Your SlideShare is downloading. ×
Dok1
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
261
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Debreceni Egyetem Gyermeknevelési ésFelnőttképzési kar Empirikus társadalom Tudományok Zihor Ágnes Andragógia I.
  • 2. Szociológia (a latin socius, azaz „társ”, „társaság”; valamint a görög λόγος, lógos, azaz „-tudás”,tudomány” szavakból) a társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok,szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam stb.) életének, működésénektörvényszerűségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány.A szociológusok a társadalmi és társas viselkedést tanulmányozzák az emberek által alkototttársadalmi, vallási, politikai és gazdasági intézményeken, szervezeteken, csoportokon belül.Tanulmányozzák a társas kölcsönhatások során, a csoportokon belül vagy azok közöttlétrejövő viselkedési formákat, nyomon követik kialakulásukat és terjedésüket, elemzik acsoporttevékenység hatását az egyéni résztvevőkre. Szociológusok vizsgálják egy társadalmicsoport, szervezet vagy intézmény jellemzőit, az egyének egymásra és csoportjukra kifejtetthatását, ezzel összefüggésben az egyén olyan tulajdonságainak szerepét, mint a nem (gender),a kor vagy a rassz. A szociológia tárgyterületei többek között a család, a kisebbségek, azoktatás, a vallás, a politika, a lakóhely, a bűnözés, a szellemi és egészségi környezettársadalmi kérdéseivel foglalkoznak.A szociológia a társadalmi folyamatokat többek között a társadalmi rétegződés, társadalmimobilitás, kommunikációelmélet, szociálpszichológia, demográfia és társadalomstatisztikaismereteivel és eszközeivel vizsgálja.A szociológiai kutatás az utca névtelen emberei közötti kapcsolatok elemzésétől a globálistársadalmi folyamatok tanulmányozásáig terjed. Új területei – mint a hálózat elemzés vagy akörnyezeti szociológia folyamatosan bővülnek.A szociológiai kutatások eredményeit oktatók, tervezők, jogászok, hivatalnokok, fejlesztők,közgazdászok és más szakmabeliek is használják, akik a társadalmi problémák megoldásábanérdekeltek és e célból közpolitikai tevékenységet folytatnak.AlapítókA szociológia a társadalomtudományok között egy viszonylag új akadémiai tudomány. Amögötte álló elveknek ugyanakkor hosszú időre visszanyúló történelme van, eredete azáltalános emberi tudásból és filozófiából származik.
  • 3. A szociológia tudománya a modernitás kihívására adott elméleti válaszként a 19. századelején kezdett kialakulni. A szociológusok úgy gondolták, nem elég megérteni, mi tart összetársadalmi csoportokat, de ellenszert is kell találni a társadalmi széthullásra.A "szociológia" kifejezést Auguste Comte alkotta 1838-ban a latin socius (társ, társaság) és agörög logosz (tudomány, ismeret) szavakból. Comte úgy gondolta, hogy egyesíti az emberiségösszes tudását, beleértve a történelmet, pszichológiát és a közgazdaságtant. Eredetileg a"társadalomfizika" elnevezést szerette volna használni, de miután elképzelése a 19. századbanáltalános törekvés volt és mások is elkezdték használni ezt a kifejezést, önálló fogalmatalkotott.Az első könyvet, ami címében is viselte már a szociológia kifejezést, Herbert Spencer írta.Fő műve a Szintetikus filozófia, amiben kifejti, hogy a filozófia az összes résztudományalapja (úgy is mint: etika, biológia, pszichológia és szociológia). Úgy gondolta, hogy mindenemberi társadalom átmegy egy evolucionális fejlődési szakaszon, amelynek során szervezettanyagba rendeződik, primitív hordából strukturált, komplex és differenciált társadalom alakulki.A szociológia tudományaNoha a szociológia Comte-nak abból a meggyőződéséből nőtte ki magát, hogy idővel mindenmás tudományos érdeklődést maga alá rendel, végül a szociológia nem helyettesít mástudományokat. Ehelyett a szociológiát kell más tudományokhoz képest meghatározni(pszichológia, közgazdaságtan stb.). A szociológiai tudomány ma az emberiségszervezeteinek, intézményeinek és kölcsönhatásaiknak vizsgálatánál összehasonlítómódszerrel dolgozik. Ez az elv részben az összetett ipari társadalom szervezetére koncentrál,egyúttal a legtöbb szociológia tanszék szerte a világon támogatja a multikulturális ésmultinacionális tanulmányokat.A szociológiai kutatások a társadalmakat mozgató makro-társadalmi struktúrákat, mint a faj, akisebbség, a csoport, a nemi szerepek vagy a család, deviáns jellemzőket mutató, vagy astruktúrák lebomlását eredményező társadalmi folyamatokat vizsgálnak, mint a bűnözés vagya válás, valamint mikro-folyamatokat, mint a személyközi kölcsönhatások vagy egyénekszocializációja.A szociológusok a társadalomkutatások során kvantitatív módszereket használnak, ha atársadalmi viszonyok nagy léptékű mintázatait szeretnék vizsgálni és modelleket építenek fel,amik a társadalmi változásokat előre jelezhetik. A szociológusok egy másik csoportjakvalitatív módszerekkel dolgozik, mint a fókuszcsoportos interjú, a csoportbeszélgetés vagyaz etnográfiai módszerek, hogy jobban megérthessék a társadalomban zajló folyamatokat.Néhány szociológus pedig a két megközelítési fajtát egymást kiegészítőnek találja. Társadalomkutatási módszerek
  • 4. Rengeteg módszer ismert, amit a szociológusok a tapasztalati tények összegyűjtésérehasználnak. Ezek tartalmazzák a kérdőíveket, az interjúkat, a személyes megfigyelést és astatisztikai kutatásokat.A probléma ezekkel a megközelítésekkel, hogy mindegyikük azokon az elméleti alapokonnyugszik, amiket a kutató használ, hogy megértse és megmagyarázza a társadalmi jelenséget,amit lát. Ha funkcionalista, mint Durkheim, szeret mindent a nagy léptékű társadalmistruktúra fogalmai szerint értelmezni. Ha szimbolikus interakcionalista, inkább arra koncentrál, ahogy az emberek megértikegymást. Ha marxista vagy neomarxista, mindent az osztályharcon és a hatalmi viszonyokonkeresztül néz. A fenomenológisták szeretnek úgy gondolkodni, hogy csak az az út létezik,amelynek segítségével az emberek felépítik a valóság értelmezését, semmi más. Egyike avalós problémáknak, hogy a szociológusok úgy gondolják, csak egy elméleti megközelítéslehet "helyes", az pedig az övék. A gyakorlatban persze a szociológusok gyakran keverik ésmegfeleltetik egymással a megközelítéseiket és a módszereiket, felhasználva, hogy mindenmódszer adatok típusainak egy részét biztosítja.Az internet három szempontból lehet fontos a szociológusoknak: mint eszköz a szociológiaikutatások számára, például online kérdőívek használata papírok helyett, mint vitaterep és mintkutatási téma. Az internet szociológiája az utolsó értelmezés szerint tartalmazza az onlineközösségek (levelezőlisták), a virtuális közösségek és a virtuális világok szervezeteit,valamint nagy mértékben az ipari társadalom információs társadalomba való átalakulásánakfolyamatait.Pszichológia (az ógörög ψυχή [pszükhé] „lélek” és λογία [logía] „tudomány, ill. -valaminek a-tanulmányozása” szavakból) az emberi gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.A pszichológia születését a legtöbb pszichológiatörténeti könyv 1879-re datálja és WilhelmWundt nevével kapcsolja össze. Az azóta eltelt idő során sokban formálódott a pszichológia:több egymás mellett létező elméleti irányzat született, megalakultak a főbb kutatási területek,és az alkalmazott területek száma is megemelkedett.A pszichológiát napjainkban is sokan azonosítják a gyógyító szakmában foglalkoztatottpszichológusok tevékenységével. A pszichológia viszont nem kizárólagosan az emberek lelkijóllétével foglalkozó gyógyító tudomány, hanem az emberekre jellemző mindenneműfolyamatok megértésére törekvő diszciplína is. A terápiás szakma csak egyetlen része annak,ahol a szakképzett pszichológus elhelyezkedhet. A pszichológia aktív kutatói szerepet vállalolyan kevésbé közismert területeken is, mint például a humanoid észlelés (látás, hallás,tapintás stb.) tanulmányozása, a tanulás és emlékezet törvényszerűségeinek feltárása, anyelvelsajátítás folyamatának leírása, a matematikai gondolkodás megértése stb.A pszichológiát legalább három szempont alapján lehet felosztani:
  • 5. • az elméleti irányzatok szerint • kutatási alapterület szerint • végül az alkalmazott területek szerintA pszichológia kutatási alapterületeiA kutatási alapterület szerinti felosztás a pszichológia négy ágát foglalja magában. A négy ágaz emberi működés négy legfontosabb területe szerint szerveződik: általános pszichológia,szociálpszichológia, személyiségpszichológia, fejlődéspszichológia. A négy ág közösjellemzője, hogy empirikus módszerrel dolgoznak, felhasználva több más természettudomány(például az élettan, a sejtbiológia, a neurobiológia, a biokémia, a matematikai statisztika stb.)eredményeit.Pszichológia és fenntarthatóságA természet pusztulásának megélése, ha annak oka emberi beavatkozás, vagy akörnyezetvédők által javasolt életmódváltoztatások, illetve a zöldek által megfogalmazottáltalános értékrendet érintő kritikája sok esetben erőteljes érzelmeket, ellenérzéseket kelt azemberi pszichében. Szakpszichológusok vizsgálják ennek a lelki jelenségnek a dinamikáját,melynek fázisai: • hitetlenség, • tagadás, • dupla élet.E mellett környezeti kétségbeesés a félelem néhány speciális fajtáját jelenti, ezek: Félelem • a fájdalomtól • hogy morbidnak tűnünk • hogy butának tűnünk • a bűntudattól • hogy kellemetlenséget okozunk • hogy kiprovokáljuk a katasztrófát • hogy hazafiatlannak tűnünk • a vallásos kételkedéstől • hogy túl érzelmesnek tűnünk • a tehetetlenség érzésétől.[1][2]Egy másik ökológiai jelentőségű ága a pszichológiának a Tim Kasser által vizsgált terület.Kasser az anyagiasság és a fogyasztás mintázatait vizsgálva jutott arra, hogy bizonyosembereknél az anyagiasság egy lelki hiányérzetet pótolni igyekvő próbálkozás, amelykudarcra van ítélve, ezért végtelen fogyasztásra ösztönöz. Ha viszont ezt nagy tömegbenvégezzük, akkor ennek környezeti terhei jelentősek. Kapcsolódó terület a közgazdaságtanboldogságközgazdaságtan ága, amely a fogyasztás és boldogság érzet közötti összefüggéseketvizsgálja.
  • 6. Ha elfogadjuk az érvelést, hogy a jelen kor fenntarthatatlanságának egyik fontos összetevője atúlzott fogyasztás, akkor előtérbe kerül Max-Neef megközelítése amely különbséget tesz azemberi szükségletek és a szükségletek kielégítésének módjai között. Érvelésük szerint 9alapvető emberi szükséglet van, amelyek globálisan és koronként azonosak, csak ezekkielégítési módja kultúránként és történelmi koronként más és más. Ezek: létfenntartás,védelem, szeretet, megértés, részvétel, tétlenség, alkotás, énazonosság, szabadság. "Akulturális változások részben annak következményei, hogy az emberek elvetik szükségleteikkielégítésének hagyományos módját és helyettük újakat választanak. Minden szükségletetkülönféle módokon és változó színvonalon lehet kielégíteni." A környezetvédők sok javaslataa megszokotthoz képest más, alternatív szükséglet kielégítési módot ösztönöz (pl. valamelyszükséglet energiaszegény módozatai, fogyasztás mentes nap, stb.). E szerint valamilyenszinten a szegények anyagiak hiányában is ki tudják elégíteni szükségleteiket."Megélhetésüket tekintve szegény csoportok körében gyakran tapasztalható, hogy aszolidaritás és kölcsönös segítség növeli náluk a védettség, a részvétel és a szeretet érzését."Pedagógia Mint tudomány tárgya, e tárgy sajátosságai. A pedagógia és neveléstudomány összefüggése.A pedagógia kutatási módszerei, jellemzői. A pedagógia területei és tudományközikapcsolatai.A pedagógusok két fogalmat használnak tudományuk megnevezésére:- Pedagógia- NeveléstudományA pedagógia eredetileg a gyakorlati nevelés folyamatának formáit foglalta össze.Mai értelmezésében a nevelést két szempontból vizsgáljuk:- Az egyik a konkrét nevelési folyamatot emeli ki. Ez a gyakorlati oldalt jelenti- A másik a gyakorlati nevelésről alkotott nézőpontok, gondolatok, elméletek összessége.A pedagógia gyakorlat és elmélet összefüggésben van egymással.A pedagógia és a neveléstudomány viszonyai:1. a pedagógia és a neveléstudomány azonos, egymás szinonimájának tekinthető.2. a pedagógia tágabb fogalom, mely magába foglalja a gyakorlati nevelést és a nevelésifolyamat tudományos megközelítését is.A neveléstudomány a pedagógiai elmélet része. Vizsgálja azokat a folyamatokat éskörülményeket, amelyek közreműködnek a nevelésben. Feltárja a pedagógiai gyakorlatösszefüggéseit és ennek ismeretében meghatározza a nevelés célját, és azokat a módszereketamelyek biztosítják ezen célok elérését.A pedagógia tárgya: az ember formálása, fejlesztése, vagyis nevelése.A nevelés vizsgálata során a következő összefüggéseket kell figyelembe venni:
  • 7. 1. a nevelés általában két ember között történik. A nevelés kölcsönös folyamat a nevelő és anevelt között.2. a nevelés meghatározott célok és keretek között zajlik. A célnak megfelelő nevelésitartalmak (normák, magatartásformák) közvetítése és befogadása zajlik.3. a nevelés mindig konkrét helyzetben történik, amelyet a környezet és a benne lévő emberekbefolyásolnak.A pedagógiai módszerek két csoportja:1. empirikus módszerek: egy meghatározott dolog megfigyelésére szolgálnak. Segítségévelobjektív, ellenőrizhető adatokat nyerünk tapasztalati megfigyelések során. Ilyen, pl. akérdezés, teszt, stb.2. elméleti módszerek: olyan jelenségek vizsgálata, amelyek nem figyelhetők megközvetlenül (pl. a gyereket milyen cél vezérli, ha nem válaszol a tanár kérdésére). Elméletimódszerek csoportjai: hermeneutika (szövegelemzés), fenomenológia (nevelési szempontbóllényeges jelenségek magyarázata), dialektika (egymással ellentétes nevelési módszerekbemutatása)A pedagógia területei: a pedagógia alapjai, neveléselmélet, oktatáselmélet (didaktika), iskolaszervezettan, összehasonlító pedagógia, neveléstörténet, nevelésszociológia.A pedagógia résztudományai: filozófia (teológia), pszichológia (szociológia), antropológia(orvostudomány), biológia, politikai tudomány (etnológia).A pedagógia alapfogalmai: a nevelés, az oktatás és a képzés; összefüggésük. (A nevelésfogalmának különböző megközelítései)1. A nevelés értelmezése történeti szempontból:A nevelési kritérium együttesek egy-egy nevelési modellt alkotnak, melyek a következők:- Normatív nevelési koncepciók: fontosnak tartja a maradandó emberi értékek közvetítését,mert az egyén csak így képes beilleszkedni a társadalomba. Ezek a koncepciók pontosanmeghatározzák a nevelés célját.- Értékrelativista koncepciók: megkérdőjelezik a maradandó értékek szerepét, mivel ezek amúltbeli tapasztalatokra épülnek, a világ pedig állandóan változik. Ezek a koncepciók nemdolgoznak ki pontos normarendszert.
  • 8. Felhasznált irodalom: • .wikipedia.org/wiki/Pszichológia • .wikipedia.org/wiki/Szociológia • .wikipedia.org/wiki/Pedagógia

×