A regionális politika fejlődése Magyarországon. Az NFT. Varjú Viktor
A regionális politika <ul><li>Alapja: Téregységek/térstruktúrák, melyek jellemzően az államhatáron belül jönnek létre (+tú...
A regionális politika területi/tervezési egységei (NUTS = Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques)   <ul><li>NU...
A regionális politika területi/tervezési egységei <ul><li>NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) </li></ul>
A regionális politika terület/tervezési egységei <ul><li>NUTS 3: megye (főváros); (egységek száma: 20) </li></ul><ul><li>N...
A regionális fejlődés Mo-n. <ul><li>Természetföldrajzi tér – Kárpát – medence </li></ul><ul><li>Történeti-társadalmi-gazda...
A regionális fejlődés Mo-n. Történelmi csomópontok <ul><li>Honfoglalás: - hatalmi vákuumba történő benyomulás </li></ul><u...
A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Mozgatórugók <ul><li>Trianon (bár ideiglenes    de újra kellett gondolni) </li></...
A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Területszervezés <ul><li>Magyary Zoltán – egységes magyar közig. (nincs állami + ö...
A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Területszervezés 2 <ul><li>- Kaffka Péter: „értelmes műszaki felosztás”  (műszaki-...
A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Mozgatórugók <ul><li>Háború utáni gazdasági reorganizáció </li></ul><ul><li>Állams...
A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1949-56) <ul><li>Szovjet típusú társadalmi-gazdasági-hatalmi vis...
A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1949-56)/2 <ul><li>A községek és városok fejlesztési osztályokba...
A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1956-1963) <ul><li>Konszolidáció </li></ul><ul><li>Tudomány bevo...
A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1964-1985) <ul><li>1965 – nagyközség kategória    kiemeltebb fe...
A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció - 1971 <ul><li>Céljai:  </li></ul>...
A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) OTK (1971) következményei <ul><li>Települések  64%-a egyéb „szervező irányító funk...
A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) A területszervezés változásai a 1980-as években <ul><li>1981 – OTK felülvizsgálata...
A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Konklúzió <ul><li>Nem alakult át a megyei területbeosztás </li></ul><ul><li>Nem jö...
A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/1 <ul><li>Szovjet típusú tanácsrendszer     önkormányzati  közigazgatás (1990. év...
A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/2 <ul><li>A települési önkormányzatok főbb feladatai:  (központi költségvetésből) ...
A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/3 <ul><li>Cél: nemzetközi, működő struktúrák átvétele és illesztése </li></ul><ul>...
A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/4 <ul><li>1994-es módosítás (finomítások) </li></ul><ul><li>megyei önkormányzatok ...
A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/5 <ul><li>1996. évi XXI. törvény </li></ul><ul><li>Területfejlesztési szintek: </l...
A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/6 <ul><li>1998 OTK: a régiók területi konfigurációja (külön létrehozta a fejleszté...
A területfejlesztés Magyarországon Sajátosságok az EU-s tervezésben <ul><li>Az NFT keretei </li></ul><ul><li>Az Európai Un...
A regionális fejlesztési koncepció megfeleltetése az EU-s elvárásoknak és a hazai szabályozásnak <ul><li>Hazai jogszabály ...
Strukturális Alapok Célkitűzései 2000-2006 <ul><li>1. Célterület: A fejlődésben elmaradott régiók  (GDP/fő az átlag 75%-a ...
Tervezési keret 2004-2006 A gazdasági  versenyképesség  javítása A humán erőforrások jobb  kihasználása Jobb  környezet Ga...
A stratégiát megvalósító eszközrendszer <ul><li>A stratégiai célok elérése érdekében  öt prioritási tengely  lett kialakít...
Humán erőforrások fejlesztése PT <ul><li>Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása </li></ul><ul><li>Társadalmi kirekeszté...
Gazdasági versenyképesség PT <ul><li>Befektetés ösztönzés </li></ul><ul><li>Kis-és középvállalkozások fejlesztése </li></u...
Környezetvédelem és Infrastruktúra PT <ul><li>Környezetvédelem (pl.: zaj- és légszennyezés csökkentése, hulladékgazdálkodá...
Agrár- és Vidékfejlesztés PT <ul><li>A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezőgazdaságban </li></ul><ul><li>Az...
Regionális PT <ul><li>A gazdasági és társadalmi fejlődés infrastrukturális feltételeinek javítása </li></ul><ul><li>A regi...
Az NFT céljai 2004-2006 <ul><li>Az életminőség javítása </li></ul><ul><li>Tartósan magas és egyensúly őrző növekedés </li>...
A Nemzeti Fejlesztési Terv 1  (2004-2006) <ul><li>Összesen 1.100-1.500 Mrd Ft összegű támogatás fejlesztésekre </li></ul><...
A fejlesztéspolitika „kereteinek” változása Forrás: www.nfu.hu
II. NFT (NSRK, ÚMFT) <ul><li>Jelen tervezési periódusba az uniós tervek készítését az is nehezítette, hogy a (2007–2013) c...
Az NSRK készítése során (formálisan) figyelembe vett  legfontosabb hazai dokumentumok <ul><li>Országos Fejlesztéspolitikai...
A II. generációs tervezés folyamata és a tervdokumentumok közötti kapcsolatok   Forrás: Faragó L., 2006.
NFT 2. Céljai <ul><li>Növekedés </li></ul><ul><li>Általános </li></ul><ul><li>- Kedvező geostratégiai helyzet </li></ul><u...
NFT 2. – Tervek rendszere <ul><li>15/13 Ágazati Operatív Program  </li></ul><ul><li>7 Regionális OP </li></ul><ul><li>Kiem...
NFT 2. Megindult <ul><li>OP    Akciótervek  </li></ul><ul><li>Út- és közlekedésfejlesztés (1000 md HUF) </li></ul><ul><li...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon

4,881 views

Published on

0 Comments
2 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
4,881
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
69
Actions
Shares
0
Downloads
115
Comments
0
Likes
2
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A RegionáLis Politika FejlőDéSe MagyarorszáGon

  1. 1. A regionális politika fejlődése Magyarországon. Az NFT. Varjú Viktor
  2. 2. A regionális politika <ul><li>Alapja: Téregységek/térstruktúrák, melyek jellemzően az államhatáron belül jönnek létre (+túl) </li></ul><ul><li>Feladata: Feltárja a térstruktúrák helyzetét; meghatározza a térstruktúrák céljait; eszközeit; intézményeit </li></ul><ul><li>Cél: a területegység társadalmi-gazdasági felzárkóztatása, fejlesztése (+fenntarthatóság) </li></ul>
  3. 3. A regionális politika területi/tervezési egységei (NUTS = Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) <ul><li>NUTS 0: ország </li></ul><ul><li>NUTS 1: nagyrégiók (egységek száma:3) </li></ul>
  4. 4. A regionális politika területi/tervezési egységei <ul><li>NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) </li></ul>
  5. 5. A regionális politika terület/tervezési egységei <ul><li>NUTS 3: megye (főváros); (egységek száma: 20) </li></ul><ul><li>NUTS 4: statisztikai kistérség (egységek száma: 150  168 (2003)) </li></ul><ul><li>NUTS 5: település (egységek száma: 3200) </li></ul>
  6. 6. A regionális fejlődés Mo-n. <ul><li>Természetföldrajzi tér – Kárpát – medence </li></ul><ul><li>Történeti-társadalmi-gazdasági térformáló erők  folyamatos változás </li></ul><ul><li>Változó téregységek rövid életű határai nem igazodtak: </li></ul><ul><li>- természeti tájhatásokhoz </li></ul><ul><li>- etnikai határokhoz </li></ul><ul><li>Természeti+etnikai határok: sem elég tartósak, sem elég karakterisztikusak nem voltak ahhoz, hogy a regionális fejlődés keretei legyenek  politikai érdekek mentén jelölődtek ki </li></ul>
  7. 7. A regionális fejlődés Mo-n. Történelmi csomópontok <ul><li>Honfoglalás: - hatalmi vákuumba történő benyomulás </li></ul><ul><li>Árpádházi királyok térformálása – magyar koronához kötődés </li></ul><ul><li>„ Vegyesházi királyok kora” (1301-1526) koronák közös bírása </li></ul><ul><li>1526-1686 Megosztott államtér </li></ul><ul><li>1686-1918 Habsburg hatalmi térbe integrált magyar államtér </li></ul><ul><li>1918-1947 szuverén magyar állam, és határainak változásai </li></ul>
  8. 8. A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Mozgatórugók <ul><li>Trianon (bár ideiglenes  de újra kellett gondolni) </li></ul><ul><li>Budapest (”bűnös város”) + elcsatolások => decentralizáció </li></ul><ul><li>Folyamatosan változó határok </li></ul><ul><li>1939-től nehézipar katonai célú fejlesztése  településhálózati hatások (Győr, Dunántúl) </li></ul>
  9. 9. A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Területszervezés <ul><li>Magyary Zoltán – egységes magyar közig. (nincs állami + önkormányzati) </li></ul><ul><li>Prinz Gyula – a közigazgatási területfelosztás földrajzi módszereit: </li></ul><ul><li>Feladatok: </li></ul><ul><li>1. Hány fokú területi államigazgatás (államterület nagyság, népsűrűség, államig. Intenzitása, történeti struktúrától) </li></ul><ul><li>2. A közigazgatási egységek mérete </li></ul><ul><li>3. A járások konkrét, alulról építkező meghatározása </li></ul><ul><li>4. A járások megyévé történő egyesítése </li></ul><ul><li>5. Kerületi rendszer földrajzi alapjainak kutatása (nagy egységek) </li></ul>
  10. 10. A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945) Területszervezés 2 <ul><li>- Kaffka Péter: „értelmes műszaki felosztás” (műszaki-gazdasági-közlekedési alapon 8 nagymegye) </li></ul><ul><li>- Erdei Ferenc: „Országépítés városokkal” (Ország csak városokból álljon) közig. egység: város vonzáskörzete </li></ul><ul><li>- Teleki Pál: „Alkotmányosságunk lényege az önkormányzati elv” </li></ul><ul><li>Két VHB közötti térkategóriák és közig. javaslatok </li></ul><ul><li>Tájközigazgatás elmélet (Teleki Pál, Elek Péter) </li></ul><ul><li>Központi helyek elmélete (Erdei Ferenc, Mendöl Tibor, Hantos Gyula, Prinz Gyula) </li></ul><ul><li>Gazdasági körzetelmélet – először 1918-ban (Pécsi Albert) </li></ul>
  11. 11. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Mozgatórugók <ul><li>Háború utáni gazdasági reorganizáció </li></ul><ul><li>Államszocializmus építése </li></ul><ul><li>Mezőgazdasági kollektivizálás </li></ul><ul><li>Iparfejlesztés </li></ul><ul><li>Gazdasági mechanizmus-változás </li></ul>
  12. 12. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1949-56) <ul><li>Szovjet típusú társadalmi-gazdasági-hatalmi viszony kialakítása: az államhatalom helyi szervei: megyei, járási, városi, községi, városi kerületi tanácsok </li></ul><ul><li>Megszűnt az önkormányzati jelegű közig.  államosított közig. </li></ul><ul><li>Jell: </li></ul><ul><li>Növekedett a járási szint szerepe (falusi térség irányítása) </li></ul><ul><li>A települési tanácsok elsődlegesen politikai, nem igazgatási célt szolgáltak </li></ul><ul><li>Sajátos probléma: terület- és településfejlesztés beillesztése a centralizált irányítási struktúrába </li></ul>
  13. 13. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1949-56)/2 <ul><li>A községek és városok fejlesztési osztályokba sorolása </li></ul>Forrás: Hajdú Z., 2005. alapján   100 3223 Összes település: Semmilyen központi fejlesztés 47,47 1530 III./C osztályú   8,78 283 III./B osztályú   38,91 1254 III./A osztályú       III. osztályú   0,9 29 II/B osztályú   1,61 52 II/A osztályú számottevő fejlesztés     II. osztályú nagyipari fejlesztés 2,27 73 I. osztályú   0,06 2 Osztályon felüli Fejlesztési jellemző Az összes település %-ában A besorolt települések száma Osztály A községek és városok osztályba sorolása - 1951
  14. 14. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1956-1963) <ul><li>Konszolidáció </li></ul><ul><li>Tudomány bevonása (jog, geográfia, településtudomány) </li></ul><ul><li>Vita: regionalizáció – gazdasági körzet </li></ul><ul><li>1960-1963 Magyarország Településhálózat-fejlesztési Tanulmányterve (A települések regionális szerepköri besorolása: Régióközpont, régió-társközpont, alrégió, regionális szerepkör nélküli jelentős település, falukörzet-központ, mellékfalu ) </li></ul>
  15. 15. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Területszervezés (1964-1985) <ul><li>1965 – nagyközség kategória  kiemeltebb fejlesztés </li></ul><ul><li>1968 gazdaságirányítási reform – szélesebb mozgásterek </li></ul><ul><li>1971-es III. Tanácstörvény: </li></ul><ul><li>Önkormányzatiság korlátozott lehetősége </li></ul><ul><li>Városkörnyék igazgatási forma </li></ul><ul><li>MJV  megyei város (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) </li></ul>
  16. 16. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció - 1971 <ul><li>Céljai: </li></ul><ul><li>Településhálózat, mely elősegíti a termelőerők célszerű távlati területi elhelyezkedését </li></ul><ul><li>Elősegíti a lakossági ellátás megszervezését </li></ul><ul><li>Közelíti az azonos szerepkörű települések ellátottsági szintjét </li></ul><ul><li>Mérsékli a városok és a falvak életkörülményeinek különbségét </li></ul><ul><li>Orientálja a különböző intézményhálózatok telepítését </li></ul>
  17. 17. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) OTK (1971) következményei <ul><li>Települések 64%-a egyéb „szervező irányító funkciót nem látnak el” </li></ul><ul><li>Erősödtek a koncentrációs folyamatok </li></ul><ul><li>Erőteljesen jelent meg a (megyei) tanácsok település- és területfejlesztési funkciója </li></ul>
  18. 18. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) A területszervezés változásai a 1980-as években <ul><li>1981 – OTK felülvizsgálata (csak kozmetikázás) </li></ul><ul><li>1983 – felmerült a falvak népességmegtartó képességének biztosítása </li></ul><ul><li>1985 – dekoncentrációs tendencia megindulása </li></ul><ul><li>- eltörölték a települések hivatalos szerepköri rangsorolását </li></ul>
  19. 19. A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989) Konklúzió <ul><li>Nem alakult át a megyei területbeosztás </li></ul><ul><li>Nem jött létre regionális jellegű közigazgatás sem </li></ul><ul><li>Nagy-Budapest létrejötte </li></ul><ul><li>Megerősödtek a 100e fő fölötti városok </li></ul><ul><li>Létrejött a megyeszékhelyek bázisán a fejlett középvárosok viszonylag széles köre </li></ul><ul><li>Létrejött a vidéki mikroközpontok egyfajta hálózata </li></ul><ul><li>Kis lélekszámú települések vesztessé váltak </li></ul><ul><li>A tanyarendszer a településpolitika áldozatává vált </li></ul>
  20. 20. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/1 <ul><li>Szovjet típusú tanácsrendszer  önkormányzati közigazgatás (1990. évi LXV. tv.) (szubszidiaritás) </li></ul><ul><li>település túlsúly megyével szemben </li></ul><ul><li>mellérendeltségi viszony </li></ul><ul><li>szinte korlátlan társulási lehetőség (de nincs kényszertárulás) </li></ul>
  21. 21. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/2 <ul><li>A települési önkormányzatok főbb feladatai: (központi költségvetésből) </li></ul><ul><li>településfejlesztés </li></ul><ul><li>településrendezés </li></ul><ul><li>épített és természeti környezet védelme </li></ul><ul><li>lakásgazdálkodás </li></ul><ul><li>vízrendezés és csapadékvíz elvezetés </li></ul><ul><li>egészséges ívóvízellátás + csatornázás </li></ul><ul><li>alapfokú oktatás </li></ul><ul><li>egészségügyi és szociális alapellátás </li></ul><ul><li>közvilágítás </li></ul><ul><li>helyi közutak és köztemetők fenntartása </li></ul><ul><li>helyi tűzvédelem és közbiztonság </li></ul><ul><li>biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését </li></ul>
  22. 22. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/3 <ul><li>Cél: nemzetközi, működő struktúrák átvétele és illesztése </li></ul><ul><li>létrejött az állami dekoncentrált szervek rendszere (területi jellege folyamatosan változik) </li></ul><ul><li>(központi közigazgatás választásról választásra változik: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006  nincs politikai, közigazgatási konszenzus) </li></ul><ul><li>városok számának megugrása </li></ul>
  23. 23. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/4 <ul><li>1994-es módosítás (finomítások) </li></ul><ul><li>megyei önkormányzatok területivé váltak </li></ul><ul><li>Kötelező feladatai: </li></ul><ul><li>gondoskodni a középiskolai, szakiskolai ellátásról </li></ul><ul><li>muzeális, történeti emlékek gyűjtése </li></ul><ul><li>egészségügy néhány sajátos kérdése </li></ul><ul><li>épített és természeti környezet védelme </li></ul><ul><li>DE megyei fejlesztésekben nem kapott szerepet </li></ul>
  24. 24. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/5 <ul><li>1996. évi XXI. törvény </li></ul><ul><li>Területfejlesztési szintek: </li></ul><ul><li>országos </li></ul><ul><li>regionális (eu elváráshoz igazodik) </li></ul><ul><li>megyei (önk. + fejl. tanács) </li></ul><ul><li>kistérségi </li></ul><ul><li>települési </li></ul>
  25. 25. A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/6 <ul><li>1998 OTK: a régiók területi konfigurációja (külön létrehozta a fejlesztési régiót) </li></ul><ul><li>Helyi és Regionális Önkormányzati Chartak elfogadása: </li></ul><ul><li>- szubszidiaritás </li></ul><ul><li>- regionalizáció nem a helyi önk. rovására </li></ul><ul><li>- EU 1991-es NUTS rendszeréhez valóigazodás 1990-es évek közepétől indult meg – Az EU támogatáspolitikája miatt a NUTS 2 meghatározása volt jelentős </li></ul>
  26. 26. A területfejlesztés Magyarországon Sajátosságok az EU-s tervezésben <ul><li>Az NFT keretei </li></ul><ul><li>Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat (2004) követően a magyar tervezésre egyaránt vonatkoznak az uniós és a hazai jogszabályok. Sajnos ezek még nem mindenben harmonizáltak </li></ul><ul><li>A fejlesztési terv EU-s jogszabályi háttere: </li></ul><ul><li>- Európai Regionális Fejlesztési Alapra </li></ul><ul><li>- Európai Szociális Alapra </li></ul><ul><li>- Kohéziós Alapra vonatkozó rendeletek szabályozták </li></ul>
  27. 27. A regionális fejlesztési koncepció megfeleltetése az EU-s elvárásoknak és a hazai szabályozásnak <ul><li>Hazai jogszabály : 18/1998 (VI. 25.) KTM-rendelet: </li></ul><ul><li>Fejlesztési Koncepció </li></ul><ul><li>Stratégiai Program </li></ul><ul><li>Operatív Program </li></ul><ul><li>EU-s szabályozó : Single Programming Document </li></ul><ul><li>Regional Strategy </li></ul><ul><li>Priorities and Measures </li></ul><ul><li>Program Complement Document </li></ul>
  28. 28. Strukturális Alapok Célkitűzései 2000-2006 <ul><li>1. Célterület: A fejlődésben elmaradott régiók (GDP/fő az átlag 75%-a alatt) fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása </li></ul><ul><li>2. Célterület: A gazdasági és társadalmi szerkezet- átalakulás miatt strukturálisproblémákkal küzdő régiók támogatása </li></ul><ul><li>3. Célterület: Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása </li></ul>
  29. 29. Tervezési keret 2004-2006 A gazdasági versenyképesség javítása A humán erőforrások jobb kihasználása Jobb környezet Gazdasági VersenyképességOP Humán- erőforrás-fejlesztési OP Agrár- és Vidékfejlesztési OP Regionális Fejlesztési OP Környezetvé-delmi és Infrastruktúra-fejlesztési OP Kiegyen-súlyozottabb regionális fejlődés Prioritások Operatív Programok Specifikus Célok Forrás: www.nfu.hu Erősebb regionális és helyi potenciál Versenyképesebb termelőszektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra , tisztább környezet
  30. 30. A stratégiát megvalósító eszközrendszer <ul><li>A stratégiai célok elérése érdekében öt prioritási tengely lett kialakítva </li></ul><ul><ul><li>Humánerőforrások fejlesztése PT </li></ul></ul><ul><ul><li>Gazdasági Versenyképesség PT </li></ul></ul><ul><ul><li>Környezetvédelem és Infrastruktúra PT </li></ul></ul><ul><ul><li>Agrár- és vidékfejlesztés PT </li></ul></ul><ul><ul><li>Regionális PT </li></ul></ul>
  31. 31. Humán erőforrások fejlesztése PT <ul><li>Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása </li></ul><ul><li>Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével </li></ul><ul><li>Alkalmazkodóképesség és vállalkozói ismeretek fejlesztése </li></ul><ul><li>Az egész életen át tartó tanulás feltételeit támogató fejlesztések, az oktatás és szakképzés javítása </li></ul><ul><li>Nők munkaerő-piaci helyzetének javítása </li></ul><ul><li>Egészségügy fejlesztése </li></ul>
  32. 32. Gazdasági versenyképesség PT <ul><li>Befektetés ösztönzés </li></ul><ul><li>Kis-és középvállalkozások fejlesztése </li></ul><ul><li>Turizmusfejlesztés </li></ul><ul><li>Kutatás-fejlesztés és innováció </li></ul><ul><li>Az információs társadalom, gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése </li></ul>
  33. 33. Környezetvédelem és Infrastruktúra PT <ul><li>Környezetvédelem (pl.: zaj- és légszennyezés csökkentése, hulladékgazdálkodás fejlesztése, környezeti kárelhárítás, ivóvízvédelem, szennyvízkezelés fejlesztése, védett természeti területek fejlesztése) </li></ul><ul><li>Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (pl.: közúthálózat teherbírásának fejlesztése, régiók közötti elérhetőség javítása) </li></ul>
  34. 34. Agrár- és Vidékfejlesztés PT <ul><li>A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezőgazdaságban </li></ul><ul><li>Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása </li></ul><ul><li>Mezőgazdasághoz kapcsolódó vidékfejlesztés </li></ul>
  35. 35. Regionális PT <ul><li>A gazdasági és társadalmi fejlődés infrastrukturális feltételeinek javítása </li></ul><ul><li>A regionális gazdaság versenyképességének a foglalkoztatási szempontokat szem előtt tartó javítása </li></ul><ul><li>A környezet minőségének javítását célzó fenntartható helyi fejlesztések </li></ul><ul><li>Térségfejlesztési programok </li></ul>
  36. 36. Az NFT céljai 2004-2006 <ul><li>Az életminőség javítása </li></ul><ul><li>Tartósan magas és egyensúly őrző növekedés </li></ul><ul><li>A gazdasági versenyképesség erősítése </li></ul><ul><li>A tőkevonzó képesség növelése </li></ul><ul><li>Az innovatív, egészséges, tudás-alapú társadalom alapjainak megteremtése </li></ul><ul><li>A foglalkoztatási szint növelése </li></ul><ul><li>A területi és társadalmi különbségek mérséklése </li></ul><ul><li>Fenntartható fejlődés </li></ul>
  37. 37. A Nemzeti Fejlesztési Terv 1 (2004-2006) <ul><li>Összesen 1.100-1.500 Mrd Ft összegű támogatás fejlesztésekre </li></ul><ul><ul><ul><ul><li>EU-forrás: ~ 750 Mrd Ft </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>Hazai társfinanszírozás: ~ 550Mrd Ft </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>Magánforrás: ~ 300-400 Mrd Ft </li></ul></ul></ul></ul>
  38. 38. A fejlesztéspolitika „kereteinek” változása Forrás: www.nfu.hu
  39. 39. II. NFT (NSRK, ÚMFT) <ul><li>Jelen tervezési periódusba az uniós tervek készítését az is nehezítette, hogy a (2007–2013) ciklusra vonatkozó szabályok és útmutatók a tervekkel párhuzamosan készültek </li></ul><ul><li>„ Új általános rendelet”: 1083/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; </li></ul><ul><li>„ Új ERFA rendelet”: 1080/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; </li></ul><ul><li>„ Új ESzA rendelet”: 1081/2006/EK az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; </li></ul><ul><li>„ Új Kohéziós Alap rendelet”: 1084/2006/EK a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; </li></ul><ul><li>Tanácsi rendelet az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról: 1082/2006/EK az európai területi együttműködési csoportosulásról. </li></ul>
  40. 40. Az NSRK készítése során (formálisan) figyelembe vett legfontosabb hazai dokumentumok <ul><li>Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK, 2005–2020), </li></ul><ul><li>Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK, 2005–2015), </li></ul><ul><li>Nemzeti (reform) Akcióprogram (NAP, 2005–2008), </li></ul><ul><li>Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia (NAVS) (2007–2013), </li></ul><ul><li>A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája (NFFS), </li></ul><ul><li>Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP, 2003–2008), </li></ul><ul><li>Az egész életen áttartó tanulás stratégiája, </li></ul><ul><li>Magyarország aktualizált konvergencia-programja, 2005–2008. </li></ul><ul><li>Ágazati fejlesztési koncepciók és stratégiák: Versenyképességi koncepció, Kkv-stratégia, Tudomány-, technológiapolitikai és innovációs stratégia, A magyar információs társadalom stratégiája (MITS), Nemzeti Szélessávú Stratégia, Közlekedéspolitikai koncepció, Energiapolitikai koncepció, A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés 2006–2008 (előkészületben), Egészségügyi fejlesztéspolitikai koncepció (EFK), Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia. </li></ul>
  41. 41. A II. generációs tervezés folyamata és a tervdokumentumok közötti kapcsolatok Forrás: Faragó L., 2006.
  42. 42. NFT 2. Céljai <ul><li>Növekedés </li></ul><ul><li>Általános </li></ul><ul><li>- Kedvező geostratégiai helyzet </li></ul><ul><li>A gazdaság fejlődését támogató kulturális háttér </li></ul><ul><li>Kedvező környezeti viszonyok </li></ul><ul><li>Növekedésbarát üzleti környezet </li></ul><ul><li>Foglalkoztatás </li></ul><ul><li>Általános </li></ul><ul><li>Jelentős foglalkoztatási tartalékok </li></ul><ul><li>Foglalkoztatásbarát üzleti környezet </li></ul><ul><li>Foglalkoztathatóságot támogató kulturális attitűdök </li></ul><ul><li>Jelentős a versengő piaci viszonyokhoz szokott válla-lati foglalkoztatás </li></ul><ul><li>Sokszínű oktatás, bővülő felsőfokú képzéssel </li></ul>
  43. 43. NFT 2. – Tervek rendszere <ul><li>15/13 Ágazati Operatív Program </li></ul><ul><li>7 Regionális OP </li></ul><ul><li>Kiemelt- és nagyprojektek rendszere (pl. pólus, „nem mondunk le senkiről”) </li></ul>
  44. 44. NFT 2. Megindult <ul><li>OP  Akciótervek </li></ul><ul><li>Út- és közlekedésfejlesztés (1000 md HUF) </li></ul><ul><li>? </li></ul>

×