Okiteki bev 2014_ikt_lev
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Okiteki bev 2014_ikt_lev

on

  • 551 views

 

Statistics

Views

Total Views
551
Views on SlideShare
551
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
2
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Okiteki bev 2014_ikt_lev Okiteki bev 2014_ikt_lev Presentation Transcript

  • A tanári mesterség IKT alapjai
  • Információs és Kommunikációs Technológiák Az információs technika (IT) vagy információs és kommunikációs technika (IKT) a technológiák egész sorát fogja át. Nincsenek elfogadott módszerek az IKT definiálására, ami nem meglepő, mivel a fogalom a zsebszámológéptől a szuperkomputerig, mindent magába foglal. Olyan eszközök, technológiák,, szervezési tevékenységek, innovatív tevékenységek összessége, amelyek az információ- és a kommunikációközlést, feldolgozást áramlást, kódolást elősegítik, gyorsabbá, könnyebbé, hatékonyabbá teszik.
  • „Az IKT eszközök annyi potenciállal bírnak, amilyen pedagógiai repertoárral a használójuk rendelkezik.” Kárpáti A.
  • A szemléletesség atyja Comenius (1592-1670) A szemléletességet az oktatás legfőbb alapelvévé emelte: forradalmi nézetet képviselt az újkori pedagógiában. „Mindent az érzékek elé kell állítani, amennyire csak lehetséges: a láthatót a látás, a hallhatót a hallás, a szagolhatót a szaglás, az ízlelhetőt az ízlés, a tapinthatót a tapintás elé. Ha valamit egyszerre több érzékszervvel is tudomásul lehet venni, azt több érzéknek is fel kell kínálni.” „Orbis sensualium pictus” (A látható világ képekben)
  • A taneszközök nemzedékei I. Valós tárgyak (makett, modell) II. Nyomtatott eszközök III. Audiovizuális eszközök IV. Programozott oktatás eszközei (Wilbur Schramm szerint)
  • Az információfogalom értelmezése    Világunknak az anyag és az energia mellett az információ a harmadik lényeges összetevője. Az információ ugyanúgy alapfogalom, mint az anyag és az energia, ezekhez hasonlóan nehezen is definiálható: nincs egyetlen, általános érvényű és általánosan elfogadott meghatározása. Norbert Wiener, "a kibernetika atyja" szerint az információról csak azt tudhatjuk, hogy sem nem anyag, sem nem energia. Egyesek szerint az információ nem fizikai entitás, és csupán a kognitív, mentális vagy információs térben - azaz az emberek fejében - létezik. E szerint az elképzelés szerint az anyagi illetve az élő rendszerek információsnak tartott folyamatai csupán analógiák, antropomorf kiterjesztések, és az információ értelmezési tartománya kizárólag a humán jelenségvilág.
  • Jel, adat információ  Az adat általában valamilyen dolog tény (eset, ismeret) vagy összetevő rendszerint numerikus vagy alfanumerikus jellel való kifejezése.  Általánosabban értelmezve adat nem más, mint különbségtételre alkalmas jel (például a higanyszál észrevehető mértékű felkúszása egy üvegcsőben egy előzetesen definiált mércéhez viszonyítva). A különbség akkor válik információvá, ha kommunikáció tárgyát képezi: az adatot valakinek vagy valaminek értelmeznie kell. Adatból információ az értelmezés folyamatában válik. Azt is mondhatjuk, hogy az információ olyan adat, melyhez értelmezés is társul, azaz az értelmezés folyamatában válik az adat információvá. Az információ státusát - dinamikus jellegéből adódóan - a mindenkori használat körülményei nagymértékben befolyásolják. Az adatokban rejlő információtartalom azonban relatív, hiszen függ attól, ki kapja azokat, s jelent-e számára új ismereteket. 
  • Az információ Az emberben bizonytalanságot szüntet meg Funkciói: Fogadás – Továbbítás – Átadás Tárolás – Visszakeresés Informatizálódás médiapiramis IT, információs társadalom
  • A Kommunikáció Biológiai, fizikai, kémiai jelzések átadása a legegyszerűbb állati jelzésektől az emberi tudatos bonyolult közlésekig. Célja: gondolatok információk közlése Újraszabályozás Üzenet küldése Üzenet fogadása Visszacsatolás arcos
  • A kommunikációs szemlélet a médiumok alkalmazásában és fejlesztésében Közlő kódolás Csatorna feedback      Befogadó dekódol zaj visszacsatolás A közlő az információk közvetítése érdekében médiumokat használ, melyeket a befogadó dolgoz fel: érzékel, észlel, értelmez, megtanul…. A közlés során a két fő érzékelési csatorna (auditív, vizuális) mellett fontos lehet a többi érzékszerv bevonása a folyamatba (szaglás, tapintás, kinesztézis). Az üzenet felvétele eredményesebb, ha egyidejűleg több érzékszervre hatunk és a hatások ugyanakkor egymást kiegészítik, megerősítik. Az üzenet célirányos és a befogadó által ismert kódolása és a közlés során alkalmazott módszerek jelentősen befolyásolják a kommunikáció eredményességét. A tanítási-tanulási folyamat teljes egészében kommunikációs
  • A „médium” fogalma Információk bemutatására, terjesztésére tárolására továbbítására alkalmas eszközök TANESZKÖZ
  • A médium szó jelentései • „…az információ hordozója, közvetítő közege, melynek általános funkciója az, hogy egy előre meghatározott információt megfelelő módon és formában eljuttasson, közvetítsen a tanulókhoz.” (Falus és t. 1986) Magában hordozza az általános eszköz-funkció jelentést, ezért nemcsak tárgyi-technikai eszközökre vonatkozik. • Tömegkommunikációs eszközök: tv, rádió, sajtó. • Telekommunikációs eszközök: telefon • Taneszköz
  • Interaktív médiakommunikáció interakció EMBER SZÁMÍTÓGÉP Mesterséges intelligencia sárga
  • A tanulás fogalma  Az emberi tanulás az ember agyának az embert körülvevő természeti technikai és társadalmi környezettel kialakított kapcsolat során bekövetkező tartós, az egyén szempontjából adaptív megváltozása (Nahalka, 1997). A naiv összegzés elmélet (summative theory) szerint az egyes érzékszervek különböző arányban járulnak hozzá az ember környezetéből szerzett tudásának kialakításához: ízlelés 1 %, tapintás 1,5 %, szaglás 3,5 %, hallás 11 %, látás 83 % (Treichl, 1967).
  • A cselekvési tevékenységek és a tanulás hatékonyságának összefüggése cselekvés 90% elmondás 70% hallás és látás 50% látás 30% hallás 20% olvasás 10% 0% 20% 40% 60% 80% 100%
  • Taneszköz fogalma  „taneszköznek tekintünk minden olyan tárgyat, mely az oktatás folyamatában felhasználható az oktatás céljainak elérése, elősegítése érdekében”   hardver (oktatástechnikai eszközök): tábla, diavetítő, rádió, televízió, videó, számítógép, internet szoftver (információhordozók): audiovizuális anyagok, nyomtatott programok, programcsomagok, feladatlapok, tantárgytesztek
  • Taneszköz fogalma    Információhordozó, médium, oktatási eszköz, tanulási forrás … Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy. A taneszközök a tanítás-tanulási folyamatban több funkciót töltenek be: •Ismétlés • Motiválás • Ismeretnyújtás •Rögzítés • Szemléltetés •Ellenőrzés • Rendszerezés •Tanulás irányítása • Gyakorlás
  • Tanulási stílusok   Ádám (1987) szerint a megismerés folyamatában két olyan alapvető folyamat létezik, amely külön- külön vagy együtt döntő szerepet játszik a tudatos és a tudattalan megismerés folyamatában. Az egyik a figyelem mechanizmusa, a másik a tanulás kondicionális jelensége. Bergson szerint az agy működési elve eliminatív, tehát kirekesztési jellegű és nem akkumulatív, begyűjtési, folyamat. A kirekesztő működés evolúciója során alakulhatott ki az emberi tudat absztraháló, kivonatoló, kognitív tevékenysége.
  • Tanulási stílusok    Bohony (2004) szerint, tanulási stíluson azon eljárásokat értjük, amelyeket ismereteinek bővítésénél a diák saját orientáltsága, motiváltsága és örökölt tulajdonságai alapján alkalmaz. (Bohony, 2004) Ha az egyéneket úgy tanítjuk, hogy figyelembe vesszük tanulási stílusukat, akkor növekedik tanulási teljesítményük (Bohony, 2007). A diák fontos jellemzője, hogy az információk befogadásakor mely érzékszervi modalitást részesíti előnyben. Így megkülönböztethetünk auditív, vizuális (szöveges, térbeli), kinetikus és szóbeli-fogalmi típust.
  • MÉDIAKOMPETENCIA A médiakompetencia olyan ismeretek birtoklását jelenti, amely képessé tesz a hatékony és kreatív médiahasználatra. A médiakompetencia magában foglalja a médiaismeret és médiahasználat elemeit csakúgy, mint az információhordozó médiumok által közvetített és megformált tartalmak kritikus értelmezésének képességét és az információhordozó médiumok kreatív használatához (fejlesztés és prezentáció) szükséges előfeltételek biztosítását.
  • Tanári médiakompetencia A kompetencia magába foglalja Az értékelést (kritériumoknak való megfelelés) A használatot a tanításban és a tanulásban (szoftver, hardver, egyéb médium) Eltérő szintek lehetségesek. A tervezést és készítést
  • Tanári kompetenciák      információstrukturálás (információ felvétel, -rögzítés, tárolás, -osztályozás, -rendezés stb.) Mindezen kompetenciák adott problémamegoldás (soktényezős rendszerek tanulócsoportokra vonatkoztatott, pedagógiai, alternatív felmérése, összefüggések meglátása, pszichológiai, szaktudományos, szaktantárgyi és megoldások kidolgozása stb.), szakmódszertani ismereteken alapszanak. a viselkedés és kognitív tudományok eredményeinek, különösen a tanulással kapcsolatos ismeretek alkalmazni tudása (nemcsak ismerete), információ-visszakeresés, tartalmi, formai és technológiai szelektálás (a források megfelelő használata). interperszonális készségek (teamvezetés, tárgyalás, kapcsolatteremtés, szervezés stb.)
  • OKTATÁSTECHNIKA Az oktatástechnika a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazható műszaki eszközök és anyagok összességével foglalkozik. Az oktatástechnika eszközök körébe tartoznak azok az információhordozó, rögzítő és visszacsatoló eszközök melyekkel a tanítási tanulási célok megvalósíthatók. Felhasználók szempontjából lehet: •egyéni •csoportos •tömeges
  • OKTATÁSTECHOLÓGIA A tanítási-tanulási folyamat kibernetikai rendszerelméleti alapokon történő megtervezésének olyan átfogó pedagógiai stratégiája, amely korszerű információhordozó anyagok, módszerek és eszközök együttes felhasználásával biztosítja a tananyagelsajátítás optimalizálását. Ot helye a pedagógiában
  • Tanulási környezet     A tanulás minőségét és eredményességét nemcsak tanári kompetenciák és az oktatástechnológiai eszközök és módszerek hatékonysága, hanem a tanulási környezet, minősége is befolyásolja. A tanulás eredményességére ható különböző környezeti tényezőket együttesen nevezzük tanulási környezetnek (Komenczi, 2005). A hagyományos oktatás tanulási környezete inkább rendszer közvetítő, míg a tanulás konstruktív modellje inkább rendszerkialakító (szituatív) tanulási környezetet igényel.
  • Tradicionális kontra elektronikus tanulási környezet  Tradicionális    tanár által meghatározott tananyag sorrend és logika a szekvenciális gondolkodást támogatja Elektronikus      Eszköz által közvetített (számítógép, internet, okos telefon) Lehetővé teszi a tananyag elsajátítás alternatív módjait Szerepet kap a hallgatói kreativitás Tér- és időbeli függetlenség Tervezésénél új szerepet kap a pedagógus (térbeli absztrakciók kompetenciája)
  • Oktatási stratégiák
  • Programozott oktatás    Thorndike (1912), Skinner, Crowder (1960) 1954-ben „A tanulás tudománya és a tanítás művészete" „Az a tevékenység, amelyet megerősítenek, sokkal inkább bekövetkezik a jövőben, mint amelyet megerősítés nem követ.”
  • A kibernetikai szemlélet hatása a médiumok fejlesztésében és alkalmazásában Kibocsátó kódolás Médium feedback  zaj visszacsatolás Befogadó dekódol A kibernetika a vezérlés és szabályozás tudománya. - Vezérlés: visszacsatolás nélküli irányítás. -Szabályozás: visszacsatolt információkat is figyelembe vevő, módosító utasításokkal történő irányítás.   A szabályozás a programozott oktatásban oktatóprogramok segítségével történik. Hagyományos oktatás: vezérlés dominanciája, esetenkénti visszajelzéssel és méréssel (felelet, dolgozat).
  • A skinneri programozás pszichológiai alapjai „A tanulás nem más mint a siker által megerősített operáció (cselekvések sora), aktív keresés, amelyet a siker szabályoz.” •Kis lépések elve •Aktivizálás elve •Azonnali megerősítés elve •A teljesítmény kipróbálásának elve •Egyéni ütem elve
  • Programozási stratégiák (1)  Lineáris program: az ismeretszerzésnek egy útja van, amelyet minden tanulónak végig kell járni. (Kicsi a hiba lehetősége; kis sikerélmény; jó tanulóknál nagyobb lépések kellenének.) 1. 2. 3. 4.  Elágazásos program: az ismeretszerzés útja a tanulói választól függ. Addig nem léphet tovább, amíg a jó választ meg nem születik. 1. 2. 3. 4. Elágazásos program „klasszikus feleletválasztás esetén
  • Programozott oktatás: értékek és hiányosságok A mérhető célok megfogalmazása.  Aprólékos oktatásfejlesztő folyamat: tananyagelemzés, tanítási sorrend.  Formatív értékelés  Tanulói aktivitás,  Egyéni ütemű tanulás. • Sok minden nem programozható. • Merev szerkezet. • Megjelenítés korlátozott lehetőségei. • Alkotó válaszok korlátozott lehetősége Problémák • Eszközigény nagy • A sikerélmény egyéni
  • Elelktronikus oktatás -Multimédia A multimédia fogalma a számítástechnikai, informatikai, oktatástechnológiai szakterületek fogalomrendszere, mely a 90-es évektől lépett a nyilvánosság elé.  Eredetileg a több érzékszervi csatornára ható információhordozók gyűjtőneveként emlegették. Később a rendszerbe állított, tananyagot tartalmazó, technikai médiumok együtteseként fogták fel, amely a tanárt és a és közvetítőket jelentette. 
  • A multimédia fogalma A multimédia számítógép által vezérelt interaktív információrendszer amely biztosítja az időfüggő és időfüggetlen médiumok egyidejű, illetve egymást követő megjelenítését, lineáris és non-lineáris úton történő interaktív feldolgozását (hypertext, hypermédia). Megjelenése on-line, illetve off-line rendszerű lehet.
  • Időfüggő, időfüggetlen médiumok Időfüggő médiumok 3D 2D Mozgókép Hang Animációk Időfüggetlen médiumok Abcdef 123456 #&v@? Írott szöveg 3D 2D Grafika (sematikus kép) Realisztikus kép
  • Adatelérési módok  Lineáris adatelérés (pl. hangfelvétel, videofelvétel) Adat 1  Adat 2 Adat 3 Non lineáris adatelérés: (pl. multimédia) Adat 2 Adat 1 Adat 3 Adat 3 Adat 4
  • A multimédia kritériumai 1. A különböző médiumok egymástól teljesen függetlenül érhetők el. Azt jelenti, hogy egy beviteli médiumhoz nem lehet más médiumot társítani, 2. A számítógép-vezérelt integráció révén lehetővé válik, hogy az egyes összetevők között időbeli, térbeli és tartalmi szinkronizációs kapcsolatokat hozzunk létre, 3. A médiumok kombinációja, a verbális és képi kódolás (szöveg, kép, hang, mozgókép) olyan változatosságot nyújt a felhasználóknak, mely által eredményesebb és tartósabb a tanultak rögzítése. 4. Az interaktivitás és a navigáció révén a felhasználó párbeszédet folytat a rendszerrel, a továbblépés irányát a felhasználó választja meg, 5. A non-linearitás arra utal, hogy egy kiválasztott részlet nem az előtte lévő részeken végigfutva érhető el, hanem azonnal hozzáférhető. A felhasználó az őt érdeklő kérdéseket olyan mélységben és alapossággal vizsgálhatja, ahogyan óhajtja.
  • Tantermi- vagy hálózati oktatás?      Az információs társadalomban felértékelődik a hálózati oktatás szerepe A digitális kultúra általánosan elterjedté válik A 21. század tanulója és pedagógusa a maitól alapjaiban eltérő szellemi és technológiai infrastruktúrára támaszkodhat. A kitágult tudástér következtében a tanulók már nem csak az iskolában tanulnak. A tudásszerzés új modelljei alakulnak ki, azaz a leírószabálytanító oktatást felváltja a konstruktív szemlélet, a tankönyv-galaxis után a tudásbázisok kora köszönt be.
  • Tantermi- vagy hálózati oktatás?    A hagyományos zárt, lexikális alapú oktatást – mely a frontális oktatás keretei között zajlik – felváltja a digitális pedagógia mely tartós, alkalmazható, szituatív tudást közvetít. A hagyományos értékelő környezetet, – melyet a tantárgyi tesztek, az összegző, lezáró (szummatív) értékelés túlsúlya, és a csoportos visszajelzés jellemez – felváltja a kritérium-orientált, diagnosztikus értékelés, amely a tananyag számon kérése helyett az ismeretek alkalmazását, az eg yes kompetenciákban nyújtott teljesítményt kéri számon.
  • Tantermi- vagy hálózati oktatás?  Egymást szorosan követő tananyagegységeket – melyben a tananyag felépítése szigorú rendet követve, egymásra épülve kerül kialakításra – felváltja a nonlineáris rendszer, mely sokféle kapcsolatot építő, visszajelzéseket, megerősítéseket nyújtó tanulásszervezési forma.
  • E-learning    Az e-learning olyan, számítógépes hálózaton elérhető képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára. E-learningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amiben a tananyag feldolgozásához, szemléltetéshez vagy a kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet) használunk. Az e-learning szinonimájaként az online tanulás, távtanulás, számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based Training), multimédia alapú tanulás stb. kifejezések is használatosak. Az e-learning egyik magyar megnevezése az e-tanulás, de értelmezhető e-tanításként is.
  • M-learning a jövő iskolája?
  • Bevezetés • A számítástechnika, és a telekommunikáció rohamos fejlődése, valamint a két terület összekapcsolódásából kialakult új kommunikációs, illetve információhozzáférési források alapvetően megváltoztatták életünk számos területét, ami az oktatás lehetőségeit is kibővíti új kihívásokat generálva. • Az új paradigma neve Mobile-learning, (M-learning) melynek technikai alapjai a hatékony fejlesztések eredményeként már léteznek, természetesen megfelelő szoftvertámogatással és már bekopogtatott a pedagógikum kapuján.
  • “....IF WE TEACH TODAY AS WE TAUGHT YESTERDAY, WE ROB OUR CHILDREN OF TOMORROW” JOHN DEWEY
  • IKT, WEB 2.0 • Az IKT infokommunikációs technológiák és a web 2.0 is egy összefoglaló megnevezés. • Az IKT magában foglalja az összes olyan audiovizuális szemléltető eszközt és digitális tananyagot, amely interaktív módon képes az információkat átadni. • A web 2.0 a felhasználókat megcélzó, interaktív közösségi kommunikációra épített Internetes szolgáltatások összefoglaló neve. http://www.youtube.com/watch?v=eBouSX1EkgY
  • M-learninghez kapcsolódó technológiák
  • Az M-learning eszközei
  • Cloud Computing • A felhőalapú számítástechnika az internet felhasználásával nyújtott szolgáltatások összességét jelenti. Amikor egy cloud szolgáltatást igénybe vesz egy felhasználó, akkor a szolgáltatójának erőforrásait használja, miközben az adatai részben vagy teljes mértékben távoli adatközpontok megbízható rendszereiben kerülnek eltárolásra, feldolgozásra.
  • Cloud Computing • Lehetővé teszi a hálózati erőforrások használatát (hardver, szoftver) • Adattárolást biztosít a felhőben (erőforrások kímélése) • Lehet egyéni vagy közösségi az adattárolás • Bárhol elérhetők az adatok bármilyen mobil eszközzel • Lehetőségek: email, naptár, chat, fórumok, ingyene s kommunikációs programok (Viber, Skype, FaceTime), fájlmegosz tás (Dropbox, Google Docs), közösségi média (FaceBook, Twitter)
  • Az M-learning eszközeihez kapcsolható tevékenységek
  • Az M-learning és a pedagógia • A mobil tanulás más pedagógiai megközelítést kíván, mint az e-learning, más a hallgató motivációja, célja a tanulási folyamatban. • Emiatt nagy hiba azt feltételezni, hogy a meglévő elektronikus anyagokat egyszerűen csak át kell transzformálnunk egy mobil eszközre és mindent megtettünk a siker érdekében.
  • M-learning anyagok didaktikai szempontjai • • • • • Hozzáférés: a hozzáférés és megjelenítés körülményei mások mint az e-learning esetében, gondoljunk csak a mobiltelefonok, PDA-k képernyőméretére és felbontására, ami meghatározza a megjeleníthető információ mennyiségét és típusát, szemben a helyhez kötött asztali gépekkel. A kurzusok hossza: az M-learning mint módszer, leginkább rövid tömör, könnyen érthető elméleti tananyagok közvetítésére alkalmas, mintsem hosszú, gyakorlat orientált kurzusok lebonyolítására. Struktúra és forma: az M-learning anyagoknak kevésbé bonyolult szerkezettel kell rendelkezniük, és egyszerűbb felépítésűnek kell lennie mint egy e-learning tananyagnak, melyek általában meghatározott struktúra szerint készülnek. Igényekhez és körülményekhez való igazítás: az M-learning általában időben kötetlen, rövid, és az adott körülményekhez rugalmasan igazodó tanulási forma ellentétben az e-learninggel amely általában több időt szán a megértésre és az elsajátításra. Az M-learning tananyagok célja a gyors, az adott feladatnak megfelelő praktikus információkat közlése. Ellenőrzés: az M-learning egy teljesen más felfogású ellenőrzési és értékelési szisztémát igényel, mint a hagyományos e-learning. Az e-learning kurzusokban bevett szokás a tudásteszt vagy ellenőrző feladatok időhöz kötött elvégeztetése, amelyek nem adnak lehetőséget a tanultak kipróbálására, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Az M-learning esetében a rövidebb kurzusok miatt több esély adódik olyan feladatok elvégzésére amelyek a gyakorlatban könnyebben kipróbálhatók és ellenőrizhetők.
  • Az M-learning jellemzői Platform független Hardver és operációs rendszer független „Bármikor, csak a lényeget, csak nekem” Rövid lényegre törő tananyagok Eredményes Könnyű használat M-learning Hordozható Interaktív (menet közben használható) Tudás átadó inkább mint tudás bemutató
  • Apple a felsőoktatásban, az iTunes U • 2012 az iTunes U nevű új alkalmazás megjelenése, mely oktatóknak és tanulóknak biztosít lehetőséget arra, hogy teljes kurzusok anyagát adják át, illetve sajátítsák el iPad, iPhone és iPod Touch készülékeik segítségével. • Az új iTunes U alkalmazással az oktatók kurzusokat állíthatnak össze és menedzselhetnek olyan alapvető alkotóelemeket felhasználva, mint az előadások, házi feladatok, tankönyvek, tesztek és tematikák. • Cél: Az iTunes U alkalmazás révén az iOS-alapú készülékkel rendelkező felhasználók hozzáférést nyerjenek a világ legnagyobb tananyag katalógusához, (több mint ezer regisztrált egyetemről van szó) melyben olyan neves egyetemek kurzusanyagai találhatók meg, mint a Cambridge, a Berkeley, a Harvard, az Oxford és a Stanford.
  • Digitális hátizsák iTunes U tananyagok Oktatóprogramok iPad a digitális hátizsák iBook tananyagok AppStore iBook Author Keynote „digitális hátizsák” Applikációk
  • iPad a közoktatásban, 2011/2012 ipad.ektf.hu
  • A projekt bemutatása • A 8. C. osztály és tanáraik iPad 2 készüléket kaptak, • A tanárok előzetesen egy 2 napos továbbképzésen vettek részt, • Az iPad eszközön használható tananyagokat a Mozaik Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre, magyar irodalom, történelem, fizika, biológia, kémia, matematika, infor matika, földrajz és angol nyelv tárgyakból.
  • A projekt kérdései… • Milyen előnyei vannak a táblagépeknek a laptoppal szemben? • A pedagógusok számára milyen felkészítést igényel? • Hogyan változik a tanulók tudása, teljesítménye a táblagépeket használók és a nem használók körében, különböző tantárgyakban? • Hogyan változik a tanulók attitűdje az adott tárgyakhoz az táblagépes tanulás során? • Hogyan változik a tanulók IKT-s képessége, a hálózaton történő tájékozódási képessége a táblagépek használatával? • Hogyan változik a tanárok attitűdje az IKT-hoz a használat során? • Hogyan alakult a tanári terhelés a program időszakában? • Mi tanárok véleménye a tanulók tudásának, gondolkodásának, érdeklődésének, tájékozódási képességeiknek alakulásáról a program során?
  • Alkalmazott módszerek • Kérdőív, attitűdskála a program elején tanároknak és tanulóknak egyaránt, és mind a kettő megismételve a program végén. • A program végén szülői kérdőív a gyerekek tanulásával kapcsolatos tapasztalataikról. • A tanárok óraterveinek és a fórumon leírt tapasztalataiknak az elemzése. • A teljesítmények mérése az adott osztályban és egy párhuzamos osztályban. • Összetett, internetes keresést igénylő feladat tantárgyanként, a kísérleti és a kontroll osztályban is. • Keresési stratégiák, navigációs műveletek egyéni vizsgálata, adatbányászati források felhasználásával. • Videófelvételek készítése, tantárgyanként (2-3 tanóra)
  • Az első benyomások…
  • IPAD II. Project! iPad a közoktatásban, 2012/2013 IPAD II. Project! ipad.ektf.hu
  • A projekt bemutatása Elmaradt! • A 8. A. osztály és tanáraik iPad 2 készüléket kaptak, • A tanárok előzetesen egy 2 napos továbbképzésen vettek részt, • A 8. osztályos tananyagokat a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyvsorozata alapján az EKF Multimédia Labor készítette el iBook formátumban magyar irodalom, történelem, fizika, biológia, kémia, matematika, infor matika, földrajz és angol nyelv tárgyakból.
  • Mestertanár Videoportál mestertanarvp.ektf.hu TÁMOP 4.1.2 B 6. sz. alprojekt
  • Mestertanár Videóportál • Cél: a tanári mesterképzésben segítse az oktatók, a hallgatók és a mentorok munkáját. • Tematika: pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani, IKT módszertani filmeket gyűjtöttünk össze, illetve forgattunk le. • A tartalmat szakmai zsűri bírálja el, • Az oldalra 2011április óta lehet regisztrálni, • Bárki tölthet fel filmet, amit a szerkesztőség elbírál, • A filmek 90%-hoz vannak segédanyagok, mindegyikhez van rövid szakmai és tartalmi ismertető, • A filmeket lehet „lájkolni”, kommentelni, van fórumlehetőség, • Több mint 130 film, ebből kb. 30 IKT-s, • mestertanarvp.ektf.hu