Teleki Szimpózium: Teleki Pál, az erdélyi politikus
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Like this? Share it with your network

Share

Teleki Szimpózium: Teleki Pál, az erdélyi politikus

on

  • 659 views

Előadó: Szavári Attila ...

Előadó: Szavári Attila
Helyszín: Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, Universitas u. 2.
Időpont: 2012. október 30.
A teljes szimpózium VideóKönyve itt érhető el: http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu

Szentágothai János születésének 100. évfordulójára rendezett rendezvénysorozat keretében kerül sor 2012. október 29-30-án a Pécsi Tudományegyetemen a Teleki előadássorozat nyitórendezvényére.

A rendezvénysorozat elnevezése Teleki József (1790-1855) személyét idézi, aki a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt. A nyitórendezvényen részt vesznek a Teleki család tagjai is, akik az Egyesült Államokból és Európa különböző országaiból érkeznek.

Statistics

Views

Total Views
659
Views on SlideShare
626
Embed Views
33

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

2 Embeds 33

http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu 31
http://digitalia.lib.pte.hu 2

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

CC Attribution-NonCommercial-NoDerivs LicenseCC Attribution-NonCommercial-NoDerivs LicenseCC Attribution-NonCommercial-NoDerivs License

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment
  • Soknemzetiségű kétközpontú birodalom. – Világháború: 1918  megváltozott a Monarchia megítélése NY-on (európai egyensúly-politika; alárendelődés a német érdekeknek). – Katonai vereség.  Köv. DIA A birodalom felbomlasztása: utódállamok létrejötte.
  • Mit tett 1918-19 zűrzavarában hősünk? Ellenforradalmi tevékenység: ABC, Szeged. – Béke-előkészítés.
  • A béketárgyalásokra való felkészülés jegyében a bolgár kapituláció után kezdte el számos munkatársával a Kárpát-medence etnikai térképének összeállítását („vörös térkép”). A Friedrich-kormány idején a bp.-i béke-előkészítő iroda tud. osztályának vezetőjeként komoly szervezőtevékenység. 1919 februárja óta a magyar pol. közvélemény ismerhette a készülő béke feltételeit. (’19. dec., Szeged) Nem ringatta magát illúziókban, pesszimista! De optimista volt a jövőt illetően.
  • A politikus Teleki 1920-21-ben: A külügyminiszter: magyar-francia tárgyalások a béke aláírása előtt. A miniszterelnök: a békeszerződés ratifikálása ( ’20. nov. ), a konszolidáció kezdete, „húsvéti királyjárás”  bukása!
  • TESZK:  egyes területekkel foglalkozó egyesületek: Népies Irodalmi Társaság, Szent Gellért T. célok: összehangolni az állami szervek és a még működő egyesületek revíziós propagandáját a külhoni magyar intézményrendszer fenntartása Papp Antal op. vez. (KÜM ktsgvet. 10-33 %-a.) Adatgyűjtés, hírfeldolgozás, támogatta a pártokat, szervezeteket, független állásokat létesített az utódállamokban a m. pol., társ. és kultúrmunka összehangolása, internátusokat működt. Mo.-on, (határon túli) diákegyesületek támog., gazd. vállalk. pénzelése, kölcsönöket adott, külf. vendégek fogad. sajtó- és könyv-, nyomtatv.gyűjt. De facto ’24 végéig vez. TP. MSZI: Községi Adattár  óriási cédulakatalógus a Kárpát-medence községeiről térképgyűjtemények, kéziratok, levéltári anyagok katalogizálása MTA alárendeltségben. (Kuratóriumi tagok: TP, Herczeg Ferenc, Balogh Jenő jogtudós.) A 30-as é. végére 800 ezer cédula. ÁI: Az összegyűjtött szakértői tanulmányok, térképek, táblázatok a revízió időszakában naprakész, pontos információkkal, felbecsülhetetlen szolgálatot tettek a magyar külpolitikának. Munkatársak: rögzítettek mindent, ami a szomszédos államokban élő m. kisebbségre von. (jogszabály, közlöny, napilap, kis. szerv. hírei, külf. jövő, a térséggel fogl. újságcikk). Vez.: Márffy Albin, bélistázott pü. tisztv. (’30-as é. elején 100 ezer rendszó, 400 ezer cédula).
  • 1.) A soknemzetiségűvé válás oka a tr. hódoltság. E.: az ősi magja köré visszavonult Mo., amely csak saját megerősödésére vár, elmélyül saját magyarságában, h ősi erényei visszatértével újra elfoglalja méltó helyét a térség irányításában. 2.) geopolitikai szempontok: Karl Haushofer vagy Halford Mackinder alapján. A „faj” kialakulásában még inkább hangsúlyozta a táj szerepét. A faj kialakulása immár nem elsősorban vérségi kategória, hanem a táj és ember kölcsönhatásából létrejött emberi közösség. A nemzet szerepét hangsúlyozta az állameszme fenntartásában, jórészt idegen királyok uralma alatt. TP cikk: Nem imperialisztikus, nem az uralom, hanem a hivatás és kötelesség eszméje a Duna-medencében. Az egységes m. pol. nemzetről vallott nézeteit erősítette meg. Mo. a több nemzetiségből álló m. nemzet állama. Ennek vezetésére hagyományainál, hivatástudatánál és kulturális szerepénél fogva a m. vezető osztály hivatott.
  • Türelmes nemz.s.pol.-ért, vmint vallási és kult. önazonosság szabad ápolásáért cserébe a hagy. m. szupremácia elismerését kívánta. Sőt ter.-i elkülönülés (aut.), de nem föderáció, mert az veszélyeztethette a m.ság elsőségét!  A nemz.s.-ek számára nem volt megfelelő alap! Különbözőségek a nemzetiségek között (Pester Lloyd, 1931) [vö. AB:TP cikk]…  eltérő eredet – eltérő bánásmód (vitái mo.-i svábokkal a kategóriák ügyében; fr. csszl. reakciók). Berlin. Kurucz: Arra is vállalkozott, h. a m. közvéleményt ráneveli e koncepcióra. Uakkor „ahol a kisebbség védelmének ürügye alatt államellenes vagy nemzetellenes törekvésekkel találkozunk, a leghatározottabb eréllyel fogunk fellépni. (TP kultuszminiszterként a parlamentben, 1938. jún. 14.) Múlt és nemzet. – Az erdélyi politikus nézetei. Egy az „erdélyi grófok” közül? (Származás  speciális hatalomgyakorlási mód?) „Erdélyi grófok”  E.-i szárm., E.-re von. gyakori utalásai, pol. gyakorlata  korában és később némely közíró a Konzervativizmusa: a történelem és hagyomány alapján „kijavítani” a rosszul működőt ! A változás lehetőségét a nevelésben látta: család, cserkészet stb.! Feladat: az erkölcsi tökéletesítés. Eszköz: a hagyomány és a nacionalizmus.  Európai gyökerek (brit példák), mégis kontinentális és közép-európai. TP abban különbözött a ny-eu.-i gondolkodóktól, hogy a tömegesedés ellenében, a szükséges erkölcsi és szellemi megújuláshoz szerinte két tényező segít: a hagy. és a nac. Ebben egyedi konz.-a (Közép-Eu.-ra is mutató jellegzetességeket is tartalmazott: antiliberális, antiszemita (282.: Tisztelte és elismerte a zsidóságot… „Csak helyet kérünk magunknak arányszámunknak és súlyunknak megfelelően.”) és egyes esetekben antiparlamentáris. „ Történelmi periódusokban való gondolkodás”: a jelen múlt felől való értelmezése.  „ Aranykor” emlegetése helyett a történeti Erdély re tett utalásokat = a magyarságot megtartó, a nemzet gondolatát és hivatását jogfolytonossá tevő kis sziget. „Az erdélyi felfogás és politika nem más, mint az ősi magyar hagyományos felfogásnak a folytatása”. Szociális konzervativizmus. cél: A nemzet egészségesebb berendezkedéséhez elengedhetetlen feltétel pl. a földreform.  Nem liberális-konzervatív, de jobbo.-i, szoc. érzékeny, ker. színezetű korp.-ba hajló, és esetenként a jogegyenlőség felrúgását is elfogadó, sőt azt szorgalmazó irányzat képviselője. (Meritokrácia; társ. demokr.)
  • TP cikk: Az „eu.-i revízió” fogalma = ált. újjárendezés (1919-20 u. 48 M fő kisebbségi helyzetben). A m. kérdést ki akarta emelni a nemzeti kontextusból és tágabb, eu.-i összefüggésbe helyezni. Föderációellenes a status quo miatt.  A háború után és a Népszövetségben elkövetett hibák felülvizsgálata, és ebből a szükséges következtetések levonása. Propagandaeszközök A „tömegemberre” ható plakát- és képeslapkampányok (külsőség + alkalmatlan a külföldi döntéshozók megnyerésére is) helyett folyóirat-kultúra !  a Magyar Szemle körül szerveződő idegen nyelvű folyóiratok: Nouvelle Revue de Hongrie (szerkesztő bizottsági tag), Hungarian Quarterly (választmányi tag).
  • A nagyhatalmak engedélye szükséges. (Az utódállamok jóváhagyásának megszerzése fel sem vetődött elképzeléseiben.) Az ősi pol. nemzet pol.-i józanságával tisztában volt vele, hogy le fog kelleni mondani egy és másról, ter.-ekről is, amelyekről még önként soha nem mondtak le. (Fiatal Magyarság, 1934) (a 30-as évek első felében letisztult felfogása, melyet a 2. miniszterelnöksége idején is képviselt)
  • A 20 nagytáji egységre felosztott történeti Mo. új közig. határainak beosztása a gazd., a földrajzi és a nemzetiségi viszonyok figyelembevételével készült. ÉNY; Bányavidék; K-i Tótvidék; Máramaros; Kisalföld, NY-on az Alpok nyúlványaival; Dunántúl; Dunavidék; Tanyák; Hajdú; Nyír és Ér; Bihar; Bács; Bánát; Krassói és Hunyadi hegység; Maros-völgy; Szamos-völgy; Szilágy; Mezőség; Szász ter. I-II.; Székely ter.
  • A kisebbségi magyarság szellemi-világnézeti reintegrációja. Az újabb államfordulat során nem arról volt szó, hogy a visszatért magyarok egyszerűen visszazökkentek a régi kerékvágásba. A 10-es évek többségi és a 30-as évek kisebbségi magyarsága ui. korántsem volt azonos. A kisebbségi létben a magyar közösségek ösztönösen és programszerűen keresték az önszerveződés különböző formáit, s ez demokratikus reflexeket alakított ki bennük; mintegy a gyakorlatban ismerték meg az alulról építkező közélet demokratikus légkörét, szabályait. (Mo.-on jobbratolódás.) A kisebbségi magyarság részben már a termékeny „társ. kiegyenlítődés”, a polg. modernizáció és a fokozódó szolidaritás jegyeit mutatta, és kevésbé volt érzékeny az előjogok és a hierarchizáltság iránt, olyan Mo.-ba csöppent vissza, amelynek hivatalos intézményei – és részben közgondolkodása – még mindig eléggé mereven őrizték a társ. egyenlőtlenségeket, uakkor egyre nyitottabbak voltak a jo.-i rad. irányában. Amikor sor került a visszacsatolásra, a miniszterelnök éppen az a Teleki Pál volt, aki sok esetben magát is erdélyinek vallotta.12 Teleki nemcsak az erdélyiek sajátosságait fogadta el és ezzel elismerte a maguk igazgatásához való jogát is, nemcsak a sajátos erdélyi lélek létét és jelentőségét tételezte, hanem azt a tézist is, miszerint az erdélyi kisebbségi magyarság társadalmi szerveződése lehet a minta és a példa az egész ország reformjára. 13 Részben ezért vállalt személyesen is meghatározó szerepet a visszacsatolás munkájában. Az Erdélyi Párt programja és ideológiája igen sok tekintetben Teleki társadalomfilozófiáját Tükrözi. Hipotézisként mégis felvethető, hogy az Erdélyi Párt nem egyszerű parlamenti instrumentum lehetett a társadalom átalakítására törekvő miniszterelnök számára, hanem több annál: az a politikai erő, amellyel azonosulni tudott, amely elképzeléseit már az ország egy részében átültette a gyakorlatba, és amelynek társadalomfelfogása igen közel állt az övéhez. Teleki elfogadta az erdélyiséget egyfajta különösségnek, és sok területen az erdélyiek élcsapatszerepét is. Ráadásul a párt kapcsolata igen szoros volt a Teleki protezsáltjai… Igaz, más lényeges kérdésekben mintha inkább a távolság dominálna Teleki és az erdélyiek álláspontja között. Talán leginkább feltűnő ez a nemzetiségi kérdés, illetve a vele szorosan összefüggő Szent István-i állameszme kapcsán. Teleki meglehetősen következetesen képviselt álláspontjához képest az Erdélyi Párt ideológiájában nem jelentéktelen különbségeket fedezhetünk fel. A magyar hivatást, a vezető szerepet ők is elfogadják, de a nemzetiségekhez fűződő viszonyban, a toleráns nemzetiségi politika hangoztatása ellenére, már nem az együttélést-együttműködést tekintik alapnak (még a vezető és a vezetett nemzetek fogalompárjában sem), hanem a versenyt, sőt a harcot. Az erdélyi egységet is részben az indokolja náluk, hogy a nemzetiségek egységesek, ezért velük szemben is csak egy egységes szervezet léphet fel. A románokhoz egyértelműen a magyar szupremácia jegyében viszonyulnak, és az állam szervezeteit, erőforrásait, lehetőségeit és jogi eszközeit akarják arra felhasználni, hogy a magyar dominanciát – gazdaságit, demográfiait és szimbolikusát egyaránt – kiépítsék, vagy megerősítsék.
  • A visszacsatolt ter.-eken gondosk. a nemzetiségekről: Me. rendeleteiben a Kárpátalján hiv. nyelvvé tette a m. mellett a „magyar-oroszt” (pl. a bíróságokon). A vegyes nemz.s. vidékeken a „köztisztviselők”, csendőrök, leventeoktatók, tanárok és tanítók műk. ter.-ükön (tudjanak besz. és) beszéljenek a közönséggel.  nyelvvizsga;* az alsóbíróságoknál a tolmácsrsz. megszüntetését szorgalmazta. Aut.-terve! TP az egységes E. álláspontját képv., de meghajolt a nagypol.-i realitások előtt. 1.) földrajzi alapú megosztás  ~ 1918. nov. 13.: belgrádi konvenció E.-re vonatkozó demarkációs vonalát követte. 2.) gazd. egyensúlyt biztosító és a népi erőviszonyoknak megfelelő határvonal  Rom. marad: Temes, Hunyad, Krassó-Szörény rom. többségű ter. és a Szászföld. 3.) Az etnikai elvet figyelembe vevő vonal  1940, kiv. mezőségi beszögellés/„Göring-has”. 4-5.) önálló E.  6/8 kanton + Mo. kap 12-15 ezer km 2 -t – Arad, Bihar, Rom. – Temes, Krassó-Szörény vm. ter.-én.
  • A visszacsatolt ter.-eken gondosk. a nemzetiségekről: Me. rendeleteiben a Kárpátalján hiv. nyelvvé tette a m. mellett a „magyar-oroszt” (pl. a bíróságokon). A vegyes nemz.s. vidékeken a „köztisztviselők”, csendőrök, leventeoktatók, tanárok és tanítók műk. ter.-ükön (tudjanak besz. és) beszéljenek a közönséggel.  nyelvvizsga;* az alsóbíróságoknál a tolmácsrsz. megszüntetését szorgalmazta. Aut.-terve! TP az egységes E. álláspontját képv., de meghajolt a nagypol.-i realitások előtt. 1.) földrajzi alapú megosztás  ~ 1918. nov. 13.: belgrádi konvenció E.-re vonatkozó demarkációs vonalát követte. 2.) gazd. egyensúlyt biztosító és a népi erőviszonyoknak megfelelő határvonal  Rom. marad: Temes, Hunyad, Krassó-Szörény rom. többségű ter. és a Szászföld. 3.) Az etnikai elvet figyelembe vevő vonal  1940, kiv. mezőségi beszögellés/„Göring-has”. 4-5.) önálló E.  6/8 kanton + Mo. kap 12-15 ezer km 2 -t – Arad, Bihar, Rom. – Temes, Krassó-Szörény vm. ter.-én.
  • Bécsben egyúttal a tengelyhatalmak garantálták Románia határait.
  • TP depresszióba zuhant (Komárom), Keleti pu.: Csáky ünnepelt, Teleki mindenféle diadalmámort nélkülöző beszédet mondott: „magunkba szállásról”, „őseink, apáink hibáiról”, „felelősségről”, „munkáról” és „lelkiismeret-vizsgálatról” beszélt. „Senki se handabandázzék, senki a nemzet bizalmával és értékeivel vissza ne éljen.” Ld. Még: TP cikk
  • (Szervezetek „E.-ért”.) EP: Számos irányzat, sokféle ideológiai háttér és az aktuális pol.-i helyzet más és más válaszokat hívott elő. Benkő: TP: a román vezetőkkel tárgyalt. A visszacsatolt románság alkotmányos és pol. jogai. Egyházpol. Rom. okt.ügy É-E.-ben. A rom. kult. és sajtó helyzete É-E.-ben. Az é-e.-i románság gazd. mozgástere. (földref.-rev.) Vö. Zeidler! Kurucz: okt. 5.: a felsőház elfogadta az 1940:XXVI. tc.-et. – Okt. 10.: 63 képv. helyett csak 46. Iuliu Hossu gr. kat. rom. pp. a felsőházban. : a németség parlamenti helyei; a románság elvi képviselete
  • TP legfontosabb feladatának É-E. reintegrációját tartotta. Kurucz:  Szept. 8., Nv.; szept. 15., rádióüzenet – nemz.s. program tömören; Erdélyi feladatok c. újságcikk ! – „az alapfelfogás… az volt, hogy Erdélynek és a kapcsolt többi részeknek… (a) népe és vezetői maguk intézzék elsősorban sorsukat”, tehát ne hozzanak róluk határozatokat nélkülük és alkalmazzák őket is a közig.-ban. És a közigazg. tisztviselő, vezető ember beszélje a nép nyelvét és legyen szociális érzéke. Azért merte átvenni az új ter.-ek vezetését, mert ő maga is erdélyi – beszél románul – és jól ismeri gondjaikat, mert 1918 előtt 45 román község ogy. képv. volt. Az októberi értekezletek: Erdélyi értekezlet ( X. 18-19. ) elnök: Teleki Pál kb. 100 fő  több tucat felszólaló ( egyházi és iskolaügyek gazdasági, pénzügyi és közlekedési kérdések a romániai földreform revíziójának problémája és a regáti magyarok hazatelepítésének kérdése iskolán kívüli népművelés jogi ügyek ) ugyanekkor az Erdélyrészi Gazdasági Tanács (EGT) értekezlete elnök: Béldi Kálmán szűkebb körben (~ 20 fő)  gazdasági témák ( pénzpolitikai kérdései az erdélyi gyáripar problémái a kiskereskedelem és a kisipar kérdései mezőgazdasági problémák a szövetkezetek ügyei a háziipar kérdései székely problémák )

Teleki Szimpózium: Teleki Pál, az erdélyi politikus Presentation Transcript

  • 1. Teleki Pál,az erdélyi politikusA revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)
  • 2. Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban
  • 3. Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon
  • 4. Magyarország (és Erdély) népei a XVIII. század végén
  • 5. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása
  • 6. Teleki Pál (1920 k.)
  • 7. Teleki Pál ún. vörös térképe
  • 8. A trianoni béke (1920) következményei
  • 9. A revízió szervezője és ideológusa Teleki Pál (1921)
  • 10. Intézetek• 1921-24: TESZK („Teleki-büró”): a külföldre irányuló magyar propaganda szerve.• 1924: Magyar Szociográfiai Intézet (MTA)  cél: A trianoni Magyarország szociológiai, szociográfiai felmérése.• 1926: Államtudományi Intézet (a KSH alatt)  feladat: A revízió döntés-előkészítő műhelye legyen, információ szolgáltatása mindenkinek, aki a szomszédos országokkal foglalkozott.
  • 11. A Szent István-i állameszme• A magyar határok módosításának szükségességéről vallott nézeteit foglalta össze ebben. 2 markáns szempont:1.) a magyar nemzet(i elit) hivatása, kötelezettsége arra, hogy irányítsa a Kárpát-medencét.2.) Nemzet és tér* szoros, csaknem mozdíthatatlan egymás mellé helyezése + földrajzi és geopolitikai szempontok.
  • 12. • Ezzel kívánta leváltani a dualizmus kori asszimilációs célú nemzetiségpolitikai gyakorlatot. Új „szerződést” kínált volna fel a nemzetiségeknek a hagyományos magyar szupremácia elismeréséért.• A Szent István-i állameszme = „új bor, régi tömlőben”. (Ne erőszakos asszimilációt!) A magyar kultúrfölény elismertetése/„primus inter pares”-viszony a magyarság és a szomszédos közép- és kelet-európai népek között.
  • 13. A megfelelő revíziós propaganda• cél: A revíziót kiragadni partikuláris kontextusából és általános, nagy európai összefüggések közé helyezni. A magyar revízió egy általános európai probléma része, „Európa közállapotainak, államközi viszonylatainak újrarendezése”.A revízió-nemzetnevelés-propaganda sorrendisége.
  • 14. A revízió mértéke• Békés rendezés.*• Reálpolitikus.  A kívánt integer revízió nem megvalósítható. (Az etnikai alapú revíziót a „mi felfogásunkkal nem egyezőnek” mondta.) Számára egy természetföldrajzi és gazdasági szempontokkal korrigált (megtoldott) határmódosítás volt a kitűzött minimum.
  • 15. Példa az integer revízióra 1921-ből
  • 16. Erdélyiség.  Organikusan szervezett magyar társadalom.• Teleki célja, hogy a modernizált népi és szociális magyar* állam minél hatékonyabban betölthesse hivatását a Kárpát-medencében.• Eszköze: az erdélyi szellem elvének elterjesztése a megnövekedett Magyarországon.• Az egységes (nincs semminemű jogi, társadalmi, gazdasági különbség, hanem közösségi politika);• (a 2 világháború között Nagy-Romániában élő magyar közösség körében létrejövő  erdélyi, de az országrészen túlmutató) magyar• társadalom modellje.
  • 17. Erdély kérdése – és a 2. bécsi döntés: 1940. aug. 30.• Előzmények. Újra miniszter, majd ismét kormányfő.• Revízió. (1938-39)  A Szt. István-i elvek első próbája (Kárpátalja).
  • 18. • Az erdélyi revízió előkészítése. (1939-40)• Integer revízió kívánalma, de kompromisszumkész „a szomszéd országok, Európa és talán Magyarország” érdekében.• (4/5 terv)  Belvedere palota
  • 19. A kantonizált Erdély terve (1940) – I. változat
  • 20. A kantonizált Erdély terve (1940) – II. változat
  • 21. A Trianonban Romániához csatolt kelet-magyarországi, erdélyi és bánsági területek, illetve a bécsi határvonal.
  • 22. A Nagy-Romániától Magyarországhoz visszakerült terület
  • 23. A 2. világháború alatti Románia (1941)
  • 24. Örömittasan? (Teleki és gr. Csáky István Bécsből hazafelé a vonatúton.)
  • 25. Csonka-Magyarország (1940)
  • 26. „Erdély az erdélyieké.”• Magyarországi szervezetek ne menjenek Erdélybe „hódítani”.  Kivételek!• Megpróbálta az anyaországi pártokat távol tartani.  Erdélyi Párt (heterogenitás!)• De az erdélyi koncepció!  Az újra szupremáciába került magyarság megpróbálta hatalmi pozícióból megoldani az erdélyi problémákat.
  • 27. Teleki, a kormánybiztos (1940-41)• feladat: „Észak-Erdély” reintegrálása  tényleges tervezés + gyakorlati megoldások• eszköz: értekezletek* – a Teleki-kabinet, a magyarországi politikusok és az erdélyi (politikai) elit közötti viszonyrendszerben• cél: – összehangolás: az (anyaországi és erdélyi) érdekeket közös nevezőre hozni – a visszatért részeken felmerülő problémák mihamarabbi megvitatása megoldási javaslatok
  • 28. Vizsgálandó pontok• Az értekezletek kiemelt témaköreinél az eltérő álláspontok összefoglalása.• Melyik vélemény került fölénybe? Miért?  Milyen érvtípusokat használtak fel?• Teleki szerepe• Milyen esetekben volt meghatározó a– magyarországi egységesítő szándék,– a dél-erdélyi helyzet,– az erdélyi magyarok speciális érdeke?
  • 29. Konszenzusra jutott kérdések (erdélyiérdekek előtérben)PÉLDÁK  I. Iskolapolitikai témák:•felekezeti kontra állami iskola: ÉRV anemzeti érdek  az erdélyi magyarságérdekea) vegyes* lakosság esetén, a szórványban: államiiskola fenntartása (a román nyelv tanítása mellett),b) magyar többségű településeken: egyházi iskola;feltéve, hogy az egyház képes rá (Ravasz László),c) dél-erdélyi magyarság iskolái (Bethlen István).
  • 30. • a román nyelv kötelező oktatása: be kell vezetni, de Paál Á. kételyei: kétélű dolog  kevert gondolkodás; további román nyelvi követelésekÉRVEK:a) három nyelvű Erdély,b) magyar vezetésű országrész – a Szent István-i állameszme (Teleki)  a nyelvismeret szükséges,c) dél-erdélyi magyarok jogai.
  • 31. II. Jogi ügyek: egységesítés•magánjog•jelzálogjog+ váltó-, csekkjog (a románt Mo.-on bevezetni)III. A kiskereskedelem és a kisiparkérdései: erdélyi magyarok•„őrségváltás”•az engedélyek revíziója•román, zsidó üzletek átvétele
  • 32. Vitás kérdések – az anyaországi és azerdélyi érdekek összeütközése•A konverzió problémája•A romániai földreform-revízió problémája•és a regáti magyarok hazatelepítésének kérdése•Pénzpolitikai kérdések (pl. adókérdés)•A vasúti közlekedés témaköre•Szövetkezeti ügyek•A háziipar kérdésePÉLDA  Az önálló székely közgazdasági bizottság kérdés
  • 33. Az önálló székely bizottság kérdése• hozzászólók: Bíró István, Pál Gábor, (Hinleder-Fels Ákos), Teleki Pál• vélemények: – Pál G. és támogatói: a székelység sajátos problémái (gazdasági viszonyok, pl. elvesztett kereskedelmi gócpontok; erdőügy; földreform-revízió; vasúti kérdések) ezekben a kérdésekben „egy mindent összefogó permanens szerv tegye meg javaslatait”  ideiglenes saját székely szerv felállítása
  • 34. – Teleki válasza: részben egyet értett a felvetésekkel  a megoldást másképp képzelte: 1) lokális székely értekezlet (ő vagy megbízottja vezetésével, a gazdasági minisztériumok képviselői is)  indoklás: „össz-székely” ügyek; székely megyei ügyek; az ő megjelenését igénylő kérdések 2) helyszínen tisztázandó problémáknak külön szervet létesíteni („erre a komplexumra alapítunk egy oda való bizottságot”) 3) „összerdélyi” kérdések, amelyeket az egész visszatért részre nézve közösen kell megoldani  2 székely szakértőt az EGT-be!
  • 35. • fölénybe került vélemény: TelekiéÉRVEK:• Nem tiszta az ő fejében sem, hogy mit kellene tenni.• Kettősség: a) Erdély esetéhez hasonlóan Székelyföld esetében sem hajlandó az ország egy részének önigazgatást adni (egységesítés),b) a külön értekezlet megszervezésével a helyi érdekek képviseletére, a helyi kérdések külön tárgyalására is megoldást javasolt (helyi érdek).
  • 36. Összegzés• A kormányfő véleménye került általában fölénybe, de• az erdélyi* érdekek védelmében.• Az értekezletek jelentősége: az 1940–44 közötti észak-erdélyi magyar berendezkedés alapját képezték az itt tárgyalt és elfogadott módozatok.
  • 37. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!