Fszkm ismertetés

Az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium, Bécs (1867-1918) Készítette: Arany Krisztina

A Király vagy Őfelsége Személye Körüli Minisztérium? Az elnevezés kérdése az 1848-49-ben működött és az 1867-ben felállított minisztérium esetében
1848/1849: Bécsben működött Király Személye Körüli Miniszter, hg. Esterházy Pál miniszter. Feladatköre szerint „… folyvást Ő Felsége Személye Körül lesz …”.
Körpecsétjének felirata: „a magyar külügyminiszter pecsétje 1848”.
A nádori hivatal segédkönyveiben „érintkezési minisztérium” megnevezéssel szerepel.
A szakirodalom Esterházyt az udvarnál tartózkodó nagykövetnek tekinti, mivel elsősorban közvetítő szerepet töltött be.
hg. Esterházy Pál (1786-1866)

Az 1867-ben felállított minisztérium
Német elnevezése: Königlich Ungarisches Ministerium am Allerhöchsten Hoflager
Az ügyiratokon szereplő hivatalos megnevezés: Ő Felsége Személye Körüli Minisztérium
a szakirodalom „Király Személye Körüli Minisztérium” illetve „Hoflager –minisztérium” név alatt tárgyalja
K 21 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Általános iratok-1880- 9751. (11833/1880, 12016/1880). A fotót készítette: Czikkelyné Nagy Erika.

A Bankgasse 4-6. szám alatti palota Bécsben
1747 -- A bécsi Strattmann-Windischgr ätz palota megvásárlása a Magyar Udvari Kancellária hivatalának elhelyezésére.
1783-1784 -- A Magyar és Erdélyi Kancelláriák egyesítése miatt a palota kibővítésére a szomszédos Trautson palota megvásárlása és a két palota építészeti összevonása Franz Anton Hillebrandt udvari építőmester irányításával.
1849-1860 – osztrák hivatalok működtek a palotában, 1851-től itt működött a Birodalmi Tanács.
1860 -- ekkortól újra a kancelláriákat szállásolták el a palotában.
1867 -- A k ieg yez é s ut án az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium működött a palotában.
1918 – A magyar állam tulajdonában maradt palota a Bécsi Magyar Nagykövetség épülete.

A Bankgasse 4-6. szám alatti palota Bécsben
A Monarchia idején az épületben kaptak helyet:
A közös minisztériumok (had-, pénz- és külügy) költségvetésének jóváhagyására a magyar és az osztrák parlament 60-60 képviselőjéből alakított delegációk,
az államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság,
Minden második évben a közösügyi bizottság,
A Szent István Rend Irodája.

A Minisztérium hatásköre
Az egyes szakminiszterek felterjesztéseinek a közvetítése a királyhoz, valamint a válasz közvetítése, különös tekintettel a horvát-szlavón miniszter előterjesztéseire.
Az egyes minisztereknek a Minisztertanács által elfogadott, nemességadományozási és kitüntetési javaslatainak a király elé terjesztése.
Közvetítés 1893-ig a magyar állampolgárok osztrák nemesség-adományozási ügyeiben
A király által elfogadott magyar nemesség adományozására vonatkozó, valamint kitüntetési javaslatokkal kapcsolatos intézkedések megtétele: az oklevelek kiállítása, a nemesség és királyi tanácsosi címadományozásról szóló legfelsőbb elhatározások, illetve diplomaszövegek bevezetése a Királyi Könyvekbe.
Közvetítés a közös, az osztrák vagy külföldi hatóságok, udvari hivatalok és külföldi osztrák magyar képviseletek, másrészről a magyar minisztériumok között.
A Bécsben tartózkodó magyar állampolgárok részére külföldre szóló útlevelek kiállítása a belügyminiszterrel történt előzetes megállapodás alapján.
Segélyek kiutalása a Bécsben tartózkodó szegény sorsú magyar állampolgárok számára az ilyen célra létesített alapból.
Tájékoztatási és intézkedési jogkör a magyar állampolgárok külföldön kötött házasságának magyarországi kihirdetése kapcsán.
Az 1867 és 1918 között működő minisztérium hatáskörét nem szabályozta jogszabály. Az alábbiakban felsorolt hatáskörök nagy részre is csupán névleges volt, ez számos hatásköri vitát eredményezett.

Az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium jelentősége
Jelentősebb miniszterek:
a miniszteri kinevezésüket megelőzően a közös minisztériumokban dolgoztak:
gr. Festetics György (1867-1871)
br. Orczy Béla (1879-1890)
Szögyény-Marich László (1890-1892)
A budapesti politikai élet képviselője volt:
gr. Tisza Lajos (1892-1894)
Közös pénzügyminiszter, később közös külügyminiszter, Hoflager miniszterként, bizalmi feladatkörrel rendelkezett:
br. Burián István (1913-1915)
A mindenkori „Hoflager” miniszter személyes pozíciója és ambíciói jelentős mértékben meghatározták a minisztérium jelentőségét. br. Burián István (1851-1922) Szögyény-Marich László (1840-1916) br. Orczy Béla (1822-1917) gr. Festetics György (1815-1883) gr. Tisza Lajos (1832-1898)

A minisztérium felállítása 1867-ben
1867-ben a volt magyar és erdélyi udvari kancellária hivatali karának egy része és egyes kancelláriai ügykörök egyidejű átvételével állt fel a minisztérium.
K 22 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Útlevél ügyek, b. sorozat Iktatókönyvek (1860-1867). A fotót készítette: Czikkelyné Nagy Erika. A magyar kancellária által 1860-1867 között, az útlevélügyekhez vezetett iktató és mutatókönyv, melyet az FSzKM az ügykörrel (és a kancelláriai iratanyaggal) együtt 1867-ben átvett, és iktató- mutatókönyvként tovább használta az 1867. március 11.-1867. dec. 31. közötti időszakban.

A segédkönyv borítóján kivehető a több rétegben lekapart címke: „ Pass Protokoll der bestandenen Königlich Ungarischen Hofkanzlei vom Jahre 1860 bis 9. M ä rz 1867 Des Königlich Ungarischen Ministerium am allerhöchsten Hoflager vom 11. M ä rz 1867”

A minisztérium szervezeti felépítése, létszáma
A minisztérium létszáma a Monarchia idején csökkent,
A kis ügyforgalmú minisztériumon belül szükségtelen volt szakosztályok kialakítása,
A minisztérium segédhivatalának szerepe jelentős az udvari kancelláriák átvett iratanyagának őrzésében, egyéb m. kir. szakminisztériumok számára iratkölcsönzésben, a más bécsi levéltárakban őrzött, a magyar királyságra vonatkozó iratanyag feltérképezésében 1872-ig.

Az udvari kancelláriából az FSzKM tisztviselői karába egy irattárosi/levéltárosi karrier a XIX. században
Raáperger Lipót édesapja magyar udvari kancelláriai tiszt volt. Fia is itt kezdett 1842-ben, 18 éves gyakornokként, szombathelyi bölcsészeti tanulmányok után. Szolgálati íve tanúsága szerint magyar, német, latin nyelven tudott.
Raáperger szolgálati útja a magyar királyi udvari kancellária irattára helyzetének változásait követte, eltekintve a kancellária feloszlatása és visszaállítása közti időszaktól (1848-1860).
Raáperger Lipót (Bécs, 1824 - Budapest, 1899)

Raáperger Lipót 1860. a visszaállított magyar udvari kancellária irodatisztje 1861. irattári hivatal igazgatói segéd 1867. a FSzKM segédhivatali aligazgatóvá 1872. okt. 26. 1 hónap belügyminiszteri biztos, majd belügyminiszteri segédhivatali aligazgató 1875 országos levéltári kezelő aligazgatóvá nevezték ki 1878. július 26. kezelő igazgató 1893-tól kezelő főigazgató 1898 nyugalomba vonulása A magyar udvari kancellária iratanyaga 1867 – A megszűnt magyar királyi udvari kancellária iratanyagának kezelése az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium segédhivatalának ügyköre 1872-- A Bécsben őrzött iratanyag beszállítása Budapestre a Belügyminisztérium felügyelete alatt álló az Országos Levéltárba 1875--Az Országos Levéltár felállítása 1882 – a magyar nemességet és a „tatai” előnevet adományozta neki az uralkodó, 1897 – a Ferenc József rend lovagkeresztje kitüntetést kapta nyugalomba vonulása alkalmából

Raáperger Lipót nemességadományozása és kitüntetése Raáperger Lipót nemességadományozása, K 19 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Királyi Könyvek –LXVIII.– 611-612. p. K 27 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Miniszterelnökségi Levéltár – Miniszterelnökség – Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1897. 10. 27. (42. ülés) 15. napirendi pont.

„ Publicum meritorum praemium” A Magyar Királyi Szent István Rend Irodájának ügyvitele az Ő Felsége Személye Körüli Minisztériumban
1764 – Mária Terézia megalapított az M. Kir. Szent István Rendet, a magyar királysághoz kötődő polgári és egyházi érdemek jutalmazására.
1867-1918 között a Szent István Rend irodája a Bankgassen álló palotában volt, a rend tisztviselői a minisztérium tiszti karából kerültek ki.
A rend nagymestere 1918-ig a magyar király volt,
A rend 1946-ig működött.
I. Ferenc József a rend díszöltözetében (1894), a Szent István rend kiskeresztjével 1896-ban kitüntetett Benczúr Gyula festménye

Ferenc József 1867. június 25.-én, Bécsben kelt leirata, melyben megbízza gr. Festetics György FSzKM minisztert a Szent István Rend kancellári teendőivel. K 20 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Elnöki iratok – 1867 – 211. A fotót készítette: Czikkelyné Nagy Erika.

„… [az armálisokra vonatkozó adatok és az armalisták névsora] a mostani nemességkereső világban tapasztalás végett szinte actualis érdekűek…” Nemesség adományozás 1867-1918
1867 előtti nemesség és nemesi előnév adományozások igazolása (a M. Kir. Belügyminisztérium, mint a „legfőbb nemesi hatóság” feladatköre)
Új nemesség és/vagy nemesi előnév adományozása: a M. Kir. Belügyminisztérium előzetes véleményezésével, a magyar királyi minisztertanács jóváhagyásával az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium nyújtott be előterjesztést az uralkodóhoz. Az adományozás lebonyolítása, és a másolati könyvekbe történő bevezetése szintén az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium feladata volt.
Az új nemesség adományozás az uralkodó jogkörébe tartozott, 1918 után ez megszűnt.
Pauler Gyula , országos levéltárnok (az Országos Levéltár igazgatója) előterjesztése Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszternek, 1884 (MOL Y1-1884-42 (135).

Nemesség igazolás
Vitatott esetekben, a címeres nemeslevél megsemmisülése stb. esetén kérelem a Belügyminisztériumhoz, igazoló iratok, dokumentumok stb. benyújtása (a Királyi Könyvekbe történő bejegyzés, ennek hiányában leszármazási táblák, nemességvitató perek stb. dokumentációja, vármegyei jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyítékok).

Esettanulmány: Munkácsy Mihály nemességadományozási ügye
Egyéni kérelem alapján, általában a m. kir. belügyminiszter jóváhagyásával, az illetékes szakminisztérium által elkészített, és a m. kir. Minisztertanácsnak benyújtott előterjesztésben kezdeményezték a magyar nemesség adományozását.

Tisza Kálmán belügyminiszter, miniszterelnök átirata Munkácsy kérelme ügyében K 21 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Általános iratok-1880- 9751. (11833/1880, 12016/1880). A fotókat készítette: Czikkelyné Nagy Erika.

A Munkácsy kérelmét véleményező belügyminiszteri átirat iktatószáma és az M. Kir. Belügyminisztérium fejléce A miniszter aláírása

Támogató minisztertanácsi határozat esetén a kérelem és előterjesztés megküldése a Belügyminiszter közvetítésével az Őfelsége Személye Körüli Miniszternek a legfelsőbb előterjesztés megszövegezésére és benyújtására az uralkodónak a kabinetiroda magyar referense útján. K 27 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Miniszterelnökségi Levéltár – Miniszterelnökség – Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1880. 11. 05. (47. ülés) 13. napirendi pont.

Előterjesztés – Legfelsőbb elhatározás
A bécsi székhelyű minisztérium által elkészített német és magyar nyelvű előterjesztés megküldése az uralkodónak (mellékelve a szaktárcák állásfoglalását, amennyiben szükséges volt)
Az uralkodó által meghozott legfelsőbb elhatározás hátiratilag az előerjesztés utolsó oldalán olvasható.
( Ezért az előterjesztést és a legfelsőbb elhatározást kétszer iktatták, irattani szempontból két dokumentumként kezelték.)
K 21 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Általános iratok-1880- 9751. (11833/1880, 12016/1880). A fotókat készítette: Czikkelyné Nagy Erika.

A címeres nemeslevél kiállítása -- Ügymenet az Őfelsége Személye Körüli Minisztériumban
Az uralkodó legfelsőbb elhatározásáról az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium értesítette a m. kir. Belügyminisztériumot, aki tájékoztatta az adományost és az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium segédhivatalához irányította. A minisztérium segédhivatala bonyolította a nemesi oklevél kiállítását, az adományozásnak a Királyi Könyvekben történő bevezetését és az oklevél kiállítási díjának beszedését, amennyiben a díjfizetés alól az adományos nem mentesült a m. kir. pénzügyminiszter jóváhagyásával (ezt a polgári korban elsősorban köztisztviselők és katonatisztek számára engedélyezték).
( a fotón Munkácsy Mihály aláírásával igazolja a nemesi oklevél átvételét )
K 21 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Általános iratok-1880- 9751. (11833/1880, 12016/1880). A fotót készítette: Czikkelyné Nagy Erika.

Libri Regii (Királyi Könyvek)
A magánszemélyeknek, testületeknek (városok, vármegyék stb.) tett királyi adományozásokról, kiváltságokról, és az adományok megerősítéséről a magyar és erdélyi kancelláriákon vezetett másolati könyvek, 1527-1867, illetve 1867-1918 évkörökből maradtak fenn.
A nemességadományok teljes szövegű bejegyzései az 1740-es évektől kezdve általában a megfestett címerképet is tartalmazzák.
A Libri Regii köteteit 1894-ig Bécsben, az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium épületében őrizték, ezután szállították a lezárt köteteket Budapestre az Országos Levéltárba.
A képen Munkácsy Mihály nemesi címereslevelének részlete a Királyi Könyvekben. K 19 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Királyi Könyvek –LXVIII.– 312. p.

Mind a címeres levelet, mind a Királyi Könyvekbe történt bejegyzést ellenjegyezte a hivatalban lévő Őfelsége Személye Körüli Miniszter. Az eredeti oklevélszöveggel egyeztette az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium segédhivatali igazgatója. A képen Munkácsy Mihály címeres nemesi levelének részlete a Királyi Könyvekben. K 19 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Királyi Könyvek –LXVIII.– 314. p,

1918-ban a megszűnt minisztérium állományának 29 hivatalnoka folytatta a bankgassei palotában felálló Bécsi Magyar Követségen a munkát, a követség ideiglenes ügyvivője szintén a megszűnt Őfelsége Személye Körüli Minisztérium volt tisztviselője, Marsovszky Móric volt Gratz Gusztáv kinevezéséig.
A minisztérium, mint megszűnt törvényhatóság iratanyagát két szakaszban, 1921-ben, és 1929-ben szállították Budapestre, az Országos Levéltárba.
A felálló Bécsi Magyar Követség ügyiratának fejléce áthúzott FSzKM feljéces előadóíven. K 81 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Külügyminisztériumi Levéltár Bécsi Követség – 1918 – 1 – 2. A fotót készítette: Czikkelyné Nagy Erika.

On line elérhető források:
K 27 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Miniszterelnökségi Levéltár – Miniszterelnökség – Minisztertanácsi Jegyzőkönyvek
www.digitarchiv.hu
K 19 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Királyi Könyvek
http ://mol.arcanum.hu

Válogatott Bibliográfia
Gerő József : A M. Kir. Belügyminiszter által igazolt nemesek 1847–1937. 1938.
Gerő József: Nemességadományozások 1848 után. In: Levéltári Közlemények 18-19. (1940-1941): 468-472.
Gerő József: A Királyi könyvek. Az I. Ferenc József és IV. Károly király által 1867-től 1918-ig adományozott nemességek, főnemességek, előnevek és címerek jegyzéke . Budapest, 1940.
Hajnal István : A Batthyány-kormány külpolitikája. Közös dolgaink. Bp. 1987. 39-41.
Illéssy János-Pettkó Béla : A Királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czim, czimer, előnév és honosság adományozásoknak, 1527-1867 . Budapest, 1895.
Richard Perger – Gottfried Mraz – Lajos Gecsényi : Das Ungarische Palais in Wien. Die Botschaft der Republik Ungarn.
Somogyi Éva : A Király Személye Körüli Minisztérium 1867-1914. In: Levéltári Közlemények 72. (2001): 141-159.
Somogyi Éva : Hagyomány és átalakulás. Állam és bürokrácia a dualista Habsburg Monarchiában. Budapest, L’Harmattan, 2006.
Székely Vera : A Központi államigazgatás tisztségviselői a dualizmus korában. 2. rész. M. Kir. Miniszterelnökség, A Király Személye Körüli Minisztérium, M. Kir. Belügyminisztérium. Kézirat, MOL, Budapest, 1980.
Szvoboda Dománszky Gabriella: Benczúr Gyula. A Magyar Festészet Mesterei. Kossuth Kiadó, Budapest, 2009.

Fszkm ismertetés

by National Archives of Hungary on Mar 28, 2011

Accessibility

Categories

Upload Details

Usage Rights

Statistics

Fszkm ismertetés — Presentation Transcript