Your SlideShare is downloading. ×
Könyvtárosok az olvasókért
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Könyvtárosok az olvasókért

1,498
views

Published on

“Webkonyvtaros”, ami jol hangzik es sokretu foglalkozast jelent. A nyilt forraskod tisztazasa: szoftverfejlesztesi mod, sok szalon futo folyamat, osszetett fejlesztogarda. Visszajelzest, azonnali …

“Webkonyvtaros”, ami jol hangzik es sokretu foglalkozast jelent. A nyilt forraskod tisztazasa: szoftverfejlesztesi mod, sok szalon futo folyamat, osszetett fejlesztogarda. Visszajelzest, azonnali javitast tesz lehetove, direkt a fejlesztokkel lehet kommunikalni. Ez jobb minoseget, nagyobb rugalmassagot, ugyanakkor alacsonyabb koltsegeket jelent. Ugyanakkor (es ez nagyon is fontos) megszunteti a szolgaltatotol fuggest is.

Published in: Technology

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,498
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
13
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Nyílt forráskódú, ingyenes  könyvtári szoftverek Takács Dániel (webkönyvtáros) Moholy­Nagy Művészeti Egyetem Könyvtára     Kaposvár, 2007. október 30.
  • 2. Mi az, hogy „nyílt forráskód”? szoftver­fejlesztési módszer, amely   egyesíti a megosztott és egyidejű  ● ellenőrzés és a munkafolyamat  átláthatóságának előnyeit  jobb minőséget, ●  nagyobb rugalmasságot, ●  alacsonyabb költséget, ●  valamint a szolgáltatóktól való függés  ● megszüntetését jelenti    
  • 3. Nyílt = ingyenes? Free Software: szabad szoftver (nem ingyenes!) jogosultság: a futtatáshoz, ● a működés vizsgálatához és az igényekhez ● való igazításához, a nonprofit célból történő másoláshoz, ● a fejlesztéshez, ennek megosztásához a ● nyilvánossággal (GNU) ekvivalens a nyílt forráskód kifejezéssel    
  • 4. Most akkor ez jó? nyílt forráskódú szoftver = csökkentett költség +  nagyobb rugalmasság a nyílt forráskód előnyei a nyílt forráskód hátrányai ­ közösségi támogatás ­ a projektek sokszor és könnyen  ­ szinte mindig ingyenes halnak el, fagynak le ­ nincs a szolgáltatóhoz való  ­ sokszor platformfüggők kötöttség ­ a kereskedelmi alternatívák  ­ módosítható, flexibilis nagyobb szolgáltatási környezettel  rendelkeznek ­ a kiegészítők (dokumentációk,  kezelési útmutatók) soha nem      teljesek, vagy egyáltalán nincsenek
  • 5. A NyF szoftverek evolúciója Ötlet - Szükség Próbálkozások Béta / Prototípus Stagnálás - Eltűnés Közösség alapítása a projekthez Verziók Kiadások Evolúció - Stabilitás    
  • 6. Mi közünk van nekünk ehhez? Könyvtári alkalmazások területei:  asztali alkalmazások (operációs rendszer,  ● egyéb szoftverek)  webes alkalmazások (tartalomkezelő  ● rendszer)  integrált alkalmazások (IKR – OPAC,  ● repozitórium)    
  • 7. Integrált könyvtári rendszerek új igények – OPAC­manifesztó (nyitás a  közösségek felé) önálló fejlesztésű IKR­ek, OPAC­ok,  repozitóriumkezelők legnevesebbek: Koha, Evergeen,  Scriblio, D­Space, Greenstone    
  • 8. Koha – a nagyágyú  komplett IKR ●  platformfüggetlen ●  abszolút testre szabható megjelenés ●  leginkább az OPAC lehetőségei miatt  ● szeretik  inkább a kisebb max. száz könyvtárból álló  ● rendszerekhez    
  • 9. Az élő példa http://koha.org/    
  • 10. Evergreen – a klasszikus  2005 óta fejlesztik ●  listázható katalógus ●  beépített helyesírás­ellenőrző ●  keresési tippek (l. Google) ●  plusz tartalom (borító, recenzió stb.) hozzáadása ●  több 100 könyvtárból álló rendszerek kiépítésére  ● alkalmas (szerver­kliens felépítéssel) – az első  rendszer 252 könyvtárral indult (2006. november,  Georgia Public Library Service) – 44 alrendszer,  8.8 millió tétel, 1.6 millió felhasználó    
  • 11. Scriblio (leánykori név: WPOPAC)  blogmotorra épült – WordPress – így már a  ● megjelenésekor nagyobb volt a  felhasználótábora, mint az összes többinek  együttvéve  nem igazi IKR, inkább csak OPAC, így nem  ● helyettesít, hanem kiegészít  a katalógust ötvözi a WP interaktivitásával  ● és flexibilitásával (megjelenítés, pluginek,  testreszabhatóság)    
  • 12. Repozitóriumok  elektronikus dokumentumszolgáltatás ●  (felső)oktatás, önkormányzatok ●  dokumentumok tárolása, kezelése,  ● hozzáférése, szolgáltatása    
  • 13. D­Space  itthon a DEENK használja ●  2000­ben kezdte a HP Labs és az M.I.T.  ● fejleszteni  megosztott (közös) munka támogatására is  ● alkalmas (l. CMS­ek)  finoman hangolható hozzáférési szintek ●    
  • 14. Rajtunk múlik!  Ingyenesek, így bárki bármikor  ● kipróbálhatja, csak idő és vas kell hozzá  Szabadon lehet módosítgatni őket ●  Ingyenesen rendelkezésre áll a  ● dokumentációjuk és a használói közösség  tudása, tapasztalata  CSAK AKARNI KELL!!! ●    
  • 15. Köszönöm a  figyelmet! elérhetőségek: email/gtalk: daniel.takacs@gmail.com blog: http://ek.klog.hu