Ambrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairól
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Ambrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairól

on

  • 2,781 views

(Magyar- és idegen nyelvű irodalomkutatással)

(Magyar- és idegen nyelvű irodalomkutatással)

Pécsi Tudományegyetem
Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar
Információkeresési stratégiák

Statistics

Views

Total Views
2,781
Views on SlideShare
2,781
Embed Views
0

Actions

Likes
1
Downloads
10
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Ambrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairól Ambrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairól Document Transcript

    • Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKBAIMSZ02-L – Információkeresési stratégiák Varga Katalin A könyvtári marketing alapjairól (Magyar- és idegen nyelvű irodalomkutatással) Ambrus Attila József Informatikus könyvtáros – AL – 2. évfolyam. 2. félév Pécs, 2009. május 13.
    • Bevezetés Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az elavult/tipizált könyvtári szemléletet meg kell semmisítenünk, hogy felválthassuk egy olyan új szemléletmóddal, amely a könyvtárügy életében túlélő és előremutató szereppel bír. Ha az utca emberének nekiszegezzük azt a kérdést, hogy: „Mi jut eszébe a könyvtárról?”, akkor ehhez hasonló válaszokat kapunk: Könyvek, folyóiratok, polcok, fonotéka, katalóguscédula, csend, por, könyvtáros, tanulás, művelődés... Ezek a válaszok megállják ugyan a helyüket, azonban a 21. században már elavultnak tűnnek, hiszen manapság a modern könyvtárakat információszolgáltató és információkereső helyeknek is kell tekintenünk, és ezek a funkciók messze túlmutatnak a „hagyományos” könyvtár-fogalmon. Ezeket a tudástárakat, tudásközpontokat próbáljuk meg elképzelni és leírni a dolgozatunkban, azonban továbbra is KÖNYVTÁR elnevezéssel illetve őket. A mai modern könyvtárakban manapság jogos elvárás, hogy az alkalmazottak már ne csak „polcokon való könyvtologatás”-sal foglalkozzanak, hanem legyenek birtokában a legmagasabb szintű tudásnak, lehetőségnek ahhoz, hogy az információ-keresést és az információ-szolgáltatást kiválóan, gyorsan, precízen elvégezhessék, mindezt a „felhasználók” legmagasabb szintű kiszolgálásával. Ehhez mind a könyvtárlátogatók, mind a fenntartók és maga az „intézet” tekintetében is paradigmaváltást kell szorgalmazni. A könyvtárlátogatóknak tisztában kell lenniük azokkal a lehetőségekkel, melyekkel adott esetben élhetnek, a fenntartónak és az intézetnek pedig szemléletváltást kell tennie a finanszírozás és a szolgáltatási marketing és menedzsment területén. A modern világgal és elvárásaival való lépéstartáshoz a könyvtáraknak új stratégiát kell kidolgozniuk. „A stratégiai tervezés nem egyszerűen egy megvalósítandó cél érdekében elvégzendő lépések egymásutániságát jelenti, hanem újfajta gondolkodási szemléletet. Ennek a szemléletnek a hatására – a külső környezet megismerése, a könyvtári lehetőségek számbavétele, a munkacsoportok kialakítása során – a könyvtár követni tudja a társadalomban, a gazdasági életben történő változásokat. Ilyen körülmények között van csak esély arra, hogy a könyvtár olyan dinamikus intézmény legyen, amely tevékeny alakítója és nem elszenvedője a változásoknak. A stratégiai tervezés a túlélés egyik alapja.”1 Stratégia A stratégiai terv elkészítésének menete során az átfogó cél meghatározása a legszükségesebb. A célok és feladatok számbavétele után a főbb irányvonalakat kell meghatározni. Ezután a környezeti tényezőket és az összefügő hatásokat kell megvizsgálni, majd ezután következhet a pénzügyi, gazdasági stratégia kidolgozása. A könyvtárnak át kell tekintenie az eddigi szerepét, majd meg kell határoznia azt, hogy miért szükéges a változtatás(ok) bevezetése. A változtatásokhoz ki kell alakítania egy hatékony szervezeti felépítést. Meg kell határoznia a változtatás természetét, és fel kell építenie ehhez a megfelelő „csapatot”. Az erőforrásokat át kell csoportosítania és/vagy meg kell teremtenie. Ez után a visszacsatláshoz szükséges elégedettségi felmérést is el kell végeznie, majd az eredményekből kielemzett következtetések levonása után, a szükséges változtatásokat/módosításokat megtéve állandósítania kell („karbantartani”) az elkezdett folyamatot. A marketing-politika alkalmazását a szakirodalom marketing-mixnek nevezi. Elemeit 4P-vel jellemzik, ami az elemek angol elnevezéseinek kezdőbetűire utal. Mára már kidolgoztak újabb elméleteket, amelyek már nem 4, hanem 5, 7 és 12P-ről beszélnek. Dolgozatunkban a Könyvtári marketing szempontjából próbáljuk körbejárni a 4 és a 7P elemeit. 1. Termék (product) Az egyik legfontosabb dolog a könytár életében maga a termék, amit szolgáltat. Alapesetben a lényeg az, hogy minél többen olvassanak, hiszen a könyvtár alapszolgáltatása maga az „olvasnivaló”. Marketingjénél az intézménynek azonban figyelembe kell vennie azt, hogy manapság olvasni már bárki és bárhol tud. Ez esetben az olvasás kiszolgálása már nem jelent egyedi kiváltságot, hiszen 1 Skaliczki Judit: Stratégiai tervezés – Szakirodalmi szemle. OSZK, Budapest, 1996. 1
    • jelenünkben maga az információ és az ahhoz való hozzáférés biztosítása jelentheti az egyedi és kivételes hatalmat („a tudás = hatalom”). A könyvtárban a termék adott: a könyv. Ez a kifejezés ma már nem csupán papír-alapú olvasmányt jelöl, ráadásul az információk jelentős része gyorsan elavul. A könyvtár számára tehát nem marad más – hogy versenyben tudjon maradni –, mint a digitális világ felé való fordulás, az elektronikus adatbázisok, a digitális olvasmányok, a multimédiás anyagok szolgáltatása, a minél frissebb információforrások beszerzése/előfizetése, biztosítva így az információáramlás frissességét és folyamatosságát. Hatalmas feladat továbbá – a világszerte már sok milliós „eredményt” felmutató – a régebi, papír-alapú könyveket digitalizáló tevékenység, hiszen ez az értékmentésen túl az információkhoz való minden eddiginél szélesebb körű hozzáférést is biztosítja. Ez a „termékpolitika” így már marketingeszköz is. Ez egy olyan folytonos „termékfejlesztés” (pl. egyre több folyóirat- és tematikus adatbázis előfizetése, digitalizáls stb.), mely kiváló marketing célokat szolgál: a fogyasztók igényeinek kielégítésére törekszik. A könyvtár a „termékkínálat” folyamatos növelésével egyre több különböző érdeklődésű felhasználót vonzhat magához. Itt viszont fontos megjegyeznünk, hogy nem elegendő csupán az elektronikus dokumentumok katalogizálása és szolgáltatása, hanem nagyon fontos a megfelelő kiszolgáló személyzet biztosítása is, és nem elhanyagolható szempont a tájékoztatáson túl a modern géppark fenntartása. A hálózatosodás elterjedésével előremutató lehetőség az olyanfajta szolgáltatás bevezetése is, amikor a felhasználónak már nem is kell a könyvtárba látogatnia, hanem elegendő annak hálózatához csatlakoznia, hogy akár az otthonából vagy a munkahelyéről elérhesse a megfelelő információforrásokat (pl. az adatbázisok otthoni elérésének lehetősége). Természetesen fontos a fogyasztói igények folyamatos felmérése, elégedettségvizsgálata és az esetleges reklamációk gyors és hatékony kezelése, megoldása is. 2. Ár (price) Fontos taktikai eszköz az ár is, ami a könyvtárak esetében nehezen megfogalmazható dolog, hiszen a közkönyvtárak szigorú törvényi szabályozás szerint működnek. Mivel a közkönyvtárak a „versenyszférától” eltérően valódi saját bevételre nem számíthatnak a felhasználóktól, így a szolgáltatás semmilyen formában sem lehet profitorientált. Mivel a könyvtár anyagilag teljességgel a fenntartótól függ, így az ár tekintetében a felhasználók minimális anyagi ráfordítással (pl. beiratkozási díj, vagy egyéb fizetős szolgáltatások: fénymásolás, szkennelés, kötés stb.), juthatnak hozzá a „termékhez”, ez a „taktika” nagy előnyt jelenthetne a könyvtárnak, más profitorientált, drága szolgáltatókkal szemben. Azonban mégsem jár mindenki könyvtárba! Sajnos a fogyasztók gyakran társítanak bizonyos minőségi szintet egy adott termék árszintjéhez, de előfordul az is, hogy egy magas árkategóriájú termék beszerzése presztízst jelent a számukra, vagy egyszerűen nincs tudomásuk arról, hogy a „drága” terméket beszerezhették volna akár a könyvtárb(an)ól is. Ezt orvosolandó, fontos a könyvtárnak szolgáltatásait illetően a megfelelő reklámozási tevékenység. 3. Befolyásolás (promotion) A könyvtárnak nem túl sok reklámlehetősége van, azonban ahhoz, hogy szolgáltatásaira felhívja a figyelmet és odavonzza a felhasználókat, szükséges a promócióra költenie, illetve a helyi sajátosságokból adódó lehetőségeket a legjobban ki kell használnia. Ehhez szükséges, hogy szórólapokat, posztereket, ismertetőket készítsen, megjelenjen a helyi médiában (sajtó/tv/rádió), kiállításokat/bemutatókat rendezzen. Legyenek a felhasználók számára adható használati tárgyai (emblémás toll/táska/képeslap). A könyvtár bejáratánál (kívül és belül) legyenek jól olvasható, figyelemfelkeltő hirdetőtáblák („cégér”). Több hazai és külföldi példát találhatunk arra vonatkozóan, hogy egy-egy könyvtár olvasói klubot működtet, író-olvasó találkozót szervez, könyvekkel/adatkereséssel kapcsolatos pályázatot hírdet stb. Az ilyen törekvések mind-mind azt a célt szolgálják, hogy minél több embert csábítsanak a könyvtárba. 4. Csatorna (place) A marketingcsatornák önálló szervezetek olyan csoportjai, amelyek abban a folyamatban vesznek részt, melynek során a termék, illetve szolgáltatás a „gyártótól” eljut a „vevőig”. A könyvtári működést érintő esetben ez például annyit jelent, hogy fontos, hogy maga az információ minél 2
    • gyorsabban és hatékonyabban jusson el a felhasználóhoz. Ehhez elengedhetetlen, hogy megfelelő szakértői személyzet álljon mindig rendelkezésre, illetve magának a szolgáltatásnak az elérhetősége folyamatosan biztosított legyen. Fontos az egyszerűség (automatizmus), azaz akár maga a felhasználó, is megkereshesse, megtalálhassa az igényét kiszolgáló információt. Amenyiben ez valamely korlát miatt nem megvalósítható, fontos, hogy „minél kevesebb kézen menjen át” az információ, amíg célba jut. A technikai kihíváson túl ez minden esetben az időtényezőtől függ. Egy könyvtári szolgáltatás akkor lehet sikeres, ha gyors, lényegretörően pontos, és a felhasználó elégedett az eredménnyel. Ehhez szükségszerűen elengedhetetlen (nem ismételhetjük elégszer) a megfelelő kiszolgáló személyzet kiválasztása illetve ki- és átképzése. 5. Személyzet (personnel) A 21. századdal kapcsolatosan elvárható hatékonyság az intézmény hierarchikus szervezeti felépítésén túl kell, hogy mutasson. Egy hatékony munkacsapat kialakításakor figyelembe kell venni mindenkinek az ötletét, egyenlő esélyt kell adni minden ötletnek. Az ötleteket csoportosítan kell, majd a megfelelő értékelés után levonni a megfelelő következtetéseket (brainstorming). A munkatársakra így építő vezetés sikeressége nagyban befolyásolja ezért az eredményességet és a fejlődést. A könyvtári és az információs szervezetben intenzív munka folyik, ezért a vezetők kiemelt feladata itt is a humán erőforrásokkal való gazdálkodás. Különös jelentősége van ennek a szolgáltatásokban részt vevő szakemberek irányításában. A munkatársaknak fontos a rendszeres továbbképzési lehetőségek biztosítása, így tudnak versenyben maradni a folyamatos minőségi elvárások mellett. Mivel a munkaerőpiacon a könyvtári alkalmazottak nem a versenyképes fizetéseket birtokolják, ráadásul ez a szektor a nehéz anyagi helyzete miatt sem tud rendkívüli anyagi juttatatásokat nyújtani, így a teljesítmény elismerését a vezetőségnek nagyon nehéz megvalósítania, ugyanakkor az intézménynek elengedhetetlen a jó hírnév. „A vezetés számára a legfontosabb feladat a szükséges pénzügyi források megszerzése. Ebben az értelemben érdekképviseleti, döntéselőkészítési feladatai vannak, és a felhasználások átlátható információs rendszerének megszervezése, működtetése tartoznak a feladatai közé. A könyvtári és az információs ellátó rendszer vezetésében is jelentős szerepe van a marketingtevékenységnek. A marketingmunkának a szolgáltatások igénybevevői, a szolgáltatások finanszírozói felé kell irányulnia, és meg kell jelennie a szolgáltatások minőségének kialakításában és megtartásában is.”2 6. Fizikai környezet (physical evidence) A tárgyi tényezők (szolgáltatásunk azon része, ami fizikai természetű) marketingfunkciói is nagyon fontosak a pozitív „összkép” megteremtéséhez. A könyvtár, mint tér lép ebben az esetben elő, azaz fontos, hogy a felhasználók „bizalmát” már az épület környezete, belső tere, dekorációja az első pillanatban megnyerje. Ugyanúgy, mint ahogy egy személy megítélése is sokszor a megpillantás benyomásától függ, ez vonatkozik magára arra a „térre” is, mely a felhasználót fogadja. Amennyiben a látvány ízlésének megfelelő, akkor az épületben már jól fogja érezni magát. Ehhez a megfelelően igényes, de nem feszélyező berendezés elengedhetetlen. Ha a szolgáltatás és a személyzet szakértelme és kedvesége is meggyőzi, akkor bizonyára az intézmény jóhírét fogja kelteni akár „szájreklám” formájában, akár másképp..., de egy biztos: máskor is vissza fog térni, és egy könyvtár nem is kívánhat ennél többet! Ehhez a kívánalomhoz kapcsolódóan fontos például a kényelmes, olvasásra, jegyzetkészítésre egyaránt alkalmas bútorzat beszerzése; a megfelelő fényforrások és hangszigetelés biztosítása; a tér különböző elemeinek kellemes, harmonizáló színezése; a saját technikai eszközök (például laptop, digitális fényképezőgép) használatához szükséges eszközök (megfelelő számú konnektor, wifi stb.) elhelyezése illetve kiépítése; az elmélyült munkához, kutatáshoz, olvasáshoz nyugalmat, csendet biztosító (igény esetén a zsúfolt könyvtárban is a „magány” érzetét nyújtó) térszervezés (például elkülönült kutatói boxok, mikrofilm-olvasó kabinok stb.) és egyebek. Gyakori a könyvtárak esetében, hogy az olvasók arra is igéyt tartanak, hogy az intézményben baráti kapcsolatokat létesítsenek, azokat ápolják, így fontos a közösségi terek kellemes és célszerű 2 Téglási Ágnes (szerk): A könyvtári menedzsment időszerű kérdései. OSZK, Budapest, 2000. 41. o. 3
    • kialakítása is (például beszélgető-sarkok a folyosókon, büfé). Mindennek jól megfigyelhető példáját nyújtja többek között a PTE Központi Könyvtára vagy az Országos Széchényi Könyvtár is, és mindez kiemelt szerepet játszott az EKF keretében építendő Tudásközpont közösségi tereinek szervezésénél. Ez utóbbi esetében Pécsen3 új elem lesz például a könyvtárhoz kapcsolódó könyvesbolt is, illetve a felső szinten kialakításra kerülő gyermekkönyvtári részhez kapcsolódó játszósarok. Az olvasóknak – akik nem ritkán hosszú órákat töltenek a könyvtárban – szükségük van továbbá mosdókra, étkezésre lehetőséget adó helyszínekre is, valamint – és ez is fontos nem csupán a könyvtár, hanem az olvasók szempontjából is – biztonságra! Marketing szempontokat figyelembe véve egyáltalán nem mindegy az sem, hogy milyen a könyvtár beléptető-rendszere, a csomagok, kabátok elhelyezésére szolgáló ruhatár vagy szekrénysorok, mint a fizikai környezet részei. 7. Folyamatok (process) A könyvtári vezetésnek szem előtt kell tartania, hogy fontos a szolgáltatási folyamat menedzselése. Azért kiemelt jelentőségű ez, mivel a felhasználó mindennek személyesen is részese, így a könyvtár hatékonyságának megítélését főként a szolgáltatási tevékenység közben szerzett olvasói tapasztalatok befolyásolják. Minden alkalmazottnak figyelni kell arra, hogy a szolgáltatás gördülékenyen (profi módon) történjen. A legfőbb cél a várakozási idő minimalizálása, a jól megválasztott, ünnepekhez, vizsgaidőszakokhoz alkalmazkodó nyitvatartás, a megfelelő képzettségű alkalmazott megjelenése a folyamatban. A 7P elemeit ismertetve megjegyezzük, hogy eznek az elemeknek azon túl, hogy egymással szorosan összefüggnek, dimenzionálisan „ábrázolva” egymásba gabalyodott masszát kellene mutatniuk. Olyan „masszát”, mely bármely elem hiánya esetén sikertelen marketinget alkot. Az elemek tehát egymásba ágyazva és egymással keresztül-kasul fonódott függőségi viszonyban létezhetnek, és vezethetnek sikerre... és csakis így! Természetesen dolgozatunkban csak az alapelemekre tértünk ki. Izgalmas lehet ennek a marketing-teóriának a továbbgondolása, és valószínűleg mélyebb összefüggésekre is irányt mutató dimenziókat fedezhetünk még fel, ez azonban már egy újabb dolgozat keretében valósulhat meg. A témába vágó irodalomkutatás, bibliográfia készítés A könyvtári marketing rövid áttekintése után nézzük meg, hogy hogyan végezhetünk a témába vágó irodalomkutatást az ajánlott irodalom bibliográfiájának összeállításához. Irodalomkutatáskor általában mindenféle forrás használható, ami a témához illik, és tudományos szempontból megfelel. Elsődleges források: kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák: általános és alapvető ismereteket nyújtók, és az alapművek, a szakfolyóiratok. Másodlagos források: katalógusok és bibliográfiák: azaz a szakirodalom részbeni feltárását már mások is végezték előttünk. Internetes kereséskor első lépésként határozzuk meg azokat a magyar és idegen nyelvű keresőszavakat, amelyekre szükségünk lehet: – információtechnológia – könyvtári menedzsment, – könyvtártan, – könyvtárügy, – könyvtárvezetés, – könyvtárvezetés, – Library Management – Library Planning, – Library Policy, – Library Role, 3 A Szegedi Tudományegyetem új könyvtárában ma már működés közben is tanulmányozhatjuk mindazt, amit a korszerű, minden szempontból 21. századi könyvtári térszervezés, az inspiráló és vonzó fizikai környezet jelent. L.: http://ww2.bibl.u-szeged.hu/ (Letöltés: 2009.05.12.) · A fedőlapon Mikulás Gábor: Menedzsment: bevezetés 7 vezetői teszttel, 222 információs és könyvtári példával. „Szabolcs Szatmát Bereg Megyei Könyvtárak” Egyesülés, Nyíregyháza, 1999. c. könyvének borítóillusztrációja látható. 4
    • – Bibliotheksmanagement – Bibliothèque management – Gestión de Bibliotecas Ezután már célzottan kereshetünk a különböző internetes forrásokban. A keresőprogramok hatékony használatával az interneten sok adatot begyűjthetünk, de készüljünk fel arra, hogy sok irreleváns találatunk lesz, ezért pontosítsuk és szűkítsük a keresőszavakat. Ne csak az első találati oldalt nézzük meg! Érdemes a különböző archívumokban, adatbázisokban keresni. Ne feledkezzünk meg a könyvtárak online katalógusairól sem: egy vagy több könyvtár anyagának több szempontú visszakeresését, az adott dokumentum lelőhelyadatait, raktári jelzetét vagy akár egész szövegét is biztosítják: – Google (http://www.google.com), – Google Scholar (http://scholar.google.hu/), – Könyvtári katalógusok (OPAC), – Témába vágó folyóiratok archívumai, – Külöböző folyóiratadatbázisok (pl. EBSCOhost), – Magyar folyóiratok tartalomjegyzékei (MATARKA) – Magyar és nemzetközi cikkek feldolgozott adatbázisa (MANCI) – Egyéb szövegarchívumok (CD-ROM, PPRESSDOK-HUNDOK, MEK, EPA, DIA, MTDA), – Weben fellelhető könyvek, cikkek „rejtett bibliográfiái”. Természetesen gondolnunk kell arra is, hogy a témába vágó régebbi irodalom esetleg nem található meg internetes forrásokban. Ekkor nem marad más választásunk, fel kell keresnünk olyan dokumentumtárakat, ahol a témába vágó szövegekhez vagy bibliográfiai adatokhoz hozzájuthatunk. Itt a felhasznált irodalom nagy része könyv alakban áll rendelkezésünkre. Vannak könyv-, cédulás- és mikrofilmes katalógusok a szerzők betűrendjében vagy tárgyszó szerint rendezve. Ha a legeslegfrissebb cikkeket is szeretnénk megnézni, akkor érdemes a szakfolyóirattárban is kutatni. Ne feledkezzünk meg a „rejtett bibliográfiák”-ról sem: a könyvek lábjegyzeteiben és irodalomjegyzékeiben található könyvészeti adatok sokat segíthetnek a feltárásban. – Szakkönyvtár – Egyetemi Könyvtár (pl. könyvtártudományi-közgazdasági részleg/kari könyvtár, vagy tanszéki könyvállománya). – A témába vágó megjelent/összegyűjtött, egyéb bibliográfiák, – Szakkönyvek, folyóiratok, tanulmányok „rejtett bibliográfiái”, – Oktatói publikációs jegyzékek cikkei/adatai, – Egyéb kézikönyvek, azok mutatói. A tudományos könyvtárak tájékoztató kollégái nagy segítséget nyújthatnak abban, hogyan is induljunk el. Szakszerű, rávezető (ajánló) magatartásukkal nagyon sok időt spórolhatunk meg és hasznos tanácsokkal irányíthatják kereső-munkánkat. Mind az internetes, mind a papíralapú keresésnél igen nagy találati listát kaphatunk. Minden esetben szükséges a megfelelő „szűrés” elvégzése. Ez azt jelenti, hogy a találati listánkat oly módon szűrhetjük meg, hogy az adott bibliográfiai tétel dokumentumát célszerű kézbe venni és annak tartalmát, kivonatát (abstract) megismerve már könyebben eldönthetjük, hogy számunkra hasznos-e a dokumentum, vagy sem. A témába mind jobban beleásva magunkat, hamarosan megismerjük azoknak a szerzőknek a nevét, akik „halmozottan” publikálnak a témában. Így célzottan kereshetünk már a szerzők neveire is a katalógusokban. A bibliográfia készítésének fontos szabálya, hogy az „ajánlott” dokumentumot pontosan „írjuk le”, oly módon, hogy a felhasználó azt könnyen azonosíthassa, és adott esetben könnyen visszakereshesse. 5
    • Magyar nyelvű ajánlott irodalom: Alföldiné Dán Gabriella – Bátonyi Viola – Skaliczki Judit – Téglási Ágnes – Zalainé Kovács Éva: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései. OSZK, Budapest, 1999. Bakonyi Géza: A nemzeti könyvtári informatikai stratégia megfogalmazásának kísérlete = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1996., 43. évf., 10. sz. Bánkeszi Katalin: Mi kell az olvasónak? Felhasználóbarát könyvtári szolgáltatások = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16. évf., 5. sz., 10-15. o. Barlai Róbert – Csapó Edit: Szervezetfejlesztés és stratégiai vezetés. A módszer = Könyvtári Figyelő, 43. évf., 1997/2. sz. Barlai Róbert – Csapó: Szervezetfejlesztési lehetőségek a megyei könyvtárakban = Könyvtári Figyelő, 42. évf., 1996/4. sz., 611-622. o. Bátonyi Viola: Könyvtári marketing (Részletek egy készülő tanulmányból) = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997/november, 29-43. o. Bátonyi Viola: Könyvtári marketing: Szakirodalmi szemle. OSZK, Budapest, 1997. Bobokné Belányi Beáta: A projektmenedzsment és oktatása = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2000., 47. évf., 6-7. sz. Bobokné Belányi Beáta: Könyvtárvezetési és menedzselési ismeretek az ELTE BTK Könyvtártudományi-Informatikai Tanszékén = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1997., 44. évf., 12. sz. Bobokné Belányi Beáta: Kultúrmenedzsment könyvtári és információs szervezetek vezetőinek. Typotex, Budapest, 2001. Bobokné Belányi Beáta: Segítés és segítség. Projektmunka és projektszerű működés = Könyvtári Figyelő, 50. évf., 2004/4. sz., 795-800. o. Boda István – Gomba Szabolcsné: Gondolatok a könyvtári menedzsment és a minőség- menedzsment oktatásáról = Könyvtári Figyelő, 45. évf., 1999/3. sz. Csáth Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Csubák Antoaneta: Minőségbiztosítás és minőségfejlesztés a külföldi és hazai könyvtárakban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2000., 47. évf., 2. sz. Csubák Antoaneta: Minőségmenedzsment a könyvtárakban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2002., 49. évf., 5. sz. David K. – Mikulás Gábor: Stratégiai menedzsment projektmunkák a Manchesteri Egyetem könyvtári és információs tanszékén = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1996., 43. évf., 6. sz. Erdeiné Jónás Irén: Tudásmenedzsment = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008., 17. évf., 5. sz., 3-8. o. Fodor Péter: Minőség a könyvtárban – korszerű közkönyvtár = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16. évf., 10. sz., 3-10. o. Funk, R. L.: A könyvtárak szerepe a harmadik évezredben = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1997., 44. évf., 1. sz. Funk, Robert: Szolgáltatások, térítések és szponzorálás a modern könyvtári menedzsment szempontjából. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997/november, 18-28. o. Guéno, Jean-Pierre: A nagykönyvtárak jövője kereskedelmi szempontból. (ford.: Tószegi Zsuzsanna) = Könyvtári Figyelő, 36. évf., 1990/3. sz., 298-306. o. Gurka-Balla Ilona: A Kolozsvári Egyetemi Könyvtár aktuális problémái és fejlesztési szándékai – Egyetemi könyvtár az információs társadalomban. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2006., 53. évf., 11-12. sz. Hajnal Ward Judit: Könyvtár, ahova szívesen járnánk = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16. évf., 10. sz., 46-49. o. Hegyközi Ilona: Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek – avagy milyen követelményeknek kell megfelelniük az európai könyvtári és információs szakembereknek = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16. évf., 8. sz., 37-41. o. Hyams, M.: Hogyan lehet egy állandóan változó környezetben pénzt keresni? (töm. ford.: Kovács Mária) = Könyvtári Figyelő, 38. évf., 1992/3. sz., 501-502. o. Irene S. Farkas-Conn: A stratégiai tervezés információs megalapozása politikai változások idején (ford.: Papp István) = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1991., 38. évf., 5-6. sz. 6
    • Kaye, D. – Mikulás G., 1996. Stratégiai menedzsment projektmunkák a Manchesteri Egyetem könyvtári és információs tanszékén = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 1996., 43. évf., 6. sz., 235-239. o. Kériné Tóth Ildikó (szerk.): Könyvtári Menedzsment és Marketing Szimpózium. Budapest, 1993. szeptember 28-29., KIK, Budapest, 1993. Kiss Barbara: Több mint könyvtár – avagy gondolatok a könyvtári rendezvényekről = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2005., 14. évf., 6. sz., 3-12. o. Kiszl Péter: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak. ELTE-Traduirex Kft., Budapest, 2005. Kolderup Flaten, T.: Hatnak-e a könyvtárak az emberek életére? (ford.: Kőszegi Dóra) = Könyvtári Figyelő, 51. évf., 2005/4. sz., 839-846. o. Kóródy Judit: Gyakorlati marketing vállalati könyvtárakban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2009., 56. évf., 1. sz. Kührner Éva: Kell-e TQM a könyvtárba? = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2000., 47. évf., 3. sz. Line, Maurice B.: Egyetemi és kutatóintézeti könyvtárak vezetése egy változó társadalomban (ford.: Prőhle Éva) = Könyvtári Figyelő, 37. évf., 1991/3. sz., 429-433. o. Lowell, M. H.: Könyvtárak és információs központok vezetése. (Vál. és ford.: Sz. Kiss Csaba) Népművelési Propaganda Iroda. Budapest, 1980. Marton Erika: Lobbizás, avagy hogyan adjam el a könyvtáramat? = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008., 17. évf., 2. sz., 40-43. o. Mikulás Gábor (szerk.): Információból üzleti ÉRTÉKLEVÉL4r f: az információbróker környezete és munkája. MIBE, Budapest, 2006. Mikulás Gábor: A kultúra kérdése – lépések a tudásmenedzsment felé = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2005., 14. évf., 1. sz., 37-45. o. Mikulás Gábor: A tudásmenedzsmenttől a versenytársfigyelésig. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2002., 49. évf., 9. sz. Mikulás Gábor: Haszon, nyereség és hozam a könyvtárban = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16. évf., 6. sz., 16-23. o. Mikulás Gábor: Menedzsment: bevezetés 7 vezetői teszttel, 222 információs és könyvtári példával. „Szabolcs Szatmát Bereg Megyei Könyvtárak” Egyesülés, Nyíregyháza, 1999. Mikulás Gábor: Újjáalakítás (reengineering) információs és könyvtári szolgáltatásokban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1997., 44. évf., 6. sz. Mohor Jenő: Felsőoktatásunk információs infrastruktúrája, avagy egyetemi és főiskolai könyvtáraink = Könyvtári Figyelő, 38. évf., 1992/2. sz., 215-220. o. Nagy Attila: Könyvtárosi jövőkép szociológus szemmel = Könyvtári Figyelő, 41. évf., 1995/3. sz., 400-405. o. Naszádos Edit: Ügyfélkapcsolat-menedzsment könyvtári környezetben = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2007., 54. évf., 7. sz. Peters, J.: E-tmt – Van-e jobb módszer a vezetéstudomány mérésére? = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2007., 54. évf., 10. sz. Prőhle Éva: Mecenatúra vagy finanszírozás - országos feladatkörű szakkönyvtárak esélyei = Könyvtári Figyelő, 41. évf., 1995/4. sz., 591-595. o. Sajó Andrea: Információ- és tudásmenedzsment elemek integrálása a könyvtári munkába. Hogyan váljunk vállalati könyvtárból információ- és tudásközponttá? = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2003., 50. évf., 12. sz. Salaün, Jean-Michel: Marketing a könyvtárakban és a dokumentációs központokban (töm. ford.: Gyimót Ágnes) = Könyvtári Figyelő, 38. évf., 1992/2. sz., 312-316. o. Sándori Zsuzsanna: Hosszúra nyúlt útibeszámoló a könyvtárvezetési ismeretek (b)irodalmából. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1998. URL: http://mek.oszk.hu/01600/01682/ (Letöltés: 2009. május 12.) Skaliczki Judit – Zalainé dr. Kovács Éva: A minőség értékelése a könyvtárban és az információs szolgáltatásokban. Pannon Egyetemi Kiadó, 2008 Skaliczki Judit – Zalainé Kovács Éva: Minőségmenedzsment a könyvtárban. Veszprémi Egyetemi Kiadó – IKSZ, Veszprém-Budapest, 2003. Skaliczki Judit: A hazai könyvtárügy az ezredfordulón. Könyvtári Intézet, Budapest, 2001. 7
    • Skaliczki Judit: A könyvtári terület stratégiai célja 2003-2007. = Könyvtári levelezőlap 15., 2003/1. sz., 3-9. o. Skaliczki Judit: A közművelődési könyvtárak és szolgáltatásaik Angliában = Könyvtári Figyelő, 37. évf., 1991/3. sz., 451-458. o. Skaliczki Judit: A közművelődési könyvtárak jövőjéről = Könyvtári Figyelő, 41. évf., 1995/3. sz., 393- 399. o. Skaliczki Judit: Az első lépésektől a könyvtár stratégiai tervének elkészítéséig. Könyvtári Intézet, Budapest, 2007 Skaliczki Judit: Portál program – Könyvtárfejlesztési stratégia, 2008-2013 = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008., 17. évf., 1. sz., 3-20. o. Sonnevend Péter: A könyvtár új élete = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008., 17. évf., 8. sz., 6-13. o. Sonnevend Péter: A magyar könyvtári rendszer fejlesztési stratégiája. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1997., 44. évf., 10. sz. Sonnevend Péter: Könyvtári kis katekizmus (Álombeli beszélgetés) = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16. évf., 7. sz., 3-7. o. Suslova, I.: Tudományként kell-e kezelni a könyvtári menedzsmentet avagy csak könyvtárigazgatási módszerként? (ford.: Futala Tibor) = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2001., 48. évf., 4. sz. Téglási Ágnes (szerk): A könyvtári menedzsment időszerű kérdései. OSZK, Budapest, 2000. Tóth Máté: Könyvtárépítési projektek menedzselése – Irányadó Könyvtárak Műhelye, Bécs, 2006. október 5-6. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2007., 54. évf., 4. sz. Tóth Máté: Múzeumi könyvtárak a statisztikai adatok tükrében (2001-2005) = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16. évf., 8. sz., 23-29. o. Urbán László: Az egyetemi könyvtárak fejlesztésének térigényei szemmel = Könyvtári Figyelő, 41. évf., 1995/3. sz., 406-418. o. Urbán László: Könyvek a térben: könyvtártervezési tapasztalatok. Könyvtári Intézet, Budapest, 2003. Vajda Kornél: Minőségbiztosítás a helyismereti munkában = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16. évf., 9. sz., 48-51. o. Vidra Szabó Ferenc – Péterfi Rita: Félelmek és szükségszerűségek – Egy könyvtári marketingvizsgálat tanulságai. = Könyvtári Figyelő, 50. évf., 2004/3. sz., 525-546. o. Vörös Klára: Mi a könyvtár? Milyen a könyvtár? élete = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007., 16. évf., 5. sz., 3-9. o. Walters, Suzanne: A marketing és a könyvtárak (ford.: Mándy Gábor) = Könyvtári Figyelő, 36. évf., 1990/1-2. sz., 125-128. o. Yamazaki, H.: Az információs szakemberek szerepe és könyvtári stratégiák egy változó társadalomban (ford.: Papp István) = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2008., 55. évf., 9. sz. Yurdakul C. – Sehap Ö.: Útban az információs társadalom felé – Jelenlegi irányzatok és jövőbeli elvárások (ford. Reich György) = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1997., 44. évf., 6. sz. Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem. Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, 2003. Zalainé Kovács Éva: Menedzsment az egyetemi könyvtárakban = Könyvtári Figyelő, 41. évf., 1995/2. sz., 219-235. o. Zalainé Kovács Éva: Minőség és könyvtár. – Minőségfejlesztés a könyvtárban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1998., 45. évf., 5. sz. Idegen nyelvű ajánlott irodalom Allen, B.: Academic Information Services: A Library Management Perspective = Library Trends, 1995/Spring, Vol. 43., No. 4., pp. 645-662. Ansari, M. A.: Application of Library Management Software in Aligarh Muslim University = Computers in Libraries, Nov-Dec. 2008., Vol. 28., No. 10., p 12, 14-15, 47. Arte, A.: The Management of the Scientific Information Environment: The Role of the Research Library Web Site = Online Information Review, 2001., Vol. 25., No. 2, pp. 88-93. 8
    • Balnaves, E.: Open Source Library Management Systems: A Multidimensional Evaluation = Australian Academic & Research Libraries, Mar. 2008., Vol. 39., No. 1., pp. 1-13. Batt, C.: Library of the Future: Croydon’s New Central Library Complex = Computers in Libraries, Sep. 1993., Vol. 13., No. 8., p. 16., 18. Bell, S. J. – Cronin-Kardon, C.: Making the Library Management Systems Acquisition: Achieving Resolution of a Tough Decision = College & Research Libraries, Jul. 1998., Vol. 59., No. 4., pp. 348-361. Besemer, S. P.: Managing the academic library through teamwork – A case study = Journal of Library Administration 1993., Vol 18., pp. 69-91. Bloss, A.: The library department head in the context of matrix management and reengineering = College and Research Libraries, Nov., 1997., Vol. 58., pp. 499-509. Bluck, R.: Team management and academic libraries: A case study at the University of Northumbria = British Journal of Academic Librarianship 1994., Vol. 9., pp. 224-242. Bouthillier, F.: Educating Librarians and Information Resource Managers: Differing Management Perspectives? = Canadian Journal of Information and Library Science, Apr. 1993., Vol. 18., No. 1., pp. 34-43. Bouthillier, F.: Educating Librarians and Information Resource Managers: Differing Management Perspectives? = Canadian Journal of Information and Library Science, Apr. 1993., Vol. 18., No. 1. pp. 34-43. Brindley, L.: Management development for information professionals of the future. = Aslib Proceedings 1987., Vol. 39., No. 9., pp. 235–243. Brown, C. R.: Selecting library furniture – a guide for librarians, designers and architects. Oryx, Phoenix, 1989. Chadbourne, R. D.: Management team acts as director = Wilson Library Bulletin, March., 1992., p. 11. Coates, R. G. – Fanshier, M.: Survey Data on Your Desktop: The Future for Library Managers URL: http://www.library.ucsb.edu/universe/coates.html (Letöltés: 2009. május 12.) Cooke, D. M. (et al.): School Library Management = Book Report, Mar-Apr. 1991., Vol. 9., No. 5., pp. 13-17., 19-22., 24-33. DeJoice, M. J. – Sennyey, P.: Some Issues in Implementing Library Self-Checkout Systems: A Management Perspective = Illinois Libraries, 2000/Winter, Vol. 82., No. 1., pp. 5-8. Fisher, S. – Rowley, J.: Management Information and Library Management Systems: An Overview = Electronic Library, Apr. 1994., Vol. 12., No. 2., pp. 109-117. Fisher, W.: The Question of Gender in Library Management = Library Administration and Management, 1997/Fall, Vol. 11., No. 4., pp. 231-236. Graves, D. J.: Training for better management: an interview with members of the ARL/OMS training team = Library Administration & Management 1995/Fall, Vol. 9., pp. 198-202. Graves, D.: 1995. Training for better management: an interview with the members of the ARL/OMS Training Team = Library Administration and Management, 1995., Vol. 9., No. 4., p. 198. Griebel, R.: Etatbedarf universitärer Bibliothekssysteme – ein Modell zur der Literatur-und Informationsversorgung an den Universitäten. V. Klostermann, Franfurt am Main, 2002. Hawkins, K. W.: = Implementing team management in the modern library = Library Administration & Management,1990/Winter, Vol. 4., pp. 11-15. James, S.: Understanding managerial principles and practices: management training for business information professionals = Education for Information, 1989. Vol. 7., No. 4., pp. 355-363. Jones, N. – Jordan, P.: Case studies in library management. Clive Bingley, London, 1988. Jurow, S. – Webster, D.: Promoting management excellence in research libraries through training and staff development = Library Administration and Management 1990., Vol. 4., No. 3., p. 141. Kiger, J. E. – Wise, K.: Attribute Sampling: A Library Management Tool = College and Research Libraries, Nov. 1993., Vol. 54., No. 6., pp. 537-549. Kimlicka, S. – Susol, J.: 1995. Teaching management of information systems development in Slovakia = Library Management, 1995., Vol. 16., No. 8., pp. 6-10. Lakos, A.: Evidence-Based Library Management: The Leadership Challenge = Libraries and the Academy, Oct. 2007., Vol. 7., No. 4., pp. 431-450. Levy, P.: 1992. Dimensions of competence: interpersonal skills development within the LIS curriculum = Education for Information, 1992., Vol. 10., No. 2., pp. 87-103. 9
    • Mahmoodi, S. H. – Geraldine K: Top management team competencies developed for public librarians = Library Personnel News, Nov/Dec., 1992., pp. 1. Main, L.: Computer Simulation and Library Management = Journal of Library Administration, 1992., Vol. 16., No. 4., pp. 109-130. Main, L.: CPM and PERT in Library Management = Special Libraries, 1989/Winter, Vol. 80. No. 1., pp. 39-44. Martin, S. K.: Library Management and Emerging Technology: The Immovable Force and the Irresistible = Library Trends, 1989/Winter, Vol., 37., No. 3., pp. 374-382. Mitchell, C. A.: The CLR Academic Library Management Intern Program = Library Administration & Management, 1992/Winter, Vol. 6., No. 1., pp. 29-35. Murphy, Kurt R.: Marketing and Library Management = Library Administration & Management, 1991/Summer, Vol. 5., No. 3. pp. 155-158. Ohlrich, K. B.: What are we? Library media information specialists, computer technology coordinators, teacher instructional consultants, school-based management team members, or what? = School Library Media Activities Monthly, May., 1996., Vol. 12., pp. 26-80. Petruzzelli, B. W.: Real-Life Marketing And Promotion Strategies in College Libraries: Connecting With Campus & Community. Haworth Information Press, 2005 Pitkin, G. M. (ed.): The National Electronic Library: A Guide to the Future for Library Managers. The Greenwood Library Management Collection. Greenwood Publishing Group, 88 Post Road West, P.O. Box 5007, Westport, 1996. Poon-Richards, C.: Self-Managed Teams for Library Management: Increasing Employee Participation via Empowerment = Journal of Library Administration, 1995., Vol. 22., No. pp. 67-84. Price, J. W.: The IFLA Round Table on Management = IFLA Journal, 1993., Vol. 19., No. 3., pp. 258- 260. Prostano, E. T.: Case studies in library/media management. Libraries Unlimited, Littleton-Colorado, 1982. Roitbert, N.: The Influence of the Electronic Library on Library Management: A Technological University Library Experience, URL: http://www.ifla.org/IV/ifla66/papers/050-132e.htm (Letöltés: 2009. május 12.) Scott, R. N.: Athletic team building: A management model for developing effective libraries = Mississippi Libraries, 1992/Winter, Vol. 56., pp. 107-110. Tees, M.: Teaching management to information professionals: a practical approach – Guidelines for instructors. IFLA Journal, 1993., Vol. 19., No. 3., pp. 292-321. Tilke, A.: Managing your school library and information service – a practical handbook. Facet, London, 2002. Voyles, J. F.: The changing role of the student employee in a team based organization, = Journal of Library Administration, 1995., Vol. 21., pp. 109-124. Walters, S.: Marketing: a how-to-do-it manual for librarians. Neal-Schuman Publishers, New York, 1992. White, H. S.: Never mind being innovative and effective – just be nice! = Library Journal, 15. September 1995., Vol. 120., pp. 47-9. White, H. S.: Smearing with a broad brush: Diversity is essential in team management, = Library Journal, 15. October 1995., Vol. 120., pp. 41- White, H. S.: The library implications of individual and team empowerment = Library Journal, 15. June 1993., Vol 118., pp. 47- White, H. S.: Tyranny of the „Team” = Library Journal, 15. April 1989., Vol. 118., pp. 54-56. Willner, R. A.: Education for Library and Information Management Careers in Business and Financial Services = Library Trends, 1993/Fall, Vol. 42., No. 2., pp. 232-248. Winkel, A. – Hielmcrone, H. V.: The specialized information market: Its organisation in Denmark. (ed. Danish Committee for Scientific and Technical Information and Documentation), Dandok, Copenhagen, 1989. Wittenbach, S. A. – Bordeianu, S. M. – Wycisk, K.: Management preparation and training of department heads in ARL libraries. College and Research Libraries, 1992., Vol. 53., No. 4., pp. 319-330. 10