2. A mozgókép érzékelése
A mozgókép érzékelés alapja az állóképek
gyors sorozata.
A retinális utókép miatt érzékeljük
folyamatosnak. (A szem kb. egytized
másodpercig megőrzi a látványt). Például
Villámlás.
3. A mozgás megjelenítése a
mozgókép előtt I.
A mozgás ábrázolása egyidős az emberrel.
Már az őskori ábrázolás közt is találhatunk
olyan megjelenítéseket, melyek a mozgás
érzékeltetésére utalnak.
4. A mozgás megjelenítése a
mozgókép előtt II.
Optikai felismerés: A megfigyelt tárgy szem
előtti felbukkanása és a szemben megjelenő
képe között időbeli elcsúszás van.
Első megfigyelő: Titus Lucretius Carus (k.e.
99? – 50?)
5. A mozgás megjelenítése a
mozgókép előtt III.
Ptolemaios: „Ha egy fehér korong egy részét
befestjük, majd forgatjuk, az egész korong az
átfestett rész színében jelenik meg.”
6. A mozgás megjelenítése mozi előtt
I.
Mozgóképet a film előtt is tudtak előállítani.
Megjelenésükben, működtetésükben
különböznek egymástól, de egyben
megegyeznek: egy mozgás fázisait
tartalmazták.
7. A mozgás megjelenítése mozi előtt
II.
A thaumatrop egy korong, két oldalán eltérő
tartalommal egy zsinegre fűzve. Az eszköz
gyors pörgetésével a két kép egyetlen kép
érzetét kelti.
8. A mozgás megjelenítése mozi előtt
III.
1868-ban J. B. Linnet készítette el a
kineográf-ot, más néven zsebmozit, pörgetős
füzet.
9. A többszemélyes közös befogadás
A mozi megszületésének lényegi vonása a
film kivetítése, sokszorosítsa.
A film, a mozi előtti próbálkozások mind a
mozi valamelyik jellemzőjét alkalmazták. A
18. század végéről Robertson
„phantasmagoria show„-ja kivetítve voltak
láthatók.
10. A filmkészítés előzményei
Eadweard Muybridge ún.
kronofotográfia eljárással
készített fotókat
mozgásfázisokról, melyek
nem egy felületen vannak,
mert a felvételt több
fényképezőgéppel
készítette. A fázisfotókat
praxiloscopba helyezve
mozgatta meg.
11. A némafilm kora I.
1895-ben, amikor Lumiére fivérek először
vetítettek a Grand Café fizető közönsége
előtt, útjára indult az új médium, a mozi.
12. A némafilm kora II.
A lumiére fivérek filmjeit tekinthetjük a nem
fikciós filmek ősének, hiszen az ő filmjeik
lényegében eseményrögzítésből tevődtek
össze.
13. Filmformátumok
A vetítendő film technikai paraméterei közül
legfontosabbak a film szélessége és a
hangosítás módja. Kiemelkedő oktatási
jelentőséggel kettő filmformátum terjedt el:
16 mm-es keskenyfilm
a 8 mm-es (N8 és S8) keskenyfilm.
14. A mozi helye a médiában I.
A film és rajta keresztül a mozi is médium
A film „a társadalom kommunikációs
folyamatainak azon formája, melynek során
az információ a forrástól szakemberek által
feldolgozva, technikai közvetítők révén jut el
az emberek kisebb nagyobb csoportjaihoz, a
nagyközönséghez.
15. A mozi helye a médiában II.
Az intézmény pedig, amely – a mozifilm
esetében – feldolgozott formában bocsátja ki
az információt, a mozi. A
kommunikáció, csakúgy, mint a legtöbb
tömegkommunikációs eszköznél
is, egyoldalú.
A film minden más szempontból is
egyenrangú a modern korban keletkezett
kommunikációs eszközökkel, így a
sajtóval, rádióval és a televízióval. Sőt, az
utóbbit a film származékának tekintjük.
16. A mozi helye a médiában III.
A mozizás csoportos tevékenység és sehol
máshol nem gyűlik össze ennyi különböző
társadalmi réteg, hogy együtt örüljön,
izguljon és nevessen, mint a moziban. Moziba
menni program, amit meg kell tervezni és
szervezni.