Your SlideShare is downloading. ×
0
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon

4,566

Published on

0 Comments
2 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total Views
4,566
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
114
Comments
0
Likes
2
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. A regionális politika fejlődése Magyarországon. Az NFT. Varjú Viktor
  • 2. A regionális politika
    • Alapja: Téregységek/térstruktúrák, melyek jellemzően az államhatáron belül jönnek létre (+túl)
    • Feladata: Feltárja a térstruktúrák helyzetét; meghatározza a térstruktúrák céljait; eszközeit; intézményeit
    • Cél: a területegység társadalmi-gazdasági felzárkóztatása, fejlesztése (+fenntarthatóság)
  • 3. A regionális politika területi/tervezési egységei (NUTS = Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques)
    • NUTS 0: ország
    • NUTS 1: nagyrégiók (egységek száma:3)
  • 4. A regionális politika területi/tervezési egységei
    • NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7)
  • 5. A regionális politika terület/tervezési egységei
    • NUTS 3: megye (főváros); (egységek száma: 20)
    • NUTS 4: statisztikai kistérség (egységek száma: 150  168 (2003))
    • NUTS 5: település (egységek száma: 3200)
  • 6. A regionális fejlődés Mo-n.
    • Természetföldrajzi tér – Kárpát – medence
    • Történeti-társadalmi-gazdasági térformáló erők  folyamatos változás
    • Változó téregységek rövid életű határai nem igazodtak:
    • - természeti tájhatásokhoz
    • - etnikai határokhoz
    • Természeti+etnikai határok: sem elég tartósak, sem elég karakterisztikusak nem voltak ahhoz, hogy a regionális fejlődés keretei legyenek  politikai érdekek mentén jelölődtek ki
  • 7. A regionális fejlődés Mo-n. Történelmi csomópontok
    • Honfoglalás: - hatalmi vákuumba történő benyomulás
    • Árpádházi királyok térformálása – magyar koronához kötődés
    • „ Vegyesházi királyok kora” (1301-1526) koronák közös bírása
    • 1526-1686 Megosztott államtér
    • 1686-1918 Habsburg hatalmi térbe integrált magyar államtér
    • 1918-1947 szuverén magyar állam, és határainak változásai
  • 8. A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Mozgatórugók
    • Trianon (bár ideiglenes  de újra kellett gondolni)
    • Budapest (”bűnös város”) + elcsatolások => decentralizáció
    • Folyamatosan változó határok
    • 1939-től nehézipar katonai célú fejlesztése  településhálózati hatások (Győr, Dunántúl)
  • 9. A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Területszervezés
    • Magyary Zoltán – egységes magyar közig. (nincs állami + önkormányzati)
    • Prinz Gyula – a közigazgatási területfelosztás földrajzi módszereit:
    • Feladatok:
    • 1. Hány fokú területi államigazgatás (államterület nagyság, népsűrűség, államig. Intenzitása, történeti struktúrától)
    • 2. A közigazgatási egységek mérete
    • 3. A járások konkrét, alulról építkező meghatározása
    • 4. A járások megyévé történő egyesítése
    • 5. Kerületi rendszer földrajzi alapjainak kutatása (nagy egységek)
  • 10. A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Területszervezés 2
    • - Kaffka Péter: „értelmes műszaki felosztás” (műszaki-gazdasági-közlekedési alapon 8 nagymegye)
    • - Erdei Ferenc: „Országépítés városokkal” (Ország csak városokból álljon) közig. egység: város vonzáskörzete
    • - Teleki Pál: „Alkotmányosságunk lényege az önkormányzati elv”
    • Két VHB közötti térkategóriák és közig. javaslatok
    • Tájközigazgatás elmélet (Teleki Pál, Elek Péter)
    • Központi helyek elmélete (Erdei Ferenc, Mendöl Tibor, Hantos Gyula, Prinz Gyula)
    • Gazdasági körzetelmélet – először 1918-ban (Pécsi Albert)
  • 11. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Mozgatórugók
    • Háború utáni gazdasági reorganizáció
    • Államszocializmus építése
    • Mezőgazdasági kollektivizálás
    • Iparfejlesztés
    • Gazdasági mechanizmus-változás
  • 12. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1949-56)
    • Szovjet típusú társadalmi-gazdasági-hatalmi viszony kialakítása: az államhatalom helyi szervei: megyei, járási, városi, községi, városi kerületi tanácsok
    • Megszűnt az önkormányzati jelegű közig.  államosított közig.
    • Jell:
    • Növekedett a járási szint szerepe (falusi térség irányítása)
    • A települési tanácsok elsődlegesen politikai, nem igazgatási célt szolgáltak
    • Sajátos probléma: terület- és településfejlesztés beillesztése a centralizált irányítási struktúrába
  • 13. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1949-56)/2
    • A községek és városok fejlesztési osztályokba sorolása
    Forrás: Hajdú Z., 2005. alapján   100 3223 Összes település: Semmilyen központi fejlesztés 47,47 1530 III./C osztályú   8,78 283 III./B osztályú   38,91 1254 III./A osztályú       III. osztályú   0,9 29 II/B osztályú   1,61 52 II/A osztályú számottevő fejlesztés     II. osztályú nagyipari fejlesztés 2,27 73 I. osztályú   0,06 2 Osztályon felüli Fejlesztési jellemző Az összes település %-ában A besorolt települések száma Osztály A községek és városok osztályba sorolása - 1951
  • 14. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1956-1963)
    • Konszolidáció
    • Tudomány bevonása (jog, geográfia, településtudomány)
    • Vita: regionalizáció – gazdasági körzet
    • 1960-1963 Magyarország Településhálózat-fejlesztési Tanulmányterve (A települések regionális szerepköri besorolása: Régióközpont, régió-társközpont, alrégió, regionális szerepkör nélküli jelentős település, falukörzet-központ, mellékfalu )
  • 15. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1964-1985)
    • 1965 – nagyközség kategória  kiemeltebb fejlesztés
    • 1968 gazdaságirányítási reform – szélesebb mozgásterek
    • 1971-es III. Tanácstörvény:
    • Önkormányzatiság korlátozott lehetősége
    • Városkörnyék igazgatási forma
    • MJV  megyei város (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged)
  • 16. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció - 1971
    • Céljai:
    • Településhálózat, mely elősegíti a termelőerők célszerű távlati területi elhelyezkedését
    • Elősegíti a lakossági ellátás megszervezését
    • Közelíti az azonos szerepkörű települések ellátottsági szintjét
    • Mérsékli a városok és a falvak életkörülményeinek különbségét
    • Orientálja a különböző intézményhálózatok telepítését
  • 17. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) OTK (1971) következményei
    • Települések 64%-a egyéb „szervező irányító funkciót nem látnak el”
    • Erősödtek a koncentrációs folyamatok
    • Erőteljesen jelent meg a (megyei) tanácsok település- és területfejlesztési funkciója
  • 18. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) A területszervezés változásai a 1980-as években
    • 1981 – OTK felülvizsgálata (csak kozmetikázás)
    • 1983 – felmerült a falvak népességmegtartó képességének biztosítása
    • 1985 – dekoncentrációs tendencia megindulása
    • - eltörölték a települések hivatalos szerepköri rangsorolását
  • 19. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Konklúzió
    • Nem alakult át a megyei területbeosztás
    • Nem jött létre regionális jellegű közigazgatás sem
    • Nagy-Budapest létrejötte
    • Megerősödtek a 100e fő fölötti városok
    • Létrejött a megyeszékhelyek bázisán a fejlett középvárosok viszonylag széles köre
    • Létrejött a vidéki mikroközpontok egyfajta hálózata
    • Kis lélekszámú települések vesztessé váltak
    • A tanyarendszer a településpolitika áldozatává vált
  • 20. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/1
    • Szovjet típusú tanácsrendszer  önkormányzati közigazgatás (1990. évi LXV. tv.) (szubszidiaritás)
    • település túlsúly megyével szemben
    • mellérendeltségi viszony
    • szinte korlátlan társulási lehetőség (de nincs kényszertárulás)
  • 21. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/2
    • A települési önkormányzatok főbb feladatai: (központi költségvetésből)
    • településfejlesztés
    • településrendezés
    • épített és természeti környezet védelme
    • lakásgazdálkodás
    • vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
    • egészséges ívóvízellátás + csatornázás
    • alapfokú oktatás
    • egészségügyi és szociális alapellátás
    • közvilágítás
    • helyi közutak és köztemetők fenntartása
    • helyi tűzvédelem és közbiztonság
    • biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését
  • 22. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/3
    • Cél: nemzetközi, működő struktúrák átvétele és illesztése
    • létrejött az állami dekoncentrált szervek rendszere (területi jellege folyamatosan változik)
    • (központi közigazgatás választásról választásra változik: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006  nincs politikai, közigazgatási konszenzus)
    • városok számának megugrása
  • 23. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/4
    • 1994-es módosítás (finomítások)
    • megyei önkormányzatok területivé váltak
    • Kötelező feladatai:
    • gondoskodni a középiskolai, szakiskolai ellátásról
    • muzeális, történeti emlékek gyűjtése
    • egészségügy néhány sajátos kérdése
    • épített és természeti környezet védelme
    • DE megyei fejlesztésekben nem kapott szerepet
  • 24. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/5
    • 1996. évi XXI. törvény
    • Területfejlesztési szintek:
    • országos
    • regionális (eu elváráshoz igazodik)
    • megyei (önk. + fejl. tanács)
    • kistérségi
    • települési
  • 25. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/6
    • 1998 OTK: a régiók területi konfigurációja (külön létrehozta a fejlesztési régiót)
    • Helyi és Regionális Önkormányzati Chartak elfogadása:
    • - szubszidiaritás
    • - regionalizáció nem a helyi önk. rovására
    • - EU 1991-es NUTS rendszeréhez valóigazodás 1990-es évek közepétől indult meg – Az EU támogatáspolitikája miatt a NUTS 2 meghatározása volt jelentős
  • 26. A területfejlesztés Magyarországon Sajátosságok az EU-s tervezésben
    • Az NFT keretei
    • Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat (2004) követően a magyar tervezésre egyaránt vonatkoznak az uniós és a hazai jogszabályok. Sajnos ezek még nem mindenben harmonizáltak
    • A fejlesztési terv EU-s jogszabályi háttere:
    • - Európai Regionális Fejlesztési Alapra
    • - Európai Szociális Alapra
    • - Kohéziós Alapra vonatkozó rendeletek szabályozták
  • 27. A regionális fejlesztési koncepció megfeleltetése az EU-s elvárásoknak és a hazai szabályozásnak
    • Hazai jogszabály : 18/1998 (VI. 25.) KTM-rendelet:
    • Fejlesztési Koncepció
    • Stratégiai Program
    • Operatív Program
    • EU-s szabályozó : Single Programming Document
    • Regional Strategy
    • Priorities and Measures
    • Program Complement Document
  • 28. Strukturális Alapok Célkitűzései 2000-2006
    • 1. Célterület: A fejlődésben elmaradott régiók (GDP/fő az átlag 75%-a alatt) fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása
    • 2. Célterület: A gazdasági és társadalmi szerkezet- átalakulás miatt strukturálisproblémákkal küzdő régiók támogatása
    • 3. Célterület: Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása
  • 29. Tervezési keret 2004-2006 A gazdasági versenyképesség javítása A humán erőforrások jobb kihasználása Jobb környezet Gazdasági VersenyképességOP Humán- erőforrás-fejlesztési OP Agrár- és Vidékfejlesztési OP Regionális Fejlesztési OP Környezetvé-delmi és Infrastruktúra-fejlesztési OP Kiegyen-súlyozottabb regionális fejlődés Prioritások Operatív Programok Specifikus Célok Forrás: www.nfu.hu Erősebb regionális és helyi potenciál Versenyképesebb termelőszektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra , tisztább környezet
  • 30. A stratégiát megvalósító eszközrendszer
    • A stratégiai célok elérése érdekében öt prioritási tengely lett kialakítva
      • Humánerőforrások fejlesztése PT
      • Gazdasági Versenyképesség PT
      • Környezetvédelem és Infrastruktúra PT
      • Agrár- és vidékfejlesztés PT
      • Regionális PT
  • 31. Humán erőforrások fejlesztése PT
    • Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása
    • Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével
    • Alkalmazkodóképesség és vállalkozói ismeretek fejlesztése
    • Az egész életen át tartó tanulás feltételeit támogató fejlesztések, az oktatás és szakképzés javítása
    • Nők munkaerő-piaci helyzetének javítása
    • Egészségügy fejlesztése
  • 32. Gazdasági versenyképesség PT
    • Befektetés ösztönzés
    • Kis-és középvállalkozások fejlesztése
    • Turizmusfejlesztés
    • Kutatás-fejlesztés és innováció
    • Az információs társadalom, gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése
  • 33. Környezetvédelem és Infrastruktúra PT
    • Környezetvédelem (pl.: zaj- és légszennyezés csökkentése, hulladékgazdálkodás fejlesztése, környezeti kárelhárítás, ivóvízvédelem, szennyvízkezelés fejlesztése, védett természeti területek fejlesztése)
    • Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (pl.: közúthálózat teherbírásának fejlesztése, régiók közötti elérhetőség javítása)
  • 34. Agrár- és Vidékfejlesztés PT
    • A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezőgazdaságban
    • Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása
    • Mezőgazdasághoz kapcsolódó vidékfejlesztés
  • 35. Regionális PT
    • A gazdasági és társadalmi fejlődés infrastrukturális feltételeinek javítása
    • A regionális gazdaság versenyképességének a foglalkoztatási szempontokat szem előtt tartó javítása
    • A környezet minőségének javítását célzó fenntartható helyi fejlesztések
    • Térségfejlesztési programok
  • 36. Az NFT céljai 2004-2006
    • Az életminőség javítása
    • Tartósan magas és egyensúly őrző növekedés
    • A gazdasági versenyképesség erősítése
    • A tőkevonzó képesség növelése
    • Az innovatív, egészséges, tudás-alapú társadalom alapjainak megteremtése
    • A foglalkoztatási szint növelése
    • A területi és társadalmi különbségek mérséklése
    • Fenntartható fejlődés
  • 37. A Nemzeti Fejlesztési Terv 1 (2004-2006)
    • Összesen 1.100-1.500 Mrd Ft összegű támogatás fejlesztésekre
          • EU-forrás: ~ 750 Mrd Ft
          • Hazai társfinanszírozás: ~ 550Mrd Ft
          • Magánforrás: ~ 300-400 Mrd Ft
  • 38. A fejlesztéspolitika „kereteinek” változása Forrás: www.nfu.hu
  • 39. II. NFT (NSRK, ÚMFT)
    • Jelen tervezési periódusba az uniós tervek készítését az is nehezítette, hogy a (2007–2013) ciklusra vonatkozó szabályok és útmutatók a tervekkel párhuzamosan készültek
    • „ Új általános rendelet”: 1083/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
    • „ Új ERFA rendelet”: 1080/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
    • „ Új ESzA rendelet”: 1081/2006/EK az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
    • „ Új Kohéziós Alap rendelet”: 1084/2006/EK a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
    • Tanácsi rendelet az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról: 1082/2006/EK az európai területi együttműködési csoportosulásról.
  • 40. Az NSRK készítése során (formálisan) figyelembe vett legfontosabb hazai dokumentumok
    • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK, 2005–2020),
    • Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK, 2005–2015),
    • Nemzeti (reform) Akcióprogram (NAP, 2005–2008),
    • Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia (NAVS) (2007–2013),
    • A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája (NFFS),
    • Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP, 2003–2008),
    • Az egész életen áttartó tanulás stratégiája,
    • Magyarország aktualizált konvergencia-programja, 2005–2008.
    • Ágazati fejlesztési koncepciók és stratégiák: Versenyképességi koncepció, Kkv-stratégia, Tudomány-, technológiapolitikai és innovációs stratégia, A magyar információs társadalom stratégiája (MITS), Nemzeti Szélessávú Stratégia, Közlekedéspolitikai koncepció, Energiapolitikai koncepció, A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés 2006–2008 (előkészületben), Egészségügyi fejlesztéspolitikai koncepció (EFK), Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia.
  • 41. A II. generációs tervezés folyamata és a tervdokumentumok közötti kapcsolatok Forrás: Faragó L., 2006.
  • 42. NFT 2. Céljai
    • Növekedés
    • Általános
    • - Kedvező geostratégiai helyzet
    • A gazdaság fejlődését támogató kulturális háttér
    • Kedvező környezeti viszonyok
    • Növekedésbarát üzleti környezet
    • Foglalkoztatás
    • Általános
    • Jelentős foglalkoztatási tartalékok
    • Foglalkoztatásbarát üzleti környezet
    • Foglalkoztathatóságot támogató kulturális attitűdök
    • Jelentős a versengő piaci viszonyokhoz szokott válla-lati foglalkoztatás
    • Sokszínű oktatás, bővülő felsőfokú képzéssel
  • 43. NFT 2. – Tervek rendszere
    • 15/13 Ágazati Operatív Program
    • 7 Regionális OP
    • Kiemelt- és nagyprojektek rendszere (pl. pólus, „nem mondunk le senkiről”)
  • 44. NFT 2. Megindult
    • OP  Akciótervek
    • Út- és közlekedésfejlesztés (1000 md HUF)
    • ?

×