A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon

A regionális politika fejlődése Magyarországon. Az NFT. Varjú Viktor

A regionális politika

Alapja: Téregységek/térstruktúrák, melyek jellemzően az államhatáron belül jönnek létre (+túl)

Feladata: Feltárja a térstruktúrák helyzetét; meghatározza a térstruktúrák céljait; eszközeit; intézményeit

Cél: a területegység társadalmi-gazdasági felzárkóztatása, fejlesztése (+fenntarthatóság)

A regionális politika területi/tervezési egységei (NUTS = Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques)

NUTS 0: ország

NUTS 1: nagyrégiók (egységek száma:3)

A regionális politika területi/tervezési egységei

NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7)

A regionális politika terület/tervezési egységei

NUTS 3: megye (főváros); (egységek száma: 20)

NUTS 4: statisztikai kistérség (egységek száma: 150  168 (2003))

NUTS 5: település (egységek száma: 3200)

A regionális fejlődés Mo-n.

Természetföldrajzi tér – Kárpát – medence

Történeti-társadalmi-gazdasági térformáló erők  folyamatos változás

Változó téregységek rövid életű határai nem igazodtak:

- természeti tájhatásokhoz

- etnikai határokhoz

Természeti+etnikai határok: sem elég tartósak, sem elég karakterisztikusak nem voltak ahhoz, hogy a regionális fejlődés keretei legyenek  politikai érdekek mentén jelölődtek ki

A regionális fejlődés Mo-n. Történelmi csomópontok

Honfoglalás: - hatalmi vákuumba történő benyomulás

Árpádházi királyok térformálása – magyar koronához kötődés

„ Vegyesházi királyok kora” (1301-1526) koronák közös bírása

1526-1686 Megosztott államtér

1686-1918 Habsburg hatalmi térbe integrált magyar államtér

1918-1947 szuverén magyar állam, és határainak változásai

A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Mozgatórugók

Trianon (bár ideiglenes  de újra kellett gondolni)

Budapest (”bűnös város”) + elcsatolások => decentralizáció

Folyamatosan változó határok

1939-től nehézipar katonai célú fejlesztése  településhálózati hatások (Győr, Dunántúl)

A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Területszervezés

Magyary Zoltán – egységes magyar közig. (nincs állami + önkormányzati)

Prinz Gyula – a közigazgatási területfelosztás földrajzi módszereit:

Feladatok:

1. Hány fokú területi államigazgatás (államterület nagyság, népsűrűség, államig. Intenzitása, történeti struktúrától)

2. A közigazgatási egységek mérete

3. A járások konkrét, alulról építkező meghatározása

4. A járások megyévé történő egyesítése

5. Kerületi rendszer földrajzi alapjainak kutatása (nagy egységek)

A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Területszervezés 2

- Kaffka Péter: „értelmes műszaki felosztás” (műszaki-gazdasági-közlekedési alapon 8 nagymegye)

- Erdei Ferenc: „Országépítés városokkal” (Ország csak városokból álljon) közig. egység: város vonzáskörzete

- Teleki Pál: „Alkotmányosságunk lényege az önkormányzati elv”

Két VHB közötti térkategóriák és közig. javaslatok

Tájközigazgatás elmélet (Teleki Pál, Elek Péter)

Központi helyek elmélete (Erdei Ferenc, Mendöl Tibor, Hantos Gyula, Prinz Gyula)

Gazdasági körzetelmélet – először 1918-ban (Pécsi Albert)

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Mozgatórugók

Háború utáni gazdasági reorganizáció

Államszocializmus építése

Mezőgazdasági kollektivizálás

Iparfejlesztés

Gazdasági mechanizmus-változás

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1949-56)

Szovjet típusú társadalmi-gazdasági-hatalmi viszony kialakítása: az államhatalom helyi szervei: megyei, járási, városi, községi, városi kerületi tanácsok

Megszűnt az önkormányzati jelegű közig.  államosított közig.

Jell:

Növekedett a járási szint szerepe (falusi térség irányítása)

A települési tanácsok elsődlegesen politikai, nem igazgatási célt szolgáltak

Sajátos probléma: terület- és településfejlesztés beillesztése a centralizált irányítási struktúrába

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1949-56)/2

A községek és városok fejlesztési osztályokba sorolása

Forrás: Hajdú Z., 2005. alapján 100 3223 Összes település: Semmilyen központi fejlesztés 47,47 1530 III./C osztályú 8,78 283 III./B osztályú 38,91 1254 III./A osztályú III. osztályú 0,9 29 II/B osztályú 1,61 52 II/A osztályú számottevő fejlesztés II. osztályú nagyipari fejlesztés 2,27 73 I. osztályú 0,06 2 Osztályon felüli Fejlesztési jellemző Az összes település %-ában A besorolt települések száma Osztály A községek és városok osztályba sorolása - 1951

Konszolidáció

Tudomány bevonása (jog, geográfia, településtudomány)

Vita: regionalizáció – gazdasági körzet

1960-1963 Magyarország Településhálózat-fejlesztési Tanulmányterve (A települések regionális szerepköri besorolása: Régióközpont, régió-társközpont, alrégió, regionális szerepkör nélküli jelentős település, falukörzet-központ, mellékfalu )

1965 – nagyközség kategória  kiemeltebb fejlesztés

1968 gazdaságirányítási reform – szélesebb mozgásterek

1971-es III. Tanácstörvény:

Önkormányzatiság korlátozott lehetősége

Városkörnyék igazgatási forma

MJV  megyei város (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged)

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció - 1971

Céljai:

Településhálózat, mely elősegíti a termelőerők célszerű távlati területi elhelyezkedését

Elősegíti a lakossági ellátás megszervezését

Közelíti az azonos szerepkörű települések ellátottsági szintjét

Mérsékli a városok és a falvak életkörülményeinek különbségét

Orientálja a különböző intézményhálózatok telepítését

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) OTK (1971) következményei

Települések 64%-a egyéb „szervező irányító funkciót nem látnak el”

Erősödtek a koncentrációs folyamatok

Erőteljesen jelent meg a (megyei) tanácsok település- és területfejlesztési funkciója

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) A területszervezés változásai a 1980-as években

1981 – OTK felülvizsgálata (csak kozmetikázás)

1983 – felmerült a falvak népességmegtartó képességének biztosítása

1985 – dekoncentrációs tendencia megindulása

- eltörölték a települések hivatalos szerepköri rangsorolását

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Konklúzió

Nem alakult át a megyei területbeosztás

Nem jött létre regionális jellegű közigazgatás sem

Nagy-Budapest létrejötte

Megerősödtek a 100e fő fölötti városok

Létrejött a megyeszékhelyek bázisán a fejlett középvárosok viszonylag széles köre

Létrejött a vidéki mikroközpontok egyfajta hálózata

Kis lélekszámú települések vesztessé váltak

A tanyarendszer a településpolitika áldozatává vált

A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/1

Szovjet típusú tanácsrendszer  önkormányzati közigazgatás (1990. évi LXV. tv.) (szubszidiaritás)

település túlsúly megyével szemben

mellérendeltségi viszony

szinte korlátlan társulási lehetőség (de nincs kényszertárulás)

A települési önkormányzatok főbb feladatai: (központi költségvetésből)

településfejlesztés

településrendezés

épített és természeti környezet védelme

lakásgazdálkodás

vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

egészséges ívóvízellátás + csatornázás

alapfokú oktatás

egészségügyi és szociális alapellátás

közvilágítás

helyi közutak és köztemetők fenntartása

helyi tűzvédelem és közbiztonság

biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését

Cél: nemzetközi, működő struktúrák átvétele és illesztése

létrejött az állami dekoncentrált szervek rendszere (területi jellege folyamatosan változik)

(központi közigazgatás választásról választásra változik: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006  nincs politikai, közigazgatási konszenzus)

városok számának megugrása

1994-es módosítás (finomítások)

megyei önkormányzatok területivé váltak

Kötelező feladatai:

gondoskodni a középiskolai, szakiskolai ellátásról

muzeális, történeti emlékek gyűjtése

egészségügy néhány sajátos kérdése

épített és természeti környezet védelme

DE megyei fejlesztésekben nem kapott szerepet

1996. évi XXI. törvény

Területfejlesztési szintek:

országos

regionális (eu elváráshoz igazodik)

megyei (önk. + fejl. tanács)

kistérségi

települési

1998 OTK: a régiók területi konfigurációja (külön létrehozta a fejlesztési régiót)

Helyi és Regionális Önkormányzati Chartak elfogadása:

- szubszidiaritás

- regionalizáció nem a helyi önk. rovására

- EU 1991-es NUTS rendszeréhez valóigazodás 1990-es évek közepétől indult meg – Az EU támogatáspolitikája miatt a NUTS 2 meghatározása volt jelentős

A területfejlesztés Magyarországon Sajátosságok az EU-s tervezésben

Az NFT keretei

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat (2004) követően a magyar tervezésre egyaránt vonatkoznak az uniós és a hazai jogszabályok. Sajnos ezek még nem mindenben harmonizáltak

A fejlesztési terv EU-s jogszabályi háttere:

- Európai Regionális Fejlesztési Alapra

- Európai Szociális Alapra

- Kohéziós Alapra vonatkozó rendeletek szabályozták

A regionális fejlesztési koncepció megfeleltetése az EU-s elvárásoknak és a hazai szabályozásnak

Hazai jogszabály : 18/1998 (VI. 25.) KTM-rendelet:

Fejlesztési Koncepció

Stratégiai Program

Operatív Program

EU-s szabályozó : Single Programming Document

Regional Strategy

Priorities and Measures

Program Complement Document

Strukturális Alapok Célkitűzései 2000-2006

1. Célterület: A fejlődésben elmaradott régiók (GDP/fő az átlag 75%-a alatt) fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása

2. Célterület: A gazdasági és társadalmi szerkezet- átalakulás miatt strukturálisproblémákkal küzdő régiók támogatása

3. Célterület: Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása

Tervezési keret 2004-2006 A gazdasági versenyképesség javítása A humán erőforrások jobb kihasználása Jobb környezet Gazdasági VersenyképességOP Humán- erőforrás-fejlesztési OP Agrár- és Vidékfejlesztési OP Regionális Fejlesztési OP Környezetvé-delmi és Infrastruktúra-fejlesztési OP Kiegyen-súlyozottabb regionális fejlődés Prioritások Operatív Programok Specifikus Célok Forrás: www.nfu.hu Erősebb regionális és helyi potenciál Versenyképesebb termelőszektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra , tisztább környezet

A stratégiát megvalósító eszközrendszer

A stratégiai célok elérése érdekében öt prioritási tengely lett kialakítva

Humánerőforrások fejlesztése PT

Gazdasági Versenyképesség PT

Környezetvédelem és Infrastruktúra PT

Agrár- és vidékfejlesztés PT

Regionális PT

Humán erőforrások fejlesztése PT

Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása

Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével

Alkalmazkodóképesség és vállalkozói ismeretek fejlesztése

Az egész életen át tartó tanulás feltételeit támogató fejlesztések, az oktatás és szakképzés javítása

Nők munkaerő-piaci helyzetének javítása

Egészségügy fejlesztése

Gazdasági versenyképesség PT

Befektetés ösztönzés

Kis-és középvállalkozások fejlesztése

Turizmusfejlesztés

Kutatás-fejlesztés és innováció

Az információs társadalom, gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

Környezetvédelem és Infrastruktúra PT

Környezetvédelem (pl.: zaj- és légszennyezés csökkentése, hulladékgazdálkodás fejlesztése, környezeti kárelhárítás, ivóvízvédelem, szennyvízkezelés fejlesztése, védett természeti területek fejlesztése)

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (pl.: közúthálózat teherbírásának fejlesztése, régiók közötti elérhetőség javítása)

Agrár- és Vidékfejlesztés PT

A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezőgazdaságban

Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása

Mezőgazdasághoz kapcsolódó vidékfejlesztés

Regionális PT

A gazdasági és társadalmi fejlődés infrastrukturális feltételeinek javítása

A regionális gazdaság versenyképességének a foglalkoztatási szempontokat szem előtt tartó javítása

A környezet minőségének javítását célzó fenntartható helyi fejlesztések

Térségfejlesztési programok

Az NFT céljai 2004-2006

Az életminőség javítása

Tartósan magas és egyensúly őrző növekedés

A gazdasági versenyképesség erősítése

A tőkevonzó képesség növelése

Az innovatív, egészséges, tudás-alapú társadalom alapjainak megteremtése

A foglalkoztatási szint növelése

A területi és társadalmi különbségek mérséklése

Fenntartható fejlődés

A Nemzeti Fejlesztési Terv 1 (2004-2006)

Összesen 1.100-1.500 Mrd Ft összegű támogatás fejlesztésekre

EU-forrás: ~ 750 Mrd Ft

Hazai társfinanszírozás: ~ 550Mrd Ft

Magánforrás: ~ 300-400 Mrd Ft

A fejlesztéspolitika „kereteinek” változása Forrás: www.nfu.hu

II. NFT (NSRK, ÚMFT)

Jelen tervezési periódusba az uniós tervek készítését az is nehezítette, hogy a (2007–2013) ciklusra vonatkozó szabályok és útmutatók a tervekkel párhuzamosan készültek

„ Új általános rendelet”: 1083/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

„ Új ERFA rendelet”: 1080/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

„ Új ESzA rendelet”: 1081/2006/EK az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

„ Új Kohéziós Alap rendelet”: 1084/2006/EK a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

Tanácsi rendelet az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról: 1082/2006/EK az európai területi együttműködési csoportosulásról.

Az NSRK készítése során (formálisan) figyelembe vett legfontosabb hazai dokumentumok

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK, 2005–2020),

Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK, 2005–2015),

Nemzeti (reform) Akcióprogram (NAP, 2005–2008),

Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia (NAVS) (2007–2013),

A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája (NFFS),

Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP, 2003–2008),

Az egész életen áttartó tanulás stratégiája,

Magyarország aktualizált konvergencia-programja, 2005–2008.

Ágazati fejlesztési koncepciók és stratégiák: Versenyképességi koncepció, Kkv-stratégia, Tudomány-, technológiapolitikai és innovációs stratégia, A magyar információs társadalom stratégiája (MITS), Nemzeti Szélessávú Stratégia, Közlekedéspolitikai koncepció, Energiapolitikai koncepció, A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés 2006–2008 (előkészületben), Egészségügyi fejlesztéspolitikai koncepció (EFK), Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia.

A II. generációs tervezés folyamata és a tervdokumentumok közötti kapcsolatok Forrás: Faragó L., 2006.

NFT 2. Céljai