Olvasásra nevelés

1,951 views
1,824 views

Published on

Szemináriumi referátum Olvasásszociológiából. (PTE FEEK)

Published in: Education, Technology
0 Comments
2 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
1,951
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
216
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
2
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Olvasásra nevelés

  1. 1. Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/01. O l v a s ó v á n e v e l é s
  2. 2. Olvasóvá nevelés Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/02. „ ... szinte delejes kézzel kihúztam Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének második, majd az első kötetét. Egy darabig unottan forgattam a lapokat (...), (aztán) ... kézbe véve az első kötetet, olvasni kezdtem. (...) Nem olvastam, nem faltam, de éltem Gárdonyi regényét, láttam az erdőben menekülő két kisgyereket, megállt a szívem az ijedelemtől, ha roppant egy gally, és olyant sóhajtottam a felszabadulástól, amikor kiértünk a pécsi országútra, hogy meg kellett állnom az olvasásban, hogy szívem riadt vágtatása is elhallgasson. (...) Simogattam egy kicsit a könyvet, aztán – nem tagadom – kicsorduló szívem parancsára lassan a számhoz emeltem és megcsókoltam...” (Fekete István: Ballagó idő)
  3. 3. Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/03. 1. Amit a gyermek maga ad hozzá a szöveghez : - gondolkodási készségek, - nyelvi tapasztalat és korábbi ismeretek; 2. Amit a gyermek a szövegből vesz ki: - értelem, - cél, - megértés; Az olvasás kétirányú folyamata Robert Fisher: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? (Műszaki Kadó, Budapest, 1999.)
  4. 4. Az olvasás gondolkodás is Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/04. <ul><li>1. kritikus gondolkodás: - szavak, </li></ul><ul><li>szóelemek, </li></ul><ul><li>kifejezések, </li></ul><ul><li>mondatok felismerése, </li></ul><ul><li>nyelvi tapasztalat és korábbi ismeretek; 2. kreatív gondolkodás: - képzelőerő, - empátia, - problémamegoldás használata; </li></ul>Robert Fisher: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? (Műszaki Kadó, Budapest, 1999.)
  5. 5. Előzmények Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/05. A XIX. század előtt a nyugati világban ugyan készültek már olyan könyvajánló (és -tiltó) listák, amelyek a megfelelő vagy a kerülendő könyvek címeit tartalmazták, az olvasás megszerettetése, az olvasóközönség kinevelése a nyugati világban többnyire a kötelező népoktatás bevezetése nyomán (M. o.: 1868) került a szakemberek (pedagógusok, könyvtárosok, könyvkiadók és szülők) érdeklődésének előterébe.
  6. 6. Cikkrészlet egy 1910-es Nemzeti Nőnevelésből Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/06. (…) Az olvasás, a komoly, céltudatos, sőt gyönyörérzetet kielégítő olvasás oly fontos erkölcsi és nemzeti kötelesség, hogy azzal nem szabad bűnös felületességgel elbánni. Az olvasás őszinte vágya, a könyvek ismerete, kelendősége, az írók megértése és megbecsülése igaz tükre az egész nemzet erkölcsi értékének. (…) Szeretném, ha az olvasást és felolvasást besoroznák a családok ama tudnivalók közzé, amelyet meg kell adnia mindenkinek, aki gyermekének általános műveltséget szánt s aki például a zongorázásért időt, pénzt és nyugalmat oly önzetlenül áldoz. (…) Szabóné, Nogáll Janka: Az olvasásról = Nemzeti Nőnevelés, 1910. január, XXXI. évf.,1. füzet, 7., 9. o.
  7. 7. Olvasásra nevelés a családban Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/07. „ Ahhoz, hogy egy gyerek olvasóvá váljon, először azokat az eszközöket kell barátságossá tenni számára, amelyek az olvasást biztosítják.” (Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke) Fontos, hogy a gyermek olyan környezetben nevelkedjen, ahol könyvek veszik körül, ahol azt látja, hogy a szülei, nagyobb testvérei is olvasnak, ahol megélheti, hogy a lapozgatható, színes könyvek érdekes történeteket rejtenek. Ezek segítségével nem csupán a későbbi olvasásra készül elő, hanem fantáziája, szókincse fejlődésében, félelmei feldolgozásában kiváló segítséget jelentenek a mesék.
  8. 8. Nem csak olvasni, beszélgetni is kell Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/08. Egy nagyi naplójából: „ Az olvasásra szoktatás nem könnyű. Fontos az olvasás körüli beszélgetés. Megbeszélni, miről olvastunk. Nem kell feltétlenül sokat olvasni, csak rendszeresen. Rá lehet szokni, mint a fogmosásra, ami hozzátartozik az életünkhöz. A könyv is ilyen. Minden gyermek szereti a történeteket. Ha könyvvel a kezünkben mesélünk, és bevonjuk őket, úgy fogják érezni, hogy a történetek szereplői. Soha nem felejtem el, amikor Édesanyám ágyamra ülve esténként egy-egy verset olvasott fel nekem. Egész kislányként ismertem meg Petőfi Apostolát. Olyan élmény volt, hogy amikor gyermekeim lettek, én is ezt követtem. Egy idő múlva már ők maguk is keresték a könyveket.” http://www.naplom.com/naplo/nagyi/naplo/2008-12-06
  9. 9. Milyen a jó gyerekkönyv? Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/09. „ Az olvasásra szoktatás első lépcsője, hogy már a legkisebbek megtanulják, a könyv éppoly izgalmas tárgy, mint bármely más játék, öröm forgatni és felfedezni, mit rejtenek a lapok. Fontos tehát, hogy minél több olyan könyv jelenhessen meg, mely játékként is funkcionálhat, a szövegeknek ezért a hagyományos formákon túl, új, ötletes keretet kívánunk teremteni. A magyar gyermekirodalom gazdag verbális hagyományai mellett azonos szerepet és fontosságot szánunk a képi világ megteremtésének. Legfőbb célkitűzésünk, hogy a kisebbeknek szóló könyvekben egy új látásmódot alakítsunk ki, ezidáig nem használt technikák bevezetésével – kollázs, fotó, különböző festési, grafikai technikák ötvözése. A változatos megjelenítési módok fejlesztik vizuális kultúránkat, a világ sokszínűségére hívják fel a figyelmet, valamint a különböző látásmódok elfogadására tanítanak.” (Részlet a Csimota Könyvkiadó Ars poéticájából)
  10. 10. Gyermekirodalmi adatbázis Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/10.
  11. 11. Olvasásra szoktatás az iskolában Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/11. <ul><li>A diákok az olvasással kapcsolatos kellemes élményeiket többnyire az óvodához kötik, az iskolához már nem. </li></ul><ul><li>Pápayné Kemenczey Judit: </li></ul><ul><li>Az első olvasmányélmények és akinek köszönhetem </li></ul><ul><li>(Magyar Olvasástársaság 1999-es Olvasásfejlesztés </li></ul><ul><li>iskolában és könyvtárban című konferenciája, Sárospatak) </li></ul><ul><li>Mi lehet a probléma ? </li></ul><ul><li>Néma olvasás, utána feladatok önálló megoldása, közös megbeszélés helyett, </li></ul><ul><li>- Az olvasmányokat számon kérik, </li></ul><ul><li>Nem megfelelő a szövegértés. </li></ul>
  12. 12. Olvasásra nevelés az Integrált magyar nyelvi irodalmi programban Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/12. Cél : Az olvasási kedv felébresztése, az olvasás megszerettetése. Hogyan lehet ezt elérni? 1. érdekes szövegekkel, sok-sok humorral, 2. szemelvények közlésével, 3. az ún. folytatásos mesével, 4. a Kincseskönyvek sorozattal és a benne alkalmazott válaszolási technikával, a folyamatolvasással, 5. a házi olvasmányok gondos előkészítésével, 6. a nyelvtankönyvek játékosságával, humorával és irodalmi példáival, 7. a Jeles napok című rovattal. Adamikné Jászó Anna http://www.opkm.hu/konyvesneveles/1999/1/cikk1.html
  13. 13. Néhány egyéb módszertani ötlet Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/13. – Iskolai könyvtárosok aktív közreműködése (rendhagyó könyvtári óra, könyvtárhasználati bemutató, könyvekkel kapcsolatos vetélkedők stb.), – Aktualitáshoz kötve, a gyermekekhez közelálló témában könyvtári búvárkodásra ösztönző feladatok, – Könyvsarok az osztályteremben (osztálytársak közti kölcsönzés). További olvasmányok a témáról : Az olvasásra nevelés válogatott szakirodalma. 2008, Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban (KSZK) URL: http://www.ki.oszk.hu/107/request.php?385.
  14. 14. Az olvasásról a diákok szemével Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/14. Klasszikusok átdolgozásban : „Kisgyerekként volt egy nagy becsben tartott könyvem: a Lamb testvérek Shakespeare-meséi . Shakespeare-drámákat, ahogy drámákat egyáltalán, nem olvastam volna nyolcévesen – azt se tudtam, hogy kell azt olvasni. Gyerekeknek átírt prózában viszont zabáltam a Vihart , és Athéni Timont, az embergyűlölőt. Mindez nem akadályozott meg abban, hogy később elolvassam őket úgy, ahogy a szerző eredetileg megírta. Caliban jó barátom azóta is.” (http://w.blog.hu/2008/12/05/klasszikusok_popritmusban) Kötelező olvasmányok : „Három és fél éves korom óta olvasok. Jókait rendre elblicceltem tanulmányaim során. Utáltam. Amikor a blicc nem sikerült, keserves napokon, heteken át küszködtem a rohadt Kőszívűvel , hogy az ellenőrző dolgozatot teljesíthessem. Később, felnőtt fejjel már nem okozott gondot a kettővel ezelőtti nyelvezet, és megtanultam gyorsolvasni, szemmel átugorni a sorokat, oldalakat, amíg a papa a tájat írja le. De kötelező olvasmányként Jókai nem jókor talált meg. Olvastam helyette minden egyebet, de azt, akkor valahogy képtelen voltam átrágni.” (http://w.blog.hu/2008/12/05/klasszikusok_popritmusban) Gyorsolvasás : „Beiratkoztam egy gyorsolvasási tanfolyamra, ahol megtanultam, hogyan lehet egyenesen lefelé olvasni a lap közepétől kezdve, a végére el is tudtam olvasni a Háború és békét húsz perc alatt. Azt hiszem Oroszországról szól...” (Woody Allen)
  15. 15. A könyvtárak szerepe az olvasóvá nevelésben Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/15. <ul><li>Mesedélutánok (mese-felolvasás, beszélgetés), </li></ul><ul><li>Író-olvasó találkozók, </li></ul><ul><li>Vetélkedők, pályázatok, </li></ul><ul><li>Könyvkiállítások, </li></ul><ul><li>Egy téma köré csoportosított olvasmányok stb. </li></ul>
  16. 16. Az olvasótábori mozgalom Magyarországon I. Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/16. <ul><li>Az első: 1972, Felsőtárkány (Ötletgazda: Varga Csaba; partnerei: Kovács István , Mózsi Ferenc , Ratkó József , Szentmihályi Szabó Péter és Vasy Géza .) </li></ul><ul><li>A Hazafias Népfront Olvasó Népért Mozgalma magába integrálta az efféle </li></ul><ul><li>táborokat. </li></ul><ul><li>A rendszerváltozás előtt: a Magyar Garabonciás Szövetség az </li></ul><ul><li>Olvasótáborokért </li></ul><ul><li>Táborvezetők, táborlakók visszaemlékezései, meghatározásai : </li></ul><ul><li>- „Lélekpendítés” (Fábián Zoltán), </li></ul><ul><li>- „Sajátos közművelődési innováció”, </li></ul><ul><li>- „Igazi hungaricum”, </li></ul><ul><li>„ Rendszerziláló alternatív művelődési forma” (Kamarás István). </li></ul><ul><li>„ ...az olvasás nem cél, hanem eszköz az önismerethez, az értékrend, a világkép és világnézet alakításához. És az „értékrend”, a „világnézet” elől elmaradt az akkor szokásos „marxista” vagy „szocialista” jelző.” </li></ul><ul><li>Kamarás István: Fedőneve: olvasótábor = Új Pedagógiai Szemle, 2003. január </li></ul>
  17. 17. Az olvasótábori mozgalom Magyarországon II. Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/17. „ Rólad szól, érted, veled!” „ Az olvasótábor nemcsak izgalmas felfedezőutat, hanem rálátást is biztosított az egész szemszögéből a szélesebb és hivatalos ideológia által kínálthoz képest több dimenziós világra. Animálta és katalizálta a táborban részt vevő fiatalok – mi Bakonyoszlopon szépreményűeknek neveztük őket – önépítkezését, énképének, világképének, magyarság- és Európa-képének, értékrendjének és éthoszának alakítását. Az értékközvetítés dialógus formájában történt, és ha jól sikerült, igazi happening, vagyis katartikus történés következett be. Vallásos terminussal élve: a résztvevők a találkozás szentségében részesülhettek.” Kamarás István: Fedőneve: olvasótábor = Új Pedagógiai Szemle, 2003. január
  18. 18. Olvasásra buzdító kampányok napjainkban Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/18. - Nagy Könyv programsorozat - Könyvmoly-képző - Írói honlapok (pl.: Böszörményi Gyula - http://www.alomfogok.hu) A Nagy Könyv programsorozat: A Nagy Könyv egy országos felmérés és programsorozat volt Magyarországon 2005-ben, melynek célja az országosan legnépszerűbb regény megválasztása, valamint az olvasás népszerűsítése volt. Az Egyesült Királyságban 2003-ban szervezett Big Read c. rendezvényen alapul, és Németországban is sor került rá 2004-ben (itt előre kiválasztották azt a kétszáz művet, amiből az olvasóknak választani lehetett) .
  19. 19. Toplista Angliában Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/19. Big Read , 2003. Összesen 750.000 ember választott, csak regények voltak választhatók. 01. J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura 02. Jane Austen: Büszkeség és balítélet 03. Philip Pullman: Az Úr sötét anyagai 04. Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak 05. J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege 06. Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! 07. A. A. Milne: Micimackó 08. George Orwell: 1984 09. C. S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény 10. Charlotte Brontë: Jane Eyre
  20. 20. Magyarországi győztes (2005) Ambrus Attila József – Informatikus-könyvtáros 2. évf. BA-L – 20/20. 01. Gárdonyi Géza: Egri csillagok „ ...úsztam ennek az aranyszívű Gárdonyinak aranylóan ködös mesevilágában, ami azonban annyira valóságos, annyira világos és színesen ragyogó volt, hogy elfelejtettem, hol vagyok, ki vagyok, de lovagoltam a törökkel (...) Vicát átkarolva, hogy le ne essen...” (Fekete István: Ballagó idő)

×