TÓVÁRI JUDIT


  BIBLIOGRÁFIAI
ADATFELDOLGOZÁS
               ****
Elektronikus bibliográfiai források
 ISBD és MARC formá...
Felsőoktatási tankönyv




      Tóvári Judit
         Bibiliográfiai adatfeldolgozás. 4., Elektronikus bibliográfiai forr...
Tartalommutató
Előszó       7
Fogalmak szótára                                                                         11
...
4.1.3.1.2 A főcím kiválasztása azonos különböző nyelvű adatok közül   61
                       4.1.3.1.3 A címváltozat   ...
10.2 A 4. (Megjelenés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai
       forráshelyei                           ...
14.1 A 8. (Terjesztés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei130
      14.1.1 Minták az adatcso...
Bevezetés
  Kedves Hallgató!
   Ennek a tankönyvnek az anyaga – a könyvek formai feldolgozásának ismeretein
keresztül – se...
Képes lesz valamennyi könyvtártípusban a hagyományos és online katalogizálási
    munkák önálló végzésére. Az elsajátított...
 Először a fogalmakkal jöjjön tisztába, mert enélkül a tananyag szövege sem
érthető. A tankönyv elején fogalomgyűjteményt...
10
Fogalmak szótára
Adat
Bibliográfiai forrásból, esetlegesen a bibliográfiai forrással kapcsolatos egyéb
bibliográfiai forrá...
alárendelt cím megjelölésével – együtt az adott bibliográfiai forrás megnevezésére
     szolgál.




12
Alárendelt cím megjelölése
Összetett cím esetén az alárendelt címet megelőző vagy azt helyettesítő sorszám
vagy egyéb ilye...
tájékoztató adatait közlik. Célja a bibliográfiában való tájékozódás elősegítése. (L
     még: Adat nyelve ; Katalógus nye...
Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében
CD–ROM3
Lásd a tankönyv 1.4 Az ...
amelybe a leírt bibliográfiai egység tartozik. E szabályzat szerint: Elektronikus dok.
     (Így, rövidítve.)
     Dolby D...
Hordozható, hajlékony mágneslemez, amelyikre a számítógépes fájlok írhatók,
illetve onnan olvashatók. Diskette néven is is...
HiColor (High color)
     16 bites színmélység, 64000 szín.
     Hírcsoport
     Hálózat útján, Interneten hozzáférhető fa...
A géppel olvasható katalogizálás magyar szabványa. Lásd még: MARC


Időszaki kiadvány
Olyan előre meg nem határozott időta...
ISSN (International Standard Serial Number)
     Időszaki kiadványok nyolc számjegyből álló nemzetközi azonosító száma. Az...
igazgatási) felelősséget vállal egy elektronikus bibliográfiai forrás előállításáért vagy
távoli hozzáférésű bibliográfiai...
és adatcsoportokat – a főcimet kivéve – megelőzik vagy lezárják a nyomtatott vagy
     elektronikus formában terjesztett b...
amely az elektronikus bibliográfiai forrás járulékos része, általában vele együtt
használandó, bár attól fizikailag elkülö...
meghajtónak "multisessionképesnek" kell lennie, tehát a fel kell készülnie arra, hogy
     több mint egy felvevősession vá...
Párhuzamos adat
A bibliográfiai leírás valamely adata más nyelven vagy más írásrendszerben vagy
más számozási rendszerben....
Sorozatcím
     A sorozat keretében megjelenő könyv címoldalán vagy előzékein közölt – a sorozat
     egészére vonatkozó –...
Teljes leírás
A leírás olyan változata, amely a leírás számára előírt valamennyi adatot tartalmazza.
Szabályai az azonos t...
URN (Uniform Resource Name = egységes helymegnevezés)
     Számítógépes program által generált szabványos azonosító kód, a...
29
1. lecke
                Bibliográfiai forrástipológia

        Ebből a leckéből megismerheti az elektronikus bibliográfia...
1.1 A könyvtár a digitális korban
    A digitális korban átértékelődik a könyvtár fogalma. Míg a hagyományos
könyvtárfelfo...
1.2     Az      elektronikus    bibliográfiai    forrás
     jellegzetességei, a példány fogalmának az átértékelődése
    ...
bibliográfiai forrás esetén. A bibliográfiai forrás ebben az esetben is egyedi
marad, de nem állandó.
  Az elektronikus bi...
Az első esetben helyi hozzáférésű, a második esetben távoli hozzáférésű
     bibliográfiai forrásról beszélünk.
        Az...
Ezeknek a bibliográfiai forrásoknak lehet nyomtatott változatuk is. Az
elektronikus változat mind helyi, mind távoli eléré...
Csaknem minden ma megvásárolható zenei anyaghoz ilyen formátumú lemezeken
     juthatunk hozzá. Az adathordozó felülete ha...
zenében egy hiányzó bitet valószínűleg nem is hallunk. A szektor logikai blokkokra
tagolható.
   A hangadatok nem javíthat...
A lézersugárral olvasott digitális információt a spirál alakba rendezett
     mikroszkopikus méretű mélyedések és kitüremk...
Ikon jelzi a tévé (PAL vagy NTSC), az esetleges Macrovision védelmet, és a
képarányt
  A lemez kialakítására vonatkozó inf...
Feladatok
       1. Gondolja végig, hogy eddigi tanulmányai, vagy előzetes ismeretei alapján
     milyen
        szövegsz...
2. lecke
Bevezetés az elektronikus bibliográfiai
   források bibliográfiai leírásába
   Ebben a leckében a bibliográfiai l...
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Konferencia
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Konferencia

3,212

Published on

Ez a diasorozat egy konferenciáról szól.

Published in: Education, Business, Technology
1 Comment
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
3,212
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
19
Comments
1
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Konferencia

  1. 1. TÓVÁRI JUDIT BIBLIOGRÁFIAI ADATFELDOLGOZÁS **** Elektronikus bibliográfiai források ISBD és MARC formátumú bibliográfiai leírása Dialógus Kiadó
  2. 2. Felsőoktatási tankönyv Tóvári Judit Bibiliográfiai adatfeldolgozás. 4., Elektronikus bibliográfiai források ISBD és MARC formátumú bibliográfiai leírása / Tóvári Judit. – Felsőtárkány : Dialógus, 2003. – 151 p. : ill. ; 24cm. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, ill. rövidített kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható. © Tóvári Judit 2003 © Dialógus Kiadó 2003 Dialógus Kiadó 3324 Felsőtárkány, Hegyalja u. 15. Telefon: 06-30-9118-005 E-mail: tovarij@ektf.hu Tipográfia, kiadványszerkesztés: Tóvári Judit Készült a ZsZs Kiadó (Nyírbátor) nyomdájában, 2003-ban. Felelős vezető: Nagy István Tel/fax: (42) 283-778 2
  3. 3. Tartalommutató Előszó 7 Fogalmak szótára 11 1. lecke, Bibliográfiai forrástipológia 29 1.1 A könyvtár a digitális korban 30 1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának az átértékelődése 31 1.3 Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és típusai 32 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói 34 1.4.1 Bridge Disc 34 1.4.2 CD–DA (Compact Disc Digital Audio) 34 1.4.3 CD–I (Compact Disc Interactive) 34 1.4.4 CD–R (CD Recordable) 35 14.5 CD–ROM (Compact Disc Read Only Memory) 35 14.6 CDV (Compact Disc Video) 35 1.4.7 DVC (Digital Video Casette) 36 1.4.8 DVD 36 1.4.9 DVI (Digital Video Interactive) 37 1.4.10 Foto-CD 38 1.4.11 Hajlékony lemez 38 1.4.12 Video-CD 38 Feladatok 38 2. lecke, Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába 39 2.1 Az elektronikus bibliográfiai források leírásának szabványai 40 2.2 Bibliográfiai egység – fizikai egység 40 2.3 Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus 41 2.2. A bibliográfiai adatok bibliográfiai forrásai 42 2.2.1 A bibliográfiai források figyelembevételének sorrendje 43 Önellenőrző kérdések 46 3. lecke, A bibliográfiai leírás szerkezete 47 3.1 A bibliográfiai leírás szintje 48 3.1 Az egy- és többlépcsős leírás 48 3.2 A bibliográfiai leírás felépítése 51 3.2.1 Adatcsoport – adat – adatelem 51 3.2.2. Az egyezményes jelek 51 3.2.3 Az adatok írásmódja 52 a) Nagybetűk használata 52 b) A számok írásmódja 53 c) Téves adatok és sajtóhibák 53 d) A leírás nyelve és írásrendszere 54 d) A bibliográfiai adatokban előforduló szimbólumok 54 Önellenőrző kérdések 55 4. lecke, A leírás 1. adatcsoportja, a Cím- és szerzőségi közlés 57 4.1. Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 58 4.1.1 Az 1. adatcsoport adatainak bibliográfiai forrásai 58 4.1.2 Az 1. adatcsoport szerkezete 58 4.1.3. A címadatok 60 4.1.3.1. A főcím 60 4.1.3.1.1 A főcím kiválasztása azonos nyelvű adatok közül 60 3
  4. 4. 4.1.3.1.2 A főcím kiválasztása azonos különböző nyelvű adatok közül 61 4.1.3.1.3 A címváltozat 61 4.1.3.1.4 A főcím leírása 61 4.1.3.1.4.1 Az egyszerű főcím speciális alakjai 62 4.1.3.1.4.2 A vagylagos cím 64 4.1.3.1.4.3 Az összetett cím 64 4.1.3.1.5 Cím nélküli bibliográfiai források főcíme 65 4.1.3.3. Az egyéb címadat 65 4.1.3.4 Az eredeti cím 66 4.1.4 A bibliográfiai forrás általános megnevezése 67 Önellenőrző kérdések 68 5. lecke, A szerzőségi közlés 69 5.1 A szerzőségi adat értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetében 70 5.1.1 A szerzőségi adat részei és egyezményes jelei 72 5.1.2 A szerzőségi adatok bibliográfiai forrása, az adatok leírásának módja 72 5.1.3 A szerzőségi adatok egyezményes jelei 74 5.1.4 A függelék adatai a leírásban 74 5.1.5 A szerzőségi adatok sorrendje a leírásban 75 Önellenőrző kérdések 76 6. lecke, A gyűjtemények leírása 77 6.1 Különböző szerzők műveinek gyűjteménye 78 6.1 Különböző szerzők műveinek gyűjteménye 78 6.1.1 Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény 78 6.1.2 Összefoglaló címmel rendelkező többszerzős gyűjtemény 79 6.2 A szerzői gyűjtemény 81 Önellenőrző kérdések 82 7. lecke, A párhuzamos adatok 83 7.1 A párhuzamos adatok 84 7.1 A párhuzamos adatok 84 7.1.1 A párhuzamos címadat 84 7.1.2 A párhuzamos szerzőségi adat 84 Önellenőrző kérdések 86 8. lecke, A kiadásjelzés 87 8.1. A leírás 2. adatcsoportja, a Kiadás 88 8.1. A leírás 2. adatcsoportja, a Kiadás 88 8.1.1. Az adatcsoport szerkezete 88 8.1.2 Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 88 8.1.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja 89 9. lecke, A bibliográfiai forrás speciális adatai 91 9.1 A leírás 3. adatcsoportja, speciális adatok 92 9.1 A leírás 3. adatcsoportja, speciális adatok 92 9.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége 94 10. lecke, A megjelenés adatai 97 10.1 A megjelenés értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetében 98 4
  5. 5. 10.2 A 4. (Megjelenés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 98 10.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja 98 10.4 Az adatcsoport szerkezete 98 10.5 A megjelenés helye 99 10.5.1 A megjelenés helyének nyelvtani alakja 99 10.5.2 A megjelenés helyének párhuzamos adata 100 10.5.3 Egy kiadó több székhellyel 100 10.5.4 A kiadványban nem közölt megjelenési hely 101 10.6 A kiadó neve 102 10.6.1 A kiadó nevének megállapítása 102 10.6.2 A kiadó nevének alakja 102 10.6.3 A kiadó nevének párhuzamos adata 103 10.6.4 Az ismeretlen kiadó 103 10.7 A megjelenés éve(i) 103 10.7.1 A megjelenés évének megállapítása 103 10.7.2 A megjelenés évének alakja a leírásban 104 10.7.3 A gyártás székhelye és a gyártó neve 105 10.8 Közös kiadások megjelenési adatcsoportja 105 Önellenőrző kérdések 106 11. lecke, A fizikai jellemzők 107 11.1. Az 5. (Fizikai jellemzők) adatcsoport szerkezete 108 11.2 A fizikai hordozó megnevezése és terjedelme 108 11.3 Egyéb fizikai jellemzők 109 11.4 Méret 109 11.5 Mellékletek 110 12. lecke, A sorozat adatai 111 12.1 A leírás 6. adatcsoportja, a Sorozat 112 12.1.1 Az adatcsoport szerkezete 112 12.1.2 A sorozat főcíme 113 12.1.2.1 A főcím értelmezése egyszerű sorozati cím esetén 113 12.1.2.2 A főcím értelmezése összetett sorozati cím esetén 114 12.1.3 A sorozat párhuzamos címe és egyéb címadata 115 12.1.4 A sorozat szerzőségi közlése 115 12.1.5 A sorozat ISSN-je 116 12.1.6 A sorozaton belüli szám 116 12.1.7 Egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás 117 Önellenőrző kérdések 118 13. lecke, A Megjegyzések 119 13.1. A leírás 7. adatcsoportja, a Megjegyzések 120 14. lecke, A terjesztés adatai 129 14.1 A 8. (Terjesztés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei130 5
  6. 6. 14.1 A 8. (Terjesztés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei130 14.1.1 Minták az adatcsoport szerkezetére: 130 14.1.2 A szabványos nemzetközi azonosító szám 130 14.1.3 A kulcscím 131 14.1.4 A csomagolás 131 14.1.5 A terjesztési feltételek és az ár 131 15. lecke, Az elektronikus bibliográfiai forrás MARC formátumú feldolgozása 133 15.1 Meződefiníció 134 15.1.1 A 856-os adatmező tartalomjelölői 134 15.1.1.1 Az indikátorok 134 15.1.1.1.1 A belépési mód kódolása az első indikátor értékével 134 15.1.1.1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai kapcsolatainak kifejezése a második indikátor értékével 135 15.1.1.2 A leggyakrabban előforduló almezőkódok 136 Gyakorló feladatok 143 6
  7. 7. Bevezetés Kedves Hallgató! Ennek a tankönyvnek az anyaga – a könyvek formai feldolgozásának ismeretein keresztül – segít Önnek megérteni a bibliográfiai források formai feldolgozásának jelentőségét a nemzetközi információcsere szempontjából. A feldolgozómunka első lépéseit sajátíthatja el segítségével. Kövesse tanácsainkat, értse meg a szövegeket, tekintse át a példákat, válaszoljon a kérdésekre és próbálja megoldani a feladatokat. A tankönyv és a hozzá tartozó segédletek – mint a feladatgyűjtemény és a példatár – végigvezetik Önt a rögzített információ formai feldolgozásának a folyamatán. Ezt a munkát nyelvi határoktól függetlenül a világon mindenhol azonos szabályok szerint végzik. Azon túlmenően, hogy a világ összes könyvtárában és katalógusában (legyen az hagyományos vagy gépi) otthonosan fog mozogni, ugyanezeken a helyeken keresett szakember is lesz. Az információ feldolgozása napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kap az élet minden területén. A feldolgozás alapelvei nagyon hasonlóak, ezért az itt megszerzett ismereteket nem csak könyvtárakban tudja majd hasznosítani. Alapos és pontos felkészülésre van szükség, mert munkájának eredménye meghatározza az információ visszakereshetőségét nemzetközi szinten, így alapját képezi az összes többi könyvtári munkafolyamat eredményességének. Munkájától is függ majd a könyvtárhasználók elégedettsége. A tankönyv tartalmi áttekintése A tankönyv az alábbi tagolásban tartalmazza az elméleti ismereteket: Fogalmak szótára 1. lecke, Bibliográfiai forrástipológia 2. lecke, Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába 3. lecke, A bibliográfiai leírás szerkezete 4. lecke, A leírás 1. adatcsoportja, a Cím– és szerzőségi közlés 5. lecke, A szerzőségi közlés 6. lecke, A gyűjtemények leírása 7. lecke, A párhuzamos adatok 8. lecke, A kiadásjelzés 9. lecke, A bibliográfiai forrás speciális adatai 10. lecke, A megjelenés adatai 11. lecke, A fizikai jellemzők 12. lecke, A sorozat adatai 13. lecke, A Megjegyzések 14. lecke, A terjesztés adatai 15. lecke, Az elektronikus bibliográfiai forrás MARC formátumú feldolgozása Beküldendő feladatok Mit fog tudni, mire lesz képes e tankönyv ismeretanyagának elsajátítása végén? Mindig szem előtt fogja tartani a könyvtári bibliográfiai források sokféleségét, azok eltérő formai jellegzetességeit. Képes lesz azoknak a szabályoknak a pontos alkalmazására, amelyekkel lehetővé válik minden egyes bibliográfiai forrás kétséget kizáró azonosítása és visszakeresése. 7
  8. 8. Képes lesz valamennyi könyvtártípusban a hagyományos és online katalogizálási munkák önálló végzésére. Az elsajátított alapismeretek alkalmazásával és önálló ismeretszerzéssel képes lesz a speciális bibliográfiai forrástípusok önálló feldolgozására, a munka szervezésére és irányítására, a szabványosítás munkájában való részvételre. A módszerek ismeretében érezni fogja a fontosságát a nemzeti bibliográfiai forrástermés közkinccsé tételének, a publikus hazai tudományos eredmények nemzetközi adatbázisokhoz történő eljuttatásának, amivel a szolgáltatás kiváló minőségének a letéteményesévé válik. Képes lesz  megérteni a bibliográfiai tétel, illetve rekord célját és funkcióját,  alkalmazni a vonatkozó szabványokat és nemzetközi előírásokat,  összekapcsolni az elméletet és a gyakorlatot, Megérti a jelentőségét a csapatmunkának, az együttműködés fontosságának, ezért  keresi a társakat és a szövetségeseket,  szakszerű hálózati munkára törekszik és a szakmai szolidaritás értékeit sem téveszti szem elől. Tetszik Önnek ez a perspektíva? Nagyon remélem, hogy igen, mert a könyv ilyen személyeknek készült! Fontos elvárás: Ön a könyvtár–informatikus szakma felsőfokú végzettségű szakembere lesz. Legyen a tudására és képességeire büszke, de mindig kellő tisztelettel a tudomány iránt! Ehhez az (is) szükséges, hogy ne csak gyakorlatban tudjon megoldani egy feladatot, hanem ehhez legyen elegendő elméleti felkészültsége is! Felkészült a szép, ámde nem könnyű utazásra? Ha igen, ne hagyja abba, ha nehézségekbe ütközik, mert az információs szakma számít az Ön jövendő tudására és közreműködésére! Hogyan használja ezt a tankönyvet? A tankönyv az alábbi nagyobb egységekből épül fel: I. Bevezető II. A leckékre tagolódó tananyag. Minden lecke az alábbi szerkezeti egységekből áll: 1. A lecke céljának leírása 2. A lecke tartalmának rövid ismertetése 3. A lecke elméleti anyagának a közlése, úgymint  az elméleti tudnivalók leírása  definíciók  példák  a megértést segítő kérdések  a megértést segítő részfeladatok. Az elméleti anyag egyes részeiben ikonok segítik az eligazodást. A leckék végén találja a tananyag elsajátítását ellenőrző kérdéseket. Hogyan tanulja a tárgyat? A sikeres munkához feltétlenül szükséges, hogy 8
  9. 9.  Először a fogalmakkal jöjjön tisztába, mert enélkül a tananyag szövege sem érthető. A tankönyv elején fogalomgyűjteményt talál, ami később is segíti abban, hogy egy-egy fogalmat könnyen vissza tudjon keresni, ha nem egészen biztos annak tartalmában.  A leírás szabályainak tanulásakor kis lépésekben haladjon és a megtanult szabályt elektronikus bibliográfiai források leírására azonnal próbálja meg alkalmazni!  Amikor leír egy bibliográfiai adatot, az adat fogalmát tartalmazó kérdéssel ellenőrizze, hogy helyesen értelmezte-e azt.  A bibliográfiai leírást a leírandó bibliográfiai forrás, a besorolási adatot viszont az elkészült leírás alapján készítse! Fontos, hogy tudatosan végezze a feladatát, ezért minden részmegoldás előtt tegye fel magának a kérdést: Miért így oldottam meg? Ha a "miért"-re meg tudja fogalmazni a szabatos választ, nagy valószínűséggel megértette a tananyagot. Eger, 2002-2003.telén Dr. Tóvári Judit főiskolai tanár 9
  10. 10. 10
  11. 11. Fogalmak szótára Adat Bibliográfiai forrásból, esetlegesen a bibliográfiai forrással kapcsolatos egyéb bibliográfiai forrásból származó olyan információ, amelyet a leírásban adatelemként kell rögzíteni. Adat nyelve Az a nyelv, amelyen az adatot a bibliográfiai forrás közli. (L még: Bibliográfia nyelve ; Katalógus nyelve) Adatállomány Lásd Fájl Adatbázis Logikai szerkezetű, információk tárolására, kezelésére és megjelenítésére szolgáló számítógépes adatállomány, amelyet adatmezőkből álló rekordok rendezett halmaza alkot. Adatbázis kezelő program Olyan alkalmazói program, amely strukturált adatállományok kezelésére és tárolására, adatok keresésére és megjelenítésére alkalmas. Adatcsoport A leírás funkcionálisan öszetartozó adatelemekből álló egysége. Adatelem Olyan információt közlő szó, kifejezés vagy jelcsoport, amely a bibliográfiai leírás valamely adatcsoportjának a része. A rendszer által kezelt legkisebb egység. Adatelhagyás A bibliográfiai forráson közölt leírható, de le nem írt könyvészeti adat. Adatfájl Az egymással kapcsolatban levő, egységként kezelt rekordok gyűjteménye, amely tartalmazhat számokat, betűket, szimbólumokat, vagy ezek kombinációit. Az adatfájlok eszerint lehetnek numerikus fájlok, szövegfájlok és grafikus fájlok. Adatbibliográfiai forrás A bibliográfiai forrás meghatározott részei, illetve egyéb (külső, idegen) bibliográfiai források, amelyekből a bibliográfiai forrásra vonatkozó bármilyen iformáció nyerhető. Lásd még: Belső források, Idegen források, Külső források Adatkészlet neve Lásd: Fájl-név Adattömörítés Az adattárolás, adatátvitel hatékonyságát növelő módszer, amellyel csökkenteni lehet a tároláshoz, átvitelhez eredetileg szükséges területet. Az információ használatához az eredeti formát vissza kell állítani (ki kell csomagolni). Alárendelt cím Az összetett cím azon része, amely a közös cím alapján összetartozó bibliográfiai források egyyikének megkülönböztetésére, és a közös címmel – esetenként az 11
  12. 12. alárendelt cím megjelölésével – együtt az adott bibliográfiai forrás megnevezésére szolgál. 12
  13. 13. Alárendelt cím megjelölése Összetett cím esetén az alárendelt címet megelőző vagy azt helyettesítő sorszám vagy egyéb ilyen értelmű megnevezés Alkalmazói program Olyan elektronikus bibliográfiai forrás, amelynek segítségével a felhasználó egy speciális feladatot meg tud oldani a számítógépes rendszerben. Például táblázatkezelők, adatbáziskezelő programok, a kiadvány- és szövegszerkesztő programok, játékprogramok, speciális célú üzleti, oktatási, tudományos és gyakorló programok. Alcím Lásd: Egyéb címadat ASCII fájl1 Szövegfájl, amelyben 128 féle karakter megjelenítésére és továbbítására van mód, karakterenként 7 bit és egy paritásbit használatával. Alsorozat Fősorozat keretében megjelenő sorozat. Alsorozati cím Fősorozat keretében megjelenő sorozat címe. Alsorozati megjelölés A sorozat jellegű időszaki kiadvány közös címét követő, de az alsorozati címet megelőző betű. Átírás Egy írás jelrendszerének egy másik írás jelrendszerével való betű szerinti (transzliteráció) vagy hangzás szerinti (transzszkripció) helyettesítése. Authority fájl A bibliográfiai rekord visszakeresésére szolgáló besorolási adatok listája. Belső források Az elektronikus bibliográfiai forrás használata során a képernyőn megjelenő, a bibliográfiai forrásra vonatkozó közlések (pl. címképernyő, főmenü, indító ikon, névjegy, programközlés, honlap, a fájl tárgysort tartalmazó fejléce vagy egyéb feltűnően megjelenített azonosító információ. Lásd még: Idegen források, Külső források Betűrendes katalógus Betűrendbe rendezhetõ formai (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) és tartalmi (tárgyszavak) besorolási adatokat egyaránt tartalmazó keresztkatalógus. (A leíró katalógusnál bővebb fogalom!) A köznapi nyelvben helytelenül a leíró katalógust értik alatta. Belépés Az adatfájlhoz, vagy a programhoz való hozzáférés módszere. (Lásd még: Helyi belépés ; Távoli belépés) Bibliográfia nyelve Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a bibliográfia 1 American Standard Code for Information Interchange amerikai szabványos információcsere kód 13
  14. 14. tájékoztató adatait közlik. Célja a bibliográfiában való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve ; Katalógus nyelve) Bibliográfiai adatbázis Olyan speciális szerkezetű elektronikus bibliográfiai forrás, amely bibliográfiai egységekről készített rekordokat tartalmaz (például szaterületi adatbázisok, könyvtári katalógusok, hivatkozás-adatbázisok). Bibliográfiai egység Az a bibliográfiai forrás, amelyről a bibliográfiai leírás készül. Más néven: a leírás tárgya. Bibliográfiai kapcsolat Két vagy több kiadvány egyenértékű vagy alárendeltségi kapcsolata. Ezt kifejezheti például az előzmény vagy a folytatás címe. Bibliográfiai leírás Meghatározott szabályok szerinti egységes szerkezetben, formában és sorrendben leírt adatok összessége, amely a bibliográfiai forrás azonosítására szolgál. Bibliográfiai szint A leírásnak a bibliográfiai egység megválasztásától (a leírás tárgyától) függő jellemzője. A leírás bibliográfiai szintje lehet monografikus, összefoglaló vagy analitikus. Bibliográfiai tétel Katalógus vagy bibliográfia számára készülő, a bibliográfiai forrás formai és tartalmi adatait szabvány által előírt sorrendben és formában tartalmazó, besorolási adatokkal kiegészített tétel. (Lásd még: Utalótétel; Rekord) Borítócím Olyan címváltozat, amely a borítón található. CAD program Olyan alkalmazói program, amelyet tervezői munka során használnak tudományos, műszaki és építészeti, két- és háromdimenziós modellezésre. Az egyszerű eszköztervező programoktól az épülettervezésen át CAD programokkal támogatják pl. a repülőgép-tervezést, az integrált áramkörök és a molekulák tervezését. CD– hanglemez Hangjelek digitális rögzítésére szolgáló optikai lemez. A CD–hanglemezeket az MSZ 3424/9 Bibliográfiai leírás. Hangdokumentumok bibliográfiai leírása szabvány előírásai szerint kell leírni. CD–I Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében CD–MO2 Mágneses optikai lemez. A nagykapacitásúoptikai lemez felületén az információk mágneses pit-ekben (mélyedésekben) helyezkednek el. Az adatok rögzítése, olvasása és törlése lézerfénnyel történik. A CD–MO-t főleg professzionális célokra használják. CD–R 2 Compact Disc-Magneto-Optic 14
  15. 15. Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében CD–ROM3 Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében Cím Lásd: ágazati cím; alcím; alsorozati cím; borítócím; címváltozat; előbbi cím; előcím; előzmény címe; eredeti cím; folytatás címe; főcím; gerinccím; közös cím; összetett cím; párhuzamos cím; részcím; sorozatcím; utóbbi cím. Címképernyő A fájl nyitó képernyője, amelyen az azonosításhoz szükséges adatok megjelennek. Címváltozat A könyv címoldalán közölt címeknek (főcímnek, párhuzamos címnek, alcímnek, kötetcímnek) az egyéb elõzékeken olvasható változata. CIP (Cataloging in Publication) A címlapverzón a megjelenés előtt közölt bibliográfiai tétel. Compact disc Számítógépes optikai lemez Copyright A címlap hátoldalán © jel után közölt adat, amely a szerzői jog tulajdonosát jelöli. Tartalmaz egy évszámot, amely a jog regisztrálásának éve. Digitális mágnesszalag 4 mm–es írható/olvasható, digitális adatok tárolásáraíés lejátszására alkals nagykapacitású mágnesszalag, amelyet jellemzően archiválásra használnak. Dinamikus bibliográfiai forrás A hálózaton megjelenő elektronikus bibliográfiai forrás (például Web-lap, adatbázis), amely ugyanazon címen, de tartalmát tekintve változóan, általában bővítve, frissítve jelenik meg. Directory Fájlnevek listája, amelyik információt ad a fájl méretéről, a készítés, illetve módosítás időpontjáról, a tárolóeszközön elfoglalt helyéről. Disc Optikai eszköz Disk Mágneses eszköz DOI4 Elektronikus bibliográfiai források és jogos tulajdonosaik azonosítására szolgáló azonosító kódrendszer Dokumentáció A kiadó által a fájlhoz készített információs anyag (nyomtatott, vagy számítógéppel olvasható kézikönyv), amiben leírják, hogy a fájl, vagy a rendszer hogyan működik. A bibliográfiai forrástípus általános megnevezése A bibliográfiai források azon osztályának, csoportjának teljes vagy rövidített neve, 3 Compact Disc Read-Only Memory 4 Digital object identifieder 15
  16. 16. amelybe a leírt bibliográfiai egység tartozik. E szabályzat szerint: Elektronikus dok. (Így, rövidítve.) Dolby Digital Többcsatornás hang, mintavételi frekvenciája 48 kHz és 24 bit. A bitráta 64 kbps és 448 kbps között változhat, és a normál érték 384 az 51 csatornás hang és 192 a sztereó hang esetében. A legtöbb Dolby Decoder kissé magasabb bitrátát támogat. DTP5 Lásd: Kiadványszerkesztő program Dublin Core Lásd: Metaadatok DVD Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében DVI Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében EGA6 Grafikus képernyő szabvány. Felbontása 640x350 képpont és 16 szín Egyéb címadat A bibliográfiai forrás jellegére, műfajára, kiadásának indítékaira vonatkozó, a főcímet kegészítő, magyarázó, vagy módosító szó, mondat vagy kifejezés. Egyezményes jelek Lásd: A leírás egtyezményes jelei Egylépcsős leírás Olyan szerkezetű bibliográfiai leírás, amelyben a többkötetes könyv egy vagy több kötetének saját kötetadatait és a könyv egészére vonatkozó adatokat az egyes adatcsoportok együttesen tartalmazzák. Egységes helymeghatározó Lásd: URL Egységes helymegnevezés Lásd: URN Eredeti cím A bibliográfiai forrás eredeti nyelvű első kiadásának a címe. Fájl Lásd: Számítógépes fájl Fájl-név Alfanumerikus karakterek sorozata, amely azonosítja az adat-, vagy programfájlt. Fakszimile kiadás Lásd: hasonmás kiadás Firmware A számítógépben levő chipben tárolt program. Floppy lemez 5 Desktop publishing 6 Enhanced graphic adapter 16
  17. 17. Hordozható, hajlékony mágneslemez, amelyikre a számítógépes fájlok írhatók, illetve onnan olvashatók. Diskette néven is ismert. Formátum A bibliográfiai adatközlés formája. A formátum lehet adatbeviteli, feldolgozási, megjelenítési és csereformátum. Fotó–CD (Photo CD) Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében Főcím Olyan szó, mondat, jel vagy kifejezés, amely a bibliográfiai forrás tartalmára vonatkozik. Fősorozat Olyan sorozat, amelynek keretében egy vagy több alsorozat jelenik meg. Frissítés Elektronikus bibliográfiai források karbantartása, illetve bővítése új adatokkal. Függőcím Olyan cím, amelyik önmagában nem alkalmas a bibliográfiai forrás azonosítására. Ehhez még egy közös címre is szükség van. Függő cím például a függelék, vagy az alsorozat címe. Függőcím–jelölő Szó, betű, szám, vagy ezek kombinációja, amelyik kötőjellel, vagy anélkül kapcsolódik a függőcímhez, megkülönböztetve ezzel a közös címhez tartozó sorozatokat. Generikus cím Olyan egyszerű cím, amely csupán a bibliográfiai forrás típusának, műfajának, jellegének megnevezéséből vagy az időszakosságra utaló szóból, kifejezésből áll. Gopher Hierarchikus menürendszert kínáló, kliens-szerver elven működő szoftver és szolgáltatás a hálózati információbibliográfiai források böngészéséhez. Göngyöleg A bibliográfiai forrástól elválasztható, annak elhelyezésére szolgáló tárgy. Green–book A Sony és a Philips által 1987–ben kidolgozott szabvány a CD–INTERACTIV (CD– I) optikai adathordozó leírására. Hajlékony lemez Lásd: Floppy lemez Hardver A számítógép fizikai komponense HD (hard disk) Merevlemez Header Fejléc Helyi elérés A fájl elérésének módja. Az eléréshez fizikai hordozó szükséges, amelyet a használónak be kell helyeznie a számítógépbe. Lásd még: Távoli elérés 17
  18. 18. HiColor (High color) 16 bites színmélység, 64000 szín. Hírcsoport Hálózat útján, Interneten hozzáférhető faliújság rendszerek, amelyek mindegyikében egy–egy témakörben elektronikus levélben lehet elhelyezni többnyire nyilvánosan olvasható hírleveleket, üzeneteket. Hírlevél (elektronikus) Számítógépes hálózaton rendszeresen megjelenített elektronikus időszaki kiadvány, amely általában időszerű, de gyorsan elévülő tartalmú, szerző nélküli közleményeket tartalmaz. Az elektronikus hírlevelet gyakran társaságok, egyesületek, szövetségek teszik közzé azzal a céllal, hogy saját munkatársaikat tájékoztassák a testület tevékenységéről. Honlap (home page) Egy WWW–n hozzáférhető hipertext bibliográfiai forrás nyitó-, vagy fő képernyője, kezdő oldala. A nyitó lap általában Web-lapok sorát kínálja fel mutatók (linkek, ugrópontok, csatolók) formájában, amelyek különböző rendszerekről, szolgáltatásokról, termékekről stb. nyújtanak információt és szavakra, URL–ekre való rámutatással (rákattintással) lehetővé teszik más elektronikus bibliográfiai források elérését Hozzáférés Elektronikus bibliográfiai források, adattárak és programok elérésének módja Lásd még: Helyi elérés, Távoli elérés HTML (Hypertext Markup Language) A WWW–hez létrehozott leíró nyelv. Eredetileg az SGML erősen leegyszerűsített alkalmazása volt, melyet folyamatosan fejlesztenek. HTML fájl Olyan, számítógépben vagy elektronikus hordozón tárolt fájl, amelynek egyes pontjain linkeket, ugrópontokat, csatolókat helyeztek el a fájl más pontjaihoz vagy más elektronikus bibliográfiai forrásokhoz történő kapcsolódás elősegítésére. A hipertext szerkezetű fájl használói ezeket a mutatókat követve, tetszőleges sorrendben haladhatnak az elektronikus bibliográfiai forrásban. Hypermedia Szó szerinti fordítása "médián felüli", több mint a média. A klasszikus médiumokat, mint például a képet és a hangot a multimédia alkalmazása során a lefutás más helyeihez kapcsolja és plusz információkkal (mint például szöveg és grafikus ablakok) egészíti ki. Ezáltal ezek "túlnőnek" a kalsszikus médiumokon, tehát ebben az értelemben hypermédiumok lesznek. Hypertext Szó szerinti fordítása "szövegen felüli", több mint a szöveg. A hyperszövegek, illetve hyperkönyvek olyan szövegek, amelyek a számítógépen működnek, és amelyeket interaktív módon is felhasználhatunk. Ha az egérrel ráklikkelünk egy fogalomra, akkor ezáltal előhívhatjuk a fogalomhoz tartozó háttérinformációkat, vagy többet időzhetünk a szöveg egy részénél, ahol az érintett fogalomról részletesebben olvashatunk. Még további multimédia elemek, mint például a képek vagy hangok is képesek a szöveg értelmét kiemelni. A szöveg ezáltal sokkal több információt képes szolgáltatni, így hypertext-té válik. HUNMARC 18
  19. 19. A géppel olvasható katalogizálás magyar szabványa. Lásd még: MARC Időszaki kiadvány Olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből áll. A részegységeket rendszerint számozásul, keltezésük, időrendi, vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Fajtái: hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat, időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények, időszakosan megjelenő adat- és címtárak, időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai. Az időszaki kiadvány többféle adathordozón is megjelenhet (például nyomtatott változatban, elektronikus változatban). Idegen forrás Olyan adatbibliográfiai forrás, amely nem része és nem melléklete az elektronikus bibliográfiai forrásnak (például nyomtatásban vagy elektronikus formában megjelent kiadói katalógus, bibliográfia, árjegyzék, ismertetés, szabályzat, kézikönyv,stb.). Időszakosság (elektronikus bibliográfiai forrásé) Az időszaki kiadvány részegységeinek megjelenési gyakorisága, illetve a frissítések gyakorisága. (Nem tévesztendő össze az új kiadásokkal, verziókkal). Interaktív Az ember és a számítógép valós idejű párbeszédét, a felhasználó által végzett aktív irányítást igénylő, illetve azt lehetővé tevő programok és felhasználói felületek jelzője. A legtöbb közvetlenül elérhető adatbázis és az összes multimédia alkalmazás interaktív. Interaktív kompakt lemez Lásd: CD–I Interaktív multimédia Elektronikus bibliográfiai forrás, melynek két tulajdonsággal kell rendelkeznie: 1) használója számítástechnikai eszközökkel nem lineárisan navigálhasson benne, 2) használója két-, vagy többféle módon tárolt információ (hang, szöveg, kép, animáció, videó) kombinációját kezelhesse a megjelenítés rendeltetésének vagy jelkészetének megfelelően. International Standard Book Number Lásd: ISBN International Standard Serial Number Lásd: ISSN Internet Nagyméretű számítógépes hálózat, amely számos kisebb (helyi, regionális és országos) egymással összekapcsolt hálózatból épül fel. Ezek Internet protokollt (kommunikációs szabványt: TCP /IP), vagy más hasonló protokollt használnak. Az Internet – többek között – a következő szolgáltatásokat nyújtja: fájltranszfer, elektronikus levelezés, távoli bejelentkezés, hírcsoportok ISBD (International Standard Bibliographic Description) A bibliográfiai leírás nemzetközileg egységes szabványa ISBN (International Standard Book Number) Könyvek nemzetközi azonosító száma. 19
  20. 20. ISSN (International Standard Serial Number) Időszaki kiadványok nyolc számjegyből álló nemzetközi azonosító száma. Az ISSN a kulcscímmel együtt azonosítja az időszaki kiadvánít. JPEG (Joint Photographic Expert Group) A rövidítés jelenti magát a csoportot, akik kidolgozták, illetve az általuk kidolgozott grafikus állományformátumot is. A JPEG kódolást az ISO 10918 szabvány definiálja. A JPEG eljárással 10...30:1 tömörítés érhető el. A tömörítési eljárásnak a a lényege, hogy az adatokat azon a helyen redukálják, ahol a legkevésbbé tűnik fel a hiányuk. A redukálás faktora tetszés szerint beállítható a JPEG-eljárással. Körülbelül a 24–es faktortól lép fel az adatok tömörítése miatt olyan fokú vesztesség, hogy a tömörített képek minősége láthatóan rosszabbodni fog. A JPEG-eljárást tulajdonképpen csak állóképek tömörítésére fejlesztették ki, de "Motion-JPEG"–ként mozgó képrészletekhez is felhasználható. Ebben az esetben a klip minden egyes képét a JPEG tömöríti. Kartridzs Lásd: Mágnesszalag kartridzs Katalógus A könyvtár állományát formai és tartalmi szempontból feltáró tájékoztatási segédeszköz. Bibliográfiai tételekből és utalótételekből épül fel. (Lásd még: Leíró katalógus; Betűrendes katalógus). Katalógus nyelve Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a katalógus tájékoztató adatait közlik. Célja a katalógusban való tájékozódás elősegítése. (Lásd még: Adat nyelve; Bibliográfia nyelve). Képernyő A számítógéphez kapcsolt, az adatok megjelenítésére szolgáló hardver eszköz Lásd még: Periféria, Terminál, EGA, VGA, SVGA Kereső program Olyan program, amelyet adatbázisokban, illetve az Interneten tárolt adatok, illetve bibliográfiai források – a használók által meghatározott ismérvek alapján történő – összegyűjtésére és megjelenítésére használnak. Segítségévéel a kívánt adatok felkutathatók, kereshetők, megjeleníthetők (például böngészők, keresőrendszerek, keresőmotorok, keresőautomaták). Kiadás (elektronikus bibliográfiai forrásé) Az elektronikus bibliográfiai forrás valamennyi példánya, amelyet ugyanarról a mesterpéldányról készítettek, illetve hálózaton megj elenő bibliográfiai forrás esetében az, amit a bibliográfiai forrást nyilvánosságra hozó személy vagy testület kiadásként jelöl meg. Egy kiadást azonosítani lehet a bibliográfiai forrásban található kiadási adatközlés alapján, de erre a katalogizáló következtethet a tartalom jellegzetes eltérései, vagy a kiadó információi alapján is. Lásd még: Verzió Kiadásjelzés A bibliográfiai forrás (illetve a benne foglalt mű új kiadására vagy kiadásváltozatára vonatkozó közlés. A kiadásjelzés rendszerint tartalmazza a "kiadás" kifejezést (vagy nyelvi megfelelőjét), vagy pedig e kifejezéssel kiegészíthető, a kiadásra vonatkozó szöveges, illetve számszerű közlésből áll. Lásd még: Kiegészítő kiadásjelzés Kiadó (elektronikus bibliográfiai forrásé) Az a személy vagy testület, aki vagy amely anyagi és/vagy adminisztratív (irányítási, 20
  21. 21. igazgatási) felelősséget vállal egy elektronikus bibliográfiai forrás előállításáért vagy távoli hozzáférésű bibliográfiai forrás esetén közzétételéért. E felelősség különböző mértékben terjedhet ki egy alkotás szellemi és fizikai kibocsátására, az adatok gyűjtésétől kezdve azok számítógépes konverziójáig. Kiadványszerkesztő program Közreadásra alkalmas minőségű, szöveges és grafikus bibliográfiai források (például időszaki kiadványok, könyvek) előállítására alkalmas alkalmazói program. Kiegészítő kiadásjelzés A bibliográfiai forrásban szereplő kifejezés, amely arra utal, hogy a kiadás egy adott kiadáson belül jelent meg, vagy hogy a kiadás egy bizonyos kiadás változatlan újranyomása. Lásd még: Kiadásjelzés Kísérő anyag Lásd: Melléklet Kolofon Impresszum adatokat tartalmazó záradék. Kompakt lemez Lásd: CD, CD–I, CD–MO, CD–R, CD–ROM, Foto–CD Könyvek nemzetközi azonosító számozása Lásd ISBN Közös cím Az összetett cím azon része, amely az összetartozó bibliográfiai források mindegyikében szerepel (közös főcím), és amely az alárendelt címmel, illetve az alárendelt cím megjelölésével együtt szolgál a bibliográfiai forrás megnevezésére. Központozás Lásd: A leírás egyezményes kötelező jelei Közreadó Olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmáért felelős, ezért a leírásban a szerzőségi közlés része. Közreműködő Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány tartalmának létrehozásában részt vesz és a szerzőhöz képest alárendelt, illetve járulékos szerepet tölt be. Kulcscím Az időszaki kiadvány – nemzetközi nyilvántartásban történő azonosítása céljából megállapított cím, amely elválaszthatatlanul összekapcsolódik az időszaki kiadvány ISSN–jével Külső forrás Helyi hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrás esetén a fizikai hordozó címkéje, a bibliográfiai forráshoz mellékelt dokumentáció vagy egyéb kísérő anyag, például használati utasítás, tároló doboz. Távoli hozzáférésű bibliográfiai forrás esetén a hálózati elérésre, használatra vonatkozó nyomtatott bibliográfiai forrás Lásd még: Belső forrás, Idegen forrás A leírás egyezményes jelei (másképpen: egyezményes jelek) Kötelező jelek, amelyek a bibliográfiai forrásról készített leírásban az adatelemeket 21
  22. 22. és adatcsoportokat – a főcimet kivéve – megelőzik vagy lezárják a nyomtatott vagy elektronikus formában terjesztett bibliográfiai kiadványokban és a katalógus- tételeken. Az egyezményes jelek részben vagy általában elhagyhatók, ha szerepüket más – e jelek funkcióját helyettesítő – módszerek (például az adatok megnevezései) veszik át. A leírás tárgya Az a bibliográfiai forrás (bibliográfiai egység), amelyről a leírás készül. Leíró katalógus Formai jegyek (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) alapján betűrend szerint szerkesztett katalógus. (A betűrendes katalógusnál szűkebb fogalom! Lásd ott). Lemez Lásd: Floppy; Merevlemez; Multimédia CD-ROM, és a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében Lezárt leírás A több egységben megjelent bibliográfiai forrás olyan leírása, amelyben a leírt adatok további kiegészítést nem igényelnek Lásd még: Bibliográfiai egység; Nyitott leírás Logikai rekord Lásd: Rekord Mágneslemez Lásd: Floppy; Merevlemez Mágnesszalag kartridzs Tartósan dobozba rögzített, egyetlen orsóra tekert mágnesszalag, amely vissza- tekercselés nélkül újra használható. Mágnesszalag kazetta Szögletes tartóba helyezett kisméretű mágnesszalag, amely két orsóhoz rögzítve tekeredik és amelyre/amelyről szalagmeghajtó segítségével lehet az elektronikus bibliográfiai forrást írni/olvasni. Mágnesszalag tekercs Nem rögzített orsóra tekert mágnesszalag, amelyre/amelyről szalagmeghajtó használatával lehet az elektronikus bibliográfiai forrást írni/olvasni. MARC (MAchine–Readable Cataloging) Géppel olvasható formátum. Katalogizálási szabvány. Az egyes országok betűkódjának hozzáadásával a nemzeti szabványt jelöli. (L. még: HUNMARC) MD Lásd: Minidisc Megjelenés adatai (elektronikus bibliográfiai forrásé) A kiadóra, a terjesztőre, ezek székhelyére, valamint a megjelenés évére vonatkozó adatok összessége. A távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai források megjelenési adatai is a kiadóra, terjesztőre, azok székhelyére valamint a megjelenés évére vonatkozó adatok összességét jelentik. Megjelenési gyakoriság Lásd: Időszakosság Melléklet Olyan bibliográfiai forrás vagy egyéb, nem bibliográfiai forrás jellegű kísérő anyag, 22
  23. 23. amely az elektronikus bibliográfiai forrás járulékos része, általában vele együtt használandó, bár attól fizikailag elkülönül. A melléklet megjelenhet hagyományos vagy egyéb (például elektronikus) hordozón. Menü Egy fájlba beépített választási lehetőségek jegyzéke, általában a fájlok nevét hierarchikus rendben tartalmazó tartalomjegyzék vagy egyéb lista, amelyből a fájlokat különböző rendezési szempontok szerint lehet keresni és megjeleníteni (például betűrendben, dátum vagy méret szerint, vagy ikonok alapján grafikus felhasználói interfész esetén. "Katalógus"-nak is nevezik. Merevlemez Szilárd lemeztartóba elhelyezett, a számítógép háttértárolójaként szolgáló nem hajlékony mágneslemez, amelyre/amelyről elektronikus bibliográfiai források írhatók, olvashatók. A merevlemezek lehetnek akár rögzítettek (a számítógépbe beépítettek), akár hordozhatók (mozgathatók). Metaadatok Távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrásokban (például azok fejlécében) megadott, az elektronikus bibliográfiai forrásra jellemző, azonosítására, keresésére és hozzáférésére szolgáló szabványos adatelem sor (cím, szerző, közreadó, tárgy, műfaj, formátum, nyelv, kapcsolat, azonosító, téma stb.) (Metadat-szabvány például a Dublin Core). Minidisc (MD) A külső behatásoktól védett, zárt tokba épített 64x64 mm-es, újraírható optikai adattároló, amely csak hanganyag tárolására alkalmas. A 74 percnyi felvétel akárhányszor törölhető, helyére új felvétel készíthető. A minidisc hanglemezeket az "MSZ 3424/8 Bibliográfiai leírás. Hangbibliográfiai források" c. szabvány előírásai szerint kell leími. MMX (multimedia extension) A multimédia alkalmazások minél gyorsabb lefutása érdekében kifejlesztett, 8 db 64 bites regiszterből álló processzor. Monografikus szintű leírás Egyetlen fizikai egységből álló bibliográfiai forrásról készített lezárt leírás. MPEG Tömörítési eljárás mozgóképek tárolásához. Többcsatornás digitális hang, amely 48 kHz mintavételi frekvenciát és 16 bitet használ. Az MPEG formátumban lévő állományok nevének kiterjesztése rendszerint: .mpg. Multimédia A szöveg mellett, vagy helyett jellemzően álló- és/vagy mozgóképet, animációt, hangot is tartalmazó elektronikus információbibliográfiai forrás, illetve ilyenek kezelésére, átvitelére alkalmas eszközök jelzője. Multimédia CD–ROM Interaktív módon kezelhető adathordozó, amely bármilyen típusú információk (szöveg, állókép, hang és videó) tárolására alkalmas. Multisession Egy "session" egy lezárt felvevőterületet jelent a CD–ROM lemezen. Az írható CD- knél, – különösen a Photo–CD és más CD–R-médiumok esetében – több felvevőterület is írható egymás után a CD–re. Ilyen esetben beszélünk a multisession CD-ről. Ahhoz, hogy az első után a többi sessiont is le lehessen olvasni, a CD–ROM 23
  24. 24. meghajtónak "multisessionképesnek" kell lennie, tehát a fel kell készülnie arra, hogy több mint egy felvevősession várható a CD-n. NTSC (National Television Systems Committee) Az Egyesült Államokra, Kanadára, Japánra, valamint Közép- és Dél-Amerika egyes részeire érvényes, a 525 soros 30 kép/másodperces frekvenciájú televíziós sugárzás szabványa. Európa, Ausztrália, Közép- és Dél-Amerika bizonyos részei a PAL (Phase Alteration Line) szabványt használják, amely 625 képsort és 25 kép/másodperces frekvenciájú képet jelent. A két szabvány nem kompatíbilis. A DVD–n található MPEG videó digitális formában tárolható, de csak az egyik rendszer számára lett kialakítva. Lásd még: PAL Nyitott leírás A több fizikai egységből álló bibliográfiai forrásnak egy vagy több egységéről készített leírás, amelynek befejezetlenségét az jelenti, hogy egyes adatai még kiegészítést igényelnek Lásd még: Bibliográfiai egység, Lezárt leírás Online Közvetlen hálózati összeköttetés melletti működésmód jelzője (például távoli adatbázisban való keresés, fájl letöltés); tágabb értelemben is használják, mindenféle hálózaton végezhető tevékenység vagy azon keresztül elérhető szolgáltatás jellemzésére. Online szolgáltatás Információk elérését támogató, számítógépes hálózatra alapozott szolgáltatás. OPAC (Online Public Access Catalog) Olyan katalógus, amelyben a felhasználó terminálon keresztül keres. Operációs rendszer Egy számítógépes konfiguráció működtetését kezelő program. Optikai lemez Lézerfénnyel leolvasható adatokat tartalmazó, hordozható, nem hajlékony lemez, amelyen a biteket a lemez felületén kialakított mélyedések, illetve azok hiánya jelzi Lásd még: CD–I, CD–MO, CD–R, CD–ROM, DVD Orange–book A Sony és a Philips által 1990–ben kidolgozott szabvány a 120 mm és 80 mm átmérőjű CD–R leírására. Lásd még: Red–book; White–book; Yellow–book Összefoglaló cím Olyan cim, amely a gyűjteményben, illetve több egységben megjelent, önálló címmel is ellátott műveket (bibliográfiai forrásokat) összefoglalja. Összetett cím A több, egymással alá- fölérendeltségi viszonyban álló címből álló főcím megnevezése. Az összetett cím részei együttesen azonosítják a kiadványt. PAL (Phase-Alternation Line) Európa, Ausztrália, Közép- és Dél-Amerika bizonyos részein szokásos, másodpercenként 25 képpel dolgozó színestévé-rendszer. A színek közvetítésénél soronként változó, a színre vonatkozó információkat használ, miáltal a közvetítést zavaró tényezők megszűnnek. Ezáltal a színek közvetítése biztonságosabb, mint az NTSC–rendszernél. Lásd még: NTSC 24
  25. 25. Párhuzamos adat A bibliográfiai leírás valamely adata más nyelven vagy más írásrendszerben vagy más számozási rendszerben. Példány Az azonos kiadású kiadványok egyike. Periodikum Lásd: időszaki kiadvány Photo CD Lásd Foto-CD Program Lépések sorozata, amelyek utasítják a számítógépet bizonyos feladatok elvégzésére. Producer Egy számítógépes állomány létrejöttéért pénzügyi és/vagy adminisztrációs felelősséget vállaló személy, vagy testület. Felelősséget vállalhat a munka kreatív és technológiai részéért is. Red–book A Sony és a Philips által 1992–ben kidolgozott szabvány a 120 mm és 80 mm átmérőjű CD–AUDIO (CD–A), CD–SINGLE (CD–S), CD–GRAFIC (CD+G), CD– VIDEO (CD–V) leírására. Lásd még: Orange–book; White–book; Yellow–book Régiókódok Biztonsági rendszer, amely meggátolja, hogy az egyik régióban megjelentetett és eladott DVD–ket más területeken lejátsszák. A DVD–filmeket 6 különböző régiókóddal látják el. Rekord Egységnek tekinthető szavak, számok, szimbólumok csoportja. Rekord például a bibliográfiai forrás formai és tartalmi adatait géppel olvasható formában, mezőkbe és almezőkbe rendezve tartalmazó tétel. Tartalmazza a visszakereséséhez szükséges besorolási adatokat is. (Lásd még: Bibliográfiai tétel; Formátum) SECAM (Séquentiel a Memoire) Ez a Franciaországban használatos színes tévérendszer, amely különböző kelet– európai országokban is elterjedt. Másodpercenként 50 félképpel dolgozik. Jellemzője, hogy csak minden második képsor színének információját tárolja el egy speciális tárolómédiumon, ami aztán hivatkozásként szolgál a köztük fekvő sorokra. A színekre vonatkozó információk "részlegesen vándorolnak a memóriába", mint azt a francia szó is elárulja. SGML (Standard Generalized Markup Language) Szabványos jelölő nyelv elektronikus bibliográfiai források belső szerkezetének leírására, beleértve az egyes elemeket jelölő címkék (tag–ek) definiálásának módját is; az SGML segítségével elvben bármilyen bibliográfiai forrás leírható, függetlenül az azt tároló és megjelenítő számítógépes környezettől. Sorozat Olyan időszaki kiadvány, amelyben minden részegységnek – a sorozat címén kívül – saját részcíme is van. A sorozat lehet számozott vagy számozatlan. A sorozaton belül az egyes részegységek lehetnek könyvek vagy időszaki kiadványok. 25
  26. 26. Sorozatcím A sorozat keretében megjelenő könyv címoldalán vagy előzékein közölt – a sorozat egészére vonatkozó – főcím. SVHS (Super VHS) A VHS–videorendszer egy technikailag jobb kivitelezése. A normál Video–8 rendszerrel összehasonlítva ennél a rendszernél is – mint a Hi–8-nál – jobb szalaganyag, megváltoztatott felvevőfrekvencia, finomabb videofejek és hasonló berendezések segítségével a képek felvétele során elérhető egy olyan magas minőség, ami csaknem megfelel a TV által befogott képek minőségének. Számítógépes optikai lemez Hordozható, nem hajlékony lemez, adatok optikai formában történő tárolására, amihez a lézer-technológiát használja. Optikai lemez például a CD–ROM (Compact Disc Read Only Memory), vagy a DVD (video disc), rendszerint 12 cm átmérővel. Számítógépes fájl Lásd: Adatfájl ; Programfájl Számozási adat Az időszaki kiadvány részegységeinek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés. A számozási adat lehet sorszám (évfolyamszám, kötetszám, füzetszám, betű vagy egyéb jel), továbbá a hozzá tartozó megnevezés, illetve kelet. Nem minősül számozási adatnak az egyes részegységek fizikai tagolódásának jelölése. Szerkesztő Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmának összeállítója, illetve aki/amely e tartalomért felelős. Szerző Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a könyv szellemi tartalmának alkotója, és aki/amely e tartalomért elsõsorban felelős. Szerzői funkciók A szerző (a szellemi tartalom létrehozója) és a közreműködők Szerzőségi adat A könyvvel kapcsolatos azonos szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adat. Egyetlen szerzőségi adatnak minősülnek az eltérő szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok, ha az ilyen közlések egy nyelvtani szerkezetet alkotnak. Ebben az esetben a szerzőségi adat több elemből tevődik össze. (L. még: szerzői funkciók). Szerzőségi közlés A leírásban közölt szerzőségi adatok összessége. Szoftver Meghatározott célra szolgáló programok összessége. Szövegelhagyás A cím valamely részének vagy a szerzőségi adatból a név szövegkörnyezetének az elhagyása. Távoli elérés A fájl elérésének módja abban az esetben, amikor a felhasználónak nem áll rendelkezésére a kézzel fogható fizikai hordozó. A mikroszámítógépek merevlemezei is ide tartoznak. Lásd még: Helyi elérés 26
  27. 27. Teljes leírás A leírás olyan változata, amely a leírás számára előírt valamennyi adatot tartalmazza. Szabályai az azonos típusú adatok és adatelemek felsorolását csak kivételesen korlátozzák. Teljes szövegű bibliográfiai forrás Olyan számítógépes információbibliográfiai forrás, amely a bibliográfiai forrás(ok) teljes szövegét elérhetően tartalmazza. Terjesztő A bibliográfiai forrást forgalomba hozó természetes vagy jogi személy. Több egységben megjelent elektronikus bibliográfiai forrás Olyan eseti megjelenésű elektronikus bibliográfiai forrás, amely több, összetartozó, előre meghatározott számú egységben jelenik meg. Az egyes egységeknek saját Címük és szerzőségi közlésük lehet, tartalmilag egy vagy több műből állhatnak Típusjelölő kifejezés Az a kifejezés, amivel megnevezi a leírás tárgyának bibliográfiai forrástípusát, vagy a hordozót. Többlépcsős leírás A többkötetes könyvről készített olyan szerkezetű leírás, amelyben a közös címre, majd a kötetcímre vonatkozó adatokat külön adatcsoportok tartalmazzák. Transzliteráció Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer minden betűjének a másik írásrendszerben mindig ugyanazon betű felel meg. Transzszkripció Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer betűinek a másik írásrendszerben hangzásuk szerinti betű felel meg. True color 24 bites színmélység (16,7 millió szín). UAP (Universal Availability of Publications) Kiadványok egyetemes hozzáférhetősége. UBC Universal Bibliographic Control Újság Lásd: Elektronikus időszaki kiadvány Uniform Resource Locator Lásd: URL Uniform Resource Name Lásd: URN Update Lásd: Frissítés URL (Uniform Resource Locator = egységes helymeghatározó) Szabványos jelölésrendszer különböző típusú (Web, gopher, newsgroup, ftp, stb.) Internet információbibliográfiai források helyének és típusának meghatározására. Az URL a bibliográfiai forrás típusát, a szolgáltató gép (a szolgáltató) nevét (domain név), és esetleg egy állomány vagy alkönyvtár elérési útvonalát tartalmazza. 27
  28. 28. URN (Uniform Resource Name = egységes helymegnevezés) Számítógépes program által generált szabványos azonosító kód, amely alkalmas a hálózaton megjelenő elektronikus bibliográfiai források egyértelmű azonosítására, és amely magába foglalja a bibliográfiai források egyéb azonosítóit (ISBN, ISSN, DOI stb.). Vagylagos cím A főcím második része, amelyet „vagy” kötőszó, illetve ennek különböző nyelvű változatai kapcsolnak a cím első részéhez. Változat Lásd: Verzió Verzió A kiadás rokon fogalma, amely kisebb-nagyobb kiadási eltérésekre utal. VGA (Video Graphics Adapter) Korlátozott felbontóképességű (640x480 képpont) grafikus képemyők szabványa. Video-8 A VHS-videorendszer konkurrense; kisebb kazettákkal és szalagokkal (8 mm) működik. A Video-8 különösen a Camcorder és a hordozható videorendszerek körében terjedt el, amivel a kazetták sokkal kézreállóbbak, mint a VHS-rendszernél. White-book A Sony, a Philips, a JVC és a Matsushita által 1993-ben kidolgozott szabvány optikai adathordozó, a 120 mm átmérűjű CD-Video (CD-V) leírására. Lásd még: Red-book; Yellow-book; Orange-book Videókártya Mozgóképek megtekintését lehetővé tevő, a számítógépbe helyezett kártya. Web-lap Egy Web-területen lévő hipertext bibliográfiai forrás egy lapja. Web-terület: valamely intézmény vagy személy által készített és ilyenként meghatározott, önálló domain néven (például oszk.hu) azonosított, önálló egységnek tekinthető információk és szolgáltatások a WWW–n. WWW (World Wide Web = Világháló): hipertext (illetve hipermédia) kapcsolatokra épülő, kliens–szerver elven működő hálózati szolgáltatás, amely szöveges vagy multimédia információk terjesztésére, illetve a hálózati információbibliográfiai források böngészésére szolgál. Yellow-book A Sony, a Philips, a JVC és a Matsushita által 1994-ben kidolgozott szabvány a 120 mm és 80 mm átmérűjű CD–ROM és a CD–ROM /XA leírására. Lásd még: White-book; Red-book; Orange-book 28
  29. 29. 29
  30. 30. 1. lecke Bibliográfiai forrástipológia Ebből a leckéből megismerheti az elektronikus bibliográfiai források jellemzőit, lehetséges csoportosításukat, felosztásukat. Ismereteket nyújt a fizikai hordozók felismeréséhez, amire a bibliográfiai leírás 7. adatcsoportjának elkészítésekor szüksége lesz. A lecke tartalma: 1.1 A könyvtár a digitális korban 1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának az átértékelődése 1.3 Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és típusai 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói 1.4.1 Bridge Disc 1.4.2 CD–DA (Compact Disc Digital Audio) 1.4.3 CD–I (Compact Disc Interactive) 1.4.4 CD–R (CD Recordable) 14.5 CD–ROM (Compact Disc Read Only Memory) 14.6 CDV (Compact Disc Video) 1.4.7 DVC (Digital Video Casette) 1.4.8 DVD 1.4.9 DVI (Digital Video Interactive) 1.4.10 Foto-CD 1.4.11 Hajlékony lemez 1.4.12 Video-CD Feladatok 30
  31. 31. 1.1 A könyvtár a digitális korban A digitális korban átértékelődik a könyvtár fogalma. Míg a hagyományos könyvtárfelfogás a bibliográfiai forrás fizikai birtoklására helyezte a hangsúlyt, mára ez áthelyeződött az információ elérhetővé tételére, ami a könyvtárak hálózati információközvetítő szerepének a hangsúlyozását, a falak nélküli könyvtár elfogadottá válását vonja maga után. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felhasználó számára biztosítani kell a megfelelő bibliográfiai forrás és szolgáltatás megtalálását, amihez azonos eszközökkel elérhető elosztott szolgáltatásokra, a gyűjtemények hipermédia feldolgozására van szükség. A multimédia tartalom mindennapos követelménnyé válik. A könyvtár állományának egyre jelentősebb részét képezik tehát az elektronikus úton elérhető tartalmak, amelyeket éppúgy szolgáltatnia kell, mint a hagyományos bibliográfiai forrásokat. A megfelelő szolgáltatás előfeltétele ezeknek az elektronikus bibliográfiai forrásoknak a könyvtári feldolgozása. A katalógus fogalmának az átértékelődése A hagyományos katalógus funkciója, hogy tájékoztasson egy adott könyvtár állományáról, elvezessen az ott megtalálható bibliográfiai forrásokhoz. Ez a katalógus a bibliográfiai forrás adatain kívül ezért csak a helyileg tárolt bibliográfiai források fizikai értelemben vett lelőhelyéről ad információt. A hálózati bibliográfiai forrásokat is szolgáltató falak nélküli könyvtár katalógusa ezzel szemben elérhetést biztosít mind a helyben tárolt, mind a hálózaton elérhető (tehát fizikailag valahol máshol tárolt) anyagokhoz. Ez azt is jelenti, hogy már nemcsak az információ lelőhelyének adatait adja meg, hanem magához az elektronikusan tárolt információhoz való hozzáférést is biztosítja. Magát az információt szolgáltatja, nemcsak a lelőhelyet. A katalógus fogalmának az átértékelése tehát azt jelenti, hogy a saját állományról nyújtott bibliográfiai adatszolgáltatás kibővül a nemcsak saját állományból elérhető teljes szövegű információ szolgáltatásával. A felhasználó kétféle bibliográfiai forrással fog találkozni:  azok a bibliográfiai források, amelyek eléréséhez a katalógus csak a lelőhely-adatokat adja meg, és  azok a bibliográfiai források, amelyek linkeken keresztül közvetlenül elérhetők. A katalógus fogalma más szempontból nem változik, továbbra is az a feladata, hogy formai és tartalmi szempontból rendszerezett információt szolgáltasson egy meghatározott felhasználói kör számára. A katalógus tehát továbbra is a könyvtár gyűjtőkörének a függvénye marad. A hálózaton elérhető bibliográfiai források közül is csak azokat fogja a könyvtár katalogizálni, amelyek beletartoznak a gyűjtőkörébe. Ezek általában azok az eszközök, amelyek  a helyi felhasználók számára fontos kutatási anyagok,  amelyekkel a tájékoztató szolgáltatások fejleszthetők,  amelyek a könyvtárosok készségeit és tudását fejlesztik. 31
  32. 32. 1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának az átértékelődése Az elektronikus hozzáférésű bibliográfiai forrásoknak vannak olyan sajátosságaik, amelyek az elérhetőséget, megfoghatóságot illetően jelentősen eltérnek a nyomtatott bibliográfiai forrásokétól. Például: A nyomtatott könyv mindig egyedi, befejezett, változtathatatlan, kezelése lineáris. Ha ugyanazon mű akár változatlan formában is, de újabb kiadásban megjelenik, az egy újabb bibliográfiai forrásnak számít, új leírás készül róla. A példány egyúttal fizikai egységet is jelent. Ezzel szemben az elektronikus bibliográfiai forrás képlékeny, változtatható, a különböző bibliográfiai források linkekkel összekapcsolhatók, fizikai, de nem szerzői jogi értelemben korlátlanul másolhatók. A példány sem olyan egyértelmű, mint a nyomtatott könyv esetében, mert magát a bibliográfiai forrást egyidejűleg több felhasználó is elérheti és használhatja. Alaposan át kell tehát gondolni, hogy elektronikus környezetben mit is értünk bibliográfiai forrás alatt, és mi a célja a feldolgozó munkának. A feldolgozó munka célja bibliográfiai forrástípustól függetlenül mindig a bibliográfiai kontroll megvalósítása. Célja annak ellenőrzése, számbavétele, hogy egy bizonyos felhasználói kör számára milyen rögzített szellemi tartalmak állnak rendelkezésre ország- és nyelvi határoktól függetlenül, vagy egy meghatározott más szempont – például nyelvi, földrajzi határ, téma, stb. – szerinti gyűjtőkörben milyen bibliográfiai források jelentek meg. Az elektronikus bibliográfiai forrás képlékenysége miatt éppen a bibliográfiai kontroll szempontjából tűnik problematikusnak. A bibliográfiai forrást a fogalom meghatározásakor megközelíthetjük  a bibliográfiai forrás, mint tárgyi valóság oldaláról, és megközelíthetjük  a tárgyi valóságban rejlő információ oldaláról. Ha a bibliográfiai forrást a tárgyai valóság oldaláról közelítjük meg, azt egy homogén, egyetlen fizikai tulajdonságként értelmezzük, aminek például állandó oldalszáma, gerincmérete van, lineáris tartalommal bír, amit egy vagy több szerző alkotott. E megközelítés szerint a bibliográfiai forrás például könyv, kotta, időszaki kiadvány, stb. Ezek a bibliográfiai források a maguk fizikai valóságában alkotnak gyűjteményt, amit vagy tematikusan, vagy bibliográfiai forrástípusok szerint rendeznek. A tárgyi valóság oldaláról megközelített bibliográfiai forrás egyedi és állandó. Ha a bibliográfiai forrást az információ oldaláról közelítjük meg, azt látjuk, hogy az információ nem csupán valamely kézzel fogható, a maga fizikai valóságában létező bibliográfiai forrásban jelenhet meg, hanem olyan heterogén bibliográfiai forrásban is, amelyben az információk hiperlinkekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az elektronikus bibliográfiai forrást maga a felhasználó is manipulálhatja, összekapcsolhat bibliográfiai forrásokat vagy azok részeit, és ebből kifolyólag új bibliográfiai forrást hozhat létre. Ez a lehetőség már szerzői jogi kérdéseket is felvet, nevezetesen azt, hogy ki a szerzői jog tulajdonosa a manipulált, ezáltal új 32
  33. 33. bibliográfiai forrás esetén. A bibliográfiai forrás ebben az esetben is egyedi marad, de nem állandó. Az elektronikus bibliográfiai forrás legfontosabb jellemzője tehát a digitálisan kódolt tartalom, amely  vagy valamilyen fizikai hordozón jelenik meg, és ekkor használatához számítógéphez illesztett periféria (lemezmeghajtó) szükséges, vagy  távoli elérésű bibliográfiai forrás, amikor a fizikai hordozót máshol tárolják. Az elektronikus bibliográfiai forrás leírásakor a bibliográfiai kontroll megvalósítása érdekében tehát információt kell nyújtani a leírás tárgyához kapcsolódó olyan jellemzőkről, mint például hipertext, linkek, web oldalak, verziók, megjelenítési formátumok, navigációs lehetőségek, stb. 1.3 Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és típusai Az információ rögzítésének módja számos bibliográfiai forrástípust eredményezett. E bibliográfiai forrástípusoknak saját, egyedi vonásai lettek, amelyek csak arra a bibliográfiai forrástípusra jellemzőek, és megkülönböztetik a többitől. Az alábbi táblázatban a nyomtatott és az elektronikus bibliográfiai források főbb típusainak a felsorolását látja. Eddigi ismeretei alapján próbáljon meg bibliográfiai forrástípusonként olyan jellemzőket összegyűjteni, amelyek csak arra a típusra jellemzők. A nyomtatott bibliográfiai források Az elektronikus bibliográfiai források típusai típusai  Könyv  Program  Időszaki kiadvány  Adat típusú bibliográfiai forrás  Kotta  Online szolgáltatás  Képi bibliográfiai források A fenti táblázatba foglalt típusok mindegyikét tovább lehet osztani, így például az időszaki kiadvány lehet hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat; a kotta lehet partitúra, szólam, stb. Az elektronikus bibliográfiai források típusai közül az adatbibliográfiai forrás az, amelyik a hagyományos bibliográfiai forrástípusok mindegyikét is magában foglalja. Például az elektronikus adatbibliográfiai forrás is lehet időszakos megjelenésű, lehet szöveg, kép, hangzó anyag és mindezek együttese is. A számítógép megjelenésének egyenes következménye volt egy olyan új bibliográfiai forrástípus megjelenése, amelynek használatához számítógépre van szükség, mert tartalma digitálisan kódolt. Ennek a tartalomnak az elérése kétféle módon történhet: 1. vagy úgy, hogy a felhasználó maga helyezi be személyi számítógépébe e tartalom fizikai hordozóját, például a CD–ROM-ot, 2. vagy úgy, hogy hálózaton keresztül éri el. Ennek legtipikusabb esete az interneten keresztül elérhető bibliográfiai forrás. 33
  34. 34. Az első esetben helyi hozzáférésű, a második esetben távoli hozzáférésű bibliográfiai forrásról beszélünk. Az elektronikus bibliográfiai forrásokat a megjelenés gyakorisága szerint is csoportosíthatjuk, eszerint lehetnek  eseti megjelenésű bibliográfiai források, amelyek egy vagy több fizikai egységből is állhatnak, de ezek az egységek befejezett egészként jelennek meg, mint például az egy- vagy többkötetes könyv,  időszakos megjelenésűek, mint például az elektronikus újságok, hírlevelek. Az elektronikus bibliográfiai forrás három nagy típusra osztható: 1. Program, amely lehet  alkalmazói program,  adatbáziskezelő program,  biztonsági program,  CAD program,  játékprogram,  grafikai program,  kiadványszerkesztő program,  programnyelv,  szövegszerkesztő program,  táblázatkezelő program,  zenei program,  rendszerprogram,  keresőprogram,  operációs rendszerprogram,  programozási nyelv program,  segédprogram,  vírusirtó program. 2. Online, vagy offline formában elérhető elektronikus adatforrás, úgymint  ábrázolás,  betűkészlet,  bibliográfiai adatbázis,  felmérési adat,  folyóirat (időszaki kiadvány),  hangzó anyag,  hírlevél (időszaki kiadvány),  interaktív multimédia,  játék,  kartográfiai anyag,  kép,  kotta,  kutatási jelentés,  napilap (időszaki kiadvány),  népszámlálási adat,  szöveg,  szöveges adatbázis,  térkép. 34
  35. 35. Ezeknek a bibliográfiai forrásoknak lehet nyomtatott változatuk is. Az elektronikus változat mind helyi, mind távoli elérésű egyaránt lehet. A programok csak elektronikusan érhetők el. 3. Az online szolgáltatás, mint elektronikus bibliográfiai forrás külön kategóriát képvisel. Lehet nyilvános, de lehet csak egy bizonyos felhasználói kör számára hozzáférhető. 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói A fizikai hordozó csak a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrás esetében értelmezhető! A nem papír alapú hordozók különböző fajtái más-más forrás tárolására alkalmasak, tehát nem a hordozó anyag önmagában, hanem a hordozott forrással együtt dönti el, hogy elektronikus bibliográfiai forrásnak számít-e, vagy sem. (Például a papír, mint hordozó anyag önmagában még nem dönti el, hogy a dokumentum könyv-e, vagy időszaki kiadvány). De igaz ez a megállapítás a hálózati dokumentumokra is, mert Ügyeljen arra, hogy ne keverje össze az elektronikus bibliográfiai forrást magával a hordozóval! Például: Az Encarta’ 95 című elektronikus bibliográfiai forrás típusa interaktív multimédia, műfaja enciklopédia, a mű fizikai hordozója pedig CD–ROM. Leggyakrabban az alábbi hordozók fordulnak elő: 1.4.1 Bridge Disc Olyan CD–ROM/XA formátumú lemez, amely audio és vizuális adatokat egyaránt tartalmaz, és mind PC CD–ROM meghajtón, mind CD–I meghajtón lejátszható, de a PC–n történő lejátszáshoz speciális program szükséges. Ilyen bridge disc a Foto CD, a Video CD, vagy a Karaoke CD. 1.4.2 CD–DA (Compact Disc Digital Audio) Az audio CD (CD–DA, Compact Disc Digital Audio) leírását a Philips és a Sony cégek 1982–ben jelentették meg a Red-book-ban, és ezzel elkezdődött a színes könyvek korszaka. A CD eredetileg hanghordozónak készült. A számítógépes fejlesztők és piackutatók azonban hamarosan rájöttek, hogy nemcsak hangadatok rögzíthetők digitálisan, hanem számítógépes adatok is. Így hozták létre 1984-ben az első CD– ROM-ot. Az adattárolás megoldása után az eredeti típust CD–DA-nak nevezték el. 35
  36. 36. Csaknem minden ma megvásárolható zenei anyaghoz ilyen formátumú lemezeken juthatunk hozzá. Az adathordozó felülete hangsávokra (track) oszlik, amelyeket rendszerint 2 másodperc szünet választja el egymástól. A hangsávok hangkódolási formátuma azonos a Windows Wave file-formátuméval. A CD–DA 72 percnyi műsor rögzítésére képes. Hagyományos CD lejátszókon, CD–I és CD–ROM meghajtókon is lejátszható. (A hagyományos CD–lejátszó azonban nem képes értelmezni sem a CD–I-t, sem a CD–ROM-ot.) 1.4.3 CD–I (Compact Disc Interactive) Interaktív optikai lemez, ami álló- és mozgókép rögzítésére egyaránt alkalmas. Ez volt az első olyan technológia, amelynek segítségével CD méretű korongra másoltak mozifilmeket. A kép és a hang azonban rossz minőségű volt, így nem terjedt el annyira, mint a DVD. 1.4.4 CD–R (CD Recordable) Egyszer írható, és többször olvasható optikai lemez. A felvitt adatok nem törölhetők, nem módosíthatók. 14.5 CD–ROM (Compact Disc Read Only Memory) Kb. 600 MB adatot rekordok, állományok formájában tároló, 12 cm átmérőjű optikai lemez. CD–ROM meghajtókon audio CD is lejátszható, de az audio CD meghajtója a CD–ROM-ot nem tudja értelmezni. A CD lemezek bevezetősávja tartalmazza a lemez tartalomjegyzékét, a legutolsó sáv vége után pedig a zárókód található. Amikor a CD lejátszó ezt a kódot érzékeli automatikusan leállítja a lemezt. A CD–ROM-on hatékonyan tárolhatunk különböző típusú állományokat, melyek megváltoztatására nincs szükség. Az audio CD csak egyszeres sebességgel játszható le, a CD–ROM sebessége viszont igen gyorsan elérte a 24-48-szoros értéket. A CD– ROM és az audio CD között alapvetően két különbség van: 1. Mindkét rendszer szektorokra osztja a lemez felületét, de az audio CD esetén nincs jelentősége a szektor tartalmának. CD–ROM-nál a szektorban felhasználói és egyéb (vezérlő és hibajavító) adatok találhatók. Minden lemez legfeljebb 333 000 szektort tartalmazhat. 2. Az audio CD sáv (zeneszám) szervezésű, a CD–ROM-on az adatok állományokba szervezettek. Minden CD–ROM olvasásához szükség van állománykezelő rendszerre. A CD–ROM nem használhatja a szektor minden bájtját adattárolásra. Az audio CD viszont minden bájtot a hangadatok tárolására használ. A szektorban lévő első 12 bájt a szektorok elválasztására szolgáló szinkronizációs mintát tartalmaz. A szektor azonosítása a szinkronmintával és a szektor hosszával közösen történik. A következő négy bájt fejlécet alkot, amelyből 3 bájt időadatot, az utolsó pedig szektormódot határoz meg. A fejlécben lévő információ lehetővé teszi a számítógép számára, hogy azonosítsa az olvasott szektort. Az egyszeres sebességű CD–ROM másodpercenként 75 szektort olvas be. A számítógép sokkal érzékenyebb, mint az emberi fül. A számítógépes programban egy hiányzó bit a program összeomlását okozhatja, míg a 36
  37. 37. zenében egy hiányzó bitet valószínűleg nem is hallunk. A szektor logikai blokkokra tagolható. A hangadatok nem javítható hibája jellemzően egy rövid, szinte alig hallható kattanásként jelentkezik. Ezzel szemben az adat CD nem javítható hibája az egész lemezt használhatatlanná teszi. Ezzel kész a felírandó blokk, melyben 588 csatornabit található A CD–ROM-lejátszó hibaérzékelő és javító rendszere nagyon erős, a CD-lemez gyártóknak komoly figyelmet kell fordítaniuk a lemez minőségére, hogy a keletkező hibák ne haladják meg a hibajavító rendszer teljesítőképességét. A tipikus CD hibajavító rendszer kétszer két jelet ad ki a hibákkal kapcsolatban. 14.6 CDV (Compact Disc Video) Ötpercnyi videókép, és 20 perc hanganyag tárolására alkalmas optikai lemez. A videókép miatt lejátszásához speciális eszközre van szükség. 1.4.7 DVC (Digital Video Casette) Digitális videokazetta. 1.4.8 DVD (Digital Video Disc, illetve Digital Versatile Disc) A mozgóképek és a mozifilmek számítógépes és házi lejátszásának az igénye indította el egy új, nagy kapacitású hordozó kifejlesztésének a munkálatait az 1990– es évek első felében. Olyan médiát kerestek, amely a VHS formátumnál jobb minőségű, és hosszabb játékidejű felvételek rögzítését teszi lehetővé. A Hitachi, a Matsushita, a Mitsubishi, a Philips, a Pioneer, a Sony, a Thomson, a Time Warner, a Toshiba és a JVC 1995–ben konzorciumot alkottak az új adathordozó gyártására, és megállapodtak abban, hogy az új optikai tároló neve DVD legyen. A DVD tehát fantázianév, ami két jelentést is hordoz. Kezdetben Digital Video Disc-nek nevezték, később a Digital Versatile Disc (sokoldalú digitális lemez) használata terjedt el. Fejlesztése most is folyik, a család elemeinek szabványosítása jelenleg is tart. A DVD rendszer felülről kompatibilis a létező CD–DA és CD–ROM- lemezekkel, amelyek olvasását vagy kettős fókuszú optikai rendszerrel, vagy külön olvasólézerrel oldják meg. A DVD-meghajtók 1997. júniusától a CD–R lemezeket is tudják olvasni. A DVD lemez külsőre nagyon hasonlít a CD-lemezhez. Tárolási kapacitása azonban – az oldalak és a tárolási rétegek számától függően – 7–25-szöröse a megszokott értékeknek. A kétrétegű, kétoldalas univerzális optikai lemez 16 GB adat tárolására alkalmas. Egy DVD lemezen kilencórányi kitűnő minőségű videó és többcsatornás térhatású hang, interaktív számítógépes programok, vagy 30 órányi CD minőségű zene tárolható. Különbség van a DVD–Video és a DVD–ROM között. DVD-nek gyakran a DVD–Video-t nevezik. Ez utóbbi csak videót tartalmaz, és televizióhoz kapcsolt DVD lejátszóban játszható le. A DVD–ROM számítógépes adatokat tartalmaz, és a számítógéphez csatlakoztatott DVD–ROM lejátszóban olvasható. A különbség az audio-CD és a CD–ROM közti különbséghez hasonlítható. A DVD–ROM meghajtót tartalmazó újabb számítógépek a DVD–Video lejátszására is képesek. 37
  38. 38. A lézersugárral olvasott digitális információt a spirál alakba rendezett mikroszkopikus méretű mélyedések és kitüremkedések hordozzák a lemezen. A több réteg olvasásához eltérő hullámhosszú lézert alkalmaznak. Míg egy CD kapacitása kb. 0,67 gigabájt, addig egy DVD–5 (egyoldalú, egyrétegű) kapacitása kb. 4,38 gigabájt. Ez 133 perc kitűnő minőségű mozgókép és hang tárolására elég. A DVD– 5–ön kívül még három formátum létezik: DVD–9, amely egyoldalú, kétrétegű lemez 7,95 gigabájt kapacitással. A DVD–10, amely kétoldalú, egyrétegű lemez, 8,75 gigabájt kapacitással. A DVD–18 lemez, amely kétoldalú, kétrétegű, 15,9 gigabájt kapacitással. Az alapvető fizikai különbség a lemezek között, hogy a DVD-lemez mindig két 0,6 mm vastagságú lemezből összeragasztással készül, és mindkét oldalon tárolhat adatokat. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a lemez mindkét oldalán két felvételi réteg alakítható ki. A DVD olyan funkciókkal is rendelkezik, amelyeket a hagyományos szalagon tárolt filmek nem tettek lehetővé. Például a DVD lemezen tárolt film bármelyik pontjától lejátszható, szüneteltethető a lejátszás, lassítva vagy gyorsítva játszható le, vagy a képkockák kimerevíthetők. Az is lehetséges, hogy a néző a film főszereplőjévé váljék, vagy tetszése szerint megváltoztassa a történet végét. A lejátszás jelszóval védhető, amivel megakadályozható, hogy a gyerekek megnézzék a nem nekik készült, korhatáros filmeket. Mivel a DVD óriási tárolókapacitással rendelkezik, lehetővé vált, hogy ugyanazt a filmet többféle verzióban, nyolc különböző szinkronban tárolja. A DVD hang PCM, MPEG–2 vagy Dolby Digital típusú lehet. A régiókódok A filmstúdiók a DVD szabványba épített régiókódokkal ellenőrzik a filmek külföldi terjesztését. Minden lejátszó számára meghatározzák az eladás helyének (földrajzi régiójának) a kódját, így tehát maga a lejátszó akadályozza meg, hogy a lemez a meghatározott földrajzi régión kívül lejátszható legyen. A kódok használata nem kötelező, a lemezkészítők döntik el, hogy élnek–e ezzel a lehetőséggel vagy sem. Az olyan lemezek tehát, amelyek nem tartalmaznak régiókódot, bármelyik országban lejátszhatók. 1. Észak-Amerika 2. Japán, Európa, Dél-Afrika, Közel-Kelet (Egyiptom is) 3. Délkelet-Ázsia, Kelet-Ázsia (Hongkong is) 4. Ausztrália, Új-Zéland, Csendes-óceáni szigetek, Közép- és Dél-Amerika, Karib-szigetek 5. Korábbi Szovjetunió, Indiai félsziget, Afrika (Észak-Korea és Mongólia is) 6. Kína 7. Foglalt 8. Különleges helyek, mint például repülőgépek, óceánjárók, stb. Szimbólumok A régiójel szimbóluma a pici földgömb, rajta számmal. Ez azt jelzi, hogy hányas régióban játszható le a lemez. Feltüntetik az alkalmazott hangrendszert (MPEG, Dolby Digital, stb). A többnyelvű lemezeknél nem mindegyik nyelven van többféle minőségű hangsáv, és többnyire az elsődleges nyelv legjobb minőségű sávtípusát jelölik meg a dobozon. 38
  39. 39. Ikon jelzi a tévé (PAL vagy NTSC), az esetleges Macrovision védelmet, és a képarányt A lemez kialakítására vonatkozó információkat az alábbi rövidítésekkel jelzik: SS-SL (Single Side, Single Layer): egyoldalas, egyrétegű, (DVD-5). SS-DL (Single Side, Dual Layer): egyoldalas, kétrétegű, (DVD-9). SS-RSDL (Single Side, Reverse-Spiral Dual Layer): egyoldalas, kétrétegű. DS-SL (Dual Side, Single Layer): kétoldalas, egyrétegű, (DVD-10). DS-DL (Dual Side, Dual Layer): kétoldalas, kétrétegű, (DVD-17). DS-RSDL (Dual Side, Reverse-Spiral Dual Layer): kétoldalas, kétrétegű. A DVD-k fajtái:  DVD–Video (mozgóképek tárolására)  DVD–Audio (hang tárolására)  DVD–ROM (adatok tárolására)  DVD–RAM (adat, közvetlen (direkt) elérésű)  DVD-R és DVD-RW (adat; az R egyszer írható [recordable], az RW újraírható [rewritable])  DVD+R és DVD+RW (fenti kettőhöz hasonló, azokkal rivalizáló formátum) 1.4.9 DVI (Digital Video Interactive) A tömörített, digitalizált videorészletek számítógépen történő lejátszására szolgál. A lejátszáshoz szükség van egy speciális DVI–kompatibilis videokártyára. 1.4.10 Foto-CD Kompakt lemez, amely 35 mm-es színes diaképeket vagy negatív fényképeket tárol digitalizált fomában. Használatához "multi–session" elnevezésű CD–ROM lejátszó szükséges, amely a lemezre nem egyidőben felvitt képek megjelenítésére is alkalmas. 1.4.11 Hajlékony lemez Hordozható, hajlékony mágneslemez, amelyikre a számítógépes fájlok írhatók, illetve onnan olvashatók. Diskette néven is ismert. 1.4.12 Video-CD MPEG-1 formátumú filmet tartalmazó lemez, amely lejátszható számítógépeken, asztali CD-I lejátszókon, valamint Video-CD berendezéseken. Közel azonos a minősége a VHS-sel, és alkalmazható a sztereo hangformátum is. 39
  40. 40. Feladatok 1. Gondolja végig, hogy eddigi tanulmányai, vagy előzetes ismeretei alapján milyen  szövegszerkesztő programot,  táblázatkezelő programot,  keresőprogramot,  operációs rendszerprogramot,  vírusirtó programot tudna felsorolni! 2. Látogasson el a http://www.irodalmiakademia.hu, vagy a http://www.pim.hu/object.d8f182da-fdfa-45ba-914f-2688ce822346.ivy web-oldalra, keresse meg Esterházy Péter Harmonia caelestis című művét és gondolja végig, milyen adatokra van szükség ahhoz, hogy ezt a művet távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrás formában meg lehessen találni! Az adatokat hasonlítsa össze a könyvek azonosításához szükséges adatok körével! Mit tapasztal? 3. Eddigi ismeretei alapján állapítsa meg, a könyvek bibliográfiai leírásához képest milyen eltéréseket tapasztal az elektronikus bibliográfiai forrás alábbi lerásaiban? Révai nagy lexikona [elektronikus dok]. – Frissített változat. – Szöveg és képek . – Budapest : Cyberstone, cop. 1996. – 4 CD-ROM ; 12 cm Főcím a 4., indító lemez címképernyőjéről. – Működési követelmények: 486 DX2 66 Mhz ; 4 MB RAM ; 30MB HDD ; 2x CD-ROM ; 512 Kb ; VGA kártya ; egér ; DOS vagy Windows. – Papírtokban : ár nélkül. – Eredeti nyomtatott kiadása: Budapest : Révai, 1911-1935 Hatályos magyar törvény- és jogszabálygyűjtemény [elektronikus dok.]. – Szöveges adatbázis. – Budapest : Argenta, cop. 1994. – 1 floppy ; 14 cm Főcím a címképernyőről. – Működési követelmények: 386 SX CPU ; 5.25" floppy meghajtó ; MS- DOS Filmkultúra [elektronikus dok.] : a Magyar Filmintézet magazinja = the digizine of the Hungarian Filminstitute. – Folyóirat. 1996- . – Budapest : M. Filmint. : NIIF, 1996 Rendszertelenül. – Előbb: Filmkultúra [nyomtatott] = ISSN 0015-1580. – A hozzáférés módja: WWW URL: http://www.filmkultura.iif.hu ISSN 1418-8740 40
  41. 41. 2. lecke Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába Ebben a leckében a bibliográfiai leírás elkészítéséhez szükséges alapfogalmakról, a bibliográfiai leírás elkészítéséhez szükséges bibliográfiai forráshelyek értelmezéséről, azok figyelembevételének sorrendjéről lesz szó. A lecke tartalma: 2.1 Az elektronikus bibliográfiai források leírásának szabványai 2.2 Bibliográfiai egység – fizikai egység 2.3 Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus 2.2. A bibliográfiai adatok bibliográfiai forrásai 2.2.1 A bibliográfiai források figyelembevételének sorrendje 41

×