Telemedicina 09
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Like this? Share it with your network

Share
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
812
On Slideshare
811
From Embeds
1
Number of Embeds
1

Actions

Shares
Downloads
3
Comments
0
Likes
0

Embeds 1

http://www.slideshare.net 1

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Telemedicina Adatvédelem, betegjogok alkalmazása a PACS, Teleradiológia területén. 9. Adatvédelem, betegjogok alkalmazása a PACS, Teleradiológia területén 1. Rövid áttekintés A teleradiológia a jog több területét érinti; csakúgy, mint az egészségügyi tevékenység hagyományos módon történ gyakorlása során, a teleradiológia esetében is tekintettel kell lenni a beteg az egészségügyi törvényben1 (a továbbiakban Eütv.) megfogalmazott jogaira, ezen felül azonban meg kell felelni az adatvédelem és az elektronikus formában történ adattovábbítás, illetve adattárolás elvárásainak is. Mivel az internet használata magában hordozza a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás lehet ségét, fontos szem el tt tartani, hogy milyen feltételek teljesítése esetén folytatható külföldr l Magyarországra, illetve nem magyar végzettséggel rendelkez személy által egészségügyi tevékenység. Több országot érint egészségügyi szolgáltatás összefüggésében felmerül továbbá az eljáró hatóság és az alkalmazandó jog kérdése, tehát hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó személynek mely állam jogi követelményeit kell teljesíteni, illetve mely állam joga alapján vonható felel sségre. Az Európai Uniós integráció következtében nem csak a nemzeti szinten hozott törvények, illetve rendeletek tartalmazhatnak releváns szabályokat, mindenképpen figyelembe kell venni a közösségi jogmatériát is. A szolgáltatások szabad áramlása mellett a teleradiológia összefüggésében meg kell említeni a személyes adatok feldolgozásának kérdéskörével foglalkozó irányelvet2 és az elektronikus aláírásról szóló irányelvet3. Az irányelvek kötelezik a tagállamokat a bennük meghatározott célok és eredmények eléréséhez szükséges nemzeti szint jogszabályok meghozatalára, ezzel biztosítva az érintett jogterület bizonyos szint harmonizációját. Emellett a közösségi irányelven alapuló törvényt az arra vonatkozó közösségi joganyag által meghatározottak szerint kell értelmezni. E tanulmány a legfontosabb szempontokat kívánja röviden, a teljesség igénye nélkül bemutatni. 2. Adatvédelem Az adatvédelmi jogterületet általánosan az adatvédelmi törvény4 (a továbbiakban Avtv.) szabályozza, amely keretrendszerén belül ágazati törvények határoznak meg konkrétabb normákat. Az egészségügyi ellátás tekintetében ilyen szektorális törvény az egészségügyi adatvédelmi törvény5 (a továbbiakban Eatv.), amely azonban szintén jórészt általános, csak a jogalkalmazás során kézzelfoghatóvá váló szabályt tartalmaz. 2.1 Fogalom meghatározások 1 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyr l. 2 Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmér l és az ilyen adatok szabad áramlásáról. 3 Az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EK irányelve (1999. december 13.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekr l. 4 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmér l és a közérdek adatok nyilvánosságáról. 5 1997. évi XLVII . törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésér l és védelmér l. 2006 – dr. Bágyi Péter 1
  • 2. Telemedicina Adatvédelem, betegjogok alkalmazása a PACS, Teleradiológia területén. Az Avtv. 2. §-a tartalmazza az adatvédelemben használatos fogalmak definícióját. Eszerint személyes adat alatt minden olyan adat értend , amely egy azonosított vagy azonosítható természetes személlyel kapcsolatba hozható, tehát amely által az érintett közvetlenül vagy közvetve azonosítható. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig meg rzi e min ségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az egészségi állapotra vonatkozó adat különleges adatnak min sül, kezelése csak az Avtv 3. § (2) bekezdése szerinti szigorított feltételek betartása mellett megengedett. Az Eatv. 3. § a) pontjában megtalálható definíció értelmében egészségügyi adat, ezáltal arra az Eatv. alkalmazandó, többek között az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, a megbetegedés körülményeire, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat, továbbá minden ezekkel kapcsolatba hozható adat. E törvény értelmében személyazonosító adatnak számít a név, a nem, a születési hely és id , az anya neve, a lakóhely vagy tartózkodási hely és a TAJ szám. E meghatározásokon felül meg kell említeni az egészségügyi dokumentáció fogalmát, melyet az Eütv. 3. § p) pontja, illetve az Eatv. 2. § e) pontja határoz meg. Ezek szerint egészségügyi dokumentáció minden rögzített egészségügyi adat, mely az egészségügyi szolgáltatás / gyógykezelés során jut a kezelést végz orvos (egészségügyi dolgozó/ betegellátó) tudomására. Az egészségügyi tevékenységek során teljesítend adatvédelmi feltételek szempontjából fontos különbséget tenni az adatkezelés, az adatfeldolgozás és az adattovábbítás fogalma között. Minden személyes adaton végzett m velet vagy m veletek összessége adatkezelésnek min sül az alkalmazott eljárástól függetlenül. Adatkezelésnek számít tehát az adatok felvétele, képfelvétel készítése, az adatok gy jtése, rendszerezése, tárolása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összekapcsolása, s t törlése is. Adatkezel az a személy, aki az adatkezelés célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy végrehajtatja. Az Eatv. 2. § i) pontja értelmében ez a személy a kezelést végz orvos6, az egészségügyi intézmény szakmai vezet je, az adatvédelmi felel s valamint az ÁNTSZ. Adatfeldolgozás alatt az adatkezelési m veletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzését kell érteni, adatfeldolgozó, aki az adatkezel megbízásából az adatok feldolgozását végzi. Jogait és kötelezettségeit az adatkezel a törvényes keretek közt határozza meg, a megbízási szerz dést írásba kell foglalni. Az adattovábbítás az adat hozzáférhet vé tételét, azaz nyilvánosságra hozatalát jelenti olyan személy számára, aki nem azonos az érintettel, az adatkezel vel vagy az adatfeldolgozóval (meghatározott harmadik személy). Az adattovábbítás, illetve az adatkezelések összekapcsolása az Avtv. 8. §-a szerint az érintett hozzájárulásával vagy törvény alapján megengedett, amennyiben az adatkezelés szempontjai minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. 2.2 Alapelvek Az önrendelkezés elve több ízben megfogalmazódik az adatvédelmi jogszabályokban. Az Avtv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény biztosítani kívánja, hogy személyes adataival mindenki maga rendelkezzen. Ez azt jelenti, hogy alapszabályként mindenki maga dönti el, hogy ki, hol, mikor, milyen célra és milyen 6 Illetve az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végz egyéb személy, gyógyszerész. 2006 – dr. Bágyi Péter 2
  • 3. Telemedicina Adatvédelem, betegjogok alkalmazása a PACS, Teleradiológia területén. feltételek mellett veheti és használhatja fel (tárolhatja, továbbíthatja stb.) pontosan mely személyes adatait. Ezzel összhangban az Avtv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja megállapítja, hogy személyes adat csak az érintett hozzájárulásával vagy egy az Avtv.-ben meghatározott jogszabály rendelkezése alapján kezelhet . Maga az Avtv. is tartalmaz egy ilyen szabályt; ha az érintett fizikai okokból vagy cselekv képessége folytán nem képes hozzájárulását adni az adatkezeléshez, arra a létfontosságú érdekek védelméhez szükséges mértékben kerülhet sor. Az önrendelkezés elvéb l vezethet k le az érintett rendelkezési jogai: a tájékoztatáshoz, tájékozódáshoz való jog, a helyesbítésre, illetve törlésre való jog és tiltakozási jog, melyeket az Avtv. 11.- 16/A §-ai tartalmaznak. E jogok az Eütv. 24. §- ban az egészségügyi dokumentációra vonatkozóan is megtalálhatók. Az érintett az Eatv. 7. §-a értelmében jogosult továbbá tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történ adatkezelésr l, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerni és az orvosi dokumentációba betekinteni. A célhoz kötöttség elve (Avtv. 5. §) szerint személyes adatot csak meghatározott célból lehet kezelni, melynek az adatkezelés minden szakasza köteles megfelelni. Ezen túlmen en figyelembe kell venni az arányosság elvét is, miszerint csak olyan személyes adat kezelhet kizárólag a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig, amely e cél megvalósulásához elengedhetetlen és elérésére alkalmas. Ennek megfelel en az Eatv. 1. §-a is el írja, hogy személyes adatot csak törvényes cél eléréséhez szükséges esetekben és mértékben lehet kezelni. Az adatkezelésnek az Avtv. 7. § a) pontja szerint meg kell felelnie a törvényen felül a tisztességnek is; e fogalom alá sorolható például az etikai szabályok betartása, valamint a kezelt adatok pontosságának, teljességének és id szer ségének szem el tt tartása. 2.3 Hozzájárulás Az Avtv. 2. § 6. pontja értelmében a hozzájárulás az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelel tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérhetetlen beleegyezését adta a rá vonatkozó személyes adatok kezeléséhez. Az érintett tehát nem állhat az akaratát eltorzító bármifajta befolyás alatt, a nyilatkozatnak módjában és tartalmában határozottnak kell lennie és félre nem érthet módon ki kell fejeznie az érintett beleegyezését. A tájékoztatásra vonatkozó konkrét kritériumokat az Avtv. 6. §-a tartalmazza, mely szerint az érintettet egyértelm en és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényr l, különösen az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, a jogosult személyekr l, az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól és jogorvoslati lehet ségeir l, valamint arról, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelez . Amennyiben az egyénre szóló tájékoztatás lehetetlen vagy aránytalan költségekkel járna, az megtörténhet mindenki számára hozzáférhet módon történ nyilvánosságra hozatallal. Az érintett a hozzájárulását az adatkezel vel írásban kötött szerz dés keretében is megadhatja a szerz désben foglaltak teljesítése céljából. Különleges adat kezelése esetén a szükséges hozzájárulást mindenképpen írásos formában kell megadni. Az Eavt. 12. § (1) bekezdése értelmében az egészségügyi és személyazonosító adatok az érintett részér l történ szolgáltatása önkéntes, kezelésükhöz tehát az érintett beleegyezése szükséges. Abban az esetben azonban, ha az érintett önként fordul az 2006 – dr. Bágyi Péter 3
  • 4. Telemedicina Adatvédelem, betegjogok alkalmazása a PACS, Teleradiológia területén. egészségügyi ellátóhálózathoz, a gyógykezeléssel összefügg egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását ellenkez nyilatkozat hiányában megadottnak kell tekinteni. Utóbbi önkéntességet vélelmezni kell, ha az érintett az egészségügyi állapotában bekövetkezett hirtelen változás következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. 2.4 Adattovábbítás külföldre Személyes adatot7 az Avtv. 9. §-ának értelmében olyan országba, mely nem tartozik az EGT8-hez (harmadik ország), az érintett kifejezett hozzájárulásával vagy törvény alapján lehet továbbítani, ebben az esetben azonban további követelmény, hogy a harmadik országban megfelel szint legyen a személyes adatok védelme. Az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium nyilvántartást vezet azokról a személyekr l, akik elfogadták az úgynevezett Safe Harbour elveket, tehát elkötelezték magukat az alapvet adatvédelmi szabályok betartására. Az EGT tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor. 2.5 Egyéb rendelkezések Az Avtv. 30. §-a arról rendelkezik, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba többek között azon adatkezelést nem kell bejelenteni, amely gyógykezelés céljából az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségére, egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat tartalmaz, amely hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, amely a tudományos kutatás céljait szolgálja. Az Eavt. 28. §-a kötelez azonban a gyógykezelés érdekében kezelt egészségügyi és személyazonosító adatok és azok továbbításának nyilvántartására. Az utóbbiról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, id pontját és a továbbított adatok körét. Szintén a nyilvántartás részét képzi a kezelést végz orvos által készítend feljegyzés az általa felvett egészségügyi adatokról, saját tevékenységér l és intézkedéseir l. Az egészségügyi dokumentációt a felvételt l, a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt és az arról készített leletet a felvétel készítését l számított legalább 30 évig kell meg rizni. A dokumentációban szerepl hibás egészségügyi adatot oly módon kell kijavítani vagy törölni, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen. Az Avtv. 10. §-a értelmében az adatkezel és az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról és azon technikai feltételek megteremtésér l, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényesüléséhez szükségesek. Az adatokat különösen védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, megsemmisülés és sérülés ellen.9 Külön védelmi intézkedések szükségesek, ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik. 7 Az itt leírtak az Eatv. 37. § (2) bekezdése szerint az egészségügyi és személyazonosító adatra is érvényesek. 8 Európai Gazdasági Térség : az Európai Unió tagállamai, továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia. 9 Ezen demonstratív felsorolás megtalálható mind az Avtv. 10. § (2) bekezdésében, mind pedig az Eatv. 6. §-ában. 2006 – dr. Bágyi Péter 4
  • 5. Telemedicina Adatvédelem, betegjogok alkalmazása a PACS, Teleradiológia területén. 3. Orvosi titoktartás Az Eütv. 25. §-a az orvosi titok fogalma alatt azokat az egészségügyi adatokat érti, melyek az egészségügyi ellátás során jutnak az ellátásban részt vev k tudomására. A betegnek joga van arról rendelkezni, hogy ki és milyen mértékben ismerheti meg ezeket az adatokat. Közlésükhöz tehát a beteg hozzájárulása szükséges, kivéve, ha azt törvény rendeli el vagy az mások életének, testi épségének és egészségének védelme érdekében szükséges. Ennek megfelel en az Eütv. 138. §-a értelmében minden egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkaviszonyban álló más személy köteles az összes a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adatot id beli korlátozás nélkül titokban tartani, kivéve, ha a beteg ez alól felmentést adott, vagy ha az adatszolgáltatást jogszabály rendeli el. A további kezelést végz személlyel csak azok az adatok közölhet k, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet (Eütv. 25.§ (4)). Az Eatv. 2. § d) pontja szerint orvosi titok minden olyan egészségügyi és személyazonosító adat, amely a gyógykezelés során jutott az adatkezel tudomására, illetve minden a gyógykezelésre vonatkozó vagy annak kapcsán megismert egyéb adat. A gyógykezelés céljából történ adatkezelés során az adatkezel és az adatfeldolgozó köteles megtartani az orvosi titkot, el bbi ez alól az adattovábbításra vonatkozóan az érintett írásos hozzájárulása esetén, illetve akkor mentesül, ha az adattovábbításra törvény kötelez. A kezelést végz orvost a titoktartási kötelezettség más orvosokkal szemben akkor nem köti, ha az adatok közlése az érintett további gyógykezeléséhez szükséges. 4. Orvosi felel sség E kérdéskör részletes leírására és elemzésére nincs mód, néhány fontos szempontot azonban mindenképpen meg kell említeni. Az ellátó orvos tevékenysége során különböz gondossági kötelezettségeknek köteles eleget tenni. Az Eütv. 77. §-a szerint a beteget a betegellátásban részvev kt l elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni. Az Eütv. hatálya a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekre, m köd egészségügyi szolgáltatókra és folytatott egészségügyi tevékenységekre terjed ki. Az jogállási törvény10 3. §-a alapelvként állapítja meg, hogy a Magyar Köztársaság területén az végezhet egészségügyi tevékenységet, aki az e törvényben és más jogszabályokban megkövetelteknek megfelel. Az 5. § értelmében az orvos köteles az egészségügyi tevékenységet az általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, a szakmai kamarák által kidolgozott etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelel en nyújtani. A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén egészségügyi szolgáltatást nyújtó, illetve egészségügyi tevékenységet végz személyekre terjed ki. 10 2003. évi LXXXIV. Törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseir l. 2006 – dr. Bágyi Péter 5
  • 6. Telemedicina Adatvédelem, betegjogok alkalmazása a PACS, Teleradiológia területén. A betegellátó és a beteg között létrejöv jogviszony többségében a megbízási jogviszony kategóriájába tartozik, amely nem eredménykötelem, tehát a szerz d fél nem egy bizonyos eredmény létrehozására, hanem csak arra vállal kötelezettséget, hogy úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Az elvárhatóság társadalmi elvárást fejez ki, a kötelezett félnek tehát a hasonló helyzetben lév személyekt l elvárt magatartásnak kell megfelelnie. A szerz dést a beteg kórházi ellátás esetén többnyire az egészségügyi szolgáltatóval, tehát magával a kórházzal köti meg. A létrejött szerz dés teljesítése érdekében a betegellátó az orvost segédként veszi igénybe. A Ptk. erre vonatkozó 315. §-a kimondja, hogy a szerz d fél az általa a szerz dés teljesítése során megbízott személy szerz désszegéséért úgy köteles helytállni, mint ha személyesen járt volna el. Amennyiben a szerz dést a kórház köti meg a beteggel, a kezel orvosok tevékenységéért tehát a kórház felel. A kezel orvos a szerz dés teljesítéséért és egy általa ez ügyben megbízott orvos tevékenységéért csak akkor felel, ha a szerz dés a beteg és közte jött létre. Határon átnyúló szerz dés esetén kérdéses lehet a joghatóság és az alkalmazandó jog.11 A teleradiológia összefüggésében a következ ket kell kiemelni: a szerz désre els sorban a szerz d felek által megválasztott állam jogát, ilyen választás hiányában az egészségügyi tevékenység nyújtójának székhelye szerinti jogot kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha a kórház a szerz d fél, mindenképpen a magyar jog az irányadó. 5. Elektronikus / digitális aláírás Az elektronikus aláírás, csakúgy, mint a hagyományos aláírás, arra szolgál, hogy az aláírót azonosítsa. Az elektronikus aláírásról szóló törvényben12 (a továbbiakban Eat.) jogilag megalapozott fokozott biztonságú, illetve min sített aláírás ezen az alapcélon túlmen en lehet séget nyújt egyéb garanciák biztosítására is. Az elektronikus aláírás e két fajtája a nyilvános kulcsú aláírási technológia alapján áll. 5.1 A digitális aláírás m ködése; nyilvános kulcsú infrastruktúra Az elektronikus aláírás alapja két összetartozó kódsorozatból álló kulcs, amelyek kiegészítik egymást13, de egymásból nem kiszámíthatók. Az úgynevezett magánkulcs titkos, vele az aláíró rendelkezik14, a nyilvános kulcs, mint azt a neve is mutatja, nyilvános, tehát bárki hozzáférhet. A kulcspár és az aláíró személyének összetartozását egy harmadik fél, a hitelesítés-szolgáltató tanúsítvánnyal garantálja (személyhez köthet ség), egyidej leg nyilvánosságra hozza a nyilvános kulcsokat is. Az aláírandó dokumentumból az aláíró el ször egy matematikai függvény alkalmazásával el állítja az úgynevezett Hash értéket, mely az alapdokumentum egyedi reprezentánsa. A továbbiakban ezt az értéket kódolja a magánkulcsával; az így kapott aláírást és a nyilvános kulcsát (tanúsítványát) csatolja a dokumentumhoz, amit ezután elküld. A címzett a kódolt Hash értéket a nyilvános kulccsal dekódolja és összehasonlítja az általa az elküldött dokumentumból nyert Hash értékkel. Amennyiben a két érték megegyezik, a dokumentum a küldés során nem módosult. 11 A relevány szabályokat a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerej rendelet tartalmazza. 12 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról. 13 A kulcsok egyikével kódolt adatsort kizárólag a hozzátartozó másik kulccsal lehet dekódolni. 14 A kódsorozatot általában egy kártya rzi, aminek a használatáshoz egy kártyaolvasó és a PIN kód helyes megadása szükséges. 2006 – dr. Bágyi Péter 6
  • 7. Telemedicina Adatvédelem, betegjogok alkalmazása a PACS, Teleradiológia területén. Ezen eljárás biztosítja, hogy a dokumentum az aláírótól származik (azonosíthatóság), és hogy a küldés folytán a tartalmát nem változtatták meg (hamisíthatatlanság). A dokumentum titkosságát, tehát azt, hogy az aláírón és a címzetten kívül más ne tekinthesse meg annak tartalmát, két kulcspár felhasználásával lehet elérni. A magánkulccsal kódolt Hash értékkel ellátott dokumentumot az aláíró kódolja a címzett nyilvános kulcsával. Az így kódolt üzenetet dekódolása kizárólag a címzett magánkulcsával, tehát csak a címzett által lehetséges. A fokozott biztonságú és a min sített elektronikus aláírás technikailag azonos módon m ködik, a különbséget az alapként szolgáló tanúsítvány min sége és az aláíráshoz használt eszközök biztonsági besorolása jelenti. 5.2 Jogi háttér Az Eat. meghatározza az elektronikus aláírás, illetve az elektronikus dokumentum különböz fajtáit, rendelkezik az elektronikus aláírással kiváltott joghatásokról, továbbá tartalmazza a szolgáltatásokra és szolgáltatókra alkalmazandó szabályokat. Külön említést érdemel a 4. § (1) és (2) bekezdése, melyek szerint a fokozott biztonságú aláírással ellátott dokumentum megfelel az írásosság követelményének, illetve a min sített elektronikus aláírással ellátott dokumentum teljes bizonyító erej magánokiratnak min sül, vagyis az ellenkez bizonyításáig bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta, vagy magára nézve kötelez nek ismerte el. 6. A külföldr l Magyarországra történ egészségügyi tevékenység folytatásának jogi feltételei 6.1 Általános feltételek Az Eütv. 3. § e) pontja szerint egészségügyi szolgáltatásnak min sül és így csak az egészségügyi hatóság által kiadott, a tevékenység folytatásának feltételeit tartalmazó m ködési engedély birtokában és az abban meghatározottak szerint végezhet azon egészségügyi tevékenység, amely az egyén egészségének meg rzése, a megbetegedés megel zése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, a kialakult állapot javítása vagy további állapotromlás megel zése céljából a beteg vizsgálatára, kezelésére, illetve a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul. A m ködési engedély kiadásának egyetlen feltétele, hogy a kérvényez rendelkezzen egy az általa folytatandó tevékenységre vonatkozó felel sségbiztosítással (108. §). 6.2. Személyi követelmények Egészségügyi tevékenységet az Eütv. 110. §-a értelmében az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkez és a m ködési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet a nyilvántartásba történ bejegyzést l fogva. A m ködési nyilvántartásba vétel egyik feltétele egy Magyarországon 2006 – dr. Bágyi Péter 7
  • 8. Telemedicina Adatvédelem, betegjogok alkalmazása a PACS, Teleradiológia területén. szerzett, honosított, vagy elismert15 egészségügyi szakképesítés (112. § (3) a) ). Indokolt esetben kiállítható továbbá a m ködési nyilvántartásban nem szerepl , Magyarországon elismerhet egészségügyi szakképesítéssel rendelkez személy részére egy a szakképesítésnek megfelel tevékenységre, meghatározott id tartamra és helyszínre szóló engedély, amely azonban önálló egészségügyi tevékenységre nem jogosít. A kérelmez nek igazolnia kell, hogy az illetékes állam jogszabályai szerint korlátlanul gyakorolhatja az egészségügyi tevékenységet és megfelel a tevékenység végzéséhez szükséges alkalmassági feltételeknek. A bizonyítvány vagy oklevél tényleges elismerése nem szükséges.16 Az EGT tagállamainak állampolgárai könnyített feltételek mellett17, az erre vonatkozó szándékuk bejelentését l fogva végezhetnek egészségügyi tevékenységet. Ennek feltétele, hogy az egészségügyi tevékenységet folytatni kívánó személy Magyarországon elismerhet egészségügyi szakképesítéssel rendelkezzen, vagy igazolja, hogy a bejelentést megel z öt évben legalább három éven keresztül rendszeresen végezte a bejelentéssel érintett egészségügyi tevékenységet és hogy nem gazdasági célú letelepedés mellett kívánja végezni az egy másik EGT tagállamban általa letelepedettként nyújtott egészségügyi szolgáltatást.18 E lehet ségeken felül az Eütv. 110. § (8) bekezdése az önrendelkezés értelmében megállapítja, hogy egészségügyi tevékenységre egyébként nem jogosult személy is közrem ködhet egészségügyi tevékenységgel a gyógykezelésben, ha ehhez az érintett beleegyezését adta; a közrem ködés körét a betegség jellege, a közrem köd személy szakképesítése, képességei, és a kezel orvos utasítása határozza meg. 7. Az említett jogi szempontok következményei a teleradiológia alkalmazásaira A leírtak alapján megállapítható, hogy a teleradiológia során továbbításra kerül adatok az Avtv. értelmében különös adatnak és ezen belül az Eatv. értelmében egészségügyi adatnak min sülnek. Adatkezel nek a kezelést végz orvos számít, aki az adattovábbításra is jogosult. Az adatok védelméért az egészségügyi intézményen belül a kezel intézmény vezet je a felel s. Az adatokat az érintett írásbeli hozzájárulásával, illetve gyógykezelés céljából (teleleletezés, telekonzultáció), tudományos kutatás vagy statisztika céljából a cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékben lehet kezelni. A gyógykezelés céljából történ adatkezelés során az orvos köteles megtartani az orvosi titkot, kivéve, ha az adatokat egy a gyógykezelésben addig nem közrem köd orvossal a kórisme megállapításához vagy az érintett további gyógykezelése érdekében szükséges közölni, vagy ha az érintett hozzájárult a továbbításhoz. Fontos kihangsúlyozni, hogy a titoktartás alól való mentesülés önmagában nem jelenti azt, hogy az adattovábbítás jogosult lenne. Ehhez további feltételek teljesülése szükséges. Az egészségügyi ellátóhálózaton belül gyógykezelés céljából az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók. Az összekapcsolás is megengedett, ha azonban az adatok külön forrásból származnak, csak a gyógykezelés érdekében feltétlenül szükséges ideig és mértékben. Az érintett betegségével kapcsolatos, a 15 Az erre vonatkozó szabályokat a 2001. évi C. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésér l szóló törvény tartalmazza. 16 Az ide vonatkozó jogszabály a 30/1999 (VII. 16) EüM rendelet. 17 Az a jogállapot megfelel a tanács 1993/16/EK irányelvének. 18 Az ide vonatkozó eljárási szabályokat a 31/2004 (IV. 26.) ESzCsM rendelet tartalmazza. 2006 – dr. Bágyi Péter 8
  • 9. Telemedicina Adatvédelem, betegjogok alkalmazása a PACS, Teleradiológia területén. gyógykezelés érdekében fontos egészségügyi adatok továbbítását az érintett írásos formában megtilthatja, erre vonatkozó jogáról a továbbítás el tt tájékoztatni kell. Ez a tiltás híján megengedett adattovábbítás az el bb megnevezett adatok azon részére azonban nem érvényes, amelyek a továbbítás idején fennálló betegséggel össze nem függ , korábbi betegségre vonatkoznak. Az ilyen adatok továbbításához az érintett hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást ellenkez nyilatkozat hiányában megadottnak kell tekinteni, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátóhálózathoz. Tudományos kutatás céljából az intézményvezet vagy az adatvédelmi felel s engedélyével lehet betekinteni a tárolt adatokba, azok felhasználása tudományos közleményben azonban csak akkor megengedett, ha az érintett személyazonossága nem megállapítható. A tárolt adatokról készült másolat sem tartalmazhat személyazonosító adatokat. Az érintett hozzájárulása nem szükséges. Az érintett egészségügyi adatait statisztikai célra személyazonosításra alkalmatlan módon vagy az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet kezelni. Hozzájárulás nélkül, korlátlanul továbbítható a gyógykezeléssel összefüggésbe hozható adat sürg s szükség esetén, valamint bármely egészségügyi adat a személyazonosításra alkalmatlan formában. Az adattovábbítás tényét nyilván kell tartani; fel kell jegyezni az adattovábbítás címzettjét, módját, id pontját és a továbbított adatok körét. Az orvos feljegyzést köteles készíteni a saját tevékenységér l. Amennyiben az adattovábbítás az EGT területére történik, az eddig leírtak érvényesek. Ha a cél egy harmadik ország, ezen felül szükséges, hogy ott megfelel szint legyen a személyes adatok védelme. Az orvos (mint adatkezel ) köteles megtenni az adatok biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket. Elektronikus adatátvitel esetén ennek a követelménynek elektronikus aláírás használatával eleget lehet tenni. Egy országos adatbázis létrehozása jelenleg csak akkor lenne lehetséges, ha az összes érintett beleegyezését adná az egészségügyi adatai ilyenfajta kezeléséhez, vagy ha az adatokat személyazonosításra alkalmatlan formában kezelnék. Hiszen az azonosításra alkalmas formában létez adatok adatbázisba szervezése nem csak a célhoz kötöttség és arányosság elvének mond több ízben ellent, de az is kérdéses lenne, hogy milyen feltételek mellett, illetve milyen módszer alkalmazásával lehet, lehet-e egyáltalán biztosítani, hogy csak jogosult személyek férjenek hozzá az adatokhoz. Dr. Bodrogi Márta e-mail: bodrogim@hotmail.com 2006 – dr. Bágyi Péter 9