Your SlideShare is downloading. ×
1983
a.
dr. Szőke Péter Cseres Tibornak
Budapest, 1983. január 21.
Kedves Tiborom!
Bocsásd meg, hogy feledékenységből netá...
b.
Szánthó Béla Cseres Tibornak
Berettyóújfalu, 1983. március 30.
Szeretett Cseres Család!
Köszönöm a könyvet.2
Még nem va...
c.
Alexa Károly Cseres Tibornak
Budapest, 1983. április 20.
Kedves Tibor Bácsi!
Azért az utolsó egy-két mondatodért volt é...
d.
Oleg Ivanov Cseres Tibornak
Moszkva, 1983. június 6.
Drága Tibor!
Mindenek előtt szívből köszöntelek Téged és remélem, ...
e.
Csongár Álmos Cseres Tibornak
Berlin (NDK), 1983. június 20.
Kedves Tibor,
képzeld, elkészültem már 260 oldallal, és a ...
f.
Cseres Tibor Csongár Álmosnak
Budapest, 1983. augusztus 22.
Kedves Álmos,
dátumához képest kerek egy hónappal később ka...
g.
Alexa Károly Cseres Tibornak
Budapest, 1983. augusztus 31.
Kedves Tibor Bácsi!
Bízom megértésedben, hogy bizonytalanság...
h.
Hunyady Judit Cseres Tibornak
Budapest, 1983. november 25.
Kedves Tibor bátyám,
remélem, jól szolgál az egészsége, és l...
i.
Solymos Ida Cseres Tibornak
1983. december 16.
Már bedobtam egy lapot, Klein úr, szavazni ment, csak délután látom, így...
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

1983

162

Published on

Levelek Cseres Tibornak (1980–1985)
Vissza a gyökerekhez. A termés begyűjtése.
Archívnet 2013/3

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
162
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Transcript of "1983"

  1. 1. 1983 a. dr. Szőke Péter Cseres Tibornak Budapest, 1983. január 21. Kedves Tiborom! Bocsásd meg, hogy feledékenységből netán másodszor küldeném meg Neked ezt a gyorstájékoztatót, de jobb kétszer, mint egyszer se. Nagyon nagy segítséget nyújtanál megint ügyemnek (s láthatod e Tájékoztatóból is, hogy ez már régen több az én személyes ügyemnél), ha el tudnád határozni, hogy valamikori nagy „nyitó” ismertetésedet munkámról most egy „záró” ismertetéssel koszorúznád meg, tekintélyes neveddel fémjelezve munkám közérdekűségét. A Tájékoztatóból bármit felhaszbálhatsz (-hatnál), s könyvem tartalomjegyzékének fejezetcímei is iránymutatók lehetnek gondolataid menetéhez. Tudom, a Te irodalmi rangod fokán már folyamatosan tele vagy tervekkel és munkával. Mégis azt gondolom, hátha tudsz vállalni közben egy „oldallépést” az ÉS-ben (vagy másutt?), ami könyvemnek nagy hasznára lenne, s a Te b[ecses] nevedre sem vetne árnyékot. Nem találok erre senki illetékesebbet Náladnál. Ne haragudj e sorok „késztető” hangneméért. Örökre hálás, igaz barátsággal Péter1 Budapest, 1983. január 21. Kézirat. 1 Dr. Szőke Péter ornitológs, bioakusztikus.
  2. 2. b. Szánthó Béla Cseres Tibornak Berettyóújfalu, 1983. március 30. Szeretett Cseres Család! Köszönöm a könyvet.2 Még nem vagyok kész. Készültségbe voltam vezényelve unokák mellé Mátészalkára. A könyv B[erettyó]újfaluban teljesen elfogyott. 100-nál is többet kaptunk – azt mondja a segéd –. 24-én még volt 3 darab az üzletben. Ma, 30-án már egy sincs. Az ABC áruház polcáról is mind eltűnt. Itt nagyon megy a könyv. Egy orvos után kiáltottam az utcán: „Cseres Klézsei beszélgetését oda tudom adni Pistám!” „Olvastam, olvastam a Mozgóvilágban” – felelte az erdélyi orvosom. Nagyszerű a rávilágítás a lengyel származású papok kérdésére. Ez az igazság – mondja az orvos. Megjegyzem Debrecenben a központi boltban 22-én még jó stószt találtam a „Játékosok és szeretők”-ből. Holnap újra megnézem. A Kiss Jánosról3 való megemlékezés szívemhez szólt. Tanárom volt Kőszegen 1920/21-ben. Én is írtam egy cikket a Históriának: „Utolsó reménység a székely tábornokokban”. Azzal magyaráztam, hogy a székely családokban erősen élt a ‘48-as szellem. Hogyne, mikor Világos után is harcolt Bem, és Petőfi itt váltotta valóra küldetését: „ott essem el én a harc mezején”. A cikket nyugtázták, de más semmi, mivel nagymamám lengyel énekével fejeztem be: „Búsúl a lengyel hona állapotján/Mert Pinosenkó nincsen a csatáján[…] a híres francia hírnévért csatázik/Harcol a magyar is, ha kell a hazáért. /(Egyedül a lengyel küzd a Szabadságért”. Ezt lengyelül is tudta a Mama. A Lech Walesa ügy4 akkor zajlott, amikor beküldtem, ezért csak megköszönték. Maradok a régi baráti szeretettel az egész család iránt: Szánthó Béla Berettyóújfalu, 1983. március 30. Kézirat. 2 Az elveszített és megőrzött képek című esszékötet (Bp., 1978.) lehetett. 3 Kiss János (Erdőszentgyörgy, 1883. március 24. – Bp., 1944. december 8.), katonatiszt. 1944. október 15-e után csatlakozott a Magyar Fronthoz, tagja volt a katonai vezérkarnak. A nyilasok elfogták és kivégezték. 4 Lech Walesa (Popowo, Lengyelország, 1943. szeptember 29. –), munkás, politikus. A ’Szolidaritás’ szakszervezetei mozgalom egyik alapítója, volt lengyel államfő. A ’70-es évek második felében, államellenes tevékenység vádjával, többször őrizetbe vették. 1981 decemberében letartóztatták, és 1987-ig gyakorlatilag háziőrizetben volt. 1987–1990 között szervezte és vezette a féllegális Szolidaritás Ideiglenes Végrehajtó Bizottságát.
  3. 3. c. Alexa Károly Cseres Tibornak Budapest, 1983. április 20. Kedves Tibor Bácsi! Azért az utolsó egy-két mondatodért volt érdemes megnézni a TV ápr. 20-i történelem-vitáját – a (túl sietős) zárszó előtt.5 Főleg ami a „fontos pártdokumentumot”6 illeti. Hát igen – „burzsoá nacionalizmus”. Annál azért jobb a sikoly joga. (Nem tudom, emlékeztethetlek-e amaz régebbi ígéretedre, vagy arra, amire én ígéretként emlékezem?) Szeretettel Alexa Károly7 Budapest, 1983. április 20. (l/2 10-kor) Kézirat, zöld tintával írva. 5 A műsort a Tudósklub keretében adták A történelem hasznáról címmel. A Papp Zsolt vezette beszélgetésen Cseres Tibor, Glatz Ferenc, Kosáry Domokos és Ormos Mária vett részt. 6 Az MSZMP Központi Bizottsága és Ellenőrző Bizottsága 1983-ban 25 határozatot hozott, illetve közleményt adott ki. Lásd MSZMP határozatai és dokumentumai (1980–1985). Kossuth Kiadó, Bp., 1988. Összeállította és szerkesztette VASS HENRIK. 7 Alexa Károly (Radstadt/Ausztria, 1945. –), egyetemi oktató, szerkesztő, irodalom és művelődéstörténész.
  4. 4. d. Oleg Ivanov Cseres Tibornak Moszkva, 1983. június 6. Drága Tibor! Mindenek előtt szívből köszöntelek Téged és remélem, hogy jó színben vagy. Ezt én újabb alkotói sikernek kívánom! Azért zavarlak e levelemmel, mert felmerült egy olyan variáns, hogy a „Hideg napok” c. regényedet újból fogják kiadni oroszul és engem kérnek (még nem hivatalosan), hogy még egyszer nézzem át fordításokat (habár már két kiadásban8 részesült). Erre persze nekem az eredeti könyv kell, de kiderült, hogy a „Hideg napok” magyar szövege nálam nincs (eltűnt valahova). Ezért nagyon kérlek: küldjed nekem, légy szíves, a könyvedet. Vagy a moszkvai lakás címemre, vagy a folyóiratunk címére Wintermantel9 elvtárson keresztül. Előzetesen köszönöm! Jó erőt-egészséget kívánok, és ne vedd zókon, tessék, kérésemet. Szervusz! O. Ivanov Moszkva, 1983. június 6. Kézirat. 8 1968-ban és 1980-ban. Az előkészületben lévő kiadás 1985-ben jelent meg. 9 Wintermantel István (Bp., 1943. december 19. –), újságíró, fordító, szerkesztő. A Szovjet irodalom című folyóirat vezetője.
  5. 5. e. Csongár Álmos Cseres Tibornak Berlin (NDK), 1983. június 20. Kedves Tibor, képzeld, elkészültem már 260 oldallal, és a kiadó (lektor és főlektor egyaránt) élvezettel olvasták. Buzdítottak a folytatásra. Erre bizony nagy szükségem volt, mert gyakran elcsüggedtem a munka közben. Rájöttem, hogy a rövidítéseket csak fordítás közben lehet eszközölni. Kihagytam a sok nevet és a velük kapcsolatos kisebb epizódokat, mivel a német olvasónak nem sokat mondanak és gátolják a cselekmény sodrását. A mellékfigurák közül pedig Kölcseyre, Wesselényire, Deákra, meg Széchenyire koncentráltam. Na meg egy kicsit feszesebbre húztam a nyelvezetet. Hidd el, kedves Tibor, erre szükség volt! Kárpáti Pali10 nagyon csodálkozott, amikor megtudta, hogy fordítom a könyvet: Hát ki fogja olvasni? – mondta, és hozzátette: Hiszen a nyelvezete ma már élvezhetetlen! – Nekem más a véleményem: Ennek a regénynek meg kell itt jelennie! Hiszen Kossuth és a magyar ‘48 egyik alapkövét képezi az új időknek. Fordítás közben újra és újra átéltem azokat a nagyszerű napokat és eseményeket, amelyekkel a magyarság megajándékoza a világot. Nagyon félek, hogy esetleg nem értesz teljesen egyet a húzásokkal. Hogy a terjedelmüket lássad, megemlítem, hogy most a könyv 285-ik oldalánál tartok, ami kéziratban megfelel a 260 flekknek (a német flekk cca 30%-al több, mint a magyar). Szeptember közepén valószínűleg Pesten töltök pár napot, akkor megbeszélhetjük a fordítást. (Te nem jársz véletlenül errefelé?) Addig is nagyon kérlek, előlegezd bizalmadat, meglátod nem fogsz csalódni. Szép sikere lesz könyvednek, és több kiadást meg fog érni. A történelmi regények nagyon kedveltek nálunk. Szabó Pál Dózsa regénye 30 ezer példányban fogyott el! Persze jobb volna, ha hamarább összejönnénk, mivel én csak szeptemberben kerülök Pestre (a feleségemet kísérem Keszthelyre, hogy ott megvédje Magyarország nemzetközi (szenior) bajnoknőjének címét). De hogyan? Ez évben nem kaptam a mi szövetségünktől ösztöndíjat, ill. Skirecki11 elszippantotta az orrom elől. Pedig erre a munkára megérdemeltem volna. Kedves Tibor, nagyon várom válaszodat, remélem nem fogsz soká váratni. Szeretettel ölel Álmos12 Berlin (NDK), 1983. június 20. Gépirat. 10 Kárpáti Pál (Györköny, 1933. március 20. –), műfordító, hungarológus. 1982-től a Homboldt Egyetem hungarológiai tanszékének vezetője. 11 Skirecki, Hans (Zebrziedowa, 1935. április 18. –), szatírikus író, műfordító. Magyar nyelvi szakfordító és tolmács Berlinben. 12 Csongár Álmos (Ungvár, 1920. szeptember 6. –), Berlinben élő író, műfordító.
  6. 6. f. Cseres Tibor Csongár Álmosnak Budapest, 1983. augusztus 22. Kedves Álmos, dátumához képest kerek egy hónappal később kaptam leveledet, igyekszem hát sürgősen, én is légipostával válaszolni. Örülök, hogy szépen haladsz regényem13 fordításával, mely bizonnyal nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Feltétlenül bízom izlésedben, ami a német szöveget illeti és bölcsességedben, a kurtításokra vonatkozólag. Mindenképpen kell találkoznunk, hogy meglévő és esetleges fordítói problémáidra megoldásokat találjunk, ezért arra kérlek utazástok, érkezésed előtt legalább egy héttel táviratozzál nekem, hogy azokon a napokon Pesten legyek. (Végső esetben hollétemről és közvetítőül Haraszti Lucáékban bízhatunk, pl. hollétem tekintetében.) Itt tartózkodásotok költségeire néhány ezer forinttal hozzá tudok és fogok járulni, hogy jóvátegyük a Hivatal mulasztásait. Baráti üdvözlettel várlak Cseres Tibor Budapest, 1983. augusztus 22. Gépelt fogalmazvány. 13 Az Én, Kossuth Lajos című műről van szó.
  7. 7. g. Alexa Károly Cseres Tibornak Budapest, 1983. augusztus 31. Kedves Tibor Bácsi! Bízom megértésedben, hogy bizonytalanságomat nem a neveletlenség álarcának fogod tekinteni. Ebben az évben annyi baj – sőt tragédia ért –, hogy teljesen összezavarodva kérdem: megköszöntem-e a Játékosok és szeretőket.14 Ha igen, elnézést, ha nem, még inkább. Csak annyit hagy mondjak róla, hogy ez a regény egyike ifjabb korom egyik reveláló történelmi élményének: azt hiszem az első volt, s talán máig meg nem haladott a sztálini idők magyar ábrázolásában. Az én régi példányomat el is lopták, s újat venni nem tudtam. (Azt rebesgették akkoriban, hogy visszavonták és bezúzták.15 ) Tisztelettel üdvözöl Alexa Károly Budapest, 1983. augusztus 31. Gépirat, a Mozgó Világ Szerkesztőségének céges levélpapírján. 14 A mű, hosszú évek „pihentetése” után, 1970-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. 15 Családi hagyomány szerint Fehér Lajos állt a tilalmazás mögött, de bezúzásról – eddig – még levéltári kutatásunk után sem tudunk. A kommunista politikus és Cseres Tibor viszonya már a Veres Péter mellett végzett munka idejére nyúlik vissza. Fehér osztozott Dancs József újságíró (Szabad Föld) fölháborodásában, aki szerint Cseres Tűz a Hódréten c. írásában az ő nevét adta a gyújtogató kuláknak és a felesége leánynevét is emlegette. Fehér emiatt a mű vidéki forgalmazását letiltatta a Kiadói Főigazgatóságnál. Hogy valójában mi volt a feszültség hátterében, csak sejteni lehet, tudni nem. A Dancs–Cseres ’ügyre’ vonatkozóan lásd PAPP ISTVÁN: Dancs József újságíró emlékirata Fehér Lajosról. Múltunk 2009. 4. szám, 264–283.
  8. 8. h. Hunyady Judit Cseres Tibornak Budapest, 1983. november 25. Kedves Tibor bátyám, remélem, jól szolgál az egészsége, és legközelebb megint valami nagy meglepetést fog okozni nekünk és olvasóinak. Én most azért zavarom, hogy átadjam Benjámin László és Fekete Sándor meleg üdvözletét és Erki Edit nagy kérését. Karácsonyi számunkban a megszokott heti ajánlat helyett tíz hírességet faggatunk ki arról, mi tetszett neki legjobban 1983-ban: ez lehet film, színdarab, lemez, könyv, opera vagy más zenemű. Arra kérnénk hát Tibor bátyámat, foglalná össze egy gépelt flekken idei kedvenceit... Ugye nem utasítja el, ezzel az én rábeszélőképességem szenvedne csorbát, engem kiáltottak ki ugyanis a lap Cseres- összekötőjének. Apáról16 bizonyosan eleget hallott, a január óta elszenvedett négy műtétjéről, vérmérgezéséről, amiket hiába élt túl szegény [...] remélem, a Cseres-házat eddig elkerülte minden baj... És ami apa nagy fájdalma, hogy a télen befejezett regényét újra csak visszadobta a Móra, mondván, írja át, húzza meg, de erre már képtelen szegény, pedig hogy örült volna, ha kiadják.17 De neki sose sikerült elsőre dűlőre vinni ügyeit ezzel a céggel, második nekifutásra pedig sem erejéből, sem idejéből nem futja. Tibor bátyám nem szolgálhatna valamilyen tanáccsal, hogy menthetném meg ezt a könyvet? Hátha van megoldás? Igenlő válaszában bízva tisztelettel és szeretettel üdvözli Hunyady Judit P. s. Elnézést a kapkodó gépelésért... Budapest, 1983. november 25. Kézirat. 16 Hunyady József (Pécs, 1921. április 14. – Bp., 1983. december 4.), író. 17 A kötet nem jelent meg.
  9. 9. i. Solymos Ida Cseres Tibornak 1983. december 16. Már bedobtam egy lapot, Klein úr, szavazni ment, csak délután látom, így élvezem a pártkállói csöndet és az Életünk 9-es számával vidítom magam. Éppen Száraz György A Tábornok-ának Jány Gusztáv fejezetével. Nem tudom hány éves Sz.Gy., de bizonyosnak látszik, hogy nem szolgált a Horthy-hadseregben. Az is fura nekem, hogy Nemeskürthy-t kútfőként idézi Magáról meg nem esik szó, holott Maga volt katona Nemeskürthy meg nem. Több mint nehéz kibírni, hogy fenti szerzőknél mindig a győztesnek van igaza: a realitásokra hivatkoznak, ámde a jó színpadi dráma az, amelyikben mindenkinek igaza van. Sz.Gy. fejezetzárása gusztustalan: mert ha Jány nem hitt volna az eszméiben, akkor nem jön vala haza. Nem tudom, Magán kívül kiben van még elég bátorság, és szellemi erő ezen az elaknásított terepen. Szövegeikből az írás, a hangütés méltósága hiányzik, így hatásuk széleskörű, de erőtlen. Isten éltesse tehát, Magát. S. Ida P. s. Nincs borítékom. Kézirat, Kazanluk-ot ábrázoló képeslapon, 1983. december 16.

×