Elmélet, alapbeállítások, telepítés

1. Linux
INFORMATIKAI RENDSZERGAZDÁKNAK
1

2. Rakovics Benedek
E-mail cím: benedek@rakovics.hu
Telefonszám: +36 (70) 422 9989
Skype: benedek.rakovics
 Tanulmányok
 2009 MCP, 2010 MCSA, 2011 ISA MCP, MPS, MCNP
 2008 - 2010 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető, OKJ
 2010 – 2012 Óbudai Egyetem
 Mérnök informatikus (informatikai biztonság és szolgáltatás) BSc
 2011 - 2015 Budapesti Gazdasági Főiskola
 Gazdaságinformatikus (pénzintézeti informatika), BA
 Munkahelyek
 2012 – Linux oktató, Számalk 
 Linux szerver üzemeltetés, Linux desktop operációs rendszerek, Linux biztonságtechnika, Virtualizációs rendszerek, Linux
szoftverfejlesztőknek stb.
 2011 – Társ-ügyvezető, ecom Kft.
 APC-MGE, HVG Kiadó, Nemzeti Sport, Blikk, Hungarian Logistics Cluster, MÁV Cargo, Madenta, Media Monitoring Service,
WiFi Falu projekt stb.
 2014 IT szaktanácsadó, Ixenit Zrt.
 Rendszerek: Liferay, Debian, Proxmox, Endian, Zabbix, Puppet, Jboss, PostgreSQL, Eclipse IDE, Apache Tomcat, Oracle XE,
Oracle Linux, Oracle VM Server
 Ügyfelek: Fundamenta, Neckermann, T-Systems, Lufthansa Systems Hungária, NASA, Országgyűlési Hivatal, Artisjus, Paksi
Atomerőmű, Honeywell, Zeneakadémia stb.
2

3. Virtualizáció
ELMÉLETI ALAPOK
3

4. Virtualizáció
Ekvivalencia
Erőforrás-
felügyelet
Hatékonyság
2

5. Virtualizáció
Virtualizációnak hívjuk mindazon technológiákat,
melyek számítási erőforrásokat fognak össze vagy
osztanak meg abból a célból, hogy egy vagy több
különálló működési környezetet biztosítsanak.
Ekvivalencia
A VMM (Virtual
Machine Monitor) fölött
futó program ugyanazt
az eredményt adja,
mint a közvetlenül CPU-
n futó változata.
Hatékonyság
Az utasítások nagy része a
VMM beavatkozása nélkül
fusson a fizikai CPU-n. Ezt az
a hagyományos emuláció
nem teljesíti. (Lásd: Bochs
IA-32 emulator)
Felügyelet
Minden erőforrás
felügyeletét a VMM kell
hogy végezze. A VMM így
már csak a logikai, virtuális
erőforrásokat nyújt a
virtuális gépek számára.

6. A platformvirtualizációnak két megközelítése ismert, a bare-metal (csupasz vas)
és a hosted (hosztolt) típusú. Bare-metal architektúra esetén a VMM közvetlenül a
hardver fölött fut, míg hosted esetén egy operációs rendszerbe ágyazott. A VMM
által létrehozott virtuális gépeket azaz az operációs rendszert az alkalmazásokkal
együtt mindkét esetben vendég (guest) gépeknek hívjuk, míg gazdának
(hosztnak) a fizikai hardvert és a ráépülő virtualizáló réteget értjük.
A virtualizáció típusai
A teljes virtualizáció típusai
Hardware
VMM
Infrastruktúra
kezelő virtuálgép
Felügyeleti
alkalmazások
Vendég
számítógépek
Kliens
alkalmazások
Ez hosted architektúra esetén
magában foglalja azt az operációs
rendszer is, amin maga a VMM fut.
A ma elérhető legnépszerűbb, hosztolt
típusú virtualizációs keretrendszerek a
VMware Workstation, az Oracle VM
VirtualBox és a Microsoft Virtual PC,
ezeket jellemzően desktop
rendszereken használják

7. Hardware
Operációs rendszer
VMM
Felügyeleti
alkalmazások
Infrastruktúra
kezelő
virtuálgép
Felügyeleti
alkalmazások
Vendég
számítógépek
Kliens
alkalmazások
A bare-metal architektúra
legszélesebb körben használt
képviselői a WMware
ESX/ESXi, a Xen Hypervisor és a
Microsoft Hyper-V Server,
ezeket leginkább kiszolgáló
környezetek kialakítására
alkalmazzák.
A platformvirtualizációnak két megközelítése ismert, a bare-metal (csupasz vas)
és a hosted (hosztolt) típusú. Bare-metal architektúra esetén a VMM közvetlenül a
hardver fölött fut, míg hosted esetén egy operációs rendszerbe ágyazott. A VMM
által létrehozott virtuális gépeket azaz az operációs rendszert az alkalmazásokkal
együtt mindkét esetben vendég (guest) gépeknek hívjuk, míg gazdának
(hosztnak) a fizikai hardvert és a ráépülő virtualizáló réteget értjük.
A virtualizáció típusai
A teljes virtualizáció típusai

8. Alkalmazások teljesítménye virtualizált környezetekben
Egy virtuális gépben futó alkalmazás teljesítményét a virtualizációs
többletterhelés, a gazdagép hardveres jellemzői és beállításai (HT, VT-x stb.) és a
többi virtuális gép hatása befolyásolja.
A virtualizációs többletterhelés
Mivel virtualizáció esetén a privilegizált utasítások lekezeléséhez idő és erőforrás
szükséges, bármilyen virtualizációs technikát választunk is, a virtualizációs
keretrendszer alkalmazása teljesítménycsökkenéstó okoz. A virtualizációs
megoldások gyártói publikálnak többletterhelésre vonatkozó becsléseket, ez
általában 3-12% körüli érték.

9. Virtualizáció
ORACLE VIRTUALBOX
9

10. Sun/Oracle VirtualBox
Mi az a VirtualBox?
A VirtualBox egy hoszt alapú hardware virtualizációs környezet, mely szinte az
összes platformon telepíthető és futtatható. Az egyik legkönnyebben használható
rendszer, mely képes UNIX, Mac, Linux és Windows rendszerek futtatására
egyaránt.
Mire való, miért jó?
• Több operációs rendszer futtatható rajta egyidejűleg, így dolgozhatunk több
fajta platformot támogató szoftverekkel anélkül, hogy a számítógépünket újra
kéne indítani vagy más fájlrendszerekből kéne tudnunk kinyerni adatokat
• Könnyebb szoftver telepítések, nem kell aggódni a megmaradt registry
bejegyzések és állományok miatt
• Teszteléshez alkalmazhatjuk. Nem kell aggódni, hogy a gazdarendszer leáll
egy hiba esetén.
• Könnyebb visszaállíthatóság, nagyobb biztonság. A VirtualBox-on lévő gépek
állapotot elmenthetjük, bármikor visszaállíthatjuk. A gépről és annak
merevlemezeiről bármikor mentéseket készíthetünk.
• Könnyen áttelepíthetőek a virtuális számítógépek más rendszerekre. A gépek
exportálhatók olyan formátumba melyeket más virtuálizációs környezetek is
ismernek.

11. Sun/Oracle VirtualBox
Terminológia
• Hoszt operációs rendszer (Host OS)
• A fizikai számítógépen futó operációs rendszer, amelyre a
VirtualBox-ot telepítjük.
• Vendég operációs rendszer (Guest OS)
• A vendég számítógépekben futó operációs rendszereket hívjuk
vendég operációs rendszernek.
• Virtuális számítógép (VM)
• Egy egy speciális környezet, melyet a virtuálizációs program hoz
létre. Ezt a virtuális konténert hívjuk virtuális számítógépnek. Ehhez
rendelhetünk hozzá erőforrásokat és futtathatunk operációs
rendszereket.
• Integrációs szolgáltatások (Guest Additions)
• Olyan programcsomag, mely a vendég operációs rendszerekre
telepíthető. Növeli a gépek teljesítményét, lehetővé teszi a 3D
videó gyorsítást, szinkrozinzálja az időt, megosztott mappákat és
vágólapot tesz lehetővé, egérintegrációt javít.

12. Sun/Oracle VirtualBox
Virtuális hálózatok
• Not attached
• Ebben az esetben a virtuális számítógép nem kap hálózati csatolót, ez
olyan mintha nem lenne hálózati kártya bedugva a gazdagépbe
• Network Address Translation (NAT)
• Amennyiben internet elérésre van szükségünk, és nem tudjuk, vagy nem
áll rendelkezésre dinamikus IP cím, ez a leggyakoribb opció amit
választunk.
• Bridged networking
• Ez a mód lehetővé teszi, hogy a vendég gép rákapcsolódjon a
gazdagép hálózati kártyára és azon keresztül közvetlenül kommunikáljon
• Internal networking
• Elérést biztosít a virtuális hálózaton a vendég számítógépek között,
elválasztva a fizikai hálózattól
• Host-only networking
• Egy belső csatolót hoz létre, melyen keresztül a gazdagép és vendég
gépek kommunikálhatnak

13. Ubuntu Server
TELEPÍTÉS ÉS PARTÍCIÓNÁLÁS
13

14. Vezérlők és tárolóeszközök 14

15. Telepítő média kiválasztása 15

16. Hangszolgáltatás és USB vezérlő 16

17. Összesítő ellenőrzése 17

18. Telepítő nyelvének kiválasztása 18
Egyes nyelvi csomagok
hiányosaknak lehetnek
Ugrás a billentyűkkel,
jóváhagyás ENTER-rel

19. Telepítés megkezdése 19
Memóriateszt és a
lemez hibaellenőrzése
biztosítja, hogy
konzisztens, működő
rendszert kapjunk
Nyelv és billentyűzetkiosztás
utólag is módosíthat

20. Források ellenőrzése során
fellépő anomáliák
20
Ilyen jellegű hibaüzenetek figyelmen kívül hagyhatóak

21. Rendszer nyelvének kiválasztása 21
Ez fogja meghatározni
az Ubuntu rendszer
nyelvét
A telepítés során ez
alapján veszi az
alapértelmezett
regionális beállításokat
is, mint a lokáció és
billentyűzet kiosztás

22. Hiányos fordítások csomagoknál 22
A telepítő figyelmeztet,
hogy az Ubuntu rendszerbe
foglalt és az elérhető
csomagforrásokon
található szoftverek
hiányos nyelvkészlettel
rendelkezhetnek
Tabulátorral tudunk mindig
váltani a
párbeszédpanelek
egységei között

23. Regionális beállítások 23
Ahogy azt korábban néztük
alapértelmezettként a
magyar időzónát ajánlja fel

24. Billentyűzetkiosztások 24
A rendszer képes a
lenyomott billentyűk
helyzetéből felismerni a
fizikai billentyűzetkiosztást.
Ugyanakkor a telepítés
során megadott nyelv
alapján
alapértelmezettként a
standard magyar
billentyűzetet fel fogja
ajánlani.

25. Billentyűzetkiosztás választása 25

26. Telepítő média ellenőrzése 26
Elérhető csomagforrások
ellenőrzése
Szükséges összetevők
betöltése a memóriába

27. Gépnév megadása 27
A gépnév az úgynevezett
„hostname” azt a nevet
határozza meg, amiként a
rendszer saját magát fogja
hívni
Ez kerül későbbiekben
alapból az esetleges DNS
utótag elé is
Ezek a beállítások utólag
módosíthatóak
Tabulátorral tudunk váltani
a Tovább pozicióra

28. Felhasználó hozzáadása 28
Mivel a gépen biztonsági,
jogosultsági okokból nem
beépített rendszergazdai
fiókkal dolgozunk, így
mindenképp szükségünk
van egy felhasználóra, aki
ettől függetlenül
rendelkezhet
rendszergazdai szintű
jogkörökkel
A teljes névben kerüljük a
speciális karaktereket a
rendszerek közötti
kompatibilitás végett

29. Felhasználónév megadása 29
Itt az első nevet kezeli
vezetéknévként és azt veszi
alapul a felhasználónév
legenerálásakor, de ettől a
konvenciótól eltérhetünk
tetszőleges névválasztással
A felhasználónév fogja
meghatározni a
profilkönyvtárunkat és
bejelentkezési nevünket
Utólag ez is módosítható,
ugyanakkor több helyen
kell korrigálni

30. Jelszó megadása 30
A telepítő figyelmeztet, ha
gyenge jelszót adunk meg,
de nem kényszeríti ki a jelszó
komplexitási házirendet
A jelszót kétszer befogja
kérni az esetleges elütések
kiszűrése érdekében
Alapértelmezett jelszóként
használjuk az: Admin1234-et

31. Titkosítási lehetőségek 31
A telepítő felajánlja a
saját könyvtár titkosítását,
de ezzel a lehetőséggel
ne éljünk a könnyebb
rendszer visszaállítás
érdekében egy esetleges
adatvesztés
bekövetkeztekor
Egyszerűen nyomjunk
ENTER billentyűt, mivel ez
az alapértelmezett
beállítás

32. Időzóna ellenőrzése 32
Ellenőrizzük az időzónát és
szükséges esetén
módosítsuk
Ez akkor lehet érdekes, ha
egy külföldi adatparkban
bérelünk fizikai vagy virtuális
szervert

33. Fizikai tárolók felderítése 33

34. Kötetkezelés megválasztása 34
Lehetőségünk van
automatikus partíció
kialakításra logikai vagy
csupasz kötetkezeléssel,
még a titkosítás
lehetőségét is felajánlja
Mi maradjunk a kézi
beállításnál, mert előtte
szeretnénk szoftveres RAID
lemezt létrehozni

35. Lemezkezelés 35
Itt láthatjuk a felderített
eszközöket amiket
partíciókra bonthatunk
Lehetőségünk van iSCSI
forrásokat is megadni egy
varázsló segítségével
Most mi nem fogunk
varázslót használni,
hanem kézzel alakítjuk ki
a kötet környezetünk

36. Szoftveres RAID létrehozása 36

37. RAID partíciók létrehozása 37