Az ukrán kisebbségi jogiszabályozás és a nyelvtörvény          dilemmáiElőadás az MTA Társadalomtudományi  Kutatóközpontjá...
UkrajnaFőváros: Kijev     KijevÁllamforma:        Parlamenti – prezidenciálisköztársaság             -lakosság (2006):   4...
Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint                                          %  Nemzetiségek (az            ...
A nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos jogalkotás      periódusai és jelentősebb vonatkozó jogszabályai1. A függetlene...
Nemzetiségek jogainak deklarációjában kilátásba                    helyezett jogokE dokumentum szerint, a független Ukrajn...
Kisebbségek törvényben szavatolt jogai A nemzeti kulturális autonómiára, és annak keretében: - az anyanyelv használatára é...
Az állam kötelezettségei a kisebbségek jogainak szavatolása terén- Az állam polgárai számára, nemzetiségi származásuktól  ...
Az Alkotmánynak a kisebbségi jogok vonatkozásában releváns                                tételei- A preambulum szerint az...
Európa Tanácsi csatlakozás és az ebből fakadó kisebbségvédelmi                        kötelezettségek- Az ET PK 190 (1995)...
Jogalkalmazási problémákrólA nemzeti kisebbségek fogalmának tág meghatározása: „az   állampolgárok azon csoportjai, akik n...
5. A nyelvi jogok, mint a gyakorlati kisebbségvédelem alapkérdése:                            Nyelvtörvény (2012)•   Ukraj...
Ukrajna lakosságának nemzetiség és az anyanyelv szerinti                           viszonyítása    NEMZETISÉG ÉS ANYANYELV...
Nyelvi sajátosságok•   Az országban jóval nagyobb az ukrán nemzetiségűek aránya (közel 78%), mint    azoké, akik az államn...
Regionális nyelvek megyék, járások és városok             szintjén Ukrajnában
5.1. A Nyelvtörvény elvi jellegű rendelkezései                       :•   Kinyilatkozza és meghatározza az egyén nyelvi ön...
5.2. Rendelkezések, melyek elősegítik az egyértelmű, korrekt                        alkalmazást:• Pontos értelmezését adja...
5.3.A törvény alkalmazási mechanizmusai:• a Törvényben előirt opciók abban az esetben kerülnek kötelező  érvénnyel alkalma...
5.3.1. Közvetlenül alkalmazandó rendelkezések:• helyi államhatalmi és a helyi önkormányzati szervek rendeleteinek  kisebbs...
5.3.2. Helyhatalmi döntés alapján kerül alkalmazásra:• helyi államhatalmi és önkormányzati szervek munkájában,  ügyintézés...
5.3.3.A személy döntése, szándéka alapján kerül alkalmazásra :•   a választások, népszavasok agitációs anyagainak nyelvét ...
Dilemmák•   Maradéktalan megvalósulásának akadályai, többek között:•   a kérdés politikai érzékenysége és az ukrán nemzeti...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Toth m jogtud.int-2013.03-28-2

146 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
146
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Toth m jogtud.int-2013.03-28-2

  1. 1. Az ukrán kisebbségi jogiszabályozás és a nyelvtörvény dilemmáiElőadás az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Jogtudományi Intézetében 2013. március 28.
  2. 2. UkrajnaFőváros: Kijev KijevÁllamforma: Parlamenti – prezidenciálisköztársaság -lakosság (2006): 46 710 816Terület: 603 700 км² Címere Zászlaja
  3. 3. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint % Nemzetiségek (az Nemzetiségük nyelvétukránok és a nagyobb 2001/1989 évhez tekintik Ezer fő lélekszámú 2001 1989 viszonyítva, % anyanyelvüknek kisebbségek) (2001-ben, ezer fő/%)ukrán 37541,7 77,8 72,7 100,3 31970,7/85,2orosz 8334,1 17,3 22,1 73,4 7993,8/95,9belorusz 275,8 0,6 0,9 62,7 54,5/19,8moldován 258,6 0,5 0,6 79,7 181,1/70,0krími tatár 248,2 0,5 0,0 5,3 x több 228,4/92,0bolgár 204,6 0,4 0,5 87,5 131,2/64,2magyar 156,6 0,3 0,4 96,0 149,4/95,4román 151,0 0,3 0,3 112,0 138,5/91,7lengyel 144,1 0,3 0,4 65,8 18,7/12,9zsidó 103,6 0,2 0,9 21,3 3,3/3,1örmény 99,9 0,2 0,1 1,8 x több 50,4/50,4görög 91,5 0,2 0,2 92,9 5,8/6,4tarár 73,3 0,2 0,2 84,4 25,8/35,2cigány 47,6 0,1 0,1 99,3 21,2/44,7azerbajdzsán 45,2 0,09 0,07 122,5 23,9/53,0grúz 34,2 0,07 0,03 145,5 12,5/36,7német 33,3 0,07 0,07 88,1 4,01/12,2gagauz 31,9 0,07 0,06 100,1 22,8/71,5
  4. 4. A nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos jogalkotás periódusai és jelentősebb vonatkozó jogszabályai1. A függetlenedés időszaka: Nyelvtörvény (1989), Szuverenitási deklaráció (1990), Nemzetiségek jogainak deklarációja (1991)2. A függetlenség első évei : Kisebbségi törvény (1992), Alkotmány (1996), kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások3. Európa Tanácsi csatlakozás és az ebből fakadó kisebbségvédelmi kötelezettségek: ET Parlamenti Közgyűlés ének 1201. sz. Ajánlása ,Kisebbségi Keretegyezmény, Nyelvi Charta , az ET monitoring rendszere4. Kisebbségi és nyelvi jogok szabályozása egyéb jogszabályokban5. A nyelvi jogok, mint a gyakorlati kisebbségvédelem alapkérdése: Nyelvtörvény (2012)
  5. 5. Nemzetiségek jogainak deklarációjában kilátásba helyezett jogokE dokumentum szerint, a független Ukrajnában, a nemzetiségekjogosultak lesznek: - Az általuk hagyományosan lakott területek megőrzésére és eterületeken a nemzetiségi-közigazgatási egységek létrehozásra. - Nemzeti szimbólumuk szabad használatára. - Történelmi örökségük védelmére. - Az anyanyelv szabad használatára a közélet minden területén,különösen az oktatásban, a gazdaság és a hírközlés területein.Előirányozza, hogy a Nyelvtörvény vonatkozó normáját úgy kellértelmezni, miszerint nem csak azokban a közigazgatási egységekbenlehet a nemzetiség nyelvét az államnyelvvel egyenrangúkénthasználni, ahol valamely nemzetiség többséget alkot, hanem bárhol,ahol hagyományosan, illetve egy tömbben él.
  6. 6. Kisebbségek törvényben szavatolt jogai A nemzeti kulturális autonómiára, és annak keretében: - az anyanyelv használatára és az anyanyelven történő oktatásra; - a nemzeti kulturális hagyományok megőrzésére és fejlesztésére; - a nemzeti szimbólumok használatára; - nemzeti ünnepeik méltatására; - hitük megvallására, gyakorlására; - irodalmi, művészeti, tömeghírközlési igényeik kielégítésére; - nemzeti-kulturális szervezetek és oktatási intézmények létrehozására.Ezeken túl, a kisebbséghez tartozó személyek jogosultak: - választani, és megválasztatni, illetve kineveztetni bármelyik hatalmi szervbármelyik beosztásába, a nemzetiségi kulturális szervezetek jelölteketindíthatnak a helyi és országos választásokon; - meghatározni saját nemzetiségi hovatartozásukat; - nemzetiségi nevük használatára; - szabad kapcsolattartásra nemzettársaikkal, mint az országon belül, mint másországokban.
  7. 7. Az állam kötelezettségei a kisebbségek jogainak szavatolása terén- Az állam polgárai számára, nemzetiségi származásuktól függetlenül a jogegyenlőség garantálása.- Megfelelő intézményi háttér, így országos szinten, Nemzetiségi Ügyek Minisztériumának létrehozása.- Minden nemzeti kisebbség számára a nemzeti-kulturális autonómia jogának garantálása.- Intézkedések foganatosítása a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények megfelelő káderellátására.- Ott, ahol az adott nemzetiség többséget alkot, a nemzetiségi nyelv hivatalos használatának biztosítása.- A kisebbségek élettere megőrzésének garantálása mind azok történelmi, mint jelenkori szálláshelyén.- A kisebbségek társadalmi szervezetei működésnek elősegítése.- Az állami költségvetésben a kisebbségek fejlődésére pénzösszeg biztosítása.
  8. 8. Az Alkotmánynak a kisebbségi jogok vonatkozásában releváns tételei- A preambulum szerint az alkotmányozás alanya az Ukrán Nép – Ukrajna minden nemzetiségű állampolgára.Az Alkotmány :- garantálja az orosz és más kisebbségi nyelvek szabad fejlődését és alkalmazását (10. cikkely);- meghatározza, hogy a nyelvek alkalmazása Alkotmány által garantált, és annak rendjét törvény állapítja meg (10. cikkely); - elősegíti minden őshonos nép és nemzeti kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és felekezeti önazonosságának a megőrzését (11. cikkely);- garantálja az anyanyelven való oktatást, illetve az anyanyelv tanulását állami és önkormányzati oktatási intézményekben, illetve a nemzetiségi-kulturális szervezetek által (53. cikkely).
  9. 9. Európa Tanácsi csatlakozás és az ebből fakadó kisebbségvédelmi kötelezettségek- Az ET PK 190 (1995) sz. döntése Ukrajna csatlakozásáról: „a kisebbségekkel kapcsolatos politikáját a Parlamenti Közgyűlés 1201. sz. Ajánlása, és ezen okmány elveinek megfelelően alakítani, beépíteni ezeket jogrendszerébe és közigazgatási gyakorlatába”.- 1997 december 9-én a Verhovna Rada ratifikálta a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményt.- A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájáról 1999 decemberében a Verhovna Rada által elfogadott ratifikációs okmány nem kerül letétbehelyezésre az ET Főtitkáránál. 2000 júniusában az Ukrán Alkotmány Bíróság ügyrendi hibára való hivatkozással hatályon kívül helyezi azt.- A 2003 májusában elfogadott ratifikációs törvény által meghatározott követelményszint jelentősen elmarad a meglévő és gyakorolt nyelvi jogoktól.- A Keretegyezményt illetően, folyamatban van a végrehajtást ellenőrző monitoring harmadik, míg a Nyelvi Charta tekintetében második köre.
  10. 10. Jogalkalmazási problémákrólA nemzeti kisebbségek fogalmának tág meghatározása: „az állampolgárok azon csoportjai, akik nem ukrán nemzetiségűek, nemzeti önérzetről és közösségi összetartozásról tesznek tanúbizonyságot” (Törv. 3.cikk).A törvényben garantált kulturális autonómiának a meghatározatlansága.Törvényi előírások be nem tartása, többek között:- az állami intézményi háttér tejes hiánya;- a választásokat szabályzó törvények figyelmen kívül hagyják a kisebbségi törvény vonatkozó szabályait (jelöltállítási jog);- nincs, illetve elenyésző mértékű a kisebbségi szervezetek állami támogatása.Esetenként, a nemzetközi kötelezettségek következetes és lelkiismeretes végrehajtása szándékának hiánya.
  11. 11. 5. A nyelvi jogok, mint a gyakorlati kisebbségvédelem alapkérdése: Nyelvtörvény (2012)• Ukrajnában, a törvényekben deklarált, és nemzetközi szerződésekben is szavatolt kisebbségi jogok választékos érvényese nem jelentkezik fajsúlyos problémaként az országos szintű belpolitikában, hiszen az érdekeltek, az orosz „mega” kisebbséget leszámítva az ország lakosságának alig 2%-át teszik ki, külön-külön egyik sem haladja meg a 0,6%-ot.• Ugyanakkor, az országban meglévő sajátságos kétnyelvűség miatt „perdöntő” súllyal bír a nyelvi kérdés. Míg az 1996-2010, különösen a 2005-2010 között, a született jogszabályok, függetlenül az Alkotmány, az érvényes 1989. évi Nyelvtörvény, és az ország nemzetközi-jogi kötelezettségeitől, kizárólagosan az államnyelv pozícióinak erősítésére irányultak, a 2010 évi Államelnök választás után e kérdést illetően gyökeres fordulat állt be. Történetesen, kiiktatásra kerültek a kisebbségi oktatást hátrányosan érintő miniszteri rendeletek, az újonnan elfogadásra kerülő PEK (polgári eljárás kódex) már az Alkotmánnyal és a nemzetközi kötelezettséggel összhangban határozza meg a kisebbségi nyelvek alkalmazásának lehetőségeit.• Ezt a fordulatot koronázta meg Az állami nyelvpolitika alapjairól szóló 5029- VI sz. 2012. július 3-án elfogadott Törvény. E jogszabály a helyi hagyományok (1989. évi Nyelvtörvény) és a Nyelvi Charta ötvözete. Megőrizve előbbi strukturális jegyeit, utóbbi elveire épülve alkalmazza annak mechanizmusait .
  12. 12. Ukrajna lakosságának nemzetiség és az anyanyelv szerinti viszonyítása NEMZETISÉG ÉS ANYANYELV FŐ %ukrán nemzetiségű ukrán anyanyelvűek 31970728 66,27orosz nemzetiségű ukrán anyanyelvűek 328152 0,68ukrán anyanyelvű nemzeti kisebbségek 278588 0,58 UKRÁN ANYANYELVŰ ÖSSZESEN 32577468 67,53orosz nemzetiségű orosz anyanyelvűek 7993832 16,57ukrán nemzetiségű orosz anyanyelvűek 5544729 11,49orosz anyanyelvű nemzeti kisebbségek 735109 1,52 OROSZ ANYANYELVŰ ÖSSZESEN 14273670 29,59kisebbségek, akiknek anyanyelve és 1129397 2,34nemzetisége megegyezikkisebbségek, akik valamely más kisebbség 260367 0,54nyelvét tekintik anyanyelvüknek KISEBBSÉGI ANYANYELVŰ ÖSSZESEN 1389764 2,88 UKRAJNA MINDÖSSZESEN 48240902 100
  13. 13. Nyelvi sajátosságok• Az országban jóval nagyobb az ukrán nemzetiségűek aránya (közel 78%), mint azoké, akik az államnyelvet anyanyelvüknek tekintik (kevesebb, mint 68%).• Nemzetiségi szempontból az ország összlakosságának kevesebb mint negyede tekinti magát valamely kisebbséghez tartozónak (22,18%), nyelvi alapon csaknem minden harmadik ukrajnai állampolgár (32,47%) valamely nyelvi kisebbséghez tartozik.• Az orosz nemzetiségűek aránya sokkal kisebb, mint azoké, akik az oroszt nevezték meg anyanyelvként. A mindennapi nyelvhasználat tekintetében, országos általánosításban még ma is az orosz nyelv túlsúlya mutatható ki, szociológiai felmérések szerint meghaladja a 60%-ot.• Az ország közigazgatási egységeinek (megye) zömében jelentős számú nyelvi kisebbség él. Így 13 közigazgatási egységben az oroszt anyanyelvüknek tekintők száma meghaladja a 10%-ot. E százalékhatár fölött van Kárpátalján a magyar, Csernivci megyében a román, és Krím-félszigeten a krími tatár nyelvet anyanyelvűkként vallók aránya.• Jelentős a számottevőbb nyelvi kisebbségek területi koncentráltsága – regionális jellege: a krími tatárok 98,1%-a a Krím-félszigeten, a magyarok 96,8%-a Kárpátalján, a gagauzok 86,5%-a és a bolgárok 73,3%-a Odessza megyében, a görögök 84,7%-a Donyeck megyében, a románok 75,9%-a Csernyivci megyében él.
  14. 14. Regionális nyelvek megyék, járások és városok szintjén Ukrajnában
  15. 15. 5.1. A Nyelvtörvény elvi jellegű rendelkezései :• Kinyilatkozza és meghatározza az egyén nyelvi önmeghatározásának jogát, történetesen: az egyén jogát eldönteni azt, hogy melyik nyelvet tartja anyanyelvének, szabadon megválasztani a kapcsolattartás nyelvét, elismeri a többes nyelvi identitást (3. cikk).• Az állami nyelvpolitika egyik céljaként határozza meg a regionális vagy a kisebbségi nyelvek szóbeli és írásbeli alkalmazásának elősegítését az oktatásban, a tömegtájékoztatási eszközökben, és alkalmazásuk lehetőségének megteremtését az államhatalmi szervek és a helyi önkormányzatok tevékenységében, a bírósági eljárásokban, a gazdasági és a szociális tevékenységben, kulturális rendezvények lebonyolításában és a társadalmi élet egyéb szféráiban (5. cikk 3. p).• Előírja, hogy a kisebbségi-regionális nyelv a saját területének határain kívül is szabadon alkalmazható (7. cikk 8. p.).• Lehetőséget biztosit, a törvényben meghatározott jogok bírósági védelmére, illetve érvényesítésre (8. cikk 3.p).• Az oktatás és a tudományos tevékenység nyelvének szabad megválasztását az állampolgár elidegeníthetetlen jogaként határozza meg (20. cikk 1. p., 21. cikk).• Meghatározza a tömegtájékoztatási eszközök nyelvének szabad megválasztásnak jogát, és az államhatalom kötelezettségét a kisebbségi nyelveken való tájékoztatásra (24. cikk),• Meghatározza a személy család és utónevének anyanyelve hagyományai (szabályai) szerinti használatának jogát (28. cikk),• Meghatározza a földrajzi megnevezések kisebbségi nyelven (nyelveken) való megjelenítésének kötelezettségét (27. cikk).
  16. 16. 5.2. Rendelkezések, melyek elősegítik az egyértelmű, korrekt alkalmazást:• Pontos értelmezését adja az alkalmazott szakkifejezéseknek: államnyelv, regionális vagy kisebbségi nyelv, anyanyelv, régió, terület stb. (1. cikk).• A nyelvhasználatot érintő társadalmi viszonyok területére előírja e törvény elsőbbségét (4. cikk).• Tartalmazza az ország regionális vagy kisebbségi nyelveinek felsorolását, melyek: az orosz, a belorusz, a bolgár, az örmény, a gagauz, a jiddis, a krími tatár, a moldáv, a német, az újgörög, a lengyel, a roma, a román, a szlovák, a magyar, a ruszin, a karaim, a krimcsak (7. cikk 2 p.).
  17. 17. 5.3.A törvény alkalmazási mechanizmusai:• a Törvényben előirt opciók abban az esetben kerülnek kötelező érvénnyel alkalmazásra, amennyiben az adott területen (régió), az adott kisebbségi nyelv hordozóinak az összlakossághoz viszonyított aránya a lakosság legalább 10%-át teszi ki.• A fenti kritérium nem kizárólagos , a törvény előírásai alkalmazhatóak megfelelő helyi önkormányzati döntés, illetve helyi népszavazás eredménye alapján, abban az esetben is, ha az adott nyelvi kisebbség aránya nem éri el a 10%-ot. (7. cikk 3.p.).• Bár a Törvény 10%-ban határozza meg az alkalmazási küszöböt, ugyanakkor, a helyhatalmi szervek számára előirt kötelezettségek, csak egy része lép életbe közvetlenül, mások esetében önkormányzati döntés szükséges az érvényesülésükhöz – vagyis vannak automatikus normák, és olyanok, melyeket illetően az önkormányzat képviseleti szervének mérlegelési joga van – ami normál körülmények között „kisebbségi” többséget feltételez ezen opciók érvényesüléséhez. Számos, az egyéni jogokkal kapcsolatos rendelkezés, az egyén szándékától függően kerül alkalmazásra.
  18. 18. 5.3.1. Közvetlenül alkalmazandó rendelkezések:• helyi államhatalmi és a helyi önkormányzati szervek rendeleteinek kisebbségi nyelven való kihirdetésének kötelezettsége (10. cikk 2.p.);• helyi államhatalmi és a helyi önkormányzati szervek által nyújtott lakossági szolgáltatások kisebbségi nyelven való nyújtásának kötelezettsége (11. cikk 2. p.);• a szóbeli és írásbeli kérelmeknek kisebbségi nyelven való benyújtásának és e nyelveken való válasz igénylésének lehetősége (11. cikk 3 p.);• minden általános középfokú tanintézetben a kisebbségi nyelv oktatásának biztosítása (20. cikk 7. p.);• a kisebbségi oktatási nyelvű tanintézetekben, az ukrán nyelv és irodalom tantárgyak kivételével minden tantárgy kisebbségi nyelven való oktatása (20. cikk 8. p);• a földrajzi megnevezések kisebbségi nyelven való megjelenítése (27.cikk).
  19. 19. 5.3.2. Helyhatalmi döntés alapján kerül alkalmazásra:• helyi államhatalmi és önkormányzati szervek munkájában, ügyintézésében és okmányaiban való alkalmazása (11. cikk 1 p.);• helyi államhatalmi és önkormányzati szervek által szervezett konferenciák, gyűlések munkájában való alkalmazása (11. cikk 4. p.);• a hivatalos hirdetmények közzététele, a pecsétek és bélyegzők, fejléces űrlapok, cégtáblák kivitelezésénél (11.cikk 5, 6 p.);• a választások és népszavazások dokumentációjának vitele, szavazólapjainak elkészítése során (12. cikk 1, 2 p.);• a kisebbségi nyelv oktatásának mértéke megállapításakor (20. cikk 7. p.).
  20. 20. 5.3.3.A személy döntése, szándéka alapján kerül alkalmazásra :• a választások, népszavasok agitációs anyagainak nyelvét (nyelveit) a jelölt határozza meg (12. cikk 3 p.);• a személyazonossági igazolványban a személy adatainak kisebbségi nyelven való feltüntetése. E rendelkezés hatálya kiterjed az anyakönyvi kivonatokra és az anyakönyvi hivatal által kiadott okmányokra, a végzettséget igazoló okmányra, a munkakönyvre, a katonakönyvre és az egyéb hivatalos dokumentumokra (13. cikk);• a felek közös megegyezése alapján, kisebbségi nyelven is lefolytatható a polgári peres eljárás, más jellegű perek és eljárások esetében is alkalmazható a kisebbségi nyelv (14. cikk);• az oktatás-nevelés nyelvének meghatározása (20. cikk);• szabadon alkalmazhatják az oroszt és más kisebbségi nyelvet tevékenységük során a vállalatok, intézmények, szervezetek (18 cikk);• a magán oktatási intézményekben az oktatás nyelvéről az intézmény alapítója (tulajdonosa) dönt (20. cikk 6. p.);• a felsőoktatási felvételi tudásfelmérés tesztjeinek kisebbségi nyelvekre való lefordítása, illetve alkalmazása (20. cikk 9. p.);• a reklám és az árumarkírozás nyelvéről a termék előállítója dönt (26. cikk);• a személyazonosságot igazoló okmányokban a személy nevének kisebbségi nyelven történő beírása a tulajdonos előzetes jóváhagyásával történik (28. cikk 4.
  21. 21. Dilemmák• Maradéktalan megvalósulásának akadályai, többek között:• a kérdés politikai érzékenysége és az ukrán nemzeti vonal elkeseredett, erőszaktól sem visszariadó ellenállása;• a szükséges anyagi eszközök hiánya – pénzhiány;• a bürokrácia inerciája, természetes tenni nem akarása;• a többségi sovinizmus.•• Ezért részünkről:• mindenképpen elismerés és köszönet illeti e jogszabály megalkotóit és elfogadóit;• következetesen törekedve jogaink érvényesítésére, a végrehajtás folyamatában tekintettel kell lennünk a többség érzékenységére, belátást kell tanúsítanunk;• nem követelőznünk kell (helyi körülmények között ez egyébkén is kontrproduktív magatartás), bátorítanunk kell a többséget, és tevőlegesen (szervezetileg, módszertanilag, anyagilag stb.) hozzájárulni a megvalósításához.

×