0
Eleink asztalánál 7.
A magyar reneszánsz fejedelmi asztala – tárgyait
tekintve – nemzetközi volt, az akkor művelt világ
iparművészeti remekei t...
Az asztal körül futó, körben lefüggő hosszú kendőt
asztalkerületnek nevezték, s ezt gazdagon díszítették selyem
hímzéssel,...
Az abrosz kender- vagy lenvászonból, esetleg gyolcsból
készült. Ezt is mint az asztali edényzetet, hozományba kapták
a főú...
Amikor az első fogás az ebédlőbe ért, az asztalnok
vagy az udvarmester jelentést tett a ház úrnőjének,
mire a család és a ...
“Kést senkinek sem adtanak, hanem az igen nagyjánál az
embernek az inasánál volt a maga kése,úgy adta be az
urának,de ezen...
A szakszerű terítés és a mai szemmel kulturált evés
a villa és a tányér általános használatától vette
kezdetét. Beletelt m...
További hasznos tippeket talál
oldalainkon!
www.tisztit-takarit.hu
www.empowernetwork.com/agneskft
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Eleink asztalánál 7

120

Published on

http://tisztit-takarit.hu/
http://www.empowernetwork.com/agneskft/

Published in: Self Improvement
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
120
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Transcript of "Eleink asztalánál 7"

  1. 1. Eleink asztalánál 7.
  2. 2. A magyar reneszánsz fejedelmi asztala – tárgyait tekintve – nemzetközi volt, az akkor művelt világ iparművészeti remekei találkoztak rajta. A XVII. századi Erdélyben viszont már szinte kizárólag magyar munkákat találunk az asztalon. A magyar terítési kultúrának – az asztali tárgyak művészi minősége szempontjából – ez különösen fényes korszaka. Krónikásunk Apor Péter, aki 1736-ban írt Erély változása című munkájában így emlékszik vissza az elmúlt század változásaira: “Elsőbben a hosszasztalra környös-körül ezüst, arany fonattal varrott, egy signyi szélességű abroszt tettek, azon felül is úgy terítették bé tiszta fejér abrosszal az egész asztalt…” Eleink asztalánál 7.
  3. 3. Az asztal körül futó, körben lefüggő hosszú kendőt asztalkerületnek nevezték, s ezt gazdagon díszítették selyem hímzéssel, hófehér vagy ezüst csipkével. Terítettek úgy is, hogy az asztalt egy alsó abrosszal leborították, s középre díszes, hosszú , keskenykendőt “asztalköze keszkenőt” tettek úgy, hogy az egész asztalt végigérje. Ennek nem csak a díszítés volt a célja, hanem az is, hogy a két szélből szőtt alsó abrosz varrását eltakarja. Az asztalköze kendő díszítő céllal századunkig megmaradt “miliő”-nek nevezték. Eleink asztalánál 7.
  4. 4. Az abrosz kender- vagy lenvászonból, esetleg gyolcsból készült. Ezt is mint az asztali edényzetet, hozományba kapták a főúri házak leányai. A sok abroszhoz eleinte kevés asztalkendő tartozott, Thököly Mária száz abroszhoz már háromszáz szalvétát kap. Az abroszhoz többféle kendő is tartozik: Középre kerül az úgynevezett asztal futtató. Az asztalkerület a leomló díszes szegélyt takarta el, hogy az ne legyen foltos. Az asztalnok nyakában kendő volt, hogy tisztán végezze a hús feldarabolását. Az ételfogók selyemmel kivarrt keszkenővel kötötték át a tálat, és úgy vitték. Eleink asztalánál 7.
  5. 5. Amikor az első fogás az ebédlőbe ért, az asztalnok vagy az udvarmester jelentést tett a ház úrnőjének, mire a család és a vendégek felsorakoztak, és az udvarmester vezetésével kimért léptekkel elindultak az ebédlőbe. Elöl a férfiak, utána az asszonyok és a lányok. A pohárnokok korsóval, mosdómedencével, törülköző keszkenőkkel álltak sorba. A kézmosási sorrend: asszonyok, lányok, férfiak. Az asztalnál a főhelyre a ház úrnője, az úr az asztal végéra ült. Belül a fal mentén a padokon az asszonyok és a lányok, szemben a férfiak. A pap vagy a pohárnok elmondta az asztali áldást, a házigazda megkezdte a kínálást. Eleink asztalánál 7.
  6. 6. “Kést senkinek sem adtanak, hanem az igen nagyjánál az embernek az inasánál volt a maga kése,úgy adta be az urának,de ezen kívül is akármely nagy ember volt, az öviben hátul az hüvelyiben volt az kése, mikor asztalhoz ült kivette az kést és ett vele(…) egy hüvelyben két kis kések volt és egy villájuk,az sinorra övekhez kötötték, hosszan sinorra az előruhájok mellett lebocsátották, hogy az hüvely vége csaknem bokájokat érte” – írta Apor Péter a már említett Metamorphosis Transilvaniae-ban. Akkoriban még mindig naponta kétszer ettek, fokozatosan alakult ki a napi háromszori étkezés. Eleink asztalánál 7.
  7. 7. A szakszerű terítés és a mai szemmel kulturált evés a villa és a tányér általános használatától vette kezdetét. Beletelt majdnem egy évszázad, mire megszokták, és már nem tettek rájuk gúnyos megjegyzéseket… 1646-ban Mazarin bíboros Longueville hercegnőt egy seregnyi személyzettel a münsteri békekongresszusra küldte, és ő ott pazar lakomáin tizenkét ország követeit és dámáit tanítja az illendő asztali viselkedésre. Például arra h a megfelelő terítés titka a couvert helyes elhelyezése. Couverten értendő: a tányér, a kanál, a villa, a szalvéta, a poharak és a fogvájó. A XVII. században lett általános a háromágú, majd a négyágú villa. Eleink asztalánál 7.
  8. 8. További hasznos tippeket talál oldalainkon! www.tisztit-takarit.hu www.empowernetwork.com/agneskft
  1. A particular slide catching your eye?

    Clipping is a handy way to collect important slides you want to go back to later.

×