Your SlideShare is downloading. ×
  • Like
áGazati FejlesztéS KoncepcióK KéSzíTéSe
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Now you can save presentations on your phone or tablet

Available for both IPhone and Android

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

áGazati FejlesztéS KoncepcióK KéSzíTéSe

  • 1,174 views
Published

 

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
1,174
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1

Actions

Shares
Downloads
48
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Ágazati fejlesztés koncepciók készítése Varjú Viktor
  • 2. Fejlesztési politika tárgya szerint
    • Regionális (terület) fejlesztés politika
    • (OTK, ROP, megyei területrendezési terv, településfejlesztési koncepció stb.)
    • Ágazati fejlesztés politika
    • (gazdaság, közlekedés, idegenforgalom, környezet, szociális stb.)
  • 3. Az ágazati és regionális szint viszonya Ágazati szint Regionális szint (ÁOP-ROP) Feladatmegosztás Intézményrendszer- fejlesztés, nagy költségigényű beruházások Lakosság közeli ellátások Forrásmegosztás (ERFA, ESZA) Az önkormányzat, a régió és a Kormány közös felelőssége Felelősségmegosztás Forrás: Dózsa Cs. 2006.
  • 4. Ágazati fejlesztés politika és kutatás Források szerint
    • Unión kívül (pl. EGT és Norvég Finanszírozási mechanizmus)
    • Uniós (pl. Strukturális Alapok (ESZA, EMOGA)
    • Kormányzati – Szakmapolitikai kutatások és fejlesztési irányok (pl. Munkaerőpiaci tükör, „ A foglalkoztatáspolitika hatékonyabb megvalósítását és továbbfejlesztését segítő ellenőrzési módszerek”)
    • Helyi helyzetfeltárás és fejlesztéspolitika (pl. Pécs környezetvédelmi programja , regionális szociálpolitikai fejlesztési stratégiák)
    • PPP (pl. autópályafejlesztések, kollégiumfejlesztések)
    • Magántőke (pl. egyetemeken keresztül humántőke fejlesztések)
  • 5. UNIÓS ÁGAZATI TERVEZÉS
    • Előcsatlakozási alapok (pl. ISPA, SAPARD, PHARE)
    • Közösségi kezdeményezések (pl. Interreg. LEADER)
    • EU Alapok (pl. NSRK és OP-i)  NFT I. és NFT II.
  • 6. Ágazati fejlesztések főbb szereplői… (jell. az uniós tervezésnek megfelelően)
    • IH - koordináló szervezet
    • (fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos irányításával az NFÜ önálló szervezeti egységeként 2006-tól)
    • Közreműködő szervezet (pl. Strukturális és Kohéziós Alapok kezelése során eljáró szervezet)
    • Tervező (szakminisztériumok)
    • Értékelők (ex-ante, mid-term, ex-post, értékelők, SKV értékelők)
    • Pályázó
    • Háttérintézmények ( Regionális Szociálpolitikai tervezési és Fejlesztési Hálózat – Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet)
    • (célja: fejlesztési stratégiák, tervek, programok; kutatások készítése; ágazati problémakezelésben a területi szemlélet érvényesítése)
  • 7. … és Intézményrendszere Irányító Hatóság (Managing Authorithy) Közreműködő Szervezetek (Intermediate Bodies) Végső kedvezményezettek (a támogatást ők nyújtják) (Final Beneficiaries) Támogatások célcsoportja (pályázók) Kifizető Hatóság Monitoring Bizottság Végrehajtásban résztvevő szervezetek Forrás: Szujer K. 2004.
  • 8. Ágazati fejlesztés a tervezési hierarchiában Forrás: Faragó L. 2006.
    • Társadalmi összetartozásról szóló nemzeti cselekvés (NCST) (társi kirekesztődés ellen)
    • Szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentést (NSJ)
    • Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció (EFK)
    • Közlekedéspolitikai koncepció
  • 9. A II. NFT (ÚMFT v. NSRK) készítése során figyelembe vett legfontosabb hazai dokumentumok
    • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK, 2005–2020),
    • Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK, 2005–2020),
    • Nemzeti (reform) Akcióprogram (NAP, 2005–2008),
    • Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia (NAVS) (2007–2013),
    • A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája (FFNS),
    • Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP, 2003–2008),
    • Az egész életen áttartó tanulás stratégiája,
    • Magyarország aktualizált konvergencia-programja, 2005–2008.
    • Ágazati fejlesztési koncepciók és stratégiák: Versenyképességi koncepció, Kkv-stratégia, Tudomány-, technológiapolitikai és innovációs stratégia, A magyar információs társadalom stratégiája (MITS), Nemzeti Szélessávú Stratégia, Közlekedéspolitikai koncepció, Energiapolitikai koncepció, A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés 2006–2008 (előkészületben), Egészségügyi fejlesztéspolitikai koncepció (EFK), Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia.
  • 10. Az OFK (stratégia) legfontosabb célkitűzései
      • 1. a gazdaság versenyképességének tartós növekedése
      • 2. a foglalkoztatás bővülése
      • 3. a versenyképes tudás és a műveltség növekedése
      • 4. a népesség egészségi állapotának javulása
      • 5. a társadalmi összetartozás erősödése
      • 6. a fizikai elérhetőség javulása
      • 7. az információs társadalom kiteljesedése
      • 8. a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosulása
      • +1 kiegyensúlyozott területi fejlődés
  • 11. Példa: az EFK mint ágazati koncepció viszonya a fejlesztési dokumentumokhoz Forrás: Dózsa Cs., 2006.
  • 12. NFT I. céljai (ágazati szempontból)
    • Hosszú távú célja az életminőség javítása
    • Az adott periódushoz kapcsolódó általános célja az uniós átlaghoz képest jelentős elmaradás mérséklése az egy főre jutó GDP szintjében
    • Az ennek elérését lehetővé tevő három specifikus cél:
        • A gazdasági versenyképesség javítása
        • A humán erőforrások fejlesztése
        • (A jobb minőségű környezet kialakítása és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés)
  • 13. NFT I. – tapasztalatok (ágazati szempontból)
    • A korábbi években hiányzott a hosszú távú tervezés
    • Ebből adódóan a tervezésnek számos módszertani nehézséggel kellett megküzdenie
    • Alapvető problémaként jelentkezett a korábbi programok tapasztalatait feltáró értékelések valamint politikák eredményeit mérő adatsorok, adatfelvételek hiánya (Háttér hiánya)
    • A megalapozó dokumentumok (ágazati stratégiák és integráló koncepciók, ÁFT) hiányoztak
    • A regionális és az ágazati elemzések között nem teremtődött összhang
    • A fókuszálás helyett a felhalmozódott fejlesztési deficit „most vagy soha” érzése
    • A nem megfelelően szervezett társadalmi vita , illetve olyan partnerek tömeges bevonása a tervezésbe, akik nem ismerik az európai források felhasználásának szabályait, jelentősen lassítják a tervezési folyamatot
    • A felkészült, jól informált társadalmi partnerek bevonása nemcsak jelentősen javította a terv szakmai színvonalát, de növelte annak társadalmi elfogadottságát is
  • 14. NFT I. – OP-k
    • Gazdasági versenyképességi OP (GKM)
    • Környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési OP(GKM)
    • Humánerőforrás-fejlesztési OP (FMM)
    • Agrár- és vidék- fejlesztési OP (FVM)
    • Regionális fejlesztési OP (MEH NTH)
  • 15. Humánerőforrás-fejlesztési OP (HEFOP)
    • Aktív munkaerő-piaci politikák
    • Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő piacra történő belépésének segítésével
    • Oktatás, képzés rendszerének támogatása az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként
    • Alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek fejlesztése
    • Szociális, oktatási és egészségügyi infrastruktúra
  • 16. Stratégiai cél (2007-2013)
    • Foglalkoztatás bővítése
    • Növekedés elősegítése
    • („ÚMFT – Foglalkoztatás és Növekedés”)
    • A két cél közötti kapcsolat kétirányú és kölcsönös.
  • 17. Az ÚMFT operatív programjai
    • Gazdaságfejlesztés OP
    • Közlekedés OP
    • Társadalmi megújulás OP
    • Társadalmi infrastruktúra OP
    • Környezet és energia OP
    • Államreform OP
    • Elektronikus közigazgatás OP
    • (Végrehajtás OP)
    Nyugat-dunántúli OP Közép-dunántúli OP Dél-dunántúli OP Dél-alföldi ROP Észak-alföldi OP Észak-magyarországi OP Közép-magyarországi OP Európai területi együttműködések
  • 18. Az ágazati operatív programok forrásainak felosztása Forrás: Szaló P. 2006. 100,00% 5061,40 Összesen: 1,97% 99,49 Elektronikus közigazgatás OP 0,80% 40,61 Államreform OP 20,82% 1053,56 Környezet és energetika OP 10,65% 538,95 Társadalmi infrastruktúra OP 18,44% 933,29 Társadalmi megújulás OP 34,01% 1721,47 Közlekedés OP 13,32% 674,03 Gazdaságfejlesztés OP % Milliárd forint Ágazati operatív program (265 Ft / euró, 2004-es árak)
  • 19. NFT II; Ágazati OP-k szerkezet
    • NFT
      • Helyzetelemzés
      • SWOT elemzés
      • Stratégia
      • Programstruktúra
      • Költségvetés
      • Intézmények
      • Operatív Programok
      • Programkiegészítő
    • Operatív Program
        • - Prioritások
        • - Intézkedések
        • - Indikátorok
        • - Pénzügyi terv
        • - Megvalósításról szóló intézkedések
  • 20. NFT II; Ágazati OP-k a tervezés menete
    • Operatív programok
      • Első változatok 2006 április
      • Második változatok 2006 október
      • Társadalmi vita 2006 november
      • Kormány elfogadta 2006 december
      • Hivatalos benyújtás az EU-nak 2006 december
      • Hivatalos tárgyalások: 2007 márciustól-májusig
      • EU Bizottság elfogadása 2007 szeptember
    • Akciótervek
      • Kidolgozás 2006 novembertől, Kormány elfogadás
      • PÁLYÁZATOK KIÍRÁSA
  • 21.  
  • 22. Ágazati OP-k Humánerőforrás-fejlesztési operatív programok
    • Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Európai Szociális Alapból finanszírozandó humán-jellegű fejlesztések
    • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozandó – az TÁMOP-hoz kapcsolódó - infrastrukturális fejlesztések
    • Tervezők: OKM, SZMM, EÜM
  • 23. A TÁMOP STRUKTÚRÁJA Specifikus célok Az aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával A munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásának javítása Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás segítése Az egész életen át tartó tanulás támogatása Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása Stratégiai prioritások A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az alkalmazkodó- képesség javítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése Közép-Magyarországi Régió Átfogó cél
  • 24. A TÁMOP forrásai
  • 25. A TIOP STRUKTÚRÁJA Átfogó cél Az aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával Specifikus célok A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése Megszűnt Prioritási tengelyek Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Az oktatási infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra Fejlesztése Megszűnt
  • 26. A TIOP forrásai
  • 27. Az ágazati és regionális szint viszonya Ágazati szint Regionális szint (ÁOP-ROP) Feladatmegosztás Intézményrendszer- fejlesztés, nagy költségigényű beruházások Lakosság közeli ellátások Forrásmegosztás (ERFA, ESZA) Forrás: Dózsa Cs. 2006. alapján Ágazati és területi szint összefonódik DE a forráselérés miatt lehatárolások kellenek NEHÉZ AZ ELIGAZODÁS a TÁMOGATÁSRENDSZERBEN és az INTÉZMÉNYRENDSZERBEN is
  • 28. Ágazati vs. Regionális problémák
    • NEHÉZ AZ ELIGAZODÁS a TÁMOGATÁSRENDSZERBEN és az INTÉZMÉNYRENDSZERBEN is:
    • Az ágazati OP-k tartalmaznak nagy beruházásokat (számos esetben indokolt lenne a ROP-okban való szerepeltetés)
    • A ROP-ok tartalmaznak ágazati fejlesztéseket (sokszor a maradékelv érvényesülése miatt)
    • Egy-egy OP-t több tervezőbrigád (minisztérium, ügynökség) tervezett  koordináció nem mindig volt megfelelő
  • 29.
    • Az SZMM a következő prioritásokért felelős:
    • Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) :
    • prioritás: A foglalkoztathatóság fejlesztése
    • prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása
    • 5 . prioritás: Egészségmegőrzés és társadalmi befogadás, részvétel erősítése
    • Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) :
    • prioritás: A munkaerő-piaci és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
  • 30. A II. NFT források eloszlása Versengő tárcák: FMM, ICsSzEM, OM, NKÖM, Forrás: Dózsa Cs. 2006.
  • 31. Humán ágazati forrásokhoz való hozzáférés – humán fejlesztés (ESZA)
    • ESZA KHT:
      • TÁMOP intézkedéseit (képzések, foglalkoztatás, fejlesztési programok)
    • RFÜ:
      • Városrehabilitációs fejlesztések közösségi és szolgáltatási elemei (ROP-ok)
    • VÁTI:
      • Alap és nappali ellátások építéseihez kapcsolódó előkészítő, képző, indító tevékenységeket (ROP-ok)
    • FVM:
      • Vidéki területeken közösségfejlesztés, innovatív helyi szolgáltatások, programok (ÚMVT)
  • 32. Humán ágazati forrásokhoz való hozzáférés – beruházások(ERFA)
    • ESZA KHT
      • Bentlakásos intézmények, leszakadó térségek központi intézményei, kormányzati akadálymentesítés
    • RFÜ-k:
      • Városrehabilitáció, akadálymentesítés
    • VÁTI:
      • Alap és nappali ellátások építése, felszerelése (ROP-ok)
    • FVM:
      • Falugondnokság, 10.000 fő alatti közösségi terek, innovatív szolgáltatások számára (ÚMVT)
  • 33. Forrásmegosztás az OP-k között Forrás: www.nfu.hu
  • 34. Egyéb, nem uniós ágazati fejlesztési stratégiák
    • Jellemzők:
    • - ágazat rövid-, közép-, hosszú távú stratégiája (pl. Szakképzésfejlesztési Stratégia 2005-2013, NKP)
    • terület-, település speciális ágazati stratégiája (pl. Dél-Alföld szakképzés-fejlesztési stratégiája, Székesfehérvár humánerőforrás fejlesztési stratégiája, helyi foglalkoztatási fejlesztési stratégiák)
  • 35. Ágazati fejlesztési stratégiák készítése
    • A stratégia, koncepció, program, terv jelentése :
    • Általános iránymeghatározás, amely vonatkozik a tervezésre, az irányításra, a végrehajtásra, továbbá az alkalmazásra kerülő eljárásokra egyaránt.
    • Rendszerint hosszú időre szól, de a foglalkoztatáspolitikában gyakori a közép- és rövid távú
    • Miért kell:
    • Jogszabályi előírás
    • Célállapot elérése érdekében
  • 36. Ágazati fejlesztési stratégiák készítése Alaplépések
    • 1. Probléma felvetés
    • 2. Helyzetfeltárás
    • 3. Előzetes tanulmány/stratégia/dokumentum
    • 4. A tanulmány széles körű társadalmi/szakmai vitája
    • 5. A szakmai javaslatok beépítése
    • 6. A stratégia jóváhagyása
    • 7. A jóváhagyott stratégia alapján a részletes rész-stratégiák (operatív programok), cselekvési tervek (akciótervek), az azokra alapozott programok, intézkedések kidolgozása
    • 8. Végrehajtás, megvalósítás -----> Monitoring (Mid-term értékelés)
    • 9. Ex-post értékelés
    EX-ANTE SKV ÉRTÉKELÉSEK
  • 37. Ágazati fejlesztési stratégiák készítése Helyzetfeltárás I. (pl. helyi foglalkoztatási stratégiánál)
    • Statisztikai adatok
    • a munkaerőpiacról (népesség, aktivitás, foglalkoztatottak, munkanélküliek, mobilitás, kor/nem/szakmaszerkezet stb.)
    • az oktatásról (tanulók/diákok különböző szinteken és programokban, szakmák, be- és kilépők)
    • a gazdaságról (növekedés, gazdasági szerkezet /ágazat- és szakma/, hiányszakmák és túlkínálat
    • az infrastruktúráról (lakás, út, tömegközlekedés, - mobilitási lehetőség
    • Népszámlálási adatok, KSH, ÁFSZ, önkormányzatok, kamara
    • MÁSODLAGOS MELLETT ELSŐDLEGES ADATGYŰJTÉS (Interjúk, kérdőívek)
  • 38. Ágazati fejlesztési stratégiák készítése Helyzetfeltárás II.
    • 2) Elvárások, iránymutatások
    • Jogszabályi háttér
    • Felsőbb szintű tervek - Európai, országos, regionális, helyi tervek: pl. az EU foglalkoztatási iránymutatásai 2005-2008; Nemzeti Akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2005-2008
    • ágazati fejlesztési tervek: oktatás, innovációs stratégia, hálózatok
    • szakirodalom: szakmai ajánlások, best practices
  • 39. Ágazati fejlesztési stratégiák készítése Helyzetfeltárás III.
    • 3) Elemzések, értékelések elkészítése
    • Fajlagos mutatók (teljesítmény, hatékonyság, ellátottság, kihasználtság stb.)
    • Trendek (változási tendenciák)
    • Az elvek, iránymutatások értékelése (az üzenetek mérlegelése, azok aktualizálhatósága, megvalósíthatósága)
    • Az oktatási rendszer értékelése; az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti kapcsolat értékelése
    • A foglalkoztatáspolitikai szervezet és eszközök értékelése
    • A civil szervezetek jelenléte, aktivitása
    • A különösen hátrányos helyzetű csoportok beazonosítása
  • 40. Ágazati fejlesztési stratégiák készítése Helyzetfeltárás IV.
    • 4) SWOT analízis
    • a) erősségek , amelyekre építhetünk
    • b) gyenge pontok , amelyeket fel kell oldani
    • c) lehetőségek , amelyeket ki lehet használni, teljesítendő és teljesíthető elvárások
    • d) veszélyek , amelyek bekövetkezése fenyegeti a célok megvalósulását, ezért kockázatot jelentenek a gazdaságban, a környezetben, oktatásban, tudásban, kapcsolatrendszerekben, hivatali működésben stb.
  • 41. Ágazati fejlesztési stratégiák készítése Célok meghatározása
    • Az alapvető cél pl.:
    • dinamikus, fenntartható fejlődésére alapozott, magas szintű foglalkoztatottság elérése X térségben
    • Stratégiai célok pl.:
    • 1.) Teljes foglalkoztatottság
    • 2.) Szolidaritás a hátrányos helyzetűekkel
    • 3.) Aktív munkaerőpiaci politika
    • 4.) A munkaerő minősége
    • 5.) A munkaerőpiac minősége
    • 6.) A munkahelyek minősége
    • 7.) Partnerség
    • Prioritások
    • Nők teljes foglalkoztatottsága / férfiak teljes foglalkoztatottsága
    • … (Dokumentumtól függő részletesség)
    • Horizontális elvek: esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés
    • !KOHERENCIA – belső és külső!
  • 42. Ágazati fejlesztési stratégiák készítése Stratégia egyéb fontos elemei
    • Helyzetfeltárás
    • Célok
    • Indikátorok meghatározása
    • Költség és időterv
    • Monitoring – folyamatos visszacsatolások és értékelések (ex-ante, mid-term, ex-post)
  • 43. Ágazati fejlesztési stratégiák készítése A stratégia elfogadtatása
    • A stratégia végleges összeállítása
    • Szélesebb körű (végső) társadalmi/szakmai vitára bocsátás
    • Vita lezárása, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklása (a dokumentum részét képezi)
    • Végleges döntés, a stratégia elfogadtatása az illetékes testülettel/testületekkel
  • 44. Vizsga kiváltása: Szociálpolitikai problémára fejlesztési stratégia kidolgozása
    • Feltételek:
    • Lehetőség szerint még ne legyen ilyen stratégia pl.: helyi fejlesztési politikai elképzelés
    • Tartalma:
    • Szöveges helyzetértékelés (szakirodalommal)
    • Statisztikai alátámasztás (1 táblázat)
    • SWOT elemzés
    • Célok és indikátorok meghatározása
    • Kapcsolódási pontok a felsőbb szintű fejlesztésekhez (OFK, II. NFT, OP-k) –
    • (www.nfu.hu)
  • 45. Órai anyagok, vizsgaanyagok letöltése
    • http://varjuviktor.googlepages.com