Your SlideShare is downloading. ×
0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Web 2.0
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Web 2.0

193

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
193
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
3
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. WEB 2.0, AVAGY AMIRE AZ ÚJ VILÁGHÁLÓKÉPES Tim OReilly - a fogalom megalkotója
  • 2. TELEPÍTÉS NÉLKÜL FUTTATHATÓ SZOFTVEREK, BÁRHONNAN ELÉRHETŐ ONLINE DOKUMENTUMOK, INGYENES TUDÁSTÁRAK, EGYRE GYARAPODÓ NETES KÖZÖSSÉGEK - SORRA VESSZÜK, MI MINDENT NYÚJT A NAPJAINKBAN MEGÚJULÓ VILÁGHÁLÓ A FELHASZNÁLÓKNAK. Talán hallotta már a cikkünk témáját adó web 2.0 kifejezést, talán nem, lényegtelen. Mielőtt nekiállnánk alaposabban elmagyarázni, miről is van szó, hadd próbáljuk meg egyszerűen lefesteni ön előtt, érzékeltetve, mit is tud az új világháló a gyakorlatban. Képzelje el, hogy nem csak elektronikus levelezését, hanem kedvenc internetes linkjeit, határidőnaplóját, dokumentumait, fényképeit, videó- és hangfájljait is bárhol, bármikor elérheti az interneten egy azonosító és egy jelszó megadása után. A web böngészőben megnyíló virtuális munkaasztalon minden úgy és ott lesz, ahogyan és ahol az utolsó kijelentkezés előtt hagyta - nem számít, hogy otthoni vagy munkahelyi számítógépén, egy barátjánál, egy netkávézóban, vagy laptopján, kézi számítógépén, okos telefonján nézi-e meg.
  • 3.  Egy kattintás a szöveges dokumentumra, és a szintén a böngészőben elinduló szövegszerkesztőben folytathatja rajta a munkát. Kedvére böngészheti kedvenc weboldalait, és vehet fel új linkeket a gyűjteménybe. Bejegyezhet egy találkozót a naptárába, vagy módosíthatja annak időpontját. Levelet vagy üzenetet küldhet ismerőseinek, miután kikereste elérhetőségüket a címtárból. Mindezeket úgy teheti meg, hogy nem kell magával hurcolnia dokumentumait floppy-n, CD-n, DVD-n vagy egy winchesteren, és nem is kell telepítenie a kezelésükhöz szükséges szoftvert. Fájljai ugyanis egy internetes szerveren tárolódnak majd, az őket megnyitó alkalmazás pedig a kiszolgáló szerveréről fut majd. Ön csak a böngészőablakból vezérli az egész folyamatot - bárhol is van, bármilyen típusú számítógép előtt is ül éppen.
  • 4. BEDOBNI A KÖZÖSBE Wikipédia - ez is közösségi munka eredménye Sőt, nem csak saját dokumentumaihoz férhet hozzá: mások is megoszthatják azokat önnel, mint ahogy ön is elérhetővé teheti mások számára azt, ami kell. "Megmutathatja" barátainak határidőnaplóját, ahogy ők is, így közös programjaik ugyanott jelennek meg, de szervezheti így a munkát kollégáival is, a neten megosztva a közösen alakított dokumentumot. Elérhetővé teheti barátai számára a közös nyaraláson készült fényképeket, ahogyan ők is sajátjaikat, így egy közös virtuális albumban lapozgathatják őket. De nem csak ismerősökkel, munkatársakkal, családtagokkal osztozkodhat, hanem ismeretlen netezők millióival is. Hogy mire jó ez? Képzelje el, hogy úgy választ éttermet, szállodát, vagy autót, hogy elolvashatja vele kapcsolatban "ismeretlen ismerősei" ajánlását - és ön is megoszthatja velük tapasztalatait. Képzelje el, hogy úgy böngészi a netet, hogy az önnel azonos érdeklődésű netezők válogatják, pontozzák, minősítik a meglátogatott oldalakat, elolvasott híreket - amelyeket átrágva ön is minősíthet a többiek számára. Mindenki bedob valamennyit a közösbe, és ki is vehet belőle.
  • 5. MI AZ A WEB 2.0? Mindezek a lehetőségek részét képezik a web 2.0-nak, vagyis a kialakulóban lévő "új világhálónak". Az viszont, hogy mit is jelent ez a web 2.0, elég nehezen körbeírható: a körülbelül két évvel ezelőtt megszületett, és azóta is vitatott tartalmú, de bizonyos körökben igen divatos fogalom egyszerre jelöl újfajta weboldalakat és szolgáltatásokat, a mögöttük álló technológiát, és azokat az attitűdöket, módszereket, amelyek mindehhez társulnak. Szülőatyja Tim OReally, az OReally informatikai könyvkiadó gazdája, a világháló veteránja. A vállalkozó még 2004-ben indította el az újfajta webes platformok lehetőségeivel foglalkozó Web 2.0 konferenciasorozatot - amely az egész jelenség névadójává vált. Meg persze jól is hangzik, és alaposan felértékelheti egy weboldal vagy szolgáltatás értékét, ha rásütik a "webkettes" címkét.
  • 6.  A koncepció lényege, hogy a felhasználó nem csak nézegetni való weboldalakat kap, hanem sokoldalúan használható eszközöket. Ezek az eszközök akár egyes szoftverek funkcióit is átvehetik, és arra is alkalmasak, hogy használójuk másokkal is megossza tevékenysége eredményét, sőt, egész közösségek profitáljanak ebből. Talán ezt már nem olyan egyszerű elképzelni, itt az ideje hát, hogy lássunk egy-két konkrét példát.
  • 7. A "SZÜLETÉSNAP" NÉPSZERŰ CÍMKE(FLICKR) A web 2.0 két "zászlóshajója" a del.icio.us és Flickr. Előbbi egy online linktár: a felhasználók kedvük szerint állíthatják össze kedvenc webes "könyvjelzőik" listáját, amelyet a rendszer tárol számukra. Minden egyes linkhez rövid leírást, és ami még fontosabb, címkét (angolul taget) lehet fűzni. A leírás egyértelmű: a link "tulajdonosát" emlékezteti arra, mit is tárolt el tulajdonképpen, a címkézés már kicsit bonyolultabb.
  • 8. A KÖZÖSSÉG MAGÁNAK VÁLOGAT Egy linkre tetszőleges számú címkét lehet aggatni, amelyek leírják és kategóriákba sorolhatóvá teszik azt. A Techbázis linkjéhez például hozzá lehet fűzni a "számítógép", "internet", "mobiltelefon" vagy "vírusok" címkét is; de a "híroldal", "portál" címkék is jól jellemzik, vagy - lévén a del.icio.us angol nyelvű, nemzetközi szájt - megkaphatja a "Hungarian" vagy "magyar" címkét is. A rendszer begyűjti az összes ilyen címkét, és nem is kell, hogy minden felhasználó minden weboldalhoz minden lehetséges jelölés hozzáadjon, hiszen ezeket a szájt összesíti, így aztán ezen kulcsszavak - a linkekről szóló metaadatok - szerint is kereshetővé válik a közösség által összedobott adatbázis. A Flickr is hasonlóan működik: az online fotótárba feltöltött képeket tulajdonosuk el is zárhatja az idegen szemek elől, de ami még vonzóbb lehetőség, felcímkézve maga is közzéteheti őket. A rendszerben ezek után címkék alapján lehet nézegetni a fotókat szinte a végtelenségig - de lehet van közös "gyűjtőkbe" (pool) is irányítani a feltöltött képeket, ahol a megadott téma iránt érdeklődők könnyebben rátalálnak.
  • 9. AZ ÖTLET NEM ÚJ E két web szájt példája is jól mutatja, hogy miért fontos a fejlesztők számára a web kettővel kapcsolatos hírverés: már mindketten a Yahoo, az egyik legnagyobb internetes vállalat portfóliójába tartoznak... A "nagyok" ugyanis felfigyeltek az "új világhálóban" rejlő lehetőségekre, és le is csapnak az ígéretes szolgáltatásokat nyújtó oldalakra. Egyesek szerint a web 2.0 éppen ezért egy hasonló "buborék", mint ami a kilencvenes évek második felében kezdett el felfúvódni az informatikai világában. Akkoriban bármilyen internetes vállalkozásra képesek voltak irdatlan összegeket - akár dollármilliókat - áldozni a befektetők. Amikor viszont rájöttek, hogy ezek a befektetések soha nem hozzák meg a tőlük remélt profitot, akkor - 2000 elején - a dotcom-buborék kipukkant, és internetes vállalkozások ezrei mentek csődbe, de a nagy cégek lendülete is megtorpant. A túlélők között azonban voltak olyanok is, amelyek már akkor felvonultatták a web 2.0 ismertetőjegyeit - vagyis azt, hogy jól használható eszközöket adtak a felhasználók kezébe.http://www.origo.hu/techbazis/internet/20060318webket to.html
  • 10.  Ilyen például az Amazon.com webáruház, amely eredetileg csak könyveket forgalmazott, ma viszont már szinte mindent. A cég a vásárlók értékítéletét és visszajelzéseit katalógusa részévé téve segíti az árukészletben való eligazodást; adatbáziság pedig úgy építették fel, hogy egy adott könyv (vagy más termék) vásárlója azt is látja, mit vettek meg mások, akik ugyanazt választották ki, mint ő. Szintén az ezredforduló nagy válságának túlélője az eBay internetes aukciósház, ahol bárki szinte bármit árverésre bocsáthat, a termékekre pedig online lehet licitálni. Ez is egy jól működő, jól használható webes szolgáltatás, amelyet felhasználói töltenek meg tartalommal. Talán ez volt túlélésük egyik záloga: ezek a cégek nem csak eladni akartak valamit a netezőknek, vagyis rájuk tukmálni árujukat vagy szolgáltatásukat, mint a legtöbb befuccsolt vállalkozás - így például az egyik legnagyobb bukta, a kisállat-kereskedéssel foglalkozó pets.com -, hanem kibontakozási lehetőséget adtak nekik. Napjainkban pedig kis, egy-két fős netes vállalkozások tucatjai igyekszenek az újfajta szolgáltatásokkal megnyerni maguknak az internetezőket - és esetleg felkelteni a befektetők figyelmét.
  • 11.  A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította (például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom a tartalommegosztás (sharing), azaz bármilyen információ elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára. Ellentétben a hírek, linkek megosztásával, fájlok megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket vet föl. A tartalom létrehozását a böngészőn belül, külön programok igénybevétele nélkül végzik, ehhez általában az AJaX technológia segítségével létrehozott, esetleg Java vagy Flash alapú, fejlett felhasználói felület áll rendelkezésre. Legújabban a webes keretrendszerek programozási felületét (API) is megnyitják, így a felhasználók maguk is írhatnak az adott szolgáltatás adataira épülő programokat, honlapokat (nyitott API). A tartalmat létrehozó felhasználók számának nagyságrendi növekedése az alkotás, a fogyasztás, a véleménynyilvánítás és a kommunikáció demokratizálásához, valamint a világról szerezhető ismeretek minőségi változásához vezet.
  • 12. osztályozási rendszerekben az osztályozni kívánt dolgokat fő kategóriákra osztják, ezeket kategóriákra, és így tovább. Minden dolog egyszerre csak egy kategóriában lehet (ilyen például a könyvtári Egyetemes tizedes osztályozás: egy könyv nem lehet egyszerre a Vallás és a Filozófia kategóriában, mert minden kategóriához más könyvespolcok vannak rendelve). Ez a kategorizálás feltételezi, hogy van egy, a témához nagyon jól értő szakember, aki a legjobb kategóriába teszi az adott dolgot. A címkézés esetén a felhasználó a dologhoz hozzárendel egy vagy több címkét, ez bárkinek, bármilyen (akár egy másik címkének ellentmondó) címke fölrakását lehetővé teszi ugyanarra a dologra. A szakértők hozzáértését felváltja a tömegek bölcsessége. Olyan területeken, ahol sok amatőr alkotó van, megváltozik a profik szerepe, igénybe vehetik a sok, egyenként szerényebb képességekkel rendelkező amatőr erőforrásait is. (Például újságírók hagyatkozhatnak amatőr bloggerek véleményére és információira, szakcsillagászok igénybe vehetik amatőrcsillagászok megfigyeléseit. A SETI@Home projekt pedig a számítógép-felhasználók gépidejét veszi igénybe számítások elvégzéséhez, miközben azokat nem használják.) Megnő a társadalmi mobilitás. Egy tehetséges ember számára hasonló eszközök és terjesztési csatornák állnak rendelkezésre, mint a profiknak. A marketing is újraértékelődik, a kevés fajta, de nagy mennyiségben eladható termék (a slágertermékek) uralmát felváltja a hosszú farok uralma, a nagyon sokféle, egyenként nagyon kis mennyiségben fogyó, rétegszükségletet kielégítő (de ezeken a piacokon jól eladható) termékek piaca. A web 2.0 kifejezést Tim OReillynek, az OReilly Media cég alapítójának tulajdonítják, 2004-ből, ám valójában Dale Dougherty és Craig Line említette először a kifejezést egy közös előadásukban. OReilly egyébként eredetileg nem generációváltással kapcsolatos értelemben használta a kifejezést, hanem az internetes gazdaság Dotkomlufi utáni újraéledését értette alatta. [1]
  • 13. JELLEMZŐI Tim OReilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások, illetve szolgáltatások jellemzői: A web mint platform Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület segítségével képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szövegszerkesztője, a Google Docs). De ide tartoznak azok a Gadgetek és Widgetek is, melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait. Az adat mint hajtóerő A felhasználó birtokolja az információt, saját maga szerkesztheti azt, és közzé is teheti. Adatvezérelt rendszerek. Részvételen alapuló tervezés Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai. Komponensalapú fejlesztés Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból állhatnak össze. Laza szervezeti struktúra A tartalom és szolgáltatás közzététele teszi lehetővé (Creative Commons, „Some rights reserved”, Open Source Culture). A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők, az új tulajdonságokról pedig azonnali visszajelzést kaphatunk a felhasználóktól – ezek a szoftverek a véget nem érő fejlesztési stádium miatt állandó béta verziónak nevezhetők (perpetual beta).http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0
  • 14. ÚJGENERÁCIÓS WEBHELYEK, ÚJSZERŰSZOLGÁLTATÁSOKKAL Mi a Web 2.0 ? Számos újfajta technika elterjedése következtében kialakulóban vannak olyan újszerű Tárhely kiválasztása, melyek gyökeresen megváltoztathatják a weboldalakról alkotott képünket. A Fontos keresők fejlesztőit komolyan foglalkoztatják ezek az újfajta oldalak: valószínű, hogy a Web2.0-re jellemző megoldások fontossága is egyre nő a keresőoptimalizálás szempontjából is. Webhelyek feletti tartalomforrások A Web 1.0-val ellentétben a hangsúly inkább azon van, egy adott adathalmazt, tartalmat milyen módon dolgozza fel, csoportosítja, jeleníti meg egy adott webhely. A feldolgozott tartalom eredete egyre kevésbé fontos, megszűnik annak röghöz kötöttsége, mert nemcsak az eredeti webhely tervezői szerinti formában érhető el, hanem szabadon felhasználató más oldalak által is. Ehhez le kell bontani mind a jogi, mind a technikai akadályokat. Előbbit a liberális licenszfeltételekkel (Creative Commons, vagy GNU licenszek), utóbbit a különböző programozási nyelvek által elérhető hozzáférés lehetőségével, ún. API-kkal, vagy RSS abrakok felhasználásával lehet elérni. A tartalom relatíve egyszerű átvételére jó példa a http://www.lexipda.de/ , ami a Wikipédia tartalmát jeleníti meg leegyszerűsített, PDA-kra optimalizált formában, az API-k felhasználására pedig a GoogleHejesírás, ami a Google kereső adatbázisát használja fel helyesírási kérdések "eldöntésére".
  • 15. A WEB 2.0 TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSAI Az eredeti, HTML-re épülő Web (Web 1.0) olyan interfésznek tekinthető, amely az emberi felhasználók és a szervereken tárolt információk közötti jobb kapcsolódást tette lehetővé, a Web 2.0 lényege azonban, hogy az internetet a számítógépek számára is kihasználhatóvá tegye, és ezen keresztül mind az ember-ember, mind az ember-számítógép közötti együttműködést a korábbiaknál jóval magasabb szintekre emeli. Az új terminológiák ugyan egyik napról a másikra, szinte a semmiből bukkantak elő, az azokat megalapozó technológiák viszont hosszú és folyamatos fejlődés eredményeként jöttek létre: részben ugyanazok, melyek az internethasználat korábbi szakaszában már megjelentek, és készítették elő a változásokat. A Web 2.0 valójában nem, vagy csak nagyon kevés, radikálisan új technológiához kötődik, inkább a meglévő technológiák használatának újragondolása vagy újszerű alkalmazása figyelhető meg a háttérben. Ilyen módon számtalan olyan új – vagy kevésbé új, de új formát kapott – technikai megoldás jelent meg az elmúlt években, ami a Web átalakulását elősegíti. Ezek a megoldások a 4. ábra által mutatott 4 fő rétegbe szerveződnek, és ennek megfelelően e fejezet is ebben a szerkezetben tárgyalja a különböző technológiai megoldásokat.

×