van lehetőség arra, hogy a szülők más utódját etessék. Ilyenek a telepesen fészkelő madarak. Ennek a témának a bemutatására igen jó példa a parti fecske-durva szárnyú fecske példája. Ez a két faj közeli rokonságban áll egymással. Nagyon hasonlóak egymáshoz, és emellett azonos helyeket is kedvelnek, azonos helyeken fészkelnek. Az egyetlen különbség az, hogy míg a durva szárnyú fecske párokban költ, addig a parti fecske telepesen költ. Emiatt a parti fecskéknél az evolúció során kialakult egy egyedi hangkészlet, amely az adott fecskét jellemzi, és a szülők ez alapján meg tudják különböztetni a saját fiókáikat más ok fiókáitól. Erre a durva szárnyú fecskék nem képesek, de nincs is rá szükségük. Erre az esetre is van speciális ellenpélda. A pelikánok is telepesen fészkelnek, mégsem alakult ki náluk utód-diszkrimináció. Ennek is meg van az oka. Ugyanis a szülők nem csak egy-egy fiókát etetnek, hanem lerakják a táplálékot, melyet a fiókák megosztanak egymással. Így nincs szükség arra, hogy a szülők meg tudják különböztetni a saját fiókáikat a többi fiókától.
  • Transcript

    • 1. Ornitológia előadásdefiníció és történelem
    • 2. Ornitológia tudománya• ornitológia (Ornithology),• ornitológus,• ornitoszkópia (jóslás),
    • 3. Ornitológia hazai története• tudományos madártan hazai megalapítója Petényi János Salamon (1799-1855), aki gerinces állatokkal foglalkozó zoológusként 1834-ben a Nemzeti Múzeum alkalmazásába került; a madarak életmódjának kutatását is elkezdte azok természetes élőhelyén;• 1879: Országos Erdészeti Egyesület székesfehérvári évi közgyűlésén szorgalmazták egy madártani törvény megalkotását;• 19. század utolsó évtizedeiben a magyar madártan a világ élvonalába került;
    • 4. Ornitológia hazai története• az első Nemzetközi Madártani Kongresszust éppen Bécsben rendezték 1885-ben, ennek folytatásaként, a másodikat Budapesten rendezték meg 1891-ben;• 1906: nemzetközi madártani egyezményt törvénybe iktatják;• 1906: miniszteri rendelet a Madarak és Fák Napja megünnepléséről;
    • 5. Ornitológia hazai története• 19. század végén a magyar madártan hazai kutatásainak fő mozgatója Herman Ottó (1835-1914) volt, a nemzetközi munka terén pedig Madarász Gyula (1858-1931), a Nemzeti Múzeum Madárgyűjteményének akkori vezetője;• Herman Ottó 1893-ban megalapíthatta a Magyar Madártani Intézetet is, akkor még Magyar Ornitológiai Központ néven.• Mint madarakkal foglalkozó állami intézmény, a maga nemében, a világon elsőként Magyarországon alakult;
    • 6. Ornitológia hazai története• Herman Ottó az intézet alapítása után megindítja annak neves szakfolyóiratát is, az AQUILA-t, mely azóta is folyamatosan megjelenik;• Chernel István (1865-1922) még a 19. század utolsó éveiben megírta, azóta is fontos tudományos forrást képező munkáját, a Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre-t; 1919-ben a kormány megbízásából tervezetet készített a madarak nemzetközi védelmének ügyében;
    • 7. Ornitológia hazai története• 20. század első feléből Csörgey Titusz és Schenk Jakab neve érdemel említést. Csörgey a gyakorlati madárvédelem megalapozója hazánkban, Schenk viszont sok más mellett a madárvonulás kutatásban szerzett hallatlan érdemeket;• II. világháború éveiben, Budapest ostroma során a Madártani Intézet gyűjteménye és összes tudományos anyaga is mind elégett;• Beretzk Péter 1963-ban az országban elsőként madártani szakkört szervez a köréje gyűlt fiatalokból;
    • 8. Ornitológia hazai története• 1971-ben az 1961-es kormányrendeletet módosítják, nemzetközi elismerést kiváltó intézkedése 319 madárfaj védetté nyilvánítása;• Radetzky Jenő Agárdon létrehozta a Chernel István Madárvártát, mint középiskolai tanár, később, mint nyugdíjas, hosszú évtizedeken keresztül az ifjúság madárvédelmi és természetvédelmi nevelésében játszott jelentős szerepet;• jelenleg a hazai madártani kutatások elsősorban a Magyar Természettudományi Múzeumban, a Madártani Intézetben, egyes egyetemeken, s a nemzeti park igazgatóságokon folynak;
    • 9. Ornitológia hazai története - MME• Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME politikától független társadalmi szervezet;• aktívan részt vesz az ifjúság természetvédő szemléletének kialakításában, természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadást nyújt;• együttműködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel;• Kelet-Európa legnagyobb társadalmi természetvédelmi szervezete, 6800 tagdíjfizető, 28000 belépett tag;
    • 10. Ornitológia hazai története - MME• MME tagjai 32 területi szervezet és 5 szakosztály (ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi, hüllő- és kétéltűvédelmi, gyűrűző- és vonuláskutató, valamint lepke- és szitakötővédelmi) keretében tevékenykednek;• teljes a lefedettség;• Szonda Ipsos felmérés szerint a felnőtt lakosság 68%- a hallott már egyesületünkről, 86% támogatja a természetvédelem ügyét;• Madármegfigyelő Napon 2001-ben hazánk a helyszínek és a megfigyelt madarak számát tekintve az első, a résztvevők számát tekintve a második helyen végzett az európai országok között;
    • 11. Ornitológia hazai története - MME• MME a BirdLife International magyarországi partnere. A BirdLife International - amelyet 1922-ben Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven alapítottak - a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi szervezet, több milliós tagsággal rendelkezik;• egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben dönteni;• egyesület tagságának jelentős részét gyerekek, illetve családok alkotják;
    • 12. Ornitológia gyakorlatgyakorlati madárvédelem
    • 13. Madárvédelem• gyakorlati madárvédelem a leghasznosabb madárfajokat fészkelési lehetőségek,• (mesterséges fészekodúk kihelyezése, fészkelésre alkalmas bokrok, cserjék ültetése, azok nyesése, vadmenedékek, ún. remizek létesítése stb.) biztosításával,• nyáron vízszegény vidéken madáritatók, télen pedig a téli etetés rendszeresítésével az erdő, gazdaság, park vagy gyümölcsös területén megtelepíti
    • 14. Madárvédelem• madártelepítés legfontosabb eszközei a mesterséges fészekodúk, amelyek elsősorban a természetes harkályodúk utánzatai,• különböző odúlakók testnagyságának és fészkelési igényeinek megfelelően, különféle nagyságban és formában fatönkből, újabban eternitből, gyári úton készülnek;• kihelyezésükkel, majd időszakos ellenőrzésükkel a rovarirtó, hasznos fajok megtelepíthetők a rovarkárok megelőzhetők;
    • 15. Mivel etessünk?• etetőket szélárnyékos helyen, sűrűbb növényzet közelében helyezzük ki, hogy a madarak a ragadozók elől menedéket találjanak,• a hideg idők beálltával meg kell kezdeni az etetést, amelyet a nagy hidegek és a hótakaró teljes megszűntéig kell folytatni;• madáreleség magas kalória tartalmú legyen, tehát olajos magvak (tökmag, napraforgó), bőrös, sótlan szalonnahulladék, marhafaggyú, v. ún. madárkalács (olajos magvak és olvasztott faggyú keveréke).
    • 16. Mivel etessünk?• kertben kendermaggal és lisztes magvakkal ne etessünk, mert az a verebeket szaporítja,• fekete rigónak, vörösbegynek konyhahulladék adható (főtt hús, zöldség, krumpli stb.), a maradékokat hótól tisztán tartott helyre, a földre kell szórni,• kenyeret, egyéb tésztafélét csak annyit kell adni, amennyi egy nap alatt elfogy, mert megsavanyodva bélhurutot okoz
    • 17. Odúprogram• fogyatkozó természetes fészkelő üregek és fészkek ellensúlyozására kezdték meg az odú és láda programot,• az Egyesület leginkább a kék vércse, vörös vércse, szalakóta és az erdei fülesbagoly számára helyez ki ládákat, odúkat,• 2002-ben és 2003-ban összesen több mint 350 odú kihelyezésével segítették e ritkuló fészkelőket,• 2002-es kísérleti évben kihelyezett ládákban, odúkban sikeresen költöttek a kék vércsék (Péteri- erdő);
    • 18. Odú típusok• méret szerint: A, B, C, D;
    • 19. Madáretető Fatörzs -dróthálós erdeifenyő • teteje levehető, az oldalára vágott három etetőnyíláson férnek a madarak az eleséghez. • A belsejében drótháló tekercs biztosítja, hogy a mag ne potyogjon ki! • A drótháló szembősége napraforgómaghoz tervezett
    • 20. Madáretető-Ablak• Ablakpárkányokba helyezhető etető, kisebb mennyiségű mag tárolására, napi feltöltésre
    • 21. Madáretető-Dúc• Impozáns megjelenésű nagyméretű madáretető!• Kertekbe, parkokba, iskolák-óvodák, közintézmények kertjébe ajánlott!• Az alsó részén elhelyezett négy bebúvója galamb- és verébmentessé teszi,• mely az elhúzható oldalüvegek használatával módosítható.
    • 22. Madáretető-Önetető• Kertekbe, üdülőkbe, iskolák-óvodák udvarába ajánljuk! Kb. 2-heti mag fér a tárolójába (20 kg mag).• Ennek az újabb verziónak plexiből van az oldalfala, így a magszint látható benne
    • 23. részvétel• egyes fajoknak az élőhelyek megvédése és természetszerű kezelése mellett külön intézkedésekkel is segítenek,• önkéntesek (tagok) részt vehetnek az állományok számlálásában, tartózkodási helyeik felderítésében,• mesterséges fészkelő helyek elkészítésében és adott fajt veszélyeztető tényezők meghatározásában és elhárításában;
    • 24. Túzok program• 1996-ban beindított program keretében a déli pusztákon 20-30 hektár lucerna és 30-50 hektár repce telepítéséhez ingyenesen biztosítják a vetőmagot a gazdálkodóknak,• a vetés a javasolt túzokos élőhelyen történjen, továbbá a művelést és a betakarítást szigorú szabályok mellett, a túzok élettevékenységének figyelembe vételével végezzék el;
    • 25. Túzok program• hortobágyi túzok-populáció nagy része a HTE által finanszírozott repceföldeken telelt át az utóbbi években,• igazán kemény teleken a repceföldekről történő hó eltakarításról és további táplálék (káposztalevél) kihelyezésével is segítik a túzokokat;
    • 26. Kis lilik program• a megmaradt európai populáció jelentős hányada tartózkodik a Hortobágyon az őszi gyülekezés során,• 1993-tól minden évben felmérik pontos hortobágyi állományát (jelenleg kb. 60 példány),• eleinte két jelentősebb gyülekezőhelyen csoportosult (Hortobágy-Halastó, Virágoskúti- halastó),• a Dinnyés-mocsár létrehozása óta ezen a területen is rendszeresen időznek a nálunk tartózkodó madarak;
    • 27. Kis lilik program• kis lilik táplálékában jelentős mennyiségben szerepelnek a frissen sarjadó szikes pusztai füvek hajtásai,• ezért 1996-ban egy 10-15 hektáros árasztást készítettek a faj számára Cserepes-pusztán,• majd 1999-ben létrehozták a Dinnyés-lapos élőhely- rehabilitációt a védett területen belül, hogy a madarak ne repüljenek ki a vadászati tilalom alá nem eső területrészekre táplálkozni;
    • 28. Ragadozómadár-védelmi program• 2001-ig Darassán, majd 2002-től a Hortobágy faluban (Körszín) állandó kiállítással hívják fel a figyelmet a ragadozómadarak védelmének fontosságára, ahol a látogatóknak ismeretterjesztő előadásokat is tartanak,• télen főleg réti sas etetését végzik;• Darassán létrehoztak egy egész évben működő etetőállomást is a nagyobb testű ragadozók számára,• mesterséges fészkeket, fészkelő ládákat stb. helyeznek ki;
    • 29. HTE címermadara, a csíkosfejű nádiposzáta• csak a Hortobágyon fészkel, különösen a Nagyiváni- és Kunmadarasi-pusztákon,• nemzeti park védett területei és árasztásai hosszú távú védelmet és megfelelő költőhelyet biztosítanak a lassan gyarapodó állománynak,• újabb költőhelyét találták a Borsósi-réten, és minden évben ellenőrzik a potenciális fészkelőhelyeket, ahol minden emberi beavatkozást (legeltetés, kaszálás) korlátozni kell;
    • 30. Madarak (Aves)testfelépítése és élettana
    • 31. Madarak (Aves): – meszes héjú tojással szaporodó gerinces állatok – testhőmérsékletük viszonylag magas és állandó – mellső végtagjaik szárnyakká módosultak – testüket tolltakaró borítja, melyek bonyolult felépítésű, könnyű szaruképletek ← vízhatlan, jól szigetelő + lehetővé teszi a repülést
    • 32. Madarak (Aves): – csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak – fogak nincsenek, a szájnyílást az arccsontokhoz és az alsó állkapocshoz kapcsolódó szaruképletek, a csőrkávák veszik körül – nagy, négyüregű szív + tüdejükhöz légzsákrendszer kapcsolódik – a Föld valamennyi tengerén és szárazföldjén előfordulnak, közel 9700 madárfaj ismert
    • 33. Csontváz• madaraknak kétkoponyatípusát különböztetjükmeg: a futómadarakra éstinamukra jellemzőpaleognath és a repülő madarakra,valamint a pingvinekrejellemző, fejlettebb felépítésűneognath koponyát
    • 34. Csontváz• általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű szemüreg• számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony.• Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak, és az úgynevezett álkeresztcsontot hozzák létre
    • 35. Csontváz • a futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak. • a mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust.
    • 36. Csontváz• A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el.• A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra.• A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.
    • 37. Izomzat • a madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg • A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva a kapaszkodást.Kültakaró• külső hámréteg és az irha gyengén fejlett• irha alatt változó mértékben zsírszövet ← hőszigetelő,táplálékdepó• a kültakaró mirigyekben szegény, csak a farktőmirigy fejlett(tollazat impregnálása)
    • 38. Kültakarótollszár (scapus) +zászló (vexillum)cséve (calamus) +tolltüszőgerinc (rachis) +tollágak (rami) +sugarak (radii –proximális és disztális)horgok (humuli)
    • 39. KültakaróA tollak színanyaga kétféle lehet:1. lipokróm (karotinoid, xantofill), amelyet a toll sejtjei termelnek, és2. melanin (fekete és barna), amely szemcséket alkot. Ez utóbbiakat a melanofór (kromatofór) sejtek termelik.fedő- vagy kontúrtollak evező- és kormánytollakpehelytollak módosult és dísztollaktollas pászták és tollatlan mezsgyék
    • 40. Légzés• repülés energiaigényének kielégítésére gyors és hatékony anyagcsere, ehhez pedig nagy mennyiségű oxigén szükséges• fejlett légzőapparátus• tüdő + 5 pár légzsák (kulcscsonti – páratlan; nyaki, elülső és hátulsó mellkasi, illetve hasi légzsákok – párosak)• légcső → főhörgő → faágszerű háti és hasi hörgőcsoportok → két hálózat között párhuzamos futó tüdősípok (parabronchi) futnak, ezek falában történik meg a gázcsere = PALEOPULMO• háti és hasi hörgőket egyes madaraknál egy oldalsó hörgőcsoport is összeköti, önálló parabronchus hálózattal = NEOPULMO
    • 41. Keringési rendszerFokozott anyagcserefolyamatainak alapja atökéletesen elkülönültkettős vérkeringés.Központja a szív (cor),amelynek munkavégzéserendkívül gyors.
    • 42. Keringési rendszer• Szív anatómiája hasonló az emlősökéhez, azonban a jobb kamra térfogata jóval nagyobb, csaknem körülöleli a bal kamrát,• Ugyanakkor a bal kamra falának izomzata rendkívül erős.• Gyors anyagcserével összefügg a madarak magas testhőmérséklete (40-44 C fok), amely az állatvilágban csaknem egyedülálló.• A kisebb testű madarak szíve percenként még nyugalmi helyzetben is több százat ver, de egy házi veréb szíve stressz állapotban akár 850-szer is összehúzódhat percenként!!!
    • 43. Emésztőrendszer• felépítése jelentősen eltér másgerincesekétől, illetve nagy különbségekvannak az egyes táplálkozási típusok közöttis• előbél: csőr → szájüreg → nyelőcső →begy → gyomor (mirigyes gyomor észúzógyomor)
    • 44. Emésztőrendszer- középbél: epésbél (hasnyálmirigy, epe) – emésztés fő helyszíne, itt történik meg a felszívás is, a további vékonybél-szakaszok a felszívásban nem vesznek részt- középbél és utóbél határán: fajonként eltérő fejlettségű vakbél ← növényevőknél cellulózbontó enzimeket termelő baktériumok élnek itt óriási mennyiségben- utóbél: vastagbél → végbél → kloáka (húgyvezetők, ondóvezetők, pete- és tojásvezeték, Fabricius-féle tömlő)
    • 45. Kiválasztás• páros utóvese• a kiválasztott vizelet a két húgycsövön keresztül a kloáka középső részébe kerül• a vesékben zajló rendkívül hatékony visszaszívás miatt a vizelet napi mennyisége minimális, s ez a húgyhólyag visszafejlődéséhez vezetett• speciális sókiválasztás: egyes tengeri fajok páros orrmirigyeiben
    • 46. Ivarszervek• hím madarak ivarmirigyei (herék) a testüregben rögzülnek a vesék közelében• a spermiumok az ondóvezetőkön keresztül jutnak a kloákába• némely fajnál ondótartó található• lúdalakúak rendjénél a kloákában kifordítható párzószerv (halcsontú récéknél meghaladhatja az 1 métert!)
    • 47. Ivarszervek• Tojóknál a vesék alatt, hasi légzsáknál rögzülő petefészek (általában csak a bal oldali fejlett, a jobb embrionális korban visszafejlődik):• elsődleges petesejt (1. neutrális zsírok beépülése, 2. fehér szik berakódása, 3. sárga szik berakódása) → érett petesejt → ovuláció → petevezető tölcsér (megtermékenyítés) → petevezető öböl (fehérjék berakódása) → petevezető → szűkület v. isthmus (lágy héjhártya képzése) → méh (mészhéj képzése) → hüvely (kutikula termelése) → kloáka
    • 48. SzaporodásMadarak párkapcsolatai: - Promiszkuitás – nincs társas kapcsolat, szexuálispartner gyakori váltogatása (pl. siketfajd) - Monogámia (szezonális, pl. cinegék; tartós, pl. fehérgólya; valódi tartós, pl. csuszka) - Poligámia = többnejűség (poligínia = hím többnősténnyel párosodik egyetlenegy szaporodási ciklusban, pl.fácán; poliandria = felcserélt nemi szerep, pl. egyes lilefajok)Kikelő fiókák fejlettség alapján: fészekhagyó vagy fészeklakó(illetve e kettő átmenetei)
    • 49. Madárvilágra leselkedő veszélyek Ornitológia előadás
    • 50. Mérgezések• az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak hazánkban a madárvilágot ért szándékos vagy hanyagság miatt bekövetkezett mérgezések;• ezen esetek döntő többsége a madár pusztulásával jár együtt;• rengeteg olyan méreg felelős az esetekért, melyeket nem is lehetne már alkalmazni;• mindent meg kell tenni, hogy az esetek számát minimalizáljuk, az észlelt esetekről pedig azonnal bejelentést kell tenni;
    • 51. Mérgezések• Elharapóztak a madármérgezések!!• utóbbi tíz évben közel 700 védett, illetve fokozottan védett madár esett bizonyítottan mérgezés áldozatául;• Magyar Madártani Egyesület (MME) nyilvántartása szerint, az elmúlt 10 évben: 71 mérgezett sas (31 parlagi-, 39 réti- és 1 szirti sas).• Emellett mérgezés áldozatául esett további 19 fokozottan védett és 645 védett madár, így összesen több mint 90 millió Ft-os természetvédelmi károkozásról van adatunk
    • 52. Mérgezések• Az elmúlt 2 évben: 53 mérgezett sas.• A 29 parlagi sas, 23 rétisas és 1 szirti sas természetvédelmi értéke 52,5 millió Ft.• Közülük mindössze tíz példányt lehetett gyógyultan szabadon engedni, kettő még jelenleg is kezelés alatt áll.• Az 53 példány nagy valószínűséggel 25 különböző mérgezéses eset során került kézre országszerte, így az ilyen esetek száma az elmúlt két évben sokszorozódott meg.
    • 53. Mérgezések• Az elmúlt 2 hónapban (2008 március 6 -i állapot szerint!): 20 mérgezett sas.• A 9 parlagi sas és 11 rétisas (példányonként 1 millió Ft eszmei értékben) feltehetően 10 különböző eset során mérgeződött meg, amely közül 8 esetet szándékos mérgezés okozott.• Így az elmúlt két hónapban történt az eddig valaha regisztrált legnagyobb mértékű pusztulás• 2006 áprilisa óta 23 parlagi, 16 réti, 1 szirti sas, valamint egy vándor- és egy kerecsensólyom is mérgezéses tünetekkel került elő. A madarak természetvédelmi értéke 41 millió forint
    • 54. Mérgezések• A valós természetvédelmi kár ezen értékeknél jelentősen nagyobb, hiszen a tetemek nagy részéről sosem szereznek a szakemberek tudomást;• mindkét érintett faj fokozottan védett, országos állományuk az elmúlt évtizedek természetvédelmi erőfeszítéseinek hatására lassan emelkedett, de még mindig csak 85 pár a parlagi sas és 160 pár a rétisas esetében.• az elmúlt két évben mérgezetten megtalált 29 parlagi sas példány az ezen időszak egész európai uniós szaporulatának több mint 10 százaléka!!
    • 55. Mérgezések• A mérgezéseket minden megállapított esetben olyan növényvédő szerek okozták, amely típusok forgalomból történő kivonása vagy már megtörtént, vagy folyamatban van.• A sasmérgezéses esetek között egyelőre nincs arra utaló nyom, hogy bármikor is növényvédelmi célra nem megfelelően kihelyezett vegyszerek okozták volna véletlenül a pusztulást.• Az eddig felderített mérgezési források, néhány kivétellel, szándékosan emlős vagy madár ragadozók elpusztítására illegálisan elkészített csalik voltak.
    • 56. Mérgezések• Magyar Madártani Egyesület,• a többi természetvédelmi civil szervezet és a nemzeti park igazgatóságok szakemberei, a rendőrséggel, a növényvédelmi és vadászati hatóságokkal• együttműködve fokozott figyelmet fordítanak a mérgezéses esetek felderítésére, és mindent megtesznek azért,• hogy megállítsák ezeket a bűncselekményeket, és az elkövetők megkapják méltó büntetésüket, mely a pénzbüntetés mellett letöltendő börtönbüntetés is lehet
    • 57. Mérgezések• az egyre több mérgezés egyik oka a felderítés, hogy ezekről most többet hallunk. Korábban is voltak ilyen esetek csak nem beszéltek róla.• A 70-es évekig engedélyezett rovarirtó szerek voltak. Ezek súlyos, és nem szelektív mérgek. A 80-as években betiltották, attól kezdve szelektív vagy szuperszelektív mérgező anyagokat használtak;• Elsősorban a szarka vagy a dolmányos varjú ellen használták, de a védett terülten, amennyire lehetett tiltották. Mert akármennyire szelektív, a hollót azért elpusztította
    • 58. Mérgezések• vadásztársadalom többsége elítéli a mérgezést. a rendőrség sem kezeli megfelelően. Valahogy elsikkadtak idáig ezek az esetek• rétisas hallal, haldögökkel, elhullott állatokkal táplálkozik. Elhullott őzbe, kóbor kutyába rejtik a mérget, ami eleve illegális, hiszen ezek a mérgező anyagok nem erre lettek kitalálva.• Ezek rovarölő, talajfertőtlenítő szerek, és ha ebből fogyaszt az állat, akkor rövid időn belül elpusztul.• azonnali állatorvosi beavatkozás segít. Ezeknek a mérgeknek van ellenszere, infúziót kapnak, és a szervezetük semlegesíti a mérgek hatását
    • 59. Mérgezések• Tímár mellett 2 mérgezett egerészölyvet találtak a madarászok (2008 február eleje).• A húsba helyezett méreg annyira erős lehetett, hogy a madarak szinte azonnal, még a táplálkozásuk közben elpusztultak, a táplálék egy részét már le se tudták nyelni.• A mérgezett húst feltehetően szándékosan helyeztek ki az elkövetők. A környéken végzett keresés során újabb mérgezett egerészölyvek kerültek elő.
    • 60. Mérgezések• Két réti és három parlagi sas tetemére leltek a Jászságban egy hét leforgása alatt (2008 január eleje);• Tavaly december 28-án Jásztelek határában feltehetően egy lelőtt kutyába helyezték a mérget ismeretlen tettesek. A tetemből két réti sas evett és el is pusztult.• Idén január harmadikán Jászárokszállás határában került elő húsz fácán teteme. Ezekből három parlagi sas és három egerészölyv evett, közülük csak az egyik parlagi sas maradt életben, amelyet a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai kezeltek
    • 61. Mérgezések• Több mint száz darumadár tetemét találták meg Örménykút külterületén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai (2005 március vége);• madarak heveny mérgezésben pusztultak el, s az elsődleges adatok szerint a tömeges elhullás nem természetes úton következett be;• település térségében megtalált nyolc, még élő madarat azonnali kezelésre a Szegedi Vadasparkba szállították;• a mérgezés a máj- és vékonybél elváltozását eredményezte;
    • 62. Mérgezések• Hortobágyon találtak mérgezett vadmadarat (2008 február eleje). A hat kilós rétisas az út szélén imbolygott, gyenge volt, repülni sem tudott. Most a helyi madárkórházban kezelik, injekciókat, és vitaminokat kap;• Húsz nap alatt (2008 jan. - feb.) négy, látszólag egymástól független bűncselekmény során összesen tizenegy mérgezett sas (5 parlagi és 6 rétisas) került kézre, amelyek közül hét még életben volt, amikor a Magyar Madártani Egyesület (MME) és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei legyengülve rájuk találtak.• Három példány már menthetetlen állapotban volt, és a kezelések ellenére elpusztult. A négy túlélő a Fővárosi Állat- és Növénykertben lábadozik;
    • 63. Mérgezések• az öt, Bács-Kiskunban talált ragadozómadár-tetem toxikológiai vizsgálata kiderítette:minden madárral a karbofurán nevű rovarirtó szer végzett.• A hatóanyag emberre is veszélyes, néhány gramm már halált okozhat. Ezt a mérget találták meg a madárcsalinak kitett dögökben is.• a Kiskunsági Nemzeti Park területén (2008 január- február hónapokban) eddig két kékes rétihéja, hat egerészölyv és egy kerecsensólyom tetemét találták meg;
    • 64. Mérgezések• Egy karbofurán nevű rovarölő szer miatt pusztultak el 2006 júniusában a parlagi sasok Füzesabony környékén. A toxikológiai vizsgálat a mérget az egyik fióka tetemében, és a fészekben talált fácánban is kimutatta;• egy egész sascsalád, két szülő, és három fióka tetemét találták meg az MME munkatársai Füzesabony mellett egy ellenőrzés során.• 2006. áprilisában egy parlagisas-pár pusztult el a Zempléni-hegységben (fiókáik az elhagyott tojásokban pusztultak el).• Májusban egy legyengült rétisas került meg a Jászságban, a Fővárosi Állat és Növény-kertben pusztult el másnapra.
    • 65. Mérgezések• A karbofurán egy reverzibilis kolinészteráz-inhibitor!• Tünetek: orrvérzés, fejfájás, nyálfolyás, homályos látás, görcs, remegés, kóma.• A por a szem nyálkahártyájára enyhén irritatív lehet• Tilos a készítményt élővízbe, vízfolyásokba és a talajba juttatni. Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat;
    • 66. Mérgezések• belélegezve: verejtékezés. pupilla szűkület, izomgörcs, erős nyálfolyás. szédülés. hányás. nehézlégzés. eszméletlenség.• lenyeléssel hasi görcsök. hasmenés, fejfájás, hányinger, hányás;
    • 67. Mérgezések• Rendkívül veszélyesek ezek a mérgezések az emberre is.• Ha valaki a mérgezéshez felhasznált csalihoz majd valamilyen élelmiszerhez hozzáér, vagy egy megmérgeződött állatot (pl. egy mérgezés miatt legyengült, de külsőre egészségesnek tűnő fácánt) elfogyaszt, az komoly, akár életveszélyes mérgezést is elszenvedhet;• célpontok a legtöbb esetben valószínűleg nem a sasok, hanem a rókák és a varjúfélék (amelyek legális eszközökkel gyéríthetők lennének), azonban a mérgezés nem szelektív, így gyakorlatilag bármely ragadozó, vagy dögevő életmódú állat, vagy szélsőséges esetben akár az ember is áldozatává válhat
    • 68. Mérgezések• Eddig egy ügy zárult le ítélettel, amikor is egy gazdát, aki a helytelen vegyszerhasználattal 115 daru pusztulását okozta, közel 15 millió Ft-os kártérítésre ítélték;• Magyar Madártani Egyesület és a nemzeti parkok szakemberei a legveszélyeztetettebb területek folyamatos ellenőrzésével próbálják a lehető leghamarabb észlelni az egyes mérgezéses eseteket, és felszámolni a méreg-forrást;• jövőbeli esetek megelőzése csak úgy lehetséges, ha a mérgezések veszélyességéről széleskörű felvilágosító munka kezdődik, ha több bűnös elnyeri precedens értékű méltó büntetését, valamint ha a veszélyes szerek végleg eltűnnek
    • 69. Áramütés• Évente több tízezer védett és fokozottan védett madarunk pusztul el áramütés következtében• rengeteg elpusztult madárról nincs is tudomásunk, nincsenek feltérképezve mindenhol a távvezetékek;• Az áramütés problémája már több mint 20 éve ismert hazánkban is, azonban eddig viszonylag kevés információval rendelkeztünk a madárpusztulás pontos mértékét illetően, a korábbi felmérések egy- egy kisebb területre korlátozódtak;
    • 70. Áramütés• A célzott adatgyűjtés érdekében november 6-7-én az MME országos elektromos oszlop felmérést szervezett, melyben mintegy 100 önkéntes vett részt.• A felmérők 2737 oszlopot ellenőriztek le, és összesen 41 madárfaj 578 elpusztult példányát találták meg,• melyek között számos védett és fokozottan védett faj is volt (pl. kerecsensólyom, szalakóta, parlagi sas). A megtalált áramütött madarak eszmei értéke összesen 27 490 000 Ft.
    • 71. Áramütés• felmérés során megtalált madarak száma és az ellenőrzött oszlopok arányából úgy becsülik, hogy évente minimálisan mintegy 45.000 madár szenved áramütést Magyarországon,• melyek 80-90% védett vagy fokozottan védett, így eszmei értékük akár a 2 milliárd forintot is meghaladhatja.• Az MME álláspontja szerint akkor születhet végleges megoldás, ha – Németországhoz és Szlovákiához hasonlóan – hazánkban is jogszabály kötelezi majd az áramszolgáltatókat madárbarát szerkezetek alkalmazására.
    • 72. Áramütés• oszlopok – különösen nyílt élőhelyeken – kedvelt kiülőhelyek a madarak számára, azonban le- vagy felszálláskor gyakran éri áramütés őket.• Ehhez elég, ha egy madár egyszerre érint meg két vezetéket, vagy egy vezetéket és az oszlopfej valamely fém részét.• A hatalmas természetvédelmi kár mellett, a madarak által okozott zárlatok és áramkimaradások közvetlen anyagi károkat okoznak az áramszolgáltatóknak és a fogyasztóknak is
    • 73. Áramütés• MME már a 90-es évek elején kifejlesztett egy műanyag szigetelő burkolatot („szigetelő papucs”), amely a leggyakoribb oszloptípusnál megfelelő védelmet nyújt a madarak számára.• Azóta a KvVM anyagi támogatásával és az áramszolgáltató vállalatokkal együttműködve több mint 30 000 veszélyes oszlop szigetelésére került sor.• A szigetelő program mindenképpen sikeresnek tekinthető, ám a szigetelésre váró oszlopok száma az országban több százezer, ill. az MME szigetelő papucsa nem minden oszloptípus esetében nyújt védelmet a madarak számára
    • 74. Áramütés• Nagy veszteségeket okoz a gólyák állományaiban, különösen amióta a költő madarak jelentős része (mintegy 80%-a) a falusi villanyoszlopokra helyezte át fészkét. Ez a körülmény számos probléma forrása mind a gólyák, mind az áramszolgáltatók számára;• elmúlt évtizedekben az MME szakemberei az áramszolgáltatókkal és a Nemzeti Park Igazgatóságokkal közösen több ezer gólyafészeknél helyezett el fészektartó állványokat,• melyek alkalmazásával csökkenthető az áramütés közvetlen veszélye, ami egyúttal az áramszolgáltatás biztonságát is növeli.
    • 75. Áramütés• állami és civil természetvédelem, illetve a hazai áramszolgáltatók több évtizedes együttműködésének kíván konkrét működési keretet és kiszámítható ütemtervet adni• az „Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodás, amelyet közel egyéves szakmai előkészítés után 2008. február 26-án írtak alá az érintett szervezetek vezetői.• A megállapodás részét képezi a településeken fészkelő gólyák pusztulását okozó veszélyes oszlopok szigetelése és az áramütések lehetőségének megszüntetése is.
    • 76. Áramütés• Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodást Olajos Péter Európa Parlamenti képviselő kezdeményezésére, közel egyéves szakmai előkészítés után írták alá;• megállapodás szerint 2020. januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá.• A munkálatok finanszírozását elsősorban természetvédelmi, uniós illetve hazai keretekből végzik, de várhatóan az áramszolgáltatók is hozzájárulnak a költségekhez
    • 77. Áramütés• fokozottabb veszélynek vannak kitéve az oszlopokra ülő madarak esős, ködös, nyirkos időben.• Ilyenkor a vizes tollazat miatt nehezebben repülnek a madarak, ezen kívül a nedves toll vezetőképessége akár százszorosa is lehet a száraz tollénak.• Amerikai kutatások eredményei azt mutatták, hogy míg a száraz toll 70 kV feszültségnél sem vezette az áramot, a nedves madártollak már 5 kV feszültségnél megégtek
    • 78. Áramütés• villanypásztoros leszoktató módszert 2004. júniusa óta használják Hortobágyon.• Minden elengedés előtt álló madarat pár napig, vagy hétig bent tartunk a 25 méter átmérőjű nagy sasröpdében, ahol a természetes zsákmányejtés gyakorlásán túl, mintegy túlélő táborban,• olyan hatásoknak tesszük ki, melyekkel felkészülhet a külvilágban leselkedő veszélyek elhárítására;• Ezek egyik eleme az elektromosság. Két egymással szemben, 15 m-re felállított 20 000 Voltos valódi villanyoszlop és közöttük feszülő vezeték látványa teljesen megegyezik az igazival, de nincs benne veszélyes áram.
    • 79. Áramütés• oszlop keresztágát és csúcsát a ludak őrzésére alkalmas villanypásztorral látták el, ugyanígy a légvezetéket is.• Ha például a röpdében kondicionált egerészölyv ráül az oszlopra, vagy hozzáér a légvezetékhez, enyhe áramütést szenved el, melynek semmilyen káros hatását nem észlelni.• A madarak észrevették, olyannyira, hogy nem szállnak rá többet! Az állattartásban ezt a módszert fél évszázada használják, a lúdtartásban is több évtizede, bármilyen káros hatás nélkül.• Alkalmazása megfelel az uniós állatvédelmi előírásoknak
    • 80. Utódgondozási stratégiák
    • 81. I. Utódgondozás; definíció• Robert Trivers: (Magyarázat: a szülőknek nincs lehetősége korlátlan idő és energia megszerzésére, Az utódgondozás olyan így minden egyes utód segítése viselkedés, ami növeli az adott csökkenti a szülő későbbi szaporodási utód túlélési esélyeit, de esélyeit) csökkenti a szülõ késõbbi reprodukciós kilátásait Akkor alakulhat ki fejlett ivadékgondozás, ha a gondozás miatt megnövekedett szaporodási siker nagyobb, mint a gondozás miatti késõbbi reprodukcióssiker-csökkenés.
    • 82. I. Utódgondozás; definícióegyed szintű rátermettség• egész élet során produkált utódok relatív száma,• helyette: a fitnessz kialakításában fontos jellegek (pl. testméret, növekedési ráta, évenkénti utódszám stb.)• utódgondozás lehet: » egyszülős = uniparental » vagy kétszülős = biparental; » madaraknál a monogámia párzási rendszer a leggyakoribb!!
    • 83. II. ElőfordulásPéldák:• Gerincteleneknél (ritka) (temetőbogarak, ásódarázs, cselőpók, euszociális rovarok…stb.)• Gerinceseknél Halak: bölcsõszájú hal, sziámi harcoshal, és a paradicsomhal habfészke. Kétéltûek: dajkabéka. Madarak: fészeklakók, fészekhagyók.
    • 84. II. Előfordulás• utódgondozás inkább a K-stratégista állatokra jellemző;• r-stratégista állatok neve a „ráta” szóból ered, ami tisztán mutatja, hogy a stratégiájuk alapja az, hogy rengeteg, apró termetű utódot hoznak létre,• amelyeket nem nevelnek, mert nem az neveléssel biztosítják azt, hogy fenn maradjon a genetikai információ, hanem a nagy számú utóddal.• Ezek az utódok nem élnek sokáig, de hamarabb válnak ivaréretté, mint a K-stratégista állatok utódai
    • 85. Kapcsolat az életmenet stratégiájával
    • 86. Utódgondozás• fürj és sok más földön fészkelő madár fiókái a tojásban elkezdenek beszélgetni egymással;• kattogó hangokat adnak;• fióka beledöfi a csőrét a héj és a belső membrán közötti térbe;• kattanások száma száz is lehet/ 1 másodperc;• amely fiókák előrébb tartanak, lassabban kattognak, így sarkallják a többi fiókát, hogy felgyorsítsák fejlődésüket;
    • 87. Utódgondozás• fürj tojó 24 óránként rakott le egy-egy tojást, de mindannyian egyszerre érkeznek a kibújás pillanatához;• így a szülők a már feltűnővé vált fészekből az összes fiókát egyszerre tudják elmenekíteni;• kikelésnél a fiókák erősen nyomják kifelé a tojás belsejét;• fiókák csőrén van egy tüske = tojásfog; felső csőrkáva csúcsán, kissé hátrébb a csőr végétől; különleges izom is van a tarkójukon;
    • 88. Utódgondozás• fürjtojás bőséges mennyiségű szikanyagot tartalmaz;• így a fiókák szinte teljesen kifejlődnek benne, ehhez a tojónak sokáig kell kotlania;• szemük nyitva lesz, pelyhes bundájuk van, hamarosan már saját testhőmérsékletüket tudják szabályozni;• nincsenek mellizmaik és repülésre alkalmas tollaik;• izmos lábaikkal viszont jól futnak;
    • 89. Utódgondozás• a tojó segít a táplálék keresésében, ha a kaparás során tápláló növényi részt talál, leteszi a fióka elé és rábök a csőrével;• veszély esetén a szülők figyelmeztető hangot adnak, vagy mozdulatlanná merevednek a fiókák, vagy a szülői szárnyak alá menekülnek;• darvak fiókái kevésbé tudnak magukról gondoskodni, így őket etetni kell;• kivi és sok parti madár fióka teljesen egyedül is képes élelmet keresni;
    • 90. Utódgondozás• vízimadarak fiókái is hamar elhagyják a fészket;• levéljárók felkapják fiókáikat, bedugják szárnyaik alá őket és új rejtett helyre szállítják őket;• vöcsökszülők a hátukon szállítják a kicsiket;• rengeteg pehelytollal etetik őket, ennek szerepe a bélrendszerük védelme;• tollak kis gombócokba állnak, melyekbe pl. a halszálkák beleakadnak;
    • 91. Utódgondozás• törpebúvárcsibéknek van a legkülönösebb fiókaszállítása;• hím testének mindkét oldalán szárnyai alatt erszények vannak, két fiókája már 10-11 nap kotlás után kikel;• alulfejlettek, vakok, csupaszok; valahogy belekerülnek a hím erszényébe;• még a levegőbe is feltud velük emelkedni;
    • 92. Utódgondozás• récék, ludak fiókái még önállóbbak; apácalúdak a sziklákon kikelő fiókáikat kezdik hívogatni;• lemásznak önállóan a sziklákon, szüleik után iramodnak a patakhoz;• örvényrécék még drámaiabban hagyják el a fészket, kigurulnak a fészekből és belezuhannak a gyors sodrású patakokba;• hamar felszínre bukkannak és soha nem sodorja el őket az ár;
    • 93. Utódgondozás• az anyához való kötődés nagyon hamar kialakul náluk, hívóhangjára azonnal odasietnek a fiókák;• a tojásból való kikelés előtt elkezdődhet a függőség kialakulása;• tojásban hallani lehet a fiókát körülvevő zajokat; kikelés után pár órával már a fiókák megtanulják alakról és hangról felismerni szüleiket;• a fiókák önálló táplálkozásához gyakran a szülők védelmezése szükséges, őrsége; pl. az ásóludak a sirályoktól védik a kicsiket;
    • 94. Utódgondozás• királypingvin-kolónia állandó zsivajában a szülők és fiókáik minden gond nélkül felismerik egymást;• bár a fiókák gyakran letámadnak egy másik táplálékot hozó felnőttet; ez a szándék általában sikertelen;• struccfiókákat is csapatba terelik a szülők, de ők azért, mert minden felnőtt magára akarja venni a gondozási felelősséget;• két pár találkozásánál egyik pár elűzi a másikat, fiókáit beterelik a saját csapatukba; erősebb pár különböző korú fiókákból akár több százat is a magáénak tudhat;
    • 95. Utódgondozás• földön fészkelő madarak közül az ásótyúk fióka válik leghamarabb önállóvá;• kelési idő igen hosszú: 60-80 nap; tojó földhalomba temeti a tojást, igen vékony a héja;• az ásótyúkcsibe az egyetlen madár, mely képes tojásfog nélkül kijutni a tojásból; felette viszont fél méter föld van; hátán fekve rúgkapál, és nagy lábaival lazzítja a földet;• jó néhány napig küzd, mire felér; addigra már evezőtollai vannak és önálló;
    • 96. Utódgondozás• fákon vagy üregekben fészkelő madarak kicsinyeiket máshogy nevelik;• kevésbé fejlettek a fiókák, lábaik gyengék;• legjobban fejlett szerveik a belük, májuk és zúzájuk;• a tojásban a korai kikelés miatt kevés a sárgája;• szülők táplálják őket, így gyorsabban növekednek, mint az önálló, szárazföldi csibék;• néhány szülő előre megemésztett táplálékkal látja el kicsinyeit; gödény-halleves; vészmadár-olaj;
    • 97. Utódgondozás• galambok begytejjel táplálnak: fehérjében és zsírban gazdag; mind a tojó, mind a hím termeli;• a fiókák tátott csőrének belseje általában élénk, csőrzuguk duzzadt és nagyon érzékeny;• Gould-amandina pinty érzékeny a színekre (üregben fészkelnek), fiókák szájának mindkét sarkában opálzöld-kék göbök vannak, melyek visszaverik az üregbe szűrődő fényt;• piros torok a szülőnek azt is elárulja, melyik fiókát etette meg utoljára; a fészekparaziták fiókái jól utánozzák a torokfoltjukkal is a gazdát;
    • 98. Utódgondozás• a legtöbb madár azonos bánásmódban részesíti a fiókáit, még ha nagy időkülönbséggel is keltek ki;• pl. rozellapapagáj vagy a szárcsa;• szárcsák az erőszakos fiókákat megbüntetik, gyakran nem is térnek vissza a fiókák;• fehérfarkú szárcsa szülők viszont az élénkebb fejdíszű fiókákat etetik, mert őket tartják életrevalóbbnak;• differenciált etetési stratégia jellemző szulákra: két- három tojást raknak, de a halbőség függvénye a felnevelési arány;
    • 99. Utódgondozás• a ragadozómadarak is általában több tojást raknak, mint amennyit fel tudnak nevelni;• gyakran a szülők csak a nagyobbat etetik és hagyják a kisebb zaklatását;• a nagyobb fióka gyakran megeszi az elpusztult testvérét;• a legtöbb fióka általában megküzd egymással; kékszakállú gyurgyalag fiókák 17-en is lehetnek, csőr végén lefele görbülő kampó van, mellyel egymás testét hasogatják;
    • 100. Utódgondozás monogámia• csüllő (Ryssa tridactyla) párok éveken keresztül együtt maradnak, ennek előnye,• hogy ismerik egymást, nem kell pl. párválasztásba évente újra fektetni, biztosak lehetnek a partner minőségében, és a régebbi párok fiókáinak nagyobb a túlélése;
    • 101. Dezertálás• mag- és gyümölcsevők: poligámia itt gyakori a táplálékbőség miatt; egyszülős gondozás, a ♂ dezertál,• mert a dezertálásból fakadó nyeresége nagyobb, mint a tojóé: előbb távozhat (tojásrakás),• utódainak száma jobban függ a párosodásainak számától,• elegendő táplálék szükséges ahhoz, hogy egy szülő képes legyen ellátni a fiókákat
    • 102. A fejlett utódgondozás kialakulását elősegítőtényezők• Nagy predációs nyomás• Ritka és specializált források (nagytestű ragadozó madarak)• Extrém körülmények (császárpingvin)
    • 103. Függőcinege utódgondozása• szaporodási rendszere egyedülálló és ez idáig feltáratlan, mivel sem a párválasztás, sem az utódgondozás szempontjai nem ismertek.• A tojásrakás után mindkét szülő elhagyhatja fészkét (dezertálhat): így vagy a másik szülőre hárul az utódgondozás,• vagy az esetek több mint 30%-ban mindkét szülő pusztulni hagyja a fészakaljat.• A dezertáló szülők gyakran újrapárosodnak
    • 104. Függőcinege utódgondozása• párbaállt hímek közül a gyakrabban éneklő egyedek rövidebb idő alatt találtak párt, mint ritkábban éneklő társaik.• Az ének hossza és a hívóhang gyakorisága nem volt hatással a párbaállási időre.• Sem az ének gyakorisága és hossza, sem a hívóhang gyakorisága nem különbözött szignifikánsan a hím vagy tojó vagy mindkét szülő által elhagyott fészekaljak között.• hím énekének szerepe lehet a függőcinege párválasztásában
    • 105. Utód-diszkrimináció• Saját utód elkülönítése mások utódjaitól• Olyan fajoknál, ahol lehetőség van arra, hogy a szülő másik szülő utódját gondozza (pl. telepesen költő Ellenpélda: madarak) Pelikánoknál nincs utód-• Példa: parti fecske – megkülönböztetés, de a durva szárnyú fecske fiókák megosztják egymás között a kapott táplálékot.
    • 106. Madárgyűrűzés és a madarak vonulása
    • 107. Madárgyűrűzés• a tudományos célú madárgyűrűzést 1899-ben Christian Mortensen dán iskolai tanár kezdte el;• az első madárgyűrűző vártát Németországban alapították 1903-ban: Vogelwarte néven Rossiten-ben a Balti tenger partján;• ezt követte Magyarország és Nagy-Brittania 1908 és 1909-ben;• 1908-ban Schenk Jakab vezetésével a Királyi Magyar Ornitológiai Központ – a későbbi Madártani Intézet – munkatársai kezdték meg a szervezett madárgyűrűzést;
    • 108. Madárgyűrűzés• gyűrűzés egy kutatási módszer;• Európa ornitológusainak munkáját az Európai Madárgyűrűzési Szövetség irányítja;• 1963-ban alapított EURING fő célja a tudományos célú madárgyűrűzés szervezése és standardizálása;• egységes kódrendszer kialakítása és használata, közös adatbank létrehozása és üzemeltetése, kutatási programok koordinálása;• 1977-től működik az EURING - adatbank; Magyarországon a madárgyűrűzési központot 1976 óta az MME működteti;
    • 109. Madárgyűrűző tábor• A Kaszonyi-hegy Magyarország északkeleti csücskében található, Barabás község határában.• A vulkanikus kőzetből felépülő hegyet a magyar- ukrán határ választja ketté.• Az egykori - és időnként most is működő-, kőbánya közvetlen környezetének élővilága nagyon gazdag
    • 110. Madárgyűrűző tábor• Elsősorban függönyhálót használnak; óránként körbejárják a kb. 30 hálót;• a gyűrűző először is meghatározza a fajt, és ha ez lehetséges a madár korát és nemét,• majd rárakja a madarakra a fémgyűrűt, amin az ország gyűrűzőközpontjának neve, esetünkben Budapest, és egy betűkből és számokból álló kód van;• Megméri a szárny- és farokhosszát, a 3. evezőtollának a hosszát és a súlyát.• Ezeket az adatokat visszafogás esetén összehasonlítják az akkor lemértekkel
    • 111. Madárgyűrűző tábor• minden évben (2000, 2001, 2002) a vörösbegyből van a legtöbb, de számuk egyre csökken az évek során;• 2. leggyakoribb a barátposzáta mind a 3 évben, amelynek száma csak kismértékben változik;• csilpcsalpfüzike és a kékcinege vannak a 3. és 4. helyen mind a 3 évben;• 5. leggyakoribb faj minden évben más és más. 200- ben az ökörszem, 2001-ben az erdei szürkebegy, 2002-ben pedig a mezei veréb
    • 112. Madárgyűrűző tábor• Vörösbegyből 2000-ben még 2492-t, 2002-ben pedig már csak 1100-at fogtunk.• Barátposzátából 2001-ben fogtuk a legtöbbet, 1059- et, az első évben 1004-et, míg a harmadikban 966-ot.• Kékcinegéből szintén 2001-ben fogtunk a legtöbbet, 593-at, az első évben pedig közel ugyanannyi, 337 és 332 egyedet.• Csilpcsalpfüzikéből is 2001-ben volt a legtöbb. Ebből a 3 diagrammból már láthatjuk,• hogy a 2001-es év kedvezőbb volt a madarak számára, vagy a táplálékbőség, vagy az időjárás miatt
    • 113. Madárgyűrűző tábor• Néhány érdekesebb madár is belerepült a hálókba.• Ezek között a legfontosabb 3 Szibériában költő füzike faj, amelyek ritka kóborlók Európában.• 2000. október 5-én fogtak egy királyfüzikét, még azon a héten, október 7-én egy vastagcsőrű füzikét.• A harmadik faj, egy vándorfüzike, 2003. október 14- én lett meggyűrűzve.• Ezeken kívül 2003-ban két külföldi gyűrűs madárral is büszkélkedhet a tábor, az egyik egy Izraelben, a másik egy Lengyelországban jelölt barátposzáta
    • 114. Madárgyűrűző tábor• Van néhány faj, ami ugyan szenzációnak nem számít, de mivel viszonylag ritkább Magyarországon, megfogása, főleg ha nagyobb számban jelenik meg, a terület adottságait dicsérik.• Ilyenek a vonuló kormos légykapók, amiből a négy év során 113 példányt jelöltek meg,• nagy fülemüle 39 (???),• kis légykapó 7 példányát gyűrűzték itt,• jelentős a királykák megjelenése is, sárgafejűből 319-et, tüzesfejűből 69-et fogtak;
    • 115. Madárvonulás• Miért vonulnak a madarak? • Évszakos táplálékforrás • Nagyobb földtömeg• Mióta vonulnak a madarak? • Legfeljebb a jégkorszak vége óta• A vonulás dilemmája • Biztos táplálék: vonulni kell • Jó fészkelőhely választás: maradni kell
    • 116. A napiránytű és a belső óra• madarak évszakos vonulása sok fejtörést okozott már, is és okoz még ma is a természet titkait fürkészőknek;• Talán az öregek vezetik őket? csapatosan vonuló madaraknál ebben is lehet valami igazság (bizonyított a gólyáknál);• Európa gólyaállománya két különböző útvonalon száll téli otthona felé.• Nyugat-Európa gólyái a Gibraltáron keresztül hagyják el kontinensüket, míg kelet-európai társaik kelet felől kerülik meg a Földközi-tengert, és a Boszporusz felett vonulnak;• a Nyugat-Európában fészkelő gólyák száma az utóbbi időben nagyon megcsappant, állományukat a Kelet-
    • 117. A napiránytű és a belső óra• 754 kelet-európai gólyafiókát szállítottak a Rajna vidékére, s ezeket az ottani gólyaszülőkkel neveltették fel;• valamennyi fiatal madár a nevelőszülőket követte, nyugat felől kerülte meg a Földközi-tengert;• egészen másképpen viselkedtek azok a gólyafiókák, amelyeket fogságban tartottak, és csak azután engedték szabadon, hogy a nevelőszülők útnak indultak;• szüleiktől örökölt vonulási irányt követve ezek a gólyák délkeleti irányba indultak el, eltévedtek, nem a Boszporusz felé repültek, hanem Olaszországban
    • 118. A napiránytű és a belső óra• a kísérlet azt bizonyítja, hogy a vonulási irány kiválasztása örökletes, az öreg madarak vezető szerepe azonban nagyon fontos;• inkább hisznek az öregek tapasztalatának, mint saját ösztöneiknek;• Mi a helyzet azokkal a vonuló madarakkal, amelyeknél az öregek vezető szerepét eleve ki kell zárnunk?• pl. a kakukk: az őszi vonulás idején szárnyra kap, és a kakukknemzedékekbe bevésődött ösztönt követve, egymaga vág neki az addig soha meg nem tett útnak, hogy pontosan eltaláljon a kakukkok téli szállására - nem tisztázott;
    • 119. A napiránytű és a belső óra• a tudományos kísérletek és megfigyelések azt látszanak bizonyítani, hogy a vonuló madarak is rendelkeznek iránytűvel,• ez az iránytű pedig, bármilyen hihetetlenül is hangzik, maga a Nap, illetve éjszaka a csillagos égbolt;• a madár egy bizonyos irányt tartani tudjon, állandóan módosítania kell a Naphoz viszonyított szögét, vagyis pontosan mérnie kell az időt is;• máshol áll ugyanis a Nap reggel, mint délben - „belső óra”, pontos időmérő mechanizmus szükséges;
    • 120. A napiránytű és a belső óra• Egy galambot hosszabb ideig, 6 órával előbbre állított „mesterséges napon” tartottak; majd otthonától délre szállították, és ott szabadon engedték.• a galamb belső órája most már 6 órát sietett vagy 6 óra helyett 12-t mutatott. 12 órakor a Nap delel, tehát ahhoz,• hogy északra fekvő otthonába jusson, a Nappal ellentétes irányba kellett volna repülnie;• valójában reggel 6 óra volt, tehát a Nap keleten állt;
    • 121. A napiránytű és a belső óra• siető órája miatt megtévesztett galamb a Nap állásával ellentétes irányba indult el, és így nem észak, hanem nyugat felé repült, 90 fokkal térve el a helyes iránytól;• természetesen eltévedt, s nem jutott vissza otthonába. Társai, amelyeknek belső óráját nem térítették el, a helyes irányt választották;• a pontos tájékozódáshoz iránytűre, órára és térképre van szükségünk - térkép?• fias gólyákat szedtek ki éjjel a fészekből, és másnap reggel 40, illetve 111 km-re szállították őket. A gólyák 40 km-ről 5 óra alatt, 111 km-ről pedig 9 óra alatt tértek vissza fészkükre;
    • 122. A napiránytű és a belső óra• Berlin közelében 28 füstifecskét fogtak be, és gyűrűzésük után Londonba (900 km), Madridba (1800 km), és Athénbe (1850 km) szállították őket.• Valamennyi helyről 8 napon belül 2-2 fecske visszatért fészkére.• Egy kis őrgébics Marseille-ből, 1200 km távolságból repült vissza Berlin melletti otthonába.• búvármadarak: egyik példányt a Wales partjai előtt elterülő kis brit szigetről, Skokholmról fogták be. Repülőgépen Velencébe szállították, s ott szabadon engedték. Másfél hét múlva ismét a fészkén ült.
    • 123. A belső térkép• ez a madár sohasem repül a szárazföld felett, feltételezhető, hogy az egész utat Olaszország és Spanyolország megkerülésével, a tenger felett tette meg, ami kb. 6000 km-es út;• valószínű, hogy a fészek közelében a helyismeretnek, az emlékezetnek és a látás útján történő tájékozódásnak egyaránt szerepe van;• erről tanúskodik a füstifecskék mindnyájunk által megfigyelt viselkedése: visszatérve következetesen tavalyi fészkük helyét keresik a falon;
    • 124. A belső térkép• a sirályok egy magaslati pontról, valamilyen feltűnő ismertetőjel alapján bevésik költőkolóniájuk képét,• méghozzá olyan pontosan, hogy a költőhelyek ezrei közül is biztosan megtalálják a magukét;• a földrajzi szélesség és hosszúság pontos ismeretét kell feltételeznünk - pontos hazataláláshoz;• talán a madár belső órája olyan pontos, hogy észreveszi, ha a szabadon bocsátás helyén más napszak van, mint amelyet otthon beállított órája mutat;
    • 125. Mágneses tér• két elmélet próbálta leírni a páratlan navigációs képesség rejtett működését;• egyik szerint a madarak sejtjeiben elhelyezkedő mágneses részecskék segítik a pontos irány meghatározását;• másik elmélet szerint az állatok szemében speciális fotoreceptorok működnek, amelyek mágneses terekre biokémiai reakcióval válaszolnak - oldenburgi egyetem bizonyította;• vándormadarak ideghártya sejtjeiben cryptochrom molekulákat mutattak ki;
    • 126. Mágneses tér• a cryptochrom fehérjék a retina olyan idegsejtjeiben halmozódtak fel, amelyek az éjszakai tájékozódás során mutatnak aktivitást;• évi kétszeri költözést nem végző madaraknál nem találtak cryptochrom molekulákat az ideghártyán;• cryptochrom szerephez jut a vándormadarak földi mágneses térben való tájékozódásánál;• oszcilláló mágnese tér ugyanis megzavarta az állatok tájékozódását, pedig a test sejtjeiben feltételezett mágneses anyag ilyen gyorsan változó mezőkre nem reagálhat;
    • 127. Új faj Magyarországon?• A parti pityer (Anthus petrosus) Észak - Európában fészkelő madárfaj, mely tengerpartokon költ.• Ezt a madárfajt hazánkban eddig nem látták.• Feltűnése nagy érdeklődést keltett madarász körökben, az EMN hétvégéjén így igazi kuriózummá vált ez a madár,• azóta is több megfigyelő érkezik a felfedezés Duna menti zátonyához.
    • 128. Vonulási stratégiák• Rövid távú vonulók • Föntről le – a jégkorszak végével északabbra húzódott a telelőhely • Vörösbegy, feketerigó stb.• Hosszú távú vonulók • Lentről föl – a jégkorszak végével északabbra húzódott a fészkelőhely • Füstifecske, fehér gólya stb.
    • 129. A seregélyek vonulása• a seregélyek ismerik az útirányt, de továbbra is kérdéses volt az, hogy e tudás "genetikai memóriájuk" részét képezi vagy tanult ismereteken alapszik;• több ezer seregélyt fogtak be Hollandiában és gyűrűzésük után Svájcban engedték őket szabadon, ott ahol még sosem jártak;• az idősebb madarak, amelyek már megtették a vándorutat az előző években, visszataláltak eredeti útvonalukra. Úgy tűnt, hogy elengedésük után felismerték, hogy nem Hollandiában vannak;• a fiatal egyedek Spanyolországban kötöttek ki; az útirány genetikailag rögzült a madarakban, de útjuk során megjegyzik a tájat
    • 130. A gyűrű• Általában egy városnevet és egy számot tartalmaz• Énekesek esetében 10 000 jelölt madárból kerül meg 1• A gyűrűzés során általában biometriai méréseket isvégeznek, ami segíthet a populációk elkülönítésében, avonulás egyéb jellemzőinek feltárásában
    • 131. Egy kerecsensólyom halála• A fiatal hím sólyom egyike volt annak a 19 fiatal madárnak, amelyeket a magyar és szlovák szakemberek műholdas jeladókkal szereltek fel, hogy nyomon kövessék mozgásukat.• Augusztus végén Rómeó keletnek vette az irányt, de szeptember elején nem érkezett róla több jel.• Ekkor már Oroszországban volt.• 2008. június 10-én, a Rajka közelében lévő fészekben kapott műholdas jeladót, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának szakembereitől.
    • 132. Egy kerecsensólyom halála• Eleinte a fészek környékén próbálgatta a szárnyait, de másfél hónap múlva már egészen Ipolytarnócig merészkedett, hogy aztán visszatérjen a szülői fészek közelébe.• Innen egy kis ausztriai kirándulást tett: Bécstől néhány kilométerre délre töltött két hetet.• Az utolsó, nagy kaland augusztus 19-én kezdődött, amikor a schwechati repülőtér közeléből elindult Rómeó kelet felé.• A következő két hétben Szlovákián keresztül Ukrajnába repült, majd Moldávia következett. Útját folytatva kelet felé, ismét Ukrajnába jutott, aztán Harkov közelében átlépte észak felé az ukrán-orosz határt.
    • 133. Egy kerecsensólyom halála• Mintegy 200 kilométerre megközelítette Moszkvát, de végül délkeletre fordult. Utolsó jelei egy Umet nevű városka közeléből jöttek szeptember közepén.• szeptember 28-án Igor Karjakin, orosz ornitológus, sikeresen eljutott arra a helyre, ahonnan Rómeó adója utoljára adott. Sajnos, Rómeónak már csak a lábait (a jelölőgyűrűkkel) és szárnyait találta meg egy középfeszültségű oszlop alatt, a megadott koordinátáktól néhány méterre. Az áramütéstől elpusztult madár többi részét valószínűleg egy róka vihette el, mert sem a madár teste, sem a jeladó nem került elő.
    • 134. Egy kerecsensólyom halála• Rómeón kívül, további 18 fiatal kerecsensólyom kapott jeladót 2008-ban.• 16 Magyarországon és 2 Szlovákiában. Jelenleg 20 fiatal madáron működik az adó, a tavaly felszereltek közül még működő négy adóval együtt.• Távolság légvonalban (a kiindulási hely és az utolsó koordináta között): 1900 km• Ténylegesen megtett távolság: 2365 km• A ténylegesen megtett út időtartama: 13 nap• Átlagos sebesség az út során: 181 km/nap
    • 135. Fő vonulási útvonalak a Földön
    • 136. A szigetek madárvilága Ornitológia előadás
    • 137. Új-Zéland• Új -Zéland Földünk egyik olyan kivételes vidéke, melyet az ember a legutolsók között népesített be.• 80 millió évvel ezelőtt szakadt le az őskontinensről, a Gondwana-ról, és messzire sodródott.• ezt követően kifejlődött emlősök már nem értek el a szigetekig, így az ott élő növény és állatfajok tökéletes elszigeteltségben fejlődtek;• sziget szelekció;
    • 138. Új-Zéland• Az új - zélandi madarak 25% -a endemikus faj , ami azt jelenti, hogy a világon egyedül csak ott találhatóak.• Az állatok, köztük főleg a madarak, szokatlan irányba kezdtek el fejlődni, melyet nagyban befolyásolt az a tény, hogy a szigeten egyáltalán nem voltak emlősök, két denevér fajt leszámítva.• Az egyetlen ragadozó egy óriás sasféle pedig nagyon régen kipusztult.• egy pár faj alkalmazkodva a predator- free körülményekhez, röpképtelenné vált.
    • 139. Új-Zéland• Egyesek pedig óriásira nőttek, ami ugyancsak az izoláció eredménye, gondoljunk csak a galapagoszi óriás teknősökre. Rendkívüli sebezhetőségük szelídségükben rejlett.• Új- Zélandon a madarak töltötték be az emlősök helyét is.• ember kb. 2000 évvel ezelőtt érkezett Új -Zélandra és a környező szigetekre.• Az első telepesek a maorik voltak, akik több hullámban érkeztek.• Az európaiak jóval később léptek színre: a szigeteket 1642. decemberében Abel Tasman fedezte fel. James Cook tette először a lábát az új földre, melyet később brit tulajdonná nyilvánított.
    • 140. Új-Zéland• a beérkező telepesek nagy pusztításokat végeztek új otthonukban.• erdők jelentős részét kiirtották, új növény és állatfajokat hurcoltak be, melyek lassan kiszorították az őshonos flórát és faunát.• új jövevények közül, minden bizonnyal a patkányok voltak a legveszélyesebbek;• patkány pártól évente 15000 patkány születhet, ugyanis kölykeik kölykei is tovább szaporodhatnak még abban az évben.• Új -Zélandon jelenleg három patkányfaj található: egyik még a maori telepesekkel érkezett - - polinéz patkány (Rattus exulans), másnéven, kiore.
    • 141. Új-Zéland• A vándorpatkány (Rattus norvegicus) Cook kapitány segédletével hajózott be 1769 -ben;• házi patkány (Rattus rattus), az 1960 -ban, a Cape sziget közelében elsüllyedt hajóról menekült Új -Zéland partjaira;• patkányok Új -Zélandot ökológiai nicekre osztották fel.• 1839 -től beáramló telepesek, az angol életmódot követték, sokat vadásztak;• mezei nyulak (Lepus europaeus), a gímszarvasok és a rókák betelepítése;• 1870 -re a nyulak nagyon elszaporodtak, olyannyira, hogy már irtani kellett őket;
    • 142. Új-Zéland• emlős ragadozókat telepítettek be a szapora nyulak megfékezésére;• vadászgörény (Mustela putorius), a hermelin (Mustela erminea) és a menyét (Mustela nivalis);• gímszarvasok (Cervus elaphus) is nagy károkat okoztak azzal, hogy lelegelték a friss hajtásokat;• erdők nem tudtak regenerálódni, eltűnt az aljnövényzet, a növényevő állatok nagyon kevés eleséghez jutottak;• háziállatok, mint a kuri, azaz a kutya, amit még a maorik hoztak magukkal, és az európaiak kedvencei a macskák is felkerültek a kártevők listájára
    • 143. Új-Zéland• német darazsat (Paravespula germanica) egy amerikai repülő vitte be az országba 1940 körül, nem sokkal később pedig megérkezett a kecskedarázs (Paravespula vulgaris) is;• természetes ellenségek hiányában nagyon gyorsan elszaporodtak;• mohó fogyasztói a mézharmatnak. Ezt az anyagot két helyi rovar lárvája termeli;• egyik faj lárvája a fekete (Nothofagus solandri), a másik a vörös bükkfák (N. fusca) kérge alatt él;
    • 144. Új-Zéland• Új -Zéland erdeiben a fák lombja erősen kopaszodik. A tettes az ausztráliai erszényes róka (Trichosurus vulpecula);• elmúlt 15 év alatt teljesen elterjedt, tönkre téve a fákat, mivel táplálékának nagy részét a zöld levél teszi ki;• Új -Zélandra a szörmekereskedelem miatt kerültek az első egyedek, később a szőrmevállalkozás tönkrement, az erszényes rókákat pedig szabadon engedték;• állat körülbelül 300g levelet eszik meg esténként;• kifosztja a madárfészkeket is, felfalja a tojásokat és a fiókákat;
    • 145. Új-Zéland• napjainkra az eredeti madárfaunának a 46%-a kipusztult. Az őshonos madárvilág végveszélybe került;• hatalmas nemzeti összefogás;• Új -Zéland partjait körülbelül 220 (5 hektárnál nagyobb) sziget veszi körül:• 21 szigetcsoport (pl: Poor Knights szigetcsoport, Mercury -szigetek, Chetwode -szigetek, Auckland -szigetek (délen);• 11 sziget melyeknek egy része védett terület (pl: DUrville -sziget, Kapiti -sziget, Great Barrier -sziget);
    • 146. Új-Zéland• 8 belső édes vízi sziget, melyek védettek (pl: Mou Tapu és Mou Waho szigetek a Wanaka tavon);• part menti szigeteket körülvevő víz úgy működik, mint egy várárok;• szigeteket megtisztítják a kártevőktől, gyakorlatilag teljesen érintetlen területek születnek, át lehet menekíteni az állatokat;• a DOC (Department of Conservation) dolgozói vállalták fel;• lépésről lépésre megkezdték a szigetek tisztítását;
    • 147. Új-Zéland• Little- és Great Barrier -szigetekről 1993 -ban teljesen kiirtották a kiorét. 2,2 tonna talon mérget dobtak le a levegőből, helikopterek segítségével;• Mostanra az ilyen, megtisztított szigetek 42%-a védett;• DOC munkatársai állandó jelleggel járják a szigeteket, csapdákat és mérgeket helyeznek el;• nagy gyakorlatra tettek szert, hogyan irtsák ki a kártevőket a kisebb szigetekről, mint például a Burgess- szigetről (159 ha) vagy a Tiritiri matangi- szigetről;
    • 148. Új-Zéland• már képesek olyan nagy szigetek megtisztítására is, mint a Codfish- sziget (1396ha), szigetek legtöbbjét tilos látogatni;• látogathatók esetében szigorú előírások:• csak nappal lehet őket megközelíteni, hiszen a patkányok és egyéb ragadozók éjjel aktívak és felszökhetnek az oda tartó hajókra,• látogatók teljes felszerelését patkányoktól mentes konténerekbe zárják,• szigetre belépők cipőit, bakancsait teljesen megtisztítják, nehogy valamilyen gyomnövényt hurcoljanak be
    • 149. Új-Zéland• utolsó új -zélandi kihalt madárfaj a huia (Heteralocha acutirostris), amit 1907 - ben láttak utoljára;• egyes fajok csodálatos módon menekültek meg. Ilyen például a tieke (Philesturnus carunculatus), ami az 1960 -ban történt hajótörés miatt került veszélybe;• süllyedő hajót elhagyó patkányok kiúsztak a Big South Cape- szigetre és onnan gyorsan tovább terjedtek;• szükségessé vált a tieke mindkét alfajának (északi és déli) kimentése egy predator -free szigetre;• mára az északi alfaj mintegy 7000 hektáron, a déli alfaj pedig 500 hektárnyi védett területen él
    • 150. Új-Zéland• hihi (Notiomystis cincta) a világ legritkább nektárevő madara ugyancsak a túlélésért küzd;• egykor a főszigeteken mindenhol megtalálható volt, onnan 1883 -ra pusztult ki;• egyetlen túlélő populációt 1894 -ben találták meg a Little Barrier -szigeten;• azóta onnan kisebb csapatokat szállítottak a Kapiti-, Tiritiri Matangi-, és a Mokoia -szigetekre;
    • 151. Új-Zéland• kokako (Callaeas cinerea wilsoni és cinerea) egyike azon kevés madárnak, ami a főszigeteken még megtalálható. Északi és déli alfajra oszlanak;• a DOC programjának köszönhetően számuk megduplázódott 1995 óta, jelenleg a Northland-, Auckland-, Waikato szigeteken élnek populációi;
    • 152. Új-Zéland• takahe (Porphyrio [Notornis] mantelli) Új -Zéland kipusztult madarainak a névsorát hosszabbította egészen, 1948. november 20-ig;• ekkor a Murchison -hegyen, Fiordland-ben újra felfedezték a fajt;• ott alakítottak ki egy speciálisan védett területet, ahol békében élhettek volna;• sajnos 1982 -re a számuk mégis 118 -ra csökkent a szarvasok megjelenése miatt;• 1983 -tól megindult egy tenyésztési program, melynek keretében fogságban keltették ki a takahe tojásokat és szigetekre szállították őket;
    • 153. Új-Zéland• összes madár közül minden bizonnyal a legveszélyeztetettebb, a kakapo (Strigops habroptilus), éjjeli röpképtelen papagáj;• kakapok száma az első ragadozók megjelenésétől folyamatosan csökkent; aktívan vadászták ízletes húsáért;• 1949 és 1973 között 60 expedíciót indítottak melyeknek köszönhetően befogtak 6 madarat, de mindegyik hím volt,• 1977 -ben végül találtak egy körülbelül 200 madarat számláló populációt a Stewart -sziget rejtett erdeinek legmélyén;• 61 et szállítottak át a Whenua Hou- Maud- és a Little Barrier -szigetekre;
    • 154. Új-Zéland• Stewart -szigeten maradt példányok legtöbbje elpusztult,• számuk a menedék szigeteken 1995 -re olyannyira megcsappant, hogy már csak 51 madár létezéséről tudtak beszámolni, mert 18 év alatt összesen csak 12 csibe látott napvilágot;• megalakult a National Kakapo Team és elkészült egy 10 éves terv is, Kakapo Recovery Program néven;• kormány évente majdnem egy millió dollárt szán a kakapok megmentésére;• jelenleg 62 kakapo él a szigeteken;
    • 155. Galapagos - szigetek• szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok; odáig lakatlan volt;• 1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpontot;• szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök, leguánok, galápagosi medvefóka, tengeri és varacskosfejű leguánok;• 1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett;
    • 156. Galapagos - szigetek• partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót;• nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000- 2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő;• Sarah Darwin botanikus, aki egyben a Galapagos Természetvédő Alapítvány elnöke (Galapagos Conservation Trust) véli, hogy legalább 20 őshonos növény áll a kihalás szélén;
    • 157. Galapagos - szigetek• sziget növényvilága 700 fajból áll és 40%-uk csak itt található;• szigetre betelepített növények és állatok – így például a kecskék és az elburjánzó szeder – teljesen elnyomják az őshonos növényvilágot;• az Isabelle szigeten 150.000 kecske él, akik szinte teljesen lelegelték a szigetet, probléma az is, hogy idegen növények betelepítésével számos betegség ütötte fel fejét a szigeteken;
    • 158. Galapagos - szigetek• Charles Darwin 1835-ben érkezett Beagle nevű hajójával a szigetekre, ahol éveket töltött az élővilág tanulmányozásával;• kutatásait könyvbe foglalta, amely 1859-ben jelent meg, s számos vitát gerjesztett tudományos és vallási körökben;• A fajok eredete c. munkája a Bibliában leírt teremtéstörténetet cáfolta meg;
    • 159. Galapagos - szigetek• Darwin főként a szigetek madár- és hüllővilágát vizsgálta;• egyik csoport fajszáma sem kiemelkedő, alkalmazkodásuk és változékonyságuk figyelemre méltó;• emlősök közül csupán egyetlen bennszülött egérfajt feltételezett, a többit betelepített fajként kezelte;• rovarvilágot rendkívül szegénynek találta, míg a növényvilág számtalan érdekességet mutatott;• élővilág a dél-amerikai kontinensről repülve, úszva vagy fatörzseken sodródva jutott el Galápagos-ra;
    • 160. Galapagos - szigetek• alacsonyan fekvő szigetek, de vannak 1500 méter magasságba emelkedő vulkáni csúcsok is;• ahogy múltak az évszázadok, a pintyek különböző populációi egyre ügyesebben alkalmazkodtak lakókörnyezetük körülményeihez;• módosították az élelemgyűjtés szerszámát – a csőrüket. Ma egyetlen szigeten tíz különböző pintyfaj él;• testük nagysága és alakja, tollaik színe nagyjából azonos, csőrük és viselkedésük azonban jellegzetesen eltér egymástól;
    • 161. Galapagos - szigetek• híres a madárvilága is, amelyek közül kiemelkednek a Darwin pintyek (Geospiza sp.), ahol a táplálkozásnak megfelelően igen sok alfajt írtak le;• 13 olyan, teljesen különálló fajt képviselnek, amelyek egymás között nem is tudnak szaporodni;• galapagosi ölyv (Buteo galapagoensis), a galapagosi albatrosz (Diomedea irrorata), kócsag (Ardea herodias),• álarcos szula (Sula dactylatra granti), és a galpagosi pingvin (Spheniscus mendiculus), amelyek a tenger gazdag állatvilágából élnek;
    • 162. Galapagos - szigetek• galapagosi pintyek történetének egyik legszebb mozzanata, hogy nemcsak az evolúció ihletői voltak, de ma is talán az egyik legjobb szemléltetői;• Peter és Rosemary Grant, a Princeton egyetem két kutatója hosszú évtizedek óta vizsgálja ezeket a madarakat;• szárazabb és nedvesebb periódusok követték egymást a szigeteken, és a pintyek test- valamint csőr mérete ezek függvényében változott;• 1977-es szárazságot követően a szigeteken csak nagy és kemény magok fordultak elő, egyesek éhenhaltak;
    • 163. Galapagos - szigetek• Darwin-pintyek csőre a fenotipikus jelleg természetes szelekció hatására bekövetkező változásának tankönyvi példája lett;• a Geospiza fortis és a Geospiza magnirostris közti versengés: Daphne Major nevű aprócska szigeten sanyarú körülményei között él a G. fortis, főként kisebb méretű magvakkal táplálkoznak, ám a populáció nagyobb csőrű példányai más magokat is esznek;• 1982-ben azonban a szigetre érkezett a nagyobb méretű G. magnirostris néhány példánya, és a populáció azóta komoly versenytársává vált a G. fortis nagyobb csőrű példányainak;
    • 164. Galapagos - szigetek• két faj évekig megfért egymás mellett, ám két tényező éles versengésbe sodorta őket;• nagyobb testű G. magnirostris populációja addig nőtt, míg annyian lettek, hogy már akadályozták a kisebb csőrű faj tagjait a Tribulus-magok megszerzésében;• ezt követő két szűkös esztendőben - 2003-2004-ben - drámaian csökkent a táplálék mennyisége, mindkét faj populációját éhínség sújtotta;• a kisebb csőrű G. fortis-példányok előnybe kerültek a nagyobb csőrűekkel szemben; előnyös jelleg pedig tovább is adódott a következő generációnak;
    • 165. Galapagos - szigetek• az egyik vizsgált pintyfaj (G. fortis) populációinak csőrmérete módosult és robusztusabb lett, alkalmasabb a kemény magok feltörésére;• néhány évvel később azonban a kedvező esők miatt sok apró mag és kevesebb nagyobb volt fellelhető a szigeteken;• ekkor az előbbiek fogyasztására alkalmasabb kisebb csőr jelentette az evolúciós előnyt