Intézmény ,  mint sajátos élettér Ambrus Ágnes , Demeter (Bogos) Zsuzsa , Gábor Enikő ,  Szabó Attila , Zsurzs Angéla
<ul><li>Intézmény: </li></ul><ul><li>-Nappali befogadó és foglalkoztató központ </li></ul><ul><li>-Büntetésvégrehajtó inté...
<ul><li>Közös tényezők: </li></ul><ul><li>-az átlagostól eltérő életkörülmények </li></ul><ul><li>-egyéni korlátozó tényez...
Intézmény, mint sajátos élettér Intézményes ellátásban részesülő autizmussal élő gyerekek és fiatalok szüleinek támogatása...
<ul><li>„ Azok a szülők, akik otthonukban valamilyen módon sérült gyermeket nevelnek, a gyermeknevelés szokásos nehézségei...
<ul><li>Az autizmus </li></ul><ul><li>Az autizmus egy pervazív (alapvető fejlődési területeket érintő, átható) fejlődési z...
<ul><li>Gyógyítható az autizmus? </li></ul><ul><li>Az autizmus nem betegség, hanem az egész életen át tartó állapot, így a...
<ul><li>Mire van szüksége az autista személynek? </li></ul><ul><li>Minél korábbi diagnózisra </li></ul><ul><li>Egyénre sza...
<ul><li>Célkitűzések </li></ul><ul><li>segítséget nyújtani azon szülőknek, kiknek autizmussal élő gyermeke bentlakásos fog...
<ul><li>Hipotézisek </li></ul><ul><li>Rendszeresen szervezett szülő-találkozók, szülőklubok hozzájárulnak a szülők szülői ...
<ul><li>Mi az Énkönyv? </li></ul><ul><li>Olyan NAPLÓ, adatbank, ami mindenki számára, rövid-, közép- és hosszú távon tárol...
<ul><li>Hol, honnan, hová megy az információ? </li></ul><ul><li>OTTHON  </li></ul><ul><li>Családtagok, tágabb család, bará...
<ul><li>Mire való? </li></ul><ul><li>emlékkönyv </li></ul><ul><li>segít a képi emléket szavakba foglalni </li></ul><ul><li...
<ul><li>Az adatgyűjtés módszerei, eszközei: </li></ul><ul><li>Interjúk </li></ul><ul><li>Kérdőív  ( FES-Family Empowerment...
<ul><li>A beavatkozás módszerei, eszközei: </li></ul><ul><li>Szülőklub szervezése (kötetlen beszélgetések, kisfilmek, vide...
<ul><li>Vi zsgálati személyek </li></ul><ul><li>A Felsőboldogafalván található Autisztikus Gyermekek Nappali Befogadó Közp...
Elítéltek megküzdési készségeinek javítása, a társadalomba való visszailleszkedésük segítése Bogos Demeter Zsuzsa
<ul><li>Sajátos élettér – végleges ítélet, zárt osztály </li></ul><ul><li>Csoport: 11 fő, 22-40 év, írástudók </li></ul><u...
<ul><li>Vizsgálati eszközök: </li></ul><ul><li>- Beck-féle Szorongást  mérő skála   </li></ul><ul><li>- BSE -A és BSE-B, a...
<ul><li>BSE-A az elítéltek 11%-kal rosszabbnak látják magukat, mint az egyetemisták </li></ul><ul><li>BSE-B az elítéltek 1...
<ul><li>Lehetséges okok: </li></ul><ul><li>-elítéltek zárkózottsága – </li></ul><ul><li>-az egyetemisták túlterheltsége </...
<ul><li>1. átalakítani a beavatkozási tervet </li></ul><ul><li>2. új kontroll-csoport keresése </li></ul>
<ul><li>Beavatkozás: </li></ul><ul><li>-9 alkalom, egyenként 9o perc </li></ul>
<ul><li>Köszönöm a figyelmet! </li></ul>
SERD ÜLŐKORI ÉNKÉP INTÉZMÉNYBEN ÉLŐ GYERMEKEKNÉL GÁBOR ENIKŐ Mentálhigiénia mesteri
Az énkép -Dr. Szabó István szerint, a személyiségvonásoknak azon összessége, amelyeket az egyén önmagának tulajdonít.
<ul><li>Az énkép magában foglalja a következőkről szerzett ismereteket: </li></ul><ul><li>a saját testünkről, alkatunkról,...
A kialakult énkép Epstein szerint a következő funkciókat látja el:  a) egyensúlyt teremt az egyén által megélt fájdalmas é...
Serdülőkori énfejlődés   (Kőrössy, 2004) <ul><li>A korai serdülőkorban (13-15 éves kor) az énkép differenciáltabb   , kapc...
Serdülőre váró feladatok, az identitás elérésére,  Havinghurst szerint (N. Kollár, 2004) 1. a változó test elfogadása, 2. ...
FELMÉRÉS ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI <ul><li>A kutatás célja:  </li></ul><ul><li>Feltérképezni a 13-17 éves, prepubertás és pube...
Általános hipotézis :  Az énkép kialakulásának és fejlődésének nemi és életkori vonatkozásai vannak. Feltételezéseim szeri...
<ul><li>Adatgyűjtés :  Tenesse f éle standard Énkép Skála használata a következő alskálákkal: </li></ul><ul><li>Testi énké...
VIZSGÁLT POPULACIÓ A kutat ásban részt vevő személyek 54% a lány, a többi fiú.  57% a családjával lakik, míg 43 % a valame...
2. Sz ábra. Családban felnövő  valamint  intézményben élő gyerekek  közötti átlagérték összehasonlítás a z iskolában elért...
3 sz. ábra Átlagérték összehasonlítás fiúknál és lányoknál az énkép tekintetében 28,9 78 Lány 0,034 31,5 67 Fi ú Énindex 5...
4 sz. ábra Átlagérték összehasonlítás családban felnövő  valamint  intézményben élő gyerekek  közötti  az énkép tekintetéb...
5 sz. ábra Összehasonlítás a Iskolához való hozzáállás és a nem függvényében 100 % 53,8 % 46,2 % 145 78 67 Össz 4 56,6 % 3...
6 sz. ábra Korrelációk az Énkép indexe szerint   0 ,000 0,937 145 Testi énkép 0,000 0,637 145 Szociabilitás 0,000 0,694 14...
KÖVETKEZTETÉS Az énkép a kor előrehaladtával folyamatosan változik, gazdagodik és teljesebbé válik.  Az énkép realitásfoka...
BEAVATKOZÁS <ul><li>Csoportos munkamódszer , a következő megvalósítandó  célokkal: </li></ul><ul><li>Magunkról alkotott ké...
A csoportmunka terve <ul><li>Helyi gyerek elhelyező központban </li></ul><ul><li>Csoportmunka előzetes kihirdetése és önké...
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET  !
Együtt az időskor méltóságáért SZABÓ ATTILA szociális munkás mentálhigiéné mesteri-hallgató
A téma szakmai fontossága <ul><li>- a nyugdíjas-csoportokban tapasztalt általános jó közérzet </li></ul><ul><li>- a közöss...
<ul><li>az öregedés folyamatával társuló többdimenziós változások </li></ul><ul><li>id ő skori problematika. Időskori ment...
Kutatási háttér <ul><li>a nyugdíjkorhatárt átlépett személyek életminőségét vizsgáló reprezentatív kutatások ismertetése <...
Saját kutatási stratégia - hipotézisek <ul><li>- A nyugdíjas-csoportok tagjai életigenlőbbek, pozitívabb a mindennapokhoz ...
Saját kutatási stratégia <ul><li>kutatási cél: Maros megye szintjén kimutatni jellegzetes különbségeket a nyugdíjasok két ...
Beavatkozás  -  A változás és a változtatás lehet ő sége  - <ul><li>Családsegít ő  Szolgálat – cél a család támogató jelle...
A nyugdíjas-csoportokról… <ul><li>A nyugdíjas-csoportok céljai </li></ul><ul><li>az élet értelmének, szépségeinek és öröme...
A szépkorúakat megcélzó  más rendezvényeink <ul><li>Szépkorúak Nemzetközi Világnapja </li></ul><ul><li>Szépkorúak Találkoz...
<ul><li>Együtt az id ő skor méltóságáért </li></ul><ul><li>Köszönöm a figyelmet! </li></ul>
AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS HATÁSA A GYERMEK AGRESSZÍV VISELKEDÉSÉRE Zsurzs Angela
Egy évtizedes gyermekvédelmi tevékenység alatt szerzett tapasztalatom késztetett arra,  hogy ezt a témát válasszam  mester...
A gyerekek többségének megadatik, hogy szerető  családi környezetben nőjenek fel,  ahol nap, mint nap megnyilvánuló szülői...
Dolgozatomban arra próbálok választ keresni,  hogy a lakásotthonokban felnövő gyerekek  agresszivitása kisebb vagy nagyobb...
„ Agressziónak nevezünk minden olyan  szándékos cselekvést,  amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában valak...
<ul><li>Az agresszivitás tanulmányozására  </li></ul><ul><li>számos elmélet született,  </li></ul><ul><li>amelyek más- más...
<ul><li>2. Tanulás elmélet szerint   </li></ul><ul><li>az agresszivitás megtanulható, vagy elleshető a </li></ul><ul><li>p...
4. Mélyszociológiai elmélet - szerinte az agresszió egy hatásos elhárító mechanizmus, amelyet a fenyegetettség és félelem ...
<ul><li>a szülők erőszakos viselkedése, már egy pofon is annak minősül </li></ul><ul><li>2. szexuális visszaélés - a szere...
6. a szülők lelki problémái – az a gyerek, akinek több apja van épp olyan sajnálatra méltó mint akinek egy sincs, szenvedé...
A KUTATÁS CÉLJA  Tanulmányozni, hogy a családi háttért nélkülöző roma gyerekek vagy a hátrányos helyzetű családba szociali...
A KUTATÁS HIPOTÉZISEI 1. Feltételezem, hogy a családi környezetben élő roma gyerekek agresszívabbak, mint a lakásotthonban...
3.  A csoportok tagjainak tudatossági szintje alacsony, nem látják át viselkedésük okait és következményeit, de ez a szint...
A kutatásom alapját egy felmérés képezi, amelyhez egy kérdőíves módszert választottam. A kérdőív három részből áll. A kérd...
A vizsgált populáció 8-12 éves gyerekekből áll, csoportonként 20-20 gyerekkel.  A lakásotthoni gyerekek intézményünk gondo...
A kérdőívek összeállítása A kérdőívek kitöltése, lekérdezése Adatok feldolgozása A KUTATÁS SZAKASZAI
2010  Április – 2010 Május A KUTATÁS IDŐTARTAMA
A beavatkozásomat a 2 sz. Elhelyező központ lakásotthoni, a kérdőívet megválaszoló csoportjából, a magas agresszivitást mu...
Az ülések témái : a konfliktusok erőszakmentes kezelése, pozitív énkép kialakítása, a másság elfogadása, empátia fejleszté...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Intézmény mint sajátos élettér

1,038 views
970 views

Published on

Műhely előadás az I. Gyergyói Mentálhigiénés Napok konferencián, 2010 május 8, Gyergyószentmiklós. Előadják a BBTE egyéves mentálhigiéné magiszteri képzés hallgatói.

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,038
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Intézmény mint sajátos élettér

  1. 1. Intézmény , mint sajátos élettér Ambrus Ágnes , Demeter (Bogos) Zsuzsa , Gábor Enikő , Szabó Attila , Zsurzs Angéla
  2. 2. <ul><li>Intézmény: </li></ul><ul><li>-Nappali befogadó és foglalkoztató központ </li></ul><ul><li>-Büntetésvégrehajtó intézet </li></ul><ul><li>-Idősek nappali foglalkoztatója </li></ul><ul><li>-Elhelyező központ </li></ul>
  3. 3. <ul><li>Közös tényezők: </li></ul><ul><li>-az átlagostól eltérő életkörülmények </li></ul><ul><li>-egyéni korlátozó tényezők </li></ul><ul><li>-folyamatos családi háttér hiánya </li></ul>
  4. 4. Intézmény, mint sajátos élettér Intézményes ellátásban részesülő autizmussal élő gyerekek és fiatalok szüleinek támogatása Ambrus Ágnes
  5. 5. <ul><li>„ Azok a szülők, akik otthonukban valamilyen módon sérült gyermeket nevelnek, a gyermeknevelés szokásos nehézségeit messze meghaladó érzelmi, anyagi, erkölcsi és társadalmi terheket cipelnek a vállukon és a szívükben” (Dr. Kálmán Zsófia) </li></ul>
  6. 6. <ul><li>Az autizmus </li></ul><ul><li>Az autizmus egy pervazív (alapvető fejlődési területeket érintő, átható) fejlődési zavar, amely elsősorban három területen okoz jellegzetes tüneteket: </li></ul><ul><ul><li>a társas kapcsolatokban </li></ul></ul><ul><ul><li>a kommunikációban </li></ul></ul><ul><ul><li>a rugalmas gondolkodást és fantáziát igénylő tevékenységek elsajátításában </li></ul></ul><ul><li>(LORNA WING-féle triász) </li></ul>
  7. 7. <ul><li>Gyógyítható az autizmus? </li></ul><ul><li>Az autizmus nem betegség, hanem az egész életen át tartó állapot, így az autizmussal élő kisgyermek autizmussal élő felnőtté válik </li></ul><ul><li>Bár a tudomány mai állása szerint az autizmus sajnos nem gyógyítható, a megfelelő időben elkezdett, speciális fejlesztéssel nagyon komoly fejlődés érhető el </li></ul>
  8. 8. <ul><li>Mire van szüksége az autista személynek? </li></ul><ul><li>Minél korábbi diagnózisra </li></ul><ul><li>Egyénre szabott speciális fejlesztésre, mely: </li></ul><ul><li>-korán kezdődi k </li></ul><ul><li>-az élet összes területén megnyilvánul </li></ul><ul><li>-felnőtt korban is tart </li></ul><ul><li>Protetikus környezetre és módszerekre </li></ul><ul><li>Támogatott életkörülményekre </li></ul><ul><li>Támogatott, védett munkahelyre </li></ul><ul><li>A család támogatására! </li></ul>
  9. 9. <ul><li>Célkitűzések </li></ul><ul><li>segítséget nyújtani azon szülőknek, kiknek autizmussal élő gyermeke bentlakásos foglalkoztató központban van hetente hétfőtől péntekig </li></ul><ul><li>segíteni az új helyzetben a szülő-pedagógus kommunikációt </li></ul>
  10. 10. <ul><li>Hipotézisek </li></ul><ul><li>Rendszeresen szervezett szülő-találkozók, szülőklubok hozzájárulnak a szülők szülői szerepükben való megerősödéséhez </li></ul><ul><li>Az „Én könyv” bevezetése és használata hozzájárul mind a szülő-gyermek, mind a szülő-nevelő (pedagógus) kapcsolatának elmélyüléséhez. </li></ul>
  11. 11. <ul><li>Mi az Énkönyv? </li></ul><ul><li>Olyan NAPLÓ, adatbank, ami mindenki számára, rövid-, közép- és hosszú távon tárolja, és a felidézését segíti minden fontos eseménynek, ami a gyermekkel történt, az élete során. </li></ul>
  12. 12. <ul><li>Hol, honnan, hová megy az információ? </li></ul><ul><li>OTTHON </li></ul><ul><li>Családtagok, tágabb család, baráti kör </li></ul><ul><li>OVI, ISKOLÁK, SZOLGÁLTATÓK </li></ul><ul><li>szakemberei körében </li></ul><ul><li>GONDOZÓ HELYEK </li></ul><ul><li>szakemberei között </li></ul>
  13. 13. <ul><li>Mire való? </li></ul><ul><li>emlékkönyv </li></ul><ul><li>segít a képi emléket szavakba foglalni </li></ul><ul><li>beszél a gyerek helyett a múltjáról </li></ul><ul><li>dokumentálja az életét a későbbi segítői számára </li></ul>
  14. 14. <ul><li>Az adatgyűjtés módszerei, eszközei: </li></ul><ul><li>Interjúk </li></ul><ul><li>Kérdőív ( FES-Family Empowerment Scale ) </li></ul>
  15. 15. <ul><li>A beavatkozás módszerei, eszközei: </li></ul><ul><li>Szülőklub szervezése (kötetlen beszélgetések, kisfilmek, videók megtekintése, stb.) </li></ul><ul><li>Én könyv összeállítása minden gyermek számára </li></ul>
  16. 16. <ul><li>Vi zsgálati személyek </li></ul><ul><li>A Felsőboldogafalván található Autisztikus Gyermekek Nappali Befogadó Központjába járó gyermekek szülei (5 szülő) </li></ul>
  17. 17. Elítéltek megküzdési készségeinek javítása, a társadalomba való visszailleszkedésük segítése Bogos Demeter Zsuzsa
  18. 18. <ul><li>Sajátos élettér – végleges ítélet, zárt osztály </li></ul><ul><li>Csoport: 11 fő, 22-40 év, írástudók </li></ul><ul><li>Kontroll-csoport: 14 fő, 21-25 év, orvostanhallgatók </li></ul>
  19. 19. <ul><li>Vizsgálati eszközök: </li></ul><ul><li>- Beck-féle Szorongást mérő skála </li></ul><ul><li>- BSE -A és BSE-B, azaz a Beck-féle önértékelés kérdőívek. 18 kétpólusú tulajdonság mentén kell a személynek megjelölnie egy 10-fokú skálán </li></ul><ul><li>- DAS (1980), azaz a Weissman és Beck által 1979-ben kidolgozott és Burns (1980) által rövidített diszfunkcionális attitűdöket mérő skála. A kérdőívet Kopp Mária fordította (1985). </li></ul>
  20. 20. <ul><li>BSE-A az elítéltek 11%-kal rosszabbnak látják magukat, mint az egyetemisták </li></ul><ul><li>BSE-B az elítéltek 10 %-kal rosszabbnak képzelik a róluk alkotott véleményt, mint az egyetemisták. </li></ul><ul><li>DAS – az elítélteknél egy kivétellel negatív értékek, az egyetemistáknál 50% pozitív értékek </li></ul>
  21. 21. <ul><li>Lehetséges okok: </li></ul><ul><li>-elítéltek zárkózottsága – </li></ul><ul><li>-az egyetemisták túlterheltsége </li></ul>
  22. 22. <ul><li>1. átalakítani a beavatkozási tervet </li></ul><ul><li>2. új kontroll-csoport keresése </li></ul>
  23. 23. <ul><li>Beavatkozás: </li></ul><ul><li>-9 alkalom, egyenként 9o perc </li></ul>
  24. 24. <ul><li>Köszönöm a figyelmet! </li></ul>
  25. 25. SERD ÜLŐKORI ÉNKÉP INTÉZMÉNYBEN ÉLŐ GYERMEKEKNÉL GÁBOR ENIKŐ Mentálhigiénia mesteri
  26. 26. Az énkép -Dr. Szabó István szerint, a személyiségvonásoknak azon összessége, amelyeket az egyén önmagának tulajdonít.
  27. 27. <ul><li>Az énkép magában foglalja a következőkről szerzett ismereteket: </li></ul><ul><li>a saját testünkről, alkatunkról, külsőnkről, fizikai tulajdonságainkról, </li></ul><ul><li>képességeinkről, </li></ul><ul><li>szexuális jellemzőinkről, </li></ul><ul><li>szellemi kapacitásunkról, tudásunkról, </li></ul><ul><li>erkölcsi és egyéb normáinkról </li></ul>
  28. 28. A kialakult énkép Epstein szerint a következő funkciókat látja el: a) egyensúlyt teremt az egyén által megélt fájdalmas és örömteli tapasztalatok területén b) szervezi a különféle egyéni tapasztalatokat, melyek sémákba rendeződnek, c) szervezi az önértékelés fenntartását
  29. 29. Serdülőkori énfejlődés (Kőrössy, 2004) <ul><li>A korai serdülőkorban (13-15 éves kor) az énkép differenciáltabb , kapcsolatba hozható a kognitív fejlődés sajátosságaival és a kívülről származó szociális hatásokkal. </li></ul><ul><li>A középső serdülőkor (15-17 éves kor) az introspektív gondolkodás és önmegfigyelés időszaka. </li></ul><ul><li>A késői serdülőkor (17-19 éves kor) idején az önjellemzés egyre több személyes nézetet és értéket tartalmaz, kikristályosodik egy többé-kevésbé szilárd jövőkép </li></ul>
  30. 30. Serdülőre váró feladatok, az identitás elérésére, Havinghurst szerint (N. Kollár, 2004) 1. a változó test elfogadása, 2. azonosulás a nemi szereppel, 3. a kortárskapcsolatok megfelelő kezelése, 4. érzelmi függetlenedés a szülőktől, 5. felnőtt társadalmi szerep kialakítása, 6. párválasztás, felkészülés a családalapításra, 7. felelősségteljes viselkedés, 8. ideológiai és morális elköteleződés.
  31. 31. FELMÉRÉS ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI <ul><li>A kutatás célja: </li></ul><ul><li>Feltérképezni a 13-17 éves, prepubertás és pubertás korosztály önmagukról alkotott képét, összefüggéseket keresve a nemek között, a családi légkörben felnövő gyerekek és intézményesített gyerekek énképe között. </li></ul><ul><li>Egy munkamódszer kidolgozása, a serd ülők énképének a fejlesztésére </li></ul><ul><li>Segíteni, hogy tudatosabban álljanak hozzá az önmagukról alkotott kép kialakításához és kapcsolataik kezeléséhez . </li></ul>
  32. 32. Általános hipotézis : Az énkép kialakulásának és fejlődésének nemi és életkori vonatkozásai vannak. Feltételezéseim szerint a serdülők énképe instabilabb, változékony, amely függ a környezetükben élők reakciójától is. Alhipotézisek: 1. Feltételezem, hogy eltérés van serdülő lányok és fiúk között az önmagukról kialakított kép tekintetében. Lányoknál több átélt konfliktus, eltérő szocializáció, nagyobb szerepe van a kapcsolatoknak, és valószínű emiatt énképük általában negatívabb, mint a fiúké. 2. Pozitív énképpel rendelkeznek azok a serdülők, akik családi támaszban részesülnek, illetve azok akik szoros kapcsolatban állnak felnőtt személyekkel? 3. Van e összefüggés a serdülők iskolához való pozitív viszonyulása és énképe között. 4. Szociábilis gyerekek pozitív énképpel rendelkeznek?.
  33. 33. <ul><li>Adatgyűjtés : Tenesse f éle standard Énkép Skála használata a következő alskálákkal: </li></ul><ul><li>Testi énkép </li></ul><ul><li>Morális énkép </li></ul><ul><li>Individuális énkép </li></ul><ul><li>Szociális énkép </li></ul><ul><li>Teljes énkép </li></ul><ul><li>Valamint az iskolához való viszonyulást mérő kérdőív. </li></ul>
  34. 34. VIZSGÁLT POPULACIÓ A kutat ásban részt vevő személyek 54% a lány, a többi fiú. 57% a családjával lakik, míg 43 % a valamelyik gyermekelhelyező központban. A megkérdezettek á tlagéletkor a 15 év, a legfiatalabb 12 éves, a legidősebb 18
  35. 35. 2. Sz ábra. Családban felnövő valamint intézményben élő gyerekek közötti átlagérték összehasonlítás a z iskolában elért teljesítmény tekintetében Szignifikáns különbség van a családban felnövő valamint intézményben élő gyerekek között , az iskolában elért tanulmányi átlag szempontjából. A családba élő gyerekeknek jobb az iskolai teljesítményük az intézményben élő társaikhoz képest. 7.80 145 Össz. 7.56 62 Intézmény 0,001 7.99 83 Család Szignifikancia szint Átlagmédia Esetszám Lakhely
  36. 36. 3 sz. ábra Átlagérték összehasonlítás fiúknál és lányoknál az énkép tekintetében 28,9 78 Lány 0,034 31,5 67 Fi ú Énindex 5,ö4 78 Lány 0,436 5,3 67 Fi ú Konformitás 5,4 78 Lány 0,056 5,1 67 Fi ú Társakkal kapcs én 5,5 78 Lány 0,113 5,9 67 Fi ú Szülőkkel kapcs. én 3,7 78 Lány 0,461 3,9 67 Fi ú Tanulással kapcs énkép 15,2 78 Lány 0,072 16,6 67 Fi ú Testi énkép Szignifikancia szint Átlagpontszám Esetszám Nem Énkép
  37. 37. 4 sz. ábra Átlagérték összehasonlítás családban felnövő valamint intézményben élő gyerekek közötti az énkép tekintetében 27,1 62 Intézmény 0,00o 32,4 83 Család Énindex 4,7 62 Intézmény 0,006 5,5 83 Család Konformitás 4,4 62 Intézmény 0,002 5,2 83 Család Társakkal kapcs én 5,3 62 Intézmény 0,010 6,1 83 Család Szülőkkel kapcs. én 3,5 62 Intézmény 0,079 3,9 83 Család Tanulással kapcs énkép 13,8 62 Intézmény 0,001 17,4 83 Család Testi énkép Szignifikancia szint Átlagpontszám Esetszám Lakhely Énkép
  38. 38. 5 sz. ábra Összehasonlítás a Iskolához való hozzáállás és a nem függvényében 100 % 53,8 % 46,2 % 145 78 67 Össz 4 56,6 % 34,5 % 22,1 % 82 50 32 Elég Jell 3 38,6 % 18,6 % 20 % 56 27 29 Kissé jell 2 4,8% 0,7% 4,1% P= 0,033 7 1 6 Nem jell 1 Lány Fi ú Szignifikancia szint Össz Neme Szeretek új dolgokat tanulni az iskolában
  39. 39. 6 sz. ábra Korrelációk az Énkép indexe szerint 0 ,000 0,937 145 Testi énkép 0,000 0,637 145 Szociabilitás 0,000 0,694 145 Iskol á hoz val ó pozitiv viszonyulás 0,000 0,626 145 Szülőkkel / Felnőttekkel való jó kapcsolat 0,00 5 0232 145 Éltkor 0,00 2 0,258 145 Média Szignifikancia szint (p) Pearson féle korreláció (r) Esetszám Ismérvek
  40. 40. KÖVETKEZTETÉS Az énkép a kor előrehaladtával folyamatosan változik, gazdagodik és teljesebbé válik. Az énkép realitásfoka attól függ, hogy a környezet milyen segítséget nyújt, mennyire valós és őszinte visszajelzéseket közvetít az egyén számára. 1.A kutatásban részt vett serdülő lányok negatívabb énkép mutat óval rendelkeztek a fiúkhoz képest. 2. Pozitívabb énképpel rendelkeznek azok a serdülők, akik családi támaszban részesülnek, illetve azok akik szoros kapcsolatban állnak felnőtt személyekkel, valamint jobbak az iskolában elért eredményeik. 3.Összefüggés mutatható ki a iskolához való pozitív viszonyulás és a pozitív énkép között. 4. Szociábilis gyerekek pozitív énképpel rendelkeznek.
  41. 41. BEAVATKOZÁS <ul><li>Csoportos munkamódszer , a következő megvalósítandó célokkal: </li></ul><ul><li>Magunkról alkotott kép fontosságának a tudatosítása </li></ul><ul><li>Önmaga tulajdonságainak ismerete </li></ul><ul><li>Én és más- hasonlóságok, különbségek </li></ul><ul><li>Közösségi felelősségérzet, interperszonális kapcsolatok fejlesztése </li></ul><ul><li>Másokkal való pozitív viszony kialakítsa </li></ul><ul><li>Kommunikációs készség fejlesztése </li></ul><ul><li>Empátiás készségfejlesztés </li></ul>
  42. 42. A csoportmunka terve <ul><li>Helyi gyerek elhelyező központban </li></ul><ul><li>Csoportmunka előzetes kihirdetése és önkéntes jelentkezés </li></ul><ul><li>A csoport létszám 8-12, homogén </li></ul><ul><li>12-18 év közöttiek </li></ul><ul><li>A találkozások száma 10, max 90 perc/alkalom </li></ul><ul><li>Pre és posztteszt alkalmazása </li></ul>
  43. 43. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET !
  44. 44. Együtt az időskor méltóságáért SZABÓ ATTILA szociális munkás mentálhigiéné mesteri-hallgató
  45. 45. A téma szakmai fontossága <ul><li>- a nyugdíjas-csoportokban tapasztalt általános jó közérzet </li></ul><ul><li>- a közösségbe járás és az aktivitás összefüggései </li></ul><ul><li>a magányos, kis nyugdíjból élő idős személyek nehézségeiről hatékonyan vonja el a figyelmet az aktív életmód </li></ul><ul><li>a valahová való tartozás, a magára maradás legjobb enyhítője a közösségi érzés által nyújtott feltöltődés, kikapcsolódás </li></ul>
  46. 46. <ul><li>az öregedés folyamatával társuló többdimenziós változások </li></ul><ul><li>id ő skori problematika. Időskori mentálhigiéné </li></ul><ul><li>az öregedés jelenségének pszicho-szociális vonatkozásai </li></ul><ul><li>az involúciós vagy visszafejlődési krízisek </li></ul><ul><li>a feln ő ttkorból az időskorba való átmenet </li></ul><ul><li>a társadalmi-szakmai életből való visszavonulás buktatói </li></ul><ul><li>a magány bonyolult fogalma, jelensége </li></ul><ul><li>az id ő skori elmagányosodás </li></ul><ul><li>a halál perspektívája (Kübler-Ross). </li></ul>Elméleti alapvetés
  47. 47. Kutatási háttér <ul><li>a nyugdíjkorhatárt átlépett személyek életminőségét vizsgáló reprezentatív kutatások ismertetése </li></ul><ul><li>az öregedés szociális vonzataira, helyzetekre és tendenciákra fókuszáló hazai, magyarországi és világszintű (ausztrál, szingapúri, amerikai, nagy-britanniai…) tanulmányok: a szépkorúak egészségi állapota, társas kapcsolataik, a nekik szóló szolgáltatások (hiányosságai), munkaerő-piaci, gazdasági helyzetük, közéletük és közérzetük. </li></ul>
  48. 48. Saját kutatási stratégia - hipotézisek <ul><li>- A nyugdíjas-csoportok tagjai életigenlőbbek, pozitívabb a mindennapokhoz </li></ul><ul><li>való hozzáállásuk, mint a hasonló szolgáltatásokban nem részesülő </li></ul><ul><li>szépkorúaknak, az adott közösséghez való tartozásnak köszönhetően nem </li></ul><ul><li>terheli őket annyira a társas elszigetelődés. </li></ul><ul><li>- A felsőfokú végzettséggel rendelkező nyugdíjas-csoportba járó szépkorúak </li></ul><ul><li>aktívabb szerepet vállalnak a csoportalkalmak során, illetve a szervezésben </li></ul><ul><li>is, az önkénteskedést saját ritkuló társas szerepeik kompenzálására is </li></ul><ul><li>felhasználják. </li></ul><ul><li>- Az alacsonyan vagy közepesen képzett nyugdíjasok inkább a szabadidő </li></ul><ul><li>hasznos és kellemes eltöltésének, a szórakozásnak a lehetőségét keresik </li></ul><ul><li>a csoport-alkalmakon. </li></ul><ul><li>- A nyugdíjas-csoportok tagjai a szabadidő eltöltésének változatosabb </li></ul><ul><li>módjait gyakorolják, mint a hasonló szolgáltatásokban nem részesülők. </li></ul>
  49. 49. Saját kutatási stratégia <ul><li>kutatási cél: Maros megye szintjén kimutatni jellegzetes különbségeket a nyugdíjasok két jól elkülöníthető csoportja között, a nyugdíjas-csoportok tagjainak és a hasonló szolgáltatásban nem részesülő szépkorúak életvezetése kapcsán. </li></ul><ul><li>adatgyűjtési folyamat: 2010. áprilisa és májusa </li></ul><ul><li>alkalmazott kutatási eszköz: Pszichológiai Immunrendszer Felmérő Lap (PISI), az emberek jellemző tulajdonságait és életfelfogását leíró állításokra alapozó kérdőív </li></ul><ul><li>vizsgált populáció: a szovátai, nyárádremetei, balavásári, marosszentgyörgyi, erdőszentgyörgyi, gyulakuti, székely-véckei időscsoport tagjai, illetve a létszámukkal megegyező, időscsoportba nem járó nyugdíjasok (250 személy) </li></ul><ul><li>kutatás eredményei: feldolgozás alatt. </li></ul>
  50. 50. Beavatkozás - A változás és a változtatás lehet ő sége - <ul><li>Családsegít ő Szolgálat – cél a család támogató jellegének erősítése, a méltóságteljes, kiegyensúlyozott életvezetés elősegítése, az erőforrások feltárása, az egyéni és közösségi értékek felismerése, problémák megoldása családoknak, egyéneknek, csoportoknak és közösségeknek felkínált programok révén </li></ul><ul><li>nyugdíjas-csoportok több mint két és fél éve Maros megyében, aktív együttműködésben a helyi hatóságokkal, intézményekkel </li></ul><ul><li>komplex egészségmegőrző irányultságú, rendszeres csoportos foglalkozás hét Maros megyei településen </li></ul><ul><li>hangsúly a találkozáson, az együtt eltöltött időn – hozzájárulás a lelki egészséghez, a lelki egyensúly megtalálásához-meg ő rzéséhez </li></ul>
  51. 51. A nyugdíjas-csoportokról… <ul><li>A nyugdíjas-csoportok céljai </li></ul><ul><li>az élet értelmének, szépségeinek és örömeinek a felfedezése </li></ul><ul><li>kellemes társaság biztosítása, szabadidő hasznos eltöltése </li></ul><ul><li>az időskor méltóságának megtapasztalása </li></ul><ul><li>a keresztény értékrendszer közvetítése </li></ul><ul><li>- az életminőség javítása </li></ul><ul><li>- társas elszigetelődés megelőzése </li></ul><ul><li>- személyes ünnepek megtartása </li></ul><ul><li>A csoportalkalmak tartalma </li></ul><ul><li>- különböző témájú előadások, csoportos megbeszélés a téma kapcsán </li></ul><ul><li>- aktuális, személyes vagy naptári ünnepek megtartása (névnapok, születésnapok, Új Év, Farsang, Nők Napja, Húsvét, Anyák Napja, Karácsony stb.) </li></ul>
  52. 52. A szépkorúakat megcélzó más rendezvényeink <ul><li>Szépkorúak Nemzetközi Világnapja </li></ul><ul><li>Szépkorúak Találkozói </li></ul><ul><li>Adventi Találkozások </li></ul><ul><li>Együtt az időskor méltóságáért – csapatmunka </li></ul><ul><li>szociális munkások, önkéntesek, meghívottak (orvosok, ápolónők, szakápolók, lelkészek, tanárok, újságírók, történészek, gyógyszerészek, pszichológusok, szociál-pedagógusok, jogászok, ügyvédek, könyvtárosok) </li></ul>
  53. 53. <ul><li>Együtt az id ő skor méltóságáért </li></ul><ul><li>Köszönöm a figyelmet! </li></ul>
  54. 54. AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS HATÁSA A GYERMEK AGRESSZÍV VISELKEDÉSÉRE Zsurzs Angela
  55. 55. Egy évtizedes gyermekvédelmi tevékenység alatt szerzett tapasztalatom késztetett arra, hogy ezt a témát válasszam mesteri szakdolgozatom kutatási területéül. Munkám során gyakran kerülök szembe agresszíven viselkedő gyerekekkel. Tudom azt, hogy az agresszivitás nagy hatással van a társadalmi beilleszkedésre, kihatással van a személy jövőjére, későbbi családi életére, társas kapcsolataira. A TÉMA VÁLASZTÁS INDOKLÁSA:
  56. 56. A gyerekek többségének megadatik, hogy szerető családi környezetben nőjenek fel, ahol nap, mint nap megnyilvánuló szülői magatartás, tartós kihatással van a gyermek, alakuló személyiségére és követendő például szolgál. A családi környezetet nélkülöző gyermek más féle hatásokban, nevelési módszerekben részesül, ebben az esetben különösen fontos a célzott, gondosan megválasztott és hiányt pótló, meleg- elfogadó nevelői magatartás. A TÉMA VÁLASZTÁS INDOKLÁSA:
  57. 57. Dolgozatomban arra próbálok választ keresni, hogy a lakásotthonokban felnövő gyerekek agresszivitása kisebb vagy nagyobb szintű, mint családba felnövő, azonos népcsoporthoz tarozó gyerekeké, illetve hogyan befolyásolja a nevelés az agresszió alakulását. A TÉMA VÁLASZTÁS INDOKLÁSA:
  58. 58. „ Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon” (Raschburg Jenő,1998) A TÉMA ELMÉLETI FELVEZETÉSE
  59. 59. <ul><li>Az agresszivitás tanulmányozására </li></ul><ul><li>számos elmélet született, </li></ul><ul><li>amelyek más- más módon próbálják </li></ul><ul><li>magyarázni a jelenséget. </li></ul><ul><li>Ösztön elmélet , </li></ul><ul><li>- amely szerint az emberrel vele születik </li></ul><ul><li>a harci ösztön és ez az alapja az önvédelemnek, </li></ul><ul><li>a konfliktusoknak, amelyet időnként le kell vezetni. </li></ul>A TÉMA ELMÉLETI FELVEZETÉSE
  60. 60. <ul><li>2. Tanulás elmélet szerint </li></ul><ul><li>az agresszivitás megtanulható, vagy elleshető a </li></ul><ul><li>példaképnek tekintett személyektől. </li></ul><ul><li>Ez a tanulási mód rendkívül hatékony. </li></ul><ul><li>Fontos tudni gyerekekkel foglalkozó szakemberek </li></ul><ul><li>számára, hogy a jutalmazás is az agresszív </li></ul><ul><li>magatartás megerősödéséhez vezethet. </li></ul><ul><li>3. Szociológiai elmélet </li></ul><ul><li>– a hatalmi rendszerek és tulajdonviszonyok közötti </li></ul><ul><li>különbségek váltják ki. Az agresszió lehet </li></ul><ul><li>a környezet elvárása is pl. galeriben, bandában, rossz </li></ul><ul><li>baráti körben. </li></ul>A TÉMA ELMÉLETI FELVEZETÉSE
  61. 61. 4. Mélyszociológiai elmélet - szerinte az agresszió egy hatásos elhárító mechanizmus, amelyet a fenyegetettség és félelem érzete vált ki. Megnyilvánulási formái a harag, düh, gyűlölet. 5. Frusztráció-agresszió elmélet - a mindennapi csalódások, frusztrációk és önértékelési problémák szerepelnek a kiváltó okok között. Ebben az esetben az agresszió célja a frusztráció érzésétől való szabadulás. A megfigyelések szerint vannak agresszióra hajlamosító tényezők is, amelyeknek nagy szerepe van az erőszakos viselkedési mód kialakulásában. Ilyen további kiváltó tényezők a hajlam és öröklődés, az FHS a hiperaktív gyerekek esetében. A TÉMA ELMÉLETI FELVEZETÉSE
  62. 62. <ul><li>a szülők erőszakos viselkedése, már egy pofon is annak minősül </li></ul><ul><li>2. szexuális visszaélés - a szeretet álcája alatt </li></ul><ul><li>3. szóbeli, verbális erőszak – </li></ul><ul><li>4. az érzelmi melegség hiánya – itt az agresszív viselkedés célja a figyelem felkeltése. Ez a kockázati tényező párosulhat agresszív, ironikus beszédstílussal, mások gyalázásával, kigúnyolásával </li></ul><ul><li>5. veszélyeztetett családok- nem megfelelő lakás és anyagi körülmények, alkohol és drogfogyasztás, gyermekét egyedül nevelő szülő, utánzásra méltó apa/anya modell hiánya </li></ul>A pszicho szociális kockázati tényezők
  63. 63. 6. a szülők lelki problémái – az a gyerek, akinek több apja van épp olyan sajnálatra méltó mint akinek egy sincs, szenvedélybeteg családtag 7. munkanélküliség, szegénység, amely párosul a feleslegesség érzésével 8. nem megfelelő szülői felügyelet és irányítás – fontos a szülői értékrend átadása, az unalom kiküszöbölése, amely általában a jólétben élő gyerekekre jellemző A gyerekek túlzott féltése is kiválthatja az agressziót 9. A média, a TV, a számítógép. Nem megfelelő program, túl sok gép előtti idő, reklámok. Ezeket az eszközöket használjuk fel nevelési célzatú beszélgetésekhez. A pszicho szociális kockázati tényezők
  64. 64. A KUTATÁS CÉLJA Tanulmányozni, hogy a családi háttért nélkülöző roma gyerekek vagy a hátrányos helyzetű családba szocializálódó, szintén roma gyerekek agresszívitását. Másik célom az, hogy felmérjem az intézeti gyerekek tudatosabban állnak-e a konfliktusaik megoldásához és kapcsolataik kezeléséhez. A KUTATÁS MÓDSZERTANA
  65. 65. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI 1. Feltételezem, hogy a családi környezetben élő roma gyerekek agresszívabbak, mint a lakásotthonban élő gyerekek. 2. Feltételezem, hogy a lakásotthoni nevelésben részesülő gyerekek más módszereket alkalmaznak konfliktusaik megoldásához, mint a családban szocializálódók.
  66. 66. 3. A csoportok tagjainak tudatossági szintje alacsony, nem látják át viselkedésük okait és következményeit, de ez a szint beavatkozás során emelhető 4. Összefüggés van a gyerekek agresszivitása és a szülői rossz modellnyújtás, valamint a szülői rossz bánásmód között A KUTATÁS HIPOTÉZISEI
  67. 67. A kutatásom alapját egy felmérés képezi, amelyhez egy kérdőíves módszert választottam. A kérdőív három részből áll. A kérdőíven általam összeállított kérdések szerepelnek. Az első részben a gyerekek családi életének minőségére, kapcsolataikra kérdezek rá. Ez a rész egy kicsit nehezebb lesz a lakásotthonban élő gyerekek számára, mivel nekik szegényesebb kapcsolataik vannak a szülőkkel. Az ők esetükben a kérdések a beutalásuk előtti időre vonatkoznak. A kérdőív második részében az agresszivitást mérő kérdések szerepelnek. A harmadik kérdéscsoport a konfliktusok megoldási módjára vonatkozó kérdések. A KUTATÁS MÓDSZERE
  68. 68. A vizsgált populáció 8-12 éves gyerekekből áll, csoportonként 20-20 gyerekkel. A lakásotthoni gyerekek intézményünk gondozottjai, többnyire roma gyerekek, a második csoport a csíkszeredai 2 sz. általános iskola roma osztályának tanulóiból áll. Mindannyian tanulók. A VIZSGÁLT POPULÁCIÓ
  69. 69. A kérdőívek összeállítása A kérdőívek kitöltése, lekérdezése Adatok feldolgozása A KUTATÁS SZAKASZAI
  70. 70. 2010 Április – 2010 Május A KUTATÁS IDŐTARTAMA
  71. 71. A beavatkozásomat a 2 sz. Elhelyező központ lakásotthoni, a kérdőívet megválaszoló csoportjából, a magas agresszivitást mutató gyerekekkel végzem. A csoportmunkát két hónaposra tervezem, heti egy alkalommal Mivel a gyerekeket jól ismerem, ők is engem nincs szükség, kölcsönös bemutatkozásra, ismerkedésre. Az üléseket délutáni órákra terveztem, 60-90 perces időtartammal. A BEAVATKOZÁS
  72. 72. Az ülések témái : a konfliktusok erőszakmentes kezelése, pozitív énkép kialakítása, a másság elfogadása, empátia fejlesztése, az együttműködés és segítőkészség fejlesztése, konstruktív problémamegoldás, az értékek felismerése. Az ülések személyiségfejlesztő, konfliktus megoldó játékok alkalmazásából és azok megbeszéléséből állana. Hangsúlyt az agresszivitás fogalmának megértésére, az agresszív jelenetek asszertív módon való megoldásának lehetőségeire helyeztem. A BEAVATKOZÁS

×