„Ó királyi ősöktől született Maecenas,                                            Ó én védelmezőm is és drága ékességem is...
működése folytán az érintettek köre nagyon széles.” (Braun Róbert: A politika visszavétele(http://www.nol.hu/cikk/380267/,...
értékteremtést, ami nemcsak a vállalati kultúrában kell hogy megmutatkozzon, hanem atermékekben és a környezethez való min...
A második legfontosabb befolyásoló tényező a magyar fogyasztók szerint az, hogy adolgozók beleszólhatnak-e a munkafeltétel...
4. A CSR és a jog       A fenti két fogalom vonatkozásában mindenképpen tisztázni kell azt, hogy „mindeniparág (még az oly...
„A szponzorációs tevékenységet végző cégek képviselői gyakran hárítják afelelősséget a rossz és hiányos médiaszabályozásra...
szponzorációra fordítják támogatási keretüket, csupán a civil szféra legnagyobb múltúszervezeteivel működnek együtt.      ...
Hazánkban elindultak a valódi, CSR felé irányuló folyamatok, de önmagában az, hogykülföldön már bevált módszereket és eszk...
124/tarsadalomba_fektetesi_strategiak/, 2008. szeptember 28.)        A hazánkban leggyakrabban alkalmazott CSR stratégiák ...
Lezárás       A jelenlegi életszínvonal és társadalmi berendezkedés védelmében, de a társadalmiigazságtalanságokat eltöröl...
Irodalomjegyzék:- Prahalad, C.K.: Esélyek a piramis alján – Társadalmi felelősségvállalás és profit, HVG Kiadó Zrt., Budap...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

A CSR új elemei Magyarországon

4,020 views
3,876 views

Published on

0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
4,020
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
6
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A CSR új elemei Magyarországon

  1. 1. „Ó királyi ősöktől született Maecenas, Ó én védelmezőm is és drága ékességem is…” Felszeghy Zoltán – Dr. Takács Ildikó: A CSR új elemei Magyarországon1. Bevezetés A „fogyasztói társadalom” fogalmi körét egyre tágabb körben értelmezhetjük: évről-évre nők azoknak a száma, akik anyagi gyarapodásukkal párhuzamosan a vásárlásból,fogyasztásból is jóval nagyobb mértékben veszik ki a részüket. Azonban gondolni kell azzalis, hogy ez a növekedés milyen hatásokkal járhat? Az erőforrások ész nélküli kinyerése és használata, ezzel együtt a természet rohamospusztítása, a beavatkozás az ökoszisztémába, a rossz élet- és munkakörülmények, a stressznövekedése, az irracionális kényszer a hétköznapi eszközök (telekommunikáció, gépjármű,háztartási és informatikai eszközök, szórakoztató elektronika, stb.) folyamatos újbóli és újbólicseréje (szigorúan a divat, a modernizáció és a fejlődés nevében), a demokráciábantapasztalható anomáliák mind-mind azzal fenyegetnek, hogy a jelenlegi társadalmiberendezkedés alapját adó gazdaság – a fent felsorolt hibákból fakadóan – egy eddig nemtapasztalt krízisbe sodródik és végül összeomlik. A veszély felismerése egyre több és több magánszemélyt és szervezetet késztet arra,hogy a fenti katasztrófa elkerülése végett olyan stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek ajelenlegi kritikus állapotokra megoldást nyújthatnak.. Seregnyi véleményvezér lép fel azért,hogy a fillérekért elkészített áruk gyártósorain dolgozó – szinte rabszolgaként robotoló –munkások ne éhbérért töltsenek el az emberi teljesítőképesség korlátait feszegetőduplaműszakokat. Egyre többször robbannak ki világméretű botrányok gazdasági sikerekmögött megbújó csalásokról, kétes működésről, a dolgozók, fogyasztók átveréséről. A jelenlegi állapotok javításához felelős gazdaságra, felelős gazdasági szereplőkre vanszükség. De kire is vonatkozik ez a „felelősség”? Ahhoz hogy az életminőség hosszú távonfenntartható legyen, mindenkinek szerepet kell vállalnia. „Ehhez az kell, hogy a vállalatirányításának szempontjai közé - elsősorban a vezető személyén, az általa képviselt értékekenkeresztül - a társadalmi felelősség értékeinek is be kell kerülniük. A vállalat felelősségeelsősorban tevékenységének érintettjeire terjed ki, ám a modern társadalmak hálózatos 1.
  2. 2. működése folytán az érintettek köre nagyon széles.” (Braun Róbert: A politika visszavétele(http://www.nol.hu/cikk/380267/, 2008. szeptember 26.) Minden szervezet a saját keretein belül teheti a legtöbbet. Ilyen pozitív példák lehetnekaz etnikai okokból hátrányos helyzetűek alkalmazása, a szelektív hulladékgyűjtés vagy avárosvédő mozgalmak támogatása, illetve számos roppant egyszerű megoldás létezik, mintpéldául a szárazelem gyűjtők elhelyezése, az újrahasznosított papír használata, vagy azenergiatakarékos eszközök beszerzése. Ily módon a vállalat gazdasági és társadalmi értéket isteremthet. (Prahalad, 2006., 8-23.) Persze felmerül a kérdés, hogy mindez a vállalatok számára miért jó – a válasz nagyonegyszerű: mert megéri. A fogyasztó értesül a cég tevékenységéről és amennyiben ezzelerősítik a feléjük irányuló bizalmat, úgy a fogyasztó a későbbi vásárlási döntéseiveltámogathatja a szervezetet. „Így a társadalmi értékteremtés a márkaérték-növekedésenkeresztül a gazdasági értékteremtés eszközévé válik.” (Braun Róbert: A politika visszavétele– http://www.nol.hu/cikk/380267/, 2008. szeptember 26.)2. Mi az a CSR? A Corporate Social Responsibility, magyarul társadalmi felelősségvállalás nehezenértelmezhető terület: jelenleg nem egyértelmű, hol, ki és mit ért CSR alatt. Egyik definíciójaszerint a CSR „a vállalatok társadalmi felelősségvállalása - koncepciója szerint a vállalatokönkéntes alapon társadalmi és környezeti megfontolásokat építenek be üzletitevékenységeikbe, valamint részvényeseikkel, üzleti partnereikkel folytatott interakcióikba.Tágabb értelemben véve: egy-egy cég minden tettéért felelős, ami hatással van az emberekre,a közösségre, a természeti környezetre.”(http://www.uzletietika.hu/cikkek/20050502/a_csr_definicioja, 2008. szeptember 17.) A társadalmi felelősségvállalás már hosszú évtizedek óta létezik, azonbanMagyarországon a CSR alig egy évtizedes múltra tekinthet vissza – itthon csak jóval arendszerváltás után vált hangsúlyossá. A társadalmi felelősségvállalás tárgyalásakor különbséget kell tennünk a CR és a CSRfogalma között: „Mollenkamp, aki a CSR-t legrégebben kutató szakember, újabban a vállalatifelelősség - Corporate Responsibility - kifejezést használja, mert tapasztalatai szerint a világtöbb részén CSR-ből a társadalmi fogalmat másként értelmezik. Van, ahol például kizárólag akörnyezetvédelemmel azonosítják. A CSR és a CR kapcsán nagyon fontosnak tartja az 2.
  3. 3. értékteremtést, ami nemcsak a vállalati kultúrában kell hogy megmutatkozzon, hanem atermékekben és a környezethez való mindennapos viszonyulásban.” (Bubrik Gáspár: A CSRvajon mi? http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&placein=hirkereso_cimoldal%20&nID=311487, 2008. szeptember 28.) A CSR kapcsán nagyon fontos az, hogy ne csupán egy statisztikai adathalmazkénttekintsen rá a szervezet, hanem annak valódi szellemében tevékenykedjen: ha az elvégzettmunka mindössze arra irányul, hogy a cég a lehető legjobb fényben tüntesse fel magát,azonban ténylegesen tenni nem kíván semmilyen ügy érdekében, úgy ennek lelepleződése,leleplezése negatív hatást vált ki és ez könnyen visszaüthet a cégre! Az utóbbi időben nőttazoknak a tudatos fogyasztóknak az aránya, akik hajlamosak bizonyos hibákért „büntetni”egyes cégeket (pl. bojkott). Ez az európai átlagban a vevők 29%-át jelenti, míg hazánkban eza réteg mindössze 10%-ot jelent, valószínűleg ez az arány javulni fog.(http://www.extraprofit.hu/index_piacesprofit.php?r=4613, 2008. szeptember 14.) A társadalmi felelősségvállalás egy másik frappáns megfogalmazása az EurópaParlamenttől származik: a CSR kettős haszonnal járó folyamat, amely javítja a cégek és azországok gazdasági növekedését, valamint elősegíti a fenntartható fejlődést.3. A CSR és a fogyasztók viszonya A közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy a magyar fogyasztók vállalatifelelősségvállalással (CSR) kapcsolatos elvárásai hasonlóak a fejlett CSR piacokontapasztalható fogyasztói várakozásokhoz. Az egyik legsarkalatosabb pont, hogy a magyar vásárlók elégedetlenek vállalatainakteljesítményével: a legfontosabb felelősségvállalási tevékenységnek az alkalmazottak irántielkötelezettséget tekintik és úgy gondolják, hogy ezen a területen a hazai szervezetek gyengénteljesítenek. Magyarországon közel hatvan százalékuk van ezen a véleményen! A korábbanáltalánosnak tekintett adományozás és környezeti felelősség kérdései jelentősen háttérbekerültek. A magyar fogyasztók szerint is a vállalati alkalmazottak jelentik a legfontosabbcsoportot, amely iránt a leginkább felelősséget kell viselnie a vállalatoknak, mert a dolgozókszámára biztosított körülmények, a vállalat belül is megjelenő értékek befolyásoljáklegnagyobb mértékben az emberek véleményét. 3.
  4. 4. A második legfontosabb befolyásoló tényező a magyar fogyasztók szerint az, hogy adolgozók beleszólhatnak-e a munkafeltételeiket érintő kérdésekbe – ezzel a környezettudatosműködés és a társadalmi ügyek támogatása csupán a harmadik-negyedik helyre került. A magyar fogyasztók döntő többsége fontosnak tartja, hogy a vállalatok társadalmifelelősséget vállaljanak, azonban jelenleg száz vállalatból csupán huszonegyről gondolják,hogy komolyan veszi a társadalmi felelősséget. A hazai vásárlók folyamatos és hiteles tájékoztatást igényelnek a vállalatok társadalmifelelősségvállalásával kapcsolatban: magyar fogyasztóknak harmada várja el a vállalatoktól,hogy rendszeresen tájékoztassák a társadalmi felelősségvállalási tevékenységükről. A felmérések megerősítik azt a feltevést, hogy a CSR elemek alkalmazása hatékonyPR eszköz: az eredmények azt mutatják, hogy „azonos minőségű termékeket feltételezve atöbbség a társadalmi szempontból felelősebb terméket választaná és ehhez a termékhezragaszkodna. Magyarországon a fogyasztók 53%-a fizetne akár kevéssel többet egy felelőstermékért, amikor a helyettesítő termék valamivel olcsóbb ugyan, de gyártója kevésbé felelős.Közel hatvan százalék azok aránya, akik egy 1000 forintba kerülő termékért legalább tízszázalékkal többet hajlandók fizetni, ha tudják a gyártóról, hogy társadalmi szempontbólfelelős. Az Egyesült Államokban […] a fogyasztók 35%-a a társadalmi felelősségvállalásitevékenység miatt marad hűséges egy vállalathoz vagy márkához.”(http://www.piacesprofit.hu/?r=10137, 2008. szeptember 24) A kutatások eredményei a vállalati döntéshozók véleményével ellenkezőeredményeket hoztak: kitűnik hogy a magyar vásárlókat jelentősen befolyásolja a CSRelemeket felvonultató cég termékeiről, illetve a mögöttük álló vállalatokról a megjelenőinformáció. (http://www.piacesprofit.hu/?r=10137, 2008. szeptember 24.) Ha a munkavállalók szempontjából nézzük a CSR tevékenységet, akkor ki kell emelnia társadalmi felelősségvállalás azon aspektusát hogy képes a pozitív arculattal odacsábítani ésmegtartani a humán erőforrást. Kutatások támasztják alá, hogy részvényvásárlás esetén amegkérdezettek 87%-a a pénzügyi teljesítményt, 86%-a menedzsment renoméját és 85%-a ajó vállalati hírnevet tartotta a döntést leginkább befolyásoló elemnek. Európában az elemzők21 százalékának fontos szempont a cégvezető hírneve és teljesítménye szempontjából az,hogy törődjön a társadalommal. (http://www.magellanpr.hu/index.php?inc=inc.hajonaplo.anyag.php&title=Haj%C3%B3napl%C3%B3%2020T%C3%BAl%20az%20%C3%BCzleten&azon=465, 2008. szeptember 8.) 4.
  5. 5. 4. A CSR és a jog A fenti két fogalom vonatkozásában mindenképpen tisztázni kell azt, hogy „mindeniparág (még az olyanok is, mint a dohány-, az alkohol-, vagy éppen a hadiipar) létező emberiigény kielégítésére jött létre.” (http://www.extraprofit.hu/index_piacesprofit.php?r=4613,2008. szeptember 8.) A kérdés tehát nem egy adott iparág létjogosultságával és jogielfogadásával kapcsolatos: arra keressük a választ a CSR esetében, hogy a működésnek van-eetikus formája? A multinacionális cégek megjelenésével az állami korlátozások ésszabályozások spektruma leszűkült és ennek a helyébe igyekszik lépni a vállalati éstársadalmi érdekegyeztetés. A vállalat életében a jogi hézagok és hiányos szabályzások kiküszöbölésére jöttek létreaz etikai kódexek: olyan „[…]szabálygyűjtemény, amely magában foglalja az össztársadalmicélok védelmét, az alkalmazottaktól elvárt viselkedésnormákat, a vállalat által vállalt célokat,az üzleti partnerekkel, valamint a társadalom egészével szembeni vállalati magatartást. Eznem más, mint az a társadalmi felelősségvállalás, amelyet CSR-ként rövidít a szakma.”(http://www.extraprofit.hu/index_piacesprofit.php?r=4613, 2008. szeptember 8.) A CSR elvei és a szakszervezetei célok azonban korántsem azonosak: a CSR plusztad a törvényekhez és a joghoz képest, a szakszervezet viszont a már jogilag és törvényilegelőírt jogok betartására kötelez. A szakszervezetek is foglalkoznak a CSR-rel, de csak olyanminőségben, mint végrehajtók: a szerzetben a CSR által bevezetett plusz kötelességekműködése is az ő vállukon nyugszik. Hiba, hogy sok esetben a szakszervezetek – attól való félelmükben, hogy a CSR amunkajogi alapokat megbolygatja – sokszor megpróbálják a CSR-t kizárólag a jótékonykodáskorlátozni, hogy a saját érdekterületük ne sérüljön. Ezzel ellentétes eset, amikor az egyébkéntis kötelező dolgok betartását a társadalmi felelősségvállalásként tüntetik fel.(http://www.piacesprofit.hu/?r=9752, 2008. október 1.)5. A CSR korlátai Magyarországon a legnagyobb gátat a médiaszabályozás állítja: a médiatörvény miatta támogatásért cserébe felkínált publicitás értéke szinte soha nem kezelhető biztos tényként. Amédiumok nagy részének még mindig gondot jelent a szponzorációs együttműködésekrőlszóló hírek közreadása. 5.
  6. 6. „A szponzorációs tevékenységet végző cégek képviselői gyakran hárítják afelelősséget a rossz és hiányos médiaszabályozásra, ami aránytalanul nagy befektetést kívánés ezért kisebb kommunikációs hatékonyságot biztosít” (Myat Kornél: Társadalomba fektetésistratégiák – http://www.fn.hu/media_print/pr/20060124/tarsadalomba_fektetesi_strategiak/,2008. szeptember 28.) A probléma orvosolására hirdették meg 2006. június 1-én a TársadalmiFelelősségvállalás Napját: a vállalatok és médiumok arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy aversenyszféra jelentős szerepet játszik a magyar társadalmi életben, a kultúra és a civil szfératámogatásában, de ennek ellenére a médiajog erősen sújtja őket, mivel törvényes formábantevékenységükről – szponzorációs megállapodás keretében – hírt nem adhatnak. Rövid távúcéljuk az volt, hogy az ORTT alkalmazkodjon az európai szabályozáshoz és annakelfogadásáig se korlátozza a megjelenéseket. A résztvevők a nagyvállatok részéről azEricsson, a HP, a Nokia, a Pannon, a Richter és a Tesco, a médiumok közül az ATV,Danubius Rádió, Hír Tv, Klub Rádió, MTV, RTL Klub, Sláger Rádió és a TV2 képviselőivoltak jelen. (http://hirek.prim.hu/cikk/52933/?sr=agstl, 2008. szeptember 9.) A témával kapcsolatban az ország vezető gazdasági szakembere és véleményvezéreDemján Sándor nyílt levélben fogalmazta meg véleményét: „[…]A jelenlegi gyakorlatot több szempontból is hibásnak és károsnak tartom.Egyrészt különösen tisztességtelen, hogy ameddig egy politikus bármikor elmondhatja egymédia szereplése kapcsán, hogy mely pártot képviseli, addig egy cég képviselője ugyaneztnem teheti meg, amennyiben adományt ad egy társadalmi ügyben. Másrészt Magyarországonmég nincs olyan régi hagyománya a mecenatúrának, hogy ne lenne szükség támogatásra.Ahhoz viszont, hogy az ehhez szükséges társadalmi kommunikáció megvalósulhasson,szükséges lenne az adományozó megnevezése. Látni kell, hogy a klasszikus reklámkommunikáció és az adományoz megnevezése nem ugyanaz a kategória. Élesen szét kellválasztani ezeket ebből a szempontból. Nem egyszerűen egy újabb törvény vagy szabálykeretében látom ezt hatékonyan megvalósulni, hanem a már jól bevált szakmai reklámönszabályozás keretei belül.” A médiaszabályozás nem megfelelő volta mellett kockázatot jelent a még mindiggyerekcipőben lévő, és a politikától nem függetlenül működő civil szféra is: hogy az ebbőlfakadó nehézségeket elkerüljék, a cégek többnyire könnyen megtérülő, látványos 6.
  7. 7. szponzorációra fordítják támogatási keretüket, csupán a civil szféra legnagyobb múltúszervezeteivel működnek együtt. A nemzetközi szakemberek szerint a helyesen felépített CSR stratégiának 3 főkritériumnak kell megfelelnie (lent), azonban a hazai állapotok a 2. pontot gyakorlatilagteljesen ellehetetlenítik.1. magas etikai elvárásnak megfelelő programot támogat2. a támogatás valódi, társadalmi szinten is jelentkező problémákra nyújt megoldást3. megfelelő szintű publicitást nyerA siker szempontjából meghatározó lehet az is, hogy a támogatandó terület mennyireilleszkedik a cég profiljába!(Myat Kornél - Társadalomba fektetési stratégiák – http://www.fn.hu/media_print/pr/20060124/tarsadalomba_fektetesi_strategiak/, 2008. szeptember 28.) Sok esetben éri az a kritika a CSR tevékenységet amiatt is, hogy egyszerű PR-fogásnak titulálják, ugyanis sokak szerint csupán önös érdekek állnak ezek hátterében.Azonban a CSR több, mint egy egyszerű PR eszköz: „a cégek társadalmi felelősségvállalásigondolkodásában nem kell feltétlen különválasztani az önérdeket, a PR-célokat és a közjóértvaló tevékenységet. Tehát nem is érdemes elemezni a különböző vállalati motivációkat, haegy kisebb vagy nagyobb közösség hasznát látja egy vállalat társadalmifelelősségvállalásának.” Kulturális korlátnak sincsen híján Magyarország: a több évtizeden át tartó oroszmegszállás okán, itthon a "kommunista szombatok" miatt sokáig rossz felhangja is volt atársadalmi munkának.(http://www.piacesprofit.hu/?r=9752, 2008. október 1.)6. CSR a magyar gyakorlatban A multinacionális vállalatok központjai megkövetelik a Magyarországon működőleánycégeiktől a CSR-stratégia kidolgozását, a tervek megvalósítását. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy hogyan helyezzék el a CSR elemeket avállalati működésben – a cégek még nem látják át tisztán a folyamatot. Az első éslegfontosabb kötelesség a leányvállalatoknak, hogy alaptevékenységében megjelenítsék afelelőssé válás értékeit. 7.
  8. 8. Hazánkban elindultak a valódi, CSR felé irányuló folyamatok, de önmagában az, hogykülföldön már bevált módszereket és eszközöket átveszünk, még nem jelent felelős működést,de első lépésnek mindenképp megfelelő. A CSR-eszközrendszerek meghonosítása a legtöbbnagyvállalatnál már megfigyelhető, sőt kiváló példákat szolgálnak a működési stratégiákkialakítására is. A kormányzat bevonása hazánkban szintén kezdetleges állapotban leledzik: „a CSRönkéntességen alapuló dolog, a kormányok dolga ennek tálalása, megismertetése, jó példákbemutatása. A kormánynak úgy kellene valamiféle normát meghatároznia, hogy mondjuknem megy az adott miniszter reprezentálni olyan céghez, ahol rossz példát lát.”(http://www.piacesprofit.hu/?r=9752, 2008. október 1.) Az állami szerepvállalás szerencsére jó példával is szolgál: 2006-ban nyolc minisztertkért fel a kormány, hogy kezdeményezzenek párbeszédet a munkaadókkal a társadalmifelelősségvállalásukról, és hogy olyan eszközöket dolgozzanak ki, amelyekkel komolyelismerésben részesülhetnek a CSR elemeket felvállaló cégek: ilyen kezdeményezés volt a„társadalmilag felelős védjegy”ötlete, amelynek lényege az volt, hogy az állam részesítsekitüntetésben azon szervezeteket, amelyek hajlandóak és képesek a vállalat keretein belültenni valamit a társadalom helyzetének javítására.(http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=38955&fr=hs, 2008 szeptember 16.) A honi CSR-hoz elsőként a legnagyobb környezeti terhelést okozó energiaszektoriszereplők, az etikailag érzékenynek tartott iparágak cégei, a dohány- és szesziparbancsatlakoztak. Rövidesen felzárkóztak a telekommunikációs cégek is (T-Mobile, Pannon GSM,Vodafone), és látványos eredményeket tapasztalhatunk a pénzügyi vagy az FMCG-szektorban(MKB, MFB, Erste Bank, TESCO). „Magyarországon a cégek többsége bizalmatlan, csak olyan dologba fektetik apénzüket, ami biztosan, lehetőleg rövid idő alatt látható eredményt hoz. A szponzorációviszont egyértelműen hosszú távon működik. Ma már a cégek nagy része tisztában van azzal,hogy a szponzorálás nem csak jótékony adakozás, hanem a fogyasztók részéről elvárttársadalmi felelősségvállalás, mely azonban a számukra mérhető, hosszú távú gazdaságielőnyöket biztosít. Napjainkban egyre több cég érzi úgy, hogy a vásárlókat nem csakköltséges reklámok útján, hanem társadalmi szempontból hasznos kezdeményezésektámogatásával is meg tudja nyerni. Ahhoz azonban, hogy a patronálás maximálisan segítse acég reklám, marketing és PR-céljait, körültekintő stratégiai tervezésre van szükség, nemmindegy milyen célt és milyen szervezetet támogatunk”(Myat Kornél - Társadalomba fektetési stratégiák – http://www.fn.hu/media_print/pr/20060 8.
  9. 9. 124/tarsadalomba_fektetesi_strategiak/, 2008. szeptember 28.) A hazánkban leggyakrabban alkalmazott CSR stratégiák a következők:1. Egyetemi és kutatói ösztöndíjak2. Szelektív hulladékgyűjtés3. Alternatív energiaforrások használata4. Munkaerő-piaci egyenlőtlenségek elleni harc (pl. nemi és etnikai különbségek)5. Minőségbiztosítás6. Csapatépítő programok7. Sport és kulturális programok támogatása A fenti – teljesség igénye nélkül álló listából – külön kiemelném az oktatást illetve asport és kulturális programok támogatását, ugyanis ezeknek, több aspektusa is van: egyrésztaz a vállalati önérdek, amely nem csak a jelenlegi, hanem a jövőbeni források maximáliskihasználására irányul – értem ez alatt az elkövetkező generáció képzésének fontosságát. Afelkarolt fiatal tehetségek, amellett hogy a jövőben a cég vezetésének utánpótlásakéntszolgálnak, a társadalmi szerepvállalás későbbi vezető alakjai is lehetnek: ez kiemelten fontos,mivel a CSR akadályozó tényei között a szakmailag képzett és nyitott menedzsergárda ishiányzik! „A világtrenddel megegyezően Magyarországon is legnépszerűbbek a hatékonynakszámító, kockázatmentes, pozitív életstílust, értékrendet közvetítő, nagy tömegbázisú sport ésszórakoztató, valamint kulturális és művészeti események.”(Myat Kornél - Társadalomba fektetési stratégiák – http://www.fn.hu/media_print/pr/20060124/tarsadalomba_fektetesi_strategiak/, 2008. szeptember 28.)Népszerűségük oka, hogy gyorsan és könnyen megteremtik a célközönséggel való közvetlenkommunikáció lehetőségét a direkt üzenetek célba érését, ezzel elősegítve a brand irántipozitív elköteleződést. Kiváló magyar példaként állhat az egészségügy, az egészséges életmód, a gyógyításcéljaiért dolgozó „Fuss a rákkutatásért!” Alapítvány. 18 éve rendezik meg minden évbenjótékonysági sportrendezvényüket a Margitszigeten. Az esemény szervezői, a KanadaiKereskedelmi Kamara, a Kanadai Nagykövetség, valamint a Fuss a Rákkutatásért Alapítványközel 140 millió forintot gyűjtött össze eddig a lassan két évtizedes munkájával A cél, hogy atámogatóktól és a résztvevőktől érkező adományokból műszereket vásároljanak amagyarországi rákkutatással foglalkozó intézményeknek. Az adományhoz pályáztatás útjánlehet jutni. 9.
  10. 10. Lezárás A jelenlegi életszínvonal és társadalmi berendezkedés védelmében, de a társadalmiigazságtalanságokat eltörölve, arra kell ösztönözni a nagy vállatok vezetőit, hogy a politikaiambíciók dédelgetése helyett érvényesítsék értékeiket és érdekeiket ott, aholleghatékonyabban tehetik: a gazdasági életben, a vállalat élén. A dolgozók CSR adta lojalitásaköltségcsökkentő és értékteremtő erő, jó hatással volt a vásárlói hűségre, s a helyi közösséggelvaló kapcsolatokra „[…]a cégeknek nem elegendő saját maguk hasznára gondolnia, hanem azössztársadalmi érdekeket is figyelembe kell vennie. Különösen akkor, amikor az elmúltévszázadban mutatott nemtörődömségükkel olyan folyamatokat indítottak el, amelyeklétünket fenyegetik.” ( http://www.extraprofit.hu/index_piacesprofit.php?r=4613, 2008.szeptember 8. ) A fogyasztóknak pedig fontos megtanulniuk a tudatos választás és a kritikusszemlélet módszerét, így a döntésüket nem csak az ár befolyásolja: kellő információbirtokában juthat és mint a társadalom felelős tagja választhatja azt a terméket, amely egyfelelős szervezet terméke – ezzel egyszerre támogatja a felelős társadalmi berendezkedést ésaz adott szervezet tevékenységét. A sajtót pedig arra, hogy foglalkozzon kicsit kevesebbet a politikusokkal és viseltügyeikkel, és kicsit többet azokkal a vállalkozókkal, akik a politikusoknál sokkal többettehetnek a közjóért. Képviseljük társadalmi értékeinket ott, ahol időnk egyik legnagyobb részét töltjük(munkahely), ahol a legtöbb erőforrás áll rendelkezésre (gazdasági szereplők), ahol ezenértékek a legközvetlenebbül tudnak érvényesülni (vásárlás)! 10.
  11. 11. Irodalomjegyzék:- Prahalad, C.K.: Esélyek a piramis alján – Társadalmi felelősségvállalás és profit, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2006.)- http://www.nol.hu/cikk/380267/, 2008. szeptember 26.- http://www.uzletietika.hu/cikkek/20050502/a_csr_definicioja, 2008. szeptember 17.- Bubrik Gáspár: A CSR vajon mi? – http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp& placein=hirkereso_cimoldal%20&nID=311487, 2008. szeptember 28.- http://www.extraprofit.hu/index_piacesprofit.php?r=4613, 2008. szeptember 14.- http://www.piacesprofit.hu/?r=10137, 2008. szeptember 24- http://www.magellanpr.hu/index.php?inc=inc.hajonaplo.anyag.php&title=Haj%C3%B3napl %C3%B3%2020T%C3%BAl%20az%20%C3%BCzleten&azon=465, 2008. szeptember 8.- http://www.extraprofit.hu/index_piacesprofit.php?r=4613, 2008. szeptember 8.- http://www.piacesprofit.hu/?r=9752, 2008. október 1.- Myat Kornél: Társadalomba fektetési stratégiák - http://www.fn.hu/media_print/pr/ 20060124/tarsadalomba_fektetesi_strategiak/, 2008. szeptember 28.- http://hirek.prim.hu/cikk/52933/?sr=agstl, 2008. szeptember 9.- http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=38955&fr=hs, 2008 szeptember 16. 11.

×