1. III. A projektötlet kidolgozása
Mint látható egy ötletből nem egyszerű dolog projektet formálni. Már az előkészítés
során is számos tényezőt kell számba venni, sok információt kell begyűjteni.
Természetesen az sem mindegy, hogy milyen módok történik ezen információk
egymáshoz kapcsolása. Láthattuk, hogy az előzőekben (a tevékenység vázlat
készítésekor) milyen szempontok figyelembe vételével, milyen kapcsolódási pontok
mentén kerültek kialakításra a vázlatok.
Most arról fogunk beszélgetni, hogy a korábban említett logframe módszerrel, a logikai
keretmátriksz segítségével hogyan lehet dolgozni.
Az LFA módszer 16 mezőben foglalja össze a projekt szempontjából legfontosabb
információkat:
• miért kerül végrehajtásra a projekt (beavatkozási logika)
• mit szeretne elérni a projekt (beavatkozási logika és indikátorok)
• ezt hogyan tervezi elérni a projekt (tevékenységek, eszközök)
• milyen külső tényezőket kell figyelembe venni (feltételezések és kockázatok)
• hol találjuk meg a projekt értékeléséhez szükséges információkat (ellenőrzés
forrásai)
• milyen eszközökre van szükség (eszközök)
• mekkora a projekt költségvetése (költségek)
• milyen előfeltételezéseket kell teljesíteni a projekt elindításához
(előfeltételezések).
A Logframe egy 4 oszlopot és 4 sort tartalmazó mátrix, mely lehetőséget ad projektünk
megtervezésére és a projektterv belső logikájának ellenőrzésére, biztosítva, hogy a
tevékenységek, célok és eredmények kapcsolódjanak egymáshoz
Lehetőséget teremt a projekt megvalósítását befolyásolható kockázati tényezők
számbavételéhez, valamint a projekt monitoringját és értékelését elősegítő mutatók és
információs források meghatározásához
Egy-egy pályázat megírása és a megvalósítás között hosszú idő is eltelhet, így a logframe
tábla arra is jó, hogy amikor támogatást kapott a pályázat, akkor ezen táblát elővévbe fel
lehet frissíteni, hogy pontosan MIT, mikor ÉS Hogyan akartuk elérni céljainkat.
Azonban nem csak nekünk lehet ilyen módon hasznos a logframe tábla, hanem pl. egy
nagy terjedelmű, hosszú, komplex pályázat esetében a pályázat kiírói is szoktak kérni
ilyen táblát, mert az értékelőnek nem kell átolvasnia mind az akár több száz oldalt, hogy
2. megtudja pontosan MIT akarunk a projektben magvalósítani, hanem a tábla alapján már
tiszta és teljes képet kap a projektről.
Objektíven igazolható
Projekt leírás eredményességi Ellenőrzés forrásai Feltételezések
mutató és eszközei
ÁLTALÁNOS CÉLOK HATÁS INDIKÁTOROK
(overall objectives) (impact indicators)
PROJEKT CÉLJA CÉL INDIKÁTOROK
(project purpose) (result indicators)
VÁRT EREDMÉNYEK EREDMÉNY
(Expected results INDIKÁTOROK
v. output) (output indicators)
TEVÉKENYSÉGEK ESZKÖZÖK
(Activities) (means v. inputs)
ELŐFELTÉTELEK
Az átfogó célok azok a stratégiai szintű célok, amelyekhez a projekt hatásai hosszú távon
hozzájárulnak. Ezeket a célokat a projekt önmagában nem tudja elérni, elérésükhöz
szükség van további projektek megvalósítására, illetve külső feltételek teljesülésére is.
Ezen átfogó célok szintjén fog egy-egy projekt kapcsolódni a különféle programok
keretében meghirdetett pályázatokhoz.
A projektcél az, az eredményszinten jelentkező konkrét cél, amit a projekt
megvalósításával közvetlenül el kívánunk érni. Egy projektnek csak egy konkrét célja
lehet – Ez azonban a bekövetkező változásként kerüljön megfogalmazásra, ne a projekt
tevékenységeit fogalmazzuk meg benne!
Általános probléma, hogy a pályázók összekeverik a célokat és a tevékenységeket. A
céloknál már a tevékenységek jelennek meg. Nincs letisztult célrendszer. Lásd célfa
fontossága!
Minden célhoz kell, hogy hozzárendeljünk egy-egy mutatót vagy indikátort. Az
eredmények a projekt keretében végrehajtott tevékenységek „termékei” (outputok –
kimeneti eredmények), amelyek a projekt megvalósítása során létrejönnek. Az
eredmények mindig mérhetőek, számszerűsíthetőek.
A tevékenységek azok a lépések, cselekvések, akciók, amelyeket az eredmények elérése
érdekében meg kell tenni. A tevékenységeknek kapcsolódni kell az eredményekhez,
3. vagyis egyértelműen össze kell kötni a tevékenységet és az annak termékeként létrejövő
outputot.
A projektek sikere nem csak a tevékenységek által elvégzett beavatkozásokon múlik,
hanem bizonyos külső hatásokon, kockázati tényezőkön is, melyeket konkrétan
feltételeznünk kell.
A kockázatokat tekintve van, ahol kérnek kockázatkezelési tervet is, hogy lássa pályázat
kiírója, hogy a pályázó tisztában van a lehetséges buktatókkal.
Ezeket pozitívan kell megfogalmazni
A feltételezések és az intervenciós logika között kapcsolat áll fenn, tehát abban az
esetben, ha ezek teljesülnek, akkor megvalósulhat a következő lépés is
Objektíven igazolható Ellenőrzés forrásai
Projekt leírás eredményességi Feltételezések
és eszközei
mutató
ÁTFOGÓ CÉLOK
PROJEKT CÉLJA
EREDMÉNYEK
TEVÉKENYSÉGEK
ELŐFELTÉTELEK
4. Csak releváns feltételeket írjunk be, és mindegyiket elemezzük a
k
következők szerint:
§
Az indikátorok vagy objektíven ellenőrizhető mutatók azt mutatják, hogy a célokat milyen
mértékben sikerült teljesíteni a projekt egyes szintjein
Ezek alapján kerülhet majd sor az egyes értékelési és monitoring renszerek
kidolgozásához
Az átfogó célokat a hatásindikátorok, a konkrét célt az eredmény indikátorok, az
eredmények mérését az output indikátorok ellenőrzik,ill. biztosítják
A legalsó sorban az eszközöket és erőforrásokat kell felsorolni
5. Objektíven igazolható Ellenőrzés forrásai
Projekt leírás eredményességi Feltételezések
és eszközei
mutató
ÁTFOGÓ CÉLOK
PROJEKT CÉLJA
EREDMÉNYEK
TEVÉKENYSÉGEK
ELŐFELTÉTELEK
A különböző szinteken kijelölt mutatók minősége a SMART kritériumrenszerrel
vizsgálható (Specific, Measurable, Available, Relevant, Time-bound)
Specific – specifikált
Measurable - mérhető
Available - elérhető
Relevant - megfelelő
Time-bound – időbeni behatároltság
Az indikátorok jól meghatározottak, konkrétak, mérhetőek, hozzáférhetőek, relevánsak,
időhöz kötöttek kell legyenek. A lehető legjobban számszerűsíteni kell őket.