A munka becsülete

1,969 views
1,868 views

Published on

Published in: Education, Travel
0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
1,969
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
23
Actions
Shares
0
Downloads
22
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A munka becsülete

  1. 1. SÓJA MIKLÓS ALAPÍTVÁNY A Munka Becsülete Cigány fiatalok keresztény népnevelő mozgalma Sója Miklós parókus vályogtemplomot emelt a cigányoknak az 1940-es években Budapest, 2010. április 14.
  2. 2. Mint a Görögkatolikus Egyház vezetője nem csupán jószándékúnak, de sokat igérően hasznosnak tartom a Sója Miklós Alapítvány kísérleti programját, melynek címe: A Munka Becsülete. Bizonyos vagyok abban, hogy a keresztény értékrenden alapuló nevelés hosszú távon megoldást kínálhat Hazánk jóideje megszenvedett áldatlan helyzetére. A program kidolgozásában és lebonyolításában a Görögkatolikus Egyház is részt vállal. Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök
  3. 3. A MUNKA BECSÜLETE 3 Vezetői összefoglaló A Fidesz 1 millió új munkahelyet ígér 10 éven belül. Ez hatalmas és egyedülálló felemelkedési lehetőség a nehézsorsú fiataloknak is. Fognak tudni élni vele? Fel kell készítenünk őket. Keresztény népnevelő mozgalmat hirdetünk, hogy pótoljuk azt a bíztató, nyugodt hátteret, amit a hagyományos középosztálybeli család nyújt. A fiatalokat korszerű eszközökkel, modern technikákkal szólítjuk meg. Hitet és reményt kell adnunk a vidéki romáknak, hogy Magyarország hasznos polgáraivá válhassanak, és tartós felemelkedésükkel példát mutassanak környezetüknek. Nem segélyezhetünk felnőtt, egészséges embereket a végtelenségig. A Munka Becsülete nem ígér gyors eredményt. Kitartó, hosszú építkezésre készülünk. Problémavázlat A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a munkanélküliség és depresszió okai: 1. A fiatalok nem rendelkeznek a tartós munkavállaláshoz szükséges munkaetikával 2. A munkát kereső roma fiatalok alulképzettek. 3. Kevés a munkahely a hátrányos helyzetű kistérségekben. A helyzetet nehezíti, hogy az alacsony lélekszámú falvakban élő, családjaikban tartós munkanélküliséget látó fiatalok nem látnak pozitív példákat. Hogyan érjük el a fiatalokat? A Wifi Falu programban internetet, olcsó számítógépeket és képzést kínáltunk. Három megyében, 120 településen, 2000 háztartásban több mint 6000 embert szólítottunk meg. 1. Számítunk a cigánypasztorációban gazdag tapasztalatot szerzett papokra, és a falusi értelmiségre. A vidéki Magyarország rejtett energiakészlete az a sok jószándékú ember, aki áldozatosan, de sajnos elszigetelten dolgozik a kis falvakban, különböző módokon, hasonló célokért. A Wifi Falu programban megtapasztaltuk, hogy óriási erők szabadulnak fel azzal, hogy a tapasztalataikat elterjesztjük, bátorítjuk őket, hátteret, támogatást biztosítunk. 2. A Wifi Falu bázisára építjük a toborzást. Szószólóikon, az egyes közösségek befolyásosabb emberein keresztül szólítjuk meg őket, hogy a céljainkat a magukéinak érezzék. Előzetes tájékozódásaink szerint jó visszhangra talál a kezdeményezés. . Korszerű népnevelés és pasztoráció A fiatalokat (1) képezzük, (2) neveljük, (3) segítünk nekik munkát keresni. Lesznek kudarcaik, de azzal bíztatjuk őket, hogy ne adják fel, (4) segítünk újra és újra talpra állni. Pályaválasztási, munkavállalói tanácsokat adunk, ha kell képzést biztosítunk. Az egyházi oktatási intézményrendszer kiválóan alkalmas arra, hogy a mozgalom munkatársait képezzük, helyes tananyagokkal lássuk el. Az értékrend alakítása hosszú és bonyolult, ezért szükséges a módszertan folyamatos felülvizsgálata. Rendszeres találkozásokra van szükség, ennek adunk keretet az alábbiakkal:
  4. 4. A MUNKA BECSÜLETE 4 Célcsoport a vidéki roma és velük Népnevelés keretei együtt élő fiatalok. Ezen belül: Fiatalok az általános és középiskolai 4.2.1 Pályaválasztási tanácsadás és tréning képzés utolsó két évében Álláskeresők fiatalok, iskolarendszerből 4.2.2 70 órás tréning a munkába állás és kikerült, lemorzsolódott szakképesítés munkahely megtartásának elősegítése nélküli 18-25 éves fiatalok, és/vagy érdekében érettségivel rendelkező 4.2.3 OKJ-s képzések A Wifi Falu keretében vagy másképp 4.2.5 Internetes problémák kezelése internethez jutott fiatalok 4.2.6 Terített Asztal weboldal – távoktatás A szélesebb közösség, amiben 4.2.7 Mise, iskolai oktatás, a népnevelők célcsoportunk tagjai élnek hétköznapi munkája során adódó alkalmak Megvalósítás Az első szakaszban a Görögkatolikus Egyházzal működünk együtt, és a Katolikus Egyház cigánypasztorációs vezetőivel már tervezzük a program kibővítését. Időzítés Feladat A népnevelésben Költség Forrás résztvevők száma 2010 február, Kísérleti népnevelés 20 fő 10 mFt Magán- 3 hónap pszichológus, oktatási forrás? szakemberek és papok Pályázati bevonásával források? 2010 június, Oktatási segédletek Előkészítő időszak, 10 mFt Miniszteri 3 hónap elkészítése, népnevelők népnevelés nem keret? képzése. Finanszírozási zajlik modell 2010 szept., Népnevelés 10 faluban, 150 fő 100 mFt Központi 5 hónap népnevelők képzése költség- 2011 február, Az országos mozgalom, Az első évben 330 mFt /év vetés, éves ciklusok ügyfélszolgálat 10 000 1 500 fő normatív fő részére támogatás? Politikai támogatást kérünk A mozgalom része lehet az átfogó, a cigányság helyzetét rendező, konszolidáló kormányzati programnak, de nem helyettesítheti azt. A lakhatási, közlekedési problémákra, a szociális ellátórendszer diszfunkcióira adott válaszok is legalább ennyire fontosak. A rövid távra szóló EU-s forrásokból, vagy a mai oktatási normatív támogatásokból nem oldható meg a kiegyensúlyozott finanszírozás. Politikai támogatást kérünk a Munka Becsülete program megvalósításához:  Kérjük a közoktatásra és felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok módosítását, hogy lehetőség nyíljon a nyugodt, építkező munkára.  Megoldást kérünk a program kezdeti lépéseinek finanszírozásához.
  5. 5. A MUNKA BECSÜLETE 5 A Munka Becsülete A program részletes bemutatása
  6. 6. A MUNKA BECSÜLETE 6 Tartalomjegyzék 1. Missziónk ..................................................................................................................... 7 1.1. A Wifi Falu – Többet is tehetünk ............................................................................ 7 1.2. A nyomor ethosza visszahúz ................................................................................... 7 1.3. A kereszténység népnevelő szerepe ......................................................................... 8 1.4. Rossz kérdések........................................................................................................ 8 1.5. Mit tehetnek a fiatalok a saját sorsuk javításáért? .................................................... 8 1.6. Korszerű népnevelés ............................................................................................... 9 1.7. Hosszútávon gondolkodunk .................................................................................. 10 2. Amire építünk: a Wifi Falu 3 éve .............................................................................. 11 2.1. Tradíció és szociális innováció .............................................................................. 11 2.2. Internet és oktatás: kitörési lehetőség nehézsorsú fiataloknak ................................ 12 2.3. Kedvező fogadtatás, támogatások.......................................................................... 13 3. Helyzetelemzés ........................................................................................................... 14 3.1. A nyomor földrajza ............................................................................................... 14 3.2. A 120 Wifi Falu listája .......................................................................................... 16 3.3. Lelki állapot .......................................................................................................... 16 3.4. Tárki-Tudok tudásszintfelmérés a Wifi Falvakban ................................................ 17 3.5. Sója Miklós látlelete a 70-es évek végéről ............................................................. 21 3.6. A görögkatolikus cigány pasztoráció tapasztalatai napjainkban ............................. 26 4. Korszerű népnevelés és pasztoráció .......................................................................... 29 4.1. A célcsoport .......................................................................................................... 29 4.2. A népnevelés keretei ............................................................................................. 30 4.3. A népnevelők képzése ........................................................................................... 39 4.4. Kapcsolódásaink, partnereink ................................................................................ 41 4.5. Az eredményesség mérőszámai ............................................................................. 42 5. Megvalósítás .............................................................................................................. 43 5.1. Kezdeti lépések időzítése ...................................................................................... 43 5.2. Főbb kockázatok ................................................................................................... 44 5.3. Kommunikációs terv ............................................................................................. 44 5.4. Költségvetés.......................................................................................................... 46 6. Javaslatok a szabályozási változtatásokra ................................................................ 47 6.1. Javaslat a normatív támogatás módosítására .......................................................... 47 6.2. Lehetséges finanszírozásai technikák .................................................................... 48 6.3. Javaslat a program egyes elemeinek finanszírozásának forrásaira .......................... 49 Böjte Csaba avató beszéde Sója Miklós emléktáblájánál ................................................ 50
  7. 7. A MUNKA BECSÜLETE 7 1. Missziónk 1.1. A Wifi Falu – Többet is tehetünk A Wifi Falu programot azért indítottuk el 2007-ben, mert hittünk abban, hogy a szegénység csak részben anyagi kérdés. Három megyében, százhúsz településen, 2000 háztartásba vittünk olcsó számítógépeket és ingyen internetet. Sokan éltek a lehetőséggel, tanulnak, munkát keresnek, változtattak az életükön. Most, amikor az eredményeket elemeztük, arra jutottunk, hogy az irány jó, és arra is van lehetőség, hogy ennél többet érjünk el. Sója Miklós Hodászon az 1970-es évek végén 1.2. A nyomor ethosza visszahúz A tapasztalatok birtokában ma úgy fogalmazzuk meg a problémát, hogy a szegénység gyökerei között a legfontosabb a motiváció hiánya, ami az értékrend gyengeségére vezethető vissza. Olyan egyszerű szabályok szorulnak támogatásra a kis borsodi falvakban, mint az, hogy a munka erény, a tudás hatalom, a tunyaság bűn. A szociális munkások, a jó szándékú alapítványok a probléma felületét kapargálják, naiv programjaik nyom nélkül halnak el, mert gazdálkodni akarnak tanítani, de azt nem mondják el, hogy miért is kell gazdálkodni, hogy miért jó dolgozni. Abban a meggyőződésben élnek, hogy ami számukra evidens, az elesett kis településeken is ugyanúgy igaz. És nem. Az elmúlt húsz évben csak megerősödött a nyomor ethosza, az az érzés, hogy nekünk semmit nem kell tennünk magunkért, csak mások segíthetnek rajtunk, sőt mások hibája, hogy így élünk. Panaszkodnak, de nem tesznek semmit. Vajon mi különbözteti meg a legszegényebb magyar falu, Csenyéte dombjait a svájci legelőktől? Miért termel tejet és sajtot a svájci gazda,
  8. 8. A MUNKA BECSÜLETE 8 és miért nyomorog, rondítja össze közösségi épületeit, templomát a csenyétei cigány fiatal? Nem a földrajzi fekvés, nagyvárostól való távolság vagy a gazdasági környezet a nagy különbség. Az igazi különbség abban van, ami a svájci gazda és a csenyétei fiatal fejében van. 1.3. A kereszténység népnevelő szerepe Talán szokatlan egy ilyen iratban Max Weberre hivatkozni, mégis innen kell indulnunk, mert ezek a sorok jutnak eszünkbe úton-útfélen borsodi és baranyai beszélgetéseink során. A Protestáns Etikában írja: A szakmunkához "nemcsak a fokozott felelősségérzet nélkülözhetetlen hanem egyáltalán, olyan érzületre van szükség, amelyik legalább munka közben megfeledkezik arról az örökös kérdésről, hogy miként lehet maximális kényelem és minimális teljesítmény mellett mégis a megszokott bért biztosítani, arra az érzületre, amely a munkással úgy végezteti a munkáját, mintha az abszolút öncél - "hivatás" volna. Az ilyen érzület azonban nem természettől adott valami. S nem idézhető elő közvetlenül sem magas, sem alacsony bérekkel, hanem csak tartós nevelési folyamat eredménye lehet. Ma a kapitalizmus, minthogy már nyeregben van, viszonylag könnyen toboroz magának munkásokat minden ipari országban, s ezeken az országokon belül minden ipari területen. A múltban azonban ez mindig rendkívül súlyos problémát jelentett. S ma is előfordul, hogy a kapitalizmus nem boldogul annak a nagyhatalmú segítőtársnak (az egyháznak) a támogatása nélkül, amely mint a továbbiakban látni fogjuk, ott állt mellette keletkezése idején." Engedjük tovább Max Webert, hogy részletesen kifejtse, hogyan végezte el ezt a hosszú nevelő folyamatot a protestáns egyház a 16. században. 1.4. Rossz kérdések A mi borsodi völgyeinkben tartja magát, sőt az elmúlt évtizedek alatt sajnos erőre is kapott az a szemlélet, amely a munkát nem hivatásnak, hanem eszköznek tekinti, ami a puszta szükségletek megszerzését biztosítja. Ezzel a mentalitással nem lehet integrálódni a modern munkaszervezetbe. És innen már csak értelmetlen mondatok hangzanak el. Az egyik lustát, hazugot, tolvajt kiált. A másik sértetten rasszizmusról, kirekesztésről beszél. A feszültség az égbe hág és egyre messzebb kerülünk a probléma megoldásától. Százhúszmilliárd forintot fordítottak az utóbbi időszakban a cigányság integrációjára, a számok azonban azt mutatják, hogy a helyzet csak romlik, egyre romlik. 1.5. Mit tehetnek a fiatalok a saját sorsuk javításáért? Az elmúlt években sokat foglalkoztak azzal, hogy a többségi társadalomnak mit kell tennie, hogy elfogadja a romákat. De mit tehetnek a romák ezért? Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon sikeresek legyenek, lojálissá, megbízhatóvá, törekvővé, kitartóvá kell válniuk. Ehhez ígér a Munka Becsülete segítséget, de az igazi feladat a fiatalok felelőssége. Nem ígérünk gyors sikert. Nem lehet ezeket az értékrendbeli hiányosságokat kézrátéttel, gyorstalpalókkal kezelni. Ez a népnevelői feladat akár generációkon keresztül is tarthat. Sója Miklós így írt erről: „ Szinte már az első találkozásaink alkalmából azt olvashattam le a cigányaink arcáról, hogy szinte belenyugvással, majdnem hogy helyesléssel fogadják a világ részéről a megbélyegző, lealacsonyító, lekicsinylő szavakat, melyek szerint ők volnának a világ legutolsó, csak elkerülésre és megvetésre méltó emberei. Tele voltak nyomasztó kisebbségi érzésekkel, és bármilyen sértő, gyalázó szó, vagy bántalmaztatás érte őket, egyikőjük ajkát sem hagyta el az önérzet és öntudat kifejezésére alkalmas mondat: Kikérem
  9. 9. A MUNKA BECSÜLETE 9 magamnak! E kínos kisebbségi érzés tartotta és rántja vissza őket attól, hogy magyar hívők mellé üljenek a templomi padsorokban (hiszen nincs mindenütt külön cigánytemplom). A lelki szorításon sokat tágíthat a közéjük férkőző pap személye és barátsága, aminek előbb utóbb a katekézis elkezdésében és folytatásában kell kivirágoznia.” 1.6. Korszerű népnevelés A Fidesz 1 millió új munkahelyet ígér 10 éven belül. Ez hatalmas lehetőséget jelent a nehézsorsú fiataloknak, ha tudnak élni vele. Ehhez hosszú nevelésre lesz szükség, amire Max Weber ebben a szövegben utalt. Sója Miklós a saját tapasztalatait így foglalta össze: „Vannak tehát jó, bátorító, reményekre jogosító jeleink is, amelyek bizonyítják, hogy a cigány pasztoráció intenzív beindítása szükséges és nem hiábavaló. És hogy mindenkor számolnunk kell komolyabb akadályokkal, nehézségekkel mind a cigányság, mind a magyarság részéről, és az évtizedek eredményei is csak műszerekkel, milliméterekben mérhetők.” Sója Miklós miséje a vályogtemplomban, 1970-es évek A tanítás a tanítók, az érzület, a szemlélet formálása, hitelesen és elfogadható módon a papok feladata. Mi mást hívhatnánk segítségül a cigányság 400 éves problámájának kezelésére, mint a kereszténység kétezer éves szegénységgel kapcsolatos tapasztalatát? Az egyházak pasztorációs munkája a mai helyzetben is kulcsfontosságú a szegénység és a cigányság problémájának kezelésében. Építünk a keresztény értékekre, a helyi papok értékrendközvetítő szerepére. Ezt a munkát korszerű technikával és modern szervezési módszerekkel támogatjuk.
  10. 10. A MUNKA BECSÜLETE 10 1.7. Hosszútávon gondolkodunk Mária Terézia óta sokan gyürkőztek neki a cigányság integrálásának, de a probléma itt maradt nekünk. Az utóbbi évek kapkodó fejlesztéspolitikája, gyors, látványos eredményeket célzó projektszemlélete nem adott lehetőséget hosszútávú komplex megoldást kínáló programok végigvitelére. Egy tartós társadalmi problémát csak elmélyíteni lehet azzal, ha rulett asztalnak tekintjük a magyar vidéket, és egyes településekre nagyobbnál nagyobb EU-s támogatási összegeket teszünk, előzmények és átgondolt folytatás nélkül. Alapítványunk névadója, Sója Miklós görögkatolikus parókus 40 évig dolgozott a szabolcs- szatmári Hodászon és munkájának eredményei ma is érezhetőek a cigányok körében. Iránymutató ez a kitartás, türelem, az aprólékos szorgalmas munka. Sója Miklós példáját követjük azzal, hogy a nyugodt, hosszú távú munkában hiszünk. Alsószentmárton 2008
  11. 11. A MUNKA BECSÜLETE 11 2. Amire építünk: a Wifi Falu 3 éve A Wifi Falu olyan társadalmi környezetet célzott meg, ahol adminisztratív és piaci csőd is van. Az ország peremén a kisfalvak egy részén alig-alig működik az állam, az önkormányzatok erőtlenek, a közösséget uzsorások, helyi erős emberek irányítják informális hatalommal. A 33 leghátrányosabb kistérség településeinek jó részén vannak harmadik világbeli zárványok, telepek, ahol nem léteznek a Budapesten magától értetődő szabályok. A fiatalokat elborítja a kilátástalanság, a reménytelenség, a motiváció hiánya. 2.1. Tradíció és szociális innováció A szegénység elleni harcban a szociális innovációnak nagy szerepe van, új módszerekre és megoldásokra van szükség. Sokat tanultunk C.K. Prahalad Az Esélyek a piramis alján című világhírű könyvéből, melyben olyan megoldásokat mutat be, ahol a piaci szereplők és civil szervezetek 21. századi technológiák segítségével hatékonyan támogatatják a nyomorból való kilábalást. Erre a kilátástalannak látszó helyzetre keresett választ a Wifi Falu azzal, hogy ablakot nyit a világra. A szociológiai kutatások szerint az ember társadalmi értékét az határozza meg, hogy hány kapcsolata van, milyen erős a kapcsolati hálója. Ebben, és a tanulásban, munkahelykeresésében az internet nagy segítséget ad. Ugyanakkor ezeken a helyeken nem érhető el az internet, piaci alapon itt nem érdemes szolgáltatni, ezek a területek messze vannak a központtól és nincs fizetőképes kereslet a középosztálynak árazott szolgáltatásokra. Ezért első lépcsőben arra koncentráltunk, hogy a nehézsorsú fiatalok ezeken az elzárt településeken is internethez juthassanak. Alsószentmárton 2009
  12. 12. A MUNKA BECSÜLETE 12 2.2. Internet és oktatás: kitörési lehetőség nehézsorsú fiataloknak Az első, azóta is sikeresen működő kísérletet 2007-ben indítottuk a Borsod megyei Selyeben, ahol ingyen internetet és olcsó számítógépeket kínáltunk a helyieknek. A kezdeményezés fontos eleme volt, hogy az önkormányzat mikrohitellel támogatta a helyiek számítógépvásárlását. A helyiek önerejére támaszkodva tudtuk megvalósítani a fejlesztést. Ebből a kísérletből nőtt ki a Wifi Falu program, ami ma már Borsod, Szabolcs és Baranya megyében 120 településen összesen 2000 háztartásba juttatja el az internetet. A programot folyamatosan fejlesztettük, mert a komplex problémákra komplex válaszokat kell adni. Például az általános iskolai oktatásra Királyegyházán indítottunk az Intellel közösen egy pilotot. Hernádszentandráson az ORFK-val együtt biztonsági kamera kísérletet indítottunk. Dél-Baranyában állásbörzét tartottunk civil és állami partnerekkel, valamint a versenyszféra szereplőivel. Az alábbi ábra összefoglalja azt, hogy milyen programokat építettünk a 2000 háztartásban jelen lévő ingyenes internet hozzáférés infrastruktúrájára. A programot modulárisan állítottuk össze, aminek az egyes elemeihez külön-külön keresünk támogatást. Az alábbi anyag a Wifi Falu egyes elemeinek koncepcióit írja le költségvetéssel.
  13. 13. A MUNKA BECSÜLETE 13 2.3. Kedvező fogadtatás, támogatások A programot támogatták: Magyar Telekom, Microsoft Hungary, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Polgár Alapítvány, Soros Alapítvány (Roma Education Fund), Nemzet Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Vodafone Alapítvány, Port Data Kft. Együttműködő partnereink: Dél-Dunántúli Regionális Képző Központ, Aryaloka Computer Center, Nagpur, India, Intel Hungary, Dévai Szent Ferenc Alapítvány Fontosnak tartjuk, hogy a középosztálynak pontosabb képe legyen arról, hogy hogyan él, hogyan gondolkodik az az egymillió ember, akik leszakadtak és klasszikus szegénységbe süllyedtek. Médiatámogatónk az Index, akik többször részletesen beszámoltak az eredményekről. A HVG-vel közösen kiadtunk egy könyvet, Gerlóczy Márton: Színek a nyomorúság idején című kötetét. Az ormánsági telepítéseiket meglátogatta a BBC kelet- európai tudósítója. A programokat számos konferencián, az MTA-n, az Internet Hungary konferencián, valamint Brüsszelben, az EU parlamentben is többször bemutattuk. Alsószentmárton 2009
  14. 14. A MUNKA BECSÜLETE 14 3. Helyzetelemzés 3.1. A nyomor földrajza A Wifi Falu Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében 120 településen valósult meg. A Munka Becsületének is ez lesz a bázisa. Tapasztalataink szerint ezeken a helyeken élnek olyan fiatalok, akiknek senki nem kínál igazi kitörési lehetőséget a nyomorból, nem jut el hozzájuk az információ. Programunk olyan réteget céloz, amelyhez egyetlen hazai fejlesztési program sem jut el. A helyi tartós munkanélküliség és depresszió oka egyrészt a helyben lévő munkahelyek alacsony száma, másrészt a munkát kereső roma fiatalok készségeiben van. Az alacsony lélekszámú falvakban élő, családjaikban tartós munkanélküliséget látó fiatalok a tárgyi tudáson kívül nem rendelkeznek azzal a munkaetikával, amely szükséges az tartós munkavállaláshoz. Regisztrált munkanélküliek területi megoszlása (KSH 2004)
  15. 15. A MUNKA BECSÜLETE 15 A cigány népesség területi elhelyezkedése (KSH 2001) A Görögkatolikus Egyház cigány pasztorációs tevékenysége természetes szövetséget jelent ebben a munkában. A görögkatolikusok területi elhelyezkedése, megegyezik a hazai társadalmi problémák térképével: A görög katolikus népesség területi elhelyezkedése (KSH 2001)
  16. 16. A MUNKA BECSÜLETE 16 3.2. A 120 Wifi Falu listája Baranya Alsószentmárton, Baranyahidvég, Drávafok, Drávakeresztúr, Kisharsány, Nagyharsány, Királyegyháza, Markóc, Magyarmecske, Sumony, Drávaszerdahely, Sellye, Vajszló Borsod Abaújdevecser, Abaújkér, Abaújszolnok, Alsóregmec, Alsóvadász, Ároktő, Baktakék, Bánréve, Beret, Bodrogkisfalud, Bódvaszilas, Boldva, Borsodnádasd, Bükkszentkereszt, Encs, Erdőhorváti, Felsődobsza, Felsőgagy, Forró, Fügöd, Füzérkajata, Girincs, Gömörszőlős, Györgytarló, Halmaj, Hejőbába, Hejőszalonta, Hernádkércs, Hernádszentandrás, Hét, Hidvégardó, Hollóháza, Homrogd, Ináncs, Kázsmárk, Kelemér, Kiskinizs, Komjáti, Kondó, Lak, Léh, Méra, Mikóháza, Nagykinizs, Négyes, Novajidrány, Nyésta, Pálháza, Perkupa, Pusztafalu, Rásonysápberencs, Sajóhidvég, Sáta, Selyeb, Szegi, Szegilong, Szemere, Szendrő, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szin, Szomolya, Taktabáj, Taktaharkány, Tolcsva, Tomor, Tornaszentandrás, Trizs, Uppony, Vilyvitány, Vizsoly, Tiszakarád Szabolcs Aranyosapáti, Beszterec, Csegöld, Érpatak, Gacsály, Gulács, Győrtelek, Hetefejércse, Hodász, Jánd, Kálmánháza, Kék, Kemecse, Kölcse, Levelek, Máriapócs, Nagydobos, Nagyhalász, Nyírcsászári, Nyírlövő, Nyírvasvári, Pap, Paszab, Porcsalma, Rétközberencs, Tarpa, Terem, Tornyospálca, Tunyogmatolcs, Tyukod, Újfehértó A hátrányos helyzetű térségekben, településeken ma hazánkban 1 millió ember él. Ennek az 1 millió embernek 10%-a olyan fiatal felnőtt, akik programunk célcsoportját alkotják, közülük vonunk be 10000-et. 3.3. Lelki állapot A célcsoport olyan vidéki roma, vagy velük közösségben élő fiatalok, akik nyitottak az egyház által közvetített értékrend befogadására és képesek élni képzés és a munkavállalási lehetőség adta kiugrási lehetőséggel. A célcsoportunk finomabb rétegződéseire visszatérünk a tananyag kialakításánál (4.2.1). Az elzárt kistelepüléseken ez a réteg a középosztály. Ők szeretnének kitörni a szegénységből, noha az eddig végrehajtott fejlesztési programok nem kínáltak számukra megoldást. Jelen projekt számukra ajánl kitörési lehetőséget, a képzési programokon való részvétellel és a helyes értékrend, munkakultúra átadásával. Van egy szűk, megszólítható kör, így látják a helyben dolgozó görögkatolikus papok is, akik arra a kérdésre, hogy ‘Lát-e lehetőséget a magukat cigánynak valló emberek megszólítására?’ az alábbi megoszlásban válaszoltak:
  17. 17. A MUNKA BECSÜLETE 17 Forrás: Cigány Pasztorációs tervezés 2010, Görögkatolikus Egyház, Készítette: Szilágyi Eszter A megszólítható fiatalok mellett sajnos a leglecsúszottabb réteget tapasztalatunk szerint teljes fásultság és reményvesztettség jellemzi, nem vesznek részt felzárkóztatási programokban, nem keresik a kitörési pontokat, rászorultságukért kizárólag másokat, vagy a rendszert okolják. Ezzel a réteggel csak közvetve, a környezetükben lévő pozitív példákon keresztül hathatunk. 3.4. Tárki-Tudok tudásszintfelmérés a Wifi Falvakban 2009-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Tárki-Tudok felmérte a Wifi Falu résztvevőinek tudás és ismeretszintjét a számítógép- és internethasználat területén. Az adatfelvétel on-line kérdezéssel történt, de kérdezőbiztosok vitték be az adatokat. A tisztítás után 381 értékelhető kérdőív maradt. A válaszadók a Wifi Falu résztvevői, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosok, 46 százalékuk férfi, 54 százalékuk nő. Az átlagéletkor mintegy 34 év, a legfiatalabb kérdezett 13 éves, a legidősebb 70 éves volt. 44 százalékuk házastársi kapcsolatban, 20 százalékuk élettársi kapcsolatban él, 11 százaléknak van állandó barátja, barátnője és mintegy 23 százalékuk egyedülálló. A válaszolók 77 százaléka vallotta magát romának, 15 százaléka magyarnak, 5 százalékuk félig romának. A többségnek (62%) a legmagasabb iskolai végzettsége a befejezett általános iskola, 23 százalékuknak szakiskola és négy százaléknak van érettségije.
  18. 18. A MUNKA BECSÜLETE 18 Ezek az adatok nagyjából megfelelnek az egyéb roma vizsgálatokban tapasztalt adatoknak. 92 százalékuknak nincs bejelentett munkahelye! A kérdezettek 85 százaléka szokott számítógépet használni. Ennek ellenére a kérdezettek 90 százaléka válaszolt arra a további kérdésre, hogy milyen gyakran szokott számítógépet használni. Harmaduk naponta, negyedük hetente többször, de van egy másik negyed, akik havi alkalomnál is ritkábban. A számítógép részeire rákérdezve 80 százalék felett említették az egeret, a monitort, a billentyűzetet és a memóriát. Az internetet a kérdezettek 75 százaléka használja, 15 százaléka nem, a maradék nem válaszolt. Az internetet a többség legalább egy héten egyszer használja.
  19. 19. A MUNKA BECSÜLETE 19 A megkérdezettek 90 százaléka mondott valamit arról, hogy mi az internet. Mintegy 50 százaléka válaszolta azt, hogy a világ legnagyobb számítógépes hálózata, 10 százalék válaszolta, hogy a hálózatok hálózata, mintegy 20 százalék a TCP/IP hálózat verziót választotta, a többiek más választ adtak. A böngésző definícióját a kérdezettek 78 százaléka oldotta meg helyesen. Harmaduk tudta helyesen megnevezni azt, vagy azokat a honlapokat, amit látogat. Mintegy 27 százalékuk nem tudott honlapot megnevezni. Azok, akik megneveztek honlapot, a legtöbben a myvip, youtube és a kereskedelmi tévék (rtlklub, tv2) honlapjait említették, mint az általuk leggyakrabban látogatott honlapokat. Még említésre méltó a Honfoglaló honlap említettsége is. (Miután kevesen neveztek meg pontosan honlapot, ezek néhány főt jelentenek.) A kérdezettek negyedének van személyes emailcíme. Úgy tűnik, hogy a számítógépet elsősorban internetezésre, azon belül is főleg a képanyagot tartalmazó információk begyűjtésére használják. Érdekes az is, hogy mintegy 10 százalék nem tudta, hogy van-e személyes email-címe. 35 százalékuk mondta azt, hogy tagja valamelyik közösségi internetes oldalnak, viszont megint 10 százalék nem tudott válaszolni. A kérdezettek fele nem tagja ilyen oldalnak. A kérdezettek mintegy fele (51 %) ismerőseitől, barátaitól szerezte számítógépes ismereteit és igen sokan említették (27 %) mint ismeretforrásként azt, hogy kötelező tanulmányaik során volt ilyen tantárgyuk. Viszonylag sokan említették még az önképzést, viszont a hivatalos felnőtt és szakképzési formák e réteg számára nem nyújtanak valódi lehetőséget. A kérdezettek 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincsenek ilyen jellegű ismeretei.
  20. 20. A MUNKA BECSÜLETE 20 Hol szerezte a számítógépes, internetes ismereteit? (több válasz is lehetséges volt) Ismeretforrás Fő Ismerősök, barátok, rokonok segítségével 194 Kötelező iskolai tanulmányai keretében 102 Önállóan gyakorlatból 75 Önállóan, könyvek vagy CD-ROM segítségével 17 Szakiskolai képzés 15 Számítógépkezelői tanfolyam 10 Felnőttképzés 5 Nem rendelkezik ilyen ismeretekkel 42 A férfiakra inkább jellemző az autodidakta tanulás. ugyanígy az etnikai hovatartozás esetén is találunk különbséget, a romák inkább autodidakta módon szerzik számítógépes ismereteiket szemben a félig romákkal illetve magyarokkal. Kor szerint az autodidakta ismeretszerzés leginkább a 24-30 évesekre jellemző. Angol kifejezéseket is meg kellett magyarázniuk, itt is a kérdezettek kevesebb, mint a fele tudta a helyes megoldást. A legtöbben a „download” kifejezést ismerték (178 fő, 47%), a „send” és a „save” kifejezésnél már csak 36-38 százalékuk jelölte meg a helyes választ. A legnépszerűbb tevékenység a hírportál olvasása (44%), utána a chatelés és a zenék letöltése. A skype, messenger használata, vagy a szörfölés kevésbé jellemző, de ezt a tevékenységet is választotta mintegy 20%. Érdekes módon minden tevékenységnél voltak olyanok, akik nem tudták megítélni, hogy csinálták-e már valaha. Szokta-e végezni az alábbi tevékenységeket? (fő) Igen Nem Nem tudja Hírportál olvasása 168 80 37 Chatelés 162 118 10 Zenék letöltése 150 128 17 Játékprogram használata 130 145 18 Filmek letöltése 120 138 24 Email küldése 105 159 31 Skype, messenger használat 85 178 29 Szörfölés, böngészés 83 155 30 A Wifi Falu képzéstől elsősorban számítógépes tudásuk tökéletesítését várták. Azt, hogy elképzeléseik homályosak, jól mutatja, hogy 18 százalékuk nem tudta megmondani az okát, hogy miért szeretne a képzésben részt venni. A céltudatosság (munkát szeretne találni, programozni, a gyerekéhez felzárkózni) ennél kevesebb emberre jellemző ebben a körben.
  21. 21. A MUNKA BECSÜLETE 21 A nők 89 százaléka használja a számítógépet, a férfiaknak 82 százaléka. A nemek között ugyanakkor nincs igazán különbség az internet és a számítógép használatban. Ez a roma népesség körében is, mint a magyarok esetében, erősen iskolázottság függő. Az iskolázottabbak inkább használnak számítógépet, inkább interneteznek és jellemzőbb rájuk, hogy tagjai valamilyen közösség portálnak, valamint a chatelés is. A zeneletöltés pl. inkább a fiatal férfiak időtöltése, a hírportálok olvasása pedig inkább a 25-40 évesekre jellemző. A képzés iránti igények is szórnak az iskolai végzettség szerint. Az általános iskolai végzettségűek számára inkább a számítógép használat tökéletesítése a cél, illetve ebben a körben találjuk azokat is, akiknek nincs konkrét céljuk a képzéssel. A képzettebbek inkább az internetes ismereteiket szeretnék bővíteni, tökéletesíteni, illetve erre a körre jellemző az is, hogy a gyermekeiket utol akarják érni. 3.5. Sója Miklós látlelete a 70-es évek végéről Sója Miklós egész életével ad nekünk példát arra, hogy hogyan lehetett akár lehetetlen körülmények között is eredményesen végezni a cigánypasztorációt. Nem akart a cigányok papja lenni 1940-ben, amikor átvette papi megbízatását a nyíregyházi görög katolikus püspöktől. Azt se tudta, hogy új állomáshelyén, a kelet-magyarországi Hodászon az 1500 görög katolikus mellett él még 1500 cigány is. Amikor kiment a nyomortelepre saját hitéből merített erőt és bátorságot, emberi nagysága diktálta azokat a szép tetteket, amelyek az évek során összefüggő, koncepciózus szociális munkává, cigánypasztorációvá álltak össze.
  22. 22. A MUNKA BECSÜLETE 22 Sója Miklós könyvét 30 év után most jelentetjük meg először. Hosszú papi szolgálatának tapasztalatait foglalja össze, a szeretet, a megértés, az elfogadás és a változtatás hatja át sorait. Papi jelmondata "a szegényeknek hirdettetik az evangélium" (Mt, 11,5) reményt és biztatást ad mindnyájunknak. Megállapításainak jórésze máig érvényes, iránymutatást ad nekünk, azoknak, akik Sója Miklóshoz hasonlóan nem tudjuk és nem akarjuk elviselni nyomorgó testvéreink szenvedéseit. (Lásd a Sója Miklós életéről készült szócikket a Wikipediában.) Az alábbiakban a helyzetképben részletet közlünk Sója Miklós szellemi végrendeletéből, 1979-ben tartott Cigány testvéreink katekézisének problémái és lehetőségei című előadásából. Azóta nyilván sok minden változott, de mégis fontosnak tartjuk a 40 éves tapasztalat összegzését bemutatni. 3.5.1. A szűkebb környezet visszatartó ereje A cigány pasztorációban komoly gáncsot jelent a cigány férfi olykor zsarnoki uralma az asszony és az egész család felett. Általánosságban ez a vonás ma már mintha halványulóban volna, de sajnos még most is eléggé jellemző, és idő kell még ahhoz, hogy végképp eltünjön a cigányok életéből. Régen közismert dolog volt, hogy a cigány házaspár úgy ment az úton, hogy a férfit az asszony csak 7-8 méter távolságban követhette. Ez a még ma is gyakran látható mozzanat hűen szemlélteti a cigány férfi mentalitását, felfogását, amiből elég nehezen akar kivetkőzni. És az asszonyok annyira beletörődtek a hagyományos rabszolga-életükbe, hogy szinte természetesnek tartják e borzalmas asszonysorsot, és eszükbe se jut a lázítás, az emancipáció. A cigány férfi kényelemre vágyik, noha a mai rohanó világ eléggé kiforgatta Vályogtemplom Hodászon – 1970-es évek
  23. 23. A MUNKA BECSÜLETE 23 megszokott nyugalmából, általában az otthonától távol eső munkahelyre kényszerül, ha egyáltalán élni akar valahogyan, meg ha nem akar a rendőrséggel szembekerülni. Bár egyre több az olyan férfi, aki a keresetét kezdi megbecsülni és megnyirbálás nélkül hazavinni, odaadni családjának, de még mindig sokan vannak, akik a távoli munkahelyeiken csak magukra költenek, felélik az egész keresetüket, még a családi pótlékot is. Ha az ilyen férj otthon tölt is 1-2 vagy olykor 3-4 napot, akkor is csak henyél, heverészik, vagy elmegy moziba, ahelyett, hogy besegítene az asszonynak, és a szabadságát kihasználva sietne az otthoni munkalemaradásokat bepótolni, behozni. A vasárnapot, de legalábbis a délelőttöt átalussza, nem engedi el az asszonyt a misére, hanem zsarnok módra arra kényszeríti, hogy korán reggel főzzön és vigye neki az ágyba az ételt. Sokféle módon, még a prédikációimat is felhasználva törekszem általános lázadásra bírni az asszonyokat. Az ilyen ember felesége teljesen magára hagyva ül otthon, tengődik a gyerekeivel együtt – a legjobb esetben a családi pótlékból. Házakhoz futkos dolgozni, napszámoskodik, kapál, mos, a gyermekeit otthonhagyja vagy magával cipeli, ha ugyan az egyik vagy másik betegsége miatt otthon nem kell maradnia. Hordja a gyermekeit az orvoshoz, annyi pénze sem lévén, hogy az orvosságot kiváltsa, megvegye. Naponta hord a hátán fát, gallyat az erdőből, ami télen különösen gyötrelmes. Mos, főz, azaz mosna, főzne, ha volna mivel és mit. Gyermekei gyakran éhezni kényszerülnek, pedig oly szépecskék és okosak is. Cigány görögkatolikus hívek az 1950-es években Hodászon 3.5.2. Méltóság és anyagi helyzet Csakugyan, ezeket az éheskéket és rongyoskákat hogy engedje az anyjuk a hittanórára, pláne a misére? Bizony sehogy sem, mert már vannak nyalkán és cicomásan öltözködő cigány fiúcskák és cigány kisasszonykák is a misén, és a cigányság ilyesfajta differenciálódása a fájó szívű, nélkülöző édesanyákat arra kényszeríti, hogy rongyos gyermekeit ne engedje ilyen elit, bár cigány helyre sem. Kezdetben, ebből a szempontból könnyebb volt a helyzet, mert az öltözködés tekintetében akkor még homogénebb volt a cigányság. Végülis, ezekből a gyerekekből olyan arányban tudok markolni a hittanórára és a misére, amilyen arányban
  24. 24. A MUNKA BECSÜLETE 24 bírom anyagiakkal – sokszor kiváltva a mellőzöttek közé kényszerülők jogos ellenszenvét és vádaskodását. Igyekszem ezért lehetőleg váltogatva, családonként egy-egy gyereket patronálni. A cigány pasztoráció tehát, nem utolsósorban, anyagi kérdés is. Egyrészt azért van erre szükség, mert valóban szegényekkel állunk szemben, másrészt pedig azért, mert a futball, a magnó, a névnapozás, a kápolnai étkészlet stb. fontos pasztorációs eszköz. 3.5.3. Az asszonyok a pasztoráció elsődleges bázisa Az asszonyok nehéz helyzetére visszatérve megemlíteném, hogy vannak közöttük olyan rendes, tisztességes, becsületes, józan felfogású, vallásos családanyák, akik előtt lélekben a földig meg kell hajolnom. Egy ilyennek a háza előtt elmenve, kikiáltottam az asszonyt és megkérdeztem, hogy mi ömlik kifelé a konyhájukból az utcára. Súgva mondta, hogy a férje, Anti már harmadnapja itthon van, azóta fekszik, és mérgében, mivel nem volt otthon tüzifa, felborított egy tál moslékot a konyhában. Miért, Anti beteg? – kérdeztem. Nem, csak fekszik – mondta. De tessék nézni, mégiscsak délelőtt 10 óra van, és a nyakamon van ő, az öt gyerek, a jószágok, és annyira le vagyok gyengülve és fogyva, hogy már nem nagyon bírom a hátamon cipelni, meg aztán fel is vágni a fát – folytatta. Cigánygyerekek Hodászon az 1960-as években 3.5.4. Milyen a magyar hívek hozzáállása a cigány pasztorációhoz? Sajnos, nem a legkedvezőbb. Püspököm, aki négy évtizeddel ezelőtt engem Hodászra helyezett, azt sem tudta, hogy ott cigányok is laknak. Én magam is csak az odaköltözésem után döbbentem rá a félelmetes valóságra, hogy bizony sokan vannak, és a község magyar és cigány lakói között nincs rokonszenv. A cigányok nagy lenézettségben, megvetettségben – szinte ömlesztve – élnek a faluszéli, sokat mondóan kolerásnak nevezett cigánytelepen. A magyarság lesújtó ítélete egyúttal árulkodó figyelmeztetés volt a számomra is arra vonatkozóan, hogy a cigányok iránti ellenszenvből nekem is jócskán kijut majd, ha a
  25. 25. A MUNKA BECSÜLETE 25 cigányokkal felveszem a szorosabb kapcsolatot. Hogy e jelet jól értelmeztem, bizonyítja négyévtizedes keserű tapasztalatom. A magyar hívek cigányokkal kapcsolatos érthetetlen ellenszenve – ahogy előre megéreztem – a kezdettől fogva mindmáig, nekem is szól. A magyarok még ma sem bírják megérteni, hogy a papjuk hogyan vetemedhetett arra, hogy oly hosszú időn át felkarolja és támogassa ezt az „utálatos fajzatot”. Azon kívül, hogy szerintük „ez a pap nem normális”, lépten-nyomon azt is megjegyzik, hogy nem törődik a magyar hívekkel, csak a cigányokkal, pedig a magyarokból él. Védekezésképpen néha mondogatom, hogy egy igen öreg, majdnem mozgásképtelen pap után jöttem Hodászra, ahol az ideköltözésem előtt, az egyetlen vasárnapi szentmisén kívül semmi mást nem kaptak a hívek. Ismeretlen volt a vecsernye, a köznapi mise, az első péntek, a hitoktatás, a májusi, a júniusi, az októberi ájtatosság, a nagybőjti triduum, a templomi búcsú, a márciusi zarándoklás, a Szívgárda, a Kalász stb., stb. Amióta itt vagyok, mindez megvan, a vasárnapi és ünnepnapi három szentmisével együtt. Ha ezeken kívül még valamit igényelnének, szívesen állok a rendelkezésükre. Sőt, amikor nem volt harangozó, számtalanszor kitakarítottam a templomot úgy, hogy a hívek azt sem tudták, hogy én voltam a tettes. Azzal pedig, hogy a maradék időmet, az estéimet és éjszakáimat a cigányokra fordítom, egyetlen magyar hívemet sem rövidítem meg. Az ilyen légből kapott kifogásokat a meg nem indokolható cigányok iránti ellenszenv adja az egyszerű emberek szájába. Könnyű volt ugyanis megállapítanom, hogy a nagyon egyszerű emberek nagyon egyszerű észjárása, mentalitása szüli azokat. A mélyről jött emberek azzal próbálják műveltségüket bizonyítani, hogy maguk alá sorolnak, minősítenek másokat, hogy még véletlenül se ők maguk tünjenek a község aljának a lakosság szemében. Merőben ellentétes az intelligensebbek felfogása. Egy városi, vagy csak városiasabb hívősereg, pláne a papság, másképpen mérlegel és minősít. Látja és megérti a vállalkozás súlyát, jelentőségét és komolyságát. Éppen ezért, a cigány pasztorációhoz elsősorban az intelligenciát kell mozgósítani. Ünnepség Hodászon az 1980-as években
  26. 26. A MUNKA BECSÜLETE 26 3.6. A görögkatolikus cigány pasztoráció tapasztalatai napjainkban Az iskola kiemelt jelentőségét a népnevelésben megerősíti a görög katolikus papok körében végzett felmérés is, mely rámutat arra, hogy a hittan a legalkalmasabb arra, hogy megszólítsuk a fiatalokat. Forrás: Cigány Pasztorációs tervezés 2010, Görögkatolikus Egyház, készítette: Szilágyi Eszter A cigánypasztorációs tervezés során 300 görögkatolikus pap körében végzett felmérés szerint a papok 25%-ának van olyan tapasztalata, amelyet szívesen megosztana másokkal, néhány szemelvény ezekből: „A mieink szívesen látogatnak meg más cigány közösségeket, illetve fogadnak csoportokat.” „Közreműködésre lehetett felhívni egy cigány édesanyát a keresztény értékrendre való szavazás segítésére.” „Személyes találkozások és beszélgetések. Lelkileg talán érzékenyebbek, mint mások.” „Sok-sok apró egyedi eset, semmi rendkívüliség, lényeg, hogy komolyan emberszámba kell őket venni.” „Több temetés után a családtagok elég rendszeresen megjelentek a templomban. Rossz: nehezen viselték, hogy a közösség tagjai irányítgatják, utasítgatják őket, és lassan elmaradtak.”
  27. 27. A MUNKA BECSÜLETE 27 „Egy középiskolás gyerek járt a hittanórákra, és a közösség nyitottságának köszönhetően sikerült kiemelkednie és értelmiségi lett belőle.” „Nagyecsedről 1983-tól a cigánybúcsúra 5-7 autóbusszal mentünk. Pászkaszentelésre Nagyecseden 200 pászkás kosarat hoztak össze 1985-ben!” „Amikor megvettünk egy házat, és átalakítottuk kápolnává, cigányok is jártak liturgiára, mert minden szombaton a Berek oldalon énekekre tanítottam őket. A következő héten már cigány nyelven énekelték. Az volt a törvény, hogy ha a jelenlévők fele cigány, akkor 5 éneket cigányul énekeltünk. Amikor kiléptem a Trabantból, már tudtam, hogy van-e 50 %, mert az arcukra volt írva. Később tudtam meg, hogy sokszor "átvertek" - az utcában lakó gyerekeket hívtak be, hogy meglegyen a kívánt létszámuk. A reformátusoknak fizettek egy gömb fagyit, hogy eljöjjenek!” Istentisztelet Hodászon napjainkban „Óvodás, alsó tagozatos időszakban nyitottak, érdeklődőek.” „Vakaró-fesztivált rendeztünk a pócsi lelkigyakorlaton résztvevők vezetésével, Lakatos Péter segítségével. Énekkart tartunk.” „A karitatív programokon keresztül lehet őket megszólítani.”
  28. 28. A MUNKA BECSÜLETE 28 „Hittanra be-benéznek, vallási hovatartozásukat sem ismerő gyermekek, érdeklődők. Örülnek, hogy emberszámba veszi őket valaki, de kitartás nincs bennük. Húsvét Hodászon 2005-ben”
  29. 29. A MUNKA BECSÜLETE 29 4. Korszerű népnevelés és pasztoráció 4.1. A célcsoport Azok a roma és velü egy közösségben élő fiatalok, akik a hátrányos helyzetű kistérségekben, elsősorban elzárt kistelepüléseken élnek. Lelki beállítottásgukra jellemző, hogy törekszenek helyzetük megváltoztatására, de mivel családjuk, környezetük ebben visszahúzza őket, ezért külső segítségre van szükségük. 1. Azokkal kezdünk el dolgozni, akik saját maguk problémának érzik azt, hogy nem tudnak elhelyezkedni, bár ebben nem érzik a saját felelősségüket. A velük való foglalkozásnak a célja az, hogy tudatosítsuk bennük a saját felelősségüket és az ő sikerük példaként szolgáljon a többieknek. 2. Célcsoportunk második rétege nem érzi magától problémának a helyzetét, de a pozitív példák és a helyes értékrend közvetítése párhuzamosan eredményt hozhat. 3. A célcsoportunkat visszahúzza a környezete, ezért velük is kell foglalkoznunk. Ez a réteg nem vesz tudomást a helyzetről és nem is nyitott a helyes értékrendre, feléjük azt kommunikáljuk, hogy ne húzzák vissza a kitörni vágyókat. A célcsoport Népnevelés keretei Tankötelezett fiatalok: az általános és 4.2.1 Pályaválasztási tanácsadás és középiskolai képzés utolsó két évében tréning Álláskeresők fiatalok, 4.2.2 70 órás tréning a munkába iskolarendszerből kikerült, állás és munkahely megtartásának lemorzsolódott szakképesítés nélküli elősegítése érdekében 18-25 éves fiatalok, és/vagy érettségivel rendelkező 4.2.3 OKJ-s képzések A Wifi Falu keretében vagy másképp 4.2.5 Internetes problémák kezelése, internethez jutott fiatalok új háztartások internetes ellátása 4.2.6 Terített Asztal az interneten – Távoktatás Böjte Csaba szellemi iránymutatásával A szélesebb közösség, amiben 4.2.7 Istentiszteletek, iskolai oktatás, célcsoportunk tagjai élnek a népnevelők hétköznapi munkája során adódó alkalmak 4.1.1. Toborzás a Wifi Falu program résztvevőivel A Wifi Falu azért jutott el a célközönséghez, mert a szervezést a helyiekre bíztuk. Mozgalomként határoztuk meg a programot, helyi szervezőink megértették, hogy ez az ő ügyük, segítettünk nekik abban, hogy sikeresen szervezzenek, de nem irányítottuk őket
  30. 30. A MUNKA BECSÜLETE 30 közvetlenül. Ettől vált a program hitelessé a fiatalok körében, ezért értük el azt a réteget, akiket eredetileg is megcéloztunk. A toborozást a Wifi Falu program résztvevőire építjük, a 2000 háztartásban több, mint hatezer ember használja a rendszert. Rajtuk és leginkább a szószólóikon, az egyes közösségek befolyásosabb emberein keresztül fogjuk megszervezni a népnevelési mozgalmat. Az előzetes visszajelzések szerint pozitív visszhangra talál a tervezett programunk. 4.2. A népnevelés keretei Az értékrend tartós megváltoztatásához rendszeres, folyamatos, hosszú távon ismétlődő találkozásokra, alkalmakra van szükség. 4.2.1. Pályaválasztási tanácsadás és tréning A kísérlet szakasz után a 70 órás tréning módszertana alapján fogjuk kidolgozni a pályaválasztási tanácsadást az általános és középiskolás fiatalok számára. (lásd a következő pontot) Alsószentmárton 2009 4.2.2. A munkába állás és munkahely megtartásának elősegítése (70 órás tréning) A tréning célja olyan munkaetika, készségek, képességek fejlesztése és kialakítása, melyek birtokában a résztvevők nagyobb eséllyel kerülhetnek a munkaerő-piacra. A kulcsképességek fejlesztésénél az alábbi szempontok meghatározóak:  a korábbi sikertelenségek okának kifejtése  az alacsony igényszint és teljesítménymotivációk értelmezése  az aszociális és antiszociális megnyilvánulások magyarázata  a passzivitás és az önállótlanság mélyén lévő okok  az érzelmi labilitás tünetei
  31. 31. A MUNKA BECSÜLETE 31 A készségfejlesztés területei: elhivatottság, felelősségtudat, megbízhatóság, pontosság, ambíció, alkalmazkodó képesség, kreativitás, nyitott gondolkodás, probléma felismerés, problémamegoldás, hatékony kommunikációs képesség, érzelmek, indulatok kontrollja, döntéshozás, személyközi kapcsolatok alakításának képessége Oktatási modulok 70 órás tréning a munkába állás és munkahely megtartásának elősegítése érdekében Témák, modulok Módszer Hittan időtartam Identitáserősítés 10 óra Faji előítéletek kezelése esetmegbeszélés Erőszakkal nem lehet erőszakkal válaszolni (Lk 7,12) Magyar és cigány vagyok előadás Az egyház segíteni akar (Lk 15,11-32) A rasszizmus pszichológiája tréning Isten gyermeke-európai polgár előadás Ember Isten képmása Emberi méltóság (Ter 1, 26-27) Értékeim itt és most tréning Ki vagyok én? Miért vagyunk itt? Az én hitem, a mi hitünk előadás Keresztény vallás mindenkit hív és vár (Nem babona) Önértékelés javítás 10 óra Az önismeret forrása előadás Mit várok el magamtól, családtól Visszajelzések értékelése tréning Kritikából is lehet tanulni A család szerepe és az önbizalom előadás Példamutatás család előtt, mások előtt, életben Tehetség és hasznosság tréning Tehetségünket ne ássuk el (Mt 25,14-30) Illemtan tréning Bemutatkozás, Önéletrajz, telefonálás… stb. Rend és szabadság 10 óra Célkitűzés, életrend előadás Mit várok el magamtól, családtól, Példamutatás Cselekedeteim (Mt 7,16 gyümölcséről ismerik meg az Napirendkészítés tréning embert) Éves tervezés tréning Tanulok, hogy szabadabb legyek előadás A kapott szabadságot hogyan használom fel (Sir 15, 14) Igényesség, értékrend előadás Bűntől való szabadság (Róm 6,18-23) Lelki egészség 10 óra Mentálhigiénia tréning Lelki nap (egy picit kötetlenebbül) Tiszta fej-nyerő alkat esetmegbeszélés Kirándulás Nincs lehetetlen tréning Kirándulás A munka világa Európában 10 óra Munkaformák előadás Mt 20,1-16 (Szőlő munkások) Munkajog előadás Szerződés és megállapodás betartása Itthon és külföldön előadás Önéletrajz, interjú tréning Ismétlés szituációs gyakorlat Munkahelyi játszmák 10 óra Póz és hazugság tréning Az ember felelőssége Isten előtt és mások előtt „A cigány lop és lusta” előadás Túlélési stratégiák tréning Lk 16, 9-13 "Nem szolgálhattok két úrnak." Cigány Isten tréning 2 nap Nem vagy egyedül lelki gyakorlat Máriapócsi lelkigyakorlat Miben segít az ima lelki gyakorlat Máriapócsi lelkigyakorlat A léleknek nincs színe lelki gyakorlat Máriapócsi lelkigyakorlat
  32. 32. A MUNKA BECSÜLETE 32 4.2.3. OKJ képzések Az egyes képzésekben a szakmai anyagok mellett hangsúlyt fektetünk az értékrendszer fejlesztésére, a képzésbe bevonjuk az erre nyitott papokat is. 1. Az OKJ-ban elfogadott szakmai tananyagot helyi tanárok tapasztalataira építve adjuk át a résztvevőknek. A hallgatók számára például a következő képzéseket kínáljuk: kulturális rendezvényszervező, számítógépes adatrögzítő, telefonkezelő, ügyféltájékoztató telemarketing asszisztens, telefonos és elektronikus ügyfélszolgálati asszisztens, e-kereskedő, munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző, személyügyi ügyintéző, kulturális menedzser, közművelődési menedzser, irodai asszisztens, gépíró, szövegszerkesztő, nonprofit menedzser, nonprofit ügyintéző, számítógép-szerelő, -karbantartó, távközlési és informatikai hálózatszerelő. 2. A képzések tematikáját úgy válogattuk össze, hogy a számítógéphez és az internethez kapcsolódjanak, és legyenek benne olyan elemek, amelyek férfiak és nők számára is vonzóak lehetnek (pl.: asszisztens, hálózatépítő). Az informatikai rész a Wifi Falu oktatási tapasztalatok alapján egyszerűsített, gyakorlatorientált, a borsodi falusi fiatalok számára kézzelfogható példák alapján összeállított tananyag. Ezt az ismeretanyagot különböző szintű képzéseken 2500 embernek oktattuk és a visszajelzések alapján folyamatosan alakítottuk. Ezt az oktatást rövid képzés után a helyi iskola tanárai végzik, helyben, folyamatos mentorálás mellett. 3. Az OKJ-s képzés a munkahelyi beilleszkedést célozza, és munkaközpontú értékrendet közvetít. Az ügyfélszolgálati munkakör betöltéséhez szükséges képességek fontosak: kommunikáció, figyelem, problémamegoldás, csapatjáték. Ebben a képzésben helyi lelkészekre számítunk, akik tapasztalatot szereztek a cigánypasztorációban. Velük a helyszínen együttműködve, gyakorlati munkahelyi illemtanba csomagolva közvetítünk munkaközpontú értékrendet. A képzéseknek a helyi tanodák, iskolák, közösségi házak adnak otthont, nem hozunk létre új népnevelési infrastruktúrát. A helyben megtartott népnevelés költséghatékony még akkor is, ha több faluból érkező hallgatóknak a bejutásról gondoskodni kell. A képzéseken a hallgatók OKJ-s akkreditált képesítést szerezhetnek. A képzések hossza átlagosan 300 óra, amely 3-4 hónap alatt teljesíthető, de kevesebb, mint 1,5 év alatt elvégezhető irodai asszisztens tréning, illetve 2 hónap alatt teljesíthető gépírói tanfolyam. A képzéseket 15-20 fős csoportokban bonyolítjuk le, tapasztalataink szerint ilyen csoportméretnél biztosítható a hatékonyság. A tananyag nem kizárólag szakmai tartalomból áll, a helyes értékrend és a munkakultúra közvetítésében egyházi szereplők vesznek részt. 4.2.4. Bevezetés a munka világába A programban résztvevőket összekapcsoljuk a munkaerőpiaci elhelyezkedést támogató állami szervezetekkel. Azoknak, akik ezen szervezetek segítségével nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon a programunk dolgoz ki tervet a reintegrációra. Előkészítjük a munkáltatók listáját, akik alkalmaznák a képzést elvégző fiatalokat. Az együttműködő munkáltatókat felkészítjük a munkavállalók fogadására. A fiataloknak papok adnak tanácsot a munkahelykeresési technikák alkalmazásában. A munkába állást követően a
  33. 33. A MUNKA BECSÜLETE 33 próbaidő során, figyelemmel követjük a munkavállaló teljesítményét, egyeztetünk a munkavállalókkal. Amennyiben a hallgató nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon újra papok lelkesítik a munkakeresésében. A résztvevőket esetleges kudarcok és sikerek esetén is nyomon követjük, ezzel a célunk az, hogy segítsük és támogassuk a résztvevőket a problémák megoldásában, és közreműködjünk a munkavállalás során felmerülő akadályok elhárításában. 4.2.4.1. A munkahelyi kudarcok kezelése Számítunk arra, hogy a célcsoport az első néhány munkahelyét nem tudja tartósan megtartani, hiszen az értékrend megerősödése is hosszú folyamat, ezért támogatást kell adnunk a munkahely elvesztésekor is. Lehetőséget kell biztosítani szakemberekkel a talpraállás támogatására és újabb munkahelyszerzési kísérletekhez hátteret kell biztosítanunk, ezt a munkát elsősorban papok végezhetik. Alsószentmárton 2009 4.2.5. Wifi Falu karbantartás, ügyfélszolgálat, új háztartások bekötése A népnevelésben fontos szerepe van a fiatalok megszólításában a számítógépes és internetes problémák kezelésének. A korábbi projektjeink tapasztalatai alapján digitális írástudás képzést tartunk a hallgatók részére. Tekintettel arra, hogy a résztvevőket leghatékonyabban helyiek, ismerősök tudják motiválni képzésben való részvételre, elsősorban helyiek közül
  34. 34. A MUNKA BECSÜLETE 34 kiválasztott mentorokat képzünk ki, akik a további képzést igény szerint egyénileg vagy csoportosan megtartják a felhasználók részére. A résztvevők – számítógép segítségével – gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztva kapnak információt arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek a világháló használatában, és mindezt hogyan lehet kiaknázni. A mentorok a későbbiek során is képesek kompetenciát nyújtani a helyben kezelhető problémák megoldásához. A mentorok támogatást nyújtanak a programban résztvevőknek, emellett a kapcsolatlétesítésben és a kommunikációban a mentoroknak ugyancsak fontos szerepük van. A mentorok végzik a felhasználók oktatását. A felhasználóknak bármilyen digitális tudással, számítógéppel kapcsolatos kérdéssel fordulhatnak a mentorokhoz. A mentorok személyét előzetesen kialakított kritériumrendszer alapján választjuk ki. Várhatóan lesznek olyan mentorok, akik munkanélküliek közül kerülnek ki, részükre így elfoglaltságot és jövedelemszerző tevékenységet is biztosítunk. Digitális írástudás alapjai nehézsorsú tanulóknak (30 óra) Témák Óraszám Számítógép részei 4 Monitor 1 merevlemez, háttértár, 1 központi egység, beviteli eszközök, kiviteli eszközök, háttértárak 1 alaplap, processzor 1 Perifériák (nyomtató, digitális fényképezőgép, mobil) 2 Windows XP és op. Rendszerek 7 Op. Rendszerek közötti különbségek, 1 Windows XP 6 Meghajtók, mappák, fájlok kezelése 1 Fájlok és mappák másolása, mozgatása 1 Program indításának módjai. Parancsikon létrehozása Fájlok és mappák keresése 1 Adatok CD-re írása 1 Tömörítés és vírusirtás 1 Területi beállítások, a nyomtató beállítása 1 Internethasználat 14 Internetbiztonság 2 Kommunikáció 6 Szociális média, közösségi oldalak (FB, Wiw) 3 Skype, Gtalk, MSN, Gmail 3 Alapvető szolgáltatások 6 Magyarorszag.hu 1 munkahelykeresés (profession.hu, expressz.hu) 1 menetrendek.hu 1 keresés (Wikipedia, Google) 1 E-kereskedő site (Vatera, Expressz) 1 Google térképek 1 Alapvető szoftverhasználat (wordpad) 3 Összesen 30
  35. 35. A MUNKA BECSÜLETE 35 4.2.6. Terített Asztal az interneten – távoktatás A népnevelés fontos eszköze az internet, a webes tartalom. A Wifi Falu fiataljai közül sokan megtalálják, hogy merre induljanak el az interneten, de a többségnek szüksége van segítségre. Amikor a középosztálybeli fiatal kezd internetezni, a barátai ajánlanak oldalakat, küldnek linkeket. A felmérések szerint van egy intenzív időszak, amikor felderítetjük, hogy milyen kínálat van, és aztán kikötöttél néhány oldal mellett, amit rendszeresen látogatunk. A Wifi falusoknál ez a folyamat két ponton is sérül: a barátok olyan oldalakat, tartalmakat ajánlanak, amik nem feltétlenül segítenek, másrészt a fiatalok értékrendje is olyan, hogy talán a kínálatból sem azt választják ki, ami segíti a kikapaszkodásukat. Sokszor a fordítottja történik annak, amit szeretnénk, a nyomor kultúrája az erősebb, és a saját arcára faragja az internetet is. Mi mással magyaráznánk, hogy a legigénytelenebb mulatós zenét játszó baranyai Dögös Robinak több, mint félmillió nézője van a Youtube-on? Biztos, hogy ez viszi tovább a fiatalokat? Emellett fel kell tudnunk mutatni legalább az ajánlások szintjén egy másik világot, ahol ötleteket, tanácsokat kaphatnak. Az értékrendet nem lehet néhány hónap alatt megváltoztatni, sokféle impulzusra van szükség, a Terített Asztal arra vállalkozik, hogy ilyen impulzus legyen. Alsószentmárton, 2009 Az oldal szerkesztésében együttműködünk a dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal. A szerkesztőségben 3 munkatárs dolgozik, őket támogatja egy technikus; így biztosítható a rendszeres, napi frissítés. Az oldal első változata már elkészült, ezt tervezzük továbbfejleszteni jelen projekt kereteiben. Az oldal elérhető itt: http://www.teritettasztal.ro. A végleges honlapot a Wifi Falu felhasználók kezdőlapjává állítjuk be és a visszajelzések alapján folyamatosan fejlesztjük. Az oldalt tükrözni fogjuk magyarországi szerverre, és az éles verzió a http://www.teritettasztal.eu címen lesz elérhető. Terveink szerint hosszú távon fogjuk fenntartani az oldalt, pályázati és szponzorációs forrásokból. Az oldalt úgy alakítottuk ki, hogy könnyen meg lehessen jeleníteni mobil telefonon, készül egy egyszerűsített HTML verzió is. Ennek azért van jelentősége, mert a Wifi Falu keretében végzett felmérések szerint a mobil penetráció ebben a rétegben is nagyon magas, 80% felett
  36. 36. A MUNKA BECSÜLETE 36 van, és a tapasztalataink szerint szívesen használják a mobil multimédiás tartalmakat. A mobil weboldal tartalmának népszerűsítése érdekében megkeressük a mobilszolgáltatókat is. A Wifi Falu program keretében számos oktatást tartunk. Célunk az, hogy ne a digitális írástudást önmagában oktassuk, hanem arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az interneten nagyon sok olyan információ van, ami segít a szegénységből való kilábalásban, a helyi életkörülmények jobbításában. Ezért a népnevelés alapanyagaként is fogjuk használni a Terített Asztal tartalmait. 4.2.7. Istentiszteletek, iskolai oktatás, a népnevelők hétköznapi munkája során adódó alkalmak A progam megvalósítása szempontjából az egyik legnagyobb kockázat, hogy a fiatalokat visszahúzza az a közeg. Népnevelőink rendszeresen találkoznak hivatásuk gyakorlása közben a fiatalok szüleivel rokonaival a miséken, az iskolai munka során, szülői értekezleteken stb. Fontos, hogy ezeket az alakalmakat is módszeresen felhasználjuk arra, hogy megtámogassuk a fiatalok kitörési kísérleteit, segítsünk nekik abban, hogy ők is a maguk egyszerű eszközeivel támogassák vagy legalább ne akadályozzák a fiatalok munkavállalói törekvéseit. 4.2.8. A módszertant folyamatosan alakítjuk Az elmúlt 10 év ad hoc programjai a mezőgazdasági termelést helyezték előtérbe. Ahogy a jószándékú városi értelmiségi elképzeli, hogy hogyan boldoguljon a cigányember, volt uborkatermesztő, kecsketartó, adósságcsapdára figyelmeztető program, számtalan képzés zajlott. A helyiek örömmel vettek részt ezekben, ideig-óráig kaptak munkát, pénzt, mikor mire adtak, azt csinálták. De ezek a programok szinte ny omtalanuk múltak el és nem Alsószentmárton, 2009
  37. 37. A MUNKA BECSÜLETE 37 változtattak az értékrenden. Elég egy gyors pillantást vetni a statisztikákra, láthatjuk, hogy az összes szociális intézkedés, a hatalmas elfecsérelt pénzek ellenére a helyzet folyamatosan romlik. Éppen ezért programunk indításakor és utána visszatérve folyamatosan szükség lesz egy olyan szűk reprezentatív, problémafeltáró vizsgálatra, ami segítséget a program céljainak a meghatározásához, hiszen a feladat az, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat képessé tegyük arra, hogy munkát vállaljanak, vagyis ez az együttműködés a lehetőségekhez képest olajozott legyen. Az értékrend megváltoztatása hosszú és bonyolult folyamat, ezért a módszertan folyamatos felülvizsgálatára és alakítására van szükség. Évente ismételve az alábbi lépéseken keresztül alakítjuk a módszertant: Nevelés Helyzet- elemzés, a problémák azonosítása Népnevelők Az értékrend felkészítése felmérése Legjobb módszerek Nemzetközi elemzése példák elemzése
  38. 38. A MUNKA BECSÜLETE 38 1. A problémák leírásának folyamatos pontosítása, felmérés a munkaadók, munkaerőközvetítők körében. Munkaadói oldalról milyen problémákkal találkoznak a cigány fiatalok alkalmazása során, milyen elvárások vannak, miért történnek az elbocsájtások, miért nem felelnek meg a fiatalok hosszabb távon. 2. Az értékrend felmérése, az értékrend változásainak mérése a fiatalok körében. Milyen attitűdjeik vannak a munkavállalással, a munkáltatókkal szemben. Mérhetőek-e a projekt eredményei, van-e hatása a munkánknak? 3. Nemzetközi példák követése, tanulmányozása. Ez folyamatos munka, a Wifi Falu indulása, 2007 óta folyamatosan követjük a fontosabb nemzetközi projekteket, az interneten, a weboldalunkon, blogon, Facebookon publikáljuk az eredményeket, értékeljük a partnereink visszajelzéseit, és hasznosítjuk az ötleteket. 4. Legjobb gyakorlatok elemzése. Az elmúlt 3 évben produkált eredményeink a hivatalos statisztikákban még nem látszanak, de kialakultak jó gyakorlatok, megoldások. Ezeket folyamatosan elemezzük, és gondoskodunk arról, hogy a programba átültessük a tapasztalatokat. A fenti pontok alapján a képzési anyagot, a módszertant, a kommunikációt évente felülvizsgáljuk, pontosítjuk, átdolgozzuk. Pedagógusokkal, papokkal, pszichológusokkal, a képzésben részt vevő sikeres fiatalokkal, nyitott vállalkozókkal egyeztetjük, javítjuk a képzési anyagot. A népnevelők munkáját folyamatosan értékeljük, és évente, vagy szükség szerint gyakrabban továbbképzéseket szervezünk. Ezek a fórumok lehetőséget adnak a tapasztalatcserére és a folyamatosan megújított módszertan átadására. Alsószentmárton 2009
  39. 39. A MUNKA BECSÜLETE 39 4.3. A népnevelők képzése A népnevelőket arra kell felkészíteni, hogy a munkánk hosszú távú, kudarcokkal teli folyamat, de ezek a kudarcok nem személyes hibákból fakadnak. Jó példákat, sikeres embereket kell felmutatni az. „Igenis van siker, sok türelem és kitartás kell!” 4.3.1. Helyi papokra, értelmiségiekre számítunk A program összekapcsolódik az egyházak cigánypasztorációs tevékenységével. A helyi papoknak nagy tapasztalata van abban, hogy kik azok a cigány fiatalok, akik motiválhatóak, értik, ismerik a nyelvüket és nagy tekintélyük van. A projekt megvalósításában kulcs szereppel bíró cigány pasztoráció lesz a feladatuk. A program megvalósításába bevonjuk a helyi értelmiségieket. A fiatalok bevonásában számítunk a polgármesterekre, tanárokra. Emellett a tanárok az OKJ-s képzések szakmai tartalmának oktatásában vesznek részt. A programban aktív szerepet vállalnak az állami, az egyházi és a civil szféra szervezetei. 4.3.2. A népnevelők kiválasztása A feladat a népnevelők kiválasztásában az, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akik már eleve alkalmasak a keresztény értékrend átadására, a fiatalok biztatására. Éppen ezért nem lehet akárki népnevelő. Sója Miklós így írt erről: „Aki cigányokat akar pasztorálni, annak valóban le kell horgonyoznia a cigányok között, köztük kell laknia és töltenie éjszakáinak és nappalainak jórészét. Nem lehet félvállról venni őket, csak betoppanni hozzájuk, futólagos érdeklődéssel figyelni rájuk, ritka vendégnek lenni náluk.” Elsősorban a történelmi egyházak papjaira, általános és középiskolai tanárokra, illetve helyi értelmiségiekre számítunk. Feltételek:  Elemi feltétel a diploma és a többéves szakmai tapasztalat  Olyan helyben megbecsülést szerzett, kiegyensúlyozott munkatársakra van szükségünk, akik bizalmat tudnak adni, és saját példájukon keresztül is segíthetik a fiatalokat.  Ugyanakkor nyitottnak és együttműködőnek kell lenniük ahhoz, hogy a továbbképzéseken részt vegyenek és elfogadják a program kereteit.  Az lehet népnevelő, aki eredményesen elvégzi a továbbképzéseket és aktívan részt vesz az internetes távoktatásban és kapcsolattartásban. A munkatársakat javadalmazzuk. A programban részfeladatot vállalhatnak frissdiplomás, lelkes fiatalok, egyetemisták. 4.3.3. 200 népnevelő A cél az, hogy minden a programba bevont településen találjunk olyan munkatársat, aki alkalmas népnevelésre, a fiatalok folyamatos lelki támogatására. A Wifi Falu jelenleg 120 településen hozzávetőleg 6000 fiatalt ér el, ebből kiindulva azzal számolunk, hogy kb. 200 településre kell eljutnunk. Ez összesen 200 népnevelőt feltételez, az ő képzésükről és a velük való kapcsolattartásról kell gondoskodni.
  40. 40. A MUNKA BECSÜLETE 40 4.3.4. A képzés tananyaga A Sója Miklós Alapítvány speciális tananyagot akkreditál, melynek célja a népnevelők továbbképzése. A tananyag három félév alatt áttekinti a teológia, a munka-, és szervezetszociológia, valamint a gyakorlati pszichológia és a romológiai alapismeretek vonatkozó területeit. A gyakorlati foglalkozásokon nemzetközi példákon adunk fogódzókat a népnevelőknek. A képzés célja lesz az esetek elemzése és a program monitor jelentéseinek közös feldolgozása. 4.3.5. A népnevelők oktatói A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Karával elkezdtük az egyeztetéseket a népnevelők képzésének részleteiről. Terveink szerint a népnevelők képzése az Egyetem Tanárképző Intézetének szakmai felügyelete mellett történik. Az Egyetemen előzetesen kidolgozott tanterv alapján tapasztalt, a teológiában, pszichológiában jártas oktatók végzik a felkészítésüket. Alsószentmárton, 2009 4.3.6. A népnevelők képzésének formái A mozgalomban résztvevő népnevelők 2 hónapos csoportos szakirányú továbbképzésen vesznek részt, amely során többek között a teológia, a pszichológia olyan eredményeivel ismerkedhetnek meg, amelyek segítségükre lehetnek a keresztény értékrend megerősítésében. A csoportos képzést követően távoktatással támogatjuk őket. A népnevelők folyamatosan tartják a program szervezőivel és egymással a kapcsolatot interneten keresztül.
  41. 41. A MUNKA BECSÜLETE 41 A népnevelők negyedévente szervezett keretek között megoszthatják egymással munkájuk során szerzett tapasztalataikat. A tapasztalatcserén beszámolnak az eredményekről, a nehézségekről és találkozhatnak a többiek munkájának tanulságaival, amelyet felhasználhatnak saját népnevelő tevékenységük során. 4.4. Kapcsolódásaink, partnereink 4.4.1. A dévai Szent Ferenc Alapítvány kezdeményezése A program egyik előzménye és egyben fontos eleme a mélyszegénységben élők számára készített weboldal, amit a Wifi Falu használóinak dolgoztunk ki a dévai árvákkal dolgozó Böjte Csabával (www.teritettasztal.ro). Ezen az oldalon naponta frissítve egyszerű, könnyen érthető formában kínálunk értékes, hasznos internetes tartalmakat a fiataloknak. A tanuláshoz, személyes higiéniához, munkához adunk kapaszkodókat, ötleteket. A gyerekeknek, fiataloknak, férfiaknak és asszonyoknak külön-külön kínálunk érdekes böngészési lehetőségeket, és naponta szolgálunk egyházi, vallási hírekkel is. Csaba testvér lelki gyakorlatokon fogja átadni a nehéz sorsú erdélyi fiatalok nevelésében szerzett gazdag tapasztalatait. Már az előkészítő szakaszban elvittünk Dévára néhány roma fiatalt, akik a helyszínen győződhettek meg arról, hogy van remény, lehet megoldásokat keresni, van értelme a tanulásnak, az erőfeszítésnek. Az együttműködés harmadik területe a közös weboldal, a www.teritettasztal.ro, erről korábban már volt szó. 4.4.2. Egyházi cigány pasztorációs programok A Vatikán kiemelt jelentőséggel kezeli a cigánypasztorációt. Itthon is rendszeresen rendeznek konferenciákat a pasztorációban részt vevő papok és közösségek számára, sok értékes tapasztalat gyűlt össze ezzel a munkával kapcsolatban. Célunk az, hogy a történelmi egyházakkal való együttműködést elmélyítsük és formalizáljuk. Felvettük a kapcsolatot Székely János a Katolikus Egyház cigánypasztorációval megbízott segédpüspökével és Dúl Gézával a Váci Egyházmegye cigánypasztorációs referensével. Tapasztalatcserét folytatunk a pasztorációban úttörő papokkal és az általuk javasolt településekre elvisszük nevelési programjainkat. 4.4.3. Jószándékú, az egyház munkáját támogató munkaadók Felvesszük a kapcsolatot olyan vállalkozásokkal, munkaadókkal, akik köztudottan támogatják az egyház munkáját. Ők alkalmazhatják a mozgalomban résztvevőket, türelmesebben, empatikusabban fogják kezelni a munkaerőpaic új szereplőit és a program továbbfejlesztése szempontjából fontos visszajelzéseket adnak a tapasztalatokról. 4.4.4. Civil és non-profit szerveződések projektjei A helyi roma alapítványok, szerveződések fontos partnereink. Általában jó szervezők, a helyi közösségek elismert, befolyásos szereplői, nyitottak az együttműködésre. Tapasztalataink szerint ahol sikeres az egyházi pasztoráció, ott alakulnak, és működnek tartósabban is ezek a szervezetek. Ezért többnyire nyitottak az általunk kezdeményezett keresztény népnevelésre.
  42. 42. A MUNKA BECSÜLETE 42 4.4.5. Indiai tapasztalatok A képzés másik előzménye az indiai Nagpur város nyomortelepein tíz éve sikerrel dolgozó Aryaloka Computer Center módszertana www.aryalokaeducation.org). Velük a helyszínen együttműködve láttuk, hogy karriertanácsokba, gyakorlati munkahelyi illemtanba csomagolva közvetítenek munkaközpontú értékrendet. A központ igazgatója, Aryaketu Dhammachari úgy fogalmazta meg a központ célját, hogy ’olyan helyzetet hozzanak létre, ahol mindenki – vallási vagy osztály-hovatartozására, a kasztrendszerben való elhelyezkedésére, illetve anyagi helyzetére való tekintet nélkül, egyenlő eséllyel tanulhat. Az egyenlő esélyekre a szellemi fejlődéshez van szükség. Tisztelnünk kell az emberi lényeket, így tudjuk őket ráébreszteni saját értékeikre. Ez a mi küldetésünk.’ Az eredményeiket jelzi, hogy több fiatalt juttattak el Bangalore-ba az indiai információs technológia fellegvárába. 4.5. Az eredményesség mérőszámai A számokat a tervezés során pontosítjuk, a finanszírozási modellnek megfelelően állítjuk majd fel a mérőszámainkat. Az alábbiakban vázlatosan jelezzük a népnevelés eredményességének főbb mutatóit. A program számszerű eredmény elvárása tíz év alatt tízezer cigány fiatal megszólítása a hátrányos helyzetű térségekben. A képzést elvégzők olyan tudást és készségeket, munkakultúrát szereznek, amellyel reális esélyt kapnak a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. Személyes példájukkal átrajzolják a cigányságról alkotott negatív képet. A program hozzájárul ahhoz, hogy az állam szakítson az elmúlt évek kifejezetten értékrendi semlegességre törekvő gyakorlatával, indokol mértékben vállalja fel az értékrend-közvetítést. Végül, a program hozzájárul ahhoz, hogy a történelmi keresztény egyházak ne csak néhány elkötelezett pap révén, hanem intézményesülten is betöltsék a szerepüket a társadalmi integrációban. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Össz. Bevont fiatalok száma (OKJ) 150 600 600 600 400 100 100 100 100 2,750 Kumulált 150 750 1,350 1,950 2,350 2,450 2,550 2,650 2,750 Képzést sikeresen elvégző hallgatók száma 120 480 480 480 320 80 80 80 80 2,200 Összes óraszám 2,250 9,000 9,000 9,000 6,000 1,500 1,500 1,500 1,500 41,250 Összes kurzus szám 8 30 30 30 20 5 5 5 5 138 Oktatási nap 375 1,500 1,500 1,500 1,000 250 250 250 250 6,875 Ügyfélszolgálati operátor 1 3 5 5 5 5 5 5 5 39 Internettel ellátott háztartások 300 250 200 150 50 50 50 50 50 1,150 Képzés átlagos időtartama (oktatási óra) 300 Képzés átlagos időtartama (oktatási nap) 50 Csoport átlagos létszáma 20 Munkaerőpaici tanéácsadás/év/hallgató 10
  43. 43. 5. Megvalósítás 5.1. Kezdeti lépések időzítése ID WBS Task Name Duration Start Qtr 4, 2009 Qtr 1, 2010 Qtr 2, 2010 Qtr 3, 2010 Qtr 4, 2010 Qtr 1, 2011 Qtr 2, 2011 Oct Nov Dec Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec Jan Feb Mar Apr May 1 1 Program előkészítése, projektindító egyeztetése, 90 days Mon 3/8/10 véglegesítése 2 2 Hosszútávú fi nanszír ozás feltételeinek kialakítása, 180 days Mon 4/19/10 egyeztet ése 3 3 A finanszírozási feltételek biztosítva 0 days Fri 12/24/10 12/24 4 4 Rövidtávú, 2010 feladatokfinanszirozási feltételek 0 days Sat 3/6/10 3/6 biztosítva 5 5 Program megvalósításához szükséges 120 days Mon 3/8/10 szabályozási változtatások kidolgozása, 6 6 Program megvalósításához szükséges 90 days Mon 8/23/10 szabályozási változtatások jováhagyása 7 7 Program/intézményakkreditáció 90 days Mon 3/8/10 8 8 Egyházi együttműködés kidolgozása 60 days Mon 3/8/10 9 8.1 Egyeztetésekegyházzal, pasztoráció 60 days Mon 3/8/10 keretében 10 8.2 Pásztorációban aktivan működő papok, 30 days Mon 4/19/10 lelkészek toborzása 11 9 Helyi mentorok, tanárok, toborzása 30 days Mon 4/19/10 12 10 Kommunikációs stratégia kialakítása 30 days Mon 4/19/10 13 11 Felmérés a munkaadók, munkaerőközvetítők 30 days Mon 3/8/10 körében 14 12 Munkavállalói képességekképzés - anyagok 60 days Mon 3/8/10 véglegesítése 15 13 OKJ-s képzések - anyagok véglegesítése 30 days Mon 3/8/10 16 14 Digitális írástudás - anyagok véglegesítése 30 days Mon 3/8/10 17 15 Helyi mentorok, tanárok, lelkészek képzése, 30 days Mon 5/31/10 felkészítése 18 16 Felmérés a munkaadók, munkaerőközvetítők 30 days Mon 5/31/10 körében 19 17 A programban részvevők fejlődésénekmonitorozási 60 days Mon 7/12/10 modszertan véglegesítése 20 18 Az értékrend változásainak mérésére vonatkozó 60 days Mon 7/12/10 metodológia kidolg ozása 21 19 Pilot képzés 180 days Mon 5/31/10 22 19.1 10 faluban 150 ember toborzása 30 days Mon 5/31/10 23 19.2 10 faluban 150 ember képzése 90 days Mon 7/12/10 24 19.3 Tanulmány a pilot tapasztalatairől 60 days Mon 11/15/10 25 20 A használt képzési anyag, módszertan 30 days Mon 2/7/11 felülvizsgálata, pontosítása 26 21 Továbbképzések a mentorok, tanárok, lelkészek számára 30 days Mon 3/21/11 27 22 Hosszú távú terv elkészítése a pilot után 60 days Mon 11/15/10 28 23 Kommunikációs stratégia kialakítása (eredmények, 30 days Mon 2/7/11 további tevékenységek propagálása)
  44. 44. 5.2. Főbb kockázatok Kockázat leírása Kockázat Kezelés módja valószínűsége A programhoz szükséges Nagy kockázat Folyamatos egyeztetés a állami források nem/vagy döntéshozókkal, a program késve érkeznek tervezésénél és megvalósításánál A célközönség tagjai nem Közepes kockázat Az egyházak bevonása a kívánnak részt venni a programba. Motivációs csomag programban kidolgozása az eddigi tapasztalatok alapján. Folyamatos kapcsolattartás a potenciális hallgatókkal Hosszú távú finanszírozás Közepes kockázat Folyamatos egyeztetés a forrás feltételei változnak lehívásáról a támogatóval. A program közös kidolgozása, a támogatás feltételeinek pontos tisztázása. Tartalékok képzése a változott pénzügyi feltételek áthidalására. A képzést elvégzők számára Kis kockázat A helyi munkalehetőségek nincs megfelelő helyi felkutatása, a résztvevők munkahely kínálat mobilizálása. Együttműködés munkahelyteremtő programokkal. A hazai munkaerőigény monitorozása. 5.3. Kommunikációs terv Az üzenet lényege: nagy feszültség van az elzárt kisközösségekben, de vannak megoldások. Hosszútávon, őszintén kell gondolkodni, csak ez hozhat eredményt. A probléma egyenes kezelése, nincs helye hazugságokat, kétértelmű megfogalmazásnak, csak az őszinte beszéd segíthet. Mindehhez szükség van arra, hogy politikusok, közszereplők személyes kiállásukkal is támogassák a programot. Olyan eseményeket szervezünk, amelyek a programmal szimpatizáló városi értelmiségnek adnak érveket és támogatást ahhoz, hogy képviseljék azokat az értékeket, amelyeket a program fontosnak tart. 5.3.1. Eseménynaptár Az alábbi naptárt tervezzük, az egyes események szervezés alatt állnak. A bemutatókra, eseményekre országyűlési képviselőket, helyi közéleti szereplőket fogunk felkérni fővédnöknek. Esemény Bemutató Kapcsolódó események Könyvbemutató- Május 8. – Rendezvények Miskolcon, Sója Miklós szellemi Görögkatolikus Pécsett, Nyíregyházán. Az végrendelete gyerekbúcsú – eseményekhez területi Máriapócs védnököket kérünk fel,
  45. 45. A MUNKA BECSÜLETE 45 Görögkatolikus Július 20–25. – akik emelik az esemény cigány liturgia CD – Bálványosi jelentőségét a bemutató szabadegyetem. - megjelenésükkel. Tusnádfürdő Augusztus 26.-27. – Tranzit Vallásos cigányok - Október - fotókiállítás megnyitó 5.3.2. További események (szervezés alatt) A program keretében tervezzük Sója Miklós emlékszoba, majd később múzeum megnyitását. Fontosnak tartjuk, hogy Sója Miklós emléke előtt szobor állításával tisztelegjünk. A cigány pasztoráció kapcsán lelki gyakorlatokat, körmeneteket tervezünk az érintett térségekben. Területi védnökök, helyi képviselők médiabeli szereplésével hívjuk föl a többségi társadalom figyelmét a megoldási lehetőségekre. 5.3.3. Mértékadó sajtóorgánumok Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az Index, a Heti Válasz, és a HVG újságíróival és sajtótájékoztatók helyett részletes háttérinformációkat adunk. Ezt a kapcsolatrendszert a Wifi Falu három éve alatt kialakítottuk, elmélyítettük és számos elismer, pozitív cikk jelzi, hogy ez a kapcsolatrendszer jól működik. Alkalmanként az újságírókat meghívjuk és lehetőséget adunk nekik arra, hogy olyan helyeket lássanak, ahova másképp nem jutnának el. Mindez értő tartalmi megjelenést ad partnereinknek, támogatóinknak is. 5.3.4. Közösségi média, Facebook A Facebook-on folyamatosan tájékoztatjuk a téma iránt érdeklődőket a cigány kultúra az internet és az egyházak vonatkozó tevékenységeiről. Az érdeklődés jelentős ma közel 1500- an követik naponta híreinket. A Facebook ma már véleményformáló hálózattá nőtte ki magát ezért nagy lehetőséget ad a program kommunikációjára. .

×