Paradigmaváltások a misszió teológiájában

1,484 views
1,320 views

Published on

Baptista Teológiai Akadémia, 2008 április, Országos Lelkipásztor Továbbképző

Published in: Spiritual
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,484
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
167
Actions
Shares
0
Downloads
14
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide
  • Mivel nem vagyok sem teológus, sem történész, nehéz ezekről nekem beszélnem, főleg, hogy a jelenlevők egyes kérdésekhez sokkal jobban értenek, mint én.
  • Paradigmaváltások a misszió teológiájában

    1. 1. Paradigmaváltások a misszió teológiájában * Milyen segítséget nyújthatott a szemléletváltásban az evangéliumi könyvkiadás és terjesztés Meyertől napjainkig? <ul><ul><li>Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp. 2008. ápr. 11. Herjeczki Kornél </li></ul></ul>
    2. 3. Paradigma a természettudományban: „ A vélekedések, értékek, módszerek egy közösség minden tagja által elfogadott összességét jelenti.” (Thomas Kuhn) Paradigmaváltás elmélete: A tudomány nem úgy fejlődik, hogy egyre többet tudunk, hanem egyszercsak egy alapvetően új módon kezdjük el látni a világot, s ez az új világkép lecseréli a régit.
    3. 4. Paradigma a teológiában: Hitrendszer: Hogyan gondolkodunk Istenről és a világról. Paradigmaváltás a teológiában: Bosch: Könyvem tézise, hogy a paradigmaváltás folytonosságot és ugyanakkor változást jelent, hűséget a múlthoz, s egyszersmind a jövő bátor vállalását, állandóságot és eshetőséget, hagyományt és változtatást… A régi és az új teremtő feszültségét.
    4. 5. <ul><li>Hans Küng szerint a kereszténység egész történetét hat nagy „paradigmára” lehet tagolni a következőképpen: </li></ul><ul><li>Az korai kereszténység apokaliptikus paradigmája. </li></ul><ul><li>Zsidók és pogány keresztyének </li></ul><ul><li>Mindenütt alakuló gyülekezetek </li></ul><ul><li>Erő a gyengeségben Jézus visszajövetelének nagyon korai várása </li></ul>
    5. 6. 2. Az egyházatyák korának hellenisztikus paradigmája (Kr.u. 200-600) „Zsidónak először, meg görögnek” „ A keresztényeket sem területi, sem nyelvi szempontból, még faji szempontból sem lehet megkülönböztetni a többi embertől. … Görög és barbár városokban egyformán laknak … étkezés és öltözködés tekintetében alkalmazkodnak azon vidék szokásaihoz… Testben vannak ugyan, de nem a test szerint élnek… Engedelmeskednek a törvényeknek, de életükkel felülmúlják a törvényeket … A zsidók küzdenek ellenük, mint tőlük idegenek ellen, a görögök üldözik őket; de akik gyűlölik őket, nem tudják megmondani a gyűlöletük okát .” (Diognétoszhoz írt levél, Kr. u. 200 táján)
    6. 7. 3. A középkori római katolikus paradigma. (Kr.u. 600-1500) görögből latinra Kicsiny üldözött kisebbségből, hatalmas befolyásos szervezet „világegyház” lett. A trón és az oltár frigyre lépett egymással. Keresztény civilizáció, törekvés a bibliai tanítással összhangban lévő törvények megalkotására.
    7. 8. 4. A protestáns (reformációs) paradigma. Luther Márton, mint Ágoston rendi szerzetes, a kolostorban „véletlen” talált rá Szent Ágoston írásaira. „ Egyedül hit által” „ A reformáció első két évszázadában vajmi kevés missziói kezdeményezés történt… A protestánsok maguk is belső harcokban szakadoztak, örökös vitákban fecsérelték erejüket, s nem sok energiájuk maradt arra, hogy a keresztény nyájon kívül lévőkkel foglalkozzanak.” (Bosch: 225)
    8. 9. „ Noha az anabaptisták helyzete mindezekben hasonló volt, ők mégis számottevő missziós tevékenységet folytattak.” „ Később a reformátorok a missziói parancsot már nem tekintették kötelező érvényűnek, az anabaptisták ajkán – hitvallásaik és a periratok bizonysága szerint – a bibliai igék közül éppen a missziói parancs forgott leggyakrabban.” (Bosch: 225.)
    9. 10. 5. A felvilágosodás modern paradigmája. (Az elmúlt 300 év) A keresztyén hit egyre inkább magánügy, mivel az egyházak fokozatosan elvesztették befolyásukat. A modern tudomány gőgje. Megújulási, ébredési mozgalmak. „ A modern missziók megteremtőjeként szokták emlegetni William Carey northamptonshire-i baptista prédikátort.”
    10. 11. 6. Az alakulóban levő posztmodern paradigma jellemzői Az emberi értelem korlátainak felismerése A föld meghódítása már nem sikertörténet. A „más vallások” köszönik, jól vannak. A gazdagok gazdagodása és a szegények további elszegényedésének feszültsége. A világháborúk előtti optimizmus eltűnése. Ezen a földön egymásra vagyunk utalva. A hívők összefogása a világméretű misszióban. Európa térvesztése.
    11. 12. Bonhoeffer 1944. májusában a börtönben így ír saját egyházáról: „ Egyházunk az utóbbi időben mintha csak önmagáért léteznék, képtelen arra, hogy az emberek és a világ számára az engesztelő és megváltó igék hordozója legyen. Ezért kell a korábbi szavaknak elerőtlenedni és elnémulni, s keresztyén mivoltunk ma csak két dologból állhat: imádságból és az emberek között végzett igaz cselekedetekből.” „ A jól végzett misszió megtisztítja az egyházat. A kereszt alá állítja – az egyedüli helyre, ahol biztonságban lehet.” (Bosch: 473.o.)
    12. 14. Szemléletváltás a missziónkban Meyertől napjainkig. Fogalmak tisztázása: Paradigmaváltás és szemléletváltás Lehet, hogy valaki szerint: „ Nem paradigma/szemléletváltás kell, hanem megtérés!” Mi a megtérés és a szemléletváltás kapcsolata egymással?
    13. 15. Meyer Henrik, a nagy paradigmaváltó Gyökeres szemléletváltást hozott számos területen a korabeli misszióban.
    14. 16. Ha hűek akarunk maradni baptista identitásukhoz és hagyományainkhoz, akkor minden gyülekezet minden generációjának komolyan kell vennie ezt a kérdést, és a válaszokat világosan kell megfogalmaznia és közzé tennie. Egyházalapítás és szemléletváltások
    15. 17. 1. Biblia terjesztés <ul><li>A jó terjesztő jól ismeri a „termékét” és ugyanolyan jól ismeri az embereket. Meyer egyaránt meg tudott szólítani gyerekeket, pékinasokat és politikusokat. </li></ul><ul><li>Emberismeret, mint szemléletváltás </li></ul><ul><li>Mi van ha ez nincs? </li></ul><ul><li>Kommunikációs készség </li></ul><ul><li>Konfliktuskezelés </li></ul>
    16. 18. Hogyan segíthetnek a könyvek? <ul><li>Az elmúlt évtizedek ezen a területen számottevő új ismereteket hoztak. </li></ul><ul><li>Önképzés </li></ul><ul><li>Önképzőkör/Csoportos megbeszélés </li></ul><ul><li>Példaadás az olvasásban </li></ul><ul><li>Kiajánlása, figyelemfelhívás </li></ul><ul><li>Hosszabb lelkigondozói „kar” </li></ul><ul><li>Honnan van minderre idő? </li></ul>
    17. 19. Biblia -terjesztés <ul><li>Hagyomány és újítás egyidejűleg </li></ul><ul><li>Gyülekezetben fiatalok olvassák fel </li></ul><ul><li>Svédország: Színész elmondja </li></ul><ul><li>Pantomin </li></ul><ul><li>Bibliodráma </li></ul><ul><li>„ réteg-Bibliakiadás” (Pl. diákoknak MEKDSZ – János evangéliuma) </li></ul>
    18. 20. János evangéliuma Személyes átadással, nem osztogatva
    19. 21. Külön internetes honlap készült hozzá
    20. 22. 2. Fenyőfa a gyerekeknek <ul><li>Az „aha” élmény </li></ul><ul><li>Az unalmas alkalom bűn </li></ul><ul><li>Gyermek-percek </li></ul><ul><li>Vasárnapi iskolai oktatás pedagógiája </li></ul><ul><li>Könyvek </li></ul><ul><li>Gyerekkönyvek gyerekeknek </li></ul><ul><li>Gyerekkönyvek felnőtteknek </li></ul>
    21. 23. 3. Kulturális igényesség - mindenben <ul><li>Épület, kiadványok, zene </li></ul><ul><li>Az énekek betanítása felettébb keserves dolog volt, mert egészen kezdő, gyakorlatlan énekesekkel gyötrődtünk, akik azelőtt soha nem hallottak még négy szólamra énekelni, s még kevésbé énekeltek énekkarban. (Meyer naplóból) </li></ul><ul><li>Igényesség a „nem-négyszólamú” énekeknél is. Hol tanulják ezt a fiataljaink? </li></ul><ul><li>Lövészárok módszer, vagy szakmai segítség? </li></ul>
    22. 24. 4. Szociális érzékenység <ul><li>Az egész gyülekezet hozzáállása </li></ul><ul><li>Garzon lakások a tetőtérben </li></ul><ul><li>Idősek otthona </li></ul><ul><li>Bérleménybe kiadott helyiségekben húsbolt, antikvárium </li></ul><ul><li>Ételosztás, Róbert bácsi </li></ul><ul><li>Az esetlegesség helyett idő és pénzkeretek meghatározása </li></ul>
    23. 25. 5. Élvonalban a médiában
    24. 26. Szórólapok, újságok, könyvek <ul><li>Könyvkiadás ma </li></ul><ul><li>Elektronikus média </li></ul><ul><li>Internet, web </li></ul><ul><li>Tartalom- szolgáltatás </li></ul>
    25. 27. 6. Világos célkitűzések és Istenre hagyatkozás <ul><li>Céltudatos gyülekezet – kicsit másképpen </li></ul><ul><li>A jövőről való imádságos gondolkodás </li></ul><ul><li>Ha egy szervezet (missziós társaság/ gyülekezet/egyház/szövetség/alapítvány) működtetése annyi energiát emészt fel, hogy nincs idő azon elcsendesedni, hogy „Hogyan tovább?” akkor előbb utóbb nem lesz merre tovább. </li></ul>
    26. 28. 7. Életszentség, család <ul><li>Ezen a téren Meyer „ellenségei” sem tudtak életébe belekötni </li></ul><ul><li>Fogadott gyermekei </li></ul><ul><li>Családos gyülekezeti vezető férfiak életpéldái nőtlen evangélizátorok vagy egyedülálló misszionáriusok ?! </li></ul><ul><li>Ha a család nem kap kellő prioritást, csodálkozunk, hogy sok a törés, és a gyermekek számára nem vonzó a hit? </li></ul>
    27. 29. 8. Laikus (munkatárs) képzés <ul><li>Csapatmunka </li></ul><ul><li>Csoportos alkalmak </li></ul><ul><li>Vezetőképzés </li></ul><ul><li>Népszerű teológia </li></ul><ul><li>Lelkigondozás megszervezése </li></ul><ul><li>Könyvek bő kínálatban állnak rendelkezésre </li></ul><ul><li>Evangéliumi Vezetőképző Fórum (European Leadership Forum, Egerben, 2008 május 24-29) </li></ul>
    28. 30. 9. Életkor: Nem erény, állapot <ul><li>Meyer Henrik 31 éves korában érkezett Budapestre </li></ul><ul><li>A 30+ korosztály bevonása a gyülekezeti döntésekbe, vezetésbe </li></ul><ul><li>Előre fel kell készülni, hogy ez nehéz de a fiatal értelmiség kívül rekedése elsősorban a most bent levők felelőssége. </li></ul>
    29. 31. 10. Összefogás a misszióban <ul><li>Miért nem ment ez eleinknek? </li></ul><ul><li>Meyer alig talált hívőt amikor Budapestre érkezett. </li></ul><ul><li>Valóban nem voltak más felekezetből való hívők sem? </li></ul><ul><li>Egy kis kitérő: Mások hogy látták a századforduló nagyegyházait (főleg Ref. Egyház), és minket baptistákat. </li></ul><ul><li>Vélemények a másik oldalról. </li></ul>
    30. 32. „ A 19. század vége volt a magyar református egyház addigi történetének mélypontja. Bár az egyház politikai súlya megszilárdult, ugyanakkor az embereket igazán foglalkoztató kérdésekre nem tudott választ adni. A templomok kiürültek, s a lelkileg igényes emberek olyan vallásos csoportokhoz fordultak, melyek az egyház körein kívül tevékenykedtek. Ilyenek voltak a nazarénusok, adventisták, baptisták és metodisták. A református egyház vezetői ezt a jelenséget „szekta-kérdésként” kezelték. Mivel a „szekták” népszerűségének igazi okát nem ismerték fel, a kérdést rendőri hatalommal akartak megoldani.” (Bíró és Szilágyi: A Magyar Református Egyház)
    31. 33. A korszak meghatározó református teológusai a divatos liberális teológia képviselői voltak, akik az egyháztól elidegenedett művelt emberek visszatérítését a korszellemhez igazított teológiájukkal próbálták ja. A teológiai liberalizmus fő képviselője Ballagi Mór (1815–1891) professzor volt, aki cikket írt Jézus feltámadásának lehetetlenségéről. Ő volt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap főszerkesztője is.
    32. 34. „ A 19. század végére azonban egyre többen hangoztatták, hogy a Református Egyház lelki válságából kivezető út a belmisszió … Azt hangsúlyozták, hogy az embereket először a bűnismeretre kell elvezetni, majd abban segíteni, hogy élő és személyes Krisztus-hit által újjászülessenek… Ezt a célt ébresztő igehirdetésekkel, evangélizációkkal, vasárnapi iskolai munkával, keresztyén egyesületek létrehozásával, szociális intézetek alapításával és az evangéliumi irodalom terjesztésével igyekeztek elérni… A belmissziós tagok Bibliák ezreit osztották szét. A misszió első és legfontosabb célcsoportja maga az egyház volt, beleértve annak tisztségviselőit is…” (Sipos Ete Álmos: „Kérjétek az aratásnak Urát! Forgács Gyula, a magyar ref. Belmisszió úttörője.)
    33. 35. Evangéliumi irodalom mindenütt Ennek jelentőségét minden missziózó felekezet vagy missziós csoport felismerte. A Baptista Nyomda fénykora. A Református Egyházban 1868-tól 1919-ig 190 különböző sajtókiadvány jelent meg. Szinte minden csoportnak volt saját újságja: lelkészeknek, gyermekeknek, nőknek. Nagy mennyiségben jelentek meg olyan szórólapok és kisebb füzetek, melyek egy-egy bibliai tanítást közöltek népszerű formában. A belmisszió és a külmisszió népszerűsítése is ilyen füzeteken keresztül történt. Számtalan magyarra fordított füzet, könyv, igehirdetés, teológiai szakkönyv került kiadásra.
    34. 36. <ul><li>A Református belmissziós mozgalom is egy új korszakot nyitó írásában terjedt el. </li></ul><ul><li>Szabó Aladár: Új Óramutató (1896) című irása nemcsak diagnózis és terápia volt, hanem egyben kemény egyházkritika is. </li></ul><ul><li>A belmissziói munkához az egyház vezetői (püspökök, teológiai professzorok és tekintélyes zsinati tagok) kifejezetten ellenségesen viszonyultak. Elutasító magatartásukat azzal indokolták, hogy a belmisszió munkája német és angol import termék, mely a magyar emberektől idegen, az egyházra nézve pedig káros. </li></ul><ul><li>Szilády Áron azt mondta: Két dolgot gyűlöl, a túrós palacsintát, és a belmissziót. (Ravasz: Emlékezéseim, 183. o.) </li></ul>
    35. 37. De a megújulás kezdett kibontakozni a lelkészképzésben is. 1914-ben Kiss Ferenc református lelkész ezt írja: „ Lelkészképzési rendszerünk avult, dekadens és tarthatatlan. Még keresztyéneket sem nevel a theologia, nemhogy lelkipásztorokat, akik magukon kívül az egész nyájról gondot tudnának viselni.” A Lelkészképző Intézet vezetőjeként székfoglalójában ezt mondja:
    36. 38. „ Minden theologusnak kell a theologiai összes tudományágakban egy bizonyos általános tájékozottsággal rendelkezni, valamely tárgykörrel pedig részletekbe menően foglalkozni, a rokon tudományok közül a lélektan és neveléstan főbb problémái felől tájékozottnak lenni, s végül egy modern nyelvet az olvasási készségig elsajátítani. Ki kell emelnem, hogy a Biblia helyes ismerete s magyarázhatása szempontjából mai theologiai irodalmunk elmaradottsága miatt valamelyik modern nyelv tudása nélkül senkit lelkésszé nem képesítenék, ami különben a színvonal emelése szempontjából is felettébb kívánatos.”
    37. 39. „ PÉCZELI KÖR” „ Alulírottak, a magyar református egyháznak Péczelen 1920. aug. 20-ik napjain együtt volt lelkipásztorai, alázatos hálaadással bizonyságot tesznek arról, hogy a maguk életében megismerték Istennek a Jézus Krisztusban megjelent megváltó szeretetét… Megkeseredett szomorúsággal szemlélik egyházunknak lelki erőben, tagjai erkölcseiben és anyagi életképességében való megrokkanását annak következtében, hogy benne az élő bizonyságtétel - mely megteremtette és évszázados veszedelmeken át is megtartotta - elhalványodott...”
    38. 40. „ Szorongó lélekkel ... úgy látják, hogy rövidesen el kell dőlnie, vájjon képes-e az egyház múltjához és eszményeihez méltó életre megújhodni, vagy pedig elítéltetik a halálra és csúfságos elgyengülésre... Hirdetik azt a meggyőződésüket, amelyet a Szentírás és az egyház történelme csalhatatlanul tanít, hogy a megújhodására egyetlen út vezet, az t.i., ha tagjai és vezetői visszatérnek a Jézus Krisztusban kijelentett kegyelemnek megtapasztalására... Áthatva a fent vallott közös meggyőződésektől, alulírottak Isten és egymás színe előtt ünnepélyesen fogadják, hogy minden erejüket egyházuk ily értelmű megújítására szentelik...” Közel 40 református lelkész aláírása
    39. 41. A Péceli kör vezetője, a péceli lelkész, Forgács Gyula, a református belmisszió kiemelkedő alakja volt. 20 éven át irt, közel 800 oldalas könyve A Belmisszió és Cura Pastoralis Kézikönyve lett a belmissziós megújulás alapkötete, melynek alapján a Református Zsinat 1933-ban megalkotta az egyház első missziói törvényét. Ebben olvashatjuk, hogy „ minden lelkész misszionárius”. De olvashatunk hosszabb fejtegetést a szektákról is, a baptistákat is beleértve.
    40. 42. „ A baptisták általános típusa … mindig önmagával dicsekszik. A reformátusokat kíméletlenül becsmérelik, szerintük a lelkész a Sátán szolgája, a templom a latrok barlangja, az orgona az ördög muzsikája…” Teológiai ellenvetése azzal a baptista tannal volt, miszerint: „vízbemerítkezés nélkül nincs igazi megtérés.” Ellentmondásos módon pozitív példaként említi az angolszász területen élő baptistákat, miközben a magyarországi helyzetet úgy értékeli, hogy „nálunk a zavarosban halászva, magukat tartják annak, amit mi a láthatatlan egyháznak tartunk… és mindenképp szakadni és távolodni akarnak régi egyházuktól.” (Forgács Gyula: A Belmisszió és Cura Pastoralis)
    41. 43. Dobos Károly életrajzából: „ Manapság -1920- azt mondják, hogy kisebb felekezetekben jobban lehet a keresztyén életet élni, mint itt minálunk a református egyházban. Az ördög így csapja be őket, hiszen kiveszi a kovászt a lisztből, itt maradnak a külsőleg vallásosak, de belsőleg nem igazi hívő reformátusok. Mi azt mondtuk a Soli Deo Gloriában, ha rugdosnak, ha akármit csinálnak, akkor sem megyünk ki ebből az egyházból, mert mi képviseljük a hívő, református vonalat. Bennmaradunk, és kovász akarunk lenni. Őseink 3 évszázadon át sokat szenvedtek azért, hogy nekünk megmaradjon ez az egyház... Akármilyen kilátástalan is most a helyzet, bizakodni kell, hogy Isten kegyelmes és egyszer majd meg fog elevenedni ez a beteg test. Végezzük hűségesen a szolgálatunkat, a többi az Isten dolga.”
    42. 44. Szemléletváltás az összefogás területén A B.B. levetkezése „ Genetikai” hajlam a külön utakra és párhuzamosságokra Ha Isten nem vetette el népét a megfáradt nagyegyházakban, adott nekik is megújulási lehetőséget,akkor nekünk is talán több türelemmel kellene egymás felé lenni a gyülekezeten/egyházon belül is és a többi felekezetben élő hívők felé is.
    43. 45. Óvakodjunk Isten láthatatlan egyházában a kiskirályságok építésétől (legyen az akár felekezet, vagy azon belüli kisebb egység) mert a kiskirályság alattvalókat és vetélytársakat termel és előbb utóbb osztódik vagy elbukik. Az a közösség lesz erős, amelyik integrálni tudja Krisztus uralma alatt az emberi különbözőségeket és meg tudja különböztetni a lényegest a lényegtelentől. Posztmodern és multikulturális korunkban ez a szemléletváltás elodázhatatlan.
    44. 46. Ebben kíván a Harmat Kiadói is segíteni. www.harmat.hu

    ×