Your SlideShare is downloading. ×
TurizmusfejlesztéSi KoncepcióK
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Introducing the official SlideShare app

Stunning, full-screen experience for iPhone and Android

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

TurizmusfejlesztéSi KoncepcióK

6,047
views

Published on


0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total Views
6,047
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
98
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Komplex fejlesztési politikák Raffay Zoltán Főiskolai docens Dunaújvárosi Főiskola [email_address] Turizmusfejlesztési koncepciók
  • 2. A turisztikai ágazatok „jéghegye” turisztikai ágazat idegenforgalmi gazdaság ” Forrás: Bakucz, M.
  • 3. A turizmus gazdasági hatásai Forrás: WTO, 2002 Forrás: Európai Statisztikai Hivatal, 2002 * becsült adat 514 474 459 456 407 263 Világ 282 240 226 233 213 143 Európa 2003 2002 2001 1999 1995 1990 Nemzetközi turizmusból származó bevétel milliárd amerikai dollárban 2,55 Svédország 12,1 Spanyolország 2,8-3,9 Nagy-Britannia 8* Portugália 2,5 Hollandia n.a. Olaszország 4,9 Írország 8* Görögország 8 Németország 7 Franciaország 2,39 Finnország 3,67 Dánia 4* Belgium 9,5 Ausztria Turizmus súlya a GDP százalékában Tagországok A turizmus szerepe a nemzetgazdaságban, EU 15-ök
  • 4. A legnépszerűbb célországok 17,5 10. Kanada 18,4 9. Németország 18,7 8. Mexikó 19,1 7. Ausztria 24,8 6. Egyesült Királyság 33,0 5. Kína 39,6 4. Olaszország 40,4 3. Egyesült Államok 52,5 2. Spanyolország 75,0 1. Franciaország Turisták száma* 2003-ban (millió) Legnépszerűbb célországok 10,7 10. Görögország 13,2 9. Törökország 13,6 8. Ausztria 17,4 7. Kína 19,4 6. Egyesült Királyság 23,0 5. Németország 31,3 4. Olaszország 36,6 3. Franciaország 41,7 2. Spanyolország 65,1 1. Egyesült Államok 2003-ban (milliárd USD) Nemzetközi turisztikai bevételek
  • 5. A turizmus gazdasági hatásai Magyarországon
    • A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat termelési kapcsolatokon keresztüli termelés-bővítő hatása átlag feletti, a 25 nemzetgazdasági ágat felsoroló rangsorban a nyolcadik helyen található. Ezen turisztikai ágazatok hazai terméke iránti egységnyi kereslet a termelési beszállítói kapcsolatokon keresztül összesen 1,96 egység, a keletkezett bér- és felhalmozási jövedelmek elköltését is figyelembe véve pedig már 2,96 egység termelést indukál, miközben 5,78-szoros közvetlen és közvetett foglalkoztatás-növelési hatást generál
    • Ezen ágazatok relatíve kiemelkedő gazdaságélénkítő hatással rendelkeznek, azonban nemzetgazdaságon belüli alacsony súlyuk következtében az itt végbemenő bővülés a teljes nemzetgazdasági növekedés csak kis részét alkotja
  • 6. A turizmus gazdasági hatásai Magyarországon
    • 2002-ben Magyarországon
    • Statisztikai értelemben vett turizmus szektor: (szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat munkahelyi és közétkeztetést nélkül) a nemzetgazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott érték 1,22-1,59%-át adta. Itt foglalkoztatottak aránya 2,8% összes alkalmazotton belül
    • A teljes közvetlen turizmus szektor (a turistákkal „közvetlen" kapcsolatba kerülő más vállalkozások teljesítményeit is beleértve) adta a nemzetgazdasági hozzáadott érték 3,58-4,66%-át. Az itt foglalkoztatottak nemzetgazdaság egészén belüli aránya 7,1% volt
    • A teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor (mely a teljes közvetlen turizmus szektorral kapcsolatban lévő, ahhoz beszállító tevékenységgel hozzájáruló teljesítményeket is magában foglalja) a magyar nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,73-8,76%-át tette ki. Az itteni foglalkoztatás mértéke 328 ezer fő, az alkalmazotti létszám 12%-a volt
  • 7. A magyar turizmus alapadatai 200 milliárd Ft Az ágazat államháztartási befizetése 5,78 5,78 Közvetlen és közvetett foglalkoztatási multiplikátor: forrás: GKI kutatás: A turizmus… 12% 12% Arány a foglalkoztatásban: forrás: GKI kutatás: A turizmus… 331 ezer fő 328 ezer fő Ágazatban foglalkoztatottak száma: forrás: GKI kutatás: A turizmus… 6,73 - 8,76% GDP-ből való részesedés forrás: GKI kutatás: A turizmus nemzetgazdasági szerepe Teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor: 1 241 millió euró 1 629 millió euró Turizmus devizaegyenlege forrás: MNB Makrogazdasági mutatók 2003 2002
  • 8. A turizmus gazdasági hatásai - összefoglalás
    • Multiplikátor hatás : a turisták jövedelme által a gazdaságban jelentkező tovagyűrűző hatás, amely újabb kiadásokat és jövedelmeket gerjeszt;
    • Magasabb árszínvonal : a szezonális idegenforgalmi desztinációkban a szezonban emelkednek az árak, hogy szektorban dolgozók (akár) egész éves jövedelmüket megtermelhessék;
    • Foglalkoztatási hatás : az idegenforgalom fejlődése erőteljes munkahelyteremtő hatással jár, annak minden pozitív (munkahelyek számának bővülése, munkanélküliség csökkentése, újabb csoportok munkaerőpiaci integrációjának elősegítése) és negatív hatásával (rosszul fizettet munkahelyek, a munkaerő-elszívás miatt más ágazatokban jelentkező munkaerő-hiány stb.);
    • Központi bevételek és kiadások : a turizmus fejlődése jelentős bevétel-növekedést eredményezhet a központi államháztartás és a helyi önkormányzatok számára. Tény azonban, hogy a turizmus fejlesztésének sok esetben előfeltétele komoly állami beruházások megtörténte, elsősorban az infrastruktúra területén;
    • Gazdasági szerkezetváltás : pozitív hatás szerkezeti problémákkal küzdő rurális térségekben és kisebb mértékben hanyatló ipari vagy városi térségekben is, segítség a gazdaság több lábra állásában (ugyanakkor egy terület egyoldalú függése a turizmustól sérülékennyé teheti annak gazdasági-társadalmi alapjait)
  • 9. A turizmus társadalmi-kulturális hatásai
    • Turizmus társadalmi hatásai: mily módon járul hozzá a turizmus az élet minőségében , a munkamegosztásban , az értékrendszerekben , az egyéni viselkedésben , a családi kapcsolatokban , a közösség szerveződésében , a közösségi életstílusban , a biztonságban , az erkölcsi elvekben, a kreativitás kifejeződésében és a hagyományos szertartásokban végbement változásokhoz
  • 10. Turizmus társadalomra gyakorolt hatásai
    • Új társadalmi osztályok megjelenése
    • A közösség gazdasági orientációjának változása
    • Hétvégi (rekreációs) lakosok jelenléte
    • Konfliktus a kívülről érkezettekkel
    • Politikai, társadalmi, vallási, erkölcsi értékrendszerek átalakulása
    • Vallási különbségek kialakulása a közösségben
    • Változás a közösség infrastruktúrájában
    • Földtulajdonhoz jutás és földtulajdon feletti rendelkezés megváltozása
    Közösség jellemzőinek, szerkezetének átalakulása
    • Új munkahelyek létrejötte
    • Szezonális munkahelyek növekedése
    • Gazdasági ágak diverzifikációja
    • Fokozott gazdasági egyenlőtlenségek
    • Változás a kisebbségi csoportok munkalehetőségeiben
    • Foglalkozási lehetőségek megváltozása
    Munkaerőpiac átalakulása
    • Népességszám változása
    • Időszakos foglalkoztatottak ki- vagy beáramlása
    • Szezonális (szabadidős) lakosok jelenléte
    • Egyének és családok áttelepülése/áttelepítése
    • Kor, nem, faj, etnikum szerinti megoszlás megváltozása
    • Népesség urbanizációja
    Népességre gyakorolt hatások
  • 11. Turizmus társadalomra gyakorolt hatásai
    • Erőforrások fokozott védelme
    • Erőforrások tönkretétele, megkárosítása
    • Zsúfoltság, túlterheltség, szennyezés
    • Kultúra kommercializálódása
    • Hagyományok, szokások átalakulása
    Hatások a természeti, kulturális erőforrásokra
    • Napi életviteli és mozgási szokások felborulása
    • Családszerkezet megváltozása
    • Társadalmi hálózatok felbomlása
    • Közegészséggel és közbiztonsággal kapcsolatos vélemények megváltozása
    • Változás a szabadidő-eltöltés lehetőségeiben
    • Fogyasztási szokások átalakulása
    Hatások egyéni és családi szinten
  • 12. Gyakori tévhitek és tévedések a turizmussal kapcsolatban
    • A turizmus nem csodaszer
    • A turizmushoz nem ért mindenki, tanulni kell
    • Csapatjáték
    • Nem csak pozitív oldala van: társadalmi, környezeti és kisebb mértékben gazdasági kockázatai is vannak
    • Vonzerő nélkül nem megy
    • Amit én vonzónak hiszek, azt nem biztos, hogy a turista is
  • 13. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
    • 2005. augusztus
    • Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés („Lehetőség és felelősség”)
    • Attrakciófejlesztés („Magyar Mozaik”)
    • Turistafogadás feltételeinek javítása („Élményben utazunk”)
    • Emberi erőforrás fejlesztés („Barátságos profizmus”)
    • Hatékony működési rendszer kialakítása („Talpára áll a piramis”)
  • 14. Turizmusfejlesztés regionális szinten
    • Közel tíz éve Dél-Dunántúl volt az első régió, amely területfejlesztési koncepciót dolgozott ki, amelyet 1999-ben követett a Dél-Dunántúl komplex fejlesztési programjának elfogadása; ebben a dokumentumban már megjelentek a turizmusfejlesztés elemei is
    • Azóta mind a kilenc magyar turisztikai régió készített kimondottan turizmusfejlesztési stratégiát is, amelyek legfrissebb változatai a 2006. év első felében
  • 15. Magyarország idegenforgalmi régiói
  • 16. Észak-Alföld turizmusfejlesztési stratégiája
    • Szolnoki Főiskola szakértői
    • Vonzerő-és attrakciófejlesztés:
    • gyógy- és wellness turizmus (egészségturizmus);
    • üzleti és konferenciaturizmus;
    • tiszai- (vízi) turizmus;
    • örökségturizmus;
    • öko- és falusi turizmus;
    • golfturizmus.
    • Fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés
    • Régiós turisztikai marketing tevékenység fejlesztése
    • Szervezeti és működési feltételek javítása
  • 17. Támogatott ROP projektek megoszlása az Észak-alföldi régióban, % Forrás: Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR)
  • 18. Észak-Magyarország turizmusfejlesztési stratégiája
    • RMC Regionális Marketing Centrum Kft., Miskolc
    • Vonzerőfejlesztés és régió-specifikus komplex termékek kialakítása:
    • ökoturizmus;
    • vízi és vízparti aktív turizmus;
    • regionális vonzerővel rendelkező, egyedi kínálati elemek fejlesztése (egészségturizmus, falusi turizmus, konferenciaturizmus, kerékpáros turizmus, régió-specifikus rendezvények);
    • kínálatot színesítő egyéb vonzerők fejlesztése (vadászturizmus, épített örökség turisztikai hasznosítása, gasztroturizmus, lovasturizmus).
    • A turistafogadás feltételeinek fenntartható fejlesztése:
    • közlekedési infrastruktúra fejlesztése (kikötőhálózat fejlesztése, vízi útvonalak kijelölése és fenntartása, turisztikai attrakciók megközelíthetőségének javítása, régión belüli közúthálózat fejlesztése, tiszai átkelőhelyek fejlesztése, a tömegközlekedés feltételeinek javítása stb.);
    • Szálláshely-fejlesztés (minőségi szálláshelyek fejlesztése, korszerűsítése, kapacitás-növelése, kempingek és nomád szálláshelyek fejlesztése, falusi szálláshelyek minőségi fejlesztése, kereskedelmi szálláshelyek arányának emelése);
    • vendéglátás kínálatának fejlesztése és színvonalának emelése;
    • környezeti állapot tudatos fejlesztése (…);
    • humán erőforrás feltételek javítása (…);
    • marketing (…).
    • A turizmus szervezeti és működési feltételeinek biztosítása:
    • szervezetek és együttműködési hálózatok fejlesztése (…);
    • információs rendszerek, telekommunikáció fejlesztése (…).
  • 19. Támogatott ROP projektek megoszlása az Észak-magyarországi régióban, % Forrás: Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR)
  • 20. Közép-Dunántúl turizmusfejlesztési stratégiája
    • Inn-side © Tanácsadó Kft., Budapest
    • A turizmus fejleszthetőségét befolyásoló alapvető feltételek biztosítása, felzárkózás – turisztikai fogadókészség fejlesztése:
    • turisztikai információs és irányító rendszer regionális fejlesztése;
    • vendégek komfort érzetének fejlesztése;
    • attrakció helyszínek kiegészítő szolgáltatásainak fejlesztése;
    • turizmus fejlődését segítő infrastruktúra fejlesztése;
    • kiránduló központok fejlesztése;
    • rendezvények szervezése- koordináció- marketing;
    • környezet és tájvédelem, tervezés;
    • településkép fejlesztése.
    • Turisztikai attrakciófejlesztés - országos és nemzetközi jelentőségű fejlesztések, nagy­projektek végrehajtása:
    • épített örökségek hasznosítása;
    • vízparti területek hasznosítása;
    • nemzeti parkok, natúrparkok, természetvédelmi területek turisztikai bemutatásának, hasznosításának fejlesztése;
    • ipari örökségek kulturális és turisztikai hasznosítása.
    • Horizontális célok megvalósítása:
    • látogató központú szemlélet - szemléletváltás, - kooperációs készség - régiós identitás tudat növelése;
    • turisztikai szolgáltatások minőségének biztosítása, fenntartható fejlesztés;
    • esélyegyenlőség biztosítása az ágazati foglalkoztatás területén;
    • oktatási háttér fejlesztése;
    • együttműködés a vidékfejlesztési célok elérésében, desztináció menedzsment szervezetek közötti együttműködés;
    • ifjúsági turizmus feltételeinek és működési rendszerének fejlesztése;
    • eurorégiós együttműködés fejlesztése.
  • 21. Támogatott ROP projektek megoszlása a Közép-dunántúli régióban, % Forrás: Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR)
  • 22. Budapest-közép-dunavidéki régió turizmusfejlesztési stratégiája
    • Szemrédi Turisztikai Tanácsadó , Budapest
    • Régión belüli együttműködések, fogadóhely/desztináció irányítási rendszerek létrehozása
    • a turisztikai szolgáltatók és egyéb szervezetek együttműködését szervező és irányító, leginkább egyesületi formában működő desztinációs szervezetek létrehozása és működésük támogatása
    • Élménylánc fejlesztés (termékfejlesztés, komplexitás és bővítés),
    • tematikus útvonalak kiépítése (vízi-, bor- és gasztronómia utak, lovashelyszínek, kastélytúrák, kisvasutak)
    • Termál (élmény) gyűrű létrehozása
    • Kerékpár úthálózat fejlesztése
    • Szállodák férőhelyszámának bővítése az élményláncok kiszolgálására
    • Történelmi-kulturális (mega)rendezvények szervezése
    • Védett területek turizmusba való bevonása
    • Humánerőforrás fejlesztés
  • 23. Támogatott ROP projektek megoszlása a Közép-magyarországi régióban, % Forrás: Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR)
  • 24. Nyugat-Dunántúl turizmusfejlesztési stratégiája
    • Régiófókusz Kht.
    • Az egészségturizmus integrált fejlesztése;
    • Az ökoturizmus feltétel- és eszközrendszerének fokozása;
    • Kulturális turizmus fejlesztése;
    • Családbarát regionális desztináció fejlesztése;
    • Ifjúsági turisztikai kínálat bővítése, minőségfejlesztése;
    • Senior turizmus feltételrendszerének fejlesztése;
    • A falusi turizmus minőségfejlesztése;
    • Aktív turizmus: kerékpáros, víziturizmus fejlesztése;
    • Bor és gasztronómia;
    • Hivatásturizmus (MICE) fejlesztése
  • 25. Támogatott ROP projektek megoszlása a Nyugat-Dunántúl i régióban, % Forrás: Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR)
  • 26. Dél-Dunántúl turizmusfejlesztési stratégiája
    • Gyógy-, termál és wellnessturizmus
    • Vidéki turizmus:
      • falusi turizmus;
      • vidéki aktív turizmus (lovas, kerékpáros, horgász);
      • bor- és gasztronómiai turizmus.
    • Kulturális, konferencia és rendezvény turizmus; MICE
    • Ökoturizmus
  • 27. Támogatott ROP projektek megoszlása a Dél-dunántúli régióban, % Forrás: Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR)
  • 28. Dél-Alföld turizmusfejlesztési stratégiája
    • Termék- és vonzerőfejlesztés:
    • régióspecifikus turisztikai imázs megteremtése, a régióra jellemző termékek minőségi fejlesztése, védjegy- és minőségbiztosítási rendszerek bevezetése;
    • komplex turisztikai termék- és programcsomagok kínálatának bővítése;
    • a színvonalas szolgáltatási háttér és a változatos, komplex programkínálat feltételeinek biztosítása;
    • a nemzetközi trendekhez illeszkedő lehetőségek hatékony kihasználása.
    • Egészségturizmus:
    • jól pozícionált gyógyhelyek és wellnessközpontok kialakítása: néhány nagy fürdő nemzetközi szintre hozása, helyi és térségi jelentőségű fürdők minőségének javítása, felzárkóztatása;
    • az egészségturizmushoz kapcsolódó speciális szálláslehetőségek minőségi fejlesztése, piaci indokoltság esetén további létesítmények építése;
    • az egészségturizmus és az egészségügy szolgáltatóinak hatékony szakmai együttműködése;
    • balneológiai kutatóközpont létrehozása.
    • Konferenciaturizmus:
    • nagy befogadóképességű konferencia központok építése kiemelt turisztikai desztinációkban;
    • ennek megfelelő üzleti profilú szálláskapacitás építése.
    • Kulturális- és örökségturizmus
    • nemzeti parkok turisztikai fenntartható hasznosítása, látogathatóvá tétele;
    • lovas turizmus és falusi turizmus ökoturizmus irányában történő fejlesztése (benne minőségi szálláshelyek kialakítása);
    • aktív-sportturizmus kínálatának bővítése;
    • gasztronómia és borturizmus jellegzetes, minőségi fejlesztése;
    • nagy- és kisrendezvények támogatása;
    • kulturális, épített örökségek turisztikai hasznosítása és védelme.
  • 29. Támogatott ROP projektek megoszlása a Dél-alföldi régióban, % Forrás: Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR)
  • 30. Balaton régió turizmusfejlesztési stratégiája
    • LT Consorg Kft., Balatonfüred
    • Fő stratégiai cél: a balatoni turizmus új fejlődési szakaszának megindítása
    • A turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) működő modelljének megteremtése
    • A versenyképesség erősítése
    • A gazdasági hatékonyság javítása
    • Fejlesztési prioritások :
    • a Balatoni TDM modell létrehozása;
    • a turizmus korszerű működési rendszerének kialakítása;
    • a szűk keresztmetszetek felszámolása;
    • új turisztikai termékek kifejlesztése (pl. a kerékpárút körgyűrű déli parton még hiányzó önálló pályaszakaszainak kiépítése, a körgyűrűhöz szervezhető túraútvonalak kijelölése és szükség esetén pótlólagos kerékpárút építése stb.).
    • További prioritások a turizmus „külső" feltételeit illetően:
    • a víz stabilitása és a környezet védelme;
    • a megközelíthetőség javítása;
    • az egyéb infrastrukturális hiányosságok megszüntetése;
    • a lakossági szolgáltatások magas színvonala;
    • jó közbiztonság;
    • a BKÜ jövőképének kialakítása és regionális besorolásának rendezése
  • 31. Tisza-tó régió turizmusfejlesztési stratégiája
    • Aquaprofit ZRt.
    • Vonzerőfejlesztés és régió-specifikus komplex termékek kialakítása
    • Ökoturizmus
    • Vízi és vízparti aktív turizmus
    • Regionális vonzerővel rendelkező kínálati elemek fejlesztése
    • Kínálatot színesítő egyéb vonzerők fejlesztése
    • A turistafogadás feltételeinek fenntartható fejlesztése
    • Közlekedési infrastruktúra fejlesztése
    • Szálláshelyek fejlesztése
    • Vendéglátás kínálatának fejlesztése és színvonalának emelése
    • Környezeti állapot tudatos fejlesztése
    • A turizmus szervezeti és működési feltételeinek biztosítása
    • Humán erőforrás feltételek javítása
    • Marketing
    • Szervezetek és együttműködési hálózatok fejlesztése
    • Információs rendszerek, telekommunikáció fejlesztése
  • 32. Turisztikai projektötletek - összefoglalás
    • projektek viszonylagos egyhangúsága (támogatott projekteké)
    • kreativitás hiánya (nincs például ipari örökség, amely a stratégiai elképzelések közt is csak a Közép-Dunántúlon köszön vissza, vagy tematikus útvonalak kiépítése, amit a Közép-magyarországi régió idegenforgalmi stratégiája is megemlített)
    • állatkert-fejlesztés például nem volt, holott a rendszer elméletileg lehetőséget adott erre
    • regionális fejlesztési ügynökségek bizonytalan esetekben a „mindent szabad, ami nem tilos”, míg a VÁTI a „minden tilos, ami nem (leírtan) szabad” elvét követte
    • feltételeknek való alibi-megfelelés
  • 33.  
  • 34. Turizmusfejlesztés a kistérségekben és a településeken
    • Kistérségi és helyi szinten a települési önkormányzatok , a civil szervezetek a helyi lakosság és a turisztikai vállalkozások az idegenforgalom fejlesztésének legfontosabb szereplői. Mellettük szót kell ejteni a Tourinform-irodák hálózatáról , amelyeket jellemzően a települési önkormányzatok üzemeltetnek, de szakmai felügyeletüket a Magyar Turizmus Zrt. Látja el Jelenleg Magyarország több mint 150 településén működik Tourinform iroda, amelyek a vendégek szálláshelyekről, vendéglátásról, programokról, közlekedésről történő tájékoztatásán túlmenően az idegenforgalom helyi szintű fejlesztésében (vonzerőfeltárás, koncepciók és programok kidolgozása) is szerepet vállalhatna
  • 35. Turisztikai régiók és Tourinform-irodák Magyarországon