1. Ornitológia
előadás
definíció és történelem

2. Ornitológia tudománya
• ornitológia (Ornithology),
• ornitológus,
• ornitoszkópia (jóslás),

3. Ornitológia hazai története
• tudományos madártan hazai megalapítója Petényi
János Salamon (1799-1855), aki gerinces állatokkal
foglalkozó zoológusként 1834-ben a Nemzeti
Múzeum alkalmazásába került;
a madarak életmódjának kutatását is elkezdte azok
természetes élőhelyén;
• 1879: Országos Erdészeti Egyesület székesfehérvári
évi közgyűlésén szorgalmazták egy madártani
törvény megalkotását;
• 19. század utolsó évtizedeiben a magyar madártan a
világ élvonalába került;

4. Ornitológia hazai története
• az első Nemzetközi Madártani Kongresszust éppen
Bécsben rendezték 1885-ben, ennek folytatásaként, a
másodikat Budapesten rendezték meg 1891-ben;
• 1906: nemzetközi madártani egyezményt törvénybe
iktatják;
• 1906: miniszteri rendelet a Madarak
és Fák Napja megünnepléséről;

5. Ornitológia hazai története
• 19. század végén a magyar madártan hazai
kutatásainak fő mozgatója Herman Ottó (1835-1914)
volt,
a nemzetközi munka terén pedig Madarász Gyula
(1858-1931), a Nemzeti Múzeum
Madárgyűjteményének akkori vezetője;
• Herman Ottó 1893-ban megalapíthatta a Magyar
Madártani Intézetet is, akkor még Magyar
Ornitológiai Központ néven.
• Mint madarakkal foglalkozó állami intézmény, a
maga nemében, a világon elsőként Magyarországon
alakult;

6. Ornitológia hazai története
• Herman Ottó az intézet alapítása után megindítja
annak neves szakfolyóiratát is, az AQUILA-t, mely
azóta is folyamatosan megjelenik;
• Chernel István (1865-1922) még a 19. század utolsó
éveiben megírta, azóta is fontos tudományos forrást
képező munkáját, a Magyarország madarai különös
tekintettel gazdasági jelentőségökre-t;
1919-ben a kormány megbízásából tervezetet
készített a madarak nemzetközi védelmének
ügyében;

7. Ornitológia hazai története
• 20. század első feléből Csörgey Titusz és Schenk
Jakab neve érdemel említést. Csörgey a gyakorlati
madárvédelem megalapozója hazánkban,
Schenk viszont sok más mellett a madárvonulás
kutatásban szerzett hallatlan érdemeket;
• II. világháború éveiben, Budapest ostroma során a
Madártani Intézet gyűjteménye és összes tudományos
anyaga is mind elégett;
• Beretzk Péter 1963-ban az országban elsőként
madártani szakkört szervez a köréje gyűlt fiatalokból;

8. Ornitológia hazai története
• 1971-ben az 1961-es kormányrendeletet módosítják,
nemzetközi elismerést kiváltó intézkedése 319
madárfaj védetté nyilvánítása;
• Radetzky Jenő Agárdon létrehozta a Chernel István
Madárvártát,
mint középiskolai tanár, később, mint nyugdíjas,
hosszú évtizedeken keresztül az ifjúság madárvédelmi
és természetvédelmi nevelésében játszott jelentős
szerepet;
• jelenleg a hazai madártani kutatások elsősorban a
Magyar Természettudományi Múzeumban, a Madártani
Intézetben, egyes egyetemeken, s a nemzeti park
igazgatóságokon folynak;

9. Ornitológia hazai története - MME
• Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet
(MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME
politikától független társadalmi szervezet;
• aktívan részt vesz az ifjúság természetvédő
szemléletének kialakításában, természetvédelmi
kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt
végre, szaktanácsadást nyújt;
• együttműködik más nemzeti és nemzetközi
természetvédelmi szervezetekkel;
• Kelet-Európa legnagyobb társadalmi
természetvédelmi szervezete, 6800 tagdíjfizető,
28000 belépett tag;

10. Ornitológia hazai története - MME
• MME tagjai 32 területi szervezet és 5 szakosztály
(ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi, hüllő- és
kétéltűvédelmi, gyűrűző- és vonuláskutató, valamint
lepke- és szitakötővédelmi) keretében
tevékenykednek;
• teljes a lefedettség;
• Szonda Ipsos felmérés szerint a felnőtt lakosság 68%-
a hallott már egyesületünkről, 86% támogatja a
természetvédelem ügyét;
• Madármegfigyelő Napon 2001-ben hazánk a
helyszínek és a megfigyelt madarak számát tekintve
az első, a résztvevők számát tekintve a második
helyen végzett az európai országok között;

11. Ornitológia hazai története - MME
• MME a BirdLife International magyarországi
partnere.
A BirdLife International - amelyet 1922-ben
Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven
alapítottak - a legrégebbi nemzetközi
természetvédelmi szervezet, több milliós tagsággal
rendelkezik;
• egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely
jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben
dönteni;
• egyesület tagságának jelentős részét gyerekek,
illetve családok alkotják;

12. Ornitológia
gyakorlat
gyakorlati madárvédelem

13. Madárvédelem
• gyakorlati madárvédelem a leghasznosabb
madárfajokat fészkelési lehetőségek,
• (mesterséges fészekodúk kihelyezése, fészkelésre
alkalmas bokrok, cserjék ültetése, azok nyesése,
vadmenedékek, ún. remizek létesítése stb.)
biztosításával,
• nyáron vízszegény vidéken madáritatók, télen pedig
a téli etetés rendszeresítésével az erdő, gazdaság,
park vagy gyümölcsös területén megtelepíti

14. Madárvédelem
• madártelepítés legfontosabb eszközei a mesterséges
fészekodúk, amelyek elsősorban a természetes
harkályodúk utánzatai,
• különböző odúlakók testnagyságának és fészkelési
igényeinek megfelelően, különféle nagyságban és
formában fatönkből, újabban eternitből, gyári úton
készülnek;
• kihelyezésükkel, majd időszakos ellenőrzésükkel a
rovarirtó, hasznos fajok megtelepíthetők a
rovarkárok megelőzhetők;

15. Mivel etessünk?
• etetőket szélárnyékos helyen, sűrűbb növényzet
közelében helyezzük ki, hogy a madarak a ragadozók
elől menedéket találjanak,
• a hideg idők beálltával meg kell kezdeni az etetést,
amelyet a nagy hidegek és a hótakaró teljes
megszűntéig kell folytatni;
• madáreleség magas kalória tartalmú legyen, tehát
olajos magvak (tökmag, napraforgó), bőrös, sótlan
szalonnahulladék, marhafaggyú, v. ún. madárkalács
(olajos magvak és olvasztott faggyú keveréke).

16. Mivel etessünk?
• kertben kendermaggal és lisztes magvakkal ne
etessünk, mert az a verebeket szaporítja,
• fekete rigónak, vörösbegynek konyhahulladék
adható (főtt hús, zöldség, krumpli stb.), a
maradékokat hótól tisztán tartott helyre, a földre kell
szórni,
• kenyeret, egyéb tésztafélét csak annyit kell adni,
amennyi egy nap alatt elfogy, mert megsavanyodva
bélhurutot okoz

17. Odúprogram
• fogyatkozó természetes fészkelő üregek és fészkek
ellensúlyozására kezdték meg az odú és láda
programot,
• az Egyesület leginkább a kék vércse, vörös vércse,
szalakóta és az erdei fülesbagoly számára helyez ki
ládákat, odúkat,
• 2002-ben és 2003-ban összesen több mint 350 odú
kihelyezésével segítették e ritkuló fészkelőket,
• 2002-es kísérleti évben kihelyezett ládákban,
odúkban sikeresen költöttek a kék vércsék (Péteri-
erdő);

18. Odú típusok
• méret szerint: A, B, C, D;

19. Madáretető Fatörzs -dróthálós erdeifenyő
• teteje levehető, az oldalára vágott három
etetőnyíláson férnek a madarak az
eleséghez.
• A belsejében drótháló tekercs biztosítja,
hogy a mag ne potyogjon ki!
• A drótháló szembősége napraforgómaghoz
tervezett

20. Madáretető-Ablak
• Ablakpárkányokba
helyezhető etető,
kisebb mennyiségű
mag tárolására, napi
feltöltésre

21. Madáretető-Dúc
• Impozáns megjelenésű nagyméretű
madáretető!
• Kertekbe, parkokba, iskolák-óvodák,
közintézmények kertjébe ajánlott!
• Az alsó részén elhelyezett négy bebúvója
galamb- és verébmentessé teszi,
• mely az elhúzható oldalüvegek használatával
módosítható.

22. Madáretető-Önetető
• Kertekbe, üdülőkbe,
iskolák-óvodák
udvarába ajánljuk!
Kb. 2-heti mag fér a
tárolójába (20 kg
mag).
• Ennek az újabb
verziónak plexiből
van az oldalfala, így
a magszint látható
benne

23. részvétel
• egyes fajoknak az élőhelyek megvédése és
természetszerű kezelése mellett külön
intézkedésekkel is segítenek,
• önkéntesek (tagok) részt vehetnek az állományok
számlálásában, tartózkodási helyeik felderítésében,
• mesterséges fészkelő helyek elkészítésében és adott
fajt veszélyeztető tényezők meghatározásában és
elhárításában;

24. Túzok program
• 1996-ban beindított program keretében a déli
pusztákon 20-30 hektár lucerna és 30-50 hektár
repce telepítéséhez ingyenesen biztosítják a
vetőmagot a gazdálkodóknak,
• a vetés a javasolt túzokos élőhelyen történjen,
továbbá a művelést és a betakarítást szigorú
szabályok mellett, a túzok élettevékenységének
figyelembe vételével végezzék el;

25. Túzok program
• hortobágyi túzok-populáció nagy része a HTE által
finanszírozott repceföldeken telelt át az utóbbi
években,
• igazán kemény teleken a repceföldekről történő hó
eltakarításról és további táplálék (káposztalevél)
kihelyezésével is segítik a túzokokat;

26. Kis lilik program
• a megmaradt európai populáció jelentős hányada
tartózkodik a Hortobágyon az őszi gyülekezés során,
• 1993-tól minden évben felmérik pontos hortobágyi
állományát (jelenleg kb. 60 példány),
• eleinte két jelentősebb gyülekezőhelyen
csoportosult (Hortobágy-Halastó, Virágoskúti-
halastó),
• a Dinnyés-mocsár létrehozása óta ezen a területen is
rendszeresen időznek a nálunk tartózkodó madarak;

27. Kis lilik program
• kis lilik táplálékában jelentős mennyiségben
szerepelnek a frissen sarjadó szikes pusztai füvek
hajtásai,
• ezért 1996-ban egy 10-15 hektáros árasztást
készítettek a faj számára Cserepes-pusztán,
• majd 1999-ben létrehozták a Dinnyés-lapos élőhely-
rehabilitációt a védett területen belül, hogy a
madarak ne repüljenek ki a vadászati tilalom alá nem
eső területrészekre táplálkozni;

28. Ragadozómadár-védelmi program
• 2001-ig Darassán, majd 2002-től a Hortobágy faluban
(Körszín) állandó kiállítással hívják fel a figyelmet a
ragadozómadarak védelmének fontosságára, ahol a
látogatóknak ismeretterjesztő előadásokat is tartanak,
• télen főleg réti sas etetését végzik;
• Darassán létrehoztak egy egész évben működő
etetőállomást is a nagyobb testű ragadozók számára,
• mesterséges fészkeket, fészkelő ládákat stb. helyeznek
ki;

29. HTE címermadara, a csíkosfejű
nádiposzáta
• csak a Hortobágyon fészkel, különösen a Nagyiváni-
és Kunmadarasi-pusztákon,
• nemzeti park védett területei és árasztásai hosszú
távú védelmet és megfelelő költőhelyet biztosítanak a
lassan gyarapodó állománynak,
• újabb költőhelyét találták a Borsósi-réten, és minden
évben ellenőrzik a potenciális fészkelőhelyeket, ahol
minden emberi beavatkozást (legeltetés, kaszálás)
korlátozni kell;

30. Madarak (Aves)
testfelépítése és élettana

31. Madarak (Aves):
– meszes héjú tojással szaporodó gerinces állatok
– testhőmérsékletük viszonylag magas és állandó
– mellső végtagjaik szárnyakká módosultak
– testüket tolltakaró borítja, melyek bonyolult
felépítésű, könnyű szaruképletek ← vízhatlan, jól
szigetelő + lehetővé teszi a repülést

32. Madarak (Aves):
– csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak
– fogak nincsenek, a szájnyílást az arccsontokhoz
és az alsó állkapocshoz kapcsolódó
szaruképletek, a csőrkávák veszik körül
– nagy, négyüregű szív + tüdejükhöz
légzsákrendszer kapcsolódik
– a Föld valamennyi tengerén és szárazföldjén
előfordulnak, közel 9700 madárfaj ismert

33. Csontváz
• madaraknak két
koponyatípusát különböztetjük
meg:
a futómadarakra és
tinamukra jellemző
paleognath
és a repülő madarakra,
valamint a pingvinekre
jellemző, fejlettebb felépítésű
neognath koponyát

34. Csontváz
• általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű
szemüreg
• számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán kapcsolódik
egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony.
• Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és
keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak,
és az úgynevezett álkeresztcsontot hozzák létre

35. Csontváz
• a futómadarak kivételével az összes madárfaj
szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely
tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak.
• a mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont,
az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de
a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve
hozza létre a carpometacarpust.

36. Csontváz
• A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a
lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a
vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a
lábujjperceket különíthetjük el.
• A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak
esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra.
• A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör
csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.

37. Izomzat
• a madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus
pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a
szegycsont taraján tapadnak meg
• A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus,
amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz
csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus
megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel
biztosítva a kapaszkodást.
Kültakaró
• külső hámréteg és az irha gyengén fejlett
• irha alatt változó mértékben zsírszövet ← hőszigetelő,
táplálékdepó
• a kültakaró mirigyekben szegény, csak a farktőmirigy fejlett
(tollazat impregnálása)

38. Kültakaró
tollszár (scapus) +
zászló (vexillum)
cséve (calamus) +
tolltüsző
gerinc (rachis) +
tollágak (rami) +
sugarak (radii –
proximális és disztális)
horgok (humuli)

39. Kültakaró
A tollak színanyaga kétféle lehet:
1. lipokróm (karotinoid, xantofill), amelyet a toll
sejtjei termelnek, és
2. melanin (fekete és barna), amely szemcséket alkot.
Ez utóbbiakat a melanofór (kromatofór) sejtek
termelik.
fedő- vagy kontúrtollak evező- és kormánytollak
pehelytollak módosult és dísztollak
tollas pászták és tollatlan mezsgyék

40. Légzés
• repülés energiaigényének kielégítésére gyors és hatékony
anyagcsere, ehhez pedig nagy mennyiségű oxigén szükséges
• fejlett légzőapparátus
• tüdő + 5 pár légzsák (kulcscsonti – páratlan; nyaki, elülső és
hátulsó mellkasi, illetve hasi légzsákok – párosak)
• légcső → főhörgő → faágszerű háti és hasi hörgőcsoportok
→ két hálózat között párhuzamos futó tüdősípok
(parabronchi) futnak, ezek falában történik meg a gázcsere =
PALEOPULMO
• háti és hasi hörgőket egyes madaraknál egy oldalsó
hörgőcsoport is összeköti, önálló parabronchus hálózattal =
NEOPULMO

41. Keringési rendszer
Fokozott anyagcsere
folyamatainak alapja a
tökéletesen elkülönült
kettős vérkeringés.
Központja a szív (cor),
amelynek munkavégzése
rendkívül gyors.

42. Keringési rendszer
• Szív anatómiája hasonló az emlősökéhez, azonban a
jobb kamra térfogata jóval nagyobb, csaknem
körülöleli a bal kamrát,
• Ugyanakkor a bal kamra falának izomzata rendkívül
erős.
• Gyors anyagcserével összefügg a madarak magas
testhőmérséklete (40-44 C fok), amely az
állatvilágban csaknem egyedülálló.
• A kisebb testű madarak szíve percenként még
nyugalmi helyzetben is több százat ver, de egy házi
veréb szíve stressz állapotban akár 850-szer is
összehúzódhat percenként!!!

43. Emésztőrendszer
• felépítése jelentősen eltér más
gerincesekétől, illetve nagy különbségek
vannak az egyes táplálkozási típusok között
is
• előbél: csőr → szájüreg → nyelőcső →
begy → gyomor (mirigyes gyomor és
zúzógyomor)

44. Emésztőrendszer
- középbél: epésbél (hasnyálmirigy, epe) – emésztés fő
helyszíne, itt történik meg a felszívás is, a további
vékonybél-szakaszok a felszívásban nem vesznek részt
- középbél és utóbél határán: fajonként eltérő fejlettségű
vakbél ← növényevőknél cellulózbontó enzimeket termelő
baktériumok élnek itt óriási mennyiségben
- utóbél: vastagbél → végbél → kloáka (húgyvezetők,
ondóvezetők, pete- és tojásvezeték, Fabricius-féle tömlő)

45. Kiválasztás
• páros utóvese
• a kiválasztott vizelet a két húgycsövön keresztül a
kloáka középső részébe kerül
• a vesékben zajló rendkívül hatékony visszaszívás
miatt a vizelet napi mennyisége minimális, s ez a
húgyhólyag visszafejlődéséhez vezetett
• speciális sókiválasztás: egyes tengeri fajok páros
orrmirigyeiben

46. Ivarszervek
• hím madarak ivarmirigyei (herék) a testüregben
rögzülnek a vesék közelében
• a spermiumok az ondóvezetőkön keresztül jutnak a
kloákába
• némely fajnál ondótartó található
• lúdalakúak rendjénél a kloákában kifordítható párzószerv
(halcsontú récéknél meghaladhatja az 1 métert!)

47. Ivarszervek
• Tojóknál a vesék alatt, hasi légzsáknál rögzülő
petefészek (általában csak a bal oldali fejlett, a jobb
embrionális korban visszafejlődik):
• elsődleges petesejt (1. neutrális zsírok beépülése,
2. fehér szik berakódása,
3. sárga szik berakódása) → érett petesejt → ovuláció
→ petevezető tölcsér (megtermékenyítés) →
petevezető öböl (fehérjék berakódása) → petevezető →
szűkület v. isthmus (lágy héjhártya képzése) →
méh (mészhéj képzése) → hüvely (kutikula termelése)
→ kloáka

48. Szaporodás
Madarak párkapcsolatai:
- Promiszkuitás – nincs társas kapcsolat, szexuális
partner gyakori váltogatása (pl. siketfajd)
- Monogámia (szezonális, pl. cinegék; tartós, pl. fehér
gólya; valódi tartós, pl. csuszka)
- Poligámia = többnejűség (poligínia = hím több
nősténnyel párosodik egyetlenegy szaporodási ciklusban, pl.
fácán; poliandria = felcserélt nemi szerep, pl. egyes lilefajok)
Kikelő fiókák fejlettség alapján: fészekhagyó vagy fészeklakó
(illetve e kettő átmenetei)

49. Madárvilágra leselkedő
veszélyek
Ornitológia előadás

50. Mérgezések
• az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak
hazánkban a madárvilágot ért szándékos vagy
hanyagság miatt bekövetkezett mérgezések;
• ezen esetek döntő többsége a madár pusztulásával
jár együtt;
• rengeteg olyan méreg felelős az esetekért, melyeket
nem is lehetne már alkalmazni;
• mindent meg kell tenni, hogy az esetek számát
minimalizáljuk, az észlelt esetekről pedig azonnal
bejelentést kell tenni;

51. Mérgezések
• Elharapóztak a madármérgezések!!
• utóbbi tíz évben közel 700 védett, illetve fokozottan
védett madár esett bizonyítottan mérgezés
áldozatául;
• Magyar Madártani Egyesület (MME) nyilvántartása
szerint, az elmúlt 10 évben: 71 mérgezett sas (31
parlagi-, 39 réti- és 1 szirti sas).
• Emellett mérgezés áldozatául esett további 19
fokozottan védett és 645 védett madár, így összesen
több mint 90 millió Ft-os természetvédelmi
károkozásról van adatunk

52. Mérgezések
• Az elmúlt 2 évben: 53 mérgezett sas.
• A 29 parlagi sas, 23 rétisas és 1 szirti sas
természetvédelmi értéke 52,5 millió Ft.
• Közülük mindössze tíz példányt lehetett gyógyultan
szabadon engedni, kettő még jelenleg is kezelés
alatt áll.
• Az 53 példány nagy valószínűséggel 25 különböző
mérgezéses eset során került kézre országszerte, így
az ilyen esetek száma az elmúlt két évben
sokszorozódott meg.

53. Mérgezések
• Az elmúlt 2 hónapban (2008 március 6 -i állapot
szerint!): 20 mérgezett sas.
• A 9 parlagi sas és 11 rétisas (példányonként 1 millió
Ft eszmei értékben) feltehetően 10 különböző eset
során mérgeződött meg, amely közül 8 esetet
szándékos mérgezés okozott.
• Így az elmúlt két hónapban történt az eddig valaha
regisztrált legnagyobb mértékű pusztulás
• 2006 áprilisa óta 23 parlagi, 16 réti, 1 szirti sas,
valamint egy vándor- és egy kerecsensólyom is
mérgezéses tünetekkel került elő. A madarak
természetvédelmi értéke 41 millió forint

54. Mérgezések
• A valós természetvédelmi kár ezen értékeknél
jelentősen nagyobb, hiszen a tetemek nagy részéről
sosem szereznek a szakemberek tudomást;
• mindkét érintett faj fokozottan védett, országos
állományuk az elmúlt évtizedek természetvédelmi
erőfeszítéseinek hatására lassan emelkedett, de még
mindig csak 85 pár a parlagi sas és 160 pár a rétisas
esetében.
• az elmúlt két évben mérgezetten megtalált 29 parlagi
sas példány az ezen időszak egész európai uniós
szaporulatának több mint 10 százaléka!!

55. Mérgezések
• A mérgezéseket minden megállapított esetben olyan
növényvédő szerek okozták, amely típusok
forgalomból történő kivonása vagy már megtörtént,
vagy folyamatban van.
• A sasmérgezéses esetek között egyelőre nincs arra
utaló nyom, hogy bármikor is növényvédelmi célra
nem megfelelően kihelyezett vegyszerek okozták
volna véletlenül a pusztulást.
• Az eddig felderített mérgezési források, néhány
kivétellel, szándékosan emlős vagy madár
ragadozók elpusztítására illegálisan elkészített csalik
voltak.

56. Mérgezések
• Magyar Madártani Egyesület,
• a többi természetvédelmi civil szervezet és a nemzeti
park igazgatóságok szakemberei, a rendőrséggel, a
növényvédelmi és vadászati hatóságokkal
• együttműködve fokozott figyelmet fordítanak a
mérgezéses esetek felderítésére, és mindent
megtesznek azért,
• hogy megállítsák ezeket a bűncselekményeket, és az
elkövetők megkapják méltó büntetésüket, mely a
pénzbüntetés mellett letöltendő börtönbüntetés is
lehet

57. Mérgezések
• az egyre több mérgezés egyik oka a felderítés, hogy
ezekről most többet hallunk. Korábban is voltak
ilyen esetek csak nem beszéltek róla.
• A 70-es évekig engedélyezett rovarirtó szerek voltak.
Ezek súlyos, és nem szelektív mérgek. A 80-as
években betiltották, attól kezdve szelektív vagy
szuperszelektív mérgező anyagokat használtak;
• Elsősorban a szarka vagy a dolmányos varjú ellen
használták, de a védett terülten, amennyire lehetett
tiltották. Mert akármennyire szelektív, a hollót azért
elpusztította

58. Mérgezések
• vadásztársadalom többsége elítéli a mérgezést. a
rendőrség sem kezeli megfelelően. Valahogy
elsikkadtak idáig ezek az esetek
• rétisas hallal, haldögökkel, elhullott állatokkal
táplálkozik. Elhullott őzbe, kóbor kutyába rejtik a
mérget, ami eleve illegális, hiszen ezek a mérgező
anyagok nem erre lettek kitalálva.
• Ezek rovarölő, talajfertőtlenítő szerek, és ha ebből
fogyaszt az állat, akkor rövid időn belül elpusztul.
• azonnali állatorvosi beavatkozás segít. Ezeknek a
mérgeknek van ellenszere, infúziót kapnak, és a
szervezetük semlegesíti a mérgek hatását

59. Mérgezések
• Tímár mellett 2 mérgezett egerészölyvet találtak a
madarászok (2008 február eleje).
• A húsba helyezett méreg annyira erős lehetett, hogy
a madarak szinte azonnal, még a táplálkozásuk
közben elpusztultak, a táplálék egy részét már le se
tudták nyelni.
• A mérgezett húst feltehetően szándékosan helyeztek
ki az elkövetők. A környéken végzett keresés során
újabb mérgezett egerészölyvek kerültek elő.

60. Mérgezések
• Két réti és három parlagi sas tetemére leltek a
Jászságban egy hét leforgása alatt (2008 január
eleje);
• Tavaly december 28-án Jásztelek határában
feltehetően egy lelőtt kutyába helyezték a mérget
ismeretlen tettesek. A tetemből két réti sas evett és
el is pusztult.
• Idén január harmadikán Jászárokszállás határában
került elő húsz fácán teteme. Ezekből három parlagi
sas és három egerészölyv evett, közülük csak az
egyik parlagi sas maradt életben, amelyet a Fővárosi
Állat- és Növénykert állatorvosai kezeltek

61. Mérgezések
• Több mint száz darumadár tetemét találták meg
Örménykút külterületén a Körös-Maros Nemzeti Park
Igazgatóságának munkatársai (2005 március vége);
• madarak heveny mérgezésben pusztultak el, s az
elsődleges adatok szerint a tömeges elhullás nem
természetes úton következett be;
• település térségében megtalált nyolc, még élő
madarat azonnali kezelésre a Szegedi Vadasparkba
szállították;
• a mérgezés a máj- és vékonybél elváltozását
eredményezte;

62. Mérgezések
• Hortobágyon találtak mérgezett vadmadarat (2008
február eleje). A hat kilós rétisas az út szélén
imbolygott, gyenge volt, repülni sem tudott. Most a
helyi madárkórházban kezelik, injekciókat, és
vitaminokat kap;
• Húsz nap alatt (2008 jan. - feb.) négy, látszólag
egymástól független bűncselekmény során összesen
tizenegy mérgezett sas (5 parlagi és 6 rétisas) került
kézre, amelyek közül hét még életben volt, amikor a
Magyar Madártani Egyesület (MME) és a Hortobágyi
Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei legyengülve
rájuk találtak.
• Három példány már menthetetlen állapotban volt, és a
kezelések ellenére elpusztult. A négy túlélő a Fővárosi
Állat- és Növénykertben lábadozik;

63. Mérgezések
• az öt, Bács-Kiskunban talált ragadozómadár-tetem
toxikológiai vizsgálata kiderítette:minden madárral a
karbofurán nevű rovarirtó szer végzett.
• A hatóanyag emberre is veszélyes, néhány gramm
már halált okozhat. Ezt a mérget találták meg a
madárcsalinak kitett dögökben is.
• a Kiskunsági Nemzeti Park területén (2008 január-
február hónapokban) eddig két kékes rétihéja, hat
egerészölyv és egy kerecsensólyom tetemét találták
meg;

64. Mérgezések
• Egy karbofurán nevű rovarölő szer miatt pusztultak el
2006 júniusában a parlagi sasok Füzesabony
környékén. A toxikológiai vizsgálat a mérget az egyik
fióka tetemében, és a fészekben talált fácánban is
kimutatta;
• egy egész sascsalád, két szülő, és három fióka tetemét
találták meg az MME munkatársai Füzesabony mellett
egy ellenőrzés során.
• 2006. áprilisában egy parlagisas-pár pusztult el a
Zempléni-hegységben (fiókáik az elhagyott tojásokban
pusztultak el).
• Májusban egy legyengült rétisas került meg a
Jászságban, a Fővárosi Állat és Növény-kertben
pusztult el másnapra.

65. Mérgezések
• A karbofurán egy reverzibilis kolinészteráz-inhibitor!
• Tünetek: orrvérzés, fejfájás, nyálfolyás, homályos
látás, görcs, remegés, kóma.
• A por a szem nyálkahártyájára enyhén irritatív lehet
• Tilos a készítményt élővízbe, vízfolyásokba és a
talajba juttatni. Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi
környezetben hosszantartó károsodást okozhat;

66. Mérgezések
• belélegezve: verejtékezés. pupilla szűkület,
izomgörcs, erős nyálfolyás. szédülés. hányás.
nehézlégzés. eszméletlenség.
• lenyeléssel hasi görcsök. hasmenés, fejfájás,
hányinger, hányás;

67. Mérgezések
• Rendkívül veszélyesek ezek a mérgezések az emberre
is.
• Ha valaki a mérgezéshez felhasznált csalihoz majd
valamilyen élelmiszerhez hozzáér, vagy egy
megmérgeződött állatot (pl. egy mérgezés miatt
legyengült, de külsőre egészségesnek tűnő fácánt)
elfogyaszt, az komoly, akár életveszélyes mérgezést is
elszenvedhet;
• célpontok a legtöbb esetben valószínűleg nem a
sasok, hanem a rókák és a varjúfélék (amelyek legális
eszközökkel gyéríthetők lennének), azonban a
mérgezés nem szelektív, így gyakorlatilag bármely
ragadozó, vagy dögevő életmódú állat, vagy
szélsőséges esetben akár az ember is áldozatává
válhat

68. Mérgezések
• Eddig egy ügy zárult le ítélettel, amikor is egy
gazdát, aki a helytelen vegyszerhasználattal 115 daru
pusztulását okozta, közel 15 millió Ft-os kártérítésre
ítélték;
• Magyar Madártani Egyesület és a nemzeti parkok
szakemberei a legveszélyeztetettebb területek
folyamatos ellenőrzésével próbálják a lehető
leghamarabb észlelni az egyes mérgezéses eseteket,
és felszámolni a méreg-forrást;
• jövőbeli esetek megelőzése csak úgy lehetséges, ha
a mérgezések veszélyességéről széleskörű
felvilágosító munka kezdődik, ha több bűnös elnyeri
precedens értékű méltó büntetését, valamint ha a
veszélyes szerek végleg eltűnnek

69. Áramütés
• Évente több tízezer védett és fokozottan védett
madarunk pusztul el áramütés következtében
• rengeteg elpusztult madárról nincs is tudomásunk,
nincsenek feltérképezve mindenhol a távvezetékek;
• Az áramütés problémája már több mint 20 éve ismert
hazánkban is, azonban eddig viszonylag kevés
információval rendelkeztünk a madárpusztulás
pontos mértékét illetően, a korábbi felmérések egy-
egy kisebb területre korlátozódtak;

70. Áramütés
• A célzott adatgyűjtés érdekében november 6-7-én az
MME országos elektromos oszlop felmérést
szervezett, melyben mintegy 100 önkéntes vett részt.
• A felmérők 2737 oszlopot ellenőriztek le, és
összesen 41 madárfaj 578 elpusztult példányát
találták meg,
• melyek között számos védett és fokozottan védett faj
is volt (pl. kerecsensólyom, szalakóta, parlagi sas). A
megtalált áramütött madarak eszmei értéke
összesen 27 490 000 Ft.

71. Áramütés
• felmérés során megtalált madarak száma és az
ellenőrzött oszlopok arányából úgy becsülik, hogy
évente minimálisan mintegy 45.000 madár szenved
áramütést Magyarországon,
• melyek 80-90% védett vagy fokozottan védett, így
eszmei értékük akár a 2 milliárd forintot is
meghaladhatja.
• Az MME álláspontja szerint akkor születhet végleges
megoldás, ha – Németországhoz és Szlovákiához
hasonlóan – hazánkban is jogszabály kötelezi majd
az áramszolgáltatókat madárbarát szerkezetek
alkalmazására.

72. Áramütés
• oszlopok – különösen nyílt élőhelyeken – kedvelt
kiülőhelyek a madarak számára, azonban le- vagy
felszálláskor gyakran éri áramütés őket.
• Ehhez elég, ha egy madár egyszerre érint meg két
vezetéket, vagy egy vezetéket és az oszlopfej
valamely fém részét.
• A hatalmas természetvédelmi kár mellett, a madarak
által okozott zárlatok és áramkimaradások közvetlen
anyagi károkat okoznak az áramszolgáltatóknak és a
fogyasztóknak is

73. Áramütés
• MME már a 90-es évek elején kifejlesztett egy
műanyag szigetelő burkolatot („szigetelő papucs”),
amely a leggyakoribb oszloptípusnál megfelelő
védelmet nyújt a madarak számára.
• Azóta a KvVM anyagi támogatásával és az
áramszolgáltató vállalatokkal együttműködve több
mint 30 000 veszélyes oszlop szigetelésére került
sor.
• A szigetelő program mindenképpen sikeresnek
tekinthető, ám a szigetelésre váró oszlopok száma
az országban több százezer, ill. az MME szigetelő
papucsa nem minden oszloptípus esetében nyújt
védelmet a madarak számára

74. Áramütés
• Nagy veszteségeket okoz a gólyák állományaiban,
különösen amióta a költő madarak jelentős része
(mintegy 80%-a) a falusi villanyoszlopokra helyezte
át fészkét. Ez a körülmény számos probléma forrása
mind a gólyák, mind az áramszolgáltatók számára;
• elmúlt évtizedekben az MME szakemberei az
áramszolgáltatókkal és a Nemzeti Park
Igazgatóságokkal közösen több ezer gólyafészeknél
helyezett el fészektartó állványokat,
• melyek alkalmazásával csökkenthető az áramütés
közvetlen veszélye, ami egyúttal az áramszolgáltatás
biztonságát is növeli.

75. Áramütés
• állami és civil természetvédelem, illetve a hazai
áramszolgáltatók több évtizedes
együttműködésének kíván konkrét működési keretet
és kiszámítható ütemtervet adni
• az „Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodás,
amelyet közel egyéves szakmai előkészítés után
2008. február 26-án írtak alá az érintett szervezetek
vezetői.
• A megállapodás részét képezi a településeken
fészkelő gólyák pusztulását okozó veszélyes
oszlopok szigetelése és az áramütések
lehetőségének megszüntetése is.

76. Áramütés
• Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodást Olajos
Péter Európa Parlamenti képviselő
kezdeményezésére, közel egyéves szakmai
előkészítés után írták alá;
• megállapodás szerint 2020. januárig minden
madárvédelmi szempontból veszélyes
vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá.
• A munkálatok finanszírozását elsősorban
természetvédelmi, uniós illetve hazai keretekből
végzik, de várhatóan az áramszolgáltatók is
hozzájárulnak a költségekhez

77. Áramütés
• fokozottabb veszélynek vannak kitéve az oszlopokra
ülő madarak esős, ködös, nyirkos időben.
• Ilyenkor a vizes tollazat miatt nehezebben repülnek a
madarak, ezen kívül a nedves toll vezetőképessége
akár százszorosa is lehet a száraz tollénak.
• Amerikai kutatások eredményei azt mutatták, hogy
míg a száraz toll 70 kV feszültségnél sem vezette az
áramot, a nedves madártollak már 5 kV feszültségnél
megégtek

78. Áramütés
• villanypásztoros leszoktató módszert 2004. júniusa
óta használják Hortobágyon.
• Minden elengedés előtt álló madarat pár napig, vagy
hétig bent tartunk a 25 méter átmérőjű nagy
sasröpdében, ahol a természetes zsákmányejtés
gyakorlásán túl, mintegy túlélő táborban,
• olyan hatásoknak tesszük ki, melyekkel felkészülhet a
külvilágban leselkedő veszélyek elhárítására;
• Ezek egyik eleme az elektromosság. Két egymással
szemben, 15 m-re felállított 20 000 Voltos valódi
villanyoszlop és közöttük feszülő vezeték látványa
teljesen megegyezik az igazival, de nincs benne
veszélyes áram.

79. Áramütés
• oszlop keresztágát és csúcsát a ludak őrzésére
alkalmas villanypásztorral látták el, ugyanígy a
légvezetéket is.
• Ha például a röpdében kondicionált egerészölyv ráül
az oszlopra, vagy hozzáér a légvezetékhez, enyhe
áramütést szenved el, melynek semmilyen káros
hatását nem észlelni.
• A madarak észrevették, olyannyira, hogy nem
szállnak rá többet! Az állattartásban ezt a módszert
fél évszázada használják, a lúdtartásban is több
évtizede, bármilyen káros hatás nélkül.
• Alkalmazása megfelel az uniós állatvédelmi
előírásoknak

80. Utódgondozási stratégiák

81. I. Utódgondozás; definíció
• Robert Trivers: (Magyarázat: a szülőknek nincs lehetősége
korlátlan idő és energia megszerzésére,
Az utódgondozás olyan így minden egyes utód segítése
viselkedés, ami növeli az adott csökkenti a szülő későbbi szaporodási
utód túlélési esélyeit, de esélyeit)
csökkenti a szülõ késõbbi
reprodukciós kilátásait
Akkor alakulhat ki fejlett
ivadékgondozás, ha a gondozás
miatt megnövekedett
szaporodási siker nagyobb, mint
a gondozás miatti késõbbi
reprodukcióssiker-csökkenés.

82. I. Utódgondozás; definíció
egyed szintű rátermettség
• egész élet során produkált utódok relatív száma,
• helyette: a fitnessz kialakításában fontos jellegek (pl.
testméret, növekedési ráta, évenkénti utódszám stb.)
• utódgondozás lehet:
» egyszülős = uniparental
» vagy kétszülős = biparental;
» madaraknál a monogámia párzási
rendszer a leggyakoribb!!

83. II. Előfordulás
Példák:
• Gerincteleneknél (ritka)
(temetőbogarak, ásódarázs, cselőpók,
euszociális rovarok…stb.)
• Gerinceseknél
Halak: bölcsõszájú hal, sziámi harcoshal, és
a paradicsomhal habfészke.
Kétéltûek: dajkabéka.
Madarak: fészeklakók, fészekhagyók.

84. II. Előfordulás
• utódgondozás inkább a K-stratégista állatokra
jellemző;
• r-stratégista állatok neve a „ráta” szóból ered, ami
tisztán mutatja, hogy a stratégiájuk alapja az, hogy
rengeteg, apró termetű utódot hoznak létre,
• amelyeket nem nevelnek, mert nem az neveléssel
biztosítják azt, hogy fenn maradjon a genetikai
információ, hanem a nagy számú utóddal.
• Ezek az utódok nem élnek sokáig, de hamarabb
válnak ivaréretté, mint a K-stratégista állatok utódai

85. Kapcsolat az életmenet stratégiájával

86. Utódgondozás
• fürj és sok más földön fészkelő madár fiókái a tojásban
elkezdenek beszélgetni egymással;
• kattogó hangokat adnak;
• fióka beledöfi a csőrét a héj és a belső membrán közötti
térbe;
• kattanások száma száz is lehet/ 1 másodperc;
• amely fiókák előrébb tartanak, lassabban kattognak, így
sarkallják a többi fiókát, hogy felgyorsítsák fejlődésüket;

87. Utódgondozás
• fürj tojó 24 óránként rakott le egy-egy tojást, de
mindannyian egyszerre érkeznek a kibújás
pillanatához;
• így a szülők a már feltűnővé vált fészekből az összes
fiókát egyszerre tudják elmenekíteni;
• kikelésnél a fiókák erősen nyomják kifelé a tojás
belsejét;
• fiókák csőrén van egy tüske = tojásfog; felső
csőrkáva csúcsán, kissé hátrébb a csőr végétől;
különleges izom is van a tarkójukon;

88. Utódgondozás
• fürjtojás bőséges mennyiségű szikanyagot
tartalmaz;
• így a fiókák szinte teljesen kifejlődnek
benne, ehhez a tojónak sokáig kell
kotlania;
• szemük nyitva lesz, pelyhes bundájuk van,
hamarosan már saját testhőmérsékletüket
tudják szabályozni;
• nincsenek mellizmaik és repülésre alkalmas tollaik;
• izmos lábaikkal viszont jól futnak;

89. Utódgondozás
• a tojó segít a táplálék keresésében, ha a kaparás
során tápláló növényi részt talál, leteszi a fióka elé
és rábök a csőrével;
• veszély esetén a szülők figyelmeztető hangot adnak,
vagy mozdulatlanná merevednek a fiókák, vagy a
szülői szárnyak alá menekülnek;
• darvak fiókái kevésbé tudnak magukról
gondoskodni, így őket etetni kell;
• kivi és sok parti madár fióka teljesen egyedül is
képes élelmet keresni;

90. Utódgondozás
• vízimadarak fiókái is hamar elhagyják a fészket;
• levéljárók felkapják fiókáikat, bedugják szárnyaik alá
őket és új rejtett helyre szállítják őket;
• vöcsökszülők a hátukon szállítják a kicsiket;
• rengeteg pehelytollal etetik őket, ennek szerepe a
bélrendszerük védelme;
• tollak kis gombócokba állnak, melyekbe pl. a
halszálkák beleakadnak;

91. Utódgondozás
• törpebúvárcsibéknek van a legkülönösebb
fiókaszállítása;
• hím testének mindkét oldalán szárnyai alatt
erszények vannak, két fiókája már 10-11 nap kotlás
után kikel;
• alulfejlettek, vakok, csupaszok; valahogy
belekerülnek a hím erszényébe;
• még a levegőbe is feltud velük emelkedni;

92. Utódgondozás
• récék, ludak fiókái még önállóbbak; apácalúdak a
sziklákon kikelő fiókáikat kezdik hívogatni;
• lemásznak önállóan a sziklákon, szüleik után
iramodnak a patakhoz;
• örvényrécék még drámaiabban hagyják el a fészket,
kigurulnak a fészekből és belezuhannak a gyors
sodrású patakokba;
• hamar felszínre bukkannak és soha nem sodorja el
őket az ár;

93. Utódgondozás
• az anyához való kötődés nagyon hamar kialakul
náluk, hívóhangjára azonnal odasietnek a fiókák;
• a tojásból való kikelés előtt elkezdődhet a függőség
kialakulása;
• tojásban hallani lehet a fiókát körülvevő zajokat;
kikelés után pár órával már a fiókák megtanulják
alakról és hangról felismerni szüleiket;
• a fiókák önálló táplálkozásához gyakran a szülők
védelmezése szükséges, őrsége; pl. az ásóludak a
sirályoktól védik a kicsiket;

94. Utódgondozás
• királypingvin-kolónia állandó zsivajában a szülők és
fiókáik minden gond nélkül felismerik egymást;
• bár a fiókák gyakran letámadnak egy másik táplálékot
hozó felnőttet; ez a szándék általában sikertelen;
• struccfiókákat is csapatba terelik a szülők, de ők azért,
mert minden felnőtt magára akarja venni a gondozási
felelősséget;
• két pár találkozásánál egyik pár elűzi a másikat, fiókáit
beterelik a saját csapatukba; erősebb pár különböző
korú fiókákból akár több százat is a magáénak tudhat;

95. Utódgondozás
• földön fészkelő madarak közül az ásótyúk fióka válik
leghamarabb önállóvá;
• kelési idő igen hosszú: 60-80 nap; tojó földhalomba
temeti a tojást, igen vékony a héja;
• az ásótyúkcsibe az egyetlen madár, mely képes
tojásfog nélkül kijutni a tojásból; felette viszont fél
méter föld van; hátán fekve rúgkapál, és nagy
lábaival lazzítja a földet;
• jó néhány napig küzd, mire felér; addigra már
evezőtollai vannak és önálló;

96. Utódgondozás
• fákon vagy üregekben fészkelő madarak kicsinyeiket
máshogy nevelik;
• kevésbé fejlettek a fiókák, lábaik gyengék;
• legjobban fejlett szerveik a belük, májuk és zúzájuk;
• a tojásban a korai kikelés miatt kevés a sárgája;
• szülők táplálják őket, így gyorsabban növekednek,
mint az önálló, szárazföldi csibék;
• néhány szülő előre megemésztett táplálékkal látja el
kicsinyeit; gödény-halleves; vészmadár-olaj;

97. Utódgondozás
• galambok begytejjel táplálnak: fehérjében és zsírban
gazdag; mind a tojó, mind a hím termeli;
• a fiókák tátott csőrének belseje általában élénk,
csőrzuguk duzzadt és nagyon érzékeny;
• Gould-amandina pinty érzékeny a színekre (üregben
fészkelnek), fiókák szájának mindkét sarkában
opálzöld-kék göbök vannak, melyek visszaverik az
üregbe szűrődő fényt;
• piros torok a szülőnek azt is elárulja, melyik fiókát
etette meg utoljára; a fészekparaziták fiókái jól
utánozzák a torokfoltjukkal is a gazdát;

98. Utódgondozás
• a legtöbb madár azonos bánásmódban részesíti a
fiókáit, még ha nagy időkülönbséggel is keltek ki;
• pl. rozellapapagáj vagy a szárcsa;
• szárcsák az erőszakos fiókákat megbüntetik, gyakran
nem is térnek vissza a fiókák;
• fehérfarkú szárcsa szülők viszont az élénkebb fejdíszű
fiókákat etetik, mert őket tartják életrevalóbbnak;
• differenciált etetési stratégia jellemző szulákra: két-
három tojást raknak, de a halbőség függvénye a
felnevelési arány;

99. Utódgondozás
• a ragadozómadarak is általában több tojást raknak,
mint amennyit fel tudnak nevelni;
• gyakran a szülők csak a nagyobbat etetik és hagyják
a kisebb zaklatását;
• a nagyobb fióka gyakran megeszi az elpusztult
testvérét;
• a legtöbb fióka általában megküzd egymással;
kékszakállú gyurgyalag fiókák 17-en is lehetnek,
csőr végén lefele görbülő kampó van, mellyel
egymás testét hasogatják;

100. Utódgondozás
monogámia
• csüllő (Ryssa tridactyla) párok éveken keresztül
együtt maradnak, ennek előnye,
• hogy ismerik egymást, nem kell pl. párválasztásba
évente újra fektetni, biztosak lehetnek a partner
minőségében, és a régebbi párok fiókáinak nagyobb
a túlélése;

101. Dezertálás
• mag- és gyümölcsevők: poligámia itt gyakori a
táplálékbőség miatt; egyszülős gondozás, a ♂
dezertál,
• mert a dezertálásból fakadó nyeresége nagyobb,
mint a tojóé: előbb távozhat (tojásrakás),
• utódainak száma jobban függ a párosodásainak
számától,
• elegendő táplálék szükséges ahhoz, hogy egy szülő
képes legyen ellátni a fiókákat

102. A fejlett utódgondozás kialakulását elősegítő
tényezők
• Nagy predációs nyomás
• Ritka és specializált források
(nagytestű ragadozó madarak)
• Extrém körülmények (császárpingvin)

103. Függőcinege utódgondozása
• szaporodási rendszere egyedülálló és ez idáig
feltáratlan, mivel sem a párválasztás, sem az
utódgondozás szempontjai nem ismertek.
• A tojásrakás után mindkét szülő elhagyhatja fészkét
(dezertálhat): így vagy a másik szülőre hárul az
utódgondozás,
• vagy az esetek több mint 30%-ban mindkét szülő
pusztulni hagyja a fészakaljat.
• A dezertáló szülők gyakran újrapárosodnak

104. Függőcinege utódgondozása
• párbaállt hímek közül a gyakrabban éneklő egyedek
rövidebb idő alatt találtak párt, mint ritkábban éneklő
társaik.
• Az ének hossza és a hívóhang gyakorisága nem volt
hatással a párbaállási időre.
• Sem az ének gyakorisága és hossza, sem a hívóhang
gyakorisága nem különbözött szignifikánsan a hím
vagy tojó vagy mindkét szülő által elhagyott
fészekaljak között.
• hím énekének szerepe lehet a függőcinege
párválasztásában

105. Utód-diszkrimináció
• Saját utód elkülönítése
mások utódjaitól
• Olyan fajoknál, ahol
lehetőség van arra,
hogy a szülő másik
szülő utódját gondozza
(pl. telepesen költő Ellenpélda:
madarak) Pelikánoknál nincs utód-
• Példa: parti fecske – megkülönböztetés, de a
durva szárnyú fecske fiókák megosztják
egymás között a kapott
táplálékot.

106. Madárgyűrűzés és a madarak
vonulása

107. Madárgyűrűzés
• a tudományos célú madárgyűrűzést 1899-ben Christian
Mortensen dán iskolai tanár kezdte el;
• az első madárgyűrűző vártát Németországban
alapították 1903-ban: Vogelwarte néven Rossiten-ben a
Balti tenger partján;
• ezt követte Magyarország és Nagy-Brittania 1908 és
1909-ben;
• 1908-ban Schenk Jakab vezetésével a Királyi Magyar
Ornitológiai Központ – a későbbi Madártani Intézet –
munkatársai kezdték meg a szervezett madárgyűrűzést;

108. Madárgyűrűzés
• gyűrűzés egy kutatási módszer;
• Európa ornitológusainak munkáját az Európai
Madárgyűrűzési Szövetség irányítja;
• 1963-ban alapított EURING fő célja a tudományos célú
madárgyűrűzés szervezése és standardizálása;
• egységes kódrendszer kialakítása és használata, közös
adatbank létrehozása és üzemeltetése, kutatási
programok koordinálása;
• 1977-től működik az EURING - adatbank;
Magyarországon a madárgyűrűzési központot 1976 óta
az MME működteti;

109. Madárgyűrűző tábor
• A Kaszonyi-hegy Magyarország északkeleti
csücskében található, Barabás község határában.
• A vulkanikus kőzetből felépülő hegyet a magyar-
ukrán határ választja ketté.
• Az egykori - és időnként most is működő-, kőbánya
közvetlen környezetének élővilága nagyon gazdag

110. Madárgyűrűző tábor
• Elsősorban függönyhálót használnak; óránként
körbejárják a kb. 30 hálót;
• a gyűrűző először is meghatározza a fajt, és ha ez
lehetséges a madár korát és nemét,
• majd rárakja a madarakra a fémgyűrűt, amin az ország
gyűrűzőközpontjának neve, esetünkben Budapest, és
egy betűkből és számokból álló kód van;
• Megméri a szárny- és farokhosszát, a 3. evezőtollának a
hosszát és a súlyát.
• Ezeket az adatokat visszafogás esetén összehasonlítják
az akkor lemértekkel

111. Madárgyűrűző tábor
• minden évben (2000, 2001, 2002) a vörösbegyből van
a legtöbb, de számuk egyre csökken az évek során;
• 2. leggyakoribb a barátposzáta mind a 3 évben,
amelynek száma csak kismértékben változik;
• csilpcsalpfüzike és a kékcinege vannak a 3. és 4.
helyen mind a 3 évben;
• 5. leggyakoribb faj minden évben más és más. 200-
ben az ökörszem, 2001-ben az erdei szürkebegy,
2002-ben pedig a mezei veréb

112. Madárgyűrűző tábor
• Vörösbegyből 2000-ben még 2492-t, 2002-ben pedig
már csak 1100-at fogtunk.
• Barátposzátából 2001-ben fogtuk a legtöbbet, 1059-
et, az első évben 1004-et, míg a harmadikban 966-ot.
• Kékcinegéből szintén 2001-ben fogtunk a legtöbbet,
593-at, az első évben pedig közel ugyanannyi, 337
és 332 egyedet.
• Csilpcsalpfüzikéből is 2001-ben volt a legtöbb. Ebből
a 3 diagrammból már láthatjuk,
• hogy a 2001-es év kedvezőbb volt a madarak
számára, vagy a táplálékbőség, vagy az időjárás
miatt

113. Madárgyűrűző tábor
• Néhány érdekesebb madár is belerepült a hálókba.
• Ezek között a legfontosabb 3 Szibériában költő füzike
faj, amelyek ritka kóborlók Európában.
• 2000. október 5-én fogtak egy királyfüzikét, még
azon a héten, október 7-én egy vastagcsőrű füzikét.
• A harmadik faj, egy vándorfüzike, 2003. október 14-
én lett meggyűrűzve.
• Ezeken kívül 2003-ban két külföldi gyűrűs madárral is
büszkélkedhet a tábor, az egyik egy Izraelben, a
másik egy Lengyelországban jelölt barátposzáta

114. Madárgyűrűző tábor
• Van néhány faj, ami ugyan szenzációnak nem számít, de
mivel viszonylag ritkább Magyarországon, megfogása,
főleg ha nagyobb számban jelenik meg, a terület
adottságait dicsérik.
• Ilyenek a vonuló kormos légykapók, amiből a négy év
során 113 példányt jelöltek meg,
• nagy fülemüle 39 (???),
• kis légykapó 7 példányát gyűrűzték itt,
• jelentős a királykák megjelenése is, sárgafejűből 319-et,
tüzesfejűből 69-et fogtak;

115. Madárvonulás
• Miért vonulnak a madarak?
• Évszakos táplálékforrás
• Nagyobb földtömeg
• Mióta vonulnak a madarak?
• Legfeljebb a jégkorszak vége óta
• A vonulás dilemmája
• Biztos táplálék: vonulni kell
• Jó fészkelőhely választás: maradni kell

116. A napiránytű és a belső óra
• madarak évszakos vonulása sok fejtörést okozott már, is
és okoz még ma is a természet titkait fürkészőknek;
• Talán az öregek vezetik őket? csapatosan vonuló
madaraknál ebben is lehet valami igazság (bizonyított a
gólyáknál);
• Európa gólyaállománya két különböző útvonalon száll téli
otthona felé.
• Nyugat-Európa gólyái a Gibraltáron keresztül hagyják el
kontinensüket, míg kelet-európai társaik kelet felől kerülik
meg a Földközi-tengert, és a Boszporusz felett vonulnak;
• a Nyugat-Európában fészkelő gólyák száma az utóbbi
időben nagyon megcsappant, állományukat a Kelet-

117. A napiránytű és a belső óra
• 754 kelet-európai gólyafiókát szállítottak a Rajna
vidékére, s ezeket az ottani gólyaszülőkkel neveltették
fel;
• valamennyi fiatal madár a nevelőszülőket követte,
nyugat felől kerülte meg a Földközi-tengert;
• egészen másképpen viselkedtek azok a gólyafiókák,
amelyeket fogságban tartottak, és csak azután
engedték szabadon, hogy a nevelőszülők útnak
indultak;
• szüleiktől örökölt vonulási irányt követve ezek a gólyák
délkeleti irányba indultak el, eltévedtek, nem a
Boszporusz felé repültek, hanem Olaszországban

118. A napiránytű és a belső óra
• a kísérlet azt bizonyítja, hogy a vonulási irány kiválasztása
örökletes, az öreg madarak vezető szerepe azonban
nagyon fontos;
• inkább hisznek az öregek tapasztalatának, mint saját
ösztöneiknek;
• Mi a helyzet azokkal a vonuló madarakkal, amelyeknél az
öregek vezető szerepét eleve ki kell zárnunk?
• pl. a kakukk: az őszi vonulás idején szárnyra kap, és a
kakukknemzedékekbe bevésődött ösztönt követve,
egymaga vág neki az addig soha meg nem tett útnak,
hogy pontosan eltaláljon a kakukkok téli szállására - nem
tisztázott;

119. A napiránytű és a belső óra
• a tudományos kísérletek és megfigyelések azt látszanak
bizonyítani, hogy a vonuló madarak is rendelkeznek
iránytűvel,
• ez az iránytű pedig, bármilyen hihetetlenül is hangzik,
maga a Nap, illetve éjszaka a csillagos égbolt;
• a madár egy bizonyos irányt tartani tudjon, állandóan
módosítania kell a Naphoz viszonyított szögét, vagyis
pontosan mérnie kell az időt is;
• máshol áll ugyanis a Nap reggel, mint délben - „belső óra”,
pontos időmérő mechanizmus szükséges;

120. A napiránytű és a belső óra
• Egy galambot hosszabb ideig, 6 órával előbbre
állított „mesterséges napon” tartottak; majd
otthonától délre szállították, és ott szabadon
engedték.
• a galamb belső órája most már 6 órát sietett vagy 6
óra helyett 12-t mutatott. 12 órakor a Nap delel,
tehát ahhoz,
• hogy északra fekvő otthonába jusson, a Nappal
ellentétes irányba kellett volna repülnie;
• valójában reggel 6 óra volt, tehát a Nap keleten állt;

121. A napiránytű és a belső óra
• siető órája miatt megtévesztett galamb a Nap állásával
ellentétes irányba indult el, és így nem észak, hanem
nyugat felé repült, 90 fokkal térve el a helyes iránytól;
• természetesen eltévedt, s nem jutott vissza otthonába.
Társai, amelyeknek belső óráját nem térítették el, a
helyes irányt választották;
• a pontos tájékozódáshoz iránytűre, órára és térképre
van szükségünk - térkép?
• fias gólyákat szedtek ki éjjel a fészekből, és másnap
reggel 40, illetve 111 km-re szállították őket. A gólyák
40 km-ről 5 óra alatt, 111 km-ről pedig 9 óra alatt tértek
vissza fészkükre;

122. A napiránytű és a belső óra
• Berlin közelében 28 füstifecskét fogtak be, és
gyűrűzésük után Londonba (900 km), Madridba (1800
km), és Athénbe (1850 km) szállították őket.
• Valamennyi helyről 8 napon belül 2-2 fecske visszatért
fészkére.
• Egy kis őrgébics Marseille-ből, 1200 km távolságból
repült vissza Berlin melletti otthonába.
• búvármadarak: egyik példányt a Wales partjai előtt
elterülő kis brit szigetről, Skokholmról fogták be.
Repülőgépen Velencébe szállították, s ott szabadon
engedték. Másfél hét múlva ismét a fészkén ült.

123. A belső térkép
• ez a madár sohasem repül a szárazföld felett,
feltételezhető, hogy az egész utat Olaszország és
Spanyolország megkerülésével, a tenger felett tette
meg, ami kb. 6000 km-es út;
• valószínű, hogy a fészek közelében a helyismeretnek,
az emlékezetnek és a látás útján történő
tájékozódásnak egyaránt szerepe van;
• erről tanúskodik a füstifecskék mindnyájunk által
megfigyelt viselkedése: visszatérve következetesen
tavalyi fészkük helyét keresik a falon;

124. A belső térkép
• a sirályok egy magaslati pontról, valamilyen feltűnő
ismertetőjel alapján bevésik költőkolóniájuk képét,
• méghozzá olyan pontosan, hogy a költőhelyek ezrei
közül is biztosan megtalálják a magukét;
• a földrajzi szélesség és hosszúság pontos ismeretét
kell feltételeznünk - pontos hazataláláshoz;
• talán a madár belső órája olyan pontos, hogy
észreveszi, ha a szabadon bocsátás helyén más
napszak van, mint amelyet otthon beállított órája mutat;

125. Mágneses tér
• két elmélet próbálta leírni a páratlan navigációs
képesség rejtett működését;
• egyik szerint a madarak sejtjeiben elhelyezkedő
mágneses részecskék segítik a pontos irány
meghatározását;
• másik elmélet szerint az állatok szemében speciális
fotoreceptorok működnek, amelyek mágneses terekre
biokémiai reakcióval válaszolnak - oldenburgi egyetem
bizonyította;
• vándormadarak ideghártya sejtjeiben cryptochrom
molekulákat mutattak ki;

126. Mágneses tér
• a cryptochrom fehérjék a retina olyan idegsejtjeiben
halmozódtak fel, amelyek az éjszakai tájékozódás
során mutatnak aktivitást;
• évi kétszeri költözést nem végző madaraknál nem
találtak cryptochrom molekulákat az ideghártyán;
• cryptochrom szerephez jut a vándormadarak földi
mágneses térben való tájékozódásánál;
• oszcilláló mágnese tér ugyanis megzavarta az állatok
tájékozódását, pedig a test sejtjeiben feltételezett
mágneses anyag ilyen gyorsan változó mezőkre nem
reagálhat;

127. Új faj Magyarországon?
• A parti pityer (Anthus petrosus) Észak - Európában
fészkelő madárfaj, mely tengerpartokon költ.
• Ezt a madárfajt hazánkban eddig nem látták.
• Feltűnése nagy érdeklődést keltett madarász
körökben, az EMN hétvégéjén így igazi kuriózummá
vált ez a madár,
• azóta is több megfigyelő érkezik a felfedezés Duna
menti zátonyához.

128. Vonulási stratégiák
• Rövid távú vonulók
• Föntről le – a jégkorszak végével északabbra húzódott a
telelőhely
• Vörösbegy, feketerigó stb.
• Hosszú távú vonulók
• Lentről föl – a jégkorszak végével északabbra húzódott a
fészkelőhely
• Füstifecske, fehér gólya stb.

129. A seregélyek vonulása
• a seregélyek ismerik az útirányt, de továbbra is kérdéses
volt az, hogy e tudás "genetikai memóriájuk" részét
képezi vagy tanult ismereteken alapszik;
• több ezer seregélyt fogtak be Hollandiában és
gyűrűzésük után Svájcban engedték őket szabadon, ott
ahol még sosem jártak;
• az idősebb madarak, amelyek már megtették a
vándorutat az előző években, visszataláltak eredeti
útvonalukra. Úgy tűnt, hogy elengedésük után
felismerték, hogy nem Hollandiában vannak;
• a fiatal egyedek Spanyolországban kötöttek ki; az útirány
genetikailag rögzült a madarakban, de útjuk során
megjegyzik a tájat

130. A gyűrű
• Általában egy városnevet és egy számot tartalmaz
• Énekesek esetében 10 000 jelölt madárból kerül meg 1
• A gyűrűzés során általában biometriai méréseket is
végeznek, ami segíthet a populációk elkülönítésében, a
vonulás egyéb jellemzőinek feltárásában

131. Egy kerecsensólyom halála
• A fiatal hím sólyom egyike volt annak a 19 fiatal
madárnak, amelyeket a magyar és szlovák
szakemberek műholdas jeladókkal szereltek fel, hogy
nyomon kövessék mozgásukat.
• Augusztus végén Rómeó keletnek vette az irányt, de
szeptember elején nem érkezett róla több jel.
• Ekkor már Oroszországban volt.
• 2008. június 10-én, a Rajka közelében lévő
fészekben kapott műholdas jeladót, a Magyar
Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának
szakembereitől.

132. Egy kerecsensólyom halála
• Eleinte a fészek környékén próbálgatta a szárnyait, de
másfél hónap múlva már egészen Ipolytarnócig
merészkedett, hogy aztán visszatérjen a szülői fészek
közelébe.
• Innen egy kis ausztriai kirándulást tett: Bécstől néhány
kilométerre délre töltött két hetet.
• Az utolsó, nagy kaland augusztus 19-én kezdődött, amikor a
schwechati repülőtér közeléből elindult Rómeó kelet felé.
• A következő két hétben Szlovákián keresztül Ukrajnába
repült, majd Moldávia következett. Útját folytatva kelet felé,
ismét Ukrajnába jutott, aztán Harkov közelében átlépte
észak felé az ukrán-orosz határt.

133. Egy kerecsensólyom halála
• Mintegy 200 kilométerre megközelítette Moszkvát, de
végül délkeletre fordult. Utolsó jelei egy Umet nevű
városka közeléből jöttek szeptember közepén.
• szeptember 28-án Igor Karjakin, orosz ornitológus,
sikeresen eljutott arra a helyre, ahonnan Rómeó
adója utoljára adott. Sajnos, Rómeónak már csak a
lábait (a jelölőgyűrűkkel) és szárnyait találta meg egy
középfeszültségű oszlop alatt, a megadott
koordinátáktól néhány méterre. Az áramütéstől
elpusztult madár többi részét valószínűleg egy róka
vihette el, mert sem a madár teste, sem a jeladó nem
került elő.

134. Egy kerecsensólyom halála
• Rómeón kívül, további 18 fiatal kerecsensólyom kapott
jeladót 2008-ban.
• 16 Magyarországon és 2 Szlovákiában. Jelenleg 20
fiatal madáron működik az adó, a tavaly felszereltek
közül még működő négy adóval együtt.
• Távolság légvonalban (a kiindulási hely és az utolsó
koordináta között): 1900 km
• Ténylegesen megtett távolság: 2365 km
• A ténylegesen megtett út időtartama: 13 nap
• Átlagos sebesség az út során: 181 km/nap

135. Fő vonulási útvonalak a
Földön

136. A szigetek madárvilága
Ornitológia előadás

137. Új-Zéland
• Új -Zéland Földünk egyik olyan kivételes vidéke, melyet
az ember a legutolsók között népesített be.
• 80 millió évvel ezelőtt szakadt le az őskontinensről, a
Gondwana-ról, és messzire sodródott.
• ezt követően kifejlődött emlősök már nem értek el a
szigetekig, így az ott élő növény és állatfajok tökéletes
elszigeteltségben fejlődtek;
• sziget szelekció;

138. Új-Zéland
• Az új - zélandi madarak 25% -a endemikus faj , ami
azt jelenti, hogy a világon egyedül csak ott
találhatóak.
• Az állatok, köztük főleg a madarak, szokatlan irányba
kezdtek el fejlődni, melyet nagyban befolyásolt az a
tény, hogy a szigeten egyáltalán nem voltak emlősök,
két denevér fajt leszámítva.
• Az egyetlen ragadozó egy óriás sasféle pedig nagyon
régen kipusztult.
• egy pár faj alkalmazkodva a predator- free
körülményekhez, röpképtelenné vált.

139. Új-Zéland
• Egyesek pedig óriásira nőttek, ami ugyancsak az izoláció
eredménye, gondoljunk csak a galapagoszi óriás
teknősökre. Rendkívüli sebezhetőségük szelídségükben
rejlett.
• Új- Zélandon a madarak töltötték be az emlősök helyét is.
• ember kb. 2000 évvel ezelőtt érkezett Új -Zélandra és a
környező szigetekre.
• Az első telepesek a maorik voltak, akik több hullámban
érkeztek.
• Az európaiak jóval később léptek színre: a szigeteket 1642.
decemberében Abel Tasman fedezte fel. James Cook tette
először a lábát az új földre, melyet később brit tulajdonná
nyilvánított.

140. Új-Zéland
• a beérkező telepesek nagy pusztításokat végeztek új
otthonukban.
• erdők jelentős részét kiirtották, új növény és állatfajokat
hurcoltak be, melyek lassan kiszorították az őshonos flórát
és faunát.
• új jövevények közül, minden bizonnyal a patkányok voltak
a legveszélyesebbek;
• patkány pártól évente 15000 patkány születhet, ugyanis
kölykeik kölykei is tovább szaporodhatnak még abban az
évben.
• Új -Zélandon jelenleg három patkányfaj található: egyik
még a maori telepesekkel érkezett - - polinéz patkány
(Rattus exulans), másnéven, kiore.

141. Új-Zéland
• A vándorpatkány (Rattus norvegicus) Cook kapitány
segédletével hajózott be 1769 -ben;
• házi patkány (Rattus rattus), az 1960 -ban, a Cape sziget
közelében elsüllyedt hajóról menekült Új -Zéland partjaira;
• patkányok Új -Zélandot ökológiai nicekre osztották fel.
• 1839 -től beáramló telepesek, az angol életmódot követték,
sokat vadásztak;
• mezei nyulak (Lepus europaeus), a gímszarvasok és a
rókák betelepítése;
• 1870 -re a nyulak nagyon elszaporodtak, olyannyira, hogy
már irtani kellett őket;

142. Új-Zéland
• emlős ragadozókat telepítettek be a szapora nyulak
megfékezésére;
• vadászgörény (Mustela putorius), a hermelin
(Mustela erminea) és a menyét (Mustela nivalis);
• gímszarvasok (Cervus elaphus) is nagy károkat
okoztak azzal, hogy lelegelték a friss hajtásokat;
• erdők nem tudtak regenerálódni, eltűnt az
aljnövényzet, a növényevő állatok nagyon kevés
eleséghez jutottak;
• háziállatok, mint a kuri, azaz a kutya, amit még a
maorik hoztak magukkal, és az európaiak kedvencei
a macskák is felkerültek a kártevők listájára

143. Új-Zéland
• német darazsat (Paravespula germanica) egy
amerikai repülő vitte be az országba 1940 körül, nem
sokkal később pedig megérkezett a kecskedarázs
(Paravespula vulgaris) is;
• természetes ellenségek hiányában nagyon gyorsan
elszaporodtak;
• mohó fogyasztói a mézharmatnak. Ezt az anyagot
két helyi rovar lárvája termeli;
• egyik faj lárvája a fekete (Nothofagus solandri), a
másik a vörös bükkfák (N. fusca) kérge alatt él;

144. Új-Zéland
• Új -Zéland erdeiben a fák lombja erősen kopaszodik. A
tettes az ausztráliai erszényes róka (Trichosurus
vulpecula);
• elmúlt 15 év alatt teljesen elterjedt, tönkre téve a fákat,
mivel táplálékának nagy részét a zöld levél teszi ki;
• Új -Zélandra a szörmekereskedelem miatt kerültek az
első egyedek, később a szőrmevállalkozás tönkrement,
az erszényes rókákat pedig szabadon engedték;
• állat körülbelül 300g levelet eszik meg esténként;
• kifosztja a madárfészkeket is, felfalja a tojásokat és a
fiókákat;

145. Új-Zéland
• napjainkra az eredeti madárfaunának a 46%-a kipusztult.
Az őshonos madárvilág végveszélybe került;
• hatalmas nemzeti összefogás;
• Új -Zéland partjait körülbelül 220 (5 hektárnál nagyobb)
sziget veszi körül:
• 21 szigetcsoport (pl: Poor Knights szigetcsoport, Mercury
-szigetek, Chetwode -szigetek, Auckland -szigetek (délen);
• 11 sziget melyeknek egy része védett terület (pl: D'Urville
-sziget, Kapiti -sziget, Great Barrier -sziget);

146. Új-Zéland
• 8 belső édes vízi sziget, melyek védettek (pl: Mou Tapu
és Mou Waho szigetek a Wanaka tavon);
• part menti szigeteket körülvevő víz úgy működik, mint egy
várárok;
• szigeteket megtisztítják a kártevőktől, gyakorlatilag
teljesen érintetlen területek születnek, át lehet menekíteni
az állatokat;
• a DOC (Department of Conservation) dolgozói vállalták
fel;
• lépésről lépésre megkezdték a szigetek tisztítását;

147. Új-Zéland
• Little- és Great Barrier -szigetekről 1993 -ban teljesen
kiirtották a kiorét. 2,2 tonna talon mérget dobtak le a
levegőből, helikopterek segítségével;
• Mostanra az ilyen, megtisztított szigetek 42%-a védett;
• DOC munkatársai állandó jelleggel járják a szigeteket,
csapdákat és mérgeket helyeznek el;
• nagy gyakorlatra tettek szert, hogyan irtsák ki a
kártevőket a kisebb szigetekről, mint például a
Burgess- szigetről (159 ha) vagy a Tiritiri matangi-
szigetről;

148. Új-Zéland
• már képesek olyan nagy szigetek megtisztítására is, mint a
Codfish- sziget (1396ha), szigetek legtöbbjét tilos látogatni;
• látogathatók esetében szigorú előírások:
• csak nappal lehet őket megközelíteni, hiszen a patkányok
és egyéb ragadozók éjjel aktívak és felszökhetnek az oda
tartó hajókra,
• látogatók teljes felszerelését patkányoktól mentes
konténerekbe zárják,
• szigetre belépők cipőit, bakancsait teljesen megtisztítják,
nehogy valamilyen gyomnövényt hurcoljanak be

149. Új-Zéland
• utolsó új -zélandi kihalt madárfaj a huia (Heteralocha
acutirostris), amit 1907 - ben láttak utoljára;
• egyes fajok csodálatos módon menekültek meg. Ilyen
például a tieke (Philesturnus carunculatus), ami az
1960 -ban történt hajótörés miatt került veszélybe;
• süllyedő hajót elhagyó patkányok kiúsztak a Big South
Cape- szigetre és onnan gyorsan tovább terjedtek;
• szükségessé vált a tieke mindkét alfajának (északi és
déli) kimentése egy predator -free szigetre;
• mára az északi alfaj mintegy 7000 hektáron, a déli alfaj
pedig 500 hektárnyi védett területen él

150. Új-Zéland
• hihi (Notiomystis cincta) a világ legritkább nektárevő
madara ugyancsak a túlélésért küzd;
• egykor a főszigeteken mindenhol megtalálható volt,
onnan 1883 -ra pusztult ki;
• egyetlen túlélő populációt 1894 -ben
találták meg a Little Barrier -szigeten;
• azóta onnan kisebb csapatokat szállítottak
a Kapiti-, Tiritiri Matangi-, és a
Mokoia -szigetekre;

151. Új-Zéland
• kokako (Callaeas cinerea wilsoni és cinerea) egyike
azon kevés madárnak, ami a főszigeteken még
megtalálható. Északi és déli alfajra oszlanak;
• a DOC programjának köszönhetően számuk
megduplázódott 1995 óta, jelenleg a Northland-,
Auckland-, Waikato szigeteken
élnek populációi;

152. Új-Zéland
• takahe (Porphyrio [Notornis] mantelli) Új -Zéland
kipusztult madarainak a névsorát hosszabbította egészen,
1948. november 20-ig;
• ekkor a Murchison -hegyen, Fiordland-ben újra felfedezték
a fajt;
• ott alakítottak ki egy speciálisan védett területet, ahol
békében élhettek volna;
• sajnos 1982 -re a számuk mégis 118 -ra csökkent a
szarvasok megjelenése miatt;
• 1983 -tól megindult egy tenyésztési program, melynek
keretében fogságban keltették ki a takahe tojásokat és
szigetekre szállították őket;

153. Új-Zéland
• összes madár közül minden bizonnyal a
legveszélyeztetettebb, a kakapo (Strigops habroptilus),
éjjeli röpképtelen papagáj;
• kakapok száma az első ragadozók megjelenésétől
folyamatosan csökkent; aktívan vadászták ízletes húsáért;
• 1949 és 1973 között 60 expedíciót indítottak melyeknek
köszönhetően befogtak 6 madarat, de mindegyik hím volt,
• 1977 -ben végül találtak egy körülbelül 200 madarat
számláló populációt a Stewart -sziget rejtett erdeinek
legmélyén;
• 61 et szállítottak át a Whenua Hou- Maud- és a Little Barrier
-szigetekre;

154. Új-Zéland
• Stewart -szigeten maradt példányok legtöbbje elpusztult,
• számuk a menedék szigeteken 1995 -re olyannyira
megcsappant, hogy már csak 51 madár létezéséről tudtak
beszámolni, mert 18 év alatt összesen csak 12 csibe látott
napvilágot;
• megalakult a National Kakapo Team és elkészült egy 10
éves terv is, Kakapo Recovery Program néven;
• kormány évente majdnem egy millió dollárt szán a
kakapok megmentésére;
• jelenleg 62 kakapo él a szigeteken;

155. Galapagos - szigetek
• szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a
spanyolok; odáig lakatlan volt;
• 1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig
ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis
szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén
működő biológiai kutatóközpontot;
• szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett
galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök, leguánok,
galápagosi medvefóka, tengeri és varacskosfejű leguánok;
• 1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett;

156. Galapagos - szigetek
• partok csapadékszegények, ott a növényzet
szárazságtűrő kaktuszos bozót;
• nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000-
2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a
trópusi esőerdő;
• Sarah Darwin botanikus, aki egyben a Galapagos
Természetvédő Alapítvány elnöke (Galapagos
Conservation Trust) véli, hogy legalább 20 őshonos
növény áll a kihalás szélén;

157. Galapagos - szigetek
• sziget növényvilága 700 fajból áll és 40%-uk csak itt
található;
• szigetre betelepített növények és állatok – így például
a kecskék és az elburjánzó szeder – teljesen
elnyomják az őshonos növényvilágot;
• az Isabelle szigeten 150.000 kecske él, akik szinte
teljesen lelegelték a szigetet, probléma az is, hogy
idegen növények betelepítésével számos betegség
ütötte fel fejét a szigeteken;

158. Galapagos - szigetek
• Charles Darwin 1835-ben érkezett Beagle nevű hajójával
a szigetekre, ahol éveket töltött az élővilág
tanulmányozásával;
• kutatásait könyvbe foglalta, amely 1859-ben jelent meg,
s számos vitát gerjesztett tudományos és vallási
körökben;
• A fajok eredete c. munkája a Bibliában leírt
teremtéstörténetet cáfolta meg;

159. Galapagos - szigetek
• Darwin főként a szigetek madár- és hüllővilágát vizsgálta;
• egyik csoport fajszáma sem kiemelkedő, alkalmazkodásuk
és változékonyságuk figyelemre méltó;
• emlősök közül csupán egyetlen bennszülött egérfajt
feltételezett, a többit betelepített fajként kezelte;
• rovarvilágot rendkívül szegénynek találta, míg a
növényvilág számtalan érdekességet mutatott;
• élővilág a dél-amerikai kontinensről repülve, úszva vagy
fatörzseken sodródva jutott el Galápagos-ra;

160. Galapagos - szigetek
• alacsonyan fekvő szigetek, de vannak 1500 méter
magasságba emelkedő vulkáni csúcsok is;
• ahogy múltak az évszázadok, a pintyek különböző
populációi egyre ügyesebben alkalmazkodtak
lakókörnyezetük körülményeihez;
• módosították az élelemgyűjtés szerszámát – a csőrüket.
Ma egyetlen szigeten tíz különböző pintyfaj él;
• testük nagysága és alakja, tollaik színe nagyjából
azonos, csőrük és viselkedésük azonban jellegzetesen
eltér egymástól;

161. Galapagos - szigetek
• híres a madárvilága is, amelyek közül kiemelkednek
a Darwin pintyek (Geospiza sp.), ahol a
táplálkozásnak megfelelően igen sok alfajt írtak le;
• 13 olyan, teljesen különálló fajt képviselnek, amelyek
egymás között nem is tudnak szaporodni;
• galapagosi ölyv (Buteo galapagoensis), a galapagosi
albatrosz (Diomedea irrorata), kócsag (Ardea
herodias),
• álarcos szula (Sula dactylatra granti), és a galpagosi
pingvin (Spheniscus mendiculus), amelyek a tenger
gazdag állatvilágából élnek;

162. Galapagos - szigetek
• galapagosi pintyek történetének egyik legszebb
mozzanata, hogy nemcsak az evolúció ihletői voltak,
de ma is talán az egyik legjobb szemléltetői;
• Peter és Rosemary Grant, a Princeton egyetem két
kutatója hosszú évtizedek óta vizsgálja ezeket a
madarakat;
• szárazabb és nedvesebb periódusok követték egymást
a szigeteken, és a pintyek test- valamint csőr mérete
ezek függvényében változott;
• 1977-es szárazságot követően a szigeteken csak nagy
és kemény magok fordultak elő, egyesek éhenhaltak;

163. Galapagos - szigetek
• Darwin-pintyek csőre a fenotipikus jelleg természetes
szelekció hatására bekövetkező változásának
tankönyvi példája lett;
• a Geospiza fortis és a Geospiza magnirostris közti
versengés: Daphne Major nevű aprócska szigeten
sanyarú körülményei között él a G. fortis, főként kisebb
méretű magvakkal táplálkoznak, ám a populáció
nagyobb csőrű példányai más magokat is esznek;
• 1982-ben azonban a szigetre érkezett a nagyobb
méretű G. magnirostris néhány példánya, és a
populáció azóta komoly versenytársává vált a G. fortis
nagyobb csőrű példányainak;

164. Galapagos - szigetek
• két faj évekig megfért egymás mellett, ám két tényező
éles versengésbe sodorta őket;
• nagyobb testű G. magnirostris populációja addig nőtt,
míg annyian lettek, hogy már akadályozták a kisebb
csőrű faj tagjait a Tribulus-magok megszerzésében;
• ezt követő két szűkös esztendőben - 2003-2004-ben -
drámaian csökkent a táplálék mennyisége, mindkét faj
populációját éhínség sújtotta;
• a kisebb csőrű G. fortis-példányok előnybe kerültek a
nagyobb csőrűekkel szemben; előnyös jelleg pedig
tovább is adódott a következő generációnak;

165. Galapagos - szigetek
• az egyik vizsgált pintyfaj (G.
fortis) populációinak
csőrmérete módosult és
robusztusabb lett, alkalmasabb
a kemény magok feltörésére;
• néhány évvel később azonban
a kedvező esők miatt sok apró
mag és kevesebb nagyobb volt
fellelhető a szigeteken;
• ekkor az előbbiek
fogyasztására alkalmasabb
kisebb csőr jelentette az
evolúciós előnyt