• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
Konferencia
 

Konferencia

on

  • 3,481 views

Ez a diasorozat egy konferenciáról szól.

Ez a diasorozat egy konferenciáról szól.

Statistics

Views

Total Views
3,481
Views on SlideShare
3,481
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
16
Comments
1

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel

11 of 1 previous next

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
  • Sem a Szerzőtől, sem a Kiadótól nem kértek hozzájárulást a közzétételre, ez így jogsértés! Szíveskedjék eltávolítani a felületről!!
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Konferencia Konferencia Document Transcript

    • TÓVÁRI JUDIT BIBLIOGRÁFIAI ADATFELDOLGOZÁS **** Elektronikus bibliográfiai források ISBD és MARC formátumú bibliográfiai leírása Dialógus Kiadó
    • Felsőoktatási tankönyv Tóvári Judit Bibiliográfiai adatfeldolgozás. 4., Elektronikus bibliográfiai források ISBD és MARC formátumú bibliográfiai leírása / Tóvári Judit. – Felsőtárkány : Dialógus, 2003. – 151 p. : ill. ; 24cm. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, ill. rövidített kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható. © Tóvári Judit 2003 © Dialógus Kiadó 2003 Dialógus Kiadó 3324 Felsőtárkány, Hegyalja u. 15. Telefon: 06-30-9118-005 E-mail: tovarij@ektf.hu Tipográfia, kiadványszerkesztés: Tóvári Judit Készült a ZsZs Kiadó (Nyírbátor) nyomdájában, 2003-ban. Felelős vezető: Nagy István Tel/fax: (42) 283-778 2
    • Tartalommutató Előszó 7 Fogalmak szótára 11 1. lecke, Bibliográfiai forrástipológia 29 1.1 A könyvtár a digitális korban 30 1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának az átértékelődése 31 1.3 Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és típusai 32 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói 34 1.4.1 Bridge Disc 34 1.4.2 CD–DA (Compact Disc Digital Audio) 34 1.4.3 CD–I (Compact Disc Interactive) 34 1.4.4 CD–R (CD Recordable) 35 14.5 CD–ROM (Compact Disc Read Only Memory) 35 14.6 CDV (Compact Disc Video) 35 1.4.7 DVC (Digital Video Casette) 36 1.4.8 DVD 36 1.4.9 DVI (Digital Video Interactive) 37 1.4.10 Foto-CD 38 1.4.11 Hajlékony lemez 38 1.4.12 Video-CD 38 Feladatok 38 2. lecke, Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába 39 2.1 Az elektronikus bibliográfiai források leírásának szabványai 40 2.2 Bibliográfiai egység – fizikai egység 40 2.3 Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus 41 2.2. A bibliográfiai adatok bibliográfiai forrásai 42 2.2.1 A bibliográfiai források figyelembevételének sorrendje 43 Önellenőrző kérdések 46 3. lecke, A bibliográfiai leírás szerkezete 47 3.1 A bibliográfiai leírás szintje 48 3.1 Az egy- és többlépcsős leírás 48 3.2 A bibliográfiai leírás felépítése 51 3.2.1 Adatcsoport – adat – adatelem 51 3.2.2. Az egyezményes jelek 51 3.2.3 Az adatok írásmódja 52 a) Nagybetűk használata 52 b) A számok írásmódja 53 c) Téves adatok és sajtóhibák 53 d) A leírás nyelve és írásrendszere 54 d) A bibliográfiai adatokban előforduló szimbólumok 54 Önellenőrző kérdések 55 4. lecke, A leírás 1. adatcsoportja, a Cím- és szerzőségi közlés 57 4.1. Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 58 4.1.1 Az 1. adatcsoport adatainak bibliográfiai forrásai 58 4.1.2 Az 1. adatcsoport szerkezete 58 4.1.3. A címadatok 60 4.1.3.1. A főcím 60 4.1.3.1.1 A főcím kiválasztása azonos nyelvű adatok közül 60 3
    • 4.1.3.1.2 A főcím kiválasztása azonos különböző nyelvű adatok közül 61 4.1.3.1.3 A címváltozat 61 4.1.3.1.4 A főcím leírása 61 4.1.3.1.4.1 Az egyszerű főcím speciális alakjai 62 4.1.3.1.4.2 A vagylagos cím 64 4.1.3.1.4.3 Az összetett cím 64 4.1.3.1.5 Cím nélküli bibliográfiai források főcíme 65 4.1.3.3. Az egyéb címadat 65 4.1.3.4 Az eredeti cím 66 4.1.4 A bibliográfiai forrás általános megnevezése 67 Önellenőrző kérdések 68 5. lecke, A szerzőségi közlés 69 5.1 A szerzőségi adat értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetében 70 5.1.1 A szerzőségi adat részei és egyezményes jelei 72 5.1.2 A szerzőségi adatok bibliográfiai forrása, az adatok leírásának módja 72 5.1.3 A szerzőségi adatok egyezményes jelei 74 5.1.4 A függelék adatai a leírásban 74 5.1.5 A szerzőségi adatok sorrendje a leírásban 75 Önellenőrző kérdések 76 6. lecke, A gyűjtemények leírása 77 6.1 Különböző szerzők műveinek gyűjteménye 78 6.1 Különböző szerzők műveinek gyűjteménye 78 6.1.1 Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény 78 6.1.2 Összefoglaló címmel rendelkező többszerzős gyűjtemény 79 6.2 A szerzői gyűjtemény 81 Önellenőrző kérdések 82 7. lecke, A párhuzamos adatok 83 7.1 A párhuzamos adatok 84 7.1 A párhuzamos adatok 84 7.1.1 A párhuzamos címadat 84 7.1.2 A párhuzamos szerzőségi adat 84 Önellenőrző kérdések 86 8. lecke, A kiadásjelzés 87 8.1. A leírás 2. adatcsoportja, a Kiadás 88 8.1. A leírás 2. adatcsoportja, a Kiadás 88 8.1.1. Az adatcsoport szerkezete 88 8.1.2 Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 88 8.1.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja 89 9. lecke, A bibliográfiai forrás speciális adatai 91 9.1 A leírás 3. adatcsoportja, speciális adatok 92 9.1 A leírás 3. adatcsoportja, speciális adatok 92 9.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége 94 10. lecke, A megjelenés adatai 97 10.1 A megjelenés értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetében 98 4
    • 10.2 A 4. (Megjelenés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 98 10.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja 98 10.4 Az adatcsoport szerkezete 98 10.5 A megjelenés helye 99 10.5.1 A megjelenés helyének nyelvtani alakja 99 10.5.2 A megjelenés helyének párhuzamos adata 100 10.5.3 Egy kiadó több székhellyel 100 10.5.4 A kiadványban nem közölt megjelenési hely 101 10.6 A kiadó neve 102 10.6.1 A kiadó nevének megállapítása 102 10.6.2 A kiadó nevének alakja 102 10.6.3 A kiadó nevének párhuzamos adata 103 10.6.4 Az ismeretlen kiadó 103 10.7 A megjelenés éve(i) 103 10.7.1 A megjelenés évének megállapítása 103 10.7.2 A megjelenés évének alakja a leírásban 104 10.7.3 A gyártás székhelye és a gyártó neve 105 10.8 Közös kiadások megjelenési adatcsoportja 105 Önellenőrző kérdések 106 11. lecke, A fizikai jellemzők 107 11.1. Az 5. (Fizikai jellemzők) adatcsoport szerkezete 108 11.2 A fizikai hordozó megnevezése és terjedelme 108 11.3 Egyéb fizikai jellemzők 109 11.4 Méret 109 11.5 Mellékletek 110 12. lecke, A sorozat adatai 111 12.1 A leírás 6. adatcsoportja, a Sorozat 112 12.1.1 Az adatcsoport szerkezete 112 12.1.2 A sorozat főcíme 113 12.1.2.1 A főcím értelmezése egyszerű sorozati cím esetén 113 12.1.2.2 A főcím értelmezése összetett sorozati cím esetén 114 12.1.3 A sorozat párhuzamos címe és egyéb címadata 115 12.1.4 A sorozat szerzőségi közlése 115 12.1.5 A sorozat ISSN-je 116 12.1.6 A sorozaton belüli szám 116 12.1.7 Egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás 117 Önellenőrző kérdések 118 13. lecke, A Megjegyzések 119 13.1. A leírás 7. adatcsoportja, a Megjegyzések 120 14. lecke, A terjesztés adatai 129 14.1 A 8. (Terjesztés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei130 5
    • 14.1 A 8. (Terjesztés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei130 14.1.1 Minták az adatcsoport szerkezetére: 130 14.1.2 A szabványos nemzetközi azonosító szám 130 14.1.3 A kulcscím 131 14.1.4 A csomagolás 131 14.1.5 A terjesztési feltételek és az ár 131 15. lecke, Az elektronikus bibliográfiai forrás MARC formátumú feldolgozása 133 15.1 Meződefiníció 134 15.1.1 A 856-os adatmező tartalomjelölői 134 15.1.1.1 Az indikátorok 134 15.1.1.1.1 A belépési mód kódolása az első indikátor értékével 134 15.1.1.1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai kapcsolatainak kifejezése a második indikátor értékével 135 15.1.1.2 A leggyakrabban előforduló almezőkódok 136 Gyakorló feladatok 143 6
    • Bevezetés Kedves Hallgató! Ennek a tankönyvnek az anyaga – a könyvek formai feldolgozásának ismeretein keresztül – segít Önnek megérteni a bibliográfiai források formai feldolgozásának jelentőségét a nemzetközi információcsere szempontjából. A feldolgozómunka első lépéseit sajátíthatja el segítségével. Kövesse tanácsainkat, értse meg a szövegeket, tekintse át a példákat, válaszoljon a kérdésekre és próbálja megoldani a feladatokat. A tankönyv és a hozzá tartozó segédletek – mint a feladatgyűjtemény és a példatár – végigvezetik Önt a rögzített információ formai feldolgozásának a folyamatán. Ezt a munkát nyelvi határoktól függetlenül a világon mindenhol azonos szabályok szerint végzik. Azon túlmenően, hogy a világ összes könyvtárában és katalógusában (legyen az hagyományos vagy gépi) otthonosan fog mozogni, ugyanezeken a helyeken keresett szakember is lesz. Az információ feldolgozása napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kap az élet minden területén. A feldolgozás alapelvei nagyon hasonlóak, ezért az itt megszerzett ismereteket nem csak könyvtárakban tudja majd hasznosítani. Alapos és pontos felkészülésre van szükség, mert munkájának eredménye meghatározza az információ visszakereshetőségét nemzetközi szinten, így alapját képezi az összes többi könyvtári munkafolyamat eredményességének. Munkájától is függ majd a könyvtárhasználók elégedettsége. A tankönyv tartalmi áttekintése A tankönyv az alábbi tagolásban tartalmazza az elméleti ismereteket: Fogalmak szótára 1. lecke, Bibliográfiai forrástipológia 2. lecke, Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába 3. lecke, A bibliográfiai leírás szerkezete 4. lecke, A leírás 1. adatcsoportja, a Cím– és szerzőségi közlés 5. lecke, A szerzőségi közlés 6. lecke, A gyűjtemények leírása 7. lecke, A párhuzamos adatok 8. lecke, A kiadásjelzés 9. lecke, A bibliográfiai forrás speciális adatai 10. lecke, A megjelenés adatai 11. lecke, A fizikai jellemzők 12. lecke, A sorozat adatai 13. lecke, A Megjegyzések 14. lecke, A terjesztés adatai 15. lecke, Az elektronikus bibliográfiai forrás MARC formátumú feldolgozása Beküldendő feladatok Mit fog tudni, mire lesz képes e tankönyv ismeretanyagának elsajátítása végén? Mindig szem előtt fogja tartani a könyvtári bibliográfiai források sokféleségét, azok eltérő formai jellegzetességeit. Képes lesz azoknak a szabályoknak a pontos alkalmazására, amelyekkel lehetővé válik minden egyes bibliográfiai forrás kétséget kizáró azonosítása és visszakeresése. 7
    • Képes lesz valamennyi könyvtártípusban a hagyományos és online katalogizálási munkák önálló végzésére. Az elsajátított alapismeretek alkalmazásával és önálló ismeretszerzéssel képes lesz a speciális bibliográfiai forrástípusok önálló feldolgozására, a munka szervezésére és irányítására, a szabványosítás munkájában való részvételre. A módszerek ismeretében érezni fogja a fontosságát a nemzeti bibliográfiai forrástermés közkinccsé tételének, a publikus hazai tudományos eredmények nemzetközi adatbázisokhoz történő eljuttatásának, amivel a szolgáltatás kiváló minőségének a letéteményesévé válik. Képes lesz  megérteni a bibliográfiai tétel, illetve rekord célját és funkcióját,  alkalmazni a vonatkozó szabványokat és nemzetközi előírásokat,  összekapcsolni az elméletet és a gyakorlatot, Megérti a jelentőségét a csapatmunkának, az együttműködés fontosságának, ezért  keresi a társakat és a szövetségeseket,  szakszerű hálózati munkára törekszik és a szakmai szolidaritás értékeit sem téveszti szem elől. Tetszik Önnek ez a perspektíva? Nagyon remélem, hogy igen, mert a könyv ilyen személyeknek készült! Fontos elvárás: Ön a könyvtár–informatikus szakma felsőfokú végzettségű szakembere lesz. Legyen a tudására és képességeire büszke, de mindig kellő tisztelettel a tudomány iránt! Ehhez az (is) szükséges, hogy ne csak gyakorlatban tudjon megoldani egy feladatot, hanem ehhez legyen elegendő elméleti felkészültsége is! Felkészült a szép, ámde nem könnyű utazásra? Ha igen, ne hagyja abba, ha nehézségekbe ütközik, mert az információs szakma számít az Ön jövendő tudására és közreműködésére! Hogyan használja ezt a tankönyvet? A tankönyv az alábbi nagyobb egységekből épül fel: I. Bevezető II. A leckékre tagolódó tananyag. Minden lecke az alábbi szerkezeti egységekből áll: 1. A lecke céljának leírása 2. A lecke tartalmának rövid ismertetése 3. A lecke elméleti anyagának a közlése, úgymint  az elméleti tudnivalók leírása  definíciók  példák  a megértést segítő kérdések  a megértést segítő részfeladatok. Az elméleti anyag egyes részeiben ikonok segítik az eligazodást. A leckék végén találja a tananyag elsajátítását ellenőrző kérdéseket. Hogyan tanulja a tárgyat? A sikeres munkához feltétlenül szükséges, hogy 8
    •  Először a fogalmakkal jöjjön tisztába, mert enélkül a tananyag szövege sem érthető. A tankönyv elején fogalomgyűjteményt talál, ami később is segíti abban, hogy egy-egy fogalmat könnyen vissza tudjon keresni, ha nem egészen biztos annak tartalmában.  A leírás szabályainak tanulásakor kis lépésekben haladjon és a megtanult szabályt elektronikus bibliográfiai források leírására azonnal próbálja meg alkalmazni!  Amikor leír egy bibliográfiai adatot, az adat fogalmát tartalmazó kérdéssel ellenőrizze, hogy helyesen értelmezte-e azt.  A bibliográfiai leírást a leírandó bibliográfiai forrás, a besorolási adatot viszont az elkészült leírás alapján készítse! Fontos, hogy tudatosan végezze a feladatát, ezért minden részmegoldás előtt tegye fel magának a kérdést: Miért így oldottam meg? Ha a "miért"-re meg tudja fogalmazni a szabatos választ, nagy valószínűséggel megértette a tananyagot. Eger, 2002-2003.telén Dr. Tóvári Judit főiskolai tanár 9
    • 10
    • Fogalmak szótára Adat Bibliográfiai forrásból, esetlegesen a bibliográfiai forrással kapcsolatos egyéb bibliográfiai forrásból származó olyan információ, amelyet a leírásban adatelemként kell rögzíteni. Adat nyelve Az a nyelv, amelyen az adatot a bibliográfiai forrás közli. (L még: Bibliográfia nyelve ; Katalógus nyelve) Adatállomány Lásd Fájl Adatbázis Logikai szerkezetű, információk tárolására, kezelésére és megjelenítésére szolgáló számítógépes adatállomány, amelyet adatmezőkből álló rekordok rendezett halmaza alkot. Adatbázis kezelő program Olyan alkalmazói program, amely strukturált adatállományok kezelésére és tárolására, adatok keresésére és megjelenítésére alkalmas. Adatcsoport A leírás funkcionálisan öszetartozó adatelemekből álló egysége. Adatelem Olyan információt közlő szó, kifejezés vagy jelcsoport, amely a bibliográfiai leírás valamely adatcsoportjának a része. A rendszer által kezelt legkisebb egység. Adatelhagyás A bibliográfiai forráson közölt leírható, de le nem írt könyvészeti adat. Adatfájl Az egymással kapcsolatban levő, egységként kezelt rekordok gyűjteménye, amely tartalmazhat számokat, betűket, szimbólumokat, vagy ezek kombinációit. Az adatfájlok eszerint lehetnek numerikus fájlok, szövegfájlok és grafikus fájlok. Adatbibliográfiai forrás A bibliográfiai forrás meghatározott részei, illetve egyéb (külső, idegen) bibliográfiai források, amelyekből a bibliográfiai forrásra vonatkozó bármilyen iformáció nyerhető. Lásd még: Belső források, Idegen források, Külső források Adatkészlet neve Lásd: Fájl-név Adattömörítés Az adattárolás, adatátvitel hatékonyságát növelő módszer, amellyel csökkenteni lehet a tároláshoz, átvitelhez eredetileg szükséges területet. Az információ használatához az eredeti formát vissza kell állítani (ki kell csomagolni). Alárendelt cím Az összetett cím azon része, amely a közös cím alapján összetartozó bibliográfiai források egyyikének megkülönböztetésére, és a közös címmel – esetenként az 11
    • alárendelt cím megjelölésével – együtt az adott bibliográfiai forrás megnevezésére szolgál. 12
    • Alárendelt cím megjelölése Összetett cím esetén az alárendelt címet megelőző vagy azt helyettesítő sorszám vagy egyéb ilyen értelmű megnevezés Alkalmazói program Olyan elektronikus bibliográfiai forrás, amelynek segítségével a felhasználó egy speciális feladatot meg tud oldani a számítógépes rendszerben. Például táblázatkezelők, adatbáziskezelő programok, a kiadvány- és szövegszerkesztő programok, játékprogramok, speciális célú üzleti, oktatási, tudományos és gyakorló programok. Alcím Lásd: Egyéb címadat ASCII fájl1 Szövegfájl, amelyben 128 féle karakter megjelenítésére és továbbítására van mód, karakterenként 7 bit és egy paritásbit használatával. Alsorozat Fősorozat keretében megjelenő sorozat. Alsorozati cím Fősorozat keretében megjelenő sorozat címe. Alsorozati megjelölés A sorozat jellegű időszaki kiadvány közös címét követő, de az alsorozati címet megelőző betű. Átírás Egy írás jelrendszerének egy másik írás jelrendszerével való betű szerinti (transzliteráció) vagy hangzás szerinti (transzszkripció) helyettesítése. Authority fájl A bibliográfiai rekord visszakeresésére szolgáló besorolási adatok listája. Belső források Az elektronikus bibliográfiai forrás használata során a képernyőn megjelenő, a bibliográfiai forrásra vonatkozó közlések (pl. címképernyő, főmenü, indító ikon, névjegy, programközlés, honlap, a fájl tárgysort tartalmazó fejléce vagy egyéb feltűnően megjelenített azonosító információ. Lásd még: Idegen források, Külső források Betűrendes katalógus Betűrendbe rendezhetõ formai (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) és tartalmi (tárgyszavak) besorolási adatokat egyaránt tartalmazó keresztkatalógus. (A leíró katalógusnál bővebb fogalom!) A köznapi nyelvben helytelenül a leíró katalógust értik alatta. Belépés Az adatfájlhoz, vagy a programhoz való hozzáférés módszere. (Lásd még: Helyi belépés ; Távoli belépés) Bibliográfia nyelve Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a bibliográfia 1 American Standard Code for Information Interchange amerikai szabványos információcsere kód 13
    • tájékoztató adatait közlik. Célja a bibliográfiában való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve ; Katalógus nyelve) Bibliográfiai adatbázis Olyan speciális szerkezetű elektronikus bibliográfiai forrás, amely bibliográfiai egységekről készített rekordokat tartalmaz (például szaterületi adatbázisok, könyvtári katalógusok, hivatkozás-adatbázisok). Bibliográfiai egység Az a bibliográfiai forrás, amelyről a bibliográfiai leírás készül. Más néven: a leírás tárgya. Bibliográfiai kapcsolat Két vagy több kiadvány egyenértékű vagy alárendeltségi kapcsolata. Ezt kifejezheti például az előzmény vagy a folytatás címe. Bibliográfiai leírás Meghatározott szabályok szerinti egységes szerkezetben, formában és sorrendben leírt adatok összessége, amely a bibliográfiai forrás azonosítására szolgál. Bibliográfiai szint A leírásnak a bibliográfiai egység megválasztásától (a leírás tárgyától) függő jellemzője. A leírás bibliográfiai szintje lehet monografikus, összefoglaló vagy analitikus. Bibliográfiai tétel Katalógus vagy bibliográfia számára készülő, a bibliográfiai forrás formai és tartalmi adatait szabvány által előírt sorrendben és formában tartalmazó, besorolási adatokkal kiegészített tétel. (Lásd még: Utalótétel; Rekord) Borítócím Olyan címváltozat, amely a borítón található. CAD program Olyan alkalmazói program, amelyet tervezői munka során használnak tudományos, műszaki és építészeti, két- és háromdimenziós modellezésre. Az egyszerű eszköztervező programoktól az épülettervezésen át CAD programokkal támogatják pl. a repülőgép-tervezést, az integrált áramkörök és a molekulák tervezését. CD– hanglemez Hangjelek digitális rögzítésére szolgáló optikai lemez. A CD–hanglemezeket az MSZ 3424/9 Bibliográfiai leírás. Hangdokumentumok bibliográfiai leírása szabvány előírásai szerint kell leírni. CD–I Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében CD–MO2 Mágneses optikai lemez. A nagykapacitásúoptikai lemez felületén az információk mágneses pit-ekben (mélyedésekben) helyezkednek el. Az adatok rögzítése, olvasása és törlése lézerfénnyel történik. A CD–MO-t főleg professzionális célokra használják. CD–R 2 Compact Disc-Magneto-Optic 14
    • Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében CD–ROM3 Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében Cím Lásd: ágazati cím; alcím; alsorozati cím; borítócím; címváltozat; előbbi cím; előcím; előzmény címe; eredeti cím; folytatás címe; főcím; gerinccím; közös cím; összetett cím; párhuzamos cím; részcím; sorozatcím; utóbbi cím. Címképernyő A fájl nyitó képernyője, amelyen az azonosításhoz szükséges adatok megjelennek. Címváltozat A könyv címoldalán közölt címeknek (főcímnek, párhuzamos címnek, alcímnek, kötetcímnek) az egyéb elõzékeken olvasható változata. CIP (Cataloging in Publication) A címlapverzón a megjelenés előtt közölt bibliográfiai tétel. Compact disc Számítógépes optikai lemez Copyright A címlap hátoldalán © jel után közölt adat, amely a szerzői jog tulajdonosát jelöli. Tartalmaz egy évszámot, amely a jog regisztrálásának éve. Digitális mágnesszalag 4 mm–es írható/olvasható, digitális adatok tárolásáraíés lejátszására alkals nagykapacitású mágnesszalag, amelyet jellemzően archiválásra használnak. Dinamikus bibliográfiai forrás A hálózaton megjelenő elektronikus bibliográfiai forrás (például Web-lap, adatbázis), amely ugyanazon címen, de tartalmát tekintve változóan, általában bővítve, frissítve jelenik meg. Directory Fájlnevek listája, amelyik információt ad a fájl méretéről, a készítés, illetve módosítás időpontjáról, a tárolóeszközön elfoglalt helyéről. Disc Optikai eszköz Disk Mágneses eszköz DOI4 Elektronikus bibliográfiai források és jogos tulajdonosaik azonosítására szolgáló azonosító kódrendszer Dokumentáció A kiadó által a fájlhoz készített információs anyag (nyomtatott, vagy számítógéppel olvasható kézikönyv), amiben leírják, hogy a fájl, vagy a rendszer hogyan működik. A bibliográfiai forrástípus általános megnevezése A bibliográfiai források azon osztályának, csoportjának teljes vagy rövidített neve, 3 Compact Disc Read-Only Memory 4 Digital object identifieder 15
    • amelybe a leírt bibliográfiai egység tartozik. E szabályzat szerint: Elektronikus dok. (Így, rövidítve.) Dolby Digital Többcsatornás hang, mintavételi frekvenciája 48 kHz és 24 bit. A bitráta 64 kbps és 448 kbps között változhat, és a normál érték 384 az 51 csatornás hang és 192 a sztereó hang esetében. A legtöbb Dolby Decoder kissé magasabb bitrátát támogat. DTP5 Lásd: Kiadványszerkesztő program Dublin Core Lásd: Metaadatok DVD Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében DVI Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében EGA6 Grafikus képernyő szabvány. Felbontása 640x350 képpont és 16 szín Egyéb címadat A bibliográfiai forrás jellegére, műfajára, kiadásának indítékaira vonatkozó, a főcímet kegészítő, magyarázó, vagy módosító szó, mondat vagy kifejezés. Egyezményes jelek Lásd: A leírás egtyezményes jelei Egylépcsős leírás Olyan szerkezetű bibliográfiai leírás, amelyben a többkötetes könyv egy vagy több kötetének saját kötetadatait és a könyv egészére vonatkozó adatokat az egyes adatcsoportok együttesen tartalmazzák. Egységes helymeghatározó Lásd: URL Egységes helymegnevezés Lásd: URN Eredeti cím A bibliográfiai forrás eredeti nyelvű első kiadásának a címe. Fájl Lásd: Számítógépes fájl Fájl-név Alfanumerikus karakterek sorozata, amely azonosítja az adat-, vagy programfájlt. Fakszimile kiadás Lásd: hasonmás kiadás Firmware A számítógépben levő chipben tárolt program. Floppy lemez 5 Desktop publishing 6 Enhanced graphic adapter 16
    • Hordozható, hajlékony mágneslemez, amelyikre a számítógépes fájlok írhatók, illetve onnan olvashatók. Diskette néven is ismert. Formátum A bibliográfiai adatközlés formája. A formátum lehet adatbeviteli, feldolgozási, megjelenítési és csereformátum. Fotó–CD (Photo CD) Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében Főcím Olyan szó, mondat, jel vagy kifejezés, amely a bibliográfiai forrás tartalmára vonatkozik. Fősorozat Olyan sorozat, amelynek keretében egy vagy több alsorozat jelenik meg. Frissítés Elektronikus bibliográfiai források karbantartása, illetve bővítése új adatokkal. Függőcím Olyan cím, amelyik önmagában nem alkalmas a bibliográfiai forrás azonosítására. Ehhez még egy közös címre is szükség van. Függő cím például a függelék, vagy az alsorozat címe. Függőcím–jelölő Szó, betű, szám, vagy ezek kombinációja, amelyik kötőjellel, vagy anélkül kapcsolódik a függőcímhez, megkülönböztetve ezzel a közös címhez tartozó sorozatokat. Generikus cím Olyan egyszerű cím, amely csupán a bibliográfiai forrás típusának, műfajának, jellegének megnevezéséből vagy az időszakosságra utaló szóból, kifejezésből áll. Gopher Hierarchikus menürendszert kínáló, kliens-szerver elven működő szoftver és szolgáltatás a hálózati információbibliográfiai források böngészéséhez. Göngyöleg A bibliográfiai forrástól elválasztható, annak elhelyezésére szolgáló tárgy. Green–book A Sony és a Philips által 1987–ben kidolgozott szabvány a CD–INTERACTIV (CD– I) optikai adathordozó leírására. Hajlékony lemez Lásd: Floppy lemez Hardver A számítógép fizikai komponense HD (hard disk) Merevlemez Header Fejléc Helyi elérés A fájl elérésének módja. Az eléréshez fizikai hordozó szükséges, amelyet a használónak be kell helyeznie a számítógépbe. Lásd még: Távoli elérés 17
    • HiColor (High color) 16 bites színmélység, 64000 szín. Hírcsoport Hálózat útján, Interneten hozzáférhető faliújság rendszerek, amelyek mindegyikében egy–egy témakörben elektronikus levélben lehet elhelyezni többnyire nyilvánosan olvasható hírleveleket, üzeneteket. Hírlevél (elektronikus) Számítógépes hálózaton rendszeresen megjelenített elektronikus időszaki kiadvány, amely általában időszerű, de gyorsan elévülő tartalmú, szerző nélküli közleményeket tartalmaz. Az elektronikus hírlevelet gyakran társaságok, egyesületek, szövetségek teszik közzé azzal a céllal, hogy saját munkatársaikat tájékoztassák a testület tevékenységéről. Honlap (home page) Egy WWW–n hozzáférhető hipertext bibliográfiai forrás nyitó-, vagy fő képernyője, kezdő oldala. A nyitó lap általában Web-lapok sorát kínálja fel mutatók (linkek, ugrópontok, csatolók) formájában, amelyek különböző rendszerekről, szolgáltatásokról, termékekről stb. nyújtanak információt és szavakra, URL–ekre való rámutatással (rákattintással) lehetővé teszik más elektronikus bibliográfiai források elérését Hozzáférés Elektronikus bibliográfiai források, adattárak és programok elérésének módja Lásd még: Helyi elérés, Távoli elérés HTML (Hypertext Markup Language) A WWW–hez létrehozott leíró nyelv. Eredetileg az SGML erősen leegyszerűsített alkalmazása volt, melyet folyamatosan fejlesztenek. HTML fájl Olyan, számítógépben vagy elektronikus hordozón tárolt fájl, amelynek egyes pontjain linkeket, ugrópontokat, csatolókat helyeztek el a fájl más pontjaihoz vagy más elektronikus bibliográfiai forrásokhoz történő kapcsolódás elősegítésére. A hipertext szerkezetű fájl használói ezeket a mutatókat követve, tetszőleges sorrendben haladhatnak az elektronikus bibliográfiai forrásban. Hypermedia Szó szerinti fordítása "médián felüli", több mint a média. A klasszikus médiumokat, mint például a képet és a hangot a multimédia alkalmazása során a lefutás más helyeihez kapcsolja és plusz információkkal (mint például szöveg és grafikus ablakok) egészíti ki. Ezáltal ezek "túlnőnek" a kalsszikus médiumokon, tehát ebben az értelemben hypermédiumok lesznek. Hypertext Szó szerinti fordítása "szövegen felüli", több mint a szöveg. A hyperszövegek, illetve hyperkönyvek olyan szövegek, amelyek a számítógépen működnek, és amelyeket interaktív módon is felhasználhatunk. Ha az egérrel ráklikkelünk egy fogalomra, akkor ezáltal előhívhatjuk a fogalomhoz tartozó háttérinformációkat, vagy többet időzhetünk a szöveg egy részénél, ahol az érintett fogalomról részletesebben olvashatunk. Még további multimédia elemek, mint például a képek vagy hangok is képesek a szöveg értelmét kiemelni. A szöveg ezáltal sokkal több információt képes szolgáltatni, így hypertext-té válik. HUNMARC 18
    • A géppel olvasható katalogizálás magyar szabványa. Lásd még: MARC Időszaki kiadvány Olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből áll. A részegységeket rendszerint számozásul, keltezésük, időrendi, vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Fajtái: hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat, időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények, időszakosan megjelenő adat- és címtárak, időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai. Az időszaki kiadvány többféle adathordozón is megjelenhet (például nyomtatott változatban, elektronikus változatban). Idegen forrás Olyan adatbibliográfiai forrás, amely nem része és nem melléklete az elektronikus bibliográfiai forrásnak (például nyomtatásban vagy elektronikus formában megjelent kiadói katalógus, bibliográfia, árjegyzék, ismertetés, szabályzat, kézikönyv,stb.). Időszakosság (elektronikus bibliográfiai forrásé) Az időszaki kiadvány részegységeinek megjelenési gyakorisága, illetve a frissítések gyakorisága. (Nem tévesztendő össze az új kiadásokkal, verziókkal). Interaktív Az ember és a számítógép valós idejű párbeszédét, a felhasználó által végzett aktív irányítást igénylő, illetve azt lehetővé tevő programok és felhasználói felületek jelzője. A legtöbb közvetlenül elérhető adatbázis és az összes multimédia alkalmazás interaktív. Interaktív kompakt lemez Lásd: CD–I Interaktív multimédia Elektronikus bibliográfiai forrás, melynek két tulajdonsággal kell rendelkeznie: 1) használója számítástechnikai eszközökkel nem lineárisan navigálhasson benne, 2) használója két-, vagy többféle módon tárolt információ (hang, szöveg, kép, animáció, videó) kombinációját kezelhesse a megjelenítés rendeltetésének vagy jelkészetének megfelelően. International Standard Book Number Lásd: ISBN International Standard Serial Number Lásd: ISSN Internet Nagyméretű számítógépes hálózat, amely számos kisebb (helyi, regionális és országos) egymással összekapcsolt hálózatból épül fel. Ezek Internet protokollt (kommunikációs szabványt: TCP /IP), vagy más hasonló protokollt használnak. Az Internet – többek között – a következő szolgáltatásokat nyújtja: fájltranszfer, elektronikus levelezés, távoli bejelentkezés, hírcsoportok ISBD (International Standard Bibliographic Description) A bibliográfiai leírás nemzetközileg egységes szabványa ISBN (International Standard Book Number) Könyvek nemzetközi azonosító száma. 19
    • ISSN (International Standard Serial Number) Időszaki kiadványok nyolc számjegyből álló nemzetközi azonosító száma. Az ISSN a kulcscímmel együtt azonosítja az időszaki kiadvánít. JPEG (Joint Photographic Expert Group) A rövidítés jelenti magát a csoportot, akik kidolgozták, illetve az általuk kidolgozott grafikus állományformátumot is. A JPEG kódolást az ISO 10918 szabvány definiálja. A JPEG eljárással 10...30:1 tömörítés érhető el. A tömörítési eljárásnak a a lényege, hogy az adatokat azon a helyen redukálják, ahol a legkevésbbé tűnik fel a hiányuk. A redukálás faktora tetszés szerint beállítható a JPEG-eljárással. Körülbelül a 24–es faktortól lép fel az adatok tömörítése miatt olyan fokú vesztesség, hogy a tömörített képek minősége láthatóan rosszabbodni fog. A JPEG-eljárást tulajdonképpen csak állóképek tömörítésére fejlesztették ki, de "Motion-JPEG"–ként mozgó képrészletekhez is felhasználható. Ebben az esetben a klip minden egyes képét a JPEG tömöríti. Kartridzs Lásd: Mágnesszalag kartridzs Katalógus A könyvtár állományát formai és tartalmi szempontból feltáró tájékoztatási segédeszköz. Bibliográfiai tételekből és utalótételekből épül fel. (Lásd még: Leíró katalógus; Betűrendes katalógus). Katalógus nyelve Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a katalógus tájékoztató adatait közlik. Célja a katalógusban való tájékozódás elősegítése. (Lásd még: Adat nyelve; Bibliográfia nyelve). Képernyő A számítógéphez kapcsolt, az adatok megjelenítésére szolgáló hardver eszköz Lásd még: Periféria, Terminál, EGA, VGA, SVGA Kereső program Olyan program, amelyet adatbázisokban, illetve az Interneten tárolt adatok, illetve bibliográfiai források – a használók által meghatározott ismérvek alapján történő – összegyűjtésére és megjelenítésére használnak. Segítségévéel a kívánt adatok felkutathatók, kereshetők, megjeleníthetők (például böngészők, keresőrendszerek, keresőmotorok, keresőautomaták). Kiadás (elektronikus bibliográfiai forrásé) Az elektronikus bibliográfiai forrás valamennyi példánya, amelyet ugyanarról a mesterpéldányról készítettek, illetve hálózaton megj elenő bibliográfiai forrás esetében az, amit a bibliográfiai forrást nyilvánosságra hozó személy vagy testület kiadásként jelöl meg. Egy kiadást azonosítani lehet a bibliográfiai forrásban található kiadási adatközlés alapján, de erre a katalogizáló következtethet a tartalom jellegzetes eltérései, vagy a kiadó információi alapján is. Lásd még: Verzió Kiadásjelzés A bibliográfiai forrás (illetve a benne foglalt mű új kiadására vagy kiadásváltozatára vonatkozó közlés. A kiadásjelzés rendszerint tartalmazza a "kiadás" kifejezést (vagy nyelvi megfelelőjét), vagy pedig e kifejezéssel kiegészíthető, a kiadásra vonatkozó szöveges, illetve számszerű közlésből áll. Lásd még: Kiegészítő kiadásjelzés Kiadó (elektronikus bibliográfiai forrásé) Az a személy vagy testület, aki vagy amely anyagi és/vagy adminisztratív (irányítási, 20
    • igazgatási) felelősséget vállal egy elektronikus bibliográfiai forrás előállításáért vagy távoli hozzáférésű bibliográfiai forrás esetén közzétételéért. E felelősség különböző mértékben terjedhet ki egy alkotás szellemi és fizikai kibocsátására, az adatok gyűjtésétől kezdve azok számítógépes konverziójáig. Kiadványszerkesztő program Közreadásra alkalmas minőségű, szöveges és grafikus bibliográfiai források (például időszaki kiadványok, könyvek) előállítására alkalmas alkalmazói program. Kiegészítő kiadásjelzés A bibliográfiai forrásban szereplő kifejezés, amely arra utal, hogy a kiadás egy adott kiadáson belül jelent meg, vagy hogy a kiadás egy bizonyos kiadás változatlan újranyomása. Lásd még: Kiadásjelzés Kísérő anyag Lásd: Melléklet Kolofon Impresszum adatokat tartalmazó záradék. Kompakt lemez Lásd: CD, CD–I, CD–MO, CD–R, CD–ROM, Foto–CD Könyvek nemzetközi azonosító számozása Lásd ISBN Közös cím Az összetett cím azon része, amely az összetartozó bibliográfiai források mindegyikében szerepel (közös főcím), és amely az alárendelt címmel, illetve az alárendelt cím megjelölésével együtt szolgál a bibliográfiai forrás megnevezésére. Központozás Lásd: A leírás egyezményes kötelező jelei Közreadó Olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmáért felelős, ezért a leírásban a szerzőségi közlés része. Közreműködő Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány tartalmának létrehozásában részt vesz és a szerzőhöz képest alárendelt, illetve járulékos szerepet tölt be. Kulcscím Az időszaki kiadvány – nemzetközi nyilvántartásban történő azonosítása céljából megállapított cím, amely elválaszthatatlanul összekapcsolódik az időszaki kiadvány ISSN–jével Külső forrás Helyi hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrás esetén a fizikai hordozó címkéje, a bibliográfiai forráshoz mellékelt dokumentáció vagy egyéb kísérő anyag, például használati utasítás, tároló doboz. Távoli hozzáférésű bibliográfiai forrás esetén a hálózati elérésre, használatra vonatkozó nyomtatott bibliográfiai forrás Lásd még: Belső forrás, Idegen forrás A leírás egyezményes jelei (másképpen: egyezményes jelek) Kötelező jelek, amelyek a bibliográfiai forrásról készített leírásban az adatelemeket 21
    • és adatcsoportokat – a főcimet kivéve – megelőzik vagy lezárják a nyomtatott vagy elektronikus formában terjesztett bibliográfiai kiadványokban és a katalógus- tételeken. Az egyezményes jelek részben vagy általában elhagyhatók, ha szerepüket más – e jelek funkcióját helyettesítő – módszerek (például az adatok megnevezései) veszik át. A leírás tárgya Az a bibliográfiai forrás (bibliográfiai egység), amelyről a leírás készül. Leíró katalógus Formai jegyek (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) alapján betűrend szerint szerkesztett katalógus. (A betűrendes katalógusnál szűkebb fogalom! Lásd ott). Lemez Lásd: Floppy; Merevlemez; Multimédia CD-ROM, és a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében Lezárt leírás A több egységben megjelent bibliográfiai forrás olyan leírása, amelyben a leírt adatok további kiegészítést nem igényelnek Lásd még: Bibliográfiai egység; Nyitott leírás Logikai rekord Lásd: Rekord Mágneslemez Lásd: Floppy; Merevlemez Mágnesszalag kartridzs Tartósan dobozba rögzített, egyetlen orsóra tekert mágnesszalag, amely vissza- tekercselés nélkül újra használható. Mágnesszalag kazetta Szögletes tartóba helyezett kisméretű mágnesszalag, amely két orsóhoz rögzítve tekeredik és amelyre/amelyről szalagmeghajtó segítségével lehet az elektronikus bibliográfiai forrást írni/olvasni. Mágnesszalag tekercs Nem rögzített orsóra tekert mágnesszalag, amelyre/amelyről szalagmeghajtó használatával lehet az elektronikus bibliográfiai forrást írni/olvasni. MARC (MAchine–Readable Cataloging) Géppel olvasható formátum. Katalogizálási szabvány. Az egyes országok betűkódjának hozzáadásával a nemzeti szabványt jelöli. (L. még: HUNMARC) MD Lásd: Minidisc Megjelenés adatai (elektronikus bibliográfiai forrásé) A kiadóra, a terjesztőre, ezek székhelyére, valamint a megjelenés évére vonatkozó adatok összessége. A távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai források megjelenési adatai is a kiadóra, terjesztőre, azok székhelyére valamint a megjelenés évére vonatkozó adatok összességét jelentik. Megjelenési gyakoriság Lásd: Időszakosság Melléklet Olyan bibliográfiai forrás vagy egyéb, nem bibliográfiai forrás jellegű kísérő anyag, 22
    • amely az elektronikus bibliográfiai forrás járulékos része, általában vele együtt használandó, bár attól fizikailag elkülönül. A melléklet megjelenhet hagyományos vagy egyéb (például elektronikus) hordozón. Menü Egy fájlba beépített választási lehetőségek jegyzéke, általában a fájlok nevét hierarchikus rendben tartalmazó tartalomjegyzék vagy egyéb lista, amelyből a fájlokat különböző rendezési szempontok szerint lehet keresni és megjeleníteni (például betűrendben, dátum vagy méret szerint, vagy ikonok alapján grafikus felhasználói interfész esetén. "Katalógus"-nak is nevezik. Merevlemez Szilárd lemeztartóba elhelyezett, a számítógép háttértárolójaként szolgáló nem hajlékony mágneslemez, amelyre/amelyről elektronikus bibliográfiai források írhatók, olvashatók. A merevlemezek lehetnek akár rögzítettek (a számítógépbe beépítettek), akár hordozhatók (mozgathatók). Metaadatok Távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrásokban (például azok fejlécében) megadott, az elektronikus bibliográfiai forrásra jellemző, azonosítására, keresésére és hozzáférésére szolgáló szabványos adatelem sor (cím, szerző, közreadó, tárgy, műfaj, formátum, nyelv, kapcsolat, azonosító, téma stb.) (Metadat-szabvány például a Dublin Core). Minidisc (MD) A külső behatásoktól védett, zárt tokba épített 64x64 mm-es, újraírható optikai adattároló, amely csak hanganyag tárolására alkalmas. A 74 percnyi felvétel akárhányszor törölhető, helyére új felvétel készíthető. A minidisc hanglemezeket az "MSZ 3424/8 Bibliográfiai leírás. Hangbibliográfiai források" c. szabvány előírásai szerint kell leími. MMX (multimedia extension) A multimédia alkalmazások minél gyorsabb lefutása érdekében kifejlesztett, 8 db 64 bites regiszterből álló processzor. Monografikus szintű leírás Egyetlen fizikai egységből álló bibliográfiai forrásról készített lezárt leírás. MPEG Tömörítési eljárás mozgóképek tárolásához. Többcsatornás digitális hang, amely 48 kHz mintavételi frekvenciát és 16 bitet használ. Az MPEG formátumban lévő állományok nevének kiterjesztése rendszerint: .mpg. Multimédia A szöveg mellett, vagy helyett jellemzően álló- és/vagy mozgóképet, animációt, hangot is tartalmazó elektronikus információbibliográfiai forrás, illetve ilyenek kezelésére, átvitelére alkalmas eszközök jelzője. Multimédia CD–ROM Interaktív módon kezelhető adathordozó, amely bármilyen típusú információk (szöveg, állókép, hang és videó) tárolására alkalmas. Multisession Egy "session" egy lezárt felvevőterületet jelent a CD–ROM lemezen. Az írható CD- knél, – különösen a Photo–CD és más CD–R-médiumok esetében – több felvevőterület is írható egymás után a CD–re. Ilyen esetben beszélünk a multisession CD-ről. Ahhoz, hogy az első után a többi sessiont is le lehessen olvasni, a CD–ROM 23
    • meghajtónak "multisessionképesnek" kell lennie, tehát a fel kell készülnie arra, hogy több mint egy felvevősession várható a CD-n. NTSC (National Television Systems Committee) Az Egyesült Államokra, Kanadára, Japánra, valamint Közép- és Dél-Amerika egyes részeire érvényes, a 525 soros 30 kép/másodperces frekvenciájú televíziós sugárzás szabványa. Európa, Ausztrália, Közép- és Dél-Amerika bizonyos részei a PAL (Phase Alteration Line) szabványt használják, amely 625 képsort és 25 kép/másodperces frekvenciájú képet jelent. A két szabvány nem kompatíbilis. A DVD–n található MPEG videó digitális formában tárolható, de csak az egyik rendszer számára lett kialakítva. Lásd még: PAL Nyitott leírás A több fizikai egységből álló bibliográfiai forrásnak egy vagy több egységéről készített leírás, amelynek befejezetlenségét az jelenti, hogy egyes adatai még kiegészítést igényelnek Lásd még: Bibliográfiai egység, Lezárt leírás Online Közvetlen hálózati összeköttetés melletti működésmód jelzője (például távoli adatbázisban való keresés, fájl letöltés); tágabb értelemben is használják, mindenféle hálózaton végezhető tevékenység vagy azon keresztül elérhető szolgáltatás jellemzésére. Online szolgáltatás Információk elérését támogató, számítógépes hálózatra alapozott szolgáltatás. OPAC (Online Public Access Catalog) Olyan katalógus, amelyben a felhasználó terminálon keresztül keres. Operációs rendszer Egy számítógépes konfiguráció működtetését kezelő program. Optikai lemez Lézerfénnyel leolvasható adatokat tartalmazó, hordozható, nem hajlékony lemez, amelyen a biteket a lemez felületén kialakított mélyedések, illetve azok hiánya jelzi Lásd még: CD–I, CD–MO, CD–R, CD–ROM, DVD Orange–book A Sony és a Philips által 1990–ben kidolgozott szabvány a 120 mm és 80 mm átmérőjű CD–R leírására. Lásd még: Red–book; White–book; Yellow–book Összefoglaló cím Olyan cim, amely a gyűjteményben, illetve több egységben megjelent, önálló címmel is ellátott műveket (bibliográfiai forrásokat) összefoglalja. Összetett cím A több, egymással alá- fölérendeltségi viszonyban álló címből álló főcím megnevezése. Az összetett cím részei együttesen azonosítják a kiadványt. PAL (Phase-Alternation Line) Európa, Ausztrália, Közép- és Dél-Amerika bizonyos részein szokásos, másodpercenként 25 képpel dolgozó színestévé-rendszer. A színek közvetítésénél soronként változó, a színre vonatkozó információkat használ, miáltal a közvetítést zavaró tényezők megszűnnek. Ezáltal a színek közvetítése biztonságosabb, mint az NTSC–rendszernél. Lásd még: NTSC 24
    • Párhuzamos adat A bibliográfiai leírás valamely adata más nyelven vagy más írásrendszerben vagy más számozási rendszerben. Példány Az azonos kiadású kiadványok egyike. Periodikum Lásd: időszaki kiadvány Photo CD Lásd Foto-CD Program Lépések sorozata, amelyek utasítják a számítógépet bizonyos feladatok elvégzésére. Producer Egy számítógépes állomány létrejöttéért pénzügyi és/vagy adminisztrációs felelősséget vállaló személy, vagy testület. Felelősséget vállalhat a munka kreatív és technológiai részéért is. Red–book A Sony és a Philips által 1992–ben kidolgozott szabvány a 120 mm és 80 mm átmérőjű CD–AUDIO (CD–A), CD–SINGLE (CD–S), CD–GRAFIC (CD+G), CD– VIDEO (CD–V) leírására. Lásd még: Orange–book; White–book; Yellow–book Régiókódok Biztonsági rendszer, amely meggátolja, hogy az egyik régióban megjelentetett és eladott DVD–ket más területeken lejátsszák. A DVD–filmeket 6 különböző régiókóddal látják el. Rekord Egységnek tekinthető szavak, számok, szimbólumok csoportja. Rekord például a bibliográfiai forrás formai és tartalmi adatait géppel olvasható formában, mezőkbe és almezőkbe rendezve tartalmazó tétel. Tartalmazza a visszakereséséhez szükséges besorolási adatokat is. (Lásd még: Bibliográfiai tétel; Formátum) SECAM (Séquentiel a Memoire) Ez a Franciaországban használatos színes tévérendszer, amely különböző kelet– európai országokban is elterjedt. Másodpercenként 50 félképpel dolgozik. Jellemzője, hogy csak minden második képsor színének információját tárolja el egy speciális tárolómédiumon, ami aztán hivatkozásként szolgál a köztük fekvő sorokra. A színekre vonatkozó információk "részlegesen vándorolnak a memóriába", mint azt a francia szó is elárulja. SGML (Standard Generalized Markup Language) Szabványos jelölő nyelv elektronikus bibliográfiai források belső szerkezetének leírására, beleértve az egyes elemeket jelölő címkék (tag–ek) definiálásának módját is; az SGML segítségével elvben bármilyen bibliográfiai forrás leírható, függetlenül az azt tároló és megjelenítő számítógépes környezettől. Sorozat Olyan időszaki kiadvány, amelyben minden részegységnek – a sorozat címén kívül – saját részcíme is van. A sorozat lehet számozott vagy számozatlan. A sorozaton belül az egyes részegységek lehetnek könyvek vagy időszaki kiadványok. 25
    • Sorozatcím A sorozat keretében megjelenő könyv címoldalán vagy előzékein közölt – a sorozat egészére vonatkozó – főcím. SVHS (Super VHS) A VHS–videorendszer egy technikailag jobb kivitelezése. A normál Video–8 rendszerrel összehasonlítva ennél a rendszernél is – mint a Hi–8-nál – jobb szalaganyag, megváltoztatott felvevőfrekvencia, finomabb videofejek és hasonló berendezések segítségével a képek felvétele során elérhető egy olyan magas minőség, ami csaknem megfelel a TV által befogott képek minőségének. Számítógépes optikai lemez Hordozható, nem hajlékony lemez, adatok optikai formában történő tárolására, amihez a lézer-technológiát használja. Optikai lemez például a CD–ROM (Compact Disc Read Only Memory), vagy a DVD (video disc), rendszerint 12 cm átmérővel. Számítógépes fájl Lásd: Adatfájl ; Programfájl Számozási adat Az időszaki kiadvány részegységeinek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés. A számozási adat lehet sorszám (évfolyamszám, kötetszám, füzetszám, betű vagy egyéb jel), továbbá a hozzá tartozó megnevezés, illetve kelet. Nem minősül számozási adatnak az egyes részegységek fizikai tagolódásának jelölése. Szerkesztő Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmának összeállítója, illetve aki/amely e tartalomért felelős. Szerző Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a könyv szellemi tartalmának alkotója, és aki/amely e tartalomért elsõsorban felelős. Szerzői funkciók A szerző (a szellemi tartalom létrehozója) és a közreműködők Szerzőségi adat A könyvvel kapcsolatos azonos szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adat. Egyetlen szerzőségi adatnak minősülnek az eltérő szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok, ha az ilyen közlések egy nyelvtani szerkezetet alkotnak. Ebben az esetben a szerzőségi adat több elemből tevődik össze. (L. még: szerzői funkciók). Szerzőségi közlés A leírásban közölt szerzőségi adatok összessége. Szoftver Meghatározott célra szolgáló programok összessége. Szövegelhagyás A cím valamely részének vagy a szerzőségi adatból a név szövegkörnyezetének az elhagyása. Távoli elérés A fájl elérésének módja abban az esetben, amikor a felhasználónak nem áll rendelkezésére a kézzel fogható fizikai hordozó. A mikroszámítógépek merevlemezei is ide tartoznak. Lásd még: Helyi elérés 26
    • Teljes leírás A leírás olyan változata, amely a leírás számára előírt valamennyi adatot tartalmazza. Szabályai az azonos típusú adatok és adatelemek felsorolását csak kivételesen korlátozzák. Teljes szövegű bibliográfiai forrás Olyan számítógépes információbibliográfiai forrás, amely a bibliográfiai forrás(ok) teljes szövegét elérhetően tartalmazza. Terjesztő A bibliográfiai forrást forgalomba hozó természetes vagy jogi személy. Több egységben megjelent elektronikus bibliográfiai forrás Olyan eseti megjelenésű elektronikus bibliográfiai forrás, amely több, összetartozó, előre meghatározott számú egységben jelenik meg. Az egyes egységeknek saját Címük és szerzőségi közlésük lehet, tartalmilag egy vagy több műből állhatnak Típusjelölő kifejezés Az a kifejezés, amivel megnevezi a leírás tárgyának bibliográfiai forrástípusát, vagy a hordozót. Többlépcsős leírás A többkötetes könyvről készített olyan szerkezetű leírás, amelyben a közös címre, majd a kötetcímre vonatkozó adatokat külön adatcsoportok tartalmazzák. Transzliteráció Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer minden betűjének a másik írásrendszerben mindig ugyanazon betű felel meg. Transzszkripció Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer betűinek a másik írásrendszerben hangzásuk szerinti betű felel meg. True color 24 bites színmélység (16,7 millió szín). UAP (Universal Availability of Publications) Kiadványok egyetemes hozzáférhetősége. UBC Universal Bibliographic Control Újság Lásd: Elektronikus időszaki kiadvány Uniform Resource Locator Lásd: URL Uniform Resource Name Lásd: URN Update Lásd: Frissítés URL (Uniform Resource Locator = egységes helymeghatározó) Szabványos jelölésrendszer különböző típusú (Web, gopher, newsgroup, ftp, stb.) Internet információbibliográfiai források helyének és típusának meghatározására. Az URL a bibliográfiai forrás típusát, a szolgáltató gép (a szolgáltató) nevét (domain név), és esetleg egy állomány vagy alkönyvtár elérési útvonalát tartalmazza. 27
    • URN (Uniform Resource Name = egységes helymegnevezés) Számítógépes program által generált szabványos azonosító kód, amely alkalmas a hálózaton megjelenő elektronikus bibliográfiai források egyértelmű azonosítására, és amely magába foglalja a bibliográfiai források egyéb azonosítóit (ISBN, ISSN, DOI stb.). Vagylagos cím A főcím második része, amelyet „vagy” kötőszó, illetve ennek különböző nyelvű változatai kapcsolnak a cím első részéhez. Változat Lásd: Verzió Verzió A kiadás rokon fogalma, amely kisebb-nagyobb kiadási eltérésekre utal. VGA (Video Graphics Adapter) Korlátozott felbontóképességű (640x480 képpont) grafikus képemyők szabványa. Video-8 A VHS-videorendszer konkurrense; kisebb kazettákkal és szalagokkal (8 mm) működik. A Video-8 különösen a Camcorder és a hordozható videorendszerek körében terjedt el, amivel a kazetták sokkal kézreállóbbak, mint a VHS-rendszernél. White-book A Sony, a Philips, a JVC és a Matsushita által 1993-ben kidolgozott szabvány optikai adathordozó, a 120 mm átmérűjű CD-Video (CD-V) leírására. Lásd még: Red-book; Yellow-book; Orange-book Videókártya Mozgóképek megtekintését lehetővé tevő, a számítógépbe helyezett kártya. Web-lap Egy Web-területen lévő hipertext bibliográfiai forrás egy lapja. Web-terület: valamely intézmény vagy személy által készített és ilyenként meghatározott, önálló domain néven (például oszk.hu) azonosított, önálló egységnek tekinthető információk és szolgáltatások a WWW–n. WWW (World Wide Web = Világháló): hipertext (illetve hipermédia) kapcsolatokra épülő, kliens–szerver elven működő hálózati szolgáltatás, amely szöveges vagy multimédia információk terjesztésére, illetve a hálózati információbibliográfiai források böngészésére szolgál. Yellow-book A Sony, a Philips, a JVC és a Matsushita által 1994-ben kidolgozott szabvány a 120 mm és 80 mm átmérűjű CD–ROM és a CD–ROM /XA leírására. Lásd még: White-book; Red-book; Orange-book 28
    • 29
    • 1. lecke Bibliográfiai forrástipológia Ebből a leckéből megismerheti az elektronikus bibliográfiai források jellemzőit, lehetséges csoportosításukat, felosztásukat. Ismereteket nyújt a fizikai hordozók felismeréséhez, amire a bibliográfiai leírás 7. adatcsoportjának elkészítésekor szüksége lesz. A lecke tartalma: 1.1 A könyvtár a digitális korban 1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának az átértékelődése 1.3 Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és típusai 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói 1.4.1 Bridge Disc 1.4.2 CD–DA (Compact Disc Digital Audio) 1.4.3 CD–I (Compact Disc Interactive) 1.4.4 CD–R (CD Recordable) 14.5 CD–ROM (Compact Disc Read Only Memory) 14.6 CDV (Compact Disc Video) 1.4.7 DVC (Digital Video Casette) 1.4.8 DVD 1.4.9 DVI (Digital Video Interactive) 1.4.10 Foto-CD 1.4.11 Hajlékony lemez 1.4.12 Video-CD Feladatok 30
    • 1.1 A könyvtár a digitális korban A digitális korban átértékelődik a könyvtár fogalma. Míg a hagyományos könyvtárfelfogás a bibliográfiai forrás fizikai birtoklására helyezte a hangsúlyt, mára ez áthelyeződött az információ elérhetővé tételére, ami a könyvtárak hálózati információközvetítő szerepének a hangsúlyozását, a falak nélküli könyvtár elfogadottá válását vonja maga után. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felhasználó számára biztosítani kell a megfelelő bibliográfiai forrás és szolgáltatás megtalálását, amihez azonos eszközökkel elérhető elosztott szolgáltatásokra, a gyűjtemények hipermédia feldolgozására van szükség. A multimédia tartalom mindennapos követelménnyé válik. A könyvtár állományának egyre jelentősebb részét képezik tehát az elektronikus úton elérhető tartalmak, amelyeket éppúgy szolgáltatnia kell, mint a hagyományos bibliográfiai forrásokat. A megfelelő szolgáltatás előfeltétele ezeknek az elektronikus bibliográfiai forrásoknak a könyvtári feldolgozása. A katalógus fogalmának az átértékelődése A hagyományos katalógus funkciója, hogy tájékoztasson egy adott könyvtár állományáról, elvezessen az ott megtalálható bibliográfiai forrásokhoz. Ez a katalógus a bibliográfiai forrás adatain kívül ezért csak a helyileg tárolt bibliográfiai források fizikai értelemben vett lelőhelyéről ad információt. A hálózati bibliográfiai forrásokat is szolgáltató falak nélküli könyvtár katalógusa ezzel szemben elérhetést biztosít mind a helyben tárolt, mind a hálózaton elérhető (tehát fizikailag valahol máshol tárolt) anyagokhoz. Ez azt is jelenti, hogy már nemcsak az információ lelőhelyének adatait adja meg, hanem magához az elektronikusan tárolt információhoz való hozzáférést is biztosítja. Magát az információt szolgáltatja, nemcsak a lelőhelyet. A katalógus fogalmának az átértékelése tehát azt jelenti, hogy a saját állományról nyújtott bibliográfiai adatszolgáltatás kibővül a nemcsak saját állományból elérhető teljes szövegű információ szolgáltatásával. A felhasználó kétféle bibliográfiai forrással fog találkozni:  azok a bibliográfiai források, amelyek eléréséhez a katalógus csak a lelőhely-adatokat adja meg, és  azok a bibliográfiai források, amelyek linkeken keresztül közvetlenül elérhetők. A katalógus fogalma más szempontból nem változik, továbbra is az a feladata, hogy formai és tartalmi szempontból rendszerezett információt szolgáltasson egy meghatározott felhasználói kör számára. A katalógus tehát továbbra is a könyvtár gyűjtőkörének a függvénye marad. A hálózaton elérhető bibliográfiai források közül is csak azokat fogja a könyvtár katalogizálni, amelyek beletartoznak a gyűjtőkörébe. Ezek általában azok az eszközök, amelyek  a helyi felhasználók számára fontos kutatási anyagok,  amelyekkel a tájékoztató szolgáltatások fejleszthetők,  amelyek a könyvtárosok készségeit és tudását fejlesztik. 31
    • 1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának az átértékelődése Az elektronikus hozzáférésű bibliográfiai forrásoknak vannak olyan sajátosságaik, amelyek az elérhetőséget, megfoghatóságot illetően jelentősen eltérnek a nyomtatott bibliográfiai forrásokétól. Például: A nyomtatott könyv mindig egyedi, befejezett, változtathatatlan, kezelése lineáris. Ha ugyanazon mű akár változatlan formában is, de újabb kiadásban megjelenik, az egy újabb bibliográfiai forrásnak számít, új leírás készül róla. A példány egyúttal fizikai egységet is jelent. Ezzel szemben az elektronikus bibliográfiai forrás képlékeny, változtatható, a különböző bibliográfiai források linkekkel összekapcsolhatók, fizikai, de nem szerzői jogi értelemben korlátlanul másolhatók. A példány sem olyan egyértelmű, mint a nyomtatott könyv esetében, mert magát a bibliográfiai forrást egyidejűleg több felhasználó is elérheti és használhatja. Alaposan át kell tehát gondolni, hogy elektronikus környezetben mit is értünk bibliográfiai forrás alatt, és mi a célja a feldolgozó munkának. A feldolgozó munka célja bibliográfiai forrástípustól függetlenül mindig a bibliográfiai kontroll megvalósítása. Célja annak ellenőrzése, számbavétele, hogy egy bizonyos felhasználói kör számára milyen rögzített szellemi tartalmak állnak rendelkezésre ország- és nyelvi határoktól függetlenül, vagy egy meghatározott más szempont – például nyelvi, földrajzi határ, téma, stb. – szerinti gyűjtőkörben milyen bibliográfiai források jelentek meg. Az elektronikus bibliográfiai forrás képlékenysége miatt éppen a bibliográfiai kontroll szempontjából tűnik problematikusnak. A bibliográfiai forrást a fogalom meghatározásakor megközelíthetjük  a bibliográfiai forrás, mint tárgyi valóság oldaláról, és megközelíthetjük  a tárgyi valóságban rejlő információ oldaláról. Ha a bibliográfiai forrást a tárgyai valóság oldaláról közelítjük meg, azt egy homogén, egyetlen fizikai tulajdonságként értelmezzük, aminek például állandó oldalszáma, gerincmérete van, lineáris tartalommal bír, amit egy vagy több szerző alkotott. E megközelítés szerint a bibliográfiai forrás például könyv, kotta, időszaki kiadvány, stb. Ezek a bibliográfiai források a maguk fizikai valóságában alkotnak gyűjteményt, amit vagy tematikusan, vagy bibliográfiai forrástípusok szerint rendeznek. A tárgyi valóság oldaláról megközelített bibliográfiai forrás egyedi és állandó. Ha a bibliográfiai forrást az információ oldaláról közelítjük meg, azt látjuk, hogy az információ nem csupán valamely kézzel fogható, a maga fizikai valóságában létező bibliográfiai forrásban jelenhet meg, hanem olyan heterogén bibliográfiai forrásban is, amelyben az információk hiperlinkekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az elektronikus bibliográfiai forrást maga a felhasználó is manipulálhatja, összekapcsolhat bibliográfiai forrásokat vagy azok részeit, és ebből kifolyólag új bibliográfiai forrást hozhat létre. Ez a lehetőség már szerzői jogi kérdéseket is felvet, nevezetesen azt, hogy ki a szerzői jog tulajdonosa a manipulált, ezáltal új 32
    • bibliográfiai forrás esetén. A bibliográfiai forrás ebben az esetben is egyedi marad, de nem állandó. Az elektronikus bibliográfiai forrás legfontosabb jellemzője tehát a digitálisan kódolt tartalom, amely  vagy valamilyen fizikai hordozón jelenik meg, és ekkor használatához számítógéphez illesztett periféria (lemezmeghajtó) szükséges, vagy  távoli elérésű bibliográfiai forrás, amikor a fizikai hordozót máshol tárolják. Az elektronikus bibliográfiai forrás leírásakor a bibliográfiai kontroll megvalósítása érdekében tehát információt kell nyújtani a leírás tárgyához kapcsolódó olyan jellemzőkről, mint például hipertext, linkek, web oldalak, verziók, megjelenítési formátumok, navigációs lehetőségek, stb. 1.3 Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és típusai Az információ rögzítésének módja számos bibliográfiai forrástípust eredményezett. E bibliográfiai forrástípusoknak saját, egyedi vonásai lettek, amelyek csak arra a bibliográfiai forrástípusra jellemzőek, és megkülönböztetik a többitől. Az alábbi táblázatban a nyomtatott és az elektronikus bibliográfiai források főbb típusainak a felsorolását látja. Eddigi ismeretei alapján próbáljon meg bibliográfiai forrástípusonként olyan jellemzőket összegyűjteni, amelyek csak arra a típusra jellemzők. A nyomtatott bibliográfiai források Az elektronikus bibliográfiai források típusai típusai  Könyv  Program  Időszaki kiadvány  Adat típusú bibliográfiai forrás  Kotta  Online szolgáltatás  Képi bibliográfiai források A fenti táblázatba foglalt típusok mindegyikét tovább lehet osztani, így például az időszaki kiadvány lehet hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat; a kotta lehet partitúra, szólam, stb. Az elektronikus bibliográfiai források típusai közül az adatbibliográfiai forrás az, amelyik a hagyományos bibliográfiai forrástípusok mindegyikét is magában foglalja. Például az elektronikus adatbibliográfiai forrás is lehet időszakos megjelenésű, lehet szöveg, kép, hangzó anyag és mindezek együttese is. A számítógép megjelenésének egyenes következménye volt egy olyan új bibliográfiai forrástípus megjelenése, amelynek használatához számítógépre van szükség, mert tartalma digitálisan kódolt. Ennek a tartalomnak az elérése kétféle módon történhet: 1. vagy úgy, hogy a felhasználó maga helyezi be személyi számítógépébe e tartalom fizikai hordozóját, például a CD–ROM-ot, 2. vagy úgy, hogy hálózaton keresztül éri el. Ennek legtipikusabb esete az interneten keresztül elérhető bibliográfiai forrás. 33
    • Az első esetben helyi hozzáférésű, a második esetben távoli hozzáférésű bibliográfiai forrásról beszélünk. Az elektronikus bibliográfiai forrásokat a megjelenés gyakorisága szerint is csoportosíthatjuk, eszerint lehetnek  eseti megjelenésű bibliográfiai források, amelyek egy vagy több fizikai egységből is állhatnak, de ezek az egységek befejezett egészként jelennek meg, mint például az egy- vagy többkötetes könyv,  időszakos megjelenésűek, mint például az elektronikus újságok, hírlevelek. Az elektronikus bibliográfiai forrás három nagy típusra osztható: 1. Program, amely lehet  alkalmazói program,  adatbáziskezelő program,  biztonsági program,  CAD program,  játékprogram,  grafikai program,  kiadványszerkesztő program,  programnyelv,  szövegszerkesztő program,  táblázatkezelő program,  zenei program,  rendszerprogram,  keresőprogram,  operációs rendszerprogram,  programozási nyelv program,  segédprogram,  vírusirtó program. 2. Online, vagy offline formában elérhető elektronikus adatforrás, úgymint  ábrázolás,  betűkészlet,  bibliográfiai adatbázis,  felmérési adat,  folyóirat (időszaki kiadvány),  hangzó anyag,  hírlevél (időszaki kiadvány),  interaktív multimédia,  játék,  kartográfiai anyag,  kép,  kotta,  kutatási jelentés,  napilap (időszaki kiadvány),  népszámlálási adat,  szöveg,  szöveges adatbázis,  térkép. 34
    • Ezeknek a bibliográfiai forrásoknak lehet nyomtatott változatuk is. Az elektronikus változat mind helyi, mind távoli elérésű egyaránt lehet. A programok csak elektronikusan érhetők el. 3. Az online szolgáltatás, mint elektronikus bibliográfiai forrás külön kategóriát képvisel. Lehet nyilvános, de lehet csak egy bizonyos felhasználói kör számára hozzáférhető. 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói A fizikai hordozó csak a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrás esetében értelmezhető! A nem papír alapú hordozók különböző fajtái más-más forrás tárolására alkalmasak, tehát nem a hordozó anyag önmagában, hanem a hordozott forrással együtt dönti el, hogy elektronikus bibliográfiai forrásnak számít-e, vagy sem. (Például a papír, mint hordozó anyag önmagában még nem dönti el, hogy a dokumentum könyv-e, vagy időszaki kiadvány). De igaz ez a megállapítás a hálózati dokumentumokra is, mert Ügyeljen arra, hogy ne keverje össze az elektronikus bibliográfiai forrást magával a hordozóval! Például: Az Encarta’ 95 című elektronikus bibliográfiai forrás típusa interaktív multimédia, műfaja enciklopédia, a mű fizikai hordozója pedig CD–ROM. Leggyakrabban az alábbi hordozók fordulnak elő: 1.4.1 Bridge Disc Olyan CD–ROM/XA formátumú lemez, amely audio és vizuális adatokat egyaránt tartalmaz, és mind PC CD–ROM meghajtón, mind CD–I meghajtón lejátszható, de a PC–n történő lejátszáshoz speciális program szükséges. Ilyen bridge disc a Foto CD, a Video CD, vagy a Karaoke CD. 1.4.2 CD–DA (Compact Disc Digital Audio) Az audio CD (CD–DA, Compact Disc Digital Audio) leírását a Philips és a Sony cégek 1982–ben jelentették meg a Red-book-ban, és ezzel elkezdődött a színes könyvek korszaka. A CD eredetileg hanghordozónak készült. A számítógépes fejlesztők és piackutatók azonban hamarosan rájöttek, hogy nemcsak hangadatok rögzíthetők digitálisan, hanem számítógépes adatok is. Így hozták létre 1984-ben az első CD– ROM-ot. Az adattárolás megoldása után az eredeti típust CD–DA-nak nevezték el. 35
    • Csaknem minden ma megvásárolható zenei anyaghoz ilyen formátumú lemezeken juthatunk hozzá. Az adathordozó felülete hangsávokra (track) oszlik, amelyeket rendszerint 2 másodperc szünet választja el egymástól. A hangsávok hangkódolási formátuma azonos a Windows Wave file-formátuméval. A CD–DA 72 percnyi műsor rögzítésére képes. Hagyományos CD lejátszókon, CD–I és CD–ROM meghajtókon is lejátszható. (A hagyományos CD–lejátszó azonban nem képes értelmezni sem a CD–I-t, sem a CD–ROM-ot.) 1.4.3 CD–I (Compact Disc Interactive) Interaktív optikai lemez, ami álló- és mozgókép rögzítésére egyaránt alkalmas. Ez volt az első olyan technológia, amelynek segítségével CD méretű korongra másoltak mozifilmeket. A kép és a hang azonban rossz minőségű volt, így nem terjedt el annyira, mint a DVD. 1.4.4 CD–R (CD Recordable) Egyszer írható, és többször olvasható optikai lemez. A felvitt adatok nem törölhetők, nem módosíthatók. 14.5 CD–ROM (Compact Disc Read Only Memory) Kb. 600 MB adatot rekordok, állományok formájában tároló, 12 cm átmérőjű optikai lemez. CD–ROM meghajtókon audio CD is lejátszható, de az audio CD meghajtója a CD–ROM-ot nem tudja értelmezni. A CD lemezek bevezetősávja tartalmazza a lemez tartalomjegyzékét, a legutolsó sáv vége után pedig a zárókód található. Amikor a CD lejátszó ezt a kódot érzékeli automatikusan leállítja a lemezt. A CD–ROM-on hatékonyan tárolhatunk különböző típusú állományokat, melyek megváltoztatására nincs szükség. Az audio CD csak egyszeres sebességgel játszható le, a CD–ROM sebessége viszont igen gyorsan elérte a 24-48-szoros értéket. A CD– ROM és az audio CD között alapvetően két különbség van: 1. Mindkét rendszer szektorokra osztja a lemez felületét, de az audio CD esetén nincs jelentősége a szektor tartalmának. CD–ROM-nál a szektorban felhasználói és egyéb (vezérlő és hibajavító) adatok találhatók. Minden lemez legfeljebb 333 000 szektort tartalmazhat. 2. Az audio CD sáv (zeneszám) szervezésű, a CD–ROM-on az adatok állományokba szervezettek. Minden CD–ROM olvasásához szükség van állománykezelő rendszerre. A CD–ROM nem használhatja a szektor minden bájtját adattárolásra. Az audio CD viszont minden bájtot a hangadatok tárolására használ. A szektorban lévő első 12 bájt a szektorok elválasztására szolgáló szinkronizációs mintát tartalmaz. A szektor azonosítása a szinkronmintával és a szektor hosszával közösen történik. A következő négy bájt fejlécet alkot, amelyből 3 bájt időadatot, az utolsó pedig szektormódot határoz meg. A fejlécben lévő információ lehetővé teszi a számítógép számára, hogy azonosítsa az olvasott szektort. Az egyszeres sebességű CD–ROM másodpercenként 75 szektort olvas be. A számítógép sokkal érzékenyebb, mint az emberi fül. A számítógépes programban egy hiányzó bit a program összeomlását okozhatja, míg a 36
    • zenében egy hiányzó bitet valószínűleg nem is hallunk. A szektor logikai blokkokra tagolható. A hangadatok nem javítható hibája jellemzően egy rövid, szinte alig hallható kattanásként jelentkezik. Ezzel szemben az adat CD nem javítható hibája az egész lemezt használhatatlanná teszi. Ezzel kész a felírandó blokk, melyben 588 csatornabit található A CD–ROM-lejátszó hibaérzékelő és javító rendszere nagyon erős, a CD-lemez gyártóknak komoly figyelmet kell fordítaniuk a lemez minőségére, hogy a keletkező hibák ne haladják meg a hibajavító rendszer teljesítőképességét. A tipikus CD hibajavító rendszer kétszer két jelet ad ki a hibákkal kapcsolatban. 14.6 CDV (Compact Disc Video) Ötpercnyi videókép, és 20 perc hanganyag tárolására alkalmas optikai lemez. A videókép miatt lejátszásához speciális eszközre van szükség. 1.4.7 DVC (Digital Video Casette) Digitális videokazetta. 1.4.8 DVD (Digital Video Disc, illetve Digital Versatile Disc) A mozgóképek és a mozifilmek számítógépes és házi lejátszásának az igénye indította el egy új, nagy kapacitású hordozó kifejlesztésének a munkálatait az 1990– es évek első felében. Olyan médiát kerestek, amely a VHS formátumnál jobb minőségű, és hosszabb játékidejű felvételek rögzítését teszi lehetővé. A Hitachi, a Matsushita, a Mitsubishi, a Philips, a Pioneer, a Sony, a Thomson, a Time Warner, a Toshiba és a JVC 1995–ben konzorciumot alkottak az új adathordozó gyártására, és megállapodtak abban, hogy az új optikai tároló neve DVD legyen. A DVD tehát fantázianév, ami két jelentést is hordoz. Kezdetben Digital Video Disc-nek nevezték, később a Digital Versatile Disc (sokoldalú digitális lemez) használata terjedt el. Fejlesztése most is folyik, a család elemeinek szabványosítása jelenleg is tart. A DVD rendszer felülről kompatibilis a létező CD–DA és CD–ROM- lemezekkel, amelyek olvasását vagy kettős fókuszú optikai rendszerrel, vagy külön olvasólézerrel oldják meg. A DVD-meghajtók 1997. júniusától a CD–R lemezeket is tudják olvasni. A DVD lemez külsőre nagyon hasonlít a CD-lemezhez. Tárolási kapacitása azonban – az oldalak és a tárolási rétegek számától függően – 7–25-szöröse a megszokott értékeknek. A kétrétegű, kétoldalas univerzális optikai lemez 16 GB adat tárolására alkalmas. Egy DVD lemezen kilencórányi kitűnő minőségű videó és többcsatornás térhatású hang, interaktív számítógépes programok, vagy 30 órányi CD minőségű zene tárolható. Különbség van a DVD–Video és a DVD–ROM között. DVD-nek gyakran a DVD–Video-t nevezik. Ez utóbbi csak videót tartalmaz, és televizióhoz kapcsolt DVD lejátszóban játszható le. A DVD–ROM számítógépes adatokat tartalmaz, és a számítógéphez csatlakoztatott DVD–ROM lejátszóban olvasható. A különbség az audio-CD és a CD–ROM közti különbséghez hasonlítható. A DVD–ROM meghajtót tartalmazó újabb számítógépek a DVD–Video lejátszására is képesek. 37
    • A lézersugárral olvasott digitális információt a spirál alakba rendezett mikroszkopikus méretű mélyedések és kitüremkedések hordozzák a lemezen. A több réteg olvasásához eltérő hullámhosszú lézert alkalmaznak. Míg egy CD kapacitása kb. 0,67 gigabájt, addig egy DVD–5 (egyoldalú, egyrétegű) kapacitása kb. 4,38 gigabájt. Ez 133 perc kitűnő minőségű mozgókép és hang tárolására elég. A DVD– 5–ön kívül még három formátum létezik: DVD–9, amely egyoldalú, kétrétegű lemez 7,95 gigabájt kapacitással. A DVD–10, amely kétoldalú, egyrétegű lemez, 8,75 gigabájt kapacitással. A DVD–18 lemez, amely kétoldalú, kétrétegű, 15,9 gigabájt kapacitással. Az alapvető fizikai különbség a lemezek között, hogy a DVD-lemez mindig két 0,6 mm vastagságú lemezből összeragasztással készül, és mindkét oldalon tárolhat adatokat. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a lemez mindkét oldalán két felvételi réteg alakítható ki. A DVD olyan funkciókkal is rendelkezik, amelyeket a hagyományos szalagon tárolt filmek nem tettek lehetővé. Például a DVD lemezen tárolt film bármelyik pontjától lejátszható, szüneteltethető a lejátszás, lassítva vagy gyorsítva játszható le, vagy a képkockák kimerevíthetők. Az is lehetséges, hogy a néző a film főszereplőjévé váljék, vagy tetszése szerint megváltoztassa a történet végét. A lejátszás jelszóval védhető, amivel megakadályozható, hogy a gyerekek megnézzék a nem nekik készült, korhatáros filmeket. Mivel a DVD óriási tárolókapacitással rendelkezik, lehetővé vált, hogy ugyanazt a filmet többféle verzióban, nyolc különböző szinkronban tárolja. A DVD hang PCM, MPEG–2 vagy Dolby Digital típusú lehet. A régiókódok A filmstúdiók a DVD szabványba épített régiókódokkal ellenőrzik a filmek külföldi terjesztését. Minden lejátszó számára meghatározzák az eladás helyének (földrajzi régiójának) a kódját, így tehát maga a lejátszó akadályozza meg, hogy a lemez a meghatározott földrajzi régión kívül lejátszható legyen. A kódok használata nem kötelező, a lemezkészítők döntik el, hogy élnek–e ezzel a lehetőséggel vagy sem. Az olyan lemezek tehát, amelyek nem tartalmaznak régiókódot, bármelyik országban lejátszhatók. 1. Észak-Amerika 2. Japán, Európa, Dél-Afrika, Közel-Kelet (Egyiptom is) 3. Délkelet-Ázsia, Kelet-Ázsia (Hongkong is) 4. Ausztrália, Új-Zéland, Csendes-óceáni szigetek, Közép- és Dél-Amerika, Karib-szigetek 5. Korábbi Szovjetunió, Indiai félsziget, Afrika (Észak-Korea és Mongólia is) 6. Kína 7. Foglalt 8. Különleges helyek, mint például repülőgépek, óceánjárók, stb. Szimbólumok A régiójel szimbóluma a pici földgömb, rajta számmal. Ez azt jelzi, hogy hányas régióban játszható le a lemez. Feltüntetik az alkalmazott hangrendszert (MPEG, Dolby Digital, stb). A többnyelvű lemezeknél nem mindegyik nyelven van többféle minőségű hangsáv, és többnyire az elsődleges nyelv legjobb minőségű sávtípusát jelölik meg a dobozon. 38
    • Ikon jelzi a tévé (PAL vagy NTSC), az esetleges Macrovision védelmet, és a képarányt A lemez kialakítására vonatkozó információkat az alábbi rövidítésekkel jelzik: SS-SL (Single Side, Single Layer): egyoldalas, egyrétegű, (DVD-5). SS-DL (Single Side, Dual Layer): egyoldalas, kétrétegű, (DVD-9). SS-RSDL (Single Side, Reverse-Spiral Dual Layer): egyoldalas, kétrétegű. DS-SL (Dual Side, Single Layer): kétoldalas, egyrétegű, (DVD-10). DS-DL (Dual Side, Dual Layer): kétoldalas, kétrétegű, (DVD-17). DS-RSDL (Dual Side, Reverse-Spiral Dual Layer): kétoldalas, kétrétegű. A DVD-k fajtái:  DVD–Video (mozgóképek tárolására)  DVD–Audio (hang tárolására)  DVD–ROM (adatok tárolására)  DVD–RAM (adat, közvetlen (direkt) elérésű)  DVD-R és DVD-RW (adat; az R egyszer írható [recordable], az RW újraírható [rewritable])  DVD+R és DVD+RW (fenti kettőhöz hasonló, azokkal rivalizáló formátum) 1.4.9 DVI (Digital Video Interactive) A tömörített, digitalizált videorészletek számítógépen történő lejátszására szolgál. A lejátszáshoz szükség van egy speciális DVI–kompatibilis videokártyára. 1.4.10 Foto-CD Kompakt lemez, amely 35 mm-es színes diaképeket vagy negatív fényképeket tárol digitalizált fomában. Használatához "multi–session" elnevezésű CD–ROM lejátszó szükséges, amely a lemezre nem egyidőben felvitt képek megjelenítésére is alkalmas. 1.4.11 Hajlékony lemez Hordozható, hajlékony mágneslemez, amelyikre a számítógépes fájlok írhatók, illetve onnan olvashatók. Diskette néven is ismert. 1.4.12 Video-CD MPEG-1 formátumú filmet tartalmazó lemez, amely lejátszható számítógépeken, asztali CD-I lejátszókon, valamint Video-CD berendezéseken. Közel azonos a minősége a VHS-sel, és alkalmazható a sztereo hangformátum is. 39
    • Feladatok 1. Gondolja végig, hogy eddigi tanulmányai, vagy előzetes ismeretei alapján milyen  szövegszerkesztő programot,  táblázatkezelő programot,  keresőprogramot,  operációs rendszerprogramot,  vírusirtó programot tudna felsorolni! 2. Látogasson el a http://www.irodalmiakademia.hu, vagy a http://www.pim.hu/object.d8f182da-fdfa-45ba-914f-2688ce822346.ivy web-oldalra, keresse meg Esterházy Péter Harmonia caelestis című művét és gondolja végig, milyen adatokra van szükség ahhoz, hogy ezt a művet távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrás formában meg lehessen találni! Az adatokat hasonlítsa össze a könyvek azonosításához szükséges adatok körével! Mit tapasztal? 3. Eddigi ismeretei alapján állapítsa meg, a könyvek bibliográfiai leírásához képest milyen eltéréseket tapasztal az elektronikus bibliográfiai forrás alábbi lerásaiban? Révai nagy lexikona [elektronikus dok]. – Frissített változat. – Szöveg és képek . – Budapest : Cyberstone, cop. 1996. – 4 CD-ROM ; 12 cm Főcím a 4., indító lemez címképernyőjéről. – Működési követelmények: 486 DX2 66 Mhz ; 4 MB RAM ; 30MB HDD ; 2x CD-ROM ; 512 Kb ; VGA kártya ; egér ; DOS vagy Windows. – Papírtokban : ár nélkül. – Eredeti nyomtatott kiadása: Budapest : Révai, 1911-1935 Hatályos magyar törvény- és jogszabálygyűjtemény [elektronikus dok.]. – Szöveges adatbázis. – Budapest : Argenta, cop. 1994. – 1 floppy ; 14 cm Főcím a címképernyőről. – Működési követelmények: 386 SX CPU ; 5.25" floppy meghajtó ; MS- DOS Filmkultúra [elektronikus dok.] : a Magyar Filmintézet magazinja = the digizine of the Hungarian Filminstitute. – Folyóirat. 1996- . – Budapest : M. Filmint. : NIIF, 1996 Rendszertelenül. – Előbb: Filmkultúra [nyomtatott] = ISSN 0015-1580. – A hozzáférés módja: WWW URL: http://www.filmkultura.iif.hu ISSN 1418-8740 40
    • 2. lecke Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába Ebben a leckében a bibliográfiai leírás elkészítéséhez szükséges alapfogalmakról, a bibliográfiai leírás elkészítéséhez szükséges bibliográfiai forráshelyek értelmezéséről, azok figyelembevételének sorrendjéről lesz szó. A lecke tartalma: 2.1 Az elektronikus bibliográfiai források leírásának szabványai 2.2 Bibliográfiai egység – fizikai egység 2.3 Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus 2.2. A bibliográfiai adatok bibliográfiai forrásai 2.2.1 A bibliográfiai források figyelembevételének sorrendje 41
    • 2.1 Az elektronikus bibliográfiai források leírásának szabványai Az ISBD-t és a MARC-ot eredetileg nyomtatott bibliográfiai források leírására fejlesztették ki. Új médiumok megjelenésekor ez a probléma mindig felvetődik, így mind az ISBD, mind a MARC szabványok időről időre módosulnak. A számítógépek közötti kommunikációra és a bibliográfiai adatcserére a MARC a legelfogadottabb szabvány. Használatával lehetővé válik az osztott katalogizálás. Ez azt jelenti, hogy az együttműködésben részt vevő partnerek kölcsönösen átemelhetik egymás rekordjait (kiegészítve saját könyvtáruk adataival), megvalósítva ezzel az egyszeri feldolgozás, többszöri felhasználás elvét. Mivel mind a számítógépes fájl, mind a használatához szükséges technológia nagyon gyorsan változik, a fájlok leírásához szükséges szabványok is állandó módosításra szorulnak. Az IFLA 1990-ben jelentette meg a számítógépes fájlok leírására összeállított ISBD-t (ISBD CF : international standard bibliographic description for computer files), aminek 1994-ben megjelent második kiadásában az alcím számítógép-fájlokról elektronikus forrásokra (ER) módosult, és tartalma azóta is folyamatos módosítás alatt áll. Az ISBD/ER 1997-es kiadása alapján indult el Magyarországon az elektronikus bibliográfiai források adatfeldolgozására vonatkozó szabályzat kidolgozása, amit 2000-ben hagytak jóvá KSZ/2 Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat, Elektronikus dokumentumok címmel7. A szabályzat az ISBD/ER magyar változata. Bár ez a szabályzat nem tartalmaz előírásokat a részdokumentumok leírására, valamely elektronikus bibliográfiai forrásban közreadott részdokumentumról más szabályzatok alapján lehet analitikus bibliográfiai leírást készíteni. 2.2 Bibliográfiai egység – fizikai egység A leírás tárgya az a bibliográfiai forrás, amiről a leírás készül. Ezt más néven bibliográfiai egységnek nevezik. Hasonlítsuk össze ebből a szempontból a könyvet és az elektronikus bibliográfiai forrást. Többkötetes könyv esetén a bibliográfiai egység a többkötetes könyv valamelyik kötete, vagy köteteinek összessége. Előző esetben az egységként kezelt adathalmaz egy kötetnek valamennyi adata, a második esetben több kötet adatait kezelik egy bibliográfiai (de több fizikai) egységként. A bibliográfiai és a fizikai egység tehát két különböző fogalom. Ennek szem előtt tartása és értelmezése különösen fontos az elektronikus bibliográfiai források leírásakor, mert gyakran előfordul, hogy azok a bibliográfiai adatok, amelyek azonosítják a bibliográfiai forrást, több, különböző fajta hordozón (több fizikai egységen) fordulnak elő. Ezeknek a hordozóknak az egységes szemlélete teszi lehetővé, hogy a bibliográfiai forrásról a lehető legteljesebb adatokat lehessen leírni. Egy bibliográfiai egységet képez például egy CD–ROM összes belső és külső forráshelye, beleértve a tárolódoboz, és a mellékelt 7 KSZ/2 Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat. Elektronikus dokumentumok / közread. a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Bizottság ; [… kész. Berke Barnabásné] ; [közrem. Vajda Erik et al.]. – Budapest : OSZK, [post 2000]. – 93 p. 42
    • dokumentáció adatait is.(Lásd A bibliográfiai adatok bibliográfiai forrásai című fejezetet). A közvetlen elérésű elektronikus bibliográfiai forrás a megjelenés gyakoriságát illetően lehet  eseti megjelenésű, amikor előre meghatározzák a megjelenő forrrás fizikai hordozóinak a számát (hasonlóan a többkötetes könyv egy példányának darabszámához), vagy  időszakos megjelenésű, amikor előre nem határozzák meg a fizikai egységek számát (hasonlóan a nyomtatott időszaki kiadványokhoz). Ha az elektronikus bibliográfiai forrás távoli elérésű, a fizikai hordozó nem értelmezhető, helyette a bibliográfiai egység keretét a fájl adja. Eseti megjelenésű, távoli elérésű elektronikus bibliográfiai forrás egyetlen, vagy előre meghatározott számú fájlból áll. Időszakos megjelenésű, távoli elérésű elektronikus bibliográfiai forrás pedig több, előre nem meghatározott számú fájlból. 2.3 Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus Az adathordozók differenciálódásának következtében egyre gyakrabban fordul elő, hogy ugyanaz a mű többféle hordozón, többféle bibliográfiai forrástípusban jelenik meg. Például: Napilapoknak, folyóiratoknak van nyomtatott és elektronikus változatuk is, vagy mikrofilmen is hozzáférhetők. 43
    • Ezeknek a bibliográfiai forrásoknak a leírásakor azt kell szem előtt tartani, hogy a feldolgozó munka célja annak a bibliográfiai forrástípusnak az azonosítása és visszakereshetővé tétele, amelyet a kezében tart (elektronikus bibliográfiai forrás esetén az, amelyiket számítógépének a meghajtójába helyezett), vagy amelyik virtuálisan létezik, és a számítógép képernyőjén megjeleníthető. Ha tehát egy napilap nyomtatott példányát tartja a kezében, a leírás tárgya a nyomtatott bibliográfiai forrás, amelynek sajátosságait a számozás és a fizikai jellemzők adatcsoportban fejezi ki. A számozás adatcsoport fejezi ki a bibliográfiai forrás időszakosságát, a fizikai jellemzők pedig a bibliográfiai forrásra legjellemzőbb fizikai tulajdonságokat, mint például a darabszám, gerincméret, illusztráltság, stb. Ha viszont ugyanennek a napilapnak az elektronikus változata képezi a leírás tárgyát, akkor a leíráskor mind az elektronikus bibliográfiai források, mind az időszaki kiadványok leírási szabályzatát figyelembe kell venni. Például: Autó k2ttő használtautó katalógus [elektronikus dok.]. – Interaktív multimédia és időszaki kiadvány. [19]97– . – Budapest : Auto News : IDG : Com–Ser Kft. gond., [1996]– . – CD–ROM ; 12 cm Megjelenési gyakorisága ismeretlen. – Főcím a címképernyőről. – Működési követelmények: 486 DX2 66 Mhz; 4 MB RAM; 30MB HDD; 2x CD–ROM; egér; Windows . – Címváltozat: A2 autó k2ttő. – Autó 2 CD–ROM. – Használtautó katalógus. – Használtautó katalógus CD–ROM. – Bibliográfiai kapcsolat: Autó k2ttő. – Használtautó katalógus ISSN 1416–387X A leírás harmadik adatcsoportja a bibliográfiai forrástípus speciális adatait tartalmazza. (A fenti példában nem volt leírható adatelem a második adatcsoportban, ezért az nem szerepel a leírásban). Időszaki kiadványok esetében ezek a speciális adatok a számozásra, elektronikus bibliográfiai források esetében pedig a speciális típusra vonatkoznak. A fenti példában látható elektronikus bibliográfiai forrás olyan adatbibliográfiai forrás, amire egyaránt jellemző az, hogy interaktív multimédia, és az is, hogy periodikusan jelenik meg, tehát számozási adata is van. Ezért a harmadik adatcsoportban le kell írni  az elektronikus adatbibliográfiai forrás speciális típusának a megnevezéseit (interaktív multimédia és időszaki kiadvány), valamint  az időszaki kiadványok leírásakor szokásos számozási adatokat. Audio–CD-t viszont a hangfelvételek leírási szabályai szerint kell kezelni! Ha az elektronikus bibliográfiai forrás nem közöl a benne szereplő valamennyi műre vonatkozóan közös megjelenési és azonosító adato(ka)t (például. megjelenési helyet, kiadót, megjelenési évet, közös ISBN-t, ISSN-t), valamennyi műről önálló leírást kell készíteni. 2.2. A bibliográfiai adatok forrásai Az elektronikus bibliográfiai források leírásának szabályzata csupán a főforrást nevesíti. A könyveknél megszokott megengedett forrás fogalma elektronikus bibliográfiai forrás esetén nehezen lenne értelmezhető, ezért a szabályzat csak arra tér ki, hogy egyes adatok vonatkozásában mikor kell az adatot szögletes zárójelben leírni. Ezt a forrást azonban nem nevezi megengedettnek (azaz, sehogyan sem nevezi). 44
    • Nagyon fontos, hogy az alábbi esetekben pontos legyen a szóhasználat, mert bizonyos forráshelyek elnevezése más értelmű a könyveknél, és más értelmű az elektronikus bibliográfiai forrásoknál. Az elektronikus bibliográfiai források leírásakor használt belső forrás és külső forrás megnevezés mindig az adott elektronikus bibliográfiai forrással, illetve annak adathordozójával összefüggő fogalmat jelenti. A belső forráshelyen feltüntetett adatok csak akkor láthatók, ha az elektronikus bibliográfiai forrást számítógép segítségével futtatja. A külső forrást segédeszköz nélkül is látja, ha az adathordozót, vagy annak dobozát, kísérő dokumentációját a kezébe veszi. Mind a belső, mind a külső forrás főforrásnak minősül ugyan, de mindazok a helyek, amelyek a bibliográfiai forrástól fizikailag elválaszthatatlanok, előnyben részesülnek a többi forráshelyhez képest. Sőt a belső források ezen belül is prioritást élveznek. Az idegen forrás fogalma alá azok a forráshelyek tartoznak, amelyek függetlenek a leírás tárgyától. Például kézikönyvek, lexikonok, adatbázisok, stb., amelyekből a leírás egyes adatelemeit pontosabbá teheti, ha ezt a szabályzat megengedi. Idegen forrásból származó adatot mindig szögletes zárójelben [ ] kell leírni. A dokumentum azonosításához szükséges adatok tehát az elektronikus bibliográfiai forrás különböző helyein fordulhatnak elő. Ugyanazon bibliográfiai forrás különböző forráshelyei ráadásul más-más formában, alakban, adattartalommal tüntetik fel ugyanazokat az adatokat. Ezért rendkívül fontos a forrásszabályok ismerete és betartása! 2.2.1 A források figyelembevételének sorrendje Belső forrás A számítógép-fájl ún. „belső” forráshelyei minden más forrást megelőznek. Belső forráshely  a címképernyő,  a főmenü,  a fájlnevek listája, bár az esetek túlnyomó részében inkább csak a fájl méretének, és a létrehozás időpontjának a megállapításához használják. A belső forráshely valamennyi adat szempontjából főforrásnak minősül. Ha az adatok eltérő teljességgel szerepelnek a belső forrásokban, azt a bibliográfiai forráshelyet kell előnyben részesíteni, amelyik a legteljesebb adatokat nyújtja. Nem minden esetben van az egész bibliográfiai forrásra vonatkozó belső forráshely, viszont a bibliográfiai forrást alkotó különálló bibliográfiai részek rendelkeznek belső forráshellyel. Ebben az esetben a különálló részek belső forráshelyei egyetlen bibliográfiai forráshelyet alkotnak. Előfordul, hogy nincs belső forráshely, vagy azok adatai nem elégségesek. Ebben az esetben külső forrást is választhatunk az alábbi sorrend figyelembevételével. Külső forrás  a fizikai hordozóra rögzített címke, vagy külső felirat,  az elektronikus bibliográfiai forrás tárolója,  az elektronikus bibliográfiai forráshoz tartozó dokumentáció vagy egyéb melléklet. 45
    • A forráshelyek sorrendjében tehát elsőbbséget élveznek a bibliográfiai forrástól elválaszthatatlan helyek. Ezek közé tartozik a fizikai hordozóra rögzített címke is, és csak ezután következhet a doboz, illetve az egyéb mellékletek. Ha a tároló dobozban több elektronikus bibliográfiai forrás található, de a bibliográfiai források összességére vonatkozó közös főcím csak a dobozon szerepel, ezt kell figyelembe venni a bibliográfiai források cimkéin szereplő cím helyett. A bibliográfiai források figyelembevételének fenti sorrendje természetesen csak a közvetlen elérésű elektronikus bibliográfiai források esetében értelmezhető. Ez a sorrend azt is jelenti, hogy ezek a bibliográfiai források egyenrangúak, és valamennyi főforrásnak minősül. A belső és külső forrás egyaránt főforrásnak minősül, a forráshelyek sorrendje ezen belül értelmezendő! 46
    • CD–ROM belső és külső forráshelyei: címképernyő (belső forrás) információ menüpontból elérhető adatok lemezcímke felirata (külső forrás) nyomtatott melléklet (külső forrás)
    • Önellenőrző kérdések 1. Melyek az elektronikus bibliográfiai forrás  belső forráshelyei  külső forráshelyei? 2. Van-e külső forráshelye a távoli elérésű elektronikus bibliográfiai forrásnak? 3. Mi az idegen forrás? 4. Sorolja fel az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai forráshelyeinek figyelembevételi sorrendjét! 5. Van-e olyan eset, amikor az elektronikus bibliográfiai forrás főcímének megállapításakor előnyben részesíti a dobozon levő címet a cimkén levő címmel szemben? 6. Milyen nemzetközi és hazai szabályozás alapján készül az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírása? 48
    • 3. lecke A bibliográfiai leírás szerkezete A lecke tartalma: 3.1 A bibliográfiai leírás szintje 3.1 Az egy- és többlépcsős leírás 3.2 A bibliográfiai leírás felépítése 3.2.1 Adatcsoport – adat – adatelem 3.2.2. Az egyezményes jelek 3.2.3 Az adatok írásmódja a) Nagybetűk használata b) A számok írásmódja c) Téves adatok és sajtóhibák d) A leírás nyelve és írásrendszere d) A bibliográfiai adatokban előforduló szimbólumok Önellenőrző kérdések 49
    • 3.1 A bibliográfiai leírás szintje A leírás szintje attól függ, hogy milyen bibliográfiai egységet választ a leírás tárgyául. A leírás szintje lehet a) monografikus, b) összefoglaló, c) analitikus. 3.1 Az egy- és többlépcsős leírás A bibliográfiai leírás szerkezete lehet egylépcsős és többlépcsős. A leírás egy lépcsője azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrás egy egységének adatait egyszer nyoc (1x8) adatcsoportba rendezve írják le. Egy részegységből álló elektronikus bibliográfiai forrást értelemszerűen egy lépcsőben lehet leírni. Példa egyedi megjelenésű, egy részegységben megjelent, helyi hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrás leírására: Emlősállatok [elektronikus dok] = Mammals / írta Ujhelyi Péter ; fordította Merkl Ottó ; hangfelvétel Ország Mihály ; ... zene Mátrai Zsolt. – Interaktív multimédia. – Budapest : Kossuth, cop. 1998. – 1 CD-ROM ; 12 cm. – (Magyarország flórája és faunája) Főcím a címképernyőről. – Működési követel1nények: Minimális 486 DX4; 8 MB RAM; 65000 (high-color) színbeállítás; 4x CD-ROM; 16 bites hangkártya; egér; Windows 3.x. Ajánlott Pentium; 16 MB RAM; 16,7 millió (true-color) színbeállítás; 8x CD-ROM; Windows 95 ISBN 963-09-4404-3 papírtokban : 4990,-Ft Több részegységben megjelent elektronikus bibliográfiai forrást le lehet írni egylépcsősen, de le lehet írni többlépcsősen is. A nyoc adatcsoport képez egy bibliográfiai egységet. Mivel minden egység külön-külön és az egységek összessége is egy-egy önálló bibliográfiai egység, ha a több, vagy többféle hordozón megjelenő elektronikus bibliográfiai forrás adatait egy leírás keretében hordozónként rendezik annyiszor nyolc plusz egy adatcsoportba, ahány hordozó képezi a leírás tárgyát, többlépcsős leírás jön létre. Az első lépcső minden esetben a közös adatokat, míg a további lépcsők a részegységek saját adatait tartalmazzák. 50
    • Az összefoglaló szintű többlépcsős leírás szerkezete egynyelvű adatok, és egyidejű megjelenés esetén: Főcím [a forrástípus általános megnevezése] : egyéb címadat / az első közös szerzőségi adat ; a második és minden egyes további közös szerzőségi adat . – - Kiadásjelzés / az adott kiadás közös szerzőségi adata. – Az elektronikus forrástípus megnevezése. – A megjelenés helye : A kiadó neve, a megjelenés éve. – Az egységek száma ; méret. – (A sorozat főcíme, a sorozat ISSN-je). – Megjegyzés. – Megjegyzés A forrás közös ISBN-je csomagolás : a közös ár Az egység megjelölése, Az egység címe. – Az egység terjedelme Az egység ISBN-je Az egység megjelölése, Az egység címe. – Az egység terjedelme Az egység ISBN-je Az egység megjelölése, Az egység címe. – Az egység terjedelme Az egység ISBN-je Példák több egységben megjelent helyi hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrás többlépcsős leírására. Összefoglaló szintű többlépcsős, lezárt leírás: Budapest [elektronikus dok.]. – Interaktív multimédia. – Érd: NET-NET Informatikai és Multimédia Kft., 1998. – 2 db ; 12 cm Főcím a címképemyőrő. – Működési követelmények: 100 Mhz Pentium CPU; 16 MB RAM; video CD szoftveres lejátszó vagy hardvertámogatás; hangkártya; true color VGA kártya; 8x CD-ROM; egér; Win95. – Papírtokban: ár nélkül 1. – l CD-ROM. – Magyar, francia, angol és német nyelven. [2.], Budapesti anzix. – 1 videó CD Az összefoglaló szintű többlépcsős leírás szerkezete többnyelvű adatok, és az egységek különböző időben történt megjelenése esetén Főcím [a forrástípus általános megnevezése] = Párhuzamos cím. –Kiadásjelzés. – Az elektronikus forrástípus megnevezése. – A megjelenés helye: A kiadó neve, az elsőként megjelent rész megjelenésének éve- A forrás közös ISBN-je Az egység megjelölése, Az egység címe / az egység szerzőségi adata. – Az egység darabszáma és hordozójának megnevezése ; méret. – (A sorozat főcíme / a sorozat szerzőségi adata, a sorozat ISSN-je ; az egység sorozaton belüli száma.) Az egység ISBN-je csomagolás : az egység ára Az egység megjelölése, Az egység címe / az egység szerzőségi adata. – Az egység darabszáma és hordozójának megnevezése ; méret. – (A sorozat főcíme / a sorozat szerzőségi adata, a sorozat ISSN-je ; az egység sorozaton belüli száma.) Az egység ISBN-je csomagolás : az egység ára 51
    • Elméletileg minden lépcső nyolc adatcsoportból áll, gyakorlatilag azonban bármelyik lépcsőből elmaradhatnak azok az adatok, illetve adatcsoportok, amelyekkel kapcsolatban nincsenek leírható adatelemek. Ha egy leírás keretében a több hordozón megjelent elektronikus bibliográfiai forrásnak csak egy részegységét írják le, monografikus szintű leírásról beszélünk. Az adatokat ebben az esetben is el lehet rendezni több lépcsőben. Monografikus szintű, többlépcsős nyitott leírás: Explorer [elektronikus dok.] = Világjáró: angol oktató rajzfilm gyerekeknek / [publ. by] School for Foreign Languages. – Interaktív multimédia. – [Érd] : Idegen Nyelvek Iskolája, 1997- . – 12 cm Főcím a címképernyőről. – Működési követelmények: 100 Mhz Pentium CPU; 16 MB RAM; video CD szoftveres lejátszó vagy hardvertámogatás; hangkártya; true color VGA kártya; 8x CD- ROM; egér; Win95 ISBN 963-03- 7120-0 1.– 1 CD-ROM + installációs lemez. – Cop. 1997 ISBN 963-03-5398-9 papírtokban: 8910,-Ft Az adatokat el lehet rendezni úgy is, hogy valamennyi részegység adatait egyszer nyolc adatcsoportba rendezik. A bibliográfiai leírás ekkor egylépcsős: Explorer [elektronikus dok.] = Világjáró: angol oktató rajzfilm gyerekeknek / [publ. by] School for Foreign Languages.1. – Interaktív multimédia. – [Érd] : Idegen Nyelvek Iskolája, cop.1997 . – 1 CD-ROM ; 12 cm + installációs lemez Főcím a címképernyőről. – Működési követelmények: 100 Mhz Pentium CPU; 16 MB RAM; video CD szoftveres lejátszó vagy hardvertámogatás; hangkártya; true color VGA kártya; 8x CD- ROM; egér; Win95 ISBN 963-03- 7120-0 (közös). ISBN 963-03-5398-9 (1.) papírtokban: 8910,- Ft 52
    • 3.2 A bibliográfiai leírás felépítése 3.2.1 Adatcsoport – adat – adatelem A bibliográfiai forrás azonosítása bibliográfiai adatai segítségével történik. Ezeket az adatokat logikailag meghatározott adatcsoportokba rendezik. (A gépi feldolgozáskor adatmezőkbe, illetve almezőkbe sorolják). Az adatcsoportok adatokból, az adatok adatelemekből épülnek fel. A bibliográfiai leírás adatcsoportjai mindig azonos sorrendben követik egymást, azonban maga a leírás tárgya, a leírás tárgyának adatközlése és a bibliográfiai szint együttesen határozzák meg, hogy az adatcsoportokon belül milyen adatelemek milyen sorrendben írhatók le. Egyes adatok vagy adatcsoportok el is maradhatnak, ha a bibliográfiai forrás nem közöl leírható adatot. Az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai leírásának nyolc adatcsoportja: 1. Cím- és szerzőségi közlés 2. Kiadás 3. A bibliográfiai forrás speciális típusának adatai (a fájl típusa és terjedelme) 4. Megjelenés és terjesztés 5. Fizikai jellemzők 6. Sorozat 7. Megjegyzések 8. A hozzáférés adatai Az adatcsoportokat . – (pont–szóköz–gondolatjel–szóköz) egyezményes jel választja el egymástól. 3.2.2. Az egyezményes jelek A bibliográfiai leírásban az írásjelekhez hasonló egyezményes jeleket használnak, amelyekre az adatok nemzetközi értelmezhetősége miatt van szükség. Használatuk kötelező. Az különbözteti meg az írásjelektől, hogy az egyezményes jeleket szóköz előzi meg és szóköz követi, kivéve a pontot és a vesszőt. Az egyezményes jeleknek sajátos jelentésük és funkciójuk van: 1. Adatcsoport elválasztó funkciója van a . – (pont–szóköz–gondolatjel–szóköz) jelnek. 2. Kiegészítő információt közölnek az adatról. Ez akkor válik szükségessé, ha a leírt adat szövegéből elhagy bizonyos részeket vagy a bibliográfiai forrásban ugyan szereplő, de a leírási szabályok szerint kötelezően elhagyandó adatot hagy el. A szöveg– és az adatelhagyást jelölni kell: a) A szövegelhagyás jele a három pont. Akkor alkalmazzák, ha valamely adat szövegéből megengedett részt hagynak el. b) Az adatelhagyás jele  személynév elhagyásakor [et al.]8,  földrajzi név és testületi név elhagyásakor [etc.]9 8 et al. az “et alii” (és a többiek) latin kifejezés rövidítése. 9 etc. = et cetera (és a többi) 53
    • c) Az adat származási bibliográfiai forráshelyének jelölése megengedett bibliográfiai forrás használata esetén kötelező, jele a szögletes [ ] zárójel. 3. Az adatelemek típusának felismerését lehetővé tevő jelek. Ezek az egyezményes jelek mindig megelőzik az adatelemet, jelentésük adatcsoportonként változik. AZ ADATELEM TÍPUSÁT JELÖLŐ EGYEZMÉNYES JELEK Jel Jel neve A jelhez tartozó adatelem pontosvessző Az előzőleg leírthoz képest eltérő szerzőségi adat. ; Második és minden további megjelenési hely és nyomdaszékhely. Méret. Sorozati és alsorozati szám. pont Az alsorozat megjelölése vagy címe ; A második és minden további sorozat főcíme és az . azt megelőző kezdő kerek zárójel. Második és minden további ISBN. egyenlőségjel Párhuzamos cím és párhuzamos kötetcím. = Sorozat és alsorozat párhuzamos címe. vessző Azonos szerzőségi adatelem. , A megjelenés éve. A sorozat és alsorozat ISSN–je ; Alsorozati cím, ha alsorozati jelölő előzi meg. kettőspont Alcím és egyéb címadat. : A kiadó, a producer, a terjesztő neve. Sorozat és alsorozat alcíme és egyéb címadata. Ár. dőlt vonal Első szerzőségi adat. / kerek zárójel A melléklet saját terjedelmi adatai. () A sorozat teljes adatcsoportjának zárójelbe foglalása. ISBN–hez tartozó magyarázat. Árhoz tartozó magyarázat. + pluszjel vagy Melléklet vagy “és” jel  Nem tartozik egyezményes jel a főcímhez 3.2.3 Az adatok írásmódja a) Nagybetűk használata A bibliográfiai leírásban – függetlenül a bibliográfiai forrás közlésétől – az egyes szavakat csak az alábbi esetekben lehet nagybetűvel kezdeni:  Az adatcsoportok első szavai (kivéve a terjedelem adatcsoportját és az első adatcsoportot, ha a címadatot a bibliográfiai forráson a szövegelhagyás jele előzi meg),  Azok a szavak kezdhetők nagybetűvel, amelyeket az illető nyelv helyesírási szabályai szerint is nagybetűvel kell írni. Például: A német nyelv helyesírási szabályai szerint minden főnevet nagybetűvel kell kezdeni, ezért egy német nyelvű bibliográfiai tételen minden főnév nagybetűvel fog kezdődni. Angol nyelvű bibliográfiai források leírásakor azonban ügyelni kell arra, hogy csak a tulajdonnevek írhatók nagybetűvel annak ellenére, hogy az angol nyelvterület szokásai szerint a bibliográfiai forrásra a cím minden szavát – a kötőszók és névelők kivételével – nagybetűvel írják. 54
    • Kivételes esetek: Ha a bibliográfiai forrás címadataiban a helyesírástól eltérő nagy-, vagy kisbetűs tipográfiai megoldásnak jelentés értelme van, a leírásban meg kell hagyni a kiadó részéről szándékos írásmódot. b) A számok írásmódja A bibliográfiai leírásban a számokat  arab számmal,  római számmal vagy  számnévvel kell írni, úgy, ahogyan azt a számadatot a bibliográfiai forrás közli. Mindig arab számmal kell azonban írni  a fizikai egység megjelölését,  a kiadásjelzést,  a megjelenés évét,  a fizikai egységek számát,  az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyiségét (fájlok, rekordok, stb. száma),  a számozási adatokat,  a keltezési adatokat,  a fizikai hordozók számát,  a méretet,  az illusztrációk, mellékletek számát,  a sorozati, illetve alsorozati számot,  az árat. A felsorolt adatokban a sorszámnévképző toldalékot ponttal kell helyettesíteni. c) Téves adatok és sajtóhibák A bibliográfiai leírás akkor teljesíti a bibliográfiai forrás minden kétséget kizáró azonosításának a funkcióját, ha a bibliográfiai forrás téves adatait és sajtóhibáit a bibliográfiai forrás közlésének megfelelően, azaz hibával együtt írja le. Ha a később adatcsoportonként részletezendő szabályok előírják, a bibliográfiai forrás téves adatának leírása után szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel kell felhívni a figyelmet a téves adatra, majd utána le kell írni a helyes adatot. A helyes adat nagy valószínűséggel nem lesz benne a bibliográfiai forrásban, annak utána kell járni! Ez alól kivétel Terjesztés adatcsoport, ahol először a a helyes nemzetközi azonosító számot kell leírni, azután kerek zárójelben a hibásat, a szám előtt a „hibás” szóval Sajtóhibára többféle módon is fel lehet hívni a figyelmet:  a hibás adat után szögletes zárójelbe tett “sic” kifejezéssel: [sic]10,  szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel: [!],  a téves adat helyesbítésével azonos módon. 10 Jelentése: “így” 55
    • A bibliográfiai forrás megjelenésének időpontjában érvényes helyesírási sajátosságok nem minősülnek sajtóhibának! d) A leírás nyelve és írásrendszere Mivel a bibliográfiai leírás célja a bibliográfiai forrás minden kétséget kizáró azonosítása, a leírásban az adatokat azon a nyelven és abban az írásrendszerben kell megadni, ahogyan azok a főforrásban találhatók. Csak ebben az esetben biztosítható, hogy a bibliográfiai tétel, vagy rekord alapján az a bibliográfiai forrás legyen megtalálható, amelynek adatait a leírás tükrözi. Van azonban pár kivétel, amikor az adatokat nem a bibliográfiai forrás, hanem a bibliográfia (katalógus) nyelvén kell megadni. Ezek a kivételek:  A bibliográfiai forrástípus általános megnevezése  A 3., 5., 7. és 8. adatcsoport szövege (a 7. és a 8. adatcsoportban leírt címek, valamint a 7. adatcsoportban közölt tulajdonnevek és idézetek kivételével). Az előírt szövegbetoldásokat, illetve kiegészítéseket a megfelelő adatcsoportban használt nyelven és írásrendszerben kell megadni. A bibliográfiai forrásnak azokat a bibliográfiai adatait, amelyeket nem latin betűs írással közöl, át kell írni latin betűkre. A könyvészeti gyakorlat kétféle átírást ismer: 1. az akadémiai átírás vagy más néven traszszkripció, és 2. a betű szerinti átírás, a transzliteráció. Az akadémiai átírás hangzás szerinti átírás. A magyar nyelvre fordított művek adatközlő helyei a neveket hangzás utáni alakjukban közlik. Amennyiben a leírás tárgya olyan bibliográfiai forrás, amelyik bibliográfiai forrásközlő helyein az átírt alakú adatot közli, természetesen ezt az adatot kell tükrözni. Abban az esetben azonban, amikor a leírás tárgya olyan bibliográfiai forrás, amelynek bibliográfiai forrásközlő helyei az adatot nem latin betűkkel közli, az adatokat betű szerinti átírással át kell írni. d) A bibliográfiai adatokban előforduló szimbólumok A szimbólumoknak jellemzően két fajtája fordul elő a bibliográfiai adatokban:  Tipográfiailag tükrözhető, általában alfanumerikus szimbólumok, például: B&T link  Tipográfiailag nem tükrözhető szimbólumok. Ebbe a csoportba azok a jelek tartoznak, amelyek sem nem számok, sem nem betűk. A leírásban ezeket a szimbólumokat szögletes zárójelben, a jelentésüknek megfelelően, természetes nyelven kell leírni és a Megjegyzésekben szükség szerint magyarázó megjegyzést kell tenni. Például: A bibliográfiai forráson A bibliográfiai leírásban I  Paris I love Paris 56
    • Önellenőrző kérdések 1. A bibliográfiai leírásnak milyen szintjeit ismerte meg? 2. Értelmezze a megengedett bibliográfiai forrás fogalmát elektronikus bibliográfiai források esetében! 3. Milyen lehetőségek közül választhat a bibliográfiai leírás szerkezetét illetően? 4. Csoportosítsa az egyezményes jeleket funkcióik szerint! 5. Melyek azok az esetek, amikor a leírásban nagy betűket használhat? 6. Mi a különbség a transzszkripció és a transzliteráció között? 7. Ha a bibliográfiai forrás valamely címadatát a bibliográfiai forrás helyesírási hibával közli kijavítja-e a leírásban? 8. Mit jelentenek az alábbi kifejezések:  et alii.,  etc.,  sine loco,  sine nomine 57
    • 4. lecke A leírás 1. adatcsoportja, a Cím- és szerzőségi közlés Ebben a leckében kezd megismerkedni részletesen a bibliográfiai leírás adatcsoportjaival. A bibliográfiai forrás azonosíthatósága szempontjából a cím- és szerzőségi adatok elsőrendű fontosságúak, ezért ezeknek az adatoknak a leírásával több leckén keresztül fogunk foglalkozni. Ne feledje a tanácsot, hogy amint megértette az elméletet, azonnal próbálja is alkalmazni konkrét elektronikus bibliográfiai források adatainak leírására! A lecke tartalma: 4.1. Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 4.1.1 Az 1. adatcsoport adatainak bibliográfiai forrásai 4.1.2 Az 1. adatcsoport szerkezete 4.1.3. A címadatok 4.1.3.1. A főcím 4.1.3.1.1 A főcím kiválasztása azonos nyelvű adatok közül 4.1.3.1.2 A főcím kiválasztása azonos különböző nyelvű adatok közül 4.1.3.1.3 A címváltozat 4.1.3.1.4 A főcím leírása 4.1.3.1.4.1 Az egyszerű főcím speciális alakjai 4.1.3.1.4.2 A vagylagos cím 4.1.3.1.4.3 Az összetett cím 4.1.3.1.5 Cím nélküli bibliográfiai források főcíme 4.1.3.3. Az egyéb címadat 4.1.3.4 Az eredeti cím 4.1.4 A bibliográfiai forrás általános megnevezése Önellenőrző kérdések 59
    • 4.1. Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei Az adatelemet azonosító egyezményes jel mindig megelőzi a hozzá tartozó adatelemet! Az első adatcsoport adatelemei: Főcím a bibliográfiai forrás általános megnevezése = párhuzamos cím : egyéb címadat / első szerzőségi adat ; az előzőleg leírt szerzőségi adathoz képest eltérő szerzőségi funkció Ahhoz, hogy a bibliográfiai forráson közölt adatokat a leírás megfelelő részében helyesen tudja leírni, mindenekelőtt az egyes adatcsoportokat alkotó adatok fogalmának, bibliográfiai forráshelyeinek és az adatokhoz tartozó egyezményes jeleknek a pontos ismerete szükséges! 4.1.1 Az 1. adatcsoport adatainak bibliográfiai forrásai Az 1. adatcsoport számára az adatok csak főforrásból vehetők, a bibliográfiai források sorrendjének figyelembevételével:  belső forráshely,  a fizikai hordozóra rögzített címke, vagy külső felirat,  az elektronikus bibliográfiai forrás tárolója,  az elektronikus bibliográfiai forráshoz tartozó dokumentáció vagy egyéb melléklet. 4.1.2 Az 1. adatcsoport szerkezete Főcím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] / szerzőségi adat A főcímhez két egyéb címadat kapcsolódik Főcím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] : egyéb címadat: egyéb címadat / szerzőségi adat Társszerzős mű leírása Főcím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] : egyéb címadat: egyéb címadat / első szerző neve, előzőhöz képest azonos funkcióban levő második szerző neve, előzőhöz képest azonos funkcióban levő harmadik szerző neve Párhuzamos adatok Csak a főcímnek van párhuzamos megfelelője: Főcím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] = Párhuzamos cím = Párhuzamos cím / szerzőségi adat Többnyelvű címadatok, egynyelvű szerzőségi adat: Főcím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] : egyéb címadat = 60
    • Párhuzamos cím : párhuzamos egyéb címadat / szerzőségi adat Főcím több nyelven, szerzőségi adat egy nyelven: Főcím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] = Párhuzamos cím / első szerzőségi adat ; második szerzőségi adat Halak, kétéltűek és hüllők [elektronikus dok] = Fishes, amphibians and reptiles / írta Vida Antal és Korsós Zoltán ; ford. Csányi Béla, Korsós Zoltán Egynyelvű címadatok, többnyelvű szerzőségi adat Főcím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] : egyéb címadat / szerzőségi adat = párhuzamos szerzőségi adat Directions in tin trade of selected North American countries [elektronikus dok.] : statistical survey / International Tin Council = Conseil international de l'étain Teljes párhuzamosság: Főcím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] : a főcím nyelvével megegyező egyéb címadat / szerzőségi adat = Párhuzamos cím : a párhuzamos cím nyelvével megegyező nyelvű egyéb címadat / párhuzamos szerzőségi adat Canadian urban sources [elektronikus dok.] : a survey / Canadian Council on Urban and Regional Research = Sources urbaines canadiennes : un aperyU / Conseil canadien de la recherche urbaine Több szerzőségi funkció leírása, az adatok egynyelvűek: Főcím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] / első szerzőségi adat ; előzőtől eltérő funkcióban levő második szerzőségi adat; előzőtől eltérő funkcióban levő harmadik szerzőségi adat Szerzői gyűjtemény Összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény leírása: Első mű címe [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] ; Második mű címe / közös szerzőségi adat Összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény leírása. Egynyelvű adatok, mindkét címhez tartozik egyéb címadat: Első mű címe [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] : egyéb címadat ; Második mű címe: egyéb címadat / közös szerzőségi adat Összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény leírása. Többnyelvű főcím, egynyelvű egyéb címadat, egynyelvű szerzőségi adat: Sivatagon és vadonban [elektronikus dok.] = W pustyni i w puszczy : ifjúsági regény ; Quo vadis: regény / Henryk Sienkiewicz ; ford. Mészáros István Összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény leírása párhuzamos címekkel: Első mű címe [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] = Párhuzamos cím ; Második mű címe = Párhuzamos cím / közös szerzőségi adat Különböző szerzők műveinek gyűjteménye Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény saját, és a gyűjtemény egészére vonatkozó közös szerzőségi adattal: 61
    • Első mű címe [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] / az első mű szerzőségi adata. Második mű címe / második mű szerzőségi adata. Harmadik mű címe / harmadik mű szerzőségi adata ; [mindhárom műre vonatkozó szerzőségi adat betoldott értelmező szövege] szerző neve Spellbinder [elektronikus dok.] / Tom Leach. The music director / Bob Dithridge. Word magic / Charles Zipf ; ed. [of the three works] Glen Furness Különböző szerzők műveinek összefoglaló cím nélküli gyűjteménye: Első mű címe [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] : első műhöz tartozó egyéb címadat / az első mű első szerzőségi adata ; első mű második szerzőségi adata. Második mű címe = második mű párhuzamos címe / második mű első szerzőségi adata ; második mű második szerzőségi adata Kísértés [elektronikus dok.] : színmű 2 részben, 10 jelenetben / Václav Havel ; ford. Bojtár Endre. Őfelsége pincére voltam = Obsluhovaljsem anglického krále / Bohumil Hrabal; ford. Varga György Összetett című elektronikus bibliográfiai forrás leírása Közös cím. Alárendelt cím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] / szerzőségi adat Urban and regional references. Supplement [elektronikus dok.] / compiled by Canadian Council on Urban and Regional Research 4.1.3. A címadatok 4.1.3.1. A főcím 4.1.3.1.1 A főcím kiválasztása azonos nyelvű adatok közül A bibliográfiai leírás első eleme (ezért nem tartozik hozzá egyezményes jel) minden esetben a főcím, amit csak főforrásból írhat le. Mivel a főcím bibliográfiai forráshelye több címadatot is tartalmazhat, mindenek előtt arra kell figyelnie, hogy a címadatok egy- vagy többnyelvűek-e. Ha a címadatok egynyelvűek, a könyvek esetében az a jól bevált választási eljárás, miszerint a főcímnek gondolt címre megpróbálja ráilleszteni a főcím fogalmi meghatározását, elektronikus bibliográfiai források esetében nem minden esetben járható út. Az elektronikus bibliográfiai források ugyanis gyakran fantáziacímet kapnak, amiből elég nehéz megállapítani a tartalmi vonatkozásokat. A főcím kiválasztására tehát marad a formai szempont: Főcím a tipográfiailag kiemelt, ilyen megkülönböztetés hiányában az első cím. A főcím megválasztásánál mellőzött címeket egyéb címadatokként lehet leírni. Ha a bibliográfiai forrás a főcím nyelvén nem tartalmaz szöveget, a bibliográfiai forrás nyelvét a Megjegyzések adatcsoportban meg kell nevezni. 62
    • 4.1.3.1.2 A főcím kiválasztása azonos különböző nyelvű adatok közül Ha a főforrások különböző nyelvűek, vagy ha az előnyben részesített főforrás a bibliográfiai forrás, illetve a tartalmazott mű címét több nyelven/írásrendszerben közli, közülük a bibliográfiai forrás nyelvével/írásrendszerével megegyező cím a főcím. Ha a bibliográfiai forrás többnyelvű vagy szöveget nem tartalmaz és így e kritérium nem alkalmazható, a tipográfiailag kiemelt, ilyen megkülönböztetés hiányában az első cím a főcím. A főcím megválasztásánál mellőzött nyelvű/írásrendszerű címek párhuzamos címekként közölhetők. 4.1.3.1.3 A címváltozat Ha a főcím megválasztásánál mellőzött főforrások valamelyike a főcímként megválasztott címet másképpen közli, az ilyen címváltozatokat a Megjegyzések adatcsoportban le kell írni, kivéve, ha a változás csupán a főcím végének elhagyását jelenti. Például: Főcím Címváltozat Népszabadság multimédia Népszabadság PC–X számítástechnikai programszemle [CD–ROM] Népszabadság top 10 [audio CD] PC–X számítástechnikai programszemle Számítástechnikai programszemle 4.1.3.1.4 A főcím leírása Ha tisztázódott, hogy a címadatok közül melyik a főcím, a következő kérdés, hogy a bibliográfiai forrásban közölt címet milyen formában, milyen betűkkel és milyen kifejezésekkel lehet leírni? Ezek csak látszólag egyszerű kérdések, mert a főcím bibliográfiai forrásban közölt tipográfiai megoldása a legkülönfélébb lehet, tartalmazhat olyan írásjeleket, amelyeknek a leírása esetleg értelmezési gondokat okoz, nem is beszélve arról, hogy nemcsak latin betűs írásrendszerek léteznek. Amikor ilyen gondok felvetődnek, célszerű abból kiindulni, hogy a katalógustétel bibliográfiai leírás részének biztosítania kell a bibliográfiai forrás minden kétséget kizáró azonosítását. Ez a feladata csak akkor teljesül, ha a leírásban közölt adat betűről betűre megegyezik a bibliográfiai forrásban közölt adattal. Ebből a követelményből kiindulva a főcímet szószerint és betűhíven kell leírni, úgy, ahogyan a főforrásban szerepel. A főcím szószerinti leírása azt jelenti, hogy azokkal a szavakkal és kifejezésekkel kell leírni (beleértve a szórend megtartását is), amelyekkel a bibliográfiai forrás közli. A főcím leírásakor a bibliográfiai forrás közléséhez képest csak az alábbi változtatások megengedettek:  Ha a főcím túlságosan hosszú, szövegének közbenső része vagy a vége elhagyható. A szövegelhagyás azonban csak akkor megengedett, ha az nem módosítja a főcím értelmét vagy nyelvtani szerkezetét. Ha ez a feltétel teljesíthető és 63
    • a leírásban szövegrész marad el a főcímből, azt a szövegelhagyás jelével mindenképp jelezni kell. A szövegelhagyás jelét mindig azon a szövegrészen kell kitenni, ahonnan a szövegelhagyás történt. Mivel az egyezményes jelet a megelőző és a követő szóköz különbözteti meg a hasonló alakú írásjeltől, ha a címhárom ponttal kezdődik vagy végződik, e jelet szóközök nélkül kell tükrözni.  Kötelező elhagyni a főcímből azokat az írásjeleket, amelyek a leírás valamely adatelemének típusát jelölő vagy az adatcsoportokat elválasztó (tehát a leírásban bárhol előforduló) egyezményes jellel esnek egybe. Ha a főcím ilyen írásjelet tartalmazna, azt el kell hagyni vagy értelemszerűen más jellel helyettesíteni. Ne feledje, hogy az egyezményes jel nagyon hasonlít az írásjelre. Alapvető különbség azonban, hogy az egyezményes jelet szóköz előzi meg és szóköz követi. Ha tehát a főcímben az alábbi jelek előfordulnak, azt tükrözni kell, de a jelet nem előzheti meg szóköz, mert az az egyezményes jelekre jellemző. / … : , ; Ez a szabály azt is magában foglalja, hogy a főcím írásjelei közül viszont tükrözni kell a felkiáltójelet, a kérdőjelet és az idézőjelet. Tükrözni kell továbbá az alábbi zárójeleket: () [] {} A főcím betűhív leírása azt jelenti, hogy a betűk egymás utáni sorrendjét kell tükrözni, beleértve a helyesírási és a sajtóhibákat is! Ebben az esetben azonban a címoldal hibás közlésére a leírásban fel kell hívni a figyelmet. (Lásd a Téves adatok és sajtóhibák című fejezetet.) A főcím betűhív leírása viszont általában nem jelenti a tipográfiai sajátosságok tükrözését. Ha azonban a helyesírási szabályoktól eltérő tipográfiai megoldásoknak jelentésük van, azt tükrözni kell és ha szükséges, a Megjegyzések adatcsoportban magyarázatot kell hozzá fűzni. A főcímet a bibliográfiai forrás közléséhez hűen kell leírni, és forrását a megjegyzések adatcsoportban minden esetben meg kell nevezni. 4.1.3.1.4.1 Az egyszerű főcím speciális alakjai  Az egy nyelvtani szerkezetben közölt cím- és szerzőségi adat A címadatok szószerinti leírásának követelményéből adódik, hogy ha a bibliográfiai forrás a címet úgy közli, hogy az a szerző nevét is tartalmazza, akkor azt a főcím részeként kell leírni és szerzőségi adatként nem szabad megismételni. 64
    • Kivétel e szabály alól, ha a szerzőségi adat teljes alakban is szerepel a bibliográfiai forráshelyek valamelyikén. 65
    • Például: JATE értesítő [elektronikus dok] MTI hírügynökség [elektronikus dok] MKBT tájékoztató [elektronikus dok] OTP-hírek /közreadja az Országos Takarékpénztár Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a bibliográfiai forrásnak nincs más címe, mint a szerző neve. Ekkor a leírásban a szerző neve főcímnek minősül és azt szerzőségi adatként nem szabad megismételni. A szerző neve alatt nemcsak személyt kell érteni, testület is lehet szerző. Például: Johann Sebastian Bach [elektronikus dok.] Erkel Ferencz [elektronikus dok] Kisvasutak Baráti Köre [elektronikus dok] Nem szabad azonban, hogy megtévesszen a szerző nevének tipográfiai kiemelése a főcímhez képest. Ha gondot okoz a főcím kiválasztása, forduljon segítségért a fogalom-meghatározáshoz. Erre a kérdésre kell választ adnia: Mi a főcím fogalma? (Nem a kiválasztás szempontjaira kell gondolnia!)  Ha a bibliográfiai forrás egészének, valamely részegységének, vagy pótlásának címe egy nyelvtani szerkezetet alkot, főcímként ezek együttesét kell leírni úgy, hogy a címbe foglalt címet nagy kezdőbetűvel kell kezdeni. Például: Újabb mesékkel bővített Magyar népmesék CD [elektronikus dok.]  A főcím lehet betűszó, mozaikszó, vagy rövidítés. Ez azt is jelenti, hogy ha a főforrás mind a betűszó, mozaikszó, vagy rövidítést és azok teljes alakját is tartalmazza, de az előbbiek vannak kiemelve, a kiemelt adat lesz a főcím. A nem főcímként leírt további címeket egyéb címadatként, vagy szerzőségi adatként kell leírni attól függően, hogy milyen szövegkörnyezetben közli a bibliográfiai forrás. Például: AUSTLIT : the Australian literary database on CD–ROM HIX : a HIX és az iNteRNeTTo közös CD–melléklete  A főcím állhat csupán a bibliográfiai forrás típusát, megjelenési gyakoriságát, vagy a tartalmazott mű (művek) műfaját jelző fogalmakból, azaz a főcím lehet generikus cím. Például: Főcím Címváltozat: Cikk adatbázis Cikkadatbázis OMIKK cikk adatbázis További példák: Tájékoztató [elektronikus dok] Segédprogramok [elektronikus dok] 66
    • Statisztikai adatok [elektronikus dok.] 4.1.3.1.4.2 A vagylagos cím A vagylagos cím főcím értelemben használatos. Olyan főcímnek a második része, amelyben a részeket a “vagy” kötőszó kapcsolja össze. A vagylagos cím leírásában a kötőszót követő szót nagybetűvel kell kezdeni. A vagylagos címet a főcím részeként, a kötőszót követő első szavát nagy kezdőbetűvel kell leírni. Például: Értekezés a fehér mágiáról vagy A tanítvány útja [elektronikus dok.] 4.1.3.1.4.3 Az összetett cím Összetett cím esetén a közös cím, az alárendelt cím megjelölése és az alárendelt cím együttesen alkotják a főcímet, azaz az összetett cím egésze minősül főcímnek. Például: Közös cím: Magyar nemzeti bibliográfia Alárendelt cím: Könyvek, illetve Periodikumok Összetett címek: Magyar nemzeti bibliográfia. Könyvek Magyar nemzeti bibliográfia. Periodikumok A leírásban: Magyar nemzeti bibliográfia. Könyvek [elektronikus dok] ; Magyar nemzeti bibliográfia. Periodikumok További példák: Mix and match games. Module 1, Letters [elektronikus dok.] Magyar kódex. 1, Az Árpádok világa[elektronikus dok.] Magyar kódex. 2, Lovagkor és reneszánsz[elektronikus dok.] Összetett főcím esetében az egyéb címadatot a teljes főcím után kell leírni. Például: Nyelvész. Francia 1 [elektronikus dok] : kezdő Stock selection. Portfolios [elektronikus dok.] : money management 67
    • 4.1.3.1.5 Cím nélküli bibliográfiai források főcíme Az elektronikus bibliográfiai forrásoknak van egy olyan sajátosságuk, hogy a forrásként felhasználható helyeken nem föltétlenül tartalmaznak a tartalomra utaló főcímet. Ezért a cím nélküli bibliográfiai források főcímének megválasztására külön szabály vonatkozik. Ha egy elektronikus bibliográfiai forrásnak nincs címe, csak megjelenített szövege, e szöveget teljes vagy rövidített formában kell főcímként leírni. A szövegelhagyást három ponttal kell jelölni. A szöveg tartalmának fontos részeit, mint például termékek vagy szervezetek neveit, események nevét, helyét, idejét változatlanul meg kell tartani. Az ezekre vonatkozó kiegészítő információkat vagy a tartalomra vonatkozó egyéb információkat a Megjegyzések adatcsoportban lehet közölni. Például: Court cases 1969 ... by counties in Southeastern Connecticut [elektronikus dok.] Több, cím nélküli, de összetartozó elektronikus bibliográfiai forrás esetén a megjelenített szövegek alapján kell a bibliográfiai forrásokat leírni, szögletes zárójelben megadva egy rájuk jellemző megfelelő nyelvű és írásrendszerű, a leírás készítője által alkotott főcímet. Kivételes esetben – főként, ha a bibliográfiai forrásnak nincs szöveges része – a megállapított főcím megadható a bibliográfia nyelvén. Például: [Madarak és egyéb állatok] [elektronikus dok.] 4.1.3.3. Az egyéb címadat Elektronikus bibliográfiai források leírásakor nem tesznek különbséget alcím és egyéb címadat között. Mindkettőt egyéb címadatnak nevezik. Könyvek esetében azért van szükség a különbségtételre, mert az egyéb címadatnak van, az alcímnek pedig nincs megengedett bibliográfiai forrása. Elektronikus bibliográfiai források esetén ez a szabály nem alkalamazható az eltérő bibliográfiai forráshelyértelmezés miatt. Tehát elektronikus bibliográfiai források leírásakor az egyéb címadat egyaránt lehet a főcímet kiegészítő, magyarázó, módosító szó, és a műfajra, illetve a kiadás indítékaira vonatkozó kifejezés. Az egyéb címadatot kötelező leírni, ha a főcím generikus cím, mozaikszó, betűszóból áll, vagy ha idegen nyelvű főcímhez tartozó magyar nyelvű egyéb címadat szerepel a főforrás ban. Például: Bibliográfiai tájékoztató: magyar nyelvű szövegtani szakirodalom COMDIC: computer dictionary: angol– magyar számítástechnikai szótár NASA [elektronikus dok] : az űrkutatás története Cut off [elektronikus dok] : hangminta kollekció : dobok, gitárok, szintetizátorok, zajok, effektek Ha a szerzőségi adat, a kiadásjelzés, a kiadó neve vagy a bibliográfiai forrásra vonatkozó más – a leírásban rendszerint önálló adatelemnek minősülő – adat az egyéb címadat szerves része (vele egy nyelvtani szerkezetet alkot), mint ilyet 68
    • kötelező leírni. Például: Éléstár [elektronikus dok] : Frank Júlia konyhája Black holes [elektronikus dok] : Sidney Owen's space games Ha a főforrásban egynél több egyéb címadat szerepel, kiválasztásukat és sorrendjüket a leírásban fontosságuk határozza meg. Például: Verstár '98 [elektronikus dok] : a magyar líra klasszikusai: félszáz költő összes verse Magyarország városai [elektronikus dok] : CD-atlasz: vektografikus számítógépes térképek gyűjteménye A dokumentumban igen, de a főforrásban nem szereplő egyéb címadatot is le lehet írni szögletes zárójelben, ha erre a bibliográfiai forrás azonosítása vagy a leírás egyértelművé tétele érdekében szükség van. Egyébként az ilyen jellegű egyéb címadatokat a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni. Idegen forráshely alapján megállapított egyéb címadatot csak a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni. Összetett főcím esetében az egyéb címadatot a teljes főcím után kell leírni. Például: Nyelvész. Francia 1 [elektronikus dok] : kezdő Stock selection. Portfolios [elektronikus dok.] : money management Lásd még a Gyűjtemények leírása című fejezetet. 4.1.3.4 Az eredeti cím Az eredeti cím a bibliográfiai forrás eredeti nyelvű, első kiadásának a címe. Ha ezt a címet a főcímtől eltérő nyelven közli a főforrás, párhuzamos címként kell leírni. Például: A főforrásban A leírásban A vadon szava [elektronikus dok.] = The call of the A vadon szava wild The call of the wild Nem írható le azonban párhuzamos címként, ha  az eredeti cím azonos nyelvű a főcímmel, Például: A főforrásban A leírásban Dr. Doctor Dr. Doctor Dr. Doctor [elektronikus dok.] : in English : magyarul In English Magyarul  az egyéb címadatban szerepel, része a szerzőségi közlésnek, vagy a kiadásjelzésnek. Azt az eredeti címet, amelyik nem a főforrásából származik, a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni. Például: 69
    • A főforrásban Idegen forrásban A leírásban Hamlet a dán királyfi Hamlet, prince of Denmark Főcím: Hamlet a dán királyfi [elektronikus dok.] Megjegyzésben: Eredeti cím: Hamlet, prince of Denmark 4.1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás általános megnevezése A bibliográfiai forrás általános megnevezésére minden bibliográfiai forrástípus leírásánál lehetőség van. A felhasználó ebből az adatból mindjárt a leírás elején tájékozódhat arról, hogy a keresett információ milyen bibliográfiai forrástípusban található. Egyes bibliográfiai forrástípusok használatához, olvasásához eszközre is szükség van. Célszerű, ha erről már a leírás elején tájékoztatjuk a felhasználót. Ez a tájékoztatás csupán lehetőség, amivel akkor célszerű élni, ha a leírás tárgyának bibliográfiai forrástípusa eltér a könyvtár állományára jellemző többi bibliográfiai forrástípusétól. A bibliográfiai forrás általános megnevezését közvetlenül a főcím után lehet megadni, szögletes zárójelben. Elektronikus bibliográfiai forrás leírásakor ez a kifejezés: elektronikus dok. Hanglemez, hangkazetta esetén: hangfelvétel. (Tehát a hangfelvétel nem elektronikus dokumentum!) A főcím után csak általános megnevezést kell megadni, a bibliográfiai forrástípus speciális adatainak leírására a harmadik adatcsoportban kerül sor. Amikor könyvet írt le, a közös főcím nélküli gyűjtemények valamennyi, címoldalon közölt és a tartalomra vonatkozó címe főcímnek minősült. Elektronikus bibliográfiai források esetén is így van, viszont a bibliográfiai forrás általános megnevezését közvetlenül az első főcím után kell leírni.(Lásd még a Gyűjtemények leírása c. fejezetet) Oroszbarangolások [elektronikus dok] ; Űrutazás;/ Lélekutazás / Orosz - magyar Földi - magyar nagyszótár [elektronikus dok.] Kiss Lajos. Ballagó Ármin sajtónyelvi szótár / Kugler Katalin Például: A címadatokat lásd még: Párhuzamos adatok 70
    • Önellenőrző kérdések 1. Mi a főcím fogalma? 2. Hogyan különbözteti meg a főcímet a sorozatcímtől? 3. Hogyan különbözteti meg a főcímet a párhuzamos címtől? 4. Leírja-e a főcím részeként közölt pontot? 5. Leírja-e a főcím részeként közölt gondolatjelet? 6. Leírja–e a főcím részeként közölt kérdőjelet? 7. Milyen szavakkal és kifejezésekkel írja le a főcímet? 8. Melyek azok az esetek, amikor a főcím szavait nagybetűkkel írhatja? 9. Elhagyhat-e szövegrészt a főcímből? Ha igen, milyen feltételekkel? 10. Mi az egyéb címadat fogalma? 11. Hogyan ismeri fel a vagylagos címet? 12. Milyen szabályt követ a vagylagos cím leírásakor? 13. Az adatelemek megnevezésével és az egyezményes jelekkel írja le az első adatcsoport szerkezetét, ha  a főcímhez egyéb címadat is kapcsolódik. (A megoldás ebben az esetben: Főcím [a bibliográfiai forrástípus általános megnevezése] : egyéb címadat / szerzőségi adat)  A főcímhez két egyéb címadat kapcsolódik.  Társszerzős mű esetén.  Összetett című elektronikus bibliográfiai forrás leírása esetén. 71
    • 5. lecke A szerzőségi közlés Ebben a leckében fog megismerkedni a szerzőség fogalmával, valamint a több nyelven közölt, azaz párhuzamos adat fogalmával és leírásának módjával. A lecke tartalma: 5.1 A szerzőségi adat értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetében 5.1.1 A szerzőségi adat részei és egyezményes jelei 5.1.2 A szerzőségi adatok bibliográfiai forrása, az adatok leírásának módja 5.1.3 A szerzőségi adatok egyezményes jelei 5.1.4 A függelék adatai a leírásban 5.1.5 A szerzőségi adatok sorrendje a leírásban Önellenőrző kérdések 72
    • 5.1 A szerzőségi adat értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetében A szerzőségi funkció meghatározásakor könyvek esetében abból indultunk ki, hogy a mű szellemi tartalmát létre kell hozni valakinek, így mindazok a személyek vagy testületek, akik vagy amelyek hozzájárulnak a mű szellemi tartalmának a létrejöttéhez, cselekszenek, tesznek valamit a mű (írásmű, zenemű, képi ábrázolás, stb.) megalkotása vagy közérthetősége érdekében, tehát valamilyen szerzőségi funkcióban vannak. Funkciójukkal kapcsolatban feltehető a ,,mit csinált?’’ kérdés. Nincs ez másként az elektronikus bibliográfiai források esetében sem, csupán a könyvnél megszokott hagyományos szerzőségi szerepek sajátos funkciókkal egészülnek ki. Nagyon fontos szempont, hogy az elektronikus bibliográfiai forrással kapcsolatban szerzőnek minősül mindenki, akinek munkája  az elektronikus bibliográfiai forrás szellemi tartalmának létrejöttében,  az elektronikus bibliográfiai forrásban közreadott művekben közvetlenül, vagy közvetve megtestesül. Mindezek alapján a leggyakrabban előforduló szerzőségi funkciók: a) közvetlen szerzőségi funkciók:  animátor,  fordító,  forgatókönyv írója,  illusztrátor,  közreadó,  összeállító,  programfejlesztő,  programozó,  szerkesztő,  szöveg szerzője,  zeneszerző, stb. Education team programs that also entertain [elektronikus dok.] / by a team of programmers and teachers Különböző szerzőségi funkciók egy nyelvtani szerkezetben Élőhelytípusok és társulások [elektronikus dok] = Habitat types and plant communities / írta és fényképezte Seregélyes Tibor és Szollát György ; ford. Batiz Eszter, Kosztolányi István ; ... zene Mátrai Zsolt b) közvetett szerzőségi funkciók:  annak a műnek a szerzője, amelyen az elektronikus bibliográfiai forrás alapul  egy korábban már létező mű adaptálója, akár az eredetivel megegyező hordozón, akár másikon jelentetik azt meg  a felsorolt tevékenységek bármelyikét támogató/szponzoráló intézmény vagy személy. 73
    • Támogatók leírása A támogató személyek vagy testületek nevét akkor lehet leírni, ha azok a főforrásban szerepelnek, és ha a támogatók és a bibliográfiai forrás létrejötte közötti összefüggést kifejezetten megemlítik. A támogatói szerepre megfelelő szó vagy kifejezés betoldásával utalni is lehet. Képes krónika multimédia [elektronikus dok.] = The Hungarian illuminated chronicle = Die Bilderchronik / az Országos Széchényi Könyvtár védnökségével a Cyberstone kiadásában a Honfoglalás 1100. évfordulója Emlékbizottság támoga- tásával készült A felsoroltakon túlmenően egy elektronikus bibliográfiai forrás szerzőségi adatai vonatkozhatnak a fejlesztőkre és a tervezőkre is, akiknek a tevékenysége szerepet játszott a bibliográfiai forrás tartalmának létrehozásában vagy megvalósításában (pl. játéktervező). Ide tartoznak azok is, akiknek sajátos felelősségük van egy speciális bibliográfiai forrással vagy bibliográfiai forrástípussal kapcsolatban (például vizsgálati adatok projektigazgatói, videó rendező). A szerzői felelősség elvben nem csak a mű megalkotásában, létrehozásában jelentős szerepet játszó személyekre vagy testületekre terjed ki, hanem azokra is, akiknek viszonylag kisebb szerepük van benne (például tanácsadók), ha nevük szerepel az adatcsoport leírásának főforrásában. A rájuk vonatkozó közléseket a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni. Szerzőségi adatként azoknak a személyeknek és/vagy testületeknek a nevét kell megadni, akik/amelyek a bibliográfiai forrást alkották, illetve annak szellemi tartalmáért elsősorban felelősek. A közreműködőkre vonatkozó adatokat csak akkor kötelező a szerzőségi közlésben megadni, ha a rájuk vonatkozó adatok a szerzőkre vonatkozó adatokkal egy nyelvtani szerkezetet alkotnak a főforrásban, vagy ha a szerzőkre vonatkozó adatok a főforrásból nem állapíthatók meg. A bibliográfiai forrás szellemi tartalmának létrejöttével kapcsolatos lényeges közléseket akkor is le kell írni, ha személyt vagy testületet nem neveznek meg. Például: Német nyelv középfokon [elektronikus dok.] : interaktív nyelvtani, szövegértési és kiejtési gyakorlatok / közreműködtek a képző intézmény munkatársai és hallgatói Education team programs that also entertain [elektronikus dok.] / by a team of programmers and teachers Bankware [elektronikus dok.] / Arden Wilson; with graphics by the author 74
    • 5.1.1 A szerzőségi adat részei és egyezményes jelei A szerzőségi adat a névből és a név szövegkörnyezetéből áll. A szövegkörnyezet a legkülönfélébb információkat tartalmazhatja, köztük a szerzőségi funkció megnevezését. A szövegkörnyezet információi közül egyesek lényegesek, mások lényegtelenek. Pontos szabályokba nem lehet foglalni, hogy mi lényeges és mi nem, de a szerzőségi funkció megnevezése például lényeges információ a szerző és a mű kapcsolatáról, míg a címek, rangok, tudományos fokozatok lényegtelenek. A szövegkörnyezetnek ezeket a közléseit azért szükséges minősíteni, mert bár a szerzőségi adatokat szószerint és betűhíven kell leírni, a leírásból a lényegtelen elemeket el kell hagyni. Az elhagyott elem helyén ki kell tenni a szövegelhagyás jelét, a három pontot. Ha ez egybeesne a szórövidítés jelével, a ponttal, a három pontból egy elmarad, mert a leírásban egy vagy három pont írható egymás után. A szerzőségi adatok között nem írható le az “és a szöveget az eredetivel egybevetette”, vagyis nyelvészeti szempontból lektorálta közlés, mert a lektori funkció nem minősül leírható szerzőségi adatnak. 5.1.2 A szerzőségi adatok bibliográfiai forrása, az adatok leírásának módja A főforrás A szerzőségi adatok fő bibliográfiai forráshelyei az elektronikus bibliográfiai forrás belső és külső forráshelyei. Ha a főforrásban nincs szerzőségi adat, de a bibliográfiai forrásban igen, azt szögletes zárójelben kell leírni. A szerzőségi adat bibliográfiai forrását a Megjegyzések adatcsoportban közölni lehet (tehát nem kötelező) Például: Interaktív játékok [elektronikus dok.] / [programozó Halas Márton] A tiltott bibliográfiai forrás A szerzőségi közlésben nem lehet olyan adatot leírni, amely idegen forrásból származik. Jelölés nélkül elhagyható elemek A szerzőségi adatokat szó szerint és betűhíven, abban a formában kell leírni, ahogyan azt a főforrás közli. Ha a szerzőségi adatokhoz a bibliográfiai forrás tartalmára, jellegére, megjelentetésének körülményeire utaló kifejezések vagy címek kapcsolódnak, e közléseket a szerzőségi adat részeként kell leírni. Például: Magyar wonders angol - magyar 50.000 szavas from Aliceszótár [elektronikus Alice's - angol, [elektronikus dok.] / adapted CD-ROM in Wonderland by dok.] / a Hagersadatbázisát Vonyó Attila gyűjtötte Wilford szótár El kell azonban hagyni a név alábbi kísérő elemeit:  tudományos fokozatok és egyéb címek,  foglalkozás, vagy  működési hely megnevezése. 75
    • Az ilyen típusú szövegelhagyást – a könyvek leírásánál megszokottól eltérően – nem kell jelölni. Jelölés mellett elhagyható elemek A szerzőségi funkció megnevezését azonban a főforrásban közölteknek megfelelően kell leírni, e kifejezések lényegtelen elemei azonban elhagyhatók. A szövegelhagyást az előírt egyezményes jellel (...)jelölni kell. A szerzői (közreműködői) funkciót jelölő kifejezéseket az MSZ ISO 832 előírásai szerint lehet rövidíteni. Betoldható elemek Ha a szerzőségi adat és a cím kapcsolata nem egyértelmű, a szerzőségi adatba betoldhatók a szerzői és közreműködői funkció megnevezései. A funkció megnevezését ekkor szögletes zárójelben kell közölni az adat nyelvén. (Ha az adat nyelve például angol, akkor a betoldást is angol nyelven kell megtenni.) Ha a szónak van szabványos rövidítése, rövidíthető. Például: Információmenedzsment [elektronikus dok.] : tankönyv / szerk. Gábor András ; [közreadta a] Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Információrendszerek Tanszék A leírt adatok közötti kapcsolatot magyarázó kifejezés is betoldható idegen forrásból. Erre leginkább akkor van szükség, ha a leírás tárgya olyan közös főcím nélküli gyűjtemény (több szerző több műve közös főcím nélkül), amelyben valamelyik közreműködő több műhöz is kapcsolódik. A leírás első adatcsoportjának szerkezete miatt a közös közreműködőnek a szerepe csak akkor lesz világos, ha a kapcsolat jellegét magyarázatként külső forrásból betoldják. Például: Spellbinder [elektronikus dok.] / Tom Leach. The music director / Bob Dithridge. Word magic / Charles Zipf ; ed. [of the three works] Glen Furness De ha a főforrásban szereplő testület funkciója nem állapítható meg magából a bibliográfiai forrásból, szerzőségi adatként nem szabad leírni. Az idegen forrásból megállapított funkciót a névvel együtt a Megjegyzések adatcsoportban meg lehet adni. Szerzőségi adat a címben Azokat a szerzőségi adatokat, amelyeket a főcím vagy az egyéb címadat tartalmaz, szerzőségi közlésként nem kell megismételni. Ha azonban a szerző neve a szerzői funkcióra vonatkozó kifejezéssel együtt is szerepel a főforrásban, szerzőségi adatként is meg kell adni. Például: Allan Knight graphics [elektronikus dok.] / by Allan Knight A szerző neve szimbólummal Ha a főforrás a szerző, közreműködő nevét valamilyen jellel, szimbólummal vagy körülírással helyettesíti, szerzőségi adatként ezt kell leírni. A teljes nevet a Megjegyzések adatcsoportban kell megadni. A szerző neve hiányos formában Ha a főforrás a szerzők, közreműködők nevét hiányos formában közli (például 76
    • személynév esetén csak vezetéknevet ad meg vagy testületi nevet betűszó formában), a leírásban így kell megadni. A teljes formát a Megjegyzések adatcsoportban kell leírni. 5.1.3 A szerzőségi adatok egyezményes jelei Az első adatcsoportban leírható első szerzőségi adatot – függetlenül a szerzőségi funkciótól – mindig dőlt vonal előzi meg. A jel az adatcsoportban nem ismételhető. A második és minden további szerzőségi adat egyezményes jele attól függ, hogy az előtte leírt adat funkciójától eltérő-e vagy sem. Az eltérő szerzőségi adat jele a pontosvessző és mivel többféle szerzőségi funkció létezik, a jel értelemszerűen ismételhető. Az azonos funkciójú szerzőkre vonatkozó közléseket egy szerzőségi adat keretében kell leírni. Egy szerzőségi adatnak minősülnek az eltérő szerzői funkciójú személyekre (testületekre) vonatkozó közlések abban az esetben, ha a rájuk vonatkozó információk egy nyelvtani szerkezetet alkotnak a főforrásban. Azonos funkciójú szerzők (közreműködők) esetében, ha számuk háromnál nem több, mindegyikük nevét közölni kell. Ha a azonos funkcióban szereplő szerzők, közreműködők száma háromnál több, közülük a főforrásban tipográfiailag vagy más módon kiemelt, ilyen megkülönböztetés hiányában az elsőként közölt név leírása kötelező, a továbbiak elhagyását pedig jelölni kell az adatelhagyás jelével.(Személy esetén [et al.]11, testületek esetén [etc.]12 egyezményes jellel. A bibliográfia kívánalmainak megfelelően – ellentétben a könyvek leírási szabályaival – le lehet írni valamennyi azonos szerzői (közreműködői) funkciójú személy vagy testület nevét. Például: Matematikai felkészítő az érettségi és felvételi vizsgára [elektronikus dok] / Baráth Zsolt [et al.] vagy Matematikai felkészítő az érettségi és felvételi vizsgára [elektronikus dok] / Baráth Zsolt, Bátkay András, Békési Brigitta, Papp Péter, Solymosy József, Vancsó Ödön A közlésben másodikként szereplő szerző (vagy közreműködő) nevét megelőző jel a bibliográfiai forrás közlésmódjától függ. Ha a bibliográfiai forrás csak felsorolja a szerzőket vagy a közreműködőket, a második és minden további nevet vessző előzi meg akkor is, ha a bibliográfiai forrás nem teszi ki a vesszőt. Ha a bibliográfiai forrás kötőszóval kapcsolja össze a neveket, a szószerintiség követelményéből adódóan a nevek között a kötőszót kell leírni. 5.1.4 A függelék adatai a leírásban A szerzőségi közlésben kell leírni a függelékekre és egyéb kiegészítő anyagokra vonatkozó közléseket, ha ezek szerepelnek a főforrásban. Ezeket az adatokat az egész bibliográfiai forrásra, vagy annak fő részére vonatkozó szerzőségi adatok után kell leírni, ha azok eltérnek a bibliográfiai forrás főrészének szerzőségi adataitól. 11 És a többiek 12 És így tovább (stb.) 77
    • Például: Játék a szavakkal [elektronikus dok] / összeáll. Rajz Edit és Rajz Sándor ; az animációt kész. Zöld Emil ; a függelékben lévő programokat fejlesztette Kiss Áron 5.1.5 A szerzőségi adatok sorrendje a leírásban Ha valamely címhez több szerzőségi adat tartozik, bibliográfiai forrásuk rangsorától függetlenül elsőként a szerző(k)re vonatkozót kell leírni. A közreműködőkre vonatkozó szerzőségi adatokat a leírás készítője által megítélt fontossági sorrendben kell közölni. Például: Emlősállatok [elektronikus dok] = Mammals / írta Uj helyi Péter; ford. Merkl Ottó ; ... zene Mátrai Zsolt; hangfelvétel Ország Mihály 78
    • Önellenőrző kérdések 1. Értelmezze a szerzőség fogalmát elektronikus bibliográfiai forrás esetén! 2. Hogyan írja le a szerzőségi adatokat? 3. Melyek a szerzőségi adatok főforrásai elektronikus bibliográfiai források esetében? 4. Idegen forrásból leírhat-e szerzőségi adatot? 5. Külső forrásból leírhat-e szerzőségi adatot? 6. A producer szerzőségi adatnak minősül? 7. Értelmezze a kiadó és a gyártó fogalmát! Milyen összefüggést lát a két fogalom között? 8. Melyek a szerzőségi adatból jelölés nélkül elhagyható elemek? 9. Melyek a szerzőségi adatból jelölés mellett elhagyható elemek? 10. Melyek a szerzőségi adatba betoldható elemek? 11. Melyek az azonos szerzői (közreműködői) funkcióban levő személyek vagy testületek nevének leírására vonatkozó szabályok? 12. Melyek a függelék és egyéb kiegészítő anyagok leírására vonatkozó szabályok? 13. Ha valamely címhez több szerzőségi adat tartozik, hogyan állapítja meg közlésük sorrendjét? 79
    • 6. lecke A gyűjtemények leírása Mostanra már megtanulta a cím- és szerzőségi közlés adatainak a leírását. Ezekre az ismeretekre épül a 6. lecke, amelyben a különböző gyűjtemények (egy szerző több műve, illetve több szerző több műve egy kötetben) leírásáról lesz szó. A lecke tartalma: 6.1 Különböző szerzők műveinek gyűjteménye 6.1.1 Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény 6.1.2 Összefoglaló címmel rendelkező többszerzős gyűjtemény 6.2 A szerzői gyűjtemény Önellenőrző kérdések 80
    • 6.1 Különböző szerzők műveinek gyűjteménye 6.1.1 Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény Az első adatcsoport szerkezete: Első mű címe [a forrástípus általános megnevezése] / az első mű szerzőségi adata. Második mű címe : második mű egyéb címadata / második mű első szerzőségi adata ; második mű második szerzőségi adata Három, vagy annál kevesebb mű Az összefoglaló cím nélküli gyűjtemények főforrása egyszerűen felsorolja a bibliográfiai forrásban levő művek címeit és a címekhez tartozó szerzőségi adatokat. Ekkor a címeket a bibliográfiai forráshelynek megfelelő sorrendben kell leírni. A második és minden további cím egyezményes jele a pont. A összefoglaló cím nélküli gyűjtemény leírásakor arra feltétlenül ügyelni kell, hogy a leírásban minden szerzőt ahhoz a címhez rendeljen, amellyel kapcsolatban a szerzői minőség fennáll! A közreműködőkkel kapcsolatban nem ilyen szigorú a szabály, de lehetőség szerint a közreműködők és a cím közötti kapcsolatot is ki kell fejezni. Ha szükséges, az egyértelműséget szövegbetoldásokkal biztosítani kell. Például: Orosz - magyar nagyszótár [elektronikus dok.] / Kiss Lajos. Orosz - magyar sajtónyelvi szótár / Kugler Katalin Háromnál több mű – csak az első mű címe főcím Ha az összefoglaló cím nélküli bibliográfiai forrás háromnál több művet tartalmaz, és a főforráson szerepel a gyűjteményben szereplő művek címe, valamint szerzőinek neve, ezek közül az első mű címe írható le az első adatcsoportban főcímként. A gyűjteményben szereplő további művek adatait a Megjegyzések adatcsoportban lehet megadni. Ennek, a közös főcímmel nem rendelkező könyvek leírásától eltérő szabályozásnak az az oka, hogy könyveknél viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy kötetben háromnál több szerző műve jelenjék meg közös főcím nélkül. Elektronikus bibliográfiai forrásoknál az összefoglaló cím hiánya gyakrabban fordul elő. Például: Főcím: Megjegyzésben: Nyelvstúdió. Francia 1 [elektronikus dok.] Tartalma: Nyelvstúdió. Spanyol 1. Nyelvstúdió. Olasz 1. Nyelvstúdió. Portugál 1. 81
    • Az egyéb címadat helye Ha az összefoglaló cím nélküli gyűjtemény a bibliográfiai forrásban szereplő valamennyi műre vonatkozó közös egyéb címadatot is tartamaz, ezt a címet akkor is a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni, ha az az adatcsoport számára előírt főforrásból származik. Például: Kártyatrükkök [elektronikus dok.] / Pap Sándor ; Bridzsjátszmák / Balázs Lajos ; Sakkjátszmák / gyűjtötte Rigó Kálmán Megjegyzésben: Egyéb címadat: Három gyűjtemény szenvedélyes játékosoknak játékprogramokkal Ha az egyéb címadat és az egyes művek címei közti viszony nem egyértelmű, rövid magyarázatot lehet betoldani szögletes zárójelben, az adat nyelvén. Ha ez nem oldható meg, az egyéb címadatot – bibliográfiai forrásától függetlenül – a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni. Eltérések a könyvek leírásához képest: Könyvek leírásánál Elektronikus alkalmazott eljárás bibliográfiai források leírásánál alkalmazott eljárás Háromnál több művet Minden cím főcím, mindet Csak az első cím főcím, tartalmazó közös főcím az első adatcsoportban kell háromnál több mű esetén a nélküli gyűjtemény leírni többi mű címét a Megjegyzések adatcsoportban kell leírni Valamennyi műre A címadatot az utolsó A címadatot csak a vonatkozó közös egyéb szerzőségi adat után kell Megjegyzések címadat leírni adatcsoportban lehet leírni. (erősen vitatható megoldás, de a szabvány13 így rendelkezik) 6.1.2 Összefoglaló címmel rendelkező többszerzős gyűjtemény Az összefoglaló cím a főcím Ha a bibliográfiai forrás több szerző műveit tartalmazza, és a főforrásban a gyűjteménynek van összefoglaló címe, az összefoglaló cím a főcím. A gyűj- teményben szereplő egyes művek adatait, ha számuk nem több háromnál, a Megjegyzések adatcsoportban kell, ha számuk a hármat meghaladja, ott lehet meg- adni. Ez utóbbi esetben a bibliográfiai forrásban szereplő művekről célszerű analitikus leírást készíteni vagy a könyvek, vagy az időszaki kiadványok szabványa 13 MSZ 3424 Bibliográfiai leírás. Könyvek 82
    • szerint. Például: Főcím: Hajózás [elektronikus dok.] Megjegyzésben: Tartalma: 2/1995. (11.24.) KHVM rendelet a hajózási képesítésekről. A Közlekedési Főfelügyelet 3/1995. szabályzata a Hajózási képesítő vizsgákról. 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet a víziközlekedés rendjéről. Távközlés és rádió-forgalmazás a Dunán. Balatoni gőzhajózás / Széchenyi István. Széchenyi István / Benedek Elek Tömörkény István válogatott elbeszélései Főcím: Finance directions Megjegyzésben: Tartalma: Mortgages / B. Hardy. Loans / A. Martin-Smith. Retirementl R. T. Couts A fenti példában látható, hogy az Arcanum Kiadó DVD könyvtár című DVD– ROM kiadványa 400 kötetnyi könyv digitalizált változatát tartalmazza. Teljes mértékben áttekinthetetlen lenne a leírása, ha ennek a kisebb könyvtárnyi mennyiségű gyűjteménynek a művenkénti címét és szerzőségi adatait mind a Megjegyzések adatcsoportban sorolná fel. Az is nyilvánvaló, hogy az egyes műveket visszakereshetővé kell tenni. Az egyetlen járható út tehát az analitikus leírások elkészítése. 83
    • 6.2 A szerzői gyűjtemény Ahogyan a többszerzős gyűjtemények, úgy a a szerzői gyűjtemény is különféle variációkban közölhetik a cím- és szerzőségi adatokat. a) Összefoglaló címmel rendelkező szerzői gyűjtemény. Kaphatnak közös főcímet a művek úgy, hogy közben a bibliográfiai forrás az egyes művek címeit is felsorolja. Ekkor két megoldás közül lehet választani:  az egyes művek címeit a Megjegyzések adatcsoportban írja le, vagy  az egyes művek címeit alcímként közli a leírásban. Bármelyik megoldást választja is, a főcím minden esetben a közös főcím lesz. b) Összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény A másik variáció szerint az egyes művek nem kapnak közös főcímet, hanem mindegyiket felsorolja a bibliográfiai forrás. A könyvekkel ellentétben a művek címei nem együtt minősülnek főcímnek, hanem csupán az első cím lesz főcím (viszont a címeket le kell írni az első adatcsoportban). A második és minden további címet pontosvessző előzi meg. Földi barangolások [elektronikus dok] ; Űrutazás; Lélekutazás / Ballagó Ármin Összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény esetén, ha a főforrás az csak az egyes művekkel kapcsolatban tartalmaz egyéb címadatot, azt a gyűjteményben szereplő egyes művek címét követően kell leírni, a közös szerzőségi közlés előtt. Special effects [elektronikus dok] : morphing and warping ; 3-D modeling : generic primitives and other basic tools / by James Foot Az olyan egyéb címadatot, amely az összefoglaló cím nélküli gyűjteményben szereplő ugyanazon szerző egynél több művére vonatkozik, e művek címei után kell leírni. Elődeink [elektronikus'dok] : ahogyan őseink gondolták; Őseink : ahogyan ma látjuk / Szabó Attila Összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény mindkét műre vonatkozó egyéb címadata az utolsóként leírt címadat után írható le. Ha azonban e címek nem közvetlenül követik egymást (mert például párhuzamos cím is van), az egyéb címadatot a Megjegyzések adatcsoportban lehet leírni. Pow! [elektronikus dok] ; Zap it : two adventure games I Rick Held 84
    • A kiadásjelzés, mint egyéb címadat Egyéb címadatként kell leírni azt a főforrásban szereplő kiadásjelzést, amelyik a gyűjteményben szereplő művek közül csak az egyikre vonatkozik. Egyéb címadatként az adott főcímet követően kell leírni. National flight [elektronikus dok.] : 1995 sales edition / by Air Flight Inc. Navigation advisor / Interactive Mapping Corporation Önellenőrző kérdések 1. Ha az összefoglaló címmel rendelkező szerzői gyűjteményt alkotó egyes művek címeit a Megjegyzésekben írja le, milyen egyezményes jel tartozik az egyes címekhez? 2. Mi az egyezményes jele a közös főcím nélküli gyűjteménynek? (Több szerző több művének). 3. Mi a társszerző fogalma? 4. Az adatelemek megnevezésével és az egyezményes jelekkel írja le az első adatcsoport szerkezetét  összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény esetén,  összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény esetén, ha mindkét címhez tartozik egyéb címadat. Az adatok egynyelvűek,  összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény esetén, ha a főcím többnyelvű, az egyéb címadat egynyelvű, a szerzőségi adat egynyelvű,  összefoglaló cím nélküli szerzői gyűjtemény esetén, ha párhuzamos címek is vannak,  különböző szerzők műveinek összefoglaló cím nélküli gyűjteménye esetén, ha minden műnek van saját szerzőségei adata, és egy, a gyűjtemény egészére vonatkozó közös szerzőségi adat. 85
    • 7. lecke A párhuzamos adatok Párhuzamos adat az alapadat megismétlése más nyelven vagy más írásrendszerben (számoknál számozási rendszerben). Elméletileg így a bibliográfiai forrás minden azonosító adatának lehet párhuzamos megfelelője. Miután kiválasztotta a főcímet, annak előzetes megállapítására van szükség, hogy az első adatcsoportba tartozó valamennyi adatelemnek van-e párhuzamos megfelelője? Ez a megállapítás azért kiemelten fontos, mert befolyásolja az első adatcsoport szerkezetét! Ebben a leckében a párhuzamos adatok megállapításának, az adatok leírásának tudnivalóival ismerkedhet meg. A lecke tartalma: 7.1.1 A párhuzamos címadatok 7.1.2 A párhuzamos szerzőségi adat Önellenőrző kérdések 86
    • 7.1 A párhuzamos adatok 7.1.1 A párhuzamos címadat Alapelv a címadatok leírására vonatkozóan Az egyéb címadatot lehetőleg a velük azonos nyelvű főcím után kell leírni. Azt az alcímet és egyéb címadatot, amelynek nincs párhuzamos megfelelője, az utolsóként leírt címadat után kell leírni. Ez a szabály nem vonatkozik arra a főcímre, amelyiknek nincs párhuzamos párja, mert a főcím minden körülmények között az elsőként leírandó adatelem! 7.1.2 A párhuzamos szerzőségi adat Alapelv a szerzőségi adatok leírására vonatkozóan Ha a bibliográfiai forrás a szerzőségi adatokat mind a főcím, mind a párhuzamos cím nyelvén közli, a szerzőségi adatokat a velük azonos nyelvű címek után kell leírni. Ebből a szabályból az is következik, hogy a szerzőségi adatot is legalább két nyelven kell a könyvnek közölnie ahhoz, hogy leírható legyen mind a főcímhez, mind a párhuzamos címhez tartozóan. Azt a szerzőségi adatot viszont, amelyiknek nincs párhuzamos megfelelője, az utolsóként leírt szerzőségi adat után kell leírni. Ha valamely szerzőségi adatot külső forrásból kiegészíti a szerzőségi funkció megnevezésével, azt az adatelem nyelvén kell megtennie! Használja a Minimum szójegyzéket! Többnyelvű a szerzőségi adat, ha a) a névelemeket a nemzeti nyelvhasználathoz képest megfordítják b) vagy lefordítják c) vagy a név szövegkörnyezetét fordítják le. Most térjen vissza a 4. lecke "Az 1. adatcsoport leírása" című részéhez! Ismételje át az első adatcsoport szerkezetének leírását! Ha a főforrás több nyelven közöl egyéb címadatot/címadatokat, ezt/ezeket a vele/velük azonos nyelvű főcím, illetve párhuzamos cím után kell közölni. Pannon reneszánsz [elektronikus dok] : a Hunyadiak és a Jagelló-kor: 1437– 1526 = Pannonian renaissance : the Hunyadis and the Jagelio Age : 1437–1526 = Pannonische Renaissance : die Hunyadis und die Zeit der Jagiellonen : 1437–1526 Vienna [elektronikus dok] : hotel and tourist guide = Wien: Hotel- und Reiseführer Ha a főforrásban a bibliográfiai forrásnak egy vagy több párhuzamos címe van, de csak egy egyéb címadata, ezt az utolsó párhuzamos cím után kell leírni. 87
    • Manófalva [elektronikus dok] = Pixie Village = Patuljkovac = Zwergendorf = Satul Piticilor = Dedinka Trpaslikovo = Selo Vilenaka : matematika Ha nincs párhuzamos cím, de az egyéb címadat a főforrásban egynél több nyelven vagy írásrendszerben szerepel, elsőként a főcím nyelvével vagy írásrendszerévei megegyező egyéb címadatot kell megadni a főcímet követően. Ha ez a megkülönböztetés nem alkalmazható, a párhuzamos egyéb címadatokat a bibliográfiai forráson közölt sorrendben kell leírni. Ifj. Szlávics László [elektronikus dok] : pályakép vert érmektől anti-érmekig = a career from struck medals to anti-medals = von den Gepragten bis zu den Anti- Müllzen = tableau d'une carriere allant des médailles frappées jusqu'aux "anti médailles" Ha a leírásban szerepelnek a bibliográfiai forrás párhuzamos címei és párhuzamos egyéb címadatai, valamint párhuzamos szerzőségi adatai, mindegyik szerzőségi adatot a vele azonos nyelvű és írásrendszerű cím, illetve egyéb címadat után kell leírni. Ha ez nem lehetséges, a párhuzamos címek, illetve egyéb címadatok felsorolását követően kell közölni a különböző nyelvű/írásrendszerű szerzőségi adatokat. Ha a leírásban a bibliográfiai forrásnak egy vagy több párhuzamos címe vagy párhuzamos egyéb címadata is szerepel, de a szerzőségi adat csak egynyelvű, e szerzőségi adatot az utolsó párhuzamos cím vagy párhuzamos egyéb cím adat után kell leírni. Canadian urban sources [elektronikus dok.] : a survey / Canadian Council on Urban and Regional Research = Sources urbaines canadiennes : un aperyU / Conseil canadien de la recherche urbaine Ha a bibliográfiai forrásnak nincs párhuzamos címe, de a főforrásban a szerzőségi adat több nyelven vagy írásrendszerben szerepel, közülük a főcímmel megegyező nyelvű/írásrendszerű adat leírása kötelező. Ha ez a kritérium nem alkalmazható, a párhuzamos szerzőségi adatok közül a tipográfiailag kiemeltet, ilyen megkülönböztetés hiányában a sorrendben az elsőt kell leírni. A további adatok megadhatók úgy, hogy mindegyiket a párhuzamos adatok minősítő jele (=) előzi meg. 88
    • Önellenőrző kérdések Az adatelemek megnevezésével és az egyezményes jelekkel írja le az első adatcsoport szerkezetét párhuzamos adatok esetén, ha  csak a főcímnek van párhuzamos megfelelője,  a címadatok többnyelvűek, a szerzőségi adat egynyelvű,  a főcím több nyelven, a szerzőségi adat egy nyelven,  a címadatok egynyelvűek, a szerzőségi adat többnyelvű,  teljes párhuzamosság esetén. 89
    • 8. lecke A kiadásjelzés Ebben a leckében meg fog ismerkedni a kiadás adatainak a leírásával. A lecke tartalma: 8.1. A leírás 2. adatcsoportja, a Kiadás 8.1.1. Az adatcsoport szerkezete 8.1.2 Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 8.1.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja 90
    • 8.1. A leírás 2. adatcsoportja, a Kiadás 8.1.1. Az adatcsoport szerkezete . – Kiadásjelzés . – Kiadásjelzés = párhuzamos kiadásjelzés . – Kiadásjelzés / az adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés . – Kiadásjelzés / az adott kiadásra vonatkozó első szerzőségi adat ; az adott kiadásra vonatkozó második és minden egyes további szerzőségi adat . – Kiadásjelzés / az adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés = párhuzamos kiadás jelzés / párhuzamos szerzőségi közlés . – Kiadásjelzés, kiegészítő kiadásjelzés . – Kiadásjelzés / az adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés, kiegészítő kiadásjelzés 8.1.2 Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei Hogy egy közlés kiadásjelzésnek minősül-e, a “kiadás” szó vagy megfelelőinek jelenléte dönti el. Új kiadásként kell kezelni a bibliográfiai forrást függetlenül attól, hogy tartalmaz-e erre vonatkozó közlést – akkor is, ha címe nem változott, de a katalogizálás során megállapították, hogy tartalma jelentősen módosult. A főforráson előforduló olyan közlések, mint "verzió", "szint", "széria", "felújítás" vagy "frissítés" utalhatnak arra, hogy új kiadásról van szó, de használhatják ezeket a kifejezéseket csak a bibliográfiai forrás kisebb megváltoztatásának jelzésére is. Mindig a bibliográfiai forrás tartalma alapján kell eldönteni, hogy valóban új kiadásról van-e szó, és mint ilyet kell-e leírni. Például: . – 3. kiad. . – 2. rev. ed. . – Átd. kiad. . – Bőv. kiad. . – Plus verzió . – Rev. ed. . – 0.2. verzió . – Hyperlinkes új kiad. Új kiadásról tehát akkor beszélünk, ha jelentős különbségek vannak a bibliográfiai forrás tartalmában, beleértve a kiegészítéseket és törléseket, a program különbözőségét, a bibliográfiai forrás frissítését vagy hatékonyságának növelését célzó változtatásokat, a program vagy az operációs rendszer módosításait annak érdekében, hogy más gépekkel és operációs rendszerekkel kompatibilis legyen. Új kiadásnak minősül – a megfelelő kiadásjelzéstől függetlenül – a bibliográfiai forrás akkor is, ha jóllehet címe és tartalma változatlan, fizikai hordozója, illetve a 91
    • hozzáférés módja megváltozott. 92
    • Távoli hozzáférésű dinamikus bibliográfiai források Azoknak a távoli hozzáférésű dinamikus bibliográfiai forrásoknak (például online szolgáltatásoknak) a leírásában, amelyeket rendszeresen frissítenek, a frissítésekre vonatkozó adatait nem a Kiadás adatcsoportban, hanem a Megjegyzések adatcsoportban kell leírni. Ha a kiadásjelzés a bibliográfiai forráshelyen több nyelven vagy több írásrendszerben is szerepel, azok párhuzamos kiadásjelzésnek minősülnek. Ezek közül a csak a főcím nyelvével és írásrendszerével megegyező nyelvű, ennek hiányában a tipográfiailag kiemelt vagy sorrendben elsőként közölt kiadásjelzést kell leírni. A további kiadásjelzések párhuzamos adatokként megadhatók. A párhuzamos adatok elhagyását azonban nem kell jelölni. Főforrás: külső és belső forráshelyek Tiltott bibliográfiai forrás: nincs, viszont ha a kiadásjelzés egyedüli bibliográfiai forrása a kísérő dokumentáció, az adat a leírásban csak akkor közölhető, ha az kétséget kizáróan az elektronikus bibliográfiai forrásra vonatkozik 8.1.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja Az adatcsoport adatelemeit azon a nyelven kell közölni, ahogyan a kiadványban találhatók. A kiadásjelzés számadatait mindig arab számmal, a kiadásjelzés kifejezéseit pedig szabványosan rövidített formában kell leírni. A sorszámnév-képző toldalékok ponttal helyettesíthetők. A főforrásban A leírásban 02-es verzió . - 02. verzió A kiadásjelzés kifejezései szögletes zárójelben betoldhatók, ha az adat értelmezése azt szükségessé teszi. Ügyeljen rá, hogy ezek a kifejezések csak a leírás nyelvén toldhatók be! A kiadásjelzés lényeges információt nem tartalmazó kifejezéseit el kell hagyni a szövegelhagyás jelzése nélkül. Az első kiadásra vonatkozó jelzést mindig el kell hagyni, kivéve, ha az egy eredetileg külföldön megjelent mű magyarországi kiadására vonatkozik. Például: . – Hyperlinkes új kiad. – 1. magyarországi kiad. Ha a főforrásban nincs a kiadásra vonatkozó közlés, de a bibliográfiai forrás alapján vagy idegen forrásból megállapítható, hogy tartalma jelentősen eltér az előző kiadásétól, a kiadásjelzést a főcím nyelvén szögletes zárójelben pótolni lehet. Például: . – [Bőv. kiad.] . – [1.5. verzió] . – [Rev. ed.] . – [School ed.] Ha a kiadásra vonatkozó közlés a főcímmel vagy az egyéb címadattal egy nyelvta- ni szerkezetet alkot, azt a Cím- és a szerzőségi közlés adatcsoportban kell leírni és a Kiadás adatcsoportban nem kell megismételni. 93
    • Például: Főcím: The compact version of The Bible [elektronikus dok.] Ha az elektronikus bibliográfiai forrás egy korábban hagyományos formában megjelent bibliográfiai forrás fakszimile kiadása, és erre vonatkozóan a főforrásban nem szerepel közlés, ezt szögletes zárójelbe tett, a főcím nyelvével megegyező kifejezéssel meg lehet adni a Kiadás adatcsoportban. Például: Festetics kódex [elektronikus dok]. – [Fakszimile kiad.] The poetical works of John Keats [elektronikus dok]. – [Facsimile ed.] Ha a főforrásban szereplő kiadásjelzés az összefoglaló cím nélküli gyűjteményben szereplő műveknek csak egyikére vonatkozik, azt a művel kapcsolatos főcímet követően egyéb címadatként kell leírni. Például: National flight [elektronikus dok.] : 1995 sales edition / by Air Flight Inc. Navigation advisor / Interactive Mapping Corporation Az adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés A Kiadás adatcsoportban azokat a szerzőségi adatokat kell leírni, amelyek kétséget kizáróan csak az adott kiadásra vonatkoznak. Például: Findit [elektronikus dok.] / Lester Angerra. – Rev. version 3.3. / programmer Kate Maggor LodeStar [elektronikus dok.]. – Student version / with new graphics by Gerry Herin A kiegészítő kiadásjelzés a) A bibliográfiai forrás adott kiadásában szereplő új, illetve átdolgozott függelékek és egyéb járulékos részek adatait kiegészítő kiadásjelzésként kell leírni. Például: Budapest [elektronikus dok.]. – 2. jav. kiad., felújított utcanévjegyzékkel b) Kiegészítő kiadásjelzésként kell leírni az utánnyomásra vonatkozó közléseket. Például: . – Student version, reissued 94
    • 9. lecke Az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai Az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai a bibliográfiai forrás típusából adódnak. Könyveknél nem találkozott ilyen speciális adatokkal, de például CD- ROM-on megjelenő napilap esetében már vannak számozási adatok, kutatási jelentés esetében azonosító jelzet, és így tovább. Mindezeken túlmenően ezeknek a speciális adatoknak van belső elektronikus méretük is. Ezeket az adatokat a leírás 3. adatcsoportja tartalmazza. A lecke tartalma: 9.1 A leírás 3. adatcsoportja, az elektronikus bibliográfiai forrástípus speciális adatai 9.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége 95
    • 9.1 A leírás 3. adatcsoportja, speciális adatok Az adatcsoport első elemeként kell megadni az elektronikus bibliográfiai forrástípus megnevezését és az elektronikus bibliográfiai forrásba foglalt adatok mennyiségére vonatkozó adatokat. A többi fizikai jellemzőre vonatkozó adatot a Fizikai jellemzők adatcsoportban, a működési követelményekre és a hozzáférés módjára vonatkozó adatokat pedig a Megjegyzések adatcsoportban kell leírni. Ha az elektronikus bibliográfiai forrástípusra vonatkozóan két vagy több megnevezés is szerepel, a második és a további megnevezések előtt az "és" kötőszót kell feltüntetni. Az elektronikus bibliográfiai forrásnak - típusából adódóan - vannak egyéb saját speciális adatai is. Például CD-ROM-on megjelenő napilap esetében számozási adatok, kutatási jelentés esetében azonosító jelzet. Magának az adott elektronikus bibliográfiai forrástípusnak a saját, speciális adatait a bibliográfiai forrástípus megnevezése után kell leírni a megfelelő szabvány vagy szabályzat14 előírásai szerint. A speciális adatok leírását pont és szóköz előzi meg. Az ábrán látható elektronikus bibliográfiai forrás ◊ adathordozója CD-ROM (fizikai jellemző, az 5. adatcsoportban kell leírni), ◊ a bibliográfiai forrás típusa (műfaja) bibliográfiai adatbázis, ◊ e bibliográfiai forrástípus speciális tulajdonsága pedig, hogy időről időre megjelenik, azaz: időszaki kiadvány (kiadánytípus). A bibliográfiai forrástípus megnevezése A bibliográfiai forrástípus megnevezése az elektronikus bibliográfiai forrásnak azt a speciális típusát írja le, amelyben a mű megtestesül. Erre az alábbi kifejezéseket 14 Az egyes forrástípusok leírására vonatkozó szabványok, illetve szabályzatok felsorolását lásd az Irodalomjegyzékben. 96
    • lehet használni a bibliográfia nyelvén: Ábrázolás Betűkészlet Bibliográfiai adatbázis Felmérési adatok Folyóirat Hangzó anyag Hírlevél Html szöveg Interaktív multimédia Játék Kartográfiai adatok Képek Kotta Könyv Kutatási jelentés Népszámlálási adatok Szöveg Szöveges adatbázis Térkép Újság Online szolgáltatás A fenti megnevezések előtt minden esetben szerepeltetni kell az elektronikus jelzőt, ha az első adatcsoportban nem írta le a bibliográfiai forrás általános megnevezéseként az elektronikus dok. kifejezést. A bibliográfiai forrástípus megnevezése belső vagy a külső forrásokból származik. Ha ott mégsem, vagy nem a fenti elfogadott megnevezésekkel szerepel, a megfelelő megnevezések egyikét a bibliográfiai forrás tanulmányozása után bármely bibliográfiai forrás alapján, szögletes zárójel nélkül kell leírni. Ha a fenti kifejezések egyike sem alkalmazható, megfelelő megnevezést kell alkotni az "elektronikus" jelzővel, vagy anélkül. Új megnevezés esetén előnyben kell részesíteni azt a fogalmat, amely már jól beváltan elterjedt a bibliográfiai forrásnak mind a készítői, mind a használói között, és más speciális bibliográfiai forrástípusok elnevezéseitől egyértelműen megkülönböztethető. Ha az elektronikus bibliográfiai forrás programokból áll, megnevezésként az "Elektronikus program(ok)"-at vagy "Program(ok)"-at kell megadni. A program típusát az alábbi kifejezéseknek megfelelően kell közölni. A programtípusok megnevezése Adatbáziskezelő program Alkalmazói program Biztonsági program CAD program Grafikai program Internetes program Játékprogram Keresőprogram Kiadványszerkesztő program Operációs rendszerprogram Program Programnyelv 97
    • Programozási nyelv program Rendszerprogram Segédprogram Szövegszerkesztő program Táblázatkezelő program Vírusírtó program Zenei program Ha az elektronikus bibliográfiai forrás adatokból, szövegből, képekből és prog- ramból áll, az egyes megnevezéseket az "és" kötőszóval összekötve kell felsorolni. Például: . – Hangzó anyag és programok és szöveg A 3. adatcsoportban a bibliográfiai forrás fő részére vonatkozó jellemzőt kell leírni. A további jellemzőket a Megjegyzés adatcsoportban lehet megadni. Például: . – Program Megjegyzésben: Adatokkal és szöveges részekkel. 9.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége Az elektronikus bibliográfiai forrásba foglalt adatok mennyiségére, a bibliográfiai forrás belső terjedelmére vonatkozó adatokat is meg lehet adni kerek zárójelben. Ez általában azon fájlok számából tevődik össze, amelyek az adatok vagy a program tartalmát alkotják. A folytonosan változó terjedelmű, távoli hozzáférésű dinamikus bibliográfiai források terjedelem adatait nem szabad leírni. A terjedelem sajátos elnevezéseit a bibliográfia nyelvén, az adatok vagy prog- ramok tartalmát alkotó fájlok számát arab számjegyekkel kell leírni. Például: . – Szöveg (5 fájl) és kereső program (1 fájl) Adatokból álló bibliográfiai forrás esetében a rekordok és bájtok számát, programok leírásakor a bájtok számát lehet megadni. Ha a fájlok számát leírják, a további mennyiségi adatközlés előtt szóköz, kettőspont, szóköz áll. . – Adatok (l fájl: 1.2 GB) és programok(1 fájl : 2520 utasítás) . – Ábrázolások (800 rekord : 131.550 bájt) . – Rendszerprogram (1fájl : 997 utasítás) . – Szöveg (2 fájl : 327 kB) A bájtok számát olyan formában kell megadni, ahogyan a bibliográfiai forrásban szerepel. (megabájt, MB, Mbyte, GB, stb.) A programnyelv bibliográfiai forráskódjának megnevezését a Megjegyzések adat- csoportban lehet közölni. Az elektronikus jelzőt itt is csak az előbb leírt feltétel fennállása esetén hagyhatja el. A rekordok és/vagy bájtok számát becsült adatként is le lehet írni, vagy a 98
    • Megjegyzések adatcsoportban lehet megadni. Például: . – Képek (kb. 3000-4000 rekord) Az egyéb bibliográfiai forrás típus speciális adatai Elektronikus időszaki kiadvány leírásának 3. adatcsoportja Elektronikus időszaki kiadványok esetében egyéb saját speciális adatként a számozási adatokat kell leírni az időszaki kiadványok bibliográfiai leírására vonatkozó szabályzat előírásainak megfelelően. Például: . – Folyóirat. 1996-1998. . – Napilap. 1.köt. 1.sz. (1992. márc. 2.)- 99
    • 100
    • 10. lecke A megjelenés adatai A lecke tartalma: 10.1 A megjelenés értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetében 10.2 A 4. (Megjelenés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 10.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja 10.4 Az adatcsoport szerkezete 10.5 A megjelenés helye 10.5.1 A megjelenés helyének nyelvtani alakja 10.5.2 A megjelenés helyének párhuzamos adata 10.5.3 Egy kiadó több székhellyel 10.5.4 A kiadványban nem közölt megjelenési hely 10.6 A kiadó neve 10.6.1 A kiadó nevének megállapítása 10.6.2 A kiadó nevének alakja 10.6.3 A kiadó nevének párhuzamos adata 10.6.4 Az ismeretlen kiadó 10.7 A megjelenés éve(i) 10.7.1 A megjelenés évének megállapítása 10.7.2 A megjelenés évének alakja a leírásban 10.7.3 A gyártás székhelye és a gyártó neve 10.8 Közös kiadások megjelenési adatcsoportja Önellenőrző kérdések 101
    • 10.1 A megjelenés értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetében A megjelenés, közzététel vagy terjesztés kifejezések az elektronikus bibliográfiai forrás megjelenésével, közzétételével, kibocsátásával, hozzáférhetővé tételével és terjesztésével kapcsolatos minden tevékenységet felölelnek. Ezek a tevékenységek különböznek a bibliográfiai forrás gyártásától (fizikai előállításától), noha mindegyiket végezheti ugyanaz a személy vagy testület. Ha egy személy vagy testület mindeme tevékenységeket a gyártással együttesen végzi, vagy ha nem állapítható meg, hogy a személy vagy testület mindezekért vagy kizárólag a gyártásért felelős, a közlést a kiadáshoz, közzétételhez, terjesztéshez kapcsolódónak kell tekinteni. Az adatcsoportra vonatkozószabályok a távoli hozzáférésű bibliográfiai forrásokra is vonatkoznak. Kiadónak ebben az esetben azt a személyt vagy testületet kell tekinteni, aki/amely a bibliográfiai forrást előállítja, közzéteszi, a hálózaton elérhetővé teszi. Fakszimile kiadás esetén a Megjelenés adatcsoportban a leírás tárgyának, azaz az elektronikus bibliográfiai forrásnak a megjelenési adatait kell megadni. Az eredeti bibliográfiai forrás megjelenési adatai a Megjegyzések adatcsoportba kerülnek. 10.2 A 4. (Megjelenés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei . – A megjelenés helye : A kiadó neve , A megjelenés éve Főforrás: a bibliográfiai forrás belső és külső forráshelyei. Megengedett bibliográfiai forrás: idegen forrás. Tiltott bibliográfiai forrás: nincs. 10.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja Az adatcsoport adatelemeit azon a nyelven kell közölni, ahogyan a kiadványban találhatók. Az adatelemek írásmódjára az illető nyelv helyesírási szabályai az irányadók. 10.4 Az adatcsoport szerkezete a) Egy kiadó, a kiadónak egy székhelye van, a gyártó is szerepel a leírásban: . – Megjelenés helye : Kiadó neve, a megjeleni éve (A gyártó székhelye : A gyártó neve, a gyártás éve) b) Több székhellyel rendelkező kiadó kiadásában megjelenő bibliográfiai forrás megjelenési adatcsoportja: . – Első megjelenési hely ; Második megjelenési hely : A kiadó neve, megjelenés éve 102
    • vagy . – Első megjelenési hely [etc.] : A kiadó neve, megjelenés éve c) Több kiadó közös gondozásában megjelenő kiadás megjelenési adatcsoportja. A kiadók azonos székhelyen működnek: . – Megjelenés helye : Első kiadó neve : Második kiadó neve, a megjelenéi éve d) Több kiadó közös gondozásában megjelenő kiadás megjelenési adatcsoportja. A kiadók különböző székhelyeken működnek. . – Első megjelenési hely : Első kiadó neve ; Második megjelenési hely : Második kiadó neve, a megjelenés éve e) A terjesztő is szerepel a leírásban: . – A megjelenés helye : A kiadó neve, a megjelenés éve ; A terjesztő székhelye: A terjesztő neve 10.5 A megjelenés helye A megjelenés helyének elsősorban a kiadványban feltüntetett megjelenési helyet kell tekinteni. Ha azt a kiadvány nem közli, akkor a megjelenés helye a kiadó székhelye. A kiadvány azonban olyan megjelenési helyet is feltüntethet, amelyhez nem tartozik kiadó. Ebben az esetben a leírásban a kiadót ismeretlennek kell tekinteni és e megjelenési hellyel kapcsolatos kiadó hiányát az ismeretlen kiadó jelölésével [s.n.]15 megadni. Például: . – Torino : [s.n.], 1986. – A megjelenés adatcsoportjának leírásakor – annak ellenére, hogy az adatcsoport első eleme a megjelenés helye – célszerű először a kiadó nevét tisztázni, hiszen az befolyásolja a leírható megjelenési helyet is. Azért is javasolt először a kiadó azonosítása, mert ha a kiadvány nem a tényleges megjelenési helyet közli, a leírásban a tévesen megadott helynév után szögletes zárójelben helyesbíteni kell az adatot. Például : . – Pécsett [!Komló] Ha csupán kétség merül fel a könyvben közölt megjelenési hely helyességét illetően, az adat kétséges voltát jelölni kell. Például: . – Pécsett [?] 10.5.1 A megjelenés helyének nyelvtani alakja Talán már az eddigi példák alapján is felvetődött a kérdés, hogy a megjelenés helye miért ragozott alakban szerepel a leírásban? Ennek az az oka, hogy a megjelenés helyét a bibliográfiai forrásban közölt formában kell leírni. Ha tehát a bibliográfiai forrás ragozott alakban közli, nem lehet másképp leírni, mint ahogy 15 A rövidítés feloldása: sine nomine = név nélkül 103
    • rövidíteni sem lehet. Ügyelni kell arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben Budapest nevét sem lehet rövidíteni a teljes leírásban! Vannak olyan településnevek, amelyek többféle alakban ismertek (például: Savaria = Szombathely) vagy több településnek ugyanaz a névformája (például: Waterloo). Az esetek többségében ilyenkor szükségessé válik a megjelenés helyének azonosítása. Ennek módja attól függ, hogy ugyanannak a településnek a névváltozatairól vagy több, azonos nevű település azonosításáról van–e szó. a) Ha a kiadványon közölt megjelenési hely nem a hivatalos helységnév (például: Győr helyett Arrabona vagy Sárospatak helyett Patak), a leírásban megjelenési helyként a kiadányon közölt névalakot kell leírni, de utána szögletes zárójelben közölhető (tehát nem kötelező) a hivatalos helységnév. Például: Patak [Sárospatak] b) Ha a kiadványon közölt megjelenési hely azonosítására azért van szükség, mert több azonos alakú településnév is van a világon, az azonosítás a megfelelő ország vagy egyéb igazgatási terület nevével (ha van közkeletű rövidítése, rövidített formában) vagy az MSZ 3410 előírásai szerint az ország kétjegyű betűkódjával tehető meg. Például: Waterloo [Canada] Waterloo [U.S.A.] Waterloo [BG] c) Ha az azonosításhoz szükséges, a kiadó pontos címét is le lehet írni a székhely után. A címet, ha az a főforrásban szerepel, kerek zárójelbe, ha idegen forrásból származik, szögletes zárójelbe kell tenni. Például: . – Cupertino (CA) (10648 Gascoigne Dr., Cupertino 95014) 10.5.2 A megjelenés helyének párhuzamos adata Ahogyan a cím- és szerzőségi adatoknál párhuzamos adatnak minősült az adat megismétlése más nyelven vagy más írásrendszerben, ugyanúgy párhuzamos adatnak minősül, ha a megjelenés helyét közli egyidejűleg több nyelven vagy több írásrendszerben a kiadvány. A párhuzamos adat leírása nem kötelező, a több nyelven vagy több írásrendszerben közölt névalakok közül a hivatalos névforma leírása kötelező. Ha ez nem állapítható meg, akkor a főcím nyelvével vagy írásrendszerével megegyező névalakot kell leírni. Lehetőség van azonban a párhuzamos adatok leírására is, a szokásos egyenlőségjel után. Például: Wien = Vienna = Bécs 10.5.3 Egy kiadó több székhellyel Ha a kiadvány ugyanannak a kiadónak több székhelyét is megnevezi, ezek közül csak a tipográfiailag kiemeltet, ilyen megkülönböztetés hiányában pedig csak az elsőt kötelező leírni. A leírásból elhagyott székhelyeket csak akkor kell jelölni az 104
    • adatelhagyás jelével [etc.], ha a leírt székhellyel azonos bibliográfiai forráshelyen, azonos tipográfiával közölte a kiadvány. Például: . – New York [etc.] Ha a bibliográfia vagy a katalógus szempontjai indokolják, leírható minden megjelenési hely. Ekkor a második és minden további megjelenési helyet pontosvessző előz meg. Például: . – New York ; St. Louis ; San Francisco ; Aucland ; Bogota ; Hamburg ; London Madrid ; Mexico ; Milan ; Montreal ; New Delhi ; Panama ; Paris ; Sao Paulo ; Singapore ; Sydney ; Tokyo ; Toronto : Mc Graw Hill, cop. 1987. – A példában leírt megjelenési helyek tehát azt jelentik, hogy a Mc Graw Hill Book Company a világ számos pontján rendelkezik székhellyel. A bibliogrfáia szempontja pedig, amiért az összes székhelyet leírták, a második és minden további székhelyű kiadók összegyűjtése. 10.5.4 A kiadványban nem közölt megjelenési hely Ha a kiadvány nem közli a megjelenési helyet, az még nem jelenti azt, hogy az ismeretlen. Miután tudjuk, hogy a megjelenési hely a leírás szempontjából azonos a kiadó székhelyével, a kiadó nevének ismeretében fel kell azt kutatni. Ezt számos bibliográfiai forrásból meg lehet tenni. Például évről évre adnak ki kiadói címjegyzékeket, a nemzeti bibliográfiák évente közlik a működő kiadók neveit székhelyeikkel együtt, de akár írott bibliográfiai forrás igénybevétele nélkül, saját maga is ismerheti a kiadó székhelyét. Az idegen forrásból megállapított megjelenési helyet szögletes zárójelbe téve kell leírni. Ha nem sikerül a kiadó székhelyét megállapítani, törekedni kell arra, hogy a valószínűsíthető ország, állam vagy tartománynév leírható legyen. A székhely nevének leírható alakja ebben az esetben az ország vagy állam nevének közkeletű magyar megnevezése, tagállam, tartomány esetén a hivatalos névalak lesz, az igazgatási terület típusát jelölő szó (például: state, province) nélkül. Például: Egyesült Államok California Ha ez sem állapítható meg, csak akkor alkalmazható a sine loco16 kifejezés szögletes zárójelbe tett rövidített alakja [s.l.]. 16 Hely nélkül 105
    • 10.6 A kiadó neve 10.6.1 A kiadó nevének megállapítása A kiadó nevének megállapításához több információ is rendelkezésére áll. Legegyszerűbb eset, hogy a kiadvány közli a kiadó nevét. Előfordulhat azonban, hogy a bibliográfiai forrás nem tartalmazza a kiadó nevét Ha az ISBN rendelkezésre áll, annak második számcsoportja alapján visszakereshető a kiadó. Egyszerű a dolog, ha Magyarországon megjelent kiadványról van szó, mert a Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek című időszaki kiadvány minden év elején közli a magyarországi kiadók nevét és székhelyét. A keresés ISBN szám alapján és a kiadó nevének ismeretében is lehetséges. Ebben az esetben idegen forrást vett igénybe az adat leírásához, tehát szögletes zárójelbe téve lehet az adatot közölni. Egyes kiadók szeretnek emblémát használni. Ennek alapján is azonosítható a kiadó, de a bibliográfiai forrás ebben az esetben is idegen, szögletes zárójelbe téve írható le. 10.6.2 A kiadó nevének alakja A kiadó nevét a kikadványon közölt formában kell leírni, de nem követhetők a tipográfiai sajátosságok. A kis- és nagybetűk tekintetében az adat nyelvének helyesírási szabályai az irányadók. A kiadó nevének elemei szabványosan rövidíthetők vagy a kiadó által használt betűszóval helyettesíthetők. A hivatásos kiadó nevéből a leírásban – a szövegelhagyás jele nélkül – el kell hagyni:  a “Kiadó” szó és megfelelőit, ha nem alkotnak egy nyelvtani (például jelzős) szerkezetet a név többi részével vagy ha nincsenek egybeírva azzal, Például: A kiadványon: Európa Könyvkiadó A leírásban: Európa  a társas viszonyra (“és társa”), a cégjellegre (Vállalat, Rt., Bt., stb.) utaló kifejezéseket Például: A kiadványon: A leírásban: Magyar Jövő Magyar Jövő Könyv- és Lapkiadó Rt.  a személynév nem családnév jellegű elemeit. Például: A kiadványon: A leírásban: John Benjamins Publishing Company Benjamins Ha a kiadvány nem a tényleges kiadói nevet közli, a leírásban a tévesen megadott név után szögletes zárójelben helyesbíteni kell az adatot. Például: . – Budapest : Akad. K.[!Argumentum] Ha csupán kétséges a kiadványban közölt kiadói név helyessége, az adat kétséges voltát jelölni kell: [?] 106
    • A copyright adatból vett kiadói nevet/neveket szögletes zárójel nélkül kell leírni. 10.6.3 A kiadó nevének párhuzamos adata A kiadványon egyidejűleg több nyelven vagy több írásrendszerben közölt párhuzamos adat leírása nem kötelező. A több nyelven vagy több írásrendszerben közölt névalakok közül a hivatalos névforma leírása kötelező. Ha ez nem állapítható meg, akkor a főcím nyelvével vagy írásrendszerével megegyező névalakot kell leírni. Lehetőség van azonban a párhuzamos adatok leírására is, a szokásos egyenlőségjel után. 10.6.4 Az ismeretlen kiadó Ha a kiadvány nem közli a kiadó nevét és azt idegen forrásból sem sikerül megállapítani, a leírásban a kiadó nevét a szögletes zárójelbe tett “sine nomine”17 latin kifejezés rövidített alakja [s.n.] helyettesíti. Ismeretlen kiadó helyett gyártót leírni nem szabad! 10.7 A megjelenés éve(i) 10.7.1 A megjelenés évének megállapítása  Legegyszerűbb eset, amikor a kiadvány közli a megjelenés évét.  Távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai források, online szolgáltatások és más dinamikus bibliográfiai források (például Web-lapok, Web-területek) esetében a teljes keltezést (az évet, a hónapot és a napot) is meg lehet adni, ahogyan az a főforrásban szerepel. A Megjegyzések adatcsoportban meg lehet adni a frissítés gyakoriságát, illetve az utolsó frissítés dátumát. Például: , 1997.02.27. Megjegyzésben: Utolsó frissítés 1999.10.21.  Ha a bibliográfiai forrásban nem szerepel sem a kiadás (közzététel) sem a terjesztés vagy a gyártás éve, de a szerzői jog megszerzésének (copyright) éve igen, ezt kell megjelenési évként leírni, feltüntetve előtte a "copyright" szó rövidítését. Például: , cop. 1995 Ha több copyright év szerepel a bibliográfiai forrásban, amelyek annak különböző összetevői vel kapcsolatosak (pl. külön copyright éve van a program megírásának, a hanganyag előállításának, a grafikai és a dokumentációs résznek) és nincs a bibliográfiai forrás egészére vonatkozó kiadási vagy terjesztési év, a legkésőbbi copyright évet kell leírni. Ilyen esetben a Megjegyzések adatcsoportban magyarázatot lehet adni arra, hogy az évszám mire vonatkozik. A copyright évét le lehet írni akkor is, ha a megjelenés éve szerepel ugyan a főforrásban, de a két adat között a különbség egy évnél több. 17 Név nélkül 107
    • Például: , cop. 1999 Megjegyzésben: A copyright éve a program írására vonatkozik; a hangzó anyag és a dokumentáció cop. éve 1997.  Ha ugyanaz a dátum vonatkozik a kiadásra (közzétételre), a gyártásra és a terjesztésre vagy egynél több kiadóra vagy terjesztőre, azt az utolsó név vagy funkciójelzés után kell leírni. Például: . – Budapest: Panem: forgalmazza Cyberstone, 1996 . – Las Vegas (NV) : Startburst Designs ; San Diego (CA) . Interactive Data Corp., 1994  Ha a kiadás éve eltér a terjesztés megkezdésének évétől, minden egyes évszámot a megfelelő név vagy funkciójelzés után kell leírni. Például: Seattle (Wash.) : Laser Learning Technologies, 1993 ; Hardwick (VT) . Optical Transfer [distributor], 1995  Ha ismeretes, hogy a bibliográfiai forrásban szereplő évszám téves vagy hibás, a leírásban mind a téves adatot, mind pedig szögletes zárójelbe tett helyesbítését közölni kell. Ha a bibliográfiai forrásban a téves és a helyes adat is szerepel (pl. a címképernyőn 1999, a lemezcímkén vagy a dokumentáció ban 1998), megjelenési évként a helyes adatot kell leírni. A téves adatot - bibliográfiai forrását megnevezve - a Megjegyzések adatcsoportban kell közölni. Például: , 1897 [! 1987] ,1999 Megjegyzésben: A lemezcírnkén a megjelenés éve 1998 Ha mind a kiadás (közzététel) és terjesztés, mind pedig a gyártás és a copyright éve ismeretlen, a megjelenés feltételezett vagy legalább hozzávetőleges évét kell szögletes zárójelben leírni. A latin betűs leírásban a hozzávetőleges megjelenési évvel kapcsolatos kiegészítő közléseket a nemzetközivé vált latin nyelvű kifejezésekkel (cca., post, ante) kell megadni. A nem latin betűs leírásban a megfelelő nyelvű és írásrendszerű szabványos kifejezéseket, illetve rövidítéseket kell használni. Például: , [cca. 1994] , [1992?] , [199?] , [post 1970] , [ante 2000] , [post 1970 ante 1998] 108
    • 10.7.2 A megjelenés évének alakja a leírásban A megjelenés évét mindig arab számmal és azzal az időszámítással kell leírni, amilyet a bibliográfiai forrás közöl. De ha a megjelenés évét időszámításunktól eltérő évszámmal közli, a leírásban ki kell egészíteni az adatot az időszámításunknak megfelelően. Ebben az esetben a megjegyzések adatcsoportban közölni kell, hogy a könyv a megjelenés évét milyen időszámítással adta meg. Például: A kiadványon zsidó időszámítással: A leírásban: 5633 , 5633 [1872–1873] Ha a kiadványon a megjelenés éve téves, a téves évszámot kell megjelenési évként leírni, de utána szögletes zárójelben helyesbíteni kell az adatot. (Lásd még a Téves adatok című fejezetet). Például: , 1968 [!1986] 10.7.3 A gyártás székhelye és a gyártó neve A gyártás székhelyét és a gyártó nevét akkor kell leírni kerek zárójelben, ha szere- pelnek a főforrásban és nem állapítható meg sem a megjelenés vagy a terjesztőszékhelye, sem a kiadó vagy a terjesztő neve. Például: . – [S.l.] : [s.n.], 1998 (Székesfehérvár: VTCD) . – [S.l.] : [s.n.], 1996 (Seattle: Landmark Data Systems) Ha a megjelenés adatai (hely, kiadó és év) ismertek és a gyártás székhelye és a gyártó neve is szerepel a főforrás ban, a leírásban kerek zárójelben ezeket is meg le- het adni. Például: . – Urbana (Ill.) : University of Illinois at Urbana-Champaign, Laboratory for Advanced Supercomputers, 1995 (Tokyo : Zishi) 10.8 Közös kiadások megjelenési adatcsoportja Közös kiadásnak akkor minősül egy kiadvány megjelenése, ha azt egyidejűleg több kiadó gondozza. A megjelenés adatcsoportjának szerkezete attól függ, hogy a kiadók azonos székhelyen működnek-e vagy sem. Azonos székhelyen működő kiadók leírásakor az adatcsoport szerkezete: . – Megjelenés helye : Egyik kiadó neve : Másik kiadó neve Amint a példából is látható, a kiadók nevét mindig kettőspont előzi meg. Különböző székhelyeken működő kiadók leírásakor az adatcsoport szerkezete: . – Elsőként leírható megjelenési hely : Az elsőként leírható megjelenési helyhez tartozó kiadó ; Másodikként leírható megjelenési hely : A másodikként leírható megjelenési helyhez tartozó kiadó Közös kiadások valamennyi kiadójának feltüntetése csupán lehetőség, a katalógus vagy a bibliográfia szempontjai döntik el, hogy szükség van-e valamennyi adat 109
    • leírására vagy sem. Kötelező viszont leírni a tipográfiailag kiemelt vagy ilyen megkülönböztetés hiányában az elsőként közölt kiadó nevét. A leírt adattal azonos bibliográfiai forráshelyen, azonos tipográfiával közölt, le nem írt kiadó nevét a leírásban az adatelhagyás jelével [etc.] jelölni kell. Önellenőrző kérdések 1. Az idegen forrásból vett megjelenési hely milyen bibliográfiai forrásból származónak minősül? 2. A gyártó mikor írható le kiadóként? 3. Értelmezze a közreadó szerepét! A leírásban milyen adatelemként szerepelteti? 4. Ha a bibliográfiai forrásban nem találja a kiadó nevét, a 4. adatcsoport leírásakor mi a teendője? 5. Ha a kiadó nevét a könyvben szereplő ISBN–ből állapította meg, a leírásban fő-, vagy megengedett bibliográfiai forrásból származónak minősíti-e az adatot? 6. A copyright évének feltüntetése a leírásban mikor kötelező és mikor megengedett? 7. Sorolja fel, hogy a kiadó nevének melyek azok az elemei, amelyeket a leírásban el kell hagyni? 8. A megjelenés helyét milyen nyelven írja le? 9. A leírásban rövidíthető-e a kiadó neve? És a megjelenés helye? 110
    • 11. lecke A fizikai jellemzők A fizikai jellemzők a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrás fizikai terjedelmére vonatkozó adatokat jelentik. Míg például a nyomtatott könyvnek, mint bibliográfiai forrástípusnak az oldalszám az egyik legközismertebb terjedelmi (fizikai) jellemzője, addig az elektronikus bibliográfiai forrásnak a tartalom fizikai hordozójának terjedelmi és egyéb adatai. Ezeket az adatokat fogja megismerni ebből a leckéből. A lecke tartalma: 11.1. Az 5. (Fizikai jellemzők) adatcsoport szerkezete 11.2 A fizikai hordozó megnevezése és terjedelme 11.3 Egyéb fizikai jellemzők 11.4 Méret 11.5 Mellékletek 111
    • 11.1. Az 5. (Fizikai jellemzők) adatcsoport szerkezete Az alábbi előírások csak a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrásokra vonatkoznak. A fizikai jellemzők adatcsoportban használandó megnevezéseket a bibliográfia nyelvén, a mennyiségi és a méretre vonatkozó adatokat arab számokkal kell leírni. Ha ugyanaz a mű elektronikus bibliográfiai forrásként különböző fizikai hordozókon jelenik meg, ezek más-más kiadásnak minősülnek, és e kiadások mindegyikéről önálló leírást kell készíteni. Ha az elektronikus bibliográfiai forrás egy vagy több elektronikus bibliográfiai forrásból (pl. CD-ROM, floppy) és egyéb kísérő anyagokból (pl. nyomtatott használati utasítás, térkép) áll, minden egyes hordozóra vonatkozó fizikai jellemzőt le kell írni vagy folyamatosan, vagy pedig egyenként, külön sorokban megjelenítve. Minták az adatcsoport szerkezetére: . - A fizikai hordozó(k) száma és megnevezése; méretek . - A fizikai hordozó(k) száma és megnevezése : egyéb fizikai jellemzők ; méret + melléklet megnevezése (a melléklet terjedelme: a melléklet egyéb fizikai jellemzői ; a melléklet mérete) vagy A fizikai hordozó(k) száma és megnevezése: egyéb fizikai jellemzők ; méret + a melléklet darabszáma és megnevezése : a melléklet egyéb fizikai jellemzői ; a melléklet mérete 11.2 A fizikai hordozó megnevezése és terjedelme Az adatcsoport első adatelemeként az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozójának/hordozóinak számát és megnevezését kell leírni. A fizikai hordozók jelenleg ismeretes magyar nyelvű megnevezései: CD-I CD-MO CD-R CD-ROM Chip kartridzs Digitális hangszalag DVD DVI Floppy Fotó-CD Mágnesszalag kazetta, mágnesszalag tekercs Optikai lemez Videó CD 112
    • Fenti megnevezések a leírásban például: . – 1 CD-ROM . – 1 CD-I . – 2 fotó-CD . – 2 mágnesszalag kazetta . – 4 floppy 11.3 Egyéb fizikai jellemzők Az adatcsoport második adatelemeként az egyéb fizikai jellemzőket (példul színes, hangzó) kell leírni. A "színes" kifejezést a több színű (nem fekete fehér, vagy sötét háttéren fehér, csak zöld vagy sárgászöld) bibliográfiai források esetében kell feltüntetni. A színes kép megjelenítéséhez vagy a hangzás előállításához szükséges hardver-feltételeket (például színes monitor, hangkártya) a. Megjegyzések adatcsoportban kell közölni a "Működési követelmények" leírásánál. Például: . – 2 mágnesszalag kazetta : színes . – 1 CD-I : hangzó, színes . – 1 DVD : hangzó, színes 11.4 Méret Az adatcsoport harmadik elemeként a fizikai hordozó méretét kell leírni centiméterekben kifejezve. Minden megkezdett centimétert a következő egész centiméterre kell felkerekíteni. A méretet arab számjeggyel, a centimétert pedig a "cm" rövidítéssel kell leírni. Méretként a fizikai hordozó tényleges méretét kell leírni, tekintet nélkül tartójának, csomagolásának méreteire, pl. a floppy papír- tasakjára vagy az optikai lemez dobozára. Ha az elektronikus bibliográfiai forrásban az adat "inch"-ben (hüvelykben) szerepel, nem kell cm-re átszámolni, hanem a bibliográfiai forrás közlésének megfelelően kell megadni az "inch" kifejezéssel együtt akkor is, ha a bibliográfiai forrásban annak csak a jele (") szerepel. Lemezek vagy szalagtekercsek esetében az átmérőt kell leírni Például: . – 2 CD-ROM : színes ; 12 cm . – 1 mágnesszalag tekercs ; 27 cm A kartridzs elülső felszínének a hosszát kell leírni. Például: . – 1 kartridzs : hangzó, színes ; 9 cm A mágnes szalag kazetta hosszát és szélességét akkor kell megadni, ha az nem szabványos (azaz 10x7 cm-es) méretű. A szalag szélességét szintén közölni kell, ha az nem szabványos (4 mm-es). 113
    • Például: . – 1 mágnesszalag kazetta: színes; 18x9 cm, 7 mm-es Ha az elektronikus bibliográfiai forrás több, különböző méretű fizikai hordozóból áll, akkor a legkisebb vagy a kisebb, és a legnagyobb vagy a nagyobb méretét kell megadni, kötőjellel összekötve. Például: . – 2 CD-ROM : színes ; 9-12 cm 11.5 Mellékletek Az adatcsoport negyedik adatelemeként az elektronikus bibliográfiai forrás mellékletére/mellékleteire vonatkozó adatokat kell leírni vagy a "melléklet" szó szabványos rövidítésével (mell.) vagy a melléklet típusának megnevezésével (ennek szabványos rövidítésével). Több melléklet vagy több azonos típusú melléklet darabszámát arab számmal kell közölni. A melléklet saját terjedelemadatait kerek zárójelben kell leími, a melléklet megnevezése után egy szóközt követően. Például: . – 1 floppy ; 3.5 inch + mell. . – 2 CD-R ; 12 cm + használati útmutató . – 2 floppy; 9 cm + használói kalauz (110 p. ; 23 cm) Távoli hozzáférésű bibliográfiai forrás esetében, ahol nincs adat a fizikai jellemzőkről, de rendelkezésre áll a bibliográfiai forrásra vonatkozó kísérő anyag (melléklet), annak adatait a Megjegyzések adatcsoportban lehet megadni. 114
    • 12. lecke A sorozat adatai A lecke tartalma: 12.1 A leírás 6. adatcsoportja, a Sorozat 1164 12.1.1 Az adatcsoport szerkezete 1164 12.1.2 A sorozat főcíme 1175 12.1.2.1 A főcím értelmezése egyszerű sorozati cím esetén 1175 12.1.2.2 A főcím értelmezése összetett sorozati cím esetén 1186 12.1.3 A sorozat párhuzamos címe és egyéb címadata 1197 12.1.4 A sorozat szerzőségi közlése 1197 12.1.5 A sorozat ISSN-je 1208 12.1.6 A sorozaton belüli szám 1208 12.1.7 Egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás 1219 Önellenőrző kérdések 12220 115
    • 12.1 A leírás 6. adatcsoportja, a Sorozat A sorozatot önálló, ám a maga fizikai valóságában nem megfogható bibliográfiai forrástípussá avatja az a tény, hogy részegységei együttesen sajátos szellemiséget, gondolati tartalmat hordoznak. A sorozat szellemi tartalmát az a szerkesztő vagy szerkesztőbizottság határozza meg, aki/amely más szerzők által megírt szellemi alkotásokat egymás mellé helyezve, egy-egy sorozat laza szálaival fűzi össze azokat, erősítve ezzel az egyéni szerzők adott témáról kifejtett mondanivalóját. Egy-egy sorozat egészének természetesen más mondanivalója is lehet, például értékítéletet közvetít a használó felé, irányt mutat, sugallja a részegységek tartalmát. 12.1.1 Az adatcsoport szerkezete Minták az adatcsoport szerkezetére: . – (A sorozat főcíme = A sorozat párhuzamos címe) . – (A sorozat fő címe : a sorozat egyéb címadata, a sorozat ISSN-je ; sorozati szám) . – (A sorozat fő címe / a sorozat első szerzőségi adata ; a sorozat második szerző- ségi adata ; sorozati szám) . – (A sorozat főcíme, a sorozat ISSN-je) . – (Az első sorozat főcíme, a sorozat ISSN-je) (A második sorozat főcíme, a soro- zat ISSN-je ; sorozati szám) . – (A fősorozat főcíme, a fősorozat ISSN-je ; a fősorozati szám) (Az alsorozat főcíme, az alsorozat ISSN-je ; az alsorozati szám) Magát a sorozatot az időszaki kiadványok bibliográfiai leírására vonatkozó szabályzat előírásai szerint kell leírni. Ebben az esetben a leírás tárgya a sorozat (a leírásban a sorozat főcíme az első leírható adatelem), és nem a sorozatban megjelent elektronikus bibliográfiai forrás. A sorozat, mint bibliográfiai forrástípus leírásának szabályait lásd a Bibliográfiai adatfeldolgozás. Időszaki kiadványok leírása című tankönyvben. (A tantárgy 3. szemeszterének tananyaga). Mostani témánk szempontjából a leírás tárgya a sorozatban megjelent elektronikus bibliográfiai forrás, amelynek hatodik adatcsoportja tartalmazza a sorozati adatokat. A sorozatot alkotó részegységek mindig valamilyen másfajta bibliográfiai forrástípus-ban öltenek testet. Például: A Diákkönyvtár sorozat részegységeit könyvek alkotják, a Világhírű előadóművészek sorozatot hanglemezek, a világ híres fővárosai sorozatot videofilmek, a Pannon enciklopédia sorozatot CD–ROM-ok és így tovább. A sorozat részegységei, amelyek önálló szellemi alkotások, saját szerzővel és címmel rendelkeznek. Míg az egyes részegységek szerzői csak saját szellemi termékük tartalmáért felelősek, addig a sorozat szerkesztője az önálló szellemi 116
    • alkotások egymás mellé helyezésével hoz létre új tartalmat, esetleg új információt, amiért viszont ő vállalja a felelősséget. Ezt az új tartalmat a sorozat címével fejezik ki. Például az Arcanum Digitéka sorozat a kiadó DVD-kiadványainak egy csoportját fűzi egybe laza szállal. Hogy a sorozatban milyen művek jelennek meg, azaz milyen a sorozat szellemisége, az a sorozat szerkesztőjétől és közreadójától függ. De például a sorozatban megjelent Magyar írók élete és munkái című mű tartalmának létrehozója, a mű szellemi tartalmának megalkotója és az azért felelős szerző Szinnyei József. 12.1.2 A sorozat főcíme 12.1.2.1 A főcím értelmezése egyszerű sorozati cím esetén A sorozat címe is főcím értelemben használatos, csak arra kell ügyelni, hogy a sorozatra vonatkoztatva használjuk! Ezért a sorozat főcímét az elektronikus bibliográfiai forrás főcímére vonatkozó előírások szerinti formában kell leírni. Például ha egy számozott sorozatnak nincs más főcíme, mint a sorozat szerzőjének, közreadójának neve, a sorozat főcímeként ezt kell leírni. Vagy: ha egy sorozatnak több címe van, a főcímet a bibliográfiai források rangsora szerint kell megválasztani. Például: A bibliográfiai forrásban: A leírásban: HANGOS SZÓTÁRAK SOROZAT . – (Hangos szótárak sorozat) Interaktív Mesék . – (Interaktív mesék) A csupán emblémával ellátott sorozatok könyvészeti értelemben csak akkor számítanak sorozatnak, ha az embléma mellett betűvel kiírt sorozatcímük is van. Hasonlóképpen azok a kiadói sorozatok, amelyeknek részegységeit csak a hasonló csomagolás, logo, stb. fűzi egybe, de nincs sorozatcímük, nem értelmezhetők sorozatnak. Idegen forrásból megállapított sorozati cím a Megjegyzések adat- csoportban közölhető. Ha a sorozat egy-egy tagjáról a sorozat címe technikai okok (például előállítási hiba) miatt lemaradt, de az ISSN, vagy a sorozaton belüli szám szerepel a bibliográfiai forrásban, a sorozat főcímét és a sorozaton belüli számot a Sorozat adatcsoportban, szögletes zárójelben fel kell tüntetni és a Megjegyzések adatcsoportban jelölni kell az adatok hiányát. 117
    • 12.1.2.2 A főcím értelmezése összetett sorozati cím esetén Összetett című sorozat akkor jön létre, ha valamely sorozatot tematikus csoportokra (alsorozatokra) bontanak, és a tematikus csoportokba tartozó könyvek összetartozását – a sorozati főcímen kívül – a csoportra (alsorozatra) jellemző alsorozati cím vagy alsorozati jelölő vagy mindkettő is kifejezi. A fő- és alsorozat viszonyában több variáns fordul elő: 1. Sem a fő-, sem az alsorozat nem számozott, az alsorozatot alsorozati jelölő azonosítja. Az alsorozatoknak nincs saját címük, az egyes alsorozatokba tartozó részegységek összetartozását az alsorozati jelölő fejezi ki. Az alsorozati jelölő általában egy betű és nem tévesztendő össze az alsorozat számozási adatával. A fősorozat és az alsorozat azonosítása csak együtt lehetséges. Az alsorozati jelölő lehet egy generikus szó is, hozzá kapcsolódó sorszámmal (lásd 4. pont). Például: . – (Visit Canada series; C) 2. A fő- és az alsorozathoz is tartozik ISSN18 A közös főcímhez és az alsorozathoz külön-külön kapcsolódó, eltérő ISSN azt fejezi ki, hogy vannak a sorozatnak olyan részegységei, amelyeket nem sorolnak alsorozatba, hanem közvetlenül a fősorozat keretében jelennek meg. 3. Csak az alsorozat számozott, a fősorozat nem. A fősorozat számozásának hiányában nem hangsúlyos, hogy a fősorozat alsorozatokra bomlik, ezért a közös cím, az alárendelt cím megjelölése (ha van) és az alárendelt cím együttesen alkotják a sorozat főcímét. Például van alsorozati jelölő: Fősorozat címe (közös cím) Alsorozati jelölés Alsorozat címe (alárendelt cím) National income patterns Series 3 Indonesia A fenti példa a leírásban: . – (National income patterns. Series 3, Indonesia) Az alsorozati jelölést megelőző egyezményes jel a pont, az alsorozat címének egyezményes jele a vessző. Ha nincs alsorozati jelölő, akkor az alsorozat címét pont előzi meg. Például: . – (Mathematics and science series. Concepts ; 2.) 4. Mind a fő-, mind az alsorozat számozott, az ISSN az alsorozat címéhez kapcsolódik. A sorozat közös főcímének számozása hangsúlyozza, hogy a fősorozat alsoroza- tokra bomlik. Az alsorozat számozása pedig az alsorozatban megjelent dokumentu- mok sorrendjét fejezi ki. A fősorozatot alkotó alsorozatokat számozásuk, alsorozati jelölőjük (ha van), és alsorozati címük azonosítja. A fősorozat egy részegysége 18 International Standard Serial Number = Idõszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma 118
    • valamely alsorozat, amelyik maga is több részegységre bomlik. Az alsorozat részegységei esetünkben elektronikus bibliográfiai források. Ebben az esetben a könyvek leírásától eltérő szabályozás, hogy a számozott fősorozat keretében megjelent alsorozatot önálló sorozatként kell leírni úgy, mint az egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás sorozati adatait. Ha két ISSN van, az egyik a fősorozathoz, a másik az alsorozathoz tartozik. Ha csak egy ISSN-t tüntettek fel, annak két oka lehet:  Hiányos az adatközlés, a hiányzó adatot idegen forrásból jelölés nélkül le lehet (tehát nem kötelező!) írni.  Csak egy ISSN van, ami az alsorozatot azonosítja. Például: . – (Interaktív feladatgyűjtemény ; 12.) (Matematikai feladatok ; 3.) . – (Interaktív feladatgyűjtemény ; 13.) (Fizikai feladatok ; 2.) A fenti példában tehát a Sorozat adatcsoport úgy néz ki, mintha a bibliográfiai forrás két különböző sorozatban jelent volna meg, holott nem erről van szó. Az Interaktív feladatgyűjtemény című számozott sorozat több számozott alsorozatból áll. Az Interaktív feladatgyűjtemény 12. alsorozata a Matematika, 13. alsorozata pedig a Fizika. Az elektronikus bibliográfiai források, amelyeknek saját címeik vannak, az alsorozatokon belül jelennek meg. Az alsorozatokon belül megjelent elektronikus bibliográfiai forrás képezi esetünkben a leírás tárgyát, vagyis magának az elektronikus bibliográfiai forrásnak a főcímét az első adatcsoportban fogja leírni. A hatodik adatcsoportban csak a sorozatra vonatkozó adatok írhatók le. 12.1.3 A sorozat párhuzamos címe és egyéb címadata Ha az elektronikus bibliográfiai forrás a sorozat főcímét más nyelven, illetve más írásrendszerben is közli, a sorozat e párhuzamos címei is leírhatók. Például: . – (Travaux de recherche en science sociale = Research monographs in the social sciences) Ha a főforrás a sorozatra vonatkozóan egyéb címadatot is közöl, ennek leírása csak abban az esetben kötelező, ha a sorozat főcíme generikus cím vagy pedig olyan betűszó, amely a sorozat azonosítását nem teszi lehetővé. Például: . – (Interaktív felkészítők : nyelvvizsga tesztek) 12.1.4 A sorozat szerzőségi közlése Azok a szerzőségi adatok, amelyek kétséget kizáróan a sorozatra (és nem annak valamely tagjára) vonatkoznak, leírhatók. Ha a sorozat főcíme generikus cím vagy olyan betűszó, amely a sorozat azonosíthatóságát nem teszi lehetővé, és a főforrásban nem szerepel a sorozat főcímét kiegészítő, pontosító egyéb címadat, az adott sorozatra legjellemzőbb – lehetőleg a sorozatot közreadó jogi személlyel (testülettel) kapcsolatos – szerzőségi adatot le kell írni a főforrásban szereplő formában. Az ilyen szerzőségi adatot akkor is le kell írni, ha az a leírás Cím és a szerzőségi közlés 119
    • adatcsoportjában már közölt valamely szerzőségi adattal azonos. A sorozat szerzőségi adatainak megválasztására és közlésmódjára az elektronikus bibliográfiai forrás szerzőségi adatainak megválasztására és leírására vonatkozó szabályok érvényesek. Például: . – (Collected software / American University English Language Institute) . – (Plays / Eugene O'Neill) Ha a sorozat főcíme vagy egyéb címadata tartalmazza a sorozat szerzőségi adatát, az az adatcsoport szerzőségi adataként nem ismételhető meg és nem egészíthető ki, azaz a sorozati cím részeként kell leírni. Például: . – (Selected works of Herman Melville ; 2.) A sorozat párhuzamos szerzőségi adata leírható. Például: . – (Research reports / Canadian Transport Commission, Research Branch = Com- mission canadienne des transport, Direction de la recherche) 12.1.5 A sorozat ISSN-je Ha az elektronikus bibliográfiai forrás a sorozat ISSN-jét közli, annak leírása kötelező. Ha a bibliográfiai forrás a sorozat ISSN-jét nem tartalmazza, az idegen forrásból megállapított ISSN-t le lehet írni. Például: . – (Digitális bibliográfiai forrásgyűjtemény, ISSN 1418-3919 ; 2.) . – (Elsevier's interactive anatomy, ISSN 0929-2225) 12.1.6 A sorozaton belüli szám Ha a főforrás a bibliográfiai forrás sorozaton belüli számát közli, azt a leírásban meg kell adni. Ha a bibliográfiai forrásnak ugyanabban a sorozatban több sorozaton belüli száma van, mindegyiket le kell írni. Ha a bibliográfiai forrásnak ugyanazon a számozáson belül több egyenrangú és a számsorban egymást követő sorozaton belüli száma van, e számokat összevont formában kell közölni. Például: . – (CD-könyvtár; 2000/3.) . – (Technikatörténeti közlemények; 100/1.) . – (Digitális értekezések; 3-4.) A sorozaton belüli számot arab számmal kell leírni, akkor is, ha a bibliográfiai forrásban római szám, vagy számnév szerepel. Ha a sorozaton belüli számot betű helyettesíti, a leírásban ezt kell megadni. Ha azonban e betűjelek a bibliográfia (katalógus) írásrendszerétől eltérnek, ezeket a megfelelő arab számmal kell helyettesíteni. A sorozaton belüli számhoz kapcsolódó megnevezéseket (például kötet, szám, füzet és megfelelőik) a leírásból el kell hagyni. 120
    • Példáu/: . – (CD-ROM univerzum ; 2.) . – (Multimedia learning series ; 2.) . – (Visit Canada series ; C) . – (BTS research report ; 2.) 12.1.7 Egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás Ha az elektronikus bibliográfiai forrás egyidejűleg több sorozat tagjaként jelent meg, a főforrásban közölt minden egyes sorozat adatait sorozatonként külön-külön kerek zárójelbe téve kell leírni. A leírásban a sorozatok sorrendjét a bibliográfiai források rangsora, azonos értékű bibliográfiai forrás esetén pedig a közlések sorrendje szabja meg. A két zárójelpárban leírt két sorozat adatait közvetlenül egymás után kell leírni. A második sorozati címet a kerek zárójelen kívül más egyezményes jel nem előzi meg. 121
    • Önellenőrző kérdések 1. Idegen forrásból leírhat-e sorozati adatot? 2. Mi a különbség a sorozati alcím és az alsorozati cím között? 3. Milyen feltétel mellett kötelező leírni a sorozat a) szerzőségi adatát b) párhuzamos címét c) alcímét? 4. Oldja fel az ISSN betűszót! 5. Hogyan írja le a számozott fősorozat keretében megjelent alsorozatot? 6. Ha a sorozat két különálló sorozat keretében jelent meg, a leírásban milyan egyezményes jelet tesz a második sorozat adatai elé? 7. Írja le a Sorozat adatcsoport szerkezetét az adatcsoportot alkotó adatelemek megnevezésével és az egyezményes jelekkel! 8. Ha a sorozati számhoz a részegység megnevezése (például kötet, szám, füzet) is kapcsolódik, mit csinál ezekkel a kifejezésekkel az adatcsoport adatelemeinek a leírásakor? 122
    • 13. lecke A Megjegyzések Ebből a leckéből megismerheti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrás leírásának 7. adatcsoportjában milyen megjegyzéseket érdemes az egyes adatok leírásához fűzni a bibliográfiai forrás sokoldalú visszakereshetőségének az érdekében. Megismerkedik az elektronikus bibliográfiai források nemzetközi azonosító számának jelentőségével. A lecke tartalma: 13.1. A leírás 7. adatcsoportja, a Megjegyzések 15.1.1.2 A leggyakrabban előforduló almezőkódok 123
    • 13.1. A leírás 7. adatcsoportja, a Megjegyzések A Megjegyzések a leírás egyetlen adatcsoportja, ahol szabadon, a bibliográfia vagy a katalógus nyelvén fogalmazhatja meg közlendőit. Egyetlen kikötés, hogy a fogalmazás tömör, rövid, lényegretörő legyen. Olyan információkat kell itt elsősorban közölni, amelyek a) feltétlenül szükségesek a bibliográfiai forrás azonosításához, de a leírás többi részében nem voltak leírhatók vagy b) a leírás más adatcsoportjaiban nem szerepelnek, de felhasználásukkal besorolási adatok készülnek. (Például olyan szerzőségi adatok, amelyek az első adatcsoportban nem voltak leírhatók vagy azért, mert nem szerepeltek a könyvben, vagy azért, mert azonos funkcióban háromnál többen voltak). Az adatcsoportban kötelező leírni  a főcím bibliográfiai forrásának megnevezét,  a működési követelményeket,  a távoli hozzáférésű bibliográfiai forrásoknál az elérési címet (a hozzáférés módját). A megjegyzéseket a leírás adatcsoportjainak sorrendjében kell megadni a bibliográfia nyelvén, tömör formában. Megjegyzések a Cím és a szerzőségi közlés adatcsoportjáról Megjegyzések a főcímről Ha a bibliográfiai forrás fordítás, szemelvényes kiadás vagy átdolgozás, és eredeti címétől eltérő címmel jelent meg, az eredeti címet akkor kell megjegyzésben közölni, ha azt nem írta le párhuzamos címként, a főcím vagy az egyéb címadat részeként. Ha a bibliográfiai források közül valamelyik eltérő alakban közli a főcímet, e címváltozatot –bibliográfiai forrásának megnevezésével – megjegyzésben kell leírni. Például: . – Címváltozat a lemezcímkén: Angol - magyar, Magyar - angol . – Címváltozat a címképernyőn: The associative dictionary . – Címváltozat a papírtok borítóján: Lakástervező 3Dimenzióban. - HTML-címe: CyberMedia . – Címváltozat a fájlnévben: DUB.1 Kötelező megjegyzésben megnevezni a főcím bibliográfiai forrását. Például: . – Főcím a címképernyőről . – Főcím az indító ikonról . – Főcím a lemezcimkéről . – Főcím az IFLANET honlapjáról Megjegyzésben kell megadni a szimbólummal vagy más jellel, képpel, ábrázolás sal megadott főcímre vonatkozó információkat. 124
    • Például: A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportban: I [love] Budapest Megjegyzésben: A "love" szót a címben a szív ábrája helyettesíti. Megjegyzések a párhuzamos címről és az egyéb címadatról A leírás Cím és a szerzőségi közlés adatcsoportjában mellőzött párhuzamos címeket és egyéb címadatokat megjegyzésben lehet leírni. Ha a bibliográfiai forrás (a benne foglalt mű) műfajáról, intellektuális szintjéről a Cím és a szerzőségi közlés adatcsoport nem tájékoztat, a megfelelő műfajmegjelölés(eke)t, a megcélzott felhasználói korosztályra (intellektuális szintre) vonatkozó információt is meg- jegyzésként lehet megadni. Például: . – Családi játék . – Táblázatkezelő, szövegszerkesztő és grafikus lehetőségekkel . – Kombinált idősor-elemző és gráf szerkesztő rendszer . – Multimédiás matematikai oktatóprogram 10-12 éveseknek Megjegyzések a szerzőségi közlésről Ha a bibliográfiai forrás a szerzők (közreműködők) nevét nem teljes alakjukban közli, vagy pedig valamilyen jellel, szimbólummal, körülírással helyettesíti, a teljes nevet és a szükséges magyarázatot megjegyzésben kell megadni. Például: A Cím és a szerzőségi közlés adatcsoportban: / by [BACH] A Megjegyzésben: . – A szerző neve a bibliográfiai forrásban kottával szerepel. A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportban: / dictionary Szendrő ; graphics Szabóné A Megjegyzésben: . – A szerzők neve: Szendrő Borbála, Szabóné Nagy Mária A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportban: / [közreadta az] MHTT Megjegyzésben: . – A közreadó neve: Magyar Hadtudományi Társaság Megjegyzésben: . – A programozó neve a bibliográfiai forrás szöveges részéből Ha a szerző(k), közreműködő(k) neve csak idegen forrás alapján állapítható meg, e neveket megjegyzésben kell közölni. Ha a szerzőségi adat nem az adatcsoport főforrásából, hanem a bibliográfiai forrás más részéből származik, annak bibliográfiai forrását megjegyzésben kell megnevezni. Például: . – A szerző neve a bibliográfiai forrás előszavából . – A közreadó neve a programleírásból Ha a bibliográfiai forrásban a szerző(k), közreműködő(k) neve eltérő névformákban szerepel, a Cím és szerzőségi közlés adatcsoportban nem közölt névformá(ka)t a bibliográfiai forrás megjelölésével megjegyzésben kell leírni. A leírás Cím és szerzőségi közlés adatcsoportjában mellőzött szerzők, 125
    • közreműködők nevét megjegyzésben lehet megadni. Megjegyzések a kiadásról A kiadással kapcsolatos kiegészítő adatokat megjegyzésként kell leírni. Kötelező megjegyzésként kell közölni a kiadási adat bibliográfiai forrását, ha az nem az adatcsoport főforrásából származott. Például: . – Kiadási adat a nyomtatott változatból Ha az elektronikus bibliográfiai forrás eredetileg nyomtatásban jelent meg, megjegyzésként kell közölni az eredeti kiadás megjelenési adatait és kiadásjelzését. Ha ezeket az adatokat a Cím és szerzőségi közlés vagy a Kiadás adatcsoport tartalmazza, megjegyzésként nem ismételendők meg. Például: . – Eredeti nyomtatott kiadása: Budapest : Révai, 1911-1935 . – A "Magyarország a második világháborúban" lexikon 1997-ben megjelent javított és bővített utánnyomása alapján készült . – Az Art'95 Bt. kiadásában készült katalógus CD verziója Megjegyzésben kell leírni a távoli hozzáférésű dinamikus elektronikus bibliográfiai forrás rendszeresen változó tartalmára, illetve periodicitására (frissítésére) vonatkozó adatot. Például: . – Rendszeresen frissítve . – Hetenként frissítve . – Folyamatosan frissítve Megjegyzésben kell leírni az elektronikus bibliográfiai forrás más bibliográfiai forrásokkal való bibliográfiai kapcsolatát, előtörténetét és kiadásváltozatának adatait. Például: . – A kiadó gondozásában, 1997-ben nyomtatásban megjelent feladatgyűjtemény anyagát dolgozza fel . – Az 1993-as program frissített változata . – A "Who built America? Working people and the nation's economy, politics, culture and society. New York : Pantheon, 1992.2. vol." c. műből átvéve . – A szerző 1993-ban lefolytatott vizsgálatának megismétlése . – A doboz felirata: "Multimedia master version of the original 1985 two videodisc version" Megjegyzésként kell közölni az elektronikus bibliográfiai forrás tartalmával, használatával vagy állapotával összefiiggő alábbi dátumokat, ha azok az előző adatcsoportokban nem szerepeltek:  az adattartalom által lefedett évszámo(ka)t,  azt az évszámot, amikor az adatgyűjtésre sor került, 126
    •  a kiegészítő fájlok és a kísérő anyag készítésének évszámát. Például: . – Imádságok New Englandben, 1802-1918 . – 1. interjú-sorozat: 1991. április; 2. sorozat: 1992. január . – Az adatok az 1990. évi népszámlálást reprezentálják . – Az 1993-1995 közötti ifjúsági csoportok kiegészítő fájlja . – 1994-es keltezésű kézikönyv Megjegyzések a bibliográfiai forrástípus speciális adatairól A bibliográfiai forrás belső terjedelmére vonatkozó adatokat és a bibliográfiai forrástípus speciális adataira vonatkozó kiegészítő jellemzőket megjegyzésként lehet leírni, ha azokat nem tüntették fel A bibliográfiai forrástÍpus speciális adatai adatcsoportban. Például: . – Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége: 100, 300, 220, 500 adat . – Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége: 600, 12000, 1613, 1000 rekord . – A fájlok mérete változó . – A program max. 2000 rekordot képes kezelni . – Maximális rekordméret: 2800 byte . – A fájl szerkezete: hierarchikus . – A rutinok száma: 102 . – A programnyelv bibliográfiai forráskódja: C++ Megjegyzések a megjelenésről Megjegyzésben lehet közölni a megjelenés feltételezett helyét. Például: . – Feltehetőleg Belfastban adták ki. Megjegyzésként kötelező megadni a bibliográfiai forrásban közölt megjelenési év időszámítására vonatkozó adatot, ha az időszámításunktól eltérő. Például: . – Örmény időszámítással . – Zsidó időszámítással Megjegyzésként lehet megadni a Megjelenés adatcsoportban mellőzött kiadási, előállítási, terjesztési adatokat és évszámokat. . Például: . – Az Egyesült Királyságban az ILIP Services terjeszti . – Cop. 1989, 1992 Megjegyzések a fizikai jellemzőkről 127
    • Helyi hozzáférésű elektronikus bibliográfiai források esetében a működési követelményekre vonatkozó megjegyzést kötelező megadni, ha az a bibliográfiai forrásban szerepel, és elsőként kell leírni a fizikai jellemzőkre vonatkozó megjegyzések között. 128
    • A működési követelményekben egy vagy több műszaki feltételt kell leírni, általában az alább megadott sorrendben, feltüntetve előtte a "Működési követelmények:" kifejezést:  a számítógép(ek) neve, típusa és/vagy száma,  a memória nagysága,  az operációs rendszere ek) neve,  perifériák  szoftver-követelmények (ha ismert, a programozási nyelvet is). A működési követelményeket a bibliográfiai forrásban szereplő kifejezésekkel kell leírni, közismert rövidítések azonban alkalmazhatók és a felesleges kifejezések elhagyhatók. Minden követelményt pontosvesszővel kell lezárni, kivéve az utolsót. Ha a bibliográfiai forrás két vagy több különböző fizikai hordozóból – például az interaktív multimédia egy elektronikus és egy videólemezből – áll, mindegyik hordozóra vonatkozó működési követelményt le kell írni. A megjegyzéscsoportokat ponttal kell elválasztani. Ugyanígy kell leírni a minimális, illetve az ajánlott (optimális) követelményeket, ha mindkettő szerepel a bibliográfiai forrásban. Például: . – Működési követelmények: Minimális 386DX-40; 4 MB memória; 2x CD- ROM ; SB kompatibilis hangkártya ; Windows 95. Optimális 486DX2-66; 8 MB memória; 4x CD-ROM . – Működési követelmények: BinHex 4.0 a bináris fájlok konvertálásához . – Működési követelmények: 3 86SX processzor vagy magasabb; 2M RAM (javasolt 4M); 8M szabad kapacitású merevlemez; VGA-adapter; színes monitor; egér; Windows 3.0 vagy magasabb . – Működési követelmények: UNIX-munkaállomás Mosaic-szoftverrel . – Működési követelmények: Philips interaktív kompakt lemezjátszó (CD-I) mo- nitorral Távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai források esetében kötelező a hozzáférés módjára vonatkozó megjegyzés leírása "A hozzáférés módja:" kifejezést követően. Például: . – A hozzáférés módja: WWW URL: http://www.mek.iifhu . – A hozzáférés módja: WWW URL: http://www.szignummedia.hu . – A hozzáférés módja: Internet via ftp://ftp.nevada.edu . – A hozzáférés módja: gopher://gopher.peabody.yale.edu . – A hozzáférés módja: Mikenet Ha ugyanazon elektronikus bibliográfiai forrás többféle formátumban is hozzáférhető a hálózaton, valamennyi URL-t le kell írni egymás után, vesszővel elválasztva vagy új sorban. Például: . – A hozzáférés módja: WWW URL: http://info.lib.uh.edu/sepb/sepb.doc, http://info.lib.uh.edu/sepb/sepb.pdf, http://info.lib.uh.edu/sepb/sepb.html 129
    • vagy . – A hozzáférés módja: WWW URL: http://info.lib.uh.edu/sepb/sepb.doc http://info.lib.uh.edu/sepb/sepb.pdf http://info.lib.uh.edu/sepb/sepb.html A fizikai jellemzőkre vonatkozó további megjegyzések A Fizikai jellemzők, illetve távoli hozzáférésű bibliográfiai források esetében. A bibliográfiai forrástípus speciális adatai adatcsoportban mellőzött adatokat megjegyzésben lehet leírni. E megjegyzések vonatkozhatnak más fizikai hordozón megjelent változatokra, más gépen vagy rendszerváltozatokban való hozzáférésre, a bibliográfiai forrás rögzítési jellemzőire, a távoli hozzáférésű bibliográfiai forráshoz megjelentetett kísérő anyagokra stb. Például: . – Digitális és analóg sávok angol és német nyelven . – IBM és azzal kompatibilis személyi számítógépekre is megjelent . – Kapható ASCII- és PostScript-változatban is . – Sztereo hangkazettával . – Néhány program hanggal is rendelkezik . – Az állóképek lPEG-tömörítéssel . – A dokumentáció adatai: Comprehensive occupational he alth nursing prepara- tion / principal investigator Daniel Murphy. – Houston (TX) : Data Health Nursing Publishers, cop. 1994. – ISBN 0-87301-605-6 . – 9 szalagsávon rögzítve Megjegyzések a sorozatról A sorozat egészére vonatkozó megjegyzéseket a sorozatnak, mint időszaki kiadványnak a leírásában kell megadni. Az egyes sorozati tagokra vonatkozó megjegyzést az adott bibliográfiai forrás leírásában kell közölni. Például: . – Eredetileg a "Science today" c. sorozatban jelent meg . – Sorozaton belüli szám nélkül . – Sorozati cím nélkül Megjegyzések a terjesztési adatokról E megjegyzések tájékoztatnak a példányszámról, a használati megszorításokról, illetve a megengedésekről. Például: . – Példányszám: 250 . – Ingyenesen letölthető A leírt példány egyedi sajátosságaira vonatkozó megjegyzések Helyi hozzáférésű bibliográfiai források esetében az adott példány lényeges sajátossá-gait megjegyzésként lehet leírni. Például: 130
    • . – Számozott, a szerző által dedikált példány A tartalomra vonatkozó megjegyzések A bibliográfiai forrás fő részeire vonatkozó megjegyzések tájékoztatnak a bibliográfiai forrás nyelvéről, illetve ábécéjéről,  ha a bibliográfiai forrás nyelve nem egyezik meg a főcím nyelvével, a bibliográfiai forrás nyelvét megjegyzésben meg kell adni,  ha a bibliográfiai forrás főrésze több nyelvű, és A cím és a szerzőségi közlés adatcsoport erről nem tájékoztat kellőképpen, akkor a különböző nyelvű szövegek sorrendjében kell közölni a nyelvekre vonatkozó megjegyzést,  ha a bibliográfiai forrás váltakozva több nyelvű, akkor a nyelvekre vonatkozó megjegyzést a nyelvek magyar elnevezésének betűrendjében kell megadnI,  ha a bibliográfiai forrásnak párhuzamos címe(i) van(nak), de e cím( ek) nyelvén nem közöl anyagot, a bibliográfiai forrás tényleges nyelvéről,  gyűjtemények esetében azokról a művekről, amelyeknek adatait A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportja nem tartalmazza,  a bibliográfiai forrás járulékos részeiről (függelékek, bibliográfiák, kísérő tanulmányok, mutatók). Például: . – Csak magyar nyelven . – Angol, magyar és német nyelven . – Soknyelvű . – Horvát, román, szerb, szlovák és szlovén anyanyelvűek számára készült ma gyar nyelvoktató CD-ROM . – Tartalma: Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból. Szakácskönyv '98. Szá- mítástechnikai angol - magyar szótár. A 10 legjobb játék shareware válogatása. 67 MB internetes segédprogram válogatás . – Tartalma: Mixmatch / J. Broady and L.M. Tiems. Ollie the Otter / Dana Brynner. Capture the play / Paul Edelstein. Winner take it alI / Jennifer Drake . – Mind az ötven államról tartalmaz adatokat . – 25 angol és 25 német lecke alapismeretekkel rendelkezőknek . – 1200 idősort tartalmaz . – Bibliográfiai adattárral Távoli hozzáférésű, dinamikus bibliográfiai forrásokra vonatkozó megjegyzések Ha a bibliográfiai forrástipus speciális adatai adatcsoport nem tartalmazza az elekt- ronikus időszaki kiadvány induló részegységének számozási adatát, a leírás alapjául szolgáló részegység számozási adatát megjegyzésként kel leími. Megjegyzésben kell megadni a dinamikus bibliográfiai források leírásának alapjául szolgáló, illetve azok frissítéseire vonatkozó adatokat. 131
    • Például: . – A leírás alapja: 3.köt. 3.sz. (1995. máj.-jún.) . – A leírás alapja a honlap utolsó frissítése: 1996.09.15. . – A leírás alapja: az 1999. okt 16., 13:22:11-kori állapot . – A leírás alapja: az 1996. máj. 19-ei állapot Tartalmi ismertetést (annotációt) közlő megjegyzések Megjegyzésként lehet leírni a bibliográfiai forrás céljáról, tartalmáról, rendeltetéséről, szerzőjéről szóló rövid, tényszerű, nem értékelő ismertetést. Az annotáció tartalmát és megfogalmazását tekintve meríteni lehet a bibliográfiai forrásban, annak tartóján, a dokumentációban vagy egyéb mellékletben közölt ismertetőből vagy adatokból. Az annotációban lehet megemlíteni a speciális technikákra vagy eljárásokra vonatkozó információkat is. Például: . – Elsősorban a szervetlen kémiai ismeretek bővítését segíti. . – Felöleli aNA T teljes irodalmi műveltségi anyagát. . – A lemez bemutatja az Operaházat és részleteket tartalmaz a Hunyadi László, a Bánk Bán c. operákból, valamint tartalmazza a Himnuszt. . – Bevásárlóközpontok és szaküzletek vásárlási szituációit használja fel alapvetőmatematikai műveletek illusztrálására, beleértve az összeadást, kivonást, szorzást és osztást. E műveletek elvégzéséhez gyakorlatokat és példákat is tartalmaz. . – Adatokat nyújt az Egyesült Államok magas rangú szövetségi hivatalnokairól, valamint személyiség-jellemzőiket, képzettségüket és munkahelyi mobilitásukat is ismerteti. . – Az ember anatómiájának tanulmányozását szolgáló interaktív multimédia- eszköz. A felhasználó kiválaszthatja a különböző nézeteket (anterior, posterior, mediális és laterális), mindezt tucatnyi rétegben, valamint meghatározhatja a nemet és az etnikai megjelenést is. A használókra vonatkozó megjegyzések Megjegyzésként lehet leírni a bibliográfiai forrásban, annak tartóján, a dokumentációban vagy egyéb mellékletben szereplő, a megcélzott használói körre vagy hallgatóságra vonatkozó ajánlást, illetve esetenként korlátozást, ha ez A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportban nem szerepelt. Például: . – Csak a fővárosi rendfenntartó erők számára . – Azon szakmai érdeklődők számára készült, akik téradatok elemzésével foglal koznak (geográfusok, tervezők, meteorológusok stb.) . – Az algebrai ismeretekkel rendelkező felsőbb osztályos gimnazisták számára készült . – A bibliográfiai forrás 2010 januárjáig zárolt . – Csak a könyvtár munkatársai számára 132
    • Megjegyzések a jelölésekről Megjegyzésként lehet leírni a bibliográfiai forrásban szereplő különböző jelöléseket: számokat, betű és szárnkombinációkat, amelyek feltehetően valamilyen szempontból jelölik, azonosítják azt. A szabványos nemzetközi azonosító számokat (ISBN, ISSN) a számukra fenntartott Terjesztés adatcsoportban kell leírni. Például: . – A címkén található azonosító szám: A-096 . - A dobozon: "Ml 527" . – ICPSR study no. 0003 Megjegyzés a távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrás elérési adatairól Például: Scholarlyelectronic publishing bibliography [elektronikus dok.] 1 Charles W. Bailey, Jr. – Version 26 : 8/l/99. – Html szöveg. – Houston, TX : Univ. Libraries Univ. of Houston, 1999. Főcím a Web-lapról. – A hozzáférés módja: WWW URL: http://info.lib.uh.edu/sepb/sepb.doc http://info.lib.uh.edu/sepb/sepb.html http://info.lib.uh.edu/sepb/sepb.pdf Rozsnyai László versei [elektronikus dok.] 1 számítógépes rögzítés Cseke Gábor . – Szöveg. – Budapest : MEK, 1998.08. Főcím a Web-lapról. – A hozzáférés módja: WWW URL: http: //www .mek.iif.hu/portal szint/humani/szepirod/modem/rozsnyai.hun One hundred years of the Eötvös experiment [elektronikus dok.] / L. Bod, E. Fischbach, G. Marx and Maria Náray-Ziegler ; elektronikus verzió Kőrösi Magdolna . – MEK elektronikus kiad. – Szöveg és képek. – Budapest : MEK, 1998. Főcím a Web-lapról. – A hozzáférés módja: WWW URL: http://www.mekiifhu/kiallit/ tudtor/eotvos/onehund.mek.html. – Eredeti nyomtatott kiadása: Acta physica Hungarica ISSN 0231- 4428. – 69:3/4 (1991),335-355. 133
    • 14. lecke A terjesztés adatai A lecke tartalma: 14.1 A 8.(Terjesztés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 14.1.1 Minták az adatcsoport szerkezetére 14.1.2 A szabványos nemzetközi azonosító szám 14.1.3 A kulcscím 14.1.4 A csomagolás 14.1.5 A terjesztési feltételek és az ár 134
    • 14.1 A 8. (Terjesztés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei Főforrás: bármely adatbibliográfiai forrás Megengedett bibliográfiai forrás: nincs Tiltott bibliográfiai forrás: nincs 14.1.1 Minták az adatcsoport szerkezetére: . – ISBN (magyarázat) : ár . – ISBN (magyarázat) : ár. – ISBN (magyarázat) : ár . – ISBN csomagolás: ár . – ISSN . – ISSN = Ku1cscím : terjesztési feltételek: ár (magyarázat) . – A hozzáférés feltétele 14.1.2 A szabványos nemzetközi azonosító szám Ha az ISBN, ISSN vagy más szabványos nemzetközi azonosító szám megállapítható, leírása kötelező. Az ISBN számcsoportjai közé régebben nem tettek kötőjelet, most már tesznek. Szabadon dönthető el, hogy a leírásban használ-e kötőjelet a számcsoportok között vagy nem. A házi katalogizálási szabályzatban kell rögzíteni, hogy az adott könyvtár az adat melyik leírási módja szerint dolgozik. Ha az azonosító szám a bibliográfiai forrásban hibásan szerepel, a közlés téves voltát jelezni kell, és ha a helyes szám megállapítható, a téves adatot helyesbíteni kell. A leírásban először a helyes számot kell leírni, azután a hibásat kerek zárójelben, az azonosító előtt a "hibás" szóval. Ha a helyes számot nem tudjuk megállapítani, a téves adat után szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel kell felhívni a figyelmet annak hibás voltára. Például: . – ISBN 963-09-4068-X . – ISSN 1419-1903 . – ISBN 0-340-16437-2 (hibás ISBN 0-340-16427-1) . – ISSN 1418-1903[!] Ha a bibliográfiai forrásnak egynél több szabványos nemzetközi azonosító száma (vagy annak megfelelője) van, vagy mert több egységben jelent meg, vagy mert egynél több a kiadója, terjesztője stb., mindegyik számot le kell írni. A több fizikai egységben megjelent bibliográfiai forrás közös azonosító számát a közös bibliográfiai adatokban, az egyes egységek azonosító számát az azokat leíró bibliográfiai adatokban kell közölni. Ha a bibliográfiai forrásnak több kiadója, terjesztője van, az egyes azonosító számok után kerek zárójelben fel kell tüntetni a kiadók nevét. Minden azonosító számot és magyarázatot külön adatcsoportként, pont, szóköz, gondolatjel, szóköz (.– ) után, vagy új sorban kell leírni. 135
    • 14.1.3 A kulcscím A kulcscímet le kell írni, ha eltér az időszaki kiadvány főcímétől vagy a besorolási adatként választott besorolási címtől, illetve ha az időszaki kiadványok leírásának szabályzata erről ezen túlmenően is rendelkezik. 14.1.4 A csomagolás Ha a bibliográfiai forrást a saját tartóján felül speciális csomagolásban terjesztik, ezt a nemzetközi szabványos azonosító szám után le lehet leírni. Például: . – ISBN 963-09-4014-0 papírtokban 14.1.5 A terjesztési feltételek és az ár A szokványostól eltérő terjesztési/hozzáférési feltételek leírhatók. Például: : kereskedelmi forgalomba nem kerül : bérelhető Az árat (előfizetési díjat) arab számmal és a pénznem hivatalos rövidítésével le le- het írni. Ha a bibliográfiai forrás ármegjelölés nélkül jelent meg, e tényt lehet leírni. Az árral kapcsolatos speciális tájékoztatást az ár után kerek zárójelben lehet közölni. Például: : 5900,-Ft : ár nélkül : 1000,-Ft (oktatási intézményeknek ingyenes) : 20.000,-Ft (felújításonként), 60.000,-Ft (előfizetés négy felújításra) : 80.000,-Ft (két felújítás ára) (külföldre 700,-USD) : 8910,-Ft (munkafüzettel együtt 10.000,-Ft) 136
    • 137
    • 15. lecke Az elektronikus bibliográfiai forrás MARC formátumú feldolgozása Mielőtt továbbhalad ennek a leckének a feldolgozásával, kérem, hogy ismételje át a Könyvek bibliográfiai leírása című tankönyv 12. leckéjét (A bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma). Ebben a leckében csak a MARC formátumú rekord 856-os mezőjével foglalkozunk, amelyik az elektronikus bibliográfiai forrás saját adatainak a megjelenítésére szolgál. Ezért a MARC formátumról szóló általános ismeretek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy megértse az ebben a leckében leírtakat. A lecke tartalma: 15.1 Meződefiníció 1396 15.1.1 A 856-os adatmező tartalomjelölői 1396 15.1.1.1 Az indikátorok 1396 15.1.1.1.1 A belépési mód kódolása az első indikátor értékével 1396 15.1.1.1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai kapcsolatainak kifejezése a második indikátor értékével 1407 15.1.1.2 A leggyakrabban előforduló almezőkódok 1418 Beküldendő feladatok 1485 138
    • 15.1 Meződefiníció A MARC rekord 856-os mezője tartalmazza a távoli elérésű elektronikus bibliográfiai forrás elérésére vonatkozó adatokat. A belépéshez szükséges módszer azonosítását az első indikátor, míg az elektronikus helymeghatározóra vonatkozó információt a második indikátor tartalmazza. A mező ismételhető, amikor egynél több elérési mód alkalmazható, vagy a fájlnév különböző variációkban fordul elő. Nem ismételhető azonban akkor, ha egyetlen intellektuális egységet osztanak különböző részekre az online visszakereshetőség érdekében. 15.1.1 A 856-os adatmező tartalomjelölői 15.1.1.1 Az indikátorok 15.1.1.1.1 A belépési mód kódolása az első indikátor értékével Ha a bibliográfiai forrás egynél több belépési móddal érhető el, a mezőt annyiszor kell ismételni, ahány elérési módja van a fájlnak. Az első indikátor első indikátor-pozíciójában levő érték meghatározza, hogy melyik almező alkalmas a használatra. Például: Ha az első indikátor értéke 1, a fájl FTP kapcsolattal érhető el, a hozzá tartozó almezők: „d” jelű almező, amelyik az elérési útvonalat írja le, „f” jelű almező, amelyikben az elektronikus név szerepel, „c” jelű almező, amelyik az adattömörítésre vonatkozó információkat tartalmazza, „s” jelű almező, amelyik a fájl méretének a leírására szolgál. Az első indikátor-pozíció értékei és jelentésük: * (az érték üres) Nincs információ a belépési módról. Ezt az értéket használják, ha a „g” almező URN-t tartalmaz és az „u” almezőben nincs megadva URL. Az URN (Uniform Resource Name = egységes helymegnevezés) a számítógépes program által generált szabványos azonosító kód, amely alkalmas a hálózaton megjelenő elektronikus bibliográfiai források egyértelmű azonosítására, és amely magába foglalja a bibliográfiai források egyéb azonosítóit, mint például ISBN, ISSN, DOI stb. Az URL (Unified Resource Locator = egységes helymeghatározó) szabványos jelölésrendszer különböző típusú (Web, gopher, newsgroup, ftp stb.) Internet információbibliográfiai források helyének és típusának meghatározására. Az URL a bibliográfiai forrás típusát, a szolgáltató nevét (domain név), és esetleg egy állomány vagy alkönyvtár elérési útvonalát tartalmazza. URL kapcsolaton keresztül történő keresést akkor használják, amikor olyan web oldalak közötti navigálás a cél, mint például indexek, a keresett bibliográfiai forrás (szolgáltatás) referencia adatai, stb. Más megfogalmazásban bibliográfiai forrásmeghatározással történő keresésnek is nevezik. 139
    • 0 (e-mail) Az első indikátor 0 értéke azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forráshoz történő hozzáférés e-mail kapcsolaton keresztül lehetséges. Ez a belépési mód általában jelszóval védett bibliográfiai forrásoknál szokásos, például előfizetéssel használható elektronikus folyóiratok. 1 (FTP) Az első indikátor 1 értéke azt jelenti, hogy a bibliográfiai forrást FTP (File Transfer Protocol) kapcsolaton keresztül lehet elérni. 2 (Telnet) Az első indikátor 2 értéke azt jelenti, hogy a belépés telnet kapcsolaton keresztül lehetséges. 3 (Telefonkapcsolat) Az első indikátor 3 értéke azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrást hagyományos telefonvonalon keresztül lehet elérni. 4 (http) Az első indikátor 4 értéke azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrást Hypertext Transfer Protocol-on (http) keresztül lehet elérni. 7 egyéb belépési mód Az első indikátor 7 értéke azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrás elérése más módszer segítségével történik. A belépéshez szükséges azonosító kódot a „2” almezőbe írják. 15.1.1.1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai kapcsolatainak kifejezése a második indikátor értékével * (az érték üres) Az üres pozíció azt jelenti, hogy nincs információ az elektronikus bibliográfiai forrás és a rekordban leírt bibliográfiai adatok között. 0 (a bibliográfiai forrás) A második indikátor 0 értéke azt jelenti, hogy az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai rekord. 1 (a bibliográfiai forrás verziója) A második indikátor 1 értéke azt jelenti, hogy olyan bibliográfiai rekordról van szó, ami nem elektronikus bibliográfiai forrás, de elektronikus változata hozzáférhető. 2 (kapcsolódó bibliográfiai források) A második indikátor 2 értéke azt jelenti, hogy olyan elektronikus bibliográfiai forrás, aminek a kapcsolatait a rekord leírja. 140
    • 15.1.1.2 A leggyakrabban előforduló almezőkódok19 $a (a host neve) Az „a” almező tartalmazza a domain-nevet, a hálózat címzését. Például: 856 1*$aharvarda.harvard.edu$a harvarda.bitnet $b (számjeggyel kódolt belépési cím) A $b almező tartalmazza az IP (Internet Protocol) címet, ha a bibliográfiai forrás Internet-bibliográfiai forrás, a telefonszámot, ha a bibliográfiai forrás hagyományos telefonvonalon keresztül érhető el. A telefonszám formája: [országkód]- [körzetszám]-[telefonszám]. Példák: Telneten keresztül elérhető bibliográfiai forrás címzése: 856 2* $a anthrax.micro.umn.edu $b 128.101.95.23 mezőkód indikátor Host neve IP cím Telefonvonalon keresztül elérhető bibliográfiai forrás: 856 3* 1-202-7072316 $j 2400/9600 $n Library of Congress, Washington DC $o UNIX $r E-7-1 $t vt100 $z felhasználónév és jelszó szükséges mezőkód indikátor Telefonszám a kapcsolódás feltételeivel $c (tömörítésre vonatkozó információk) Ha a program kicsomagolásra vonatkozó speciális követelményeket is előír, azt itt kell közölni. A tömörítés típusának kiterjesztését az „f” almező tartalmazza. A mező ismételhető. Például: 856 1* $a maine.maine.edu $c Must be decompressed with PKUNZIP $f resource.zip $d (elérési útvonal) Az almező tartalmazza a logokai címzés összetevőit, az alkönyvtár nevét, ahol a fájlt tárolják. Magát a fájl-nevet az „f” almező tartalmazza. Például: 856 1* $a wuarchive.wustl.edu $d/aii/admin/CAT.games $f mac- qubic.22.hqx $f (elektronikus név) Az „f” almező tartalmazza a fájl nevét, de tartalmazhatja az elektronikus publikáció, vagy a konferencia nevét. A mező ismételhető. Például: 856 1* $a wuarchive.wustl.edu $d/mirrors/info-mac/util $f color- system-icons.hqx 19 Az almezőkódokat almező-határjel előzi meg, amelynek nincs nemzetközileg meghatározott egységes alakja. Ebben a tankönyvben a $-jelet alkalmazzuk almező-határjelként. 141
    • $g (URN) A „g” almező tartalmazza az elektronikus bibliográfiai forrás URN címét. Ami elé ki kell tenni az „urn:” rövidítést. Például: 856 4* $u http://hdl.net/loc.test/gotthome $g urn: hdl.loc.test/gotthome $h (felhasználónév) A „h” almező tartalmazza a felhasználónevet, vagy a processzort. Például: 856 0* $a uicvm.bitnet $f AN2 $h Listserv $i (parancsok) A „i” almező különböző parancsokat tartalmaz, amelyek szükségesek a fájl távoli eléréséhez. Például: 856 0* $a uccvma.bitnet $f IR-L $h Listserv $i subscribe $j (bit/s) A „j” almező az adatátviteli sebességet tartalmazza bitekben. Például: 856 0* $b1-202-7072316 $j 2400-9600 $n Library of Congress, Washington DC $o UNIX $r E-7-1 $k (jelszó) A „k” almező tartalmazza a fájl eléréséhez szükséges jelszót. Például: 856 1* $a harvarda.harvard.edu $k guest $o (operációs rendszer) Az „o” almező tartalmazza operációs rendszer nevét. Például: 856 1* $a seq1.loc.gov $d/pub/soviet.archive $f k1famine.bkg $o UNIX $q (elektronikus forma) A „q” almező az elektronikus forma típusának a megnevezését tartalmazza, úgymint text/html, ASCII, Postscript file, JPEG, stb. Például: 856 40 $u http://www.cdc.gov/ncidod/EID/eid.htm $q text/html $s (a fájl mérete) Az „s” almező a fájl méretét tartalmazza Például: 856 1* $a wuarchive.wustl.edu $d/mirrors/info-mac/util $f color-system- icons.hqx $s 16874 bytes $u (URL) Az „u” almező tartalmazza az URL-t 142
    • Például: 856 40 $u http://lcweb.loc.gov/catdir/semdigdocs/seminar.html $2 (belépési mód) A „2” almezőt akkor használják, ha az első indikátor-pozíció értéke 7. Ez az almező a belépés négy alaptípusán kívüli belépési módokról ad információt Például: 856 7* $3 b&w film copy neg. $d LCPP003B $f 3B44639 $2 file 143
    • Ajánlott irodalom Szabványok, szabályzatok 1. A könyvek bibliográfiai adatközlését szabályozó szabvány: MSZ 3402-80 Könyvek bibliográfiai adatközlése és belső elrendezése 2/1. A bibliográfiai leírást szabályozó szabványok: MSZ 3424/1-78 Bibliográfiai leírás. Könyvek MSZ 3424/2-82 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok (helyébe lépett a KSZ/3) MSZ 3424/7-85 Bibliográfiai leírás. Kották MSZ 3424/9-88 Bibliográfiai leírás. Hangdokumentumok MSZ 3424/12 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványokban megjelent részdokumentumok 2/2. A bibliográfiai leírást szabályozó szabályzatok: KSZ/1 Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat. Térképek / közread. a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Bizottság. – Budapest : OSZK, [post 2000]. KSZ/2 Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat. Elektronikus dokumentumok / közread. a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Bizottság ; [… kész. Berke Barnabásné] ; [közrem. Vajda Erik et al.]. – Budapest : OSZK, [post 2000]. KSZ/3 Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat. Időszaki kiadványok / közread. a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Bizottság. – Budapest : OSZK, [post 2000]. 3. A bibliográfiai leírás egyes adatelemeinek leírási módjáról rendelkező szabványok: a) Átírási szabványok: MSZ KGST 1364-78 A cirill betűk transzliterációja latin betűkre ISO DIS 843 A görög betűk transzliterációja latin betűkre b) MSZ 3432-85 Szavak és szókapcsolatok rövidítése a bibliográfiai leírásban c) MSZ 3563-80 Könyvek nemzetközi azonosító száma (ISBN) d) MSZ 3567-75 Időszaki kiadványok nemzetközi azonosító számozása (ISSN) e) MSZ KGST 1363 Keltezés számjegyekkel 4. A besorolási adatok közlésmódját szabályozó szabványok: a) MSZ 3440/1 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Fogalommeghatározások b) MSZ 3440/2-79 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Személyek nevei. c) MSZ 3440/3-83 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Testületek neve. d) MSZ 3440/4-81 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Címek. e) MSZ 3440/5-73 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Földrajzi nevek. 5. A besorolási adatok megválasztását szabályozó (alkalmazási) szabványok. a) MSZ 3423/1-83 Leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése. Általános előírások. 144
    • b) MSZ 3423/2-84 Leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése. Könyvek. c) MSZ 3423/3-86 Leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése. Időszaki kiadványok. 6. A leíró katalógus szerkesztését szabályozó szabványok: a) MSZ 3401-81 A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai b) MSZ 3493-82 Bibliográfiai tételek besorolási szabályai 7. Csereformátum-szabványok a) ISO 2709/1973 - MSZ 193/1-83. A mágnesszalagos bibliográfiai adatcsere formátuma. A rekordok szerkezete. b) KSZ/4.1 Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat. HUNMARC. A bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma / közread. a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Bizottság. – Budapest : OSZK, 2002. – 212 p. c) CCF : the Common Communication Format / ed. by Peter Simmons and Alan Hopkinson for the General Information Program and UNISIST. – Paris : Unesco, 1984. – (PGI-84/WS/4) d) CCF/F : the Common Communication Format for factual information / ed. by Peter Simmons and Alan Hopkinson for the General Information Program and UNISIST. – Paris : Unesco, 1992. – (PGI-92/WS/8) 8. A bibliográfiai leírás nemzetközi keretszabályai (ISBD-k) ISBD G (General) A nemzetközi szabványos bibliográfiai leírás általános szabályai / ford. Faragó Lászlóné. – Bp. : OSZK-KMK, 1979. – 46 p. ISBD M (Monographic Publications) A könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. Horváth Magda. – Bp. : OSZK-KMK, 1980. - 64 p. ISBD CM (Cartographical Maps) Kartográfiai anyagok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. Faragó Lászlóné. – Bp. : OSZK-KMK, 1981. - 69 p. ISBD A (Antiquarian) Régi könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. Galamb Györgyné. – Bp. : OSZK-KMK, 1983. - 97 p. ISBD S (Serials) Az időszaki kiadványok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. Nagy Zsoltné. – Bp. : OSZK-KMK, 1983. - 90 p. ISBD PM (Printed Music) A nyomtatott kotta nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. és szerk. Varga Ildikó. – Bp. : OSZK-KMK, 1983. - 77 p. ISBD NBM (Non-Book Materials) Nem-könyv jellegű anyagok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. Faragó Lászlóné. – Bp. : OSZK-KMK, 1988. - 107 p. ISBD ER : International Standard Bibliographic Description for computer files / ... set up by the IFLA Committee on Cataloguing. – London : IFLA. – 98 p. 9. Elektronikus bibliográfiai források The MARC 21 formats : background and principles / American Library Association … inconjunction with Network Development and MARC Standard Office, Library of Congress. – http://lcweb.loc.gov/marc/96principl.html Cataloging Internet Resources . – http://www.oclc.org/oclc/man/9256cat/appa.htm 145
    • Internet library for librarians. – http://www.itcompany.com/inforetriever/catinpol.htm IFLA Universal Bibliographic Control and International MARC Core Programme (UBCIM) : International Cataloguing and Bibliographic Control (ICBC) . – http://www.ifla.org/VI/3/admin/icbc.htm 10. Egyéb kapcsolódó irodalom irodalom: Forgó Sándor-Hauser Zoltán-Kis-Tóth Lajos Médiainformatika : a multimédia oktatástechnológiája. . – Eger : Líceum Kiadó, 2001. Tószegi Zsuzsanna A multimédia a könyvtárban . – Budapest : OSZ, 1997. Tóvári Judit Bibliográfiai adatfeldolgozás : távoktatásos tankönyv 1., Könyvek bibliográfiai leírása. – Eger : EKF Médiainformatik Intézet, 2002. Tóvári Judit Bibliográfiai adatfeldolgozás : távoktatásos tankönyv 2., Időszaki kiadványok bibliográfiai leírása. – Eger : EKF Médiainformatik Intézet, 2002. Tóvári Judit Bibliográfiai adatfeldolgozás : távoktatásos tankönyv 3., Besorolási adatok egységesítése, tételszerkesztés. – Eger : EKF Médiainformatik Intézet, 2002. Hasznos web-oldalak: http://www.dvd.hu http://dvd.budapestnet.hu http://www.dvdtimes.co.uk http://www.ahawkins.clara.net http://movieuk.com/dvdfaq.htm http://www.imdb.com http://www.r2-dvd.org http://www.cd-info.com/ http://www.r2.dvd.org/ http://www.vddv.com http://www.circuitcity.com http://www.widescreencinema.com Gyártók web-oldalai: http://www.aopen.com.tw/products/library.htm http://www.samsung.com/products/index.html http://www.hitachi.com/products/consumer/audiovisual/dvdplayer/index.html http://www.toshiba.com/taecdpd/ http://www.asus.com.tw/Products/cdrom/index.html 146
    • 147
    • Gyakorló feladatok 1. Az alábbiakban közvetlen elérésű elektronikus bibliográfiai források adatainak kigyűjtését látja. Az adatokból állítsa össze az elektronikus bibliográfiai forrás ISBD alapú bibliográfiai leírását! 1/1. Főcím: History through art Ágazati cím:Romanticism Kiadványtípus: multimédia CD–ROM Megjelenés helye: Dallas Kiadó: Zane Megjelenés éve: 1995 Lemez darabszáma: 1 Főcím bibliográfiai forrása: lemezcímke További címadatok a csomagolásról: Learn history through the world's greatest art treasures Romanticism A kiadvány nyelve: angol Kiadó ország: Amerikai Egyesült Államok Működési környezet (minimális): 386 PC, VGA monitor, egér, Win 3.1 1/2. Főcím a lemezcimkéről: Magyar kódex. 1 Ágazati cím a lemezcimkéről: Az Árpádok világa Kiadványtípus: egyedi kiadvány, multimédia CD–ROM Megjelenés helye: Budapest Kiadó: Kossuth Kiadó Megjelenés éve: 1999 Lemez darabszáma: 1 Egyéb adatok: A CD-ROM Az Árpádok világa c.nyomtatott könyv melléklete A kiadvány nyelve: magyar Működési környezet (minimális): 386 PC, VGA monitor, egér, Win 3.1 1/3. Főcím lemezcimkéről: Magyar kódex. 2 Ágazati cím a lemezcimkéről: Lovagkor és reneszánsz Kiadványtípus: egyedi kiadvány, multimédia CD–ROM Megjelenés helye: Budapest Kiadó: Kossuth Kiadó Megjelenés éve: 1999 Lemez darabszáma: 1 Egyéb adatok: A Lovagkor és reneszánsz című könyv CD–ROM melléklete. A kiadvány nyelve: magyar Működési környezet (minimális): 386 PC, VGA monitor, egér, Win 3.1 148
    • 2. Az alábbiakban távoli elérésű elektronikus bibliográfiai források MARC formátumú rekordjait látja. Értelmezze a rekord mezőinek adatait! 2/1. 24514$aThe European Union :$bSecrecy and openness in the European Union : The ongoing struggle for freedom of information /$cTony Bunyan. 440 0$aCase Studies / Statewatch 5050 $aSummary -- Acknowledgements -- Introduction -- Chapter 1: The 1993 Decision on access to EU documents -- Chapter 2: The Decision tested: The Guardian case -- Chapter 3: The Decision tested: The Statewatch cases -- Chapter 4: The Decision tested: The Swedish journalists union case -- Chapter 5: The Amsterdam Treaty and the run-up to the Regulation -- Chapter 6: The "Solana Decision" -- Chapter 7: The battle over the new Regulation -- Chapter 8: The new Regulation, its implementation and new challenges -- Appendix 1: The 1993: Council code -- Appendix 2: New Regulation on access to EU documents came into operation on 3 December 2001 -- Appendix 3: Useful addresses and websites -- Appendix 4: Select bibliography. 5203 $a"This project looks at the struggle for openness and freedom of information in the European Union over the past decade. It starts with the Code of access to EU documents introduced in December 1993 and the first challenges in the courts and to the European Ombudsman. Despite their public commitment to openness, EU institutions - especially the Council of the European Union (the 15 EU governments) and the European Commission wanted to control which documents were released and which were not."--Editor. 650 7$aPolitique de la communication$2ECLAS 650 7$aPolitique de l'information$2ECLAS 650 7$aUE/CE Institutions et organes$2ECLAS 7001 $aBunyan, Tony. 7102 $aStatewatch. 85640$uhttp://www.freedominfo.org/case/eustudy/index.html 2/2. 001 01-0367192 022 $a1615-634X 035 $a8001800x02-08-07 24500$aMedien und Kommunikationswissenschaft. 24613$aM & K. Medien- & Kommunikationswissenschaft 260 $aBaden-Baden :$bNomos,$c2000- 300 $av. 22 cm. 310 $aQuarterly 550 $aHans-Bredow-Institut fur Medienforschung an der Universitat Ham- burg$aHans-Bredow-Institut 650 7$aPublications périodiques$2ECLAS 650 7$aRadio$2ECLAS 650 7$aTélévision$2ECLAS 651 7$aAllemagne$2ECLAS 7102 $aaUniversität Hamburg.$bInstitut für Medienforschung.$bHans-Bredow- Institut für Rundfunk und Fernsehen. 85641$3Tables of contents$zAccess only from Commission intra- net$uhttp://www.swetsnet.nl/link/access%5Fdb?issn=0035-9874 149
    • 2/3. 001 01-0263463 035 $a01-0263463 035 $a59234x02-06-24 0410 $aen xx 24510$aICTs and development :$bDossier /$cEU, Commission. 260 $aBruxelles :$bCE,$c2002. 5050 $aInformation and communication technologies (ITCs) : p. 33 -- Empowering the poor - the future for information and communication technologies in development : p. 34 -- Bridging the gap - the relevance of ICTs in development : p. 37 -- Yes, ICTs are on Africa's agenda! : p. 40 -- Plugging in the rural world : hope tempered with scepticism : p. 44 -- Enhanced development through ICTs : p. 46 -- Why, what and who - it's time to ask the questions : p. 48 -- ICT developments and initiatives in the ACP Caribbean and Pacific regions : p. 50 -- ICTs and women - great opportunity or great divide? : p. 54 -- The poor's fragmented network : setting up a decentralised cohesion fund : p. 58 -- E- commerce business models in developing countries : p. 62 -- Media in the South : ICTs poor relations? : p. 65 -- Knowledge is power. Supporting indigenous people to reclaim their land : p. 67 7102 $aEuropean Union.$bEuropean Commission.$bDirectorate-General for Development. 7730 $tCourier Africa-Caribbean-Pacific-European Union$g2002 n. 192, May-June, p. 33-68 85641$uhttp://europa.eu.int/comm/development/publicat/courier/index%5F192%5Fe n.htm 2/4. 24510$aTechnologies de l'information et de la communication (TIC) :$bdossier /$cUE, Commission. 260 $aBruxelles :$bCE,$c2002. 5050 $aDossier : technologies de l'information et de la communication (TIC) : p. 33 - - Autonomisation des moins favorisés : le rôle des TIC dans la coopération au développement : p. 34 -- TIC et développement : combler la fracture numérique : p. 37 -- Oui, l'Afrique s'intéresse auc TIC! : p. 40 -- Internet et le monde rural : le web pour désenclaver les campagnes du Sud : p. 44 -- Les TIC et les technologies conventionnelles au service du développement : p. 46 -- Diffusion des TIC dans les pays ACP : pourquoi, comment, et par qui? : p. 48 -- Les TIC aux Caraďbes et dans le Pacifique : p. 50 -- TIC : l'impérieuse nécessité d'impliquer les femmes : p. 54 -- Réseau fragmenté des pauves : créer un fonds de cohésion décentralisé : p. 56 -- TIC : gestion du savoir et aide au développement : p. 58 5050 $aBolivie : comment aider les autochtones ŕ récupérer leurs terres ancestrales : p. 67 7102 $aEuropean Union.$bEuropean Commission.$bDirectorate-General for Development. 7730 $tCourrier Afrique-Caraďbes-Pacifique-Union européenne$g2002 n. 192, mai- juin, p. 33-68 85641$uhttp://europa.eu.int/comm/development/publicat/courier/index%5F192%5Ff r.htm 150
    • 2/5. 020 $a0-910965-45-5 020 $z096965455 1001 $aHane, Paula J.,$d1949- 24510$aSuper searchers in the news :$bthe online secrets of journalists and news researchers /$cPaula J. Hane ; edited by Reva Basch. 260 $aMedford, NJ :$bInformation Today,$cc2000. 300 $axvi, 251 p. :$bill. ;$c24 cm. 440 0$aSuper searchers ;$vv. 5 504 $aIncludes bibliographical references and index. 7001 $aBasch, Reva. 85642$3Links to sites mentioned in the book$uhttp://www.infotoday.com/supersearchers/ssnews.htm 2/6. 020 $a952-455-184-5 (printed publication) 020 $a952-455-185-3 (internet publication) 24510$aAnalyzing corruption possibilities in the gaze of the media /$cSamarth Vaidya ; United Nations University ; World Institute for Development Economics Research. 260 $aHelsinki :$bUNU/WIDER,$c2001. 300 $a17 p. 440 0$aWIDER Discussion Paper ;$v2001/30 504 $aBibliographie: p. 17. 7001 $aVaidya, Samarth. 7102 $aUnited Nations University.$bWorld Institute for Development Economics Research. 85641$uhttp://www.wider.unu.edu/publications/dps/dp2001-30.pdf. 2/7. 008 011009s2001 0001 ger d0 24510$aJihad versus McWorld. 500 $aDossier. 5050 $aJihad versus McWorld / Jürgen Krönig : p. 3 -- Macht ohne Verantwortung / Thomas Leif : p. p. 6 -- "Mediengesellschaft" - Risiken für die politische Kommunikation / Otfried Jarren : p. 10 -- Das Private in der Politik: ein neuer Medientrend? / Christina Holtz-Bacha : p. 20 5203 $a"Der Terrorangriff auf die USA hat zwei Gesichter voller Dramatik: Zum einen wird sich erweisen müssen, ob aus einem drohenden "Kampf um die Kultur" ein "Dialog der Kulturen" werden kann. Zum anderen war diese Tragödie ein globales "Medienereignis" wie noch keines zuvor. "Amerikanisierung" der Kulturen wie der politischen Kommunikation sind u.a. Aspekte dieses Heftes."-- Herausgeber. 7001 $aKrönig, Jürgen. 7001 $aLeif, Thomas. 7001 $aJarren, Otfried. 7730 $tAus Politik und Zeitgeschichte$g2001, v. 21, n. 41-42, p. 1-45 85640$uhttp://www.das-parlament.de/41-42-2001//beilage/b-a-3.html 151
    • 3. Készítsen bibliográfiai leírást az alábbi elektronikus bibliográfiai forrásról: Nyitó képernyő: Belső forráshelyek: (1). 152
    • (2). (3). 153
    • Lemezcímke: 154
    • 4. Készítsen bibliográfiai leírást az alábbi CD-ROM-ról: Nyitó képernyő: Belső forráshely: 155
    • A doboz belső oldala és a lemezcímke: A doboz hátoldala: 156