• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
Telemedicina X. Miskolci Egyetem EK OLKDA
 

Telemedicina X. Miskolci Egyetem EK OLKDA

on

  • 2,173 views

 

Statistics

Views

Total Views
2,173
Views on SlideShare
2,173
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
15
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Telemedicina X. Miskolci Egyetem EK OLKDA Telemedicina X. Miskolci Egyetem EK OLKDA Document Transcript

    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok Kiegészít dokumentumok Tartalom: A nemzetközi klinikai teleradiológia 10 legfontosabb alapelve...................... 2 European Commission Communication on Telemedicine ............................. 4 Information & Communication Technologies for Health............................... 6 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK .................................................................................................... 7 Telemedicina - COCIR ...................................................................... 18 Irodalom: ..................................................................................... 20 utolsó frissítés: 2010. március 20. 2010 – dr. Bágyi Péter 1
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok A nemzetközi klinikai teleradiológia 10 legfontosabb alapelve 1. A teleradiológiának minden esetben a legjobb betegellátás érdekeit kell támogatnia. • A jó betegellátás miatt lehet ség szerint fontos a betegek és a klinikusok, valamint a radiológusok és a klinikusok közti kapcsolat megtartása. • A munkaterhelés szintje biztosítsa az ellátás min ségét, valamint a leletezés pontosságát. 2. Az ellátási standardok betartása. • A nemzetközi klinikai teleradiológiai gyakorlat az orvosi közösség igényeinek megfelel egységes standardok szerint m ködjön. • Meg kell határozni a nemzetközi klinikai teleradiológia minimál követelményeit. 3. A képmin ségben, illetve a képek megjelenítésében nem fogadható el semmiféle kompromisszum. • Klinikailag szignifikáns képmin ség vagy adatvesztés nem megengedhet . • A vizsgálatok képmin ségéért a beutaló intézmény radiológusa/szakembere a felel s. 4. A radiológus személye. • A teleradiológiai szolgáltatóval szerz d intézmény is felel sséget kell, hogy vállaljon, hogy a leletez radiológus jogi úton felel ssé tehet legyen a vizsgálatot el állító intézmény által. • A leletez radiológus megfelel módon regisztrált, licensszel rendelkez , továbbképzésben résztvev szakember (szükség esetén szervspecifikus kvalifikációval rendelkezzen). • A végs (validált) leletet kiadó radiológus képzettségét, m ködési engedélyeit, felel sségbiztosítását tekintve a leletezést kér ország törvényeinek, elvárásainak feleljen meg. • A radiológus legyen az adott modalitásban képzett. • A radiológus legyen a beutaló hely által elfogadott, rendelkezzen a szükséges lincenszekkel. • Felel sségbiztosítása érvényes legyen a beutaló intézmény és a leletez intézmény országában, lehet leg nemzetközi jogok érvényessége szintén kívánatos. 5. Kommunikáció. • A beutaló intézményben használt nyelv adekvát megértése, valamint a szaknyelvi kifejezések alkalmazása nélkülözhetetlen. • A leletez radiológus közvetlenül tudjon kommunikálni a beutaló intézmény orvosaival a klinikai adatok, egyéb vizsgálatok megismerése miatt vagy sürg s vizsgálatok és váratlan diagnózisok közvetítésére. 6. Radiográfus. • Rendelkezzen bizonyítvánnyal. • Legyen gyakorlata a teleradiológiában. • A beutaló illetve közvetít intézmény radiológusainak felügyelete alatt dolgozik. 2010 – dr. Bágyi Péter 2
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok 7. Dokumentáció. • A beutaló és leletez intézmények megállapodása világosan kell, hogy definiálja a dokumentáció legális követelményeit és a felel sségeket. • Sürg s vagy váratlan leleteket a beutaló klinikusnak vagy a paciensnek kell elküldeni. 8. Biztonság. • Az intézményeknek teljesíteni kell minden olyan adatvédelmi el írást, melyet az adott ország törvényei megkövetelnek. • A betegazonosítás és képadatok biztonságát, annak folyamatait és elveit dokumentálni kell. • Szándékos és nem szándékos jogtalan adathozzáférés ellen minden lehetséges eszközt alkalmazni kell. • A teleradiológia oktatási vagy kutatási célú felhasználását szintén dokumentálni kell. 9. Etika. • Szükséges a leletez radiológus elektronikus „ujjlenyomata”, melyet rendszer szinten dokumentálni kell. 10. Min ségbiztosítás. • Megfelel min ségbiztosítási folyamatokat kell kialakítani, amelyek a beutaló és leletez intézmények között konzisztensek. • A radiológusnak részt kell venni a min ségirányítási folyamatban és annak dokumentációjában. • A készülékek megfelel m ködését, a biztonságot és a hatékony menedzsment értékelését támogató szabályrendszer kialakítása szükséges. 2010 – dr. Bágyi Péter 3
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok European Commission Communication on Telemedicine 2008-ban publikált European Commission Communication on Telemedicine els sorban a teleradiológiára fókuszált, különös tekintettel annak a betegekre, az egészségügyi rendszerre és a társadalomra gyakorolt hatásaira, kiemelve a radiológiai képek interpretáció és konzultáció céljából történ elektronikus továbbításának szerepét. (European Commission Directorate for Information Society and Media). A teleradiológiát 3 ok miatt emelték ki a telemedicina részterületei közül: 1. A telemedicinán belül a teleradiológia fejl dött a legjobban. A radiológia eddig is jelent s fejl dést ért el film alapú képalkotástól a digitális technológiáig. Jól strukturált szakmai szervezetek illetve standardok korai bevezetése segítette ezt a folyamatot. Az európai egészségügyben több sikeres példa is van a teleradiológia mindennapi használatára. 2. A helyesen alkalmazott teleradiológia mind a betegek, mind az egészségügyi rendszer számára el nyöket nyújthat azáltal, hogy javítja az egészségügyi ellátás hatékonyságát és min ségét. Segíthet olyan problémák megoldásában, mint a személyzet túlterheltsége, a különleges vizsgálatokra vonatkozó várakozási id és a költségek csökkentése. Emellett folyamatosan elérhet szolgáltatást biztosít. 3. A teleradiológia országon belüli és határokon túli lehet ségeket is nyújthat. A Commission Communication célja a telemedicina területén, hogy támogassa a tagállamokat abban, hogy ezen szolgáltatásokat széles körben és gazdaságosan alkalmazzák, különös tekintettel három stratégiai pontra: • bizalmat kelteni: a telemedicina szolgáltatásai iránt. A teleradiológia legfontosabb feladata a megfelel min ség radiológiai szolgáltatás biztosítása. Ehhez szükség van olyan tanulmányokra, melyek megbízhatóan és reprodukálhatóan felmérik ezen szolgáltatások eredményességét és költséghatékonyságát. Emellett kiemelten fontos feladat az adatvédelem magvalósítása. • jogi szabályozások: a szolgáltatások akkreditációja és regisztrációja, a hatáskörök, a kötelezettségek tisztázása. A telemedicina szolgáltatásainak országhatárokon túli alkalmazása szintén jogi szabályozást igényel. Csak néhány tagállam rendelkezik olyan jogszabályokkal, melyek lehet vé teszik a teleradiológiát. Több tagállamban el írás az, hogy az egészségügyi ellátás során a beteg fizikailag is jelen legyen, mely jelent s akadálya ezen országokban a teleradiológiának. A szubszidiaritás elvének* szem el tt tartása a tagállamok egyik legfontosabb kötelessége. Az Európai Közösség feladata lesz annak elemzése, hogy a fennálló jogi szabályozások mennyire teszik lehet vé a telemedicina (teleradiológia) alkalmazását beleértve irányelvek kidolgozását is (e-Commerce Directive). • technikai és gazdasági feltételek: további fontos feltétel az infrastruktúra kiépítése, mely lehet vé teszi ezen szolgáltatások elérését mind a 2010 – dr. Bágyi Péter 4
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok városokban, mind a ritkán lakott, távol es területeken. A teleradiológiai hálózat adatbiztonsága, megbízhatósága és pontossága egyenl re még nem megfelel . Annak ellenére, hogy történnek er feszítések ezen a területen, a különböz rendszerek közötti kompatibilitás még nem megoldott. Még mindig sok a teend az EU-n belül a teleradiológia gazdaságos fejlesztésének tekintetében, de az érintettek együttm ködésével ez remélhet leg megoldható. * az az elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehet legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek. 2010 – dr. Bágyi Péter 5
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok Information & Communication Technologies for Health Jobb és hatékonyabb egészségügyi ellátás nyújtása. Az Információs és Kommunikációs technológiák (ICTs) célkit zése, hogy segítenek Önnek, az orvosa(i)nak, a gyógyszerészének, és az ellátó kórháznak, hogy jobban vigyázzanak az egészségére. (ICT for better Healthcare in Europe) Az eHealth-nek köszönhet en, az orvosok könnyebben hozzáférhetnek a betegek orvosi dokumentumaihoz, azonnal láthatják a laborvizsgálatok eredményeit, és közvetlenül eljuttatják a felírt receptek a gyógyszerészekhez. A szívpanaszokkal küzd betegek monitort tartanak maguknál, amely riasztja az illet orvosát, ha a beteg állapotában változás lép fel, azonban lehet vé teszi számára, hogy adott esetben folytassa a napi üzleti tevékenységét. Az Európai Unióban az e-Health szolgáltatások bevezetése az innovatív telemedicinának köszönhet en megkönnyíti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, függetlenül a földrajzi elhelyezkedést l. Az eHealth a határokat is lebontja, lehet vé téve a különböz államok egészségügyi ellátóinak szorosabb együttm ködést. Ha egy adott kezelés a beteg számára hatékonyabban kivitelezhet egy másik országban, az eHealth rendszer segítségével egyszer bb megszervezni és megvalósítani a külföldi gyógykezelést. Az eHealth eszközök - mint például adatbázisok a beteg dokumentációk számára, mobilis monitorok, amellyel az automatikus adatátvitel kivitelezhet vagy a beteg ügyfélszolgálatok kezel rendszerei – beszállítói hasznot is remélnek az európai piac fejl déséb l, ami lehet vé teheti számukra, hogy egy er s bázist építsenek ki a globális piaci pozíciójuk meger sítésére. 2010 – dr. Bágyi Péter 6
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA a távorvoslásról a betegek, az egészségügyi ellátórendszerek és a társadalom javára BEVEZETÉS A távorvoslás (telemedicina) – az egészségügyi szolgáltatások távolból történ nyújtása – segíthet az európai polgárok, mégpedig mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók életének jobbá tételében, és egyúttal az egészségügyi ellátórendszerek el tt álló kihívásokkal való megküzdésben. Az európai polgárok egyre magasabb kort érnek meg, és egyre nagyobb részük él krónikus betegséggel. Egészségügyi állapotuk gyakran fokozott orvosi figyelmet igényel. El fordulhat, hogy az orvosi ellátás távoli területeken nem elérhet , vagy egyes különleges esetekre nem olyan könnyen vagy nem olyan gyakorisággal elérhet , mint amelyet az érintett beteg egészségi állapota igényelne. A távorvoslás javíthatja a szakellátáshoz való hozzáférést olyan területeken, ahol szakértelemben hiány van vagy nehéz hozzájutni egészségügyi ellátáshoz. A telemonitoring (a betegek egészségügyi állapotának távolból történ figyelemmel kísérése) javíthatja a krónikus betegek életmin ségét és csökkentheti a kórházi tartózkodások számát és idejét. Az olyan szolgáltatások, mint a teleradiológia és a távkonzultáció segíthetnek rövidebbé tenni a várólistákat és optimalizálni az er források felhasználását, valamint termelékenységnövekedést tesznek lehet vé. A távorvoslás el nyei azonban nem csak a betegellátás és az egészségügyi rendszer hatékonyságának javításában nyilvánulnak meg. A távorvoslás jelent s mértékben hozzájárulhat az EU gazdaságához is. Ez az ágazat, amelyben az európai gazdaság – többezer kis- és középvállalkozást (kkv-t) is beleértve – kedvez helyzetben van, az elmúlt évtizedben gyors ütemben b vült, és várhatóan továbbra is gyorsan növekszik majd. A távorvoslásban rejl lehet ségek, el nyei és az alkalmazások m szaki fejlettsége ellenére a távorvoslási szolgáltatások felhasználása még mindig korlátozott, és a piac továbbra is rendkívül széttagolt. Bár a tagállamok kinyilvánították a távorvoslás szélesebb kör alkalmazása iránti elkötelezettségüket, a legtöbb távorvoslási kezdeményezés csupán egyszeri, kis hatókör projekt, amely nem épül be az egészségügyi ellátórendszerekbe. Ezen új típusú szolgáltatások beépítése az egészségügyi ellátórendszerekbe nem vitatott módon kihívást jelent feladat. E közlemény célja, hogy támogassa a tagállamokat ebben a vállalkozásban, oly módon, hogy azonosítja a távorvoslás szélesebb kör felhasználása útjában álló f bb akadályokat, bemutatja, hogyan lehet ezeket leküzdeni és a távorvoslásba vetett bizalmat és annak elfogadottságát megteremteni. A közlemény több intézkedést határoz meg, amelyeket a tagállamoknak, a Bizottságnak és az érdekeltek tágabb közösségének kell végrehajtania. Különösen az alábbiakra koncentrál: - a távorvoslási szolgáltatásokba vetett bizalom építése és azok elfogadottságának megteremtése, - jogi egyértelm ség megteremtése, - m szaki kérdések megoldása és a piac fejl désének megkönnyítése. 2010 – dr. Bágyi Péter 7
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok Függetlenül attól, hogy a Bizottság és az egyéb érdekeltek milyen er feszítéseket készek tenni, a tagállamok egészségügyi hatóságai, amelyek az egészségügyi ellátás szervezéséért, finanszírozásáért és nyújtásáért felel sek, azok a kulcsszerepl k, amelyek a távorvoslást mindennapi realitássá tehetik az európai betegek életében – a szubszidiaritás elvének teljes mérték tiszteletben tartásával. A javasolt intézkedések a tagállamok és a Bizottság közötti, több bizottsági szakpolitikai kezdeményezés[1],[2], különösen a nemrégiben elfogadott felülvizsgált szociális menetrend[3] keretében folyamatban lev együttm ködésre építenek. Az intézkedések összhangban vannak továbbá az Európai Parlament állásfoglalásával[4], amelyben a Parlament elismerte a távorvoslás fontosságát. A közlemény a tagállamokkal és az érdekeltek f bb csoportjaival: az egészségügyi dolgozókkal, a betegekkel és az ágazat képvisel ivel 2007. szeptember és 2008. június között folytatott széleskör konzultációra épít. A magánélet védelmével és az adatbiztonsággal összefügg kérdésekben a Bizottság konzultált az európai adatvédelmi biztossal. Az Európai Bizottság, felismerve az egészségügy szempontjából az információs és kommunikációs technológiai (IKT) alkalmazásokban és különösen a távorvoslásban rejl lehet ségeket (elektronikus egészségügy vagy e-egészségügy), már húsz éve finanszíroz kutatást és fejlesztést e területen. Egészségügyi stratégiájában[5] és elektronikus egészségügyi cselekvési tervében[6] az Európai Bizottság még inkább elkötelezte magát a dinamikus egészségügyi rendszerek és az új technológiák el nyökkel járó használatának támogatása mellett. Ez az elkötelezettség küls cselekvéshez is vezetett, amelynek keretében az Európai Bizottság támogatta a távorvoslás alkalmazását fejl d országokban. TÁVORVOSLÁS – MEGHATÁROZÁS ÉS PÉLDÁK A távorvoslás egészségügyi szolgáltatások nyújtása IKT igénybevételével, olyan helyzetben, ahol az egészségügyi dolgozó és a beteg (vagy a két egészségügyi dolgozó) nem azonos helyen tartózkodik. Egészségügyi adatok és információk biztonságos továbbítását foglalja magában, szöveges, hang-, képi vagy más formában, amely a megel zéshez, a betegek diagnosztizálásához, kezeléséhez és nyomon követéséhez szükséges. A távorvoslás a szolgáltatások széles körét fogja át. A szakért i értékelésekben leggyakrabban említett formák a teleradiológia, a telepatológia, a teledermatológia, a távkonzultáció, a telemonitoring, a távsebészet és a távszemészet. Egyéb lehetséges szolgáltatások a telefonos ügyfélszolgálatok/online információs központok betegeknek, a távkonzultációk/e-látogatások vagy videókonferenciák egészségügyi dolgozók között. E közlemény alkalmazásában az egészségügyi információs portálok, az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek[7], a vények és beutalók elektronikus úton történ továbbítása (e-vények, e-beutalók) nem min sülnek távorvoslási szolgáltatásnak. A következ szakaszban részletesebben bemutatásra kerülnek a telemonitoring és a teleradiológiai szolgáltatások, mivel ezekben együtt a legtöbb olyan kihívás megjelenik, amely a távorvoslási szolgáltatások megvalósítása szempontjából releváns. A telemonitoring: nagy lehet ség a krónikus betegségek kezelésében A telemonitoring olyan távorvoslási szolgáltatás, amelynek célja a betegek egészségi állapotának távolból történ figyelemmel kísérése[8]. Az adatgy jtés történhet automatikusan, személyes egészségfelügyeleti eszközök[9] útján vagy a beteg tevékeny közrem ködésével (például súly- vagy napi vércukorszint-mérések 2010 – dr. Bágyi Péter 8
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok eredményeinek egy internetes alkalmazásba történ bevitelével). A feldolgozott és a megfelel szakemberek tudomására hozott adatok segítségével optimalizálhatók a beteg megfigyelésére és kezelésére vonatkozó eljárások. A telemonitoring különösen hasznos a krónikus betegségben (például cukorbetegségben vagy krónikus szívelégtelenségben – lásd az alábbi szövegdobozt is) szenved k esetében. Sok ilyen betegnek, akik gyakran id s emberek, rendszeres megfigyelésre van szüksége a betegség hosszú lefolyása, egészségi állapota és a szedett gyógyszerek miatt. A telemonitoring a betegeket és az egészségügyi dolgozókat is segíti. Alkalmazása lehet vé teheti, hogy egyes tüneteket és normálistól eltér egészségügyi paramétereket egy rutin- vagy sürg sségi vizsgálatnál korábban felismerjenek, és így még a súlyosabb komplikációk fellépése el tt intézkedjenek. Emellett lehetséges, hogy a telemonitoringnak köszönhet en a betegeknek ritkábban kell majd felkeresniük egészségügyi ellátó intézményeket, ami javítaná a betegek életmin ségét. A telemonitoringot az alábbi jellemz i miatt választottuk példaként: - Hozzájárulhat az egészségügy átszervezéséhez és az arra fordított er források újraelosztásához, például a kórházi látogatások számának csökkentésével, és így az egészségügyi ellátórendszerek nagyobb hatékonyságához. - Bizonyítottan javítja a betegellátás min ségét, különösen a krónikus betegségben szenved k számára. Az id söd népességre és a krónikus betegségek jelentette növekv terhekre tekintettel a szélesebb kör alkalmazásából származó el nyök alapvet jelent séggel bírnak. - Koherens megközelítést és a betegek, az egészségügyi dolgozók, az egészségügyi szolgáltatók, az e szolgáltatásokat finanszírozók és az ágazat közötti együttm ködést igényel, a szolgáltatások fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az ágazat eddig is jelent s mértékben beruházott a telemonitoring szolgáltatások fejlesztésébe, ennek köszönhet en m szakilag fejlett alkalmazások állnak rendelkezésünkre. A betegek körében magas szint e szolgáltatások elfogadottsága, és egyes egészségügyi hatóságok már elismerték e szolgáltatások szükségességét. A telemonitoring szolgáltatások nagy része azonban még mindig csupán ideiglenes projektnek min sül, szélesebb kör használatukra és az egészségügyi rendszerekbe történ tényleges beépítésükre vonatkozó világos kilátások nélkül. Az egészségügyi szolgáltatók elkötelezettsége és valamennyi érdekelt összehangolt cselekvése szükséges ahhoz, hogy az ilyen típusú szolgáltatások szélesebb kör alkalmazása az EU egészére kiterjed en biztosítható legyen. A krónikus szívelégtelenség példája és a telemonitoring alkalmazása Európában több, mint hatmillió ember szenved krónikus szívelégtelenségben. Ez jelent s terhet jelent a betegek életmin sége szempontjából, a halandóság magas, és az egészségügyi ellátórendszerek számára jelent s költségekkel jár[10]. A krónikus szívelégtelenségben szenved betegeknek nyújtott telemonitoring szolgáltatás lehet vé teszi betegségük közelebbr l történ nyomon követését, és hozzájárul a lehet legkorábbi szakaszban történ kezeléshez. A dyspnoea (légzési nehézségek) és/vagy a gyors súlygyarapodás, amelyek a napi rendszerességgel figyelend legfontosabb paraméterek, gyakran jelzik a betegség súlyosbodását. A megfigyelésb l származó adatok alapján a kezelés korai módosítása stabilizálhatja a beteg állapotát, feleslegessé teheti a konzultációkat és lehet vé teheti a kórházi tartózkodás elkerülését vagy id tartamának lerövidítését. Két értékel tanulmány szisztematikus módon elemezte a krónikus szívelégtelenségre vonatkozó telemonitoringról 1966 és 1993 [11] , illetve 1966 és 2006 között [12] megjelent tudományos publikációkat. A tanulmányok szerz i a 2010 – dr. Bágyi Péter 9
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok rendelkezésre álló adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a telemonitoring hatékony stratégia lehet a betegségek kezelésében, különösen a magas kockázatú szívelégtelenségben szenved betegek esetében. Mindkét cikk megjegyezte továbbá, hogy a szívelégtelenséggel összefüggésben a telemonitoringra vonatkozóan még csupán nagyon sz k kör adatok állnak rendelkezésre, és hogy a költséghatékonyságot, a méretezhet séget, a biztonságot és a betegek számára való elfogadhatóságot illet en még további értékelésre van szükség. Teleradiológia: a sz kös er forrásokkal való gazdálkodás optimalizálása A teleradiológia olyan távorvoslási szolgáltatás, amelynek keretében elektronikus úton egy adott földrajzi helyr l egy másik helyre továbbítanak röntgenképeket, értelmezés és konzultáció céljából[13]. A teleradiológia az orvosi képalkotó eljárásokban a filmalapú technológiákról a digitális technológiákra való fokozatos átállással párhuzamosan jött létre. E fejl désnek kedvezett a jól strukturált szakmai szervezetek megléte és a vonatkozó szabványok korai rögzítése is. A teleradiológia segíthet az egészségügyi létesítményeknek megbirkózni a felhalmozódó munkamennyiséggel, biztosítani a napi 24 órás szolgáltatást, lerövidíteni az egyes vizsgálatokra vonatkozó várólistákat és mindenekel tt csökkenteni a költségeket. A teleradiológiát az alábbi jellemz i miatt választottuk példaként: - Jelenleg ez a legszélesebb körben alkalmazott távorvoslási szolgáltatás. - Általában kiszervezett szolgáltatásként nyújtják, kereskedelmi szerz dések alapján. - A szolgáltatás nyújtható belföldi vagy határokon átnyúló módon, más uniós országok vagy harmadik országok részvételével. A teleradiológia el tt álló legfontosabb kihívás annak biztosítása, hogy olyan módon fejl djön, amely a betegellátás szempontjából kedvez , összességében garantálja a betegek biztonságát, és semmilyen módon nem csökkenti a polgároknak nyújtott radiológiai szolgáltatások min ségét. Ezért sürg s intézkedésre van szükség a jogi egyértelm ség megteremtése érdekében, ideértve a magas szint betegellátás biztosítását is. TÁVORVOSLÁS: TEGYÜNK A SIKERÉRT! A 2008. májusi magas szint e-egészségügyi konferencián elfogadott nyilatkozatban[14] a tagállamok képvisel i elismerték, hogy a krónikus betegségek kezelése terén sürg sen szükség van a távorvoslási szolgáltatások és az innovatív IKT-eszközök szélesebb kör alkalmazásának biztosítására. E közlemény célja, hogy támogassa a tagállamokat a távorvoslási szolgáltatások széles kör és el nyökkel járó alkalmazásának megvalósításában, az intézkedések három stratégiai csoportjára koncentrálva: 1. a távorvoslási szolgáltatásokba vetett bizalom építése és e szolgáltatások elfogadottságának megteremtése, 2. jogi egyértelm ség megteremtése, 3. m szaki kérdések megoldása és a piac fejl désének megkönnyítése. Az intézkedések e különböz csoportjai részben összefüggnek. Például az egészségügyi dolgozók körében az elfogadottság megteremtése szorosan kapcsolódik az egyes távorvoslási szolgáltatások, mint például a teleradiológia nyújtására vonatkozó koherens jogi keret meglétéhez. 2010 – dr. Bágyi Péter 10
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok A távorvoslási szolgáltatásokba vetett bizalom építése és azok elfogadottságának megteremtése Kevés bizonyíték támasztja alá a távorvoslási szolgáltatások nagy léptékben történ alkalmazásának hatékonyságát és költséghatékonyságát. Az egészségügyi hatóságok, a szakmabeliek és a betegek körében még er síteni kell e téren a tudatosságot, az e szolgáltatásokba vetett bizalmat és ezek elfogadottságát. 4. Tudományos bizonyítékok a hatékonyságra és a költséghatékonyságra nagy léptékben Számos tanulmány igazolta már, hogy kis léptékben e szolgáltatások el nyökkel járnak a betegek és az egészségügyi rendszerek számára. Ezért a hatékonyság értékelésére szolgáló, általánosan elfogadott módszereket tovább kell fejleszteni, a gyógyszerkészítmények értékelésére szolgáló módszerek mintájára. Nehéz lehet pontos pénzben kifejezett értéket tulajdonítani azoknak a tényez knek, amelyek hozzájárulnak a hatékonyság növekedéséhez és a költségek csökkenéséhez, mint például a kevesebb egészségkárosító esemény, a kevesebb vény, a munkahelyen töltött több id vagy a betegek jobb életmin sége. Lehetséges, hogy az egészséggel összefügg költségek megtakarítása nem abban az ágazatban jelentkezik, mint amelyben a beruházások történtek. Például a krónikus szívelégtelenségben szenved betegeknek nyújtott telemonitoring szolgáltatásba való beruházás az els dleges ellátási ágazatban a kevesebb vagy rövidebb kórházi tartózkodás révén a kórházakban vezethet megtakarításhoz. A cselekvés el nyeit, illetve a cselekvés elmulasztásának összes következményét néha csak hosszabb id szakon keresztül és tág összefüggésekben lehet megfigyelni. Annak érdekében, hogy fenntartható, nagy lépték távorvoslási programok jöjjenek létre, feltétlenül szükséges e szolgáltatások költségeinek megtérítése. Az egészségügyi hatóságok arra való hajlandósága azonban, hogy megtérítsék egyes ilyen szolgáltatások, különösen a telemonitoring költségeit, nagy mértékben a hatékonysági és költséghatékonysági tanulmányok eredményeit l fog függni. Intézkedések - A Bizottság támogatni fogja a távorvoslási szolgáltatások hatásainak – ideértve ezek hatékonyságának és költséghatékonyságának – következetes értékelésér l szóló iránymutatások kidolgozását, amelyeknek 2011-ig kell elkészülniük. Ez a munka a téma szakért inek tevékenységén, a Bizottság által támogatott tanulmányokon, nagy lépték kísérleti projekteken és a témára vonatkozó kutatási projekteken fog alapulni. A távorvoslási ágazat szerepl i, különösen a kkv-k, nem rendelkeznek elegend pénzügyi kapacitással ahhoz, hogy egyedül a telemonitoringra vonatkozó nagy lépték kísérletekbe kezdjenek, mint azt a gyógyszeripari cégek teszik. Úgy t nik, er sebb beavatkozásra van szükség a közszféra részér l, az állami támogatásokra és a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jog teljes mérték tiszteletben tartása mellett. A köz- és magánszféra közötti partnerségek is szolgálhatnak nagy lépték telemonitoring projektek indításának eszközéül. Intézkedések - A Bizottság versenyképességi és innovációs keretprogramjának keretében 2010- ben egy nagylépték kísérleti telemonitoring projektet fog támogatni. E projekt az egészségügyi szolgáltatások nyújtóinak és finanszírozóinak hálózatára fog kiterjedni. - A távorvoslási megoldásokba vetett bizalom és ezek elfogadottsága az egészségügyi dolgozók, a betegek és az egészségügyi hatóságok körében 2010 – dr. Bágyi Péter 11
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok Az egészségügyi ellátórendszerek a betegek szükségleteinek kielégítésére helyezik a hangsúlyt. A távorvoslásban rejl lehet ségek kiaknázása ezért attól függ, a betegek meg vannak-e gy z dve arról, hogy a távorvoslás alkalmas egészségügyi szükségleteik kielégítésére. A betegek általi elfogadottság pedig dönt en az ket kezel egészségügyi dolgozók általi elfogadottságtól függ, mivel a betegek nagy bizalommal viseltetnek ez utóbbiak iránt. Az egészségügyi dolgozók bizalmának és a részükr l történ elfogadásnak a biztosításában fontos tényez a távorvoslási szolgáltatások hatékonyságát alátámasztó bizonyítékok, biztonsági funkcióikra és felhasználóbarát kezelésükre vonatkozó adatok fokozott terjesztése az egészségügyi dolgozók körében. Igényeik megfelel felmérése és a képzéseken való részvétel mind az egészségügyi dolgozók, mind a betegek számára fontos szerepet fog játszani abban, hogy megszerezzék a szükséges képességeket és megismerjék az eszközöket, valamint arról a szituációról is képet alkossanak, amelyben ezeket az eszközöket és képességeket alkalmazni fogják. A nemzeti egészségügyi ellátás szervezéséért, nyújtásáért és finanszírozásáért a tagállamok felel sek. A tagállami egészségügyi hatóságok vezet szerepe alapvet jelent séggel bír a távorvoslás szélesebb kör elterjedése szempontjából. A távorvoslási szolgáltatások végrehajtására, valamint a költségtérítési rendszerekre vonatkozó adatok gy jtése és a jó gyakorlatok megosztása ezért nélkülözhetetlen a szükséges elfogadás és elkötelezettség biztosításához az egészségügyi hatóságok részér l. A távorvoslás, és különösen a telemonitoring szélesebb kör alkalmazása új etikai kérdéseket vet fel, mégpedig a beteg-orvos viszonyra gyakorolt hatása miatt. Egészségügyi dolgozók és betegképviseleti szervezetek jelezték, hogy készek közrem ködni az e kérdésekre vonatkozó európai szint iránymutatások kidolgozásában. A Bizottság üdvözöl minden olyan kezdeményezést e területen, amely a felhasználók szükségleteib l indul ki, és amelynek célja a távorvoslásba vetett bizalom és a távorvoslás elfogadottságának növelése a betegek és az egészségügyi dolgozók körében, a biztonságot és az ellátást szem el tt tartva. A magánélet védelmével és a biztonsággal összefügg szempontok is alapvet elemei a távorvoslási rendszerekbe vetett bizalom megteremtésének. A jogok és alapvet szabadságok, így a magánélethez, illetve a személyes adatok védelméhez való alapvet jog tiszteletben tartását biztosítani kell a személyes adatok, különösen az egészségre vonatkozó adatok összegy jtése és feldolgozása során. Az egészséggel összefügg személyes adatok bármely más továbbításához hasonlóan a távorvoslás is jelenthet kockázatot az adatvédelmi jog szempontjából (abban az értelemben, hogy az egészségi állapot vagy egy diagnózis nyilvánosságra hozatala kedvez tlen hatással lehet az egyén magánéletére és munkájára). Az adatvédelmi szempontokat szisztematikusan mérlegelni kell minden olyan esetben, amikor távorvoslási szolgáltatások nyújtására sor kerül. Minden esetben alapvet jelent ség , hogy a személyes adatok védelmér l szóló tagállami és közösségi rendelkezéseket tiszteletben tartsák. Intézkedések - A Bizottság továbbra is segíti majd az egészségügyi dolgozók és a betegek közötti európai együttm ködést a távorvoslás szélesebb kör alkalmazásának lehet ségét rejt kulcsterületeken, annak érdekében, hogy konkrét ajánlásokat adhasson ki arról, hogyan növelhet a távorvoslásba vetett bizalom és a távorvoslás elfogadottsága, figyelembe véve az etikai és a magánélet védelmével összefügg szempontokat is. 2010 – dr. Bágyi Péter 12
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok - A Bizottság kéri a tagállamokat, hogy 2009 végéig mérjék fel igényeiket és prioritásaikat a távorvoslás területén. E prioritásokat építsék be nemzeti egészségügyi stratégiáikba, amelyeket a 2010-es e-egészségügyi miniszteri konferencián mutatnak be és vitatnak majd meg. - A Bizottság támogatni fogja a különböz tagállamokban a távorvoslási szolgáltatások alkalmazására vonatkozó jó gyakorlatok összegy jtését. A jogi egyértelm ség megteremtése Annak ellenére, hogy a távorvoslás számos egészségügyi ellátó létesítmény számára érdekes lehet ség lehet, az érdekeltekkel folytatott konzultáció során többször felmerült, hogy a jogi egyértelm ség hiánya gátolja a távorvoslás szélesebb kör alkalmazását. A jogi egyértelm ség e területen történ megteremtésének legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a távorvoslás olyan módon fejl djön, amely a betegellátás számára kedvez , ugyanakkor biztosítja a magánélet védelmét és a lehet legmagasabb szint betegbiztonságot. A jogi egyértelm ség hiánya – különösen a távorvoslási szolgáltatások és szakmabeliek engedélyezését, akkreditálását, nyilvántartását, a felel sséget, a költségtérítést és a joghatóságot illet en – nagy kihívást jelent a távorvoslás, és különösen a teleradiológia számára. A határokon átnyúló távorvoslási szolgáltatások esetében is szükség van a jogi egyértelm ség megteremtésére a magánélet védelmét illet en. Csupán néhány tagállam teremtett a távorvoslást lehet vé tev világos jogi kereteket. Egyes tagállamokban ahhoz, hogy valamely egészségügyi tevékenységet jogilag ekként elismerjenek, az szükséges, hogy a beteg és az egészségügyi dolgozó fizikailag azonos helyen legyen jelen; ez nyilvánvalóan akadályozza a távorvoslás használatát. Emellett jogszabály vagy közigazgatási gyakorlat gyakran korlátozza a távorvoslási szolgáltatások költségeinek megtérítését. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett (az egészségügyi szolgáltatásokra, egészségügyi dolgozókra és költségtérítésre vonatkozó) e kérdések els dlegesen a tagállamok hatáskörébe tartoznak, így tagállami szint fellépést igényelnek. E kérdések összetettségére és a közösségi jog egyes aspektusaihoz való kapcsolódására tekintettel azonban a Közösség közösségi szint cselekvés keretében támogathatja a tagállamokat, például a jó gyakorlatok megosztásával a jogi és igazgatási keretek javítása érdekében. Intézkedések - A Bizottság 2009-ben európai platformot fog létrehozni, amely a tagállamokat segíti majd a távorvoslás szempontjából releváns jelenlegi nemzeti jogszabályi keretekre és új nemzeti szabályozási javaslatokra vonatkozó információk megosztásában. - A Bizottság a tagállamokkal együttm ködve 2009-ben elemzést fog közzétenni a távorvoslási szolgáltatásokra alkalmazandó közösségi jogi keretr l. - 2011 végéig a tagállamoknak értékelniük kell, és ki kell igazítaniuk nemzeti szabályozásaikat annak érdekében, hogy lehet vé tegyék a távorvosláshoz való szélesebb kör hozzáférést. A szabályozásnak foglalkoznia kell olyan kérdésekkel, mint az akkreditáció, a felel sség, a költségek megtérítése, a magánélet védelme és az adatvédelem. Az alábbi szövegdoboz áttekintést nyújt a távorvoslási szolgáltatásokra alkalmazandó f bb uniós jogszabályokról. A távorvoslási szolgáltatásokra alkalmazandó uniós jogszabályok 2010 – dr. Bágyi Péter 13
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok A távorvoslás egyszerre egészségügyi szolgáltatás és információs társadalommal összefügg szolgáltatás [15] . Ilyenként az EK-Szerz dés (49. cikke) és jelenleg hatályos uniós másodlagos jog, nevezetesen a 2000/31/EK irányelv (a továbbiakban: e-kereskedelmi irányelv) hatálya alá tartozik. Az Európai Bíróság megállapította, hogy sem az egészségügyi szolgáltatások különleges jellege, sem pedig szervezeti felépítésük és finanszírozásuk módja nem vonja ki ket a szolgáltatások szabad mozgása alapvet elvének hatálya alól [16] . Ez magában foglalja az egészségügyi szolgáltatások igénybe vev inek arra vonatkozó szabadságát, hogy más tagállamban kérjenek és kapjanak egészségügyi ellátást, függetlenül a szolgáltatás nyújtásának módjától, azaz akár távorvoslás útján is. A 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK irányelv olyan eljárást hoz létre, amelynek keretében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot és egymást minden termékre és – a távorvoslást is ideértve – információs társadalmi szolgáltatásra vonatkozó m szakiszabály-tervezetr l[17], miel tt azt nemzeti jogukban elfogadnák. Az e-kereskedelmi irányelv meghatározza az információs társadalommal összefügg szolgáltatások nyújtásának szabályait mind tagállamokon belüli, mind tagállamok közötti viszonylatban. Ez az irányelv szintén alkalmazandó a távorvoslásra. A vállalakozások (szakmabeliek) által egymásnak nyújtott távorvoslási szolgáltatásokra, mint a teleradiológia, a származási ország elve alkalmazandó: a szakember által kínált szolgáltatásnak meg kell felelnie a letelepedés helye szerinti tagállam szabályainak. A vállalkozások és fogyasztók közötti tevékenységek esetén (amely a telemonitoring szolgáltatásoknál lehet releváns) a szerz déses kötelezettségeket mentesítik a származási ország elve alól: lehet, hogy a szolgáltatásnak az igénybe vev országában érvényes szabályoknak kell megfelelnie. Az egészségügyi tevékenység fogalmának meghatározása a tagállamok feladata. Általános elvként rögzíthet , hogy az egyes távorvoslási szolgáltatások egészségügyi tevékenységként történ besorolásának biztosítania kell, hogy azokra azonos követelményszint vonatkozzon, mint a megfelel nem távorvoslási szolgáltatásokra (például teleradiológia - radiológia). Ez az elv biztosítja, hogy a megfelel en szabályozott egészségügyi szolgáltatásokat nem váltják fel kevésbé szabályozott távorvoslási szolgáltatások, és elkerüli az azonos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók közötti hátrányos megkülönböztetést, amely összeegyeztethetetlen lenne az e- kereskedelmi irányelvvel. A személyes adatok feldolgozásáról és a magánélet védelmér l szóló 95/46/EK irányelv számos további, a titkosságra és a biztonságra vonatkozó követelményt határoz meg, amelynek az egyének jogai védelme érdekében a távorvoslásnak és minden más interaktív online szolgáltatásnak meg kell felelnie. Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelésér l, feldolgozásáról és a magánélet védelmér l szóló 2002/58/EK irányelv a nyilvános hírközl hálózaton keresztül elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra vonatkozóan külön követelményeket állapít meg a közlések titkosságának biztosítása és hálózataik biztonsága érdekében. A 2005/36/EK irányelv több szabályozott szakma vonatkozásában meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján egy tagállam elismer egy másik tagállamban szerzett képesítést. A szakmai képesítésnek a fogadó tagállam általi elismerése révén a jogosult a fogadó tagállamban megkezdheti annak a szakmának a gyakorlását, amelyre vonatkozóan a saját tagállamában képzettséggel rendelkezik, és ezt a szakmát a fogadó tagállamban ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhatja, mint a fogadó tagállam állampolgárai. 2010 – dr. Bágyi Péter 14
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok A távorvoslást a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítésér l szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat[18] is elismeri; e javaslat a betegek határokon átível mobilitásával foglalkozik, ideértve a szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférés lehet ségét is. E javaslat nem érinti a fent említett irányelveket, nevezetesen az e-kereskedelmi irányelvet és a 2005/36/EK irányelvet. Ha elfogadják, ez az irányelv el írja majd a Bizottság számára, hogy hozzon intézkedéseket az e- egészségügyi szolgáltatások – többek között a távorvoslás – nyújtása eszközeinek összehangolására (16. cikk)[19]. A m szaki kérdések megoldása és a piaci fejl dés megkönnyítése Bár egyes távorvoslási szolgáltatások hosszú ideje léteznek, és az IKT nagy része is már jó ideje m ködik, még mindig vannak olyan területek, ahol m szaki kérdésekkel kell foglalkozni. A távorvoslás alkalmazásának el feltétele a szélessávú hozzáférés és az, hogy a szolgáltatók teljes összekapcsolhatóságot tudjanak biztosítani. A távorvoslás csak akkor válhat mindenki számára hozzáférhet közjószággá, ha mindenki rendelkezik szélessávú hozzáféréssel. A távorvoslás alkalmazásának, valamint az egyének egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférésének el feltétele az EU valamennyi földrajzi területével való összeköttetés, ideértve a vidéki és a legküls régiókat is. Az EU kohéziós politikája egyaránt támogatja a szélessávú hozzáférhet séget és a polgároknak szánt tartalmak, szolgáltatások és alkalmazások fejlesztését[20]. Az interoperabilitás és a szabványosítás a telemonitoring területén dönt szerepet játszik abban, hogy lehet vé tegye a technológiák széles körben elterjedt felhasználását, valamint azt, hogy e szolgáltatások élvezhessék az egységes piac nyújtotta el nyöket[21], és hozzájáruljanak kiteljesedéséhez. Az összekapcsolhatóság elérése érdekében a szabványügyi testületeknek támogatniuk kell a létez szabványok felhasználását, valamint új szabványok és szabványosított megközelítések kidolgozását az ágazat aktív részvételével. Összehangolt közösségi cselekvésre van szükség, amelyet a Bizottság a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról szóló irányelvjavaslatában kifejezetten kért is. Az egészségügyi ágazatban az új, innovatív technológiákba és az IKT-alapú szolgáltatásokba vetett bizalmat szigorú tesztelés, elfogadott szabványok és széles körben elfogadott tanúsítási folyamat segítségével kell megteremteni. Különösen érvényes ez a telemonitoring céljából használt készülékekre. A piac széttöredezését elkerülend , uniós szinten összehangolt cselekvésre van szükség a távorvoslási rendszerekre és szolgáltatásokra vonatkozó közös el írások elfogadása érdekében. Az ilyen összehangolt cselekvés összehozná a szükséges szakértelmet és tudást, amely biztosítani tudná az EU egészében az olyan jó min ség és biztonságos távorvoslási szolgáltatások elérhet ségét, amelyekre a jelenlegi szabályozás nem terjed ki. Intézkedések - A Bizottság felkéri az ágazat képvisel it, valamint a nemzetközi szabványügyi testületeket, hogy – már létez , valamint új szabványok alapján – 2010 végéig adjanak ki a telemonitoring rendszerek interoperabilitására vonatkozó javaslatot. - 2011 végéig a Bizottság a tagállamokkal együttm ködve szakpolitikai stratégiai dokumentumot fog kiadni arról, hogy európai szinten a jelenlegi, illetve új, kialakulóban lev szabványok alapján hogyan biztosítható a telemonitoring rendszerek interoperabilitása, min sége és biztonsága. 2010 – dr. Bágyi Péter 15
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok KÖVETKEZTETÉSEK A távorvoslás szélesebb kör felhasználása hatalmas társadalmi és gazdasági el nyökkel járhat. Ezeket az el nyöket jelenleg még messze nem ismerik fel és valósítják meg teljes mértékben. Eljött az ideje, hogy a távorvoslás jobbá tegye a betegek életét és új eszközöket kínáljon az egészségügyi dolgozóknak. A távorvoslás segíthet megküzdeni az egészségügyi ellátórendszerek el tt álló f bb kihívásokkal, és jelent s lehet ségeket kínálhat az európai vállalkozásoknak. A Bizottság teljes mértékben támogatni fogja azokat az ötleteket és kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy valósággá tegyék e célt, és kész együttm ködni a tagállamokkal és valamennyi érdekelttel e célkit zés elérése érdekében. A Bizottság konkrét intézkedéseket javasol e külön területre vonatkozóan. Az e közleményben külön nem elemzett egyéb kérdések, mint a szélessávú hozzáférés elérhet sége mindenki számára és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartását célzó intézkedésekre fordított állandó figyelem szintén fontos szerepet játszanak a távorvoslás el nyökkel járó alkalmazásában. E kezdeményezés sikerre vitele azonban f ként a tagállamok feladata. A tagállamokat terheli a felel sség egészségügyi ellátórendszereik megszervezéséért, biztosításáért és finanszírozásáért. A távorvoslásban rejl lehet ségeket csak akkor lehet teljes mértékben kiaknázni, ha a tagállamok tevékenyen dolgoznak azon, hogy azt egészségügyi ellátórendszereik részévé tegyék. MELLÉKLET Az intézkedések három szintje az elkövetkez évekre Tagállami szint intézkedések 5. A Bizottság kéri a tagállamokat, hogy 2009 végéig mérjék fel igényeiket és prioritásaikat a távorvoslás területén. E prioritásokat építsék be nemzeti egészségügyi stratégiáikba, amelyek a 2010-es e-egészségügyi miniszteri konferencián kerülnek majd bemutatásra és megvitatásra. 6. 2011 végéig a tagállamoknak értékelniük kell, és ki kell igazítaniuk nemzeti szabályozásaikat annak érdekében, hogy lehet vé tegyék a távorvosláshoz való szélesebb kör hozzáférést. A szabályozásnak foglalkoznia kell olyan kérdésekkel, mint az akkreditáció, a felel sség, a költségek megtérítése, a magánélet védelme és az adatvédelem. A tagállami intézkedések uniós szint támogatása 7. 2009-ben a Bizottság európai platformot fog létrehozni, amely a tagállamokat segíti majd a távorvoslás szempontjából releváns jelenlegi nemzeti jogszabályi keretekre és új nemzeti szabályozási javaslatokra vonatkozó információk megosztásában. 8. 2009-ben a Bizottság a tagállamokkal együttm ködve elemzést fog közzétenni a távorvoslási szolgáltatásokra alkalmazandó közösségi jogi keretr l. 9. A Bizottság felkéri az ágazat képvisel it, valamint a nemzetközi szabványügyi testületeket, hogy – már létez , valamint új szabványok alapján – 2010 végéig adjanak ki a telemonitoring rendszerek interoperabilitására vonatkozó javaslatot. 10. 2011 végéig a Bizottság a tagállamokkal együttm ködve szakpolitikai stratégiai dokumentumot fog kiadni arról, hogy európai szinten a jelenlegi, illetve új, 2010 – dr. Bágyi Péter 16
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok kialakulóban lev szabványok alapján hogyan biztosítható a telemonitoring rendszerek interoperabilitása, min sége és biztonsága. A Bizottság által hozandó intézkedések 11. A Bizottság versenyképességi és innovációs keretprogramjának keretében 2010- ben egy nagylépték kísérleti telemonitoring projektet fog támogatni. E projekt az egészségügyi ellátások nyújtóinak és finanszírozóinak hálózatára fog kiterjedni. 12. A Bizottság támogatni fogja a távorvoslási szolgáltatások hatásainak – ideértve ezek hatékonyságának és a költséghatékonyságának – következetes értékelésér l szóló iránymutatások kidolgozását, amelyeknek 2011-ig kell elkészülniük. Ez a munka a téma szakért inek tevékenységén, a Bizottság által támogatott tanulmányokon, nagy lépték kísérleti projekteken és a témára vonatkozó kutatási projekteken fog alapulni. 13. A Bizottság továbbra is segíti majd az egészségügyi dolgozók és a betegek közötti európai együttm ködést a távorvoslás szélesebb kör alkalmazásának lehet ségét rejt kulcsterületeken, annak érdekében, hogy konkrét ajánlásokat adhasson ki arról, hogyan növelhet a távorvoslásba vetett bizalom és a távorvoslás elfogadottsága, figyelembe véve az etikai és a magánélet védelmével összefügg szempontokat is. 14. A Bizottság támogatni fogja a különböz tagállamokban a távorvoslási szolgáltatások alkalmazására vonatkozó jó gyakorlatok összegy jtését. [1] COM(2005) 229 végleges, 2005.6.1. [2] COM(2007) 860 végleges, 2007.12.21. [3] COM(2008) 412 végleges, 2008.7.2. [4] Az Európai Parlament 2007. május 23-i 2006/2275(INI). sz. állásfoglalása. [5] COM(2007) 630 végleges, 2007.10.23. [6] COM(2004) 356 végleges, 2004.4.30. [7] Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek kérdésér l a Bizottság nemrég ajánlást fogadott el: COM(2008) 3282 végleges, 2008.7.2. [8] Paré G et al. Systematic review of home telemonitoring for chronic diseases: the evidence base. J AM Med Inform Assoc. 2007; 14:269-277. [9] Hordozható, viselhet vagy beültethet elektronikus eszközök, amelyek meghatározott egészségügyi paraméterekr l gy jtenek adatokat. [10] McMurray et al. The burden of heart failure. Eur Heart J Suppl 4 (2002): D50-D58. [11] Louis AA et al. A systematic review of telemonitoring for the management of heart failure. Eur J Heart Fail. 2003 Oct; 5(5):583-90. [12] Chaudhry SI et al. Telemonitoring for patients with chronic heart failure: a systematic review. J Card Fail. 2007 Feb; 13(1):56-62. [13] European Society of Radiology (Európai Radiológus Társaság), 2006. november. [14] www.ehealth2008.si/ [15] A 98/34/EK irányelvben szerepl meghatározás értelmében. [16] Lásd nevezetesen a C-385/99. sz., Müller és Van Riet ügyben 2003. május 13-án hozott ítéletet; a C-157/99. sz., Smits és Peerbooms ügyben 2001. július 12-én hozott ítéletet; és a C-372/04. sz., Watts-ügyben 2006. május 16-án hozott ítéletet. [17] Feltéve, hogy nem tartozik a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK irányelvben megállapított kivételek valamelyikének hatálya alá. [18] COM (2008) 414 végleges, 2008.7.2. [19] A javaslat 3., 5. és 11. cikkében foglaltaknak megfelel en. [20] 2006. július 5-i 1080/2006/EK rendelet. [21] Health Information Network Europe (HINE), 2006 - European eHealth forecast (jelentés) 2010 – dr. Bágyi Péter 17
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok Telemedicina - COCIR Az európai egészségügyi informatikai szektort képvisel csoport, a COCIR (European Coordination Committee of the Radiological, Electromedical and Healthcare IT Industries) szerint a töredezett jogrendszerek akadályozzák az egészségügyi IT megoldások fejl dését az európai egészségügyben. A COCIR 1959 (!)-ben alakult, tagjai: • AGFA HealthCare www.agfa.com • Aloka www.aloka.com • Bosch www.bosch.com • Canon Europe www.canon-europe.com/medical • Carestream Health www.carestreamhealth.com • Elekta www.elekta.com • FujiFilm www.fujifilm.com • GE Healthcare www.gehealthcare.com • Hitachi Medical Systems Europe www.hitachi-medical-systems.com • Hologic www.hologic.com • IBA Ion Beam Applications www.iba-worldwide.com • IBM www.ibm.com • Intel www.intel.com • iSoft www.isofthealth.com • Konica Minolta www.konicaminolta.eu/healthcare.html • Medison www.medison.com • Microsoft www.microsoft.eu/health • Philips Healthcare www.medical.philips.com • Shimadzu www.shimadzu.eu/medical/ 2010 – dr. Bágyi Péter 18
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok • Siemens www.siemens.com/healthcare • Toshiba Medical Systems Europe www.toshiba-europe.com/medical • T-Systems www.t-systems.com A COCIR felhívta az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy egységes jogi keretet az olyan problémák leküzdésére, mint az engedélyezés, a felel sség megállapítása és a határokon átível hatáskör. Az egészségtechnológiai ipar szerint fejleszteni kell a távegészségügyi (telehealth) megoldásokat EU-s és nemzeti szinten egyaránt az egészségügyi szektorban egyre növekv pénzügyi és személyzeti hiányok kiküszöbölésére. A COCIR arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi egészségügyi finanszírozási modell nem tartható fenn, és a telehealth területét tekinti kulcsfontosságúnak a jöv ben. A csoport szerint a távegészségügy módszerei javítják majd a betegségek észlelését, csökkentik a halálozási és kórházba utalási rátákat, és felvértezik a betegeket az öngondoskodásra. Néhány orvos azonban úgy vélekedik, hogy a technológia nagyobb fokú alkalmazása zavaró hatással lehet a klinikai gyakorlatra és leértékelheti szerepüket. A COCIR egy állásfoglalásban nyújtotta be javaslatát, melyet egy, a telemedicináról szóló bizottsági közleményre adott válaszként tettek közzé. A csoport felhívást intéz az egészségügy érdekeltjei közötti nagyobb együttm ködésre a távegészségügy rutin klinikai gyakorlatba történ gyorsabb befogadásáért - tudatta az ESKI HOL. Emellett felhív az egészségügyi IT hatásának értékelését célzó nagyobb skálájú projektek b ségesebb finanszírozására. A COCIR rávilágít az európai rendszerekben fennálló telehealth megoldások alacsony szint integrációjára és több párbeszédet ajánl a telehealth fenntartható gazdasági modelljének létrehozására. COCIR dokumentumok: • Position Paper: For a better deployment and use of telehealth • COCIR Telemedicine Glossary of Terms • COCIR Database of Referenced Studies on Telemedicine • Press Release Launching Telemedicine Toolkit 2010 – dr. Bágyi Péter 19
    • Telemedicina Kiegészít dokumentumok Irodalom: 1. The EC and teleradiology - european-hospital.com http://www.european-hospital.com/en/article/5659-The_EC_and_teleradiology.html 2. EU: Communication on telemedicine for the benefit of patients, healthcare and society http://www.epractice.eu/en/library/281859 3. Communication on telemedicine for the benefit of patients, healthcare systems and society http://www.epractice.eu/files/media/media2333.pdf 4. A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a távorvoslásról a betegek, az egészségügyi ellátórendszerek és a társadalom javára http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0689:FIN:HU:HTML 5. COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS on telemedicine for the benefit of patients, healthcare systems and society http://www.epractice.eu/files/media/media2333.pdf 6. hetivalasz.hu - Diagnózis háziköntösben http://hetivalasz.hu/itthon/diagnozis-hazikontosben-21490/ 7. Magyar Orvos 2009 október: A teleradiológia alkalmazása hazánkban http://www.weborvos.hu/adat/files/avera/mo4346.pdf 8. biij: Leadership and management in quality radiology http://www.biij.org/system/index.php?journal=biij&page=article&op=download&path[]=10. 2349/biij.3.3.e21&path[]=3 9. radiology: Teleradiology Part I. History and Clinical Applications http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&ct=res&cd=3&ved=0CB4QFjAC&url=http://rad iology.rsnajnls.org/cgi/reprint/243/3/613.pdf&ei=KiCGS46-Io- qnAPiuezTCw&usg=AFQjCNF5kDEzXhtTxpGl_hhS-JioDI30Bw&sig2=C7WiayuMAXErmAOHiXf--w 10. ACR Telemedicine-Teleradiology http://www.acr.org/SecondaryMainMenuCategories/BusinessPracticeIssues/Teleradiology.a spx 11. ACR Technical Standard for Electronic Practice of Medical Imaging http://www.acr.org/SecondaryMainMenuCategories/quality_safety/guidelines/med_phys/el ectronic_practice.aspx 12. ACR Practice Guideline for Electronic Medical Information Privacy and Security http://acr.org/SecondaryMainMenuCategories/quality_safety/guidelines/med_phys/electro nic_medical_info.aspx 13. TeleHealth 2007 "Telemedicine and innovative technologies for chronic disease management” Conference covering presentations relating to telemedicine (including telehealth, telemonitoring, and teleradiology) http://ec.europa.eu/information_society/events/telehealth_2007/docs/2007th-conf- rep_final.pdf 14. ESR (Brochure VII) Teleradiology in the European Union - White Paper http://www.myesr.org/html/img/pool/ESR_2006_VII_Telerad_Summary_Web.pdf 15. ESR (Brochure I) Teleradiology 16. The 50 Largest Radiology Practices – 2009 http://imagingbiz.com/articles/view/the-50-largest/ 2010 – dr. Bágyi Péter 20