Hungarian bible new testament
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Hungarian bible new testament

on

  • 724 views

 

Statistics

Views

Total Views
724
Views on SlideShare
724
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
1
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Hungarian bible new testament Hungarian bible new testament Document Transcript

  • 1 Máté evangéliumaJézus családfája(Lk 3:23–38) Jézus Krisztus* családfája. Jézus Dávid* családjából származik, Dávid1 1Ez pedig Ábrahám* családjából. 2 Ábrahám * fia Izsák * volt, Izsák fia Jákób * , Jákób fiai pedig Júda éstestvérei voltak. 3Júda gyermekei Fáresz és Zerah voltak, akik Támártólszülettek. Fáresz fia Heszrón, Heszrón fia pedig Arám volt. 4Arám fiaAminádáb, Aminádáb fia Nahson, Nahson fia pedig Szalmón volt. 5Szalmónfia Boáz volt, akit Ráháb szült. Boáz fia Óbéd volt, akit Ruth szült. Óbéd fiaIsai volt. 6Isai fia Dávid* király volt. Dávid fia pedig Salamon, akit Úriásfelesége szült neki. 7Salamon fia Roboám volt, Roboám fia Abijjá, Abijjá fia pedig Ászá. 8Ászáfia Jósafát, Jósafát fia Jórám, Jórám fia Uzziás volt, 9Uzziás fia Jótám, Jótámfia Áház, Áház fia pedig Ezékiás volt. 10Ezékiás fia Manassé, Manassé fiaÁmón, Ámón fia Jósiás volt. 11Jósiásnak a babiloni fogságbavitel idejénszületett gyermekei: Jekonjás és testvérei. 12A babiloni fogságbavitel után Jekonjásnak fia született: Sealtiél. Sealtiélfia Zerubbábel volt. 13Zerubbábel fia Abihud, Abihud fia Eljákim, Eljákim fiapedig Azzur volt. 14Azzur fia Cádók, Cádók fia Jákin, Jákin fia Elihud volt.15Elihud fia Eleázár, Eleázár fia Mattán, Mattán fia pedig Jákób volt. 16Jákóbfia József volt, annak a Máriának a férje, akitől Jézus, a Krisztus* született. 17A nemzedékek száma tehát: Ábrahámtól* Dávidig* tizennégy nemzedék,Dávidtól a babiloni fogságbavitelig szintén tizennégy nemzedék, a babilonifogságbaviteltől Krisztus* születéséig pedig ismét tizennégy nemzedék.Jézus Krisztus születése(Lk 2:1–7) 18Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, József jegyese volt. Demég mielőtt összeházasodtak volna, kiderült, hogy Mária gyermeket vár aSzent Szellemtől*. 19Vőlegénye, József, igaz ember volt, és mivel nem akartarossz hírbe hozni Máriát, úgy gondolta, hogy titokban bontja fel ajegyességet. 20Miközben ezen gondolkodott, megjelent neki álmában az Úr angyala, ésígy szólt hozzá: „József, Dávid fia*! Ne félj feleségül venni Máriát, hiszen abenne növekvő gyermek a Szent Szellemtől* van! 21Fiút szül majd, akitJézusnak nevezz*, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.”1:21 Jézus A név jelentése: „szabadítás”.
  • MÁTÉ 1:22–2:15 2 22 Mindez azért történt így, hogy beteljesedjen, amit az Úr mondott apróféta * által: 23 „Egy szűz * gyermeket vár, és fiút szül majd, akinekImmánuel lesz a neve” — ami azt jelenti: velünk az Isten.* 24Amikor József felébredt az álomból, mindent úgy tett, ahogyan az Úrangyala parancsolta neki. Feleségül vette Máriát, 25de nem volt közöttüktesti kapcsolat mindaddig, amíg Mária meg nem szülte a fiát, akit Jézusnaknevezett el.A bölcsek meglátogatják Jézust 1Jézus a júdeai Betlehem városában született Heródes király* uralkodása2 idején. Ekkor bölcsek érkeztek keletről Jeruzsálembe, 2és azt kérdezték:„Hol van a zsidók királya, aki most született? Láttuk a csillagát keleten, ésazért jöttünk, hogy imádjuk őt.” 3Amikor Heródes király* ezt meghallotta, nyugtalankodni kezdett, és veleegyütt Jeruzsálem egész népe is. 4Heródes összehívta a nép minden főpapját*és törvénytanítóját. Megkérdezte tőlük, hogy hol kell megszületnie aKrisztusnak*. 5„A júdeai Betlehemben — válaszolták —, mert ezt írta erről apróféta*: 6 »Betlehem, Júda földje, nem te vagy a legkisebb Júda vezető városai között, mert belőled származik majd az az uralkodó, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek.«” Mik 5:2 7Ekkor Heródes* titokban magához hívatta a bölcseket, és megkérdeztetőlük, hogy pontosan mikor jelent meg a csillag. 8Ezután elküldte őketBetlehembe: „Menjetek el — mondta nekik — és tudjatok meg mindent agyermekről! Ha megtaláljátok, mondjátok el nekem, hogy én is elmehessek,és imádjam őt!” 9A bölcsek útra is keltek, miután meghallgatták a királyt. Előttük ment acsillag, amelyet már keleten is láttak, majd megállt a fölött a hely fölött, ahola gyermek volt. 10Nagyon megörültek, amikor ismét meglátták a csillagot.11 Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával.Leborultak előtte és imádták őt. Majd felnyitották kincsesládáikat és átadtákajándékaikat: aranyat, tömjént és mirhát*. 12Mivel Isten álomban figyelmez-tette őket, hogy ne menjenek vissza Heródeshez*, más úton tértek visszahazájukba.Jézust a szülei Egyiptomba viszik 13Miután a bölcsek elmentek, az Úr angyala álomban megjelent Józsefnek,és ezt mondta neki: „Kelj fel, vidd magaddal a gyermeket és anyját, meneküljEgyiptomba, és maradj ott, amíg ismét szólok neked! Heródes* ugyaniskeresni fogja a gyermeket, hogy megölje.” 14József fel is kelt, és még azon az éjjelen a gyermekkel és anyjával együttEgyiptomba indult. 15Ott maradt egészen Heródes* haláláig. Így teljesedettbe az, amit az Úr mondott a próféta* által: „Egyiptomból hívtam el fiamat.”*1:23 idézet: Ézs 7:14. 2:11 tömjén és mirha Drága parfümök. 2:15 idézet: Hós 11:1.
  • 3 MÁTÉ 2:16–3:10Heródes megöleti a betlehemi fiúgyermekeket 16Heródes* nagyon mérges lett, amikor rájött, hogy a bölcsek becsapták.Parancsot adott, hogy öljenek meg minden kétévesnél fiatalabb fiút Betlehembenés környékén. A bölcsektől ugyanis megtudta, hogy ennyi idős lehetett agyermek. 17Ekkor teljesedett be, amit Isten Jeremiás próféta* által mondott: 18 „Kiáltozás hallatszott Rámában, sírás és nagy jajgatás: Ráhel siratta gyermekeit, és nem akart megvigasztalódni, hogy már nincsenek.” Jer 31:15József és Mária visszatérnek Egyiptomból 19Amikor Heródes* meghalt, József Egyiptomban volt. Megjelent neki azÚr angyala álmában, 20és így szólt hozzá: „Kelj fel, vedd a gyermeket ésanyját, és térj vissza Izrael földjére, mert meghaltak már azok, akik megakarták ölni a gyermeket!” 21Erre ő elindult a gyermekkel és anyjával, és visszatért Izrael földjére.22Amikor azonban meghallotta, hogy Júdeában Arkhelaosz uralkodik apja,Nagy Heródes után, nem mert odamenni. Az Úr ismét szólt Józsefhezálmában, ezért Galilea területére ment. 23Názáret városába költözött, hogybeteljesedjen, amit Isten a próféták*által mondott: „Názáretinek fogják majdnevezni.”*Bemerítő János(Mk 1:1–8; Lk 3:1–9, 15–17; Jn 1:19–28)3 1Abban az időben jelent meg Bemerítő János Júdea pusztájában, és ezt hirdette: 2„Változtassátok meg azt, ahogy gondolkodtok és ahogy éltek,mert közel van már a mennyek királysága!” 3Róla beszélt Ézsaiás próféta*,amikor ezt mondta: „Valaki kiált a pusztában: »Készítsétek elő az Úr útját! Tegyétek egyenessé ösvényeit!«” Ézs 40:3 4János teveszőrből készült ruhát és a dereka körül bőrövet viselt. Sáskát* ésvadmézet evett. 5Sokan jöttek hozzá Jeruzsálemből, az egész Júdeából és aJordán környékéről, hogy hallgassák őt. 6Miután megvallották a bűneiket,bemerítette* őket a Jordán folyóba. 7Amikor azonban látta, hogy a farizeusok* és a szadduceusok* közül issokan jönnek bemerítkezni*, így szólt hozzájuk: „Mérges kígyók! Ugyan kifigyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek Isten közelgő haragja elől? 8Olyandolgokat tegyetek, amik megmutatják, hogy valóban megváltoztatok. 9Negondoljátok, hogy dicsekedhettek és azt mondhatjátok magatokban: „MiÁbrahám* fiai vagyunk!” Mert azt mondom nektek, hogy Isten még ezekbőla kövekből is tud fiakat teremteni Ábrahámnak. 10A fejsze már ott van a fák*gyökerénél, és kivág minden fát, ami nem terem jó gyümölcsöt. A kivágottfát pedig bedobják a tűzbe.3:10 fák Azok az emberek, akik nem fogadják el Jézust, olyanok, mint a fák, amelyeket kivágnak.
  • MÁTÉ 3:11–4:9 4 11Én vízbe merítem be azokat, akik megváltoztatják azt, ahogyan gondol-kodnak és ahogyan élnek. Aki viszont utánam jön, az hatalmasabb nálam.Én arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. Ő majd Szent Szellembe*és tűzbe merít be titeket. 12A kezében szórólapát van, amivel megtisztítjaszérűjét*: a gabonát magtárába gyűjti be, a pelyvát pedig elolthatatlan tűzzelfogja megégetni.”János bemeríti Jézust(Mk 1:9–11; Lk 3:21–22) 13 Ekkor Jézus eljött Galileából a Jordán folyóhoz, hogy János * őt isbemerítse*. 14De János megpróbálta lebeszélni erről: „Inkább nekem lenneszükségem arra, hogy bemeríts engem, és mégis te jössz hozzám?” 15Jézus így válaszolt neki: „Engedd meg, hogy ez most így történjen! Megkell tennünk ezt, hogy így teljesítsünk mindent, amit Isten kér tőlünk.”Ekkor János* engedett neki. 16Ezután Jézus bemerítkezett*. Ahogy feljött a vízből, hirtelen megnyíltneki a Menny. János* látta, amint Isten Szent Szelleme galamb formájában le-ereszkedett és rászállt Jézusra. 17A Mennyből pedig egy hang hallatszott: „Őaz én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.”Jézust próbára teszi az ördög(Mk 1:12–13; Lk 4:1–13) követően a Szent Szellem * a pusztába vezette Jézust, hogy ott4 1 Ezt próbára tegye őt az ördög. 2Miután Jézus negyven napon és negyvenéjjelen át nem evett semmit, végül megéhezett. 3Az ördög ekkor odalépetthozzá, és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, parancsold meg ezeknek a köveknek,hogy változzanak át kenyérré!” 4Ő azonban így válaszolt: „Meg van írva: »Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden beszéddel, amely Isten szájából származik.«” 5Móz 8:3 5Ezután a szent városba vitte őt az ördög, és a Templom* legmagasabbpontjára állította. 6„Ha Isten Fia vagy — mondta neki —, ugorj le innen,hiszen így szól az Írás*: »Angyalainak parancsot ad, hogy vigyázzanak rád, és ők felemelnek kezeikkel, hogy meg ne üsd a lábadat a kőbe.«” Zsolt 91:11–12 7Jézus így válaszolt: „Az Írás* azt is mondja: »Ne tedd próbára Uradat, Istenedet.«” 5Móz 6:16 8Ezután az ördög egy nagyon magas hegyre vitte Jézust. Megmutatta neki avilág összes királyságát és ragyogását. 9„Ezt mind neked adom — mondta —,ha leborulva imádsz engem.”3:12 kitakarítja szérűjét János ezzel azt mondja, hogy Jézus el fogja választani a jó embereket arosszaktól.
  • 5 MÁTÉ 4:10–5:3 10Jézus erre így szólt: „Menj el tőlem, Sátán! Mert ezt mondja az Írás*: »Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!«” 5Móz 6:13 11Ekkor otthagyta őt az ördög, és angyalok jöttek, hogy szolgáljanak neki.Jézus megkezdi szolgálatát Galileában(Mk 1:14–15; Lk 4:14–15) 12Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost* elfogták, visszament Galileába.13Elhagyta Názáretet, és a Galileai-tó melletti Kapernaumba ment lakni,Zebulon és Naftáli határvidékére, 14hogy beteljesedjék a próféta* szava: 15 „Zebulon és Naftáli földje, a tengerhez vezető út, a Jordán folyón túli terület nem zsidó népek Galileája. 16 A sötétségben élő nép nagy világosságot látott. A halál árnyékos földjén élőknek fény támadt.” Ézs 9:1–2 17Jézusettől fogva kezdte tanítani: „Változtassátok meg azt, ahogy gondol-kodtok és azt, ahogy éltek, mert a mennyek királysága már közel van!”Jézus kiválaszt magának néhány tanítványt(Mk 1:16–20; Lk 5:1–11) 18Amikor Jézus a Galileai-tó mellett járt, meglátott két testvért: Simont,akinek a másik neve Péter volt, és testvérét, Andrást. Halászok voltak, éséppen akkor vetették ki hálóikat a tóba. 19Azt mondta nekik: „Kövessetekengem, és én emberhalásszá teszlek benneteket!” 20 Erre ők azonnalotthagyták hálóikat, és követték Jézust. 21Miután továbbment onnan, meglátott egy másik testvérpárt: Zebedeusfiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Ők a hálóikat javítgatták a hajóban, apjukkalZebedeussal. Őket is elhívta. 22Azonnal otthagyták a hajót és apjukat, éskövették Jézust.Jézus tanít és gyógyít(Lk 6:17–19) 23Jézus bejárta egész Galileát. Tanított a zsinagógákban*, hirdette az Istenkirályságáról szóló örömhírt *. Meggyógyította az emberek mindenfélebetegségét és gyengeségét. 24Híre elterjedt egész Szíriában. Sokféle betegetvittek hozzá. Voltak, akik különböző betegségektől és fájdalmaktólszenvedtek, voltak, akikben gonosz szellem volt. Vittek hozzá epilepsziá-sokat* és bénákat is, Jézus pedig meggyógyította őket. 25Nagy tömeg követteőt Galileából, Tízvárosból*, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordán folyón túlról.Jézus tanít(Lk 6:20–23)5 1Amikor Jézus meglátta a tömeget, fölment a hegyre és leült. Odamentek hozzá a tanítványai is. 2Ő pedig így kezdte tanítani őket: 3 „Boldogok, akik felismerik, hogy szükségük van Istenre, mert övék a mennyek királysága.
  • MÁTÉ 5:4–22 6 4 Boldogok, akik most sírnak, mert Isten megvigasztalja őket. 5 Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.* 6 Boldogok, akik mindennél jobban vágynak a igazságra, mert Isten teljesen megelégíti őket. 7 Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat kapnak Istentől. 8 Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent. 9 Boldogok, akik békét teremtenek, mert őket Isten gyermekeinek nevezik. 10 Boldogok, akiket Isten igazsága miatt üldöznek, mert övék a mennyek királysága. 11Boldogok vagytok, amikor az emberek miattam megsértenek titeket,üldöznek, és mindenféle gonoszságot hazudnak rólatok. 12 Legyetekboldogok és örüljetek, mert hatalmas jutalom vár rátok a Mennyben! Hiszenígy üldözték az előttetek élő prófétákat* is.”Ti vagytok a só és a világosság(Mk 9:50; Lk 14:34–35) 13„Ti vagytok a föld sója. Ha azonban a só elveszti az ízét, ugyan mi tehetnéújra ízessé? Semmire sem jó többé, ezért az emberek kidobják és eltapossák. 14Ti vagytok a világ világossága. Nem lehet elrejteni a hegyen épült várost.15Aki lámpást gyújt, nem azért teszi, hogy edény alá rejtse, hanem hogy alámpatartóra tegye és így mindenkinek világítson, aki a házban van.16Ugyanígy ragyogjon a ti világosságotok is az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék mennyei Atyátokat.”Jézus és az Írások 17„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy eltöröljem a törvényt vagy apróféták* tanítását. Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem hogy teljessétegyem. 18Igazán mondom nektek: amíg az ég és a föld létezik, egyetlen betűvagy pont sem vész el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. 19Havalaki nem tart fontosnak akár csak egyet is a parancsolatok közül, nem en-gedelmeskedik neki, és ezt tanítja az embeknek, az a legkisebb lesz amennyek királyságában. Aki viszont megtartja a parancsolatokat, és ezttanítja az embereknek is, az nagy lesz a mennyek királyságában. 20Igazánmondom nektek: ha nem vagytok sokkal különbek, mint a törvénytanítók ésa farizeusok*, nem mentek be a mennyek királyságába.”Jézus a haragról tanít 21„Hallottátok, meg lett mondva népünknek már régen: »Ne ölj!« * Havalaki öl, annak bíróság elé kell állnia. 22Én azonban azt mondom nektek: havalaki megharagszik egy másik emberre, el lesz ítélve. Ha valaki azt mondja5:5 „Boldogok … földet.” Lásd Zsolt 37:11. 5:21 idézet: 2Móz 20:13; 5Móz 5:17.
  • 7 MÁTÉ 5:23–39egy másik embernek: »Te ostoba!«, az megérdemli, hogy a Főtanács* eléállítsák. Ha bárki azt mondja egy másik embernek: »Te bolond!«*, az méltó,hogy a pokol tüzére dobják. 23Ezért ha ajándékot viszel az oltárhoz*, és ott eszedbe jut, hogy egy em-bertársadnak panasza van ellened, 24hagyd ott az oltár előtt az ajándékodat,menj el, és előbb békülj ki azzal az emberrel. Utána menj vissza, és így ajánldfel ajándékodat Istennek! 25Békülj ki hamar ellenségeddel, amíg még úton vagytok a bíróság felé,nehogy átadjon a bírónak, a bíró a börtönőrnek, az pedig börtönbe zárjon!26Igazán mondom neked: nem jöhetsz ki onnan addig, amíg az utolsó fillérigki nem fizetted a tartozásodat!”Jézus a szexuális bűnökről tanít 27„Hallottátok, hogy megmondták: »Ne kövess el házasságtörést!«* 28Énviszont azt mondom nektek: ha valaki vággyal néz egy asszonyra, az aszívében már házasságtörést követett el. 29Ha a jobb szemed visz bűnbe, vájdki, és dobd el, mert jobb neked, ha tested egy részét veszíted el, mintha egésztestedet vetnék a pokolra! 30Ha pedig a jobb kezed visz bűnbe, vágd le azt, ésdobd el, mert jobb neked, ha tested egy részét veszíted el, mintha egésztested menne a pokolra!”Jézus a válásról tanít(Mt 19:9; Mk 10:11–12; Lk 16:18) 31„Ezt is megmondták: »Aki elválik feleségétől, adjon neki válólevelet!«*32Én viszont azt mondom nektek: aki elválik a feleségétől, az maga viszi afeleségét a házasságtörés bűnébe *. Kivéve, ha az asszony volt hűtlen aférjéhez. Az is házasságtörést követ el, aki az elbocsátott asszonyt elveszifeleségül.”Jézus az ígéretekről tanít 33 „Hallottátok, hogy azt is megmondták népünknek már régen: »Neesküdj* hamisan, hanem tartsd meg, amit esküvel ígértél az Úrnak!«* 34Énviszont azt mondom nektek: egyáltalán ne esküdjetek se az égre, hiszen Istenkirályi széke az, 35se a földre, mert az az Ő lábtartója, se Jeruzsálemre, mertaz a nagy Király városa! 36Még a saját fejedre se esküdj, mert egyetlenhajszáladat sem tudod feketévé vagy fehérré tenni! 37Inkább mondjatokigent, ha igenre gondoltok, és nemet, ha nemre gondoltok! Ezen a két szónkívül már minden a gonosztól van!”Jézus a bosszúról tanít(Lk 6:29–30) 38„Hallottátok,hogy megmondták: »Szemet szemért és fogat fogért!«* 39Énviszont azt mondom nektek: ne szálljatok szembe egyetlen gonosz emberrelse! Ezért ha valaki megüti az arcod jobb felét, tartsd oda neki a másikat is!5:22 ostoba, bolond „Ráka”, jelentése: „semmirekellő bolond” vagy „hülye”. 5:27 idézet:2Móz 20:14; 5Móz 5:18. 5:31 idézet: 5Móz 24:1. 5:33 »Ne … Úrnak!« Lásd 3Móz 19:12;4Móz 30:2; 5Móz 23:21. 5:38 idézet: 2Móz 21:24; 3Móz 24:20; 5Móz 19:21.
  • MÁTÉ 5:40–6:12 840Ha valaki pereskedni akar veled és el akarja venni a ruhádat, add oda nekia kabátodat is! 41Ha valaki arra kényszerít, hogy menj el vele egy mérföldre,menj el vele kettőre! 42Adj annak, aki kér tőled, és ne fordulj el attól, akikölcsönkér tőled!”Mindenkit szeressetek!(Lk 6:27–28, 32–36) 43„Hallottátok, hogy megmondták: »Szeresd embertársadat és gyűlöld el-lenségedet!«* 44Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket,és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket! 45Így valóban mennyeiAtyátok fiai lesztek. Ő ugyanis felkelti napját a gonoszoknak is és a jóknakis. Ad esőt az igazaknak is és a bűnösöknek is. 46Ha csak azokat szeretitek,akik szeretnek titeket, ugyan milyen jutalmat kaptok? Ugyanezt teszik avámszedők * is. 47Ha csak testvéreiteket köszöntitek, ugyan mennyiveltesztek többet, mint mások? Hiszen ezt még a nem zsidó népek is megteszik.48Legyetek tehát tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes!”Jézus az adakozásról tanít6 1„Figyeljetek arra, hogy ne az emberek előtt tegyetek jót, hogy lássanak titeket, mert akkor nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól! 2 Ha adsz valamit a szegényeknek, ne fújj kürtöt magad előtt, hogyfigyeljenek rád, mint ahogyan a képmutatók teszik a zsinagógákban* és azutcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Igazán mondom nektek: a teljesjutalmukat megkapták. 3Amikor a szegényeknek adsz, ne tudjon a bal kezedarról, amit a jobb kezed tesz! 4Így a szegényeknek való adakozásod titokbantörténik. De Atyád, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd érte.”Jézus az imádkozásról tanít(Lk 11:2–4) 5„Amikor imádkoztok, ne úgy tegyétek, mint a képmutatók*, akik a zsina-gógákban* és az utcasarkokon szeretnek imádkozni, hogy mindenki lássaőket! Igazán mondom nektek: a teljes jutalmukat megkapták. 6Te viszont,amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, zárd be az ajtót, és imádkozztitokban! Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd! 7Amikor imádkoztok, ne beszéljetek sokat, mint a nem zsidó emberek,akik azt hiszik, hogy hosszú imájukért hallgaják meg őket! 8Ne utánozzátokőket! Atyátok jól tudja, hogy mire van szükségetek, mielőtt még kérnétektőle. 9Inkább így imádkozzatok: »Atyánk, aki a mennyekben vagy, legyen szent a te neved! 10 Jöjjön el a királyságod, legyen meg az akaratod, ahogyan a mennyben, úgy itt a földön is. 11 Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, 12 és bocsásd meg a bűneinket, ahogyan mi is megbocsátunk azoknak, akik rosszat tesznek nekünk.5:43 idézet: 3Móz 19:18.
  • 9 MÁTÉ 6:13–27 13 Ne engedd, hogy kísértésbe essünk, hanem szabadíts meg minket a gonosztól!«*14Csak akkor bocsátja meg bűneiteket mennyei Atyátok, ha ti is megbocsát-játok mások bűneit. 15Amennyiben nem bocsátjátok meg mások bűneit,Atyátok sem bocsátja meg a ti bűneiteket.”Jézus a böjtről tanít 16„Amikor böjtöltök*, ne legyen olyan szomorú az arcotok, mint a képmu-tatóké*! Ők eltorzítják arcukat, hogy mások is lássák, hogy böjtölnek. Igazánmondom nektek: a teljes jutalmukat megkapták. 17Te azonban, amikorböjtölsz, kend meg a fejedet olajjal, és mosd meg az arcodat, 18hogy senki nevegye észre, hogy böjtölsz, kivéve Atyádat, akit nem látsz! És Atyád aki látja,amit titokban teszel, megjutalmaz majd.”Isten fontosabb a pénznél(Lk 12:33–34) 19„Ne a földön gyűjtsetek magatoknak kincseket! Itt a moly és a rozsdamindent elpusztít, vagy betörnek a tolvajok és ellopják azokat! 20Inkább amennyben gyűjtsetek magatoknak kincseket, mert ott sem moly, sem rozsdanem pusztít, és tolvajok sem törnek be, hogy ellopják azokat! 21Mert ahol akincsed van, ott van a szíved is.”Világosság és sötétség(Lk 11:34–36) 22„A test lámpása a szem. Ezért ha a szemed egészséges, az egész testedvilágosságban lesz. 23Ha viszont a szemed rossz, az egész tested sötétségbenlesz. És ha a világosság, ami benned van, valójában sötétség, milyen nagyakkor a sötétség?”Lehet-e két urat szolgálni?(Lk 16:13) 24 „Senki sem szolgálhat két urat egyszerre. Hiszen vagy gyűlöli azegyiket, és a másikat szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikatpedig megveti. Nem szolgálhattok tehát Istennek és a pénznek *egyszerre!”Isten királysága legyen az első!(Lk 12:22–34) 25„Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok életetekért, hogy mit fogtokenni és inni, se testetek miatt, hogy mibe fogtok öltözködni! Hiszenértékesebb az élet, mint az étel. A test is értékesebb, mint a ruha.26Figyeljétek meg az égi madarakat! Nem vetnek, nem aratnak, élelmet semgyűjtenek magtárba — mennyei Atyátok mégis táplálja őket. Ti pedig sokkalértékesebbek vagytok, mint ők! 27Ki tudná közületek aggódásával akár csakegy órával is meghosszabítani az életét?6:13 Néhány görög kézirat hozzáteszi: „Mert tiéd az uralom, a hatalom és a dicsőség mind-örökké. Ámen.” 6:24 pénz Szó szerint: „mammon” (szemita szó), jelentése: „pénz”, „gazdagság”.
  • MÁTÉ 6:28–7:14 10 28Miért aggódtok a ruhák miatt? Nézzétek a mezei liliomokat: milyenszépen növekednek, pedig nem fáradoznak és nem készítenek ruhátmaguknak! 29Mégis azt mondom nektek, Salamon legnagyobb dicsőségébensem öltözködött olyan szépen, mint ezek közül bármelyik. 30Ha tehát a mezőfüvét, amely ma itt van, holnap pedig tűzre dobják, így öltözteti Isten,mennyivel inkább fog titeket öltöztetni, kishitűek! 31Ne aggódjatok tehát ésne kérdezgessétek: »Mit fogunk enni, és mit fogunk inni?«, és azt se, hogy»Mit veszünk fel?« 32A nem zsidó emberek kérdezgetik ezeket. MennyeiAtyátok tudja, hogy mindezekre szükségetek van. 33Keressétek először Istenkirályságát és az ő igazságát, és ráadásként ezek is mind megadatnaknektek. 34Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, mert a holnap majd aggódikmagáért! Elég minden napnak a maga baja.”Jézus az ítélkezésről tanít(Lk 6:37–38, 41–42)7 1 „Ne ítéljetek, hogy titeket se ítéljenek majd el! 2 Amilyen ítélettel ítéltek, olyan ítélettel ítélnek majd titeket is. Amilyen mértékkelmértek másoknak, olyan mértékkel mérnek majd nektek is. 3Miért látodmeg a szálkát testvéred szemében, ha a saját szemedben még a gerendátsem veszed észre? 4 Hogyan mondhatod testvérednek: »Engedd meg,hogy kivegyem a szálkát a szemedből!«, amikor a te szemedben egygerenda van! 5Képmutató*! Először vedd ki a gerendát a saját szemedből!Azután majd elég tisztán látsz ahhoz, hogy kivehesd a szálkát atestvéred szeméből! 6Ne adjátok oda a szent dolgokat a kutyáknak, és ne szórjátok oda gyön-gyeiteket a disznóknak. Mert megtörténhet, hogy lábukkal széttapossákazokat, és a kutyák megfordulva benneteket is széttépnek!”Kitartóan kérjetek Istentől!(Lk 11:9–13) 7 „Kérjetek, és kaptok! Keressetek, és találtok! Zörgessetek, és az ajtókinyílik előttetek! 8Mert mindenki, aki kér, kap. Aki keres, talál, és aki zörget,annak ajtót nyitnak. 9Vagy talán van köztetek olyan ember, aki követ ad a fiának, amikor azkenyeret kér tőle? 10Vagy ha halat kér, kígyót ad neki? 11Ha tehát még ti is —bár gonoszak vagytok — tudtok jó ajándékot adni gyermekeiteknek,mennyivel inkább ad majd mennyei Atyátok jó ajándékokat azoknak, akikkérik tőle!”A legfontosabb szabály 12„Ezért amit szeretnétek, hogy veletek tegyenek az emberek, azt tegyétekti is velük! Ez a törvény és a próféták* tanításának lényege.”Út a mennybe és a pokolba(Lk 13:24) 13„A szűk kapun menjetek be! Mert tágas az a kapu, és széles az az út,amely a pusztulásba vezet, és sok ember jár rajta. 14De szűk az a kapu, éskeskeny az az út, amely az örök életre vezet, és kevesen találják meg azt.”
  • 11 MÁTÉ 7:15–8:6Figyeljétek az emberek cselekedeteit!(Lk 6:43–44; 13:25–27) 15„Óvakodjatok a hamis prófétáktól*, akik odajönnek hozzátok és úgynéznek ki, mint a bárányok! 16Gyümölcseikről ismerhetitek fel őket. Nemszedhetünk tüskebokorról szőlőt vagy bogáncskóróról fügét. 17Ugyanígyminden jó fa jó gyümölcsöt érlel, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem.18A jó fa nem terem rossz gyümölcsöt, és a rossz fa sem hoz jó gyümölcsöt.19Minden fát, amelyik nem hoz jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzre dobnak.20Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket. 21Nem mindenki fog bemenni a mennyek királyságába, aki azt mondjanekem: »Uram, Uram!« Csak az, aki megteszi az én mennyei Atyámakaratát. 22Sokan mondják majd nekem azon a napon: »Uram, Uram! Hiszena te nevedben prófétáltunk. A te nevedben űztünk ki gonosz szellemeket. Ésa te nevedben tettünk sok csodát!« 23Én akkor világosan megmondom nekik:»Soha nem ismertelek titeket. Menjetek el tőlem, ti gonosztevők!«”A bölcs és a bolond ember(Lk 6:47–49) 24„Mindenki, aki meghallgatja szavaimat, és meg is teszi azokat, olyan,mint a bölcs ember, aki sziklára építette a házát. 25Esett az eső, jött az árvíz,fújt a szél, és rátört a házra. De az nem dőlt össze, mert sziklára alapozták.26 Mindenki, aki csak hallgatja a szavaimat, de nem engedelmeskedikazoknak, olyan, mint a bolond ember, aki homokra építette a házát. 27Esettaz eső, árvíz lett, fújt a szél, és rátört a házra. Az pedig összedőlt, és teljesenelpusztult.” 28Ezzel Jézus befejezte a beszédét, a tömeg pedig csodálkozott a tanításán.29Ugyanis nem úgy tanította őket, mint a törvénytanítók, hanem úgy, mintakinek hatalma van.Jézus meggyógyít egy beteget(Mk 1:40–45; Lk 5:12–16)8 1Miután Jézus lejött a hegyről, nagy tömeg követte őt. 2Odament hozzá egy leprás*, leborult előtte, és ezt mondta: „Uram, ha akarod, te megtudsz engem gyógyítani!” 3Akkor Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom.Gyógyulj meg!” Ő pedig azonnal meggyógyult a leprából. 4Ezután így szólthozzá Jézus: „Ne beszélj erről senkinek! Inkább menj el, mutasd megmagadat a papnak*, majd Mózes* törvénye szerint vidd el ajándékodat. Ezlesz a bizonyíték nekik arra, hogy meggyógyultál!”Jézus megyógyítja egy tiszt szolgáját(Lk 7:1–10; Jn 4:43–54) 5 Amikor Jézus Kapernaumba ért, egy százados lépett hozzá éssegítségért könyörögött: 6„Uram, a szolgám bénán fekszik otthon, és nagyfájdalmai vannak.”8:4 mutasd meg magadat a papnak Mózes törvénye szerint a papnak kell megítélnie, hogy a zsidóember meggyógyult-e a leprából.
  • MÁTÉ 8:7–26 12 7„Megyek, és meggyógyítom” — válaszolta Jézus. 8A százados azonban így szólt: „Uram, nem érdemlem meg, hogy belépjaz otthonomba. Csak szólj, és meggyógyul a szolgám. 9Hiszen én is másokhatalma alatt álló ember vagyok, és vannak katonáim, akiknek énparancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: »Menj el!«, az el is megy. Vagy haszólok egy másiknak: »Gyere ide!«, az odajön. És ha azt mondom aszolgámnak: »Tedd ezt!«, az meg is teszi.” 10Jézus, amikor ezt meghallotta, elcsodálkozott és így szólt azokhoz, akikvele voltak: „Igazán mondom nektek: Nem találtam ilyen nagy hitet egészIzraelben. 11Bizony sokan jönnek majd el keletről és nyugatról, akik együttülnek asztalhoz Ábrahámmal*, Izsákkal* és Jákóbbal* a mennyek királyságá-ban. 12De azokat, akiket a királyság illetne, hogy legyen, kidobják a külsősötétségbe. Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.” 13Majd a századoshoz fordulva így szólt Jézus: „Menj! Történjen mindenúgy, ahogy hitted!” És még abban az órában meggyógyult a szolgája.Jézus sok embert meggyógyít(Mk 1:29–34; Lk 4:38–41) 14 Amikor Jézus Péter házába ment, látta, hogy annak anyósa lázasanfekszik. 15Jézus megérintette az asszony kezét, és a láz elhagyta őt. Ezután azasszony felkelt, és szolgálni kezdett neki. 16Amikor beesteledett, sok olyan embert vittek hozzá, akikben gonoszszellem volt. Jézus pedig szavával űzte ki a gonosz szellemeket, és mindenbeteget meggyógyított. 17Így teljesedett be, amit Ézsaiás próféta* mondott: „Ő vette el gyengeségeinket, és ő hordozta betegségeinket.” Ézs 53:4Jézus követése(Lk 9:57–62) 18Amikor Jézus meglátta az őt körülvevő tömeget, parancsot adott a tanít-ványainak, hogy menjenek át a tó túlsó partjára. 19Ekkor azonban egy tör-vénytanító lépett hozzá, és így szólt: „Mester, én mindenhová követni foglaktéged.” 20Jézus így válaszolt neki: „A rókáknak van barlangjuk, a madaraknak vanfészkük, de az Emberfiának* nincs hol lehajtania a fejét.” 21Egy másik tanítványa azt mondta neki: „Uram, engedd meg, hogy előbbelmenjek, és eltemessem apámat!” 22Jézus azonban így válaszolt neki: „Te csak kövess engem, és hagyd, hogya holtak eltemessék saját halottaikat!”Jézus lecsendesíti a vihart(Mk 4:35–41; Lk 8:22–25) 23Jézus hajóba szállt, tanítványai pedig követték őt. 24Hirtelen akkora vihartámadt a tavon, hogy a hullámok szinte elborították a hajót. De Jézus aludt.25Tanítványai odamentek hozzá és felébresztették. Azt mondták: „Uram!Ments meg minket! Mindjárt meghalunk!” 26Jézus így válaszolt nekik: „Miért féltek? Milyen kevés a hitetek!” Azutánfelállt, parancsolt a szélnek és a tó vizének, és teljes csend lett.
  • 13 MÁTÉ 8:27–9:13 27Az emberek csodálkozva kérdezték: „Ugyan, ki lehet ő, hogy még a szélés a tó vize is engedelmeskedik neki?”Jézus gonosz szellemeket űz ki két emberből(Mk 5:1–20; Lk 8:26–39) 28 Amikor Jézus megérkezett a túlsó partra, a gadaraiak * földjére, kétemberrel találkozott, akikben gonosz szellem volt. A sírokból jöttek elő.Olyan veszélyesek voltak, hogy senki sem tudott azon az úton utaznimiattuk. 29Felkiáltottak: „Mit akarsz tőlünk, Isten Fia? Azért jöttél, hogy időelőtt megkínozz bennünket?” 30 A távolban egy nagy disznónyáj legelt. 31 A gonosz szellemek ígykérlelték Jézust: „Ha kiűzöl minket, küldj bennünket abba a disznónyájba!” 32„Menjetek!” — mondta nekik Jézus. Akkor azok kijöttek az emberekből,és belementek a disznókba. Az egész disznónyáj lerohant a meredek lejtőn,egyenesen a tóba, és a vízbe fulladt. 33Az emberek pedig, akik a disznókatőrizték, elfutottak. Bementek a városba, és mindent elmondtak: azt is, amiazokkal az emberekkel történt, akikben gonosz szellem volt. 34Erre a városegész lakossága kiment, hogy lássa Jézust. Amikor meglátták, kérték, hogymenjen el arról a vidékről.Jézus meggyógyítja a bénát(Mk 2:1–12; Lk 5:17–26)9 1Ezután Jézus hajóba szállt, átkelt a tavon, és a saját városába ment. 2Ott egy bénát vittek hozzá, aki ágyon feküdt. Jézus látta a hitüket, ezért ígyszólt a bénához: „Bízzál fiam, bűneid meg vannak bocsátva!” 3 Néhány törvénytanító egymás közt ezt mondta: „Ez az ember Istentgyalázza!” 4Mivel Jézus ismerte a gondolataikat, így szólt hozzájuk: „Miért gondoltokilyen gonosz dolgot a szívetekben? 5Szerintetek mi könnyebb? Azt mondani:»Bűneid meg vannak bocsátva«, vagy azt: »Kelj fel, és járj!«? 6De megmutatomnektek, hogy az Emberfiának* van hatalma arra, hogy megbocsássa a bűnöketa földön.” Így szólt a bénához: „Kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!” 7Aférfi pedig felkelt és hazament. 8Amikor ezt látták az emberek, félelem töltötteel őket, és dicsőítették Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek.Máté (Lévi) követi Jézust(Mk 2:13–17; Lk 5:27–32) 9Amikor Jézus továbbment onnan, meglátott egy Máté nevű férfit, aki avámnál ült. Jézus ezt mondta neki: „Kövess engem!” Ő pedig felállt, éskövette Jézust. 10Amikor Jézus és tanítványai Máté házában ettek, sok vámszedő * ésbűnös is odament, és velük együtt evett. 11 Amikor a farizeusok * eztmeglátták, így szóltak Jézus tanítványaihoz: „Hogy lehet az, hogy a tanítótokegy asztalnál eszik a vámszedőkkel és a bűnösökkel?” 12Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt: „Nem az egészségeseknek vanszükségük orvosra, hanem a betegeknek. 13Menjetek, és tanuljátok meg, mit8:28 gadarai Gadara területéről, a Galileai-tó dél-keleti partjáról valósi.
  • MÁTÉ 9:14–33 14jelent az, hogy »Én irgalmasságot akarok, nem áldozatot!« * Nem azértjöttem, hogy igaz embereket hívjak el, hanem hogy bűnösöket.”Jézus nem olyan, mint a vallásos zsidók(Mk 2:18–22; Lk 5:33–39) 14Majd János* tanítványai mentek oda Jézushoz, és megkérdezték tőle: „Miértvan az, hogy mi és a farizeusok* böjtölünk*, a te tanítványaid viszont nem?” 15Jézus így felelt nekik: „Vajon búsulnak-e a vőlegény barátai, amíg velükvan a vőlegény? Eljön majd az az idő, amikor elviszik tőlük a vőlegényt.Akkor majd ők is böjtölnek*. 16Senki nem varr foltot új anyagból régi ruhára, mert egy ilyen folt csaktovább szakítaná az anyagot, és így még nagyobb lenne a szakadás. 17Senkisem tölt új bort régi tömlőkbe*. Hiszen akkor szétszakadnának a tömlők, és abor is kiömlene. Ehelyett az új bort új tömlőkbe töltik, és így mindkettőmegmarad.”Jézus életre kelt egy halott kislányt és meggyógyít egy beteg asszonyt(Mk 5:21–43; Lk 8:40–56) 18Miközben ezt mondta, a zsinagóga* egyik vezetője lépett hozzá. Leborultelőtte, és így szólt: „Most halt meg a kislányom, de kérlek, gyere, tedd rá akezedet, és újra élni fog!” 19Jézus erre útnak indult, és a tanítványaival együtt követte őt. 20Volt egy asszony, aki már tizenkét éve vérzett. Hátulról odalépett hozzá,és megérintette Jézus ruhájának szélét. 21Ezt gondolta ugyanis magában:„Elég, ha megérintem a ruháját, és meggyógyulok.” 22Jézus hátrafordult, ránézett az asszonyra, és így szólt: „Bízzál, leányom,a hited meggyógyított téged!” És az asszony abban a pillanatbanmeggyógyult. 23 Amikor Jézus a vezető házához ért, meglátta a jajgató tömeget és atemetési zenét játszó embereket. 24Azonnal rájuk szólt: „Menjetek el innen! Akislány nem halt meg, csak alszik.” De azok kinevették őt. 25Miután azembereket elküldték, Jézus bement a szobába, megfogta a kislány kezét, és alány felkelt. 26Ennek az egész vidéken híre ment.Jézus még több embert gyógyít meg 27Amikor Jézus továbbment onnan, két vak férfi követte. Így kiáltoztak:„Dávid Fia*, segíts rajtunk!” 28Amikor bement egy házba, utánamentek a vakok is. Jézus megkérdezteőket: „Elhiszitek, hogy meg tudom tenni azt, hogy újra lássatok?” „Igen,Uram!” — válaszolták. 29Ekkor megérintette a szemüket, és így szólt: „Történjen úgy, ahogyanhittétek!” 30Erre megnyílt a szemük. Jézus azonban figyelmeztette őket:„Vigyázzatok, hogy senki se tudja meg ezt!” 31Ők azonban, amikor elmentekonnan, mindenkinek beszéltek Jézusról azon vidéken. 32Amint ők elmentek, egy olyan embert hoztak hozzá, aki nem tudottbeszélni, mert gonosz szellem volt benne. 33Jézus kiűzte belőle a gonosz9:13 idézet: Hós 6:6.
  • 15 MÁTÉ 9:34–10:17szellemet, a néma pedig megszólalt. Az emberek elcsodálkoztak és eztmondták: „Ilyen hatalmas dolog még soha nem történt Izraelben!” 34A farizeusok* azonban azt mondták: „A gonosz szellemek fejedelméneksegítségével űzi ki a gonosz szellemeket.”Jézus megsajnálja az embereket 35Jézus bejárt minden várost és falut. Tanított a zsinagógákban*, hirdette azIsten királyságáról szóló örömhírt*. Meggyógyított mindenfajta betegséget ésgyengeséget. 36Amikor végignézett a tömegen, megsajnálta őket, mertfáradtak és elhagyatottak voltak, mint a pásztor nélküli juhok. 37Ekkor ígyszólt tanítványaihoz: „Sok az aratnivaló, de kevés a munkás. 38Ezért kérjétekaz aratás Urát, hogy küldjön még munkásokat az aratásába!”Jézus kiküldi tanítványait(Mk 3:13–19; 6:7–13; Lk 6:12–16; 9:1–6)10 1Jézus magához hívta tizenkét tanítványát. Hatalmat adott nekik arra, hogy kiűzzék a gonosz szellemeket, és meggyógyítsanak mindenbetegséget és gyengeséget. 2Ez volt a tizenkét apostol* neve: az első Simon,akinek a másik neve Péter volt, és testvére, András. Jakab, a Zebedeus fia, éstestvére, János. 3Fülöp, Bertalan, Tamás és Máté, a vámszedő*. Jakab, azAlfeus fia, és Taddeus. 4Simon, a zélóta*, és Iskáriótes Júdás, aki későbbelárulta őt. 5 Ezt a tizenkét embert küldte ki Jézus. Megparancsolta nekik: „Nemenjetek olyan vidékre, ahol nem zsidó emberek laknak. Ne menjetek be asamáriaiak* városaiba! 6Inkább Izrael népének elveszett juhaihoz menjetek!7 Menjetek, és hirdessétek: »Elközelített a mennyek királysága!«8Gyógyítsátok meg a betegeket! Támasszátok fel a halottakat! Tisztítsátokmeg a leprásokat*! Űzzétek ki a gonosz szellemeket! Ingyen kaptátok, ezértingyen is adjátok! 9Övetekben ne vigyetek se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt!10Ne vigyetek az útra tarisznyát, se másik ruhát, se sarut, se botot! A munkásugyanis megérdemli, hogy gondoskodjanak róla. 11Ha bementek egy faluba vagy városba, keressetek ott egy arra méltóembert, és maradjatok nála addig, amíg tovább nem mentek! 12 Mikorbeléptek a házába, mondjátok: »Béke legyen veletek!« 13Ha az ott lakókmegérdemlik, a békesség, amit kivántok, nyugodjon meg rajtuk. Ha azonbannem érdemlik meg, térjen vissza rátok. 14Ha valaki nem fogad be titeket, ésbeszédeteket sem hallgatja meg, menjetek ki annak házából és városából! Méga port is verjétek le a lábatokról!* 15Igazán mondom nektek, még Sodoma* ésGomora* helyzete is jobb lesz az ítélet napján, mint azé a városé.”Jézus figyelmeztet a nehézségekre(Mk 13:9–13; Lk 21:12–17) 16„Úgy küldelek el most benneteket, mint bárányokat a farkasok közé.Ezért legyetek okosak, mint a kígyók, és ártatlanok, mint a galambok! 17Az10:4 zélóta Szó szerint: „kananeus” Ennek az arám szónak a jelentése: „buzgó.” A zélóták egyzsidó politikai csoportot alkottak. 10:14 „még … lábatokról” Figyelmeztetés. Azt jelenti, hogynem beszélnek többé azokkal az emberekkel.
  • MÁTÉ 10:18–37 16emberekkel legyetek óvatosak, mert bíróság elé visznek titeket, és zsinagógá-ikban megkorbácsolnak titeket*! 18Kormányzók és királyok elé visznek majdtiteket miattam. Ez alkalmat ad majd arra, hogy beszéljetek nekik és a nemzsidó népeknek rólam. 19Amikor letartóztatnak titeket, ne aggódjatok amiatt,hogy mit és hogyan mondjatok, mert abban a pillanatban megadatik nektek,amit mondanotok kell! 20Mert valójában nem ti fogtok beszélni, hanemAtyátok Szelleme szól majd rajtatok keresztül. 21 Abban az időben testvér a testvérét adja majd halálra, és apa agyermekét. A gyermekek pedig szüleik ellen támadnak, hogy megöljék őket.22Mindenki gyűlölni fog benneteket miattam. Aki azonban mindvégig kitart,megszabadul. 23Ha valamelyik városban üldöznek benneteket, meneküljetekegy másikba! Igazán mondom: nem végzitek el ezt a munkát Izrael mindenvárosában, mire az Emberfia* visszajön hozzátok. 24A tanítvány nem nagyobb a mesterénél, a rabszolga sem nagyobb azuránál. 25Legyen azért elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a rab-szolgának, ha olyan, mint az ura. Ha a ház urát Belzebubnak hívják, akkormennyivel csúnyább néven nevezik a család többi tagját!”Istent féld, ne az embereket!(Lk 12:2–7) 26„Úgyhogy ne féljetek tőlük, mert minden rejtett dolog ki fog tudódni, ésminden titok ismertté lesz. 27Amit most sötétben mondok nektek, a világos-ságban mondjátok el! És amit most fülbe súgva mondok nektek, azt aháztetőkről hirdessétek! 28Ne féljetek azoktól, akik csak a testet képesekmegölni, a léleknek azonban nem árthatnak! Attól féljetek, aki mind a testet,mind a lelket el tudja pusztítani a pokolban! 29Ugye két veréb ára egy fillér*?Mennyei Atyátok tudta nélkül mégsem pusztulhat el közülük egy sem.30Nektek pedig még a hajszálaitok is meg vannak számlálva. 31Úgyhogy neféljetek! Ti sok verébnél értékesebbek vagytok!”A hit megvallása(Lk 12:8–9) 32 „Akitehát elismeri az emberek előtt, hogy hisz bennem, arról én iselismerem mennyei Atyám előtt, hogy hozzám tartozik. 33Aki viszont letagadengem az emberek előtt, azt én is meg fogom tagadni mennyei Atyám előtt.”Jézus követése háborúságokkal is járhat(Lk 12:51–53; 14:26–27) 34„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békét hozzak a földre! Nemazért jöttem, hogy békét, hanem hogy kardot hozzak. 35Azért jöttem, hogy: »szembeállítsam a férfit az apjával, a leányt az anyjával, és a menyet az anyósával. 36 Így az embernek a saját családtagjai lesznek az ellenségei.« Mik 7:6 37Akitehát jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem érdemlimeg, hogy hozzám tartozzon. Aki jobban szereti fiát vagy lányát, mint10:29 fillér Rézpénz, a dénár 1/16 része (egy dénár a napszámos egy napi átlag bére volt).
  • 17 MÁTÉ 10:38–11:17engem, az nem érdemli meg, hogy hozzám tartozzon. 38Aki nem veszi felnaponta a keresztjét, és nem követ engem, az ugyancsak nem érdemli meg,hogy hozzám tartozzon. 39Aki próbálja megtartani az életét, az elveszíti azt.Aki viszont elveszíti az életét miattam, az megtartja.”Isten megáldja azokat, akik elfogadnak titeket(Mk 9:41) 40„Aki elfogad titeket, engem fogad el. Aki viszont elfogad engem, az aztfogadja el, aki engem küldött. 41Aki azért fogad el egy prófétát*, mert azpróféta, az prófétának járó jutalmat kap. Aki elfogad egy igaz embert, azért,mert az igaz, az igaz embernek járó jutalmat kap. 42Aki pedig csupán egypohár friss vizet ad egynek is a legkisebbek közül azért, mert az éntanítványom, igazán mondom nektek, az biztosan jutalmat kap!”Jézus és Bemerítő János(Lk 7:18–35)11 1Miután Jézus elmondta ezeket a tizenkét tanítványnak, továbbment onnan, hogy tanítson és hirdesse az igét a környező városokban is. 2János* ekkor börtönben volt. Hallott Krisztus* tetteiről, ezért elküldtenéhány tanítványát, 3hogy kérdezzék meg Jézustól: „Te vagy az, akinek elkell jönnie, vagy mást várjunk?” 4Jézus így válaszolt: „Menjetek vissza Jánoshoz*, és mondjátok el nekimindazt, amit hallotok és láttok. 5Vakok látnak, sánták járnak, leprások*gyógyulnak meg. Süketek hallanak, halottak támadnak föl, és a szegények azörömhírt* hallgatják. 6Boldog az, aki el tud fogadni engem.” 7Amikor elmentek, Jézus Jánosról * kezdett el beszélni az embereknek:„Miért mentetek ki a pusztába? Hogy széltől hajlongó nádszálat* lássatok?8Vagy talán azért mentetek ki, hogy drága ruhába öltözött férfit lássatok? Dehiszen a drága ruhákban járó emberek királyi palotákban laknak. 9Akkorviszont kivel akartatok találkozni? Talán egy prófétával*? Igazán mondomnektek: nagyobbat láttatok egy prófétánál! 10Mert őróla mondja az Írás*: »Elküldöm követemet*, aki előtted jár, hogy utat készítsen neked.« Mal 3:1 11Igazán mondom, hogy Bemerítő János a legnagyobb azok között, akikvalaha is megszülettek erre a világra. A mennyek királyságában azonban alegkisebb is nagyobb nála. 12Bemerítő János megjelenésétől mostanáig amennyek királysága erőteljesen halad előre, * és vannak olyanok, akikerőszakkal próbálják meg a hatalmukba keríteni. 13János idejéig hirdette eztminden próféta* és a törvény is. 14Ha készen álltok elfogadni: ő Illés*, akinekel kellett jönnie. 15Akinek van füle, hallja! 16 Ugyan kihez is hasonlítsam ezt a nemzedéket? A piactéren ülőgyerekekhez hasonlítanak, akik így kiáltanak: 17 »Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok. Siratót énekeltünk, de nem sírtatok.«11:7 nádszál Jézus ezzel azt mondja, hogy János nem volt gyenge. 11:10 követ Szó szerint:„hírnök”. 11:12 erőteljesen halad előre vagy „erőszakot szenved”.
  • MÁTÉ 11:18–12:7 18 János*, aki nem evett és nem ivott. Azt mondjátok, hogy gonosz szellem18Eljöttvan benne. 19Eljött az Emberfia*, aki ugyanúgy evett és ivott, mint mások. Erreezt mondjátok: »Nézzétek, milyen falánk és iszákos ember! Vámszedők* és abűnösök barátja!« De a bölcsességet az eredményei igazolják.”Jézus figyelmezteti a hitetleneket(Lk 10:13–15) 20Ezután elkezdte meginteni azokat a városokat, amelyekben a legtöbbcsodát tette. Megintette őket mert nem változtatták meg a gondolkodásukatés az életüket: 21 „Rossz lesz neked, Korazin * népe! Rossz lesz nektek,Bétsaida* lakói! Mert ha Tíruszban* és Szidónban* történtek volna azok acsodák, amelyeket ti láttatok, az ő lakóik már régen megváltoztatták volnaéletüket. Már rég zsákruhában ülnének, fejükre hamut szórnának, hogy ezzelis kifejezzék, mennyire bánják a bűneiket. 22Igazán mondom nektek: Tíruszés Szidón népének elviselhetőbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint nektek.23És te, Kapernaum*, azt hiszed, hogy a mennybe emelkedsz? A pokolbakerülsz. Mert ha Sodomában* történtek volna meg azok a csodák, amelyeketti láttatok, megmaradt volna a mai napig. 24Igazán mondom nektek: Sodomanépének elviselhetőbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint nektek.”Jézus megnyugvást kínál(Lk 10:21–22) 25Akkor Jézus ezt mondta: „Dicsőítelek, Atyám, menny és föld Ura, hogyezeket az igazságokat elrejtetted a bölcsek és értelmesek elől, demegmutattad azoknak, akik olyanok, mint a kisgyermekek. 26 Igen, ésmindezt azért tetted, Atyám, mert így tetszett neked.” 27„Az én Atyám mindent nekem adott. Nem ismeri senki a Fiút, csak azAtya. De az Atyát sem ismeri senki, csakis a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarjajelenteni. 28Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve!Én nyugalmat adok nektek. 29Azt az igát vegyétek fel, amit én adok rátok.Tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatos szívű vagyok, és nyugalmattaláltok a lelketeknek. 30Mert az én igám könnyű, és az a teher, amit énteszek rátok, nem nehéz.”Néhány zsidó kritizálja Jézust(Mk 2:23–28; Lk 6:1–5) egy szombati * napon Jézus gabonaföldeken sétált12 1 Akkoriban, keresztül. Tanítványai megéheztek, tépkedni kezdték a kalászokat, ésmegették. 2Amikor a farizeusok* ezt meglátták, így szóltak Jézushoz: „Nézdcsak a tanítványaidat! Olyat tesznek, amit szombaton nem szabad tenni.” 3Erre Jézus ezt kérdezte tőlük: „Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid*, amikorő és a vele levők megéheztek? 4Bement Isten házába, és megette az Úrnakfelajánlott kenyereket, amelyeket sem neki, sem a vele levőknek nem lett volnaszabad megenni, hanem csak a papoknak. 5Vagy nem olvastátok a törvényben,hogy szombatonként * a papok a templomban megszegik a szombatravonatkozó törvényt, és ezzel mégsem tesznek semmi rosszat? 6Igazán mondomnektek: nagyobb van itt a templomnál! 7Ha megértettétek volna, mit jelent ez:
  • 19 MÁTÉ 12:8–26»Irgalmasságot akarok tőletek, és nem áldozatot«,* akkor most nem ítéltétekvolna el ezeket az embereket, akik semmi rosszat nem tettek. 8Mert az Emberfia* úr a szombat* fölött is.”Jézus meggyógyít egy béna kezű embert(Mk 3:1–6; Lk 6:6–11) 9Ezután Jézus elment onnan, és bement a zsinagógájukba*. 10Volt ott egybéna kezű férfi. Az emberek megkérdezték Jézust: „Szabad-e szombatongyógyítani?”* Ezt azért kérdezték tőle, mert okot akartak találni arra, hogyvádolhassák. 11De ő azt mondta nekik: „Ha valakinek közületek van egy juha, és az egyszombati napon beleesik egy gödörbe, ti vajon nem húznátok ki onnan?12Mennyivel értékesebb az ember a juhnál! Tehát szombaton is szabad jót tenni.” 13Ezután a beteg férfihoz fordulva így szólt: „Nyújtsd ki a kezedet!” Őpedig kinyújtotta, és ez a keze is éppen olyan egészséges lett, mint a másik.14A farizeusok* kimentek onnan, és eltervezték, hogy megölik Jézust.Jézus Isten kiválasztott szolgája 15Amikor Jézus ezt megtudta, elment onnan. Sokan követték őt, és ő mind-nyájukat meggyógyította. 16Azt azonban megtiltotta nekik, hogy másoknakbeszéljenek róla. 17Így teljesedett be, amit Ézsaiás próféta* mondott: 18 „Itt van az én szolgám, akit kiválasztottam, akit szeretek, és akiben gyönyörködöm. Szellememet adom neki, és ítéletet hirdet majd a nemzeteknek. 19 Nem vitatkozik és nem kiabál. Az emberek nem hallják a hangját az utcán. 20 A megrepedt nádat nem töri el, a pislákoló lámpást nem oltja ki, amíg ítélete győzelemre nem jut. 21 A nemzetek benne fognak reménykedni.” Ézs 42:1–4Jézus hatalma Istentől van(Mk 3:20–30; Lk 11:14–23; 12:10) 22Ezután egy vak és néma férfit vittek hozzá, akiben gonosz szellem volt.Jézus meggyógyította őt, és a férfi beszélni kezdett és látott. 23Az egésztömeg csodálkozott ezen, és ezt mondták: „Csak nem ő Dávid Fia*?” 24 Amikor a farizeusok * ezt meghallották, így szóltak: „Ez az emberBelzebubnak, a gonosz szellemek fejedelmének erejével űzi ki a gonoszszellemeket.” 25Mivel Jézus tudta, mit gondoltak, így szólt hozzájuk: „Minden királyság,amelyben megosztottság van, és amely önmaga ellen harcol, elpusztul.Megsemmisül minden város és család is, amelyben megosztottság van, ésamely önmaga ellen harcol. 26Ha tehát Sátán a saját gonosz szellemeit űzi ki*,akkor ez azt jelenti, hogy meghasonlott önmagával. Akkor viszont hogyan12:7 idézet: Hós 6:6. 12:10 „Szabad-e … gyógyítani?” A zsidó törvény tiltotta a munkát szom-baton. 12:26 „Ha … űz ki” Szó szerint: „Ha Sátán a Sátánt űzi ki”.
  • MÁTÉ 12:27–45 20maradhat meg a királysága? 27Ezért ha én Belzubub erejével űzöm ki a gonoszszellemeket, akkor a ti követőitek kinek az erejével űzik ki őket? Ők magukfogják majd bebizonyítani, hogy tévedtetek! 28Ha azonban Isten Szellemévelűzöm ki a gonosz szellemeket, akkor már eljött hozzátok Isten királysága. 29Havalaki be akar törni az erős ember házába, hogy elrabolja a vagyonát, előbbmeg kell kötöznie az erős embert. Csak ezután rabolhatja őt ki. 30Aki nincsvelem, ellenem van. Aki nem velem dolgozik, ellenem dolgozik. 31Ezért azt mondom nektek: mindenfajta bűn és gyalázkodás meg leszbocsátva az embereknek. De aki a Szent Szellemet* gyalázza, nem nyerbocsánatot. 32Ha valaki az Emberfia * ellen beszél, bocsánatot nyer, akiazonban a Szent Szellem ellen szól, az sem ebben a világban, sem az eljöven-dőben nem nyerhet bocsánatot.”Tetteid mutatják meg, hogy milyen vagy(Lk 6:43–45) 33„Ha jó gyümölcsöt szeretnétek, jó fára van szükségetek. Ha rossz fátokvan, rossz lesz a gyümölcse is. Egy fát a gyümölcséről lehet felismerni.34Mérges kígyók! Hogyan is mondhatnátok jó dolgokat, amikor gonoszakvagytok? Hiszen azt mondja az ember, amivel tele van a szíve. 35A jó emberszívében jó dolgok vannak elraktározva, és azokból hoz elő jó dolgokat. Agonosz ember szívében viszont gonoszság van, és abból hoz elő rosszdolgokat. 36Mondom nektek: az ítélet napján minden felesleges szórólszámot kell majd adni, amit valaha kimondott az ember. 37A szavaid alapjánfognak ártatlannak vagy bűnösnek ítélni.”A zsidók jelet kérnek Jézustól(Mk 8:11–12; Lk 11:29–32) 38Ekkor megszólította Jézust néhány farizeus* és törvénytanító: „Tanító,mutass nekünk egy jelet!” 39Jézus így válaszolt: „Ez a gonosz és bűnös nemzedék jelet szeretne látni, denem kapnak más jelet, csak Jónás próféta* jelét. 40Mert ahogyan Jónás háromnap és három éjjel volt a nagy hal gyomrában, az Emberfia* is három nap éshárom éjjel lesz a föld belsejében. 41Amikor Ninive* népe együtt áll ítélet eléezzel a nemzedékkel, ők majd elítélik ezt a nemzedéket, hiszen ők megváltoz-tatták életüket válaszul Jónás üzenetére. Most pedig nagyobb van itt, mintJónás! 42Dél királynője* együtt áll majd ítélet elé ezzel a nemzedékkel, és ő iselítéli ezt a nemzedéket, hiszen ő a föld másik végéről jött el, hogy meghallgas-sa Salamon bölcsességét. Most pedig nagyobb van itt, mint Salamon.”Az emberek gonoszak(Lk 11:24–26) 43 „Amikor egy gonosz szellem kimegy valakiből, száraz helyekenvándorol, nyugalmat keres, de nem talál. 44Akkor így szól: »Visszamegyekházamba, ahonnan kijöttem.« Amikor odaér, üresen, kisöpörve, sőtfeldíszítve találja azt. 45Erre kimegy, és hoz magával hét másik szellemet,12:41 Nineve Város, ahol Jónás prédikált (Jón 3). 12:42 Dél királynője Sába királynője, aki 1600km-t utazott, hogy Isten bölcsességét megtanulhassa Salamon királytól (1Kir 10:1–13).
  • 21 MÁTÉ 12:46–13:15akik még nála is gonoszabbak. Mind bemennek oda, és ott laknak. Így aztánennek az embernek rosszabb lesz a későbbi állapota, mint az előző volt.Bizony, így jár ez a gonosz nemzedék is!”Jézus családja: a tanítványok(Mk 3:31–35; Lk 8:19–21) 46Jézus még beszélt az emberekhez, amikor anyja és testvérei megálltakodakinn. Beszélni akartak vele. 47Valaki szólt neki: „Anyád és testvéreid kinnállnak, és beszélni akarnak veled!” 48Jézus így válaszolt neki: „Ki az én anyám, és kik a testvéreim?” 49Azutánpedig tanítványaira mutatott, és ezt mondta: „Itt van az én anyám, és ittvannak az én testvéreim! 50Aki cselekszi az én Atyám akaratát, az az énfivérem, nővérem és anyám.”Jézus története a magvetésről(Mk 4:1–9; Lk 8:4–8)13 1Aznap Jézus kiment a házból, és leült a tó partján. 2Sok ember gyűlt össze körülötte, ezért hajóba szállt és leült, az emberek pedig a partonmaradtak. 3Sok mindenre történetek segítségével tanította őket: „Kiment egymagvető vetni. 4Vetés közben néhány mag az út szélére esett. Odarepültek amadarak, és megették a magokat. 5Volt olyan mag, amely köves talajrahullott, ahol nem nagyon volt termőföld. Ez gyorsan kikelt, mert nem voltmélyen a földben. 6Amikor azonban a nap fölkelt, megégette, és mivel nemvolt mély gyökere, kiszáradt. 7Volt olyan mag is, amely tövisek közé hullott.Amikor aztán a tövisek megnőttek, megfojtották. 8Néhány mag azonban jóföldbe esett, és termést hozott. Az egyik százszorosat, a másik hatvanszoro-sat, ismét másik pedig harmincszorosat. 9Akinek van füle, hallja!”Miért használt Jézus történeteket, amikor tanított?(Mk 4:10–12; Lk 8:9–10) 10 Odamentek Jézushoz a tanítványai, és megkérdezték tőle: „Miérthasználsz történeteket, amikor az embereket tanítod?” 11Ő így válaszolt: „Nektek megadatott, hogy megismerjétek Isten királysá-gának titkait, nekik azonban nem. 12Akinek van, az még többet kap, hogybőséggel legyen neki. Akinek azonban nincs, attól még azt is elveszik, amijeeddig volt. 13Azért tanítom őket történetek segítségével, mert néznek ugyan,de nem látnak, hallanak ugyan, de nem hallgatják és nem értik meg, amitmondok. 14Beteljesedik majd rajtuk, amiről Ézsaiás így prófétált: »Hallani fogtok, de nem értetek, néztek ugyan, de nem láttok. 15 Mert megkeményedett e nép szíve. Fülükkel nehezen hallanak, és becsukták szemüket. Ezt azért tették, hogy ne lássanak a szemükkel, ne halljanak a fülükkel, vagy ne értsenek a szívükkel, hogy ne forduljanak hozzám, hogy meggyógyítsam őket.« Ézs 6:9–10
  • MÁTÉ 13:16–33 2216 Ti azonban boldogok vagytok, mert a szemetek lát, és a fületek hall.17Igazán mondom nektek: sok próféta* és igaz ember szerette volna látni azt,amit ti láttok, de nem látta. Szerették volna hallani azt, amit ti hallotok, denem hallotta.”Jézus megmagyarázza a magvetőről szóló történetet(Mk 4:13–20; Lk 8:11–15) 18„Most pedig hallgassátok meg a magvetőről szóló történet magyarázatát!19Aki hallja az Isten királyságáról szóló tanítást, de nem érti meg, ahhoz eljöna gonosz, és elrabolja tőle mindazt, amit a szívébe ültettek. Olyan ez, mint aza mag, amely az útra esett. 20A köves talajba esett mag olyan, mint az azember, aki meghallgatja a tanítást, és azonnal örömmel fogadja. 21De mivelnem gyökerezik meg benne, csak egy rövid ideig marad meg. Ezért amikornehézség vagy üldöztetés* éri az ige miatt, azonnal elveszti a hitét. 22Atövisek közé esett mag pedig olyan, mint az az ember, aki meghallgatjaugyan a tanítást, de a világ dolgai és a gazdagság csábítása megfojtják benneaz igét. Így aztán nem terem gyümölcsöt*. 23Végül pedig a jó talajba vetettmag olyan, mint az az ember, aki hallja az igét, és meg is érti azt. Termésthoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, ismét másik pedig har-mincszorosat.”Történet a búzáról és a gyomnövényről 24Egy másik történetet is mondott nekik: „A mennyek királysága olyan, mintaz az ember, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. 25Amikor mindenki aludt,eljött az ellensége, és mérgező gyomnövényt vetett a búza közé, majd elment.26Amikor a vetés felnőtt és kialakultak a kalászok, láthatóvá vált a gyom is. 27Aszolgák ekkor odamentek a gazdához, és megkérdezték tőle: »Uram! Ugye jómagot vetettél a földedbe? Akkor hogyan került bele a gyom?« 28A gazda így válaszolt: »Ellenség tette ezt.« A szolgák tovább kérdezték: »Akarod, hogy kihúzgáljuk a gyomot?« 29»Ne tegyétek — válaszolta —, mert amikor kihúzzátok, vele együtt abúzát is kitéphetitek! 30Hagyjátok csak együtt nőni mindkettőt az aratásig!Amikor aztán eljön az aratás ideje, szólok majd az aratóknak: Előszörszedjétek össze a gyomot, és kössétek össze az elégetéshez! A búzát pediggyűjtsétek a raktáramba!«”Jézus újabb történetekkel tanít(Mk 4:30–34; Lk 13:18–21) 31Ezután egy másik történetet is elmondott nekik: „A mennyek királyságaolyan, mint a mustármag, amelyet egy ember fogott, és elvetett a földjébe.32 Ez a mag a legkisebb minden mag közül. De amikor felnő, nagyobbminden kerti növénynél. Fa lesz belőle; rászállnak a madarak, és fészketraknak az ágai között.” 33Elmondott nekik egy másik hasonlatot is: „A mennyek királysága olyan,mint a kovász, amelyet egy asszony belekevert három mérce* lisztbe. Azegész tészta megkelt tőle.”13:33 mérce 12 liter.
  • 23 MÁTÉ 13:34–54 34Jézus mindent történetek segítségével mondott el a tömegnek. Sohasemmit sem mondott nekik történetek nélkül. 35Ez azért történt így, hogy be-teljesedjen, amit Isten a prófétán* keresztül mondott: „Történeteket mondok el, és olyan titkokról beszélek, amelyek a világ teremtése óta el voltak rejtve.” Zsolt 78:2Jézus megmagyaráz egy történetet 36Ezután Jézus elküldte a tömeget, és hazament. Tanítványai odamentekhozzá, és így kérlelték: „Magyarázd el nekünk a szántóföldön nőtt konkolytörténetét!” 37Jézus így válaszolt: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia*. 38A szántófölda világ. A jó mag azokat jelképezi, akik Isten királyságába tartoznak. Akonkoly pedig azokat, akik a Gonoszhoz tartoznak. 39Az ellenség, aki akonkolyt veti, az ördög. Az aratás e világ vége*, az aratók pedig az angyalok. 40Ahogyan a konkolyt összeszedik és tűzre vetik, úgy fog történni ez a világvégén is. 41Az Emberfia* el fogja küldeni az angyalait, akik összegyűjtenekkirályságából mindenkit, aki bűnbe viszi az embereket. És összegyűjtenekmindenkit, aki gonosz dolgokat tesz. 42Ezeket az embereket tüzes kemencébedobják, ahol sírás és fogcsikorgatás lesz. 43Ekkor az igazak mennyei Atyjukkirályságában ragyognak majd, mint a nap. Akinek van füle, hallja!”Történet a kincsről és az igazgyöngyről 44 „A mennyek királysága olyan, mint a szántóföldben elásott kincs,amelyet egy ember megtalált, és újra elásott. Ezután pedig örömmel elment,eladta mindenét, amije volt, hogy megvehesse ezt a szántóföldet. 45A mennyek királysága a kereskedőhöz is hasonlít, aki igazgyöngyöketkeresett. 46Amikor egyszer egy nagyon értékes gyöngyre talált, elment,eladta mindenét, amije volt, és megvette azt.”Történet a halászhálóról 47„Olyan a mennyek királysága, mint a tengerbe vetett háló, amely össze-gyűjtött mindenféle halat. 48Amikor a háló megtelt, a halászok kihúzták apartra. Ezután leültek, és a jókat edényekbe gyűjtötték, a rosszakat pedigkidobták. 49Így lesz majd a világ végén is, amikor eljönnek az angyalok,hogy kiválasszák a gonoszokat az igazak közül. 50A gonoszokat tüzeskemencébe dobják, ahol sírás és fogcsikorgatás lesz.” 51„Megértettétek mindezeket?” — kérdezte Jézus. „Igen” — felelték a tanítványai. 52Erre ő így folytatta: „Ezért minden törvénytanító, aki a mennyek királysá-gáról tanul, az olyan gazdához hasonlít, aki újat és régit hoz elő raktárából.”Jézus hazamegy a saját városába(Mk 6:1–6; Lk 4:16–30) 53Miután Jézus befejezte ezt a történetet, elment arról a helyről. 54Visszatérta saját városába, és ott tanította az embereket a zsinagógában*. Mindenki13:39 világ vége Szó szerint: „e kor vége” vagy „az idő vége”. Lásd még 40, 49. versekben.
  • MÁTÉ 13:55–14:21 24csodálkozva kérdezgette: „Honnan van ilyen bölcsessége és csodatevő ereje?55Hát nem az ács fia ő? Tudjuk, hogy anyját Máriának hívják, testvérei pedigJakab, József, Simon és Júdás. 56Húgai is mind itt élnek közöttünk. Honnankapta hát mindezeket?” 57És nem tudták őt elfogadni. De Jézus így szólt hozzájuk: „Egy prófétát* mindenhol tisztelnek, csak asaját hazájában és családjában nem.” 58Nem is tett ott sok csodát a hitetlenségük miatt.Heródes hall Jézusról(Mk 6:14–29; Lk 9:7–9) az időben Heródes*, a negyedes fejedelem is hallott Jézusról.14 1Abban 2Így szólt a szolgáihoz: „Biztosan ő Bemerítő János. Talán feltámadt ahalálból, és azért van ilyen csodatevő ereje.”Bemerítő János megöletése 3Heródes* ugyanis elfogatta Jánost*, megbilincseltette és börtönbe zárattaőt Heródiás miatt. Heródiás Fülöpnek, Heródes testvérének volt a felesége.4János ezt mondogatta Heródesnek: „Nem helyes, hogy együtt élsz vele!”5Ezért Heródes meg akarta őt öletni. De félt a néptől, mert Jánost prófétának*tartották. 6Amikor azonban eljött Heródes* születésnapja, Heródiás lánya táncolt avendégek előtt. Ez annyira tetszett Heródesnek, 7hogy esküvel ígérte meg:bármit megad neki, amit csak kér tőle. 8Erre ő anyja tanácsára így válaszolt:„Add ide nekem Bemerítő János fejét egy tálon!” 9Bár a király elszomorodott,esküje és a vendégek miatt is megparancsolta, hogy teljesítsék a kérést.10Embereket küldött tehát, és lefejeztette Jánost a börtönben. 11ElhoztákJános fejét egy tálon. Odaadták a lánynak, aki odavitte azt az anyjának.12Később eljöttek János tanítványai a holttestért, és eltemették. Ezután pedigelmentek Jézushoz, hogy elmondják neki, mi történt.Jézus enni ad több mint ötezer embernek(Mk 6:30–44; Lk 9:10–17; Jn 6:1–14) 13 Amikor Jézus meghallotta mindezt, hajóba szállt. Elindult egyelhagyatott helyre, hogy egyedül legyen. A nép azonban megtudta, hovámegy, és gyalog utánaindult a városokból. 14Amikor kiszállt a hajóból ésmeglátta a sok embert, megsajnálta őket, és meggyógyította a betegeiket. 15Mikor már esteledett, odamentek hozzá a tanítványai, és így szóltak:„Lakatlan ez a hely, és késő van már. Küldd el az embereket, hogy elmehes-senek a falvakba, és ennivalót vehessenek maguknak!” 16Jézus azonban így válaszolt: „Nem kell elmenniük. Ti adjatok nekik enni!” 17Erre ők így válaszoltak: „Nincs nálunk más, csak öt kenyér és két hal.” 18„Hozzátok ide!” — mondta Jézus. 19Ezután szólt az embereknek, hogyüljenek le a fűre. Kezébe vette az öt kenyeret és a két halat. Felnézett az égreés hálát adott Istennek. Ezután megtörte a kenyereket, odaadta a tanítványai-nak, a tanítványai pedig az embereknek. 20Mindenki evett és jóllakott.Ezután a tanítványok tizenkét kosár maradékot gyűjtöttek össze.21 Körülbelül ötezer férfi evett, az asszonyokat és a gyermekeket nemszámítva.
  • 25 MÁTÉ 14:22–15:8Jézus a vízen jár(Mk 6:45–52; Jn 6:16–21) 22Közvetlenül ez után megparancsolta a tanítványainak, hogy szálljanakhajóba. Arra kérte őket, hogy amíg ő hazaküldi az embeket, addig ők menjenekelőre, át a túlsó partra. 23Miután a nép elment, Jézus felment a hegyre, hogyegyedül imádkozzon. Mire beesteledett, már teljesen egyedül volt ott. 24A hajóekkor már távol volt a parttól, és a hullámok dobálták, mivel ellenszél fújt. 25Reggel három és hat óra között Jézus a vízen járva odament hozzájuk.26 Amikor a tanítványok észrevették, hogy a tó vizén jár, megijedtek.„Kísértet!” — kiáltozták félelmükben. 27Jézus azonban rögtön megszólította őket: „Bízzatok! Én vagyok. Neféljetek!” 28Erre Péter így válaszolt: „Uram, ha tényleg te vagy az, adj parancsotnekem, hogy menjek oda hozzád a vízen!” 29„Gyere!” — felelte Jézus. Péter ki is lépett a hajóból, és a vízen járva elindult Jézus felé. 30Amikorazonban látta, hogy milyen erősen fúj a szél, megijedt. Kezdett elsüllyedni,és így kiáltott: „Ments meg, Uram!” 31Jézus azonnal felé nyújtotta a kezét, megfogta őt és így szólt: „Kishitű,miért kételkedtél?” 32Miután beszálltak a hajóba, elállt a szél. 33Akik pedig a hajóban voltak,leborultak előtte és ezt mondták: „Valóban Isten Fia vagy!”Jézus betegeket gyógyít(Mk 6:53–56) 34Miután átkeltek a tavon, Genezáretbe értek. 35Az ott lakók azonbanfelismerték őt, és mindenfelé elhíresztelték, hogy ott van. Így aztán mindenbeteget odavittek hozzá, 36és arra kérték, hogy legalább a ruhája szélétérinthessék. Aki csak megérintette, meggyógyult.Isteni törvények és emberi rendeletek(Mk 7:1–23) Jeruzsálemből érkezett farizeusok* és törvénytanítók jöttek15 1Ekkor Jézushoz. Megkérdezték: 2„Miért nem tartják meg a tanítványaidőseink tanítását? Ugyanis evés előtt nem mosnak kezet.” 3Jézus így válaszolt nekik: „Ti miért nem tartjátok meg Isten parancsolatáta hagyományotok miatt? 4Isten ugyanis ezt mondta: »Tiszteld apádat ésanyádat«*. És: »Meg kell halnia annak, aki apját vagy anyját sértegeti!«* 5Tipedig azt tanítjátok, hogy az ember mondhatja ezt az apjának vagy anyjának:»Van valamim, amit neked adhatnék, hogy segítsek neked, de már Istennekajánlottam.« 6Azt tanítjátok, hogy ilyen esetben nem kell tisztelnie az apját.Így aztán a hagyományotok miatt érvénytelenné teszitek Isten igéjét.7Képmutatók! Ézsaiás helyesen prófétálta rólatok: 8 »Ez a nép csak szájával tisztel engem, a szíve azonban távol van tőlem.15:4 idézet: 2Móz 20:12; 5Móz 5:16. 15:4 idézet: 2Móz 21:17.
  • MÁTÉ 15:9–31 26 9 A nekem adott tiszteletük nem ér semmit, mert olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberi parancsolatok.«” Ézs 29:13 (Szeptuaginta*) 10Ezután magához hívta az embereket, és ezt mondta nekik: „Figyeljetekrám, és értsétek meg, amit mondok! 11Nem az szennyezi be* az embert, amibemegy a száján, hanem az, ami kijön rajta.” 12Ekkor odamentek hozzá a tanítványai és megkérdezték tőle: „Tudod,hogy a farizeusokat* felháborította, amit mondtál?” 13„Minden növényt, amit nem mennyei Atyám ültetett, kitépnek majd” —válaszolta Jézus. 14„Ezért ne is törődjetek velük! Hiszen vakok, akik vakokatvezetnek. Ha viszont egy vak vezet egy másik vakot, akkor bizonymindketten gödörbe esnek.” 15Erre Péter így kérlelte: „Magyarázd meg nekünk, hogy mit jelent ez atörténet!” 16„Hát még ti sem értitek?” — kérdezte Jézus. 17„Nem értitek, hogy ami aszátokon bemegy, az a gyomrotokba megy, azután pedig kiürül onnan?18Ami azonban a szájon kijön, az a szívből jön. Az szennyezi be igazán azembert. 19Mert a szívből jönnek a gonosz gondolatok, gyilkosság, házasság-törés*, szexuális bűnök*, lopás, hamis tanúskodás és a gonosz beszédekmások ellen. 20Ezek szennyezik be az embert, és nem az, ha nem mos kezet.”Jézus megsegít egy nem zsidó asszonyt(Mk 7:24–30) 21Jézus továbbment onnan Tírusz* és Szidón* vidékére. 22Egy kánaánitaasszony jött hozzá arról a vidékről, és kiáltozni kezdett: „Segíts rajtam, Uram,Dávid Fia*! A lányomban gonosz szellem van, és nagyon szenved tőle!” 23Jézus egy szót sem szólt hozzá. Tanítványai odamentek hozzá és ígykérlelték: „Küldd el őt! Folyton utánunk jön, és kiáltozik!” 24Jézus így válaszolt: „Az Atya engem csak Izrael elveszett juhaihoz küldött.” 25Az asszony mégis odajött hozzá. Leborult előtte, és így szólt: „Uram,segíts rajtam!” 26 Jézus így válaszolt: „Nem helyes, ha elvesszük a gyermekektől akenyeret, hogy odadobjuk a kutyáknak.” 27„Igazad van, Uram!” — válaszolt az asszony. „De még a kutyák is eszneka gazdájuk asztaláról lehulló morzsákból.” 28Jézus így válaszolt neki: „Asszony, bizony nagy hited van! Legyen tehátúgy, ahogyan akarod.” És abban a pillanatban meggyógyult a lánya.Jézus sok embert meggyógyít 29 Jézus ezután eltávozott onnan, és a Galileai-tó partjához ment. Ottfelment egy hegyre, és leült. 30 Nagy tömeg jött hozzá. Az emberek sántákat, vakokat, bénákat,némákat, és más betegeket vittek hozzá. Letették őket Jézus lába elé, és őmeggyógyította őket. 31A tömeg elcsodálkozott, amikor látta, hogy a némákmegszólalnak, a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak, és a vakok látnak,és dicsőítették Izrael Istenét.15:11 szennyezi be Szó szerint: „tisztátalanná tesz”. Lásd még a 18. versben is.
  • 27 MÁTÉ 15:32–16:12Jézus enni ad több mint négyezer embernek(Mk 8:1–10) 32Jézus magához hívta a tanítványait és így szólt hozzájuk: „Sajnálom ezt asok embert. Már három napja velem vannak, és nincs mit enniük. Nemszeretném éhesen elküldeni őket, mert biztos, hogy összeesnének útközben.” 33 „De hát honnan vehetnénk nekik ezen az elhagyatott helyen annyikenyeret, hogy ilyen sok embert megetethessünk?” — kérdezték atanítványok. 34Jézus megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” „Hét” — válaszolták— „és néhány kisebb halunk.” 35Ezután megkérte az embereket, hogy üljenek le a földre. 36Megfogta a hétkenyeret és a halakat, és hálát adott Istennek. Darabokra osztotta, majdo d a a d t a a t a n í t v á n y a i n a k , a t a n í t v á n y o k p e d i g a z e m b e re k n e k .37Mindnyájan ettek, és jól is laktak, a tanítványok pedig hét kosár maradékotgyűjtöttek össze. 38Az asszonyokon és a gyermekeken kívül körülbelülnégyezeren voltak, akik ettek. 39Miután Jézus elküldte a tömeget, hajóbaszállt, és Magadán vidékére ment.A zsidó vallási vezetők próbára teszik Jézust(Mk 8:11–13; Lk 12:54–56) 1Farizeusok* és a szadduceusok* jöttek Jézushoz, hogy próbára tegyék16 őt. Arra kérték, hogy mutasson nekik mennyei jelet* bizonyítékként. 2Ő azonban csak ezt válaszolta: „Amikor lemegy a nap, ezt mondjátok:»Szép idő lesz, mert vörös az ég.« 3Reggel pedig: »Ma vihar lesz, mert az égsötét és vörös.« Az ég jeleit felismeritek, az idők jeleit viszont nem! 4Ez agonosz és hűtlen nemzedék mennyei jelet* kér, de Isten nem ad nektek másjelet, csak Jónás próféta jelét*.” Ezzel otthagyta őket, és továbbment.Jézus tanítványai félreértik őt(Mk 8:14–21) 5A tanítványok átkeltek a tó túlsó partjára, de elfelejtettek kenyeret vinnimagukkal. 6Jézus ekkor így szólt hozzájuk: „Vigyázzatok és óvakodjatok afarizeusok* és szadduceusok* kovászától!” 7Ők erre így beszélgettek egymás közt: „Biztosan azért mondta ezt, mertnem hoztunk kenyeret.” 8Jézus tudta ezt, és így szólt: „Kishitűek, miért beszélgettek egymás köztarról, hogy nincs nálatok kenyér? 9 Még mindig nem értitek? Nememlékeztek az ötezer emberre és az öt kenyérre, és hogy hány kosármaradékot szedtetek össze? 10És nem emlékeztek a négyezer emberre és ahét kenyérre, és arra, hogy ott hány kosár maradékot szedtetek össze?11Miért nem értitek, hogy én nem kenyérről beszéltem nektek, amikor aztmondtam: »Óvakodjatok a farizeusok* és szadduceusok* kovászától?«” 12 Akkor megértették, hogy nem azt mondta nekik, hogy a kenyeretmegkelesztő kovásztól óvakodjanak, hanem a farizeusok* és szadduceusok*tanításától.16:4 Jónás jele Jónás három napig volt a nagy hal gyomrában, ahogy Jézus három napig volt asírban. Olvasd el Jónás könyvét az Ószövetségből!
  • MÁTÉ 16:13–17:2 28Péter megvallja, hogy Jézus a Krisztus(Mk 8:27–30; Lk 9:18–21) 13Amikor Jézus megérkezett Cézárea Filippi területére, megkérdezte tanít-ványaitól: „Kinek mondják az emberek az Emberfiát*?” 14 Azok így feleltek: „Egyesek Bemerítő Jánosnak, mások Illésnek * .Olyanok is vannak, akik azt mondják, hogy te vagy Jeremiás*, vagy egy apróféták* közül.” 15„Hát ti mit mondtok rólam, ki vagyok én?” — kérdezte tovább. 16Simon Péter így válaszolt: „Te vagy a Krisztus*, az élő Isten Fia.” 17Jézus így válaszolt neki: „Boldog ember vagy Simon, Jóna fia, mert nemember jelentette ezt ki neked, hanem az én mennyei Atyám. 18Én pedig aztmondom neked: Te Péter* vagy. Ezen a kősziklán fogom felépíteni egyházamat,és a halál erői* sem lesznek képesek legyőzni. 19Neked fogom adni a mennyekkirályságának kulcsait. Ha bármit kijelentesz, hogy meg van kötve ezen aföldön, az a mennyben is meg lesz kötve. Ha bármit kijelentesz, hogy fel vanoldva itt a földön, az a mennyben is fel lesz oldva.”* 20Ezután megparancsolta atanítványoknak, hogy senkinek ne mondják el, hogy ő a Krisztus*.Jézus a haláláról beszél(Mk 8:31–9:1; Lk 9:22–27) 21E k k o r t ó l kezdte Jézus elmagyarázni a tanítványainak, hogyJeruzsálembe kell mennie, ahol majd sokat kell szenvednie a nép idősvezetőitől, a főpapoktól* és a törvénytanítóktól. Elmagyarázta nekik, hogymeg fogják őt ölni, és az utána következő harmadik napon fel fog támadni. 22 Péter félrehívta őt, és rosszallóan így szólt hozzá: „Uram, ilyesmisemmiképpen sem történhet meg veled!” 23Jézus azonban megfordult, és így szólt Péterhez: „Menj el tőlem Sátán*!Akadályozol engem, mivel nem úgy gondolkozol, mint Isten, hanem úgy,mint az emberek.” 24Jézus ezután így folytatta: „Aki követni akar engem, annak előbb megkell tagadnia önmagát, és fel kell vennie a keresztjét. Csakis így követhetengem. 25Aki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt. De aki elveszíti azéletét miattam, az megtalálja azt. 26Ugyan mi haszna van abból az embernek,ha az egész világot megszerzi, de elveszíti az életét? Mit tud majd fizetniazért, hogy visszakapja az életét? 27Az Emberfia* eljön majd angyalaivalAtyja dicsőségében, és megfizet mindenkinek a cselekedetei szerint. 28Igazánmondom nektek: az itt állók között vannak olyanok, akik csak azután halnakmeg, miután meglátták az Emberfiát, amint eljön az ő királyságában.”Jézust együtt látják Mózessel és Illéssel(Mk 9:2–13; Lk 9:28–36)17 1Hatnap múlva Jézus felment egy magas hegyre. Magával vitte Pétert, Jakabot és Jakab testvérét, Jánost. 2 A hegyen a szemük láttára16:18 Péter A „Péter” név jelentése: „kőszikla”, így itt egy szójátékot használt Jézus. 16:18 halálerői Szó szerint: „az alvilág kapui”. 16:19 „Ha … lesz.” Szó szerint: „Amit megkötsz a földön, az amennyben is kötve lesz, és amit eloldozol a földön, az a mennyben is oldva lesz.” 16:23 Sátán Azördög neve, jelentése: „ellenség”. Jézus azt mondja, hogy Péter úgy beszél, mint a Sátán.
  • 29 MÁTÉ 17:3–23átváltozott. Arca úgy ragyogott, mint a nap, a ruhája pedig olyan fehér lett,m i n t a f é n y. 3 E k k o r m e g j e l e n t M ó z e s * é s I l l é s * , é s b e s z é l g e t n ikezdtek Jézussal. 4Péter így szólt Jézushoz: „Uram, olyan jó itt lenni! Ha akarod, készítek idehárom sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek.” 5Amíg Péter beszélt, hirtelen egy fényes felhő takarta be őket. A felhőbőlegy hang hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.Hallgassatok rá!” 6 Amikor a tanítványok ezt meghallották, arcra borultak, és nagyonmegijedtek. 7 Jézus azonban hozzájuk lépett, megérintette őket, és eztmondta: „Álljatok fel, és ne féljetek!” 8Amikor felnéztek, nem láttak már ottsenki mást, csak Jézust. 9 Miközben lefelé jöttek a hegyről, Jézus megparancsolta nekik: „Nemondjátok el senkinek amit láttatok addig, amíg az Emberfia* fel nem támada halálból!” 10Majd megkérdezték tőle a tanítványai: „Miért tanítják azt az törvénytaní-tók, hogy előbb Illésnek* kell eljönnie?” 11Jézus így felelt: „Illés azért jön el, hogy helyreállítson mindent. 12Deazt mondom nektek: Illés már eljött, csak nem ismerték fel őt, hanem azttették vele, amit akartak. Ugyanígy fog majd az Emberfia* is szenvednitőlük.” 13 Akkor megértették a tanítványok, hogy Bemerítő Jánosrólbeszélt nekik.Jézus meggyógyít egy fiút(Mk 9:14–29; Lk 9:37–43a) 14Amikor visszamentek a tömeghez, egy férfi lépett Jézushoz. Letérdeltelőtte, és így kérlelte őt: 15„Uram, segíts a fiamon! Epilepsziás*, és nagyonsokat szenved. Sokszor megtörténik vele, hogy tűzbe vagy vízbe esik.16Amikor a tanítványaidhoz vittem őt, ők nem tudták meggyógyítani.” 17Jézus így válaszolt: „Ó, ti hitetlen és eltévelyedett emberek! Meddig kellmég veletek maradnom? Meddig kell még türelmesnek lennem veletek?Hozzátok ide azt a fiút!” 18Akkor Jézus ráparancsolt a gonosz szellemre. Azkiment a fiúból, és a fiú azonnal meggyógyult. 19Amikor Jézus egyedül volt, odamentek hozzá a tanítványai, és megkér-dezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni azt a gonosz szellemet?” 20Ő így válaszolt: „Mert kevés a hitetek. Igazán mondom nektek: ha csakakkora hitetek lenne, mint egy mustármag*, és azt mondanátok ennek ahegynek: »Menj innen oda!«, bizony az oda is menne. Semmi sem lennelehetetlen számotokra.” 21*Jézus a haláláról beszél(Mk 9:30–32; Lk 9:43b–45) 22Később, amikor a tanítványok összegyűltek Galileában, Jézus így szólthozzájuk: „Az Emberfiát* átadják majd az embereknek. 23Megölik őt, de aharmadik napon feltámad.” A tanítványok nagyon elszomorodtak.17:21 Néhány kézirat hozzáteszi: „Ezt a fajta gonosz szellemet csak akkor tudjátok kiűzni, haelőzőleg böjtöléssel és imádkozással készültök rá.”
  • MÁTÉ 17:24–18:12 30Jézus az adófizetésről tanít 24Amikor Kapernaumba* érkeztek, odamentek Péterhez azok az emberek,akik a templomadót szedték. Megkérdezték Pétert: „A ti tanítótok nem fizetia templomadót?” 25„De igen” — válaszolta Péter, és bement a házba. Mielőtt még megszólal-hatott volna, Jézus ezt kérdezte tőle: „Simon, mit gondolsz? A földi királyokkiktől szednek vámot és adót? A fiaiktól vagy az idegenektől?” 26„Az idegenektől” — felelte Péter. „Ezek szerint a fiaiknak nem kell fizetni. 27De hogy fel ne mérgesítsükőket, menj ki a tóhoz. Dobj be egy horgot, és fogd ki az első halat, amiráakad! Nyisd ki a hal száját, és egy ezüstpénzt találsz majd benne. Vedd ki,és add oda nekik a kettőnk templomadójaként!”Jézus az elismertségről tanít(Mk 9:33–37; Lk 9:46–48)18 1Abban az órában odamentek Jézushoz a tanítványai. Ezt kérdezték tőle: „Ki a legnagyobb a mennyek királyságában?” 2Erre Jézus odahívott egy kisgyermeket. Eléjük állította és ezt mondta:3„Igazán mondom nektek: Ha nem változtok meg, és nem lesztek olyanok,mint ez a kisgyermek, nem mehettek be a mennyek királyságába. 4Úgyhogyaz lesz a legnagyobb a mennyek királyságában, aki megalázza magát, mintez a kisgyermek. 5Aki pedig elfogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engemfogad el.”Jézus figyelmeztetése(Mk 9:42–48; Lk 17:1–2) 6„Aki viszont akár csak egyet is bűnbe visz e kicsinyek közül, akik bennemhisznek, az jobban járna, ha egy malomkövet* kötnének a nyakára, és azzalegyütt beledobnák a tengerbe. 7Sajnálom a világban élő embereket amiatt,ami bűnbe viszi őket! Elkerülhetetlen ugyan, hogy egyesek bűnbe essenek,de rossz lesz annak, aki bűnbe viszi az embereket! 8Ezért ha a kezed vagy a lábad visz bűnbe, inkább vágd le és dobd elazokat! Jobb lesz neked, ha csonkán vagy sántán jutsz be az örök életre,mintha mindkét kezeddel és lábaddal együtt dobnak az örök tűzbe. 9Ha aszemed visz bűnbe, inkább vájd ki, és dobd el. Jobb neked, ha fél szemmelmész be az örök életre, mintha ép szemmel dobnának a pokol tüzébe!”Jézus története az elveszett juhról(Lk 15:3–7) 10„Vigyázzatok! Egyet se nézzetek le ezek közül a kicsinyek közül! Mertazt mondom nektek: az ő angyalaik folyamatosan látják Atyám arcát amennyben! 11* 12Mit gondoltok? Ha egy embernek van száz juha, és az egyik eltéved, nemhagyja-e ott a hegyen a kilencvenkilencet, hogy megkeresse az elveszettet?18:11 Néhány kézirat hozzáteszi: „Az Emberfia azért jött a földre, hogy megmentse az elveszet-teket.”
  • 31 MÁTÉ 18:13–3313Igazán mondom nektek: amikor megtalálja, jobban örül annak az egynek,mint a többi kilencvenkilencnek. 14Ugyanígy mennyei Atyátok sem szeretné,hogy akár egy is elvesszen e kicsinyek közül.”Ha valaki megbánt(Lk 17:3) 15„Ha a testvéred bűnt követ el ellened, menj oda hozzá! Négyszemköztmutass rá a tévedésére! Ha hallgat rád, segítettél, hogy megmaradjon minttestvéred. 16Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy kétembert, hogy két vagy három tanú* bizonyíthasson mindent. 17Ha rájuk semhallgat, mondd el a gyülekezetnek! Ha a gyülekezetre sem hallgat, akkorúgy kell vele bánni, mint egy pogánnyal vagy vámszedővel*! 18Igazán mondom nektek: Ha bármit kijelentetek, hogy meg van kötveezen a földön, az a mennyben is meg lesz kötve. Ha bármit kijelentetek, hogyfel van oldva itt a földön, az a mennyben is fel lesz oldva.* 19Igazán mondom nektek: ha közületek ketten itt a földön egyetértenekmindabban, amit kérnek, megadja nekik az én mennyei Atyám. 20Aholugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, mindig ottvagyok közöttük.”Történet a megbocsátásról 21Ezután Péter lépett hozzá, és megkérdezte: „Uram, hányszor kell megbo-csátanom az embertársamnak, ha bűnt követ el ellenem? Akár hétszer is?” 22Jézus így felelt: „Nemcsak hétszer, hanem akár hetvenszer hétszer* is. 23A mennyek királysága hasonlít ahhoz a királyhoz, aki elhatározta, hogyösszegyűjti mindazt a pénzt, amellyel szolgái tartoztak neki. 24Miutánelkezdte összegyűjteni a pénzt, elé vezettek egy szolgát, aki tízezertalentummal * tartozott neki. 25 De nem volt elég pénze visszafizetni atartozását. Ezért a király megparancsolta, hogy adják el őt rabszolgának, afeleségével és a gyermekeivel együtt. Adják el mindenét, amije csak van,mindezeknek az árát pedig adják oda a királynak fizetségként. 26A szolga ekkor leborult ura előtt, és így kérlelte: »Légy türelmes hozzám!Megígérem, hogy mindent visszafizetek neked!« 27Megsajnálta őt az ura,ezért szabadon bocsátotta őt, sőt az adósságát is elengedte. 28Miután a szolga kiment, találkozott egyik szolgatársával, aki száz ezüst-pénzzel * tartozott neki. Torkon ragadta és ez mondta neki: »Add meg,amivel tartozol!« 29Szolgatársa a lábai elé borult. Így kérlelte: »Légy türelmes hozzám!Mindent visszafizetek neked!« 30Ő azonban visszautasította ezt. Sőt elment, és börtönbe záratta őt, amígminden tartozását vissza nem fizeti. 31Amikor a többi szolga látta ezt, nagyonmérgesek lettek. Ezért uruk elé mentek, és elmesélték neki, mi történt. 32Ekkor az úr behívta a szolgáját, és ezt mondta neki: »Te gonosz szolga!Mivel könyörögtél, minden adósságodat elengedtem neked. 33Nem kellett18:16 két vagy három tanú 5Móz 19:15. 18:18 „Ha … lesz.” Szó szerint: „Amit megköttök aföldön, az a mennyben is kötve lesz, és amit eloldoztok a földön, az a mennyben is oldva lesz.”18:22 hetvenszer hétszer vagy: hetvenhétszer (1Móz 4:24).
  • MÁTÉ 18:34–19:15 32volna neked is könyörületesnek lenned a szolgatársaddal, ahogyan én is kö-nyörületes voltam veled?« 34Megharagudott rá az ura, és átadta őt a börtön-őröknek, hogy tartsák fogva, amíg ki nem fizeti minden adósságát. 35Bizony, így tesz veletek mennyei Atyám is, ha nem bocsátotok megszívből minden testvéreteknek.”Jézus a válásról tanít(Mk 10:1–12)19 1Miután Jézus befejezte a beszédét, elment Galileából. Júdea határába ment, a Jordán folyón túlra. 2Nagy tömeg követte, és ott meggyógyí-totta őket. 3Ekkor néhány farizeus* lépett hozzá, akik próbára akarták tenni. Aztkérdezték tőle: „Elbocsáthatja-e egy férj a feleségét bármilyen okból?” 4Jézus így válaszolt: „Nem olvastátok talán, hogy a Teremtő kezdetbenférfivá és nővé teremtette az embert?”* 5Majd ezt mondta: „Ezért elhagyja aférfi apját és anyját, ragaszkodik a feleségéhez, és a kettő eggyé lesz. *6Ezután már többé nem kettő, hanem egy. Amit tehát Isten egybekötött, aztember ne válassza szét!” 7 A farizeusok * erre így feleltek: „Miért adott akkor Mózes olyanparancsot, ami megengedi, hogy egy férfi elváljon a feleségétől, ha válóleve-let* ad neki?” 8 Jézus így válaszolt: „Mózes * csak azért engedte meg ezt, mert nemakartatok Isten tanításának engedelmeskedni. Kezdetben ez nem így volt.9Én azonban azt mondom nektek: aki elválik a feleségétől — kivéve, ha azasszony hűtlen lett hozzá —, és más nőt vesz feleségül, az maga is házasság-törést követ el.” 10Erre a tanítványok ezt mondták: „Ha ez a helyzet a férfi és a nő között,akkor jobb meg sem házasodni.” 11Jézus így válaszolt nekik: „Ezt a tanítást nem mindenki tudja elfogadni,csak az, akinek Isten megadta azt. 12Vannak olyan férfiak, akik már eleve úgyszülettek, hogy nem képesek a házaséletre*. Vannak olyanok is akiket másoktettek alkalmatlanná a házaséletre. Végül pedig olyanok is vannak, akik sajátmaguk döntöttek úgy, hogy alkalmatlanok lesznek a házaséletre a mennyekkirálysága kedvéért. Aki el tudja fogadni ezt a tanítást, fogadja el!”*Jézus és a gyermekek(Mk 10:13–16; Lk 18:15–17) 13Ekkor néhányan kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk akezét*, és imádkozzon értük. De Jézus tanítványai megszidták ezeket azembereket. 14Jézus azonban így szólt a tanítványaihoz: „Hadd jöjjenek idehozzám a gyermekek! Ne akadályozzátok meg őket abban, hogy hozzámjöjjenek! Hiszen azoké a mennyek királysága, akik olyanok, mint ezek a kis-gyermekek.” 15Ezután rátette a kezét a gyermekekre, majd továbbment onnan.19:4 idézet: 1Móz 1:27; 5:2. 19:5 idézet: 1Móz 2:24. 19:7 válólevél 5Móz 24:1. 19:12 „nem …házaséletre” Szó szerint: „eunuchok”. 19:12 „Aki … fogadja el!” Vagy: „Aki képes elfogadni ezt atanítást, hogy ne házasodjon meg, az fogadja el!” 19:13 kezét rájuk téve Ez mutatja, hogy Jézuskülönleges áldást adott a gyermekeknek.
  • 33 MÁTÉ 19:16–20:6Egy gazdag ember nem követi Jézust(Mk 10:17–31; Lk 18:18–30) 16Egyszer odalépett Jézushoz egy férfi, és így szólt: „Tanító! Milyen jódolgot kell tennem ahhoz, hogy örök életem legyen?” 17Jézus megkérdezte tőle: „Miért kérdezed tőlem azt, hogy mi a jó? EgyedülIsten jó. Ezért tartsd meg Isten parancsolatait, ha örök életet akarsz kapni!” 18„Melyikeket?” — kérdezte a férfi. Ekkor Jézus ezt mondta: „Ne ölj! Ne kövess el házasságtörést! Ne lopj! Netanúskodj hamisan! 19Tiszteld apádat és anyádat!* Szeresd embertársaidat,mint saját magadat!”* 20A fiatalember erre így szólt: „Ezeket mind megtartottam. Mi hiányzikmég az életemből?” 21Jézus ezt mondta neki: „Ha tökéletes akarsz lenni, akkor menj, add elmindened amid van, és oszd szét a szegények között! Ezáltal kincsed lesz amennyben. Azután gyere, és kövess engem!” 22Amikor a fiatalember ezt meghallotta, szomorúan elment, mert nagyongazdag volt. 23Jézus ekkor így szólt tanítványaihoz: „Igazán mondom nektek: nehezenmennek be a gazdagok a mennyek királyságába. 24Bizony azt mondomnektek: könnyebb egy tevének átmenni a tű fokán, mint egy gazdagembernek bemenni az Isten királyságába.” 25A tanítványok nagyon meglepődtek, amikor ezt meghallották. Meg iskérdezték: „Hát akkor ki üdvözülhet?” 26Jézus rájuk nézett, és ezt mondta: „Az emberek semmit sem tudnak ezérttenni. Istennek viszont minden lehetséges.” 27Ezután Péter szólalt meg, és ezt mondta: „Mi mindent otthagytunk, éskövettünk téged. Velünk mi lesz?” 28Jézus így felelt: „Igazán mondom nektek: az új világban az Emberfia*dicsőséges trónján fog ülni. Akkor majd ti is, akik követtek engem, tizenkéttrónon ültök majd, hogy Izrael * tizenkét törzse felett bíráskodjatok.29 Minden ember, aki elhagyja értem a házát, testvéreit, apját, anyját,gyermekeit vagy szántóföldjeit, százszor annyit kap vissza, és örök élete lesz.30De sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból lesz első.”Jézus története a szőlőmunkásokról20 1„A mennyek királysága egy olyan gazdához is hasonlítható, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe. 2Megegyezett amunkásokkal, hogy napi egy ezüstpénzt fizet nekik, majd kiküldte őketa szőlőjébe. 3Reggel kilenc óra körül ismét kiment a piactérre. Látta, hogy van még ottnéhány ember, aki csak áll, és nem csinál semmit. 4Így szólt hozzájuk:»Menjetek ki ti is a szőlőmbe, és megfelelő fizetést kaptok tőlem.« 5Ők pedigelmentek. Dél körül, majd délután három óra körül újra kiment, és ugyanígy tett.6Amikor délután öt óra körül ismét kiment a piactérre, újabb embereket19:18–19 idézet: 2Móz 20:12–16; 5Móz 5:16–20. 19:19 idézet: 3Móz 19:18. 19:28 Izrael Ere-detileg a zsidó népet jelentette, de ezt a nevet használják Isten embereinek összefoglaló neveként is.
  • MÁTÉ 20:7–23 34talált, akik ott álltak. Megkérdezte tőlük: »Hát ti miért álltok itt egész nap?Miért nem csináltok semmit?« 7Ők ezt válaszolták: »Azért, mert minket még senki sem fogadott fel«. »Menjetek ki ti is a szőlőmbe!« — mondta nekik. 8Amikor aztán beesteledett, így szólt a szőlő ura a munkások vezetőjéhez:»Hívd ide a munkásokat, és fizesd ki a bérüket! Az utolsókkal kezdd, és azelsőket fizesd ki utoljára!« 9 Odamentek hát azok, akik csak öt óra körül kezdték a munkát.Mindegyikük egy ezüstpénzt kapott. 10Amikor az elsők következtek, aztremélték, hogy ők majd többet kapnak. De ugyanúgy egy-egy ezüstpénztkaptak ők is. 11Amikor átvették a pénzt, panaszkodni kezdtek a gazdának.12 »Akik utoljára jöttek, azok csak egy órát dolgoztak« — mondták. »Teazonban ugyanannyit fizettél nekik, mint nekünk, pedig mi egész napkeményen dolgoztunk a forró napon!« 13Ő pedig így felelt: »Barátom! Nem vagyok igazságtalan veled. Hiszenmegegyeztünk, hogy egy ezüstpénzt fizetek neked. 14Fogd tehát, ami a tiéd,és menj el! Én ugyanis ennek az utolsóként érkezett munkásnak isugyanannyit akarok adni, mint neked. 15Vagy talán nincs jogom azt tenni asaját pénzemmel, amit akarok? Irigy vagy, mert én jót teszek ezekkel azemberekkel?« 16Hát, így lesz sok utolsóból első, és sok elsőből utolsó.”Jézus a haláláról beszél(Mk 10:32–34; Lk 18:31–34) 17 JézusJeruzsálem felé tartott. Útközben félrehívta a tizenkéttanítványt, és így szólt hozzájuk: 18 „Jól figyeljetek! Most fölmegyünkJeruzsálembe. Az Emberfiát* átadják a főpapoknak* és a törvénytanítók-nak. Halálra ítélik, 19és átadják a nem zsidó emberek kezébe, hogy azokkigúnyolják, megostorozzák és keresztre feszítsék őt. A harmadik naponazonban fel fog támadni.”Egy anya egy különleges szívességet kér Jézustól(Mk 10:35–45) 20Ezután odament hozzá a Zebedeus fiúk anyja fiaival együtt. Leborultelőtte, mert kérni akart tőle valamit. 21„Mit szeretnél?” — kérdezte tőle Jézus. Az asszony így felelt: „Ígérd meg, hogy királyságodban az egyik fiam ajobb, másik pedig a bal oldaladon fog ülni!” 22Jézus erre így válaszolt: „Nem tudjátok, hogy mit kértek! Ki tudjátok-einni a szenvedés poharát, amit nekem ki kell innom?”* „Igen, ki tudjuk inni” — felelték. 23Jézus így folytatta: „Valóban ki fogjátok inni a szenvedés poharát. De azt,hogy ki ül majd a jobb és a bal oldalamon, nem én döntöm el. Azok ülnekmajd oda, akiknek mennyei Atyám ezt elkészítette.”20:22 „Ki … kell?” Jézus ezzel a hasonlattal érzékeltette azoknak a borzasztó dolgoknak elfo-gadását, amelyek vele fognak történni.
  • 35 MÁTÉ 20:24–21:11 24 Amikor meghallotta ezt a többi tíz tanítvány, megharagudtak a kéttestvérre. 25De Jézus odahívta őket magához, és így szólt: „Jól tudjátok, hogya nem zsidó népek uralkodói hatalmaskodnak az embereken, és fontosembereik szeretik a hatalmukat éreztetni velük. 26Közöttetek azonban ne ígylegyen! Aki közületek nagy akar lenni, az legyen a szolgátok! 27Aki első akarlenni köztetek, az legyen a rabszolgátok! 28Az Emberfia* sem azért jött el aföldre, hogy neki szolgáljanak. Azért jött, hogy ő szolgáljon, odaadja azéletét, és ezáltal sok embert megmentsen.”Jézus meggyógyít két vakot(Mk 10:46–52; Lk 18:35–43) 29Amint elhagyták Jerikót, nagy tömeg követte Jézust. 30Két vak ült az útszélén. Amikor meghallották, hogy Jézus megy el mellettük az úton,kiáltozni kezdtek: „Uram, Dávid Fia*, segíts rajtunk!” 31A tömeg azonban mondta nekik, hogy maradjanak csendben. Erre őkmég hangosabban kiáltoztak: „Uram, Dávid Fia*, segíts rajunk!” 32Jézus erre megállt, megszólította őket, és megkérdezte: „Mit akartok? Mittegyek veletek?” 33Ők ezt felelték: „Uram! Szeretnénk újra látni!” 34Jézus megsajnálta őket, és megérintette a szemüket. Attól a pillanattólújra láttak, és követték Jézust.Jézus úgy vonul be Jeruzsálembe, mint egy király(Mk 11:1–11; Lk 19:28–38; Jn 12:12–19)21 1 Jézusés tanítványai Jeruzsálemhez közeledve elértek az Olajfák hegyéhez*, Betfagéba. Jézus ott előreküldte két tanítványát, és eztmondta nekik: 2„Menjetek be az előttetek levő faluba! Amint bementek,találtok egy megkötött szamarat, és vele egy csikót. Oldjátok el, ésvezessétek ide hozzám! 3Ha valaki valamit szólna ezért, mondjátok azt neki,hogy »az Úrnak van szüksége rá, de hamarosan visszaküldi.«” 4Ez azért történt így, hogy beteljesedjen, amit a próféta* mondott: 5 „Mondjátok meg Sion leányának: »Királyod jön most hozzád szelíden és szamáron ülve, teherhordó állat csikóján!«” Zak 9:9 6A tanítványok el is mentek, és mindent úgy tettek, ahogyan Jézusmegmondta nekik. 7Elhozták a szamarat és a csikót, ráterítették felsőruhái-kat, és Jézus ráült. 8Többen a tömegből az útra terítették felsőruhájukat.Mások ágakat vágtak le a fákról, és azokat szórták az útra. 9Az emberek, akikelőtte és utána mentek, így kiáltoztak: „Hozsánna Dávid Fiának*! Áldott, aki az Úr nevében jön! Zsolt 118:26 Hozsánna a magasságban Istennek!” 10Amikor beért Jeruzsálembe, az egész város felbolydult. Mindenki eztkérdezgette: „Ki ez az ember?” 11A tömeg így válaszolt: „Jézus, a galileai Názáretből való próféta*.”
  • MÁTÉ 21:12–27 36Jézus a Templomban(Mk 11:15–19; Lk 19:45–48; Jn 2:13–22) 12Jézus ezután bement a Templomba*, és kizavart onnan mindenkit, aki ottárult és vásárolt. Felborította a pénzváltók asztalait és a galambárusokpadjait is. 13Ezt mondta nekik: „Ezt mondja az Írás*: »Házamat imádságházának nevezik majd.«* Ti azonban »rablók barlangjává« teszitek.*” 14Vakok és sánták mentek oda hozzá a Templomban*, és ő meggyógyítottaőket. 15A főpapok* és a törvénytanítók látták a hatalmas dolgokat, amelyeketJézus tett. Hallották, hogy a kisgyermekek így kiáltoznak: „Hozsánna DávidFiának*!” És mindezek miatt nagyon dühösek lettek. 16Megkérdezték Jézustól: „Hallod, hogy mit mondanak ezek?” „Igen” — válaszolta Jézus. „Talán sohasem olvastátok az Írást: »Te tanítottadmeg a gyermekeket és a csecsemőket, hogy szájukból dicséret jöjjön elő?«*” 17Ezzel otthagyta őket, kiment Jeruzsálemből Betániába, és ott töltötte azéjszakát.Jézus a hit erejét szemlélteti(Mk 11:12–14, 20–24) 18Másnap korán reggel indult vissza Jeruzsálembe, s közben megéhezett.19Meglátott egy fügefát az út mellett. Odament, de csak levelet talált rajta.Ezért így szólt a fához: „Soha többé ne teremjen rajtad gyümölcs!” A fügefaazonnal kiszáradt. 20Amikor a tanítványok ezt látták, csodálkozva kérdezték: „Hogyan szá-radhatott ki ilyen gyorsan ez a fügefa?” 21Jézus így válaszolt: „Igazán mondom nektek: ha van hitetek és nemkételkedtek, nem csak azt tehetitek meg, amit én tettem ezzel a fügefával.Hanem ha ennek hegynek azt mondjátok: »Indulj el, és vesd magad atengerbe!«, akkor az is megtörténik majd. 22Isten mindent megad nektek,amit hittel kértek tőle imádságban.”A zsidó vezetők kétségbe vonják Jézus hatalmát(Mk 11:27–33; Lk 20:1–8) 23Jézus ezután bement a Templomba*. Miközben ott tanított, a főpapok* ésa nép idős vezetői odajöttek hozzá. Megkérdezték: „Milyen hatalommalteszed ezeket a dolgokat? Ki adta neked ezt a hatalmat?” 24 Jézus így válaszolt nekik: „Én is kérdeznék tőletek valamit. Haválaszoltok rá, akkor én is megmondom, hogy milyen hatalommal teszemmindezt. 25 A kérdésem a következő: Az, hogy János * bemerítette * azembereket, Istentől volt, vagy emberektől?” Erre ők elkezdték megbeszélni egymás közt: „Ha azt válaszoljuk, hogyIstentől, akkor megkérdezi majd: »Hát akkor miért nem hittetek neki?« 26Haviszont azt mondjuk, hogy emberektől, akkor félnünk kell az emberekharagjától, hiszen Jánost mindenki prófétának* tartja.” 27Ezért azt mondták Jézusnak: „Nem tudjuk.” Mire ő így felelt: „Akkor viszont én sem mondom meg nektek, hogymilyen hatalommal teszem ezeket a dolgokat.”21:13 idézet: Ézs 56:7. 21:13 idézet: Jer 7:11. 21:16 idézet: Zsolt 8:2 (Szeptuaginta).
  • 37 MÁTÉ 21:28–46Jézus története a két testvérről 28 „Hát erről mit gondoltok? Egy embernek két fia volt. Odament azidősebbhez, és ezt mondta neki: »Fiam, menj és dolgozz ma a szőlőmben!« 29Az így válaszolt: »Nem akarok kimenni.« De később mégis meggondoltamagát, és kiment. 30Odament a másik fiához is, és ugyanazt kérte tőle. Ő így válaszolt: »Igen,uram, kimegyek«, de nem ment ki. 31Kettőjük közül melyik tette meg az apja akaratát?” „Az idősebb” — válaszolták. Jézus ezt mondta nekik: „Igazán mondom nektek: a vámszedők* és azutcalányok előttetek mennek be a mennyek királyságába! 32Eljött hozzátokJános*, hogy elmondja nektek, hogyan kell helyesen élni, de ti nem hittetekneki. A vámszedők és az utcalányok azonban hittek neki. És ti még akkorsem gondoltátok meg magatokat, és akkor sem hittetek neki, amikor láttátokmindezt megtörténni.”Isten elküldi a Fiát(Mk 12:1–12; Lk 20:9–19) 33„Most pedig hallgassatok meg egy másik történetet. Volt egy gazda, akiszőlőt ültetett. Bekerítette, borprést* ásott, és őrtornyot épített a kertjébe.Ezután mindezt bérbeadta szőlőmunkásoknak, és elutazott. 34Amikor eljött aszüret ideje, elküldte szolgáit a munkásokhoz, hogy megkapja a termésből aneki járó részt. 35A munkások azonban megfogták a szolgáit: az egyiket összeverték, amásikat megölték, és volt, akit megköveztek. 36Ezután újabb szolgákatküldött, többet, mint korábban, de azokkal is ugyanezt tették. 37Végül a fiátküldte el hozzájuk. Ezt gondolta magában: »A fiamat bizosan tisztelnifogják.« 38Amikor azonban a munkások meglátták a fiút, azt mondták egymásnak:»Ő az örökös! Gyertek, öljük meg, és akkor miénk lesz az örökség!« 39Ezértmegfogták, kidobták a szőlőn kívülre, és megölték. 40Mit gondoltok, mit tesz majd a szőlősgazda ezekkel a munkásokkal, hamegérkezik?” 41A főpapok* és a nép idős vezetői így feleltek: „Kegyetlenül elpusztítjaőket. A szőlőjét pedig olyan munkásoknak adja ki, akik időben odaadjákmajd a neki járó termést.” 42Jézus azt mondta nekik: „Biztosan olvastátok ezt az Írásokban*: »Az a kő, amelyet az építők megvetettek, lett a sarokkő*. Ez az Úr munkája, és csodálatos dolog látni ezt.« Zsolt 118:22–23 43Igazán mondom nektek: Isten királysága el lesz véve tőletek. Olyan népélesz, akik Isten királyságához méltóan élnek. 44Aki ráesik erre a kőre, azdarabokra törik. Akire viszont ez a kő esik rá, azt szétmorzsolja.”* 45 Amikor a főpapok * és a farizeusok * hallották Jézus történeteit,megértették, hogy róluk beszél. 46El akarták fogni őt, de féltek az emberektől,mert azok prófétának* tartották Jézust.21:44 Néhány görög kézirat nem tartalmazza ezt a verset.
  • MÁTÉ 22:1–23 38Történet a vacsorára meghívottakról(Lk 14:15–24)22 1Jézus ezután ismét egy történetet mondott el az embereknek: 2„A mennyek királysága hasonlít ahhoz a királyhoz, aki esküvői vacsorátrendezett a fiának. 3Elküldte a szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat azünnepi vacsorára. Ők azonban nem akartak eljönni. 4 Ekkor más szolgákat küldött, és ezt üzente: »Mondjátok meg ameghívottaknak: A vacsora elkészült, levágattam ökreimet és hízottállataimat. Minden készen van: Gyertek el az esküvői vacsorára!« 5A meghívottak azonban nem hallgattak rá. Egyikük kiment a földjére, amásik a kereskedésébe. 6Néhányan viszont elfogták a szolgáit, megverték ésmegölték őket. 7A király emiatt nagyon mérges lett. Kiküldte a katonáit, akikmegölték a gyilkosokat, a városukat pedig felégették. 8Majd így szólt a király a szolgáihoz: »Az esküvői vacsora készen áll, ameghívottak azonban nem voltak rá méltók. 9Ezért menjetek ki az útkeresz-teződésekhez! Hívjatok meg mindenkit az esküvői vacsorára, akit csak otttaláltok.« 10A szolgák ki is mentek az utakra, és mindenkit behívtak, akit csaktaláltak. Voltak köztük rosszak is és jók is. Így aztán megtelt a teremvendégekkel. 11Amikor azonban a király bejött, hogy megnézze a vendégeket, észrevettott egy embert, aki nem esküvőhöz illő ruhában érkezett. 12»Barátom!« —szólította meg a király. »Hogyan jöhettél ide esküvőhöz illő ruha nélkül?« Azcsak hallgatott. 13A király erre megparancsolta a szolgáinak: »Kötözzétek megkezét-lábát, és dobjátok ki a sötétségbe, ahol sírás és fogcsikorgatás lesz!« 14Mert sok ember kap meghívást, de kevés van kiválasztva.”Néhány zsidó vallási vezető megpróbálja csapdába csalni Jézust(Mk 12:13–17; Lk 20:20–26) 15Ekkor elmentek onnan a farizeusok*. Azt tervezték, hogy kérdésekkelcsalják csapdába Jézust. 16El is küldték hozzá néhány tanítványukat a Heródes-pártiakkal* együtt. Így szóltak Jézushoz: „Tanító! Tudjuk, hogy becsületesember vagy, és amit tanítasz, az igaz. Téged nem érdekel, hogy az emberek mitgondolnak, és számodra minden ember egyforma. 17Mondd el, mit gondolsz:Helyesnek tartod-e, hogy adót fizessünk a császárnak*, vagy nem?” 18Jézus, jól látva gonosz szándékukat, így felelt: „Képmutatók *, miértakartok próbára tenni engem? 19Mutassatok egy pénzérmét, amit az adó be-fizetéséhez használnak!” Erre odanyújtottak neki egy ezüstpénzt*. 20„Kinek aképe és kinek a felirata van ezen a pénzérmén?” — kérdezte tőlük. 21„A császáré” — felelték azok. Jézus így folytatta: „Akkor adjátok oda a császárnak, ami a császáré.Istennek pedig adjátok meg, ami Istené!” 22Amikor ezt meghallották, nagyon meglepődtek. Majd otthagyták Jézust,és eltávoztak.Néhány szadduceus megpróbál csapdát állítani Jézusnak(Mk 12:18–27; Lk 20:27–40) 23Még aznap Jézushoz jött néhány szadduceus *. (A szadduceusok aztmondják, hogy nincs feltámadás.) A következő kérdést tették fel neki:
  • 39 MÁTÉ 22:24–4624 „Tanító! Mózes * azt mondta: ha egy férfi anélkül hal meg, hogygyermeket hagyna maga után, akkor a férfi testvérének kell feleségülvennie az asszonyt * azért, hogy ő adjon utódot meghalt testvérének * .25Volt nálunk hét fiútestvér. Az első megnősült, azután meghalt. Mivelnem született gyermeke, testvére vette el feleségül az özvegyet.26 Ugyanez történt a második fiúval, majd a harmadikkal is, egészen ahetedikig. 27Legutoljára meghalt az asszony is. 28A feltámadáskor a hétközül kinek lesz a felesége? Hiszen azelőtt már mindegyiknek volt afelesége.” 29 Jézus ezt a választ adta nekik: „Tévedésben vagytok, mert nemismeritek sem az Írásokat*, sem Isten erejét. 30A feltámadás után ugyanissenki sem nősül meg, és senki sem megy férjhez, hiszen mindenki olyanlesz, mint a mennyei angyalok. 31Ami pedig a halottak feltámadását illeti,nem olvastátok, amit Isten maga mondott nektek? 32 » Én vagyokÁbrahám*, Izsák* és Jákób * Istene.«* Ő azonban nem a halottak Istene,hanem az élőké.” 33Amikor a tömeg ezt meghallotta, nagyon elcsodálkozott a tanításán.Melyik a legfontosabb parancsolat?(Mk 12:28–34; Lk 10:25–28) 34Amikor a farizeusok* meghallották, hogy Jézus olyan választ adott aszadduceusoknak*, amire nem tudtak mit felelni, mindannyian összegyűl-tek. 35Egyikük, aki jól ismerte a törvényt, próbára akarta tenni Jézust. Eztkérdezte tőle: 36„Tanító, melyik a legfontosabb parancsolat a törvényben?” 37Ő így válaszolt: „»Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szíveddel, teljeslelkeddel és teljes elméddel!«* 38Ez az első és legfontosabb parancsolat. 39Amásodik ugyanannyira fontos, mint ez: »Szeresd úgy embertársaidat, mintsaját magadat!«* 40Ez a két parancsolat az egész törvény és a próféták*írásainak alapja.”Jézus kérdése a farizeusokhoz(Mk 12:35–37; Lk 20:41–44) 41Amíg a farizeusok* együtt voltak, Jézus feltett nekik egy kérdést: 42„Mitgondoltok a Krisztusról*? Kinek a fia?” „Dávidé*” — felelték. 43Erre ezt mondta nekik: „Akkor miért nevezi őt Dávid a Szent Szellemtől*vezetve Urának? Ugyanis ezt mondta Dávid: 44 »Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj a jobb oldalamra, amíg minden ellenségedet hatalmad alá* vetem!« Zsolt 110:145Ha tehát Dávid* Urának nevezi Krisztust*, akkor hogyan lehet a KrisztusDávid fia?” 46Erre azonban egyikük sem tudott válaszolni. Így attól a naptólkezdve már senki sem merte őt kérdezgetni.22:24 „vegye … asszonyt” 5Móz 25:5. 22:24 „nemzzen … testvérének” 1Móz 38:8.22:32 idézet: 2Móz 3:6. 22:37 idézet: 5Móz 6:5. 22:39 idézet: 3Móz 19:18. 22:44 hatalmadalá Szó szerint: „lábaid alá”.
  • MÁTÉ 23:1–22 40Jézus véleménye a vallási vezetőkről(Mk 12:38–40; Lk 11:37–52; 20:45–47)23 1Jézus ekkor a tömeghez és a tanítványaihoz szólt. 2Ezt mondta: „A törvénytanítóknak és a farizeusoknak* van hatalmuk arra, hogy meg-magyarázzák Mózes * törvényét. 3 Ezért tegyetek meg és tartsatok bemindent, amit csak mondanak nektek. A tetteiket azonban ne kövessétek,mert csak tanítják a törvényt, de nem cselekszik azt! 4Szigorú szabályokatállítanak föl, amelyeknek nehéz engedelmeskedni. Ráerőltetik másemberekre, hogy tartsák be ezeket, ők maguk viszont meg sem próbáljákkövetni ezeket a szabályokat. 5 Mindent azért tesznek, hogy az emberek lássák őket. Ezért tesznekmagukra nagyobb imadobozt*. Ezért hosszabítják meg imaruhájukat is. 6Avacsorákon és a zsinagógákban* a főhelyeken szeretnek ülni. 7Szeretik, ha apiactéren mindenki köszön nekik, és tanítónak szólítja őket. 8Ti azonban ne hívassátok magatokat tanítónak, mert csak egy tanítóvan, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok! 9Atyátoknak se szólítsatoksenkit a földön, mert egy Atyátok van a mennyben! 10De mesternek se szó-líttassátok magatokat, mert csak egy mesteretek van, mégpedig a Krisztus*!11 Az lesz a legnagyobb köztetek, aki szolgál nektek! 12 Aki magátnagyobbnak tartja másoknál, az megaláztatik. Aki viszont megalázkodikIsten előtt, az felemeltetik. 13 Rossz lesz nektek, képmutató * törvénytanítók és farizeusok * ! Mertbezárjátok a mennyek királyságának ajtaját az emberek előtt. Ti magatoknem mentek be rajta, és azokat sem engeditek be, akik megpróbálnakbemenni. 14* 15 Rossz lesz nektek, képmutató * törvénytanítók és farizeusok * !Bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyvalakit áttérítsetek a ti val-lásotokra. Miután pedig azt eléritek, kétszer gonoszabbá teszitek sajátmagatoknál. Pedig már ti is olyan rosszak vagytok, hogy pokolrakerültök. 16 De rossz lesz nektek, vak vezetők! Ezt mondjátok: »Ha valaki aTemplomra * esküszik, annak nem kell megtartania az esküjét. Annakviszont, aki a Templom aranyára esküszik, meg kell tartania azt.«17Bolondok és vakok vagytok! Hát mi nagyobb? A Templom aranya, vagymaga a templom, amely megszenteli az aranyat? 18Ezt is mondjátok: »Havalaki az oltárra * esküszik, annak nem kell megtartania esküjét. Akiviszont az oltáron elhelyezett áldozati ajándékra esküszik, annak meg kelltartania azt.« 19Vakok vagytok. Hát mi nagyobb? Az áldozati ajándék,vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot? 20Aki az oltárra esküszik,az mind az oltárra, mind a rajta levő dolgokra esküszik. 21 Aki aTemplomra esküszik, az a Templomra, és minden benne levő dologra isesküszik. 22Aki az égre esküszik, az Isten trónjára esküszik, és magáraIstenre, aki a trónon ül.23:5 imadoboz Kis bőrdoboz, amelyben az Írás négy fontos igéjét tartották. A homlokra és a balkézre szíjazva viselték, hogy ezzel mutassák meg, mennyire vallásosak. 23:14 Néhány görögkézirat hozzáteszi: „Jaj nektek képmutató törvénytanítók és farizeusok! Felélitek az özvegyekvagyonát, és hosszú imáitokkal vonjátok magatokra az emberek figyelmét. Mindezért súlyos bünte-tésben részesültök majd.” (Mk 12:40; Lk 20:47)
  • 41 MÁTÉ 23:23–24:2 23Rossz lessz nektek, képmutató* törvénytanítók és farizeusok*! Merttizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből* is, de elhanyagoljátoka törvény fontosabb tanításait: a becsületességet, a könyörületet és a hitet.Pedig ezt is kell tenni, de azokat sem szabad elhanyagolni. 24Vak vezetőkvagytok. Kiszűritek a szúnyogot az italból, a tevét viszont lenyelitek.* 25Rossz lesz nektek, képmutató* törvénytanítók és farizeusok*! Mert ti csaka poharak és az edények külsejét tisztítjátok meg, belül pedig ott marad asok csalással saját magatok örömére szerzett dolog. 26 Te vak farizeus!Tisztítsd meg először a pohár belsejét, hogy aztán a külseje is tiszta lehessen! 27Rossz lesz nektek, képmutató* törvénytanítók és farizeusok*! Olyanokvagytok, mint a fehérre meszelt sírok * . Ezek kívülről ugyan szépneklátszanak, belül azonban tele vannak a halottak csontjaival és mindenfélemocsokkal. 28Ugyanígy ti is, csak kívülről, az emberek szemében látszotokigaznak. Belül azonban tele vagytok képmutatással és gonoszsággal. 29 Rossz lesz nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok * !Síremlékeket emeltek a prófétáknak*, az igazak sírját pedig feldíszítitek.30Ezt mondjátok: »Ha őseink idejében éltünk volna, nem segítettünk volnanekik abban, hogy megöljék a prófétákat.« 31Ezzel azonban megerősítitek,hogy a próféták gyilkosainak a fiai vagytok. 32Végezzétek el, amit atyáitokelkezdtek! 33 Mérges kígyók! Nem menekülhettek meg az ítélettől és a pokoltól.34 Ezért tehát prófétákat * , bölcseket és törvénytanítókat küldök majdhozzátok. Közülük néhányat megöltök és keresztre feszítetek, másokat a zsi-nagógáitokban* megkorbácsoltok és városról városra üldöztök majd. 35Ígytehát felelősek lesztek minden igaz ember haláláért, akiket megöltek ezen aföldön: az igaz Ábel meggyilkolásától kezdve egészen Barakiás fia, Zakariás*haláláig, akit a szenthely és az áldozati oltár* között öltek meg. 36Igazánmondom nektek: mindezek meg fognak történni ezzel a nemzedékkel.”Jézus figyelmezteti a jeruzsálemieket(Lk 13:34–35) 37„Jeruzsálem, Jeruzsálem! Megölöd a prófétákat*, és halálra kövezed azokat,akiket Isten küldött! Milyen sokszor akartam már összegyűjteni a gyermekeidet,ahogyan a tyúk a szárnyai alá gyűjti kiscsibéit. Ti azonban ezt nem akartátok.38Most ezért teljesen elhagyatott lesz a ti házatok. 39Igazán mondom nektek: nemláttok engem addig, amíg ezt nem mondjátok: »Áldott, aki az Úr nevében jön!«”*Jézus megjövendöli a Templom lerombolását(Mk 13:1–31; Lk 21:5–33) Jézus kijött a Templomból* és elindult, odaléptek hozzá a24 1Miután tanítványai, hogy megmutassák neki a Templom épületeit. 2Ő azonbanígy szólt hozzájuk: „Látjátok ezeket? Igazán mondom nektek: nem marad ittkő kövön, mert mindent lerombolnak majd.”23:23 menta, kapor, kömény Apró kerti fűszernövények. Csak a nagyon vallásos emberek voltakolyan gondosak, hogy ezekből is beszolgáltassák a tizedet. 23:24 „Kiszűritek … lenyelitek.” Jelen-tése: „A legkisebb hibára odafigyeltek, de a legnagyobb bűnt elkövetitek.” 23:27 sír Itt: síremlék.Fontos személyek emléke tiszteletére épült kis épületek. 23:35 Ábel, Zakariás A héber Ószövet-ségben elsőként és utolsóként meggyilkolt emberek. 23:39 idézet: Zsolt 118:26.
  • MÁTÉ 24:3–29 42 3Ezután leült az Olajfák hegyén*. A tanítványai pedig, amikor egyedülvoltak, odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: „Mondd el nekünk, hogymikor történnek meg ezek! Mi jelzi majd az eljöveteledet, és a világ végét*?” 4Jézus erre így válaszolt nekik: „Vigyázzatok, nehogy valaki megtévesszentiteket! 5Sokan jönnek majd az én nevemben, akik azt mondják magukról:»Én vagyok a Krisztus * !«. Ezzel sok embert megtévesztenek majd.6Háborúkról és háborús hírekről hallotok majd. Ettől azonban ne ijedjetekmeg! Ezeknek meg kell történniük, de ezzel még nem jön el a vég. 7Nemzetnemzet ellen, és királyság királyság ellen támad majd. Sok helyen azembereknek nem lesz mit enniük és földrengések lesznek. 8De mindez mégcsak olyan lesz, mint a szülési fájdalmak kezdete. 9 Akkor majd átadnak titeket, hogy megkínozzanak, sőt meg is ölnektiteket, és minden nép gyűlölni fog titeket azért, mert hisztek bennem.10Ekkor sokan elvesztik a hitüket, elárulják és gyűlölni kezdik egymást.11Sok hamis próféta* is jön, és sok embert félrevezetnek majd. 12Mivel agonoszság megnövekszik, sok emberben kihűl a szeretet. 13Aki azonbanmindvégig kitart, az megmenekül. 14Az egész világon hirdetik majd az Istenkirályságnak örömhírét * , hogy ez tanúbizonyság legyen minden népszámára. Csak akkor jön majd el a vég. 15Amikor látjátok majd, hogy a szent helyen megjelenik az az utálatosdolog, ami pusztítást okoz*, amelyről Dániel próféta* szólt — aki olvassa,értse ezt meg —, 16akkor mindenki, aki éppen Júdeában van, meneküljön ahegyekbe! 17Ha valaki éppen a háztetőn van, ne jöjjön le, hogy kivigye adolgait! 18Aki a mezőn van, ne jöjjön vissza, hogy elvigye a ruháit! 19Rosszlesz azokban a napokban a gyermeket váró és szoptatós asszonyoknak!20Azért imádkozzatok, hogy a menekülésetek ne télen vagy szombaton*legyen! 21Olyan nagy lesz a nyomorúság abban az időben, amilyen nem voltmég a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz ilyen újra. 22Ha Isten nemrövidítené le azt az időszakot, senki nem menekülne meg. A kiválasztottakmiatt azonban lerövidül az az idő. 23Ha akkor valaki azt mondja nektek: »Itta Krisztus *«, vagy: »Ott van«, ne higgyetek neki! 24Akkor majd hamiskrisztusok és hamis próféták* jönnek, akik jeleket és csodákat* tesznek azért,hogy ha lehet, megtévesszék még az Isten választottait is. 25Emlékezzetek, énelőre megmondtam nektek ezeket! 26Ha tehát valaki azt mondja nektek: »Krisztus* ott van a pusztában!«, nemenjetek ki oda! Vagy ha így szólnak: »Krisztus a belső szobában van!«, aztse higgyétek el! 27Mert amikor eljön az Emberfia*, az olyan lesz, mint az égenkeleten felvillanó villám, amelyet még nyugaton is lehet látni. 28Ahol akeselyűk* összegyűlnek, ott van a holttest. 29És ezek után a nyomorúságos napok után »Elsötétül majd a nap, a hold sem világít többé. A csillagok lehullanak az égről, és az ég erői is megremegnek.« Ézs 13:10; 34:424:3 világ vége Szó szerint: „e kor vége” vagy „az idő vége”. 24:15 utálatos … okoz Dán 9:27;11:31; 12:11. 24:24 csoda Itt: a Sátán ereje által cselekedett hatalmas tettek.
  • 43 MÁTÉ 24:30–25:2 30Ekkor megjelenik az égen a jel, amely az Emberfia* eljövetelét mutatja.Akkor a világon minden ember hangosan fog sírni. Látni fogják azEmberfiát, amint eljön az ég felhőin hatalommal és nagy dicsőséggel.31Hangos trombitaszóval elküldi angyalait az egész földre, hogy összegyűjt-sék választottait a föld minden részéről. 32Tanulhattok a fügefa példájából: amikor gyenge hajtást hoz, majd pedigleveleket, tudjátok, hogy közel van a nyár. 33Ugyanígy, amikor mindezeketaz eseményeket látjátok megtörténni, tudhatjátok, hogy az idő* közel van,hamarosan eljön. 34Igazán mondom nektek, hogy ez a nemzedék* nem múlikel addig, amíg mindez meg nem történik! 35Az ég és a föld elmúlik, az énszavaim azonban nem múlnak el.”Csak Isten tudja az időt(Mk 13:32–37; Lk 17:26–30, 34–36) 36„De senki nem ismeri azt a napot és azt az órát. Még a mennyei angyalok,sőt a Fiú sem, csak az Atya. 37Amikor az Emberfia* ismét eljön a földre, hasonlólesz a helyzet, mint Nóé idejében volt. 38Mert a vízözön előtti napokban is ettek,ittak, nősültek és férjhez mentek az emberek. Ez addig tartott, amíg Nóébement a bárkába. 39Az emberek addig nem tudták, mi fog történni, amíg avízözön oda nem ért, és el nem pusztította őket. Ugyanígy lesz, amikor azEmberfia eljön a földre. 40Akkor két férfi közül, akik a mezőn dolgoznak, azegyiket elviszik, a másik ott marad. 41Hasonlóképpen két asszony közül, akik amalomban* őrölnek, az egyiket elviszik, a másik ott marad. 42Ezért legyetek állandóan készen, mert nem tudjátok, melyik nap jön elUratok. 43Emlékezzetek erre: ha tudná a ház ura, hogy az éjszaka melyikórájában jön a tolvaj, akkor ébren maradna. Nem engedné, hogy betörjön aházába. 44Legyetek ezért ti is mindig készen! Mert az Emberfia* olyan órábanjön el, amikor nem várjátok!”A jó és a gonosz szolga(Lk 12:41–48) 45„Ki a hűséges és bölcs szolga? Az, akit azért rendelt a többi szolgája föléaz ura, hogy idejében odaadja nekik az ételüket. 46Boldog az a szolga, akit azura, amikor hazajön, ebben a munkában talál! 47Igazán mondom nektek: urameg fogja bízni egész vagyona kezelésével. 48Ha azonban a szolga gonosz,azt mondja magában: »Késik az uram.« 49Verni kezdi a szolgatársait és része-gesekkel eszik és iszik együtt. 50Hazaérkezik ennek a szolgának az ura egynapon, amikor nem várja, és amikor nem is gondolja. 51 Kegyetlenülmegbünteti őt, és oda juttatja, ahová a képmutatók* kerülnek. Ott lesz majdsírás és fogcsikorgatás.”Történet tíz leányról25 1„Azon a napon a mennyek királysága olyan lesz, mint amikor tíz fiatal lány olajlámpással a kezében kiment a vőlegény elé. 2Közülük öt24:33 idő Jézus egy olyan időpontról beszél, amikor valami nagyon fontos dolog fog történni.Lukács evangéliumában azt mondja, hogy ez lesz az ideje Isten királysága eljövetelének (Lk 21:31).24:34 ez a nemzedék vagy: „e nemzet polgárai”.
  • MÁTÉ 25:3–25 44ostoba volt, öt pedig bölcs. 3Az ostobák csak a lámpásaikat vitték magukkal.Olaj nem volt náluk. 4A bölcsek a lámpásaikkal együtt korsókban vittekmagukkal olajat is. 5Mivel a vőlegény késett, mindannyian elálmosodtak,és elaludtak. 6Éjfélkor azonban kiáltás hallatszott: »Jön a vőlegény! Menjetek ki elé!« 7Erre azonnal felébredt mindegyik fiatal lány. Elkészítették lámpásaikat.8Az ostobák azt mondták a bölcseknek: »Adjatok nekünk egy kis olajat, mertkülönben kialszanak a lámpásaink.« 9Az bölcsek azonban így válaszoltak: »Nem tehetjük, mert akkor nem leszelég se nekünk, se nektek. Menjetek el inkább az olajárusokhoz, és vegyetekmagatoknak!« 10Amíg azonban az ostoba lányok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény.Azok a lányok, akik készen várták, bementek vele az esküvői vacsorára. Azajtót pedig bezárták. 11Később megérkezett a többi lány is. Kiáltozni kezdtek: »Uram! Uram!Nyisd ki az ajtót nekünk!« 12 A vőlegény azonban így válaszolt: »Igazán mondom nektek: Nemismerlek titeket!« 13Vigyázzatok tehát! Mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát, amikoraz Emberfia* eljön!”Történet három szolgáról(Lk 19:11–27) 14„A mennyek királysága olyan, mint az az ember, aki mielőtt elutazottvolna külföldre, összehívta a szolgáit. Minden vagyonát rájuk bízta.15 Egyiküknek öt zacskó ezüstpénzt adott * , a másiknak két zacskót, aharmadiknak pedig egyet. Mindenkinek képességei szerint adott. Ezutánelutazott. 16Aki az öt zacskó ezüstpénzt kapta, vállalkozásba fektette a pénzt,és újabb öt zacskó ezüstpénzt nyert vele. 17Aki kettőt kapott, ugyanígy tett,és nyert másik két zacskó ezüstpénzt. 18Aki viszont egyet kapott, elment, ésásott egy gödröt. Oda rejtette el ura pénzét. 19Hosszú idő elteltével hazatért a szolgák ura. Kérte őket, hogy mondjákel, mit tettek a pézzel. 20Aki öt zacskó ezüstpénzt* kapott, öttel többet hozottvissza. Ezt mondta: »Uram, öt zacskó ezüstpénzt bíztál rám. Arrahasználtam fel őket, hogy újabb ötöt szerezzek.« 21Az ura így szólt hozzá: »Jól van! Jó és megbízható szolga vagy! Hűségesvoltál ezen a kevésen, ezért ezentúl sokat bízok rád. Gyere, és örülj velemegyütt!« 22Ekkor az a szolga ment oda a gazdájához, aki két zacskó ezüstöt* kapott.Ezt mondta: »Uram, két zacskó ezüstpénzt bíztál rám. Arra használtam föl apénzedet, hogy újabb két zacskó ezüstpénzt szerezzek vele.« 23»Jól van! Jó és megbízható szolga vagy! Hűséges voltál ezzel a kevésen,ezért ezentúl sokat bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!« 24Azután jött az, aki egy zacskó ezüstpénzt* kapott. Ő így szólt: »Uram,tudtam, hogy kemény ember vagy. Még ott is aratni akarsz, ahol nemvetettél. Onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál magot. 25Féltem tőled, ezértelmentem, és elrejtettem a földbe az ezüstpénzt, amit adtál nekem. Mosttessék, itt a pénzed.«
  • 45 MÁTÉ 25:26–26:4 26Ekkor az úr azt mondta neki: »Te gonosz és lusta szolga! Tudtad, hogyott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahová nem szórtammagot. 27 Akkor miért nem tetted bankba a pénzemet, hogy amikorvisszajövök, kamattal kapjam vissza?! 28Vegyétek hát el tőle azt az egy zacskó ezüstpénzt*! Adjátok oda annak,akinek tíz zacskó ezüstpénze van!« 29Mindenki, aki felhasználja azt, amijevan, még többet fog kapni. Attól pedig, aki nem használja föl azt, amije van,mindent elvesznek majd. 30Azt a haszontalan szolgát pedig dobjátok ki asötétségbe. Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás!”Az Emberfia megítéli az embereket 31„Amikor az Emberfia* eljön dicsőségében, az összes angyalával, akkorleül dicsőséges trónjára. 32Akkor minden nemzet összegyűlik elé, és ő ket-téválasztja őket, ahogyan egy pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. 33Ajuhokat a jobb oldalára, a kecskéket pedig a bal oldalára állítja. 34Ezután a király így szól majd a jobb oldalán állókhoz: »Gyertek, Atyámáldottai! Örököljétek azt az királyságot, amit Isten a világ kezdete ótaelkészített nektek! 35Mert amikor éhes voltam, enni adtatok nekem. Amikorszomjas voltam, inni adtatok. Amikor idegen voltam, vendégül láttatok.36Amikor nem volt ruhám, adtatok nekem. Amikor beteg voltam, gondos-kodtatok rólam. Amikor börtönben voltam, meglátogattatok.« 37Erre így felelnek majd az igaz emberek: »Uram, mikor volt az, amikoréhesnek láttunk téged és megetettünk téged? Mikor volt az, hogyszomjasnak láttunk téged, és inni adtunk neked? 38Mikor láttunk tégedidegennek, és adtunk neked szállást? Mikor láttunk téged ruha nélkül, ésadtunk neked ruhát? 39 Mikor láttunk betegnek vagy börtönben, hogyelmehettünk volna hozzád?« 40Akkor a király így válaszol majd erre: »Igazán mondom nektek: amikormegtettétek a legkisebb testvéreim egyikével, velem tettétek meg.« 41Ezután pedig így szól majd a király a bal oldalán állókhoz: »Menjetekelőlem, átkozottak, az ördögnek és az ő angyalainak elkészített örök tűzre!42Mert éhes voltam, de nem adtatok enni. Szomjas voltam, de ti nem adtatokinni. 43Idegen voltam, de ti nem adtatok szállást. Nem volt ruhám, de ti nemöltöztettetek fel. Beteg voltam, börtönben voltam, de ti nem látogattatok meg.« 44 Ők is ugyanazt fogják tőle kérdezni: »Uram, mikor láttunk tégedéhesnek, szomjasnak vagy idegennek? Mikor láttunk téged ruha nélkül,betegen vagy börtönben, és nem segítettünk neked?« 45Akkor a király így válaszol nekik: »Igazán mondom nektek: amikor nemtettétek meg a legkisebb testvéreim egyikével, velem nem tettétek meg.« 46Ezek elmennek az örök büntetésre. Az igazak pedig az örök életre mennek.”A zsidó vezetők Jézus megöletését tervezik(Mk 14:1–2; Lk 22:1–2; Jn 11:45–53)26 1 Miután Jézus elmondta mindezeket, így szólt a tanítványaihoz: 2 „Mint tudjátok, holnapután lesz a Pászka ünnepe * . Akkor azEmberfiát* átadják ellenségeinek, és keresztre feszítik.” 3 Ekkor a főpapok * és a nép idős vezetői összegyűltek Kajafás főpappalotájának udvarában. 4Tervet készítettek, hogy csapdába csalják, elfogják
  • MÁTÉ 26:5–24 46és megöljék Jézust. 5Mindamellett ezt mondták: „Ne az ünnep alatt történjen,nehogy fellázadjon a nép!”Egy asszony különleges tette(Mk 14:3–9; Jn 12:1–8) 6 Amikor Jézus Betániában éppen a leprás * Simon házában volt, 7egyasszony ment oda hozzá. Egy alabástrom* edényben drága, illatos olajathozott. Az olajat Jézus fejére öntötte, amíg Jézus az asztalnál volt. 8Amikor a tanítványok ezt meglátták, mérgesek lettek. Azt kérdezték:„Mire jó ez a pazarlás? 9Eladhattuk volna sok pénzért, és a pénzzel segíthet-tünk volna a szegényeken.” 10Jézus azonban tudta, hogy miről beszélnek. Így szólt hozzájuk: „Miértbántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jó dolgot tett velem! 11Szegények mindiglesznek köztetek.*Én azonban nem leszek mindig veletek. 12Amikor ez azasszony a testemre öntötte az illatos olajat, azzal már a temetésemetkészítette elő. 13Igazán mondom nektek: az egész világon, ahol csak hirdetnifogják ezt az örömhírt*, azt is elmondják majd, amit ez az asszony tett, ésemlékezni fognak rá.”Júdás Jézus ellenségévé válik(Mk 14:10–11; Lk 22:3–6) 14 Ekkor a tizenkét tanítvány egyike, Iskáriótes Júdás, elment afőpapokhoz*. 15Ezt mondta nekik: „Mit adtok nekem, ha a kezetekre adomJézust?” Azok harminc ezüstpénzt ajánlottak fel neki. 16Attól kezdve Júdáskereste a megfelelő alkalmat, hogy kezükre adja Jézust.Jézus elfogyasztja a pászkavacsorát(Mk 14:21–22; Lk 22:7–14, 21–23; Jn 13:21–30) 17A kovásztalan kenyér ünnepének* első napján tanítványai a következőkérdéssel fordultak Jézushoz: „Mit szeretnél? Hol készítsük el neked apászkavacsorát* , hogy megehesd?” 18 Ő így válaszolt: „Menjetek be a városba ahhoz az emberhez, akitismerek. Mondjátok meg neki, hogy azt üzeni a tanító: »Közel van már azi d ő m . Ta n í t v á n y a i m m a l e g y ü t t a t e h á z a d b a n t a r t o m m e g apászkavacsorát *.«” 19A tanítványok mindent úgy tettek, ahogyan Jézusparancsolta nekik. Elkészítették a pászkavacsorát. 20Amikor beesteledett, Jézus asztalhoz ült tizenkét tanítványával. 21Evésközben ezt mondta Jézus: „Igazán mondom nektek: egyikőtök el fogengem árulni.” 22 Erre ők nagyon szomorúak lettek, és egyenként megkérdezték tőle:„Ugye nem én vagyok az, Uram?” 23Ő így válaszolt: „Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az fog engemelárulni. 24Az Emberfia* elmegy, ahogyan megírták róla az Írásban*. Deszörnyű lesz annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát! Jobb lett volnaneki, ha meg sem született volna!”26:11 „Szegények … köztetek” Lásd 5Móz 15:11.
  • 47 MÁTÉ 26:25–41 25Ekkor megszólalt az áruló Júdás: „Ugye nem én vagyok az, tanító?” „Debizony, te vagy az!” — válaszolta neki Jézus.Az úrvacsora(Mk 14:22–26; Lk 22:15–20; 1Kor 11:23–25) 26 Miközben ettek, Jézus kezébe vette a kenyeret, és megáldotta azt.Megtörte, odaadta a tanítványainak, és ezt mondta: „Vegyétek, és egyétekmeg! Ez az én testem!” 27Ezután egy pohár bort vett a kezébe. Hálát adott érte Istennek, majdodaadta a tanítványainak. Ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan, 28ez azén vérem, amivel elkezdődik a szövetség. Ez a vér sok emberért lesz kiontva,hogy a bűneik meg legyenek bocsátva. 29Igazán mondom nektek: mostantólnem iszom ebből a borból addig a napig, amíg Atyám királyságában nemiszom az újat veletek együtt.” 30Miután énekeltek Istennek, kimentek az Olajfák hegyére*.Jézus megmondja, hogy tanítványai el fogják őt elhagyni(Mk 14:27–31; Lk 22:31–34; Jn 13:36–38) 31Ott így szólt Jézus a tanítványaihoz: „Ma éjjel mindnyájan elveszítitek ahiteteket bennem. Hiszen ezt mondja az Írás* is: »Megölöm a pásztort, és a nyáj juhai szétszóródnak.« Zak 13:732De a feltámadásom után előttetek megyek majd Galileába.” 33Ekkor megszólalt Péter: „Ha mások el is veszítik a hitüket benned, énsoha nem fogom!” 34Jézus azt mondta: „Igazán mondom neked: ma éjjel, mielőtt megszólal akakas, háromszor fogod letagadni, hogy ismersz engem.” 35P é t e r a z o n b a n a z t m o n d t a : „ M é g h a v e l e d e g y ü t t k e l l e n e i smeghalnom, akkor sem tagadom le, hogy ismerlek téged.” A többitanítvány is ugyanezt mondta.Jézus egyedül imádkozik(Mk 14:32–42; Lk 22:39–46) 36Jézus ezután egy Gecsemáné nevű helyre ment tanítványaival. Ott ígyszólt hozzájuk: „Ti üljetek le itt, amíg én elmegyek imádkozni!” 37Pétert ésZebedeus két fiát azonban magával vitte. Szomorú és nyugtalan lett. 38Ígyszólt Péterhez és Zebedeus két fiához: „A szomorúságom olyan nagy, hogymajdnem megöl. Maradjatok itt, és maradjatok ébren velem együtt!” 39 Majd kissé továbbment. Arccal a földre borult, és így imádkozott:„Atyám! Ha lehetséges, hadd ne kelljen kiinnom a szenvedésnek ezt apoharát *! De ne azt tedd, amit én akarok, hanem azt, amit te akarsz!”40Ezután visszament a tanítványokhoz, és alva találta őket. Azt mondtaPéternek: „Hát még egy órát sem tudtatok velem együtt ébren maradni?41Maradjatok ébren és imádkozzatok, hogy ne essetek kísértésbe! Mert aszellem azt akarja tenni, ami jó, de a test gyenge.”26:39 pohár Jézus a rá váró rossz dolgokról beszélt. Ezek vállalása olyan nehéz, mint például meg-inni egy pohár nagyon rossz ízű folyadékot.
  • MÁTÉ 26:42–63 48 42Ezután megint elment. Így imádkozott: „Atyám, ha nem lehetséges, hogyez a pohár eltávozzon tőlem és ki kell innom, akkor legyen minden a teakaratod szerint!” 43Amikor visszament hozzájuk, megint alva találta őket, mert nem tudtáknyitva tartani a szemüket. 44 Így aztán otthagya őket, és újból elment.Harmadszor is ugyanazokkal a szavakkal imádkozott. 45Ezután odament a tanítványokhoz, és megkérdezte őket: „Még mindigalszotok és pihentek? Eljött az idő, amikor az Emberfiát* bűnösök kezéreadják. 46Keljetek fel, és induljunk! Nézzétek, itt van, aki elárul engem!”Jézus letartóztatása(Mk 14:43–50; Lk 22:47–53; Jn 18:3–12) 47 Jézus még beszélt, amikor odaért hozzá Júdás, a tizenkét tanítványegyike. Kardokkal és botokkal felfegyverzett nagy tömeg jött vele. A tömegeta főpapok és a nép idős vezetői küldték. 48Az áruló megmondta nekik, hogymi lesz a jel: „Akit megcsókolok, ő az! Tartóztassátok le!” 49Júdás egyenesenJézushoz ment. „Üdvözöllek, tanító!” — mondta, és megcsókolta őt. 50Jézus erre így felelt: „Barátom, tedd azt, amiért jöttél!” Erre az emberek odamentek Jézushoz. Rátették a kezüket és elfogták őt.51Ekkor Jézus kísérői közül az egyik a kardjáért nyúlt. Kihúzta, rácsapottvele a főpap* szolgájára, és levágta a fülét. 52 Jézus azonban rászólt: „Tedd csak vissza a kardodat a helyére! Akikardot ránt, kard által hal meg! 53Vagy talán azt hiszed, nem kérhetnékAtyámtól akár tizenkét sereg* angyalt is? 54De akkor hogyan teljesednénekbe az Írások, amelyek szerint mindennek így kell történnie?” 55Ezután pedig a tömeghez fordult. Ezt kérdezte tőlük: „Kardokkal ésbotokkal jöttetek értem, hogy elfogjatok, mintha rabló lennék. Minden napott ültem a Templomban* és tanítottam, és nem fogtatok el. 56Azért történtminden így, hogy beteljesedjen, amit a próféták* megírtak.” Ezután mindentanítványa otthagyta őt, és elmenekült.Jézus a zsidó vezetők előtt(Mk 14:53–65; Lk 22:54–55, 63–71; Jn 18:13–14, 19–24) 57Jézust elfogták, és Kajafás főpaphoz* vitték. Ott összegyűltek a törvény-tanítók és a nép idős vezetői. 58Péter pedig távolról követte Jézust egészen afőpap udvaráig. Bement, és leült az őrök közé, hogy lássa, mi fog történni. 59A főpapok* és a tanács többi tagja hamis tanúkat próbáltak találni Jézusellen, hogy halálra ítélhessék őt. 60De nem találtak, pedig sok hamis tanú je-lentkezett. Végül előrement két férfi. 61Ezt mondták: „Ez az ember * aztmondta: »Le tudom rombolni Isten Templomát*, és három nap alatt újrafelépítem.«” 62A főpap* erre fölállt, és ezt kérdezte Jézustól: „Miért nem felelsz semmitarra, amivel ezek vádolnak?” 63Jézus azonban tovább hallgatott. Ekkor a főpap* így folytatta: „Az élő Isten nevében parancsolom, hogymondd meg nekünk: Te vagy-e a Krisztus*, az Isten Fia?”26:53 sereg vagy légió Kb. 6000 főből álló katonai egység. 26:61 Ez az ember Jézus. Az ellenségeielkerülték nevének használatát.
  • 49 MÁTÉ 26:64–27:8 64Jézus ezt mondta neki: „Én vagyok, ahogyan mondtad! De elmondomnektek: mostantól kezdve meglátjátok az Emberfiát* Isten jobb oldalán ülni.És meglátjátok, hogy eljön az ég felhőin.” 65A főpap* erre megszaggatta a ruháját. Így szólt: „Ez az ember Istentgyalázta! Több tanúra nincs is szükségünk. Mindnyájan hallottátok, amitIsten ellen mondott. 66Mit gondoltok?” Azok ezt válaszolták: „Bűnös, és meg kell halnia!” 67 Ezután az emberek az arcába köptek, ököllel ütötték. 68 Másokmegpofozták és ezt mondták: „Most prófétáld meg nekünk, Krisztus*, hogyki ütött meg téged!”Péter fél megmondani, hogy ismeri Jézust(Mk 14:66–72; Lk 22:56–62; Jn 18:15–18, 25–27) 69Péter ezalatt ott ült a főpap* udvarán. Odament hozzá egy szolgálólány,és így szólt: „Te is a galileai Jézussal voltál.” 70De Péter ezt mindenki előtt letagadta. Ezt mondta: „Nem tudom, mirőlbeszélsz.” 71Amikor aztán Péter kiment a kapuba, meglátta őt egy másik szolgáló-lány. Az így szólt a többiekhez: „Ez a férfi a názáreti Jézussal volt.” 72Péter letagadta, sőt még esküvel* is megerősítette: „Nem ismerem azta férfit!” 73 Rövid idő múlva azok, akik ott álltak, odamentek Péterhez. Ígyszóltak hozzá: „Te tényleg közéjük tartozol. Megismerünk arról, ahogybeszélsz.” 74Péter erre átkozódni kezdett, és esküvel* fogadta: „Nem ismerem azt aférfit!” Abban a pillanatban megszólalt a kakas. 75Péternek akkor eszébejutott, amit Jézus korábban mondott neki: „Mielőtt a kakas megszólal,háromszor fogod letagadni, hogy ismersz engem.” Akkor kiment onnan, éskeservesen sírni kezdett.Jézust Pilátushoz viszik(Mk 15:1; Lk 23:1–2; Jn 18:28–32) eljött a reggel, a főpapok* és a nép idős vezetői összegyűltek.27 1Amikor Elhatározták, hogy megölik Jézust. 2Ezután megkötözték, Pilátushoz, arómai helytartóhoz vezették és átadták neki.Júdás öngyilkossága(ApCsel 1:18–19) 3Júdás, aki elárulta Jézust, látta, hogy Jézust halálra ítélték. Megbánta azt, amittett. Visszavitte a harminc ezüstpénzt a főpapokhoz* és az idős vezetőkhöz. 4Eztmondta: „Bűnt követtem el, mert ártatlan embert árultam el és adtam halálra.” Azok így feleltek: „Mi közünk van nekünk ehhez? Ez a te dolgod.” 5Akkor Júdás beszórta a Templomba* az ezüstöket. Majd elment, és fel-akasztotta magát. 6A főpapok* összeszedték a pénzt. Így szóltak: „A törvényünk tiltja, hogyezt a pénzt a Templom kincstárába tegyük. Arra lett ugyanis felhasználva,hogy egy ember halálát megvegyék rajta.” 7Így tehát elhatározták, hogymegveszik belőle a Fazekasmezőt az idegenek számára temetőnek. 8Ezért
  • MÁTÉ 27:9–26 50nevezik azt a mezőt mind a mai napig Vérmezőnek. 9Így teljesedett be, amitJeremiás próféta* mondott:„ Fogták a harminc ezüstöt, azt az összeget, amelyben Izrael népe megegyezett, hogy fizetnek érte. 10Megvették rajta a Fazekasmezőt, ahogyan azt megparancsolta nekem az Úr.”*Pilátus kihallgatja Jézust(Mk 15:2–5; Lk 23:3–5; Jn 18:33–38) 11 Jézustezután a római helytartó, Pilátus elé állították. A helytartómegkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” „Úgy, ahogy mondod” — felelte Jézus. 12A főpapok* és az idős vezetők vádjaira azonban nem felelt semmit. 13 Erre Pilátus így szólt Jézushoz: „Hát nem hallod, hogy mennyimindennel vádolnak? 14 Ő azonban nem felelt neki egyetlen vádra sem. Ezen aztán Pilátusnagyon elcsodálkozott.Pilátus sikertelen kísérlete Jézus szabadon engedésére(Mk 15:6–15; Lk 23:13–25; Jn 18:39–19:16) 15A Pászka ünnepének* idején a helytartó szabadon szokott engedni egyrabot, akit a tömeg választott. 16 Most is volt ott egy bűnöző, akitBarabbásnak* hívtak. 17Pilátus megkérdezte az összegyűlt tömegtől: „Kitakartok, hogy elengedjek? Barabbást vagy Jézust, akit Krisztusnak* hívnak?”18Tudta ugyanis, hogy irigységből adták át neki Jézust. 19 Mialatt Pilátus az ítélőszékben ült, felesége ezt üzente neki: „Neavatkozz ennek az igaz embernek az ügyébe, mert sokat szenvedtem miatta,amikor ma éjjel róla álmodtam!” 20 A főpapok * és az idős vezetők azonban rábeszélték a népet, hogyBarabbás elengedését kérjék, Jézust pedig ítéljék halálra. 21A helytartó megkérdezte őket: „A két fogoly közül melyiket engedjemszabadon?” „Barabbást!” — válaszolták. 22 Pilátus ekkor ezt kérdezte tőlük: „És mit tegyek Jézussal, akitKrisztusnak* hívnak?” Mindannyian ezt kiáltották: Feszíttesd keresztre! 23„Miért? Mi rosszat tett?” — kérdezte őket. Ők pedig még hangosabban kiáltották: „Feszíttesd keresztre!” 24Pilátus látta, hogy semmire sem megy velük, sőt ebből még lázadás iskitörhet. Ezért vizet hozatott. Az emberek előtt megmosta a kezét,* és ígyszólt: „Nem vagyok felelős ennek az embernek a haláláért. Ez a ti dolgotok!” 25Erre mindenki ezt mondta: „Mi és a gyermekeink felvállaljuk a felelőssé-get a haláláért!”. 26Akkor Pilátus szabadon engedte nekik Barabbást. Jézust pedig megkor-bácsoltatta, majd átadta őt a katonáknak, hogy feszítsék keresztre.27:10 „Fogták … Úr.” Lásd Zak 11:12–13; Jer 32:6–9. 27:16 Barabbás Néhány görög kéziratBarabbást „Jézus Barabbásnak” nevezi. 27:24 megmosta a kezét Pilátus ezt annak jeléül tette,hogy nem vállal részt az emberek tettében.
  • 51 MÁTÉ 27:27–52Pilátus katonái kicsúfolják Jézust(Mk 15:16–20; Jn 19:2–3) 27Ezután a helytartó katonái a helytartói palotába vitték Jézust. Ott a többikatona is köréje gyűlt. 28Levetkőztették, és vörös köpenyt adtak rá. 29Töviseságakból koszorút fontak, és azt tették a fejére. Egy nádszálat adtak a jobbkezébe. Ezután térdre borultak előtte, és így gúnyolták: „Éljen a zsidókkirálya!” 30Majd leköpdösték Jézust. Kezéből kivették a nádszálat, és elkezdtékverni vele a fejét. 31Miután befejezték a gúnyolódást, levették a válláról aköpenyt. Ismét ráadták a saját ruháit, majd elvitték, hogy keresztre feszítsék.Jézus keresztre feszítése(Mk 15:21–32; Lk 23:26–43; Jn 19:17–27) 32Miközben kifelé mentek a városból, találkoztak egy Simon nevű férfivel,aki Ciréne városából származott. Arra kényszerítették őt, hogy vigye Jézuskeresztjét. 33Amikor odaértek arra a helyre, amelynek „Golgota”, azaz„Koponyahely” volt a neve, 34epével* kevert bort adtak neki inni. Jézus,miután megkóstolta, nem akarta meginni. 35Ezután keresztre feszítették őt.Ruháira sorsot vetettek és így osztották el egymás között. 36Majd leültek ésőrizték őt. 37Ezután a feje fölé tették az ellene emelt vádiratot: „EZ JÉZUS, AZSIDÓK KIRÁLYA !” 38 Vele együtt keresztre feszítettek két bűnözőt is, azegyiket a jobb oldalára, a másikat pedig a bal oldalára. 39Az emberek, akikarra mentek, sértegették őt. Rázták a fejüket, 40és ezt mondták: „Te, aki aztmondtad, hogy le tudod rombolni a Templomot * és három nap alattfelépíted, most mentsd meg magad! Ha Isten Fia vagy, gyere le a keresztről!” 41A főpapok* a törvénytanítókkal és az idős vezetőkkel együtt szinténgúnyolták őt: 42„Másokat megmentett, de magát nem tudja megszabadítani?Ha ő Izrael királya, jöjjön le a keresztről! Akkor majd hiszünk benne.43Istenben bízott, lássuk, hogyan menti meg most Isten, ha akarja! Hiszen aztmondta: Isten Fia vagyok.” 44A vele együtt megfeszített bűnözők ugyanígygúnyolták Jézust.Jézus halála(Mk 15:33–41; Lk 23:44–49; Jn 19:28–30) 45Déli tizenkét órától délután háromig sötétség lett az egész vidéken.46Három óra körül Jézus hangosan felkiáltott: „Éli, Éli, lamá sabaktáni?” Ezazt jelenti: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”* 47Néhány ember, aki ott állt, hallotta ezt, és így szólt: „Illést hívja!”* 48 Közülük az egyik gyorsan elfutott, és hozott egy szivacsot. Ecetbemártotta, majd egy nádszálra tűzte. Felnyújtotta Jézusnak, hogy igyon belőle.49Mások pedig azt mondták: „Lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa őt!” 50Jézus ismét hangosan felkiáltott, és ezután meghalt*. 51Abban a pillanatban kettészakadt a templom függönye* felülről egészenaz aljáig. Rengett a föld, és a sziklák meghasadtak. 52A sírok megnyíltak, és27:34 epe Valószínüleg borba kevert kábítószerek a fájdalom csillapítására. 27:46 idézet:Zsolt 22:2. 27:47 „Illést hívja!” „Én Istenem!” = „Éli” (héberül) vagy „Eloi” (arámul), amely nagyonhasonlóan hangzott Illés nevéhez. (Illés Isten ismert képviselője — prófétája — volt i.e. 850 körül.)27:50 meghalt Szó szerint: „engedte, hogy a szelleme elhagyja”.
  • MÁTÉ 27:53–28:7 52Isten emberei közül sokan, akik már meghaltak, feltámadtak. 53Miután Jézusfeltámadt a halálból, ezek kijöttek a sírokból, bementek a szent városba, ésott sok embernek megjelentek. 54A százados és a katonák, akik Jézust őrizték, látták a földrengést és atöbbi eseményt. Nagyon megijedtek, és ezt mondták: „Ez az ember valóbanIsten Fia volt!” 55Sok asszony volt ott, akik távolabbról figyeltek. Ők Galileától követtékJézust, és gondoskodtak róla. 56Köztük volt a magdalai Mária, Mária, akiJakab és József anyja volt, és a Zebedeus fiúk anyja is.Jézust sírba helyezik(Mk 15:42–47; Lk 23:50–56; Jn 19:38–42) 57Amikor este lett, eljött egy Arimátia nevű városból való gazdag ember.Józsefnek hívták. Ő maga is Jézus követője volt. 58Elment Pilátushoz, éselkérte tőle Jézus testét. Pilátus elrendelte, hogy adják oda neki. 59Józsefelvitte a testet. Tiszta vászonlepedőbe csavarta, 60és elhelyezte azt saját, újsírjába, amelyet a sziklába vágatott. Ezután egy nagy követ hengerített a sírbejáratához, majd elment onnan. 61Ott volt magdalai Mária és a másik Máriais, és a sírral szemben leültek.Jézus sírját őrzik 62 Másnap — az előkészület napja * után — a főpapok * és farizeusok *mindannyian elmentek Pilátushoz. 63Így szóltak: „Uram, emlékszünk, hogyez a csaló még életében azt mondta: »A harmadik napon feltámadok.«64 Parancsold meg tehát, hogy három napig őrizzék a sírt, nehogy atanítványai odamenjenek, és ellopják a testet, aztán pedig azt mondják azembereknek, hogy feltámadt a halálból. Ez az utóbbi csalás még rosszabblenne, mint az előző volt!” 65„Megkaphatjátok az őrizetet” — mondta Pilátus. „Őriztessétek a sírt,ahogy csak tudjátok!” 66Azok el is mentek, lepecsételték a sír bejáratát elzárókövet, és őrséget állítottak a sírhoz.Jézus feltámadásának híre(Mk 16:1–8; Lk 24:1–12; Jn 20:1–10) 1 A szombat * utáni nap volt a hét első napja. Ennek a napnak a28 hajnalán a magdalai Mária és a másik Mária elmentek, hogymegnézzék a sírt*. 2Abban a pillanatban erős földrengés lett, mert az Úr angyala leszállt azmennyből. Elhengerítette a követ a sír elől, és ráült. 3A megjelenése olyanvolt, mint a villámlás. A ruhája hófehér volt. 4Az őrök annyira megijedtek azangyaltól, hogy reszketni kezdtek a félelemtől, és olyanok lettek, mint ahalottak. 5Így szólt az angyal az asszonyokhoz: „Ne féljetek! Tudom, hogy a keresztrefeszített Jézust keresitek. 6 De nincs itt. Feltámadt a halálból, ahogymegmondta. Gyertek csak, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt! 7Azután27:62 előkészület napja Péntek, a zsidó pihenőnap előtti nap.
  • 53 MÁTÉ 28:8–20pedig gyorsan menjetek el a tanítványaihoz! Mondjátok el nekik: »Jézusfeltámadt a halálból, és előttetek megy Galileába! Ott majd meglátjátok őt.«”Majd ezt mondta az angyal: „Ne felejtsétek el, amit elmondtam nektek.” 8Az asszonyok gyorsan elmentek a sírtól. Bár féltek, mégis tele voltakörömmel. Elfutottak, hogy elmondják mindezt a tanítványoknak. 9EkkorJézus állt meg előttük és így köszöntötte őket: „Üdvözöllek titeket!” Azasszonyok odamentek Jézushoz, megfogták a lábát, és imádták őt. 10Jézusígy szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Menjetek el, mondjátok el a testvéreimnek,hogy menjenek Galileába! Ott majd meglátnak engem.”A zsidó vezetők értesítése 11Az asszonyok még úton voltak, amikor az őrség néhány tagja bement avárosba. Elmondták a főpapoknak*, hogy mi történt. 12Azok összegyűltek azidős vezetőkkel, és kitaláltak egy tervet. Sok pénzt adtak a katonáknak, és13ezt mondták nekik: „Mondjátok azt az embereknek, hogy éjjel, miközbenaludtatok, odamentek Jézus tanítványai, és ellopták a holttestét. 14Ha ahelytartó megtudja ezt a dolgot, mi majd meggyőzzük őt, és kimentünkbenneteket a bajból.” 15Az őrök elfogadták a pénzt, és mindent úgy tettek,ahogyan megmondták nekik. Így aztán ez a történet mind a mai napig jólismert a zsidók között.Jézus a tanítványaival beszél(Mk 16:14–18; Lk 24:36–49; Jn 20:19–23; ApCsel 1:6–8) 16A tizenegy tanítvány elment Galileába. Elmentek arra a hegyre, ahováJézus mondta nekik. 17Amint meglátták Jézust, leborultak előtte és imádtákőt, bár néhányan kételkedtek. 18Jézus közel ment hozzájuk, és ezt mondta:„Atyám minden hatalmat nekem adott a mennyben és a földön. 19Úgyhogymenjetek el, és tegyetek tanítvánnyá minden népet! Merítsétek be* őket azAtya, a Fiú és a Szent Szellem * nevében! 20 Arra tanítsátok őket, hogymegtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És ne feledjétek: Én mindennap veletek leszek, amíg a világ el nem múlik!”
  • 54 Márk evangéliumaJézus eljövetele(Mt 3:1–12; Lk 3:1–9, 15–17; Jn 1:19–28) az örömhírnek* a kezdete, amely Jézus Krisztusról*, Isten Fiáról szól*.1 1Ez 2Ézsaiás próféta* így írt erről: „Elküldöm előtted követemet, aki majd utat készít számodra.” Mal 3:1 3 „Valaki kiált a pusztában: »Készítsétek elő az Úr útját! Tegyétek egyenessé ösvényeit!«” Ézs 40:3 4Megjelent Bemerítő János a pusztában és bemerítette* az embereket.Azt mondta nekik, hogy változtassák meg azt, ahogy gondolkodnak ésahogy élnek, merítkezzenek be, hogy Isten megbocsássa a bűneiket.5Kiment hozzá Júdea népe és a jeruzsálemiek is, ő pedig bemerítette őketa Jordán folyóba, miután megvallották bűneiket. 6 János teveszőrbőlkészült ruhát és derekán bőrövet hordott. Sáskát* és vadmézet evett. 7Ezthirdette: „Aki utánam jön, hatalmasabb nálam, és én még arra semvagyok méltó, hogy lehajoljak, és a saruja szíját kikössem. 8 Én vízbemerítelek be titeket, ő azonban Szent Szellembe * fog majd titeketbemeríteni.”Jézus bemerítkezése(Mt 3:13–17; Lk 3:21–22) 9Abban az időben történt, hogy Jézus eljött Galilea tartomány Názáretnevű városából, és János bemerítette* őt a Jordán folyóba. 10Amint feljött avízből, látta, hogy megnyílik a menny, és a Szent Szellem * galambformájában leszáll rá. 11Ezután egy hang hallatszott a mennyből: „Te vagy azén szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”Jézus megkísértése(Mt 4:1–11; Lk 4:1–13) 12Ezután kivitte őt a Szent Szellem* a pusztába. 13Jézus negyven napig voltazon a helyen, miközben a Sátán próbára tette őt. Vadállatok is voltak ott, ésangyalok gondoskodtak róla.1:1 Isten Fia Néhány görög másolat kihagyja ezeket a szavakat.
  • 55 MÁRK 1:14–37Jézus kiválasztja néhány tanítványát(Mt 4:12–22; Lk 4:14–15; 5:1–11) 14 Miután Jánost * elfogták, Jézus elment Galileába. Isten örömhírét *hirdette: 15„Eljött az idő, és közel van az Isten királysága. Változtassátok megahogyan gondolkodtok és ahogy éltek, és higgyétek el az örömhírt!” 16Amikor Jézus egyszer a Galileai — tó partján járt, meglátta Simont* ésAndrást, Simon testvérét. Éppen hálót vetettek a tóba, ugyanis halászokvoltak. 17Jézus így szólt hozzájuk: „Kövessetek engem, és én emberhalásszáteszlek titeket!” 18Ők azonnal otthagyták a hálóikat, és követték Jézust. 19Miután kissé továbbment, meglátta Jakabot, aki Zebedeus fia volt, éstestvérét, Jánost. Ők a hajóban voltak, és a hálóikat javítgatták. 20Jézusazonnal elhívta őket is. Erre ők otthagyták apjukat, Zebedeust a hajóban levőmunkásokkal együtt, és követték őt.Jézus meggyógyít egy embert, akiben gonosz szellem volt(Lk 4:31–37) 21Ezután elmentek Kapernaum városába. A következő szombaton* Jézusbement a zsinagógába* és tanított. 22Mindenki csodálkozott a tanításán, mertnem úgy tanított, mint a törvénytanítók, hanem úgy, mint akinek hatalmavan. 23A zsinagógában éppen akkor ott volt egy ember, akiben gonosz szellemvolt. Ez az ember így kiáltott fel: 24„Mit akarsz tőlünk, názáreti Jézus?! Azértjöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy te: az Isten Szentje!” 25 Jézus ekkor ráparancsolt: „Hallgass, és menj ki belőle!” 26 A gonoszszellem* ekkor megrázta a férfit, majd hangos kiáltással kiment belőle. 27Ezen aztán mindenki elcsodálkozott, és egymást kérdezgették: „Milyen újtanítás ez? Hatalommal parancsol a gonosz szellemeknek, és azok engedelmes-kednek neki!” 28Gyorsan híre ment Jézus cselekedeteinek Galilea egész vidékén.Jézus sok embert meggyógyít(Mt 8:14–17; Lk 4:38–41) 29Miután kijöttek a zsinagógából*, Jakabbal és Jánossal együtt Simon ésAndrás házához mentek. 30 Simon anyósa lázasan feküdt. Ezt azonnalmegmondták Jézusnak. 31Jézus odalépett az asszonyhoz, megfogta a kezét,és felállította. Az asszonynak elmúlt a láza, és szolgálni kezdett nekik. 32 Este, miután lement a nap, betegeket vittek Jézushoz, és olyanembereket, akikben gonosz szellem volt. 33Az egész város összegyűlt az ajtóelőtt. 34Jézus sok embert meggyógyított, akik különféle betegségekbenszenvedtek, és sok gonosz szellemet is kiűzött. A gonosz szellemeketazonban nem engedte megszólalni, mert jól ismerték őt.Jézus felkészül az örömhír hirdetésére(Lk 4:42–44) 35Kora reggel, amikor még sötét volt, Jézus felkelt, kiment a házból egyelhagyatott helyre, hogy imádkozzon. 36Simon és társai később kimentekJézus után, hogy megkeressék. 37Amikor rátaláltak, így szóltak hozzá:„Mindenki téged keres!”1:16 Simon Simon másik neve Péter volt. Lásd még 29, 36. versekben.
  • MÁRK 1:38–2:14 56 38De Jézus ezt mondta nekik: „Menjünk innen tovább a szomszédos falvakbais, hogy ott is hirdethessem az örömhírt*, hiszen ezért jöttem.” 39El is ment, ésbejárta egész Galileát. Tanított a zsinagógákban*, és kiűzte a gonosz szellemeket.Jézus meggyógyít egy beteget(Mt 8:1–4; Lk 5:12–16) 40 Odament hozzá egy leprás * . Letérdelt Jézus előtt, és így kérte őt:„Tudom, hogy meg tudnál gyógyítani engem, ha akarnál!” 41Jézus megsajnálta őt. Kinyújtotta a kezét, megérintette a leprást*, és ígyszólt hozzá: „Akarom. Gyógyulj meg!” 42Erre azonnal elmúlt róla a lepra, ésteljesen egészséges lett. 43Jézus szigorúan figyelmeztette őt, és elbocsátotta. 44Ezt mondta neki:„Vigyázz, senkinek se szólj erről! Hanem menj, és mutasd meg magad apapnak!* Mózes* törvénye szerint vidd el az áldozatot tisztulásodért. Ez lesza bizonyíték nekik arra, hogy meggyógyultál.” 45Az ember azonban elment,és mindenfelé híresztelte és elmesélte, hogy mi történt. Ezért aztán Jézusnem tudott többé nyíltan bemenni a városba. Elhagyatott helyeken tartózko-dott, és az emberek mindenfelől odajöttek hozzá.Jézus meggyógyít egy bénát(Mt 9:1–8; Lk 5:17–26) nappal később Jézus visszatért Kapernaumba*. Hamar elterjedt2 1Néhány a híre, hogy otthon van. 2Olyan sokan gyűltek oda, hogy már az ajtó előttsem volt hely. Jézus Isten üzenetéről beszélt éppen nekik, amikor 3négy férfiérkezett, akik egy béna embert hoztak. 4A tömeg miatt nem tudtak Jézusközelébe menni. Ezért megbontották a háztetőt, és nyílást vágtak rajta Jézusfölött. Ezután leeresztették a bénát az ágyával együtt, amelyen feküdt. 5Jézuslátva, hogy milyen nagy hitük van, így szólt a bénához: „Fiam, meg vannakbocsátva bűneid.” 6 Ült ott néhány törvénytanító is. Ők így gondolkodtak magukban:7„Hogyan mondhat ilyet? Istent gyalázza! Hiszen senki nem bocsáthatja mega bűnöket, csakis Isten!” 8Jézus azonnal felismerte, hogy mit gondolnak magukban, ezért így szólthozzájuk: „Miért gondoltok ilyeneket magatokban? 9Melyik könnyebb? Aztmondani a bénának: »Meg vannak bocsátva bűneid!«, vagy azt: »Kelj fel, fogdaz ágyadat és járj!?« 10De most azért, hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának*van hatalma arra, hogy megbocsássa a bűnöket itt a földön” — így szólt abénához: 11„Kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!” 12A férfi felkelt, azonnalfelemelte az ágyát, és mindenki szeme láttára kiment onnan. Mindnyájan el-csodálkoztak, dicsőítették Istent, és ezt mondták: „Sohasem láttunk még ilyet!”Lévi (Máté) követi Jézust(Mt 9:9–13; Lk 5:27–32) 13Jézusezután ismét kiment a tó partjára. Az egész tömeg követte őt, őpedig tanította őket. 14Amikor onnan továbbment, meglátta Lévit, Alfeus1:44 mutasd meg Mózes törvénye szerint a papnak kell megítélnie, hogy a zsidó ember meggyó-gyult-e a leprából.
  • 57 MÁRK 2:15–3:4fiát, aki a vámnál ült. „Kövess engem!” — mondta neki Jézus. Lévi azonnalfelállt, és követte Jézust. 15Ezután Lévi házában asztalhoz ültek. Sok vámszedő * és bűnös evettegyütt Jézussal és a tanítványaival, mert sokan követték őt közülük.16Amikor a farizeusok* közül néhány törvénytanító meglátta, hogy Jézusbűnösökkel és vámszedőkkel eszik együtt, megkérdezték Jézus tanítványait:„Hogy lehet az, hogy a vámszedőkkel és a bűnösökkel együtt eszik!?” 17Jézus meghallotta ezt, és így szólt az törvénytanítókhoz: „Nem az egész-ségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem,hogy igaz embereket hívjak el, hanem hogy bűnösöket.”Jézus nem olyan, mint a többi vallási vezető(Mt 9:14–17; Lk 5:33–39) 18 János *tanítványai és a farizeusok * böjtöltek * . Eljöttek néhányanJézushoz, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy János tanítványai és afarizeusok tanítványai is böjtölnek, a te tanítványaid viszont nem?” 19Ő pedig ezt válaszolta: „Böjtölhetnek-e* a vőlegény barátai, amíg velük vana vőlegény? Addig, amíg velük van a vőlegény, nem böjtölhetnek. 20De eljön azidő, amikor elviszik tőlük a vőlegényt. Akkor majd ők is böjtölni fognak.” 21„Senki nem varr foltot új anyagból régi ruhára. Ha mégis megteszi, az újanyagból készült folt összemegy, kiszakít a régi anyagból, és így mégnagyobb lesz a szakadás! 22Senki nem tölt új bort régi tömlőkbe*. Ha valakimégis ezt teszi, az új bor szétszakítja a régi tömlőket, és kárba vész mind abor, mind a tömlők. Az új bort új tömlőkbe kell tölteni!”Néhány zsidó kritizálja Jézust(Mt 12:1–8; Lk 6:1–5) 23Éppen szombat* volt, amikor Jézus és tanítványai egy gabonaföldönmentek keresztül. A tanítványok útközben letéptek néhány kalászt. 24Afarizeusok* erre így szóltak Jézushoz: „Nézd! Miért tesznek a tanítványaidolyat, amit szombaton nem szabad tenni?” 25Jézus ezt válaszolta nekik: „Sohasem olvastátok, hogy mit tett Dávid*,amikor ő és a vele levők megéheztek és szükségben voltak? Bementek Istenházába, amikor Abjátár volt a főpap*. 26Dávid evett az Istennek felajánlottkenyerekből (amelyekből a törvény szerint csak a papok ehettek volna), ésmég azoknak is adott belőle, akik vele voltak!” 27Végül ezt mondta Jézus: „A szombat lett az emberért, és nem az ember aszombatért*. 28Az Emberfia* úr a szombat fölött is.”Jézus meggyógyít egy béna kezű embert(Mt 12:9–14; Lk 6:6–11) ismét bement a zsinagógába*. Volt ott egy béna kezű férfi. 2Mivel3 1Jézus éppen szombat* volt, figyelték Jézust, hogy meggyógyítja-e a férfit ezen anapon, mert okot akartak találni, hogy vádolhassák őt. 3Jézus így szólt abéna férfihoz: „Állj ide középre!” 4Majd megkérdezte a többieket: „Szabad-e szombaton a törvény szerint jótvagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani?” Ők azonban csendbenmaradtak.
  • MÁRK 3:5–26 58 5Jézus haraggal nézett végig rajtuk, és sajnálta őket a makacsságuk miatt.Majd a férfi felé fordulva így szólt: „Nyújtsd ki a kezed!” Ő kinyújtotta a kezét,és azonnal meggyógyult. 6A farizeusok* ekkor kimentek a zsinagógából*, és aHeródes-pártiakkal* arról kezdtek tanácskozni, hogyan ölhetnék meg Jézust.Sokan követik Jézust 7Jézus ezután tanítványaival a Galileai-tóhoz ment. Sokan követték őketGalileából, Júdeából, 8Jeruzsálemből, Idumeából, a Jordán folyón túli terüle-tekről, valamint Tírusz * és Szidón * vidékéről. Azért jöttek hozzá, merthallották, hogy milyen hatalmas dolgokat tett. 9Mivel nagyon sok ember voltott, Jézus szólt a tanítványainak, hogy készítsenek elő számára egy hajót,hogy ne szorongassák őt az emberek. 10Nagyon sok embert meggyógyított.Ezért mindazok, akiknek valamilyen betegségük volt, körülötte tolongtak,mert meg akarták őt érinteni. 11A gonosz szellemek leborultak Jézus előtt,amint meglátták őt. Így kiáltoztak: „Te Isten Fia vagy!” 12 Ő azonbanszigorúan rájuk parancsolt, hogy ne mondják el az embereknek, kicsoda ő.Jézus kiválasztja a tizenkét apostolt(Mt 10:1–4; Lk 6:12–16) 13Jézus ezután fölment egy hegyre, és magához hívta azokat, akiket kivá-lasztott. Azok oda is mentek hozzá. 14Közülük tizenkettőt apostoloknaknevezett. Arra választotta ki őket, hogy állandóan vele legyenek, és hogyelküldje őket, hogy elmondják Isten üzenetét az embereknek, 15és hogyhatalmuk legyen a gonosz szellemek kiűzésére is. 16Ezt a tizenkét férfitválasztotta ki Jézus: Simont, akinek a Péter nevet adta. 17Jakabot, Zebedeusfiát, és testvérét, Jánost. Nekik a Boanerges nevet adta, ami azt jelenti:mennydörgés fiai. 18Andrást, Fülöpöt és Bertalant, Mátét, Tamást és Jakabot,Alfeus fiát, valamint Taddeust és Simont, a zélótát*. 19Végül pedig IskáriótesJúdást, aki később elárulta őt.Néhányan azt mondják, hogy Jézusban gonosz szellem van(Mt 12:22–32; Lk 11:14–23; 12:10) 20Ezután Jézus elment egy házba. Ismét nagy tömeg gyűlt össze, úgy, hogyő és tanítványai még enni sem tudtak emiatt. 21Amikor ezt Jézus rokonaimegtudták, elmentek, hogy megfogják és elvigyék őt onnan. Az emberekugyanis azt mondták, hogy megbolondult. 22A Jeruzsálemből érkezett törvénytanítók is ezt mondták: „Belzebub vanbenne! A gonosz szellemek fejedelmének segítségével űzi ki a gonoszszellemeket!” 23Jézus ekkor magához hívta a törvénytanítókat, és történeteket mondottnekik: „Ugyan hogy űzheti ki Sátán a Sátánt? 24Hiszen az a királyság,amelyben megosztottság van, és önmaga ellen harcol, az a királyság nemmarad meg. 25Hasonlóképpen az a család, amelyben megosztottság van, ésönmaga ellen harcol, az a család nem marad meg. 26Így aztán ha Sátánönmaga ellen támad, és meghasonlik önmagával, nem maradhat meg,3:18 zélóta Szó szerint:”kananeus” Ennek az arám szónak a jelentése „fanatikus” vagy „buzgó.” Azélóták egy fanatikus, szélsőséges zsidó politikai csoport tagjai voltak.
  • 59 MÁRK 3:27–4:12hanem vége lesz! 27Ha valaki be akar törni egy erős ember házába, és elakarja rabolni a dolgait, akkor előbb meg kell kötöznie őt, és csak azutánrabolhatja ki a házat. 28Igazán mondom nektek: Isten mindenféle bűntmegbocsát az embereknek, és minden gyalázkodást, amit kimondanak. 29Akiviszont a Szent Szellemet* gyalázza, az soha nem kap bűnbocsánatot, mertolyan bűnt követett el, amelyet soha nem lehet megbocsátani.” 30Jézus azért mondta ezt, mert a törvénytanítók ezt mondták: „gonoszszellem* van benne!”Jézus követői az ő igazi családja(Mt 12:46–50; Lk 8:19–21) 31 Amikor anyja és testvérei odaértek a házhoz, megálltak odakint.Beküldtek valakit Jézushoz, hogy hívja ki őt. 32A körülötte ülő emberek ígyszóltak Jézushoz: „Nézd! Anyád, fiú és lánytestvéreid odakinn várnak, éslátni akarnak téged.” 33Jézus így válaszolt nekik: „Tudjátok, hogy valójában ki az én anyám, éskik a testvéreim?” 34Végignézett a körülötte ülőkön, és így szólt: „Itt van azén anyám, és itt vannak az én testvéreim. 35Az az én fiútestvérem, lánytest-vérem és anyám, aki Isten akaratát cselekszi.”Történet a magvetőről(Mt 13:1–9; Lk 8:4–8)4 1Jézus ezután ismét a tó partján kezdett tanítani. Mivel nagyon sok ember gyűlt össze körülötte, hajóba szállt és leült benne. Az emberek pedig atóparton voltak. 2Jézus sok mindenre történetek segítségével tanította azembereket. Így szólt hozzájuk: 3„Figyeljetek rám! Egyszer egy magvetőkiment vetni. 4Vetés közben néhány mag az út mellé esett. Az odarepülőmadarak ezeket mind megették. 5Voltak olyan magok is, amelyek kövesföldbe hullottak, ahol nem volt sok termőföld. Ezek gyorsan kihajtottak,mert nem voltak mélyen a földben. 6Amikor felkelt a nap, megégette azokat,és mivel nem volt gyökerük, hamarosan kiszáradtak. 7Voltak olyan magok is,amelyek tövisek közé estek. Amikor a tövisek megnőttek, megfojtották, ésígy azok nem hoztak termést. 8De azok a magok, amelyek jó termőföldbehullottak, miután kikeltek és felnőttek, jó termést hoztak: harmincszorosat,hatvanszorosat, sőt még százszorosat is.” 9Ezután pedig így szólt: „Akinek van füle, hallja!”Jézus elmondja, miért tanít történetek segítségével(Mt 13:10–17; Lk 8:9–10) 10Amikor egyedül maradt, a körülötte állók a tizenkét apostollal együttkérdéseket tettek fel neki a történetekkel kapcsolatban. 11Így válaszolt nekik: „Nektek megadatott, hogy megismerjétek Isten ki-rályságának titkát. Rajtatok kívül másoknak azonban mindent csak történe-tekben mondok el, hogy 12 »nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek! hogy ne forduljanak Istenhez és bűneik ne legyenek megbocsátva!«” Ézs 6:9–10
  • MÁRK 4:13–34 60Jézus megmagyarázza a magvető történetét(Mt 13:18–23; Lk 8:11–15) 13Azután így szólt hozzájuk: „Nem értitek ezt a történetet? Akkor hogyanfogjátok megérteni a többit? 14A magvető Isten üzenetét veti. 15Néhányember olyan, mint az út szélére esett mag. Amikor meghallják Isten üzenetét,a Sátán azonnal eljön, és ellopja a beléjük vetett üzenetet. 16Vannak olyanok,mint azok a magok, amelyeket köves földbe vetettek. Amikor ezekmeghallják Isten üzenetét, mindjárt nagy örömmel fogadják. 17Mivel azonbannem gyökerezik meg bennük, csak rövid ideig marad meg. Amikor ugyanisproblémák vagy üldözés* éri őket Isten üzenete miatt, hamar elvesztik ahitüket. 18Ismét mások olyanok, mint azok a magok, amelyeket tövises talajbavetettek. Ők azok, akik meghallják ugyan az igét, 19de az élet gondjai, agazdagság csábítása, és sok más dolog utáni vágyakozás jön, és megfojtjabennük Isten üzenetét, s így az ige nem teremhet gyümölcsöt* bennük.20Végül vannak olyanok is, mint azok a magok, amelyeket jó földbe vetettek.Ezek hallják és befogadják Isten üzenetét. Jó termést hoznak: néhányan har-mincszorosat, mások hatvanszorosat, és vannak, akik százszorosat.”Használnod kell azt, amit kaptál!(Lk 8:16–18) 21Ezután megkérdezte őket: „Vajon miért veszik elő a lámpást? Azért,hogy egy edény vagy az ágy alá tegyék? Nem azért, hogy a lámpatartórategyék? 22Nincs olyan rejtett dolog, ami ismertté ne válna, és nincs titok, amiki ne tudódna. 23Akinek van füle, hallja!” 24 Aztán így szólt hozzájuk: „Gondoljátok át alaposan amit hallotok!Amilyen mércével másoknak mértek, Isten is olyan mércével mér nektek.Sőt, még többet is kaptok. 25Akinek ugyanis már van, az ezután még többetkap. Akinek viszont nincs, attól még azt is elveszik, amije van.”Jézus története az elvetett magról 26 Majd így folytatta: „Isten királysága olyan, mint amikor egy embermagot vet a földbe. 27Alszik és felkel, múlnak az éjszakák és a nappalok. Amag pedig kikel és növekszik. A magvető pedig azt sem tudja, hogyan. 28Aföld magától hoz termést: először szára nő, majd kalászt hoz, végül pedigmagot terem a kalászban. 29Amikor beérett a termés, a gazda azonnallevágja, mert elérkezett az aratás ideje.”Isten királysága olyan, mint a mustármag(Mt 13:31–32, 34–35; Lk 13:18–19) 30Ezután így szólt Jézus: „Mihez hasonlíthatjuk még Isten királyságát?Vagy milyen történettel magyarázzuk meg? 31Olyan, mint egy mustármag.Amikor elvetik, ez a mag minden más magnál kisebb. 32Ezután azonbanmegnő, és nagyobb lesz minden más kerti növénynél. Olyan nagy ágakathajt, hogy az égi madarak is fészket rakhatnak rajta.” 33Még sok ehhez hasonló történettel tanította nekik Isten üzenetét. Annyitmondott nekik, amennyit meg tudtak érteni. 34Történetek nélkül nem istanította őket. Amikor azonban egyedül maradt a tanítványaival, mindentmegmagyarázott nekik.
  • 61 MÁRK 4:35–5:17Jézus lecsendesíti a vihart(Mt 8:23–27; Lk 8:22–25) 35Aznap, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Menjünk át a tómásik partjára!” 36Otthagyták tehát a tömeget, és magukkal vitték Jézust ahajóban, amiben volt. Más hajók is követték őt. 37Hirtelen erős szélvihartámadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgy, hogy az már majdnemmegtelt vízzel. 38Jézus azonban a hajó hátsó részében aludt egy párnán.Felkeltették őt, és így szóltak hozzá: „Mester, nem érdekel, hogysüllyedünk?” 39Erre ő felkelt, ráparancsolt a szélre, majd így szólt a vízhez: „Csendesedjle!” Ekkor elállt a szél, és nagy csend lett. 40Majd azt mondta nekik: „Miért féltek? Még mindig nincs hitetek?” 41De ők nagyon féltek, és ezt kérdezgették egymástól: „Kicsoda ő, hogymég a vihar és a víz is engedelmeskednek neki?”Jézus gonosz szellemektől szabadít meg egy embert(Mt 8:28–34; Lk 8:26–39)5 a tó túlsó partjára, a gadaraiak* vidékére. 2Amikor Jézus kilépett 1Átértek a hajóból, a sírok közül hirtelen odament hozzá egy férfi, akiben gonoszszellem volt. 3Sírok közt lakott, és már senki nem tudta megkötözni, mégláncokkal sem. 4Gyakran megbilincselték és leláncolták, ő azonban elszakí-totta a láncokat, és széttörte a bilincseket. Senki sem tudta őt megfékezni.5 Éjjel-nappal kiáltozott a sírok között és a hegyekben, és kődarabokkalvagdosta magát össze. 6Már messziről észrevette Jézust, és odaszaladt hozzá. Leborult előtte, ésígy kiáltott: 7„Mit akarsz tőlem, Jézus, a Magasságos Isten Fia? Isten nevébenkérlek, ne kínozz engem!” 8Azért mondta ezt, mert Jézus azt parancsoltaneki: „Gonosz szellem, menj ki ebből az emberből!” 9Majd megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Az így válaszolt: „Légió*, mert sokan vagyunk.” 10Az ember könyörgöttJézusnak, hogy ne küldje el őket arról a vidékről. 11Éppen ott legelt a közelben, a hegyoldalon egy nagy disznónyáj. 12Agonosz szellemek így könyörögtek Jézusnak: „Küldj minket a disznókba,hogy hadd mehessünk azokba!” 13Jézus megengedte nekik. Így a gonoszszellemek kijöttek a férfiból, és belementek a disznókba. A nyáj pedig, amelykörülbelül kétezer disznóból állt, lerohant a meredek lejtőn, egyenesen bele atóba, és mind a vízbe fulladt. 14 A nyájat örzők elrohantak, és elvitték a hírt a városba és az egészvidékre. Az emberek pedig eljöttek, hogy megnézzék, mi történt.15Odamentek Jézushoz, és látták, hogy a férfi, akiben a gonosz szellemekvoltak, ott ül felöltözve és eszénél van. Ő, akiben korábban egy légiónyigonosz szellem volt! Amikor ezt meglátták, félni kezdtek. 16Akik látták,elmondták az embereknek, hogy mi történt a férfival, akiben a gonoszszellemek voltak, és a disznókkal. 17És az emberek arra kérték Jézust, hogymenjen el a vidékükről.5:1 gadarai Gadara területén, a Galileai-tó dél-keleti partján élő. 5:9 Légió Kb. 6000 főből állókatonai egység.
  • MÁRK 5:18–43 62 18 Amikor Jézus beszállt a hajóba, a férfi, akiben korábban a gonoszszellemek voltak, kérte, hogy ő is vele mehessen. 19Jézus azonban nem engedte meg neki, hanem így szólt hozzá: „Menjhaza a saját népedhez, és mondd el nekik, mit tett veled az Úr, és hogyankönyörült meg rajtad!” 20A férfi el is ment, és mindenkinek elmondta aTízvárosban*, hogy milyen hatalmas dolgot tett vele Jézus. Ezen mindenkielcsodálkozott.Jézus életre kelt egy halott leányt és meggyógyít egy beteg asszonyt(Mt 9:18–26; Lk 8:40–56) 21Amikor Jézus a hajóval ismét a tó túlsó partjához ért, nagy tömeg gyűltköré. Jézus ott maradt a tóparton. 22Odajött egy Jairus nevű férfi, a helyizsinagóga* egyik vezetője. Amikor meglátta Jézust, a lábához borult. Ígykönyörgött neki: 23„A kislányom haldoklik. Kérlek, gyere el hozzánk, tedd ráa kezedet, hogy meggyógyuljon és élhessen!” 24Jézus elment vele. Nagy tömeg követte és tolongott körülötte. 25Volt ott köztük egy asszony, akinek már tizenkét éve vérfolyása volt.26 Sok orvos kezelte, és sokat szenvedett. Mindenét orvosokra költötte,mégsem lett jobban, sőt egyre rosszabbul lett. 27Amikor meghallotta, hogyJézus ott van, a tömegen át mögé került, és megérintette a köntösét. 28Eztgondolta ugyanis magában: „Elég, ha megérintem a ruháját, és meggyógyu-lok.” 29Vérzése azonnal elállt, és érezte: teste meggyógyult. 30Jézus azonnalészrevette, hogy erő áradt ki belőle. Megfordult a tömegben és megkérdezte:„Ki érintette meg a ruhámat?” 31 A tanítványai így válaszoltak: „Látod, milyen nagy tömeg tolongkörülötted? És azt kérdezed, ki érintett meg?” 32 Jézus azonban körbenézett, hogy meglássa azt, aki megérintette őt.33Ekkor a meggyógyult asszony félelemtől reszketve, és tudva, hogy mitörtént vele, odajött hozzá. Leborult Jézus előtt, és elmondta neki a teljesigazságot. 34Akkor Jézus így szólt hozzá: „Leányom, a hited megmentetttéged. Menj békével, és nem kell többé szenvedned!” 35Jézus még beszélt, amikor emberek érkeztek a zsinagóga* vezetőjénekházából, és így szóltak: „A lányod már meghalt. Miért fárasztod tovább atanítót?” 36 Jézus azonban meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógavezetőjéhez: „Ne félj, csak higgy!” 37Senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnakés Jánosnak, Jakab testvérének. 38Amikor a zsinagóga* vezetőjének házáhozértek, Jézus látta, hogy az emberek sírnak és hangosan jajgatnak. 39Bement,és így szólt hozzájuk: „Mi ez a zűrzavar, és miért sírtok? A kislány nem haltmeg, csak alszik.” 40Ők azonban kinevették őt. Ekkor mindenkit kiküldött, éscsak a gyermek apja és anyja, valamint a tanítványai maradhattak vele. Ígymentek be abba a szobába, ahol a gyermek volt. 41Ott Jézus megfogta agyermek kezét, és így szólt: „Talitha kúmi!” Ez azt jelenti: „Kislány, megpa-rancsolom, hogy kelj fel!” 42A kislány, aki tizenkét éves volt, azonnal felkeltés elkezdett járkálni. Mindnyájan nagyon megdöbbentek. 43Jézus ekkorszigorúan megparancsolta, hogy senkinek ne beszéljenek erről. Majd aztmondta, hogy adjanak enni a kislánynak.
  • 63 MÁRK 6:1–19Jézus hazamegy(Mt 13:53–58; Lk 4:16–30)6 1Ezután Jézus elment onnan a saját városába, a tanítványai pedig követték őt. 2Amikor elérkezett a szombat*, tanítani kezdett a zsinagógában*. Sokanhallották, és nagy csodálkozással így szóltak: „Honnan tanulta mindezeket?Miként kaphatott ekkora bölcsességet? Hogyan képes ilyen nagy csodákattenni? 3Hiszen csak egy ács, Mária fia; Jakab, József, Júdás és Simon testvére.És itt élnek köztünk a húgai is!” Ezért nem tudták elfogadni őt. 4Jézus ezt mondta nekik: „Egy prófétát* mindenhol tisztelnek, csak a sajátvárosában, a rokonai között és a saját otthonában nem.” 5Nem is tudott ottcsodát tenni, csak néhány beteg embert gyógyított meg kezét rájuk helyezve.6Nagyon elcsodálkozott a hitetlenségükön. Ezután végigjárta a környező falvakat, és tanította az embereket.Jézus kiküldi apostolait(Mt 10:1, 5–15; Lk 9:1–6) 7Ezután magához hívta tizenkét tanítványát. Elkezdte kettesével kiküldeniőket, és hatalmat adott nekik a gonosz szellemek* felett. 8Utasításokkal látta előket: hogy egy vándorbot kivételével semmit se vigyenek magukkal az útra;se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az övükben. 9Legyen rajtuk saru, de másikruhát ne vigyenek magukkal. 10Továbbá ezt is mondta nekik: „Ha bementekegy házba, maradjatok ott, amíg el nem hagyjátok a várost! 11Ha egy városbannem fogadnak szívesen titeket vagy nem hallgatnak rátok, menjetek el onnan,és még a port is verjétek le a lábatokról.*Ez figyelmeztetés lesz számukra.” 12A tanítványok pedig elmentek és hirdették az embereknek, hogy változ-tassák meg ahogyan gondolkodnak és ahogyan élnek. 13 Sok gonoszszellemet űztek ki, sok beteget megkentek olajjal, és meggyógyítottak.Heródes azt hiszi, hogy Jézus azonos Bemerítő Jánossal(Mt 14:1–12; Lk 9:7–9) 14Hallott erről Heródes* király is, mert Jézus neve mindenfelé ismerttévált. Sokan azt mondták: „Bemerítő János támadt fel a halálból, ezértműködnek benne a csodatevő erők.” 15Voltak, akik ezt mondták: „Ez az ember Illés*.” Mások így szóltak: „Jézus egy olyan próféta *, mint amilyenek a régipróféták voltak.” 16Amikor ezt Heródes* meghallotta, így szólt: „Az a János* támadt fel ahalálból, akit én lefejeztettem.”Bemerítő János megöletése 17Ugyanis maga Heródes* adott parancsot arra, hogy fogják el Jánost*, ésvessék börtönbe. Heródiás miatt tette ezt, aki testvérének, Fülöpnek feleségevolt. Heródes azonban feleségül vette őt. 18 János pedig mindig eztmondogatta Heródesnek: „A törvény szerint nem helyes az, hogy a testvéredfeleségével élsz.” 19Heródiás ezért gyűlölte Jánost. Meg akarta ölni őt, de6:11 „még … lábatokról” Figyelmeztetés. Azt jelenti, hogy nem beszélnek többé azokkal az embe-rekkel.
  • MÁRK 6:20–43 64nem tudta, 20mert Heródes félt Jánostól. Heródes tudta, hogy János igaz ésszent ember, ezért megvédte őt. Gyakran zavarba jött, amikor Jánosbeszédeit hallotta, mégis szívesen hallgatta őt. 21De egyszer eljött az alkalmas idő Heródiás számára. SzületésnapjánHeródes* vacsorát adott főembereinek, hadvezéreinek és Galilea más fontosembereinek. 22Amikor Heródiás lánya bejött és táncolt, nagyon megtetszettHeródesnek és vendégeinek. Ezért így szólt a király a lányhoz: „Kérj tőlem, amit csak akarsz, ésmegadom neked.” 23Meg is esküdött neki: „Bármit kérsz, megadom neked,legyen az akár királyságom fele is!” 24A lány kiment, és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek tőle?” Az anyja ígyválaszolt: „Kérd tőle Bemerítő János fejét!” 25A lány erre sietve visszatért a királyhoz és így szólt: „Azt akarom, hogymost azonnal add oda nekem Bemerítő János fejét egy tálon!” 26A király erre nagyon szomorú lett, de mivel megesküdött rá a vendégekelőtt, nem akarta visszautasítani a lány kérését. 27Ezért a király azonnalelküldött egy hóhért, hogy hozza oda János* fejét. Az el is ment, és lefejezteőt a börtönben. 28Egy tálon odahozta János fejét és átadta a lánynak. A lánypedig az anyjához vitte. 29Amikor János tanítványai meghallották ezt,eljöttek, elvitték a holttestét, és elhelyezték egy sírban.Jézus több mint ötezer embernek ad enni(Mt 14:13–21; Lk 9:10–17; Jn 6:1–14) 30Ezután Jézus köré gyűltek az apostolok, és elmondták neki mindazt,amit tettek és tanítottak. 31Akkor Jézus így szólt hozzájuk: „Gyertek el velemegy csendes helyre, de csak ti magatok, és pihenjetek egy kicsit!” Ugyanisannyi ember járt arra, hogy még arra sem volt lehetőségük, hogy egyenek. 32Így tehát hajóba szálltak, és elmentek egy csendes helyre. 33De sokanlátták, hogy elmentek, és felismerték őket. Ezért minden környező városbólszárazföldön futva tették meg az utat, és előbb odaértek, mint Jézus és atanítványai. 34Amikor Jézus kiszállt a hajóból, meglátta a nagy tömeget.Megsajnálta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok.Úgyhogy sok mindenről kezdett el nekik tanítani. 35Addigra már beesteledett, ezért odajöttek hozzá a tanítványai, és ígyszóltak: „Ez egy elhagyatott hely, és késő van már. 36Küldd el a népet, hogyelmehessenek a környező településekre és falvakba. Hadd vegyenekvalamilyen ételt maguknak!” 37De Jézus erre így válaszolt: „Ti adjatok nekik enni!” Ők ezt mondták: „Úgy gondolod, hogy vegyünk nekik kétszáz ezüstpénz*értékű kenyeret, hogy enni adjunk nekik?” 38„Hány kenyeretek van?” — kérdezte tőlük. „Menjetek, és nézzétek meg!” Miután megnézték, így szóltak: „Öt kenyerünk van, és két halunk.” 39Akkor megparancsolta a tanítványainak, hogy csoportokban ültessék leaz embereket a fűre. 40Azok le is ültek száz és ötven fős csoportokban.41Jézus kézbe vette az öt kenyeret és a két halat, felnézett az égre, hálát adottIstennek, és megtörte a kenyereket. Majd átnyújtotta tanítványainak, hogyadják át a népnek. Ezután a két halat is szétosztotta közöttük. 42Mindenkievett belőle, és jóllaktak. 43Evés után tizenkét kosár maradékot gyűjtöttek
  • 65 MÁRK 6:44–7:7össze a kenyérből és a halból. 44Ötezer volt azoknak a férfiaknak a száma,akik ettek a kenyérből.Jézus a vízen jár(Mt 14:22–33; Jn 6:16–21) 45 Jézus ezután arra kérte a tanítványait, hogy szálljanak hajóba, ésmenjenek át a tó túlsó partjára Betsaidába, mialatt ő elküldi a népet.46Miután otthagyta a tömeget, felment a hegyre imádkozni. 47Eljött az este, a hajó a tó közepénél járt. Jézus egyedül volt a parton.48Látta, hogy a tanítványainak nehéz evezni, mert erős ellenszelük van.Hajnalban, valamikor három és hat óra között, a tó vizén járva odamenthozzájuk. 49Éppen elment volna mellettük, amikor meglátták, hogy a tavonjár. Azt hitték, hogy kísértet, és hangosan felkiáltottak, 50mert mindannyianlátták őt, és nagyon megijedtek. Ő azonban rögtön megszólította őket:„Bízzatok! Én vagyok. Ne féljetek!” 51Azután beszállt hozzájuk a hajóba, aszél pedig elállt. A tanítványai pedig nagyon elcsodálkoztak ezen. 52És bárlátták, hogy Jézus hogyan sokasította meg a kenyeret, mégsem értették, mitjelent, mert kemény volt a szívük.Jézus sok embert meggyógyít(Mt 14:34–36) 53Miután átkeltek a tavon, Genezáretben kötöttek ki. 54Amint kiszálltak ahajóból, az emberek azonnal felismerték Jézust. 55Amikor meghallották,hogy valahol megjelent, mindenhonnan siettek, hogy odavigyék hozzá azágyaikon fekvő betegeket. 56Bárhová is ment — falvakba, városokba vagymás településekre — az emberek kitették betegeiket a piactérre, éskönyörögtek Jézusnak, hogy legalább a köntöse szélét érinthessék. Akikpedig megérintették, meg is gyógyultak.Isteni törvények és emberi rendeletek(Mt 15:1–20) néhány farizeus* és törvénytanító Jeruzsálemből, és Jézus köré7 1Eljött gyűltek. 2Látták, hogy Jézus néhány tanítványa nem tiszta kézzel eszik. 3Afarizeusok ugyanis, mint minden zsidó, nem esznek addig, amíg egy adottmódon kezet nem mosnak. Ezzel is megtartva tiszteletreméltó őseik tanítását.4Amikor megjönnek a piacról, sohasem esznek addig, amíg meg nem mosnakmindent, amit onnan hoztak. Még sok más ehhez hasonló hagyományuk isvan. Ilyen például a poharak, korsók, rézedények, sőt az ágyak megmosása is. 5Tehát a farizeusok* és a törvénytanítók megkérdezték Jézust: „Tanítványaidmiért nem őseink tanításai szerint élnek? Miért esznek piszkos kézzel?” 6Jézus így válaszolt nekik: „Igaza volt Ézsaiásnak, amikor így prófétáltrólatok, ti képmutatók: »Ez a nép csak szájával tisztel engem, a szíve azonban távol van tőlem. 7 A nekem adott tiszteletük nem ér semmit, mert olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai.« Ézs 29:13 (Szeptuaginta*)
  • MÁRK 7:8–30 668Isten parancsolatát elhagytátok, és emberi tanításokhoz ragaszkodtok.” 9Majd így folytatta: „Isten parancsolatát nagyon ügyesen félreteszitek,hogy helyére tegyétek saját tanításaitokat. 10Például Mózes* azt parancsolja:»Tiszteld apádat és anyádat!«*, és azt is: »Aki rosszat mond apjáról, vagyanyjáról, azt meg kell ölni.«* 11De ti azt tanítjátok, hogy ha valaki azt mondjaapjának vagy anyjának: »Van ugyan valamim, amivel megsegíthetnélek, deaz Istennek van félretéve.« 12Akkor ti ezzel teljesen felmentitek a felelősségalól, hogy segítsen apjának vagy anyjának. 13A tanításokkal, amelyeketkaptatok és továbbadtok az embereknek, teljesen érvénytelenné teszitekIsten üzenetét. És még sok ehhez hasonlót is tesztek!” 14Ezután Jézus ismét magához hívta a tömeget, és így szólt hozzájuk:„Figyeljetek rám mindnyájan, és értsétek meg, amit mondok! 15Nem azszennyezi be az embert, ami kívülről jut be a testébe, hanem ami kijönbelőle!” 16* 17Miután otthagyta a tömeget és bement a házba, tanítványai megkérdez-ték tőle, hogy mi a jelentése az előző történetnek. 18Jézus így válaszolt: „Hátti sem értitek? Nem értitek, hogy nem az szennyezi be az embert, amikívülről jut be a testébe? 19Hiszen az nem a szívébe jut, hanem a gyomrába,majd pedig kiürül onnan.” Ezzel tulajdonképpen azt mondta, hogy mindenétel tiszta. 20Majd így folytatta: „Az szennyezi be az embert, ami kijön belőle. 21Mertbelülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok, a szexuálisbűnök*, lopások, gyilkosságok, 22házasságtörés, önzés, gonoszság, csalás,kicsapongás, irigység, gonosz beszéd mások ellen, büszkeség és esztelenség!23 Mindezek a gonosz dolgok az ember belsejéből származnak, és ezekszennyezik be őt.”Jézus megsegít egy nem zsidó származású asszonyt(Mt 15:21–28) 24Jézus ekkor elhagyta azt a helyet, és Tírusz vidékére ment. Bement egyházba, de nem akarta, hogy bárki megtudja, hogy ott van. Ezt azonbanlehetetlen volt titokban tartani. 25Egy asszony, akinek a lányában gonoszszellem* volt, mindjárt megtudta, hogy Jézus ott van. Odajött hozzá, és alábaihoz borult. 26Ez az asszony görög volt, és a szíriai Föníciában született.Könyörgött Jézusnak, hogy űzze ki lányából a gonosz szellemet. 27 Jézus így válaszolt az asszonynak: „Először a gyermekeknek kelljóllakniuk. Nem helyes, ha a gyermekektől elvesszük a kenyeret, ésodadobjuk a kutyáknak.” 28Az asszony így válaszolt: „De Uram, még az asztal alatt levő kutyák isehetnek a gyermekektől lehulló morzsákból.” 29„Mivel így válaszoltál — felelte Jézus —, menj csak nyugodtan haza! Agonosz szellem* már kiment a lányodból.” 30Ő pedig hazament, és látta, hogy gyermeke az ágyon fekszik, és valóbankiment belőle a gonosz szellem.7:10 idézet: 2Móz 20:12; 5Móz 5:16. 7:10 idézet: 2Móz 21:17. 7:16 Néhány görög kéziratbanmegtalálható a 16. vers is: „Akinek van füle hallja!”
  • 67 MÁRK 7:31–8:16Jézus meggyógyít egy süketet 31Jézus ezután visszatért Tírusz vidékéről. Szidónon át — a Tízvárost* isérintve — a Galileai-tóhoz ment. 32Néhányan odavittek hozzá egy férfit, akiteljesen süket volt, és beszélni is alig tudott. Arra kérték Jézust, hogy tegye ráa kezét, és gyógyítsa meg. 33Jézus távolabb vitte őt egy kicsit a tömegtől, bedugta az ujjait a betegfülébe. Majd köpött egyet, és a nyállal megérintette a férfi nyelvét. 34Ezutánfeltekintett az égre, sóhajtott és ezt mondta: „Effata!”, ami azt jelenti: „Nyíljmeg!” 35A férfi füle azonnal megnyílt, nyelve is megoldódott, és tisztántudott beszélni. 36Jézus megparancsolta az embereknek, hogy senkinek ne beszéljenekerről. De minél jobban tiltotta, annál inkább beszéltek róla. 37Az embereknagyon csodálkoztak, és így beszéltek: „Jézus mindent helyesen tett. Még asüketek füleit is megnyitja, és a némákat is képessé teszi a beszédre.”Jézus enni ad több mint négyezer embernek(Mt 15:32–39)8 1Azokban a napokban egy másik alkalommal ismét nagy tömeg gyűlt Jézus köré. Nem volt semmi ennivalójuk. Ezért magához hívta tanítvá-nyait, és ezt mondta nekik: 2„Sajnálom ezeket az embereket, mert már háromnapja velem vannak, és nincs mit enniük. 3Ha így, éhesen küldeném hazaőket, összeesnének az úton, hiszen sokan közülük elég messziről jöttek.” 4A tanítványok így válaszoltak: „Ezen az elhagyatott helyen hol találhat-nánk elég ennivalót ennyi embernek?” 5„Hány kenyeretek van?” — kérdezte tőlük Jézus. „Hét” — válaszolták. 6Ezután megparancsolta az embereknek, hogy üljenek le. Majd kezébevette a hét kenyeret, és hálát adott Istennek. Megtörte a kenyereket, s tanítvá-nyainak adta, hogy osszák szét azokat. Szét is osztották az emberek között.7A tanítványoknál volt néhány kisebb hal is. Jézus ezekért is hálát adottIstennek, majd odaadta nekik, hogy osszák szét azokat is. 8A nép pedigevett, és jóllakott. Végül pedig hét kosár maradékot gyűjtöttek össze.9Körülbelül négyezer ember volt ott. Ezután Jézus hazaküldte őket. 10Majdtanítványaival együtt azonnal hajóba szállt, és Dalmanuta vidékére ment.A farizeusok próbára teszik Jézust(Mt 16:1–4) 11Farizeusok * jöttek hozzá, és beszélgetni kezdtek vele. Mennyei jeletkértek tőle, bizonyítékként arra, hogy Isten küldte. Így akarták próbáratenni. 12Jézus felsóhajtott, és ezt mondta: „Ugyan miért akar ez a nemzedékmennyei jelet látni? Igazán mondom: semmiféle jelet nem fognak látni!”13Ezzel otthagyta őket Jézus, visszament a hajóba és átkelt a tó túlsó partjára.Jézus tanítványai félreértik őt(Mt 16:5–12) 14A tanítványai elfeledkeztek arról, hogy kenyeret vigyenek magukkal.Csupán egy kenyér volt náluk a hajóban. 15Jézus így figyelmeztette őket:„Vigyázzatok! Óvakodjatok a farizeusok* és Heródes* kovászától!” 16Erre ők így kezdtek beszélgetni egymás közt: „Nincs kenyerünk!”
  • MÁRK 8:17–34 68 17Jézus tudta, hogy miről beszélnek, ezért így szólt hozzájuk: „Miért arrólbeszéltek, hogy nincs kenyeretek? Hát még mindig nem értitek? Ennyiremegkeményedett a szívetek? 18Van szemetek, és mégsem láttok? Van fületekis, de mégsem hallotok? Hát nem emlékeztek? 19Hány kosár maradékotgyűjtöttetek össze, amikor az öt kenyeret szétosztottam az ötezerembernek?” „Tizenkét kosár maradékot” — válaszolták a tanítványok. 20„És amikor a hét kenyeret osztottam szét a négyezer ember között, hánykosár maradékot gyűjtöttetek össze?” „Hét kosár maradékot” — hangzott a válasz. 21Majd ismét megkérdezte: „Még mindig nem értitek?”Jézus meggyógyítja a bétsaidai vakot 22Megérkeztek Bétsaidába. Ott néhány ember egy vakot hozott Jézushoz, ésarra kérték, hogy érintse meg őt. 23Jézus kézenfogva kivezette a vakot a faluból.Ráköpött a szemére, majd rátette a kezét, és megkérdezte tőle: „Látsz valamit?” 24A vak felnézett, és így szólt: „Embereket látok. Olyanok, mintha sétálófák lennének.” 25Akkor Jézus ismét rátette a kezét a vak ember szemére. Az ember nagyranyitotta a szemét. Mindent tisztán látott, teljesen rendbejött a látása. 26Jézushazaküldte őt, és ezt mondta neki: „Ne menj be a faluba!”Péter megvallja, hogy Jézus a Krisztus(Mt 16:13–20; Lk 9:18–21) 27 Ezután Jézus és a tanítványai elindultak Cézárea Filippi falvaiba.Útközben megkérdezte a tanítványaitól: „Mit mondanak rólam az emberek,ki vagyok én?” 28Ők így válaszoltak: „Van, aki azt mondja, hogy Bemerítő János. MásokIllésnek* mondanak. Olyanok is vannak, akik azt mondják, hogy egy vagy apróféták* közül.” 29Ekkor megkérdezte őket: „És ti? Mit mondtok rólam, ki vagyok én?” Péter így válaszolt: „Te vagy a Krisztus*.” 30Akkor Jézus figyelmeztette őket, hogy erről senkinek se szóljanak.Jézus a haláláról beszél(Mt 16:21–28; Lk 9:22–27) 31Ezután a következőket kezdte el nekik tanítani: „Az Emberfiának* sokatkell szenvednie. A nép idős vezetői, a főpapok és a törvénytanítók nemfogják őt elfogadni. Megölik majd, de a harmadik napon feltámad.” 32Jézusnyíltan mondta el nekik mindezt. Péter erre félrehívta őt, és helyre akartaigazítani. 33De Jézus megfordult, végignézett tanítványain, és ezt mondtaPéternek: „Menj el tőlem, Sátán*! Te nem úgy gondolkodsz, mint Isten,hanem úgy, mint az emberek.” 34Ezután Jézus közelebb hívta magához a tömeget, és a tanítványait, és ígyszólt hozzájuk: „Aki követni akar engem, annak előbb meg kell tagadnia8:33 Sátán Az ördög neve, jelentése: „ellenség”. Jézus azt mondja, hogy Péter úgy beszél, mint aSátán.
  • 69 MÁRK 8:35–9:18önmagát, és fel kell vennie a keresztjét. Csakis így követhet engem. 35Mertaki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt. Aki viszont értem és azörömhírért adja az életét, megmenti azt. 36 Ugyan mit ér az, ha valakimegnyeri az egész világot, de elveszíti az életét? 37Mert mit adhat valakicserébe az életéért? 38Ha valaki szégyell engem és tanításaimat ez előtt ahűtlen és bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia* is szégyellni fogja, amikoreljön az Atya dicsőségében a szent angyalokkal.”9 1Ezután így szólt hozzájuk Jézus: „Igazán mondom, hogy az itt állók közül vannak néhányan, akik nem halnak meg addig, amíg meg nemlátják, hogy Isten királysága eljött hatalommal.”Jézus Mózessel és Illéssel(Mt 17:1–13; Lk 9:28–36) 2Hat nappal később Jézus félrehívta Pétert, Jakabot és Jánost. Felvitteőket egy magas hegyre. Ott a szemük láttára elváltozott. 3 Ruhájaragyogóan fehér lett. Olyan fehér, amilyenné semmilyen ruhafestő nemtudná tenni itt a földön. 4Megjelent Mózes * és Illés * is, és beszélgetnikezdtek Jézussal. 5 Ekkor Péter Jézushoz fordult, és így szólt: „Tanító! Jól érezzük ittmagunkat. Készítsünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, és egyetIllésnek!” 6Azért mondta ez, mert nem tudta, hogy mit mondjon, annyiramegijedtek mindnyájan. 7Ekkor egy felhő jelent meg, és mindnyájukat beárnyékolta. A felhőbőlpedig megszólalt egy hang: „Ő az én szeretett Fiam. Őrá hallgassatok!” 8Mikor egy pillanattal később körülnéztek, már senki mást nem láttak aközelükben; csak Jézus volt velük. 9Amikor lefelé jöttek a hegyről, Jézus megparancsolta nekik, hogy addigsenkinek se beszéljenek arról, amit a hegyen láttak, amíg az Emberfia* felnem támad a halálból. 10Mindezt megtartották magukban. Maguk között azonban arról beszél-gettek, hogy vajon mit jelent „feltámadni a halálból”. 11Majd megkérdeztékJézust: „Miért mondják azt a törvénytanítók, hogy előbb Illésnek * kelleljönnie?” 12Jézus így válaszolt: „Illés* valóban előbb jön el, hogy mindent helyreállít-son. De vajon miért írja az Írás* az Emberfiáról*, hogy sokat kell szenvednie,és hogy az emberek megvetik majd? 13Én azt mondom, Illés már el is jött, ésmindent megtettek vele, amit akartak, ahogyan az meg van írva róla.”Jézus meggyógyít egy fiút(Mt 17:14–20; Lk 9:37–43a) 14 Amikor visszaértek a többi tanítványhoz, nagy tömeget láttakkörülöttük. Láttak néhány törvénytanítót is, akik a tanítványokkalvitatkoztak. 15Amint az emberek meglátták Jézust, elcsodálkoztak, és oda-futottak, hogy köszöntsék őt. 16Jézus megkérdezte őket: „Miről vitatkoztok velük?” 17Egy férfi válaszolt neki a tömegből: „Tanító, a fiamat hoztam hozzád.Néma szellem van benne, ami képtelenné teszi őt arra, hogy beszéljen.18Valahányszor a gonosz szellem megtámadja a fiamat, a földre dobja őt.
  • MÁRK 9:19–35 70Habzik a szája, a fogát csikorgatja, és teljesen merev lesz. Kértem a tanítvá-nyaidat, hogy űzzék ki belőle a gonosz szellemet, de nem tudták.” 19Jézus így válaszolt nekik: „Micsoda hitetlen emberek! Meddig kell mégveletek maradnom? Meddig kell még türelmesnek lennem hozzátok?Hozzátok ide azt a fiút!” 20Erre odavitték a fiút Jézushoz. Amikor a gonosz szellem meglátta Jézust,azonnal megtámadta a fiút, és megrázta. Ő erre leesett a földre, és ott forgotthabzó szájjal. 21Jézus megkérdezte a fiú apját: „Mennyi ideje van ebben az állapotban?” Ő így válaszolt: „Már gyermekkora óta. 22Sokszor vetette tűzbe vagy vízbea gonosz szellem, hogy megölje. Ha tudsz valamit tenni, kérlek, könyörüljmeg rajtunk, és segíts!” 23 Jézus így szólt hozzá: „Azt mondod: »Ha tudsz valamit tenni …«Minden lehetséges annak, aki hisz.” 24 A fiú apja azonnal felkiáltott: „Hiszek! De segíts, hogy még jobbantudjak hinni!” 25 Amikor Jézus látta, hogy a tömeg egyre jobban körülzárja őket, akövetkező szavakkal parancsolt a gonosz szellemnek: „Te süketséget ésnémaságot okozó gonosz szellem! Parancsolom, hogy menj ki belőle, és sohavissza ne gyere!” 26A gonosz szellem pedig hangosan kiáltozott és rángatta a fiút, majdkiment belőle. A fiú úgy feküdt a földön, mintha meghalt volna. Olyannyira,hogy többen mondták is, hogy meghalt. 27Jézus megfogta a fiú kezét, és felál-lította őt. 28Ezután Jézus bement egy házba. A tanítványai félrehívták, és megkér-dezték tőle: „Mi miért nem tudtuk kiűzni ezt a szellemet?” 29 Jézus így válaszolt: „Ez a fajta semmi mással nem űzhető ki, csakimádkozással*.”Jézus a haláláról beszél(Mt 17:22–23; Lk 9:43b–45) 30Ezután elmentek onnan, és bejárták egész Galileát. Jézus azonban nemakarta, hogy az emberek megtudják, hol vannak, 31mert a tanítványaittanította. Ezt mondta nekik: „Az Emberfiát * hamarosan átadják azembereknek, és megölik. De három nap múlva feltámad.” 32A tanítványaiazonban nem értették, amit mondott, és féltek őt megkérdezni erről.Ki a legnagyobb?(Mt 18:1–5; Lk 9:46–48) 33Ezután Kapernaumba* mentek. Amikor Jézus már bent volt egy házban,megkérdezte őket: „Miről beszélgettetek útközben?” 34Ők azonban csakhallgattak. Útközben ugyanis arról beszélgettek, hogy melyikük alegnagyobb. 35Akkor Jézus leült, odahívta magához a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk:„Ha valaki első akar lenni, az legyen a legutolsó, és szolgáljon mindenkinek.”9:29 imádkozás Néhány görög másolatban: „imádkozással és böjttel.”
  • 71 MÁRK 9:36–10:4 36Azzal kézenfogott egy kisgyermeket, és eléjük állította. Majd karjábavette, és így szólt tanítványaihoz: 37„Aki elfogad egy ilyen kisgyermeket azén nevemben, az engem fogad el. Aki viszont engem elfogad, az nemcsakengem fogad el, hanem azt is, aki elküldött engem.”Aki nincs ellenünk, az velünk van(Lk 9:49–50) 38 János ekkor így szólt Jézushoz: „Tanító! Láttuk, hogy valaki a tenevedben űzött ki gonosz szellemeket. Megpróbáltuk leállítani őt, hiszennem tartozik hozzánk.” 39„Ne állítsátok le!” — mondta Jézus. „Mert aki az én nevemben teszcsodát, az utána nem lesz képes rosszat mondani rólam. 40Aki nincs ellenünk,az velünk van. 41Ha valaki ad nektek egy pohár vizet azért, mert Krisztushoz*tartoztok — igazán mondom nektek —, meg fogja kapni a jutalmát.Jézus figyelmeztetése(Mt 18:6–9; Lk 17:1–2) 42Aki viszont e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, akár csak egyet isbűnbe visz, az jobban járna, ha egy malomkövet* kötnének a nyakára, ésbedobnák a tengerbe. 43Ha az egyik kezed bűnbe visz, vágd le azt! Mert jobblesz neked, ha elveszíted az egyik kezedet, de örök életed lesz, mintha kétkezed lenne, de a pokolra kerülnél, ahol a tűz soha nem alszik el. 44* 45Ha azegyik lábad bűnbe visz, vágd le azt! Mert jobb lesz neked, ha fél lábbal lépszbe az örök életbe, mintha két lábbal dobnának a pokolra. 46* 47Ha az egyikszemed bűnbe visz, vájd ki azt! Mert jobb lesz neked, ha csak egy szemmellépsz be Isten királyságába, mintha két szemmel dobnának a pokolra. 48Ottörökre a férgek tápláléka lennél, és soha ki nem alvó tűz égetne. 49Mertmindenkit tűzzel sóznak meg.* 50Jó a só. Ha azonban elveszíti sós ízét, hogyan lehetne visszaadni azt?Legyen bennetek só, és éljetek egymással békességben!”Jézus a válásról tanít(Mt 19:1–12)10 1Jézusezután otthagyta azt a helyet. Júdea vidékére ment, és a Jordán folyón túlra. Ismét nagy tömeg jött hozzá, és szokása szerinttanította őket. 2Odajött hozzá néhány farizeus* is, akik megkérdezték tőle: „Törvényesaz, ha egy férfi elválik a feleségétől?” Ezt csak azért kérdezték, mert próbáraakarták tenni. 3Jézus megkérdezte: „Mit parancsolt nektek Mózes*?” 4 „Mózes megengedte a férfinak, hogy válólevelet írjon, és elváljon afeleségétől”* — válaszolták.9:44 Márk evangéliuma néhány görög kéziratában szerepel a 44. vers is, amelyik ugyanaz, minta 48. vers. 9:46 Márk evangéliuma néhány görög kéziratában szerepel a 46. vers is, amelyikugyanaz, mint a 48. vers. 9:49 Néhány görög másolat hozzáteszi, „és minden áldozatot tűzzelsóznak meg.” Az Ószövetségben a sót az áldozatra rakták. Ez a vers jelentheti azt, hogy Jézuskövetői meg lesznek próbálva szenvedések által és, hogy fel kell ajánlaniuk magukat Isten számára,mint áldozatot. 10:4 idézet: 5Móz 24:1. 3.
  • MÁRK 10:5–26 72 5Jézus így felelt: „Mózes* azért engedte meg nektek, hogy válóleveletadjatok, mert olyan kemény a szívetek. 6Isten már a teremtéskor férfivá ésnővé teremtette az embert. * 7»Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ésragaszkodik a feleségéhez.« 8Így ketten egy testté lesznek, ezért ők mártöbbé nem kettő, hanem egy test.* 9Az ember tehát nem választhatja szét azt,amit Isten eggyé tett.” 10Amikor ismét bementek a házba, a tanítványok tovább kérdezték őterről. 11Jézus így válaszolt: „Aki elválik a feleségétől, és egy másik nőt veszfeleségül, az házasságtörést követ el a felesége ellen. 12Ha pedig egy feleségválik el a férjétől, és összeházasodik egy másik férfival, szintén házasságtö-rést követ el.”Jézus és a gyermekek(Mt 19:13–15; Lk 18:15–17) 13 Ezután kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy érintse meg őket. Atanítványok azonban azt mondták nekik, hogy ne vigyék oda a gyermekeket.14Amikor ezt Jézus meglátta, mérges lett. Rászólt a tanítványaira: „Haddjöjjenek ide hozzám a kisgyermekek! Ne akadályozzátok meg őket ebben!Mert azoké Isten királysága, akik olyanok, mint ezek a gyermekek. 15Igazánmondom nektek: aki nem úgy fogadja Isten királyságát, mint egykisgyermek, az soha nem jut be oda.” 16Jézus ezután karjába vette a kisgyer-mekeket, rájuk tette a kezét, és megáldotta őket.A gazdag ember nem követi Jézust(Mt 19:16–30; Lk 18:18–30) 17Már éppen indulni készült, amikor egy férfi sietett hozzá. Leborult előtte,és megkérdezte őt: „Jó tanító! Mit kell tennem ahhoz, hogy megkapjam azörök életet?” 18Jézus így válaszolt: „Miért mondasz engem jónak? Senki más nem jó,csak Isten. 19Ismered a parancsolatokat: Ne ölj! Ne kövess el házasságtörést!Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!”* 20A férfi erre így válaszolt: „Tanító, én mindezt megtartottam fiatal koromtól.” 21Jézus rátekintett. Szeretetet érzett iránta, és így szólt hozzá: „Még egydolog hiányzik belőled: Menj, add el mindenedet, oszd szét a szegényekközött, és kincsed lesz a mennyben. Azután gyere, és kövess engem!” 22A férfi, amikor ezt meghallotta, arca megnyúlt, és szomorúan elment,mert nagyon gazdag volt. 23Jézus körülnézett, és így szólt a tanítványaihoz: „Milyen nehéz bemenniIsten királyságába azoknak, akiknek sok pénzük van!” 24A tanítványok nagyon elcsodálkoztak Jézus szavain. Ő erre megismétel-te: „Gyermekeim, látjátok, milyen nehéz bemenni Isten királyságába?25Könnyebb a tevének átmenni a tű lyukán, mint egy gazdag embernekbemenni Isten királyságába.” 26Ezen még jobban elcsodálkoztak, és így szóltak egymáshoz: „Akkor hátki üdvözülhet?”10:6 idézet: 1Móz 1:27. 10:8 idézet: 1Móz 2:24. 10:19 idézet: 2Móz 20:12–16; 5Móz 5:16–20.
  • 73 MÁRK 10:27–45 27Jézus rájuk nézett, és így folytatta: „Ez embernek lehetetlen, de Istenneknem az. Mert Istennek minden lehetséges.” 28Péter ekkor azt mondta Jézusnak: „Látod, mi mindent elhagytunk, hogykövethessünk téged.” 29Jézus így szólt: „Igazán mondom nektek: aki elhagyta miattam és azörömhírért a házát, testvérét, apját, anyját, gyermekeit, vagy szántóföldjét,30 az százszor annyit kap vissza még most, ebben a világban. Házakat,testvéreket, anyákat, gyermekeket, szántóföldeket, de üldözést* is, majdpedig örök életet az eljövendő világban. 31Sok elsőből lesz azonban utolsó, éssok utolsóból lesz első.”Jézus ismét beszél a haláláról(Mt 20:17–19; Lk 18:31–34) 32Elindultak Jeruzsálem felé. Jézus előttük ment. A tanítványok csodálattalvoltak telve. Akik követték őket, féltek. Útközben ismét félrehívta a tizenkéttanítványát, és elkezdett nekik arról beszélni, hogy mi fog vele történni:33 „Figyeljetek! Felmegyünk Jeruzsálembe. Ott az Emberfiát * átadják afőpapoknak* és a törvénytanítóknak. Ők halálra ítélik, majd átadják a nemzsidó emberek kezébe. 34Azok kigúnyolják, leköpik, megkorbácsolják, ésvégül megölik őt. Három nap múlva azonban fel fog támadni.”Jakab és János egy szívességet kérnek Jézustól(Mt 20:20–28) 35Jakab és János — Zebedeus fiai — odamentek Jézushoz, és ezt mondták:„Tanító, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk tőled.” 36Jézus megkérdezte: „Mit szeretnétek, hogy megtegyek nektek?” 37Ők így válaszoltak: „Engedd meg nekünk, hogy amikor dicsőségbenuralkodsz, egyikünk a jobb, másikunk pedig a bal oldaladon ülhessen!” 38Jézus így válaszolt nekik: „Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni aszenvedésnek azt a poharát*, amit nekem ki kell innom, és be tudtok-emerítkezni azzal a bemerítkezéssel, amivel nekem kell bemerítkeznem*?” 39Ők így válaszoltak: „Igen, ezt mind meg tudjuk tenni.” Jézus azt felelte: „Valóban inni fogtok abból a pohárból, amit nekem ki kellinnom. Be fogtok merítkezni azzal a bemerítkezéssel, amivel nekem kell be-merítkeznem. 40Azt azonban nem én döntöm el, hogy ki ül majd a jobb vagybal oldalamon. Ezek a helyek azoké lesznek, akiknek Isten elkészítette.” 41Amikor a többi tíz tanítvány meghallotta kérésüket, megharagudtakJakabra és Jánosra. 42Jézus odahívta őket, és ezt mondta: „Jól tudjátok, hogyakiket a nem zsidó népek uralkodóiknak neveznek, azok hatalmaskodnakrajtuk, és fontos embereik szeretik a hatalmukat éreztetni velük. 43Közöttetekazonban ne így legyen! Sőt, aki közületek nagy akar lenni, az legyen aszolgátok! 44Aki első akar lenni köztetek, az legyen mindenki rabszolgája!45Mert még az Emberfia* sem azért jött a földre, hogy mások szolgáljanak neki.Azért jött, hogy ő szolgáljon, odaadja az életét, és így sok embert megmentsen.”10:38 pohár Jézus a reá váró rossz dolgokról beszélt. Ezek vállalása olyan nehéz, mint példáulmeginni egy pohár nagyon rossz ízű folyadékot! 10:38 bemerítkezéssel, … bemerítkeznem Abemerítkezés általában azt jelenti, hogy víz alá merítés, itt azonban egy különleges jelentése van —befedve lenni vagy beletemetve lenni a nehézségekbe.
  • MÁRK 10:46–11:13 74Jézus meggyógyítja a vak embert(Mt 20:29–34; Lk 18:35–43) 46Ezután Jerikó városába mentek. Amikor Jézus és tanítványai már kifelémentek Jerikóból, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus az út szélén ült.47Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus van ott, így kezdett el kiáltozni:„Dávid Fia*, Jézus! Segíts rajtam!” 48Sokan rászóltak, hogy maradjon csöndben. Ő azonban még hangosabbankiáltotta: „Dávid Fia*! Könyörülj rajtam!” 49Így hát Jézus megállt, és így szólt: „Hívjátok ide!” Azok oda is hívták a vakot. Ezt mondták neki: „Bízzál! Kelj fel, mert Jézushív téged!” 50A vak kabátját ledobva felugrott, és Jézushoz ment. 51Jézus pedig megkérdezte tőle: „Mit akarsz? Mit tegyek érted?” A vak férfi így válaszolt: „Tanító! Szeretnék újra látni!” 52Jézus így szólt hozzá: „Menj, a hited megmentett téged!” A férfi újralátott, és követte Jézust az úton.Jézus királyként vonul be Jeruzsálembe(Mt 21:1–11; Lk 19:28–40; Jn 12:12–19)11 1Amikor Jeruzsálem közelébe értek, elérték Bétfagét és Betániát az Olajfák hegyénél *. Jézus előreküldte két tanítványát. 2Ezt mondtanekik: „Menjetek be az előttetek lévő faluba! Amint odaértek, találtok egymegkötött szamárcsikót, amin még soha senki nem ült. Oldjátok el, éshozzátok ide! 3 Ha valaki megkérdezné tőletek: »Miért teszitek ezt?«,mondjátok azt: »Az Úrnak van szüksége rá, és hamarosan visszaküldi ide.«” 4A tanítványok elmentek, és kinn az utcán egy ajtó közelében találtak egymegkötött szamárcsikót. Eloldották. 5Néhány ott álló ember megkérdeztetőlük: „Miért oldjátok el azt a szamárcsikót?” 6A tanítványok azt válaszolták,amit Jézus mondott nekik, így elengedték őket. 7A szamárcsikót elvittékJézushoz. Ráterítették a ruháikat, Jézus pedig felült a csikóra. 8Sokan leterí-tették kabátjukat az útra, mások pedig faágakat szórtak az útra, melyeket amezőkön vágtak le. 9Akik előtte és utána mentek, mind ezt kiáltották: „Hozsánna!* Áldott, aki az Úr nevében jön! Zsolt 118:26 10 Legyen áldott Dávidnak*, a mi atyánknak eljövendő királysága! Hozsánna a magasságban!” 11Ezután Jézus bement Jeruzsálembe, belépett a Templomba*, és mindentmegnézett. Mivel későre járt, tizenkét tanítványával együtt kiment Betániába.Jézus megmondja, hogy a fügefa el fog pusztulni(Mt 21:18–19) 12Amikor másnap elindultak Betániából, Jézus éhes volt. 13Már távolrólmeglátott egy lombos fügefát. Odament, hogy megnézze, talál-e rajtagyümölcsöt. Amikor azonban odaért, csak leveleket talált rajta, mert még11:9 Hozsánna Görög szó, jelentése: „ments meg”. A szó a dicsőítés és éljenzés kifejezése lett.
  • 75 MÁRK 11:14–32nem volt itt a fügeérés ideje. 14Jézus így szólt a fügefához: „Soha többé neegyen rólad senki gyümölcsöt!” Ezt a tanítványai is hallották.Jézus a Templomban(Mt 21:12–17; Lk 19:45–48; Jn 2:13–22) 15Ezután bementek Jeruzsálembe. Amikor beértek a Templomba*, Jézuselkezdte kizavarni azokat, akik ott árultak és vásároltak. Felborította apénzváltók asztalait és a galambárusok padjait is. 16Azt sem engedte meg,hogy bárki bármit átvigyen a Templomon. 17Ezután pedig így kezdte őkettanítani: „Nem az van megírva: »Az én házam imádság háza* lesz mindennép számára.«? Ti azonban rablók barlangjává tettétek azt!”* 18Amikor a főpapok* és a törvénytanítók ezt meghallották, keresni kezdtéka módját, hogyan ölhetnék meg Jézust. De féltek is tőle, mert az egész népcsodálkozott a tanításán. 19Amikor beesteledett, Jézus és a tanítványaikimentek a városból.Jézus a hit hatalmát szemlélteti(Mt 21:20–22) 20Reggel ismét elmentek a fügefa mellett, és látták, hogy az a gyökeréigkiszáradt. 21Péter visszaemlékezett, és így szólt Jézushoz: „Tanító, nézd! Afügefa, amit megátkoztál, teljesen kiszáradt.” 22Jézus így válaszolt: „Higgyetek Istenben! 23Igazán mondom nektek: Havalaki azt mondja ennek a hegynek: »Emelkedj fel, és ugorj a tengerbe!«, ésszívében kételkedés nélkül hiszi, amit mond, megtörténik. 24Ezért mondomnektek: ha bármit is kértek imában, higgyétek el, hogy megkaptátok, és atiétek lesz az! 25Ha bármikor elkezdtek imádkozni úgy, hogy panasz vanbennetek valaki felé, bocsássatok meg annak, hogy mennyei Atyátok is meg-bocsáthassa a ti bűneiteket!” 26*A zsidó vezetők kétségbe vonják Jézus hatalmát(Mt 21:23–27; Lk 20:1–8) 27Ismét Jeruzsálembe mentek. Mialatt Jézus a Templomban* volt, odajöttekhozzá a főpapok*, a törvénytanítók és a nép idős vezetői. 28Megkérdezték tőle: „Milyen hatalommal teszed ezeket a dolgokat? Kiadta neked ezt a hatalmat?” 29 Jézus így válaszolt: „Kérdezek tőletek valamit. Ha válaszoltok akérdésemre, akkor én is megmondom, hogy milyen hatalommal teszemmindezt. 30Az, hogy János* bemerítette* az embereket, Istentől volt, vagyemberektől? Válaszoljatok nekem erre!” 31Ezt megbeszélték egymás között, és ezt mondogatták: „Ha azt feleljük,hogy Istentől, akkor azt mondja majd: »Akkor miért nem hittetek benne?«32Ha viszont azt feleljük, hogy emberektől, akkor a nép fog haragudni ránk.”A vezetők ugyanis nagyon féltek a néptől, mert mindenki azt gondolta, hogyJános* valóban próféta* volt.11:17 idézet: Ézs 56:7. 11:17 idézet: Jer. 7:11. 11:26 Néhány korai görög kéziratban megtalál-ható a 26. vers is: „Ha azonban ti nem bocsátotok meg valakinek, akkor mennyei Atyátok semfogja megbocsátani a ti bűneiteket.”
  • MÁRK 11:33–12:17 76 33Ezértígy válaszoltak Jézusnak: „Nem tudjuk.” Jézus pedig így felelt nekik: „Én sem mondom meg nektek, milyenhatalommal teszem ezeket.”Isten elküldi a Fiát(Mt 21:33–46; Lk 20:9–19)12 1EzutánJézus történetek segítségével kezdte tanítani őket: „Egy férfi szőlőt ültetett. Kerítést épített köré, borprést * ásott, és tornyot isépített. Utána bérbe adta a kertet néhány szőlőmunkásnak, majd elutazott.2Amikor eljött az ideje, elküldte egyik szolgáját a szőlőmunkásokhoz, hogyadják át a neki járó részt a szőlőskert terméséből. 3Ők azonban megfogták aszolgát, megverték, és üres kézzel küldték vissza. 4 Ezután egy másikszolgáját küldte el hozzájuk. Őt fejbeverték, 5és tiszteletlenül bántak vele.Ekkor egy harmadik szolgát küldött. Őt megölték a szőlőmunkások. Ezutánmég sok mást is küldött. Közülük néhányat megvertek, másokatpedig megöltek. 6Most már csak egyet tudott elküldeni: saját szeretett fiát. Végül őt iselküldte hozzájuk. Így gondolkodott: »A fiamat biztosan tisztelni fogják!« 7 A szőlőmunkások azonban ezt mondták egymásnak: »Ő az örökös.Gyertek, öljük meg őt, hogy miénk legyen az örökség!« 8Azzal megfogták,megölték, majd kidobták a holttestét a szőlőskerten kívülre. 9Mit tesz majd ekkor a szőlősgazda? Eljön, megöli a munkásokat, a szőlőtpedig másnak adja ki. 10Vagy talán nem olvastátok, hogy mit mond azÍrás*? »Az a kő, amit az építők megvetettek, lett a sarokkő*. 11 Ez az Úr munkája, és csodálatos dolog látni ezt!«” Zsolt 118:22–23 12A nép vezetői el akarták fogni Jézust, de féltek a nép haragjától. Jóltudták ugyanis, hogy ezt a történetet róluk mondta. Így tehát otthagyták őt,és elmentek.A zsidó vezetők megpróbálják csapdába csalni Jézust(Mt 22:15–22; Lk 20:20–26) 13Odaküldtek hozzá néhány férfit a farizeusok* és a Heródes-pártiak*közül. Azt akarták, hogy ezek az emberek kérdéseikkel csapdába csaljákJézust, hogy így valami rosszat mondjon. 14Ezek a férfiak így szóltak hozzá:„Tanító! Tudjuk, hogy becsületes vagy, és nem törődsz azzal, hogy mások mitgondolnak rólad. Neked minden ember egyforma, és az igazságot tanítodIsten útjáról. Helyesnek tartod-e, hogy adót fizessünk a császárnak * ?Fizessünk, vagy ne fizessünk?” 15Jézus azonban látta, hogy mi van a szívükben valójában. Így válaszoltnekik: „Miért akartok próbára tenni engem? Hozzatok ide egy ezüstpénzt,hadd nézzem meg!” 16Hoztak egyet, ő pedig így szólt: „Kinek a képe és írásaez?” Azok így válaszoltak: „A császáré*.” 17Akkor Jézus azt mondta: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré,Istennek pedig azt, ami Istené!” Nagyon megdöbbentek a válaszán.
  • 77 MÁRK 12:18–36Néhány szadduceus megpróbál csapdát állítani Jézusnak(Mt 22:23–33; Lk 20:27–40) 18Ezután néhány szadduceus* jött hozzá (ők nem hisznek a feltámadásban).Megkérdezték őt: 19„Tanító, Mózes* azt parancsolta nekünk, hogy amikor egyférj meghal, és a felesége ott marad gyermekek nélkül, a meghalt férfi testvérevegye feleségül az asszonyt, hogy gyermeket adjon testvérének.* 20Volt egyszerhét fiútestvér. Az első megnősült, de meghalt gyermekek nélkül. 21A másodikfeleségül vette az asszonyt, de ő is gyermek nélkül halt meg. A harmadiktestvérrel ugyanez történt. 22A hét testvér közül egyiknek sem maradt utódja.Végül az asszony is meghalt. 23A feltámadáskor, amikor feltámadnak, kinek afelesége lesz ez az asszony? Hisz mind a hét férfinak a felesége volt!” 24 Jézus így válaszolt nekik: „Azért tévedtek ilyen nagyot, mert nemismeritek sem az Írást*, sem Isten hatalmát. 25Hiszen a feltámadás után azemberek nem nősülnek és nem mennek férjhez. Olyanok lesznek, mint azangyalok a mennyben. 26De — ha már a halottak feltámadásáról beszélünk—, nem olvastátok Mózes könyvében az égő bokorról szóló leírást? Ott ígyszólt Isten Mózeshez: »Én vagyok Ábrahám* Istene, Izsák* Istene és Jákób*Istene«.* 27Isten azonban nem a halottak Istene, hanem az élőké.* Valóbannagy tévedésben vagytok.”Melyik a legfontosabb parancsolat?(Mt 22:34–40; Lk 10:25–28) 28Volt ott egy törvénytanító is, aki végighallgatta a beszélgetésüket. Mivellátta, hogy Jézus jól válaszolt nekik, megkérdezte: „Melyik parancsolat alegfontosabb?” 29Jézus így felelt neki: „A legfontosabb parancsolat ez: »Halld meg, Izrael!Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr!« 30és az, hogy: »Szeresd az Urat, a teIstenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel, teljes elméddel és mindenerőddel!«* 31A második legfontosabb parancsolat ez: »Szeresd embertár-sadat, mint önmagadat!«* Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.” 32 A törvénytanító így válaszolt: „Jól mondtad, Tanító, hogy Isten azegyetlen Úr. Valóban nincs más rajta kívül. 33És minden felajánlásnál ésáldozatnál fontosabb az, hogy az Urat, a mi Istenünket teljes szívünkkel,teljes elménkkel és minden erőnkkel szeressük, és az is, hogy úgy szeressükembertársainkat, mint önmagunkat.” 34Jézus látta, hogy milyen bölcsen válaszolt a törvénytanító, és így szólthozzá: „Nem vagy messze az Isten királyságától.” Ezután azonban senki semmert több kérdést feltenni Jézusnak.Dávid fia vagy Ura a Krisztus?(Mt 22:41–46; Lk 20:41–44) 35 Amikor Jézus a Templomban * tanított, megkérdezte: „Hogyanmondhatják a törvénytanítók, hogy a Krisztus* Dávid fia*? 36Hiszen magaDávid* mondta a Szent Szellem* által, hogy:12:19 idézet: 5Móz 25:5–6. 12:26 idézet: 2Móz 3:6. 12:27 „Isten … élőké.” A hangsúly azonvan, hogy Ábrahám, Izsák és Jákób életben kell legyenek. 12:30 idézet: 5Móz 6:4–5.12:31 idézet: 3Móz 19:18.
  • MÁRK 12:37–13:8 78 »Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj a jobb oldalamra, amíg minden ellenségedet hatalmad alá vetem!« Zsolt 110:137Ha tehát Dávid Urának nevezi Krisztust, akkor hogyan lehet Krisztus*Dávid fia?” A nagy tömeg örömmel hallgatta Jézust.Jézus véleménye a törvénytanítókról(Mt 23:1–36; Lk 20:45–47) 38Jézus így tanított: „Vigyázzatok a törvénytanítókkal! Hosszú köntösbenszeretnek járni, és szeretik, ha tisztelettel köszöntik őket a piacokon.39 Szeretnek a főhelyekre ülni a zsinagógákban * , és a legjobb helyeketelfoglalni a vacsorákon. 40Elveszik az özvegyasszonyok vagyonát, és a látszatkedvéért hosszú imákat mondanak. Ezek az emberek súlyosabb büntetéstkapnak majd.”Az adakozás lényege(Lk 21:1–4) 41Jézus a templompersellyel szemben ült. Figyelte, hogyan dobják be azemberek az aprópénzt a perselybe. Sok gazdag ember nagy összeget dobottbe. 42Majd jött egy szegény özvegyasszony is. Ő két rézpénzt* dobott bele,ami nagyon keveset ért. 43 Jézus magához hívta a tanítványait. Így szólt hozzájuk: „Igazánmondom, hogy ez az özvegyasszony többet tett a perselybe, mint bárki más.44Mert a többiek mind a feleslegükből adtak. Ő azonban szegénységébőlmindent odaadott, amije csak volt, az egész vagyonát.”Jézus megjövendöli a Templom lerombolását(Mt 24:1–44; Lk 21:5–33) Jézus már kifelé ment a Templomból*, egyik tanítványa így13 1Amikor szólt hozzá: „Tanító! Nézd, milyen gyönyörűek ezek a kövek, ésmilyen csodálatosak ezek az épületek!” 2 Jézus ezt mondta nekik: Nem marad itt kő kövön, mert mindentlerombolnak majd.” 3Ezután Jézus leült az Olajfák hegyén*, szemben a Templommal*. Péter,Jakab és János félrehívták őt, és megkérdezték: 4„Mondd meg nekünk, mikortörténnek meg mindezek? És mi mutatja majd meg, hogy itt az ideje, hogyezek megtörténjenek?” 5 Akkor Jézus így kezdte tanítani őket: „Vigyázzatok, nehogy valakibecsapjon titeket! 6 Mert sokan jönnek majd az én nevemben, akik aztmondják: »Én vagyok az«. Sok embert félrevezetnek majd. 7 Amikorháborúkról és háborús hírekről hallotok, ne ijedjetek meg! Mindezeknek megkell történni, de ezzel még nem jön el a vég. 8Nemzet nemzet ellen, éskirályság királyság ellen támad majd. Sok helyen lesz földrengés, és azembereknek nem lesz mit enni. Ezek a dolgok olyanok lesznek, mint aszülési fájdalmak kezdete.12:42 aprópénz Kis értékű réz pénzérme, pl. a zsidó „lepta”, amelynek értéke fél római„quadrán”. A „quadrán” volt a legkisebb római fémpénz.
  • 79 MÁRK 13:9–34 9 Jól vigyázzatok magatokra! Bíróságoknak adnak át titeket, ésmegvernek titeket a zsinagógákban * . Uralkodók és királyok elé kellállnotok miattam, hogy nekik is beszéljetek rólam. 10 Előbb azonbanminden népnek meg kell hallania az örömhírt. 11 Amikor elfognak, ésbíróság elé állítanak titeket, ne aggódjatok előre amiatt, hogy mitmondjatok. Hanem azt mondjátok, ami megadatik nektek abban az órában.Mert nem ti lesztek azok, akik beszéltek, hanem a Szent Szellem* szól majdrajtatok keresztül. 12 Akkor majd elárulja és halálra adja testvér a testvérét, és apa agyermekét. A gyermekek pedig fellázadnak majd saját szüleik ellen, éshalálra adják őket. 13Mindenki gyűlölni fog benneteket miattam. De akimindvégig kitart mellettem, az megszabadul. 14Majd látjátok, hogy ott áll az a pusztítást okozó utálatos dolog*, ahol nemlenne szabad. (Aki olvassa, értse meg, hogy ez mit jelent!) Akkor azok, akikJúdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe! 15Aki fent van a háza tetején, az nejöjjön le, hogy valamit elvigyen a házból! 16Aki a mezőn van, ne menjen vissza akabátjáért! 17Nagyon rossz lesz azokban a napokban a gyermeket váró asszo-nyoknak és a szoptatós anyáknak. 18Imádkozzatok azért, hogy mindez ne télentörténjen! 19A nyomorúság olyan nagy lesz azokban a napokban, mint amilyenmég soha nem volt a világ teremtése óta egészen mostanáig, és amilyen nem islesz újra. 20Ha az Úr nem rövidítené le azt az időszakot, senki nem élné túl. Deazok miatt, akiket ő kiválasztott, lerövidítette azokat a napokat. 21Ha akkorbárki ezt mondja nektek: »Nézd csak, itt van a Krisztus*!« vagy »Látod, ott van!«Ne higgyetek neki! 22Mert hamis krisztusok és hamis próféták* jelennek majdmeg. Csodákat* és jeleket tesznek, hogy ha lehet, félrevezessék Isten választotta-it is. 23De ti vigyázzatok, hiszen én előre mondtam már nektek ezeket! 24Abban az időben, a nyomorúság ideje után, »elsötétül majd a nap, és a hold sem világít többé, 25 a csillagok lehullanak az égről, és az ég erői is megremegnek.« Ézs 13:10; 34:4 26 Akkor majd meglátják, amint az Emberfia * eljön a felhőkben, nagyhatalommal és dicsőséggel. 27 Az Emberfia elküldi az angyalokat, ésösszegyűjti választottait a négy égtáj felől, a föld szélétől az ég széléig. 28Tanuljátok meg, amire a fügefa tanít benneteket! Amikor zsenge lesz azága, és leveleket kezd hajtani, tudjátok, hogy közel van már a nyár.29Ugyanígy amikor látjátok, hogy mindezek megtörténnek, tudjátok, hogyközeledik már az idő. Sőt, az ajtó előtt áll. 30Igazán mondom nektek: Nemmúlik el ez a nemzedék, amíg mindezek a dolgok meg nem történnek. 31Azég és a föld elmúlik. Az én beszédeim azonban soha nem múlnak el. 32Senki sem tudja, hogy mikor érkezik el az a nap, vagy az az óra: sem amennyei angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya. 33Vigyázzatok tehát, éslegyetek készen, mert nem tudjátok, hogy mikor történik meg mindez!34Olyan ez, mint amikor valaki hosszú útra megy, és elhagyja otthonát. A13:14 pusztító utálatosság Dán 9:27; 11:31; 12:11. 13:22 Csodákat Itt: a Sátán ereje által cseleke-dett hatalmas tettek.
  • MÁRK 13:35–14:15 80házat szolgáira bízza, és mindegyiküknek külön feladatot ad. A kapuőrnekmegparancsolja, hogy legyen éber. 35Legyetek tehát ti is éberek, mert nemtudjátok, mikor jön vissza a ház ura: este, éjfélkor vagy hajnalban! 36Hahirtelen jön vissza, nehogy alva találjon titeket! 37Amit most nektek mondok,mindenkinek mondom: »Legyetek éberek!«”A vallási vezetők Jézus megöletését tervezik(Mt 26:1–5; Lk 22:1–2; Jn 11:45–53) csak két nap volt hátra a Pászka* és a kovásztalan kenyerek14 1Már ünnepéig*. A főpapok* és a törvénytanítók keresték a módját, hogycsellel elfogják és megöljék Jézust. 2Ezt mondták: „Az ünnep alatt nemtehetjük, mert a nép fellázad.”Egy asszony különleges tette(Mt 26:6–13; Jn 12:1–8) 3Amikor Jézus Betániában volt, asztalhoz ült a leprás* Simon házában.Akkor odajött hozzá egy asszony, kezében egy alabástrom* edénnyel, amelytele volt nárdusolajból* készült drága illatszerrel. Az asszony felnyitotta azalabástrom edényt, és Jézus fejére öntötte az illatszert. 4Néhányan felháborodtak ezen. Ezt mondták egymásnak: „Miért kell ígypazarolni az illatszert? 5Ezt az illatszert el lehetett volna adni háromszázezüstpénzért, a pénzt pedig szétosztani a szegények között.” És meghara-gudtak az asszonyra. 6De Jézus ezt mondta nekik: „Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tettvelem. 7Szegények mindig lesznek köztetek, rajtuk bármikor segíthettek. Énazonban nem leszek mindig veletek. 8Ez az asszony megtett mindent, amitcsak tehetett. Amikor a testemre öntötte az illatszert, a temetésemrekészítette elő azt. 9Igazán mondom nektek: ahol hirdetni fogják az örömhírt,megemlékeznek majd arról, amit ez az asszony tett.”Júdás megegyezik Jézus ellenségeivel(Mt 26:14–16; Lk 22:3–6) 10Ekkor Júdás Iskáriótes — aki a tizenkét tanítvány egyike volt — elmenta főpapokhoz, hogy Jézust a kezükre adja. 11Ők nagyon megörültek ennek,és pénzt ígértek neki. Júdás ettől kezdve kereste az alkalmat, hogy átadjanekik Jézust.A pászkavacsora(Mt 26:17–25; Lk 22:7–14, 21–23; Jn 13:21–30) 12A kovásztalan kenyerek ünnepének* első napján, amikor szokás szerintfeláldozzák a pászkabárányt*, tanítványai így szóltak Jézushoz: „Hol akarodmegenni a pászkavacsorát? Hol készítsük el neked?” 13Jézus elküldte két tanítványát, és ezt mondta nekik: „Menjetek be avárosba. Ott találkoztok majd egy férfival, aki egy korsó vizet visz.Kövessétek őt! 14Ahová bemegy, mondjátok a ház gazdájának: »A tanító aztkéri, hogy mutasd meg azt a helyet, ahol megeheti a pászkavacsorát* a tanít-ványaival.« 15Ő majd mutat nektek egy nagy, berendezett szobát a ház felsőemeletén, amely készen áll számotokra. Ott készítsétek el a pászkavacsorát!”
  • 81 MÁRK 14:16–36 16Tanítványai elindultak, és bementek a városba. Ott mindent pontosanúgy találtak, ahogyan Jézus előre megmondta nekik. Így elő is készítették apászkavacsorát*. 17Mire este lett, megérkezett Jézus a tizenkettővel. 18Miközben az asztalnálettek, így szólt hozzájuk Jézus: „Igazán mondom nektek: közületek valakielárul engem — valaki, aki együtt eszik velem.” 19 Nagyon elszomorodtak, és egymás után kérdezték: „Ugye, nem énvagyok az?” 20Ő így válaszolt: „Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt mártogatja akenyerét a tálba. 21Pontosan az történik majd az Emberfiával*, amit előremegírtak róla. De szörnyű lesz annak, aki elárulja őt! Jobb lett volna annakaz embernek, ha meg sem született volna!”Az úrvacsora(Mt 26:26–30; Lk 22:15–20; 1Kor 11:23–25) 22 Mialatt vacsoráztak, Jézus kezébe vette a kenyeret, és hálát adottIstennek. Megtörte, odaadta tanítványainak, és így szólt: „Vegyétek, ez azén testem.” 23Ezután kezébe vette a poharat, és hálát adott Istennek. Majd odaadta ta-nítványainak is, akik mindannyian ittak belőle. 24Így szólt hozzájuk: „Ez az én vérem, amivel elkezdődik a szövetség. Ez avér sok emberért ki lesz ontva. 25Igazán mondom nektek: mostantól nem iszomebből a borból addig a napig, amíg Isten királyságában nem iszom az újat.” 26Ezután énekeltek Istennek, és felmentek az Olajfák hegyére*.Jézust minden tanítványa magára fogja hagyni(Mt 26:31–35; Lk 22:31–34; Jn 13:36–38) 27Ott Jézus így szólt hozzájuk: „Mindannyian elveszítitek majd a hiteteket,mert meg van írva: »Megölöm a pásztort, és szétszaladnak a juhok.« Zak 13:728De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába.” 29Péter ekkor így szólt Jézushoz: „Még ha mindenki el is veszti a hitét, énnem fogom elveszíteni a hitemet!” 30Jézus így felelt neki: „Igazán mondom neked: Még ma éjszaka, mielőttkétszer megszólalna a kakas, háromszor fogod letagadni, hogy ismersz engem.” 31Péter azonban tovább mondta: „Még akkor sem tagadlak le, ha veledegyütt kell meghalnom!” A többiek is ugyanezt mondták.Jézus egyedül imádkozik(Mt 26:36–46; Lk 22:39–46) 32Ekkor megérkeztek egy Gecsemáné nevű helyre. Ott így szólt Jézus atanítványaihoz: „Üljetek le itt, amíg imádkozom!” 33Pétert, Jakabot és Jánostmagával vitte. Hirtelen nyugtalanság és szomorúság töltötte el. 34Így szólthozzájuk: „Megszakad a szívem a szomorúságtól. Maradjatok azért itt, ésmaradjatok ébren!” 35Ezután kissé továbbment. Leborult a földre, és azért imádkozott, hogyamennyiben lehetséges, ne kelljen elszenvednie mindazt, ami rá vár. 36Így
  • MÁRK 14:37–58 82imádkozott: „Abba*, Atyám! Neked minden lehetséges. Kérlek, vedd eltőlem a szenvedésnek ezt a poharát*! De ne azt tedd, amit én akarok, hanemazt, amit te akarsz!” 37 Ezután visszament a tanítványokhoz, és alva találta őket. Így szóltPéterhez: „Péter, te alszol? Egy órán át sem tudtál ébren maradni velem?38Maradjatok ébren, és imádkozzatok, hogy ne essetek kísértésbe! Mert aszellem azt akarja tenni, ami jó, de a test gyenge.” 39 Ezután Jézus megint elment, és ugyanúgy imádkozott, mintkorábban. 40Amikor visszament hozzájuk, ismét alva találta őket, mertképtelenek voltak nyitva tartani a szemüket. Nem tudták, hogy mitmondjanak neki. 41Amikor harmadszorra ment vissza, így szólt hozzájuk: „Még mindigalszotok és pihentek? Most már elég! Eljött az idő, hogy az Emberfiát *elárulják. 42Keljetek fel! Induljunk! Itt jön az az ember, aki elárul engem.”Jézus letartóztatása(Mt 26:47–56; Lk 22:47–53; Jn 18:3–12) 43Jézus még beszélt, amikor megjelent Júdás, a tizenkét tanítvány egyike.Egy kardokkal és botokkal felfegyverzett tömeg jött vele, akiket a főpapok*,a törvénytanítók és a nép idős vezetői küldtek. 44Az áruló megmondta nekik, hogy mi lesz a jel: „Akit megcsókolok, aztfogjátok el, és vigyétek el őrizettel!” 45Amikor Júdás megérkezett, egyenesenJézushoz ment. Így szólt hozzá: „Tanító!” — és megcsókolta Jézust. 46Akkorők megragadták és elfogták Jézust. 47Valaki, aki a közelben állt, kihúzta akardját. Lecsapott a karddal a főpap* szolgájára, és levágta az egyik fülét. 48Jézus ekkor így szólt a tömeghez: „Miért jöttetek kardokkal és botokkalellenem, mintha rabló lennék? 49Hiszen mindennap ott voltam köztetek,amikor a Templomban* tanítottam. Akkor miért nem fogtatok el? Azérttörtént ez így, hogy beteljesedjen az, ami az Írásokban meg van írva.”50Tanítványai ekkor mind elhagyták Jézust, és elfutottak. 51 Egy fiatalember azonban követte őt. Nem volt rajta más, csak egyvászonruha. Amikor őt is megpróbálták elfogni, 52ruháját kezükben hagyvameztelenül elmenekült.Jézus a zsidó vezetők előtt(Mt 26:57–68; Lk 22:54–55, 63–71; Jn 18:13–14, 19–24) 53Ezután a főpaphoz* vezették Jézust. Odagyűltek mind a főpapok, a nép idősvezetői és a törvénytanítók is. 54Péter távolról követte Jézust, és bement a főpapudvarába is. A szolgákkal együtt leült ő is a tűz mellé, hogy megmelegedjen. 55A főpapok* az egész Főtanáccsal* együtt olyan bizonyítékot kerestek Jézusellen, amely alapján halálra ítélhetik. De ilyet nem találtak. 56Sok hamis tanúszólt ugyan ellene, de amiket mondtak, azok nem egyeztek meg egymással. 57Ekkor néhány másik hamis tanú állt fel. Ők így szóltak: 58„Hallottuk,amikor ez az ember* azt mondta: »Lerombolom ezt a Templomot*, amit14:36 Abba Arám szó, jelentése: „apuka”; gyermekek használják. 14:36 pohár Jézus a reá várórossz dolgokról beszélt. Ezek vállalása olyan nehéz, mint például meginni egy pohár nagyon rosszízű folyadékot. 14:58 ez az ember Jézus. Az ellenségei elkerülték nevének használatát.
  • 83 MÁRK 14:59–15:5emberek építettek. És három nap alatt felépítek helyette egy másikat, amitnem emberi kéz épített.«” 59De még így sem egyezett, amit mondtak. 60Ekkor kiállt középre a főpap *, és megkérdezte Jézust: „Semmit semfelelsz arra, amivel ezek az emberek vádolnak?” 61Jézus azonban továbbra iscsak hallgatott, és nem válaszolt. Ekkor újból megkérdezte őt a főpap*: „Tényleg te vagy a Krisztus*, azÁldott Isten Fia?” 62Jézus így válaszolt neki: „Én vagyok. Meglátjátok majd az Emberfiát*,amint ott ül a Hatalmas Isten jobbján, és eljön az ég felhőin.” 63A főpap* erre megszaggatta ruháját, és így szólt: „Ugyan miért kelleneezek után még több tanú? 64Hiszen hallottátok ezeket az Istent gyalázószavakat! Mi a véleményetek?” Erre mindannyian a tanácsban úgy határoztak, hogy Jézus bűnös, és megkell halnia. 65Néhányan elkezdték köpdösni őt, majd letakarták az arcát, megütötték,és ezt mondták: „Most prófétáld meg, hogy ki ütött meg téged!” Ezután aszolgák is ütni kezdték őt.Péter fél bevallani, hogy ismeri Jézust(Mt 26:69–75; Lk 22:56–62; Jn 18:15–18, 25–27) 66Ezalatt Péter még mindig ott volt az udvarban. Egyszer csak megjelent afőpap* egyik fiatal szolgálólánya is. 67Amint meglátta a tűznél melegedőPétert, közelről is megnézte őt. Így szólt: „Te is a názáreti Jézussal voltál!” 68Péter azonban letagadta, és ezt mondta: „Nem tudom, de nem is értem,hogy mit beszélsz!” Azzal kiment a kapu közelébe.* 69A szolgálólány azonban meglátta Pétert, és ismét így szólt a körülötteállókhoz: „Ez az ember is közéjük tartozik!” 70Ő pedig ismét letagadta. Egy rövid idő múlva az ott állók így szóltak Péterhez: „Te egészen biztos,hogy közéjük tartozol, hiszen te is galileai vagy.” 71Péter azonban átkozódni és esküdözni kezdett: „Nem ismerem azt azembert, akiről beszéltek!” 72Ebben a pillanatban másodszor is megszólalt a kakas. Ekkor Péternekeszébe jutottak Jézus szavai: „Mielőtt a kakas kétszer megszólalna,háromszor fogsz letagadni engem.” Péter sírva fakadt.Pilátus helytartó kihallgatja Jézust(Mt 27:1–2, 11–14; Lk 23:1–5; Jn 18:28–38) reggel lett, összeültek a főpapok*, a nép idős vezetői, a tör-15 1Amint vénytanítók, valamint az egész Főtanács * , és döntést hoztak.Megkötözték Jézust, elvitték Pilátushoz, és átadták neki. 2Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” Ő így válaszolt: „Úgy van, ahogy mondod.” 3 A főpapok * sok mindennel vádolták Jézust. 4 Ezért Pilátus újbólmegkérdezte őt: „Nem felelsz semmit? Nézd, mi mindennel vádolnak téged!” 5Jézus azonban továbbra is csak hallgatott. Pilátus ezen nagyon csodálkozott.14:68 Több görög másolat hozzáteszi: „ekkor a kakas megszólalt.”
  • MÁRK 15:6–31 84Pilátus sikertelen kísérlete Jézus szabadon engedésére(Mt 27:15–31; Lk 23:13–25; Jn 18:39–19:16) 6A Pászka ünnepe* alkalmával Pilátus szokás szerint szabadon engedettegy foglyot, akit kértek tőle. 7Volt ott akkor egy Barabbás nevű fogoly is, akia lázadókkal együtt volt börtönben. Ezek az emberek nemcsak fellázadtak,hanem gyilkoltak is. 8A tömeg odajött Pilátushoz, és arra kérte őt, hogy mostis tegye meg, amit ilyenkor tenni szokott. 9Pilátus megkérdezte tőlük: „Akarjátok, hogy szabadon engedjem nektek azsidók királyát?” 10Mert jól tudta, hogy a főpapok * féltékenyek voltakJézusra, és ezért adták át neki őt. 11 A főpapok azonban felbíztatták atömeget, hogy inkább azt kérjék Pilátustól, hogy Barabbást engedjeszabadon. 12Pilátus újból megkérdezte őket: „Hát azzal mit tegyek, akit ti a zsidókkirályának neveztek?” 13Azok visszakiáltottak: „Feszítsd keresztre!” 14Pilátus rákérdezett: „Miért? Mi rosszat tett?” Ők azonban még hangosabban kiáltották: „Feszítsd keresztre!” 15Mivel Pilátus a nép kedve szerint akart cselekedni, szabadon engedtenekik Barabbást. Jézust pedig megkorbácsoltatta, és átadta a katonáknak,hogy feszítsék keresztre. 16 A katonák bevezették Jézust a helytartói palota belső udvarába, ésösszehívták az egész csapatot. 17Bíborszínű köntöst adtak rá, fejére pedigtövisből font koronát tettek. 18Ezután így köszöntötték: „Éljen a zsidókkirálya!” 19Majd nádszállal ütögették a fejét, leköpdösték, és térdre borultakelőtte. 20Amikor befejezték a gúnyolódást, levették róla a bíborköntöst, ésráadták a saját ruháját. Ezután elvezették, hogy megfeszítsék.Jézus keresztre feszítése(Mt 27:32–44; Lk 23:26–43; Jn 19:17–27) 21Útközben találkoztak egy férfival, aki éppen a mezőről jött. Ciréneiszármazású volt, Simonnak hívták. Alexander és Rufusz apja volt. Arrakényszerítették a katonák, hogy vigye Jézus keresztjét. 22Elvitték egy helyre,amelyet Golgotának hívtak. Ez azt jelenti: »Koponya-hely«. 23Ott mirhávalkevert bort adtak neki, de nem fogadta el. 24Majd keresztre feszítették Jézust.Ezután a katonák szétosztották a ruháit, és sorsot vetettek, hogy eldöntsék,ki melyiket kapja meg. 25Reggel kilenc óra volt, amikor keresztre feszítették. 26Az ellene szóló vádis a keresztre volt írva: „A ZSIDÓK KIRÁLYA”. 27Vele együtt két rablót is meg-feszítettek. Egyiket a bal, másikat pedig a jobb oldalán. 28* 29Az emberek,akik arra mentek, sértegették őt. Fejüket rázva így szóltak: „Na! Hát te vagyaz, aki lerombolod a Templomot*, és három nap alatt újra felépíted? 30Gyerele a keresztről, és mentsd meg magad!” 31A főpapok* és a törvénytanítók szintén gúnyolták Jézust, és ezt mondtákegymásnak: „Másokat megmentett, magát mégsem tudja megmenteni!15:28 Egyes görög kéziratokban megtalálható a 28. vers is: „És így beteljesedett az Írás szava,miszerint: »És bűnösök közé tették őt.«”
  • 85 MÁRK 15:32–16:332Jöjjön le most a keresztről a Krisztus*, Izrael királya! Ha ezt látjuk, hinnifogunk.” Még azok is sértegették őt, akik vele együtt voltak keresztrefeszítve.Jézus halála(Mt 27:45–56; Lk 23:44–49; Jn 19:28–30) 33Délben sötétség lett, és beborította az egész földet délután három óráig.34Délután háromkor Jézus hangosan felkiáltott: „Elói, Elói, lámá sabaktáni!?”Ez azt jelenti: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”* 35 Amikor az ott állók közül néhányan meghallották ezt, így szóltak:„Nézzétek, Illést hívja!”* 36Akkor valaki elszaladt, ecetbe mártott egy szivacsot, felszúrta egy botvégére, majd Jézusnak nyújtotta, hogy igyon. Ezt mondta: „Várjatok! Lássuk,eljön-e érte Illés*, hogy levegye őt a keresztről!” 37Ekkor Jézus hangosan felkiáltott, és meghalt. 38A templom függönye * felülről lefelé egészen az aljáig kettészakadt.39Amikor a százados — aki ott állt vele szemben — látta, hogy Jézus hogyanhalt meg, így szólt: „Ez az ember valóban Isten Fia volt!” 40Volt ott néhány asszony, akik távolról figyelték Jézust. Köztük volt amagdalai Mária, és az a Mária, aki a fiatalabb Jakabnak és Józsefnek volt azanyja, valamint Salómé. 41Amikor Jézus Galileában volt, ők voltak azok, akikkövették őt és szolgáltak neki. De volt ott még sok más asszony is, akikJézussal együtt mentek fel Jeruzsálembe.Jézust sírba helyezik(Mt 27:57–61; Lk 23:50–56; Jn 19:38–42) 42Esteledett. Ez volt az előkészület napja, azaz a szombat * előtti nap.43Eljött az Arimátiából való József, aki a nagytanács tagja volt, és az embereknagyon tisztelték őt. Ő maga is várta Isten királyságának eljövetelét. Bátranelment Pilátushoz, és elkérte tőle Jézus testét. 44Pilátus csodálkozott, hogyJézus ilyen hamar meghalt. Ezért magához hívatta a századost, ésmegkérdezte tőle, meghalt-e már. 45 Miután meghallgatta a századosjelentését, átadta a testet Józsefnek. 46 József vásznat vásárolt. LevetteKrisztus* testét, betekerte a vászonba, és elhelyezte egy sziklába vájt sírba.Ezután követ hengerített a sír bejárata elé. 47A magdalai Mária és Mária,József anyja, látták, hogy hová tették Jézus testét.Jézus feltámadásának híre(Mt 28:1–8; Lk 24:1–12; Jn 20:1–10) elmúlt a szombat*, a magdalai Mária, Mária, a Jakab anyja és16 1Miután Salómé illatszereket vásároltak, hogy elmehessenek, és megkenhessékJézus testét. 2 A hét első napján korán reggel kimentek a sírhoz. 3 Azasszonyok azt kérdezgették egymástól: „Ki fogja elhengeríteni nekünk akövet a sír bejáratától?”15:34 idézet: Zsolt 22:2. 15:35 „Illést hívja!” „Én Istenem!” =„Éli” (héberül) vagy „Eloi” (arámul),amely nagyon hasonlóan hangzott Illés nevéhez. (Illés Isten ismert képviselője (prófétája) volt azi.e. 850 körül.)
  • MÁRK 16:4–20 86 4Amikor azonban felnéztek, meglátták, hogy valaki már elhengerítette akövet, pedig az nagyon nagy volt. 5Amikor beléptek a sírba, jobboldalt egyfiatal férfit láttak fehér ruhában ülni. Nagyon megijedtek. 6 Ő azonban így szólította meg őket: „Ne féljetek! A názáreti Jézustkeresitek, akit keresztre feszítettek. Feltámadt! Nincs itt. Nézzétek, ez az ahely, ahol feküdt. 7Menjetek el, és mondjátok el a tanítványainak és Péternek,hogy előttetek megy Galileába. Ott majd meglátjátok őt, pontosan úgy,ahogyan azt előre megmondta nektek.” 8Kimentek hát a sírból, és elfutottak onnan, mert megijedtek, és összezava-rodtak. Nem is szóltak erről senkinek, mert féltek.*Jézus megjelenik néhány tanítványának(Mt 28:9–10; Lk 24:13–35; Jn 20:11–18) 9Miután Jézus a hét első napján korán reggel feltámadt, először a magdalaiMáriának jelent meg, akiből korábban hét gonosz szellemet űzött ki. 10Máriaazonnal elindult, hogy elmondja ezt Jézus tanítványainak, akik gyászoltak éssírtak. 11Amikor meghallották, hogy Jézus él és hogy Mária látta is őt, nemhitték el. 12Ezután más alakban jelent meg két tanítványnak is, akik épp vidékrementek. 13Miután visszatértek, elmondták ezt a többieknek. Ők azonbannem hittek nekik.Jézus beszél a tanítványaival(Mt. 28:16–20; Lk 24:36–49; Jn 20:19–23; ApCsel 1:6–8) 14Később Jézus megjelent a tizenegynek is, amikor éppen ettek. Szemükrevetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, amiért nem hittek azoknak,akik a feltámadása után látták őt. 15 Ezután így szólt hozzájuk: „Menjetek el a föld minden részére!Hirdessétek az örömhírt* minden embernek! 16Aki hisz és bemerítkezik*,az mind megszabadul. Aki azonban nem hisz, arra ítélet vár. 17Ezek a jelekkísérik azokat, akik hisznek: Gonosz szellemeket űznek ki a nevemben. Újnyelveken szólnak. 18Ha kígyókat vesznek fel kezükkel, és ha halálosmérget isznak, nem árt meg nekik. Betegekre teszik rá a kezüket, és azokmeggyógyulnak.”Jézus visszamegy a mennybe(Lk 24:50–53; ApCsel 1:9–11) 19Miután az Úr Jézus ezeket elmondta a tanítványainak, felemeltetett amennybe, és Isten jobb oldalára ült. 20Az apostolok ezután elindultak, ésmindenhol hirdették az örömhírt*. Az Úr pedig együtt munkálkodott velük,és csodákkal erősítette meg, hogy az örömhír, amiről beszélnek, igaz.16:8 Néhány korai görög kézirat itt ér véget.
  • 87 Lukács evangéliumaBeszámoló Jézus életéről1 1 Sokan megpróbáltak már beszámolni azokról a dolgokról, amelyek közöttünk történtek. 2Ezekről mi is hallottunk már olyan emberektől, akikkezdettől fogva a saját szemükkel látták mindezt, és akik hirdették az Istenüzenetét. 3Én magam is elejétől gondosan áttanulmányoztam mindezeket,tisztelt Teofilusz. Úgy gondoltam, hogy megírom neked ezeket egykönyvben, 4azért, hogy tudd: mindaz, amire tanítottak téged, valóban igaz.Zakariás és Erzsébet 5Abban az időben, amikor Heródes* volt Júdea királya, élt egy Zakariásnevű pap. Abijah csoportjához tartozott. Felesége, Erzsébet Áron családjábólszármazott. 6Mindketten igaz emberek voltak Isten előtt, és hűségesenmegtartották az Úr parancsolatait és rendelkezéseit. 7Gyermekeik azonbannem születtek, mert Erzsébetnek nem lehetett gyermeke, és mindketten igenidősek voltak már. 8Történt egyszer, hogy Zakariás csoportjára került a sor, hogy a Templomban*Istennek szolgáljanak. Zakariás is ott volt a papok között. 9Szokás szerint sorsothúztak. Így választottak ki egyet maguk közül, aki belép az Úr Templomába, ésott füstölőáldozatot mutat be. Ez alkalommal Zakariásra esett a választás.Zakariás bement a Templomba, 10a nép pedig az áldozat bemutatása közben aTemplomon kívül imádkozott. 11Ekkor Zakariás előtt, a füstölő áldozati oltár*jobb oldalán megjelent egy angyal. 12Amikor Zakariás meglátta őt, nagyonmegijedt. 13Az angyal azonban így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás, mert meg-hallgatta az Úr az imádságodat. Erzsébet, a feleséged, fiút fog szülni neked, akitJánosnak* neveztek. 14A fiú örömöt és boldogságot hoz majd. Sokan örülnekmajd annak, hogy megszületett, 15mert nagy lesz az Úr előtt. Nem iszik bort,sem semmiféle szeszes italt. Születésétől fogva betölti őt a Szent Szellem*, 16ésIzrael népe közül sokakat visszatérít majd az Úrhoz, az ő Istenükhöz. 17Az Úrelőtt fog járni Illés* erejével és szellemével, hogy felkészítse az embereket az Úrszámára. Az apákat és a gyermekeket ki fogja békíteni egymással. Az engedet-leneket pedig elvezeti majd, hogy úgy gondolkodjanak, mint az igazak. 18 Ekkor Zakariás így szólt az angyalhoz: „Honnan tudom meg, hogymindez igaz? Hiszen öreg ember vagyok, és a feleségem is idős már.” 19Az angyal így válaszolt: „Én Gábriel vagyok, és Isten színe előtt állok.Azért küldtek, hogy beszéljek veled, és elmondjam neked ezt az örömhírt*.20De jól jegyezd meg: megnémulsz, és egészen addig a napig nem fogsztudni beszélni, amíg mindez megtörténik. Ez azért lesz így, mert nem hittél aszavaimnak, amelyek pedig be fognak teljesedni a kellő időben.”
  • LUKÁCS 1:21–47 88 21Az emberek ezalatt várták Zakariást, és csodálkoztak, hogy miért vanbenn olyan sokáig a Templomban*. 22Amikor végre kijött, nem tudott velükbeszélni. Az emberek rájöttek, hogy látomást látott a Templomban. Zakariáspedig csak mutogatott nekik, de megszólalni nem tudott. 23Amikor szolgála-tának ideje letelt, hazament. 24Nem sokkal ezután Erzsébet teherbe esett, és öt hónapig nem ment ki aházból. Majd így szólt: 25„Nézzétek, mit tett az Úr! Gondoskodott rólam, éselvette a szégyenemet az emberek előtt, hogy nem lehet gyermekem.”Az angyal látogatása Máriánál 26–27Amikor Erzsébet terhessége hatodik hónapjában volt, Isten a galileaiNázáret városába küldte Gábriel angyalt egy szűzhöz*, aki egy József nevűférfi jegyese volt. József Dávid* családjából származott, a szűz neve pedigMária volt. 28Gábriel odament hozzá, és így szólt: „Üdvözöllek! Az Úrmegáldott téged, és veled van.” 29Mária megdöbbent azon, amit az angyal mondott, és azon gondolkodott,hogy mit jelenthet ez a köszöntés. 30Ám az angyal így folytatta: „Ne félj, Mária, mert Isten kedvel téged.31Figyelj rám! Teherbe esel, és fiad fog születni, akit Jézusnak fogsz nevezni.32Hatalmas lesz, és a Mindenható Isten Fiának nevezik majd. Az Úr Istenatyjának, Dávidnak * trónjára ülteti majd őt. 33 Jákób utódai fölött foguralkodni örökké, és királysága soha nem ér véget.” 34Mária erre így szólt: „Hogyan történhet meg mindez? Hiszen én mégsoha nem voltam férfival.” 35 Az angyal így válaszolt neki: „Eljön hozzád a Szent Szellem * , és aMindenható Isten hatalma takar be. Ezért a szent gyermeket is, amely születnifog, Isten Fiának nevezik majd. 36A te rokonod, Erzsébet is gyermeket vár,pedig idős már. Ő, akiről azt mondták, hogy nem lehet gyermeke, már ahatodik hónapban van. 37Mert Istennek semmi sem lehetetlen.” 38Mária így válaszolt az angyalnak: „Az Úr szolgája vagyok. Történjenvelem minden a te beszéded szerint!” Az angyal pedig elment.Mária meglátogatja Zakariást és Erzsébetet 39Ezután Mária útra kelt, és sietve elindult a hegyvidékre, Júdea egyikvárosába. 40Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. 41AmikorErzsébet meghallotta Mária köszöntését, megmozdult benne a gyermek,Erzsébetet pedig betöltötte a Szent Szellem*. 42Örömteli hangon így kiáltott:„Te vagy a legáldottabb minden asszony között, és áldott a gyermek, akitvilágra hozol majd! 43De hogyan is történhetett éppen velem, hogy az énUram anyja eljött hozzám? 44Mert amint meghallottam az üdvözlésedet,örömében megmozdult bennem a gyermekem. 45Áldott vagy, mert elhiszed,hogy amit az Úr mondott neked, az meg fog történni.”Mária Istent dicsőíti 46Mária pedig ezt mondta: 47 „Lelkem dicséri az Urat, és boldog a szívem, mert Isten az én Szabadítóm.
  • 89 LUKÁCS 1:48–72 48 Mert Ő ránézett alázatos szolgálójára. Bizony, mostantól kezdve áldottnak mond engem minden ember, 49 mert a Hatalmas Úr nagy dolgokat tett velem, Szent az ő neve! 50 Ő mindig kegyelmet ad azoknak, akik tisztelik őt. 51 Megmutatta karja erejét, és szétszórta a büszke embereket, dicsekvő gondolataikkal. 52 Uralkodókat döntött le trónjaikról, és az alázatosakat felemelte. 53 Az éhezőket finom étellel táplálta, a gazdagokat azonban üres kézzel küldte el. 54 Megsegítette szolgáját, Izráelt, 55 és nem felejtett el könyörületesen bánni velük, ahogyan azt őseinknek megígérte, Ábrahámnak* és az ő gyermekeinek mindörökre. 56Körülbelül három hónapot töltött Mária Erzsébettel, azután hazament.János születése 57Amikor pedig elérkezett az idő, hogy megszülessen Erzsébet gyermeke,fiút szült. 58Szomszédai és rokonai megtudták, milyen jóságos volt hozzá azÚr, és együtt örültek vele. 59A nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket. Apja nevérőlZakariásnak akarták elnevezni. 60Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta:„Nem. János legyen a neve!” 61Az emberek ezt mondták neki: „De hiszen senki sincs a rokonságban,akit így hívnának!” 62Majd jelekkel megkérdezték az apjától, hogy ő milyennevet akar adni a gyermeknek. 63 Zakariás egy táblát kért tőlük, és ezt írta rá: „János a neve.” Ezenmindenki elcsodálkozott. 64Ekkor hirtelen megnyílt Zakariás szája, nyelvemegoldódott, beszélni kezdett, és dicsérte az Istent. 65A környék lakóit pedigfélelem töltötte el, és Júdea egész hegyvidékén beszéltek ezekről a dolgokról.66Aki csak hallott róla, csodálkozott, és ezt kérdezte: „Vajon mi lesz ebből agyermekből?” —, mert az Úr valóban vele volt.Zakariás Istent dicsőíti 67Apját, Zakariást betöltötte a Szent Szellem*, és így szólt: 68 „Legyen áldott az Úr, Izráel Istene, mert megsegítette és megszabadította népét. 69 Hatalmas Megváltót adott nekünk szolgájának, Dávidnak* családjából, 70 ahogyan azt már régen megígérte szent prófétái* által: 71 Megígérte, hogy megment minket ellenségeinktől és mindazoktól, akik gyűlölnek minket. 72 Megmutatja kegyelmét atyáinknak; és megemlékezik szent igéretéről
  • LUKÁCS 1:73–2:14 90 73 amelyet Ábrahámnak*, a mi atyánknak tett esküvel. Megadja nekünk, hogy 74 miután megszabadít minket ellenségeinktől, félelem nélkül szolgáljunk neki, 75 és szentek és igazak legyünk Őelőtte életünk minden napján. 76 Téged pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétájának* fognak nevezni, mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait. 77 Elmondod az ő népének, hogy megszabadulnak, mert az Úr megbocsátja bűneiket. 78 Az Úr kegyelméből új nap ragyog ránk a magasból. 79 Beragyogja azokat, akik a sötétségben és a halál árnyékában élnek, és a békesség útjára vezet bennünket.” 80A kisfiú pedig növekedett, és egyre erősödött lélekben. A pusztában éltaddig, amíg nyíltan megjelent Izrael népének.Jézus születése(Mt 1:18–25) az időben Augustus császár* parancsot adott, hogy számoljanak2 1Abban össze minden embert, aki a Római Birodalom területén lakott. 2Ez volt azelső népszámlálás. Ebben az időben Szíriában Cirenius volt a helytartó.3Mindenki elment tehát a saját szülővárosába feliratkozni. 4József is elindult a galileai Názáretből Júdeába, Dávid* városába, amelyetBetlehemnek neveztek. József Dávid családjából és nemzetségébőlszármazott. 5Vele volt Mária, a jegyese is, aki akkor gyermeket várt. 6Amígazonban Betlehemben voltak, eljött Mária szülésének ideje. Megszülte elsőkisfiát. 7A gyermeket bepólyálta és a jászolba fektette, mert a fogadóban nemvolt hely számukra.Néhány pásztor hall Jézusról 8Azon az éjszakán a környékbeli legelőkön pásztorok voltak a szabad égalatt és a nyájukat őrizték. 9Egyszer csak megjelent nekik az Úr angyala, ésIsten dicsősége ragyogta körül őket. 10A pásztorok megrémültek, de azangyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek, mert nagy örömhírt* hoztam, amiminden embernek örömöt szerez majd! 11 Ma megszületett nektek aSzabadító Dávid* városában, aki az Úr Krisztus*. 12A jel pedig, amelyről fel-ismeritek, ez lesz: egy kisgyermeket találtok majd, aki egy jászolban fekszikbepólyálva.” 13Hirtelen hatalmas angyali sereg jelent meg az angyal mellett, akik így di-csőítették Istent: 14 „Dicsőség a mennyben az Istennek, és a földön legyen békesség azoknak, akik úgy élnek, ahogy Istennek tetszik!”
  • 91 LUKÁCS 2:15–36 15 Miután az angyalok elmentek, hogy visszatérjenek a mennybe, apásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el Betlehembe! Nézzük megmindazt, amit az Úr mondott nekünk!” 16S ezzel sietve útnak indultak. Meg is találták Máriát, Józsefet, és a jászolbanfekvő kisgyermeket. 17Miután meglátták őt, mindenkinek elmondták azt, amiterről a gyermekről hallottak. 18Mindenki, aki hallotta, csodálkozott azon, amit apásztorok mondtak. 19Mária azonban megőrizte a szívében mindezeket, és sokatgondolkodott azon, ami történt. 20A pásztorok eközben hazatértek. Köszönetetmondtak Istennek és dicsérték Őt mindazért, amit láttak és hallottak. Mindenpontosan úgy történt, ahogyan az angyal előre elmondta nekik. 21Amikor a gyermek nyolcnapos lett, eljött körülmetélésének ideje. A Jézusnevet adták neki, ahogyan ezt az angyal mondta, mielőtt még a gyermekelkezdett volna növekedni Máriában.Jézus bemutatása a Templomban 22Amikor Mózes* törvénye szerint elérkezett a megtisztulás ideje, elvittékJézust Jeruzsálembe, hogy ott az Úrnak bemutassák. 23A törvényben ugyanismeg van írva: „Minden elsőszülött fiút az Úrnak kell szentelni.”* 24Elmentektehát, hogy az Úr törvénye szerint áldozatként bemutassanak egy párgerlicét és két galambfiókát.*Simeon meglátja Jézust 25Jeruzsálemben élt egy Simeon nevű ember. Igaz, istenfélő ember volt.Izráel szabadítását várta, és a Szent Szellem* volt vele. 26A Szent Szellemmegmutatta neki, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja a Krisztust*,akit az Úr küld. 27Simeont a Szent Szellem a Templomba* vezette. AmikorJézus szülei behozták a gyermeket, hogy megtegyék, amit a törvény előír,28Simeon a karjába vette Jézus. Dicsérte Istent, és ezt mondta: 29 „Uram, most engedd el a Te szolgádat békében, ahogyan megígérted, 30 mert szemeim meglátták a te szabadításodat, 31 amit minden ember számára készítettél. 32 Útmutató világosság ő a nem zsidó népek számára, és dicsőség néped, Izráel számára!” 33 Jézusapja és anyja csodálkozott azon, amit Simeon mondott róla.34Ezután Simeon megáldotta őket. Így szólt Jézus anyjához, Máriához: „Ezt agyermeket Isten arra rendelte, hogy Izráel fiai közül sokan elbukjanak vagyfelemelkedjenek általa. Arra van rendelve, hogy jel legyen, amit az embereknem fogadnak el. 35Mindez azért lesz így, hogy sok szív gondolata ismerttélegyen. És azok a dolgok, amelyek történni fognak, fájdalmasak lesznekszámodra — mintha egy kard szúrná át a szívedet.”Anna meglátja Jézust 36Volt a Templomban* egy Anna nevű prófétanő* is. Fánuel leánya volt, azÁser törzsébe tartozott. Nagyon idős volt, nyolcvannégy éves. Hét év2:23 „Minden … szentelni” Lásd 2Móz 13:2. 2:24 idézet: 3Móz 12:8.
  • LUKÁCS 2:37–3:4 92házasság után maradt özvegyen. 37Soha nem ment el a Templomból, hanemböjttel* és imával szolgálta Istent éjjel-nappal. 38Anna is odalépett hozzájuk.Hálát adott Istennek, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálemszabadulását várták.József és Mária hazatérnek 39Amikor mindent megtettek, amit az Úr törvénye kívánt, visszatértek la-kóhelyükre, a galileai Názáretbe. 40 A gyermek pedig növekedett éserősödött. Egyre bölcsebb lett, és Isten áldása volt rajta.A gyermek Jézus 41Jézus szülei minden évben elmentek Jeruzsálembe a Pászka ünnepére*.42Amikor Jézus tizenkét éves volt, szokásuk szerint ismét felmentek azünnepre. 43Amikor az ünnepnek vége volt, a szülők hazaindultak, Jézusviszont Jeruzsálemben maradt. 44Szülei azonban nem tudtak erről. Aztgondolták, hogy a gyermek útitársaikkal van, és hazafelé megy. Már egynapja úton voltak, amikor keresni kezdték őt rokonaik és barátaik között.45 Miután nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy ott keresséktovább. 46Három nap múlva találták meg a Templomban*. A tanítók közöttült, hallgatta és kérdezgette őket. 47Mindenki, aki hallotta őt, elcsodál-kozott azon, hogy milyen értelmes, és a kérdésekre adott válaszain.48 Amikor a szülei meglátták őt, megdöbbentek. Anyja így szólt hozzá:„Fiam, miért tetted ezt velünk? Apád és én nagyon aggódtunk érted, éskerestünk téged!” 49Mire ő így válaszolt: „Miért kellett engem keresnetek? Nem tudjátok,hogy nekem az én Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” 50 Szülei nemértették meg a válaszát. 51Ezután Jézus visszatért velük Názáretbe, és engedelmeskedett szüleinek.Mária megőrizte mindezeket a dolgokat a szívében. 52Jézus pedig egyrebölcsebb és erősebb lett, és növekedett az emberek és Isten előtti kedvességben.Bemerítő János(Mt 3:1–12; Mk 1:1–8; Jn 1:19–28) császár* uralkodásának tizenötödik évében3 1Tibérius Poncius Pilátus volt Júdea helytartója. Heródes* volt Galilea negyedes fejedelme, Heródes bátyja, Fülöp volt Iturea és Trakhónitisz negyedes fejedelme. Lüszániász pedig Abiléné negyedes fejedelme volt.2Ebben az időben, amikor Kajafás és Annás voltak a főpapok*, szólt az ÚrJánoshoz * , Zakariás fiához a pusztában. 3 János bejárta a Jordán egészvidékét. Hirdette az embereknek, hogy ha megváltoztatják a gondolkodásu-kat és bemerítkeznek*, akkor Isten megbocsátja bűneiket. 4Ézsaiás próféta*így írt erről könyvében: „Valaki kiált a pusztában: »Készítsétek elő az Úr útját! Tegyétek egyenessé ösvényeit!
  • 93 LUKÁCS 3:5–22 5 Minden völgyet töltsetek fel, és minden hegyet hordjatok szét! A görbe utak váljanak egyenessé, a göröngyösek simává, 6 és minden ember meglátja az Isten szabadítását.«” Ézs 40:3–5 7 János * így szólt a tömeghez, akik eljöttek hozzá bemerítkezni *: „Tikígyók! Ki figyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek a közelgő haragelől? 8Olyan dolgokat tegyetek, amik megmutatják, hogy valóban megvál-toztatok. Ne mondogassátok folyton magatokról: »Mi Ábrahám * fiaivagyunk!« Mert azt mondom nektek: Isten ezekből a kövekből is tudfiakat teremteni Ábrahámnak! 9A fejsze pedig már a fák* gyökerén van, éskivág minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt*. A kivágott fát pedigtűzbe dobják.” 10A tömeg erre megkérdezte Jánostól*: „Akkor mit tegyünk?” 11János* azt mondta: „Akinek két ruhája van, adjon egyet annak, akinekegy sincs! Akinek van ennivalója, ossza meg azzal, akinek nincs!” 12Néhány vámszedő* is eljött hozzá bemerítkezni*. Ők is megkérdeztéktőle: „Tanító, mit tegyünk?” 13János* ezt mondta nekik: „Ne szedjetek több pénzt, mint amennyi elővan írva!” 14Katonák is jöttek hozzá, és ők is megkérdezték: „Hát mi mit tegyünk?” Ő ezt mondta: „Senkitől se vegyetek el pénzt erőszakkal! Senkit sevádoljatok hamisan, és elégedjetek meg a fizetségetekkel!” 15Mivel az emberek már várták Krisztus* eljövetelét, azon gondolkodtak,hogy talán János* a Krisztus. 16János * azonban így válaszolt mindenkinek: „Én vízbe merítelek be *titeket. Jönni fog azonban valaki, aki hatalmasabb nálam. Én az ő sarujaszíját sem vagyok méltó kioldani. Ő Szent Szellembe* és tűzbe merít majdbe titeket. 17 Kezében szórólapát van, amivel megtisztítja szérűjét. Agabonát magtárába gyűjti, a pelyvát pedig elolthatatlan tűzzel fogjamegégetni.” 18Sok mást is mondott János az embereknek, és hirdette nekikaz örömhírt*.Hogyan végződött később János munkája? 19János megmondta Heródes* fejedelemnek, hogy nagyon helytelen, hogyviszonya volt bátyjának feleségével, Heródiással. Helytelenítette mindazokata gonosz dolgokat is, amiket még tett. 20 Heródes pedig ráadásulmindezekre: börtönbe záratta Jánost*.János bemeríti Jézust(Mt 3:13–17; Mk 1:9–11) 21Miután sok ember bemerítkezett Jánosnál*, Jézus is bemerítkezett. Amígimádkozott, megnyílt a menny, 22és leszállt Jézusra a Szent Szellem* láthatómódon, galamb formájában. A mennyből pedig egy hang hallatszott: „Tevagy az én szeretett fiam, akiben gyönyörködöm.”3:9 fák Azok az emberek, akik nem fogadják el Jézust, olyanok, mint a fák, amelyeket kivágnak.
  • LUKÁCS 3:23–4:8 94József családfája(Mt 1:1–17) 23Jézus körülbelül harminc éves volt, amikor elkezdte a szolgálatát. Azemberek úgy tudták, hogy ő József fia volt. József Éli fia volt. 24Éli Mattát fia volt. Mattát Lévi fia volt. Lévi Melki fiavolt. Melki Jannáj fia volt. Jannáj József fia volt. 25József Mattatiás fia volt.Mattatiás Ámós fia volt. Ámos Náhum fia volt. Náhum Heszli fia volt.Heszli Naggai fia volt. 26Naggai Mahat fia volt. Mahat Mattatiás fia volt.Mattatiás Simei fia volt. Simei Jószek fia volt. Jószek Jóda fia volt. 27Jóda Jóhánán fia volt. Jóhánán Résa fia volt. Résa Zerubbábel fia volt.Zerubbábel Sealtiel fia volt. Sealtiel Néri fia volt. 28Neri Melki fia volt. MelkiAddi fia volt. Addi Kószám fia volt. Kószám Elmadám fia volt. Elmadám Érefia volt. 29Ére Jézus fia volt. Jézus Eliézer fia volt. Eliézer Jórim fia volt. JórimMattát fia volt. Mattát Lévi fia volt. 30Lévi Simeon fia volt. Simeon Júda fia volt. Júda József fia volt. JózsefJónám fia volt. Jónám Eljákim fia volt. 31Eljákim Melea fia volt. Melea Mennafia volt. Menna Mattáta fia volt. Mattáta Nátán fia volt. Nátán Dávid fia volt.32Dávid Isai fia volt. Isai Óbed fia volt. Óbed Bóáz fia volt. Bóáz Szalmón fiavolt. Szalmón Nahsón fia volt. 33Nahsón Aminádáb fia volt. Aminádáb Admin fia volt. Admin Arni fiavolt. Arni Heszrón fia volt. Heszrón Fáresz fia volt. Fáresz Júda fia volt.34 Júda Jákób fia volt. Jákób Izsák fia volt. Izsák Ábrahám * fia volt.Ábrahám Táré fia volt. Táré Náhór fia volt. 35Náhor Szerug fia volt. SzerugReu fia volt. Reu Peleg fia volt. Peleg Héber fia volt. Héber Selah fia volt. 36Selah Kénán fia volt. Kénán Arpaksád fia volt. Arpaksád Sém fia volt.Sém Nóé fia volt. Noé Lámek fia volt. 37Lámek Metusélah fia volt. MetusélahHénók fia volt. Hénok Járed fia volt. Járed Mahalalél fia volt. MahalalélKénán fia volt. 38Kénán Enós fia volt. Enós Sét fia volt. Sét Ádám fia volt.Ádám pedig Isten fia volt.Jézust próbára teszi az ördög(Mt 4:1–11; Mk 1:12–13) Szent Szellemmel * telve visszatért a Jordán folyótól. A Szent4 1 Jézus Szellem a pusztába vezette őt. 2Negyven napot töltött itt, miközben azördög próbára tette őt. Ez idő alatt Jézus semmit sem evett. Amikor anegyven nap letelt, nagyon megéhezett. 3Ekkor az ördög ezt mondta neki: „Ha valóban Isten Fia vagy, monddennek a kőnek, hogy változzon kenyérré!” 4Jézus így válaszolt neki: „Meg van írva: »Nemcsak kenyérrel él az ember.«” 5Móz 8:3 5Az ördög erre elvitte őt egy hegyre, ahonnan egy pillanat alatt megmutattaneki a föld minden királyságát. 6Így szólt: „Neked adom ezeknek az király-ságoknak minden hatalmát és dicsőségét. Mert mindez az enyém, és én annakadom, akinek akarom. 7Ha tehát imádsz engem, mind a tiéd lesz.” 8Jézus így válaszolt: „Meg van írva: »Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!«” 5Móz 6:13
  • 95 LUKÁCS 4:9–29 9Akkor az ördög elvezette őt Jeruzsálembe. A Templom* legmagasabbpontjára állította, és ezt mondta neki: „Ha Isten Fia vagy, ugorj le innen!10Mert meg van írva: »Parancsot ad majd angyalainak, hogy vigyázzanak rád, Zsolt 91:11 11 és ők felemelnek kezeikkel, hogy meg ne üsd a lábadat a kőbe.«” Zsolt 91:12 12Jézus pedig így válaszolt: „Azt is mondja az Írás*: »Ne tedd próbára Uradat, Istenedet!«” 5Móz 6:1613Miután az ördög befejezett minden próbatételt, elment tőle egy időre.Jézus tanít(Mt 4:12–17; Mk 1:14–15) 14Jézuspedig a Szent Szellem* erejével telve visszatért Galileába. Híre azegész vidéken elterjedt. 15A zsinagógákban* tanított, és mindenki dicsérte őt.Jézus haza megy(Mt 13:53–58; Mk 6:1–6) 16Ezután Názáretbe ment, ahol felnevelkedett. Szombaton* szokása szerintelment a zsinagógába *. Amikor felállt, hogy az Írásokból * felolvasson,17Ézsaiás próféta* könyvét adták a kezébe. Kinyitotta a könyvet, és azt ahelyet találta meg, ahol ez áll: 18 „Az Úrnak Szelleme* van rajtam. Mert ő felkent engem, hogy örömhírt* vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek, a vakoknak pedig szemük megnyílását, és szabaddá tegyem a elnyomottakat, 19 és hogy kihirdessem az Úr kedvességének időszakát.” Ézs 61:1–2 20Ezután becsukta a könyvet, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagó-gában* mindenki őt nézte. 21Jézus így szólt hozzájuk: „Ez az Írás* ma, afületek hallatára teljesedett be.” 22Mindenki dicsérte Jézust, és csodálattal hallgatták a gyönyörű szavakat,amiket mondott. Azt kérdezgették egymástól: „Nem József fia ez?” 23Ő pedig így válaszolt nekik: „Tudom, hogy ezt a közmondást mondjátokmajd nekem: »Orvos vagy, gyógyítsd hát meg magadat! Amiket hallottunk,hogy Kapernaumban cselekedtél, tedd meg a saját szülővárosodban is!«”24Azután így folytatta: „Igazán mondom nektek: egyetlen prófétát * semfogadnak el a saját szülővárosában. 25Igazán mondom nektek: sok özve-gyasszony élt Izráelben Illés* idejében, amikor három és fél évig nem esett azeső, és az embereknek nem volt mit enniük az egész vidéken. 26De Istenegyikükhöz sem küldte el Illést, csak a Szidónhoz tartozó Sareptában élő öz-vegyasszonyhoz. 27Sok leprás* volt Izráelben Elizeus próféta idejében, desenki sem gyógyult meg, csak a szíriai Naámán.” 28Amikor meghallották ezt a zsinagógában*, mindenki megharadudottJézusra. 29Az emberek felkeltek, és kidobták őt a városból. Elvitték annak a
  • LUKÁCS 4:30–5:3 96sziklának a szélére, amelyen a város állt. Le akarták lökni onnan. 30De ő ke-resztülment a tömegen, és otthagyta őket.Jézus meggyógyít egy embert, akiben gonosz szellem volt(Mk 1:21–28) 31 Ezután Kapernaumba ment, amely Galilea egyik városa volt. Itt istanított szombaton* a zsinagógában*. 32A nép csodálta a tanítását, mert aszavainak hatalma volt. 33A zsinagógában volt egy ember, akiben gonoszszellem volt. Ez az ember így kiáltozott: 34„Mit akarsz tőlünk, názáreti Jézus?Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy te: az Isten Szentje.”35De Jézus ráparancsolt a gonosz szellemre: „Hallgass, és menj ki belőle!”Erre a gonosz szellem a többiek előtt a földre vetette az embert, és kimentbelőle, de az embernek semmi baja sem lett. 36Mindenki elcsodálkozott ezen, és ezt kérdezgették egymástól: „Vajonmiféle tanítás ez? Erővel és hatalommal parancsol a gonosz szellemeknek,azok pedig kimennek az emberekből!” 37 És a róla szóló hír az egészkörnyéken elterjedt.Jézus meggyógyítja Péter anyósát(Mk 1:21–28) 38Jézus a zsinagógából* Simon* otthonába ment. Simon anyósa beteg volt,magas láza volt. Megkérték Jézust, hogy segítsen rajta. 39Jézus megállt azasszony fölött, parancsolt a láznak, és az elmúlt. Erre az asszony azonnalfelkelt, és szolgálni kezdett nekik.Jézus sok embert meggyógyít 40Amikor lement a nap, különféle betegségekben szenvedő emberekethoztak Jézushoz. Ő pedig kezét rájuk tette, és mindegyiküket meggyógyítot-ta. 41Sokakból gonosz szellemek is kimentek, akik ezt kiáltozták: „Te vagy azIsten Fia!” De Jézus rájuk parancsolt, és nem engedte, hogy beszéljenek. Agonosz szellemek ugyanis tudták, hogy ő a Krisztus*.Jézus más városokba megy(Mk 1:35–39) 42Másnap egy lakatlan helyre ment Jézus. A tömeg azonban megkereste éskörülvette őt. Az emberek megpróbálták rábeszélni, hogy maradjon velük.43De ő így szólt hozzájuk: „Más városokban is el kell mondanom az Isten ki-rályságáról szóló örömhírt*, mert ezért küldött engem Isten.” 44És folytatta Isten üzenetének hirdetését Júdea zsinagógáiban* is.Péter, Jakab és János követik Jézust(Mt 4:18–22; Mk 1:16–20)5 1Egyszer,amikor Jézus a Genezáreti-tónál állt, nagy tömeg vette körül, amely Isten igéjét hallgatta. 2Jézus meglátott a tó partjánál két hajót. Ahalászok éppen akkor szálltak ki, és a hálóikat mosták. 3Jézus beszállt az egyik4:38 Simon Simon másik neve Péter volt.
  • 97 LUKÁCS 5:4–21hajóba, amely Simoné volt. Megkérte Simont, hogy vigye őt be, egy kicsittávolabb a parttól. Majd leült a hajóban, és onnan tanította az embereket. 4Miután befejezte a tanítást, azt mondta Simonnak: „Evezz ki a mély vízre,és vessétek ki fogásra a hálóitokat!” 5Simon így válaszolt: „Mester, egész éjjel keményen dolgoztunk, és semmitnem fogtunk. De mivel te mondod, leeresztem a hálókat.” 6Amikor eztmegtették, olyan sok halat fogtak, hogy a hálók szakadoztak tölük. 7Ezértjeleztek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek oda hozzájuk,és segítsenek nekik. Ők odamentek, és mindkét hajót úgy megtöltöttékhallal, hogy majdnem elsüllyedtek. 8Amikor Simon Péter ezt látta, Jézus lábaihoz borult, és így szólt: „Menj eltőlem, Uram, mert én bűnös ember vagyok!” 9Ezt pedig azért mondta, merta többi társával együtt őt is megdöbbentette a nagy halfogás. 10Ugyanígymegdöbbent Jakab és János is, Zebedeus fiai, akik Simon társai voltak. Jézus így szólt Simonhoz: „Ne félj! Mostantól embereket fogsz halászni.” 11A halászok kieveztek a partra, otthagytak mindent, és követték Jézust.Jézus meggyógyít egy beteget(Mt 8:1–4; Mk 1:40–45) 12Az egyik városban, ahol Jézus járt, élt egy férfi, aki leprás* volt. Amikorez a férfi meglátta Jézust, arcra borult. Így könyörgött: „Uram, ha akarsz,megtisztíthatsz engem!” 13 Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette a leprást * , és ezt mondta:„Akarom. Tisztulj meg!” És a lepra azonnal eltűnt a férfiról. 14Jézus meg-parancsolta neki, hogy senkinek se mondja el ezt: „Hanem menj el, ésmutasd meg magad a papnak, * és ajánlj fel áldozatot a tisztulásodért,ahogyan Mózes* parancsolta! Ez lesz nekik a bizonyíték arra, hogy meg-gyógyultál!” 15De a Jézusról szóló hírek egyre jobban terjedtek, és emberek tömegeimentek hozzá, hogy hallgassák őt, és meggyógyuljanak a betegségeikből.16Jézus azonban gyakran elment, és egy elhagyatott helyen imádkozott.Jézus meggyógyítja a bénát(Mt 9:1–8; Mk 2:1–12) 17Egyik nap, amikor Jézus tanította az embereket, farizeusok* és törvényta-nítók is hallgatták őt, akik Galilea és Júdea minden városából ésJeruzsálemből érkeztek. És az Úr hatalmat adott Jézusnak, hogy gyógyítson.18Egyszer csak néhány ember érkezett, akik egy ágyon fekvő, béna férfitakartak behozni Jézus elé. 19 A sok ember miatt azonban nem tudtakodamenni Jézushoz. Ezért felmásztak a tetőre, és onnan eresztették le azágyat a tömegbe, Jézus elé. 20 Ő pedig, amikor látta hitüket, így szólt:„Barátom, a bűneid meg vannak bocsátva.” 21A törvénytanítók és farizeusok* ezt mondták magukban: „Kicsoda ezaz ember, aki Istent gyalázza? A bűnöket senki más nem bocsáthatja meg,csak Isten!”5:14 mutasd meg magad a papnak Mózes törvénye szerint a papnak kellett eldönteni és kimondaniegy zsidóról, aki leprában szenvedett, hogy már megtisztult ebből a betegségből és jól van.
  • LUKÁCS 5:22–6:4 98 22De Jézus ismerte gondolataikat, és így válaszolt nekik: „Miért gondol-kodtok így a szívetekben? 23Melyik dolog könnyebb? Azt mondani: »Abűneid meg vannak bocsátva«, vagy azt: »Kelj fel, és járj?« 24De most azért,hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának * van hatalma arra, hogymegbocsássa a bűnöket itt a földön — így szólt a bénához —, mondomneked: kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!” 25Erre ő azonnal felállt előttük, felemelte az ágyát, és Istent dicsőítvehazament. 26Ezen mindenki elcsodálkozott, és dicsérték az Istent. Megteltekfélelemmel és azt mondták: „Csodálatos dolgokat láttunk ma!”Lévi (Máté) követi Jézust(Mt 9:9–13; Mk 2:13–17) 27 Jézus ezután kiment onnan. A vámnál meglátott egy Lévi nevűvámszedőt * . Így szólt hozzá: „Kövess engem!” 28 Lévi erre otthagytamindenét, felállt, és követte őt. 29Nagy vacsorát rendezett a házában neki, ahol vámszedők*, és sokanmások is velük együtt ettek. 30De a farizeusok* és törvénytanítók így panasz-kodtak Jézus tanítványainak: „Miért esztek együtt a vámszedőkkel és abűnösökkel?” 31 Jézus erre így válaszolt: „Nem az egészségeseknek van szükségükorvosra, hanem a betegeknek. 32Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam,hanem hogy a bűnösöket hívjam arra, hogy az életük megváltozzon.”Jézus válasza a böjtölésről szóló kérdésre(Mt 9:14–17; Mk 2:18–22) 33A farizeusok* így szóltak Jézushoz: „János* követői gyakran böjtölnek* ésimádkoznak, és ugyanezt teszik a mi követőink is. A te tanítványaid viszontmindig esznek és isznak.” 34Jézus erre így válaszolt: „Böjtölhetnek-e * a vőlegény vendégei, amígvelük van a vőlegény? 35De eljön majd az idő, amikor a vőlegényt elvesziktőlük. Ők majd akkor böjtölnek.” 36Elmondott nekik egy történetet: „Senki nem tép ki foltot új ruhából,hogy régi ruhára varrja. Ha ezt teszi, kiszakítja az új ruhát, és az újruhából készült folt sem illik a régi ruhához. 37Senki sem tölt új bort régitömlőkbe * , mert az új bor szétrepeszti a régi tömlőket. Így a bor iskiömlik, és a tömlők is kiszakadnak. 38 Új bort tehát új tömlőkbe kelltölteni. 39Aki régi bort ivott, nem akar újat inni, mert azt mondja, hogyjobb a régi.”Jézus ura a szombatnak(Mt 12:1–8; Mk 2:23–28) szombaton* Jézus gabonaföldeken ment keresztül. A tanítványok6 1Egyik téptek a kalászokból, kimorzsolták a kezükben, és megették azokat. 2Denéhány farizeus* így szólt hozzájuk: „Miért tesztek olyat, amit szombatonnem szabad tenni?” 3Jézus így válaszolt: „Nem olvastátok, mit tett Dávid*, amikor ő és a velelevők megéheztek? 4Bement Isten házába, elvette és megette az Úrnakajánlott kenyeret, és adott azoknak is, akik vele voltak. Pedig a törvény
  • 99 LUKÁCS 6:5–22szerint ebből a kenyérből csak a papnak volt szabad enni.” 5És így folytatta:„Az Emberfia* ura a szombatnak*.”Jézus szombaton gyógyít(Mt 12:9–14; Mk 3:1–6) 6Egy másik szombaton* Jézus a zsinagógába* ment, és ott tanított. Voltott egy ember, akinek a jobb keze béna volt. 7 A törvénytanítók ésfarizeusok * figyelték Jézust, hogy vajon meggyógyítja-e őt szombaton.Okot akartak találni ugyanis arra, hogy vádolhassák. 8Jézus ismerte a gon-dolataikat, mégis így szólt a béna kezű emberhez: „Kelj fel, és állj azemberek elé!” Ő felkelt, és megállt előttük. 9 Jézus így folytatta: „Aztkérdezem tőletek: Vajon szabad-e a törvény szerint szombati naponvalakivel jót vagy rosszat tenni? Szabad megmenteni, vagy elvennivalakinek az életét szombaton?” 10Végignézett mindannyiukon, majd eztmondta a béna kezű férfinek: „Nyújtsd ki a kezed!” Az ember kinyújtotta akezét, és az meggyógyult. 11 A törvénytanítók és farizeusok azonbannagyon megharagudtak, és arról beszélgettek egymás közt, mit tehetnénekJézus ellen.Jézus kiválasztja a tizenkét apostolt(Mt 10:1–4; Mk 3:13–19) 12Azokban a napokban történt, hogy Jézus felment egy hegyre imádkozni.Egész éjjel ott maradt, és Istenhez imádkozott. 13Amikor eljött a reggel,magához hívatta a tanítványait. Kiválasztott közülük tizenkettőt, akiketapostoloknak nevezett: 14Simont, akit Péternek nevezett el, Andrást, Pétertestvérét, Jakabot, Jánost, Fülöpöt, Bertalant, 15Mátét, Tamást, Jakabot, azAlfeus fiát, Simont, akit Zélótának hívtak, 16Júdást, a Jakab fiát, és IskáriótesJúdást, aki később elárulta Jézust.Jézus tanít és gyógyít(Mt 4:23–25; 5:1–12) 17 Ezután lejöttek a hegyről, és Jézus megállt egy sík helyen. Ott voltJézusnak sok tanítványa, és sokan érkeztek Júdeából, Jeruzsálemből,valamint Tírusz* és Szidón* partvidékéről is. 18Mindannyian azért jöttek,hogy hallgassák őt, és hogy meggyógyuljanak betegségeikből. Azok ismeggyógyultak, akik gonosz szellemektől szenvedtek. 19 A tömegbőlmindenki meg akarta érinteni Jézust, mert erő áradt belőle, és mindenkitmeggyógyított. 20Jézus a tanítványaira nézett és így szólt: „Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek Isten királysága. 21 Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jól fogtok lakni. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok. 22 Boldogok vagytok, amikor az emberek gyűlölnek titeket. Boldogokvagytok, amikor kizárnak a zsinagógákból és bántanak titeket. Boldogok
  • LUKÁCS 6:23–42 100vagytok, amikor rosszat mondanak rólatok az Emberfia* miatt. 23Örüljetekazon a napon és örvendezzetek, mert nagy lesz a jutalmatok a mennyben.Hiszen az ő atyáik is ugyanezt tették a prófétákkal*. 24 De rossz lesz nektek, gazdagok, mert ti már elvettétek vigasztalásotokat. 25 Rossz lesz nektek, akik most jóllaktok, mert éhezni fogtok. Rossz lesz nektek, akik most nevettek, mert gyászolni és sírni fogtok. 26Rossznektek, ha mindenki dicsér titeket, mert az ő atyáik is ezt tették ahamis prófétákkal*.”Szeressétek ellenségeiteket!(Mt 5:38–48; 7:12a) 27„De nektek, akik most hallgattok engem, ezt mondom: szeressétek ellen-ségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket! 28Áldjátok azokat,akik rosszat mondanak rólatok. Imádkozzatok azokért, akik bántanaktiteket! 29Ha valaki arcul üt, annak tartsd oda a másik arcodat is! Aki elakarja venni tőled a kabátodat, annak add oda az ingedet is! 30 Adjmindenkinek, aki kér tőled! Ha valaki elveszi tőled azt, ami a tiéd, ne kérdvissza! 31Úgy bánjatok másokkal, ahogyan ti is szeretnétek, hogy bánjanakveletek! 32Ha csak azokat szeretitek, akik szeretnek titeket, ugyan milyenjutalmat érdemeltek? Hiszen még a bűnösök is szeretik azokat, akik őketszeretik. 33Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, ugyan milyenjutalmat érdemeltek? A bűnösök is ugyanezt teszik. 34Ha csak azoknak adtokkölcsön, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, ugyan milyen jutalmatérdemeltek? Bűnösök is adnak kölcsön bűnösöknek azért, hogy vissza-kapják, amit adtak. 35De ti szeresséteket ellenségeiteket, és tegyetek jótvelük! Adjatok úgy, hogy ne várjátok, hogy visszaadják, amit adtatok! Akkornagy lesz a jutalmatok, és a Magasságos Isten Fiai lesztek. Mert Isten jóságosa gonosz emberekhez és hálátlan emberekhez is. 36Legyetek könyörületesek,ahogyan a ti Atyátok is könyörületes!”Nézzetek önmagatokba!(Mt 7:1–5) 37 „Ne ítéljetek el másokat, és akkor titeket sem ítélnek el! Senkit sevádoljatok, és akkor titeket sem vádolnak majd! Bocsássatok meg másoknak,és akkor nektek is meg fognak bocsátani! 38Adjatok, és nektek is adni fognak,többet, mint gondolnátok! A kezetekbe majd olyan sokat öntenek, nem isbírjátok el, sőt az öletekbe ömlik majd. Mert amilyen mértékkel ti mértek,olyan mértékkel mérnek majd nektek is. 39 Egy történetet is mondott nekik: „Vezethet-e vak ember egy másikvakot? Ugye akkor mindketten gödörbe esnek? 40Egyetlen tanítvány semnagyobb, mint a tanítója. De ha valaki mindent megtanult, akkorugyanolyan lesz, mint a tanítója. 41Miért nézed a szálkát a testvéred szemében, a magadéban pedig miértnem veszed észre a gerendát sem? 42Hogyan mondhatod neki: »Testvérem,
  • 101 LUKÁCS 6:43–7:9engedd, hogy kivegyem a a szálkát a szemedből!«, ha a saját szemedben nemlátod meg a gerendát? Képmutató *! Először vedd ki a gerendát a sajátszemedből, és akkor majd elég jól látsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát atestvéred szeméből!”Kétfajta gyümölcs(Mt 7:17–20; 12:34b–35) 43 „A jó fa nem teremhet rossz gyümölcsöt. Ugyanígy rossz fa semteremhet jó gyümölcsöt. 44Minden fát fel lehet ismerni a saját gyümölcsé-ről. Tüskebokorról nem szednek fügét, és csipkebokorról sem szednekszőlőt. 45A jó ember szívében jó dolgok vannak, és azokból jó dolgokathoz elő. A gonosz ember szívében azonban gonosz dolgok vannak, ésazokból gonosz dolgokat hoz elő. Mert azt mondja az ember, ami aszívében van.”Kétfajta ember(Mt 7:24–27) 46„Miért mondjátok ezt: »Uram, Uram!«, ha nem teszitek, amit mondok?47Elmondom nektek, hogy kihez hasonlít az az ember, aki eljön hozzám,meghallgat, és engedelmeskedik a szavaimnak. 48Ez az ember olyan, mint aházépítő, aki mélyre ásott, és kősziklára helyezte a háza alapját. Amikorárvíz jött, és megpróbálta elmosni a házat, a ház nem mozdult meg, merterős alapra építették. 49De az az ember, aki hallja a szavaimat, és nem enge-delmeskedik azoknak, az ahhoz az emberhez hasonlít, aki alap nélkül, aföldre építette a házát. Amikor jött az árvíz, a ház azonnal összeomlott, és azegész elpusztult.”Jézus meggyógyít egy szolgát(Mt 8:5–13; Jn 4:43–54) Jézus befejezte, amit mondani akart, Kapernaumba* ment. 2Élt7 1Miután ott egy százados, akinek a szolgája nagyon beteg volt, és haldoklott. Aszázados nagyon kedvelte a szolgáját. 3Amikor hallott Jézusról, elküldötthozzá néhány zsidó vezetőt, hogy megkérjék: jöjjön el, és mentse meg aszolga életét. 4A vezetők Jézushoz érkeztek, és így kérlelték őt: „Ez az embermegérdemli, hogy ezt megtedd érte. 5Szereti a népünket, és a zsinagógánkat*is ő építtette.” 6Így Jézus velük ment. Amikor már közel voltak a házhoz, találkoztak aszázados barátaival, akiket ezzel az üzenettel küldött Jézushoz: „Uram, nefáraszd magad, mert nem vagyok méltó arra, hogy a házamba gyere!7 Ezért nem is jöttem személyesen hozzád. Neked csak szólnod kell, ésmeggyógyul a szolgám. 8 Mert én magam is mások hatalma alatt állóember vagyok, és vannak katonák, akiknek pedig én parancsolok. Ha va-lamelyiküknek azt mondom: »Menj!«, az elmegy; ha egy másiknak aztmondom: »Gyere ide!«, az odajön hozzám. Ha azt mondom: »Tedd ezt!«,megteszi.” 9Jézus elcsodálkozott azon, amit a százados mondott. Odafordult az őtkövető tömeghez, és azt mondta: „Mondom nektek: még Izráelben semtalálkoztam ekkora hittel.”
  • LUKÁCS 7:10–30 102 10Amikor a küldöttek visszatértek a százados házába, a szolgát egészsége-sen találták.Jézus feltámaszt egy halottat 11Ezután Jézus egy Nain nevű városba ment a tanítványaival. Nagy sokember követte őket. 12Amikor a város kapuja felé közeledtek, látták, hogy egyhalottat hoznak ki onnan. A halott egy özvegyasszony egyetlen fia volt. Avárosból sokan kísérték az asszonyt. 13Amikor az Úr meglátta őt, megsajnálta,és így szólt hozzá: „Ne sírj!” 14Odalépett a koporsóhoz és megérintette. A ko-porsóvivők megálltak. Azután így szólt: „Fiam, én mondom neked: Kelj fel!”15A halott pedig felült, és beszélni kezdett. Jézus visszaadta őt az anyjának. 16Ezt látva mindenki nagyon elcsodálkozott. Dicsőítették Istent, és eztmondták: „Hatalmas próféta* jelent meg közöttünk!” És: „Eljött Isten, hogysegítsen az Ő népének”. 17A Jézusról szóló hír elterjedt Júdeában és az egész környéken.János kérdése(Mt 11:2–19) 18 A történteket Jánosnak * is elmondták a tanítványai. 19 János ekkorodahívta két tanítványát, és elküldte őket Jézushoz, hogy megkérdezzék tőle:„Te vagy az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?” 20Amikor megérkeztek Jézushoz, ezt mondták: „Bemerítő János küldöttminket, hogy megkérdezzük: Te vagy az, akinek el kell jönnie, vagy mástvárjunk?” 21Abban az időben Jézus sok beteget és szenvedőt gyógyított meg. Sokgonosz szellemet űzött ki, és sok vaknak is meggyógyította a szemét. 22Ígyválaszolt tehát nekik: „Menjetek, és mondjátok meg Jánosnak*, amit láttatokés hallottatok: A vakok látnak, a sánták járnak. A leprások* megtisztulnak, asüketek hallanak, a halottak feltámadnak. A szegények az örömhírt *hallgatják. 23Áldott az az ember, aki el tud fogadni engem.” 24 Amikor János * követei elmentek onnan, Jézus így kezdett beszélniJánosról az embereknek: „Miért mentetek ki a pusztába? Hogy széltőlhajlongó nádszálat* lássatok? 25Vagy talán azért mentetek ki, hogy drágaruhába öltözött férfit lássatok? De hiszen aki drága ruhákban jár éskényelemben él, az királyi palotákban lakik. 26Akkor viszont kit akartatoklátni? Talán egy prófétát*? Azt láttatok, sőt mondom nektek: nagyobbatláttatok egy prófétánál! 27Mert őróla mondja az Írás: »Elküldöm követemet, aki előtted jár, hogy utat készítsen neked.« Mal 3:128Mondom nektek: azok között, akik asszonytól születtek, nincs nagyobbJánosnál*. De Isten királyságában a legkisebb is nagyobb őnála.” (29Minden ember, aki hallgatta Jézust, még a vámszedők* is, elismerték,hogy Isten terve jó. Ezt azzal is kifejezték, hogy bemerítkeztek* Jánosnál*.)30De a farizeusok* és törvénytanítók visszautasították azt, amit Isten akartadni számukra, és ők nem akarták, hogy János bemerítse őket.7:24 nádszál Jézus ezzel azt mondja, hogy János nem volt gyenge.
  • 103 LUKÁCS 7:31–8:2 31Jézus így folytatta: „Mihez hasonlítsam hát ennek a nemzedéknek azembereit? Milyenek is ők? 32Olyanok, mint a gyermekek, akik a piacon ülveezt kiáltozzák egymásnak: »Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok. Siratót énekeltünk, de nem sírtatok.«33Eljött Bemerítő János, aki nem evett kenyeret, és bort sem ivott, és eztmondjátok róla: »Gonosz szellem* van benne!« 34Eljött az Emberfia*, akieszik és iszik. Róla pedig azt mondjátok: 35»Falánk és iszákos, vámszedők* ésbűnösök barátja!« De a bölcsességet minden cselekedete igazolja.”Simon, a farizeus 36Az egyik farizeus* meghívta Jézust a házába, hogy együtt egyenek. Jézuselment, és leült az asztalhoz. 37Volt abban a városban egy bűnös nő. Amikormegtudta, hogy Jézus a farizeus házában eszik, egy illatszerrel telialabástrom * edényt hozott. 38Megállt Jézus mögött, a lábánál. Sírt, és akönnyeivel kezdte öntözni a lábát. Azután a hajával megtörölte, majdmegcsókolta Jézus lábát, és végül illatszert öntött rá. 39Látta ezt a farizeus,aki meghívta Jézust, és ezt gondolta: „Ha próféta* volna, tudná, hogy mifélenő ez, aki hozzáér. Tudná, hogy ez egy bűnös asszony.” 40Jézus így szólt hozzá: „Simon, mondanom kell neked valamit.” Simon így válaszolt: „Mondd, Tanító!” 41 Jézus így folytatta: „Volt egy hitelező, és annak volt két adósa. Azegyikük ötszáz ezüstpénzzel tartozott neki, a másik ötvennel. 42 Mivelegyikük sem tudta visszafizetni a tartozását, a hitelező nagylelkűenelengedte mindkettőjük adósságát. A kettő közül vajon melyik szereti jobbana hitelezőt?” 43 Simon így válaszolt: „Gondolom, az, amelyiknek több adósságotengedett el.” Mire Jézus azt mondta: „Helyesen válaszoltál.” 44Az asszonyra mutatott,és így folytatta: „Nézd csak, mit tett ez az asszony! Eljöttem a házadba. Nemadtál nekem vizet, hogy a lábamat megmossam. Ő a könnyeivel mosta, és ahajával törölte meg a lábam. 45Te nem üdvözöltél csókkal, ő pedig, amiótamegérkeztem, szüntelenül a lábamat csókolgatja. 46Nem kented meg afejemet olajjal. Ő illatszerrel kente meg a lábamat. 47Ezért mondom, hogyneki sok bűne lett megbocsátva, hiszen nagyon szeretetett. Akinek viszontkevés van megbocsátva, az kevésbé szeret.” 48Ezután így szólt az asszonyhoz: „A bűneid meg vannak bocsátva.” 49Akik vele ettek, ezt mondták maguk között: „Ki ez, hogy még a bűnöketis megbocsátja?” 50De Jézus így folytatta: „A hited megmentett téged. Menj el békességgel!”Jézus tanítványai8 1Másnap Jézus a tizenkét apostollal a városokat és falvakat járta. Hirdette az Isten királyságáról szóló örömhírt*. 2Volt velük néhány asszony is,akiket Jézus gonosz szellemektől szabadított meg és betegségektől gyógyított
  • LUKÁCS 8:3–18 104meg:a magdalai Mária, akiből hét gonosz szellem ment ki, 3Johanna, Kuzafelesége, aki Heródes* udvarának egyik vezetője volt, Zsuzsanna és mégsokan mások. Ezek az asszonyok a saját vagyonukból támogatták Jézust ésa tanítványokat.A magvetés története(Mt 13:1–17; Mk 4:1–12) 4Nagy tömeg gyűlt össze. Minden városból jöttek emberek Jézushoz. Jézusa következő történetet mondta nekik: 5„Kiment egy magvető vetni. Vetés közben néhány mag az út szélére esett.Ezeket az emberek a földbe taposták, az égi madarak pedig megették.6Némelyik mag köves talajra esett, és miközben nőtt, kiszáradt, mert nemkapott elég nedvességet. 7Néhány mag tövisek közé esett. A tövisek amagokkal együtt növekedtek, és végül megfojtották azokat. 8Más magokviszont a jó földbe hulltak. Amikor megnőttek, százszor annyit teremtek,mint amennyit a magvető elvetett.” Miután ezeket elmondta Jézus, hangosan így szólt: „Akinek van füle, hallja!” 9Tanítványai megkérdezték tőle, hogy mit jelent ez a történet. 10Erre ő így felelt: „Nektek megadatott, hogy Isten királyságának titkaitmegismerjétek, de másoknak történeteket mondok, hogy »nézzenek, de ne lássanak, és halljanak, de ne értsenek.«” Ézs 6:9Jézus megmagyarázza a magvetés történetét(Mt 13:18–23; Mk 4:13–20) 11„Ennek a történetnek a következő a jelentése: a mag Isten üzenete. 12Azút szélére esett néhány mag olyan, mint azok az emberek, akik hallják ugyanIsten üzenetét, de az ördög azonnal ellopja a magot a szívükből, hogy nehiggyenek és ne szabaduljanak meg. 13 A köves talajra hullott magokolyanok, mint azok az emberek, akik amikor hallják Isten üzenetét, örömmelfogadják, de az nem tud megyökerezni bennük. Ezek az emberek hisznekugyan egy ideig, de amikor nehézségek jönnek, többé már nem hisznekIstenben, és elfordulnak tőle. 14A tövisek közé esett mag olyan, mint azok azemberek, akik hallják az igét, de amint továbbmennek, a világ gondjai,gazdagsága, és élvezetei megfojtják bennük Isten üzenetét. Így ezek azemberek soha nem teremnek érett gyümölcsöt*. 15A jó föld pedig azokat azembereket jelenti, akik az igét jó és őszinte szívvel hallgatják, megőrzik azt,és kitartással gyümölcsöt teremnek.”Használd azt, amit kaptál!(Mk 4:21–25) 16„Nem azért gyújtanak lámpást, hogy letakarják, vagy hogy az ágy alátegyék. Ehelyett a lámpatartóba teszik, hogy akik bejönnek, lássák afényt. 17 Mert nincs az a rejtett dolog, ami ismertté ne válna. És nincsolyan titok, ami ki ne tudódna. 18Gondoljátok át alaposan, amit hallotok!Mert akinek van, az még többet kap. De akinek nincs, attól még azt iselveszik, amije van.”
  • 105 LUKÁCS 8:19–37Jézus követői az ő igazi családja(Mt 12:46–50; Mk 3:31–35) 19Jézushoz eljöttek anyja és testvérei. A tömeg miatt azonban nem tudtakközel menni hozzá. 20Az emberek szóltak Jézusnak: „Anyád és testvéreidodakinn állnak, és látni szeretnének.” 21De ő így válaszolt erre: „Az az én anyám, és azok az én testvéreim, akikhallják és megtartják Isten beszédét.”A tanítványok meglátják Jézus hatalmát(Mt 8:23–27; Mk 4:35–41) 22Azokban a napokban történt, hogy Jézus néhány tanítványával együtthajóra szállt. Így szólt hozzájuk: „Menjünk át a tó túlsó partjára!” Elindultak.23Miközben hajóztak, Jézus elaludt. Hirtelen szélvihar lett a tavon. A hajómár kezdett megtelni vízzel, és mindannyian veszélyben voltak. 24 Atanítványok felébresztették Jézust, és azt mondták: „Mester! Mester!Megfulladunk!” Ekkor ő felkelt, ráparancsolt a szélre és a hullámokra, és azok lecsendesed-tek. 25Majd a tanítványokhoz fordult: „Hol van a hitetek?” Ők azonban féltek, és megdöbbenve kérdezgették egymást: „Kicsoda ez,hogy a szélnek és a víznek is parancsol, azok pedig engedelmeskednek neki?”Egy ember, akiben gonosz szellem volt(Mt 8:28–34; Mk 5:1–20) 26 Ezután áthajóztak Gadara vidékére, ami Galileával szemben van aGenezáreti-tó túlsó partján. 27Amikor Jézus partra szállt, odament hozzá egyember, akiben gonosz szellem * volt. Régóta nem hordott ruhát, és nemházban, hanem sírok között lakott. 28–29A gonosz szellem már régóta fogvatartotta őt, ezért az emberek láncokkal és bilincsekkel kötözték meg ésőrizték őt. Ő azonban mindig letépte magáról a láncokat, és a gonosz szellema pusztába vezette. Amikor az ember meglátta Jézust, felkiáltott, a lába eléborult, és ezt kiabálta: „Mit akarsz tőlem, Jézus, a Magasságos Isten Fia?Kérlek, ne kínozz engem!” Jézus megparancsolta ugyanis a gonoszszellemnek, hogy menjen ki belőle. 30Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Az pedig így felelt: „Légió*”, mert sok gonosz szellem volt benne. 31Agonosz szellemek kérlelték Jézust, hogy ne küldje őket a pokolba.32Legelészett a hegyoldalon egy nagy disznónyáj. A gonosz szellemek arrakérték Jézust, hogy küldje őket a disznókba. Jézus megengedte nekik. 33Így agonosz szellemek kijöttek az emberből, és belementek a disznókba. Adisznók pedig a meredek hegyről a tóba rohantak és belefulladtak. 34Amikor a pásztorok meglátták, hogy mi történt, elfutottak és elmondtáka városban és a falvakban. 35Az emberek pedig eljöttek Jézushoz, hogylássák, mi történt. Látták, hogy az ember, akiből a gonosz szellemekkimentek, felöltözve és ép elmével ül Jézus lábainál. Nagyon megrémültek.36Akik pedig látták, elmesélték, hogyan gyógyult meg az az ember, akiben agonosz szellemek voltak. 37Gadara egész népe kérte Jézust, hogy menjen el8:30 légió Kb. 6000 főből álló katonai egység.
  • LUKÁCS 8:38–9:4 106tőlük, mert nagy félelem töltötte el őket. Ezért Jézus hajóba szállt, és elment.38Az az ember azonban, akiből a gonosz szellemeket kiűzte, könyörgött neki,hogy hadd menjen vele. De Jézus elküldte őt. Azt mondta neki: 39„Menj haza, és mondd el azembereknek, hogy mit tett veled Isten!” Úgyhogy az az ember elment, és az egész városban elmondta, hogy mittett vele Jézus.Jézus életre kelti a halott leányt, és meggyógyítja a beteg asszonyt(Mt 9:18–26; Mk 5:21–43) 40Amikor Jézus hazatért, a tömeg örömmel üdvözölte, mert már vártak rá.41 Ekkor egy Jairus nevű ember érkezett hozzá, aki a helyi zsinagóga *vezetője volt. Leborult Jézus lábaihoz. Arra kérte, hogy jöjjön el a házába,42mert egyetlen lánya, aki körülbelül tizenkét éves volt, haldoklott. Jézus vele ment, a tömeg pedig szorosan körülvette őt. 43Volt ott egyasszony, akinek már tizenkét éve vérfolyása volt. Minden pénzét orvosokraköltötte, de senki sem tudta meggyógyítani. 44Odalépett Jézus mögé, és meg-érintette Jézus ruhájának a szélét. Amikor ezt megtette, azonnal elállt avérzése. 45Jézus megkérdezte: „Ki érintett meg?” Mindnyájan tagadták, Péter pedig ezt mondta: „Mester, az emberektolonganak körülötted, és szorongatnak téged!” 46De Jézus így felelt: „Valaki megérintett, mert éreztem, hogy erő áradt kibelőlem.” 47Amikor az asszony látta, hogy nem maradhat titokban, reszketveelőjött, és leborult előtte. Mindenki előtt elmondta, hogy miért érintette meg,és hogy azonnal meggyógyult. 48Jézus ekkor így szólt hozzá: „Leányom, ahited meggyógyított téged. Menj el békességel!” 49 Amíg Jézus beszélt, egy ember érkezett a zsinagóga * vezetőjénekházából. Azt mondta: „A lányod meghalt. Ne zavard tovább a Tanítót!” 50 De Jézus meghallotta, és így szólt hozzá: „Ne félj, csak higgy, ésmeggyógyul a lányod!” 51Amikor Jézus megérkezett a házhoz, senkit nem engedett be magával,csak Pétert, Jánost, Jakabot és a leány apját és anyját. 52Eközben mindenkisírt és a leányt gyászolta. Jézus azonban így szólt: „Ne sírjatok, mert nemhalt meg, csak alszik!” 53 Az emberek azonban csak nevettek ezen, mert tudták, hogy a lánymeghalt. 54De Jézus megfogta a kislány kezét, és megszólította: „Leányom,kelj fel!” 55Ekkor a szelleme visszatért a kislányba, és azonnal felkelt. Jézusszólt nekik, hogy adjanak neki enni. 56A leány szülei nagyon meg voltakdöbbenve. Jézus azonban megparancsolta nekik, hogy senkinek se mondjákel, ami történt.Jézus kiküldi apostolait(Mt 10:5–15; Mk 6:7–13)9 1Jézus magához hívta a tizenkét apostolt. Erőt és hatalmat adott nekik minden gonosz szellem fölött, és arra is, hogy betegségeket gyógyítsanak.2Ezután elküldte őket, hogy beszéljenek az Isten királyságáról, és gyógyítsákmeg a betegeket. 3Ezt mondta nekik: „Semmit se vigyetek magatokkal: sebotot, se tarisznyát, se kenyeret, se ezüstöt, még két kabátotok se legyen! 4Ha
  • 107 LUKÁCS 9:5–21bementek egy házba, maradjatok ott, amíg abból a városból tovább nemmentek! 5Ahol nem látnak szívesen titeket, annak a városnak a porát isrázzátok le a lábatokról, amikor elmentek onnan! Ez figyelmeztetés lesz majda számukra.” 6 Az apostolok tehát útnak indultak, és minden faluban hirdették azörömhírt, és mindenhol meggyógyították a betegeket.Heródes tanácstalan(Mt 14:1–12; Mk 6:14–29) 7Heródes* fejedelem is hallott a történtekről. Nem tudta, mit gondoljonerről. Néhányan azt mondták neki, hogy János * támadt fel a halálból.8Mások azt mondták, hogy Illés* jött vissza. És voltak olyanok is, akik aztmondták, hogy egy régi próféta támadt fel. 9De Heródes így szólt: „Jánost le-fejeztettem. De ki ez, akiről ilyen dolgokat hallok?” És látni akarta Jézust.Jézus enni ad több mint ötezer embernek(Mt 14:13–21; Mk 6:30–44; Jn 6:1–14) 10 Amikor visszatértek az apostolok, elmondták Jézusnak, hogy mimindent tettek. Jézus magával vitte őket, és teljesen különvonultak egyBétsaida nevű városba. 11A tömeg azonban megtudta, hogy hol van, éskövette őt. Jézus örömmel fogadta az embereket. Isten királyságáról beszéltnekik, és meggyógyította a betegeket. 12Már közeledett az este, amikor a tizenkét apostol odament hozzá. Eztmondták neki: „Ez egy lakatlan hely. Küldd el az embereket, hogy elmehes-senek a környező falvakba és településekre, hogy élelmet és szállásttaláljanak maguknak!” 13Jézus viszont azt mondta: „Ti adjatok nekik enni!” Az apostolok így feleltek: „Összesen öt kenyerünk és két halunk van,hacsak el nem megyünk ennivalót venni ennek a sok embernek.” 14Ugyanismintegy ötezer férfi volt ott. Jézus akkor így szólt a tanítványokhoz: „Ültessétek le őket ötvenfőscsoportokban!” 15A tanítványok így is tettek, mindenkit leültettek. 16Jézus kézbe vette azöt kenyeret és a két halat. Felnézett az égre, és hálát adott értük. Azutánmegtörte azokat, és a tanítványoknak adta, hogy osszák szét az embereknek.17Az emberek pedig ettek, és mindnyájan jóllaktak. Végül összeszedték amaradékot: tizenkét kosarat töltöttek meg a maradék darabokkal.Péter megvallja, hogy Jézus a Krisztus(Mt 16:13–19; Mk 8:27–29) 18 Egy alkalommal, amikor Jézus egyedül imádkozott, a tanítványaiodamentek hozzá. Jézus ezt kérdezte tőlük: „Mit mondanak rólam azemberek, hogy ki vagyok én?” 19Ők így válaszoltak: „Egyesek Bemerítő Jánosnak mondanak. MásokIllésnek*. Vannak olyanok is, akik egy régi prófétának, aki feltámadt.” 20Megkérdezte őket: „És ti mit mondotok? Ki vagyok én?” Péter így válaszolt: „A Krisztus*, akit Isten küldött.” 21Ekkor Jézus figyelmeztette őket, hogy erről senkinek se szóljanak.
  • LUKÁCS 9:22–43 108Jézus a haláláról beszél(Mt 16:20–28; Mk 8:30–9:1) 22Majd ezt mondta: „Az Emberfiának* sokat kell majd szenvednie. A népidős vezetői, a főpapok* és a törvénytanítók elutasítják és megölik őt. Aharmadik napon azonban feltámad.” 23Ezután mindannyiukhoz szólva ezt mondta: „Aki utánam akar jönni,annak meg kell tagadnia önmagát. Naponta föl kell vennie a keresztjét éskövetnie kell engem. 24Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt.De aki értem elveszíti az életét, az megmenti azt. 25Mert mit ér az, ha azember az egész világot megnyeri, önmaga azonban elpusztul vagy elveszik?26Mert aki szégyell engem és a szavaimat, azt az Emberfia* is szégyellnifogja, amikor eljön a maga, az Atya, és a szent angyalok dicsőségében.27Igazán mondom nektek: állnak itt olyanok, akik nem halnak meg addig,amíg meg nem látják az Isten királyságát.”Mózes, Illés és Jézus(Mt 17:1–8; Mk 9:2–8) 28Körülbelül nyolc nappal azután, hogy ezeket mondta, maga mellé vettePétert, Jánost és Jakabot, és felment a hegyre imádkozni. 29 Mialattimádkozott, az arca elváltozott és a ruhája ragyogó fehér lett. 30Ezután kétember jelent meg, akik beszélgettek vele. Mózes* és Illés* volt az, 31akikdicsőségben jelentek meg. Jézus haláláról beszélgettek vele, amelynekJeruzsálemben kell megtörténnie. 32Péter és a többiek ezalatt aludtak. Deamikor fölébredtek, látták Jézus dicsőségét. Látták a két embert is, akikmellette álltak. 33Amikor a két férfi már indulni készült, Péter így szólt:„Mester, olyan jó nekünk itt lenni. Készítsünk három sátrat: egyet neked,egyet Mózesnek és egyet Illésnek!” (Péter nem tudta, hogy mit beszél.) 34 Amíg beszélt, egy felhő jelent meg, és beárnyékolta őket. Nagyonmegijedtek, amikor a felhő körülvette őket. 35A felhőből egy hang hallatszott.Ezt mondta: „Ez az én Fiam, akit kiválasztottam, rá hallgassatok!” 36Miután ez a hang szólt, már csak Jézus volt ott. A tanítványok hallgattaka történtekről, és abban az időben senkinek sem mondták el, amit ott láttak.Jézus meggyógyít egy fiút(Mt 17:14–18; Mk 9:14–27) 37Másnap, amikor a hegyről lejöttek, hatalmas tömeg várta Jézust. 38Atömegből egy ember ezt kiáltotta: „Mester! Kérlek jöjj, és nézd meg a fiamat,mert egyetlen gyermekem ő. 39Időnként egy gonosz szellem támadja megúgy, hogy a fiú hirtelen fölsikolt, rángatózik, és habzik a szája. Nagyonmegkínozza, és nehezen hagyja el őt ez a gonosz szellem. 40Megkértem atanítványaidat, hogy űzzék ki a fiamból, de nem tudták megtenni.” 41Jézus ekkor így szólt: „Ó, ti hitetlen és eltévelyedett emberek! Meddigkell még veletek maradnom? Meddig kell még türelmesnek lennem veletek?Hozd ide a fiad!” 42Amíg a fiú közeledett, a gonosz szellem* a földre vetette, és megrázta őt.De Jézus ráparancsolt a gonosz szellemre, meggyógyította a fiút, ésvisszaadta az apjának. 43 Az emberek pedig mind megdöbbentek Istennagyságán.
  • 109 LUKÁCS 9:44–60Jézus a haláláról beszél(Mt 17:22–23; Mk 9:30–32) Amíg az emberek csodálkoztak mindazon, amit Jézus tett, ő ezt mondta atanítványainak: 44„Jól jegyezzétek meg, amit most mondok: az Emberfiát* azemberek kezére adják.” 45De a tanítványok nem értették, amit mondott.Mindez el volt rejtve előlük, ezért nem érthették meg. Féltek is megkérdezniJézustól, hogy mit jelent az, amit mondott.Ki a legnagyobb?(Mt 18:1–5; Mk 9:33–37) 46 A tanítványok egymás között vitatkozni kezdtek azon, hogy ki alegnagyobb közülük. 47De Jézus ismerte a gondolataikat. Odavitt egy kis-gyermeket, és maga mellé állította. 48Így szólt hozzájuk: „Aki elfogadja ezt akisgyermeket az én nevemben, az engem fogad el. Aki pedig engem elfogad,az azt fogadja el, aki engem küldött. Mert az a legnagyobb, aki mindnyájatokközött a legkisebb.”Aki nincs ellenetek, az veletek van(Mk 9:38–40) 49János ekkor így szólt: „Mester, láttunk valakit, aki a nevedben gonoszszellemeket űzött ki. Megpróbáltuk megtiltani neki, mert nem követ tégedvelünk együtt.” 50 De Jézus azt mondta neki: „Ne tiltsátok meg neki, mert aki nincsellenetek, az veletek van.”Egy samáriai város 51Amint közeledett az idő, hogy visszamenjen a mennybe, Jézus elhatároztaa szívében, hogy felmegy Jeruzsálembe. 52Követeket küldött maga előtt, akikegy samáriai faluba mentek, hogy ott Jézus számára szállást készítsenek. 53Dea samáriaiak* nem akarták befogadni, mert Jeruzsálembe tartott. 54Amikor eztkét tanítványa, Jakab és János megtudta, megkérdezték Jézustól: „Uram,akarod, hogy a mennyből tüzet parancsoljunk rájuk, hogy megégesse őket?”* 55De Jézus feléjük fordult, és megmondta nekik, hogy nagyon helytelen eza beszéd.* 56Ezután egy másik faluba mentek.Jézus követése(Mt 8:19–22) 57Útközben valaki így szólt Jézushoz: „Bárhová mész is, én követni foglak.” 58Jézus így válaszolt: „A rókáknak van barlangjuk, és az égi madaraknak isvan fészkük. Az Emberfiának* azonban nincs hová lehajtania a fejét.” 59Egymásik emberhez így szólt: „Kövess engem!” De ő ezt kérte: „Engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat!” 60Jézus azonban így válaszolt: „Hagyd, hogy a holtak eltemessék a sajáthalottaikat ! Te pedig menj, és hirdesd Isten királyságát!”9:54 Néhány görög nyelvű kézirat hozzáteszi: „ … úgy, mint Illés tette?” 9:55 Néhány görögnyelvű kézirat hozzáteszi: „És Jézus így szólt: ‘Nem tudjátok, milyen szellem van bennetek. 56AzEmberfia nem azért jött, hogy az emberek életét elveszítse, hanem hogy megmentse.’”
  • LUKÁCS 9:61–10:19 110 61Másvalaki így szólt hozzá: „Követlek, Uram, de előbb hadd búcsúzzamel a családomtól!” 62De Jézus így felelt neki: „Aki egyszer az eke szarvára teszi a kezét, ésvisszanéz, az nem való az Isten királyságába!”Jézus kiküldi a hetvenkettőt10 1Ezt követően az Úr kiválasztott még hetvenkét* tanítványt. Elküldte őket kettesével maga előtt azokba a falvakba és városokba, ahovámenni szándékozott. 2Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de kevés amunkás. Imádkozzatok hát az aratás Urához, hogy küldjön munkásokat azaratásába! 3Menjetek! Jegyezzétek meg, hogy úgy küldtelek ki titeket, mintbárányokat a farkasok közé. 4Az útra ne vigyetek magatokkal se erszényt, setarisznyát, se sarut, és senkit ne köszöntsetek útközben! 5Ha egy házbabementek, először ezt mondjátok: Békesség ennek a háznak! 6Ha békeszeretőember lakik abban a házban, a békesség, amit kívántok, megnyugszik rajta.Ha azonban nem békés az az ember, a békesség, amit kívántatok, visszaszállrátok. 7Maradjatok annál a háznál, egyetek és igyatok mindenből, amivelmegkínálnak titeket, mert a munkás megérdemli a bérét! Ne járjatok házrólházra! 8Ha olyan városba értek, ahol szívesen látnak titeket, egyétek meg,amit elétek tesznek! 9Gyógyítsátok meg az ott levő betegeket, és hirdessétekaz embereknek: elközelített hozzátok Isten királysága! 10De ha olyan városbamentek, ahol nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára, ésmondjátok: 11»Még a városotok porát is lerázzuk a lábunkról, figyelmezteté-sül ellenetek. * De tudjátok meg: közel jött hozzátok Isten királysága!«12Mondom nektek: Sodoma* lakóinak elviselhetőbb lesz a helyzete az ítéletnapján, mint az ott lakóknak.”Jézus figyelmezteti a hitetleneket(Mt 11:20–24) 13 „Rossz lesz neked, Korazin *! Rossz lesz neked, Bétsaida *! Mert haTíruszban* vagy Szidónban* történtek volna azok a csodák, amelyek nálatoktörténtek, ők zsákruhában* és hamuban ülve már régen megtértek volna.14Az ítéletkor elviselhetőbb lesz a helyzete Tírusznak és Szidónnak, mintnektek! 15És te, Kapernaum*, azt hiszed, hogy a Mennybe emelkedsz? Apokolba fogsz kerülni! 16Aki titeket hallgat, engem hallgat. Aki titeket elutasít, engem utasít el.Aki pedig engem elutasít, azt utasítja el, aki elküldött engem.”A Sátán bukása 17Miután a hetvenkét* tanítvány visszatért, azt mondták Jézusnak: „Uram,még a gonosz szellemek is engedelmeskedtek nekünk, amikor a nevedbenrájuk parancsoltunk!” 18Jézus pedig így felelt nekik: „Láttam a Sátánt, amintvillámként zuhant le a mennyből! 19Figyeljetek rám! Hatalmat adtam nektek,hogy kígyókon és skorpiókon tapossatok. Hatalmatok van az ellenség10:1 hetvenkettő Néhány görög kézirat hetven tanítványt említ. 10:11 „városotoknak … ellen-etek.” Figyelmeztetés. Azt jelenti, hogy nem beszélnek többé azokkal az emberekkel.10:13 zsákruha Durva anyagból készült ruha, amelyet a szomorúság és a gyász jelképekéntviseltek. 10:17 hetvenkettő Néhány görög kézirat hetven tanítványt említ.
  • 111 LUKÁCS 10:20–39minden ereje fölött. Semmi nem árthat nektek. 20De ne annak örüljetek, hogya szellemek engedelmeskednek nektek, hanem annak, hogy a nevetek fel vanírva a mennyben!”Jézus imádkozik az Atyához(Mt 11:25–27; 13:16–17) 21Akkor Jézus a Szent Szellemtől* kapott örömmel ezt mondta: „Dicsérlektéged, Atyám, menny és föld Ura, hogy a bölcsek és okosok elől elrejtettedezeket, de azoknak az embereknek, akik olyanok, mint a kisgyermekek,megmutattad mindezt. Igen, Atyám, mert ez így tetszett neked. 22Az én Atyám mindent átadott nekem. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú,csak az Atya. És senki sem tudja, hogy ki az Atya, csak a Fiú, és az, akinek aFiú meg akarja mutatni.” 23A tanítványokhoz szólva ezt mondta: „Boldogok a szemek, amelyeklátják, amit ti láttok! 24Mert mondom nektek: sok király és próféta* akartalátni, amit ti láttok, de nem látták; és hallani, amit ti hallotok, de nemhallották.”A jószívű samáriai története 25 Ekkor felállt egy törvénytanító, és hogy Jézust próbára tegye, eztkérdezte: „Mester, mit kell tennem, hogy örök életet kapjak?” 26Mire Jézus megkérdezte: „Mi van megírva a törvényben? Mit olvasol ott?” 27A törvénytanító így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljesszívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből*, és szeresd em-bertársadat, mint magadat!”* 28Jézus ekkor ezt mondta neki: „Jól válaszoltál. Tedd ezt, és élni fogsz!” 29A törvénytanító azonban igazolni akarta önmagát, és megkérdezte: „Dehát ki az én embertársam?” 30Jézus így válaszolt: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba tartott. Útközbenrablók kezére került. Azok levetkőztették, megverték, majd otthagyták őtfélholtan. 31Arra ment egy pap. Amikor meglátta az összevert embert,átment az út másik oldalára, és elment mellette. 32 Később egy lévita *közeledett ugyanazon az úton. Amikor meglátta a megvert embert, ő isátment az út másik oldalára, és elment. 33Arra utazott egy samáriai* férfi is.Amikor meglátta az embert, megsajnálta őt. 34Odament hozzá, olajat és bortöntött a sebeire, és bekötözte őket. Ezután feltette őt a saját állatára, elvitteegy fogadóba és ott ápolta. 35Másnap elővett két ezüstpénzt. Odaadta afogadósnak, és azt mondta: »Gondoskodj róla, és amit ezen kívül költesz rá,megfizetem, amikor visszajövök.« 36„Mit gondoltok, a három közül melyik volt a kirabolt ember embertársa?” 37A törvénytanító így válaszolt: „Az, aki segített rajta.” Erre Jézus azt mondta: „Menj, és cselekedj úgy, mint ő!”Mária és Márta 38Ahogy Jézus a tanítványaival továbbutazott, eljutott egy faluba. EgyMárta nevű nő vendégül látta őt a házában. 39 Volt egy testvére, akit10:27 idézet: 5Móz 6:5. 10:27 idézet: 3Móz 19:18.
  • LUKÁCS 10:40–11:15 112Máriának hívtak. Mária leült az Úr lábaihoz, és hallgatta, amit Jézusmondott. 40Mártát eközben a sok készülődés teljesen lefoglalta. OdamentJézushoz, és így szólt: „Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem teljesenmagamra hagyott a munkában? Szólj neki, hogy segítsen!” 41Jézus így felelt neki: „Márta, Márta! Sok mindenért aggódsz és nyugta-lankodsz. 42Pedig csak egy valami fontos. Mária a jó részt választotta, amitsoha nem vesznek el tőle.”Jézus az imáról tanít(Mt 6:9–15; 7:7–11)11 1Történt egy alkalommal, hogy Jézus egy helyen imádkozott. Amikor befejezte az imáját, egyik tanítványa azt mondta: „Uram, taníts megminket imádkozni, ahogyan János* is tanította a követőit!” 2Ekkor Jézus így szólt: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: »Atyánk, legyen szent a te neved! Jöjjön el a királyságod! 3 Add meg nekünk a kenyerünket minden nap! 4 Bocsásd meg a bűneinket, ahogyan mi is megbocsátunk azoknak, akik rosszat tesznek nekünk! Ne engedd, hogy kísértésbe essünk!«”Kitartással kérjetek! 5Ezután ezt mondta: „Ha van egy barátotok, és az éjszaka közepén elmentekhozzá, és ezt mondjátok neki: »Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret!6Egy úton levő barátom érkezett hozzám, és nem tudom mivel megkínálni őt.«7Erre a barátod így válaszol odabentről: »Ne zavarj! Az ajtót már bezártam,gyermekeimmel az ágyban fekszünk. Nem tudok felkelni, hogy adjak neked.«8Azt mondom nektek, hogy ha ez az ember nem is kelne fel a barátságotokmiatt, mégis megteszi a kitartásod miatt, és megadja neked, amire csakszükséged van. 9Ezért mondom nektek: Kérjetek, és kaptok! Keressetek, éstaláltok! Kopogtassatok, és az ajtó kinyílik nektek! 10Mert mindenki, aki kér,kap. Mindenki, aki keres, talál. És aki kopog, annak megnyílik az ajtó. 11Van-eolyan apa közöttetek, aki kígyót ad a fiának, ha az halat kér tőle? 12Vagy akiskorpiót ad neki, ha az tojást kér? 13Ezért ha ti, bár gonoszok vagytok, tudtokjó ajándékokat adni a gyermekeiteknek, mennyivel inkább fog a ti mennyeiAtyátok Szent Szellemet* adni azoknak, akik kérik tőle!”Jézus hatalma Istentől van(Mt 12:22–30; Mk 3:20–27) 14Egyszer Jézus kiűzött egy gonosz szellemet* egy emberből, aki azelőttnem tudott beszélni. Amikor kiment belőle a gonosz szellem, az emberelkezdett beszélni. Az emberek nagyon elcsodálkoztak ezen. 15Néhányanazonban ezt mondták: „Belzebubnak*, a gonosz szellemek fejedelmének a se-gítségével űzi ki a gonosz szellemeket.”11:15 Belzebubnak Az ördög. Lásd még a 18. versben.
  • 113 LUKÁCS 11:16–32 16Voltak, akik mennyei jelet* kértek tőle, hogy próbára tegyék. 17De Jézusismerte gondolataikat, és így szólt hozzájuk: „Minden királyság, amelymeghasonlik önmagával, és önmaga ellen harcol, elpusztul. És az a család,amely önmaga ellen harcol, szétesik. 18Ha a Sátán meghasonlana önmagával,és önmaga ellen harcolna, hogyan maradhatna fenn a királysága? Ezt azértkérdezem, mert azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki agonosz szellemeket. 19De ha ez így van, akkor a ti tanítványaitok kinek a se-gítségével űzik ki őket? Így ők maguk bizonyítják, hogy nincs igazatok! 20Hapedig Isten hatalmával űzöm ki a gonosz szellemeket, akkor nyilvánvaló,hogy eljött hozzátok Isten királysága. 21 Ha egy erős ember felfegyverezve őrzi a házát, biztonságban van avagyona. 22De ha megtámadja őt valaki, aki még nála is erősebb, akkorlegyőzi őt, elveszi a fegyvereket, amelyekben a másik bízott, a zsákmánytpedig szétosztja. 23Aki nincs velem, az ellenem van. Aki nem velem dolgozik, az ellenemdolgozik.”A gonosz szellem visszatérése(Mt 12:43–45) 24 „Amikor egy gonosz szellem kimegy valakiből, száraz helyekenvándorol, és nyugalmat keres. Ha nem talál nyugalmat, így szól:»Visszamegyek a lakóhelyemre, ahonnan kijöttem.« 25Amikor visszamegy, aházat kisöpörve és rendben találja. 26Ekkor hoz magával hét másik szellemet,akik még nála is gonoszabbak, és ezek mind bemennek és ott laknak. Ígyannak az embernek az állapota rosszabb lesz az előzőnél.”Kik az igazán boldogok? 27Történt, hogy amíg beszélt, a tömegből egy asszony ezt kiáltotta neki:„Boldog az az anyaméh, amely téged kihordott, és boldogok azok az emlők,amelyek tápláltak!” 28Jézus így válaszolt: „De azok az igazán boldogok, akik hallják Istenbeszédét, és engedelmeskednek!”Adj jelet!(Mt 12:38–42; Mk 8:12) 29Mialatt a tömeg egyre növekedett, ő beszélni kezdett hozzájuk: „Gonosz eza nemzedék: jelet* keresnek. De nem kapnak más jelet, csak Jónás próféta jelét*.30Mert ahogyan Jónás jel volt Ninive lakói számára, úgy lesz az Emberfia* is jelennek a nemzedéknek. 31Az ítéletkor Dél Királynője * feltámad ennek anemzedéknek az embereivel együtt, és elítéli őket. Ez a királynő ugyanis a földvégéről is eljött, hogy Salamon bölcsességét hallgassa. Most pedig olyan vanitt, aki nagyobb, mint Salamon. 32Ninive lakói is feltámadnak az ítéletkor ezzela nemzedékkel együtt, és elítélik. Ninive lakói ugyanis megváltoztatták azéletüket Jónás üzenetét hallva. Most pedig nagyobb van itt, mint Jónás.”11:29 Jónás jele Jónás három napig volt a nagy hal gyomrában, ahogy Jézus három napig volt asírban. Olvasd el Jónás könyvét az Ószövetségből! 11:31 Dél Királynője Sába királynője, aki 1600km-t utazott, hogy Isten bölcsességét megtanulhassa Salamon királytól (1Kir 10:1–13).
  • LUKÁCS 11:33–51 114Légy világosság a világ számára!(Mt 5:15; 6:22–23) 33„Senki sem gyújt meg egy lámpást azért, hogy egy edény alá tegye éselrejtse. Ehelyett a lámpatartóba teszik, hogy akik belépnek, lássák a fényt.34A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, az egész tested világossággalvan telve. De ha a szemed gonosz, az egész tested sötétségben van. 35Vigyázztehát, hogy az a világosság, ami benned van, nehogy sötétséggé váljon!36Mert ha a tested világossággal van tele és semmi sötétség nincs benne,éppúgy fog világítani, mint amikor egy lámpás megvilágít a fényével.”Jézus véleménye a farizeusokról(Mt 23:1–36; Mk 12:38–40; Lk 20:45–47) 37Amikor Jézus befejezte a beszédet, egy farizeus* meghívta, hogy egyenvele. Jézus elment hozzá, és leült az asztalhoz. 38Amikor a farizeus eztmeglátta, meglepődött, hogy Jézus nem mosta meg a kezét evés előtt. *39Jézus ekkor így szólt hozzá: „Ti, farizeusok, a pohárnak és tányérnak csak akülsejét mossátok meg. Belül viszont tele vagytok kapzsisággal és gonosz-sággal. 40 Bolondok! Nem ugyanaz készítette a külsőt, mint a belsőt?41Adjátok a szegényeknek, ami a poharatokban és tányérotokban van, ésminden tiszta lesz nektek. 42De rossz lesz nektek, farizeusok, mert beadjátoka menta, a kapor* és minden más apró kerti növény tizedét is, de elhanyagol-játok az igazságosságot és az Isten szeretetét. Pedig ez utóbbiakat kellenetennetek anélkül, hogy az előzőeket elhanyagolnátok. 43Rossz lesz nektek,farizeusok! Mert a zsinagógákban * szeretitek a legjobb helyeket, ésszeretitek, ha a piacokon tisztelettel köszöntenek titeket. 44Rossz lesz nektek,mert olyanok vagytok, mint a jelöletlen sírok, amelyeken emberek járkálnak,de nem tudják, hogy azok sírok!”Jézus a zsidó törvénytanítókhoz szól 45 Erre az egyik törvénytanító ezt mondta neki: „Mester! Amikor ígybeszélsz, minket is megbántasz!” 46 De ő így válaszolt: „Rossz lesz nektek is, törvénytanítók! Olyanszabályokat hoztok, és kényszerítetek az emberekre, amiket nehéz betartani.Ti viszont meg sem próbáljátok betartani ezeket a szabályokat. 47Rossz lesznektek, mert sírokat* építetek a prófétáknak*, akiket atyáitok öltek meg!48Ezzel azonban azt mutatjátok, hogy egyetértetek atyáitok tetteivel. Őkölték meg azokat a prófétákat, akiknek ti sírokat építetek. 49Erre mondtaIsten bölcsessége: »Küldök nekik prófétákat és apostolokat, és némelyiketmegölik, némelyiket üldözni fogják.« 50 Ezért ezt a nemzedéket fogjákmegbüntetni minden próféta véréért, amit a világ kezdete óta kiontottak,51kezdve Ábeltől egészen Zakariásig*, akit az oltár* és az Úr háza közöttöltek meg. Igazán mondom nektek: ez a nemzedék lesz megbüntetvemindezért.11:38 megmossa a kezét A kézmosás zsidó vallási szertartás, ami a farizeusok szerint nagyonfontos volt. 11:42 menta, kapor Apró kerti fűszernövények. Csak a nagyon vallásos emberekvoltak olyan gondosak, hogy ezekből is beszolgáltassák a tizedet. 11:47 sír Itt: síremlék. Fontosszemélyek emléke tiszteletére épült kis épületek. 11:51 Ábel, Zakariás A héber Ószövetségbenelsőként és utolsóként meggyilkolt emberek.
  • 115 LUKÁCS 11:52–12:15 52 Rossz lesz nektek, törvénytanítók, mert az emberektől elvettétek akulcsot, amely Isten ismeretére vezet! Ti magatok nem használtátok, és meg-akadályoztátok ebben azokat is, akik akarták.” 53Amikor Jézus elment onnan, a törvénytanítók és farizeusok* rosszindu-lattal kérdezgetni kezdték őt mindenféléről. 54Közben azt figyelték, hogy holhasználhatnák föl ellene, amit mondott.Ne legyetek olyanok, mint a farizeusok!12 1 Egyszer több ezer ember gyűlt egybe. Olyan sokan voltak, hogy egymást taposták. Ekkor Jézus beszélni kezdett. Először a tanítványai-hoz szólt: „Óvakodjatok a farizeusok* kovászától, ami a képmutatás! 2Nincsolyan rejtett dolog, amely ismertté ne válna, sem olyan titok, amely ki netudódna. 3Amit a sötétben mondtatok, az hallható lesz a világosságban.Amit rejtett szobákban suttogtatok egymás fülébe, azt a háztetőkrőlfogják hirdetni.”Csak Istent féljétek!(Mt 10:28–31) 4„De nektek, barátaimnak mondom: Nem azoktól kell félnetek, akik atestet megölik, de utána már nem árthatnak. 5 Megmutatom, kitől kellfélnetek: Attól féljetek, akinek hatalma van arra, hogy miután megölt, apokolra vessen! 6Ugye két fillérért* öt verebet is kaptok? Mégis, egyetlen ilyen verébrőlsem feledkezik el Isten. 7Nektek pedig még a hajszálaitok is számon vannaktartva. Ezért ne aggódjatok: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.”Ne szégyelljétek Jézust!(Mt 10:32–33; 12:32; 10:19–20) 8„Mondom nektek: hogyha valaki elismeri az emberek előtt, hogy hozzámtartozik, arról az Emberfia* is elismeri Isten angyalai előtt, hogy hozzátartozik. 9De aki megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadomIsten angyalai előtt. 10Ha valaki az Emberfia* ellen szól, annak meg lesz bocsátva. De ha valakia Szent Szellemet* gyalázza, annak nem lesz megbocsátva. 11Amikor zsinagógák*, vezetők és más hatóságok elé visznek titeket, neaggódjatok amiatt, hogy hogyan védjétek magatokat, és mit mondjatok! 12Neaggódjatok, mert annak idején a Szent Szellem* megtanít titeket arra, amitmondanotok kell!”Jézus figyelmeztet, hogy az önzés veszélyes 13Ekkor a tömegből valaki így szólt hozzá: „Tanító, mondd meg a testvé-remnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” 14Jézus azonban így válaszolt: „Ember, ki tett engem bíróvá fölöttetek,hogy döntést hozzak?” 15 Ezután így szólt hozzájuk: „Vigyázzatok, ésóvakodjatok mindenféle kapzsiságtól. Mert az ember élete nem attól függ,hogy milyen nagy a vagyona!”12:6 fillér Rézpénz, a dénár 1/16 része (egy dénár a napszámos egy napi átlag bére volt).
  • LUKÁCS 12:16–40 116 16 Ezután egy történetet mondott nekik: „Egy gazdag ember földje bőtermést hozott. 17Az ember gondolkodni kezdett, hogy mit csináljon, ugyanisnem volt hová tennie a termést. 18 Végül elhatározta: »Lebontom amagtáraimat, nagyobbakat építek, és ott fogom tárolni a gabonámat és ajavaimat. 19Elmondhatom magamnak: Annyi jó dolgot halmoztál fel, amitöbb évre is elegendő lesz. Pihenj, egyél, igyál és örvendezz!« 20De Isten ígyszólt hozzá: »Bolond ember, ezen az éjszakán meghalsz! Kié lesz akkor avagyon, amit összegyűjtöttél?« 21 Így jár az, aki a maga számára gyűjt kincseket, de Isten szemébennem gazdag.”Isten királysága legyen az első!(Mt 6:25–34; 19–21) 22Ezután tanítványaihoz szólva így folytatta: „Ezért mondom nektek: neaggódjatok az életetekért, hogy mit egyetek. Ne aggódjatok a testetekért, hogymit vegyetek fel magatokra! 23Mert fontosabb az élet, mint az étel, és fontosabba test, mint a ruha. 24Nézzétek a hollókat: nem vetnek és nem aratnak, nincsraktáruk és magtáruk, Isten mégis gondoskodik róluk. Mennyivel többet értek tia madaraknál! 25Ki tudná közületek aggódásával csak egy órával meghosszab-bítani az életét? 26Ha pedig ilyen kis dolgot sem tudtok megtenni, miértaggódnátok a többi miatt? 27Nézzétek, hogyan növekednek a liliomok: nemdolgoznak, nem fonnak. Mégis, mondom nektek: Salamon legnagyobb dicsősé-gében sem öltözködött úgy, mint ezek közül bármelyik. 28Ha pedig a mezőfüvét, amely ma még van, de holnap a kályhába szórják, így öltözteti Isten,mennyivel inkább öltöztet titeket, kishitűek! 29Ne azt kérdezgessétek tehát, hogymit egyetek, vagy mit igyatok, és ne is nyugtalankodjatok! 30Mert mindezeket avilági emberek kérdezgetik. De a ti Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van.31Keressétek inkább az ő királyságát, és ezek is megadatnak nektek.”Ne a pénzben bízzatok! 32„Ne félj, te kicsiny nyáj, mert Atyátok nektek akarja adni a királyságot!33 Adjátok el, amitek van, és a pénzt adjátok a szegényeknek! Olyanerszényeket szerezzetek magatoknak, amelyek nem kopnak el. Szerezzetekmaradandó kincseket a mennyben, ahol sem tolvaj nem juthat hozzá, semmoly nem rághatja meg. 34Mert ahol a kincsetek van, ott lesz a szívetek is.”Mindig legyetek készen!(Mt 24:45–51) 35„Legyetek készen! Legyetek felöltözve teljesen, és lámpásotok mindigvilágítson! 36Legyetek olyanok, mint azok a szolgák, akik úgy várják urukhazaérkezését az esküvőről, hogy amikor az megérkezik és kopogtat, rögtönbeengedhessék. 37Boldogok azok a szolgák, akiket ébren és készen talál uruk,amikor megérkezik! Bizony, én azt mondom nektek: az ilyeneket asztalhozülteti az uruk, és felöltözik, hogy kiszolgálja őket. 38Boldogok, akiket készentalál, akár éjfélkor, akár hajnalban jön is haza. 39Jegyezzétek meg, hogy haegy ház ura tudná, hogy mikor jön el a tolvaj, nem engedné meg, hogy azbetörjön a házba! 40Ti is legyetek készen! Az Emberfia* ugyanis abban azórában jön el, amikor nem várjátok.”
  • 117 LUKÁCS 12:41–58Ki a megbízható szolga? 41 Akkor Péter megkérdezte: „Uram, csak nekünk szólnak ezek atörténetek, vagy mindenkinek?” 42Az Úr így válaszolt: „Ki az a megbízható és bölcs szolga, akit az ura atöbbi szolga fölé rendel, hogy idejében kiadja nekik az ételt? 43Boldog az aszolga, akit ilyen munkában talál az ura, amikor megérkezik. 44Mondomnektek: az ilyenekre egész vagyonát is rábízza. 45De ha az a szolga azt mondjamagában: »Sokára jön meg az én uram«, és verni kezdi a többi szolgát,férfiakat és nőket, és enni, inni, részegeskedni kezd, 46annak a szolgának azura aznap jön meg, amikor nem számít rá, és abban az órában, amikor nemgondolja. Az ilyen szolgát az ura kettévágatja, és a hitetlenek sorsára juttatja. 47Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem kezd hozzá, hogy megtegye,vagy nem az ura akarata szerint cselekszik, nagy verést kap. 48De az aszolga, aki úgy tesz büntetésre méltó dolgot, hogy nem ismeri ura akaratát,csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat várnak. Akit sokkalbíztak meg, attól többet kérnek számon.”Az emberek véleménye megoszlik Jézusról(Mt 10:34–36) 49„Azért jöttem, hogy tüzet hozzak a földre, és bárcsak lobogna már! 50Vanegy bemerítés*, amellyel be kell merítkeznem, és nyugtalan vagyok, amíg ezmeg nem történik! 51Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak aföldre? Mondom nektek: nem, hanem hogy megosztást hozzak. 52Mertmostantól megosztottság lesz: egy öttagú családban hárman lesznek kettőellen és ketten lesznek három ellen. 53 Az apa fia ellen fordul, és a fiú apja ellen. Az anya lánya ellen fordul, és a lány anyja ellen. Az anyós menye ellen, a meny pedig anyósa ellen fordul majd.”Az idők megértése(Mt 16:2–3) 54Azután így szólt a tömeghez: „Amikor nyugatról felhő közeleg, aztmondjátok, hogy esni fog, és úgy is lesz. 55 Amikor déli szél fúj, aztmondjátok, hogy nagy meleg jön, és úgy lesz. 56Képmutatók*! Az ég és a földjeleit felismeritek. Miért nem ismeritek föl akkor mindazt, ami mosttörténik?”Rendezd el vitás ügyeidet!(Mt 5:25–26) 57„Miért nem tudjátok magatoktól eldönteni, hogy mi a helyes? 58Amikorellenfeleddel a bíró elé mész, igyekezz vele még az úton kibékülni!12:50 bemerítés A bemerítkezés általában azt jelenti, hogy víz alá merítés, itt azonban egy külön-leges jelentése van — bemerítve lenni vagy beletemetve lenni a nehézségekbe.
  • LUKÁCS 12:59–13:19 118Máskülönben a bíró elé visz, aki átad a börtönőrnek és az börtönbe zártéged! 59Mondom neked: ki nem jössz onnan addig, míg vissza nem fizettedaz utolsó fillért is!”Változtassátok meg a szíveteket!13 1Abban az időben voltak ott néhányan, akik elmondták Jézusnak a galileaiak történetét, akiknek vérét Pilátus áldozataik vérével keverteössze. 2 Erre Jézus ezt mondta: „Gondoljátok, hogy ezek a galileaiakbűnösebbek lehettek, mint a többi galileai, és azért kellett elszenvedniük ezt?3Nem! Sőt mondom nektek: ha meg nem változtatjátok azt, ahogyan gondol-kodtok és ahogy éltek, mindnyájan úgy fogtok meghalni, mint ők! 4Vagy mitgondoltok arról a tizennyolc emberről, akik akkor haltak meg, amikorSiloám tornya rájuk omlott? Gondoljátok, hogy bűnösebbek voltak, mint azösszes többi jeruzsálemi? 5Nem! Sőt mondom nektek: ha meg nem változtat-játok, azt, ahogyan gondolkodtok és ahogy éltek, mindnyájan úgy fogtokmeghalni, mint ők.”A terméketlen fa 6Ezután egy történetet mondott nekik: „Egy embernek a szőlőjében voltegy fügefája. De amikor kiment, hogy gyümölcsöt szedjen róla, egyet semtalált rajta. 7Ezért így szólt a kertészhez: »Már három éve, hogy hiába keresekgyümölcsöt ezen a fán. Vágd ki! Ne foglalja a földet hiába!« 8A kertészazonban így válaszolt: »Uram, hadd maradjon meg még egy évig!Körülásom és megtrágyázom, 9és ha jövőre terem, meghagyjuk, ha nemterem, akkor kivágjuk.«”Jézus meggyógyít egy asszonyt szombaton* 10Szombaton* Jézus egy zsinagógában* tanított. 11Volt ott egy asszony, aki mártizennyolc éve beteg volt a benne lakó gonosz szellem miatt. Egészen görnyedtvolt, és nem tudott felegyenesedni. 12Amikor Jézus meglátta, magához hívta őt,és így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál a betegségedtől!” 13Rátette a kezét,mire az asszony azonnal felegyenesedett, és dicsérte Istent. 14 De a zsinagóga * vezetője megharagudott, amiért Jézus szombaton *gyógyított. Így szólt az emberekhez: „Hat napotok van egy héten arra, hogydolgozzatok. Ha meg akartok gyógyulni, akkor azokon a napokon jöjjetek,ne szombaton!” 15Az Úr így válaszolt erre: „Képmutatók*! Nem oldjátok ki mindannyianaz ökrötöket vagy szamaratokat az istállóból szombaton* is, és nem viszitekel őket megitatni? 16Itt van ez az asszony, Ábrahám* leánya, akit a Sátántizennyolc évig fogva tartott. Talán szombaton nem kellett volna őt megsza-badítani a betegségéből?” 17Erre mindenki, aki ellene szólt, elszégyelltemagát, a tömeg pedig örült a csodás dolgok miatt, amiket Jézus tett.Mihez hasonló Isten királysága?(Mt 13:31–33; Mk 4:30–32) 18Jézus ezt mondta: „Milyen Isten királysága? Mihez hasonlítható? 19Olyan,mint egy mustármag *, amit egy ember elültetett a kertjében. Az pedigmegnőtt, és fa lett belőle, és az ég madarai fészket raktak az ágai között.”
  • 119 LUKÁCS 13:20–14:5 20Így folytatta: „Mihez is hasonlítsam Isten királyságát? 21Olyan, mint akovász, amit egy asszony három mérce liszthez kevert, az pedig megkelt.”A keskeny ajtó(Mt 7:13–14, 21–23) 22 Jézus Jeruzsálem felé tartva a falvakat és városokat járva tanított.23Egyszer valaki megkérdezte tőle: „Uram, csak néhány ember fog megme-nekülni?” Ő pedig így felelt: 24„Tegyetek meg mindent azért, hogy a keskeny ajtónmenjetek be! Mert mondom nektek: sokan próbálnak bejutni a keskeny ajtónát, de nem sikerül nekik. 25Ha egyszer a ház ura felkel és bezárja az ajtót, tikinn maradtok. Kopogtatni kezdtek, és azt mondjátok: »Uram, nyiss ajtótnekünk!« De ő így fog felelni nektek: »Nem tudom, honnan jöttetek.« 26Erreti ezt mondjátok majd: »De hiszen együtt ettünk és ittunk veled, és azutcáinkon tanítottál.« 27Ő azonban ezt mondja majd nektek: »Nem tudom,honnan jöttetek! Menjetek el tőlem mind, akik gonoszságot tesztek!« 28Sírásés fogcsikorgatás lesz majd, amikor meglátjátok Ábrahámot *, Izsákot *,Jákóbot*, és az összes prófétát* Isten királyságában, de ti magatok ki lesztekonnan zárva! 29És emberek jönnek majd keletről, nyugatról, északról ésdélről, és asztalhoz ülnek Isten királyságában. 30Jegyezzétek meg, hogyvannak utolsók, akik elsők lesznek majd, és vannak elsők, akik utolsóklesznek majd.”Jézus Jeruzsálemben fog meghalni(Mt 23:37–39) 31Ekkor odament Jézushoz néhány farizeus*. Ezt mondták neki: „Menj elinnen máshová, mert Heródes* meg akar öletni téged!” 32 De Jézus így felelt nekik: „Menjetek el, és mondjátok meg annak arókának, hogy ma és holnap gyógyítok és gonosz szellemeket* űzök ki azemberekből, de a harmadik napon befejezem a munkámat. 33De ma, holnapés holnapután még úton kell lennem, mert lehetetlen, hogy egy próféta*Jeruzsálemen kívül haljon meg. 34Jeruzsálem, Jeruzsálem! Megölöd és megkövezed a prófétákat*, akiketIsten küldött hozzád! Milyen sokszor akartam már összegyűjteni gyermekei-det, mint tyúk a csibéit szárnyai alá! De te nem akartad! 35 Ezért mostelhagyatott lesz a házatok! De mondom nektek: nem láttok engem addig anapig, amíg azt nem mondjátok: »Áldott, aki az Úr nevében jön!«”*Lehet-e szombaton gyógyítani? 1Egyik szombaton * Jézus elment a farizeusok* egyik vezetőjének a14 házába enni. Az ott lévők ezalatt közelről figyelték őt. 2Egyszer csakegy vízkóros ember állt meg előtte. 3Jézus megkérdezte a törvénytanítóktólés a farizeusoktól: „Szabad szombaton gyógyítani vagy nem?” 4De azokhallgattak. Ekkor Jézus kézen fogta a beteget, meggyógyította, majd elküldte.5Azután így szólt a törvénytanítókhoz és a farizeusokhoz: „Ha közületekvalakinek a fia vagy az ökre szombaton beleesik egy gödörbe, nem13:35 idézet: Zsolt 118:26.
  • LUKÁCS 14:6–26 120húzzátok-e ki onnan még szombaton?” 6 Ők pedig nem tudtak mitfelelni erre.Ne értékeld túl magad! 7Ezután a vendégeknek is mondott egy történetet, mert észrevette, hogyankeresik maguknak a főhelyeket: 8„Ha valaki meghív egy esküvői vacsorára,ne ülj a főhelyre, mert lehet, hogy egy nálad fontosabb embert is meghívtak.9Ha odamegy hozzád az, aki mindkettőtöket meghívta, és azt mondja: »Addát neki a helyed!«, akkor neked szégyenkezve a legutolsó helyet kellelfoglalnod. 10Ezért amikor meghívnak, a legutolsó helyre ülj! Akkor az, akimeghívott téged odamegy hozzád, és azt mondja: »Barátom, ülj előbbre egyjobb helyre!« Így a többi vendég tisztelni fog. 11Mert aki fölemeli magát,megaláztatik. Aki viszont megalázza magát, fölemeltetik.”Meglesz a jutalmad! 12 Ezután pedig ahhoz szólt, aki meghívta őt: „Amikor ebédet vagyvacsorát adsz, ne a barátaidat, testvéreidet, rokonaidat vagy gazdag szom-szédaidat hívd meg! Mert akkor ők is visszahívnak téged, és ezzel mármegkaptad jutalmadat! 13 Hanem ha vendégséget rendezel, hívj megszegényeket, nyomorékokat, sántákat és vakokat! 14És boldog leszel, mertnekik nincs miből visszafizetniük ezt neked. De az igaz emberek feltámadá-sakor meglesz a jutalmad.”A nagy vacsora története(Mt 22:1–10) 15Az egyik vendég, amikor ezt hallotta, így szólt: „Boldog mindenki, akiIsten királyságának a vendége!” 16Jézus így válaszolt erre: „Egyszer valaki nagy vacsorát készített, amelyresok vendéget meghívott. 17Amikor eljött a vacsora ideje, elküldte szolgáját.Ezt üzente vele a meghívottaknak: »Gyertek, mert minden elkészült!« 18Deazok egytől egyig mentegetőzni kezdtek. Az első azt mondta a szolgának:»Földet vettem, és ki kell mennem megnézni. Kérlek, ments ki engem azuradnál!« 19Egy másik pedig ezt mondta: »Öt pár igavonó ökröt vettem,most megyek kipróbálni. Kérlek, ments ki engem!« 20Egy harmadik aztüzente: »Most házasodtam, úgyhogy nem tudok elmenni!« 21 A szolgavisszament, és elmondta mindezt az urának. A ház ura megharagudott, ésmegparancsolta: »Siess, és hozd be az utcákból és a mellékutcákból aszegényeket, a nyomorékokat, a vakokat és a bénákat!« 22Később a szolgajelentette: »Uram, megtettem amit parancsoltál, de még mindig van hely.«23Erre az ura azt mondta neki: »Menj ki az utakra és az ösvényekre, és kény-szerítsd az embereket, hogy jöjjenek el, hogy megteljen a házam! 24Mertmondom neked: azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg avacsorámat.«”Készíts tervet!(Mt 10:37–38) 25 Egyszer hatalmas tömeg kísérte Jézust, ő pedig megfordult, és aztmondta nekik: 26„Ha valaki hozzám jön, és nem szeret jobban engem, mint a
  • 121 LUKÁCS 14:27–15:13saját apját, anyját, feleségét, gyermekeit, és testvéreit, sőt az életénél isjobban, az nem lehet a tanítványom. 27Ha valaki nem veszi fel a keresztjét, ésnem követ engem, nem lehet a tanítványom. 28Ha közületek valaki tornyotakar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámolja az árát, azért, hogylássa, elég-e a pénze az építkezés befejezéséhez? 29Máskülönben, ha azalapot lerakja, de nem tudja befejezni, kigúnyolják, akik csak látják, és aztmondják: 30»Ez az ember elkezdett építkezni, de nem tudta befejezni.« 31Vagy ha egy király harcra készül egy másik királlyal szemben, vajon nemül le előbb tanácskozni, hogy harcolhat-e tízezer emberrel az ellen, akihúszezerrel jön ellene? 32Mert ha nem tudja felvenni a harcot ellene, akkorköveteket küld az ellenséghez, amíg a másik király még távol van, és békétkér. 33Ugyanígy nektek is fel kell adnotok mindeneteket, mert aki ezt nemteszi meg, az nem lehet az én tanítványom.”A só(Mt 5:13; Mk 9:50) 34„Jó a só, de ha elveszti az ízét, hogyan kaphatja azt vissza? 35Sem aföldnek, sem a trágyának nem jó; az emberek kidobják. Akinek van füle, hallja!”Öröm a mennyben(Mt 18:12–14) vámszedők* és a bűnösök mind Jézus köré gyűltek, hogy hallgassák15 1A őt. 2De a farizeusok* és a törvénytanítók morgolódni kezdtek: „Ez azember* magához fogadja a bűnösöket, és együtt eszik velük!” 3 Erre Jézus a következő történetet mondta el nekik: 4 „Ha közületekvalakinek van száz juha, és azok közül egyet elveszít, nem hagyja ott a ki-lencvenkilencet a pusztában, hogy az elveszett után menjen, amíg meg nemtalálja? 5Ha megtalálta, nagy örömmel a vállára veszi, 6és hazamegy vele.Otthon összehívja a barátait és a szomszédait, és azt mondja nekik:»Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat!« 7Ezért mondomnektek: ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen bűnös miatt, akimegváltoztatja az életét, mint kilencvenkilenc igaz ember miatt, akikneknincs szükségük arra, hogy megváltoztassák az életüket. 8Vagy ha egy asszonynak van tíz ezüstpénze*, és közülük egy elveszik,vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e fel alaposan a házat, és nem kutat-eutána egészen addig, amíg meg nem találja? 9És amikor megtalálta, összehívjaa barátnőit és a szomszédait, és azt mondja: »Örüljetek velem, mertmegtaláltam az elveszett ezüstpénzemet!« 10Ezért mondom nektek: Istenangyalai ugyanígy örülnek, amikor egy bűnös ember megváltoztatja az életét.”A fiú, aki elment otthonról 11Azután így folytatta: „Egy embernek volt két fia. 12A fiatalabbik aztmondta az apjának: »Apám, add ki nekem a vagyonunkból azt a részt, amiaz enyém!« Erre az apa szétosztotta a vagyonát a két fiú között. 13Nem15:2 Ez az ember Jézus. Az ellenségei elkerülték nevének használatát. 15:8 ezüstpénz Görögdrahma, egy ezüstpénz körülbelül egy napi munkabérnek felelt meg.
  • LUKÁCS 15:14–16:4 122sokkal ezután a fiatalabbik mindenét összeszedte és távoli vidékre költözött.Ott bolond módon élve minden pénzét elpazarolta. 14Amikor már mindenpénze elfogyott, az embereknek nem volt mit enniük azon a vidéken. A fiúéhes volt, és pénzre volt szüksége. 15Ezért dolgozni kezdett egy embernél,aki kiküldte őt a földjére disznókat etetni. 16A fiú szívesen evett volna még adisznók ételéből is, de senki nem adott neki. 17Végül elgondolkodott, és eztmondta: »Mennyi olyan munkása van az én apámnak, akik fizetést kapnak,és bőven van mit enniük. Én pedig éhen halok itt! 18Azonnal elindulok,visszamegyek az apámhoz, és azt mondom neki: Apám, bűnt követtem elIsten ellen és ellened is. 19Nem vagyok többé méltó arra, hogy a fiadnaknevezz. De hadd legyek olyan, mint egy a munkásaid közül!« 20Ezzel a fiúelindult az apjához.”A fiú visszatér „Még messze volt a háztól, amikor az apja meglátta és megsajnálta őt.Odaszaladt hozzá, a nyakába borult, és megcsókolta. 21A fiú pedig így szólthozzá: »Apám, bűnt követtem el Isten ellen és ellened is. Nem vagyok többéméltó arra, hogy a fiadnak nevezz.« * 22 De az apja megparancsolta aszolgáknak: »Siessetek, hozzátok ide a legjobb kabátot, és adjátok rá!Húzzatok gyűrűt az ujjára, és sarut a lábára! 23Azután hozzátok elő a hízottborjút, és vágjátok le, hogy együtt együnk és ünnepeljünk! 24Mert az én fiammeghalt, de feltámadt, elveszett, de megkerült.« Ezután ünnepelni kezdtek.”Az idősebbik fiú megérkezik 25„Az idősebbik fiú ezalatt a mezőn volt. Amikor hazafelé jött, és a házközelébe ért, meghallotta a zenét és a táncot. 26Odahívta az egyik szolgáját, ésmegkérdezte tőle, hogy mi történt. 27»Az öcséd érkezett meg. Apád pediglevágatta a hízott borjút, mert épségben kapta vissza a fiát.« 28Erre azidősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni a házba. De az apjakiment hozzá, és kérte, hogy menjen be. 29Ő azonban így válaszolt neki:»Látod, én évek óta szolgállak, és teljesítem minden parancsodat. De te mégegy kecskét sem adtál nekem soha, hogy a barátaimmal együtt ünnepelhes-sek. 30Amikor pedig hazajön ez a fiad, aki a vagyonodat nőkre pazarolta, te ahízott borjút vágatod le neki.« 31Az apja erre így szólt hozzá: »Fiam, temindig velem vagy, és mindenem a tiéd. 32De most ünnepelnünk és örülnünkkell, mert az öcséd meghalt, de feltámadt. Elveszett, de megkerült.«”Az igazi gazdagság16 1Azután így szólt a tanítványaihoz: „Volt egy gazdag ember. Volt neki egy alkalmazottja, aki a vagyonát kezelte. Az alkalmazottatmegvádolták az uránál azzal, hogy elpazarolja a vagyonát. 2Ezért magáhozhívatta őt a gazdag ember, és így szólt hozzá: »Mit hallok rólad! Adj számotarról, hogy mit tettél a pénzemmel, mert többé nem kezelheted avagyonomat!« 3Az ember ekkor így gondolkozott: »Mit tegyek most, hauram elveszi tőlem a munkámat? Az ásáshoz gyenge vagyok, kéregetniszégyellek. 4De tudom már, mit teszek, hogy az emberek befogadjanak a15:21 Egyes korai kéziratok még hozzáteszik: „Sorolj be engem is a béreseid közé.”
  • 123 LUKÁCS 16:5–25házukba, ha elvesztem a munkámat.« 5Azután egyenként magához hívattaura adósait. Megkérdezte az elsőtől: »Mennyivel tartozol az uramnak?« 6Azígy felelt: »Száz korsó olajjal.« Mire ő így szólt: »Itt a papírod, ülj le, ésgyorsan javítsd ki ötvenre!« 7Azután a másodiktól is megkérdezte: »Hát temennyivel tartozol?« Az pedig így válaszolt: »Száz kórus* búzával.« Erre őezt mondta: »Itt a papírod, javítsd ki nyolcvanra!« 8 A gazdag embermegdicsérte hamis alkalmazottját, hogy okosan cselekedett. A világiemberek — el kell ismerni — okosabbak a saját embereikkel, mint azok azemberek, akik a világossághoz tartoznak. 9 Mondom nektek: Használjátok a világi vagyont, hogy „barátokat”szerezzetek magatoknak, így amikor elfogy, befogadnak titeket az örökhazába. 10Akit kevéssel meg lehet bízni, az sokkal is megbízható. De aki akevésen csal, az a sokkal is csalni fog. 11Ezért ha a világi vagyonnal nemvagytok megbízhatóak, ki fogja rátok bízni az igazit? 12Ha nem lehet rátokbízni másokét, ki adja meg nektek, ami a tiétek? 13Egy szolga nem szolgálhat egyszerre két úrnak. Mert vagy az egyiketgyűlöli és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikatmegveti. Nem szolgálhattok egyszerre Istennek és a pénznek*.”Isten törvénye örök(Mt 11:12–13) 14Amikor hallották ezt a farizeusok*, akik szerették a pénzt, kigúnyolták.15Jézus így szólt hozzájuk: „Ti vagytok azok, akik elhitetitek magatokról,hogy igazak vagytok, de Isten ismeri a szíveteket. Mert amit az emberekfontosnak tartanak, az Isten szemében semmit sem ér. 16A törvény és a próféták* János* eljöveteléig voltak. Azóta Isten királysá-gának örömhírét * hirdetjük, és mindenki törekszik bejutni ebbe azkirályságba. 17Mégis, könnyebb az égnek és a földnek elmúlnia, mint atörvényből egyetlen pontocskának elvesznie.”Válás és újraházasodás 18„Aki a feleségétől elválik, és másik nőt vesz feleségül, házasságtörést követel. Aki pedig elvált asszonyt vesz feleségül, az szintén házasságtörést követ el.”A gazdag ember és Lázár 19„Volt egyszer egy gazdag ember. Nagy vacsorákat tartott minden nap.Drága, finom ruhákban járt. 20A háza kapujában egy fekélyekkel borítottszegény ember feküdt, akit Lázárnak hívtak. 21Csak arra vágyott, hogy jóllak-hasson a gazdag ember asztaláról lehulló maradékokkal. Közben kutyákjártak hozzá, és a sebeit nyalogatták. 22Egy nap a szegény ember meghalt, ésaz angyalok Ábrahám * karjaiba vitték őt. A gazdag is meghalt, és őt iseltemették. 23De ő a pokolba került. Egyszer, amikor kínok között felpillantott,meglátta a távolban Ábrahámot, a karjaiban pedig Lázárt. 24Így kiáltott fel:»Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy az ujját vízbemártva lehűtse a nyelvemet, mert szenvedek ebben a tűzben!« 25De Ábrahám16:7 kórus Egy kórus 393 liter. 16:13 pénz Szó szerint: „mammon” (szemita szó), jelentése:„pénz”, „gazdagság”.
  • LUKÁCS 16:26–17:14 124így válaszolt: »Fiam, emlékezz vissza! Te megkaptad a jó dolgokat azéletedben, míg Lázár rossz dolgokat kapott. Most ő kap vigasztalást, te pedigszenvedsz. 26De mindezeken túl köztünk és köztetek nagy és átjárhatatlanszakadék van. Így közülünk sem mehet át senki hozzátok, és tőletek semjöhet át senki hozzánk.« 27Erre a gazdag így szólt: »Akkor arra kérlek, Atyám,hogy küldd el Lázárt az apám házához! 28Öt testvérem van. Hadd figyelmez-tesse őket, nehogy ők is ide kerüljenek, a kínzás helyére!« 29De Ábrahám ígyválaszolt erre: »Nekik ott van Mózes* és a próféták*, hallgassák őket!« 30Ám agazdag azt mondta: »Nem úgy van, Atyám, mert ha valaki a halottak közülmegy hozzájuk, akkor megváltoztatják az életüket.« 31Erre Ábrahám így szólthozzá: »Ha nem hallgatnak Mózesre és a prófétákra, akkor az sem fogjameggyőzni őket, ha valaki feltámad a halottak közül.«”Ne okozzatok botránkozást, és bocsássatok meg!(Mt 18:6–7, 21–22; Mk 9:42)17 1Azután ezt mondta a tanítványainak: „Biztos, hogy fognak olyan dolgok történni, amelyek bűnbe viszik az embereket. De nagyon rosszlesz annak, aki miatt ez történik! 2Jobb lenne neki, ha malomkövet* kötnéneka nyakába, és a tengerbe dobnák, mintsem bűnbe vigyen egyet is e kicsinyekközül. 3Vigyázzatok! Ha a testvéred bűnt követ el, figyelmeztesd. És ha megbánja, bocsáss megneki! 4Ha napjában hétszer tesz rosszat ellened, és hétszer visszajön hozzád,hogy megbánja, bocsáss meg neki!”Mekkora a hitetek? 5Akkor az apostolok így szóltak hozzá: „Erősítsd a hitünket!” 6 Az Úr így válaszolt nekik: „Ha akkora hitetek lenne, mint ez amustármag*, és megparancsolnátok ennek az eperfának, hogy szakadjon kitövestől, és gyökerezzen meg a tengerben, engedelmeskedne nektek.”Legyetek jó szolgák! 7„Tegyük fel, hogy közületek valakinek van egy szolgája, aki szánt vagynyájat őriz. Amikor a szolga hazajön a mezőről, vajon azt mondja-e az uraneki: »Igyekezz, ülj az asztalhoz!«? 8Nem azt mondja inkább: »Készíts nekemvacsorát, vedd fel a kötényedet, és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Azutánmajd te is vacsorázhatsz.« 9Talán megköszöni neki, hogy megtette a szolga,amit parancsolt? 10Ezért ti is, miután mindazt megtettétek, amit parancsoltaknektek, ezt mondjátok majd: »Szolgák vagyunk, nem érdemlünk elismerést.Hiszen csak azt tettük amit kellett.«”Legyetek hálásak! 11Amikor Jézus Jeruzsálembe ment, Samária és Galilea közt haladt el.12 Bement az egyik faluba, és tíz leprással * találkozott ott. A leprásokmegálltak a távolban, 13és onnan kiabáltak: „Jézus, Mester, segíts rajtunk!” 14Jézus ezt látva így szólt hozzájuk: „Menjetek, mutassátok meg magatokata papnak!”*17:14 mutasd meg magad a papnak Mózes törvénye szerint a papnak kellett eldönteni és kimon-dani egy zsidóról, aki leprában szenvedett, hogy már megtisztult ebből a betegségből és jól van.
  • 125 LUKÁCS 17:15–18:2 Azok el is indultak, és útközben meggyógyultak. 15A tíz közül az egyik,amikor látta, hogy meggyógyult, visszajött. Hangosan dicsérte Istent.16Azután arcra borult Jézus lábai előtt, és megköszönte neki, hogy meggyó-gyította. Ez az ember pedig samáriai* volt. 17Jézus így szólt hozzá: „Nemtízen gyógyultatok meg? Hol van a többi kilenc? 18Egyikük sem jött vissza,hogy Istent dicsőítse, csak ez az idegen?” 19És azt mondta neki: „Kelj fel, ésmenj el! A hited meggyógyított téged.”Isten királysága bennetek van(Mt 24:23–28, 37–41) 20 Egyszer a farizeusok * megkérdezték tőle, hogy mikor jön el Istenkirálysága. Erre ő így válaszolt: „Isten királysága nem úgy jön el, hogy a szemeitekkelis láthatjátok. 21Az emberek nem mondhatják: »Itt van!«, vagy »Ott van!«Mert Isten királysága bennetek van.” 22A tanítványaihoz pedig így szólt: „Eljön majd az idő, amikor szeretnéteklátni akár csak egyet is az Emberfiának* napjai közül, de nem fogtok látni.23Amikor az emberek azt mondják: »Nézd, itt van!«, vagy »Ott van!«, nemenjetek oda, és ne kövessétek őket!”Jézus visszajövetele 24„Ahogyan a villám felvillan, és megvilágítja az eget az egyik sarkától amásikig, úgy jön el az Emberfia* is azon a napon. 25De előtte sokat kellszenvednie. Ez a nemzedék pedig meg fogja őt tagadni. 26Ami Nóé idejébentörtént, ugyanaz fog megtörténni az Emberfiának idejében is. 27Mert azemberek ettek, ittak, nősültek és férjhez mentek egészen addig, amíg Nóé benem szállt a bárkába. Akkor eljött az árvíz, és mindannyiukat elpusztította.28Ugyanaz történik majd, mint ami Lót idején történt. Az emberek akkor isettek, ittak, vásároltak és eladtak, ültettek és építettek. 29Amikor viszont Lótkijött Sodomából*, tűz és kéneső hullott az égből, és mindannyiukat elpusztí-totta. 30Ugyanez történik majd azon a napon is, amikor az Emberfia megjelenik. 31Azon a napon, ha valaki a háztetőn lesz, a holmija pedig a házban, nejöjjön le érte. Ha valaki a mezőn lesz, ne jöjjön vissza! 32Emlékezzetek Lótfeleségére *! 33Aki meg akarja menteni az életét, az elveszíti azt. De akielveszíti az életét, az megmenti azt. 34Mondom nektek: ha azon az éjszakánketten lesznek egy ágyban, az egyiket elviszik, a másikat otthagyják. 35Hakét asszony őröl majd együtt, az egyiket elviszik, a másikat otthagyják.” 36* 37Azok pedig megkérdezték tőle: „Hol, Uram?” Ő pedig így válaszolt: „Ahol a holttest van, oda gyűlnek a keselyűk*.”Isten válaszol az övéinek18 1 Jézus egy történetet mondott a tanítványainak. Ezzel arra akarta tanítani őket, hogy mindig imádkozniuk kell, és nem szabad feladniuk.2 Így szólt: „Egy városban volt egy bíró, aki nem félte Istent, és nem17:32 Lót felesége Lót feleségének története Mózes első könyvében található 19:15–17, 26.17:36 „Két férfi lesz majd a mezőn, az egyiket elviszik, a másikat otthagyják.” 17:37 keselyű vagy:sas — állati tetemekkel táplálkozó madarak.
  • LUKÁCS 18:3–21 126érdekelte, hogy mit gondolnak róla az emberek. 3Élt abban a városban egyözvegyasszony is, aki folyton a bíróhoz járt, és ezt kérte tőle: »Szolgáltassnekem igazságot az ellenfelemmel szemben!« 4A bíró egy ideig nem akartaezt megtenni, de végül ezt mondta magában: »Nem félem Istent és nemérdekel, hogy mit gondolnak rólam az emberek. 5Mégis, mivel folyton zavarengem ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide,és ne fárasszon ki teljesen.«” 6Az Úr így folytatta: „Figyeljétek, mit mondotta hamis bíró!” 7Vajon Isten nem szolgáltat igazságot választottainak, akik éjjel — nappalkiáltanak hozzá? Vagy talán várakoztatja őket? 8 Mondom nektek: őigazságot fog szolgáltatni nekik, mégpedig gyorsan! De amikor az Emberfia*visszajön, vajon talál-e hitet a földön?”Ki igaz Isten előtt? 9El is mondott egy történetet azoknak, akik biztosak voltak abban, hogyők igazak, és a többieket lenézték. 10Így szólt hozzájuk: „Két ember mentel a Templomba* imádkozni: egy farizeus* és egy vámszedő*. 11A farizeusmegállt, és így imádkozott magában: »Istenem, hálát adok neked, hogyén nem vagyok olyan, mint a többi ember. Nem vagyok sem tolvaj, semcsaló, sem házasságtörő. Nem vagyok olyan, mint ez a vámszedő.12Hetente kétszer böjtölök*, és mindenemből beadom a tizedet.« 13A vámszedő*, aki távolabb állt, még a szemét sem emelte fel az égre.Szomorúságában a mellét verte* és így imádkozott: »Istenem, könyörüljrajtam, bűnösön!« 14Mondom nektek: ő megigazulva ment haza. A farizeuspedig nem. Mert aki felemeli magát, az megaláztatik, de aki megalázzamagát, az felemeltetik.”Ki léphet be Isten királyságába?(Mt 19:13–15; Mk 10:13–16) 15Az emberek még kisgyermekeiket is odavitték hozzá, hogy megérintseőket. Amikor ezt meglátták a tanítványok, rájuk szóltak. 16 De Jézusmagához hívta a gyermekeket, és így szólt: „Engedjétek hozzám a kis-gyermekeket! Ne akadályozzátok meg őket abban, hogy hozzám jöjjenek,mert az ilyeneké Isten királysága! 17Igazán mondom nektek: ha valakinem úgy fogadja Isten királyságát, mint egy kisgyermek, nem fogbemenni abba.”A gazdag ember kérdése(Mt 19:16–30; Mk 10:17–31) 18 Egy zsidó vezető megkérdezte tőle: „Jó Tanító, mit tegyek, hogymegkapjam az örök életet?” 19Jézus ezt mondta neki: „Miért nevezel engem jónak? Senki más nem jó,csak Isten. 20Ismered a parancsolatokat: »Ne kövess el házasságtörést, ne ölj,ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat!«”* 21Erre a férfi így felelt: „Ezeket fiatalkorom óta mind megtartottam.”18:13 mellét verte Bűnbánatot kifejező gesztus. 18:20 idézet: 2Móz 20:12–16; 5Móz 5:16–20.
  • 127 LUKÁCS 18:22–43 22 Jézus pedig, amikor ezt meghallotta, így szólt hozzá: „Valami mégmindig hiányzik belőled: Add el minden vagyonodat, oszd szét a szegények-nek, és kincsed lesz a mennyben! Azután pedig gyere, és kövess engem!” 23Aférfi, amikor ezt meghallotta, nagyon szomorú lett, mert nagyon gazdag volt. 24Amikor Jézus meglátta, hogy a férfi nagyon elszomorodott, így szólt:„Milyen nehezen mennek be a gazdagok Isten királyságába! 25Könnyebb atevének egy tű lyukán átmenni, mint a gazdag embernek Isten királyságábabemenni.”Ki menekülhet meg? 26Amikor az emberek ezt meghallották, megkérdezték tőle: „Akkor hát kimenekülhet meg?” 27Jézus így felelt: „Ami az embereknek lehetetlen, Istennek lehetséges.” 28 Ekkor megszólalt Péter: „Látod, mi mindenünket elhagytuk, hogykövessünk téged!” 29 Jézus így szólt hozzájuk: „Igazán mondom nektek: mindenki, akielhagyta a házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit Isten ki-rályságáért, 30a többszörösét kapja vissza még ebben a világban, a követke-zőben pedig örök életet kap.”Jézus fel fog támadni(Mt 20:17–19; Mk 10:32–34) 31Azután félrehívta tizenkét tanítványát, és így szólt hozzájuk: „Figyeljetekrám! Elmegyünk Jeruzsálembe. Ott minden be fog teljesedni, amit a próféták* azEmberfiáról* megírtak. 32Az Emberfiát nem zsidó emberek* kezébe adják át.Kigúnyolják, meggyalázzák, és leköpik őt. 33Végül megverik és megölik, de aharmadik napon feltámad.” 34A tanítványok azonban semmit nem értettekebből, mert mindez el volt rejtve előlük, és nem tudták, hogy Jézus miről beszélt.Jézus meggyógyít egy vakot(Mt 20:29–34; Mk 10:46–52) 35Jézus Jerikó felé közeledett. Az út szélén egy vak ember ült és koldult.36A vak ember hallotta, hogy sokan mennek el mellette, és megkérdezte,hogy mi történik. 37Az emberek elmondták, hogy a názáreti Jézus jön arra. 38Erre a vak felkiáltott: „Jézus, Dávid Fia*! Segíts rajtam!” 39Ekkor azok, akik elől mentek, rászóltak, hogy maradjon csendben. Őazonban annál jobban kiabált: „Dávid Fia*! Segíts rajtam!” 40Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék oda hozzá a vakot.Amikor a vak ember a közelébe ért, Jézus megkérdezte tőle: 41„Mit akarsz?Mit tegyek érted?” Ő így válaszolt: „Uram, szeretnék újra látni!” 42Jézus ezt mondta neki: „Láss! A hited megmentett téged.” 43A vak azonnal újra látott. Dicsőítette Istent, és követte Jézust. Mindenki,aki ezt látta, dicsérte Istent.18:32 nem zsidó emberek Szó szerint „nemzeteknek”.
  • LUKÁCS 19:1–27 128Zákeus19 1Jézus megérkezett Jerikóba, és keresztülment a városon. 2Élt ott egy Zákeus nevű ember. Fővámszedő* volt és nagyon gazdag. 3Szerettevolna látni, hogy ki Jézus. De mivel alacsony volt, nem látta őt a sokembertől. 4Ezért előreszaladt, és felmászott egy vadfügefára, hogy lássa őt,mert Jézusnak arra kellett elmennie. 5Amikor Jézus odaért a fához, felnézettrá. Azt mondta Zákeusnak: „Zákeus, gyere le gyorsan, mert ma a teházadban kell megszállnom.” 6Zákeus lemászott, és örömmel fogadta őt a házában. 7Amikor látták ezt azemberek, mindannyian így kezdtek morgolódni: „Bűnöshöz megyvendégségbe!” 8De Zákeus felállt, és így szólt az Úrhoz: „Uram, a vagyonom felét a szegé-nyeknek adom, és ha valaha becsaptam valakit, annak négyszer annyitfizetek vissza.” 9Jézus erre így válaszolt: „Ma menekült meg a bűntől ez a család, mivel ezaz ember is Ábrahám* fia. 10Az Emberfia* pedig azért jött, hogy megkeresseés megmentse azt, ami elveszett.”Használd, amit Istentől kapsz!(Mt 25:14–30) 11Amikor az emberek hallották ezt, Jézus még egy történetet mondottnekik. Közel volt már ugyanis Jeruzsálemhez, és az emberek aztgondolták, hogy Isten királysága hamarosan eljön. 12Így szólt tehát: „Egymagasrangú ember távoli vidékre utazott, hogy ott királlyá koronázzák, ésu t á n a v i s s z a t é r j e n a h a z á j á b a . 13M a g á h o z h í v a t t a t í z s z o l g á j á t .Mindegyiküknek adott egy zacskó pénzt. Azt mondta nekik:»Gazdálkodjatok ezzel a pénzzel, amíg vissza nem érkezem.« 14 Ahazájában élő emberek azonban gyűlölték őt, ezért követséget küldtek atávoli vidéken élőkhöz, és ezt üzenték: »Nem akarjuk, hogy ez az emberlegyen a királyunk!« 15Ők azonban mégis királlyá tették. Amikor hazatért, hívatta a szolgáit,hogy megtudja, ki mennyi haszonra tett szert. 16Előállt az első szolga, és aztmondta: »Uram, a pénzeddel tíz másik zacskó pénzt szereztem.« 17Erre azura azt mondta: »Jól van, jó szolga! Hűséges voltál a kicsin, ezért tíz várostbízok rád.« 18 Azután jött a második szolga, és azt mondta: »Uram, apénzeddel öt másik zacskó pénzt szereztem.« 19Ennek a szolgának pedig aztmondta az ura: »Uralkodj ezért öt város fölött!« 20Ekkor jött a harmadik, ésezt mondta: »Uram, itt a pénzed. Zsebkendőbe kötöttem, és félretettem.21Féltem tőled, mert kemény ember vagy. Elveszed azt is, ami nem jár neked,és ott is aratsz, ahol nem vetettél.« 22Az ura erre így válaszolt: »A sajátszavaid alapján ítéllek meg, gonosz szolga! Tudtad, hogy kemény embervagyok. Tudtad, hogy elveszem azt is, ami nem jár nekem, és ott is aratok,ahol nem vetettem. 23Akkor miért nem tetted bankba a pénzemet, hogyamikor visszajövök, kamattal együtt kapjam vissza?« 24A közelben állókhozpedig így szólt: »Vegyétek el tőle azt a zacskó pénzt, és adjátok annak,akinek tíz zacskó pénze van!« 25Erre azok így szóltak: »De uram, annak márvan tíz zacskó aranya!« 26Az uruk így felelt: »Mondom nektek: akinek van,az még többet kap. Akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. 27Az
  • 129 LUKÁCS 19:28–48ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy a királyuk legyek, hozzátok ide,és öljétek meg őket előttem!«”Jézus bevonul Jeruzsálembe(Mt 21:1–11; Mk 11:1–11; Jn 12:12–19) 28 Miután ezt elmondta, Jézus továbbment Jeruzsálem felé. 29AmikorBetfagé és Betánia közelébe, az Olajfák hegyéhez * ért, előre küldte kéttanítványát. Ezt mondta nekik: 30„Menjetek be az előttetek levő faluba!Amikor bementek, találtok ott egy megkötözött szamárcsikót, amelyen mégnem ült ember. Oldjátok el, és hozzátok ide! 31Ha valaki megkérdezi, hogymiért oldjátok el, ezt mondjátok: »Az Úrnak szüksége van rá.«” 32A küldöttek elmentek, és mindent úgy találtak, ahogy Jézus elmondtanekik. 33Amint a szamárcsikót eloldozták, a csikó gazdái megkérdeztéktőlük: „Miért oldjátok el?” 34Ők pedig így válaszoltak: „Az Úrnak szüksége van rá.” 35Elvitték a szamaratJézushoz. Azután a kabátjaikat ráterítették a csikó hátára, és felültették rá Jézust.36Amerre ment Jézus, az emberek leterítették elé kabátjaikat az útra. 37Amikor az Olajfák hegyének* lejtőjéhez közeledett, követőinek tömegehangosan és örömmel dicsérni kezdte Istent azokért a csodákért, amelyeketlátott. 38Ezt kiáltották: „Áldott a király, aki az Úr nevében jön! Zsolt 118:26 Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!” 39A tömegben volt néhány farizeus*, akik így szóltak Jézushoz: „Tanító,szólj rá a tanítványaidra!” 40Ő azonban így felelt: „Mondom nektek: ha ők elhallgatnak, akkor akövek fognak kiáltani!”Jézus megsiratja Jeruzsálemet 41Amikor közel voltak már Jeruzsálemhez, és Jézus meglátta a várost, sírnikezdett érte. 42Így szólt: „Bárcsak felismerted volna ma, hogy mi hoz békétszámodra! De most már el van rejtve a szemed elől. 43Mert eljön az idő,amikor ellenségeid barikádokat emelnek majd köréd. Körülvesznek, ésminden oldalról bekerítenek. 44A földig rombolnak le téged és itt élő gyer-mekeidet. Kő kövön nem marad, mert nem ismerted fel azt az időt, amikorIsten eljött hozzád, hogy megmentsen téged.”Jézus a Templomban(Mt 21:12–17; Mk 11:15–19; Jn 2:13–22) 45Ezután Jézus belépett a Templomba*, és elkezdte kizavarni onnan azárusokat. 46Eztmondta nekik: „Meg van írva: »Az én házam imádság házalesz.«* De ti »rablók barlangjává«* tettétek.” 47Ezután mindennap tanított a Templomban*. A főpapok*, a törvénytaní-tók, és a nép idős vezetői pedig keresték az alkalmat, hogy megölhessék őt.48De nem tudták, mit tegyenek, mert az emberek élvezettel hallgatták őt.”19:46 idézet: Ézs 56:7. 19:46 idézet: Jer 7:11.
  • LUKÁCS 20:1–21 130A zsidó vezetők egy kérdést tesznek föl Jézusnak(Mt 21:23–27; Mk 11:27–33) nap Jézus a Templomban* tanított, és hirdette az örömhírt.20 1Egyik Odamentek hozzá a főpapok*, a törvénytanítók, és a nép idős vezetői.2Megkérdezték tőle: „Mondd meg nekünk, milyen hatalommal teszed ezeketa dolgokat! Ki adta neked ezt a hatalmat?” 3Jézus így válaszolt: „Én is kérdezek tőletek valamit, ti pedig válaszoljatok:4 Az, hogy János bemerítette az embereket, Istentől volt, vagy azemberektől?” 5Erre ők így beszélgettek egymás közt: „Ha azt válaszoljuk, hogy Istentőlvolt, akkor megkérdezi majd: »Hát akkor miért nem hittetek neki?« 6Haviszont azt mondjuk, hogy az emberektől volt, akkor a nép megkövezminket, mert meg vannak győződve, hogy János* próféta* volt.” 7Ezért aztválaszolták, hogy nem tudják. 8 Erre Jézus így szólt: „Akkor én sem mondom meg, hogy milyenhatalommal teszem ezeket.”Isten elküldi a Fiát(Mt 21:33–46; Mk 12:1–12) 9Aztán egy történetet mondott az embereknek: „Egy ember szőlőt ültetett.A szőlőskertet bérbe adta néhány munkásnak, ő pedig hosszú időreelutazott. 10 Amikor eljött a szüret ideje, elküldte egyik szolgáját amunkásokhoz, hogy elkérje a részét a szőlőből. A munkások azonbanmegverték a szolgát, és üres kézzel küldték vissza. 11Azután egy másikszolgát is küldött a tulajdonos, de őt is megverték. Tiszteletlenül bántak vele,és üres kézzel küldték el. 12Végül egy harmadik szolgát is elküldött, de azt isbántották és kidobták. 13Ekkor így gondolkodott a szőlősgazda: »Mit tegyek?Elküldöm egyetlen, kedves fiamat, őt talán tisztelni fogják.« 14De amikor amunkások meglátták a fiút, így beszéltek maguk között: »Ő az örökös! Öljükmeg, így aztán a miénk lesz az örökség!« 15Ezzel kilökték őt a szőlőskertből,és megölték. Mit tesz ekkor a szőlősgazda? 16Eljön, megöli a munkásokat, és másnakadja a szőlőt.” Amikor az emberek ezt meghallották, így szóltak: „Ennek soha nemszabad megtörténnie!” 17De Jézus rájuk nézett, és így szólt: „Akkor mit jelentaz Írásnak* ez a része: »Az a kő, amit az építők megvetettek, lett a sarokkő*.«? Zsolt 118:2218Aki erre a kőre ráesik, darabokra törik, és akire ez a kő ráesik, szétmorzso-lódik.” 19A törvénytanítók és a főpapok* tudták, hogy a történetet róluk mondta,ezért el akarták őt fogni, csak féltek az emberektől.A zsidó vezetők megpróbálják csapdába csalni Jézust(Mt 22:15–22; Mk 12:13–17) 20Ezután figyelték Jézust, és megfigyelőket küldtek utána, akik igaznaktettették magukat. Az volt a tervük, hogy elfogják valami alapján, amitmond, és átadják őt a helytartónak, akinek hatalma volt elítélni őt. 21Ezért a
  • 131 LUKÁCS 20:22–44megfigyelők így szóltak Jézushoz: „Tanító, tudjuk, hogy amit beszélsz éstanítasz, igaz. Tudjuk, hogy nem vagy személyválogató, és amit Istendolgairól tanítasz, az is igaz. 22Mondd meg nekünk: Helyesnek tartod-e,hogy adót fizessünk a császárnak*, vagy nem?” 23 Jézus ismerte gonosz szándékukat, ezért így szólt hozzájuk:24„Mutassatok nekem egy ezüstpénzt!* Kinek a képe és írása van rajta?” „A császáré*” — mondták azok. 25Erre ő így szólt hozzájuk: „Akkor adjátok meg a császárnak *, ami acsászáré! Istennek pedig azt, ami az Istené!” 26 Így aztán mégsem tudták Jézust rajtakapni az emberek előtt annakalapján, amit mondott. Megdöbbentek a válaszán, és elhallgattak.Néhány szadduceus megpróbál csapdát állítani Jézusnak(Mt 22:23–33; Mk 12:18–27) 27Eljötthozzá néhány szadduceus (a szadduceusok nem hisznek a feltáma-dásban). Megkérdezték őt: 28 „Tanító, Mózes * előírta nekünk, hogy havalakinek meghal a testvére, és annak volt felesége, de nem voltak gyermekei,akkor az életben maradt testvérnek el kell vennie az asszonyt feleségül. Majdgyermekeket kell adnia testvérének.* 29Volt hét fiútestvér. Az első megnősült,de meghalt úgy, hogy nem született gyermeke. 30Ekkor a második fiútestvérvette el az asszonyt, 31 aztán a harmadik, és így tovább, míg végülmindannyian gyermekek nélkül haltak meg. 32Végül az asszony is meghalt.33A feltámadáskor kinek lesz a felesége ez az asszony? Hiszen mind a hétneka felesége volt!” 34Jézus így szólt hozzájuk: „Az emberek, akik ebben a világban élnek,megnősülnek és férjhez mennek. 35De azok, akiket méltónak találnak arra,hogy az új világban éljenek, és feltámadjanak a halottak közül — nemnősülnek, és nem mennek férjhez. 36És többé nem halhatnak meg, mertolyanok, mint az angyalok. Ők Isten fiai, mivel a feltámadás fiai. 37De azt,hogy a halottak feltámadnak, már Mózes* is említette a csipkebokorról szólótörténetben, amikor az Urat Ábrahám*, Izsák* és Jákób* Istenének* nevezte.38Isten pedig nem a halottak Istene, hanem az élőké, mert őáltala mindenki él.” 39Néhány törvénytanító így válaszolt: „Jól mondtad, Tanító!” 40És senkisem merte őt tovább kérdezgetni.Krisztus Dávid Fia(Mt 22:41–46; Mk 12:35–37) 41De ő így szólt hozzájuk: „Hogyan mondhatják azt a Krisztusról*, hogyDávid Fia*? 42Hiszen maga Dávid is ezt mondja a zsoltárokban: »Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj a jobb oldalamra, 43 amíg ellenségeidet hatalmad alá nem vetem!« Zsolt 110:144Hatehát Dávid* Urának nevezte a Krisztust, hogyan lehet akkor KrisztusDávid fia?”20:29 hogy … testvérének Lásd 5Móz 25:5. 20:37 Jákób Istene Ezek a szavak idézetek Mózesmásodik könyvéből 3:6.
  • LUKÁCS 20:45–21:17 132Figyelmeztetés a törvénytanítók ellen(Mt 23:1–36; Mk 12:38–40; Lk 11:37–54) 45 Miközben az egész nép hallgatta őt, így szólt tanítványaihoz:46 „Vigyázzatok a törvénytanítókkal! Szeretnek hosszú köntösben járni.Szeretik, ha tisztelettel köszöntik őket a piacokon és a zsinagógákban*. Avacsorákon szeretnek a főhelyeken ülni. 47De az özvegyek házát kirabolják.Hosszan imádkoznak, hogy az emberek felfigyeljenek rájuk. Ezek azemberek súlyosabb büntetést fognak majd kapni.”Az igazi adomány(Mk 12:41–44) felnézett, és látta, hogyan teszik a gazdagok a Templom *21 1 Jézus perselyébe az ajándékaikat. 2Meglátott egy szegény özvegyasszonyt is,aki két rézpénzt* dobott a perselybe. 3Ekkor így szólt: „Igazán mondomnektek: ez a szegény özvegyasszony többet tett a perselybe, mint bárki más.4Mert a gazdagok abból a pénzből adtak, amelyre nem volt szükségük, de ezaz özvegyasszony a szegénységéből adott oda mindent: az egész vagyonát.”A Templom lerombolása(Mt 24:1–14, Mk 13:1–13) 5Néhányan dicsérték a Templomot*, amelyet gyönyörű kövek díszítettek,és az ajándékokat, amelyeket az emberek Istennek ajánlottak. Jézus azonbanígy szólt: 6 „Jönnek majd napok, amikor ezekből, amit itt láttok, kő kövön nemmarad, és minden elpusztul.” 7A tanítványok erre kérdezgetni kezdték: „Tanító, mikor történik megmindez? Milyen jel mutatja meg azt az időt, amikor ezek meg fognaktörténni?” 8Ő pedig így válaszolt: „Vigyázzatok, félre ne vezessenek titeket! Mertsokan jönnek majd az én nevemben, akik ezt mondják: »Én vagyok az!« és:»Az idő közel!« De ti ne kövessétek őket! 9Ne féljetek, amikor háborúkról ésharcokról hallotok! Mert először ezeknek kell megtörténniük, de a vég nemjön el azonnal.” 10Azután így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és királyság királyság ellentámad majd. 11Sokfelé lesznek nagy földrengések, és az embereknek nemlesz mit enniük. Járványok lesznek, rettenetes dolgok történnek, és hatalmasjelek lesznek majd az égen. 12De még mielőtt ezek megtörténnek, elfognak és üldözni fognak titeket.Átadnak titeket a zsinagógák vezetőinek, börtönbe zárnak, királyok éshelytartók elé állítanak majd titeket miattam. 13De mindez alkalmat ad majdnektek arra, hogy beszéljetek rólam. 14Ezért határozzátok el magatokban,hogy nem aggódtok előre azon, hogy hogyan védjétek meg magatokat.15Mert én adom nektek a szavakat és a bölcsességet. Azért, hogy olyandolgokat mondjatok, amire nem tud senki, aki ellenetek van, válaszolni vagyazzal szembeszállni. 16Még a szüleitek, testvéreitek, rokonaitok és barátaitokis elárulnak titeket. Lesz olyan is köztetek, akit megölnek majd. 17Mindenki21:2 rézpénz Fillér, a dénár 1/16 része (egy dénár a napszámos egy napi átlagbére volt).
  • 133 LUKÁCS 21:18–22:2gyűlöl majd titeket miattam. 18De egyetlen hajszálatok sem fog elveszni.19Kitartó hittel megmentitek az életeteket.”Jeruzsálem lerombolása 20„Amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet hadseregek veszik körül, akkortudjátok, hogy közel van a pusztulása. 21Akkor azok, akik Júdeában vannak,meneküljenek a hegyekbe. Akik a városban vannak, jöjjenek ki onnan. Akikvidéken vannak, azok ne menjenek be a városba! 22Mert a büntetés napjaiezek, hogy mindaz, amit megírtak, megtörténjen. 23Ezekben a napokbanszörnyű dolguk lesz a gyermeket váró és szoptató anyáknak. Nagynyomorúság lesz ezen a földön, és Isten haragja eljön a nép ellen. 24Karddalölik meg és fogságba viszik őket mindenféle nép közé. Jeruzsálemet nemzsidó népek szállják meg, amíg csak le nem jár a nem zsidók ideje.”Ne féljetek!(Mt 24:29–31; Mk 13:24–27) 25 „Jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban. A föld népeimegijednek, és megrémülnek a tenger zúgásától és háborgásától. 26Azemberek elájulnak a félelemtől és az aggodalomtól azok miatt, amik a világgalfognak történni. 27Akkor meglátják az Emberfiát*, amint hatalommal és nagydicsőséggel eljön a felhőkben. 28Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyene-sedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a szabadulás ideje!”Az én beszédem örökké megmarad(Mt 24:32–35; Mk 13:28–31) 29Aztán egy történetet mondott nekik: „Nézzétek meg a fügefát és azösszes többi fát! 30Amikor látjátok, hogy leveleik kihajtottak, már tudjátok,hogy közel van a nyár. 31Ugyanígy, amikor látjátok, hogy mindezek a dolgokmegtörténnek, tudjátok, hogy közel van már Isten királysága! 32Igazán mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek adolgok meg nem történnek. 33Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeimsoha nem múlnak el.”Mindenkor legyetek készen! 34„Vigyázzatok, hogy ne nehezedjen el a szívetek mámortól, részegségtőlés az élet gondjaitól. Vigyázzatok, hogy az a nap ne érjen titeket váratlanul,mint egy csapda. 35 Mert az a nap mindenkire eljön, aki a földön él.36Legyetek mindig éberek, és imádkozzatok, hogy túléljétek az elkövetkezőeseményeket, és megállhassatok az Emberfia* előtt!” 37Jézus mindennap tanított a Templomban*. Esténként kiment az Olajfákhegyére*, és ott töltötte az éjszakát. 38Az emberek korán reggel felkeltek, éssiettek hozzá, hogy hallgassák őt a Templomban.A zsidó vezetők Jézus megöletését tervezik(Mt 26:1–5, 14–16; Mk 14:1–2, 10–11; Jn 11:45–53) már a kovásztalan kenyerek ünnepe*, amit Pászkának*22 1Közeledett neveztek. 2A főpapok* és törvénytanítók keresték a módját, hogyanölhetnék meg Jézust, mivel féltek az emberektől.
  • LUKÁCS 22:3–25 134Júdás terve 3Akkor a Sátán belement Júdásba, akit Iskáriótesnek neveztek. Ő a tizenkétapostol egyike volt. 4 Júdás elment a főpapokhoz * és a templomőrségvezetőihez, hogy megbeszélje velük, hogyan adhatná a kezükre Jézust. 5Őknagyon megörültek ennek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki. 6Júdásbeleegyezett, és kereste az alkalmat, hogy akkor adhassa át nekik Jézust,amikor nincs körülötte tömeg.A pászkavacsora előkészítése(Mt 26:17–25; Mk 14:12–21; Jn 13:21–30) 7Eljötta kovásztalan kenyerek napja, amikor feláldozták a pászkabárányt*.8 Jézus elküldte Pétert és Jánost, és ezt mondta nekik: „Menjetek, éskészítsétek el nekünk a pászkavacsorát, hogy megehessük!” 9Erre ők megkérdezték: „Hol akarod, hogy elkészítsük?” Jézus pedig így válaszolt: 10„Ahogy beléptek a városba, találkoztok egyemberrel, aki egy korsó vizet visz. Kövessétek őt abba a házba, ahovábemegy, 11és mondjátok ezt a ház gazdájának: »A Tanító kérdezi; hol van avendégszoba, ahol tanítványaimmal megehetem a pászkavacsorát*?« 12Erreő mutat majd nektek egy nagy, berendezett szobát a felső emeleten. Ottkészítsétek el a vacsorát!” 13A tanítványok elmentek, és mindent úgy találtak, ahogy Jézus mondta.Akkor elkészítették pászkavacsorát*.Az úrvacsora(Mt 26:26–30; Mk 14:22–26; 1Kor 11:23–25) 14Amikor eljött az idő, Jézus asztalhoz ült tanítványaival. 15Így szólt:„Nagyon vágytam arra, hogy szenvedésem előtt veletek együtt ehessem megezt a pászkavacsorát*. 16Mert mondom nektek: addig nem eszem újabbpászkavacsorát, amíg mindez be nem teljesedik Isten királyságában.” 17Azután kezébe vett egy poharat, hálát adott, és ezt mondta: „Vegyétek,és osszátok el egymás között! 18Mert mondom nektek: mostantól fogva nemiszom bort addig, amíg el nem jön Isten királysága.” 19Azután kenyeret vett a kezébe, és hálát adott érte. Megtörte, odaadta tanítvá-nyainak, és így szólt: „Ez az én testem, amelyet értetek adok oda. Ezt tegyétek azén emlékezetemre!” 20Miután ettek, kezébe vette a poharat is, és ezt mondta: „Eza pohár az új szövetség, ami az én véremmel kezdődik, ami értetek ontatik ki.”*Ki fog Jézus ellen fordulni? 21„De nézzétek, annak a keze, aki elárul engem, itt van az enyémmelegyütt az asztalon. 22Mert az Emberfia* meghal, ahogyan azt elrendelte Isten,de nagyon rossz lesz annak, aki elárulja őt!” 23A tanítványok pedig kérdezgetni kezdték egymástól, hogy ki lehet az,aki ilyet tenne közülük.Legyetek olyanok, mint a szolgák! 24 Ezután vitatkozni kezdtek azon is, hogy ki a legnagyobb közülük.25Jézus így szólt hozzájuk: „Más nemzetek királyai uralkodnak a népükön,22:20 Néhány görög kéziratban a 19. vers utolsó része és a 20. vers nem szerepel.
  • 135 LUKÁCS 22:26–45és azokat, akik hatalmat gyakorolnak fölöttük, jótevőknek nevezik. 26De ti nelegyetek ilyenek! Hanem aki közöttetek a legnagyobb, olyan legyen, mint alegfiatalabb, és aki vezet, olyan legyen, mint aki szolgál! 27 Mert ki anagyobb? Aki az asztalnál ül, vagy az, aki kiszolgálja? Talán nem az, aki azasztalnál ül? Én pedig olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál. 28De ti vagytok azok, akik mindeddig mellettem álltatok a nehézségekidején is. 29Én rátok hagyom a királyságot, ahogyan rám hagyta az énAtyám. 30Az asztalomnál fogtok enni és inni a királyságomban. Trónokonfogtok ülni, és ítéletet tartotok Izráel* tizenkét törzse felett.”Ne veszítsétek el a hiteteket!(Mt 26:31–35; Mk 14:27–31; Jn 13:36–38) 31 „Simon, Simon * , a Sátán elkért titeket, hogy kiválogasson, mint aföldműves a búzát. 32De én imádkoztam érted, hogy ne veszítsd el a hitedet.Ezért amikor visszatérsz, erősítsd meg a testvéreidet!” 33De Simon Péter így szólt hozzá: „Uram, én kész vagyok veled menni abörtönbe, és a halálba is!” 34 Ám Jézus így szólt hozzá: „Mondom neked, Péter, mielőtt a kakasmegszólalna ma éjjel, háromszor tagadod le, hogy ismersz engem.”Készüljetek fel a nehézségekre! 35Azután így folytatta: „Amikor elküldtelek titeket erszény, tarisznya vagysaru nélkül, volt-e szükségetek még valamire?” Ők pedig így feleltek: „Semmire.” 36Ekkor így szólt: „De most, akinek van erszénye, vegye magához a tarisz-nyával együtt. Akinek nincs kardja, adja el a kabátját, és vegyen egyet!37Mert mondom nektek: énrajtam kell beteljesednie ennek az Írásnak*: »Gonosztevőnek mondták őt.« Ézs 53:12Igen, ezt rólam írták meg, és hamarosan be fog teljesedni.” 38A tanítványok ekkor így szóltak: „Nézd, Uram, itt van két kard!” Ő pedig így válaszolt nekik: „Elég.”Jézus imádkozásra szólítja fel az apostolokat(Mt 26:36–46; Mk 14:32–42) 39Ezután szokása szerint elment az Olajfák hegyére*, tanítványai pedigkövették őt. 40Amikor odaért, így szólt a tanítványaihoz: „Imádkozzatok,nehogy kísértésbe essetek!” 41 Ezután távolabb ment tőlük, mintegy ötven méterre. Letérdelt, és akövetkező szavakkal imádkozott: 42„Atyám, ha akarod, vedd el tőlem aszenvedésnek ezt a poharát*! De ne az én akaratom legyen meg, hanem atiéd!” 43Ekkor egy angyal jelent meg neki a mennyből, és megerősítette őt.44Jézus telve volt fájdalommal, és még kitartóbban imádkozott. Verítékeföldre hulló vércseppekhez hasonlított.* 45Amikor imáját befejezte, felállt, és22:30 Izráel Eredetileg a zsidó népet jelentette, de ezt a nevet használják Isten embereinek össze-foglaló neveként is. 22:31 Simon Simon másik neve Péter volt. 22:42 pohár Jézus a reá várórossz dolgokról beszélt. Ezek vállalása olyan nehéz, mint például meginni egy pohár nagyon rosszízű folyadékot. 22:44 Néhány görög kéziratban a 43. és a 44. vers nem szerepel.
  • LUKÁCS 22:46–67 136visszament a tanítványokhoz. Látta, hogy azok bánatukban elaludtak.46Ekkor így szólt hozzájuk: „Miért alszotok? Keljetek fel, és imádkozzatok,nehogy kísértésbe essetek!”Jézus elfogása(Mt 26:47–56; Mk 14:43–50; Jn 18:3–11) 47Míg ezeket mondta, egy csoport ember jelent meg. Júdás vezette őket,aki a tizenkét apostol egyike volt. Odament Jézushoz, hogy megcsókolja őt. 48 Jézus azonban így szólt hozzá: „Júdás, te csókkal árulod el azEmberfiát*?” 49Amikor a körülötte levők látták, hogy mi készül, megkérdez-ték tőle: „Uram, odacsapjunk a kardunkkal?” 50Valamelyikük rácsapott afőpap* szolgájára, és levágta annak jobb fülét. 51De Jézus azt mondta nekik: „Állj! Ennyi elég!”Megérintette a szolgafülét, és meggyógyította őt. 52 Azután így szólt a főpapokhoz * , a templomőrséghez és a nép idősvezetőihez, akik érte jöttek: „Kardokkal és botokkal jöttök ellenem, mintvalami rabló ellen? 53Hiszen minden nap veletek voltam a Templomban*, ésnem próbáltatok elfogni! De eljött a ti órátok: a sötétség uralmának órája.”Péter fél bevallani, hogy ismeri Jézust(Mt 26:57–58, 69–75; Mk 14:53–54, 66–72; Jn 18:12–18, 25–27) 54Ekkor elfogták őt, elvezették, és elvitték a főpap* házába. Péter pedigtávolról követte őket. 55Később, amikor az emberek tüzet gyújtottak az udvarközepén, és leültek, Péter is leült közéjük. 56Egy szolgálólány meglátta őt,amint ott ült a tűz fényében. Közelebbről is megnézte, és így szólt: „Ez azember is vele volt.” 57De Péter letagadta, és azt mondta: „Asszony, nem ismerem őt!” 58Valamivelkésőbb más is meglátta őt, és így szólt hozzá: „Te is közülük való vagy!” De Péter így felelt: „Ember, nem vagyok közülük való!” 59Körülbelül egy óra múlva valaki más is ezt mondta: „Semmi kétség, ezaz ember is vele volt, hiszen ő is galileai.” 60De Péter így válaszolt: „Ember, nem tudom, miről beszélsz!” Abban a pillanatban, amikor még beszélt, megszólalt a kakas. 61Az Úrmegfordult és ránézett Péterre. Péter visszaemlékezett, mit mondott nekiJézus: „Háromszor tagadod le, hogy ismersz engem, mielőtt a kakasmegszólalna ma éjjel.” 62Ekkor Péter kiment, és keservesen sírt.Az emberek kinevetik Jézust(Mt 26:67–68; Mk 14:65) 63Aférfiak pedig, akik Jézust fogva tartották, gúnyolni és verni kezdték őt.64Bekötötték a szemét, és ezt kérdezgették: „Prófétálj, ki ütött meg!” 65Sokegyéb dolgot is mondtak neki, hogy megsértsék.Jézus a zsidó vezetők előtt(Mt 26:59–66; Mk 14:55–64; Jn 18:19–24) 66Amikor reggel lett, összegyűltek a nép idős vezetői, a főpapok* és a tör-vénytanítók. Jézust is odavezették eléjük. 67Így szóltak hozzá: „Ha te vagy aKrisztus*, mondd meg nekünk!”
  • 137 LUKÁCS 22:68–23:21 De ő így felelt: „Ha megmondom, nem hiszitek el nekem, 68ha pedig énkérdezlek titeket, nem válaszoltok. 69De mostantól kezdve az Emberfia* ottül majd a Mindenható Isten jobbján.” 70Erre azok megkérdezték: „Tehát te vagy az Isten Fia?” Ő pedig így felelt:„Igazatok van, amikor azt mondjátok, hogy én vagyok.” 71Ők pedig ezt mondták: „Mi szükségünk volna még több bizonyítékra? Asaját fülünkkel hallottuk, hogy ő maga mondta ezt!”Pilátus helytartó kihallgatja Jézust(Mt 27:1–2, 11–14; Mk 15:1–5; Jn 18:28–38)23 1Ezután az egész csoport elindult, és elvitték Jézust Pilátushoz. 2Ott így kezdték el vádolni: „Erről az emberről megállapítottuk, hogyfélrevezeti népünket. Ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak *, és aztmondja magáról, hogy ő maga Krisztus*, a király.” 3Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” Jézus pedig így válaszolt: „Úgy van, ahogy mondod.” 4Pilátus ekkor így szólt a főpapokhoz* és a néphez: „Semmi rosszat nemtalálok ebben az emberben.” 5De azok újra és újra ezt mondták: „Júdea egész népét fellázítja a tanításai-val, Galileától kezdve egészen idáig.”Pilátus Heródeshez küldi Jézust 6Amikor Pilátus ezt hallotta, megkérdezte, hogy Jézus Galileából való-e.7 Amikor megtudta, hogy Heródes * hatósága alá tartozik, elküldte őtHeródeshez. Heródes azokban a napokban szintén Jeruzsálemben volt.8Amikor meglátta Jézust, nagyon megörült. Már évek óta szerette volna látni,mivel hallott róla, és remélte, hogy Jézus tesz előtte néhány csodát. 9Sok kérdéstfeltett neki, de Jézus egyikre sem válaszolt. 10Az ott álló főpapok* és törvényta-nítók hevesen vádolták őt. 11Heródes és katonái megvetően bántak vele.Kigúnyolták, díszes ruhát adtak rá, majd visszaküldték őt Pilátushoz. 12Heródesés Pilátus ezen a napon kötöttek barátságot, mert ezelőtt ellenségek voltak.Jézusnak meg kell halni(Mt 27:15–26; Mk 15:6–15; Jn 18:39–19:16) 13Ekkor Pilátus összehívta a főpapokat*, a vezetőket és a népet. 14Így szólthozzájuk: „Ezt az embert azzal hoztátok ide, hogy félrevezeti a népet. Énkikérdeztem őt, és semmi olyat nem találtam benne, ami bizonyítanávádjaitokat. 15Heródes* sem talált benne semmi rosszat, mert visszaküldte őthozzánk. Látjátok tehát, hogy semmit sem tett, amiért halált érdemelne.16Ezért megkorbácsoltatom, és elengedem.” 17* 18Erre az egész nép kiabálni kezdett: „Öld meg ezt az embert! Barabbástpedig engedd nekünk szabadon!” 19(Barabbás a városban történt lázadás ésgyilkosság miatt volt börtönben.) 20Pilátus újra szólt hozzájuk, mert ő szabadon akarta engedni Jézust. 21Deazok tovább kiabáltak: „Feszítsd meg! Feszítsd meg!”23:17 Néhány kéziratban megtalálható a 17. vers is: „Ünnepek alkalmával ugyanis szabadon kellettengednie nekik egy foglyot.”
  • LUKÁCS 23:22–46 138 22Pilátus harmadszor is megszólalt: „De hát mi rosszat tett? Semmit semtaláltam benne, amiért halált érdemelne. Megbüntetem, és azután elengedem.” 23De a tömeg hangosan kiabálva követelte, hogy feszítsék keresztre Jézust.Végül a kiáltozás győzött, 24és Pilátus úgy döntött, hogy teljesíti a kérésüket.25Szabadon engedte azt az embert, akit kértek — aki lázadásért és gyilkos-ságért volt börtönben —, Jézust pedig átadta nekik, hogy tegyenek vele, amitakarnak.Jézus keresztre feszítése(Mt 27:32–44; Mk 15:21–32; Jn 19:17–27) 26Mialatt elvezették őt, megfogtak egy Cirénéből való, Simon nevű embert,aki épp a mezőről jött. Rátették a keresztet, és kényszerítették, hogy vigyeJézus után. 27Nagy tömeg követte Jézust, köztük néhány asszony is, akik jajgattak éssiratták őt. 28Jézus feléjük fordult, és így szólt hozzájuk: „Jeruzsálem leányai,ne engem sirassatok! Sirassátok inkább magatokat és a gyermekeiteket!29Mert közelednek a napok, amikor az emberek azt mondják: »Boldogokazok az asszonyok, akiknek nem lehetett gyermekük. Boldogok azok azanyaméhek, amelyek nem szültek, és azok az emlők, amelyek nem tápláltakgyermeket.« 30A hegyeknek azt mondják: »Essetek ránk!«, és a domboknak:»Rejtsetek el minket!«* 31Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mit tesznek majda szárazzal?” 32Jézussal együtt két bűnözőt is kivezettek, hogy megöljék őket. 33Amikormegérkeztek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek neveznek, ott keresztrefeszítették Jézust, és a két bűnözőt is. Az egyik bűnözőt a jobb oldalán, amásikat pedig a bal oldalán feszítették keresztre. 34Jézus így szólt: „Atyám,bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit tesznek!” A katonák sorsot vetettek, és így osztották el a ruháit maguk között. 35Atömeg ott állt, és nézte. A vezetők így gúnyolták őt: „Másokat megmentett.Mentse meg magát is, ha ő a Krisztus*, Isten választottja!” 36A katonák is odamentek, és kigúnyolták. Ecetet kínáltak neki, 37és ígyszóltak hozzá: „Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magad!” 38Fölöttepedig ez a felirat állt: „EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA.” 39Az egyik bűnöző, aki mellette függött, így sértegette: „Hát nem te vagy aKrisztus*? Mentsd meg hát magadat, és minket is!” 40De a másik bűnöző rászólt és ezt mondta neki: „Nem félsz Istentől? Te ishalálra vagy ítélve, ahogyan ő. 41Csakhogy a mi ítéletünk jogos, mert aztkapjuk, amit megérdemeltünk. Ez az ember azonban semmi rosszat semtett.” 42Aztán így szólt: „Jézus! Emlékezz rám, amikor uralmad elkezdődik!” 43 Jézus így válaszolt: „Mondom neked, ma együtt leszel velem aParadicsomban*.”Jézus halála(Mt 27:45–56; Mk 15:33–41; Jn 19:28–30) 44 Déli tizenkét óra körül a nap eltűnt, és három óráig sötétség volt aföldön. 45 Atemplom függönye * kettészakadt. 46 Ekkor Jézus hangosan23:30 idézet: Hós 10:8.
  • 139 LUKÁCS 23:47–24:14felkiáltott: „Atyám, a kezedbe helyezem az életemet.” * Amikor eztkimondta, meghalt. 47Amikor a százados látta, ami történt, Istent dicsőítette, és ezt mondta:„Biztos, hogy igaz ember volt.” 48Mindazok pedig, akik az eseményre odagyűltek és látták mindazt, amitörtént, szomorúan távoztak. 49Jézus közeli barátai pedig, köztük az asszonyokis, akik Galileától idáig követték, távolabb álltak, és figyeltek mindent.Arimátiai József(Mt 27:57–61; Mk 15:42–47; Jn 19:38–42) 50Volt ott egy József nevű jó és igaz ember, a Főtanács tagja. 51Ő nemértett egyet a tanács döntésével és azzal, amit tettek. A júdeai Arimátiavárosából származott. Várta Isten királyságának eljövetelét. 52 Ez azember elment Pilátushoz, és elkérte tőle Jézus testét. 53 Levette akeresztről, és vászonba tekerte. Egy sziklába vágott sírba * fektette,amelyben addig még senki sem volt eltemetve. 54Péntek volt, közeledett aszombat* napja. 55Az asszonyok, akik Galileától követték Jézust, most Józseffel mentek.Látták a sírt*, és azt is, hogy hogyan helyezték bele Jézus testét. 56Azutánhazamentek, és illatszereket és balzsamokat készítettek. A szombatot* pedig pihenéssel töltötték a parancsolat szerint.Jézus feltámadásának híre(Mt 28:1–10; Mk 16:1–8; Jn 20:1–10) hét első napján korán reggel az asszonyok kimentek a sírhoz*, és24 1A magukkal vitték az elkészített illatszereket is. 2A követ a sír bejáratátólelhengerítve találták. 3Bementek, de nem találták ott az Úr Jézus testét.4Amint ott álltak tanácstalanul, hirtelen két ember jelent meg mellettükfényes ruhában. 5Erre az asszonyok félelemmel telve arcra borultak. De azangyalok így szóltak hozzájuk: „Miért keresitek az élőt a halottak között?6 Nincs itt. Feltámadt! Emlékezzetek, hogy mit mondott nektek mégGalileában: 7 »Az Emberfiát * bűnösök kezére adják, megfeszítik, és aharmadik napon feltámad.«” 8 Ekkor az asszonyok visszaemlékeztekJézus szavaira. 9Visszatértek a sírtól*, és mindent elmondtak a tizenegy apostolnak és atöbbieknek. 10Ott volt a Magdalai Mária, Johanna és Mária, Jakab anyja. Ők avelük levő többi asszonnyal együtt elmondták mindezeket az apostoloknak.11Az apostolok azonban bolondságnak tartották ezt, és nem hittek nekik.12Péter mégis felállt, és elfutott a sírhoz. Benézett a sírba, de nem látott bennemást, csak a vászonlepedőket. Ekkor elment, és magában csodálkozott atörténteken.Az emmausi úton(Mk 16:12–13) 13 Ugyanezena napon két tanítvány egy Emmaus nevű faluba indult.Emmaus tizenkét kilométerre volt Jeruzsálemtől. 14A tanítványok útközben23:46 idézet: Zsolt 31:5.
  • LUKÁCS 24:15–39 140azokról a dolgokról beszélgettek, amik történtek. 15Miközben beszélgettek ésvitatkoztak, maga Jézus lépett oda hozzájuk, és velük ment. 16De ők, minthahomályos lett volna a szemük, nem ismerték fel Jézust. 17Jézus megkérdeztetőlük: „Miről beszélgettek útközben?” Erre azok megálltak. Arcuk nagyon szomorúnak tűnt. 18Az egyik, akitKleopásnak hívtak, ezt mondta neki: „Te volnál az egyetlen Jeruzsálemben,aki nem tudja, mi történt ott ezekben a napokban?” 19Jézus megkérdezte: „Mi történt?” Azok így feleltek: „A názáreti Jézusról beszéltünk. Ő a szavaival és a csele-kedeteivel is megmutatta, hogy hatalmas próféta* Isten és az emberek előtt.20 Arról beszéltünk, hogy hogyan adták át a főpapjaink * és a vezetőinkhalálos ítéletre, és hogyan feszítették őt keresztre. 21Pedig mi abban remény-kedtünk, hogy ő hoz szabadulást Izráel népének. Ma három napja, hogymindez történt. 22Ezen kívül néhány közülünk való asszony is megdöbben-tett minket. Ma korán reggel kimentek a sírhoz*, 23de a testet nem találtákott. Mikor visszajöttek, elmondták, hogy angyalok jelentek meg nekik, akikazt mondták, hogy Jézus él. 24Ekkor a csoportunk néhány tagja elment asírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok elmesélték. De őksem látták őt.” 25Erre Jézus azt mondta nekik: „Milyen bolondok vagytok, és milyennehezen hiszitek el mindazt, amit a próféták* megmondtak! 26Nem kellett aKrisztusnak* mindent elszenvednie azért, hogy dicsőséget szerezzen?” 27Sazzal Mózestől * kezdve a többi prófétán keresztül elmagyarázta nekikmindazt, ami az egész Írásban* a Krisztusról szólt. 28Közben elérkeztek ahhoz a faluhoz, ahová indultak, Jézus pedig úgy tett,mintha tovább akarna menni. 29De a tanítványok erősen kérlelték: „Maradjvelünk, hiszen mindjárt este van, és vége a napnak!” Erre Jézus bement afaluba, hogy velük maradjon. 30 Amikor asztalhoz ültek, megfogta a kenyeret, hálát adott érte,megtörte, és odaadta nekik. 31Ekkor megnyílt a szemük, és felismertékJézust, de ő eltűnt előlük. 32Ők pedig így szóltak egymáshoz: „Hogy felfor-rósodott a szívünk, amikor útközben beszélt hozzánk, és az Írásokat *magyarázta!” 33Még abban az órában elindultak, és visszamentek Jeruzsálembe. Együtttalálták a tizenegy apostolt, és a többieket, 34akik ezzel fogadták őket:„Valóban feltámadt az Úr! Megjelent Simonnak!” 35Ekkor a két tanítvány is elmondta, hogy mi történt velük az úton, éshogy hogyan ismerték fel Jézust, amikor megtörte a kenyeret.Jézus megjelenik a tanítványainak(Mt 28:16–20; Mk 16:14–18; Jn 20:19–23; ApCsel 1:6–8) 36Miközben erről beszéltek, megállt közöttük Jézus, és így szólt hozzájuk:„Békesség nektek!” 37De ők megrémültek és féltek, mert azt hitték, hogy kísértetet látnak. 38DeJézus így folytatta: „Miért ijedtetetek meg, és miért kételkedtek? 39Nézzétekmeg a kezemet és a lábamat! Valóban én vagyok az! Érintsetek meg, ésnézzetek ide! Egy kísértetnek sincs húsa, sem csontja, de amint látjátok,nekem van.”
  • 141 LUKÁCS 24:40–53 40S ezzel megmutatta nekik a kezét és a lábát. 41De azok örömükben mégmindig nem tudták elhinni mindezt, és csak csodálkoztak. Jézusmegkérdezte: „Van itt valami ennivalótok?” 42Erre adtak neki egy darab főtthalat. 43Jézus fogta a halat, és a szemük láttára megette. 44Ezután így szólt hozzájuk: „Éppen erről beszéltem nektek, amíg veletekvoltam: Mindennek be kell teljesednie, amit megírtak rólam Mózes* törvé-nyeiben, a próféták* könyveiben és a zsoltárokban.” 45Ezután megvilágosította az értelmüket, hogy megértsék az Írásokat*.46Ezt mondta: „meg van írva az Írásokban: a Krisztusnak* meg kell halnia,de a harmadik napon feltámad a halálból. 47Jeruzsálemtől kezdve mindennépnek hirdetni fogják, hogy változtassák meg gondolkodásukat és életüket,és ezáltal a bűneik meg lesznek bocsátva. 48Ti vagytok erre a tanúk. 49Mostpedig elküldöm nektek, amit az én Atyám megígért. De a városban kellmaradnotok, amíg mennyei erőt nem kaptok.”Jézus visszamegy a mennybe(Mk 16:19–20; ApCsel 1:9–11) 50Ezután Jézus elvezette őket egészen Betániáig. Felemelte a kezét, ésmegáldotta őket. 51 Miközben áldotta őket, egyre távolodott tőlük, ésfelvitetett a mennybe. 52A tanítványok leborulva imádták őt. Ezután nagyörömmel visszamentek Jeruzsálembe. 53Minden idejüket a Templomban*töltötték, és dicsérték Istent.
  • 142 János evangéliumaKrisztus eljön erre a világra1 1A világ kezdete előtt már létezett az Ige*. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. 2A világ kezdete előtt az Ige együtt volt Istennel. 3Mindenáltala lett, és nélküle semmi nem jött létre. 4Benne volt az élet, és ez az életvolt az emberek világossága. 5A világosság* a sötétségben fénylik. A sötétségazonban nem győzte le a világosságot. 6Volt egy ember, akit Isten küldött. Jánosnak* hívták. 7Azért jött, hogytanúskodjon a világosságról, hogy minden ember, aki hallja őt, higgyen.8Nem ő volt a világosság, hanem azért jött, hogy a világosságról beszéljen azembereknek. 9Az igazi világosság már készen volt arra, hogy megjelenjen, ésvilágosságot adjon minden embernek. 10Az Ige már a világon volt, és bár ez a világ általa lett, a világ mégsemismerte fel őt. 11 A saját világába jött, de az övéi mégsem fogadták el.12 Azoknak azonban, akik elfogadták őt, jogot adott arra, hogy Istengyermekei legyenek. Mindazoknak, akik hisznek benne. 13 Ők nem aszokásos módon születtek, ahogyan a gyerekek szoktak születni, nem testivágyból, és nem férfi kívánságából, hanem Istentől születtek. 14Az Ige emberré lett, és közöttünk élt. Mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atyaegyetlen Fiának dicsőségét. Ő telve volt kegyelemmel és igazsággal. 15János* rólatanúskodott, és ezt hirdette: „Róla beszéltem, amikor azt mondtam, hogy akiutánam jön, nagyobb mint én, mert már előbb létezett, mint én. 16Ő telve volt kegyelemmel és igazsággal, és mindannyian sok áldástkaptunk ebből. 17A Törvényt Mózesen* keresztül kaptuk, de a kegyelmet ésaz igazságot Jézus Krisztus* által. 18Istent soha senki nem látta. Az egyetlenFiú ismertette meg velünk milyen az Isten. Ő maga Isten és nagyon közelvan az Atyához.”János Jézusról tanúskodik(Mt 3:1–12; Mk 1:2–8; Lk 3:15–17) 19János* így tanúskodott, amikor a jeruzsálemi zsidó vezetők papokat éslévitákat* küldtek hozzá, hogy megtudják, kicsoda ő. 20János*nem tagadta meg a választ, hanem nyíltan megmondta: „Nem énvagyok a Krisztus*.” 21Ekkor megkérdezték tőle: „Hát akkor ki vagy? Talán Illés*?”1:1 Ige A görögben „logos,” jelentése: valamilyen közlés, kapcsolatteremtés. Fordítható „üzenet”-nek is. Itt Jézus Krisztust jelenti, akin keresztül Isten megmutatta és megismertette magát azemberekkel. Lásd még a 10, 14, 16. versekben is. 1:5 világosság Itt Krisztust jelenti, az Igét, akimegismertette az emberekkel Istent. Lásd még a 7. versben is.
  • 143 JÁNOS 1:22–44 „Nem” — mondta János*. „Te vagy a próféta*?” De János így felelt: „Nem az vagyok.” 22Ekkor ezt kérdezték tőle: „Ki vagy? Mondd meg, hogy válaszolhassunkazoknak, akik küldtek minket! Mit mondasz magadról?” 23János* Ézsaiás próféta* szavaival válaszolt: „A pusztában kiáltó hang vagyok, aki ezt mondja: ‘Készítsétek az Úr útját!’” Ézs 40:3 24 Ezeket az embereket a farizeusok * küldték. 25 Tovább kérdezgettékJánost*: „Ha nem vagy a Krisztus*, sem Illés*, sem pedig a próféta, akkormiért meríted be az embereket*?” 26János* erre így válaszolt: „Én vízbe merítem be* az embereket. De vanközöttetek valaki, akit ti nem ismertek. 27Ő az, aki utánam jön, és én arra semvagyok méltó, hogy a saruja szíját kioldjam.” 28 Mindezek Betániában, a Jordán folyón túl történtek, ahol János *bemerítette* az embereket. 29Másnap János * meglátta Jézust, amint feléje közeledett, és így szólt:„Nézzétek, ő az Isten Báránya, aki elveszi az emberek bűneit! 30Ő az, akirőlazt mondtam, hogy utánam jön, mégis nagyobb nálam, mert már előttem islétezett. 31 Én nem ismertem őt, de eljöttem, hogy vízbe merítsem * azembereket, azért hogy Izrael* megismerhesse őt.” 32–33Ezután János* így tanúskodott: „Láttam a Szent Szellemet*, amint leszállta Mennyből, mint egy galamb, és megnyugodott rajta. Én magam nem ismertemőt, de aki elküldött, hogy vízbe merítsem* az embereket, azt mondta nekem:‘Akire látod, hogy leszáll a Szent Szellem, és megnyugszik rajta, ő az, aki majdSzent Szellembe merít be.’ 34Én pedig láttam, és tanúsítom, hogy ő az Isten Fia.”Jézus első tanítványai 35Másnap is ott volt János* két tanítványával. 36Amikor látta, hogy arra jönJézus, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya!” 37Amikor ezt a két tanítvány meghallotta, Jézus után indultak. 38Jézusmegfordult, és amikor látta, hogy követik, megkérdezte tőlük: „Mit akartok?” Ők pedig így válaszoltak: „Rabbi (ez azt jelenti: Mester), hol laksz?” 39 Jézus erre azt mondta: „Gyertek, és nézzétek meg!” Ők pedig velementek, megnézték, hol lakik, és aznap vele maradtak. Körülbelül délutánnégy óra volt akkor. 40A két tanítvány közül, akik hallották Jánost*, és követték Jézust, az egyikAndrás volt, Simon Péter testvére. 41András azonnal megkereste testvérét,Simont, és elmondta neki, hogy megtalálták a Messiást* (ez azt jelenti: Krisztus*). 42El is vitte Simon Pétert Jézushoz. Jézus ránézett, és ezt mondta: „TeSimon vagy, Jóna fia. Kéfás lesz a neved.” Ez azt jeleni: Kőszikla*. 43Másnap Jézus el akart menni Galileába. Ekkor találkozott Fülöppel, ésígy szólt hozzá: „Kövess engem!” 44Fülöp Bétsaidából, András és Péter1:21 próféta Valószínűleg arra a prófétára gondoltak, akiről Mózes mondta (5Móz 18:15–19), hogyIsten majd el fogja küldeni. Lásd a 25. versben is. 1:42 Kőszikla A görög eredetiben: „Péter”,arám nyelven: „Kéfás”. Mindkettő azt jelenti „kőszikla”.
  • JÁNOS 1:45–2:15 144városából való volt. 45Később Fülöp találkozott Nátánaéllel, és elmondtaneki: „Megtaláltuk azt, akiről Mózes* írt a Törvényben, és akiről a próféták*is írtak, Jézust, József fiát, aki Názáretből való.” 46Nátánaél így válaszolt: „Jöhet-e valami jó Názáretből?” Fülöp pedig azt mondta: „Gyere, és nézd meg!” 47 Jézus látta, amint Nátánaél közeledett felé, és azt mondta róla:„Nézzétek, itt van egy igazi Izraelita, akiben nincs semmi hamisság.” 48Ekkor Nátánaél megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus pedig így felelt: „Láttalak a fügefa alatt, mielőtt Fülöp idehívott.” 49Erre Nátánaél így válaszolt: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, Izrael Királya!”Jézus pedig megkérdezte: 50„Azért hiszel, mert azt mondtam, hogy láttalak a fügefa alatt? Ennélnagyobb dolgokat is látsz majd.” 51És így folytatta: „Igazán mondom nektek:látjátok majd, hogy megnyílik a Menny, és Isten angyalai felszállnak ésleszállnak az Emberfiára*.”A kánai lakodalom2 1A harmadik napon lakodalom volt a galileai Kánában. Jézus anyja is ott volt. 2Jézust és a tanítványait is meghívták. 3Amikor elfogyott a bor, ígyszólt Jézus anyja: „Nincs több boruk!” 4Erre Jézus ezt válaszolta: „Asszony, miért mondod ezt nekem? Nem jöttmég el az én időm.” 5 Anyja pedig így szólt a szolgákhoz: „Tegyetek meg mindent, amitJézus mond.” 6Volt ott hat, kőből készült víztartó, amit a zsidók a szertartásokon tisztál-kodásra használtak.* Ezekbe egyenként két vagy három mérce* víz fért. 7Jézus megparancsolta a szolgáknak: „Töltsétek meg az edényeket vízzel!”Ők pedig egészen teletöltötték. 8Azután Jézus azt mondta: „Merítsetek belőle, és vigyetek a násznagynak*!” A szolgák így is tettek. 9A násznagy* megkóstolta a borrá változott vizet.Ő nem tudta, honnan van a bor, de a szolgák, akik merítettek belőle, tudták.Akkor a násznagy odahívta a vőlegényt, 10és azt mondta neki: „Mindenki alegjobb bort szolgálja fel először, és amikor a vendégek már részegek, akkorhozzák az olcsó bort. Te pedig a legjobbat mostanáig tartogattad!” 11Ez volt az első csoda, amit Jézus tett. Ez a galileai Kánában történt.Megmutatta dicsőségét, és tanítványai hittek benne. 12Ezután Jézus Kapernaumba ment anyjával, testvéreivel és tanítványaival,és ott maradtak néhány napig.A Templom megtisztítása(Mt 21:12–13; Mk 11:15–17; Lk 19:45–46) 13 Közeledett már a zsidók ünnepe, a Pászka * , ezért Jézus felmentJeruzsálembe. 14 Látta, hogy a Templomban * marhákat, juhokat ésgalambokat árulnak, és látta a pénzváltókat asztalaiknál. 15Ekkor kötélbőlostort font, és kizavarta őket a Templomból a juhokkal és a marhákkal2:6 szertartásos tisztálkodás A zsidó vallási szokások szerint étkezés előtt, a Templomba való be-lépés előtt és egyéb különleges alkalmakkor szertartásosan kezet kellett mosni.2:6 mérce Űrmérték, 12 liter.
  • 145 JÁNOS 2:16–3:15együtt. A pénzváltók pénzét szétszórta, és felborította asztalaikat. 16A ga-lambárusoknak pedig ezt mondta: „Vigyétek ki innen ezeket! Ne csináljatokpiacot az én Atyám házából!” 17Ekkor a tanítványoknak eszébe jutott, hogy meg van írva: „A te házad iránti szeretet eléget engem.” Zsolt 69:10 18A zsidók azonban így szóltak: „Tegyél valami csodát! Ezzel bizonyítsdbe, hogy jogod van ilyeneket tenni!” 19Jézus így válaszolt nekik: „Romboljátok le ezt a templomot, és én háromnap alatt újra felépítem!” 20 Erre a zsidók így feleltek: „Negyvenhat évig tartott, amíg ezt aTemplomot* felépítették! Te pedig három nap alatt építenéd fel?” 21De a templom, amiről Jézus beszélt, a saját teste volt. 22Miután feltámadta halálból, a tanítványok visszaemlékeztek mindarra, amit ekkor mondott, éshittek az Írásban* és Jézus szavaiban. 23Amíg Jeruzsálemben volt az ünnepen, sokan hittek benne, mert látták acsodákat, amelyeket tett. 24De Jézus nem bízott bennük, mert ismerte őket.25Nem volt szüksége arra, hogy bárki bármit is mondjon neki az emberről,mert tudta, mi van a szívükben.Jézus és Nikodémus 1 Volt a farizeusok * között egy ember, akit Nikodémusnak hívtak. A3 zsidók egyik vezetője volt. 2Egy éjjel elment Jézushoz, és azt mondta neki:„Rabbi * , tudjuk, hogy Istentől jött tanító vagy, mert senki nem tudjamegtenni azokat a csodákat, amelyeket te teszel, ha Isten nincs vele.” 3Jézus pedig így szólt hozzá: „Igazán mondom neked, ha valaki nemszületik újjá, nem láthatja meg Isten Királyságát.” 4Erre Nikodémus ezt kérdezte: „Hogyan születhet újjá az ember amikor máröreg? Csak nem mehet vissza az anyja méhébe, hogy újból megszülessen?!” 5Jézus pedig így válaszolt: „Igazán mondom neked, ha valaki nem születikújjá víz és Szent Szellem* által, nem mehet be Isten királyságába. 6Ami testtőlszületett, az test, de ami Szent Szellemtől született, az szellem. 7 Necsodálkozz, hogy azt mondtam: újjá kell születned! 8A szél arra fúj amerre,akar. Hallod a hangját, de nem tudod, honnan jön, és hová tart. Így van ezmindenkivel, aki a Szent Szellemtől született.” 9Nikodémus megkérdezte: „Hogy lehet ez?” 10Jézus pedig így felelt: „Te Isten népének* tanítója vagy, és mégsem tudszezekről? 11Igazán mondom neked, mi arról beszélünk, amit tudunk, és aztmondjuk el, amit láttunk, de ti nem fogadjátok el, amit mondunk. 12Földidolgokról beszéltem nektek, és nem hittetek. Hogyan fogjátok elhinni, hamennyei dolgokról beszélek? 13Senki sem ment fel a Mennybe, csak az, aki aMennyből jött le: az Emberfia*. 14Ahogyan Mózes* felemelte a kígyót a pusztában,* úgy kell az Emberfiát*is felemelni, 15hogy aki hisz benne, annak örök élete legyen.3:10 Isten népe Szó szerint: Izrael népe. 3:14 Ahogyan Mózes … pusztában Isten népét a pusz-tában mérges kígyók támadták meg. Akit megmartak, az hamarosan meghalt. Isten azt mondtaMózesnek, hogy készítsen rézkígyót, és emelje magasra egy rúdon. Aki felnézett a rézkígyóra,meggyógyult. Lásd 4Móz 21:4–9.
  • JÁNOS 3:16–4:4 146 16Mert úgy szerette Isten az embereket, hogy egyetlen Fiát adta, hogy akihisz a Fiúban, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 17Mert Isten nem azértküldte el a Fiát erre a világra, hogy elítélje az embereket, hanem azért, hogymegmentse őket általa. 18Aki hisz benne, nem kerül ítéletre. De aki nem hisz,már ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyetlen Fiában. 19Az ítélet pedigez: a világosság eljött az emberek közé, de azok jobban szerették a sötétséget,mint a világosságot, mert gonosz dolgokat tettek. 20Mindenki, aki gonoszdolgokat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem jön a világosságra, nehogykiderüljön, mit csinált. 21De aki az igazságot követi, kijön a világosságra. Avilágosság megmutatja, hogy Isten által tette ezeket a dolgokat.”Jézus és Bemerítő János 22Jézus ezután tanítványaival együtt Júdeába ment. Ott maradt velük, ésbemerítette * az embereket. 23János * pedig Szálim közelében, Ainonnálmerítette be az embereket, mert ott bőven volt víz. Az emberek pedigodajöttek Jánoshoz, és bemerítkeztek. 24Jánost ugyanis ekkor még nemzárták börtönbe. 25Egyszer vita támadt János* néhány tanítványa és egy zsidó között a meg-tisztulás szertartásáról. * 26El is mentek Jánoshoz, és így szóltak hozzá:„Mester, az az ember, aki veled volt a Jordánon túl, és akiről beszéltél, most őis bemeríti* az embereket, és mindenki hozzá megy.” 27János* pedig így válaszolt nekik: „Semmit nem kaphat az ember, ha nema Mennyből adják neki. 28 Ti magatok vagytok a tanúk arra, hogymegmondtam: nem én vagyok a Krisztus*, hanem előtte küldtek el engem.29Akinek menyasszonya van, az a vőlegény. A vőlegény barátja pedig csakvár és figyel, és nagyon örül, amikor hallja a közeledő vőlegény hangját.Ugyanúgy örülök most én is. 30A Krisztusnak növekednie kell, nekem pedigkisebbé válnom.”Aki a Mennyből jött 31„Aki Istentől jött, mindenkinél hatalmasabb. De aki a földről származik, aza földhöz tartozik, és földi dolgokról beszél. Aki a Mennyből jött, mindenkinélhatalmasabb. 32Ő arról beszél, amit látott és hallott, de amit mond, senki nemfogadja el. 33Aki pedig elfogadja azt amit mond, az elismeri, hogy Isten igaz.34 Akit Isten küldött, az Isten beszédeit mondja, és annak Isten a SzentSzellemet* mérték nélkül adja. 35Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébeadott. 36Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van. Aki viszont nem engedelmes-kedik a Fiúnak, annak nem lesz örök élete, és Isten haragja rajta marad.”Jézus és a samáriai asszony 1A farizeusok* meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és merít4 be*, mint János*. 2Bár maga Jézus nem merítette be az embereket, hanemcsak a tanítványai. 3Mikor Jézus megtudta, hogy a farizeusok hallottak róla,elment Júdeából, és újra visszament Galileába. 4Ehhez keresztül kellettmennie Samárián.3:25 megtisztulás szertartása A zsidó vallási szokások szerint étkezés előtt, a Templomba való be-lépés előtt és egyéb különleges alkalmakkor szertartásosan kezet kellett mosni.
  • 147 JÁNOS 4:5–33 5Így jutott el egy samáriai* városba Sikárba. Ez közel volt ahhoz a földhöz,amelyet Jákób* adott fiának, Józsefnek. 6Ott volt Jákób kútja. Jézus leült a kútmellé, mert elfáradt útközben. Dél felé járt az idő. 7 Ekkor odajött egysamáriai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus így szólt hozzá: „Adj nekeminni!” 8(A tanítványok bementek a városba, hogy ennivalót vegyenek.) 9A samáriai* asszony csodálkozva azt mondta: „Te zsidó vagy, és mégistőlem kérsz inni, amikor én samáriai asszony vagyok?” (A zsidók ugyanisszóba sem álltak a samáriaiakkal.) 10Jézus azonban így válaszolt: „Ha ismernéd Isten ajándékát, és ha tudnád,hogy ki az, aki ezt mondta neked: ‘Adj nekem inni!’, akkor te kértél volnavizet tőlem. Én pedig élő vizet adtam volna neked.” 11Erre az asszony így szólt: „Uram, hiszen vödröd sincs, a kút pedig mély.Hogyan veszel akkor élő vizet? Te sem lehetsz nagyobb, mint atyánk *,Jákób*, 12aki ezt a kutat adta nekünk. Ő maga is ebből ivott, gyermekeivel ésállataival együtt!” 13Jézus pedig így válaszolt neki: „Mindenki, aki ebből a vízből iszik, újramegszomjazik. 14De aki azt a vizet issza, amit én adok, soha többé nem leszszomjas. Mert az a víz, amit én adok, forrássá lesz benne. Ebből a forrásbólpedig olyan víz folyik, amely örök életet ad.” 15Az asszony erre azt mondta: „Uram, add nekem azt a vizet, hogy többéne legyek szomjas, és ne kelljen idejönnöm vizet meríteni!” 16Jézus ekkor így szólt hozzá: „Menj, hívd el a férjedet, és gyertek vissza!” 17Az asszony így válaszolt: „Nincs férjem.” Jézus pedig azt mondta: „Ez igaz, nincs férjed! 18Öt férjed volt, és akivelmost élsz, az sem a férjed! Igazat mondtál.” 19Az asszony erre így felelt: „Uram, látom, hogy próféta* vagy! 20A miatyáink* ezen a hegyen imádták Istent. Ti zsidók azonban azt mondjátok,hogy Jeruzsálemben kell Istent imádni. 21Jézus így válaszolt neki: „Asszony, higgy nekem: eljön az idő, amikor nemezen a hegyen és nem is Jeruzsálemben imádják majd Istent. 22Ti samáriaiak*azt imádjátok, akit nem ismertek, mi zsidók azonban ismerjük azt, akitimádunk. Hiszen a zsidók közül való, aki a szabadulást hozza. 23De közel azidő, és már itt is van, amikor az igazi imádók szellemben és igazságbanimádják majd az Atyát. Mert ilyen imádókat keres az Atya. 24Isten szellem,ezért akik őt imádják, azoknak is szellemben és igazságban kell imádniuk őt.” 25 Az asszony így válaszolt: „Tudom, hogy eljön a Messiás * , akitKrisztusnak* neveznek, és amikor eljön, mindent elmond majd nekünk.” 26Ekkor Jézus így szólt hozzá: „Én vagyok az, aki veled beszélek.” 27Ebben a pillanatban megérkeztek a tanítványok. Nagyon meglepődtek,amikor látták, hogy Jézus egy asszonnyal beszélget. De egyikük semkérdezte meg, hogy mit akart tőle, vagy miért beszélgetett vele. 28 Az asszony otthagyta a vizeskorsóját, visszament a városba, és eztmondta: 29„Gyertek, nézzétek meg azt az embert, aki mindent elmondottnekem, amit valaha tettem! Még az is lehet, hogy ő a Messiás*.” 30Erre azemberek kimentek a városból Jézushoz. 31Ezalatt a tanítványok így biztatták Jézust: „Mester, egyél!” 32De ő így válaszolt nekik: „Van mit ennem, amiről ti nem tudtok.” 33Erre ők egymást kérdezgették: „Hozott neki valaki ennivalót?”
  • JÁNOS 4:34–5:5 148 34De Jézus azt mondta nekik: „Az én ételem az, hogy teljesítsem annakakaratát, aki elküldött engem, és befejezzem azt a munkát, amivel megbízott.35Amikor elvetitek a magot, azt mondjátok: ‘Még négy hónap, és aratunk.’Én pedig azt mondom nektek: nyissátok ki a szemeteket, és nézzétek amezőket: már érettek az aratásra! 36Az arató megkapja a bérét, és az örökéletre gyűjti össze a termést, akkor együtt örül a vető és az arató. 37Igaz az amondás: ‘Más a vető, és más az arató.’ 38Én azért küldtelek el titeket, hogybetakarítsátok azt a termést, amiért nem ti dolgoztatok. Mert másokdolgoztak vele, ti pedig learatjátok az ő munkájuk gyümölcsét.” 39Abban a városban sok samáriai* hitt Jézusban az asszony beszéde miatt,aki ezt mondta nekik: „Mindent elmondott nekem, amit valaha tettem.”40Amikor a samáriaiak megérkeztek Jézushoz, kérték, hogy maradjon velük.Jézus ott is maradt két napig, 41és szavai miatt még többen hittek benne. 42 Meg is mondták az asszonynak: „Most már nem a te szavaid miatthiszünk benne, hanem mert magunk is hallottuk, és tudjuk, hogy valóban őa világ Szabadítója.”Jézus meggyógyítja egy tisztviselő szolgáját(Mt 8:5–13; Lk 7:1–10) 43 Két nap múlva Jézus elment onnan Galileába. 44(Bár maga Jézus ismegmondta, hogy a prófétát* nem tisztelik a saját hazájában.) 45AmikorGalileába ért, mégis szívesen fogadták azok, akik szintén ott voltakJeruzsálemben az ünnepen, és látták mindazt, amit Jézus tett. 46 Jézus újra elment a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta.Kapernaumban élt egy királyi tisztviselő, akinek a fia beteg volt. 47Amikormeghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá.Megkérte, hogy jöjjön, és gyógyítsa meg a fiát, aki haldoklott. 48Jézus aztfelelte: „Amíg nem láttok jeleket és csodákat, nem hisztek.” 49 A királyi tisztviselő ezt válaszolta: „Uram, gyere, mielőtt meghal agyermekem!” 50Jézus ezt mondta: „Menj haza, a fiad élni fog!” Ő pedig elhitte, amit Jézus mondott neki, és hazament. 51 Útközbentalálkozott a szolgáival, akik azzal a hírrel jöttek elé, hogy a fia él. 52Akkor megkérdezte őket, hogy mikor lett jobban a gyermek. Ők pedig elmondták, hogy előző nap délután egykor múlt el a láza. 53Az apa visszaemlékezett, hogy Jézus pontosan abban az órában mondtaneki: „A fiad élni fog.” És hitt egész családjával együtt. 54Ez volt a második csoda, amit Jézus tett, miután Júdeából Galileába érkezett.Jézus meggyógyít egy beteget a Betesda tavánál5 1Ezek után Jézus felment Jeruzsálembe a zsidók ünnepére. 2Jeruzsálem- ben a Juh-kapunál van egy medence, amit héberül Betesdának hívnak. Amedencének öt csarnoka van. 3Itt nagyon sok beteg feküdt, voltak köztükvakok, sánták és bénák.* 4* 5Volt ott egy ember, aki már harmincnyolc éve5:3 Egyes kéziratok még hozzáfűzik: „… akik mind arra vártak, hogy megmozduljon a víz.”5:4 Csak néhány kevésbé fontos kéziratban található meg: „Időnként ugyanis leszállt a tóra az Úrangyala, felkavarta a vizet, és aki ilyenkor elsőként lépett a tóba, az meggyógyult, bármilyen beteg-ségben szenvedett is.”
  • 149 JÁNOS 5:6–30beteg volt. 6Jézus látta, hogy ott fekszik. Tudta, hogy milyen régóta beteg, ésmegkérdezte tőle: „Meg akarsz gyógyulni?” 7Erre a beteg így felelt: „Uram, nincs senki, aki segítene bevinni a medencébe,amikor a víz felkavarodik. Mire odaérek, mindig valaki más lép be előttem.” 8Ekkor Jézus ezt mondta: „Kelj fel, fogd az ágyadat, és járj!” 9Az emberpedig azonnal meggyógyult, felvette az ágyát, és járni kezdett. Aznap szombat* volt, 10ezért a zsidók így szóltak a meggyógyított emberhez:„Szombat van, a Törvény szerint nem szabad felvenned az ágyadat.” 11 Erre ő ezt válaszolta: „Aki engem meggyógyított, az mondta, hogyvegyem fel az ágyamat, és járjak.” 12A zsidók megkérdezték tőle: „Ki az az ember, aki azt mondta neked,hogy vedd fel az ágyadat, és járj?” 13De a meggyógyított ember nem tudta, ki volt az, mert Jézus eltűnt atömegben. 14Később Jézus találkozott vele a Templomban*, és így szólt hozzá: „Mostmeggyógyultál, de többé ne vétkezz, nehogy valami rosszabb dologtörténjen veled!” 15Az ember elment, és megmondta a zsidóknak, hogy Jézus volt az, akimeggyógyította. 16Ezért a zsidók üldözni* kezdték Jézust, mivel mindezt szombaton* tette.17Jézus így szólt hozzájuk: „Az én Atyám mindig dolgozik, ezért nekem isdolgoznom kell.” 18 Emiatt azután még inkább meg akarták ölni, mertnemcsak megtörte a szombatot*, hanem a saját Atyjának nevezte Istent, s ígyegyenlővé tette magát vele.Jézus isteni hatalma 19Jézus így válaszolt nekik: „Igazán mondom nektek: a Fiú önmagátólsemmit sem tehet, csak azt, amit lát az Atyától. Mert amit az Atya tesz, azt teszia Fiú is. 20Az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit tesz. Mégnagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy ti csodálkozzatok. 21Mert ahogyanaz Atya feltámasztja a halottakat, és életet ad nekik, ugyanúgy a Fiú is életet adazoknak, akiknek akar. 22Az Atya senkit sem ítél el. Az ítéletet átadta a Fiúnak,23azért, hogy mindenki ugyanúgy tisztelje a Fiút, mint ahogyan az Atyáttisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki a Fiút elküldte. 24Igazán mondom nektek: aki hallja a szavaimat, és hisz abban, aki elküldöttengem, annak örök élete van, és nem ítélik el, mert már átment a halálból azéletre. 25Igazán mondom nektek: eljön az idő, és már itt is van, amikor a halottakmeghallják az Isten Fia hangját, és mindenki aki meghallja, élni fog. 26Ahogyanaz Atya az élet forrása, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy az élet forrásalegyen. 27Az Atya hatalmat adott neki, hogy ítélkezzen az emberek fölött, mertŐ az Emberfia*. 28Ne csodálkozzatok ezen. Eljön az idő, amikor mindazok, akika sírban* vannak, meghallják a Fiú hangját, 29és kijönnek a sírból. Akik jót tettek,az életre támadnak fel, akik pedig rosszat, azok ítéletre támadnak fel.Jézusról tanúskodnak a tettei, az Atya és az Írások 30 Én magamtól semmit nem tehetek. Úgy ítélek, ahogyan az Atyátólhallom. Az én ítéletem igazságos, mert nem azt teszem amit én akarok,hanem azt teszem, amit az akar, aki elküldött engem.
  • JÁNOS 5:31–6:13 150 31Ha saját magamról tanúskodnék*, az én tanúskodásom nem lenne igaz.32De van valaki, aki tanúskodik rólam, és én tudom, hogy amit ő mond, az igaz. 33 Ti elküldtétek az embereket Jánoshoz * , és ő az igazságról beszélt.34Nekem azonban nincs szükségem arra, hogy az emberek tanúskodjanak*rólam. Azért mondom ezeket, hogy megmeneküljetek. 35János olyan volt,mint egy égő és világító fáklya*, de ti elhatároztátok, hogy csak rövid ideigakarjátok az ő világosságát élvezni. 36Az én tanúskodásom azonban erősebb, mint Jánosé*, mert azok a dolgok,amelyekkel az Atya megbízott, és amelyeket teszek, bizonyítják hogy azAtya küldött engem. 37Sőt az Atya maga is, aki engem elküldött, tanúskodottrólam. Ti soha nem hallottátok a hangját, és nem láttátok az arcát, 38és nem ismarad bennetek az ő üzenete, mert nem hisztek abban, akit ő elküldött.39Azért tanulmányozzátok az Írásokat*, mert azt hiszitek, hogy azok általkaptok örök életet. Pedig ezek is rólam tanúskodnak. 40Mégsem akartokhozzám jönni, hogy életetek legyen. 41Nem keresem az emberektől jövő dicséretet. 42Ismerlek titeket, és tudom,hogy nincs meg bennetek Isten szeretete. 43Én az Atyám nevében jöttem,mégsem fogadtok el. De ha valaki más a saját nevében jönne, azt elfogadná-tok. 44Hogyan is tudnátok hinni? Egymástól szívesen fogadjátok a dicséretet,de azt a dicséretet, ami az egyetlen Istentől jön, nem keresitek. 45 Negondoljátok, hogy én foglak vádolni benneteket az Atyánál! Maga Mózes*vádol majd titeket, akiben reménykedtetek. Mert ha Mózesnek hinnétek,46nekem is hinnétek, mert ő rólam írt. 47Ha pedig Mózes írásainak nemhisztek, hogyan hinnétek annak, amit mondok?”Jézus enni ad több, mint ötezer embernek(Mt 14:13–21; Mk 6:30–44; Lk 9:10–17)6 1Jézus ezután átkelt a Galileai-tó (Tiberiás-tó) túlsó partjára. 2Nagy tömeg követte, mert látták azokat a csodákat, ahogyan a betegeket meggyógyí-totta. 3Jézus felment egy hegyre, és ott leült tanítványaival együtt. 4Ekkormár közel volt a zsidók Pászka ünnepe*. 5Amikor Jézus körülnézett és látta, hogy nagy tömeg közeledik feléjük,megkérdezte Fülöptől: „Honnan vegyünk elég kenyeret, hogy mindannyianehessenek?” 6(De ezt csak azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert őmár tudta, mit fog tenni.) 7Fülöp pedig így válaszolt: „Még kétszáz ezüstpénzért* sem tudnánk venniannyi kenyeret, hogy elég legyen, és mindenki kapjon belőle egy kicsit.” 8Ekkor megszólalt egy másik tanítvány, András, Simon Péter testvére:9„Van itt egy kisfiú, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi az ennyiembernek?” 10Jézus ekkor azt mondta a tanítványoknak: „Ültessétek le az embereket!”(Nagy fű volt azon a helyen, le is ültek a férfiak, körülbelül ötezren.) 11Jézuspedig kezébe vette a kenyereket, hálát adott, és szétosztotta azok közt, akikott ültek. Ugyanígy osztott nekik a halakból is, amennyit csak kértek. 12Amikor jóllaktak, így szólt Jézus a tanítványokhoz: „Gyűjtsétek össze amegmaradt darabokat, hogy semmi ne vesszen kárba!” 13A tanítványok ösz-szeszedték, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyérből megmaradtdarabokkal.
  • 151 JÁNOS 6:14–35 14 Amikor az emberek látták a csodát, amit Jézus tett, ezt mondták:„Biztosan ő az a próféta*, akinek el kellett jönnie erre a világra!” 15Jézus azonban tudta, hogy az emberek el akarják őt vinni, hogy királlyátegyék, ezért felment egyedül a hegyre.Jézus a vízen jár(Mt 14:22–27; Mk 6:45–52) 16 Estefelé a tanítványok lementek a tóhoz, 17 csónakba szálltak, éselindultak a túlsó partra, Kapernaumba. Már besötétedett, de Jézus mégmindig nem jött vissza hozzájuk. 18Erős szél fújt, és a hullámok egyremagasabbak lettek. Amikor már öt-hat kilométerre voltak a parttól,19meglátták Jézust, aki a vízen járva a hajó felé közeledett. A tanítványoknagyon megijedtek. 20Jézus azonban így szólt hozzájuk: „Én vagyok, neféljetek!” 21A tanítványok örömmel felvették Jézust a csónakba, és rögtönezután partot értek ott, ahová tartottak.Az emberek keresik Jézust 22Másnap a túlsó parton maradt tömeg észrevette, hogy a tanítványokelmentek a partnál levő egyetlen csónakkal, Jézus azonban nem ment velük.23Ugyanakkor néhány Tibériásból érkező csónak kikötött nem messze attól ahelytől, ahol a kenyeret ették, miután Jézus hálát adott. 24Amikor az embereklátták, hogy sem Jézus, sem a tanítványok nincsenek ott, ők is csónakbaszálltak, és Kapernaumba mentek, hogy megkeressék Jézust.Jézus, az élet kenyere 25Amikor megtalálták a túlsó parton, megkérdezték tőle: „Mester, mikorjöttél ide?” 26Jézus ezt válaszolta: „Igazán mondom nektek: nem azért kerestek engem,mert csodákat láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből, és jóllaktatok. 27Dene a romlandó ételért fáradozzatok, hanem azért az ételért, amelymegmarad, és örök életet ad! Ezt az Emberfia* adja majd nektek, mert őt fel-hatalmazta erre az Isten.” 28 Ekkor azok megkérdezték: „Mit csináljunk, hogy Istennek tetsződolgokat tegyünk?” 29Jézus pedig így felelt: „Az az Istennek tetsző dolog, hogy hisztek abban,akit ő elküldött!” 30 Erre ők megkérdezték: „És te milyen csodát mutatsz nekünk, hogymiután láttuk, higgyünk neked? Mit teszel? 31Atyáink* mannát* ettek apusztában, ahogy meg van írva: ‘Mennyei kenyeret adott nekik enni.’”* 32Jézus pedig így válaszolt nekik: „Igazán mondom nektek: nem Mózes* voltaz, aki a mennyei kenyeret adta. Az én Atyám adja nektek az igazi mennyeikenyeret. 33Mert Isten kenyere a Mennyből száll le, és életet ad a világnak.” 34Erre így kérték őt: „Uram, add nekünk mindig ezt a kenyeret!” 35Jézus pedig azt mondta nekik: „Én vagyok az a kenyér, amely életet ad.Aki hozzám jön, nem éhezik meg soha, és aki bennem hisz, nem szomjazik6:14 próféta Valószínűleg arra a prófétára gondoltak, akiről Mózes mondta, hogy Isten majd elfogja küldeni. Lásd 5Móz 18:15–19. 6:31 idézet: Zsolt 78:24.
  • JÁNOS 6:36–65 152meg soha. 36Korábban már megmondtam nektek, hogy bár láttatok engem,mégsem hisztek bennem. 37Akit nekem ad az Atya, mind hozzám jön, és akihozzám jön, azt nem küldöm el. 38Mert nem azért jöttem le a Mennyből,hogy a saját akaratomat vigyem véghez, hanem annak akaratát, aki elküldöttengem. 39Az ő akarata pedig az, hogy azok közül, akiket nekem adott, senkitne veszítsek el, hanem feltámasszam őket mind az utolsó napon. 40Mert aztakarja az én Atyám, hogy mindenkinek, aki látja a Fiút, és hisz benne, örökélete legyen. Én pedig feltámasztom azokat az utolsó napon.” 41Ekkor a zsidók felháborodtak, mert azt mondta, hogy ő az a kenyér,amely a Mennyből szállott le. 42Azt kérdezték: „Hát nem Jézus ez, József fia,akinek ismerjük apját és anyját? Hogyan mondhatja akkor most magáról,hogy a Mennyből való?” 43De Jézus így felelt nekik: „Ne háborogjatok egymás közt! 44Senki nem jöhethozzám, ha nem vonzza őt az Atya, aki elküldött engem. Én pedig feltámasz-tom azt az embert az utolsó napon. 45A próféták* is megírták: ‘Isten tanítja majdmindnyájukat.’* Mindenki, aki az én Atyámra hallgat, és tőle tanul, hozzám jön.46Az Atyát senki nem látta, csak az, aki tőle való. Ő látta az Atyát. 47Igazán,mondom nektek: aki hisz, annak örök élete van. 48Én vagyok a kenyér, amelyéletet ad. 49A ti atyáitok* mannát* ettek a pusztában, mégis meghaltak. 50De az,aki abból a kenyérből eszik, amely a Mennyből száll le, soha nem hal meg. 51Énvagyok az élő kenyér, amely a Mennyből szállt le. Aki ezt a kenyeret eszi,örökké élni fog. A kenyér pedig az én testem, amit odaadok a világ életéért.” 52Ekkor a zsidók vitatkozni kezdtek egymással és ezt kérdezték: „Hogyanadhatná oda nekünk a testét, hogy megegyük?” 53Jézus így válaszolt nekik: „Mondom nektek: ha nem eszitek az Emberfia*testét, és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. 54De aki eszi atestemet, és issza a véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt azutolsó napon. 55Mert az én testem igazi étel, és a vérem igazi ital. 56Aki eszi atestemet, és issza a véremet, az bennem él, és én őbenne. 57Engem az élőAtya küldött el, és én az Atya által élek. Ugyanígy, aki engem eszik, élni fogáltalam. 58Mert én nem olyan vagyok, mint az a kenyér, amit atyáink ettek.Ők ették azt a kenyeret, mégis meghaltak. Én olyan kenyér vagyok, amely aMennyből jött le a földre. Aki ezt a kenyeret eszi, örökké élni fog.” 59Jézusmindezt a kapernaumi zsinagógában* mondta, amikor ott tanított.Az örök élet beszéde 60Amikor ezt hallották, a tanítványok közül sokan ezt mondták: „Nehéztanítás ez! Ki tudja ezt elfogadni?” 61Jézusnak senki nem mondta, mégis tudta, hogy a tanítványok panasz-kodnak a tanítás miatt. Ezért így szólt hozzájuk: „Ez a tanítás zavar titeket?62Mi lenne akkor, ha látnátok, hogy az Emberfia* felmegy oda, ahol azelőttvolt? 63A Szent Szellem* az, aki életet ad, a testnek semmi haszna. A szavak,amelyeket mondtam nektek a Szent Szellemtől valók, és életet adnak.”64(Mert Jézus már kezdettől tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és tudta,hogy ki az, aki el fogja őt árulni.) 65Így folytatta: „Ezért mondtam nektek:senki nem jöhet hozzám, csak az, akinek az Atya megengedte.”6:45 idézet: Ézs 54:13.
  • 153 JÁNOS 6:66–7:23 66Emiatt a tanítványok közül sokan elfordultak tőle, és nem követték őttovább. 67Jézus ekkor megkérdezte a tizenkettőtől: „Talán ti is el akartok menni?” 68 Simon Péter erre így válaszolt: „Uram, kihez mennénk? Örök életbeszéde van nálad. 69 Mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az IstenSzentje.” 70Jézus így válaszolt: „Én választottalak ki benneteket, mind a tizenkettőt,mégis van közöttetek egy ördög!” 71(Júdásról, az Iskariótes Simon fiáról beszélt, aki el akarta őt árulni, pedigő is egy volt a tizenkettő közül.)Jézus és testvérei7 1Jézus ezután Galileát járta. Nem akart Júdeában maradni, mert a zsidó vezetők meg akarták ölni. 2Közel volt már a zsidók sátoros ünnepe. 3Ezérttestvérei ezt mondták Jézusnak: „Menj el innen, és menj fel Júdeába, hogy azottani tanítványaid is láthassák, amiket teszel! 4Ha valaki azt akarja, hogy azemberek ismerjék őt, akkor nem tesz semmit titokban! Mivel te ilyenekrevagy képes, mutasd meg magad az embereknek!” 5Mert még a testvérei semhittek benne. 6Jézus így válaszolt nekik: „Az én időm még nem jött el, nektekazonban minden idő alkalmas. 7Titeket nem gyűlölhet a világ, de engemgyűlöl, mert megmondom az embereknek, hogy gonosz dolgokat csinálnak.8Ti menjetek csak fel az ünnepre! Én azonban most még nem megyek fel,mert az alkalmas idő még nem jött el számomra.” 9Miután ezt mondta nekik,ott maradt Galileában. 10Amikor azonban testvérei elindultak az ünnepre, Jézus is felment, denem nyilvánosan, csak titokban. 11A zsidók keresték őt az ünnepen, és eztkérdezgették: „Hol van az az ember?” 12A tömegben is sokat suttogtak róla. Néhányan azt mondták: „Jó ember”. Mások azonban azt mondták róla: „Nem jó ember, félrevezeti a népet”.13De nyíltan senki nem beszélt róla, mert féltek a zsidó vezetőktől.Jézus tanít a Templomban 14Az ünnepi hét közepén Jézus felment a Templomba*, és tanítani kezdett.15A zsidók csodálkozva kérdezgették: „Hogyan ismerheti ilyen jól az Írást*,hiszen nem is tanulta?” 16Jézus pedig így felelt nekik: „Amit tanítok, az nem az enyém, hanem azé,aki elküldött engem. 17Ha valaki Isten akaratát keresi, az felismeri, hogyIstentől van-e amit tanítok, vagy magamtól. 18Mert aki a magáét mondja, azmagának keres dicsőséget. De aki annak a dicsőségét keresi, aki elküldte őt,az igaz, és nincs benne hamisság. 19Nem Mózes* adta nektek a Törvényt?Mégsem tartja meg senki közületek. Miért akartok engem megölni?” 20Erre az emberek így feleltek: „Gonosz szellem * van benned! Ki akartéged megölni?” 21Jézus így válaszolt: „Egyetlen csodát tettem szombaton*, és mindnyájancsodálkoztok. 22Mózes* adta nektek a körülmetélés* törvényét. (Ez azonbannem tőle származott, hanem őseitektől.) Ti engedelmeskedtek MózesTörvényének, és szombaton is körülmetélitek az embert. 23Ha pedig valakitkörülmetélhettek szombaton, úgy hogy ezzel nem sértitek meg Mózes
  • JÁNOS 7:24–44 154Törvényét, akkor miért haragszotok rám, hogy egy embert teljesen meggyó-gyítottam szombaton? 24Ne a látszat alapján ítéljetek! Inkább hozzatokigazságos ítéletet!”Jézus-e a Krisztus? 25Ekkor a jeruzsálemiek közül néhányan mondogatni kezdték: „Nem ő az,akit meg akarnak ölni? 26De hiszen nyilvánosan beszél, és nem szólnakellene. Lehetséges, hogy a vezetők felismerték, hogy ő a Krisztus * ?27Csakhogy róla tudjuk, honnan származik, de amikor eljön a Krisztus, rólasenki nem tudja majd, hogy honnan származik!” 28 Jézus pedig, mialatt a Templomban * tanított, hangosan így szólt:„Ismertek engem, és tudjátok, honnan jöttem. De én nem magamtól jöttem.Igaz az, aki engem elküldött. Ti nem ismeritek őt. 29Én azonban ismerem őt,mert tőle jöttem, és ő küldött engem.” 30Ekkor az emberek el akarták fogni, de senki nem tudott kezet emelni rá,mert még nem jött el az alkalmas idő, hogy megöljék őt. 31Sokan hittekbenne, és ezt mondták: „Ha eljön a Krisztus*, ő sem tesz majd több csodát,mint ez az ember!”A zsidó vezetők megpróbálják elfogni Jézust 32A farizeusok* meghallották, hogy ezeket suttogják Jézusról az emberek.Ezért a főpapokkal* együtt templomőröket küldtek a Templomba*, hogyJézust elfogják. 33Jézus ekkor így szólt: „Még egy rövid ideig veletek leszek,azután visszamegyek ahhoz, aki elküldött engem. 34Ti pedig keresni fogtok,de nem találtok meg, mert ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.” 35Ekkor a zsidók így beszélgettek egymás közt: „Hová megy, ahol nemtalálhatjuk meg? Talán a görög városokban élő népünkhöz, és a görögöketakarja tanítani? 36Mit jelent az, hogy ‘keresni fogtok, de nem találtok meg’, éshogy ‘ahová én megyek, oda ti nem jöhettek’?”Jézus a Szent Szellemről tanít 37Az ünnep utolsó, legfontosabb napján Jézus felállt, és hangosan így szólt:„Ha valaki szomjas, jöjjön hozzám, és igyon! 38Aki hisz bennem, ahogyan azÍrás* mondja, annak belsejéből élő vizek folyói ömlenek!” 39Jézus ezt a SzentSzellemről* mondta, akit azok fognak kapni, akik benne hisznek. Isten ekkormég nem küldte el a Szent Szellemet, mert Jézus még nem dicsőült meg*.Az emberek vitatkoznak Jézusról 40Amikor ezt hallották, néhányan így kezdtek beszélni a tömegben: „Ez azember valóban próféta*!” 41Mások azt mondták: „Ő a Krisztus *!” Többen pedig így szóltak: „AKrisztus nem Galileából jön el. 42Nem azt mondja az Írás*, hogy a KrisztusDávid* családjából származik, és Betlehemből jön majd, abból a városból,ahol Dávid élt?” 43Emiatt ellentét támadt az emberek között. 44Néhányan elakarták fogni, de senki sem merte megpróbálni.7:40 próféta Valószínűleg arra a prófétára gondoltak, akiről Mózes mondta, hogy Isten majd elfogja küldeni. Lásd 5Móz 18:15–19.
  • 155 JÁNOS 7:45–8:16A zsidó vezetők nem hisznek Jézusban 45Az őrök ekkor visszamentek a főpapokhoz* és a farizeusokhoz*, akikmegkérdezték tőlük: „Miért nem hoztátok ide?” 46Az őrök így feleltek: „Még soha senki nem beszélt úgy, mint ő!” 47A farizeusok* ekkor így szóltak: „Csak nem bolondított meg titeket is?48 Nem látjátok, hogy a farizeusok és a főpapok * közül senki nem hiszbenne?! 49Bizony átkozott ez a tömeg, amely nem ismeri a Törvényt!” 50Ekkor megszólalt Nikodémus — az a farizeus*, aki korábban elmentJézushoz —, és azt mondta: 51„A mi Törvényünk nem ítéli el az embert, amígmeg nem hallgatták, és meg nem tudták, mit tett?” 52Erre a többiek így válaszoltak: „Talán te is Galileából jöttél? Nézz utánaaz Írásokban *, és meglátod, hogy nem fogsz semmit találni Galileábólszármazó prófétáról*!” 53*Ezután pedig mind hazamentek.A házasságtörő asszony 1Jézus felment az Olajfák hegyére*, 2azután korán reggel ismét visszament a8 Templomba.*. Az emberek mind köré gyűltek, ő pedig leült, és tanítanikezdte őket. 3Az törvénytanítók és a farizeusok* behoztak egy asszonyt, akitrajtakaptak, hogy házasságtörést* követett el. Középre állították, 4és így szóltakJézushoz: „Mester, ezt az asszonyt rajtakapták házasságtörés közben. 5Mózes* aTörvényben megparancsolta nekünk, hogy az ilyen asszonyt kövezzük meg. Temit mondasz?” 6Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, és legyen mivelvádolni őt. Jézus leguggolt, és az ujjával írni kezdett a földre. 7Mivel továbbkérdezgették, felállt, és azt mondta nekik: „Aki bűntelen közületek, az dobja ráaz első követ!” 8Majd újra leguggolt, és tovább írt a földre. 9Amikor ezt meghallották, egymás után mind kimentek, kezdve az időseb-bekkel, míg végül Jézus egyedül maradt a középen álló asszonnyal. 10EkkorJézus felállt, és azt mondta neki: „Asszony, hol vannak a vádlóid? Senki nemítélt el téged?” 11Az asszony pedig így szólt: „Senki, Uram.” Jézus így felelt: „Én sem ítéllek el. Menj el, és többé ne vétkezz!”Jézus a világ világossága 12Később Jézus újra beszélni kezdett, és így szólt az emberekhez: „Énvagyok a világ világossága. Aki engem követ, soha nem él sötétségben, mertaz a világosság lesz benne, amely életet ad.” 13Erre így szóltak hozzá a farizeusok*: „Te magadról tanúskodsz*, ezérttanúságod nem érvényes!” 14 Jézus így felelt: „Ha magamról tanúskodok * , akkor is érvényes atanúságom, mert tudom, honnan jöttem, és hová megyek. De ti nemtudjátok, honnan jöttem, és hová megyek. 15Ti emberi mérték szerint ítéltek.Én nem ítélek el senkit. 16 De ha mégis ítélek, ítéletem igaz, mert nem7:52 próféta Két korai görög kéziratban fordul elő a „próféta” szó. Azt jelenti, hogy „olyan pró-féta, mint Mózes” — ami 5Móz 18:15-ben van megírva. Az ApCsel 3:22-ben és 7:37-ben ugyanez aszó a Messiást jelenti, akárcsak Jn 7:40-ben. 7:53 A legrégebbi és legjobb állapotban lévő görögnyelvű kéziratok nem tartalmazzák a 7:53–8:11 verseket.
  • JÁNOS 8:17–41 156e g y e d ü l v a g y o k . Ve l e m v a n a z A t y a , a k i e l k ü l d ö t t e n g e m . 1 7 ATörvényetekben pedig meg van írva, hogy két ember tanúskodása érvényes.18Én önmagamról tanúskodok, és rólam tanúskodik az Atya is, aki engemküldött.” 19Ekkor megkérdezték tőle: „Hol van az Atyád?” Jézus így válaszolt: „Nem ismertek sem engem, sem Atyámat. mert haengem ismernétek, ismernétek Atyámat is.” 20Jézus mindezt a perselynélmondta, amikor a Templomban* tanított, de senki nem fogta el, mert mégnem jött el az ideje.Jézus az Atyától jött, és hozzá megy 21Azután ezt mondta nekik: „Én elmegyek, ti pedig keresni fogtok engem,de bűnösen fogtok meghalni. Mert ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.” 22Ekkor a zsidó vezetők egymást kérdezgették: „Talán meg akarja ölnimagát, hogy azt mondja: ‘Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek’?” 23Jézus így folytatta: „Ti lentről származtok, én fentről származom. Ti ehheza világhoz tartoztok. de én nem. 24Megmondtam nektek: bűnösen haltokmeg. Bizony, ha nem hiszitek, hogy ÉN VAGYOK*, akkor bűnösen haltok meg.” 25Ekkor azok megkérdezték tőle: „Akkor te ki vagy?” Jézus így válaszolt: „Az, akinek már kezdettől mondom magamat. 26Sokmindent mondhatnék rólatok, és elítélhetnélek titeket. De én azt mondom azembereknek, amit attól hallottam, aki elküldött engem. És amit ő mond az igaz!” 27Azok pedig nem tudták, hogy az Atyáról beszélt. 28Jézus így folytatta:„Amikor felemelitek az Emberfiát*, megtudjátok, hogy ÉN VAGYOK. Én semmitnem teszek magamtól, hanem úgy mondom ezt, ahogyan az Atya tanított. 29Őküldött el engem, és ő velem van. Nem hagyott egyedül, mert én mindig aztteszem, ami kedves neki.” 30Amikor ezt mondta, sokan hittek benne.Az igazság megszabadít 31Ő pedig ezt mondta azoknak, akik hittek benne: „Ha engedelmeskedteka tanításomnak, valóban az én tanítványaim vagytok. 32Megismeritek majdaz igazságot, az igazság pedig megszabadít titeket.” 33Erre ők így feleltek: „Mi Ábrahám* gyermekei vagyunk, és soha nemvoltunk senkinek a szolgái. Hogyan mondhatod akkor, hogy megszabadulunk?” 34Erre Jézus így válaszolt: „Igazán mondom nektek: ha valaki bűnt követel, az a bűn szolgája. 35A szolga pedig nem marad örökre a családdal, de afiú örökre ott marad. 36Ezért ha a Fiú megszabadít titeket, akkor valóbanszabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám* gyermekei vagytok, 37mégis megakartok ölni, mert nem tudjátok elfogadni a tanításomat. 38Én arról beszélek,amit Atyámtól láttam, és ti is azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.” 39A zsidók erre így feleltek: „Ábrahám* a mi atyánk!” Jézus pedig ígyválaszolt: „Ha valóban Ábrahám gyermekei volnátok, akkor olyan dolgokattennétek, mint Ábrahám. 40De ti meg akartok ölni engem, aki az igazságotmondom nektek, amit Istentől hallottam. Ábrahám nem tett ilyet. 41Tiazonban azt teszitek, amit atyátok.”8:24 ÉN VAGYOK Ez úgy hangzik, mint Isten neve, amit ő maga mondott Mózesnek a2Móz 3:14-ben. Lásd még 28, 58. versekben.
  • 157 JÁNOS 8:42–9:4 Ők erre így válaszoltak: „Nem vagyunk mi törvénytelen gyermekek! Egyatyánk van, az Isten!” 42Jézus így válaszolt nekik: „Ha Isten volna az atyátok, szeretnétek engem,mert én Istentől jöttem, és most itt vagyok. Nem magamtól jöttem, ő küldöttel engem. 43Miért nem értitek, amit mondok? Mert nem fogadjátok el az éntanításomat. 44Az ördög a ti atyátok, ti pedig örömmel teszitek meg azt, amitő kíván. Ő kezdettől fogva gyilkos volt, és soha nem állt az igazság oldalán,mert nincs is benne semmi igazság. Amikor hazudik, akkor mutatja meg,hogy valójában kicsoda, mert ő hazug, és a hazugság atyja. 45Mivel azonbanén az igazat mondom, nem hisztek nekem. 46Ki vádolhatna engem bűnnelközületek? Ha pedig igazat mondok, miért nem hisztek nekem? 47AkiIstentől van, az hallgat Istenre. Ti pedig azért nem hallgattok rá, mert nemIstentől vagytok.”Jézus és Ábrahám 48 A zsidók erre azt kérdezték tőle: „Talán nincs igazunk, amikor aztmondjuk, hogy samáriai* vagy, és gonosz szellem* van benned?” 49 Jézus így válaszolt erre: „Nincs bennem gonosz szellem * , hanemtisztelem az én Atyámat, de ti nem tiszteltek engem. 50Én nem a magamdicsőségét keresem. Van valaki, aki keresi, és ő majd ítéletet mond.51Igazán mondom nektek: ha valaki megtartja az én tanításomat, az nemhal meg soha.” 52Erre a zsidók ezt mondták: „Most már tudjuk, hogy gonosz szellem* vanbenned! Ábrahám* meghalt, a próféták* meghaltak, te pedig azt mondod: havalaki megtartja az én tanításomat, az nem hal meg soha. 53Nagyobb vagytalán, mint atyánk Ábrahám? Ő meghalt, és a próféták is mind meghaltak.Hát mit gondolsz, ki vagy te?” 54Jézus erre így válaszolt: „Ha magamat dicsőíteném, akkor a dicsőségemnem érne semmit. Az én Atyám az, aki engem dicsőít. Őróla azt állítjátok,hogy ő az Istenetek. 55 Pedig soha nem ismertétek meg őt, én viszontismerem. Ha azt mondanám, hogy nem ismerem, ugyanolyan hazug lennék,mint ti. De én ismerem őt, és engedelmeskedem annak, amit mond.56Ábrahám *, a ti atyátok nagyon örült, hogy meglátja majd azt a napot,amikor eljövök. Meg is látta, és nagyon örült.” 57Ekkor a zsidók azt mondták neki: „Még ötven éves sem vagy, és láttadÁbrahámot*?” 58 Jézus pedig így válaszolt nekik: „Igazán mondom nektek: mielőttÁbrahám * lett volna, ÉN VAGYOK .” 59 Ekkor köveket kaptak föl, hogymegdobálják, és így öljék meg, de Jézus eltűnt előlük, és kiment aTemplomból*.Jézus meggyógyít egy vakon született embert9 1 Amikor Jézus továbbment, meglátott egy vakon született embert. 2Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, ki követett el bűnt, hogy vakonkellett születnie, ő, vagy a szülei?” 3Jézus így felelt nekik: „Sem ő, sem pedig a szülei nem követtek el bűnt.Azért született vakon, hogy Isten megmutassa rajta hatalmát. 4Amíg nappalvan, el kell végeznünk annak a munkáját, aki engem elküldött, mert ha eljön
  • JÁNOS 9:5–25 158az éjszaka, senki sem dolgozhat. 5Amíg ezen a világon vagyok, én vagyok avilág világossága.” 6Miután ezt mondta, a földre köpött, és sarat csinált vele. Rákente a vakember szemére, 7és azt mondta neki: „Menj el, és mosakodj meg a Siloám-medencében!” (Ami azt jelenti: Küldött.) A vak ember elment, megmosako-dott, és úgy jött vissza, hogy már látott. 8Ekkor a szomszédai és azok, akik előzőleg látták koldulni, ezt kérdezték:„Nem ő az, aki itt szokott ülni és koldulni?” 9Néhányan azt mondták, hogy ő az, mások pedig azt, hogy nem ő, csakhasonlít rá. De a koldus megmondta: „Én vagyok az.” 10Erre ezt kérdezték tőle: „Hogyan gyógyult meg a szemed?” 11Ő pedig így válaszolt: „Egy Jézus nevű ember sarat csinált, rákente aszememre, és azt mondta: ‘Menj el, és mosakodj meg a Siloám-medencében!’Én pedig elmentem, megmosakodtam, és most látok.” 12Erre az emberek megkérdezték tőle: „Hol van az az ember?” Ő pedig azt mondta: „Nem tudom.”A zsidó vezetők kihallgatják az embert, akit Jézus meggyógyított 13Ekkor ezt az embert, aki nemrég még vak volt, elvitték a farizeusokhoz*.14Az a nap pedig, amikor Jézus sarat csinált, és meggyógyította a vak emberszemét, szombat* volt. 15A farizeusok is megkérdezték a vakon születettembert, hogy, hogyan gyógyult meg. Ő pedig így felelt nekik: „Sarat kent a szememre, lemostam és most látok.” 16Erre néhány farizeus* azt mondta: „Az az ember nem Istentől való, mertnem tartja meg a szombatot*.” De mások azt mondták: „Hogyan tehetne egy bűnös ilyen csodákat?” Ígyazután vita támadt köztük. 17Ekkor újból a vakon született emberhez fordultak és megkérdezték tőle:„Hát te mit mondasz róla most, hogy meggyógyította a szemedet?” Ő pedig így felelt: „Az az ember próféta*.” 18 A zsidó vezetők azonban nem hitték el, hogy vak volt, és későbbgyógyult meg a szeme. Ezért odahívták a szüleit, és 19megkérdezték tőlük:„Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? Akkor hogyanlehetséges, hogy most lát?” 20A szülők pedig így válaszoltak: „Azt tudjuk, hogy ő a fiunk. Azt istudjuk, hogy vakon született, 21de hogy most hogyan lát, azt nem tudjuk. Éshogy ki gyógyította meg a szemét, azt sem tudjuk. Tőle kérdezzétek meg,elég nagy már ahhoz, hogy el tudja mondani!” 22 A szülei pedig azértmondták ezt, mert féltek a zsidó vezetőktől. Azok ugyanis mármegegyeztek abban, hogy ha valaki Krisztusnak* mondja Jézust, azt ki kelltiltani a zsinagógából*. Ezért mondták tehát a szülei: 23„Elég nagy már, tőlekérdezzétek meg!” 24Ekkor a zsidó vezetők másodszor is magukhoz hívatták a korábban vakembert, és azt mondták neki: „Adj dicsőséget Istennek az által, hogymegmondod az igazat! Mi tudjuk, hogy az az ember bűnös.” 25Ekkor a meggyógyult ember így felelt: „Én nem tudom, hogy bűnös-evagy sem, de egyet tudok: vak voltam, most pedig látok.”
  • 159 JÁNOS 9:26–10:10 26Erre újra megkérdezték: „Mit tett veled? Hogyan gyógyította meg aszemedet?” 27Ő pedig így felelt: „Már mondtam nektek, de nem figyeltetek rám. Miértakarjátok újra hallani? Talán ti is a tanítványai akartok lenni?” 28 Erre a zsidó vezetők sértegetni kezdték, és ezt mondták neki: „Tevagy az ő tanítványa, mi Mózes * tanítványai vagyunk! 29 Azt tudjuk,hogy Mózeshez szólt Isten, de erről az emberről még azt sem tudjuk,honnan jött.” 30Az meg így válaszolt: „Ez nagyon furcsa. Nem tudjátok honnan jött,mégis meggyógyította a szememet. 31Tudjuk, hogy Isten a bűnösöket nemhallgatja meg, de aki istenfélő, és az ő akaratát teljesíti, annak teljesíti akérését. 32Soha nem hallottunk róla, hogy valaki meggyógyította volna egyvakon született ember szemét. 33Ha az az ember nem Istentől jött volna,semmit sem tudott volna tenni.” 34Erre a zsidó vezetők így válaszoltak: „Bűnösnek születtél, és te akarszminket tanítani?” Ezzel kitiltották a zsinagógából*.Szellemi vakság 35Jézus megtudta, hogy a zsidó vezetők kitiltották ezt az embert a zsinagó-gából * , és amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: „Hiszel azEmberfiában*?” 36Ő pedig így válaszolt: „Ki az, Uram? Mondd meg, hogy higgyek benne!” 37Jézus így felelt: „Ő az, akit látsz. Én vagyok az, aki veled beszélek.” 38Erre a férfi így szólt: „Uram, hiszek.” Leborult előtte, és imádta őt. 39Jézus ekkor azt mondta: „Azért jöttem erre a világra, hogy ítéljek, hogyakik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakok legyenek.” 40Meghallotta ezt néhány farizeus*, akik a közelben voltak, és megkérdez-ték tőle: „Talán mi is vakok vagyunk?” 41Jézus pedig így felelt: „Ha vakok volnátok, nem volnátok bűnösök. Demivel azt mondjátok, hogy láttok, bűnösök maradtok.”A pásztor és juhai10 1 „Igazán mondom nektek: aki nem a kapun át megy be a juhok aklába*, hanem máshol, az tolvaj és rabló. 2Aki a kapun át megy be, aza juhok pásztora. 3Annak kaput nyit az őr, és a juhok hallgatnak a hangjára.Ő pedig a nevükön szólítja a saját juhait, és kivezeti őket. 4Amikor kivezetteőket, előttük megy, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. 5Idegent nemkövetnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik.” 6Ezta történetet mondta Jézus az embereknek, de nem értették meg, mit jelent,amit mondott.Jézus, a jó pásztor 7Ezért Jézus így folytatta: „Igazán mondom nektek: én vagyok a kapu ajuhok számára. 8Akik előttem jöttek, mind tolvajok és rablók voltak, de ajuhok nem hallgattak rájuk. 9Én vagyok a kapu. Ha valaki rajtam keresztülmegy be, megmenekül. Ki és bejár, és legelőt talál. 10A tolvaj azért jön, hogylopjon, öljön és pusztítson. De én azért jöttem, hogy az embereknek életüklegyen, és bőségben éljenek.
  • JÁNOS 10:11–38 160 11Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. 12A fizetésértdolgozó juhász különbözik a pásztortól, mert nem gazdája a juhoknak. Ezértamikor látja, hogy jön a farkas, otthagyja a nyájat, és elfut. A farkas pedigmegtámadja és szétkergeti a juhokat. 13A juhász elfut, mert csak pénzértdolgozik, és nem törődik a juhokkal. 14–15Én vagyok a jó pásztor. Én ismerem a juhaimat, és a juhaim ismernekengem. Ahogyan az Atya ismer engem, én is ugyanúgy ismerem az Atyát. Énaz életemet adom a juhokért. 16De vannak más juhaim is, amelyek nem ebbőlaz akolból* valók. Őket is vezetnem kell, és hallgatnak a hangomra. Így leszmajd belőlük egy nyáj, egyetlen pásztorral. 17Azért szeret engem az Atya, mertodaadom az életemet, hogy utána újra visszavegyem. Az életemet senki nemveheti el tőlem, 18hanem magamtól adom oda. Jogom van arra, hogy odaadjam,és jogom van arra, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól.” 19Jézus szavai miatt a zsidók újra vitatkozni kezdtek egymással. 20Sokanezt mondták: „Gonosz szellem* van benne, és megbolondult. Minek hall-gatjátok?” 21De mások ezt mondták: „Akiben gonosz szellem* van, nem így beszél.Gonosz szellem nem tudja meggyógyítani a vakok szemét!” 22Jeruzsálemben eljött a templomszentelés ünnepének ideje. Tél volt, 23ésJézus a Templomban*, Salamon csarnokában* járt. 24Ekkor a zsidó vezetőkkörülvették, és ezt kérdezték: „Meddig tartasz még minket bizonytalanság-ban? Mondd meg nekünk nyíltan, te vagy a Krisztus*, vagy nem!”Jézust meg akarják kövezni 25Jézus így felelt: „Már mondtam nektek, de nem hittétek el. Pedig acsodák, amelyeket Atyám nevében teszek, megmutatják, hogy ki vagyok.26Ti mégsem hisztek, mert nem tartoztok az én juhaim közé. 27Az én juhaimhallgatnak rám. Én ismerem őket, ők pedig követnek engem. 28Örök életetadok nekik, nem vesznek el soha, és senki nem ragadhatja ki őket akezemből. 29Atyám, aki nekem adta őket, mindenkinél hatalmasabb. Ezértsenki nem ragadhatja ki őket az ő kezéből. 30Az Atya és én egyek vagyunk.” 31Erre a zsidók újra köveket kaptak fel, hogy megdobálják, és így öljékmeg. 32Ekkor így szólt Jézus: „Sok jó dolgot tettem már szemetek láttáraAtyám dolgai közül, melyikért akartok most megkövezni?” 33A zsidók pedig így feleltek: „Nem a jó dolgokért akarunk megköveznitéged, hanem azért, mert olyan dolgokat mondasz, amik sértik Istent*. Ésazért, mert csak ember vagy, mégis azt mondod magadról, hogy Isten vagy.” 34Jézus erre így felelt: „Nincs-e megírva a Törvényetekben: ‘Azt mondtam,istenek vagytok’?* 35Isten isteneknek nevezte azokat, akikhez Isten üzeneteszól, és tudjátok, hogy az Írás*mindig igaz. 36Az Atya kiválasztott engem, éselküldött erre a világra. Akkor miért mondjátok, hogy megsértem Istent,amikor azt mondom, hogy én vagyok az Isten Fia. 37Ha nem azt teszem,amit Atyám, ne higgyetek nekem! 38Ha viszont ugyanazt teszem, amitAtyám, akkor ha nekem nem is hisztek, higgyetek a tetteimnek, hogy felis-merjétek, és megtudjátok, hogy az Atya bennem van, én pedig az Atyában!”10:23 Salamon csarnoka A Jeruzsálemi Templom előtti tér keleti oldalán lévő fedett oszlop-csarnok. 10:34 idézet: Zsolt 82:6.
  • 161 JÁNOS 10:39–11:26 39Ekkor újra megpróbálták Jézust elfogni, ő azonban eltűnt előlük. 40Újbólelment a Jordán folyón túlra, arra a helyre, ahol korábban János*bemerítette az embereket*, és ott maradt. 41Sokan eljöttek hozzá, és eztmondták: „János nem tett csodákat, de amit erről az emberről mondott, azmind igaz.” 42És sokan hittek Jézusban.Lázár halála11 1Volt egy Lázár nevű beteg ember Betániában, abban a faluban, ahol Mária és a testvére, Márta éltek. 2Mária volt az, aki illatos olajjal kentemeg az Urat, és a hajával törölte meg a lábát. Az ő testvére, Lázár volt abeteg. 3 Lázár nővérei megüzenték Jézusnak: „Uram, a te szeretettbarátod beteg.” 4Amikor ezt Jézus meghallotta, így szólt: „Ez a betegség nem halálos,hanem Isten dicsőségéért van, hogy az Isten Fia dicsőséget kapjon általa.”5Jézus valóban szerette Mártát, és nővérét Máriát, és Lázárt. 6Amikor Jézusmeghallotta, hogy Lázár beteg, még két napig azon a helyen maradt, aholvolt. 7Ezután így szólt tanítványaihoz: „Menjünk el ismét Júdeába!” 8A tanítványok erre így feleltek: „Mester, hiszen most akartak megköveznia zsidók, és te újra odamész?” 9Jézus így válaszolt: „Ugye tizenkét óráig tart a nappal? Ezért aki nappaljár, az nem botlik meg, mert látja a világ világosságát. 10De aki éjjel jár, azmegbotlik, mert nincs világossága.” 11Miután ezt elmondta, így szólt: „Barátunk, Lázár elaludt, de én elmegyekés felébresztem.” 1 2 E r re a t a n í t v á n y o k e z t v á l a s z o l t á k : „ U r a m , h a a l s z i k , a k k o rmeggyógyul majd.” 13Jézus azonban Lázár haláláról beszélt, a tanítványok pedig azt hitték, aztmondta, hogy Lázár csak alszik. 14Jézus ezért nyíltan megmondta nekik:„Lázár meghalt. 15Örülök, hogy nem voltam ott, azért, hogy ti higgyetek.Most menjünk el hozzá!” 16 Ekkor Tamás, akit Ikernek hívtak, így szólt a többi tanítványhoz:„Menjünk mi is, és Jézussal együtt haljunk meg!”Jézus Betániában 17Amikor Jézus megérkezett, megtudta, hogy Lázár már négy napja asírban* van. 18Mivel Betánia csak három kilométerre volt Jeruzsálemtől, 19azsidók közül sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őketa testvérük halála miatt. 20Amikor Márta meghallotta, hogy Jézus jön, elé ment, Mária pedig otthonmaradt. 21Így szólt Márta Jézushoz: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volnameg a testvérem! 22Én azonban így is tudom, hogy bármit kérsz Istentől,megadja neked.” 23Jézus ekkor így szólt: „A testvéred fel fog támadni.” 24Márta pedig így felelt: „Tudom, hogy feltámad a Feltámadáskor, azutolsó napon.” 25Jézus azonban ezt mondta: „Én vagyok a Feltámadás és az Élet. Aki hiszbennem, akkor is él, ha meghalt. 26Aki pedig él és hisz bennem, soha nemhal meg. Hiszed ezt?”
  • JÁNOS 11:27–50 162 27 Márta pedig így válaszolt: „Igen, Uram. Hiszem, hogy te vagy aKrisztus*, Isten Fia, akinek el kellett jönnie erre a világra.”Jézus sír 28Miután ezt mondta, Márta elment, és félrehívta nővérét, Máriát. Így szólthozzá: „Itt van a Mester, és téged hív.” 29Amikor ezt Mária meghallotta,gyorsan Jézus elé sietett. 30Jézus ekkor még nem ment be a faluba, hanem ottmaradt, ahol Márta találkozott vele. 31A zsidók, akik Máriával voltak aházban, és vigasztalták őt, látták, hogy gyorsan felkel és elindul. Utánamentek, mert azt hitték, hogy a sírhoz megy, hogy ott sírjon. 32Amikor MáriaJézushoz ért, és meglátta őt, a lábához borult, és így szólt hozzá: „Uram, haitt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.” 33 Amikor Jézus látta, hogy Mária és a vele lévők is sírnak, nagyonszomorú és nyugtalan lett és így szólt: 34„Hová temettétek Lázárt?” Őkpedig azt mondták: „Uram, gyere, és nézd meg!” 35Jézus sírva fakadt. 36Az emberek erre így szóltak: „Nézzétek, mennyire szerette őt!” 37De voltak, akik így beszéltek: „Ő, aki meggyógyította a vakot, Lázárt ismegmenthette volna a haláltól.”Lázár feltámasztása 38Jézus még mindig nagyon szomorú volt, amikor odament a sírhoz*. Ezegy barlang volt, a bejáratát pedig egy kő takarta. 39 Jézus így szólt:„Hengerítsétek el a követ!” De Márta, a halott Lázár nővére azt mondta: „Uram, már biztosan rosszszaga van, hiszen négy napja meghalt.” 40 Jézus így válaszolt: „Nem megmondtam neked, hogy ha hiszel,meglátod majd Isten dicsőségét?” 41Ekkor elhengerítették a követ, Jézus pedig felnézett és így imádkozott:„Atyám, köszönöm, hogy meghallgattál engem. 42Tudom, hogy te mindigmeghallgatsz, de az itt álló emberek miatt mondom ezt, hogy elhiggyék,hogy te küldtél el engem.” 43Ezután hangosan így kiáltott: „Lázár, gyere ki!”44A halott pedig kijött a sírból. Keze és lába vászoncsíkokkal volt körülteker-ve, arcát pedig kendő takarta. Jézus ekkor így szólt az emberekhez: „Vegyétek le róla a vásznakat, éshagyjátok elmenni!”A zsidó vezetők meg akarják ölni Jézust(Mt 26:1–5; Mk 14:1–2; Lk 22:1–2) 45Ekkor sokan hittek benne azok közül a zsidók közül, akik Máriávaljöttek, és látták, amit Jézus tett. 46Néhányan azonban elmentek a farizeusok-hoz*, és elmondták nekik, mit tett Jézus. 47Ekkor a főpapok* és a farizeusokösszehívták a Főtanácsot*, és így szóltak: „Mit csináljunk? Ez az ember sokcsodát tesz. 48Ha ezt hagyjuk, mindenki hinni fog benne, azután jönnek arómaiak, és elpusztítják a Templomunkat* és a népünket!” 49Egyikük pedig, név szerint Kajafás, aki főpap* volt abban az évben, ígyszólt: „Ti nem tudtok semmit! 50Még azt sem ismeritek fel, hogy jobb, ha egyember hal meg a népért, mintha az egész nép elpusztul.”
  • 163 JÁNOS 11:51–12:13 51De ezt nem magától mondta Kajafás, hanem azért mert abban az évben ővolt a főpap*. Valójában prófétált, hogy Jézusnak meg kell halnia a népért.52De nem csak a zsidó népért, hanem azért is, hogy Isten szétszóródottgyermekeit újra egybegyűjtse. 53Ettől a naptól kezdve tehát a zsidó vezetők azt tervezték, hogy megölikJézust. 54Ezért ő nem is mutatkozott többé nyilvánosan az emberek között,hanem egy pusztához közeli városba, Efraimba ment, és ott maradt tanítvá-nyaival. 55Közel volt már a zsidók Pászka ünnepe*, ezért vidékről sokan felmentekJeruzsálembe, hogy még a Pászka ünnep előtt megtisztuljanak. 56Az emberekkeresték Jézust. A Templomban* állva ezt kérdezgették egymástól: „Mitgondoltok? Talán nem is jön el az ünnepre?” 57A főpapok* és a farizeusok*pedig parancsot adtak ki, hogy ha valaki tudja, hol van Jézus, jelentse be,hogy elfogják.Mária nárdusolaja(Mt 26:6–13; Mk 14:3–9) 1Hat nappal a Pászka ünnep* előtt Jézus Betániába ment. Itt élt Lázár,12 akit feltámasztott a halálból. 2Vacsorát készítettek neki, és közbenMárta szolgált fel. Lázár is ott ült az asztalnál Jézussal együtt. 3Ekkor Máriaelővett fél liter drága valódi nárdusolajat*. Ráöntötte Jézus lábára, és ahajával megtörölte. A házat betöltötte az olaj illata. 4Ám az egyik tanítvány, Iskáriótes Júdás, aki el akarta árulni Jézust, ígyszólt: 5„Miért nem adták el inkább ezt az olajat háromszáz ezüstért,*hogy apénzt a szegényeknek adják?” 6 De ezt nem azért mondta, mintha aszegények érdekelték volna, hanem mert tolvaj volt. Ő vigyázott a közöspénzre, és gyakran lopott belőle. 7Jézus így válaszolt: „Hagyd békén, hiszen ezt az olajat a temetésemretartogatta! 8A szegények mindig veletek lesznek, de én nem mindig leszekköztetek.” 9A zsidók közül nagyon sokan megtudták, hogy Jézus Betániában van,ezért odamentek. De nemcsak őt szerették volna látni, hanem Lázárt is, akitfeltámasztott a halálból. 10Ezért azután a főpapok* eltervezték, hogy Lázárt ismegölik, 11mert a zsidók közül sokan miatta hagyták ott vezetőiket, és miattahittek Jézusban.Jézus bevonulása Jeruzsálembe(Mt 21:1–11; Mk 11:1–11; Lk 19:28–40) 12Másnap az ünnepre érkező tömeg meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembejön. 13Pálmaágakat fogtak, kimentek elé és ezt kiáltozták: „Hozsánná!* Áldott, aki az Úr nevében jön! Zsolt 118:25–26 Áldott Izrael Királya!”12:13 Hozsánná Héber szó, eredeti jelentése: „ments meg”. Később Isten, vagy a Messiás dicsőí-tésére használták.
  • JÁNOS 12:14–35 164 14Jézus pedig talált egy szamarat, és ráült, ahogyan meg van írva: 15 „Ne félj, Sion leánya*, mert jön már a királyod szamárcsikón ülve!” Zak 9:9 16Tanítványai akkor még nem értették mindezt, de később, amikor Jézusmegdicsőült*, eszükbe jutott, hogy pontosan az történt vele, amit az Írások*mondtak róla. 17Azok az emberek, akik vele voltak akkor, amikor Lázárt kihívta a sírból*és feltámasztotta, elmondták a többieknek is, hogy mi történt. 18Azért isment elé a tömeg, mert hallotta, hogy ő volt az, aki ezt a csodát tette. 19Afarizeusok * pedig ezt mondták egymásnak: „Látjátok! Nem sikerült atervünk! Az egész nép őt követi!”Jézus az életről és halálról tanít 20Azok között, akik a Pászka ünnepre* jöttek Jeruzsálembe imádkozni,néhány görög is volt. 21 Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileaiBétsaidából származott, és így kérlelték: „Uram, szeretnénk látni Jézust!”Fülöp ekkor szólt Andrásnak, 22azután mindketten odamentek Jézushoz,és szóltak neki is. 23 Jézus pedig így válaszolt: „Eljött az idő, hogy megdicsőüljön * azEmberfia*. 24Igazán mondom nektek: ha a búzaszem nem kerül a földbe, ésott nem hal el, akkor csak egy búzaszem marad. De ha a földbe vetik, éselhal, sok szemet terem. 25Aki szereti az életét, az elveszti. De aki gyűlöli azéletét ezen a világon, az megtartja az örök életre. 26Ha valaki engem szolgál,engem kell követnie, és akkor ahol én vagyok, ott lesz majd a szolgám is. Havalaki engem szolgál, azt megbecsüli majd az Atya.”Jézus saját haláláról beszél 27„Nyugtalan a szívem; mit mondhatnék? Kérjem talán azt: ‘Atyám, mentsmeg engem ettől az órától?’ Hiszen éppen ezért az óráért jöttem el. 28Atyám,dicsőítsd meg a te nevedet!” Ekkor hang hallatszott a Mennyből: „Már megdicsőítettem, és újra megdi-csőítem.” 29 Erre sokan, akik ott álltak és hallották a hangot, azt mondták,mennydörgés volt. Mások azt mondták, hogy egy angyal szólt Jézushoz. 30De Jézus így válaszolt: „Ez a hang nem értem, hanem értetek szólt.31Mert eljött e világ megítélésének ideje, és most fogják kidobni a világfejedelmét. 32 Ha én erről a földről felemeltetem, minden embertmagamhoz vonzok.” 33Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, hogyan fogmeghalni. 34 A tömeg pedig így válaszolt neki: „A Törvényből tudjuk, hogy aKrisztus* örökké él. Miért mondod akkor, hogy az Emberfiának* fel kellemeltetnie? Kicsoda ez az Emberfia?” 35 Jézus pedig így felelt nekik: „A világosság még egy rövid ideigköztetek lesz. Addig járjatok tehát a világosságban, amíg nálatok van, hogy12:15 Sion leánya vagyis: Jeruzsálem.
  • 165 JÁNOS 12:36–13:4a sötétség le ne győzzön titeket, mert aki sötétben jár, nem tudja hovámegy. 36 Ameddig veletek van a világosság, higgyetek benne, hogy avilágosság fiai legyetek!” Ezt mondta Jézus, majd elment onnan, éselrejtőzött előlük.Ézsaiás próféciája 37Bár Jézus sok csodát tett az emberek szeme láttára, azok mégsem hittekbenne, 38hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta* mondott: „Uram, ki hitt a mi beszédünknek és ki látta meg az Úr hatalmát?” Ézs 53:139Azért nem tudtak hinni, mert Ézsaiás próféta* ezt is megmondta: 40 „Szemüket megvakította, és szívüket megkeményítette, hogy a szemükkel ne lássanak, és a szívükkel ne értsenek, és ne forduljanak felém, hogy meg ne gyógyítsam őket.” Ézs 6:1041Ézsaiás azért mondta ezt, mert látta az ő dicsőségét, és őróla szólt. 42Mégis, még a zsidó vezetők között is sokan voltak, akik hittek benne, dea farizeusok* miatt ezt nem mondták ki nyíltan, mert féltek, hogy kizárjákőket a zsinagógából *. 43Jobban szerették ugyanis az emberektől kapottdicséretet, mint azt, ami az Istentől jön.Jézus tanításai fogják megítélni az embereket 44Jézus pedig hangosan így szólt: „Aki hisz bennem, az nem énbennemhisz, hanem abban aki elküldött engem, 45és aki engem lát, az azt látja, akielküldött engem. 46Én azért jöttem erre a világra, hogy világosság legyek,hogy aki hisz bennem, ne maradjon a sötétségben. 47Én nem ítélem el azokat, akik hallgatják a szavaimat, de nem engedel-meskednek. Nem azért jöttem, hogy elítéljem az embereket, hanem azért,hogy megmentsem őket. 48De lesz valami, ami elítéli azt, aki visszautasítengem, és nem fogadja el a beszédeimet: szavaim, amiket mondtam, azokítélik el őt az utolsó napon. 49Mert én nem magamtól szóltam, hanem azAtya, aki elküldött engem, parancsolta meg, hogy mit mondjak és mittanítsak. 50És tudom, hogy az örök élet abból származik, amit az Atyaparancsol. Amit tehát én mondok, azt úgy mondom, ahogyan ő mondtanekem.”Jézus megmossa a tanítványai lábait 1A Pászka ünnep* előtt Jézus már tudta, hogy eljött az idő, amikor el13 kell mennie ebből a világból az Atyához. Bár Jézus mindig is szeretteazokat, akik az övéi voltak ezen a világon, most különösképpen megmutattanekik szeretetét. 2 A vacsoránál ültek. Az ördög már korábban azt súgta Júdásnak, azIskáriótes Simon fiának, hogy árulja el Jézust. 3Jézus tudta, hogy az Atyaminden hatalmat az ő kezébe adott, és hogy ő Istentől jött, és Istenhez megyvissza. 4Ezért felkelt a vacsorától, levette felső ruháját és egy kendőt kötött
  • JÁNOS 13:5–29 166maga köré. 5 Azután vizet öntött egy edénybe, és elkezdte mosni atanítványai lábát, majd a derekára kötött kendővel megtörölte. 6Amikor Simon Péterhez ért, az így szólt hozzá: „Uram, te mosod meg azén lábamat?” 7Jézus így válaszolt neki: „Most még nem érted, mit teszek, de későbbmajd megérted.” 8De Péter ezt mondta: „Az én lábamat nem mosod meg soha!” Jézus erre így felelt: „Ha nem moslak meg, semmi közöd hozzám.” 9Péter ekkor így szólt: „Uram, akkor ne csak a lábamat mosd meg, hanema kezemet és a fejemet is!” 10 Jézus pedig így válaszolt: „Aki megfürdött, annak csak a lábát kellmegmosni, különben az egész teste tiszta. Ti már tiszták vagytok, de nemmindannyian.”* 11Mert Jézus tudta, ki árulja el, ezért mondta: nem vagytoktiszták mindannyian. 12Miután megmosta a lábukat, Jézus újra felvette felsőruháját, visszaült azasztalhoz, és megkérdezte: „Értitek, mit tettem veletek? 13Ti Mesternek ésÚrnak hívtok engem, és igazatok van, mert az vagyok. 14Ha pedig én, aki Úrés Mester vagyok, megmostam a lábatokat, nektek is meg kell mosnotokegymás lábát. 15Példát adtam nektek, hogy ti is ugyanúgy tegyetek, ahogy éntettem veletek. 16Igazán mondom nektek: a szolga nem nagyobb az uránál,és a követ nem nagyobb annál, aki elküldte. 17Ha ezt tudjátok, boldogoklesztek, ha meg is teszitek. 18De nem mindnyájatokról beszélek. Mert én ismerem azokat, akiket kivá-lasztottam, de amit az Írás* mond annak be kell teljesednie: ‘Az fordultellenem, aki a kenyeremet ette.’ * 19 Azért mondom ezt most, mielőttmegtörténne, hogy amikor majd megtörténik, higgyétek, hogy ÉN VAGYOK*.20Igazán mondom nektek: aki elfogadja azt, akit én küldök, az engem fogadel. Aki pedig engem elfogad, az azt fogadja el, aki engem küldött.”Egyikőtök elárul engem(Mt 26:20–25; Mk 14:17–21; Lk 22:21–23) 21 Miután ezt mondta Jézus, nyugtalan lett, és ezt mondta: „Igazánmondom nektek: egyikőtök elárul engem.” 22Ekkor a tanítványok egymásra néztek, mert nem tudták, kiről beszél.23Az egyikük, akit Jézus különösen szeretett, Jézus mellé ült. 24Simon Péterintett neki, hogy kérdezze meg Jézustól, kiről beszélt az előbb. 25Ekkor az a tanítvány közelebb hajolt Jézushoz, és megkérdezte tőle:„Uram, ki az?” 26Jézus pedig így válaszolt: „Bemártom ezt a falat kenyeret a tálba, ésakinek odaadom, ő az.” Ezzel a tálba mártotta a kenyeret, és odaadtaJúdásnak, az Iskáriótes Simon fiának. 27Amikor Júdás elfogadta a kenyeret,belement a Sátán. Jézus ekkor így szólt hozzá: „Tedd meg gyorsan, amittenni készülsz!” 28Az asztalnál ülők közül senki nem értette, miért mondtaezt Júdásnak. 29Néhányan azt hitték, hogy mivel a közös pénzük Júdásnál13:10 Néhány régi kézirat nem tartalmazza az „annak csak a lábát kell megmosni” kifejezést.13:18 idézet: Zsolt 41:10. 13:19 ÉN VAGYOK Ez úgy hangzik, mint Isten neve, amit ő maga mon-dott Mózesnek a 2Móz 3:14-ben.
  • 167 JÁNOS 13:30–14:13volt, Jézus azt mondta neki, hogy vegye meg, amire szükségük lesz azünnepen, vagy hogy adjon valamit a szegényeknek. 30Júdás elfogadta a falatot, és utána azonnal elment. Ekkor már éjszaka volt.Új parancsot adok: szeressétek egymást! 31 Miután Júdás elment, Jézus megszólalt: „Most dicsőült meg * azEmberfia*, és általa Isten is megdicsőült*. 32Mivel Isten dicsőséget kapott azEmberfia által, Isten is dicsőséget ad az Emberfiának hamarosan. 33Kedves gyermekeim, már csak rövid ideig maradok veletek. Kerestekmajd engem, de ahogyan a zsidóknak már korábban mondtam, most nektekis mondom, hogy ahová én megyek, oda ti nem jöhettek. 34Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást. Ahogyan én szerettelektiteket, nektek is úgy kell szeretnetek egymást! 35Erről ismeri majd felmindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”Péter fogadkozása(Mt 26:31–35; Mk 14:27–31; Lk 22:31–34) 36Ekkor Simon Péter megkérdezte tőle: „Uram, hová mész?” Jézus így válaszolt: „Ahová én megyek, oda te most nem jöhetsz velem, dekésőbb majd követni fogsz.” 37Péter így szólt: „Uram, miért nem mehetek veled most? Az életemetadnám érted!” 38Jézus így felelt: „Az életedet adod értem? Igazán mondom neked, hogymielőtt a kakas megszólal, háromszor is le fogod tagadni, hogy ismerszengem!”Én vagyok az út, az igazság és az élet14 1„Ne nyugtalankodjatok: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem! 2Az Atyám házában sok hely van, nem mondanám, ha nem így lenne.Megyek, hogy helyet készítsek nektek. 3Amikor elkészítem, visszajövökértetek. Magammal viszlek benneteket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek tiis. 4Ti ismeritek az utat oda, ahová megyek.” 5 Ekkor megszólalt Tamás: „Uram, nem tudjuk, hová mész, hogyantudnánk akkor az utat?” 6Jézus így válaszolt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki semmehet az Atyához, csak rajtam keresztül. 7Ha engem ismernétek, az Atyát isismernétek. De mostantól ismeritek őt, és látjátok őt.” 8Ekkor így szólt Fülöp: „Uram mutasd meg nekünk az Atyát, és az elégnekünk!” 9Jézus erre így válaszolt: „Olyan régóta veletek vagyok, és még mindignem ismersz engem, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát. Miért mondodakkor: ‘Mutasd meg nekünk az Atyát?’ 10Nem hiszed, hogy én az Atyábanvagyok, és az Atya bennem van? Amit mondok nektek, nem magamtólmondom, hanem az Atya, aki bennem van, ő végzi a munkáját. 11Higgyétekel, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya bennem van! Ha másért nem,akkor higgyetek magukért a csodákért! 12Igazán mondom nektek: aki hiszbennem, megteszi mindazokat, amit én teszek, sőt, még nagyobb dolgokat is.Mert én az Atyához megyek, 13és megteszem mindazt, amit a nevemben
  • JÁNOS 14:14–15:8 168kértek, hogy az Atya dicsőséget kapjon a Fiú által. 14Bármit kértek tőlem azén nevemben, megteszem.”A Szent Szellem eljövetelének ígérete 15„Ha szerettek engem, megtartjátok a parancsaimat. 16Én pedig megkérem azAtyát, és másik Segítőt* küld nektek, aki örökre veletek marad. 17Ő az IgazságSzelleme*, akit a hitetlen emberek nem tudnak elfogadni, mert nem látják, ésnem ismerik őt. Ti azonban ismeritek, mert veletek lakik, sőt bennetek él majd. 18Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok. 19Kis idő múlva a hitetlenemberek nem látnak többé engem, de ti látni fogtok, és mivel én élek, ti isélni fogtok. 20Azon a napon megtudjátok, hogy én az Atyában vagyok, tiénbennem, és én tibennetek. 21Aki megtartja a parancsaimat és engedelmes-kedik, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt az Atyám is szeretnifogja. Én is szeretni fogom őt, és megismertetem vele magam.” 22Ekkor megszólalt Júdás — nem az Iskáriótes: „De Uram, miért van az,hogy nekünk mutatod meg magadat, és nem mindenkinek?” 23Jézus így válaszolt: „Aki szeret engem, engedelmeskedni fog a tanításom-nak, és őt Atyám is szeretni fogja, és eljövünk hozzá, és nála lakunk. 24Akinem szeret engem, nem engedelmeskedik a tanításaimnak. Bár ez a tanítás,amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyától van, aki elküldött engem. 25Ezeket mondom most, míg veletek vagyok. 26A Segítő pedig, a SzentSzellem*, akit az Atya küld az én nevemben. Ő mindent megtanít majdnektek, és mindenre emlékeztet titeket, amit mondtam. 27A békességemet hagyom nektek. Az én békémet adom nektek, de nemúgy, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjatok, és ne féljetek!28Hallottátok, hogy megmondtam: elmegyek, de visszajövök hozzátok. Haszeretnétek, akkor most örülnétek, hogy az Atyához megyek, mert őnagyobb nálam. 29Most mondtam el nektek, mielőtt megtörténne, hogyamikor megtörténik, higgyetek. 30Nem sokáig beszélek már veletek, mertközeledik e világ fejedelme, bár fölöttem nincs hatalma. 31De meg kell tudniamindenkinek, hogy én szeretem az Atyát, és megteszem, amit ő parancsolt. Most pedig keljetek fel, menjünk innen!”Jézus, a szőlő növény15 1„Én vagyok az igazi szőlő növény, és az én Atyám a szőlősgazda. 2Levágja mindegyik szőlővesszőmet, amelyik nem terem gyümölcsöt.Azt pedig, amelyik gyümölcsöt terem, megmetszi és megtisztítja, hogy mégtöbbet teremjen. 3Ti már tiszták vagytok a tanításaim által, amit mondtamnektek. 4Maradjatok bennem, és én is bennetek maradok. A szőlővessző nemteremhet gyümölcsöt önmagában, hanem csak a szőlő növényen. Ugyanígyti sem teremhettek gyümölcsöt, ha nem maradtok bennem. 5Én vagyok a szőlő növény, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, ésén őbenne, az sok gyümölcsöt terem. Nélkülem azonban semmit sem tudtoktenni. 6Ha valaki nem marad bennem, azt kidobják, mint a lemetszett szőlő-vesszőt, és megszárad. Ezután összeszedik, a tűzre dobják, és elégetik. 7Haviszont bennem maradtok, és az én tanításaim bennetek maradnak, bármitkértek, megkapjátok. 8 Az én Atyám úgy kap dicsőséget, ha ti sokgyümölcsöt teremtek, és a tanítványaim lesztek.
  • 169 JÁNOS 15:9–16:7 9 Ahogyan az Atya szeretett engem, ugyanúgy szeretlek én is titeket.Maradjatok meg az én szeretetemben! 10Ha megtartjátok, amit parancsoltam,megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én is megtartottam az Atyámparancsait, és megmaradok a szeretetében. 11Ezeket pedig azért mondtam elnektek, hogy örömöm betöltsön titeket, és teljes legyen az örömötök. 12Aztparancsolom nektek, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szeretlektiteket. 13A legnagyobb szeretet abban mutatkozik meg, ha valaki életét adja abarátaiért. 14Ti a barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek.15Többé nem hívlak benneteket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit csinálaz ura. Barátaimnak hívlak titeket, mert amit az Atyától hallottam, mindentelmondtam nektek. 16Nem ti választottatok engem, hanem én választottalaktiteket. Én bíztalak meg titeket, hogy menjetek, és teremjetek gyümölcsöt*,olyan gyümölcsöt, ami megmarad. Az Atya pedig megadja nektek mindazt,amit a nevemben kértek tőle. 17Ezt parancsolom nektek: szeressétek egymást!”Jézus figyelmezteti tanítványait az üldöztetésre 18„Ha a hitetlenek gyűlölnek benneteket, ne felejtsétek el, hogy engemelőbb gyűlöltek, mint titeket. 19Ha ehhez a világhoz tartoznátok, a világszeretne titeket, mint az övéit. Ez a világ azonban gyűlöl titeket, mivel nemhozzá tartoztok, hiszen én kiválasztottalak titeket a világból. 20Emlékezzetek,mit mondtam: a szolga nem nagyobb, mint az ura. Ha engem üldöznek*,titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat követik, a tiéteket is követnifogják. 21Mindezeket miattam teszik veletek, mert nem ismerik azt, akiengem küldött. 22Ha nem jöttem volna el, hogy szóljak nekik, most nemlennének felelősek a bűnükért. Így azonban nincs mentség a bűneikre. 23Akiengem gyűlöl, gyűlöli az Atyámat is. 24Ha nem tettem volna előttük olyancsodákat, amilyeneket még senki sem tett, most nem lennének felelősek abűnükért. Ők viszont látták a csodákat, mégis gyűlölnek engem is ésAtyámat is. 25 Mindez azért történt így, hogy beteljesedjen, ami aTörvényükben meg van írva: ‘Ok nélkül gyűlölnek engem.’* 26Amikor eljön a Segítő*, az Igazság Szelleme*, akit az Atyától küldökhozzátok, rólam fog beszélni. 27És ti is rólam beszéltek majd az embereknek,mert kezdettől velem voltatok.16 1Ezeket azért mondtam el nektek, hogy ne veszítsétek el a hiteteket. 2Az emberek ki fognak zárni titeket a zsinagógákból*. Eljön az idő,amikor az, aki megöl valakit közületek, azt hiszi, hogy Istennek szolgál vele.3Azért teszik ezt veletek, mert sem az Atyát nem ismerik, sem engem. 4Azértmondom el nektek ezeket, hogy amikor majd eljön az idő, és ezek megtör-ténnek, emlékezzetek rá, hogy figyelmeztettelek titeket.”A Szent Szellem munkája „Kezdetben azért nem mondtam el ezeket nektek, mert veletek voltam.5Most azonban elmegyek ahhoz, aki elküldött engem, és közületek senkinem kérdezi tőlem: ‘Hová mész?’ 6Most, hogy ezt elmondtam, nagyon elszo-morított titeket. 7 Pedig én az igazságot mondom: jobb nektek, hogyelmegyek, mert ha nem mennék el, nem jönne el hozzátok a Segítő*. Ha15:25 idézet: Zsolt 35:19; 69:5.
  • JÁNOS 16:8–32 170viszont elmegyek, elküldöm őt hozzátok. 8Amikor eljön, megmutatja azembereknek, hogy tévednek a bűnnel, az Isten jóságával és az ítélettel kap-csolatban. 9Tévednek a bűnnel kapcsolatban, mert nem hisznek bennem;10Tévednek az Isten jóságával kapcsolatban, mert én az Atyához megyek, éstöbbé nem láttok engem; 11És tévednek az ítélettel kapcsolatban, mert enneka világnak a fejedelme el van ítélve. 12Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudnátokelviselni. 13Amikor azonban eljön az Igazság Szelleme*, elvezet majd titeket ateljes igazságra. Mert ő nem saját magától beszél, hanem azt mondja, amithallott, és előre megmondja nektek azokat a dolgokat, amik történni fognak.14 Ő engem fog dicsőíteni, mert abból vesz, ami az enyém és elmondjanektek. Minden, ami az Atyáé, az enyém is. 15Ezért mondom, hogy a SzentSzellem* az enyémből vesz, és azt mondja el nektek.”A szomorúság örömre fordul 16 „Még egy kis idő, és nem láttok engem, de azután hamarosanmegláttok majd.” 17Ekkor a tanítványok közül néhányan ezt kérdezték egymástól: „Mit jelentaz, amit mond, hogy: ‘Még egy kis idő, és nem láttok engem, de azutánhamarosan megláttok’; és az, hogy: ‘Mert én az Atyához megyek?’” 18Azutánígy folytatták: „Mit jelent az, hogy kis idő? Nem értjük, miről beszél.” 19Jézus tudta, hogy meg akarják kérdezni, ezért így szólt hozzájuk: „Arrólbeszélgettek, hogy mit jelent, amit mondtam, hogy: ‘Még egy kis idő, és nemláttok engem, de azután hamarosan megláttok?’ 20Igazán mondom nektek: timajd sírtok és jajgattok, de a hitetlenek örülnek. Szomorúak lesztek, de szo-morúságotok örömre változik. 21Amikor az asszony gyereket szül, szenved,mert eljött a szülés ideje. Amikor azonban a gyermek megszületett, elfelejti aszenvedést, mert örül, hogy ember jött a világra. 22Most szomorúak vagytok,de amikor újra látlak titeket, örülni fogtok, és ezt az örömöt senki nem vehetiel tőletek. 23 Azon a napon nem kérdeztek majd tőlem semmit. Igazánmondom nektek: bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.24E d d i g m é g s e m m i t s e m k é r t e t e k a z é n n e v e m b e n . K é r j e t e k , é smegkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.”Én már legyőztem a világot 25„Ezeket a dolgokat példázatokban* mondtam nektek. De eljön az idő,amikor nem példázatokban szólok hozzátok, hanem nyíltan beszélek nektekaz Atyáról. 26Azon a napon az én nevemben fogtok kérni, és nem fogom aztmondani, hogy én majd kérem az Atyát értetek, 27mivel maga az Atya szerettiteket, mert ti is szerettek engem, és hiszitek, hogy Istentől jöttem. 28AzAtyától jöttem erre a világra, de most elmegyek ebből a világból, és vissza-megyek az Atyához.” 29Erre a tanítványok így szóltak: „Látod, most nyíltan beszélsz, és nem pél-dázatokban*. 30Most látjuk, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged arra,hogy kérdezzenek. Ezért hisszük, hogy Istentől jöttél.” 31Jézus pedig így válaszolt: Most tehát hisztek? 32Látjátok, közel az idő, ésmár itt is van, amikor mind szétszóródtok, ki-ki a maga otthonába, és engemegyedül hagytok. De én mégsem leszek egyedül, mert Atyám velem van.
  • 171 JÁNOS 16:33–17:25 33Eztazért mondtam el nektek, hogy békességetek legyen bennem. Ezen avilágon szenvednetek kell, de bízzatok: én már legyőztem a világot.”Jézus imádkozik tanítványaiért17 1Miután ezt mondta, Jézus felnézett az égre, és így szólt: „Atyám, eljött az idő, hogy megmutasd Fiad dicsőségét, hogy Fiad is megmutassa ate dicsőségedet. 2Te hatalmat adtál neki minden ember fölött, hogy örökéletet adjon azoknak, akiket neki adtál! 3Az örök élet pedig az, hogy megis-merjenek téged, az egyetlen, igaz Istent és Jézus Krisztust*, akit elküldtél.4Én megdicsőítettelek téged ezen a földön. Befejeztem a munkát, amivelmegbíztál. 5Ezért most dicsőíts meg engem, Atyám, a te jelenlétedben, azzala dicsőséggel, amely az enyém volt tenálad, mielőtt még a világlétrejött volna. 6Azoknak az embereknek, akiket a világból nekem adtál, megmutattam,hogy milyen vagy. Ők a tieid voltak, de nekem adtad őket, és engedelmes-kedtek a tanításodnak. 7Most már tudják, hogy minden, amit nekem adtál,tőled származik. 8Amiket tőled hallottam, megtanítottam nekik. Ők pedigelfogadták, és valóban felismerték, hogy tőled jöttem, és elhitték, hogy teküldtél engem. 9Értük imádkozom most, és nem a hitetlenekért. Azokért,akiket nekem adtál, mert a tieid. 10Mert ami az enyém, az mind a tiéd, ésami a tiéd, az az enyém, és én dicsőséget kaptam általuk. 11Én már nemmaradok többé ezen a világon, hanem hozzád megyek, de ők itt maradnak.Szent Atyám, tartsd meg őket hatalmad által, amelyet nekem adtál, hogyők is egyek legyenek, ahogyan mi egyek vagyunk! 12Amíg velük voltam,megtartottam őket azzal az erővel, amit nekem adtál, és megőriztem őket.Nem is veszett el egy sem, csak az, aki erre lett kiválasztva, hogy az Írás*beteljesedjék. 13Most hozzád megyek, de ezeket még elmondom, amíg ezen a világonvagyok, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. 14Amiket tőled hallottam,megtanítottam nekik. De a világ gyűlölte őket, mert ők nem ebből a világbólvalók, ahogyan én sem vagyok e világból való. 15Nem arra kérlek, hogyvedd ki őket ebből a világból, hanem hogy őrizd meg őket a Gonosztól! 16Őknem ehhez a világhoz tartoznak, mint ahogyan én sem. 17Készítsd fel őket aszolgálatodra igazságod által! A te tanításod az igazság. 18Ahogyan teelküldtél engem erre a világra, ugyanúgy küldöm el én is őket. 19Elkészítemmagam a szolgálatodra. Értük teszem ezt, hogy ők is valóban készeklegyenek szolgálni téged. 20Nem csak értük kérlek most, hanem azokért is, akik az ő tanításukrahisznek majd bennem. 21Kérlek, hogy ők is egyek legyenek, ahogyan te,Atyám, bennem vagy, és én benned. Ők is bennünk legyenek, hogy elhiggyea világ, hogy te küldtél engem. 22Nekik adtam azt a dicsőséget, amit tőledkaptam, hogy ők is egyek legyenek, ahogyan mi egyek vagyunk: 23 énbennük, és te énbennem, hogy teljesen eggyé legyenek. És ezáltal megtudja avilág, hogy te küldtél engem, és őket is ugyanúgy szeretted, ahogyan engemszerettél. 24Atyám, azt akarom, hogy azok, akiket nekem adtál, velem legyenek ott,ahol én vagyok. Lássák dicsőségemet, amit tőled kaptam, mert te már a világteremtése előtt szerettél engem. 25Igazságos Atyám, a világ nem ismer téged,
  • JÁNOS 17:26–18:17 172de én ismerlek, és ezek a tanítványok tudják, hogy te küldtél engem.26Megmutattam nekik, hogy milyen vagy, és meg is fogom mutatni, hogy aza szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük éljek.”Jézust elfogják(Mt 26:47–56; Mk 14:43–50; Lk 22:47–53)18 1Miután Jézus befejezte az imádkozást, tanítványaival együtt átment a Kedron-patak túlsó partjára. Volt ott egy kert, Jézus és tanítványaibementek oda. 2Ezt a helyet ismerte Júdás is, az áruló, mert Jézus gyakran találkozott itt atanítványaival. 3Ekkor Júdás odament egy csapat római katonával és a temp-lomőrökkel, akiket a főpapok* és a farizeusok* küldtek oda. Fáklyákat*,lámpásokat és fegyvereket vittek magukkal. 4Jézus pedig — mivel tudta, hogy mi történik majd vele — előlépett ésmegkérdezte: „Kit kerestek?” 5Ők így feleltek: „A názáreti Jézust.” „Én vagyok*” — mondta Jézus. Közben ott állt Júdás is, aki elárulta őt.6Amikor Jézus azt mondta: „Én vagyok”, azok hátraléptek, és földre estek.Jézus ekkor ismét megkérdezte: 7„Kit kerestek?” Ők így feleltek: „A názáreti Jézust.” 8 Jézus erre azt mondta: „Már mondtam nektek, hogy én vagyok. Haviszont engem kerestek, akkor ezeket az embereket engedjétek elmenni!” 9Ezazért történt, hogy beteljesedjék, amit előzőleg mondott: „Senki nem veszettel azok közül, akiket nekem adtál.” 10Ekkor Simon Péter kihúzta a kardját, odacsapott a főpap* szolgájára, éslevágta a jobb fülét. Ezt a szolgát pedig Málkusnak hívták. 11Jézus így szóltPéterhez: „Tedd vissza a kardodat! Talán ne igyam ki azt a poharat*, amitAtyám adott nekem?”Jézust Annás elé viszik(Mt 26:57–58; Mk 14:53–54; Lk 22:54) 12Ekkor a katonák, a parancsnok és a zsidó templomőrök elfogták Jézust.Megkötözték, 13és először Annáshoz vitték. Annás volt az apósa Kajafásnak,aki abban az évben a főpap* volt. 14Kajafás volt az, aki azt tanácsolta azsidóknak, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért.Péter letagadja, hogy ismeri Jézust(Mt 26:69–70; Mk 14:66–68; Lk 22:55–57) 15Simon Péter és egy másik tanítvány követték Jézust. Ez a tanítvány jólismerte a főpapot*, ezért Jézussal együtt ő is bement a főpap palotájába.16Péter pedig kinn maradt az ajtónál. Később kijött a másik tanítvány, afőpap ismerőse, beszélt az ajtót őrző lánnyal, és bevitte Pétert. 17Ezután aszolgálólány, aki az ajtót őrizte, megkérdezte Pétert: „Ugye, te is ennek azembernek a tanítványa vagy?”18:5 Én vagyok Jézus Szó szerint: Én vagyok. Ez jelentheti ugyanazt, amit a 8:24. 28. 58; 13:19-benjelent. De jelentheti azt is, hogy „én vagyok az”, vagyis „én vagyok a Krisztus”.
  • 173 JÁNOS 18:18–35 Péter azonban így szólt: „Dehogyis, nem vagyok!” 18Ott álltak a szolgák és a templomőrök, és mivel hideg volt, tüzet raktak,körülállták, és úgy melegedtek. Péter is ott állt köztük, és melegedett.A főpap kihallgatja Jézust(Mt 26:59–66; Mk 14:55–64; Lk 22:66–71) 19Eközben a főpap* a tanítványairól és a tanításáról kérdezte Jézust. 20Őígy válaszolt: „Én mindig nyilvánosan tanítottam az embereket a zsinagógá-ban* és a Templomban*, ahol a zsidók összegyűlnek, és soha semmit nemmondtam titokban. 21 Miért kérdezgetsz engem? Kérdezd azokat, akikhallották a tanításaimat! Ők biztosan tudják, mit mondtam!” 22Amikor ezt mondta, egy közelben álló őr megütötte őt, és így szólt:„Hogy mersz így válaszolni a főpapnak*?” 23Jézus azt mondta: „Ha valamit rosszul mondtam, mondd meg, mi voltaz! De ha igazam volt, akkor miért ütsz meg engem?” 24Ekkor Annás megkötözve elküldte őt Kajafáshoz, a főpaphoz*.Péter újra letagadja, hogy ismeri Jézust(Mt 26:71–75; Mk 14:69–72; Lk 22:58–62) 25Ezalatt Simon Péter a tűznél állt, és melegedett. Ekkor így szóltak hozzá:„Ugye, te is annak az embernek a tanítványa vagy?” De ő letagadta, és azt mondta: „Dehogy vagyok!” 26A főpap* egyik szolgája — annak a rokona, akinek Péter levágta a fülét —így szólt hozzá: „Nem téged láttalak vele a kertben?” 27Péter újra letagadta. Ebben a pillanatban megszólalt a kakas.Jézust Pilátushoz viszik(Mt 27:1–2, 11–31; Mk 15:1–20; Lk 23:1–25) 28 Korán reggel Jézust Kajafás házából a helytartói palotába vitték. Azsidók azonban nem akartak belépni, hogy ne váljanak tisztátalanná azünnepre,* és megehessék a pászkavacsorát*. 29Ezért Pilátus kijött hozzájuk,és megkérdezte: „Mivel vádoljátok ezt az embert?” 30Ezt mondták: „Ha nem volna gonosztevő, nem adtuk volna át neked.” 31Pilátus így válaszolt: „Vigyétek el, és ítéljétek el a saját Törvényetekszerint!” A zsidó vezetők így feleltek: „A te törvényed nem engedi meg nekünk,hogy bárkit megöljünk!” 32Ez pedig azért történt így, hogy beteljesedjen,amit Jézus előre megmondott, hogy milyen halállal fog meghalni. 33 Ekkor Pilátus visszament a palotába, magához hívatta Jézust, ésmegkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” 34 Jézus pedig megkérdezte: „Magadtól kérdezed ezt, vagy beszéltekneked rólam?” 35Pilátus így válaszolt: „Nem vagyok én zsidó! Saját néped és a főpapok*adtak át nekem. Mit tettél?”18:28 tisztátalan Ha bementek volna egy nem zsidó ember házába, az érvénytelenné tette volna akorábban elvégzett különleges megtisztulási szertartásukat, és nem vehettek volna részt a Pászkaünnepen. Lásd még Jn 11:55.
  • JÁNOS 18:36–19:16 174 36Jézus pedig így felelt: „Az én Királyságom nem ebből a világból való.Ha ebből világból való volna, szolgáim harcolnának értem, hogy neadjanak át a zsidó vezetőknek. Az én Királyságom azonban nem ebből avilágból való.” 37Ekkor Pilátus azt mondta: „Szóval király vagy!” Jézus pedig így válaszolt: „Igen, jól mondod, az vagyok. Azért születtem,és azért jöttem erre a világra, hogy az igazságról beszéljek. Aki az igazságoldalán áll, mind hallgat a szavamra.” 38Erre Pilátus megkérdezte: „Mi az igazság?” azután újra kiment a zsidóvezetőkhöz, és így szólt hozzájuk: „Semmi bűnt nem találok benne, amimiatt elítélhetném. 39Szokás nálatok, hogy egy foglyot szabadon engedeknektek a Pászka ünnepen*. Akarjátok, hogy elengedjem nektek a zsidókkirályát?” 40Erre kiabálni kezdtek: „Nem, ne őt, hanem Barabbást engedd szabadon!”Ez a Barabbás pedig rabló volt.19 1Ekkor Pilátus előhozatta Jézust, és megkorbácsoltatta. 2A katonák pedig tüskés ágakból koronát fontak, a fejére tették, és bíborszínűköpenyt adtak rá. 3Azután többször is odamentek hozzá és így gúnyolták:„Éljen a zsidók királya!”, és közben ütötték az arcát. 4Később újra kijött Pilátus, és így szólt a zsidó vezetőkhöz: „Kihozomnektek őt. Értsétek meg, én semmit nem találtam, amivel vádolhatnám.”5Ekkor Jézus kijött, fején töviskoronával, bíbor színű köpenyben. Pilátuspedig így szólt: „Nézzétek, itt van az ember!” 6Amikor Jézust meglátták, a főpapok* és a templomőrök így kiáltoztak:„Feszítsd meg! Feszítsd meg!” De Pilátus így szólt: „Feszítsétek meg ti! Én semmiben nem találombűnösnek!” 7A zsidók pedig így feleltek: „Van egy olyan törvényünk, amely szerintmeg kell halnia, mert Isten Fiának nevezte magát!” 8 Amikor ezt Pilátus meghallotta, nagyon megijedt. 9 Visszament ahelytartói palotába, és újra megkérdezte Jézustól: „Honnan jöttél?” De Jézusnem válaszolt neki. 10Pilátus így folytatta: „Nem válaszolsz nekem?! Ugye,tudod, hogy van hatalmam arra, hogy szabadon engedjelek, de arra is, hogymegfeszíttesselek?” 11Jézus erre így válaszolt: „Semmi hatalmad nem lenne fölöttem, ha nemIstentől kaptad volna. Ezért aki átadott engem neked, bűnösebb, mint te.” 12Ettől kezdve Pilátus igyekezett őt szabadon engedni, de a zsidó vezetőkígy kiáltoztak: „Ha szabadon engeded, nem vagy a császár* barátja! Mert akikirálynak mondja magát, az a császár ellensége!” 13 Amikor Pilátus ezt meghallotta, újra kihozatta Jézust. Beült a bíróiszékbe, azon a helyen, amelyet Kövezett udvarnak, vagy héberülGabbatának neveznek. 14Péntek volt, a Pászka ünnep * előkészületeineknapja. Dél felé Pilátus így szólt a zsidókhoz: „Nézzétek, itt a királyotok!” 15Erre azok így kiáltoztak: „Vidd el innen! Vidd el innen! Feszítsd meg!” Pilátus megkérdezte: „Feszítsem meg a királyotokat?” De a főpapok* így feleltek: „Nincs más királyunk, csak a császár*!” 16Ekkor Pilátus átadta nekik Jézust, hogy feszítsék meg, a katonák pedigátvették őt.
  • 175 JÁNOS 19:17–36Jézus keresztre feszítése(Mt 27:32–44; Mk 15:21–32; Lk 23:26–43) 17Jézus saját maga vitte a keresztjét, és kiment a Koponya-helyre, amelyethéberül Golgotának neveznek. 18 Itt keresztre feszítették. Vele együttfeszítettek meg két másik férfit is: egyiket az egyik, a másikat a másikoldalára. Jézus került középre. 19 Pilátus feliratot készíttetett, amelyetrászögeztek a keresztre. A feliraton ez állt: „ NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓKKIRÁLYA”. 20Az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel volt a városhoz, ezérta zsidók közül sokan elolvasták ezt a feliratot, amely héberül, görögül éslatinul is ki volt írva. A zsidó főpapok* azonban azt mondták Pilátusnak:21„Ne azt írd: ‘A zsidók királya’, hanem inkább ezt: ‘Azt mondta: Én vagyoka zsidók királya’!” 22De Pilátus így válaszolt: „Nem változtatom meg, amit megírtam.” 23A katonák pedig, miután Jézust megfeszítették, elvették a ruháit. Négyrészre osztották, mindegyiknek jutott egy rész. A köpenyét is levették, demivel az varrás nélkül készült, vagyis az egészet egy darabban szőtték, 24aztmondták egymásnak: „Ne szakítsuk szét! Inkább sorsoljuk ki, hogy kiélegyen!” Így teljesedett be az Írás*: „Ruháimon megosztoztak, és köpenyemre sorsot vetettek.” Zsolt 22:19A katonák pontosan ezt tették. 25Jézus keresztjénél ott állt az édesanyja és annak nővére. Ott volt Mária,a Klópás felesége és a magdalai Mária. 26Amikor Jézus ránézett az anyjára,és a közelben álló tanítványra, akit szeretett, így szólt az anyjához:„Asszony, itt a fiad!” 27A tanítványnak pedig azt mondta: „Nézd itt van azanyád!” A tanítvány el is vitte a saját otthonába Jézus anyját, aki attólkezdve ott lakott vele.Jézus halála(Mt 27:45–56; Mk 15:33–41; Lk 23:44–49) 28 Ezután Jézus tudva, hogy minden beteljesedett, így szólt: „Szomjasvagyok.”* Ezt azért mondta, hogy az Írás* szerint történjen minden. 29Volt ottegy ecettel teli edény, amelybe szivacsot mártottak, izsóp ágra tűzték, és fel-nyújtották a szájához. 30Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta:„Minden be van fejezve”. Ezután lehajtotta a fejét, és meghalt. 31 Mivel aznap péntek volt, a zsidó vezetők megkérték Pilátust, hogytöresse el a keresztre feszítettek lábát, és vetesse le a testeket a keresztről,hogy szombaton* már ne legyenek ott, mert az a szombat különlegesen nagyünnep volt. 32Ezért a katonák eltörték az első ember lábát, akit Jézussalegyütt feszítettek meg, aztán a másikét is. 33De amikor Jézushoz értek, látták,hogy ő már meghalt, ezért az ő lábát nem törték el. 34Az egyik katonaazonban beleszúrta a lándzsáját Jézus oldalába, amelyből azonnal vér és vízfolyt ki. 35Aki látta ezt, az tanúsítja, hogy ez így történt, és az ő tanúságaigaz. Ő tudja, hogy az igazságot mondja azért, hogy ti is higgyetek. 36Ezekpedig azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás*: „A csontját azonban nem19:28 „Szomjas vagyok.” Lásd Zsolt 22:15; 69:21.
  • JÁNOS 19:37–20:15 176fogják eltörni.”* 37Egy másik helyen pedig ezt mondja az Írás: „Néznek majdarra, akit átszúrtak.”*Jézust sírba helyezik(Mt 27:57–61; Mk 15:42–47; Lk 23:50–56) 38Ezután Arimátiai József megkérte Pilátust, hogy levehesse a keresztrőlJézus testét. József is Jézus tanítványa volt, de csak titokban, mert félt azsidó vezetőktől. Pilátus megengedte neki, József pedig elment, és levetteJézus testét. 39Eljött Nikodémus is, és körülbelül harminc kiló, mirhából ésaloéből* készült keveréket hozott. Ő volt az, aki korábban egyszer éjszakabeszélgetett Jézussal. 40Miután levették Jézus testét, a zsidók temetésiszokásai szerint vásznakba tekerték az illatszerekkel együtt. 41Azon ahelyen, ahol Jézust keresztre feszítették, volt egy kert. A kertben pedig voltegy új sziklasír, ahová még senkit nem temettek. 42Mivel ez a sír* közel volt,oda helyezték Jézust, hiszen a zsidók a szombat * megünneplésérekészültek.A tanítványok az üres sírnál(Mt 28:1–10; Mk 16:1–8; Lk 24:1–12)20 1A hét első napján korán reggel, amikor még sötét volt, magdalai Mária kiment a sírhoz*. Meglátta, hogy a követ elmozdították a sírbejáratától. 2Ekkor elszaladt Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akitJézus szeretett, és azt mondta: „Elvitték a sírból az Urat, és nem tudjuk,hová tették!” 3Ekkor Péter és a másik tanítvány elindult a sírhoz*. 4Együtt szaladtak, dea másik megelőzte Pétert, és elsőként ért oda. 5Lehajolt, és meglátta, hogy ottvannak a vásznak, de nem ment be. 6Azután odaért Simon Péter is, akimögötte futott, és bement a sírba*. 7Ő is látta, hogy ott vannak a vásznak.Látta a kendőt is, ami Jézus arcán volt, de az távolabb feküdt, különösszehajtva. 8Ekkor bement a másik tanítvány is, aki elsőként ért a sírhoz.Látta mindezt, és hitt. 9Még nem értették az Írást*, hogy Jézusnak fel kelltámadnia a halálból.Jézus megjelenik magdalai Máriának(Mk 16:9–11) 10Ezután a tanítványok hazamentek, 11Mária pedig ott maradt a sír előtt, éssírt. Azután sírva lehajolt, hogy benézzen a sziklasírba. 12Meglátott két fehérruhás angyalt, akik ott ültek, ahol korábban Jézus teste volt: egyik a fejénél, amásik a lábánál. 13Az angyalok megszólították Máriát: „Miért sírsz, asszony?” Ő pedig így válaszolt: „Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hovátették.” 14Amikor ezt mondta, megfordult, és meglátta Jézust, aki ott állt.Mária azonban nem ismert rá. 15Jézus megkérdezte: „Miért sírsz, asszony? Kit keresel?”19:36 idézet: 2Móz 12:46; 4Móz 9:12; Zsolt 34:21. 19:37 idézet: Zak 12:10. 19:39 mirhából ésaloéből Ezekből a fűszerekből édes illatú, drága kenőcsöt készítettek. Használták illatosításra (mintma a parfümöt), és a halottak temetésekor is.
  • 177 JÁNOS 20:16–21:3 Mária azt hitte, hogy a kertésszel beszél, ezért így válaszolt: „Uram, ha tevitted el, mondd meg, hová tetted, és én elviszem!” 16Ekkor Jézus nevén szólította: „Mária!” Ő megfordult, és azt mondta: „Rabbóni!”, ami azt jelenti: „Mester”. 17Jézus így szólt hozzá: „Ne érj hozzám, mert még nem mentem fel azAtyához! Menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik: felmegyek az énAtyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez!” 18Mária pedig elment, és ezt mondta a tanítványoknak: „Láttam az Urat!”És elmondta nekik, amit Jézustól hallott.Jézus megjelenik tanítványai között(Mt 28:16–20; Mk 16:14–18; Lk 24:36–49) 19Aznap este, a hét első napján, a tanítványok együtt voltak. De bezártákaz ajtókat, mivel féltek a zsidó vezetőktől. Jézus hirtelen megjelent közöttük,és köszönt nekik: „Békesség nektek!” 20Miután ezt mondta, megmutattanekik a két kezét és az oldalát. A tanítványok pedig nagyon örültek, hogylátják az Urat. 21Ezután Jézus újra azt mondta nekik: „Békesség nektek! Ahogyan engemküldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” 22Miután ezt mondta, rájuklehelt, és így szólt: „Vegyétek a Szent Szellemet*! 23Akiknek megbocsátjátoka bűneit, azoknak a bűnei meg lesznek bocsátva. Akiknek viszont nem,azoknak a bűnei megmaradnak.”Jézus megjelenik Tamásnak 24Tamás, akit Ikernek is hívtak, a tizenkét tanítvány közé tartozott, de nemvolt ott, amikor Jézus megjelent. 25A többiek elmondták neki, hogy látták azUrat. Ő így válaszolt erre: „Amíg nem látom a kezén a szögek helyét, és megnem érintem az ujjammal a szögek helyét, és nem teszem a kezem azoldalára, addig nem hiszem el.” 26Egy héttel később a tanítványok újra egütt voltak, és akkor már Tamás isköztük volt. Bár az ajtók zárva voltak, Jézus megjelent közöttük, és köszöntnekik: „Békesség nektek!” 27Azután Tamáshoz fordult: „Tedd ide az ujjadat,és nézd meg a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet, és tedd az oldalamra! Nekételkedj többé, hanem higgy!” 28Tamás így felelt: „Én Uram és Istenem!” 29Jézus így szólt: „Azért hiszel, mert látsz engem? Boldogok, akik nemlátnak, mégis hisznek.”Miért írta János ezt a könyvet? 30Sok más csodát is tett Jézus a tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenekmegírva ebben a könyvben. 31 Ezek pedig azért vannak megírva, hogyhiggyétek, hogy Jézus a Krisztus*, Isten Fia, és ez által életetek legyen benne.Jézus a Tibériás tavánál21 1Ezután Jézus újra megjelent a tanítványoknak a Tibériás tavánál. Ez így történt: 2együtt voltak Simon Péter, Tamás, akit Ikernek hívtak,Nátánaél a galileai Kánából, Zebedeus fiai és még két tanítvány. 3SimonPéter azt mondta nekik: „Kimegyek halászni.”
  • JÁNOS 21:4–22 178 Erre a többiek így szóltak: „Mi is veled megyünk.” Ki is mentek éscsónakba szálltak, de egész éjszaka nem fogtak semmit. 4Már reggel volt, amikor Jézus megállt a parton, de a tanítványok nemtudták, hogy ő az. 5 Jézus megkérdezte tőlük: „Barátaim! Fogtatok-evalamit?” „Semmit” — felelték a tanítványok. 6Akkor Jézus ezt mondta: „Vessétek ki a hálót a csónak jobb oldalán, ottmajd találtok.” A tanítványok kivetették a hálót, de visszahúzni már nemtudták, annyi hal volt benne. 7Ekkor az a tanítvány, akit Jézus szeretett, azt mondta Péternek: „Ez azÚr!” Amikor Péter meghallotta, hogy az Úr az, felvette felsőruháját, mertmeztelen volt, és beugrott a vízbe. 8A többi tanítvány a partra evezett, éshúzták a halakkal teli hálót. Nem voltak túl messze a parttól, csak mintegyszáz méterre. 9Amikor partot értek, tűzrakást találtak, a parázson pedighalak sültek, és kenyér is volt ott. 10 Jézus pedig így szólt hozzájuk:„Hozzatok néhány halat, amit most fogtatok!” 11Ekkor Simon Péter visszament a csónakhoz, és a partra húzta a hálót,amely tele volt nagy halakkal, pontosan százötvenhárommal. De a háló, bárilyen sok hal volt benne, mégsem szakadt szét. 12Azután Jézus azt mondtanekik: „Gyertek, egyetek!” A tanítványok közül pedig senki nem mertemegkérdezni tőle: „Ki vagy te?”, mert tudták, hogy ő az Úr. 13Jézus ekkorodament, fogta a kenyeret, és odaadta nekik, ugyanígy a halakat is. 14Ez volt a harmadik alkalom, hogy Jézus megjelent a tanítványoknak,miután feltámadt a halálból.Szeretsz-e engem? 15Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétertől: „Simon, Jóna fia, jobbanszeretsz engem, mint a többiek?” Péter pedig így felelt: „Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek téged.” Jézus erre azt mondta neki: „Legeltesd az én bárányaimat!” 16Azután újra megkérdezte tőle: „Simon, Jóna fia, szeretsz engem?” Péter ismét azt mondta: „Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek téged.” Jézus pedig azt mondta: „Gondoskodj az én juhaimról!” 17Ezután harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, Jóna fia, szeretsz engem?” Péter erre elszomorodott, hogy Jézus harmadszorra is megkérdezte tőle,hogy szereti-e, és így válaszolt: „Uram, te mindent tudsz. Tudod, hogyszeretlek.” Jézus újra azt mondta neki: „Legeltesd az én juhaimat! 18Igazán mondomneked, amíg fiatal voltál, felkötötted az övedet, és oda mentél, ahová akartál. Deha megöregszel, kinyújtod a kezed, és akkor majd más köti fel az övedet, és odavisz, ahová nem akarsz menni.” 19Ezzel adta tudtára, hogyan fog meghalni, éshalálával hogyan dicsőíti Istent. Ezután így szólt hozzá: „Kövess engem!” 20Ekkor Péter hátrafordult, és meglátta, hogy az a tanítvány, akit Jézusszeretett, követi őket. Ő volt az, aki a vacsora közben Jézushoz közel hajolt,és megkérdezte tőle, hogy ki lesz az, aki elárulja őt. 21Akkor Péter ránézettarra a tanítványra, és megkérdezte Jézustól: „Uram, hát vele mi lesz?” 22Jézus pedig így válaszolt: „Ha azt akarom, hogy megmaradjon, amígeljövök, mi közöd hozzá? Te csak kövess engem!”
  • 179 JÁNOS 21:23–25 23Így terjedt el a testvérek között az a hír, hogy ez a tanítvány nem halmeg. Pedig Jézus nem azt mondta, hogy nem fog meghalni, csak annyitmondott: „Ha azt akarom, hogy megmaradjon, amíg eljövök, mi közödhozzá?” 24Ő az a tanítvány, aki ezekről tanúskodik, és aki ezeket leírta, éstudjuk, hogy az ő tanúsága igaz. 25Jézus még sok más dolgot is tett. Ha ezeket mind leírnák, azt hiszem, azegész világ sem lenne elég nagy ahhoz, hogy a megírt könyvek elférjenek benne.
  • 180 Az apostolok cselekedeteiJézus a Szent Szellem eljövetelét ígéri1 1Kedves Teofilus, első könyvemben mindarról írtam neked, amit Jézus tett és tanított. 2Írtam neked Jézus életéről, a kezdettől egészen addig a napig,amikor felvitték a Mennybe. De mielőtt ez történt, Jézus még beszélt az apos-tolokkal*, akiket ő választott ki. A Szent Szellem* által megmondta nekik, mittegyenek. 3Ez Jézus halála után történt, de ő megjelent az apostoloknak, éssokféle módon meggyőzően bizonyította, hogy él. Miután Jézus feltámadt ahalálból, az apostolok negyven napon keresztül sokszor látták őt. Ez alatt azidő alatt Jézus beszélt nekik Isten királyi uralmáról. 4Egyszer, amikor együttettek, ezt parancsolta nekik: „Az Atya megígért nektek valamit, ahogyan márbeszéltem erről. Ne menjetek el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg, amígmegkapjátok, amit ő ígért. 5Mert János* vízbe merített be*, ti pedig néhánynap múlva Szent Szellembe fogtok bemerítkezni.”Jézus felemelkedik a Mennybe 6 Amikor az apostolok * együtt voltak, megkérdezték Jézust: „Uram, akirályságot mostanában fogod-e újra felállítani Izrael számára?” 7Ő így válaszolt: „Nem a ti dolgotok, hogy tudjátok az időpontokat, vagyidőszakokat. Egyedül az Atyának van hatalma ezeket meghatározni. 8Deamikor a Szent Szellem* leszáll rátok, erőt kaptok, és tanúim lesztek. Rólamfogtok beszélni az embereknek Jeruzsálemben, egész Júdeában ésSamáriában, sőt az egész világon mindenhol.” 9Miután Jézus ezt mondta, a szemük láttára felemelkedett az égbe, majdegy felhő eltakarta. 10Az apostolok még mindig az eget nézték, ahová Jézusfelment, amikor hirtelen megállt mellettük két fehér ruhás férfi, 11és eztkérdezte tőlük: „Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus,aki felment tőletek a Mennybe, ugyanúgy jön majd vissza, ahogyan felmenniláttátok.”Új apostol kijelölése Júdás helyett 12Ezután az apostolok* az Olajfák hegyéről visszamentek Jeruzsálembe,ami körülbelül egy kilométerre volt onnan. 13 Amikor megérkeztek,felmentek abba az emeleti szobába, ahol a szállásuk volt. Péter, János, Jakab,András, Fülöp, Tamás, Bertalan, Máté, Jakab (az Alfeus fia), a zélóta* Simon,és Júdás (a Jakab fia) voltak ezek az apostolok. 14 Mindannyian együtt voltak, állandóan és egy szívvel-lélekkelimádkoztak. Velük volt Jézus anyja, Mária, és Jézus testvérei, meg néhányasszony is.
  • 181 APCSEL 1:15–2:11 15Ezekben a napokban történt, hogy amikor körülbelül százhúszan voltakegyütt, Péter felállt a testvérek között, és azt mondta: 16–17„Testvéreim, bekellett teljesednie az Írásnak*, amit a Szent Szellem* Dávid* által már régenmegmondott Júdásról, aki közénk tartozott, és velünk együtt szolgált. Ővezette azokat, akik Jézust elfogták. 18Júdás pénzt kapott a gonoszságáért, ezen a pénzen pedig egy telketvettek. Júdás azonban fejjel előre a földre zuhant, teste felhasadt és belsőrészei kiomlottak. 19Ezt mindenki megtudta Jeruzsálemben, és el is neveztékazt a telket a maguk nyelvén Akeldamá-nak, ami azt jelenti: Vérmező. 20Ahogyan ez a Zsoltárok Könyvében meg van írva: ‘Legyen az ő lakóhelye elhagyatott, senki ne lakjon ott.’ Zsolt 69:26És az is meg van írva: ‘Az ő helyét a vezetők között valaki más foglalja el!’ Zsolt 109:8 21–22Ezért választanunk kell valakit, aki velünk együtt tanúskodik Jézusfeltámadásáról. Olyan emberre van szükségünk, aki közénk tartozott egészidő alatt, amíg az Úr Jézus velünk volt: attól fogva, amikor János* elkezdte azembereket bemeríteni*, egészen addig, amíg Jézust a Mennybe felvitték.” 23 Ekkor két férfit állítottak előre: Józsefet (akit Barsabbásnak ésJusztusznak is hívtak) és Mátyást. 24–25Azután így imádkoztak: „Urunk! Temindenki szívét ismered. Mutasd meg, hogy e kettő közül melyiket válasz-tottad, hogy azt az apostoli* munkát végezze, amit Júdás elhagyott, hogyarra a helyre jusson, ahová tartozik. Urunk, mutasd meg, melyikük foglaljael Júdás helyét!” 26Azután sorsot húztak, és a sors Mátyásra esett, aki ettőlfogva csatlakozott a tizenegy apostolhoz.Pünkösd napján a Szent Szellem leszáll a tanítványokra 1 Mindannyian együtt voltak akkor is, amikor elérkezett a Pünkösd *2 ünnepe. 2Hirtelen olyan hang hallatszott az égből, mint amikor erős szélfúj, és betöltötte az egész házat, ahol ültek. 3Azután lángnyelvek jelentekmeg közöttük, és rászálltak mindenkire. 4Ekkor betöltötte őket a SzentSzellem*. Mind más-más nyelveken kezdtek beszélni, ahogy a Szent Szellemképessé tette őket erre. 5Az ünnepre sok istenfélő zsidó gyűlt össze Jeruzsálemben a világ mindentájáról. 6Amikor meghallották ezt a zúgást, mindenfelől odagyűltek azemberek, és nagyon meglepődtek, mert mindenki a saját anyanyelvénhallotta őket beszélni. 7Az emberek nem értették, hogyan lehet ez, és nagyoncsodálkoztak. Azt mondták: „Hát nem mind Galileából valók* ezek, akik ittbeszélnek? 8Hogyan lehet, hogy mind a saját nyelvünkön halljuk őket?9 Hiszen vannak itt közöttünk pártusok, médek és elámiták. JöttekMezopotámiából, Júdeából, Kappadóciából, Pontuszból és Ázsiából * ,10Frígiából, Pamfíliából, Egyiptomból és Líbia Ciréné melletti vidékéről.Jöttek látogatók Rómából is. 11Vannak közöttünk, akik zsidónak születtek, ésvannak, akik felvették ezt a vallást. Kréta szigetéről is jöttek, és vannak ittarabok is. Mindannyian mégis a saját anyanyelvünkön halljuk, amit ezek a2:7 Galileából valók Az emberek tudták, hogy a Galileában élők csak a saját nyelvüket ismerik.
  • APCSEL 2:12–27 182galileai férfiak Isten csodálatos dolgairól mondanak.” 12Az emberek nagyonelcsodálkoztak, és zavartan kérdezték egymástól: „Mit jelent ez?” 13Másokazonban kinevették őket: „Biztosan túl sok édes bort ittak.”Péter apostol beszéde Pünkösd ünnepén 14Ekkor Péter a többi tizenegy apostollal* együtt felállt, és hangosan ígyszólt az összegyűlt emberekhez: „Zsidó testvéreim, és ti mindnyájan, akikJeruzsálemben laktok! Kérlek, figyeljetek rám! Hadd mondjam el nektek, mitjelent ez! 15Nem részegek ezek az emberek, mint ahogy ti gondoljátok,hiszen még csak reggel van, kilenc óra. 16Hanem az történik most, amit Jóelpróféta* megmondott: 17 ‘Azt mondja Isten: az utolsó napokban kiárasztom Szellememet* minden emberre, és prófétálnak fiaitok és lányaitok, a fiatalok látomásokat látnak, az öregek pedig álmokat álmodnak. 18 Azokban a napokban kiárasztom szolgáimra is Szellememet, férfiakra is, meg nőkre is, és ők is prófétálni fognak. 19 Fönt az égben csodákat mutatok majd, lent a Földön meg jeleket, vért, tüzet és füstfelhőket. 20 A Nap elsötétedik majd, a Hold pedig vérvörös lesz, mielőtt eljön az Úr hatalmas és dicsőséges napja. 21 De mindenki meg fog menekülni, aki az Urat hívja segítségül.’* Jóel 2:28–32 vagy 3:1–5 22Izraeli férfiak, hallgassatok rám! A Názáret városából való Jézus olyanember volt, akit Isten maga igazolt és ajánlott nektek. Ezt Isten világosanmegmutatta azok által a csodák, erők és jelek által, amelyeket maga Isten vittvéghez Jézuson keresztül. Mindannyian láttátok ezeket a csodálatos dolgokat,és jól tudjátok, hogy mindez igaz. 23Jézust a kezetekbe adták, ti pedig gonoszemberek segítségével keresztre feszítettétek, és megöltétek őt. De Isten előretudta, hogy ez így lesz, mert minden az ő terve szerint történt. 24Igen, Jézuselszenvedte a halál fájdalmát, de Isten feltámasztotta, mert lehetetlen volt,hogy a Halál fogva tartsa Jézust. 25Hiszen Dávid* is ezt mondja róla: ‘Mindig az Urat látom magam előtt: itt van a jobb oldalamon, hogy biztonságban legyek. 26 Ezért örül a szívem, boldogan beszélek, sőt, még a testem is abban a reménységben él, 27 hogy nem hagysz engem a Halál birodalmában*, és nem engeded, hogy Szented teste a sírban pusztuljon el.2:21 hívja segítségül Szó szerint: „Aki segítségül hívja az Úr nevét” — vagyis aki az Urat imádja,tőle kér segítséget, és így fejezi ki, hogy hisz és bízik benne. 2:27 Halál birodalma Szó szerint: a„Hádész”-ban. Lásd a szójegyzékben. A 31. versben is.
  • 183 APCSEL 2:28–45 28 Megmutattad nekem az életre vezető ösvényeket, közel jössz hozzám, és nagy örömmel töltesz be.’ Zsolt 16:8–11 29Testvéreim, nyíltan megmondhatom nektek, hogy Dávid*, aki ősapánkvolt, meghalt, eltemették, és a sírja itt van Jeruzsálemben mind a mai napig.30Ő azonban próféta* volt, és tudta, hogy Isten megígért neki valamit. Aztígérte, sőt meg is esküdött rá, hogy Dávid egyik utódját teszi királlyá Dávidtrónján. * 31Mivel Dávid ezt előre látta, ezért a Krisztus * feltámadásárólbeszélt, amikor azt mondta: ‘Nem maradt a Halál birodalmában, és teste nem pusztult el a sírban.’32Így tehát nem Dávid, hanem Jézus az, akit Isten feltámasztott a halálból!Erről mi mindnyájan tanúskodunk. 33Azután Jézust a legmagasabb helyreemelte fel Isten, és a jobb oldalára ültette. Ekkor Jézus megkapta az Atyától amegígért Szent Szellemet *, akit most kiárasztott. Ez történik most a tiszemetek előtt, és ezt halljátok. 34Hiszen nem Dávid* ment fel a Mennybe,amint ő maga mondta: ‘Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj a jobb oldalamra, 35 amíg ellenségeidet hatalmad alá vetem!’* Zsolt 110:1 36Ezért tudja meg Izrael egész népe, hogy Isten Úrrá és Krisztussá* tetteazt a Jézust, akit ti a keresztfán megöltetek. Ez egészen biztosan igaz!” 37Ezek a szavak úgy szíven találták őket, hogy azt kérdezték Pétertől és atöbbi apostoltól*: „Akkor most mit tegyünk, testvérek?” 38Péter erre így válaszolt: „Változtassátok meg gondolkozásotokat és azéleteteket, merítkezzetek be* mindannyian Jézus Krisztus nevében, Istenmeg fogja bocsátani bűneiteket, és a Szent Szellem* ajándékát adja nektek.39Mert az ígéret nektek szól és gyermekeiteknek, és azoknak is, akik távolvannak. Mindenkinek, akit az Úr, a mi Istenünk magához hív.” 40Péter még sok egyebet is mondott nekik, hogy figyelmeztesse és biztassaőket. Ezt mondta nekik: „Szabaduljatok ki ebből a gonosz nemzedékből!”41Akik elfogadták Péter beszédét, még azon a napon bemerítkeztek*. Ígykörülbelül háromezren csatlakoztak hozzájuk. 42Ezek az emberek mindennap együtt voltak, és azzal foglalkoztak, hogy az apostolok * tanításátmegismerjék, részt vettek a közösségben és a kenyér megtörésében,* ésegyütt imádkoztak.A jeruzsálemi közösség élete 43Az apostolok* által sok jel és csoda történt, ezért mindenkiben Isteniránti félelem és tisztelet támadt. 44A hívők egy akaraton voltak, és amijükcsak volt, mindent közösnek tekintettek. 45Akiknek valami vagyonuk volt,eladták, és az árát szétosztották a testvérek között. Mindenkinek annyit2:30 Azt ígérte … trónján 2 Sam 7:12, 13 és Zsolt 132:11. 2:35 hatalmad alá vetem Szó szerint:„amíg ellenségeidet lábaid alá kényszerítem, mint a királyi trón lábtartó zsámolyát.” 2:42 a kenyérmegtörése Ez jelenthet egyszerű közös étkezést is, vagy jelentheti az Úrvacsorát: azt a különlegesközös étkezést, amelyről Jézus meghagyta a tanítványainak, hogy rá való emlékezésül gyakorolják.A 46. versben is. Lásd Lk 22:14–20.
  • APCSEL 2:46–3:18 184a d t a k , a m e n n y i re s z ü k s é g e v o l t . 4 6 M i n d e n n a p ö s s z e g y ű l t e k aTemplomban*. Otthonaikban megtörték a kenyeret, őszinte szívvel és boldogörömmel együtt ettek, és 47dicsérték Istent. Még azok is kedvelték őket, akiknem tartoztak közéjük. Az Úr pedig napról napra növelte a csoportot olyanemberekkel, akik hívőkké lettek, és csatlakoztak hozzájuk.Egy koldus csodálatos gyógyulása3 1 Történt egyszer, hogy Péter és János három órakor, a délutáni imádkozásra ment a Templomba*. 2Éppen akkor hozták oda azt a koldustis, akit minden nap a Díszes Kapu mellé szoktak letenni, hogy pénzt kérjenazoktól, akik a Templomba mennek. Ez az ember születése óta béna volt, ésnem tudott járni. 3 Amikor meglátta Pétert és Jánost, hogy a kapuhozközelednek, tőlük is pénzt kért. 4Péter Jánossal együtt a szemébe nézett, és azt mondta: „Nézz csak ide, ésfigyelj ránk!” 5A koldus rájuk nézett, és várta, hogy kap tőlük valamit. 6Péterazonban ezt mondta: „Arany-, vagy ezüstpénzem nincs, de amim van, aztadom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében mondom, kelj fel és járj!” 7Ezzel megfogta a jobb kezét, és felsegítette a koldust, akinek bokája ésegész lába abban a szempillantásban meggyógyult. 8 Talpra ugrott, éséletében először járni kezdett. Azután fel-alá járkált, örömében ugrándozott,Istent dicsérte, majd Péterékkel együtt bement a Templomba. 9Ott mindenkiészrevette, amint járkált, és dicsérte az Istent. 10Ráismertek, hogy ő az, aki aDíszes kapu mellett szokott ülve koldulni. Mindenkit ámulattal és Isteniránti csodálattal töltött el, ami ezzel az emberrel történt.Péter beszéde a Salamon csarnokában 1 1 A m e g g y ó g y u l t e m b e r e g y ü t t m e n t b e P é t e r re l é s J á n o s s a l aTemplomnak abba a részébe, amit Salamon oszlop-csarnokának neveznek. Acsodálkozó emberek mind odafutottak hozzájuk. 12Amikor Péter ezt látta,így szólt: „Izraeli férfiak! Miért csodálkoztok azon, ami ezzel az emberreltörtént? Azt gondoljátok, hogy mi gyógyítottuk meg őt a saját hatalmunkkal,vagy vallásos jóságunkkal, hogy járni tudjon? 13Nem! Isten tette ezt! Ő azÁbrahám*, Izsák* és Jákób* Istene, a mi ősapáinknak Istene. Ő dicsőítettemeg szolgáját, Jézust ezzel a gyógyulással. Igen, azt a Jézust, akinek ti ahalálát akartátok. Mert Pilátus már elhatározta, hogy szabadon engedi, de tinem akartátok őt. 14Elutasítottátok Jézust, a Szentet és az Igazságost. Inkábbazt kértétek Pilátustól, hogy a gyilkost engedje szabadon.* 15Megöltétek azt,aki az életet adja. Isten azonban feltámasztotta Jézust a halálból. Ennek tanúivagyunk — a saját szemünkkel láttuk őt. 16Ez a Jézus az, akiben mi hiszünk.Ő adott erőt a hit általi gyógyuláshoz ennek az embernek, akit itt láttok, sakit ismertek. Igen, a Jézusban való hit állította helyre ennek a nyomorékonszületett embernek az egészségét teljesen, mégpedig a szemetek láttára. 17Testvéreim! Jól tudom, hogy sem ti, sem a vezetőitek nem értettétek meg,hogy mit tettetek. 18Isten azonban így valósította meg, amit az összes próféta*által már előre megmondott: hogy az ő Krisztusának* ezt kell elszenvednie.3:14 a gyilkost … szabadon Ezt a gyilkost Barabbás-nak hívták. Jézus helyett őt akarták az emberekszabadon engedni, amikor Jézus tárgyalása folyt. Így is lett. Lásd Lk 23:18.
  • 185 APCSEL 3:19–4:1219Most azonban változtassátok meg gondolkozásotokat és életeteket, ésforduljatok vissza Istenhez. Akkor ő eltöröli bűneiteket, 20 szellemimegpihenést és felüdülést ad nektek, és elküldi hozzátok Krisztust, akit előrekiválasztott a számotokra: Jézust. 21Mert Jézusnak addig kell a Mennybenmaradnia, amíg Isten mindent helyre nem állít. Erről Isten már régóta szóltszent prófétáin keresztül. 22Ahogyan Mózes* is megmondta: ‘Az Úr, a ti Istenetek egy hozzám hasonló prófétát fog adni nektek a sajátnépetekből. Hallgassatok rá, és engedelmeskedjetek minden szavának!23Akik pedig nem hallgatnak arra a prófétára, és nem engedelmeskednekneki, azokat meg fogják ölni, és ki fognak pusztulni a nép közül.’ *24Sámueltől kezdve az összes próféták előre megmondták mindazt, amiezekben a napokban történt. 25Éppen ti vagytok ezeknek a prófétáknak azutódai. Tiétek az a szövetség is, amit Isten ősapáitokkal kötött, amikor aztmondta Ábrahámnak*: ‘A te egyik utódod által fogom megáldani a Földösszes népét.’* 26Amikor Isten elküldte a szolgáját, Jézust, akkor előszörhozzátok küldte el, hogy megáldjon titeket. Mégpedig úgy, hogy többé netegyetek gonosz dolgokat.”Péter és János a zsidó Főtanács előtt4 1Mialatt Péter és János ezt mondták az embereknek, odamentek hozzájuk a papok, a templomőrség kapitánya, meg néhány szadduceus*. 2Nagyonharagudtak rájuk, mert azt tanították a népnek, hogy a halottak fel fognaktámadni a halálból Jézus által. 3Ezért elfogták Pétert és Jánost, és másnapigbörtönbe zárták őket, mivel már este volt. 4Azok közül, akik hallgatták azapostolokat, sokan hittek, úgyhogy a Jézusban hívő férfiak száma körülbelülötezerre nőtt. 5A következő napon azután összegyűltek Jeruzsálemben az idős zsidóvezetők, és a Törvény tanítói. 6Ott volt Annás, a főpap*, meg Kajafás, János,Sándor, és a főpapi családok minden férfi tagja. 7Maguk elé állították azapostolokat, és azt kérdezték tőlük: „Miféle erővel, vagy kinek a nevébentettétek ezt?” 8Akkor Pétert a Szent Szellem* betöltötte, és így válaszolt: „Népünk idősvezetői! 9 Arról a jó cselekedetről kérdeztek bennünket, amit ezzel anyomorék emberrel tettünk? Azt kérdezitek, hogyan gyógyult meg? 10Akkorhát tudjátok meg mind, és tudja meg Izrael egész népe, hogy ez a gyógyulása názáreti Jézus Krisztus nevében és hatalma által történt. Ő az, akit tikeresztre szegezve megöltetek, de akit Isten feltámasztott a halálból. Afeltámadott Jézus hatalma gyógyította meg ezt az embert. Ezért áll ittelőttetek teljesen egészségesen. 11Mert Jézus ‘az a kő, akit ti, építők félredobtatok, de akiből mégis a ház sarokköve* lett.’ Zsolt 118:2212Jézus az egyetlen, aki megmentheti az embereket. Az ő neve az egyetlenhatalom a világon, ami meg tud menteni bennünket. Jézus által kellüdvözülnünk.3:23 idézet: 5Móz 18:15. 18. 19. 3:25 idézet: 1Móz 22:18.
  • APCSEL 4:13–33 186 13A zsidó vezetők látták, hogy Péter és János milyen bátrak. Megtudták,hogy tanulatlan és egyszerű emberek, ezért nagyon elcsodálkoztak. Azt isfelismerték, hogy Péter és János Jézussal jártak. 14De mivel látták a meggyó-gyított embert, aki ott állt mellettük, nem tudtak mit válaszolni. 15Ekkorkiküldték őket a teremből, és így tanakodtak maguk között: 16„Mit tegyünkezekkel az emberekkel? Mert kétségtelenül csodát tettek, ezt mindenki tudjaJeruzsálemben. Ezt mi sem tagadhatjuk le. 17Valahogy mégis meg kell aka-dályoznunk, hogy ez tovább terjedjen a nép között. Tehát fenyegessük megőket, hogy többé senkinek se beszéljenek annak az embernek a nevében!” 18Ezzel behívták Pétert és Jánost, és megparancsolták nekik, hogy többé nebeszéljenek, és ne tanítsanak Jézus nevében. 19 Az apostolok erre ígyválaszoltak: „Gondoljátok meg, jónak látja-e Isten, ha inkább nektek engedel-meskedünk, mint neki! 20Mi azonban nem hallgathatunk. Beszélnünk kellarról, amit láttunk és hallottunk.” 21Erre a zsidó vezetők még egyszer megfe-nyegették, majd szabadon engedték őket. Nem tudták őket sehogyan semmegbüntetni, mert az egész nép dicsérte Istent a történtek miatt. 22Hiszen akoldus, akivel a csoda történt, már negyven éves is elmúlt!A jeruzsálemi közösség imádsága 23Miután szabadon engedték őket, Péter és János visszament a tanítványokcsoportjához, és elbeszélték nekik mindazt, amit a főpapok* és a nép idősvezetői mondtak nekik. 24Amikor azok meghallgatták őket, egy szívvel-lélekkel kiáltottak Istenhez, és így imádkoztak: „Urunk, te teremtetted az eget,a Földet, a tengert, és mindent, ami bennük van. 25Te mondtad a SzentSzellem* által, szolgádon, a mi ősapánkon, Dávidon* keresztül: ‘Miért kiabálnak dühösen a nemzetek? Miért készítenek terveket Isten ellen? Semmi értelme! 26 A föld királyai harcra készültek, és a fejedelmek összefogtak az Úr ellen és az ő Krisztusa ellen.’ Zsolt 2:1–227 Mert Jeruzsálemben valóban ez történt: Heródes * és Poncius Pilátusösszefogtak a nem zsidó népekkel és Izrael népével együtt szent szolgád, Jézusellen, akit te tettél Krisztussá*. 28Így együttesen meg is tették mindazt, amit te,Urunk, hatalmaddal és akaratoddal előre elhatároztál. 29Most azért, Urunk,halld meg, amit ezek mondtak, és amivel fenyegettek bennünket! Urunk, aszolgáid vagyunk. Tegyél bennünket képessé arra, hogy teljes bátorsággalmondhassuk szavaidat! 30Te pedig nyújtsd ki kezedet, gyógyítsd meg abetegeket, tegyél csodákat, és adj jeleket szent szolgádnak, Jézusnak neve által!” 31Amikor befejezték az imádkozást, megrázkódott a hely, ahol összegyűl-tek, mindenkit betöltött a Szent Szellem*, és bátran hirdették mindenkinekIsten üzenetét.A jeruzsálemi hívők közössége 32A hívők egész közösségének szíve-lelke egy volt. Egyikük sem tartottasajátjának a vagyonát, hanem mindenüket közösnek tekintették. 33 Az
  • 187 APCSEL 4:34–5:18apostolok* nagy erővel hirdették mindenkinek, hogy az Úr Jézus feltámadt ahalálból. Isten nagyon megáldotta az egész közösséget. 34 Mindenkimegkapott mindent, amire szüksége volt. Akiknek földjei vagy házai voltak,eladták azokat. 35A pénzt, amit érte kaptak, az apostolokhoz vitték, ők pedigszétosztották a közösség tagjai között. Mindenkinek annyit adtak belőle,amennyire szüksége volt. 36Ezt tette József is, aki Lévi törzséből és Ciprus szigetéről származott, ésakit az apostolok * elneveztek Barnabásnak (ami azt jelenti: „aki segítmásoknak”). 37Ő is eladta a földjét, és a pénzt átadta az apostoloknak.Anániás és Szafira halála5 1Volt egy Anániás nevű ember, aki feleségével, Szafirával együtt eladta valami földbirtokát. 2 Az érte kapott pénz egy részét megtartottamagának, és ezt a felesége is tudta. A másik részt pedig elvitte, és átadta azapostoloknak*. 3Ekkor Péter így szólt hozzá: „Anániás, miért engedted, hogya Sátán betöltse a szívedet? A Szent Szellemnek * hazudtál! Félretettélmagadnak a pénzből, amit az eladott földért kaptál! 4Hát nem a tiéd volt,mielőtt eladtad? Vagy talán nem a tiéd volt a pénz, amit érte kaptál? Miérttervezted ezt? Amit tettél, azzal Istennek hazudtál, nem embereknek!”5Amikor ezt Anániás meghallotta, azonnal összeesett és meghalt. Akik csakmeghallották ezt az esetet, mind nagyon félni kezdtek. 6Majd a fiatalokbetakarták a holttestet, kivitték és eltemették. 7Körülbelül három óra múlva odament Anániás felesége is, aki még nemtudta, mi történt. 8Péter megkérdezte tőle: „Mondd meg nekem, ennyipénzért adtátok el azt a földet?” „Igen, ennyiért”—válaszolta az asszony. 9Péter ezt mondta neki: „Miért egyeztetek meg a férjeddel abban, hogypróbára teszitek az Úr Szellemét?* Nézz oda! Ott jönnek, akik épp az előbbtemették el a férjedet, és téged is kivisznek innen!” 10Ebben a pillanatban azasszony is holtan esett össze Péter lába előtt. Amikor a fiatalok bejöttek éslátták, hogy meghalt, őt is kivitték, és a férje mellé temették. 11Ezért az egészgyülekezet *, és mindazok, akik meghallották, mi történt Ananiással ésfeleségével, megteltek istenfélelemmel.Gyógyulások, jelek és csodák 12Az apostolok* sok jelet és csodát tettek az emberek között. Mindannyianegy szívvel-lélekkel együtt voltak a Salamon oszlopcsarnokában. 13De akiknem hittek, azok nem mertek hozzájuk csatlakozni. Az emberek azonbandicsérték a hívőket. 14 Egyre többen hittek az Úrban, és csatlakoztakhozzájuk, férfiak és nők egyaránt. 15Az emberek az utcára vitték betegeiket,ágyakra és matracokra fektették őket, hogy amikor Péter arra megy, legalábbaz árnyéka érintse a betegeket. 16A Jeruzsálem környéki városokból is sokanösszegyűltek, elhozták a betegeiket és a gonosz szellemek * miattszenvedőket, és mindezek meggyógyultak.Az apostolok kiszabadulnak a börtönből 17A főpap * azonban féltékeny lett, és vele együtt mindazok, akik az őpártján voltak, azaz a szadduceusok* csoportja. 18Elfogták az apostolokat*, és
  • APCSEL 5:19–40 188börtönbe zárták őket. 19De az Úr egyik angyala éjjel kinyitotta a börtönajtó-kat, kivezette őket, és azt mondta: 20„Menjetek, álljatok fel a Templom*udvarában, és mondjatok el az embereknek mindent a Jézusban való újéletről!” 21Az apostolok engedelmeskedtek, és már hajnalban a Templomudvarába mentek, ahol tanítani kezdték az embereket. Amikor a főpap* megérkezett a kíséretével, összehívta a Főtanácsot,* ésIzrael idős vezetőit. Majd őröket küldött a börtönbe, hogy hozzák eléjük azapostolokat. 22 De amikor az őrök odamentek, nem találták őket.Visszamentek a Főtanácshoz és ezt mondták: 23 „A börtönt jól bezárvataláltuk, és az őrök is az ajtók előtt álltak. De amikor bementünk, senki semvolt odabent.” 24A főpapok és a templomőrség kapitánya erre összezavarod-tak, és azon gondolkodtak, hogy vajon mi történhetett. 25Ekkor belépettvalaki, és ezt mondta: „Azok az emberek, akiket börtönbe zártatok, aTemplom* udvarában tanítják a népet!” 26Ekkor a kapitány az őrökkel együttodament, és visszahozták az apostolokat*. De nem bántották őket, mertféltek az emberektől, hogy megkövezik* a katonákat. 27Bevitték, és a Főtanács* elé állították az apostolokat. A főpap* pedig eztmondta nekik: 28„Szigorúan megtiltottuk nektek, hogy erről az emberrőltanítsatok. Ennek ellenére egész Jeruzsálemet betöltöttétek a tanításotokkal,és minket akartok felelőssé tenni annak az embernek a haláláért!” 29Erre Péter a többi apostollal* együtt így válaszolt: „Inkább Istennek kellengedelmeskednünk, mint az embereknek! 30Ösapáink Istene feltámasztottaa halálból Jézust, akit ti keresztre feszítve megöltetek. 31Isten ezt a Jézustfelemelte, és a jobb oldalára ültette. Fejedelemmé és Megváltóvá tette őt,hogy Izrael gondolkozását és életét megváltoztassa, és bűneit megbocsássa.32Mi tanúi vagyunk ennek, és erről tanúskodik a Szent Szellem* is. A SzentSzellemet Isten azoknak adja, akik engedelmeskednek neki.” 33Amikor ezt a zsidó vezetők meghallották, nagyon megharagudtak azapostolokra*, és meg akarták őket ölni.Gamáliél bölcs tanácsot ad 34Ekkor azonban felállt a Főtanács * egyik tagja, akit mindenki tisztelt.Gamáliélnek hívták, a Törvény tanítója és farizeus* volt. Megparancsolta, hogyegy időre vigyék ki az apostolokat. 35 Majd így szólt: „Izraeli férfiak,vigyázzatok, hogy mit akartok tenni ezekkel az emberekkel! 36EmlékezzetekTeudásra, aki nemrégiben tűnt fel! Nagynak tartotta magát, követték is vagynégyszázan. Majd mikor Teudást megölték, a követői szétszóródtak, és az egészügynek vége lett. 37Utána a népszámlálás idején felkelt a galileai Júdás.Néhányan követték, de őt is megölték, és követői szétszóródtak. 38Ezért azttanácsolom, hogy ne avatkozzatok bele ebbe a dologba! Hagyjátok békén ezeketaz embereket! Mert ha a tervük és munkájuk emberektől származik, akkorúgysem fog sikerülni. 39Ha viszont ez az egész Istentől van, akkor nem tudjátokmegállítani őket. Sőt még az is kiderülhet, hogy Isten ellen harcoltok.” Gamáliel tanácsát mindenki elfogadta. 40Akkor behívatták az apostolokat*,majd elrendelték, hogy korbácsolják meg őket. Azután ismét megparancsol-ták az apostoloknak, hogy ne beszéljenek Jézus nevében, végül elengedték5:26 megkövezni Kövekkel agyondobálni és megölni.
  • 189 APCSEL 5:41–7:2őket. 41Az apostolok nagy örömmel mentek ki a Főtanács * elől. Annakörültek, hogy Jézusért szenvedtek. Ezt nem szégyennek, hanem dicsőségnektartották. 42Minden nap a Templomban* és házról házra járva tanítottak, ésmindenkinek hirdették az örömhírt, hogy Jézus a Krisztus*.A hét segítő testvér kiválasztása6 1Azokban a napokban a Jézust követő zsidó tanítványok száma egyre növekedett. A görögül beszélő tanítványok azonban panaszkodtak ahéberül beszélőkre, mert a görögül beszélő özvegyasszonyokat nemosztották be a mindennapi szolgálatokra. 2 Ekkor a tizenkét apostol *összehívta az egész gyülekezetet*, és azt mondta: „Nem helyes, hogy Istenüzenetének szolgálatát elhanyagoljuk, és ehelyett mi szolgálunk fel azasztaloknál. 3Ezért válasszatok ki magatok közül hét embert, akikről atöbbieknek jó véleménye van, és akik telve vannak Szent Szellemmel* és böl-csességgel. Rájuk fogjuk bízni ezt a munkát. 4Mi pedig arra fordítjuk mindenidőnket, hogy imádkozzunk, és Isten üzenetét tanítsuk és hirdessük.” 5Ez a javaslat az egész csoportnak tetszett. Ekkor kiválasztották Istvánt, akitelve volt hittel és Szent Szellemmel*, és Fülöpöt*, Prokhoroszt, Nikánórt,Timónt, Parmenászt és Nikoláoszt (aki Antiókhiából jött, és felvette a zsidóvallást), és 6az apostolok* elé állították őket. Az apostolok pedig rájuk tettéka kezüket,* és imádkoztak értük. 7Isten üzenete pedig egyre több és több embert ért el. Nagyon megnöveke-dett a Jézust követő tanítványok száma Jeruzsálemben. Sőt a papok közül issokan elfogadták a hitet.Istvánt elfogják 8István tele volt Isten kegyelmével és erejével. Nagy csodákat és csodálatosjeleket tett az emberek között. 9 Azonban néhányan az úgynevezettszabadosok zsinagógájából* (cirénei, alexandriai, valamint ciliciai és ázsiaizsidók) elkezdtek vitatkozni Istvánnal. 10De nem volt erejük, hogy ellenállja-nak a bölcsességnek és a Szent Szellemnek*, amellyel István beszélt. 11Ekkorpénzt adtak néhány embernek, hogy mondják ezt: „Hallottuk Istvánt,amikor Mózest* és Istent szidta, és káromkodott!” 12Ezzel megharagítottákaz embereket, az idősebb zsidó vezetőket és a Törvény tanítóit. Ezek mindodarohantak Istvánhoz, elfogták, és a Főtanács * elé állították. 13Hamistanúkat is hoztak, akik ezt mondták: „Ez az István mindig a Templom* és aTörvény ellen beszél. 14Mert hallottuk, amikor azt mondta, hogy a názáretiJézus le fogja rombolni a Templomot, és megváltoztatja azokat a szokásokat,amiket Mózes parancsolt nekünk.” 15 Ekkor a Főtanácsban ülők mindIstvánra néztek, és látták, hogy az arca olyan, mint egy angyalé.István védekező beszéde 1 A Főpap * ekkor megkérdezte Istvántól: „Igaz ez?” 2 Ő pedig így7 válaszolt: „Testvérek és atyák, hallgassatok rám! A dicsőséges Isten6:5 Fülöp Nem azonos Fülöp apostollal. 6:6 rájuk tették a kezüket Ilyen módon kérték Istent,hogy különlegesen áldja meg ezeket az embereket. Ebben az esetben a szolgálatukhoz szükségeserőt kérték a számukra.
  • APCSEL 7:3–24 190megjelent Ábrahámnak * , a mi ősapánknak. Ez akkor történt, amikorÁbrahám Mezopotámiában lakott, még mielőtt Háránba költözött volna.3Isten így szólt hozzá: ‘Hagyd el országodat és rokonaidat, és menj abba azországba, amelyet majd én mutatok neked!’* 4Ekkor Ábrahám elment akaldeusok országából*, és Hárán városába költözött. Ott az apja meghalt.Azután Isten elvezette Ábrahámot ebbe az országba, ahol ti most éltek.5Akkor nem adott Ábrahámnak saját birtokot ebből a földből, még egy kicsitsem. De megígérte, hogy majd neki és utódainak fogja adni, pedig akkorÁbrahámnak még nem volt gyermeke. 6Ezt mondta neki Isten: ‘Utódaididegenek és menekültek lesznek egy másik országban. Ott négyszáz évigrabszolgákká teszik őket, és rosszul bánnak velük. 7 Én azonbanmegbüntetem azt a népet, amely rabszolgákká teszi őket*—mondta Isten —azután kijönnek abból az országból, és ezen a helyen fognak imádni engem.’* 8Isten szövetséget kötött Ábrahámmal*, és ennek a jele volt a körülmeté-lés*. Ezután született meg Ábrahám fia, Izsák, akit apja körülmetélt születéseután nyolc nappal. Izsák is így tett a fiával, Jákóbbal. Azután Jákób is körül-metélte tizenkét fiát, akik a mi ősapáink. 9Ezek az ősapáink irigykedtek Józsefre, a testvérükre, és eladták őt rab-szolgának. Így került József Egyiptomba. De Isten ott is vele volt, 10megsza-badította minden bajból, és bölcsességet adott neki. Isten tette azt is, hogyEgyiptom királya megkedvelte Józsefet. Sőt, rábízta egész országának kor-mányzását, és a királyi palota szolgáinak irányítását is. 11Ezután nagyszárazság lett egész Egyiptomban és Kánaánban. A föld nem termett semmit,az emberek éheztek és szenvedtek. Nem volt mit enni ősapáinknak sem, 12deJákób meghallotta, hogy Egyiptomban van ennivaló. Ezért odaküldteősapáinkat, akik ekkor jártak először Egyiptomban. 13Amikor másodszorvoltak ott, József megmondta ősapáinknak, hogy ő a testvérük. Ekkor akirály is megismerte József családját. 14Ezután József embereket küldött,hogy hozzák el Egyiptomba Jákóbot, az édesapját, és egész rokonságát,összesen hetvenöt embert. 15Így költözött Jákób Egyiptomba, és ott is haltmeg, akárcsak ősapáink. 16Később a holttestüket visszavitték Sikembe, ésabba a sírba temették, amelyet még Ábrahám* vett Sikemben ezüstpénzértEmór fiaitól. 17Amikor már közeledett az idő, hogy Isten teljesítse Ábrahámnak* tettígéretét, népünk nagyon megszaporodott Egyiptomban. 18Ekkor egy olyankirály kezdett uralkodni Egyiptomban, aki nem ismerte Józsefet. 19Ez a királygonoszul és kegyetlenül bánt népünkkel. Megparancsolta nekik, hogy tegyék kia házból az újszülött kisbabákat, hogy azok meghaljanak. 20Abban az időbenszületett Mózes*, aki nagyon kedves volt Istennek. A szülei három hónapigotthon nevelték, 21azután kitették a házukból. De a király lánya megtaláltaMózest, és úgy nevelte fel, mint a saját fiát. 22Mózest meg is tanították mindenre,amit az egyiptomiak tudtak. Kiváló volt abban, amit mondott és tett. 23Amikor negyven éves lett, elhatározta, hogy meglátogatja a testvéreit,Izrael népét. 24Közben látta, hogy az egyik egyiptomi egy izraeli férfit ver.Ekkor Mózes* megvédte az izraeli férfit. Bosszút állt azért, akit bántottak, és7:3 idézet: 1Móz 12:1. 7:4 kaldeusok országa Más néven: „Babilon”, azaz Mezopotámia délirésze. Lásd 7:2. 7:7 idézet: 1Móz 15:13–14. 7:7 idézet: 1Móz 15:14; 2Móz 3:12.
  • 191 APCSEL 7:25–44megölte az egyiptomit. 25Azt gondolta, a saját népe majd megérti, hogy Istenáltala fogja Izrael népét megszabadítani. De azok nem értették meg.26Másnap Mózes akkor ment hozzájuk, amikor éppen verekedtek, és ígypróbálta kibékíteni őket: ‘Férfiak, ti testvérek vagytok! Miért bántjátokegymást?’ 27De aki bántotta a másikat, ellökte Mózest, és azt mondta neki:‘Ki tett téged vezetővé és bíróvá fölöttünk? 28Vagy talán engem is megakarsz ölni, mint tegnap azt az egyiptomit?’ * 29 Amikor Mózes eztmeghallotta, elfutott, és sokáig Midján földjén lakott, mint egy menekült. Ottazután két fia született. 30Negyven évvel később a Sínai-hegy melletti pusztában egy égő bokorlángjaiban megjelent Mózesnek* egy angyal. 31Amikor ezt Mózes meglátta,nagyon elcsodálkozott. De amikor odament, hogy közelebbről is megnézze, azÚr hangját hallotta: 32‘Én vagyok ősapáidnak Istene, Ábrahámnak* Istene,Izsáknak* Istene és Jákóbnak* Istene.’ Mózes reszketett a félelemtől, és nem mertodanézni.* 33Ekkor így szólt hozzá az Úr: ‘Vedd le a cipődet, mert ahol állsz, az aföld szent!’ 34Azután így folytatta: ‘Odafigyeltem, és népem minden szenvedésétláttam Egyiptomban. Meghallottam panaszkodásukat, és lejöttem, hogy meg-szabadítsam őket. Most pedig jöjj ide Mózes, elküldelek téged Egyiptomba!’* 35Ezt a Mózest, akit elutasítottak, és akinek azt mondták: ‘Ki tett tégedvezetővé és bíróvá?’*, igen, éppen ezt küldte el Isten vezetőnek és szabadító-nak. Isten annak az angyalnak a segítségével küldte el Mózest, aki a bokorbanmegjelent neki. 36Mózes* vezette ki Izrael népét Egyiptomból, közben jeleketés csodákat tett Egyiptomban, a Vörös-tengernél és a pusztában negyven évenkeresztül. 37Ez a Mózes mondta Izrael népének: ‘Isten egy prófétát* fog nektekadni, aki olyan lesz, mint én, és közületek való lesz.’* 38Ez a Mózes az, aki ottvolt a pusztában a mi ősapáink népével és azzal az angyallal, aki a Sínaihegyen szólt hozzá. Mózes élő üzeneteket kapott, hogy nekünk adja azokat. 39De ősapáink nem engedelmeskedtek Mózesnek, hanem elutasították őt,és vissza akartak menni Egyiptomba. 40Azt mondták Áronnak*: ‘Mózes*kivezetett bennünket Egyiptomból, de nem tudjuk, mi történt vele. Ezértkészíts nekünk isteneket, hogy azok vezessenek minket.’* 41Ekkor egy bika-formájú szobrot készítettek, és ajándékokat vittek ennek a bálványnak*. Aztünnepelték, amit a saját kezükkel készítettek. 42Ezért Isten elfordult tőlük, éshagyta, hogy azokat a hamis isteneket imádják, akik az égben vannak. Ez ígyvan megírva a próféták könyvében, ahol Isten ezt mondja: ‘Ó Izrael, nem nekem adtál áldozati állatokat és ajándékokat a pusztában negyven évig, 43 hanem a Molok sátrát, és a te istened, Romfa, csillag-alakú bálványát hordoztad. Azokat a bálványokat, akiket magadnak készítettél, és azokat imádtad. Ezért Babilonon túlra küldelek benneteket!’ Ám 5:25–27 Szent Sátor* ott volt ősapáinkkal a pusztában. Isten megmondta és 44Amegmutatta Mózesnek * , hogyan készítse el ezt, és pontosan úgy is7:28 idézet: 2Móz 2:14. 7:32 idézet: 2Móz 3:6. 7:34 idézet: 2Móz 3:5. 7. 8. 10. 7:35 idézet:2Móz 2:14. 7:37 idézet: 5Móz 18:15. 7:40 idézet: 2Móz 32:1. 7:44 Szent Sátor Szó szerint:„A Bizonyságtétel Sátora”. Lásd a Szójegyzékben.
  • APCSEL 7:45–8:4 192készítették el. 45Később, Józsué vezetésével ősapáink elfoglalták ezt a földet.Isten kiűzte előlük azokat a népeket, akik itt laktak. Amikor őseink ideköltöztek, magukkal hozták ezt a Szent Sátrat is, és az megmaradt egészenDávid király * idejéig. 46 Dávid nagyon kedves volt Istennek. Azt kérteIstentől, hogy templomot építhessen neki, a Jákób Istenének. 47 MégisSalamon építette fel a Templomot. 48De a Magasságos Isten nem olyan templomban lakik, amit embereképítenek. Amint a próféta* is mondja: ‘Azt mondja Isten: 49 A Menny az én trónom, és a Földön pihen meg lábam. Miféle házat építhetnétek nekem, vagy milyen helyet, ahol megpihenhetnék? 50 Talán nem az én kezem teremtette mindezeket?’” Ézs 66:1–2 51István így folytatta: „Nem adtátok oda szíveteket Istennek! Nem hall-gattatok rá! Mindig ellenkeztetek a Szent Szellemmel! * Őseitek is ezttették, és ti éppen olyanok vagytok, mint ők! 52Volt-e olyan próféta*, akitnem bántottak ősapáitok? Ezek a próféták előre megmondták, hogy el fogjönni az „Igazságos”. Ősapáitok megölték a prófétákat. Most pedigelárultátok, és meggyilkoltátok őt is, az „Igazságost” (Jézust). 53Ti vagytok,akik a Törvényt angyalok segítségével kaptátok, és mégsem engedelmes-kedtetek neki!”Istvánt megkövezik 54Amikor ezt a zsidó vezetők hallották, nagyon megharagudtak Istvánra,és a fogukat csikorgatták mérgükben. 55 István pedig megtelt SzentSzellemmel*, és felnézett a Mennybe. Látta Isten dicsőségét és Jézust, akiIsten jobb oldalán állt. 56Felkiáltott: „Nézzétek! Látom a megnyílt Mennyetés az Emberfiát* Isten jobb oldalán!” 57Erre mind kiabálni kezdtek, befogták a fülüket, és Istvánra rohantak.58Kilökdösték a városon kívülre, és kövekkel dobálták, hogy megöljék. Atanúk egy Saul nevű fiatalember lábához tették a köpenyüket. 59Miközbenhullottak rá a kövek, István így imádkozott: „Uram, Jézus, vedd magadhozlelkemet!” 60Majd térdre esett, és hangosan kiáltotta: „Uram, bocsásd megnekik ezt a bűnt!” Miután ezt mondta, meghalt.8 1–3Azután néhány istenfélő férfi eltemette, és megsiratta Istvánt.A jeruzsálemi közösséget üldözik Saul is jónak tartotta, hogy Istvánt megölték. Azon napon az emberek atanítványok ellen fordultak, és üldözni kezdték őket. Ezért Jeruzsálemből atanítványok mind elmenekültek Júdea és Samária vidékére. Csak az apostolok*maradtak Jeruzsálemben. Saul is igyekezett a gyülekezetet* elpusztítani:házról-házra járt, a gyülekezethez tartozó férfiakat és nőket erőszakkal elvitteotthonukból, és börtönbe zárta őket. 4A tanítványok pedig Jeruzsálembőlminden irányba elmentek, és mindenkinek hirdették az örömhírt*.7:48 próféta Ézsaiás, aki Isten egyik legnagyobb prófétája volt, Kr.e. 740–700 élt.
  • 193 APCSEL 8:5–26Fülöp Samáriában hirdeti az örömhírt 5Fülöp* Samária városába ment, és ott Krisztust* hirdette az embereknek.6Sokan hallgatták, és látták a csodákat, amelyeket tett. Mindannyian nagyfigyelemmel hallgatták, amit mondott. 7Sok emberben gonosz szellemek*voltak. Ezek a gonosz szellemek hangos kiáltással kijöttek az emberekből, éssok béna és nyomorék meggyógyult. 8 Ezért nagy öröm lett az egészvárosban. 9Volt a városban egy Simon nevű varázsló. Mielőtt Fülöp Samáriába jöttvolna, ez a Simon a varázslataival már hosszú ideje becsapta az embereket.Az egész városban mindenki csodálta Simont. Ő meg azt mondta magáról,hogy igen nagy hatalma van. 10Ezért Samáriában a vezetőktől a koldusokigmindenki odafigyelt és hallgatott rá. Úgy nevezték, hogy „Nagyhatalmú”, ésazt gondolták, hogy ez az Isten ereje. 11Azért csodálták, és hallgattak rá, mertSimon már régóta becsapta őket a varázslataival. 12De amikor Fülöp hirdettenekik az Isten királyi uralmáról és Jézus Krisztusról szóló örömhírt*, azemberek (férfiak és nők is) hittek Fülöpnek, és bemerítkeztek*. 13Simon magais hívő lett, bemerítkezett, és igyekezett mindig Fülöp közelében maradni.Látta a nagy csodákat és jeleket, amelyek Fülöp által történtek, és a szája istátva maradt a csodálkozástól. 14Közben Jeruzsálemben meghallották az apostolok*, hogy Samária lakosaibefogadták az Isten beszédét. Ezért Pétert és Jánost Samáriába küldték.15Amikor ők ketten megérkeztek, imádkoztak a samáriai hívőkért, hogy azok iskapják meg a Szent Szellemet*. 16Ezek a hívők már bemerítkeztek* az Úr Jézusnevébe, de a Szent Szellem még nem szállt le rájuk. 17Amikor Péter és Jánosrátették a kezüket* a samáriai hívőkre, azok is megkapták a Szent Szellemet. 18Simon látta, hogy akire az apostolok* ráteszik a kezüket, azok megkapjáka Szent Szellemet*. Ezért pénzt akart adni az apostoloknak, és azt mondta:19„Adjátok nekem is ezt a hatalmat, hogy ha valakire ráteszem a kezemet, azmegkapja a Szent Szellemet!” 20Péter erre így válaszolt: „Pusztulj el örökre te is, meg a pénzed is, mertazt gondoltad, hogy Isten ajándékát pénzért megveheted! 21Te nem kaphatodmeg ezt, mert a szíved nem tiszta Isten előtt! 22Változtasd meg gondolkodá-sodat és egész életedet! Hagyd el gonoszságodat, és imádkozz az Úrhoz!Akkor talán megbocsátja neked, hogy ezt gondoltad, 23mert úgy látom,egészen tele vagy keserűséggel, és a bűn uralkodik rajtad.” 24Simon így válaszolt: „Kérlek benneteket, imádkozzatok értem az Úrhoz,hogy ne történjen meg, amit mondtatok!” 25 Péter és János hirdették az embereknek mindazt, amit Jézus tett ésmondott, azután visszatértek Jeruzsálembe. Út közben sok samáriai falubanis hirdették az örömhírt* az embereknek.Fülöp bemeríti az etióp minisztert 26Fülöphöz így szólt az Úr egyik angyala: „Készülj fel, és indulj el a déliirányba vezető úton, amely Jeruzsálemből a sivatagon keresztül Gázába visz!”8:5 Fülöp Nem azonos Fülöp apostollal. Arról van szó, aki a 8:26-ban is szerepel. A 26. versben is.8:17 rátették kezüket lyen módon kérték Istent, hogy különlegesen áldja meg ezeket az embe-reket. Ebben az esetben a Szent Szellemet kérték a számukra.
  • APCSEL 8:27–9:6 194 27–28Fülöp tehát felkészült, és elindult. Útközben látott egy etióp embert,aki eunuch * volt, Kandakénak, Etiópia királynőjének nagy hatalmúminisztere. Őrá bízta a királynő az ország összes kincsét és pénzét. Ez azember Jeruzsálemből ment hazafelé, Etiópiába. Azért volt Jeruzsálemben,hogy ott Istent imádja. A hintóján ült, és Ézsaiás próféta könyvét olvasta.29Ekkor a Szent Szellem* ezt mondta Fülöpnek: „Menj oda ahhoz a hintóhoz,és maradj mellette!” 30Amikor Fülöp odafutott a hintóhoz, hallotta, hogy aminiszter Ézsaiás próféta könyvét olvassa. Megkérdezte tőle: „Érted-e, amitolvasol?” 31 A miniszter így válaszolt: „Hogyan érthetném, ha valaki meg nemmagyarázza?” Megkérte Fülöpöt, hogy szálljon fel és üljön mellé. 32 Aminiszter éppen azt a részt olvasta, amely így szól: ‘Úgy vezették őt, ahogy a juhot viszik levágni, és nem szólt egy szót sem, ahogy a bárány is hallgat, mikor megnyírják. 33 Megszégyenítették, és igazságtalanul bántak vele. Élete véget ért a földön, nem fognak beszélni az utódairól.’ Ézs 53:7–8 34A miniszter ekkor így szólt Fülöphöz: „Kérlek, mondd meg, kiről beszélitt a próféta*: saját magáról, vagy valaki másról?” 35Ekkor Fülöp beszélnikezdett. Azzal kezdte, amit a miniszter olvasott, és elmondta neki a Jézusrólszóló örömhírt*. 36 Amint az úton haladtak, valami vízhez értek, mire a minisztermegszólalt: „Nézd csak, ott a víz! Szeretnék bemerítkezni*. Van-e valamiakadálya?” 37* 38Akkor az etióp miniszter megparancsolta, hogy álljon mega hintó. Mindketten belementek a vízbe, és Fülöp bemerítette* a minisztert.39 Amikor feljöttek a vízből, az Úr Szelleme hirtelen elvitte Fülöpöt. Aminiszter nem is látta többé, mégis nagyon boldog volt, és folytatta az útjáthazafelé. 40Fülöp pedig Azótosz városába került. Tovább ment, és útközbenminden városban hirdette az embereknek az örömhírt * . Majd Cézáreavárosába érkezett.Saul találkozik Jézussal9 1Jeruzsálemben Saul nagyon haragudott az Úr Jézus tanítványaira, és igyekezett őket megölni. Ezért elment a főpaphoz*, 2és kérte, hogy írjonleveleket a Damaszkusz városában lévő zsinagógákhoz*. Saulnak az volt aterve, hogy Damaszkuszban is megkeresi a Jézusban hívő zsidókat, férfiakatés nőket is. El akarta fogni, és Jeruzsálembe akarta vinni őket. 3 El is indult Jeruzsálemből Damaszkusz felé. Amikor már közel jártDamaszkuszhoz, hirtelen mennyei fény ragyogott fel Saul körül, 4és ő a földreesett. Azután valakinek a hangját hallotta: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” 5Saul megkérdezte: „Ki vagy te, Uram?” Ő így válaszolt: „Én vagyok az, akit te üldözöl: Jézus. 6De most kelj fel,menj be a városba. Ott majd megmondják neked, mit kell tenned.”8:27 eunuch Olyan férfi, akinek az ivarszervét kivágták. Az uralkodók az ókorban gyakran fontostisztségeket bíztak az ilyen emberekre. 8:37 Néhány régi kéziratban megtalálható a 37. vers:„Fülöp így válaszolt: ‘Ha teljes szívvel hiszel, akkor lehet.’ Erre ő így szólt: ‘Hiszem, hogy JézusKrisztus az Isten Fia.’”
  • 195 APCSEL 9:7–25 7Az emberek, akik Saullal utaztak, úgy meglepődtek, hogy egy szót semtudtak szólni. Csak álltak, mert a hangot ugyan hallották, de nem láttaksenkit. 8Saul felállt a földről, de mikor a szemét kinyitotta, semmit sem látott.Ekkor kézen fogták, és úgy vezették Damaszkuszba. 9Ezután még háromnapig nem látott, és nem evett, nem ivott semmit. 10Élt Damaszkuszban egy Anániás nevű tanítvány. Az Úr megszólította őtlátomásban: „Anániás!” Ő így válaszolt: „Itt vagyok, Uram!” 11Az Úr így folytatta: „Kelj fel, menj el abba az utcába, amelyet Egyenesutcának hívnak. Keresd meg a Júdás* házát. Ott kérdezd meg, hol van az aSaul, aki Tarzusz városából való. Ez az ember most éppen imádkozik, 12éslátomást lát. Azt látja, hogy egy Anániás nevű ember bemegy hozzá, ésráteszi a kezét, hogy újra lásson.” 13 Anániás erre így válaszolt: „Uram, már sokat hallottam erről azemberről, és a sok gonoszságról, amit jeruzsálemi tanítványaid ellenelkövetett. 14Ide is azért jött, mert megbízást kapott a főpapoktól*, hogyelfogja azokat, akik benned hisznek*.” 15De az Úr azt mondta Anániásnak: „Menj csak oda, mert én különlegesfeladatra választottam ki azt az embert: hogy rólam beszéljen a nem zsidóembereknek, királyoknak és Izrael népének. 16Én magam fogom megmutatnineki, hogy mi mindent kell elszenvednie értem.” 17Erre Anániás elindult, bement annak a Júdásnak a házába, kezét Saulratette,* és ezt mondta neki: „Saul testvérem, az Úr Jézus küldött hozzád. Ő az,aki megjelent neked az úton, amikor ide jöttél. Azért küldött, hogy újra láss,és a Szent Szellem* betöltsön téged” 18Abban a pillanatban Saul úgy érezte,hogy egy takaró esik le a szeméről, és újra látott! Majd felkelt, bemerítke-zett*, 19és miután evett valamit, az erejét is visszanyerte.Saul Damaszkuszban Ezután Saul egy ideig még a tanítványokkal maradt Damaszkuszban.20Egyenesen a zsinagógákba* ment, és Jézusról beszélt a zsidóknak. Aztmondta: „Ez a Jézus az Isten Fia”. 21Akik hallották Sault, nagyon csodálkoztak, és azt kérdezgették: „Nem őaz, aki Jeruzsálemben el akarta pusztítani azokat, akik Jézus nevébenhisznek*”? Nem azért jött Damaszkuszba is, hogy elfogja Jézus tanítványait,és a jeruzsálemi főpapokhoz* vigye őket?” 22De Saul egyre nagyobb erővel bizonyította nekik, hogy Jézus a Krisztus*.Ezért a Damaszkuszban lakó zsidók nem tudtak vitatkozni vele. 23–24Ezután sok nappal a damaszkuszi zsidók elhatározták, hogy megölikSault. Éjjel-nappal figyelték a város kapuit, hogy ha arra jön, meggyilkolják.25 De Saul megtudta, hogy mire készülnek. A tanítványok egyik éjjelleengedték a városfalon keresztül egy kosárban Sault, aki így elmenekült.9:11 Júdás Nem azonos egyik Júdás nevű apostollal sem. 9:14 benned hisznek Szó szerint: „Akiknevedet hívják segítségül” — vagyis akik Jézust, az Urat imádják, tőle kérnek segítséget, és ígyfejezik ki, hogy hisznek és bíznak benne. 9:17 kezét Saulra tette Ananiás ilyen módon kérte Istent,hogy különlegesen áldja meg Sault, hogy nyerje vissza a látását, és megkapja a Szent Szellemet. 9:21 Jézus nevében hisznek Szó szerint: „Akik Jézus nevét hívják segítségül” — vagyis akik Jézust,az Urat imádják, tőle kérnek segítséget, és így fejezik ki, hogy hisznek és bíznak benne.
  • APCSEL 9:26–10:2 196Saul Jeruzsálemben 26Amikor Saul megérkezett Jeruzsálembe, szeretett volna a tanítványok közétartozni. De azok mind féltek tőle, mert nem hitték el, hogy ő is Jézustanítványa lett. 27Csak Barnabás barátkozott vele, és elvitte az apostolokhoz*.Elmagyarázta nekik, hogyan látta meg Saul az Urat az úton, hogyan szólt hozzáaz Úr, és hogy Damaszkuszban Saul milyen bátran beszélt Jézus nevében. 28 Így azután Saul is a tanítványok közé tartozott, szabadon járt-keltJeruzsálemben, és bátran beszélt az Úr nevében. 29Gyakran beszélgetett, sőtvitatkozott a görögül beszélő zsidókkal. Azok pedig meg akarták ölni.30Amikor a testvérek ezt megtudták, elvitték Sault Cézárea városába, ésonnan továbbküldték Tarzuszba. 31Ebben az időben egész Júdeában, Galileában és Samáriában nyugalmavolt a Jézusban hivők gyülekezetének *. Isten megerősítette őket. Egészéletükkel tisztelték az Urat, a Szent Szellem* pedig bátorította és segítetteőket. Ezért egyre többen csatlakoztak a gyülekezethez.Éneász csodálatos gyógyulása 32Péter bejárta a Jeruzsálem környékén lévő városokat. Eközben megláto-gatta a Lidda városában élő hívőket* is. 33Ott talált egy Éneász nevű bénaembert, aki már nyolc éve ágyban fekvő beteg volt. 34Péter így szólt hozzá:„Éneász, Jézus Krisztus meggyógyít téged! Kelj fel, és tedd rendbe azágyadat!” Erre Éneász azonnal felkelt. 35Lidda és Sáron lakói mind látták,hogy Éneász meggyógyult, és hittek az Úrban.Péter imádságára Tábita feltámad 36Joppéban élt egy Tábita nevű tanítvány (akinek a neve görögül Dorkász,vagyis zerge). Ez az asszony mindig jót tett mindenkivel, és sokszor adottpénzt a szegényeknek. 37Azokban a napokban Tábita megbetegedett, és megis halt. A holttestét megmosták, és az emeleti szobában fektették le. 38Joppéközel volt Liddához. Ezért amikor a tanítványok meghallották, hogy PéterLiddában van, elküldtek hozzá két férfit. Ezt üzenték Péternek: „Kérünk,azonnal jöjj át hozzánk!” 39Péter fel is készült, és elment velük. Amikormegérkezett Liddába, bevezették őt abba a felső szobába, ahol Tábitaholtteste feküdt. A síró özvegyasszonyok mind körülállták Pétert, ésmutogatták neki azokat a ruhákat, amiket még Tábita készített, amíg velükvolt. 40Péter ekkor mindenkit kiküldött a szobából, letérdelt és imádkozott.Azután a holttesthez fordult, és azt mondta: „Tábita, kelj fel!” Az asszonykinyitotta a szemét, és amikor meglátta Pétert, felült. 41Péter megfogta akezét, és segített neki felkelni. Majd behívta a hívőket és az özvegyasszo-nyokat a szobába. Megmutatta nekik, hogy Tábita él. 42Ennek az eseménynekelterjedt a híre egész Joppéban, és sokan hittek az Úrban. 43Péter ezután mégsokáig Joppéban maradt egy Simon nevű bőrműves mesternél.Péter Kornéliusz házában10 1Cézárea városában élt egy Kornéliusz nevű katonatiszt. A Római Hadsereg „Itáliai” ezredében szolgált, százados volt a rangja. 2Jó és9:32 hívőket Szó szerint: „szenteket”. Így nevezték azokat, akik Jézusban hittek. A 41. versben is.
  • 197 APCSEL 10:3–28istenfélő ember volt, és egész családjával együtt az igaz Istent imádta.Sokszor adott pénzt a szegényeknek, és állandóan Istenhez imádkozott.3Egyik délután három óra körül látomást látott. Világosan látta, amint Istenegyik angyala bejött hozzá, és azt mondta: „Kornéliusz!” 4Kornéliusz rémülten nézett rá és így szólt: „Mit kívánsz, Uram?” Az angyal így folytatta: „Isten meghallgatta imádságaidat, és látta, amikorpénzt adtál a szegényeknek. 5Most küldj embereket Joppéba, hogy hívják ideSimont, akit Péternek is hívnak. 6 Ez a Péter vendég egy Simon nevűbőrműves mester házában, a tenger partján.” 7Ezzel az angyal, aki beszéltvele, elment. Kornéliusz magához hívta két szolgáját és egy katonát a sajátközeli segítői közül. Ez a katona is istenfélő ember volt. 8Mindent elmondottnekik, és elküldte őket Joppéba. 9 Másnap délben Kornéliusz emberei már a város felé közeledtek.Ugyanakkor Péter — Simon bőrműves házában — felment a ház lapostetejére imádkozni. 10Közben megéhezett, és szeretett volna enni valamit.Amíg az ebédet készítették, Péter látomást látott. 11Látta, hogy megnyílik azég, és valami lepedőhöz hasonló ereszkedik le. Négy sarkánál fogva a földreeresztették. 12Mindenféle állat volt benne: négylábúak, csúszómászók ésmadarak. 13Azután egy hangot hallott: „Kelj fel Péter, vágd le őket, és egyélbelőlük!” 14Péter így válaszolt: „Soha nem tennék ilyet, Uram! Nem ettem én sohaolyat, amit nekünk nem szabad megennünk, vagy ami nem „tiszta”! 15Akkor az a hang másodszor is szólt hozzá: „Isten ezeket „tisztává” tette,ezért ne tekintsd szentségtelennek!” 16Ez összesen háromszor történt meg,majd az egész felemelkedett az égbe. 17 Péter még azon gondolkodott, mit jelenthet ez a látomás, amikorodaértek azok az emberek, akiket Kornéliusz küldött. Simon mester házátkeresték, ott álltak a kapu előtt. 18Bekiáltottak, és megkérdezték, van-e ottegy Simon nevű vendég, akit Péternek hívnak. 19Péter eközben még mindig a látomáson gondolkozott, amikor így szólthozzá a Szent Szellem*: „Figyelj rám! Három ember keres téged. 20Kelj fel,menj le hozzájuk. Én küldtem őket, ezért ne kérdezz semmit, csak menj elvelük.” 21Péter lement, és így szólt az emberekhez: „Én vagyok az, akitkerestek. Mondjátok el, miért jöttetek!” 22 Ők így feleltek: „Kornéliusz százados küldött bennünket, aki igaz,istenfélő ember, és akiről az egész zsidó nép jó véleménnyel van. Egy szentangyal mondta neki látomásban, hogy hívjon meg téged a házába, éshallgassa meg, amit mondasz.” 23Péter ekkor behívta az embereket, és azokott maradtak éjszakára. Másnap Péter felkészült, és elment velük. Néhány testvér is elkísértePétert. 24A következő nap megérkeztek Cézáreába. Közben Kornéliuszösszehívta a rokonait és legjobb barátait, és együtt várták Pétert. 25AmikorPéter belépett a házba, Kornéliusz elébe ment, és leborult a lába előtt, hogyimádja. 26Péter azonban felemelte, és azt mondta: „Állj fel, hiszen én is csakember vagyok!” 27Azután beszélgetni kezdtek, és beljebb mentek a házba.Amikor Péter meglátta a sok embert, akik összegyűltek, 28 így szólthozzájuk: „Tudjátok, hogy nekünk, zsidóknak, tilos a nem zsidókkalbarátkozni, vagy meglátogatni őket. Isten azonban megmutatta nekem,
  • APCSEL 10:29–48 198hogy senkit ne utasítsak vissza. 29Ezért amikor elhívtatok engem, nemvitatkoztam, hanem eljöttem. Most viszont hadd kérdezzem meg, miérthívtatok ide.” 30 Kornéliusz így válaszolt: „Négy nappal ezelőtt ugyanebben azidőben, délután három órakor a házamban imádkoztam. Hirtelen megálltelőttem egy férfi, fénylő ruhában, 31 és azt mondta: ‘Kornéliusz, Istenmeghallgatta imádságaidat, és látta, amikor pénzt adtál a szegényeknek.32 Most tehát küldj embereket Joppéba, hogy hívják ide Simont, akitPéternek is hívnak. Ő egy Simon nevű bőrműves mesternél lakik, akinekh á z a a t e n g e r m e l l e t t v a n ! ’ 33E z é r t a z o n n a l h o z z á d k ü l d t e m a zembereimet. Te pedig jól tetted, hogy eljöttél. Most tehát mindannyian ittállunk Isten előtt, hogy meghallgassunk téged: mondj el nekünk mindent,amit az Úr parancsolt neked.”Péter beszéde Kornéliusz házában 34Péter ekkor beszélni kezdett: „Most már igazán értem, hogy Isten előttmindenki egyforma. Ő nem kivételezik senkivel. 35Ha valaki tiszteli Istent, ésazt teszi, ami igaz és jó, akkor azt az embert Isten elfogadja, bármelyiknéphez tartozik is. 36Isten üzent Izrael népének. Ez az üzenet az örömhír*,ami arról szól, hogy Jézus Krisztus által kaphatunk békességet. Mert JézusKrisztus az Úr mindenki fölött. 37Ti ismeritek azokat a dolgokat, amelyekegész Júdeában történtek. Ezek Galileában kezdődtek, azután a bemerítés*után, amelyet János* tanított. 38Hallottatok a Názáret városából való Jézusrólis. Ezt a Jézust Isten maga tette Krisztussá: betöltötte a Szent Szellemmel*, éshatalmat adott neki. Tudjátok, hogy Jézus mindenfelé járt, sok jót tett azemberekkel, és meggyógyította azokat, akiket a Sátán az uralma alatt tartott.Ez bizonyította, hogy Isten Jézussal volt. 39Mi láttuk mindazt, amit Jézus azsidók országában és Jeruzsálemben tett, és bizonyítjuk, hogy mindez igaz.Azután Jézust keresztfára szegezve megölték, 40de Isten a harmadik naponfeltámasztotta, és világosan megmutatta őt az embereknek. 41 Nemmindenkinek, csak azoknak, akiket Isten előre kiválasztott, hogy Jézus feltá-madásáról a többieknek beszéljenek. Mi vagyunk ezek a kiválasztottemberek, akik együtt ettünk és ittunk Jézussal, miután feltámadt a halálból.42Ő parancsolta meg nekünk, hogy mondjuk el mindenkinek, és bizonyítsukezt: Isten Jézust választotta ki, hogy bíró legyen minden élő és halott emberfölött. 43 A próféták * is mind róla beszéltek. Azt mondták, hogy Istenmindazoknak megbocsátja a bűneit Jézus neve által, akik hisznek Jézusban.A Szent Szellem leszáll a nem zsidó hívőkre is 44Miközben Péter még beszélt, a Szent Szellem* leszállt mindenkire, akikPétert hallgatták. 45A zsidó hívők, akik Péterrel együtt jöttek, csodálkoztak,hogy Isten a nem zsidóknak is adta a Szent Szellem ajándékát. 46Merthallották, hogy azok más nyelveken szólnak, és Istent dicsérik. Ekkor Péterazt mondta: 47„Senki sem tilthatja meg ezeknek az embereknek, hogy beme-rítkezzenek*. Hiszen ők is ugyanúgy megkapták a Szent Szellemet, mintmi!” 48Így azután Péter megparancsolta, hogy Kornéliusz meg a rokonai ésbarátai mind merítkezzenek be Jézus Krisztus nevébe. Így is történt. Azokpedig kérték Pétert, hogy maradjon velük még néhány napig.
  • 199 APCSEL 11:1–23Pétert kikérdezik Jeruzsálemben 1Az apostolok* és a Júdeában élő testvérek megtudták, hogy nem zsidó11 emberek is elfogadták Isten üzenetét. 2 Azután Péter felmentJeruzsálembe. Ott egyes zsidó hívők * így vádolták Pétert: 3„Nem zsidóemberek házába mentél be, és még együtt is ettél velük!” 4Péter ekkor részletesen elmondta nekik, hogy mi történt: 5„Joppéban voltamés imádkoztam, amikor hirtelen látomást láttam. Egy nagy lepedő ereszkedettle az égből négy sarkánál fogva, és leszállt hozzám a földre. 6Belenéztem, ésmindenféle állatot láttam benne. Voltak ott mindenféle vadállatok, négylábúak,földön csúszó állatok és madarak is. 7Majd egy hangot hallottam, amely ígyszólt: ‘Kelj fel, Péter, vágd le őket, és egyél belőlük!’ 8Mire én azt válaszoltam:‘Soha nem tennék ilyet, Uram! Nem ettem én soha olyat, amit nekünk nemszabad megennünk, vagy ami nem „tiszta”!’ 9Ekkor másodszor is megszólalt ahang a Mennyből: ‘Isten ezeket „tisztává” tette, ezért ne tekintsd szentségtelen-nek!’ 10Ez összesen háromszor történt meg, majd az egész felemelkedett azégbe. 11Ebben a pillanatban három ember érkezett a házhoz, ahol vendégvoltam. Cézáreából jöttek értem. 12A Szent Szellem * azt mondta, hogynyugodtan menjek velük. Ez a hat testvér is velem jött Cézáreába. Amikormegérkeztünk annak az embernek a házába, 13ő elmondta, hogy egy angyaltlátott. Az angyal a házában állt, és azt mondta neki: ‘Küldj embereket Joppéba,és hívasd el Simont, akit Péternek is hívnak! 14Ő majd elmondja neked azokat,amik által megmenekülsz te is, és egész családod is’. 15Amikor beszélnikezdtem hozzájuk, leszállt a Szent Szellem ezekre az emberekre is, éppen úgy,ahogyan először ránk is.* 16Ekkor visszaemlékeztem arra, amit az Úr mondott,hogy: ‘János vízbe merített be, de ti Szent Szellembe fogtok bemerítkezni*.’17Isten nekik is ugyanazt az ajándékot adta, mint nekünk, amikor hittünk az ÚrJézus Krisztusban. Akkor hogyan állhattam volna Isten útjába?!” 18Amikor a zsidó hívők meghallották ezt, nem vitatkoztak tovább, hanemdicsérték Istent. Azt mondták: „Ezek szerint Isten a nem zsidóknak ismegadta, hogy megváltozzon a gondolkodásuk és az életük, és hogy örökéletük legyen!”Az örömhír a nem zsidókat is eléri 19 Miután Istvánt megölték, a hitetlenek a hívők ellen támadtak, ésüldözték* őket. Ezért a hívők minden irányba elmenekültek Jeruzsálemből.Eljutottak egészen Föníciáig, Ciprusig és a szíriai Antiókhia városába.Mindenhol hirdették az örömhírt*, de csak a zsidóknak. 20A hívők közöttazonban voltak Ciprus szigetéről és Cirénéből származók is. Amikor ezek aszíriai Antiókhiába értek, a görögöknek* is hirdették az Úr Jézusról szólóörömhírt. 21Az Úr hatalma volt velük, így nagyon sokan a görögök közül ismegváltoztatták a gondolkodásukat és életüket, és hittek az Úrban. 22 Amikor ennek híre eljutott a jeruzsálemi gyülekezetbe * , Barnabástelküldték a szíriai Antiókhiába. 23 Amikor megérkezett, látta, milyen11:2 zsidó hívők Szó szerint: „a körülmetéltek közül valók”. Ez valószínűleg olyan zsidókat jelent,akik hittek Jézusban, de azt gondolták, hogy Jézus minden követőjének Mózes Törvénye szerint kellélnie, beleértve a körülmetélést is. Lásd Gal 2:12. 11:15 először ránk is Vagyis Pünkösd napján,amikor a Szent Szellem leszállt a tanítványokra. Lásd ApCsel 2. 11:20 görögök Egyes kéziratokban:„hellenisták”, azaz olyan zsidók, akik tudtak görögül, és a görög kultúra hatása alatt éltek.
  • APCSEL 11:24–12:14 200erőteljesen működik Isten kegyelme. Ezért nagyon megörült, és biztatta azantiókhiai hívőket, hogy maradjanak hűségesek az Úrhoz teljes szívükből.24 Barnabás jó ember volt, telve Szent Szellemmel * és hittel. A szíriaiAntiókhiában sok-sok ember kezdte követni az Urat. 25Barnabás ezután Tarzuszba ment, hogy Sault megkeresse. 26Amikorrátalált, elvitte a szíriai Antiókhia városába. Egy évig maradtak ott a gyüle-kezetben, és nagyon sok embert tanítottak. Jézus tanítványait itt neveztékelőször keresztényeknek. 27 Ebben az időben néhány próféta * érkezett Jeruzsálemből a szíriaiAntiókhiába. 28Egyikük, akit Agabosznak hívtak, felállt, és a Szent Szellem*által előre megmondta, hogy mi következik: nagy éhség lesz az egészvilágon. Ez Claudius császár idejében így is történt. 29Erre minden tanítványelhatározta, hogy segít a Júdeában élő testvéreknek. Mindenki igyekezettannyi pénzt adni, amennyit csak tudott. 30Ezt összegyűjtötték, és rábíztákBarnabásra és Saulra, hogy vigyék el a júdeai gyülekezetek* vezetőinek*.Heródes király üldözi a jeruzsálemi közösséget 1Ebben az időben Heródes* király üldözni kezdte a gyülekezet* egyes12 tagjait. 2Megparancsolta, hogy karddal öljék meg Jakab apostolt, Jánostestvérét. 3Heródes látta, hogy a jeruzsálemi zsidók örülnek Jakab halálának,ezért megparancsolta, hogy Péter apostolt is fogják el. Mindez a kovásztalankenyerek ünnepén* történt. 4Pétert elfogták és börtönbe zárták. Heródestizenhat katonát rendelt az őrzésére. Az volt a terve, hogy majd a Pászkaünnepe * után állítja a nép elé, és akkor ítélkezik felette. 5 Pétert tehátbörtönben tartották, de a gyülekezet állandóan imádkozott érte Istenhez.Pétert az angyal kiszabadítja a börtönből 6Azon az éjszakán Péter a börtönben aludt két katona között. Két lánccalvolt megkötözve. A börtön kapui előtt is katonák őrködtek. Heródes *másnap reggel akart Péter felett ítélkezni. 7Hirtelen világosság fénylett abörtönben. Megjelent az Úr egyik angyala, meglökte Péter oldalát, és feléb-resztette: „Kelj fel gyorsan!” Ekkor a láncok leestek Péter kezéről. 8„Öltözzfel, és vedd fel a cipődet is! Vedd magadra a köpenyed, és gyereutánam!”—mondta az angyal. 9Péter felöltözött, és követte az angyalt, denem tudta, hogy amit az angyal tesz, az valóság. Azt gondolta, hogy csaklátomást lát. 10Elmentek az első, majd a második őrség mellett is. Amikorelérkeztek a vaskapuhoz, amely a városba vezet, a kapu magától kinyíltelőttük. Így az utcára jutottak. Egy darabig együtt mentek, majd az angyalhirtelen eltűnt. 11Péter csak ekkor értette meg, mi történt vele. Ezt mondta: „Most márigazán látom, az Úr értem küldte angyalát, hogy kiszabadítson Heródes*hatalmából. A zsidók rosszat akartak nekem, és remélték, hogy az meg is fogtörténni. De Isten ezektől is megszabadított. 12Amikor ezt Péter megértette, Mária házához ment, ahol sokan együttimádkoztak. Mária János anyja volt. Jánost Márknak is hívták. 13Péterkopogtatott a kapun, mire kijött a házból egy Rodé nevű szolgálólány.14 Amikor Péter hangját felismerte, örömében ki sem nyitotta a kaput,hanem visszafutott a házba. Mondta a többieknek, hogy Péter áll a kapu
  • 201 APCSEL 12:15–13:4előtt. 15De azok azt mondták: „Bolond vagy!” Mikor Rodé továbbra is aztmondta, hogy valóban Péter van ott, ezt válaszolták: „Biztosan Péterangyala az.” 16 Közben Péter egyre csak zörgette a kaput. Mikor végre kinyitották,látták, hogy valóban ő az, és nagyon elcsodálkoztak. 17Péter intett nekik,hogy csendesedjenek le, majd elmagyarázta, hogyan szabadította ki abörtönből az Úr. Azután azt mondta: „Ezt mondjátok el Jakabnak és a testvé-reknek is!” Ezután elment egy másik helyre. 18 Másnap reggel a börtönben őrködő katonák között nagy zűrzavartámadt, mert nem értették, hová tűnt Péter. 19Heródes* elküldte őket, hogykeressék meg, de sehol sem találták. Akkor Heródes kikérdezte az őröket,majd megparancsolta, hogy végezzék ki őket.Heródes király halála Ezután Heródes* Júdeából Cézárea városába utazott, és egy ideig ott ismaradt. 20Tírusz* és Szidón* városának lakóira Heródes nagyon haragudott.De azok elküldtek a királyhoz egy csoportot, amelyben mind a két városbólvoltak emberek. Békét akartak kötni Heródessel, mert országuk Heródesországából vásárolta az élelmiszert. Rábeszélték Heródes személyesszolgáját, akit Blásztusznak hívtak, hogy segítsen nekik. 21A király elhatározta, hogy egy bizonyos napon fog találkozni a tíruszi ésszidóni emberek csoportjával. Azon a napon gyönyörű királyi ruhában atrónra ült, és nagy beszédet tartott. 22Az emberek így kiabáltak: „Ez Istenszava, nem emberé!” 23Heródes elfogadta ezt a dicséretet, és nem Istennekadta a dicsőséget. Ezért az Úr egyik angyala azonnal megbüntette: a királytestét belülről férgek ették meg, és meghalt. 24 Isten beszéde azonban egyre jobban terjedt az emberek között, és aJézusban hívők csoportja egyre növekedett. 25Miután Barnabás és Saul befejezték a feladatukat Jeruzsálemben, vissza-tértek a szíriai Antiókhia városába. Magukkal vitték Jánost, akit Márknak isneveztek.Barnabást és Sault a Szent Szellem a nem zsidó népekhez küldi 1A szíriai Antiókhia gyülekezetében* volt néhány próféta* és tanító:13 Barnabás, Simeon (akit Nigernek is neveztek), Lucius (aki Cirénevárosából jött), Manaén (aki együtt nevelkedett Heródes királlyal), és Saul.2 Amikor ezek a az emberek az Úrnak szolgáltak és böjtöltek, így szólthozzájuk a Szent Szellem*: „Válasszátok külön nekem Barnabást és Sault! Énválasztottam ki őket, hogy elvégezzenek egy különleges feladatot. 3Ezért, miután újra böjtöltek és imádkoztak, Barnabásra és Saulra tettékkezüket,* és elküldték őket, hogy teljesítsék azt a feladatot.Barnabás és Saul Ciprus szigetén 4Barnabás és Saul, miután ilyen módon kiküldte őket a Szent Szellem*,elindultak. Először Szeleukia kikötőjébe mentek, ahol hajóra szálltak, és13:3 tették a kezüket Ilyen módon kérték Istent, hogy különlegesen áldja meg ezeket az embe-reket. Ebben az esetben a küldetésükhöz szükséges erőt kérték a számukra.
  • APCSEL 13:5–25 202Ciprus szigetére utaztak. 5Amikor Szalamisz városába értek, a zsidók zsina-gógáiba* mentek, és hirdették az Isten üzenetét. János is velük volt: segítettBarnabásnak és Saulnak. 6Azután bejárták Ciprus szigetét egészen Páfosz városáig. Ott találkoztak egyzsidó származású varázslóval, akit Bar-Jezusnak, görögül Elimásznak hívtak.Ez hamis próféta*volt, 7és igyekezett mindig a kormányzó, Szergiusz Pauluszközelében maradni. A kormányzó nagyon okos ember volt, és meghívtaBarnabást és Sault, hogy neki is mondják el Isten üzenetét. 8Barnabás és Saul elis mentek, de Elimász, a varázsló ellenkezett és vitatkozott velük, sőt ahelytartót is igyekezett rábeszélni, hogy ne higgyen Jézusban. 9Ekkor Sault, akitPálnak is hívtak, betöltötte a Szent Szellem*, egyenesen Elimászra nézett, és ígyszólt: 10„Te, aki a Gonosz fia, és minden jónak ellensége vagy! Mindenfélehazugsággal és csűrés-csavarással vagy tele! Hát már sohasem hagyod abba,hogy az Úr igazságát hazugságnak mondjad?! 11Most figyelj ide! Az Úr kezemegérint téged, megvakulsz, és egy ideig nem látod a Napot.” Abban a pillanatban sötétség borult Elimászra. Körbe-körbe járkált, hogykeressen valakit, aki kézenfogva vezeti. 12A helytartó látta, mi történt, és hittJézus Krisztusban, és csodálkozott az Úrról szóló tanításon.Pál (Saul) és Barnabás a pizidiai Antiókhiában 13Ezután Pál és társai tovább hajóztak Páfoszból. Perga városában szálltakpartra, amely Pamfilia vidékén van. Itt János Márk elvált tőlük, és visszatértJeruzsálembe. 14A többiek tovább mentek a pizidiai Antiókhia városába.Amikor eljött a szombat*, Pál és Barnabás bementek a zsinagógába*, ésleültek. 15A Törvény és a próféták írásainak felolvasása után a zsinagógavezetői azt üzenték nekik: „Testvérek, most szóljatok, ha akartok valamitmondani, ami javunkra válik!”Pál beszéde az antiókhiai zsinagógában 16Ekkor Pál felállt, intett a kezével,* és így szólt: „Hallgassatok meg engem,Izraeli férfiak, és ti nem zsidók, akik félitek az Istent! 17Izrael Istene kiválasz-totta ősapáinkat. Ő tette naggyá népünket, amíg Egyiptom földjén éltek. Ővezette ki onnan őket nagy hatalmával. 18Ezután körülbelül negyven évenkeresztül türelmesen bánt velük a pusztában. 19Isten hét népet pusztított kiKánaánból, és azt a földet Izrael fiainak adta örökségül. 20Mindez körülbelülnégyszázötven év alatt történt. Ezután vezetőket adott nekik egészen Sámuel* próféta idejéig. 21Ekkor anép királyt kért Istentől, aki Sault adta nekik, aki negyven évig uralkodott.Saul Kis fia volt, és Benjamin törzséből származott. 22Azután Isten Saulkirálytól elvette a királyságot, és Dávidot* tette királlyá. Róla ezt mondtaIsten: ‘megtaláltam Dávidot, Jessze fiát, akit szeretek, ő majd mindentmegtesz, amit mondok neki.’ 23Ennek a Dávidnak az utódai közül való aMegmentő, akit Isten Izraelnek küldött, ahogyan ezt megígérte. Ez aMegmentő nem más, mint Jézus! 24Jézus megérkezése előtt János* mondtaegész Izrael népének, hogy változtassák meg gondolkozásukat és életüket, ésmerítkezzenek be*. 25Amikor János befejezte a feladatát, ezt mondta: ‘Mit13:16 intett a kezével Ezzel jelezte, hogy szeretne mondani valamit.
  • 203 APCSEL 13:26–43gondoltok rólam, ki vagyok én? Nem én vagyok a Krisztus*! Ő majd csakezután fog jönni. De én még arra sem vagyok méltó, hogy a cipőjét levegyema lábáról.’ 26 Testvéreim, akik Ábrahámtól * származtok, és ti nem zsidók, akikimádjátok Istent, a megmenekülésnek ez az üzenete nekünk szól.27–28 Jeruzsálem lakói és a nép vezetői nem értették meg, hogy Jézus aMegmentő, és elítélték őt. Bár nem tudtak Jézus ellen semmi olyat mondani,amiért meg kellett volna halnia, mégis azt kérték Pilátustól, hogy ítéljehalálra, és öljék meg. Így azután megtörtént minden, amit a próféták* előremegmondtak és leírtak, és amit a zsidók minden szombaton* felolvasnak azsinagógákban. 29Miután megtették mindazt, amit az Írások* előre megírtakróla, Jézus holttestét levették a keresztről, és sírba helyezték. 30De Isten feltá-masztotta őt a halálból! 31Ezután sok napon látták a feltámadt Jézust azok azemberek, akik Galileából vele együtt mentek fel Jeruzsálembe. Ezek azemberek most is bizonyítják az egész nép előtt, hogy ez igaz. 32–33Istenígéreteket tett a mi ősapáinknak. Mi azt az örömhírt* mondjuk nektek, hogy ezeket az ígéreteket Istenmost nekünk, az ő gyermekeiknek teljesítette be. Még pedig azzal, hogyJézust a halálból feltámasztotta, ahogyan ez meg van írva a másodikzsoltárban: ‘Te vagy az én fiam, ma lettem az édesapád.’ Zsolt 2:734Isten valóban feltámasztotta Jézust! Ő már soha többé nem fog meghalni!Erről így szólt Isten: ‘Nektek fogom beteljesíteni azokat a szent és biztos ígéreteket, amelyeket Dávidnak* tettem.’ Ézs 55:335Egy másik helyen meg azt mondja: ‘Nem engeded, hogy szented teste a sírban pusztuljon el.’ Zsolt 16:1036Dávid* Isten akarata szerint szolgált, amíg élt. Azután meghalt, eltemettékősei mellé, és teste bizony el is pusztult a sírban. 37De Jézus, akit Isten feltá-masztott a halálból, nem pusztult el a sírban! 38–39Testvéreim, kérlek, értsétekmeg, azt hirdetjük nektek, hogy Isten Jézus által kínálja fel nektek a bűneitekmegbocsátását. És hirdetjük, hogy Jézus az, aki megszabadítja azokat, akikhisznek benne. Igen, megszabadítja őket mindazokból a dolgokból, amikbőlMózes Törvénye nem tudott bennünket megszabadítani. 40 De jólvigyázzatok! Nehogy veletek történjen meg, amit a próféták* mondtak: 41 ‘Figyeljetek csak, ti akik lenézitek a többieket, Csodálkozzatok, és pusztuljatok el, mert olyan dolgot teszek napjaitokban, amit soha el nem hinnétek, ha valaki mondaná nektek.’” Hab 1:5 42Amikor Pál és Barnabás kimentek a zsinagógából*, a nem zsidók kértékőket, hogy a következő szombaton* nekik is beszéljenek ezekről a dolgokról.43Amikor az emberek hazamentek a zsinagógából, sok zsidó és istenfélőprozelita* követte Pált és Barnabást. Ők pedig beszéltek velük, és bíztattákőket, hogy továbbra is Isten kegyelmében éljenek.
  • APCSEL 13:44–14:12 204Pál és Barnabás a nem zsidókhoz fordul 44A következő szombaton * a városból majdnem mindenki összegyűlt,hogy hallgassa Isten üzenetét. 45Amikor a zsidók látták, hogy milyen soknem zsidó ember jött el, nagyon féltékenyek és irigyek lettek. Káromkodtak,és ellenkeztek Pállal. 46Ekkor Pál és Barnabás bátran ezt mondták nekik:„Szükséges volt, hogy először nektek mondjuk el Isten üzenetét. De ha tivisszautasítjátok, és nem kell nektek az örök élet, akkor a nem zsidónépekhez fordulunk. 47Mert ezt parancsolta nekünk az Úr: ‘Világossággá tettelek téged a nem zsidó népek számára, hogy megmutasd a szabadulás útját minden népnek az egész Földön.’” Ézs 49:6 48Amikor ezt a nem zsidók hallották, nagyon megörültek, és dicsérték azÚr beszédét. Azok az emberek, akiket Isten kiválasztott az örök életre, hittekaz Úr üzenetében. 49Isten üzenete így sok emberhez eljutott azon a vidéken. 50A nem hívőzsidók azonban Pál és Barnabás ellen uszították az előkelő és vallásosasszonyokat, és a város vezetőit. Ezek Pál és Barnabás ellen támadtak, éskizavarták őket a városból. 51Ekkor Pál és Barnabás még a port is lerázták alábukról,* és tovább mentek Ikóniumba. 52Antiochiában azonban Jézus tanít-ványait betöltötte az öröm és a Szent Szellem*.Pál és Barnabás Ikóniumban 1Pál és Barnabás Ikóniumban is elment a zsidók zsinagógájába*. Ott14 úgy beszéltek, hogy sok zsidó és görög is hinni kezdett Jézusban. 2Deazok a zsidók, akik nem hittek, a hívők ellen uszították a nem zsidókat. 3Pálés Barnabás mégis sokáig ott maradt, és bátran beszélt az Úrról éskegyelméről. Az Úr pedig bebizonyította, hogy amit Pálék mondtak, az igaz:jeleket és csodákat tett az apostolok által. 4A város lakói emiatt két csoportraváltak szét. Az egyik csoport a zsidók mellett volt, a másik azapostolok mellett. 5Az a csoport, amelyik Pálék ellen volt, zsidókból és nem zsidókból, meg avezetőikből állt. Ezek meg akarták verni az apostolokat, sőt kövekkel halálraakarták dobálni őket. 6Amikor Pál és Barnabás ezt megtudták, elmenekülteka városból. Elmentek Likaónia városaiba, Lisztrába, Derbébe és azoknak avárosoknak a környékére. 7Ott is hirdették az embereknek az örömhírt*.Pál és Barnabás Lisztrában és Derbében 8Élt Lisztrában egy ember, aki születésétől fogva nyomorék volt. Sohaéletében nem tudott járni. 9Ez az ember ott ült a földön, és a többiekkelegyütt hallgatta Pál beszédét. Egyszer Pál ránézett, és látta, hogy a béna hiszabban, hogy Isten meg tudja gyógyítani. 10Ekkor Pál hangosan rákiáltott:„Kelj fel, és állj a lábadra!” Erre az felugrott, és járni kezdett. 11Amikor azemberek látták, hogy Pál mit tett, likaóniai nyelven így kiabáltak: „Azistenek emberi formában lejöttek hozzánk!” 12Barnabásról azt mondták,hogy ő Zeusz *. Pált pedig Hermésznek * nevezték, mivel legtöbbször ő13:51 még … lábukról Ezzel figyelmeztették őket, hogy többé nem állnak szóba velük.
  • 205 APCSEL 14:13–15:2beszélt. 13Zeusz temploma a város közelében volt. Zeusz papja virágokkaldíszített bikákat vezetett a város kapujához. Az összegyűlt emberekkelegyütt áldozatot akart bemutatni Pálnak és Barnabásnak. 14Amikor az apostolok*, Pál és Barnabás megértették ezt, megszaggattákruhájukat*, és odafutottak az emberek közé. Így kiáltottak: 15„Miért tesztekilyet? Nem vagyunk mi istenek, hanem ugyanolyan emberek, mint ti! Azértjöttünk, hogy hirdessük nektek az örömhírt*, és hogy ezektől az értelmetlendolgoktól az élő Istenhez forduljatok. Mert ő teremtette az eget, a Földet, atengert és mindent, ami bennük van. 16 Isten eddig minden népnekmegengedte, hogy a maga útját járja. 17Mégis bebizonyította, hogy él, mert jólbánt veletek. Ő adott nektek esőt az égből. Ő adott termést, meg gyümölcsö-ket a maga idején. Ő ad nektek bőségesen enni. Ha nagyon örültökvalaminek, még az is Isten ajándéka!” 18Pál és Barnabás ezt mondták, de mégígy is alig tudták az embereket lebeszélni arról, hogy áldozatot mutassanakbe nekik. 19Később azonban a pizidiai Antiókhiából és Ikóniumból átjött néhányzsidó. Addig uszították az embereket Pál ellen, amíg meggyőzték őket. Azemberek nagyon haragudtak Pálra, és köveket dobáltak rá. Azt hitték, hogymeg is halt, ezért kivonszolták Pált a városból. 20De Jézus tanítványai össze-gyűltek Pál körül, aki felkelt, és visszament a városba. Másnap pedigBarnabással együtt tovább mentek Derbébe.Visszatérés a szíriai Antiókhiába 21Derbében is hirdették az örömhírt*, és ott is sokan Jézus tanítványailettek. Azután visszatértek Lisztrába, majd Ikóniumba, onnan pedig apizidiai Antiókhiába. 22Mindenhol megerősítették az ott lakó tanítványokat,és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben. Így beszéltek hozzájuk:„Sok szenvedésen kell keresztülmennünk, amíg eljutunk Isten királyságába.”23 Pál és Barnabás mindegyik városban kiválasztották a gyülekezetek *vezetőit*, böjtöltek és imádkoztak értük. Az Úr kegyelmére bízták őket,akiben mindannyian hittek. 24Majd Piszidián át Pamfiliába mentek, azután 25Pergébe érkeztek. Itt ishirdették az örömhírt*. Azután Attáliába mentek, ahol 26hajóra szálltak.Ezután érkeztek vissza a szíriai Antiókhiába. Ebből a városból indultakútnak, amikor Isten kegyelmére bízták és kiküldték őket arra a feladatra,amelyet most befejeztek. 27 Amikor megérkeztek, összehívták a gyülekezetet * . Pál és Barnabásmindenről beszámoltak, amit Isten velük tett. Azt is elmondták, hogy Isten anem zsidó népek előtt is kinyitotta a kaput, hogy higgyenek Jézusban.28Majd hosszú időt töltöttek ott a tanítványokkal.Az apostolok jeruzsálemi tanácskozása15 1Ezután néhány ember érkezett Júdeából a szíriai Antiókhia városába, akik így tanították a testvéreket: „Csak akkor menekülhettek meg, haMózes Törvénye szerint körülmetélkedtek.” 2De Pál és Barnabás nem értettegyet velük, így nagy vita támadt közöttük. Végül elhatározták, hogy14:14 ruhájukat Így fejezték ki, hogy mennyire fel vannak háborodva.
  • APCSEL 15:3–20 206Jeruzsálembe küldik Pált, Barnabást és még néhány testvért az apostolok-hoz* és a jeruzsálemi gyülekezet* vezetőihez*, hogy beszéljék meg velük ezta kérdést. 3Az antiókhiai gyülekezet tehát útnak indította ezeket a testvéreket, akikáthaladtak Fönícián és Samárián. Útközben az ottani testvéreknek isbeszéltek arról, hogy a nem zsidó emberek is az igaz Istenhez fordultak.Ennek az összes testvér nagyon megörült. 4 Amikor megérkeztekJeruzsálembe, a gyülekezet és annak vezetői*, meg az apostolok* fogadtákőket. Pál, Barnabás, és a többiek elmondták, amit Isten velük tett. 5Néhányjeruzsálemi hívő, akik a farizeusok* csoportjához tartoztak, ekkor felállt, ésazt mondta: „A nem zsidókat is körül kell metélni, és meg kell nekikparancsolni, hogy tartsák meg Mózes Törvényét!” 6Ezért az apostolok* és a jeruzsálemi gyülekezet vezetői* összegyűltek,hogy megbeszéljék ezt a kérdést. 7Hosszú vita után Péter felállt, és aztmondta: „Testvéreim, tudjátok, hogyan kezdődött ez a dolog. Istenengem választott ki közületek, hogy a nem zsidók tőlem hallják azörömhírt*. Meg is hallották, és hittek is. 8Isten tudja, mi van az emberekszívében, és elfogadta ezeket a nem zsidókat. Ezt azzal bizonyította, hogynekik is ugyanúgy adta a Szent Szellemet * , mint nekünk. 9 Semmikülönbséget nem tett közöttük és közöttünk. Mivel a nem zsidók is hittekbenne, ezért Isten megtisztította az ő szívüket is. 10Akkor miért teszitekpróbára Isten türelmét? Miért akartok ilyen nehéz terhet* tenni Jézus nemzsidó tanítványainak vállára? Hiszen ezt a terhet sem az őseink, sem minem bírtuk el! 11Hisszük, hogy mi, zsidók az Úr Jézus kegyelme alapjánmenekülhetünk meg. De hisszük, hogy ugyanígy megmenekülhetnek anem zsidók is.” 12 Erre az egész csoport lecsendesedett. Majd meghallgatták Pált ésBarnabást, akik elmondták mindazokat a jeleket és csodákat, amiket Istentett rajtuk keresztül a nem zsidók között. 13Amikor befejezték, Jakab szólaltmeg: „Figyeljetek rám, testvéreim! 14Simon Péter elmondta, hogyan mutattameg Isten, hogy szereti a nem zsidókat is. Most először történt meg, hogyIsten a nem zsidók közül is magához fogadott embereket, hogy saját népévélegyenek. 15A próféták* üzenete is erről szól: 16 ‘Azután majd visszatérek, és újjáépítem Dávid* sátorát, amely összedőlt. Újra fölépítem azt a romokból, és helyreállítom, 17 hogy az Izraelen kívüli népek is keressék az Urat, minden nem zsidó ember is, aki az én nevemet viseli. Így szól az Úr, aki meg is teszi mindazt, Ám 9:11–12 18 amit öröktől fogva elhatározott és megmondott.’ 19Ezért én azt tanácsolom, hogy ne zavarjuk meg azokat a nem zsidótestvéreket, akik Istenhez jönnek. 20Inkább írjunk nekik levelet, és mondjukmeg, hogy15:10 terhet A Mózes Törvényét. Ugyanis, a Jézusban hívő zsidók egy része azt akarta, hogy anem zsidó hívők is a Törvény parancsai szerint éljenek.
  • 207 APCSEL 15:21–34 ne egyenek olyan ételt, amit a bálványoknak ajánlottak fel, ne kövessenek el semmilyen szexuális bűnt*, ne egyenek megfulladt állatok húsából készült ételt, se olyan húst, amiben benne maradt a vér.21Ne tegyenek semmi ilyet, mert minden városban vannak zsidók, akikMózes Törvényét tanítják, és minden szombaton* felolvassák a Törvényt azsinagógákban*.”Az apostolok levele a nem zsidó hívőkhöz 22Ekkor az apostolok* és a gyülekezet vezetői* az egész gyülekezettel*együtt elhatározták, hogy néhány testvért Pállal és Barnabással együttelküldenek a szíriai Antiókhiába. Kiválasztották maguk közül Júdást (akitBarsabbásnak is neveztek) és Szilászt, akik vezetők voltak a testvérekközött. 23Írtak egy levelet is, amelyet a küldöttek magukkal vittek. Ez állt alevélben:„ Mi, az apostolok*, és a jeruzsálemi gyülekezet vezetői*, a ti testvéreitek, üdvözletünket küldjük nem zsidó származású testvéreinknek, akik a szíriai Antiókhia városában, Szíria és Cilicia tartományában élnek. 24Megtudtuk,hogy hozzátok ment közülünk néhány ember, és olyan dolgokat mondtak, ami megzavart és nyugtalanított benneteket. De ezeket az embereket nem mi küldtük. 25Ezért egy akarattal elhatároztuk, hogy kiválasztunk néhány embert, és elküldjük őket hozzátok. Ők együtt mennek a mi szeretett Pál és Barnabás testvérünkkel, 26akik életüket is odaadták a mi Urunk, Jézus Krisztusért. 27Elküldjük tehát hozzátok Júdást és Szilászt, akik majd személyesen is elmondják nektek ugyanezt. 28A Szent Szellem* úgy látja jónak, és mi is egyetértünk vele, hogy ne terheljünk benneteket semmi mással, csak ezeket a dolgokat tartsátok be: 29 ne egyetek olyan ételt, amit a bálványoknak ajánlottak fel, ne egyetek megfulladt állatok húsából készült ételt, se olyan húst, amelyben benne maradt a vér, és ne kövessetek el semmilyen szexuális bűnt*, Ha ezeket elkerülitek, jól teszitek. Isten veletek!” 30 Ezzel útnak indították Barnabást, Pált, Júdást és Szilászt. Ők pedigelmentek a szíriai Antiókhiába, összehívták a gyülekezetet*, és átadták alevelet. 31Amikor az antiókhiai testvérek ezt elolvasták, nagyon megörültek, ésa levél megerősítette őket. 32Júdás és Szilász, akik mindketten próféták* voltak,sokáig beszélgettek a testvérekkel, bátorították és erősítették őket. 33Egy ideigmég velük maradtak, majd miután az aniókhiai testvérek békességgel elbocsá-tották őket, visszatértek Jeruzsálembe, azokhoz, akik elküldték őket. 34*15:34 Néhány görög nyelvű kéziratban szerepel a 34. vers: „De Szilász úgy döntött, hogy ottmarad.”
  • APCSEL 15:35–16:13 208 35Pál és Barnabás egy darabig még a szíriai Antiókhiában maradtak. Sokmás testvérrel együtt tanították az Úr beszédét, és hirdették az örömhírt*.Pál és Barnabás különválnak 36 Néhány nap múlva Pál azt mondta Barnabásnak: „Sok városbanhirdettük az Úr üzenetét. Most menjünk vissza ezekbe a városokba, éslátogassuk meg a testvéreket! Nézzük meg, hogy vannak!” 37Barnabás azt akarta, hogy vigyék magukkal Jánost is (akit Márknak ishívtak). 38Az első útjukon azonban János Márk Pamfilában visszafordult, ésnem folytatta velük együtt a munkát. Emiatt Pál nem akarta Jánost magávalvinni. 39Pál és Barnabás ezen sokat vitatkoztak, de nem tudtak megegyezni.Ezért elváltak egymástól. Barnabás maga mellé vette Márkot, és Ciprusszigetére hajózott. 40Pál pedig Szilászt választotta útitársnak. Akkor atestvérek az Úr kegyelmére bízták Pált, ő pedig Szilásszal együtt elindult.41Végigjárta Szíriát és Ciliciát, és erősítette a gyülekezeteket*.Timóteus csatlakozik Pálhoz16 1 Pál eljutott Derbébe és Lisztrába is. Élt ott egy Timóteus nevű tanítvány, akinek az anyja hívő zsidó, az apja pedig görög volt.2Timóteusról jó véleménye volt a lisztrai és az ikóniumi testvéreknek. 3Pálazt akarta, hogy Timóteus is vele utazzon. De azon a környéken a zsidókmind tudták, hogy Timóteus apja görög volt. Ezért Pál körülmetélte *Timóteust a zsidók kedvéért. 4Ezután együtt végigjárták a városokat *.Mindenhol elmondták a hívőknek a jeruzsálemi apostolok* és gyülekezetivezetők* határozatát. 5Így a gyülekezetek* erősödtek a hitben, és napról-napra egyre több ember csatlakozott hozzájuk.Isten Macedóniába küldi Pált 6Pál, és akik vele együtt mentek, Ázsiában is szerették volna hirdetni Istenüzenetét, de a Szent Szellem* nem engedte nekik, hogy arrafelé menjenek.Ezért keresztülutaztak Frígia és Galácia vidékén. 7Amikor Mízia határáhozértek, Bitíniába akartak menni, de Jézus Szelleme oda sem engedte őket.8Ezért Mízia mellett elhaladva Tróászba mentek. 9Azon az éjszakán Pál látomást látott: egy Macedóniai férfi állt előtte, ésígy kérte: „Gyere át a tengeren Macedóniába, és segíts nekünk!” 10 Pállátomása után azonnal elhatároztuk, hogy Macedóniába * megyünk. Alátomásból megértettük, hogy Isten oda hívott bennünket, hogy ott ishirdessük az örömhírt*.Jézus első tanítványai Európában 11Tróászban hajóra szálltunk, és egyenesen Szamotráké szigetére mentünk.Innen másnap továbbhajóztunk Neápoliszba, majd 12a macedóniai Filippivárosába érkeztünk, ahol rómaiak laktak. Ez volt a legfontosabb városMacedóniának* ebben a részében. Itt több napot töltöttünk. 13Szombaton* kimentünk a városkapun túl, a folyóhoz. Azt gondoltuk, hogyott van az a hely, ahol az emberek imádkozni szoktak. Néhány asszony16:4 városokat Azokat a városokat, ahol Jézusban hívők csoportjai voltak.
  • 209 APCSEL 16:14–32összegyűlt a folyóparton. Leültünk, és beszélgettünk velük. 14Volt közöttük egyasszony Thiatíra városából, akit Lídiának hívtak. Kereskedő volt, bíbor színűruhákat árult. Ez a Lídia az igaz Istent imádta. Amíg hallgatta, amit mondtunk,az Úr megnyitotta a szívét, és elfogadta, amit Pál mondott. 15Ezután egészcsaládjával együtt bemerítkezett*, majd meghívott bennünket a házába. Eztmondta: „Ha elfogadtok engem az Úr igazi követőjének, akkor gyertek hozzám,és legyetek vendégeim!” Így rábeszélt bennünket, hogy vele menjünk.Az apostolokat üldözik, de kiszabadulnak a börtönből 16Történt egyszer, hogy amikor az imádkozás helyére mentünk, szembejöttvelünk egy rabszolgaleány, akiben a jövendőmondás szelleme* lakott. Ez a leánysok pénzt szerzett a gazdáinak azzal, hogy előre megmondta az embereknek, mifog történni velük. 17Folyton Pál és a csoportja után ment, és közben ígykiáltozott: „Ezek az emberek a Magasságos Isten szolgái. Megmondják nektek,hogyan menekülhettek meg!” 18Ez így ment több napon keresztül. Végül Pálmegharagudott, hátrafordult, és azt mondta a leányban lakó gonoszszellemnek*: „Jézus Krisztus nevében megparancsolom neked, hogy menj kiebből a leányból!” Erre a jövendőmondó szellem azonnal kiment belőle. 19A rabszolgaleány gazdái megértették, hogy többé nem tudnak pénztkeresni a leány segítségével. Ezért megfogták Pált és Szilászt, és a piactérrehurcolták őket a város vezetői elé. 20Amikor oda értek, ezt mondták: „Ezek azemberek zsidók, és megzavarják városunkat. 21Olyan szokásokat tanítanak,amelyeket nekünk nem szabad elfogadnunk, vagy követnünk, mert rómaipolgárok vagyunk.” 22Velük együtt az összegyűlt emberek is vádolták Pált ésSzilászt. A város vezetői pedig megparancsolták, hogy tépjék le róluk a ruhát,és korbáccsal verjék meg őket. 23Így Pált és Szilászt jól megkorbácsolták, majdbörtönbe zárták. Megparancsolták a börtönőrnek, hogy szigorúan őrizze őket.24Ezért a börtönőr bevitte őket a börtön belsejébe, és megkötözte a lábukat. 25A börtönben az éjszaka közepén Pál és Szilász imádkoztak, és dicsérete-ket énekeltek Istennek, a többi fogoly pedig hallgatta őket. 26Hirtelen erősföldrengés támadt. Olyan nagy volt a földrengés, hogy még a börtön alapja isbeleremegett. A börtön minden ajtaja azonnal kinyílt, és a foglyokról leesteka láncok. 27A börtönőr felébredt, és látta, hogy a börtönajtók nyitva vannak.Ekkor a kardjával meg akarta ölni magát, mert azt hitte, hogy a foglyokmegszöktek.* 28De Pál hangosan odakiáltott neki: „Ne öld meg magad, mertmindannyian itt vagyunk!”Higgy az Úr Jézusban, és megmenekülsz 29 Az őr erre szólt, hogy hozzanak valami világító eszközt, majdberohant a börtönbe. Remegett a félelemtől, és Pál meg Szilász lába eléborult. 30Azután kivezette őket, és azt kérdezte: „Uraim, mit tegyek, hogymegmeneküljek?” 31Pálék így válaszoltak: „Higgy az Úr Jézusban, és megmenekülsz, te ismeg a családod is.” 32 Elmondták az Úr üzenetét a börtönőrnek és16:16 jövendőmondás szelleme A Sátánt szolgáló gonosz szellem, aki ezt a különleges képességetadta a leánynak. A 18. versben is. 16:27 meg akarta … megszöktek Azért akart öngyilkos lenni,mert ha a foglyok megszöknek, akkor őt emiatt kivégzik.
  • APCSEL 16:33–17:9 210mindazoknak, akik a házában voltak. 33Ő pedig még akkor éjjel kimosta Pálés Szilász sebeit, és egész családjával együtt bemerítkezett*. 34Ezután behívtaőket a házába, enni adott nekik, és egész családjával együtt nagyon örültannak, hogy most már ők is hittek Istenben. 35 Reggel a város vezetői katonákat küldtek a börtönőrhöz, ezzel azüzenettel: „Engedd szabadon azokat az embereket!” 36A börtönőr pedig megmondta ezt Pálnak: „A város vezetői azt üzenték,hogy engedjelek szabadon benneteket. Ezért most szabadok vagytok.Menjetek békével!” 37De Pál így szólt a katonákhoz: “Vezetőitek nem bizonyították be, hogyvalami bűnt követtünk volna el. Ennek ellenére az emberek előtt megvertek,és börtönbe zártak bennünket. Mi római állampolgárok* vagyunk, és jogainkvannak. Most meg titokban akarnak bennünket elküldeni?! Azt már nem!Jöjjenek csak ide, és ők maguk vezessenek ki minket!” 38A katonák visszamentek a város vezetőihez, és elmondták, amit Pálüzent. Amikor a vezetők megtudták, hogy Pál és Szilász római állampolgá-rok, megijedtek. 39Odamentek hozzájuk, és bocsánatot kértek tőlük. Azutánkivezették őket a börtönből, és kérték, hogy menjenek el a városból. 40Pál ésSzilász a börtönből Lídia házához ment. Ott találkoztak a testvérekkel, báto-rították őket, majd továbbmentek Filippiből.Pál és Szilász Thesszalonikában17 1 Pál és Szilász átmentek Amfipolisz városán és Apollónián, majd Thesszalonikába érkeztek. Ebben a városban zsidók is éltek, és zsina-gógájuk* is volt. 2Pál, szokása szerint, itt is elment a zsinagógába. Háromhéten keresztül minden szombaton* beszélgetett a zsidókkal az Írásokról*.3 Magyarázta nekik az Írásokat: bebizonyította, hogy a Krisztusnak *szenvednie kellett, és fel kellett támadnia a halálból. Azt mondta nekik: „Aza Jézus a Krisztus, akiről én beszélek nektek.” 4Néhány zsidó elfogadta ezt,és csatlakozott Pálhoz és Szilászhoz. A zsinagógában voltak olyan görögökis, akik az igaz Istent imádták, meg gazdag és előkelő asszonyok is. Ezekközül is sokan csatlakoztak Pálékhoz. 5De azok a zsidók, akik nem hittek, irigykedni kezdtek. Ezért keresteknéhány gonosz embert a piactéren, és pénzt adtak nekik. Azok meg össze-gyűjtöttek egy csomó embert, és nagy zavart keltettek a városban. Ez a sokember a Jázon házához ment. Pált és Szilászt keresték, mert ki akarták őkethozni onnan, hogy a városi gyűlés elé állítsák őket. 6Amikor Pálékat nemtalálták, Jázont fogták meg, és néhány testvérrel együtt erőszakkal a városvezetői elé vitték. Közben ezt kiabálták: „Ezek az emberek az egész világonzavart keltettek, és most ide is eljöttek. 7Jázon vendégül látta őket. Ők nemengedelmeskednek a császár* törvényének, mert azt mondják, hogy van egymásik király: Jézus.” 8A város vezetői és a többi emberek erre nagyon dühösek lettek. 9Jázon ésa testvérek azonban kifizették a pénzbüntetést, így elengedték őket.16:37 római állampolgárok A Római Jog szerint római állampolgárt nem volt szabad tárgyalás előttmegkorbácsolni.
  • 211 APCSEL 17:10–29Pál és Szilász Béreában 10Ezután a testvérek még azon az éjszakán útnak indították Pált és Szilászt,akik Bérea városába mentek. Amikor oda megérkeztek, elmentek azsinagógába*. 11A béreai zsidók jobb emberek voltak, mint a thesszalonikai-ak. Nyitott szívvel fogadták az üzenetet. Minden nap olvasták az Írásokat*,és gondolkodtak rajta. Akarták tudni, hogy igaz-e, amit Pál mondott.12 Ennek az lett az eredménye, hogy a bereai zsidók közül sokan hittekJézusban. Sőt még a gazdag és előkelő görögök asszonyok és férfiak közül issokan hívők lettek. 13Amikor azonban a thesszalonikai zsidók megtudták,hogy Pál Béreában is hirdeti Isten üzenetét, oda is utána mentek. Ott is Pálellen uszították az embereket. 14Ekkor a testvérek azonnal továbbküldtékPált a tengerhez. De Szilász és Timóteus Béreában maradt. 15 Azok atestvérek, akik elkísérték Pált, egészen Athén városáig mentek vele. Onnanvisszatértek Béreába. Pál azt üzente velük, hogy Szilász és Timóteussürgősen menjenek utána Athénbe.Pál Athénben 16Pál tehát Athénben várta Szilászt és Timóteust. Nagyon mérges lett, mert avárosban sok bálvány-szobrot látott. 17Itt is elment a zsinagógába*, és vitatkozotta zsidókkal és az istenfélő görögökkel. Beszélgetett másokkal is a piactéren.18Néhány filozófus az epikureus és sztoikus csoportból vitatkozott Pállal. Néhányan ezek közül azt mondták: „Ez az ember össze-vissza beszél! Mitakar ez mondani?” Pál ugyanis beszélt nekik Jézusról és a feltámadásról.Erre azt mondták egymásnak: „Úgy látszik, valami idegen istenekrőlbeszél”. 19Azután magukkal vitték Pált az Areopágoszra*. Azt mondták neki:„Magyarázd el nekünk ezt az új dolgot, amiről beszélsz, mert nem értjük!20Furcsa amit mondasz, de szeretnénk megérteni.” 21(Az athéniek és az ottlakó külföldiek mind azzal töltötték az idejüket, hogy új elméletekrőlvitatkoztak.) 22Pál tehát felállt az Areopágosz előtt, és így szólt: „Athéni férfiak, úgylátom, ti valóban nagyon vallásos emberek vagytok. 23Amikor a városotok-ban jártam, láttam azokat a dolgokat, amiket ti tiszteltek. Találtam egy olyanoltárt is, amelyre ez volt írva: ‘ANNAK AZ ISTENNEK, AKIT NEM ISMERÜNK’.Éppen ő az, akiről én beszélek nektek: az az Isten, akit ti imádtok, bár nemismertek. 24Ő az Isten, aki teremtette az egész világot és mindent, ami bennevan. Ő a Menny és a Föld Ura, aki nem kézzel készített templomokban lakik!25Istennek nincs szüksége rá, hogy az emberek szolgálják őt. Éppen ellenke-zőleg! Ő ad mindenkinek életet, leheletet, és mindent. 26Ő teremtette az elsőembert, és annak az utódaiból az összes nemzetet. Isten akarta, hogy azemberek az egész Földön mindenhol elterjedjenek. Ő jelölte ki a népeklakóhelyének határait. Ő határozta meg azt is, hogy meddig lakjanak ott.27Mindezt azért tette, hogy az emberek keressék Istent, kinyújtsák a kezüketutána, kitapogassák őt a sötétben, és talán meg is találják. Pedig Isten nincsmessze egyikünktől sem! 28‘Mert benne élünk, mozgunk, és vagyunk.’Költőitek közül az egyik ezt mondta: ‘Mert az ő gyermekei vagyunk.’ 29Mivel valóban Isten gyermekei vagyunk, nem szabad azt gondolnunk,hogy Isten olyan, mint az arany, ezüst vagy kő. Ő nem hasonlítható azokhoza dolgokhoz, amiket az emberek kitalálnak, vagy a művészek készítenek.
  • APCSEL 17:30–18:14 21230Eddig az emberek nem értették meg, hogy Isten nem ilyen. Isten mostanáigtürelmes volt, most azonban mindenkinek mindenhol azt parancsolja, hogyváltoztassa meg a gondolkodását és az életét. 31Mert Isten már kijelölte azt anapot, amelyen ítéletet tart az összes ember felett az egész világon. Az őítélete igazságos lesz. Ezt az ítéletet egy férfi által fogja tartani, akit erre acélra már kiválasztott. Azzal bizonyította ezt mindenki számára, hogy ezt azembert (Jézust) feltámasztotta a halálból!” 32Amikor az emberek a feltámadásról hallottak, voltak, akik kicsúfolták Pált,mások viszont azt mondták: „Szeretnénk, ha beszélnél még erről.” 33Pál ezutánelment közülük. 34Dioniziosz, az Areopágosz tagja, egy Damarisz nevűasszony és még néhányan azonban hittek Jézusban, és együtt mentek Pállal.Pál Korinthusban18 1Ezután Pál továbbment Athénból Korinthusba. 2Találkozott ott egy Akvila nevű zsidó emberrel, aki Pontuszból származott, és feleségével,Priszcillával együtt nem sokkal azelőtt érkezett Korinthusba. Itáliából jöttek,mert Claudius* császár megparancsolta a zsidóknak, hogy költözzenek elRómából. Pál meglátogatta Akvilát és Priszcillát, és attól kezdve náluk islakott. 3 Mivel Pálnak is sátorkészítő volt a mestersége, ezután együttis dolgoztak. 4Pál minden szombaton * vitatkozott a zsinagógában * a zsidókkal és agörögökkel. Azt akarta, hogy ők is higgyenek Jézusban. 5Ezután Szilász ésTimóteus megérkezett Macedóniából. Ettől kezdve Pál minden idejét arrafordította, hogy a zsidóknak bebizonyítsa: Jézus a Krisztus *. 6A zsidókazonban nem hittek neki. Ellenkeztek Pállal, átkozták és káromkodtak.Ekkor Pál lerázta ruhájáról a port,* és azt mondta nekik: „Ha nem fogtokmegmenekülni, arról csak ti tehettek! Az én lelkiismeretem tiszta, mertmindent megtettem, hogy megmentselek titeket. Mostantól kezdve a nemzsidókhoz megyek.” 7Ott is hagyta őket, és Titiusz Jusztusz házába költözött, aki az igaz Istentimádta, és a zsinagóga* mellett lakott. 8Kriszpusz, a zsinagóga vezetője egészcsaládjával együtt mégis hitt az Úrban. Korinthusban még sok más ember ishallotta Pál beszédét, és hitt Jézusban. Ezek az emberek mind bemerítkeztek*. 9Az egyik éjjel Pál álmot látott. Az Úr így szólt hozzá ebben az álomban:„Ne félj! Bátran beszélj az emberekkel továbbra is, ne hallgass el, 10mert énveled vagyok. Senki sem fog megtámadni, vagy bántani téged. Népem közülsokan laknak ebben a városban.” 11Ezért Pál még másfél évig ott maradt, éstanította nekik Isten beszédét és üzenetét.Pál a bíróság előtt 12 Amikor Gallió volt Akhája * kormányzója, a zsidók összefogtak,rátámadtak Pálra, és erőszakkal a bíróságra vitték, Gallió elé. 13 Ezzelvádolták Pált: „Ez az ember azt tanítja, hogy olyan módon imádjuk Istent,amely ellenkezik a mi Törvényünkkel.” 14Pál éppen mondani akart valamit, de szóhoz sem jutott, mert Gallió eztválaszolta a zsidóknak: „Ha bűncselekményről, vagy valami gonosz18:6 lerázta … port Ezzel figyelmeztette őket, hogy többé nem áll szóba velük.
  • 213 APCSEL 18:15–19:3dologról lenne szó, akkor meghallgatnálak benneteket, zsidók. 15Mivelazonban csak szavakról, nevekről, és a saját törvényetek kérdéseirőlvitatkoztok, ezt intézzétek el magatok között! Én nem leszek bíró ilyendolgokban.” 16Ezzel elküldte őket a bíróságról. 17Ekkor a zsidók megfogták Szószthenészt, aki akkor a zsinagóga* vezetőjevolt, és a bíróság előtt megverték. De Gallió nem törődött velük.Pál visszatér a szíriai Antiókhiába 18Pál ezután még sokáig Korinthusban maradt. Azután elbúcsúzott a test-vérektől, és Priszcillával és Akvilával együtt Szíriába hajózott. AmikorKenkreába értek, Pál levágatta a haját, mert ezt ígérte Istennek.* 19Azutánmegérkeztek Efezus városába. Priszcilla és Akvila nem utaztak tovább,hanem Efezusban maradtak. Pál Efezusban is bement a zsinagógába*, aholbeszélgetett és vitatkozott a zsidókkal. 20Azok kérték, hogy maradjon mégnáluk, de ő tovább akart utazni. 21Amikor elbúcsúzott a zsidóktól, aztmondta: „Ha Isten is akarja, még visszajövök hozzátok.” Azután hajóraszállt, és elhagyta Efezust. 22Cézárea városában partra szállt, majd innen felment Jeruzsálembe. Ottköszöntötte a jeruzsálemi gyülekezetet*. Ezután lement a szíriai Antiókhiába.23 Egy idő után innen is továbbment, Galácia és Frígia vidékét járta be.Minden városban bíztatta és erősítette Jézus tanítványait.Apollós Efezusban és Korinthusban 24 Közben egy Apollós nevű zsidó férfi érkezett Efezusba. Alexandriavárosából származott, sokat tanult, és nagyon jól ismerte az Írásokat*. 25AzÚr Útjáról * már korábban tanították Apollóst, aki mindenhol lelkesen *beszélt, és helyesen tanított Jézusról, pedig csak azt a bemerítést* ismerte,amiről János* tanított. 26Apollós kezdett az efezusi zsinagógába* járni, és ottnagyon bátran beszélt. Amikor Priszcilla és Akvila hallották őt, elhívták aházukba. Beszélgettek vele, és részletesebben elmagyarázták neki Isten útját.27Ezután Apollós el akart menni Akhájába. Az efezusi testvérek bíztatták, éslevelet írtak az Akhájában lakó tanítványoknak, hogy fogadják szívesenApollóst. Amikor azután Apollós odaérkezett, sokat segített az ottani tanít-ványoknak, akik Isten kegyelme által hívőkké lettek. 28Apollós ugyanis azemberek előtt sokszor és hevesen vitatkozott a zsidókkal, és világosan betudta bizonyítani, hogy nincs igazuk. Az Írások* alapján bebizonyította,hogy Jézus a Krisztus*.Az efezusi tanítványokra is leszáll a Szent Szellem19 1Amíg Apollós Korinthusban volt, Pál más városokat látogatott meg, majd Efezusba érkezett. Itt találkozott Jézus néhány tanítványával.2 Megkérdezte tőlük: „Megkaptátok-e a Szent Szellemet * , amikorhívők lettetek?” De ők így válaszoltak: „Nem is hallottunk a Szent Szellemről*!” 3Erre Pál megkérdezte: „Hát akkor hogyan merítettek be* titeket?”18:18 Pál … Istennek Zsidó szokás szerint, így fejezte ki, hogy Istennek tett fogadalmának letelt azideje. 18:25 lelkesen Szó szerint: égő szellemmel, szellemében égve.
  • APCSEL 19:4–21 214 Mire ők azt mondták: „Úgy, ahogyan János tanította a bemerítkezést.” 4Pál így szólt: „János azért merítette be*az embereket, hogy ezzel fejezzékki, hogy meg akarják változtatni a gondolkodásukat és az életüket.” De Jánosazt is megmondta az embereknek, hogy higgyenek abban, aki majd utánafog jönni, vagyis Jézusban. 5 Amikor a tanítványok ezt meghallották, bemerítkeztek * az Úr Jézusnevébe. 6Amikor Pál rájuk tette a kezét,* a Szent Szellem* leszállt a tanít-ványokra, akik kezdtek nyelveken szólni és prófétálni. 7Ez a tanítvány-csoport tizenkét férfiból állt. 8Pál ezután elment a zsinagógába*. Ott bátran beszélt a zsidóknak Istenkirályi uralmáról. Sokat vitatkozott velük három hónapon keresztül, éspróbálta meggyőzni őket. 9Közülük néhányan makacsul ellenkeztek Pállal,és nem akartak hinni. Sőt, mindenkinek rossz dolgokat mondtak Istenútjáról*.Pál és az efezusi tanítványok Erre Pál végleg otthagyta a zsidókat, de magával vitte azokat, akik Jézustanítványai lettek. Ezeket minden nap tanította egy Tirannosz nevű emberiskolájában. 10Ez így ment két évig. Ezért az Ázsiában* lakó zsidók és nemzsidók mind hallották és megismerték Isten beszédét és üzenetét. 11Istenkülönleges csodákat tett Pálon keresztül. 12Az emberek elvitték a betegekheza zsebkendőket és ruhákat, amelyeket Pál viselt, a betegek pedig meggyó-gyultak, és a gonosz szellemek* kimentek belőlük.Jézust a gonosz szellemek is ismerik 13 Arra járt néhány zsidó, akik azzal foglalkoztak, hogy a gonoszszellemeket* kizavarják az emberekből. Megpróbálták az Úr Jézus nevét errea célra használni. Azt mondták a gonosz szellemeknek: „Annak a Jézusnak anevében parancsolunk nektek, akiről Pál beszél!” 14Ezt tette Szkéva hét fia is.(Szkéva volt a zsidó főpap)*. 15De egyszer a gonosz szellem* így beszélt vissza ezeknek a zsidóknak:„Jézust ismerem, Pálról is hallottam, de kik vagytok ti?!” 16Akkor az az ember, akiben a gonosz szellem* volt, rájuk ugrott, megverteőket, és még a ruhát is letépte róluk. Erősebb volt, mint ők együttesen,annyira, hogy azok meztelenül és sebesülten rohantak ki a házból. 17Ezt mindenki megtudta, aki csak Efezusban lakott, zsidók és görögökegyaránt. Félelem fogta el őket, és még jobban tisztelték az Úr Jézus nevét.18A hívők közül sokan bevallották gonosz tetteiket az emberek előtt. 19Voltakolyan hívők, akik korábban varázsoltak. Ezek közül sokan összegyűjtöttékvarázsláshoz használt könyveiket, és a többiek szeme láttára elégették őket.Az így elégetett könyvek összesen körülbelül ötvenezer ezüstpénzt* értek.20Ezért azután Isten beszéde és üzenete egyre erősebben terjedt, és egyretöbben hittek Jézusban. 21Ezek után Pál elhatározta, hogy felmegy Jeruzsálembe. Az volt a terve,hogy közben keresztülutazik Macedónián * és Akháján * . Ezt gondolta:19:6 rájuk tette a kezét Ilyen módon kérte Istent, hogy különlegesen áldja meg ezeket az embe-reket. Ebben az esetben a Szent Szellemet kérte a számukra.
  • 215 APCSEL 19:22–41„Jeruzsálem után Rómába is el kell mennem.” 22Ezért két segítőtársát,Timóteust és Erásztoszt előreküldte Macedóniába, ő maga pedig egy ideigmég Ázsiában maradt.Zűrzavar Efezusban 23Ekkor történt, hogy nagy zűrzavar támadt Efezusban az Úr Útja* miatt.24Volt a városban egy Demeter nevű ötvösmester. Azzal foglalkozott, hogyArtemisz istennő templomának* kicsinyített másolatát készítette ezüstből. Aműhelyében dolgozó munkások ezért jó fizetést kaptak. 25Demeter összegyűjtötte ezeket a munkásokat és a többi hasonló mester-embert. Azt mondta nekik: „Emberek, tudjátok, milyen sok pénzt keresünkezzel a munkával. 26Ugyanakkor ti magatok is látjátok, mit csinál ez a Pál, éshalljátok, mit mond! És mennyi embert meggyőzött már, de nem csakEfezusban, hanem szinte egész Ázsiában * . Azt mondja, hogy a kézzelkészített istenek valójában nem is istenek. 27Ez nagyon veszélyes! Rossz hírelesz a munkánknak. Sőt, a mi nagy istennőnket, Artemiszt, és a templomát issemmibe veszik. Pedig Artemiszt egész Ázsia, sőt az egész világ istennőkénttiszteli!” 28Erre az összegyűlt emberek nagyon dühösek lettek, és így kiáltoztak:„Nagy az Efezusi Artemisz!” 29Az egész városban zűrzavar támadt. ElfogtákGájuszt és Arisztarkhoszt, akik Macedóniából* jöttek és Pál útitársai voltak.Erőszakkal elvitték őket a stadionba, ahol nagyon sok ember gyűlt össze.30Pál is oda akart menni, hogy beszéljen hozzájuk, de a tanítványok nemengedték. 31Pálnak volt néhány barátja a város vezetői között. Ezek is aztüzenték neki, hogy ne menjen a stadionba. 32Közben a stadionban összegyűltemberek már mindenfélét kiabáltak. Az egész gyűlés összezavarodott, sőt alegtöbben azt sem tudták, miért jöttek ide. 33A zsidók kiválasztották Sándort,és előre állították, hogy beszéljen. Sándor intett a kezével, és beszédet akartmondani. 34De mikor az emberek megtudták, hogy Sándor zsidó, mégjobban kiabáltak. Mindenki kórusban ordította: „Nagy az efezusi Artemisz!Nagy az efezusi Artemisz!…” Ez körülbelül két óra hosszat tartott. 35Végre a város egyik vezetője lecsendesítette a kiabáló sokaságot. Ígybeszélt: „Efezusiak! Van-e valaki széles e világon, aki ne tudná, hogy Efezusvárosa őrzi a nagy Artemisz istennő templomát, és az égből hullott szentkövet *? 36Mivel mindez nyilvánvaló, csillapodjatok le, és ne okozzatoksemmi bajt! 37Mert idehoztátok ezeket az embereket*, holott nem loptaksemmit a templomból, és nem mondtak rosszat istennőnkre. 38 HaDemeternek és a többi mesterembernek panaszuk van valaki ellen, akkormenjenek a bíróságra. Ott mondják el, mivel vádolják egymást. 39Ha bármimás dolgot akartok elintézni, akkor azt meg a szokásos népgyűlésen kellmegbeszélni. 40Attól félek, hogy azért, ami ma történt, még lázadással isvádolhatnak bennünket. Hiszen nem tudjuk megmondani, miért csináltunkekkora zűrzavart.” 41Ezzel hazaküldte az embereket.19:24 Artemisz … temploma Az ókori pogány Artemisz-kultusz egyik leghíresebb temploma Efe-zusban volt, ahol ezt a hamis bálvány-istent (istennőt) imádták. 19:35 szent kő Valószínűleg egymeteorit, vagy más szikla, amelyet imádtak, mert azt gondolták, hogy Artemiszre hasonlít.19:37 embereket Gájuszt és Arisztarkhoszt, Pál két útitársát.
  • APCSEL 20:1–19 216Pál Macedóniában és Görögországban20 1Miután megszűnt a zűrzavar, Pál magához hívta a tanítványokat. Bátorította őket, majd elbúcsúzott tőlük, és elindult Macedóniába*.2Macedóniában járva mindenhol hosszasan beszélt a tanítványokkal, ésbátorította őket. Azután Görögországba ment, 3és ott maradt három hónapig.Innen Szíriába akart hajózni, de megtudta, hogy a zsidók valami rosszatterveznek ellene. Ezért úgy döntött, hogy Macedónián keresztül tér vissza.4Pált elkísérte a Bérea városából való Szópatér (Pirrosz fia), a Thesszalonikavárosából való Arisztarkhosz* és Szekundusz, meg Gájusz, aki Derbéből jött,azután Timóteus, és az ázsiai tartományból származó Tükhikosz ésTrofimosz. 5Ez a csoport előre ment, és Tróászban vártak meg bennünket. 6Mia kovásztalan kenyerek ünnepe* után szálltunk hajóra Filippiben. Öt nappalkésőbb találkoztunk a csoporttal Tróászban, ahol hét napot töltöttünk.Pál Tróászban 7Amikor a hét első napján* összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret,*Pál egészen éjfélig beszélt, mert másnap tovább akart utazni. 8Az emeletiszobában, ahol összegyűltünk, elég sok világító-eszköz volt. 9Egy Eutikhosznevű fiatalember az ablakban ült, és nagyon elálmosodott, ahogy Pál egyretovább beszélt. Olyan mélyen elaludt, hogy kiesett az ablakból. Háromemelet magasról esett le, és amikor az emberek felemelték a földről, márhalott volt. 10Akkor Pál lement hozzá, ráborult a fiú testére, átölelte, és aztmondta: „Ne aggódjatok, mert él!” 11Ezután Pál újra felment az emeletiszobába, megtörte a kenyeret, és evett. Még sokáig beszélgetett a tanítvány-okkal, egészen hajnalig, majd elment. 12Eutikhoszt, a fiatalembert pedighazavitték. Valóban élt, és ennek mindenki nagyon örült.Utazás Tróászból Milétoszba 13Ezután hajóra szálltunk, és elindultunk Asszoszba. Ott akartuk felvenniPált a hajóra, mert ő odáig gyalog akart menni. 14Amikor Asszoszban talál-koztunk, ő is felszállt, és együtt hajóztunk tovább Mitilénébe. 15 Innenmásnap útnak indultunk, és eljutottunk egy helyre, amely szemben voltKhiosszal. Következő nap átmentünk Számoszba, másnap pedig a hajónkMilétoszba érkezett. 16Pál ugyanis elhatározta, hogy Efezusban nem állunkmeg. Nem akart Ázsiában* időt tölteni, mert sietett Jeruzsálembe, hogyPünkösdre* odaérjen, ha csak lehet.Pál utolsó találkozása az efezusi gyülekezet vezetőivel 17Milétoszból Pál üzenetet küldött Efezusba, és magához hívta az efezusigyülekezet* vezetőit*. 18Amikor azok megérkeztek, így szólt hozzájuk: „Titudjátok, hogyan éltem közöttetek, az első naptól kezdve, amikor Ázsiábajöttem. 19 Mindig az Urat szolgáltam, alázatosan, és sokszor sírva. Őtszolgáltam a bajok között is, amelyeket el kellett elviselnem, a zsidók20:7 a hét első napján A zsidó időszámítás szerint szombat este, a görög időszámítás szerintviszont vasárnap este lehetett, nem tudjuk biztosan. 20:7 megtörjük a kenyeret Ez jelenthet egy-szerű közös étkezést is, vagy jelentheti az Úrvacsorát: azt a különleges közös étkezést, amelyrőlJézus meghagyta a tanítványainak, hogy rá való emlékezésül gyakorolják. Lásd Lk 22:14–20.
  • 217 APCSEL 20:20–38ellenem való támadásai miatt. 20Tudjátok, hogy bizonytalankodás nélkülelmondtam nektek mindazt, ami a javatokat szolgálta. Tanítottalak titeket azemberek előtt, és házról házra járva. 21Zsidókat és görögöket egyaránt figyel-meztettem, hogy változtassák meg a gondolkodásukat és az életüket.Figyelmeztettem őket, hogy forduljanak Istenhez, és higgyenek a miUrunkban, Jézusban. 22 Most azonban engedelmeskednem kell a SzentSzellemnek*, hogy Jeruzsálembe menjek. Nem tudom, mi fog történni ottvelem. 23Csak azt tudom, hogy a Szent Szellem minden városban figyelmez-tet arra, hogy börtönbe fognak zárni, és bajba kerülök. 24De nem számít mégaz életem sem. Csak az érdekel, hogy célhoz érjek, és elvégezzem a feladatot,amit az Úr Jézus bízott rám: hogy hirdessem az örömhírt* Isten kegyelméről. 25Most hallgassatok rám! Tudom, hogy többé nem látjuk egymást. Amígveletek voltam, tanítottalak benneteket Isten királyi uralmáról. 26Ezért maünnepélyesen kijelentem, hogy nem az én hibám, ha közületek valaki nemfog megmenekülni. 27Mert bizonytalankodás nélkül mindent elmondtam,amit Isten akart nektek üzenni. 28 Viseljetek gondot és vigyázzatokmagatokra és azokra az emberekre, akik rátok vannak bízva! Mert őkolyanok, mint a juhnyáj*, amelyben a Szent Szellem* pásztorrá* tett titeket!Legyetek olyanok, mint a pásztorok: őrizzétek és gondozzátok Isten* gyüle-kezetét*, mert a gyülekezetért Isten a saját vérével* fizetett. 29Tudom azt is,hogy miután én elmegyek, gonosz emberek jönnek közétek. Olyanoklesznek, mint az éhes farkasok, amikor megtámadják és pusztítják abirkanyájat. 30Sőt, még közöttetek is lesznek olyanok, akik rossz dolgokattanítanak. Ezzel Jézus tanítványai közül egyes embereket eltérítenek azigazságtól, és maguk köré gyűjtik őket. 31Ezért vigyázzatok! Ne felejtsétek el,hogy három évig éjjel-nappal figyelmeztettelek benneteket, mindegyikőtö-ket. Sokszor sírtam is miattatok. 32 Most pedig Istenre bízlak benneteket, és az Isten üzenetére, amelykegyelméről * beszél. Ez az üzenet képes arra, hogy erőssé tegyen ésfelneveljen titeket. Így kaphatjátok meg mindazt a jót, amit Isten nektekakar adni, mint örökséget. De nemcsak nektek, hanem mindazoknak, akikegészen Istenhez tartoznak. 33Amíg veletek voltam, nem kértem senkitőlezüst-, vagy aranypénzét, vagy a ruháját. 34Ti is jól tudjátok, hogy amikorközöttetek éltem, mindig a saját kezemmel dolgoztam, így tudtammegvenni, amire szükségem volt. De nemcsak saját magamat tartottam el,hanem a munkatársaimat is. 35Így mutattam meg nektek, hogy szorgalmasmunkával kell segítenünk azokat, akiknek szükségük van rá. Arra tanította-lak titeket, hogy emlékezzetek az Úr Jézus szavaira: ‘Boldogabb leszel, ha teadsz másoknak, mint ha neked adnak valamit.’” 36Miután Pál befejezte, az efezusi gyülekezet vezetőivel* együtt letérdelt ésimádkozott. 37Mindannyian nagyon sírtak, Pál nyakába borultak, és megcsó-kolták. 38Nagyon szomorúak voltak, mert azt mondta, hogy többet nemfognak találkozni vele. Azután elkísérték a hajóhoz Pált.20:28 juhnyáj A helyi gyülekezet hasonló a juhnyájhoz. Isten népe is úgy követi Jézust, a Főpász-tort, és a gyülekezet vezetőit, mint a juhok a pásztorukat. 20:28 pásztor Szó szerint: „őrző,felvigyázó”. 20:28 Isten Néhány régi kézirat szerint: „az Úr”. 20:28 saját vérével vagy: „sajátFiának vérével”.
  • APCSEL 21:1–21 218Utazás Jeruzsálembe21 1Miután elbúcsúztunk a vezetőktől, útra keltünk, és egyenesen Kószba hajóztunk. Másnap Rodoszba érkeztünk, onnan Patarába indultunk. 2Itttaláltunk egy másik hajót, amely Föníciába tartott. Erre felszálltunk, és útnakindultunk. 3Miután megláttuk Ciprust, és bal kéz felől elhajóztunk mellette,Szíria felé indultunk, és Tírusz* városában kötöttünk ki. Itt a hajóból partratették a rakományt. 4Tíruszban megkerestük Jézus tanítványait, és hét napigvelük maradtunk. A testvérek a Szent Szellem* által azt mondták Pálnak,hogy ne folytassa útját Jeruzsálembe. 5Amikor már letelt az időnk, mégiskimentünk a tengerpartra, hogy folytassuk az utunkat. Az egész gyülekezet*,az asszonyokkal és gyerekekkel együtt, kikísért bennünket a városon kívül,egészen a tengerig. A parton letérdeltünk és imádkoztunk, 6majd elbúcsúz-tunk egymástól. Mi hajóra szálltunk, ők pedig haza mentek. 7Tíruszból tovább hajózva Ptolemaiszban kötöttünk ki. Itt is üdvözöltük atestvéreket, és egy napig náluk maradtunk. 8Másnap tovább indultunk, ésmegérkeztünk Cézárea városába. Itt Fülöp házához mentünk, és nálamaradtunk. Fülöpnek az volt a feladata, hogy az örömhírt* hirdesse azembereknek. Ő volt az egyik a hét segítő testvér* közül. 9Négy lánya volt,akik prófétáltak. Ezek a lányok még nem mentek férjhez. 10 Néhány napja már ott voltunk, amikor egy Agabosz nevű próféta *érkezett Júdeából. 11Odajött hozzánk, elvette Pál övét, összekötözte vele asaját kezét és lábát, majd ezt mondta: „A Szent Szellem* azt mondja, hogyennek az övnek a gazdáját így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, ésátadják őt a nem zsidóknak.” 12Amikor ezt hallottuk, mi is, meg a többiek is kérlelni kezdtük Pált, hogyne menjen fel Jeruzsálembe. 13Ő azonban így válaszolt: „Miért sírtok? Neszaggassátok a szívemet! Felkészültem rá, hogy megkötöznek, vagy akármeg is ölnek Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért.” 14 Mivel nem hagyta, hogy lebeszéljük, nem is próbálkoztunk tovább,hanem azt mondtuk: „Legyen úgy, ahogy az Úr akarja!” 15Néhány nap múlva felkészültünk, és elindultunk Jeruzsálembe. 16Acézáreai tanítványok közül is velünk jöttek néhányan. Elvezettek bennünketa ciprusi Mnázón házához, aki Jézus első tanítványai közé tartozott. Nálalaktunk egy ideig.Pál a jeruzsálemi gyülekezet vezetőinél 17Amikor Jeruzsálembe értünk, a testvérek örömmel fogadtak bennünket.18 Másnap Pál is eljött velünk, meglátogatta Jakabot és a jeruzsálemigyülekezet * vezetőit *, akik mind együtt voltak. 19Pál köszöntötte őket,elmondta nekik, hogy mi mindent tett Isten az ő szolgálatán keresztül a nemzsidó népek között. 20Erre a jeruzsálemi testvérek dicsérték Istent, és aztmondták Pálnak: „Testvér, látod ezt a sok ezer zsidót, akik hisznek Jézusban,és ugyanakkor a Mózes Törvényének is buzgón engedelmeskednek? 21Ezekhallottak rólad, és úgy tudják, hogy azt tanítod az idegen országokban élőzsidóknak, hogy hagyják el Mózes Törvényét: ne metéljék körül a gyermeke-iket, és ne kövessék a szokásainkat.21:8 hét segítő testvér A jeruzsálemi gyülekezet 7 különleges szolgája. Lásd ApCsel 6:1–6.
  • 219 APCSEL 21:22–36 22Most mit tegyünk?! A zsidó hívők biztosan megtudják, hogy ide jöttél.23Tedd meg, amit mondunk neked! Van közöttünk négy ember, akik ígéretettettek* Istennek. 24Vidd őket magaddal, végezd el velük együtt a tisztulásiszertartást*, és fizesd ki a költségeiket, hogy lenyírassák a hajukat*! Ígymindenki meg fogja tudni, hogy nem igaz az, amit rólad hallottak, és hogy temagad is úgy élsz, hogy a Törvény parancsainak engedelmeskedsz. 25Ami anem zsidó hívőket illeti, nekik írtunk egy levelet, hogy ‘ne egyenek olyan ételt, amit a bálványoknak ajánlottak fel, ne egyenek megfulladt állatok húsából készült ételt, se olyan húst, amelyben benne maradt a vér, és ne kövessenek el semmilyen szexuális bűnt*’”. 26Pál tehát csatlakozott ahhoz a négy férfihoz, és másnap elvégezte velükegyütt a tisztulási szertartást. Azután elment a Templomba* és bejelentette, hogymikor jár le a tisztulásuk ideje, hogy mikorra készítsék el értük az áldozatot.Pált a zsidók majdnem megölik 27 Amikor a hét nap már majdnem letelt, néhány Ázsiából * jött zsidómeglátta Pált a Templomban *. Ezek az ázsiaiak Pál ellen uszították azembereket, akik erőszakkal megragadták őt, és közben azt kiáltozták:28„Izraeli férfiak, segítsetek! Ez az az ember, aki népünk, Törvényünk ésszent Templomunk ellen tanít minden városban mindenkit! Ráadásul mostmég nem zsidókat is behozott a Templomba és ezzel bemocskolta ezt a szenthelyet!” 29Ezt azért mondták, mert előzőleg látták Pált és Trofimoszt avárosban. Trofimosz Efezusból jött, és görög volt. A zsidók azt hitték, hogyPál bevitte őt a Templomba. 30Az emberek erre nagyon dühösek lettek. Az egész városból mindenki aTemplomba* rohant, erőszakkal megragadták Pált, kivonszolták onnan, akapukat pedig azonnal bezárták. 31A sok dühös ember meg akarta ölni Pált.Közben valaki szólt a római katonák parancsnokának, hogy egészJeruzsálemben zűrzavar uralkodik. 32A parancsnok erre azonnal hívta a tisztjeités a katonáit, és ezekkel együtt oda rohant, ahol Pál volt. Amikor az emberekmeglátták a parancsnokot és a katonákat, elengedték Pált, és nem verték tovább.Pál a rómaiak fogságába kerül 33A parancsnok odament Pálhoz, elfogta, és megparancsolta a katonáinak,hogy kötözzék meg két lánccal. Ezután megkérdezte az emberektől, hogykicsoda ez a Pál, és mi rosszat tett. 34De a sok ember össze-vissza kiabált, és aparancsnok a nagy zűrzavarban nem tudta kideríteni, hogy igazában mi istörtént. Ezért megparancsolta, hogy Pált vigyék fel a várba. 35Amikor alépcsőkhöz értek, a katonák felvették Pált, és úgy vitték fel a lépcsőn. 36Ígyvédték meg a dühös tömegtől, amely jött utána, és folyton azt kiáltozta: „Öldmeg! Öld meg!”21:23 ígéretet Valószínűleg nazíreusi fogadalmat tettek, vagyis megfogadták Istennek, hogy külön-leges módon fogják szolgálni egy bizonyos ideig. 21:24 szertartás Különleges szertartás, amit anazíreusi fogadalom befejezésekor kellett elvégezni. A 26. versben is. 21:24 hajukat Ez is a nazí-reusi fogadalom idejének végét jelezte.
  • APCSEL 21:37–22:16 220 37Amikor már éppen be akarták vinni a várba, Pál így szólt a parancsnok-nak „Megengeded, hogy mondjak valamit?” Az így válaszolt: „Tudsz görögül?! 38Hát nem te vagy az az egyiptomiférfi, aki nemrég lázadást szított, és négyezer gyilkost vezetett a pusztába?” 39Pál így válaszolt: „Nem, én zsidó vagyok. Tarzuszból, a híres cilíciai városbólszármazom. De kérlek, engedd meg, hogy valamit mondjak az embereknek!” 40Amikor a parancsnok megengedte, Pál megállt a lépcsőn, és intett azembereknek. Erre mindenki lecsendesedett, Pál pedig héberül szólalt meg.Ezt mondta:Pál védekező beszéde a tömeg előtt22 1„Testvérek és népünk vezetői, hallgassatok meg! Hadd védekezzem előttetek!” 2Amikor az emberek meghallották, hogy az ő nyelvükönbeszél, egészen lecsendesedtek. Pál ekkor így folytatta: 3„Én magam is zsidóvagyok. A cilíciai Tarzuszban születtem, de Jeruzsálemben nevelkedtem.Gamáliél* tanítványa voltam, aki gondosan megtanított mindenre atyáinkTörvénye szerint. Ugyanúgy szenvedélyesen lelkesedtem Istenért, mint mostti, 4és üldöztem* azokat, akik az Úr Útját* követték. Elfogtam, és börtönbezártam őket, és voltak akiket meg is öltek közülük, férfiakat és nőket is. 5Afőpap* és az idősebb vezetők tanácsa bizonyíthatja, hogy ez így történt.Tőlük kaptam azokat a leveleket is, amelyek damaszkuszi testvéreinkhezszóltak. Én magam azért mentem Damaszkuszba ezekkel a levelekkel, hogyott is elfogjam Jézus tanítványait. Megkötözve akartam visszavinni őketJeruzsálembe, hogy börtönbe kerüljenek, és megbüntessék őket.” 6„De útban Damaszkusz felé valami történt velem. Körülbelül dél lehetett.Már közeledtem Damaszkusz városához, amikor hirtelen vakító fényesség vettkörül, amely az égből világított rám. 7Leestem a földre, és egy hangot hallottam.Azt mondta: ‘Saul, Saul, miért üldözöl engem?’ 8Erre én megkérdeztem: ‘Kivagy te, Uram?’ Ő így válaszolt: ‘Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl.’9Akik velem voltak, látták a fényességet, de a hangot, amely hozzám szólt, nemhallották. 10Ekkor én megkérdeztem: ‘Mit tegyek, Uram?’ Az Úr pedig aztmondta nekem: ‘Kelj fel, és menj be Damaszkuszba! Ott majd megmondjákneked mindazt, amit az én tervem szerint tenned kell.’ 11Mivel a nagy fényes-ségtől megvakultam, a társaim kézen fogva vezettek be Damaszkuszba. 12 Élt abban a városban egy Anániás * nevű zsidó, aki hűségesenmegtartotta a Törvény parancsait, és akit minden damaszkuszi zsidó tisztelt.13Ez odajött hozzám, megállt mellettem, és azt mondta: ‘Saul, testvérem,kapd vissza a látásodat!’ Abban a pillanatban valóban megláttam őt.14Anániás így folytatta: ‘Ősapáink Istene kiválasztott téged, hogy megtudd,mi a terve veled, és hogy meglásd az Igazságost (Jézust), és halld meg, amitneked mond. 15 Mert róla fogsz tanúskodni: el kell mondanod mindenembernek, amit láttál és hallottál. 16Most pedig ne várj tovább! Kelj fel,merítkezz be, mosd le a bűneidet, és hívd segítségül az Úr Jézus nevét!’22:3 Gamáliél Híres és tiszteletben álló Törvény-tanító, a farizeusok csoportjából. LásdApCsel 5:34. 22:12 Anániás Az ApCsel-ben 3 ember szerepel, akiket így hívtak. A másik kettőtaz ApCsel 5:1 és 23:2 említi.
  • 221 APCSEL 22:17–23:5 17 Később visszajöttem Jeruzsálembe, és amikor a Templomban *imádkoztam, látomást láttam. 18Jézust láttam, aki azt mondta nekem: ‘Siess,menj el Jeruzsálemből hamar, mert itt nem hiszik el, amit rólam mondasz!’19Én így feleltem: ‘Uram, ezek az emberek tudják, hogy én egyik zsinagógá-tól* a másikhoz mentem, elfogtam, börtönbe zártam és megvertem azokat,akik benned hisznek! 20 Amikor Istvánt megölték, aki rólad beszélt azembereknek, én is ott álltam, és helyeseltem, hogy megöljék. Sőt, őriztem isazoknak a ruháit, akik megölték Istvánt.’ 21Erre Jézus azt mondta: ‘Mostindulj el! A nem zsidó népekhez küldelek, messzire.’” 22Az összegyűlt emberek eddig csendben hallgatták Pált, de mikor eztmondta, elkezdtek kiabálni: „Öld meg! Öld meg! Az ilyen embernek nemszabad élnie!” 23Felsőruháikat eldobálták, ordítoztak, és port szórtak alevegőbe*. 24A parancsnok erre mondta a katonáknak, hogy Pált vigyék be avárba, és korbáccsal verjék meg. Azt akarta, hogy Pál mondja meg, miértkiabáltak rá az emberek ilyen haragosan. 25Amikor Pált megkötözték, hogyelőkészítsék a megkorbácsoláshoz, ezt kérdezte az ott álló századostól:„Szabad-e nektek megkorbácsolni egy római állampolgárt, amíg el nemítélik?”* 26Erre a százados elment a parancsnokhoz, és azt mondta neki: „Vigyázz,mit csinálsz, mert ez az ember római állampolgár!” 27A parancsnok ekkor Pálhoz sietett, és megkérdezte: „Mondd, te igazánrómai állampolgár vagy?” „Az vagyok”—mondta Pál. 28A parancsnok erre így felelt: „Én sokat fizettem azért, hogy római polgárlehessek.” „Én pedig már római polgárnak születtem”—felelte Pál. 29Erre azok, akik meg akarták verni, azonnal elmentek. A parancsnok ismegijedt, amikor megtudta, hogy Pál római állampolgár, és ő mégis megkö-töztette.Pál beszéde a zsidó vezetők előtt 30A parancsnok pontosan meg akarta tudni, mivel vádolják Pált a zsidók.Ezért másnap összehívta a főpapokat* és az egész Főtanácsot*. Pált pedigeléjük állította, miután levette róla a láncokat. 1Pál a Főtanácsra* nézett és beszélni kezdett: „Testvéreim, én mind e23 mai napig tiszta lelkiismerettel éltem Isten előtt.” 2Erre Anániás *főpap* megparancsolta azoknak, akik Pál mellett álltak, hogy üssék szájon.3Pál erre így szólt Anániáshoz: „Isten fog téged megverni, te fehérre festettpiszkos fal! Azért ülsz ott, hogy a Törvény szerint ítélkezz fölöttem, és aTörvény ellenére mégis megparancsolod, hogy engem üssenek meg?!” 4Akik mellette álltak, így szóltak Pálhoz: „Hogy mersz így beszélni Istenfőpapjával*?!” 5Pál így felelt: „Testvéreim, nem tudtam, hogy ő a főpap*. Mert meg vanírva: ‘Ne mondj rosszat néped vezetőjéről!’*”22:23 Felsőruháikat … levegőbe Így fejezték ki, mennyire haragszanak Pálra. 22:25 Szabad-e …ítélik A Római Jog szerint római állampolgárt nem volt szabad a tárgyalás előtt megkorbácsolni. 23:2 Ananias Nem azonos azzal, akit az ApCsel 22:12 említ. 23:5 idézet: 2Móz 22:28.
  • APCSEL 23:6–25 222 6Amikor Pál látta, hogy a Főtanács* egy része szadduceusokból*, a másikrésze farizeusokból* áll, felkiáltott: „Testvérek, én is farizeus vagyok, sőt márapám is az volt! Most is azért állok a bíróság előtt, mert hiszek abban, hogy ahalottak fel fognak támadni.” 7 Amikor ezt mondta, a farizeusok * és a szadduceusok * vitatkoznikezdtek egymással, és a gyűlés két csoportra szakadt. 8A szadduceusokugyanis nem hiszik, hogy a halottak fel fognak támadni. Nem hiszik, hogyvannak angyalok, vagy szellemek. A farizeusok azonban hisznek ezekben.9Erre nagy zűrzavar és kiabálás támadt. Majd a farizeusok csoportjábólfelállt néhány törvény-tanító, és szenvedélyesen így érveltek: „Semmirosszat nem látunk ebben az emberben. Lehet, hogy egy angyal vagyszellem szólt hozzá.” 10A vitatkozás annyira elvadult, hogy a parancsnok már attól félt, hogyPált széttépik. Ezért megparancsolta a katonáknak, hogy menjenek le, Páltszabadítsák ki a vitatkozók közül, és vigyék vissza a várba. 11Azon az éjszakán az Úr megállt Pál előtt, és azt mondta neki: „Légy bátor!Mert ahogyan Jeruzsálemben beszéltél, úgy kell Rómában is beszélned rólam.”Pált a zsidók meg akarják ölni 12–13Másnap a zsidók közül negyvenen összegyűltek, és azt tervezték, hogymeggyilkolják Pált. Megfogadták, hogy addig sem nem esznek, sem nemisznak, amíg ez nem sikerül. 14 Elmentek a főpapokhoz * és a nép idősvezetőihez, és azt mondták: „Megfogadtuk, hogy addig nem eszünk semmit,amíg Pált meg nem öljük. 15Ezért most a Főtanáccsal* együtt kérjétek meg aparancsnokot, hogy küldje le hozzátok Pált, mintha még kérdezni szeretnétektőle valamit. Mi pedig várni fogunk rá, és megöljük, mielőtt ideérne.” 16Pál unokaöccse azonban meghallotta ezt a tervet, elment a várba, éselmondta Pálnak. 17Pál ekkor magához hívta az egyik századost, és aztmondta neki: „Vidd el ezt a fiatalembert a parancsnokhoz, mert valamiüzenetet hozott!” 18A százados el is vitte a fiút a parancsnokhoz, és így szólthozzá: „Az a Pál nevű fogoly hívatott, és megkért, hogy hozzam ide ezt a fia-talembert, mert mondani akar neked valamit.” 19A parancsnok ekkor kézen fogta a fiút, különvonult vele, és megkérdeztetőle: „Mit akarsz nekem mondani?” 20A fiú így válaszolt: „A zsidók megegyeztek, hogy megkérnek, küldd lePált holnap a Főtanács* elé, mintha még valamit kérdezni akarnának tőle. 21Dete ne higgy nekik, mert több, mint negyvenen állnak lesben, hogy útközbenmeggyilkolják Pált. Ezek megfogadták, hogy addig nem esznek, nem isznak,amíg meg nem ölik. Már készen állnak, és csak a te engedélyedet várják.” 22A parancsnok ekkor elküldte a fiút. Azt mondta neki: „Senkinek se szólj,hogy ezt elmondtad nekem!”Pált Cézáreába viszik 23 Azután magához hívatott két századost, és azt mondta nekik:„Készítsetek fel kétszáz katonát, hetven lovast és kétszáz lándzsást, és maeste kilenc órakor induljatok útnak Cézáreába. 24Adjatok lovakat Pálnak,hogy ő is lovagoljon, és juttassátok el épségben Félix kormányzóhoz!” 25Aparancsnok levelet is írt Félixnek, amely így szólt:
  • 223 APCSEL 23:26–24:14 26„Klaudiusz Liziász üdvözlettel a nagyra becsült Félix kormányzónak. 27 Eztaz embert a zsidók elfogták, és meg akarták ölni, de én katonáimmal kiszabadítottam, mert megtudtam, hogy római állampolgár. 28 Tudni akartam, mivel vádolják, ezért levittem őt a Főtanácsuk* elé. 29Kiderült, hogy csak a saját törvényükkel kapcsolatban vádolják, és nincs ellene semmi olyan vád, amely alapján halált, vagy börtönt érdemelne. 30Amikor megtudtam, hogy titokban meg akarják ölni, azonnal elküldtem őt hozzád. Vádlóinak pedig megparancsoltam, hogy mondják el neked, amivel ezt az embert vádolni akarják.” 31 A katonák a parancs szerint még azon az éjszakán elvitték PáltAntipatriszba. 32Másnap a lovas katonák továbbmentek vele, a többiek pedigvisszatértek Jeruzsálembe. 33Amikor a lovas csapat megérkezett Cézáreába,átadták a levelet a kormányzónak, és Pált is elébe vezették. 34A helytartóelolvasta a levelet, és megkérdezte Páltól, hogy melyik tartományból való.Amikor megtudta, hogy Ciliciából, 35azt mondta neki: „Majd meghallgatlak,amikor a vádlóid is megérkeznek.” Megparancsolta, hogy Pált a Heródespalotájában őrizzék.Pál Félix helytartó előtt 1Öt nappal később Anániás főpap* néhány idős zsidó vezetővel együtt24 lement Cézáreába. Magukkal vittek egy Tertullusz nevű ügyvédet,hogy ő mondja el a kormányzó előtt, mivel vádolják Pált. 2Amikor Páltelővezették, Tertullusz elkezdte vádbeszédét: „Nagyra becsült Félix, neked köszönjük, hogy hosszú ideje békében élünk.Bölcsességeddel sok fontos változást hoztál országunkban. 3Ezt mindenkörülmények között és mindenhol nagy hálával ismerjük el. 4De hogy neraboljuk tovább az idődet, most arra kérünk, hallgasd meg rövid beszédünket!5Ez az ember (Pál) nagy bajkeverő, aki az egész világon zűrzavart kelt a zsidókközött. Ő a názáretiek csoportjának vezetője. 6–8Még a Templomot* is be akartamocskolni, de ebben megakadályoztuk*. Ha kikérdezed, te is meggyőződhetszazokról a dolgokról, amelyekkel vádoljuk.” 9 A többi zsidó vezető isbizonygatta, hogy Tertullusz mindenben igazat mondott.Pál védőbeszéde Félix előtt 10Amikor a helytartó intett, hogy most Pál következik, ő így válaszolt:„Félix kormányzó! Tudom, hogy hosszú évek óta vagy már ennek a népneka bírája, ezért örömmel védekezem előtted a magam dolgában.11M e g t u d h a t o d , h o g y c s a k t i z e n k é t n a p p a l e z e l ő t t m e n t e m f e lJeruzsálembe, hogy ott Istent imádjam. 12Ezalatt nem láttak engem sem aTemplomban * , sem a zsinagógában * , vagy bárhol a városban, hogyvitatkoztam volna, vagy zűrzavart keltettem volna a nép között. 13Azt semtudják bebizonyítani, amivel most vádolnak. 14Azt elismerem, hogy atyáinkIstenét olyan módon tisztelem, ahogyan Jézus útjának* követői. Akik engem24:6–8 megakadályoztuk Néhány kéziratban ezután következik: „és meg akartuk ítélni a saját Tör-vényünk szerint, 7de Liziász parancsnok közbelépett, és erőszakkal kivette a kezünkből. 8Liziász aztparancsolta, hogy akik vádolni akarják, jöjjenek eléd.”
  • APCSEL 24:15–25:8 224vádolnak, azt gondolják, hogy ez nem helyes. Én azonban hiszekmindabban, ami Mózes Törvényében és a próféták könyveiben* meg vanírva. 15Ugyanazt várom és remélem, mint az én vádolóim, hogy Isten egynapon feltámasztja majd mind az igazakat, mind a gonoszokat. 16Ezértteljes erővel arra törekszem, hogy a lelkiismeretem mindig tiszta legyenIsten és az emberek előtt. 17Sok évig távol voltam Jeruzsálemtől, de most visszajöttem népemhez, hogypénzadományt hozzak a szegényeknek, és áldozatokat mutassak be. 18Atisztulási szertartás* közben talált rám a Templomban* néhány ázsiai zsidó, denem volt körülöttem sok ember, és nem okoztam semmi zűrzavart. 19Ezeknekaz ázsiai zsidóknak kellett volna ide jönniük, és Félix, előtted kellett volnaelmondaniuk, hogy mivel vádolnak engem. 20Vagy mondják el ezek, akikJeruzsálemből jöttek, hogy mi rosszat találtak bennem, amikor a Főtanács* előttálltam. 21Csak azért az egy dologért vádolhatnak, amit akkor kiáltottam, amikorelőttük álltam: „azért vádoltok ma, mert hiszek a halottak feltámadásában.” 22Ekkor Félix kormányzó, aki már korábban is jól ismerte a Jézus Útjának*követőit, így szólt: „Majd amikor eljön Liziász, a parancsnok, akkor döntök azügyedben.” Ezzel befejezte a vádlók és Pál meghallgatását. 23A századosnakmegparancsolta, hogy őrizzék Pált, de ne túl szigorúan, a barátainak pedigengedjék meg, hogy behozzák a börtönbe, amire Pálnak szüksége van. 24Néhány nap múlva Félix kormányzó újra eljött a feleségével, Druzillávalegyütt, aki zsidó volt. Félix parancsolta, hogy hozzák elé Pált, és meghallgat-ta, amit a Krisztus Jézusban való hitről mondott. 25De amikor Pál az Istenakarata szerint való életről, a magunk megfegyelmezéséről, és a közeledőítéletről kezdett beszélni, Félix megijedt, és azt mondta: „Most menj el, de haráérek, majd újra hívlak.” 26Félix remélte, hogy titokban pénzt kap Páltól,hogy engedje őt szabadon. Ezért gyakran hívatta, és beszélgetett vele. 27Két év telt el így. Azután Porciusz Fesztusz lett az új kormányzó Félixhelyett. Pált azonban Félix nem engedte szabadon, mert a zsidóknak akart akedvében járni.Pál az új kormányzó előtt25 1Az új kormányzó, Fesztusz meg is érkezett az országba. Három nap múlva felment Cézáreából Jeruzsálembe. 2Itt a főpapok* és a többizsidó vezetők elmondták neki, hogy mivel vádolják Pált. 3Arra is megkértékFesztuszt, hogy a kedvükért küldje el Pált Jeruzsálembe. Azt terveztékugyanis, hogy útközben majd megölik. 4Fesztusz erre azt felelte, hogy PáltCézáreában tartják fogva, és hamarosan ő maga is odautazik. 5Azt javasolta azsidó vezetőknek, hogy vele együtt menjenek Cezáreába, és ott mondják el,mivel vádolják Pált. 6 Miután nyolc-tíz napot Jeruzsálemben töltött, Fesztusz visszamentCézáreába. A megérkezése utáni napon beült a bírói székbe, és maga eléhívatta Pált. 7Amikor Pál megjött, a jeruzsálemi zsidók körülállták, és sokmindennel vádolták, de egyiket sem tudták bizonyítani. 8Pál így védekezett:„Semmi rosszat nem tettem, sem a zsidók Törvénye, sem a Templom*, sem acsászár* ellen.”24:18 szertartás Különleges szertartás, amit a nazíreusi fogadalom befejezésekor kellett elvégezni.
  • 225 APCSEL 25:9–27 9Fesztusz azonban a zsidók kedvében akart járni, ezért megkérdezte Pált:„Akarsz-e Jeruzsálembe menni, hogy ott mondjak ítéletet ezekben adolgokban?” 10Pál így válaszolt: „A császár* bírósága előtt állok, és itt kellene ítélkeznifölöttem! Semmi rosszat nem tettem a zsidók ellen. Ezt te is tudod, Fesztusz!11Ha valami rosszat tettem, és a törvény szerint ezért meg kell halnom, akkornem akarom elkerülni a halálbüntetést. De ha nem igaz, amivel ezek azemberek vádolnak, akkor engem senki nem adhat oda nekik. Azt akarom,hogy a császár ítéljen az ügyemben. Ehhez jogom van!” 12Miután Fesztusz megbeszélte a tanácsadóival a dolgot, így válaszolt:„Mivel azt akarod, hogy a császár* ítéljen az ügyedben, ezért hozzá foglakküldeni.”Pált Agrippa király elé állítják 13Néhány nappal később Cézáreába érkezett Agrippa* király és Berenike*,hogy üdvözöljék Fesztuszt. 14Amikor már több napja ott voltak, Fesztusz ígybeszélt a királynak Pálról: „Van itt egy fogoly, akit még Félix hagyott abörtönben. 15Amikor Jeruzsálembe mentem, a főpapok* és a zsidó vezetőkazt mondták erről az emberről, hogy sok rosszat tett, és azt akarták, hogyítéljem halálra. 16Mondtam nekik, hogy a rómaiak addig nem adnak át egyvádlottat másoknak, hogy elítéljék, amíg a vádló és a vádlott nem állnakszemtől szemben a bíróság előtt. A vádlottnak, meg kell engedni, hogyvédekezzen a vád ellen. 17Amikor idejöttek velem a jeruzsálemi zsidó vezetők, nem vártam sokáig,hanem már másnap a bírói székbe ültem, és behívattam a vádlottat, ezt aPált. 18Azután a jeruzsálemiek elmondták, mivel vádolják. De semmi olyatnem mondtak, amire gondoltam. 19Csak a saját vallásukról vitatkoztakPállal, meg egy bizonyos Jézus nevű emberről, aki már meghalt. Pál viszontazt állította, hogy ez a Jézus él. 20Mivel nem tudtam, eldönteni ezt a vitát,megkérdeztem Pált, a vádlottat, hogy akar-e Jeruzsálembe menni, hogy otttárgyaljuk meg az ügyét. 21De ő nem akart, hanem azt kérte, hogy a császár*legyen a bíró ebben az ügyben. Ezért úgy döntöttem, hogy továbbra is ittőrizzék, amíg majd Rómába küldöm a császárhoz.” 22Agrippa* király ezt válaszolta: „Fesztusz, én is szeretném meghallgatniazt az embert.” Fesztusz így felelt: „Holnap meghallgathatod.” 23Másnap Agrippa és Bereniké * díszes ruhába öltözve újra eljöttek. Akatonai és városi vezetőkkel együtt bevonultak egy nagy terembe. Fesztuszparancsára Pált is előhozták. 24Ekkor Fesztusz így kezdte: „Agrippa király ésti mindannyian! Itt látjátok azt az embert (Pált), akit a zsidók vezetői vádoltakelőttem Jeruzsálemben is, meg itt is. Azt kiabálták, hogy Pálnak meg kellhalnia. 25Én viszont megállapítottam, hogy semmi olyat nem tett, amiért ha-lálbüntetést érdemelne. Mivel azonban Pál a császárhoz* akart menni, hogy őítéljen felette, elhatároztam, hogy el is küldöm hozzá. 26Azonban nem tudom,hogy mit írjak róla a császárnak. Ezért elétek állítom, elsősorban pedig eléd,Agrippa király. Azt remélem, hogy kikérdezitek, és ezután a vizsgálat utánmeg tudom írni, miért is kell a császárhoz küldenem. 27Hiszen nincs értelmeodaküldeni ezt az embert, ha nem tudjuk megírni, mivel vádolják.”
  • APCSEL 26:1–22 226Pál védőbeszéde Agrippa király előtt26 1Agrippa ekkor így szólt Pálhoz: „Most elmondhatod, mivel védekezel.” Pál ekkor kinyújtotta a karját * , és belekezdett védőbeszédébe:2„Agrippa király, szerencsésnek tartom magamat, amiért ma előtted véde-kezhetek. Válaszolni fogok azokra, amikkel a zsidók vezetői vádolnak.3Tudom, hogy te jól ismered a zsidó szokásokat, és a vitás kérdéseket. Ezértkérlek, hallgass meg türelemmel! 4 Minden zsidó tudja, hogyan éltem gyermekkoromtól fogva a sajátvárosomban és Jeruzsálemben. 5Régóta ismernek, ezért ha akarják, bizonyít-hatják, hogy én a zsidó vallás legszigorúbb csoportjának voltam a tagja. Afarizeusok*közé tartoztam. 6Most is azért állok itt, és azért vádolnak engem,mert hiszek abban, amit Isten igért őseinknek, és várom annak beteljesülését.7Ugyanezt várja népünk tizenkét törzse is. Azt remélik, hogy el is érik ezt,azzal, hogy éjjel-nappal buzgón szolgálják Istent. Ezért a reménységértvádolnak engem a zsidók, ó, király! 8Miért nem tudjátok elhinni, hogy Istenfeltámasztja a halottakat? 9Amikor még farizeus* voltam, én is azt gondoltam, hogy amit csak tudok,mindent meg kell tennem a názáreti Jézus neve ellen. 10Jeruzsálembenvalóban sok mindent tettem a Jézusban hívő zsidók ellen. A főpapoktól*engedélyt kaptam, hogy ezek közül sokat börtönbe zárjak, és arraszavaztam, hogy ítéljék halálra őket. 11A zsinagógákban* is gyakran meg-büntettem ezeket a hívőket, és próbáltam őket arra kényszeríteni, hogygonosz dolgokat mondjanak* Jézusról. Annyira haragudtam rájuk, hogy másvárosokba is elmentem, hogy ott is üldözzem* őket.” 12„Egy ilyen alkalommal éppen úton voltam Damaszkusz felé, ahová ajeruzsálemi főpapok * küldtek. 13Egyszer csak dél tájban, a mennyből anapnál is fényesebb világosság ragyogott rám, és körülvett engem meg akísérőimet. 14Mindannyian leestünk a földre, én pedig hallottam, hogy valakiígy szólt hozzám héber nyelven: ‘Saul, Saul, miért üldözöl engem? Ezzelcsak magadnak okozol fájdalmat!’ 15Erre én megkérdeztem: ‘Ki vagy te,Uram?’ Az Úr így válaszolt: ‘Én vagyok Jézus, akit üldözöl. 16De most állj fel!Azért jöttem hozzád, mert kiválasztottalak, hogy a szolgám legyél. Aztakarom, hogy mondd el az embereknek, amit ma láttál, és amit majd ezutánmutatok meg neked. 17Megvédelek téged a saját népedtől és a nem zsidóktólis, akikhez küldelek. 18Azért küldelek hozzájuk, hogy nyisd meg a szemüket,hozd ki őket a sötétségből a világosságra, a Sátán hatalmából Istenhez.Akkor Isten megbocsátja a bűneiket, és megkapják a helyüket azok között,akik a bennem való hitük által Isten szent népévé lettek.’” 19„Agrippa király, miután láttam ezt a mennyei látomást, engedelmesked-tem. 20Először Damaszkuszban, majd Jeruzsálemben és egész Júdeábanmindenhol hirdettem a zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt, hogy változ-tassák meg a gondolkodásukat és az életüket. Sürgettem őket, hogyforduljanak Istenhez. Bíztattam őket, hogy éljenek úgy, hogy a tetteikbizonyítsák a szívük megváltozását. 21Ezért fogtak el engem a zsidók, amikora Templomban* voltam, és ezért akartak megölni. 22Isten azonban mind a26:1 kinyújtotta karját Így jelezte, hogy beszélni akar. 26:11 gonosz dolgokat mondjanak Szó sze-rint: „káromkodjanak, vagy átkozzák”, vagyis tagadják meg Jézust, ne higgyenek benne többé.
  • 227 APCSEL 26:23–27:9mai napig megsegített. Ezért állok itt ma is előttetek, és tanúskodom ezekrőla dolgokról mindenkinek, közönséges embereknek és hatalmasoknakegyaránt. Csak ugyanazt mondom, amit már Mózes és a próféták* is előremegmondtak, hogy meg fog történni. 23Megmondták, hogy a Krisztusnak*szenvednie kell, és ő lesz az első, aki feltámad a halottak közül. Azt ismegmondták, hogy a Krisztus hoz majd világosságot a zsidóknak és a nemzsidóknak is.” 24 Amikor Pál ezt mondta a saját védelmében, Fesztusz hangosanfelkiáltott: „Pál, te megőrültél! A sok tanulás megzavarta az eszedet.” 25 „Nem vagyok őrült, tisztelt Fesztusz, hiszen amit mondok, igaz, ésmindezt komolyan gondolom” — válaszolta Pál. 26„Agrippa király tudja,miről van szó, előtte nyíltan beszélhetek. Biztos vagyok benne, hogy őmindezeket ismeri, hiszen nem titokban történtek ezek a dolgok. 27Agrippakirály, hiszel-e abban, amit a próféták* írtak? Tudom, hogy hiszel.” 28Ekkor Agrippa így szólt Pálhoz: „még egy kis erőfeszítés, és engem isrábeszélsz, hogy keresztény legyek.” 29Pál így felelt: „Nem az számít, hogy kis, vagy nagy erőfeszítéssel, de arrakérem Istent, hogy te is, Agrippa király, meg mind a többiek is, akik mahallgattok engem legyetek hozzám hasonlóak, ezeket a láncokat kivéve.” 30Ekkor Agrippa király, Fesztusz, a helytartó, Bereniké és a többiek is mindfelálltak, és kimentek a teremből. 31Közben beszélgettek maguk között: „Ezaz ember semmi olyat nem tett, amivel halálbüntetést vagy börtöntérdemelne.” 32Agrippa így szólt Fesztuszhoz: „Akár szabadon is engedhet-nénk ezt a Pált, ha nem mondta volna, hogy a császárhoz* akar menni.”A fogoly Pál tengeri utazása27 1 Miután úgy határoztak, hogy hajón küldenek bennünket Itáliába (Rómába), Pált a többi fogollyal együtt átadták egy Juliusz nevűszázadosnak, aki a császári hadseregben szolgált. 2Adramittiumban felszáll-tunk egy hajóra, és elindultunk. Ez a hajó Ázsia* kikötői felé tartott. Velünkutazott a macedón Arisztarkhosz is, aki Thesszalonikából jött. 3Másnapkikötöttünk Szidónban. Juliusz nagyon jóindulatú volt Pálhoz, és megengedteneki, hogy meglátogassa Szidónban lakó barátait. Azok pedig ellátták Páltmindennel, amire szüksége volt. 4Szidónból továbbindultunk, és mivel a szélszembe fújt, Ciprus partjai mentén hajóztunk el. 5Ezután Cilicia és Pamfiliamellett haladtunk el, majd a líciai Mira kikötőjébe érkeztünk. 6Itt a századostalált egy Itáliába tartó alexandriai hajót, amelyre átszállított bennünket. 7Több napig tartó lassú hajózás után nagy nehezen eljutottunk Knidoszig,de olyan erős szél fújt velünk szemben, hogy abba az irányba nemmehettünk tovább. Ezért Kréta szigete felé fordultunk. Szalmóné mellettelmentünk, és Kréta déli partja mentén hajóztunk, ahol nem ért bennünketaz erős szél. 8Nehezen haladtunk, majd befutottunk egy Szépkikötő nevűhelyre, amely nem volt messze Lázea városától. 9Itt sokáig horgonyoztunk. Ezzel időt vesztettünk, és már veszélyes volttovábbmenni, hiszen a zsidó böjt* ideje is elmúlt. Ezért Pál figyelmeztette a27:9 zsidó böjt Ez a nap az Engesztelés napja, amikor a zsidók böjtöltek. Ősszel volt az ideje.Ilyenkor ezen a vidéken nagy viharok dúltak.
  • APCSEL 27:10–31 228hajósokat: 10„Emberek, úgy látom, hogy ez az utazás sok bajjal fog járni! Azegész hajó, és mindaz, ami rajta van, el fog veszni. Sőt, az életünk isveszélyben van.” 11De a hajó tulajdonosa és a kapitány tovább akartakmenni, és nem hittek Pálnak. Juliusz, a százados pedig inkább hallgatott akapitányra és a hajó tulajdonosára, mint Pálra. 12Mivel ez a kikötő nem voltalkalmas arra, hogy ott töltsük el az egész telet, a többség úgy döntött, hogyhajózzunk tovább, próbáljunk meg elérni Főnixbe, és ott várjuk ki a tél végét.Főnix városa Kréta szigetén van, és a kikötője délnyugatra és északnyugatrais nyitott.A vihar 13Amikor enyhe déli szél támadt, úgy gondolták, hogy ez az a szél, amireszámítottak. Ezért felhúzták a horgonyt, és Kréta partja mellett hajóztunktovább. 14De hamarosan viharos szél támadt a sziget felől, 15és elsodorta a hajót.Ezt a szelet „Északkeleti”-nek nevezik. Mivel a széllel szemben a hajó nemtudott tovább haladni, engedtük, hogy a vihar vigye, amerre akarja. 16Azutánegy kis sziget, Kauda partja mellett hajóztunk, ahol nem ért bennünket a szél.Ekkor nagy nehezen biztonságba helyeztük a mentőcsónakot: 17az emberekfelhúzták a hajó fedélzetére, majd kötelekkel átkötötték a hajót. Azután, mivelattól féltek, hogy Szirtisz homokpadjaiba ütközünk, behúzták a vitorlát, éshagyták, hogy a vihar sodorja a hajót. 18A viharos tenger olyan erősen dobálta ahajót, hogy másnap elkezdték a vízbe szórni a rakományt*, amit szállított. 19Akövetkező napon a saját kezükkel dobálták ki a hajó felszerelését. 20Mivel többnapon keresztül nem láttuk sem a Napot, sem a csillagokat, és a vihar egyreerősebb lett, már nem is reméltük, hogy megmenekülünk. 21 Akkor már hosszú ideje senki nem evett semmit, Pál felállt, és aztmondta: „Emberek, mondtam nektek, hogy ne induljunk el Kréta szigetéről.Jobb lett vona, ha hallgattok rám, és akkor elkerülhettük volna ezt a bajt ésveszteséget. 22De most arra biztatlak benneteket, hogy ne féljetek, mert senkinem hal meg közülünk, csak a hajó fog elpusztulni. 23Mert az elmúlt éjjelmellém állt egy angyal, akit Isten küldött hozzám. Ez az Isten az, akit éntisztelek, hozzá tartozom. 24Az angyal azt mondta: ‘Ne félj, Pál! Mert neked acsászár* elé kell állnod, és a te kedvedért Isten megmenti azoknak az életétis, akik veled együtt hajóznak.’ 25Ezért szedjétek össze a bátorságotokat,férfiak! Mert én bízom Istenben, és tudom, hogy minden pontosan úgy lesz,ahogy megmondta. 26Egy szigeten fogunk partot érni.” 27Már a tizennegyedik éjszakát töltöttük az Adriai-tengeren, egyre csakhánykolódva, céltalanul. Éjfél körül a matrózok gyanították, hogyvalamilyen szárazföld van a közelben. 28Megmérték a víz mélységét, éslátták, hogy körülbelül harminchét méter. Kis idő múlva újra megmérték, ésekkor már csak huszonnyolc méter volt. 29Mivel attól féltek, hogy a sziklásparton zátonyra futunk, a matrózok négy horgonyt vetettek ki a hajó hátsórészéből, majd imádkoztak, hogy jöjjön a reggel. 30Azután a matrózok le-eresztették a tengerre a mentőcsónakot. Úgy tettek, mintha a hajó orrábólakarnák a horgonyt kivetni, de igazában el akartak szökni a hajóról. 31Pál fi-gyelmeztette a századost és a többi katonákat: „Ha a matrózok nem27:18 rakományt Ezt azért tették, hogy a hajó könnyebb legyen, és ne süllyedjen el.
  • 229 APCSEL 27:32–28:8maradnak a hajón, nem menekülhettek meg.” 32Ezért a katonák elvágták amentőcsónak köteleit, és hagyták, hogy a vízbe essen. 33Mielőtt hajnalodni kezdett, Pál biztatott mindenkit, hogy egyen valamit.Azt mondta: „Ez már a tizennegyedik nap, hogy éhesen várakoztok, és semmitnem esztek. 34Most kérlek benneteket, egyetek valamit, mert ez is kell azéletben maradáshoz. Mind meg fogunk menekülni, senkinek nem lesz semmibaja.” 35Miután ezt mondta, kenyeret vett elő, és mindannyiuk előtt hálát adottIstennek, azután megtörte, és enni kezdett. 36Erre mindenki felbátorodott, ésevett. 37Összesen kétszázhetvenhatan voltunk a hajón. 38Miután eleget ettünk,a tengerbe szórtuk a gabonát, hogy ezzel is könnyítsünk a hajón.Hajótörés és megmenekülés 39Amikor megvirradt, a matrózok látták a partot, de nem tudták, hovájutottunk. Észrevettek egy homokos partú öblöt, és elhatározták, hogy halehet, itt viszik partra a hajót. 40Ezért elvágták a horgonyok köteleit, és ahorgonyokat a tengerben hagyták. Meglazították a kormánylapátok tartókö-teleit, és az első vitorlát a szél felé fordították. Így a hajó elindult a part felé,de 41hamarosan ráfutott egy víz alatti homokpadra, és megfeneklett. A hajóorra belefúródott a homokba és meg se mozdult, a hátsó részét pedigdarabokra tördelték a hullámok. 42A katonák elhatározták, hogy minden rabot megölnek, nehogy valakikiússzon, és megszökjön. 43De Juliusz százados meg akarta menteni Páléletét, ezért nem engedte, hogy a katonák megöljék a foglyokat.Megparancsolta, hogy először azok ugorjanak a hajóból a tengerbe, akiktudnak úszni és igyekezzenek a partra. 44A többiek meg deszkákba, vagy aszéttört hajó darabjaiba kapaszkodjanak. Így azután a hajóról mindenki bajnélkül elérte a partot. Senki nem veszett el.Pál Málta szigetén28 1 Miután mindannyian kimenekültünk a vízből, megtudtuk, hogy Málta szigetén vagyunk. 2Az ott lakó emberek nagyon kedvesek voltakhozzánk. Tüzet raktak, és mindannyiunkat befogadtak, mert esni kezdett azeső, és hideg volt. 3Pál is fölszedett egy csomó ágat, és a tűzre dobta. Az ágakközül előbújt egy mérges kígyó és a kezébe harapott. 4Amikor a szigetenlakók látták, hogy Pál kezén ott csüng a kígyó, azt mondták egymás között:„Ez az ember biztosan gyilkos lehet. A tengerből ugyan megmenekült, de azisteni igazság* nem engedte, hogy éljen.” 5Pál azonban lerázta magáról akígyót a tűzbe, és semmi baja nem lett. 6Az emberek arra számítottak, hogyPál teste feldagad, vagy pedig hirtelen holtan esik össze. Hosszú ideigvártak, de semmi baja nem történt. Ezért mást gondoltak, és azt mondták,hogy Pál biztosan valami isten lehet. 7 Nem messze ettől a helytől volt a birtoka a sziget vezetőjének,Publiusznak, aki meghívott bennünket a házába. Ott három napon át nagyszeretettel látott bennünket vendégül. 8Publiusz apja betegen feküdt, mertlázban és vérhasban szenvedett. Pál bement hozzá, imádkozott, rátette a28:4 igazság Az emberek azt gondolták, hogy van egy „Igazság” nevű isten, aki a gonosz embe-reket megbünteti.
  • APCSEL 28:9–25 230kezét*, és meggyógyította. 9Miután ez történt, a szigetről a többi betegek iseljöttek Pálhoz, és meggyógyultak. 10–11Sok ajándékot kaptunk tőlük. Ígyfejezték ki a tiszteletüket irántunk. Amikor ismét hajóra szálltunk,mindenfélét adtak, amire szükségünk volt. Három hónappal később felszálltunk egy alexandriai hajóra, amely aszigeten várta, hogy elmúljon a tél. A hajó címere az alexandriai iker-isteneket* ábrázolta. 12Megérkeztünk Szirakuzába, és ott töltöttünk háromnapot. 13Onnan továbbhajóztunk, és Régiumban kötöttünk ki. Másnapdéli szél fújt, így tovább indultunk. Két nap alatt eljutottunk Puteoliba.14 Itt találkoztunk néhány testvérrel, akik megkértek, hogy maradjunkvelük hét napig.Pál megérkezik Rómába Végül megérkeztünk Rómába. 15 A római testvérek már hallottakrólunk, és elénk jöttek egészen az Appiusz piacáig * és a HáromVendégfogadóig * . Amikor Pál meglátta őket, hálát adott Istennek, éssokkal bátrabb lett. 16Amikor megérkeztünk Rómába, Pálnak megengedték, hogy egyedüllakjon. Csak az a katona lakott vele, aki őrizte.Pál találkozik a római zsidó vezetőkkel 17 Három nappal később Pál magához hívta a Rómában lakó zsidókvezetőit. Amikor összegyűltek, így szólt hozzájuk: „Testvéreim, annakellenére, hogy semmi rosszat nem tettem népünk vagy atyáink szokásaiellen, Jeruzsálemben mégis fogolyként adtak át a rómaiaknak. 18Miután arómaiak kihallgattak, szabadon akartak engedni, mert semmi halálbüntetéstérdemlő bűnt nem találtak bennem. 19De a zsidók nem akarták, hogy arómaiak elengedjenek. Emiatt kénytelen voltam azt kérni, hogy a császár*ítéljen az ügyemben. De nem azért tettem ezt, mintha valamivel vádolniakarnám népemet. 20Ezért kértem, hogy jöjjetek hozzám, és beszélhessekveletek. Mert Izrael reménysége miatt viselem ezeket a láncokat.” 21 A zsidó vezetők erre azt mondták Pálnak: „Mi nem kaptunk róladsemmiféle levelet Júdeából, és az onnan jött testvérek sem hoztak híreket, ésnem mondtak rosszat rólad. 22Ezért szeretnénk most tőled hallani, hogyangondolkozol, és mit hiszel. De azt tudjuk, hogy ezzel a csoporttal (Jézus ta-nítványaival) mindenhol ellenkeznek.” 23Meg is egyeztek, hogy egy bizonyos napon újra visszajönnek. Azon anapon még többen eljöttek Pálhoz, ő pedig reggeltől estig magyarázottnekik, és tanította őket Isten királyi uralmáról. Mózes Törvénye és apróféták * írásai alapján próbálta meggyőzni őket Jézusról. 24Néhányanközülük elfogadták, hogy amit Pál mond, az igaz. A többiek azonban nemhittek. 25Egymás között vitatkozva éppen el akartak menni, amikor Pál mégvalamit mondott nekik: „Milyen igaza volt a Szent Szellemnek*, amikorÉzsaiás prófétán keresztül így szólt őseinkhez:28:8 rátette a kezét Ilyen módon kérte Istent, hogy különlegesen áldja meg ezt az embert. Ebbenaz esetben a gyógyulását kérte. 28:10–11 iker-isteneket Kasztort és Polluxot, a görög mitológiakét bálvány-istenét. 28:15 Appiusz piaca Kisváros, Rómától 69 km-re. 28:15 Három Vendég-fogadó Kisváros, Rómától 48 km-re.
  • 231 APCSEL 28:26–31 26 ‘Menj el ehhez a néphez, és mondd meg nekik: csak figyeltek, és figyeltek, de nem fogtok megérteni semmit, csak néztek, és néztek, de nem láttok meg semmit. 27 Mert kemény lett ennek a népnek a szíve, nehezen hallanak a fülükkel, és becsukták a szemüket. Azért történt így, hogy ne lássanak szemükkel, ne halljanak fülükkel, ne értsenek szívükkel, és így ne forduljanak hozzám, hogy meggyógyítsam őket. Ézs 6:9–10 28Ezért tudjátok meg, hogy Isten a nem zsidóknak küldte el a szabadulásüzenetét, és ők bizony majd meg is hallgatják” 29* 30Ezután Pál még két éven keresztül ott maradt abban a lakásban, aminekő fizette a lakbérét, és szívesen látta mindazokat, akik meglátogatták.31Bátran beszélt nekik Isten királyi uralmáról, és tanított az Úr Jézusról.Senki nem akadályozta őt ebben.28:29 Néhány görög nyelvű kézirat tartalmazza a 29. verset: „Miután Pál ezt mondta, a zsidókelmentek, és nagy vita támadt közöttük.”
  • 232 Pál levele a rómaiakhoz Páltól, aki a Krisztus Jézus szolgája és elhívott apostol*. Isten1 1Üdvözlet arra választott ki engem, hogy örömhírét* elmondjam minden embernek. 2Prófétái* által Isten már előre megígérte azt, amiről az örömhír* szól. Ezaz ígéret a szent Írásokban* található. Az örömhír Isten Fiáról szól, JézusKrisztusról, a mi Urunkról. 3Ő, az emberi természetét tekintve, Dávid *családjából született, 4de a Szent Szellem* csodálatosan bebizonyította, hogyJézus az Isten Fia, amikor őt a halálból feltámasztotta. 5 A mi Urunk, Jézus Krisztus által kaptam kegyelmet és apostoli *megbízást, hogy az ő nevéért az összes nem zsidó népből származókatelvezessem a hitre és az engedelmességre. 6Ti is ezek közül valók vagytok,akiket Isten arra hívott, hogy Jézus Krisztushoz tartozzatok. 7Nektek írom ezt a levelet, akik Rómában laktok, akiket Isten szeret, éselhívott, hogy saját népévé legyetek. Isten, a mi Atyánk és az Úr Jézus Krisztus adjon nektek kegyelmet* ésbékességet!Hálaadó imádság 8Először is hálát adok értetek Istenemnek Jézus Krisztus által, mert a tihitetekről már az egész világon beszélnek. 9Tanúm az Isten, hogy amikorcsak imádkozom, mindig értetek is könyörgök. Én Istent szolgálomszellemben azzal, hogy a Fiáról szóló örömüzenetet * mindenkinekelmondom. 10Egyre csak azt kérem Istentől, hogy végre sikerüljön megláto-gatni benneteket, ha ezt ő is akarja. 11Nagyon szeretnék már találkozniveletek, hogy néhány szellemi ajándékot átadjak, és ezzel megerősítselekbenneteket. 12Helyesebben szólva, hogy ti is meg én is felbátorodjunkegymás hite által. 13Testvéreim, szeretném ha tudnátok, hogy már sokszor meg akartalaklátogatni benneteket, de mindeddig akadályokba ütköztem. Azért akartamhozzátok menni, hogy a munkámnak közöttetek is legyen valamieredménye, akárcsak a többi nem zsidó népek között. 14 Nem számít, hogy valaki kulturált vagy primitív, művelt vagytanulatlan: én mindenkinek adósa vagyok. 15Ezért hát kész vagyok nektek is,akik Rómában vagytok elmondani az örömhírt*. 16Nem szégyellem az örömhírt*, mert az az Istennek hatalma, amellyelmegmenti mindazokat, akik őbenne hisznek. Ezt az örömhírt Isten először azsidóknak, azután a nem zsidó népeknek ajánlotta fel. 17Az örömhír mutatja1:4 Szent Szellem Szó szerint: „a Szentség Szelleme.”
  • 233 RÓMAIAKHOZ 1:18–2:1meg, hogyan teszi Isten a maga számára elfogadhatóvá az embert. Ez pedigkezdettől mindvégig az Istenben való hit által történik. Ahogyan az Írás*mondja: „Akit a hite alapján Isten elfogad, az örökké élni fog.”*Minden ember bűnös 18Megmutatkozik azonban Isten haragja a Mennyből azok miatt a gonoszés igazságtalan dolgok miatt, amiket az emberek elkövetnek, amikor gonosz-ságukkal letapossák az igazságot. 19Igen, Isten megmutatja haragját, mertmindaz, amit Istenből megismerhetünk, világos, hiszen maga Isten mutattameg mindenkinek. 20Isten örök hatalmát és isteni természetét emberi szem nem láthatja. Ezeketmégis érzékelheti és megértheti mindenki, a világ teremtése óta, amikor Istenteremtményeit látja. Így tehát, nincs mentség azok számára, 21akik felismertékIstent, de mégsem tisztelték őt Istenként, sem nem voltak hálásak iránta. Ezértgondolkodásuk értelmetlen lett, és ostoba szívük egyre jobban elsötétült.22Bár magukat bölcseknek tartották, bolondok lettek. 23Az örökké élő Istendicsőségét elhagyták, és helyette bálványokat * imádtak, amik halandóemberekre, madarakra, négylábú állatokra és hüllőkre hasonlítottak. 24 Ezért Isten elhagyta őket, és engedte, hogy szívük gonosz vágyaitkövessék: szexuális bűnökben* éljenek, és egymás testével gonosz dolgokatműveljenek. 25Az Istenről szóló igazságot hazugsággal cserélték fel. ATeremtő Isten helyett azokat imádták és szolgálták, amiket Isten teremtett.Pedig az imádat egyedül Istent illeti, aki örökké áldott legyen! Ámen. 26Mivel az emberek ezt tették, Isten is átadta őket a saját szégyenletes kí-vánságaiknak. Az asszonyok felcserélték a férfiakkal való természetesszexuális kapcsolatot más nőkkel való természetellenes szexuáliskapcsolatra. 27Hasonlóképpen a férfiak is elhagyták az asszonyokkal valótermészetes szexuális kapcsolatot, és más férfiakat kívántak meg égető vá-gyakozással. Így azután a homoszexuális férfiak egymással követtek el szé-gyenletes dolgokat. Ezek az emberek a saját testükben kapták meg abüntetést, amit ezzel a természetellenes életmóddal megérdemeltek. 28Ezek az emberek Istent nem tartották méltónak arra, hogy ismeretétmegőrizzék. Ezért Isten is magukra hagyta őket. Engedte, hogy megromlottgondolkodásuk szerint olyan dolgokat tegyenek, amiket nem lenne szabad.29Mindenféle igazságtalanság, gonoszság, kapzsiság és rosszakarat tölti beőket. Tele vannak irigységgel, gyilkos szándékkal, veszekedéssel, alattomos-sággal, és mindig rosszat gondolnak a másikról, 30pletykálnak és vádolják amásikat, Istent gyűlölik, gúnyolódnak, erőszakosak, dicsekvők, gonoszdolgokat találnak ki, szüleik iránt engedetlenek, 31ostobák, nem tartják megígéreteiket, szeretet nélkül és könyörtelenül bánnak az emberekkel. 32Jólismerik Isten igazságos törvényét, és tudják, hogy akik ilyen dolgokattesznek, méltók a halálra. Mégis folytatják ezeket a gonosz dolgokat, sőthelyeslésükkel bátorítják azokat, akik hasonlóan élnek.2 1Ezért nincs mentség számodra, akárki is legyél, ha magadat bírónak képzeled, és mások felett ítélkezel. Mert ha másokat elítélsz, azzalmagadra is ítéletet mondasz. Hiszen te magad is ugyanazokat a dolgokat1:17 idézet: Hab 2:4.
  • RÓMAIAKHOZ 2:2–23 234teszed, amik miatt a másikat elítéled! 2Igen, Isten valóban elítéli azokat, akikilyen gonosz dolgokat tesznek, és tudjuk, hogy ez az ítélet igazságos. 3Dehogyan képzeled, hogy elkerülheted Isten ítéletét, ha elítéled azokat, akikilyeneket tesznek, miközben te magad is ugyanúgy élsz? 4 Vagy talánsemmibe veszed Isten gazdagon áradó jóságát, elnézését és nagy türelmét?Nem veszed észre, hogy jóságával arra az elhatározásra akar vezetni, hogymegváltoztasd a gondolkodásodat és az egész életed?! 5Mivel azonban megmakacsoltad magad, és szíved nem akar megváltozni,Isten haragját gyűjtöd a magad számára. Ez pedig majd a Harag Napjánmutatkozik meg, amikor Isten igazságos ítéleteit mindenki meglátja. 6Istenugyanis mindenkit a tettei szerint jutalmaz, vagy büntet meg. 7Örök életet adazoknak, akik kitartóan törekednek jót tenni, és ezzel a dicsőséget, tisztessé-get és a romolhatatlan életet keresik. 8Akik viszont önző módon nem enge-delmeskednek az igazságnak, sőt az igazságtalanságot szolgálják, azok Istenharagjával és búsulásával fognak találkozni. 9Nyomorúság és szenvedés lesza sorsa mindenkinek, aki gonosz dolgokat tesz. Ez lesz a sorsa először azsidóknak, azután a többieknek is. 10 Akik viszont jót tesznek, azokdicsőséget, tisztességet és békességet nyernek. Ez lesz a sorsa először azsidóknak, azután a többieknek is. 11Isten ugyanis senkivel sem kivételez. 12Akik nem ismerték Isten Törvényét, és úgy követtek el bűnt, azok úgypusztulnak majd el, mint Törvényen kívüliek. Akik viszont a Törvény alattéltek, és úgy vétkeztek, azokat maga a Törvény ítéli el. 13Pusztán attól, hogyismeri a Törvényt, még senki sem válik Isten számára elfogadhatóvá. Isten csakazt az embert tekinti elfogadhatónak, aki meg is teszi, amit a Törvény követel. 14A nem zsidó népek, akik nem ismerik a Törvényt, ösztönösen mégis aztteszik, amit a Törvény megkövetel. Így, bár Törvényük nincs, ők maguklesznek törvénnyé saját maguknak. 15Ezzel azt mutatják, hogy a Törvénykövetelései szívükbe vannak írva. Hasonlóképpen van ez az érzéseikkel is.Néha úgy gondolják, hogy rossz, amit tettek, és emiatt bűntudatuk van.Máskor úgy gondolják, helyesen cselekedtek, és nem érzik magukatbűnösnek. 16Mindezek a dolgok nyilvánvalóvá lesznek azon a Napon, amikor Istenmeg fogja ítélni az emberek titkait Jézus Krisztus által. Ezt mondja azörömhír*, amelyet én hirdetek ki az embereknek.A zsidók és a Törvény 17Mi a helyzet veled, aki zsidónak mondod magad? A Törvényben* bízol,és Istennel dicsekszel, 18hogy ismered akaratát, és képes vagy mindig alegjobbat választani, hiszen a Törvény megtanított rá. 19Azt gondolod, hogyte vagy a vakok útmutatója, a sötétségben élők világossága, 20a tudatlanokvezetője és a szellemileg kiskorúak tanítója, mivel a Törvényben tiéd aformába öntött ismeret és igazság. 21Ha ezt gondolod, akkor miért nemtanulod meg magad is azt, amit másoknak tanítasz? Azt hirdeted: „nelopj!”—és te magad mégis lopsz?! 22Azt mondod: „ne légy házasságtörő*!”,és közben mégis házasságtörést követsz el?! Utálod ugyan a bálványokat, ésmégis lopsz a templomokból*?! 23Te, aki a Törvénnyel dicsekszel, miért2:22 templomokból A hamis istenek, bálványok tiszteletére épített templomokról van szó.
  • 235 RÓMAIAKHOZ 2:24–3:10hozol szégyent Istenre azzal, hogy nem engedelmeskedsz a Törvénynek?!24Ezért mondja az Írás*: „Miattatok, a zsidók miatt szidják Isten nevét a nemzsidó népek.”* 25Az, hogy körül vagy metélve*, az is csak akkor ér valamit, ha engedel-meskedsz a Törvénynek*. De ha nem engedelmeskedsz, akkor hiába vagykörülmetélt, mégsem különbözöl semmiben azoktól, akik nincsenek körül-metélve. 26A nem zsidó emberek nincsenek körülmetélve, de ha a Törvényigazságos rendelkezései szerint élnek, akkor Isten mégis úgy tekinti őket,mintha körülmetéltek lennének. 27Te, miután zsidó vagy, ismered az írottTörvényt, és körül is vagy metélve. De ha vétkezel a Törvény ellen, akkorazok ítélnek el, akik ugyan nincsenek körülmetélve, mégis teljesítik aTörvényt. 28Mert nem az az igazi zsidó, aki kívülről annak látszik. Nem az az igazikörülmetélés*, ami a férfi testén történik. 29Aki titokban, a szívében zsidó, azaz igazi. A valódi körülmetélés pedig a szívben történik, a Szent Szellem*által, nem pedig az írott Törvény* parancsai szerint. Akinek a szíve van kö-rülmetélve, az Istentől kap dicséretet, nem emberektől.3 1 Akkor mi az előnye a zsidóknak a többi népekkel szemben? Van-e valami értelme a körülmetélkedésnek*? 2Igen, a zsidók sok tekintetbenkülönlegesek! A legfontosabb az, hogy Isten rájuk bízta a beszédeit. 3És mi ahelyzet, ha néhányan a zsidók közül hűtlenek lettek hozzá? Vajon emiattIsten már nem fogja megtenni, amit ígért? 4Dehogynem! Hiszen Isten mégakkor is meg fogja tenni, amit mondott, ha az összes ember mind hazudik.Mert ezt mondja az Írás* Istenről: „Igaznak bizonyulsz, abban amit mondasz, és győztes leszel, mikor vádolnak téged.” Zsolt 51:6 5De mit válaszoljunk arra az ellenvetésre, hogy ezek szerint, ha valamirosszat teszünk, az még világosabban megmutatja, hogy Istennek igaza van?Vajon nem igazságtalan Isten, hogy mégis megbüntet? — kérdezhetnévalaki, az emberi okoskodás szerint. 6Nem, Isten semmi esetre sem igazság-talan! Hiszen akkor hogyan ítélkezhet az egész világ felett? 7Erre azt mondhatná valaki: „Amikor hazudok, az tulajdonképpen Istenigazságát mutatja meg, és dicsőségét növeli. Akkor viszont miért ítél elengem?” 8Ha ez igaz volna, akkor már azt is mondhatnánk: „Vétkezzünkcsak nyugodtan, úgyis jó származik belőle!”—és valóban vannak, akikhamisan azzal vádolnak engem, hogy ezt tanítom. De akik ilyesmitmondanak, hazudnak. Az ilyen rágalmazók megérdemlik, hogy Istenelítélje őket!Zsidók, és nem zsidók egyaránt vétkeztek 9Mi következik ebből? Talán mi, zsidók különbek vagyunk, mint a nemzsidók? Dehogyis! Hiszen éppen az előbb bizonyítottam be, hogy zsidók ésnem zsidók egyformán a bűn hatalma alatt vannak. 10Mert ezt mondja az Írás*:2:24 idézet: Ézs 52:5; Ez 36:20–23. 2:28 körülmetélés Lásd a szójegyzékben. Pál itt szellemi ért-elemben használja a „körülmetélés” hasonlatát. Olyan hívő emberekre alkalmazza, akik JézusKrisztus által az Új Szövetséghez tartoznak.
  • RÓMAIAKHOZ 3:11–30 236 „Nincs bűntelen ember, egyetlenegy sem. 11 Nincs senki, aki megértené, nincs, aki keresné Istent, 12 hiszen mindannyian elfordultak Istentől, és megromlottak. Nincs aki jót tenne, egyetlenegy sem!” Zsolt 14:1–3 13 „Nyitott sírhoz hasonlít a torkuk, nyelvük megtévesztő hazugságot szól.” Zsolt 5:10 „Kígyóméreg van ajkukon.” Zsolt 140:4 14 „Szájuk átkozódással és keserűséggel van tele.” Zsolt 10:7 15 „Sietnek, hogy gyilkolhassanak. 16 Amerre csak mennek, mindenütt pusztulást és nyomorúságot okoznak. 17 A békesség útját nem ismerik.” Ézs 59:7–8 18 „Nincs bennük istenfélelem és Isten iránti tisztelet.” Zsolt 36:2 19Ezeket a dolgokat a Törvény* azoknak mondja, akik a Törvény hatalmaalatt élnek. Ezért a zsidók sem mentegetőzhetnek. Így azután kivétel nélkülmindenki, zsidó és nem zsidó egyaránt Isten ítélete alá kerül. 20Miért? Mertsenki sem képes arra, hogy a Törvény parancsainak teljesítésével Istenszámára elfogadhatóvá legyen. Hiszen a Törvény csak rávilágít a bűneinkre, hogy világosan meglássuk ésfelismerjük azokat.Hogyan tesz Isten elfogadhatóvá bennünket? 21Isten azonban mégis képes arra, hogy a maga számára elfogadhatóvátegye az embert a Törvény* nélkül is. Nekünk meg is mutatta ezt az új utat,amelyről már a Törvény és a próféták * is beszéltek. 22 Isten ugyanismindenkit elfogad, aki Jézus Krisztusban hisz, attól függetlenül, hogy az azember zsidó, vagy nem zsidó. 23Hiszen minden ember vétkezett, és emiattnem méltó arra, hogy Isten dicsőségében részesüljön. 24 Isten azonbankegyelemből * teszi a maga számára elfogadhatóvá az embert. Ez Istenajándéka, amit Jézus Krisztusban kaphatunk meg. Ezt jelenti a megmenekü-lés! 25Isten azért küldte Jézust, hogy akik benne hisznek, azoknak a bűneitmegbocsássa. Ez Jézus vére, vagyis a halála által lehetséges. Így mutatta megIsten, hogy ő mindig igazságos. Igazságosságát mutatja az, hogy türelmesvolt, és a múltban nem büntette meg az embereket bűneikért. 26De az is igaz-ságosságát bizonyítja, hogy a mi időnkben azokat, akik Jézus Krisztusbanhisznek, elfogadja. 27Ezek után dicsekedhetünk-e valamivel? Egyáltalán nem! És miért nem?Vajon az a törvény teszi lehetetlenné, amely a tetteken alapul? Nem, hanem ahit törvénye! 28Miért? Mert Isten az embert az Istenben való hite által teszi el-fogadhatóvá. Azok által a tettek által, amiket a Törvény* megkövetel, ezegyáltalán nem lehetséges! Erről meg vagyok győződve! 29Vagy talán Istencsak a zsidók Istene? Nem lehet egyúttal más népeké is? Bizony, ő a nemzsidó népeknek is Istene! 30Hiszen csak egy Isten van. Ő az, aki a zsidókat* a3:30 zsidókat Szó szerint: „akik körül vannak metélve.” Lásd a Szójegyzékben.
  • 237 RÓMAIAKHOZ 3:31–4:17hitük által teszi elfogadhatóvá, a nem zsidókat* pedig ugyancsak a hitükönkeresztül. 31Vajon érvénytelenné akarom-e tenni a Törvényt, amikor a hitethangsúlyozom? Egyáltalán nem! Sőt, inkább megerősítem a Törvény érvé-nyességét a hit által.Ábrahám példája 1Mit mondjunk arról, amit Ábrahám* tapasztalt a hittel kapcsolatban?4 (Származásunk szerint ő volt a mi ősapánk.) 2Ha Ábrahám a tettei alapján lettvolna elfogadható Isten számára, akk