Your SlideShare is downloading. ×
0
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Oktatási intézmények mentálhigiénéje

1,860

Published on

Műhely előadás az I. Gyergyói Mentálhigiénés Napok konferencián, 2010 május 8, Gyergyószentmiklós. Előadják a BBTE egyéves mentálhigiéné magiszteri képzés hallgatói.

Műhely előadás az I. Gyergyói Mentálhigiénés Napok konferencián, 2010 május 8, Gyergyószentmiklós. Előadják a BBTE egyéves mentálhigiéné magiszteri képzés hallgatói.

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,860
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
12
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Oktatási intézmények mentálhigiénéje Becze Zsuzsanna, Dániel Botond, Gáll (Korpos) Erzsébet, Gál (Korpos) Katalin, Nagy-Elek (Brok) Kinga, Pfemeter Mária
  • 2. Az előadás menete <ul><li>Oktatási intézmények mentálhigiénéjének indokoltsága </li></ul><ul><li>Oktatási intézmény mint akciós tér </li></ul><ul><li>Gyakorlati megközelítés </li></ul><ul><li>Lehetőségek, mentálhigiénés módszerek bemutatása </li></ul><ul><li>Műhelymunkák bemutatása </li></ul>
  • 3. Indokoltsága <ul><li>Rossz lelki egészség </li></ul><ul><li>Pszichés betegségek elsődleges megelőzése nehézkes </li></ul><ul><li>Megelőzés a személyiség optimális fejlődésének segítésével </li></ul><ul><li>Személyiségfejlődés nyitott rendszer </li></ul><ul><li>Környezettel való kölcsönhatás formáló ereje </li></ul>
  • 4. Az iskolás korosztály mentálhigiénés problémái <ul><li>Az iskola közvetlen hatásai nem gyakoriak. </li></ul><ul><li>Kisgyerekek : szülői kapcsolatokból való kiszakadás, önállósodás, kortárscsoportba való beilleszkedés </li></ul><ul><li>Kiskamaszok : felnőtté válás problémái, nemi szerepek, identitás, felnőtt szerepek felvétele </li></ul><ul><li>Középiskolások : önérzet, önazonosságtudat körüli feszültségek, referenciacsoportok hatása </li></ul><ul><li>Tünetek : szorongás, gátlások, depresszió, szuicid hajlam, kórós feszültséglevezetési mechanizmusok </li></ul>
  • 5. Oktatási intézmény mint akciós tér <ul><li>Korosztályi csoportok </li></ul><ul><li>Hasonló fejlődési állapot </li></ul><ul><li>Egyszerű elérhetőség </li></ul><ul><li>Közvetlen kommunikációs tér </li></ul><ul><li>Formális és informális csoportok </li></ul><ul><li>Pedagógusok mint kulcsszereplők </li></ul>
  • 6. Eredményes oktatás esetén <ul><li>Csökken a stressz </li></ul><ul><li>Nő az önértékelés </li></ul><ul><li>Önhatékonyság élmény </li></ul><ul><li>Osztályközösség elismerést biztosít </li></ul><ul><li>Megtanul tanulni </li></ul><ul><li>Kontrollérzés </li></ul><ul><li>Sikerélmények forrása </li></ul>
  • 7. Oktatási intézmény mint életszíntér <ul><li>Családdal és közösséggel </li></ul><ul><li>Kommunikáció és szociális viselkedés </li></ul><ul><li>Normák </li></ul><ul><li>Szerepek </li></ul><ul><li>Szervezeti szocializáció </li></ul><ul><li>„ rejtett tanterv” </li></ul>
  • 8. A valóság <ul><li>Gyorsan változó világ igényei </li></ul><ul><li>Belső feszültség </li></ul><ul><li>Egységes kép (iskolaethosz) hiánya </li></ul><ul><li>Kritikák </li></ul><ul><li>Idő- és erőforráshiány </li></ul><ul><li>Tantervszerűség hátránya </li></ul>
  • 9. Elvárások <ul><li>A társadalom ideális polgárának kinevelése </li></ul><ul><li>Prevenció és egészségpromóció alkalmazása költséghatékonysági szempontokból (olcsóbb mint egy „elrontott felnőtt” kezelése) </li></ul><ul><li>Ellensúlyozza a negatív kortárscsoportok előretörését és a család funkcionális eltűnését </li></ul>
  • 10. Új nevelési igények <ul><li>A pedagógus legyen egyszerre: </li></ul><ul><li>Terapeuta </li></ul><ul><li>Gyógypedagógus </li></ul><ul><li>Egészségnevelő </li></ul><ul><li>Kommunikátor </li></ul><ul><li>Csoportdinamikai szakértő </li></ul><ul><li>Mediátor </li></ul>
  • 11. Lehetőségek <ul><li>Fejlesztő iskolák (Rogers, Waldorf, stb.) </li></ul><ul><li>Pszichokultúra elterjesztése </li></ul><ul><li>A pedagógus mint segítő, megmaradva a saját szerepében </li></ul><ul><li>Továbbképzések </li></ul><ul><li>Mentálhigiénés módszerek beépítése </li></ul>
  • 12. Mentálhigiénés módszerek <ul><li>Mentálhigiénés oktatás </li></ul><ul><li>Mentálhigiénés prevenciós tevékenység </li></ul><ul><li>Korrektív programok </li></ul><ul><li>Az önértékelés fejlesztése </li></ul><ul><li>Önsegítés, kortárssegítés </li></ul><ul><li>Mentálhigiénés pedagógiai munka </li></ul><ul><li>Pedagógusok személyiségének erősítése, védelme </li></ul><ul><li>Szupervízió, szervezetfejlesztés </li></ul><ul><li>Szülőkapcsolatok befolyásolása </li></ul><ul><li>Nyitás a közösségfelé </li></ul>
  • 13. <ul><li>Műhelymunkák </li></ul>
  • 14. <ul><li>Közösségfejlesztés középiskolai bentlakásban </li></ul><ul><li>A Csíkszeredai Csángó Bentlakás példáján </li></ul><ul><li>Készítette: Pfemeter Mária </li></ul>
  • 15. Kiindulás <ul><li>70 moldvai csángó kamasz Csíkszeredában </li></ul><ul><li>Különböző falvakból </li></ul><ul><li>Különböző iskolákban, különböző szakokon </li></ul><ul><li>Különböző attitűddel és motivációval </li></ul><ul><li>Nagy szabadságigénnyel </li></ul><ul><li>Közösség nélkül </li></ul>
  • 16. &nbsp;
  • 17. A bentlakás közössége szerintük <ul><li>„ a közösség lapos” </li></ul><ul><li>„ a folyosón elmennek egymás mellett” </li></ul><ul><li>„ a bentlakás közössége totálkáros” </li></ul><ul><li>„ ismerjük egymást, de nem tartunk össze” </li></ul><ul><li>„ különbséget tesznek a falvak közt” </li></ul><ul><li>„ a szobában olyanok vagyunk, mint egy család, összetartunk” </li></ul>
  • 18. A bentlakás közössége a kutatás szerint <ul><li>Szociometriai kérdőívek és félig strukturált interjúk alapján: </li></ul><ul><li>Kezdetekben falu szerint </li></ul><ul><li>Később szoba szerint alakulnak barátságok </li></ul><ul><li>A bentlakás egészét tekintve közösségi élet nincs </li></ul>
  • 19. Beavatkozás <ul><li>Szobafelelősök választása </li></ul><ul><li>Diákbizottság létrehozása </li></ul><ul><li>Csoportfoglalkozás </li></ul><ul><li>Bevonás a döntéshozatalba </li></ul><ul><li>Felnőtt-fiatal partnerség kialakítása </li></ul><ul><li>Cél: közösségépítés </li></ul>
  • 20. &nbsp;
  • 21. Várt eredmények <ul><li>Kezdő lépés, hosszá távú folyamat </li></ul><ul><li>Igényteremtés a közösségi életre </li></ul><ul><li>Saját kompetenciák és felelősségvállalás kitapasztalása </li></ul><ul><li>Önállóság kifejlődése </li></ul><ul><li>Szociális érzék fejlődése </li></ul><ul><li>Megfelelő megküzdési mechanizmusok megtanulása </li></ul><ul><li>Társadalomba való sikeres beilleszkedés készségeinek elsajátítása </li></ul>
  • 22. Tanulási zavaros serdülők önértékelésének fejlesztése és szorongásának csökkentése Becze Zsuzsánna, fejlesztő pedagógus, Nagy Imre Általános Iskola, Csíkszereda 2010
  • 23. A MENTÁLHIGIÉNÉS MUNKA AKTUALITÁSA <ul><li>Tanulási zavaros ( diszlexiás, diszgráfiás , diszkalkuliás) serdülők integrációja: </li></ul><ul><li>a kognitív képességek, </li></ul><ul><li>az önértékelés, önismeret, önbizalom fejlesztése </li></ul><ul><li>lelki egészségük védelme </li></ul>
  • 24. HIPOTÉZIS <ul><li>A csoportos fejlesztés hatására a tanulási zavarral küzdő, felső tagozatos tanulók </li></ul><ul><li>alacsony önértékelése javul, </li></ul><ul><li>szorongása pedig csökken. </li></ul>
  • 25. A CÉLCSOPORT <ul><li>tanulási zavarral küzdő felső tagozatos tanulók, akik szülői kérésre egyéni fejlesztésre járnak (két 5. és két 8. osztályos tanuló, fiúk) </li></ul><ul><li>kontrollcsoport (gyenge önértékelésű, szorongó gyerekek, osztálytársaik) </li></ul>
  • 26. KUTATÁSI MÓDSZEREK <ul><li>megfigyelés módszere </li></ul><ul><li>2. tesztek módszere ( pre- és posztteszt) </li></ul><ul><li>Önértékelés vizsgálata : SEI (Coopersmith, Self Esteem Inventory) rövidített változata </li></ul><ul><li>Szorongás vizsgálata : TAI – H (Spielberger – Sipos, Test Anxiety Inventory - Hungarian) </li></ul>
  • 27. BEAVATKOZÁS: csoportos fejlesztés (16 X 1óra) <ul><li>STRUKTURÁLT JÁTÉKOK módszere </li></ul><ul><li>Kommunikációs játékok (nonverbális és verbális) </li></ul><ul><li>Ismerkedési és önismereti játékok </li></ul><ul><li>Figyelemfejlesztő (vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos) játékok </li></ul><ul><li>Bizalomjátékok </li></ul><ul><li>Kreativitást és együttműködési képességet fejlesztő játékok </li></ul>
  • 28. Egy foglalkozás bemutatása <ul><li>Közös teremberendezés </li></ul><ul><li>Rituális kezdőjáték: Ujjak érintése </li></ul><ul><li>Mozgásos kezdőjáték: Kacsintás körbeadása </li></ul><ul><li>Nonverbális játék: Egy szó – egy mozgás </li></ul><ul><li>Önismereti játék: Az én címerem </li></ul><ul><li>Mozgásos zárójáték: Sziget </li></ul><ul><li>Elköszönés </li></ul>
  • 29. Az elkészült címerek
  • 30. Az elkészült címerek
  • 31. Eredmények a megfigyeléseim alapján <ul><li>Kapcsolatteremtési képesség </li></ul><ul><li>Önkifejező képesség ( verbális, nonverbális) </li></ul><ul><li>Önértékelés </li></ul><ul><ul><li>B. Sz.: kimaradt </li></ul></ul><ul><ul><li>B. K.: mosolyog, együttműködik, önként mesél magáról, terveiről, és nem késik </li></ul></ul><ul><ul><li>T. M.: mozgáskoordináció fejlődése, barátainak nevezi a csoporttársait </li></ul></ul><ul><ul><li>N. Cs.: elfogadta a kereteket, „második is tud lenni” </li></ul></ul>
  • 32. Tanulságok a befejezés előtt <ul><li>csoportvezető </li></ul><ul><li>csoport </li></ul><ul><li>szervezés </li></ul>
  • 33. <ul><li>KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! </li></ul>
  • 34. Középiskolások tanulási képességeinek fejlesztése tréning módszerekkel Dániel Botond, szociológus, tréner HÍD Képzési Központ, Gyergyószentmiklós, 2010
  • 35. Kutatás célja <ul><li>A tanulás örömteli folyamatként való megélése és a lelki immunrendszer fejlettsége közötti kapcsolat </li></ul><ul><li>A különböző tanulást befolyásoló tényezők hogyan járulnak hozzá az élménydúsabb tanuláshoz, a lelki immunrendszer fejlődéséhez, a lelki egészség megőrzéséhez </li></ul><ul><li>Társadalmi különbségek feltárása </li></ul><ul><li>Tanulási képességek fejlesztése által hogyan lehet növelni az áramlat-élmény kialakulásának gyakoriságát, a lelki egészség fejlődését </li></ul>
  • 36. Fogalmak <ul><li>Tanulási képességek fejlesztése (Oroszlány Péter): </li></ul><ul><ul><li>Tanulához való viszony áthangolása </li></ul></ul><ul><ul><li>Tanulási szokások fejlesztése (stílus, stratégiák, módszerek) </li></ul></ul><ul><ul><li>Háttérképességek fejlesztése (figyelem, megértés, emlékezet, problémamegoldás) </li></ul></ul><ul><ul><li>Átfogó személyiségfejlesztés </li></ul></ul>
  • 37. Fogalmak <ul><li>A lelki immunrendszer (Oláh Attila): </li></ul><ul><ul><li>A lelki immunrendszer olyan személyiségjegyeket integrál, amelyek lehetővé teszik a stresszel szembeni küzdelem eredményességét, a személyiség kiegyensúlyozott működését, és ezáltal a lelki egészség fejlesztését, megőrzését. </li></ul></ul><ul><li>Tanulás öröme, áramlat-élmény (Csíkszentmihályi Mihály) </li></ul>
  • 38. Alkalmazott kérdőívek <ul><li>PISI (Psychological Immune System Inventory) (Oláh Attila </li></ul><ul><li>Flow kérdőív (Oláh Attila) </li></ul><ul><li>Iskolai motiváció felmérése (Kósáné, Porkolábné, Ritoók) </li></ul><ul><li>Tanulási orientációs kérdőív (Kozéki, Entwistle) </li></ul><ul><li>Szocio-demográfiai háttér vizsgálata </li></ul>
  • 39. Kutatás szervezése <ul><li>Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós </li></ul><ul><li>IX. osztályos diákok </li></ul><ul><li>128 személy, osztályfőnöki órán, önkitöltős kérdőívvel </li></ul>
  • 40. Eredmények <ul><li>A tanulás közben átélt áramlat-élmények gyakorisága és a lelki immunrendszer fejlettsége közötti kapcsolat </li></ul><ul><li>A tanulási stratégiák fejlettsége korrelál a flow-élmények gyakoriságával és a lelki immunrendszer fejlettségével </li></ul><ul><li>A tanulási motiváció különböző típusai és a tanulási stratégiák fejlettsége közötti kapcsolat </li></ul><ul><li>Nemi különbségek, családi háttér hatása a tanulási motivációra, stratégiákra, áramlat-élmény gyakoriságára, lelki immunrendszer fejlettségére. </li></ul>
  • 41. Beavatkozás célja <ul><li>A kilencedikes diákok tanuláshoz való viszonyának alakítása, tanulási stratégiáik fejlesztése </li></ul><ul><li>Ezáltal hozzásegíteni őket ahhoz, hogy gyakrabban éljék meg a tanulás örömét, életük örömtelibb, kiegyensúlyozottabb, egészségesebb legyen </li></ul>
  • 42. Beavatkozás módszerei <ul><li>2010 február – június </li></ul><ul><li>5 x 10 óra </li></ul><ul><li>13 diák </li></ul><ul><li>Modellek, strukturált gyakorlatok, egyéni és csoportos feladatok, játékok, házi feladat </li></ul>
  • 43. Beavatkozás programja <ul><li>4 dimenzió: </li></ul><ul><li>Tanulási szokások fejlesztése: </li></ul><ul><ul><li>Tanulás szervezése, tanulási környezet, időgazdálkodás </li></ul></ul><ul><ul><li>Saját tanulási stílus megismerése: iskolai és tapasztalati tanulás </li></ul></ul><ul><ul><li>Tanulási technikák elsajátítása és összehangolása a tanulási stílussal </li></ul></ul><ul><li>Háttérképességek fejlesztése: </li></ul><ul><ul><li>Figyelem, megértés, emlékezet, probléma megoldás szerepe, működése, fejlesztési lehetőségei </li></ul></ul>
  • 44. <ul><li>Attitűd formálás: </li></ul><ul><ul><li>Átfogó látásmód, motiváció formálása, tanulás helye az életben, önszervező tanulás </li></ul></ul><ul><li>Személyiségfejlesztés: </li></ul><ul><ul><li>Tanulás mint feladatmegoldás, a siker fogalma, sikeres emberek gondolkodásmódja, sikerkeresés-kudarckerülés, énkép, szerepek és célterületek az életünkben, célok kitűzése, célok elérésben szerepet játszó erőforrások </li></ul></ul>
  • 45. Eddigi eredmények, tapasztalatok <ul><li>első csoportélmény, elvárás: érezzük jól magunkat; gyakorlatok, játékok </li></ul><ul><li>különböző hozadékok: </li></ul><ul><ul><li>ismerkedés, </li></ul></ul><ul><ul><li>modellek, </li></ul></ul><ul><ul><li>technikák, </li></ul></ul><ul><ul><li>önismeret (tanulási stílus, sikerkeresés-kudarckerülés, szerepek, célterületek) </li></ul></ul><ul><ul><li>aha élmények </li></ul></ul><ul><li>Visszajelzések, ismétlések, összefoglalások, házi feladatok megosztása </li></ul>
  • 46. Köszönöm a figyelmet!
  • 47. Megtartó kapcsolatok Együttműködésre nevelés és feszültségoldás az iskolában Korpos (Gáll) Erzsébet
  • 48. ELŐZMÉNYEK • igény az iskola részéről • előzetes kutatás
  • 49. A társas kapcsolatok szerepe a személy számára • anyagi segítség • magatartási segítség • intim interakció • útmutatás • visszacsatolás (feedback) • pozitív társas interakció
  • 50. A szorongató szorongás • túlzott stresszre adott normális reakció • betegség, ha „gúzsba” köti az embert • a félelemérzet vagy túl erős vagy indokolatlanul hosszú ideig tart
  • 51. A program célja • együttműködésre nevelés • hatékony kommunikációs technikák és • konstruktív konfliktuskezelési módok elsajátítása • szorongás csökkentés és prevenció • egészségesebb életvitel
  • 52. MEGTARTÓ KAPCSOLATOK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ CSOPORTTEVÉKENYSÉG Hatékony kommunikáció Konstruktív konfliktuskezelés Csoportvezető: Gáll Erzsébet Heti egy 2 órás foglalkozás A program plakátja
  • 53. Csoportok • két kísérleti csoport: - 14 – 15 évesek - 15 – 17 évesek • két kontrolcsoport
  • 54. A program felépítése • csoportos foglalkozások • időbeosztás: - 10 óra - heti egy alkalommal 2 óra
  • 55. Mérés • szorongás mérése: - STAI szorongásra való hajlam és pillanatnyi szorongás
  • 56. Várt eredmények • szorongás csökkenése • készségek elsajátítása • egészségesebb életvitel
  • 57. Az iskolai stressz kezelése személyes és szociális kompetenciák fejlesztésével kisserdülőknél Csoportos fejlesztő program Szerző: Korpos (Gál) Katalin
  • 58. A kutatás elméleti háttere 1. A stressz <ul><li>Fogalma (Atkinson és Atkinson) </li></ul><ul><li>Szakaszai (Selye) </li></ul><ul><ul><li>Vészfázis </li></ul></ul><ul><ul><li>Ellenállás </li></ul></ul><ul><ul><li>Kimerülés </li></ul></ul><ul><li>Lazarus stresszelmélete </li></ul><ul><ul><li>Elsődleges értékelés </li></ul></ul><ul><ul><li>Másodlagos értékelés </li></ul></ul><ul><ul><li>Megküzdés </li></ul></ul>
  • 59. Az iskolai stressz <ul><li>Frydenberg és Lewis (1997) </li></ul><ul><ul><li>Iskolai előmenetel </li></ul></ul><ul><ul><li>Kapcsolatok </li></ul></ul><ul><ul><li>Társadalmi kérdések </li></ul></ul><ul><li>de Anda és munkatársai (2000) </li></ul><ul><ul><li>Jövőbeli célok </li></ul></ul><ul><ul><li>Iskolával kapcsolatos tényezők </li></ul></ul><ul><ul><li>Interperszonális problémák </li></ul></ul><ul><ul><li>Szülőkkel kapcsolatos problémák </li></ul></ul>
  • 60. 2. Személyes és szociális kompetenciák fejlesztése csoportban <ul><li>A csoport fogalma </li></ul><ul><li>Az iskolai osztály, mint csoport </li></ul><ul><li>Személyes és szociális kompetenciák </li></ul><ul><ul><li>Éntudatosság </li></ul></ul><ul><ul><li>Önszabályozás </li></ul></ul><ul><ul><li>Önértékelés </li></ul></ul><ul><ul><li>Motiváció </li></ul></ul><ul><ul><li>Empátia </li></ul></ul><ul><ul><li>Optimizmus </li></ul></ul><ul><ul><li>Társas készségek </li></ul></ul>
  • 61. 3. A serdülőkor <ul><li>Kognitív fejlődés </li></ul><ul><ul><li>Absztrakt értékítéletek </li></ul></ul><ul><li>Szociális kompetenciák </li></ul><ul><ul><li>Éntudatosság </li></ul></ul><ul><ul><li>Önértékelés </li></ul></ul><ul><ul><li>Negatív attribúciók </li></ul></ul><ul><li>Fizikai fejlődés </li></ul>
  • 62. II. A kutatás módszertani vonatkozásai 1. A kutatás célkitűzései <ul><li>Felmérni </li></ul><ul><ul><li>A serdülőkorú gyerekek iskolai stressz-szintjét </li></ul></ul><ul><li>Feltárni </li></ul><ul><ul><li>A személyes és szociális kompetenciák fejlettségi szintje és a stresszel való megküzdési stratégiák közötti összefüggéseket </li></ul></ul><ul><li>Létrehozni </li></ul><ul><ul><li>Egy hozzáférhető programot mely megoldást kínál az iskolai stressz kezelésére </li></ul></ul>
  • 63. 2. A kutatás hipotézisei <ul><li>1. Az iskolai stressz mértéke és a személyes illetve szociális kompetenciák faktorai (önértékelés, optimizmus, empátia) között fordított arányosság áll fenn: minél alacsonyabbak a személyes és szociális kompetenciák faktorainak értékei, annál magasabb az iskolai stressz szubjektíven megélt mértéke </li></ul><ul><li>2. A 11-12 éves gyerekek iskolai stresszel való megküzdése javítható a személyes és szociális kompetenciák fejlesztésével, vagyis a beavatkozás hatására nő az önértékelés, az optimizmus és empátia és csökken az iskolai stressz </li></ul>
  • 64. 3. A kutatásban résztvevő személyek <ul><li>A gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Iskola 30 tanulója (11-12 évesek) </li></ul><ul><li>Kísérleti csoport: </li></ul><ul><ul><li>15 tanuló </li></ul></ul><ul><li>Kontrollcsoport: </li></ul><ul><ul><li>15 tanuló </li></ul></ul>
  • 65. 4. A kutatás lépései <ul><li>Preteszt </li></ul><ul><li>Beavatkozás </li></ul><ul><li>Posztteszt </li></ul>
  • 66. 5. A kutatás eszközei <ul><li>A kisserdülők önértékelését, optimizmusát, empátiáját mérő tesztek </li></ul><ul><li>Mérőeszköz az iskolai stressz mérésére </li></ul>
  • 67. 6. A beavatkozás programja <ul><li>Összesen: </li></ul><ul><ul><li>12 találkozás </li></ul></ul><ul><ul><li>hetente egy alkalom </li></ul></ul><ul><ul><li>egyenként 90 perc </li></ul></ul><ul><li>Időbeosztás: </li></ul><ul><ul><li>1 foglalkozás csoportalakítás </li></ul></ul><ul><ul><li>5 foglalkozás személyes kompetenciák fejlesztése </li></ul></ul><ul><ul><li>5 foglalkozás szociális kompetenciák fejlesztése </li></ul></ul><ul><ul><li>1 foglalkozás értékelés, lezárás </li></ul></ul>
  • 68. 7. A kutatás gyakorlati haszna <ul><li>Iskoláinkban gyermekeink kognitív fejlesztése mellett különös gondot kell fordítanunk pszichés és mentális egészségük megőrzésére is </li></ul><ul><li>A gyerek-pedagógus- szülő háromszög hatékony működésének érdekében szükség van a bizalomra, amelyet csakis gyerekeink által tudunk elérni </li></ul>
  • 69. A ki égés, a szakmai szociális támasz és a lelki egészség kapcsolata óvodapedagógusoknál Nagy-Elek (Brok) Kinga
  • 70. <ul><li>A KUTATÁS TÉMÁJ A: </li></ul><ul><li>a pedagógusi munkában foglalkozási ártalomként fellépő kiégés szindróma (burnout) </li></ul><ul><li>a szakmai szociális támasz </li></ul><ul><li>a lelki egészség kapcsolata </li></ul>
  • 71. <ul><li>Fekete (1991) - burnout vagy kiégés krónikus emocionális megterhelések, stresszhatás nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. </li></ul>
  • 72. <ul><li>A kiégés dimenziói: </li></ul><ul><li>Érzelmi kimerültség </li></ul><ul><li>Deperszonalizáció </li></ul><ul><li>Személyes hatékonyság csökkenése </li></ul><ul><li>(Maslach) </li></ul>
  • 73. <ul><li>Sarafino (1994) - szociális támasz alatt azt a komfortérzést, gondoskodást, elismerést, segítséget értjük, amelyet a személy úgy érzi, hogy más személyek/csoportok részéről megkap. </li></ul>
  • 74. <ul><li>A KUTATÁS CÉLJA </li></ul><ul><li>A kiégés általi veszélyeztetettség felmérése óvodapedagógusoknál </li></ul><ul><li>A kiégés, szakmai szociális támasz és a lelki egészség közötti kapcsolat feltárása </li></ul>
  • 75. <ul><li>HIPOTÉZISEK </li></ul><ul><li>a magas szakmai szociális támasszal rendelkezők kevésbé mutatják a kiégés jeleit és jobb lelki egészségnek örvendenek </li></ul><ul><li>az alacsony kiégettségi szint jobb lelki egészséggel mutat összefüggést </li></ul>
  • 76. <ul><li>A KUTATÁS SORÁN FELHASZNÁLT MÉRŐESZKÖZÖK </li></ul><ul><li>Maslach Burnout Inventory </li></ul><ul><li>Szakmai Szociális Támasz Kérdőív </li></ul><ul><li>WHO Jól-lét Kérdőív </li></ul>
  • 77. <ul><li>A VIZSGÁLATI CSOPORT </li></ul><ul><li>2 székelyudvarhely napközi munkaközössége: </li></ul><ul><li>Kísérleti csoport: 17 óvodapedagógus </li></ul><ul><li>Kontroll csoport: 17 óvodapedagógus </li></ul>
  • 78. <ul><li>BEAVATKOZÁS </li></ul><ul><li>Csapatépítő tréning, mint kiégés prevenció óvodapedagógusoknak </li></ul><ul><li>6 alkalom </li></ul>
  • 79. <ul><li>BEAVATKOZÁS CÉLJAI: </li></ul><ul><li>az óvónők tájékoztatása a kiégés jelenségéről, okairól, tüneteiről, megelőzési lehetőségekről, a kiégés és a szakmai szociális támasz kapcsolatáról </li></ul><ul><li>csapatépítés, a munkaközösség összetartó erejének fokozása, együttműködési készség fejlesztése, kommunikációs készség fejlesztése, egymás jobb megismerése, egymás iránti bizalom fejlesztése </li></ul>
  • 80. <ul><li>A BEAVATKOZÁS SORÁN HASZNÁLT MÓDSZEREK: </li></ul><ul><li>tréning </li></ul><ul><li>jégtörő játék </li></ul><ul><li>ötletbörze - brainstorming </li></ul><ul><li>előadás </li></ul><ul><li>csoportmunka </li></ul><ul><li>kérdőív </li></ul><ul><li>szituációs játék </li></ul><ul><li>szerepjáték </li></ul><ul><li>bizalomjáték </li></ul><ul><li>csapatépítés </li></ul>
  • 81. <ul><li>A BEAVATKOZÁS VÁRT EREDMÉNYE </li></ul><ul><li>a csapatépítő tréning eredményeképpen a szakmai szociális támasz növekedést mutatna, amely a pedagógusi munkában foglalkozási ártalomként fellépő kiégés vagy burnout szindróma előfordulására nézve prevenciós értékű. </li></ul>
  • 82. <ul><li>A KUTATÁS GYAKORLATI JELENTŐSÉGE </li></ul><ul><li>felhívni a figyelmet a kiégés problémájára és a szakmai szociális támasz jelentőségére az óvodapedagógusok körében </li></ul><ul><li>elősegíteni a megelőzést, illetve a még időben való beavatkozást </li></ul><ul><li>önsegítő csoportok (pl. Bálint csoport), esetmegbeszélő csoportok létrehozása és működtetése </li></ul><ul><li>konzultációs lehetőség, szupervízió biztosítása azon pedagógusok számára, akik érzik a kezdeti tüneteket magukon </li></ul><ul><li>tréningek szervezése – csapatépítő tréning, stresszmenedzsment </li></ul>

×