Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások
elérhetőségi vizsgálata
Konzulens Készítette:
Dr. Daragó László Winkler János
...
2
Tartalom
1.Összefoglaló....................................................................................................
3
4.2.3 Akadálymentesítés, következtetés ............................................................. 38
4.3 A Google irá...
4
13. ÁBRA INTERNET-ELŐFIZETÉSEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON ..... 46
14. ÁBRA INTERNET-ELŐFIZETÉSEK SZÁMA HOZZÁFÉRÉ...
5
1.Összefoglaló
Célkitűzés: A jelenleg működő hazai egészségügyi portálok bemutatása
kormányzati, és szolgáltatói szinten...
6
1. Bevezetés
1.1 A témaválasztás indoklása
„Néhány (tíz) évvel ezelőtt a Magyar Közlöny, a napi újság és a rádió jelente...
7
az a közönség nem használja ezeket a weboldalakat információszerzésre, akiknek
készültek?
A „Mi Egészségügyünket” nekünk...
8
Kitér központi weboldalak bemutatására, mint az OEP és az ÁNTSZ, mivel ez a két
legjelentősebb szereplő az egészségügyi ...
9
- Házi orvos, H. o. ügyelet, Védőnői szolg., Fogászat, Gondozó, Betegszállítás,
Mentés, Művese kezelés, Házi szakápolás,...
10
Mi, mik azok a lakosságot érintő dolgok amiért ma valaki felkeresheti az OEP
weboldalát?
- Belföldi személyek TAJ kiadá...
11
Egészségbiztosítási ellátások:
- Ellátások Magyarországon,
- Ellátások az EU-ban,
- EU-n kívüli ellátások,
- Gyógyszerk...
12
menüpont, az Egészségbiztosítási ellátások alatt van 4 menüpont, és az Általános
információk alá helyezett ügyfélszolgá...
13
szolgáltatókról, de azok kizárólag csak a finanszírozással kapcsolatos adatokat
tartalmazzák, nem tér ki a rendelési id...
14
Az ÁNTSZ szervezeti struktúrája háromszintű: központi szerve az Országos
Tisztifőorvosi Hivatal (hozzátartoznak a szakm...
15
Az ÁNTSZ weboldalai kifejezetten „idegesítőek”, átláthatatlanok, érthetetlenek.
Semmilyen logikusan felépített struktúr...
16
bizonyos linkcím alatt semmit sem találunk, vagy csak annyit kiírva, hogy feltöltés
alatt.
2.2.3 Példa az Országos Körn...
17
- Fürdővíz (az aktuális fürdővíz minták minősége): itt felmerülhet a felhasználóban
az a kérdés, hogy mi számít fürdőví...
18
3. ábra OKI ivóvíz minőség
Kiegészül viszont három új menüponttal, ebből az egyik a Magyarország környezet-
egészségügy...
19
Pozitív példa a weboldalon megtalálható „bread-crumb” [11] használata, amit
viszont rosszul beállítva helytelenül haszn...
20
közel sem nevezhető „etalonnak”. Mind a két kórháznak - súlyponti szerepe miatt -
kiemelt feladatai vannak a hazai egés...
21
4. ábra Kaposi Mór Kórház, Google-találati eredmény
A rossz weboldal felépítés miatt a betegek két menüpontot, „Rendelé...
22
helyzetébe, akinek fájdalmai vannak valamilyen okból kifolyólag. Megérkezik a
weboldalra és a következő hír fogadja a n...
23
5. ábra AEK nyitó oldal
Ezek a következők információk:
 Fekvőbeteg-ellátás: Itt a kórház megelégszik azzal, hogy felso...
24
6. ábra AEK, releváns menüpontok az oldal alján
A kórház weboldalán nagyon gyakran elkövetik azt a hibát, hogy egy a
sz...
25
ellátórendszer egyik legnagyobb, súlyponti kórházi szerepének méltatlan példáját
tükrözi az ÁEK weboldala.
2.3.3 Dunake...
26
9. ábra Dunakeszi Sz. Rend. intézet, rendelési idők
2.3.4 A XIII. kerületi önkormányzat rendelő intézete
A XIII. kerüle...
27
találjuk meg, és a rendelőhöz kapcsolódó cím illetve elérhetőségi adatokat. A
felhasználó azt gondolhatná, hogy nincs f...
28
rosszabb a helyzet, semmilyen a bentfekvéshez, esetleges műtéthez szükséges
információt nem találhatnak meg a betegek ú...
29
információkat vettünk alapul, mint a rendelési idők megléte, a rendelő doktorok
neveinek feltűntetése, és egyéb más ele...
30
tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában
rögzített információ vagy...
31
szeretnénk megtekinteni. Azt szeretnénk, azt akarjuk tudni, hogy hová, mikor és
milyen feltételekkel fordulhatunk az or...
32
3.3 Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC.
törvény, egészségügyi vonatkozásai
A harmadik ilyen lény...
33
Három lényeges törvényt emeletünk ki a dolgozatban, amelyek közvetlenül érintik az
egészségügyi szolgáltatókat. Ezek a ...
34
 a kultúrától
 a földrajzi helyzettől
 a fizikai vagy mentális képességektől
Óriási fejlődésen megy át ma is azoknak...
35
ahol fekete alapon óriási sárga betűkkel is elérhető a weboldal tartalma, amivel jó
esetben is csak a gyengénlátóknak n...
36
Az informatika szemszögéből több a „fogyatékos” személy, mint azt a szó
megszokott értelmében használva gondoljuk. Ezér...
37
Nagyon nagy szükség van az akadálymentesítésre, hogy ne csak egy igen szűk réteg
használhassa ki maradéktalanul az inte...
38
2006 december 13 -án az ENSZ közgyűlése egyhangúan fogadta el a
Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény...
39
kell betartani és alkalmazni. A webes szabványok betartása nem csak azért fontos,
hogy az átlagos felhasználók igényeit...
40
megfelelően informatív. Ennek a tartalma csak a keresőoldalak találati
listájában olvasható, viszont tartalmát és funkc...
41
Ez a lista közel sem teljes, ennek további tartalma akár egy külön szakdolgozat
témája lehetne. A szemléltetés miatt em...
42
tudják, hogy nem kell mindent elolvasni, ezért gyakorlott “átfutók” vagyunk. Milyen
szavakra, kifejezésekre figyel fel ...
43
• Egy információs portálon senki sem fog keresni a végtelenségig, maximum
15 másodpercet fog rá fordítani, ami maximum ...
44
 biztosítsák, hogy sok személy tudjon egyszerre adatokat, ismereteket tárolni
és ezeket egymással megosztani,
 a hozz...
45
CMS rendszerrel. Ez nem szempont egy egészségügyi intézménynek, de nem
is hátrány, ha a betegek könnyedén megtalálják a...
46
13. ábra Internet-előfizetések számának változása Magyarországon
Látható a 13. ábrán, hogy 2007 I negyed évében még csa...
47
Az új technológiáknak köszönhetően a felhasználók egyszerűen és könnyedén
hozhattak létre weboldalakt, blog oldalakat, ...
48
15. ábra Thomas Goetz, egy lehetséges „döntésfa”
Jelenleg, még hazai és nemzetközi viszonylatban is, ettől a világtól n...
49
blogot ír angolul és magyarul, valamint nemzetközileg is népszerű weboldalt szervez
(www.webicina.com), ahol a betegség...
50
segítségével, kézzel válogatja, ezáltal biztosítja a megbízható és szakmailag is
ellenőrzött tartalmat. Észrevette, fel...
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata

1,461

Published on

A jelenleg működő hazai egészségügyi portálok bemutatása kormányzati, és szolgáltatói szinten. Rávilágítás az elégtelenség okaira, a leggyakrabban elkövetett hibákra.

Published in: Health & Medicine
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,461
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata

  1. 1. Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata Konzulens Készítette: Dr. Daragó László Winkler János Egyetemi Docens Egészségügyi Ügyvitelszervező hallgató IV. évfolyam Budapest 2011
  2. 2. 2 Tartalom 1.Összefoglaló.............................................................................................................. 5 1. Bevezetés................................................................................................................. 6 1.1 A témaválasztás indoklása................................................................................. 6 1.2 A dolgozat struktúrájának bemutatása............................................................... 7 2. Magyar egészségügyi weboldalak............................................................................ 8 2.1 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatai és hatásköre....................... 8 2.1.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható információkkal...................................................................................................... 9 2.1.3 Az OEP weboldalának hibái, konklúzió.................................................... 11 2.2 Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladatai és hatásköre 13 2.2.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható információkkal.................................................................................................... 14 2.2.2 Az országos intézetek weboldalai.............................................................. 15 2.2.3 Példa az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI), weboldalának hibái .................................................................................................................... 16 2.2.4 Az ÁNTSZ weboldalaiból levont konklúzió ............................................. 19 2.3 Kórházak és járó beteg szakellátó intézmények weboldalai, hibáik ................ 19 2.3.1 Kaposi Mór Oktató kórház ....................................................................... 20 2.3.2 Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ...................................... 22 2.3.3 Dunakeszi Város, Szakorvosi rendelőintézet............................................. 25 2.3.4 A XIII. kerületi önkormányzat rendelő intézete ........................................ 26 2.3.5 Következtetés a kórházi illetve a szakorvosi rendelőintézeti honlapokkal kapcsolatban........................................................................................................ 27 2.3.6 Értékelő táblázat a vizsgált intézeti honlapokról ....................................... 28 3. Jogi háttér (törvények, rendeletek, jogszabályok).................................................. 29 3.1 Az 1992. évi LXIII. törvény és egészségügyi vonatkozásai ............................ 29 3.2 Az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet.. 31 3.3 Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény, egészségügyi vonatkozásai..................................................................................... 32 4. Elengedhetetlen Webes szabványok ...................................................................... 33 4.1 A W3C alapelvei .............................................................................................. 33 4.2 Akadálymentesítés............................................................................................ 34 4.2.1 Akadálymentes weboldal, hátrányos helyzetű felhasználó........................ 35 4.2.2 Akadálymentesítés, kapcsolódó jogszabályok........................................... 37
  3. 3. 3 4.2.3 Akadálymentesítés, következtetés ............................................................. 38 4.3 A Google irányelvei ......................................................................................... 38 5. Webergonómia ....................................................................................................... 41 5.1 Elengedhetetlen webergonómiai alapszabályok............................................... 41 6. Ingyenes tartalomkezelő rendszerek bevezetése a forráshiánnyal küszködő egészségügyi szolgáltatók részére.............................................................................. 43 7. Internet használat ................................................................................................... 45 7.1 Az internet hatása az egészségügyre ................................................................ 47 7.1.2 Magyar vonatkozású kezdeményezés....................................................... 48 8. Esettanulmány: NHS Direct, NHSChoices............................................................ 51 8.1 Történet ............................................................................................................ 52 8.1.2 NHS Direct ................................................................................................ 52 8.1.3 NHS Choices.............................................................................................. 53 8.2 Társadalmi hatások........................................................................................... 56 9. Long Tail hatása az egészségügyre........................................................................ 56 9.1 Long tail, mint jelenség.................................................................................... 56 9.1.2 Long Tail az egészségügyi információk tükrében......................................... 57 10. Következtetés....................................................................................................... 60 11. Összefoglalás........................................................................................................ 61 12. Köszönetnyilvánítás............................................................................................. 62 13. Irodalom jegyzék.................................................................................................. 63 ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA OEP NYITÓOLDALI KÉP................................................................................... 10 2. ÁBRA OKI NYITÓOLDAL KÉP .................................................................................... 16 3. ÁBRA OKI IVÓVÍZ MINŐSÉG ..................................................................................... 18 4. ÁBRA KAPOSI MÓR KÓRHÁZ, GOOGLE TALÁLATI EREDMÉNY................................. 21 5. ÁBRA AEK NYITÓ OLDAL........................................................................................ 23 6. ÁBRA AEK, RELEVÁNS MENÜPONTOK AZ OLDAL ALJÁN ......................................... 24 7. ÁBRA AEK, ROSSZUL FELTŰNTETETT LINK, ÜRES TARTALOM ................................. 24 8. ÁBRA DUNAKESZI SZAKORVOSI RENDELŐINTÉZET, NYITÓ OLDAL........................... 25 9. ÁBRA DUNAKESZI SZ. REND. INTÉZET, RENDELÉSI IDŐK.......................................... 26 10. ÁBRA XIII. KERÜLET EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT, NYITÓ OLDAL ......................... 26 11. ÁBRA ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZAT .................................................................................. 29 12. ÁBRA A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. HONLAPJÁNAK, RÉSZBEN AKADÁLYMENTES VERZIÓJA ............................................................................................................. 35
  4. 4. 4 13. ÁBRA INTERNET-ELŐFIZETÉSEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON ..... 46 14. ÁBRA INTERNET-ELŐFIZETÉSEK SZÁMA HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSOK SZERINT46 15. ÁBRA THOMAS GOETZ, EGY LEHETSÉGES „DÖNTÉSFA”......................................... 48 16. ÁBRA WEBICINA 2011. JÚLIUSÁBAN A GOOGLE KERESÉSI EREDMÉNY ALAPJÁN ... 50 17. ÁBRA WEBICINA 2011. NOVEMBERÉBEN A GOOGLE KERESÉSI EREDMÉNY ALAPJÁN ............................................................................................................................ 51 18. ÁBRA NHS CHOICES ALCOHOL TRACKER LETÖLTHETŐ ALKALMAZÁS .................. 54 19. ÁBRA NHS CHOICES, TÜNET ÉS BETEGSÉG KERESŐ, TESTTÉRKÉPPEL..................... 55 20. ÁBRA LONG TAIL A BETEGSÉGEK TÜKRÉBEN......................................................... 58
  5. 5. 5 1.Összefoglaló Célkitűzés: A jelenleg működő hazai egészségügyi portálok bemutatása kormányzati, és szolgáltatói szinten. Rávilágítás az elégtelenség okaira, a leggyakrabban elkövetett hibákra. Javaslatétel egy új, központi irányítású kormányzati egészségügyi portál megvalósítására a lehető leggyorsabb és mindezt költség hatékony módon. Indoklás: Jelenleg több országban is létezik sikeresen működő egészségügyi információs portál. Több kutatás is bizonyította, hogy ezekben az országokban csökkentek a szükségtelen orvos-beteg találkozások számai, jelentős költségmegtakarítást elérve ezzel. A dolgozat kísérletet tesz annak bizonyítására, hogy jelentős életnyereség érhető el egy mindenre kiterjedő egészségügyi portállal. . Eszközök, módszerek: A vizsgált egészségügyi portálok elemzését az interneten megtalálható szabványok alapján vizsgáltuk. A bemutatott szabványok és iránymutatások nélkül a jelenlegi egészségügyi weboldalak, nem érik el a létrehozásukkor kitűzött célt. A dolgozat felhívja ezeknek a szabványok használatának jelentőségére a figyelmet. Iránymutatást kíván adni arra, hogy a jövőbeni fejlesztések e szabványoknak feleljenek meg. Eredmények: A bemutatott külföldi kormányzati oldal olyan szolgáltatásokat tartalmaz, amellyel megvalósítható az ellátás támogatása. Egy hasonló hazai kormányzati portál nélkül nehezen valósítható meg a kormány új egészségpolitikai reformjának véghezvitele. Nem csak az indokolatlan betegforgalom csökkentése az elérendő cél, hanem a portál által megvalósulható elérhető életnyereség is. Jelenleg nincs olyan magyar kormányzati egészségügyi portál, ami erre képes lenne.
  6. 6. 6 1. Bevezetés 1.1 A témaválasztás indoklása „Néhány (tíz) évvel ezelőtt a Magyar Közlöny, a napi újság és a rádió jelentette a friss információt. Ma itt van az internet, beírjuk a keresett szót, és kapunk valami használható információt. Úgy általában…, ha az adott téma fel van töltve… Ahol én lakom, ott nem nagyon, vagy nem úgy…, nem egy helyen, nem logikusan. Most mégis kinek kellene ezt megcsinálni? Mondjuk orvoshoz kellene holnap mennem. De már este 10 van. Hogyan rendel holnap a háziorvosom? Vagy az SZTK- ban a szemészet. Nem mindegy, mert holnap úgy kellene szervezni a napomat. A legjobb esetben is csak egy telefonszámot találok, amelyet talán reggel 8-kor felhívhatok, talán… talán a munkahelyemről, ha a főnököm engedi… - Hát, ez a nap már ugrott… Néhány klikkelés, és a logikusan követhető oldalon már meg is találtam, orvosom holnap délután 4 és 8 között rendel, a szakorvoshoz meg talán időpontot is kérhetek. Ez ma már működik, meg lehet nézni működés közben.” 2009. február 01. vasárnap, 22:31, weboldal neve: Lécci – a Csepelieknek, szerző neve: ismeretlen. www.lecci.hu [1] Látszik, hogy az ismeretlen szerző végső elkeseredettségében 2009. február elsején, este fél 11 kor úgy döntött, hogy majd ő maga összeszedi és rendszeri a lakóhelyén megtalálható egészségügyi intézményekhez tartozó információkat. Jelenleg Magyarországnak nincsen egységes a civilek részére szóló egészségügyi információs weboldala. Már a kérdés feltevése is jócskán elkésett, hogy szükséges –e egy ilyen weboldal a XXI. század elején a Facebook és a Google árnyékában, nem beszélve arról, hogy a jelenlegi trendek elértek oda, hogy ma már egy weboldalnak ugyan úgy olvashatónak és átláthatónak kell lennie egy asztali gépen, mint egy tablet pc-n, vagy bármelyik okostelefonon. Az internet térnyerésével megváltoztak a kommunikációs szokásaink, aminek hatása ma már érezhető az orvos – orvos és a beteg – orvos közti kommunikációban is. Voltak próbálkozások ilyen jellegű weboldalak létrehozására, de azok a beleölt rengeteg energia, idő és pénz hatására sem hozták el a várt eredményt. Miért nem hozták a várt eredményt ezek a weboldalak? Egyáltalán mi a várt eredmény? Mit szeretnék elérni ezekkel a weboldalakkal? Megfogalmazta –e már valaki, valakik ezeket az elérendő célokat a magyar egészségügyi kormányzatban? Mik azok a kardinális hibák, amik miatt pont
  7. 7. 7 az a közönség nem használja ezeket a weboldalakat információszerzésre, akiknek készültek? A „Mi Egészségügyünket” nekünk kellene irányítani. Egy megfelelően felépített egészségügyi információs weboldal, ahol is megtalálhatjuk a számunkra releváns találatot, orvosunk rendelési idejét, milyen problémával és hová forduljunk, képes lenne az irányított betegellátásra. Segítené az orvos-beteg kommunikációt. Elmosódott, adott esetekben már el is tűnt a háziorvosok és a járó-beteg - szakrendelők kapuőr szerepe. A civil lakosság nem tudja, - és honnan is tudhatná, - hogy adott egészségügyi problémájával az ellátó rendszer melyik szintjén és hová kell fordulnia. Így érthető, hogy mindenki a legmagasabb szintű ellátás felé tendál, tehát kórházba megy. Az emberek egymástól érdeklődnek, hogy hová is forduljanak egészségügyi problémáikkal. Egy új „kapuőr” szerepet is betölthetne egy ilyen információs weboldal. Egy a civileknek is érthető betegség- és tünetkereső segítene a korai felismerésben és a prevencióban. Nem csak a saját, de a közvetlen hozzátartozóink egészségért is felelősséggel tartozunk, mégsincs ma Magyarországon olyan oldal, ahol összeszedve és rendszerezve az ellátó rendszerről, orvosoktól a betegségeken át a gyógyszerleírásoktól a prevenciós és életmód tanácsadásokon keresztül, mindent megtalálható lenne. Azt feltételezem, hogy egy mindenre kiterjedő egészségügyi weboldal lényegesen csökkentené az „indokolatlan” orvos-beteg találkozásokat és a korai felismerésnek (betegség- és tünetkereső) köszönhetően jelentős életnyereség lenne elérhető. Ezáltal csökkennének az egészségügyi kiadások és növekedhetne az egészségben eltöltött életévek száma. Jelenleg az internet adta lehetőséget ki nem használva, annak esélyét sem adjuk meg az embereknek, és támogatást sem nyújtunk az ellátó rendszerben dolgozó egészségügyi személyzetnek, hogy legalább tájékozódhassanak, betegségeikkel, tüneteikkel, egészségügyi problémáikkal kapcsolatban, felelősség teljesen viselkedhessenek. 1.2 A dolgozat struktúrájának bemutatása A szakdolgozat első része a Magyarországon meglévő egészségügyi weboldalak elérhetőségét, felépítését és hiányosságait mutatja be.
  8. 8. 8 Kitér központi weboldalak bemutatására, mint az OEP és az ÁNTSZ, mivel ez a két legjelentősebb szereplő az egészségügyi szektorban. Míg az OEP a finanszírozó, addig az ÁNTSZ az engedélyező és felügyelő szerepet tölti be. Nem a dolgozat feladata, hogy elmondja, bemutassa, melyik nagy egészségügyi szereplőnek mit kellene feltűntetnie a weboldalán, de a józan észt követve kísérletet tesz rá, hogy bemutassa, hogy mit, hol és kinek, lenne célszerű feltűntetni. Bemutatja néhány kórház és járóbeteg-szakrendelő weboldalának legnagyobb hiányosságait. És azt, hogy milyen információk találhatóak meg ezeken a weboldalakon, hogyan vannak felépítve, mennyire felhasználó-barátok, mennyire aktuálisak. Az ördög a részletekben rejtőzik: a dolgozat második része ismerteti azokat a lényeges szempontokat, amik alapján ma fel kell építeni egy megfelelő információs weboldalt. Minek, és hogyan kellene szerepelnie egy egészségügyi weboldalon. Tartalmi kérdések: webergonómia, menüpontok felépítése, a tartalom megjelenítése, keresőbarát-, valamint akadálymentesített weboldal, h1, h2, h3, Title, Meta description, Meta keywords, szerepe és használata. Az új eszközök megjelenése, táblagépek, okostelefonok. Mik a jelenlegi trendek, merre halad az egészségügy az orvoslás és az internet nyújtotta technológia jelenleg. A dolgozat harmadik része kifejti azt, mit nyerhet, illetve jelenleg mit veszít ezek hiányában a jelenlegi egészségügyi kormányzat. Példaként szemlélteti az angol NHS rendszert és az azzal elért sikereket. Javaslatot tesz egy lehetséges megoldásra. 2. Magyar egészségügyi weboldalak Ahhoz, hogy egy weboldal struktúráját és tartalmát bírálhassuk, vizsgálnunk kell, hogy az adott weboldal milyen céllal, milyen okkal készült, kiknek szól, és mit kíván közzétenni az interneten. 2.1 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatai és hatásköre Jelenleg az OEP [2] a 2011 augusztus 9 - i jelentése szerint 15.215 egészségügyi szolgáltatóval áll szerződéses jogviszonyban, amelyek a következő tevékenységi köröket látják el:
  9. 9. 9 - Házi orvos, H. o. ügyelet, Védőnői szolg., Fogászat, Gondozó, Betegszállítás, Mentés, Művese kezelés, Házi szakápolás, Fekvőbeteg-ellátás, Járóbeteg-ellátás, CT-MRI diagnosztikai szolgáltatás, Patika, GYSE forgalmazó, Gyógyfürdő Központi hivatalként ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait [3], ennek keretében: a. vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást, b. gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról, és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről, Az OEP központi szerve a területi igazgatási szervek vonatkozásában irányítja, szervezi és ellenőrzi: a. az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz, az utazási költség és a külföldön felmerült gyógykezelés költségének megállapítását és folyósítását (kifizetését) és a megtérítési eljárásokkal kapcsolatos tevékenységet, b. a TAJ igazolására szolgáló hatósági igazolványok, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megalapozó igazolványok kiadásának, az egészségbiztosítási ellátások igénybevételére jogosító megállapodások megkötésének rendjét. 2.1.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható információkkal A jogszabályban felsorolt számos feladatkörök közül csupán 4 pont az, ami igazából a lakosságot érinti. Minden egyéb más feladatkör már pusztán szakmai, a lakosságot nem érintő információ. Az OEP weboldalának felépítésénél egyértelműen látszik az a szándék, hogy két részre próbálták a weboldalt osztani. Az egyik rész a lakosság tájékoztatására szól és a lakossági ügyintézéshez nyújtana segítséget, a másik rész egyértelműen a szakmai támogatásra lett létrehozva. Nem volt konkrét meghatározott cél, arra vonatkozóan, hogy mit szeretnének a különválasztott funkciókkal elérni, vagy ha létezett is az, mára már teljesen összemosódtak.
  10. 10. 10 Mi, mik azok a lakosságot érintő dolgok amiért ma valaki felkeresheti az OEP weboldalát? - Belföldi személyek TAJ kiadása, - Külföldi személyek TAJ kiadása, és Igazolás csere, EU kártya kiadása - Gyermekgondozási díj, Táppénz, gyermekápolási táppénz - Egyedi méltányosság, Egyszeri gyógyszersegély, Közgyógyellátás - TAJ (kártya kiadás, igénylés), Jogviszony ellenőrzés - Utazási költségtérítés, Méltányossági kérelmek - Engedélyezett külföldi gyógykezeléshez támogatás nyújtása - Gyógyszerkereső Ezzel szemben, amikor valaki felkeresi a www.oep.hu weboldalt, akkor a következő menüpontokat találja meg a lakossági kezdőlapon: 1. ábra OEP nyitóoldali kép Általános információk: - Közérdekű adatok, - Szervezeti felépítés, - Ügyfélszolgálatok
  11. 11. 11 Egészségbiztosítási ellátások: - Ellátások Magyarországon, - Ellátások az EU-ban, - EU-n kívüli ellátások, - Gyógyszerkereső Üvegzseb: - Költségvetési adatok - Szerződések - Közbeszerzések - Adatszolgáltatás Hírek és események: - Sajtószoba - Intézményi hírek - Hirdetmények - Állás - Pályázatok Nyomtatványok - Mintatár - Letölthető nyomtatványok - E-nyomtatványok Egyéb: - TAJ - autorizáció - Kiadványok megrendelése - Kormányzati portálok 2.1.3 Az OEP weboldalának hibái, konklúzió Látható a fentebb felsorolt 22 menüpontból, hogy csupán az általunk kiemelt 8 pont lehet érdekes és hasznos a lakosság számára. A Nyomtatványok alatt található 3
  12. 12. 12 menüpont, az Egészségbiztosítási ellátások alatt van 4 menüpont, és az Általános információk alá helyezett ügyfélszolgálatok menüpont. Minden más menüpontot a láblécben vagy az Egyéb menüpont alatt kellene elhelyezni, hogy ne tévessze meg a látogatókat. Az OEP eleget tesz az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvénynek, de mindezt úgy, hogy közben eltereli és megzavarja a látogatót a weboldalon való böngészés közben. Ezeket a lakosság számára irreleváns információkat úgy kellene elhelyezni, hogy ne vegyék el a lényeges információktól a helyet és a figyelmet. Összességében elmondható, hogy a weboldalon minden információ megtalálható, abban az esetben, ha a kereső személynek van ideje, türelme és energiája azt kikeresni és felkutatni az átláthatatlan és semmitmondó menüpontok alatt. A weboldal utolsó verziójának bevezetése 2005. március 4. 15.00, ennek megfelelően, minden böngészőben szétesik a design, a hosszabb szövegek kilógnak a weboldalból, nincsen akadálymentesített verziója. A szakmai és a lakossági tartalom az átláthatatlan hivatkozások és átirányítások miatt teljesen összemosódik, például a lakossági oldal alján található rengeteg banner, ahol az OEP által ajánlott kizárólag orvos-szakmai szoftverek letöltésére hívja fel a figyelmet (Online segédeszköz rendszer, Szabad ágyszámok nyilvántartó rendszer, ORKA minősített vényfelíró szoftver, …stb.) Az OEP weboldalán semmilyen web ergonómiai és egyéb más általános szabványt nem használnak annak érdekében, hogy egy adott oldal adott tartalma könnyen átlátható, böngészhető legyen. Minden menüpont alatt gyakorlatilag ömlesztve találhatja meg a felhasználó a .doc vagy .pdf formátumban a hasznos információt felsorolás jelleggel, azt is úgy, hogy mindent le kell először töltenie és meg kell nyitnia a saját gépén a felhasználónak, hogy megtudhassa mit is rejt az számára. Az OEP portálrendszer kialakítását újra kellene gondolni annak függvényében, hogy mit szeretnénk a lakosság részre közzétenni, közölni, mindezt úgy, hogy az könnyen megtalálható, átlátható módon elérhető legyen. Teljesen el kell különíteni a szakmai tartalmat a lakossági tartalomtól. Be kellene építeni a portálrendszerbe egy olyan keresőt, ami ABC sorrendben felsorolja a tartalmat. Fontos kiemelni, hogy nem az OEP feladata a betegség, gyógyszer, tünet, és szolgáltatók felsorolása, közzététele. Bár van az OEP-nek adatbázisa az egészségügyi
  13. 13. 13 szolgáltatókról, de azok kizárólag csak a finanszírozással kapcsolatos adatokat tartalmazzák, nem tér ki a rendelési időkre és egyéb más a lakosságot közvetlenül érintő adatokra (rendelési idő, területi ellátási kötelezettség, …stb.). 2.2 Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladatai és hatásköre Az ÁNTSZ-nek, ahogy a nevében is benne van, népegészségügyi feladatokat kell ellátnia. Gyakorlatilag minden, ami NEM a finanszírozással kapcsolatos, az az ÁNTSZ hatáskörébe tartozik. Az ÁNTSZ feladatait [4] tekintve sokkal szerteágazóbb és összetettebb, mint az OEP. Egyik, ha nem a legfőbb feladata az egészségügyi ellátás felügyelete. Állami költségvetésből működtetett központi hivatal. Feladata a népegészségügyi, azaz a közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztési és egészségvédelmi tevékenység irányítása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete. Küldetése a magyar lakosság egészségi állapotának javítása, és a már elért eredmények megtartása. Az ÁNTSZ-nek az egyes tevékenységein belül kiemelt feladatai: - a közegészségügyben és járványügyben: a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, sugár-egészségügy, kémiai biztonság, - népegészségügyben: vizsgálja, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségügyi állapotának alakulását, kialakítja és működteti a fertőző és nem fertőző környezeti betegségek rendszerét, tudományosan megalapozza az egészségügyi követelményeket, ösztönzi és szakmailag támogatja a tudatos és aktív magatartás társadalmi méretű kialakulását. - az egészségfejlesztéssel kapcsolatban: egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés. Az ÁNTSZ élén az Országos Tisztifőorvos áll, aki feladatait NEFMI miniszterének közvetlen irányításával látja el. Az országos tisztiorvos irányítja az ÁNTSZ működését, meghatározza a központi helyi szervek fő feladatait.
  14. 14. 14 Az ÁNTSZ szervezeti struktúrája háromszintű: központi szerve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (hozzátartoznak a szakmai-módszertani feladatokat ellátó országos intézetek), a második szinten a regionális, a legalsó szinten a kistérségi intézetek helyezkednek el. 2.2.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható információkkal Az ÁNTSZ felügyelete alá jelenleg 6767 háziorvosi rendelő, 174 kórház és több mint 400 járóbeteg-szakellátó intézet tartozik. Ezen felül még felügyeli a gyógyszertárakat, és egyéb más állami és magán egészségügyi ellátó intézeteket. Az ÁNTSZ és regionális szervezetei semmilyen szinten nem használják ki az internet adta lehetőségeket a civilek tájékoztatására, prevencióra, egészségnevelésre. Az ÁNTSZ weboldalainak felépítésén egyértelműen látszik, hogy semmilyen célt nem fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy kiknek, melyik célközönségnek milyen információt szolgáltassanak. Még csak próbálkozást sem lehet találni azzal kapcsolatban, hogy a szakmai tartalmat elkülönítsék a lakosságnak szóló tartalomtól. Csak a hatályban lévő jogszabályoknak akartak megfelelni. Talán a legfontosabb lakossági információk közé tartozik a SÜRGŐSSÉGI, AKUT ÜGYELETI BEOSZTÁS! Ha mást nem is, de legalább ezt érthetővé és átláthatóvá kellene tenni a lakosság számára. Ezt a menüpontot a központi weboldal (www.antsz.hu) bal oldali menüsorának aljába dugták el. Inkább szakmai, sem mint lakossági tájékoztatásra szól. A Közép-magyarországi Régió akut ügyeleti beosztását [5], egy 52 oldalas átláthatatlan és értelmezhetetlen, letölthető .pdf formátumban érhető el. A megnyitás után egyértelműen látszik, hogy az akut ügyeleti rend nem a lakosság számára készült, mivel azon egy laikus civil felhasználó nem tud eligazodni. A Közép-magyarországi Régió, a Közép-dunántúli Régió, a Nyugat-dunántúli Régió, a Dél-dunántúli Régió, az Észak-magyarországi Régió, az Észak-alföldi Régió és végül a Dél-alföldi Régió weboldalai mind-mind különböző felépítésűek és stílusúak, nem beszélve a kistérségi intézetek weboldalairól. Mind struktúrában, mind felépítésben és mind tartalomban egyaránt, holott az intézetek feladataikat tekintve teljesen megegyeznek.
  15. 15. 15 Az ÁNTSZ weboldalai kifejezetten „idegesítőek”, átláthatatlanok, érthetetlenek. Semmilyen logikusan felépített struktúrát nem lehet az ÁNTSZ weboldalaiból kiolvasni. Meggyőződésem, hogy az ÁNTSZ weboldalait csak és kizárólag a szakma használja, és ők is csak kényszerből. Olyan központi adatbázis, ahol minden a rendeléseket érintő adat megtalálható jelenleg csak az ÁNTSZ birtokában van. Még sem működtet az ÁNTSZ olyan weboldalas felületet, ami elérhető lenne a civilek számára. Jelenleg ez az adatbázis csak költségtérítés ellenében érhető el a civil lakosság számára. Még az ÁNTSZ-nek sincsen meg az összes adat egyetlen egy központi helyen, egy szerveren ahol egyből egy kattintással elérhető lenne. Ezt még az ÁNTSZ –en belül is a központi régiókból kell lekérniük, tehát azonnal egy kattintásra még az ÁNTSZ-en belül sem elérhető. [54] 2.2.2 Az országos intézetek weboldalai Nyolc országos intézeti weboldala van jelenleg az ÁNTSZ-nek (OKI, OSSKI, OKBI, OEK, OEFI, OÉTI, OALI, OGYEI). Mind a nyolc intézeti weboldal teljesen más kinézettel (szkin) és struktúrával rendelkezik. Azok a civilek, akik nem ismerik az ÁNTSZ felépítését, biztosan nem jönnek rá, hogy egy olyan szervezetet találtak, ami az ÁNTSZ hatáskörébe tartozik. A regionális weboldalak struktúrájában sem található meg a civilek és a szakmának szóló külön tagozódás. Több olyan weboldal van köztük, mely több mint 10 éve nem volt frissítve. Általánosságban elmondható az intézeti oldalakról, hogy rosszul felépítettek, a böngészőben szétesik az oldalak tartalma. Szinte minden tájékoztató anyag, amiknek a zöme főleg szakmai tartalommal és nyelvezettel rendelkezik, tehát a civilek, laikusok számára nehezen értelmezhető, csak letölthető formátumban érhető el. Nagyon sok helyen 2009 –es, vagy még annál régebbi tanulmányok, adatok, információk tölthetőek le. Elmondható tehát, hogy ezeket a tartalmakat nem, vagy csak nagyon ritkán, részlegesen frissítik. Egyik intézeti weboldal sem rendelkezik akadálymentesített felülettel, tehát az a hátrányos helyzetű felhasználók számára elérhetetlen. Bár az ÁNTSZ nyitó oldalának van egy kezdetleges akadálymentesített verziója, az is csak részleges, és ami van azt sem a szabványoknak megfelelően készítették el. Gyakorlatilag szintén elérhetetlen a hátrányos helyzetűek számára. Gyakori, a rosszul elnevezett félrevezető linkcím, ami alatt irreleváns találatot kapunk, és az is gyakori, hogy egy
  16. 16. 16 bizonyos linkcím alatt semmit sem találunk, vagy csak annyit kiírva, hogy feltöltés alatt. 2.2.3 Példa az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI), weboldalának hibái Azért az OKI weboldalát [6] emeltük ki a dolgozatban példának, mert ez alatt a weboldal alatt, egy olyan könnyen kezelhető, ingyenes, open source [7] egy közösség által állandóan frissülő és ez által folyamatosan megújítható CMS/tartalomkezelő [8] ( Joomla [9] ) szoftver található, ami egy laikus számára is könnyedén megtanulható. Itt nem lehet arra hivatkozni, hogy aki a weboldalt készítette az már elhagyta az intézetet és nincsen pénz újra, ezáltal a tartalmat nem tudják naprakésszé és frissé tenni. Az intézet nyitó oldalán rögtön egy interaktív térképpel találkozhatnak a felhasználók, ami mellett a következő opciók közül lehet választani: 2. ábra OKI nyitóoldal kép - Pollenhelyzet (Aktuális heti pollenhelyzet): sajnos nem az aktuális hetet mutatja, mert a két héttel előbbi pollenhelyzet jelenik meg a kis pontokra kattintva. - Ivóvíz (vezetékes ivóvíz minősége a magyarországi településeken): erre a menüpontra kattintva nem jelenik meg semmi.
  17. 17. 17 - Fürdővíz (az aktuális fürdővíz minták minősége): itt felmerülhet a felhasználóban az a kérdés, hogy mi számít fürdővíznek? A linkre kattintva szintén nem jelenik meg semmi a térképen, a „figyelmetlen felhasználó” nem biztos, hogy észreveszi, hogy a térkép felett 6-os betűmérettel megjelenik egy link, amin a természetes fürdővizek listájának [10] minősítését érheti el kinyomtatható formátumban (Balatoni fürdőhelyek, Tisza-tavi fürdőhelyek, …stb.). Itt a listában a következő minősítésekkel találkozhatunk: kiváló, jó, tűrhető, kifogásolt, fürdési tilalom. Sem a listából, sem pedig máshol a weboldalon, nem derül ki, hogy mit kockáztat a lakosság azzal, ha mondjuk, egy olyan strandon fürdenek, ahol a vízminőség tűrhető vagy kifogásolt, de viszont nem áll fürdési tilalom alatt éppen. - Levegő minőség (Budapest és vidéki települések aktuális levegőegészségügyi helyzetének értékkelése): ez a menüpont működik, a térképen megjelenő kis pontokkal kiválaszthatjuk a minket érdeklő várost. Az interaktív térképen kívül még egy menüpontot emelnénk ki az intézet weboldaláról. Ez a „Lakosságnak” nevű menüpont. Itt 4 opció közül választhatunk: - Lakossági tájékoztatás: itt újra megtalálhatják azokat a menüpontokat, amiket a nyitóoldalon. Erre nem feltétlenül kattintanának rá a felhasználók, hiszen már látták ezeket, de érdekes módon más tartalom van alatta. Az ivóvíz minőségre kattintva például 5 olyan térképpel (B, F, As, NO3, NO2 tartalom) találkozunk, amikről a méretük miatt értéket és szöveget nem lehet leolvasni csak a címüket, hogy mit ábrázol, mindezt 2007-es tartalommal.
  18. 18. 18 3. ábra OKI ivóvíz minőség Kiegészül viszont három új menüponttal, ebből az egyik a Magyarország környezet- egészségügyi helyzete 2006 -ban és 2009 -ben, tehát aktuálisnak közel sem mondható. A másik menüpont, aminek határozottan nem itt van a helye az a „Genetikai diagnosztika”, ami tulajdonképen az intézet egyik szolgáltatása, de amiből nem derül ki, hogy államilag finanszírozott, vagy fizetős szolgáltatás. Illetve kiegészül még egy a Hőhullám egészségkárosító hatásai menüponttal, ahol kinyomtatható és letölthető posztereket illetve dokumentumokat találunk. „Kiadványaink” menüpont alatt, 3 felsorolás található. Ebből az egyik menüpont alatt található A SZŰRHETŐ DAGANATOS BETEGSÉGEK TÉREPIDEMIOLÓGIAI ELEMZÉSE, de tartalom nincsen alatta, és a címéből ítélve ez sem a lakosság tájékoztatására szól. A másik menüpont alatt halálozási statisztika szerepel a fontosabb és daganatos betegségekre vetítve, ami szintén nem ide való. A harmadik menüpontban szakmai tájékoztató anyaggal találkozhatunk a legionárius betegséggel kapcsolatban, amelyet szintén nem ide kellene elhelyezni. - Egészség A-Z ig: FELTÖLTÉS ALATT, a kérdés itt talán az, hogy mióta? - Vörösiszap-katasztrófa: itt megtalálható Devecser aktuális levegő-egészségügyi helyzete, ami napi szinten frissített információt tartalmaz. Sajnos csak letöltve nyitható meg.
  19. 19. 19 Pozitív példa a weboldalon megtalálható „bread-crumb” [11] használata, amit viszont rosszul beállítva helytelenül használnak. 2.2.4 Az ÁNTSZ weboldalaiból levont konklúzió Szeretnénk kiemelni egy mondatot az ÁNTSZ küldetés nyilatkozatából: „Küldetése a magyar lakosság egészségi állapotának javítása, a már elért eredmények megtartása (a közegészségügyben és járványügyben, népegészségügyben, az egészségfejlesztéssel kapcsolatban) ” Valamint szeretnénk kiemelni egy részt a 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről: Népegészségügyi Főosztály 37. §. 2. pont d) ösztönzi, szakmailag segíti, támogatja az egészség-kommunikációs tevékenységet: tájékoztatással, felvilágosítással, egészséggel kapcsolatos információk továbbításával a közösségek és egyének egészségtudatos magatartásának kialakítása és javítása, továbbá a primer, szekunder és tercier megelőzési feladatok megvalósítása céljából; e) segíti az állami, önkormányzati és civil szervezetek által végzett, az egészséges életmódot támogató, továbbá a kábítószer, az alkoholizmus, a dohányzás ellenes programok megvalósítását, az AIDS megelőző tevékenység összehangolását. E feladatokat meglátásom szerint a XXI. században az internetet nem kihasználva, szinte lehetetlen teljesíteni. Egy olyan kommunikációs forrást hagy kiaknázatlanul jelenleg az ÁNTSZ, ami ma már szinte meg- és elengedhetetlen. 2.3 Kórházak és járó beteg szakellátó intézmények weboldalai, hibáik Két „súlyponti” kórház weboldalát emeltük ki, mint követendő, illetve mint elkerülendő példát. Sajnos még a követendő példa is temérdek hibával van tele, az
  20. 20. 20 közel sem nevezhető „etalonnak”. Mind a két kórháznak - súlyponti szerepe miatt - kiemelt feladatai vannak a hazai egészségügyi ellátásban. A két intézet között a különbség óriási. Míg a Kaposi Mór kórház [12] gyakorlatilag mindent közzétesz a weboldalán, addig az ÁEK [13] semmit, csak és kizárólag a jogszabályokban előírt kötelességeinek tesz eleget. 2.3.1 Kaposi Mór Oktató kórház Szembetűnő és már zavaró, az az információ dömping, ami megtalálható a kórház weboldalán. Ettől függetlenül kiemelendő példaként kell megemlíteni a kórház weboldalát, mivel információt közöl, sőt információt akar közölni a betegek számára, mégpedig teljeskörűt. Látható az intézmény vezetésének hozzáállása a weboldalon közétett információk alapján. A kórház - szinte egyedülálló módon a magyar egészségügyben - kommunikálni akar a betegekkel, segíteni szeretné őket a tájékozódásban. Minden lényeges menüpontot balra rendezve egy oszlopban helyeztek el. A lényegi információ, ami valójában elsőként érdekes lehet a betegek számára az a menüpontok hierarchiájában helytelenül lejjebb sorolódott. Nem különítették el a két legfontosabb tevékenységi kört, mégpedig a járóbeteg- szakrendelésekhez tartozó információkat a fekvőbeteg-ellátástól. Ezek egy menüpont alatt találhatóak meg. Igaz, hogy például egy Fül-Orr-Gégészeti és Fej-nyaksebészeti osztálynak van járó- és van fekvőbeteg részlege is és ezek szorosan össze is függnek, de ettől függetlenül mind a járóbeteg-ellátás és mind pedig a fekvőbeteg-ellátást külön kellene kezelni a felületen. Helytelenül a járóbeteg-szakrendelésekhez tartozó „Rendelési idők” menüpontot a „Betegtájékoztató” menüpont alá helyezték el, ahol más nem található meg, csak az, hogy rendelési idő 8:00-17:00 –ig, az már nem, hogy melyik orvos és hol rendel, mindezt pdf formátumban. Amikor egy felhasználó böngészik egy weboldalon, a Google motorja figyeli, hogy melyek a leggyakoribb, legnézettebb aloldalak egy weboldalon belül. Ennek alapján, amikor egy felhasználó a kórház nevére rákeres a Google -ban nem csak a kórház nyitó oldalát adja ki találati eredményként, hanem alatta a 6 leggyakoribb kereséséi eredményt is megjeleníti. Az ábrán jól látható, hogy ebből kettő a rendelési időket érinti.
  21. 21. 21 4. ábra Kaposi Mór Kórház, Google-találati eredmény A rossz weboldal felépítés miatt a betegek két menüpontot, „Rendelési idők”, és „Szakrendelések” és alattuk két teljesen különböző pdf formátumban letölthető táblázatot találnak. Ebből sajnos nem derül ki, hogy melyik mire vonatkozik, hiszen mind a kettő alatt megtalálható ugyanúgy a Fül-Orr-Gégészet, mint a Bőrgyógyászat és így tovább. Ez a példa jól szemléltet, egy kifejezetten rossz weboldalstruktúrát. A járóbeteg-szakrendelésre vonatkozó két letölthető dokumentum egyikéből sem derül ki, csak hogy előjegyzéssel, vagy előjegyzés nélkül is ellátják –e a betegeket, illetve, hogy beutaló köteles –e az adott egészségügyi szolgáltatás. Ugyanúgy helytelenül a „Gyógyító osztályaink” menüpont alatt találhatóak meg, az egyes orvosszakmai osztályok (Belgyógyászat, Fül-Orr-Gégészeti, …stb.), mind a fekvőbeteg- mind a járóbeteg-ellátáshoz tartozó információkat, ami igen csak félrevezető. Az információk lényegi tartalma, nem kiolvasható belőle. Olyan általános információk találhatóak itt meg, hogy mivel foglakozik az adott osztály, illetve, hogy a fekvőbetegek ellátása a mátrix osztályunkon történik, ami inkább rémisztő, sem mint lényegi információ. Nagyon nagy hiba a weboldal közepét elfoglaló „híreink” nevezetű tartalom. Ahogyan Kaposváron sem, úgy máshol sem az országban még soha senki nem fogalmazta meg pontról pontra, hogy egy egészségügyi intézménynek milyen lényeges információt kellene közölnie a betegek, civilek számára a weboldalán. Ez nem azt jelenti, hogy minden olyan információt, ami lényegtelen az ellátással kapcsolatban, nem lehet a weboldalon közzétenni, hiszen ezért van a weboldal. Azt jelenti, hogy az a nem mindegy, hogy ezek az információkat hová, és hogyan helyezzék el a szolgáltatók a weboldalon. Képzeljünk bele annak a betegnek a
  22. 22. 22 helyzetébe, akinek fájdalmai vannak valamilyen okból kifolyólag. Megérkezik a weboldalra és a következő hír fogadja a nyitó oldalon: - 2011.09.13 - Magyar Nőorvos Társaság Dél-nyugat Dunántúli Szekciójának XIII. Kongresszusa A hír alatt, a kongresszus rövid összefoglalója, link a teljes cikk elolvasásához. E mellett a hír mellett látja még a Főigazgatói köszöntőt, Küldetést és Jövőképet, Stratégiát, Kórháztörténeti áttekintést, Névadónk, Megközelíthetőség menüpontokat (ez már közelít, itt megtudhatja a beteg, hogy hol van a szolgáltató helyileg), Szigethy-Gyula Gyógyszertár bemutatkozását, akcióit és szolgáltatásait menüpontokat. Ezen menüpontok után találja az oldalon lefelé görgetve, az első olyan információt, ami ténylegesen a beteg tájékoztatásáról, szakellátásról szól. Azért a Kaposi Mór Oktatókórház weboldalát emelte ki a dolgozat, mivel ez az egyik legjobb a hazai viszonylatban. A legtöbb információ, ha nehezen is, de megtalálható. Az adott osztály, szakrendelés telefonszáma, elérhetősége mindenhol elérhető. A hibák, amiket a korház weboldaláról kiemeltünk, nem egyediek. Ezek általánosságban elmondhatóak a magyar egészségügyi weboldalakról, legyen az kórház vagy szakorvosi rendelőintézet. Szintén rendhagyó módon, itt található kezdetleges „akadálymenetes” verzió is, bár messze nem a szabványoknak megfelelően felépítve, tehát az csak részlegesen elérhető, de legalább van ilyen irányú elmozdulás is. 2.3.2 Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ Az AEK feladatának nagyságát, komplexitását tekintve és azt összehasonlítva a weboldalukon közölt információval, azt gondolhatnák a betegek, hogy elszeretnének bújni az interneten. Gyakorlatilag semmi sincs feltöltve az AEK weboldalára. Az első 22 menüpont a betegek számára szinte teljesen irreleváns. Az oldal aljában van eldugva az a 3 menüpont, ami ténylegesen érdekes lehet egy beteg számára.
  23. 23. 23 5. ábra AEK nyitó oldal Ezek a következők információk:  Fekvőbeteg-ellátás: Itt a kórház megelégszik azzal, hogy felsorolja milyen fekvőbeteg osztályok vannak a kórházban. Más információt nem lehet itt megtalálni a fekvőbeteg-ellátással kapcsolatban.  Járóbeteg-ellátás: Itt letölthető pdf dokumentumok rengetegével találkozunk, amiket megnyitva megtalálhatjuk a minket érdeklő rendelés idejét. Viszont a rendelési időn kívül ezek a pdf dokumentumok semmi mást nem közölnek. Nem tudjuk meg, hogy az adott rendelés beutaló köteles –e vagy sem, vagy, hogy csak előjegyzés alapján fogadják a betegeket, avagy nem.  Rehabilitáció: Itt rendhagyó módon, a kórház közli az igénybevétel módját és mikéntjét, és az igényjogosultak körét. Felsorolja az intézményhez tartozó rehabilitációs telephelyek nevét és címét, de sem egy telefonos elérhetőséget, sem egy a külső intézményhez tartozó weboldalcímet vagy egyéb más információt nem közöl.
  24. 24. 24 6. ábra AEK, releváns menüpontok az oldal alján A kórház weboldalán nagyon gyakran elkövetik azt a hibát, hogy egy a szövegkörnyezetbe használt szó, hivatkozást [14] takar. Ez viszont csak feketén van kiemelve, ami megtéveszti a látogatókat, és mivel fekete, azon nem látszódik, hogy arra kattintva további információ érhető el. 7. ábra AEK, rosszul feltűntetett link, üres tartalom Egy az itthoni rossz példát követve, az AEK weboldalán is rögtön a kezdőoldalon általános és a betegek részére semmitmondó kórházi hírek vannak elhelyezve, elterelve ezzel a látogató figyelmét a lényegi tartalomtól. Itt sem található akadálymentes verzió a hátrányos helyzetű felhasználók számára. Az egészségügyi
  25. 25. 25 ellátórendszer egyik legnagyobb, súlyponti kórházi szerepének méltatlan példáját tükrözi az ÁEK weboldala. 2.3.3 Dunakeszi Város, Szakorvosi rendelőintézet A szakrendelő weboldalán [15] egyértelműen látszik, hogy azt még a 2000-es év előtt készítették el. A böngészőnk segítségével (ctrl + u billentyű kombináció) az oldal forráskódját [16] megtekintve a következő kiírással találkozhatunk: „Az Ön által használt böngésző nem ismeri a beágyazott kereteket, vagy jelenleg úgy van beállítva, hogy ne jelenítse meg azokat.” 8. ábra Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet, nyitó oldal Az oldal rendkívül elavult és régi, a legalapvetőbb webes szabványoknak sem felel meg. Kiemelendő viszont az, hogy a szokásos „igazgatói köszöntő” vagy az aktuális a betegek számára érdektelen „híreink” helyett rögtön két igencsak fontos információ található meg a nyitó oldalon. Rögtön tájékoztatják a betegeket, hogy mely rendelések maradnak el a szabadságolások miatt, és melyek a legkorábbi előjegyzési időpontok azokra a rendelésekre, ahová ez szükséges. A rendelési időket összekapcsolva az orvosok neveivel folyamatosan frissítve, naprakészen tartják. A szakrendelések és a rendelési idők, valamint az orvosok nevei egy táblázatban vannak összesűrítve, nincsen külön aloldala egyik szakterületnek sem, ahol bővebb információval találkozhatnánk a szakterületet érinthető kérdésekben.
  26. 26. 26 9. ábra Dunakeszi Sz. Rend. intézet, rendelési idők 2.3.4 A XIII. kerületi önkormányzat rendelő intézete A XIII. kerületi önkormányzat [17] fenntartása alatt, több telephelyen történik a járóbeteg-szakellátás. A tájékoztató weboldal, amit jelenleg az önkormányzat tart fenn, rendkívül átláthatatlan. A rossz elnevezések miatt gyakran félrevezet. Teljesen összemosódik a weboldal funkciója a járóbeteg-szakrendeléssel, a háziorvosi ellátással, és minden egyéb más egészségügyi szolgáltatással, ami a kerületi önkormányzat fennhatósága alá tartozik. Kifejezetten nehéz navigálni az oldalon. 10. ábra XIII. kerület Egészségügyi Szolgálat, nyitó oldal Az egyik legrosszabb elnevezés az oldalon például a „Gyermekorvosi ellátás” menüpont. Félrevezető, mivel a gyermekorvosi ellátás alatt a felhasználó sok mindenre gondolhat, nem csak a háziorvosára. Ezen menüpont alatt találjuk meg a Házi-gyermekorvosi ellátást. Itt megtalálhatjuk azt az 5 különböző telephelyhez tartozó Házi-gyermekorvosi rendelést, ami a kerülethez tartozik. Amennyiben rákattintunk valamelyik telephelyre, - szintén rosszul - csak a gyermekorvosok neveit
  27. 27. 27 találjuk meg, és a rendelőhöz kapcsolódó cím illetve elérhetőségi adatokat. A felhasználó azt gondolhatná, hogy nincs feltöltve a tartalom. Ellenben ha a felhasználók a háziorvos nevére kattintanak, akkor megtalálhatják a rendelési időt is. Az 5 telephelyből az egyik alatt semmilyen információ nem található, sem az orvosok nevei sem rendelési idő (valószínűleg megszűnhetett). Az Ipoly utcai rendelésre kattintva 5 gyermekorvos nevével találkozhatunk. Itt egy orvost kiválasztva és tovább navigálva, meglepő és rendkívül zavaró módon azt látjuk kiírva, hogy Tátra utcai gyermekorvosi rendelő, ami több mint 8 sarokra van az Ipoly utcától. Ilyen és ehhez hasonló navigációs és elírási hibák sokaságát találhatjuk meg a honlapon. Szintén zavaró, hogy a kerületben több olyan járóbeteg-szakrendelés is van, ami a kerület mindkét telephelyén megtalálható. Ilyen például a Fül-Orr- Gégészet, Nőgyógyászat, Szemészet, de egyikből sem derül ki, hogy hová kellene fordulnia a betegeknek, van –e területi ellátási kötelezettség szerinti megkötés, vagy a betegek a számukra jobban megközelíthetőt választják. 2.3.5 Következtetés a kórházi illetve a szakorvosi rendelőintézeti honlapokkal kapcsolatban A példában kiemelt 4 weboldal és hibáik egyáltalán nem mondhatóak egyedinek. Több tucat kórházi és szakorvosi rendelőintézeti weboldalt átvizsgálva általánosságban elmondható az összes weboldalról, hogy azok nem a lakosság számára, nem felhasználóbarát módon készültek el. Kivétel nélkül, az összes megvizsgált weboldal inkább a rendeletekben, jogszabályokban leírtaknak akartak megfelelni, sem mint a betegeket hivatottak tájékoztatni, ezzel megkönnyítve a saját maguk munkáját is. A legalapvetőbb webes szabványokat sem alkalmazzák ezek a weboldalak. A legtöbb esetben a józanésznek ellentmondó módon építik fel a menüstruktúrát. A tartalmat illetően gyakorlatilag minden lényegtelent igen, de főleg a lényeges tartalmat kihagyva, vagy elnagyolva töltik fel. Nagyon gyakori a félrevezető, rosszul elnevezett, nem működő linkcím, az olvashatatlan, rosszul megválasztott betűméret, a feltöltetlen üres oldal, a csak letölthető módon elérhető információ, a régi elavult több tíz éves, a böngészőkben széteső weboldal. Ezek az oldalak csak a legminimálisabb információt közlik a betegekkel, általában cím és telefon elérhetőség van, jó esetben rendelési idő. A fekvőbeteg-ellátásnál ennél
  28. 28. 28 rosszabb a helyzet, semmilyen a bentfekvéshez, esetleges műtéthez szükséges információt nem találhatnak meg a betegek úgy, mint, hogy mit hozzanak, és mit ne hozzanak magunkkal, mire figyeljenek oda, mikor és hogyan van a látogatási rend és egyéb más lényeges információk. Gyakori a fekvőbeteg osztályokon alkalmazott mátrix osztály elnevezés, ami a laikusoknak semmit, csak a matematikusoknak és a szakmabelieknek mond valamit. A háziorvosi rendelőket az esetek döntő többségében az önkormányzatok működtetik. Ennek megfelelően a legritkább esetben találkoztunk a kutatás során ehhez tartozó weboldalakat. Minden lényeges információ, ami kimerül az orvos nevében és rendelési idejében az önkormányzat weboldalán találhatunk meg. Gyakori példa a pénteki rendelési időre, hogy annyi van feltűntetve, hogy változó, jobb esetben páros héten de. páratlan héten du. van a rendelés. Ezek az estek nagy többségében rosszul vannak frissítve ezért a rendelési idők is aktualitásukat vesztettek. Nem a kórházak és nem a szakorvosi intézetek vezetőinek a feladata a megfelelően felépített, szabványok híján elkészített weboldalak karbantartása ellenőrzése. Ezt kormányzati szinten kellene meghatározni, szabványosítani, egységesíteni. 2.3.6 Értékelő táblázat a vizsgált intézeti honlapokról A dolgozat egyik kezdeti célkitűzése volt egy olyan összehasonlítás, melyben a hazai intézmények weboldalait szerettük volna összehasonlítani egymással. Azonban ez a szabványok és a változó sokszor céltalannak tűnő tartalmak miatt, nem volt lehetséges. Szemléltetésként, felsorolunk itt néhány menüpont címet, melyek alatt megtalálható volt például a járóbeteg-szakrendelés:  Szolgáltatásaink, Betegeinknek, Általános információ, Rendelések, Rendelési idők, Szakrendelések, Járóbeteg-ellátás, Betegellátás, …stb. A kezdeti célok között szerepeltek még a legalapvetőbb webes szabványok betartása, amit már mérni és vizsgálni is tudtunk. Ezen szabványok és jelentőségük fontossága a dolgozat második felében kerül kifejtésre. A bemutatott weboldalak értékelést egy nullától ötig terjedő skálán mutatjuk be, ahol a nulla a szabvány teljes hiányát az ötös pedig a szabvány teljes betartását jelöli. A táblázat utolsó cellája a weboldalon megtalálható, tartalom minőségét hivatott jelölni. Inkább szubjektív. Az értékelés folyamán olyan, a betegek számára lényegi
  29. 29. 29 információkat vettünk alapul, mint a rendelési idők megléte, a rendelő doktorok neveinek feltűntetése, és egyéb más elengedhetetlen információk mind a fekvő mind pedig a járóbeteg-szakrendelésekkel kapcsolatban. 11. ábra Értékelő táblázat 3. Jogi háttér (törvények, rendeletek, jogszabályok) A jelenleg hatályos jogszabályok, rendeletek nem kötelezik a szolgáltatókat arra, hogy naprakész pontos és megbízható információt közöljenek magukról az interneten. Kötelezni kellene a biztosítási ellátásban résztvevő egészségügyi intézményeket, úgy ahogy a 46/2006. (XII. 27.) EüM rendelet [18] kötelezi őket a várólista adatainak honlapon történő közzétételére, hogy pontos információkat közöljenek magukról weboldalaikon a civilek számára. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok, így rendelkezésére bocsátásuknak jogi akadálya nincs. Külön passzus foglalkozik a közérdekű adatok nyilvántartásáról, közzétételéről, amik természetesen az egészségügyi szolgáltatókra is vonatkoznak. Minden egészségügyi szolgáltató eleget kíván tenni ezeknek a törvényeknek, rendeleteknek. Sajnos egy rosszul bevett szokás szerint ezeket a jogszabályokat betartva úgy teszik közzé weboldalaikon az információikat, hogy az a lényegi tartalmat a háttérbe szorítja. 3.1 Az 1992. évi LXIII. törvény és egészségügyi vonatkozásai Az első ilyen törvény, aminek hatására minden egészségügyi weboldalon megtalálhatók a „séma” információk, az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról [19] szól. Értelmező rendelkezések 4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a Állami webodalak OEP 0 1 0 0 1 0 3 ÁNTSZ 0 1 0 0 0 0 1 Kórházi weboldalak Kaposi Mór 0 1 0 0 1 0 4 Aek 0 0 0 0 0 0 1 Sztk Dunakeszi 0 1 0 0 0 0 3 Sztk 13. kerület 0 2 1 3 1 1 2 Bread crumb használata Értékelés 0-5 ig terjedő skálán, ahol a 0 = értékelhetettlen és az 5 = kíváló Tartalom, információ közlésWCAG 2.0 <title> tag "leíró" metatag url címek helyes használata címsor tagek (h1, H2 …)
  30. 30. 30 tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől; 5. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; III. fejezet, A közérdekű adatok nyilvánossága 19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. Ennek a törvénynek a hatására, a legtöbb egészségügyi szolgáltató weboldalán rögtön a nyitó oldalon, az esetek 99% -ban, a következő menüpontokkal találkozunk elsőként:  Szervezeti, személyzeti adatok,  Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok  Gazdálkodási adatok Stratégia,  Küldetésnyilatkozat Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatalát törvény szabályozza, kötelezi. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a civileket ez érdekli is. Ha holnap betegségünk, egészségi problémáink miatt szakorvost, rendelőt, kórházat, ügyeleti ellátást keresünk biztos, hogy nem a küldetés nyilatkozatot, vagy a szervezeti felépítést
  31. 31. 31 szeretnénk megtekinteni. Azt szeretnénk, azt akarjuk tudni, hogy hová, mikor és milyen feltételekkel fordulhatunk az orvosunkhoz, hogyan juthatunk hozzá az egészségügyi ellátáshoz. 3.2 Az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet A második ilyen törvény, az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet [20], aminek alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal országos adatbázist működtet. Olyan központi adatbázis, ahol minden a rendeléseket érintő adat megtalálható jelenleg csak az ÁNTSZ birtokában van. Még sem működtet az ÁNTSZ olyan weboldalas felületet, ami elérhető lenne a civilek számára. Jelenleg ez az adatbázis civilek számára csak költségtérítés ellenében érhető el. Még magának az ÁNTSZ-nek sincsen meg az összes adat egyetlen egy központi helyen, ahol egyből elérhető lenne.  rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szól  2. § (1) A szolgáltatókról … engedélyezett szakmákról … nyilvántartást kell vezetni.  (2) Az (1) bekezdés szerinti országos adatbázist … az Országos Tisztifőorvosi Hivatal működteti.  A szolg. székhelyén, elérhetőségén kívül tartalmaznia kell:  ch) a heti rendelési időt … illetve napi bontásban a rendelési idő kezdése és befejezése időpontjának megjelölésével … és a rendelkezésre állási időt, Ez ma Magyarországon az egyetlen olyan adatbázis, ahol minden olyan információ megtalálható, ami ténylegesen a lényegi információkat tartalmazza, ahhoz hogy könnyedén megtalálhassák, elérhessék az egészségügyi szolgáltatót a civilek (rendelési idő, területi ellátási kötelezettség, ügyelet, orvos neve, stb.). Kötelezni kellene az OTH-t arra, hogy ezt az óriási adathalmazt, a civilek számára is érthető és átlátható módon közzétegye.
  32. 32. 32 3.3 Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény, egészségügyi vonatkozásai A harmadik ilyen lényeges törvény, ami a biztosítási ellátásban résztvevő egészségügyi szolgáltatókat is közvetlenül érint, az az elektronikus információ- szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény [21]. Kötelezi a szolgáltatókat, hogy weboldalt üzemeltessenek, és ott közérdekből nyilvános információt közöljenek a civilek számára. Sajnos itt is az a tendencia mutatkozik meg, hogy ezt is úgy értelmezi az egészségügyi szakma, hogy csak a 1992. évi LXIII. törvényben szereplő adatokról közöljenek pontos információt. Márpedig ez a törvény nem tér ki külön az egészségügyi szolgáltatókra, hogy kötelezze őket minden olyan információ közzétételére, ami a rendelést, járó és fekvőbeteg ellátást, illetve egyéb más egészségügyi szolgáltatást közvetlenül érint, ami egy egészségügyi ellátásra szorulót közvetlenül érdekelhet, érinthet. Egyetlen egy ilyen konkrét rendelet van, és az sajnos csak a várólisták kötelező közzétételéről szól. A törvény (3. § , 4. § ) nem csak a közzétételről, hanem annak módjáról, valamint a tartalmáról is rendelkezik. Gondoskodni kell arról, hogy a közzéteendő adatok: 1. egyértelműek legyenek 2. melyik szervtől származik, illetve melyikre vonatkozik 3. a honlap, adatok közzétételére alkalmas kialakításáról 4. folyamatos üzemeltetéséről 5. az adatok frissítéséről 6. listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről Kötelezni kellene a biztosítási ellátásban résztvevő egészségügyi szolgáltatókat arra, hogy minden olyan információt tegyenek közzé, ami közvetlenül érinti a betegellátást. Mindezt úgy, hogy azok messzemenően megfeleljenek a kor technikai feltételeinek és a legújabb webes szabványoknak, valamint a webergonómia alapvető szabályainak.
  33. 33. 33 Három lényeges törvényt emeletünk ki a dolgozatban, amelyek közvetlenül érintik az egészségügyi szolgáltatókat. Ezek a törvények egy alapot képeznek, de közel sem felelnek meg a XXI. század elvárásainak. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy már 1998 –ban, deklarálták Magyarországon azt a törvényt, hogy a fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz. Még sem kötelezi semmi és nem tartatja be, kéri számon a szolgáltatókon ezt a törvényt egyik állami szerv sem. Az USA, 1988-as Rehabilitációs törvény „508-as” kiegészítése kimondja, hogy állami megrendeléshez, tehát közpénzen létrehozott weboldal elkészítésének megrendeléséhez, csak olyan cég juthat hozzá, aki ennek a törvénynek meg tud felelni, tehát a hátrányos helyzetűek számára is elérhető weboldalt hozhat csak létre. 4. Elengedhetetlen Webes szabványok Egy weboldal felépítésénél főként és elsősorban a webhely látogatóinak igényeit szem előtt tartva kell eljárnunk. Ők a webhely tartalmának elsődleges fogyasztói. Ahhoz, hogy maradéktalanul meg tudjon felelni egy weboldal a funkciójának, elengedhetetlen ezen szabványok használata és maradéktalan betartása. A legfőbb iránymutató jelenleg a világon a W3C [22], melyet a web szülőatyának nevezett Tim Berners-Lee alapított 1994 ben. A W3C célja, hogy a kidolgozott általános érvényű szabványok és az iránymutatások révén mindenki maradéktalanul ki tudja használni az internet nyújtotta lehetőségeket. Ezek mindenki számára és minden platformon függetlenül a használt hardvertől vagy szoftvertől elérhetőek legyenek. 4.1 A W3C alapelvei Az internet jelenlegi legnagyobb társadalmi értéke, hogy lehetővé teszi az emberek számára az elérhető tudást, kommunikációt. Cél természetesen, hogy ezek maradéktalanul mindenki számára elérhetőek legyenek. Az egyik legfontosabb megfogalmazása a W3C -nek, hogy mindezt úgy érjék el, hogy független legyen a következő szempontoktól:  a használt hardvertől  a használt szoftvertől  a hálózati infrastruktúrától  az anyanyelvtől
  34. 34. 34  a kultúrától  a földrajzi helyzettől  a fizikai vagy mentális képességektől Óriási fejlődésen megy át ma is azoknak az eszközöknek a fejlődése, amelyek segítségével az internetet és az azon megtalálható tartalmat elérhetjük. Ma már szinte nincs olyan telefon, amivel ne használhatnánk el az internetet. Okostelefonok, PDA- k, interaktív televíziós rendszerek, hangalapú rendszerek, információs terminálok, sőt még bizonyos háztartási készülékek is elérik ma már az internetet. Nem mindegy tehát, hogy hogyan, milyen formában tesszük közzé a közölni kívánt tartalmat. Ahogyan látható a W3C már 1994-ben felismerte, hogy szabványosítás nélkül az interneten megtalálható mérhetetlen mennyiségű információ a különböző platformok miatt nagyon hamar elérhetetlenné válnak. A cél [23], amit megfogalmaz a W3C, olyan mintha a magyar egészségügyre lenne kitalálva: „Az internet az együttműködést, a tudás megosztását, és ez által a globális szinten megvalósuló bizalom kiépülését szolgálja”, amire jelenleg nagyon nagy szüksége lenne a magyar egészségügyi szektornak. Ma már a bizalom építése az interneten elkezdődik, ezért megengedhetetlen az, hogy nem megfelelő minőségű és tartalmú, továbbá átláthatatlan, sőt az esetek döntő többségében használhatatlan weboldalakat találunk a magyar egészségügyben. 4.2 Akadálymentesítés Az Egyesült Királyságban már 2004-ben készült olyan felmérés, amit a UK Disabilities Rights Commission [24] végzett el, egy nonprofit szervezet ami a fogyatékossággal élők jogait hivatott biztosítani. A tanulmányban [24] az Egyesült Királyság állami, közszolgálati webhelyeinek hozzáférhetőségét és használhatóságát vizsgálták, elsőként 100 kormányzati weboldalt teszteltek a fogyatékosok szemszögéből. Az elvégzett tanulmány kimutatta, hogy a fogyatékossággal élők az állami fenntartású weboldalak 95%-át nem tudják megfelelően elérni. A fogyatékkal élőkért szervezet hangsúlyozza, hogy kormányzati segítség bevonására lenne szükség az internet akadálymentessé tételéhez. Az akadálymentesítés a magyar viszonylatban egy rosszul bevett szokás szerint jelenleg azt jelenti, hogy egy webes tartalomnak elkészítik az olyan irányú változatát,
  35. 35. 35 ahol fekete alapon óriási sárga betűkkel is elérhető a weboldal tartalma, amivel jó esetben is csak a gyengénlátóknak nyújthat segítséget, de semmi esetre sem a hátrányos helyzetű felhasználóknak. 12. ábra A Szerencsejáték Zrt. honlapjának, részben akadálymentes verziója Ez az akadálymentesítésének egy igen csak leegyszerűsített és butított verziója. Jelenleg a magyar kormányzati szektorban, nem beszélve az egészségügyi weboldalakról, nem található egyetlen egy olyan weboldal sem 2011. -ben, ami a nemzetközi szabványoknak akár csak részlegesen megfelelne. 4.2.1 Akadálymentes weboldal, hátrányos helyzetű felhasználó Mit jelent az, hogy akadálymentes weboldal? Kiknek, mely társadalmi rétegeknek van szüksége az akadálymentesített weboldalakra? Ki, vagy mi az, hogy hátrányos helyzetű? Egy megfelelően felépített és kialakított akadálymentes honlap úgy van kialakítva, hogy mindenki gond nélkül tudja azt használni, függetlenül attól, hogy milyen őt hátráltató fogyatékossága, esetleg betegsége van. Továbbá a honlap böngészhetőségének függetlennek kell lennie attól is, hogy a felhasználó milyen szoftvert, milyen eszközt használ, mennyire ért az informatikához és hogy milyen korú. Weboldal, számítógépes program használata, nem mindig csak a ténylegesen fogyatékkal élőknek, mint például a vakok és gyengénlátók vagy siket embereknek okozhat gondot. Sok esetben azoknak is gondot okoz, akik például fáradtak, most ismerkednek a technológiával, esetleg nem a hagyományos eszközt használja, hanem egy okostelefont vagy egy táblagépet.
  36. 36. 36 Az informatika szemszögéből több a „fogyatékos” személy, mint azt a szó megszokott értelmében használva gondoljuk. Ezért a megfogalmazás, hogy fogyatékos nem minden esetben helytálló, így inkább hátrányos helyzetűekként említi őket a szakirodalom. Bárki könnyen valamelyik hátrányos helyzetű csoport részévé válhat. Vizuális csoport: - vakok, színvakok - színtévesztők, gyengén látók, epilepsziás, a munkavégzésükhöz elengedhetetlen a monitor használata napi több órában, rossz kontrasztú elavult képernyőt, monitort használók; Auditív csoport: - hangos helyiségben egy légterű irodában dolgozó felhasználók, teljes vagy részleges hallássérültek, Mozgási csoport: - mozgásában korlátozott, Alzheimer-kóros, kézsérültek, vagy csak billentyűt - vagy csak egeret használó felhasználók, átmenetileg korlátozott felhasználók például egyéb kézsérülés miatt Kognitív csoport: - értelmileg akadályozott, gyerekek, idősek, számítástechnika - informatika terén tapasztalatlan, járatlan felhasználók Hardver csoport: - régi elavult számítógépet használók, új eszközöket használók, régebbi verziójú vagy nagyon új verziójú böngészőt használók Könnyen belátható, a közel sem teljes felsorolásból, hogy az emberek egy igen csak szűk csoportja marad ki a felsorolásból. Az a kis réteg, amelynek nincsen szüksége valamilyen szinten akadálymentes honlapra: a 15-50 éves korosztály, akik épek és egészségesek, jó minőségű monitort használnak modern asztali számítógéppel, gyors internetkapcsolattal rendelkeznek, valamint rendszeresen használják az internetet.
  37. 37. 37 Nagyon nagy szükség van az akadálymentesítésre, hogy ne csak egy igen szűk réteg használhassa ki maradéktalanul az internet adta lehetőségeket. 4.2.2 Akadálymentesítés, kapcsolódó jogszabályok Több jogszabály is kimondja, hogy amennyiben egy állami szerv vagy szolgáltató - és Magyarországon ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatók is ebbe a kategóriába tartoznak - készít egy honlapot, mindenki számára alapvető, hogy értelemszerűen használhatónak és akadálymentesítettnek kell lennie. Az 1998. évi XXVI. Esélyegyenlőségi törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról [25] kimondja, hogy: Kommunikáció 6 § (1) A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. (2) Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti, és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét. 7. § (1) A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. (2) Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor. Rigai nyilatkozat [26] A rigai nemzetközi miniszteri konferencián 32 európai vezető foglalt állást a digitális szakadék csökkentésének szükségessége mellett. Harmadik célként tűzték ki a konferencián azt, hogy a kormányzati weboldalak W3C által elfogadott teljes mértékű akadálymentesítésének elérése lehetővé váljon 2010-ig. ENSZ - Fogyatékkal élő személyek jogairól szóló Egyezmény [27] és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív jegyzőkönyv
  38. 38. 38 2006 december 13 -án az ENSZ közgyűlése egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ehhez kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Ez kimondja hogy: „A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi mind vidéki területeken.” A hazai joggyakorlat a fakultatív [28] szót alkalmazta egyedül ebből a közgyűlés határozatból, még akkor is, ha erre Magyarországon már 1998 óta törvény vonatkozik. 4.2.3 Akadálymentesítés, következtetés Egyértelműen látszik az elfogadott jogszabályokból, mind a hazai mind nemzetközi szinten, hogy az állami illetve közszolgálati feladatot ellátó szervekre nézve, tehát az egészségügyi szolgáltatókra nézve is kötelező az akadálymentesítés. A W3C által létrehozott akadálymentességi szabványoknak való megfelelés az, ami biztosíthatja ezt a honlapok esetén, és ez az, amire a Rigai nyilatkozat és az Európai Parlamenti Állásfoglalás is hivatkozik, mint iránymutatás. Ezt a feltételrendszert pedig a W3C WCAG 2.0 [29] webes szabvány határozza meg. Nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy nem csak a szó szerinti értelmezésben lehet valaki hátrányos helyzetű. 4.3 A Google irányelvei Egy nagyon fontos szabály, amit nagyon gyakran helytelenül vagy az esetek döntő többségében nem használnak a magyarországi egészségügyi, kormányzati portálok, az az, hogy egy weboldalon a tartalom legyen elsősorban olvasható, csak másodsorban kinyomtatható, és végül pedig letölthető. Ahhoz, hogy ennek az íratlan szabálynak meg tudjanak az egészségügyi weboldalak felelni, az alábbi szabályokat
  39. 39. 39 kell betartani és alkalmazni. A webes szabványok betartása nem csak azért fontos, hogy az átlagos felhasználók igényeit kielégítsük, hanem azért is, mert ezeknek a szabványoknak az alkalmazásával érhetjük el azt, hogy mindenki számára tehát a fogyatékkal élők számára is elérhető legyen a tartalom. Azért a Google iránymutatását [30] emeltük ki a dolgozatban, mert jelenleg a legnagyobb és legelterjedtebb internetes szolgáltató (nem csak kereső) a világon, amit csak úgy érhetett el, ha minőségi szolgáltatást nyújt a felhasználói számára. A Google több nagyon lényeges szempontot sorol fel, mint irányelvet, mikor tartalmat kívánunk közzétenni az interneten. Ebből 4 –et emeltünk ki a dolgozatban: 1. Az oldalfejlécek használatával közöljük az oldal vagy aloldal témáját. A <title> tag mind a felhasználók, mind pedig a keresőmotorok számára közli az adott oldal témáját. A <title> tag elemet a HTML dokumentum <head> részében kell elhelyezni. A webhely minden egyes oldalához egyedi fejlécet kell készíteni. Például: <title> Fül-Orr-Gégészeti járóbeteg szakrendelés Dunakeszi, rendelési idő, szakorvosok, általános tudnivalók.</title> Ennek eredménye képen, amikor a felhasználó rákattint az eredményre, hogy megnézze a weboldalt, a fejléc megjelenik a böngésző ablak tetején, ez olyan, mint egy utcanévtábla. A webhely nagyobb mélységében található oldalak esetén ez a fejléc az adott oldal tartalmára kell, hogy vonatkozzon. A megfelelő <title> tag pontosan leírja az adott oldal, aloldal tartalmát. A fejléc tartalomnak, rövidnek és informatívnak kell lennie. 2. A "leíró" metatag használata egy bővebb leírást ad az adott oldal tartalmáról. Az oldalt leíró metatag tájékoztatást ad a keresőmotoroknak az oldal tartalmával kapcsolatban. Amíg a fejléc csak néhány szó vagy kifejezés lehet, a metatag lehet egy-két mondat, vagy egy rövidebb bekezdés is. Ennek használata azért nagyon fontos, mert nem tudjuk minden esetben, hogy melyik egészségügyi szolgáltatót keressük konkrétan, ezért a keresők segítségét kell igénybe vennünk. A keresők ezek alapján segítenek a felhasználóknak abban, hogy releváns találatot adhassanak. A <title> taghez hasonlóan a leíró metataget is a HTML dokumentum <head> tagjei között kell elhelyezni. Szintén minden egyes oldalhoz használni kell. Célja, hogy gondosan összegezze az oldal tartalmát, és adjon egy olyan leírást, amely
  40. 40. 40 megfelelően informatív. Ennek a tartalma csak a keresőoldalak találati listájában olvasható, viszont tartalmát és funkcióját tekintve rendkívül fontos. 3. Az URL –ek [31] megfelelő használata szintén nagyon fontos szempont egy weboldal létrehozásakor. A megfelelően jellemző oldal leírások és URL címek használata a webhely jobb átláthatóságában segít, és ahhoz is hozzájárul, hogy a keresőmotorok jobban és pontosabban feltérképezhessék az oldalakat. A látogatókat elrémíti, ha az URL cím hosszú valamint rejtjelszerű és csak elvétve tartalmaz felismerhető szavakat. Az ilyen URL címek rendkívül zavaróak és a felhasználónak gyakorlatilag lehetetlen egy ilyen URL címre visszaemlékeznie. Amennyiben az URL cím a tárgyhoz tartozó szavakat tartalmazza, akkor az több információt nyújt az oldalról a felhasználóknak és a keresőmotoroknak egyaránt, ami olyan mint egy azonosító szám, vagy egy paraméter. Az oldal tartalmát és szerkezetét tükröző szavakat tartalmazó URL címek barátságosabbak, a látogatók könnyebben megjegyzik őket. 4. A címsortagek megfelelő használata segít a felhasználónak a tartalomban való tájékozódásban. A címsortagek - fontos, hogy nem összekeverendő a <head>HTML, vagy HTTP header - elemekkel, az átlátható oldalszerkezet létrehozására szolgálnak ez is szintén a felhasználó számára. Hatféle méretű címsortag van, amiből a <h1> a legmagasabb, és végül pedig a sort a <h6> zárja, amely a legmélyebb szint. A címsor tagok, ahogy a neve is tükrözi a bennük lévő szöveget nagyobb méretben félkövér formában jelenítik meg. Felhívja a felhasználó figyelmét, hogy az adott szöveg fontos, segítenek megérteni a címsor szövege alatti tartalomtípus mibenlétét. A különféle címsor méretek a <h1> a legnagyobb és a <h6> a legkisebb, a szöveg hierarchikus szerkezetének kialakítására szolgálnak, amely azért nagyon fontos, mert megkönnyíti a felhasználók számára a dokumentumban való közlekedést. A címsortagek készítéséhez úgy kell hozzáfogni, mintha egy összefoglalót írnánk. Hasonló képen a nyomtatott újságokban megjelenő összefoglalókhoz. A tartalom a címsortagek megfelelő használatával lesz tagolt és átlátható.
  41. 41. 41 Ez a lista közel sem teljes, ennek további tartalma akár egy külön szakdolgozat témája lehetne. A szemléltetés miatt emelte ki a dolgozat ezt az öt nagyon lényeges irányelvet. Látható, hogy amennyiben semmi mást nem, de legalább a Google irányelveit betartanák, az egészségügyi szolgáltatók a weboldalaikon, már akkor óriási javulást lehetne elérni egy egészségügyi weboldal átláthatóságában, felépítésében, elérhetőségében, hozzásegítve a látogatókat, betegeket ahhoz, hogy megtalálják számukra a releváns információt a weboldalon. 5. Webergonómia Az internetezők döntő többsége információszerzésre használja a világhálót. A szükséges, számukra releváns tartalmakat pedig a lehető legegyszerűbben, minél rövidebb idő alatt akarják megtalálni, ezt pedig az alkalmazott webergonómia befolyásolja. 5.1 Elengedhetetlen webergonómiai alapszabályok Egy egészségügyi tartalmú website tervezésekor, kialakításakor is a leendő felhasználók, ez esetben tehát a betegek igényeit kell szem előtt tartani. Azok az információk, amik elsősorban érdekesek lehetnek egy betegnek, mikor felkeresi egy kórház, egy szakrendelő weboldalát. Minél egyszerűbbé kell tenni a navigálást a weboldalon belül, mert ez közvetlenül hatással van a felhasználókra. A honlap legyen átlátható, “Ne törd a fejem!“.[32] Amennyire az emberileg lehetséges és kivitelezhető, minden weboldalnak magától értetődőnek, nyilvánvalónak és egyértelműen használhatónak kell lennie. A felhasználónak minden különösebb fejtörés nélkül meg kell értenie, mi mire jó, mi mire való. De mi az, ami a felhasználókat felesleges gondolkodásra, fejtörésre kényszeríti? A menüpontok nem egyértelmű elnevezése, és a linkek felismerhetősége. Az interneten a „konkurencia” egy pár klikkeléssel elérhető, tehát a legegyszerűbb opció az, ha elhagyja a weboldalt. Ha a felhasználót „felbosszantjuk” akkor egyszerűen odébbáll. Az igazán hatékony weboldal egy pillanat alatt megragadja a felhasználó figyelmét, mert átlátható, egyértelmű. Az emberek nem olvassák végig az oldalakat, csak nagyjából átfutják a tartalmat. Miért nem olvasnak alaposabban a felhasználók? Mert rendszerint siet mindenki és
  42. 42. 42 tudják, hogy nem kell mindent elolvasni, ezért gyakorlott “átfutók” vagyunk. Milyen szavakra, kifejezésekre figyel fel akkor az, aki keres valamit egy weboldalon? Azokra, amik kapcsolódnak az aktuális problémához, megfelelnek a pillanatnyi érdeklődésnek, ingerszavak, amelyek mélyen bevésődtek a felhasználók elméjébe. Ezért például mikor egy beteg találkozik egy egészségügyi weboldallal, és keresi a járóbeteg-szakrendelést, mert ezt vésődött be az elméjébe, érthetően nem találja meg azt, mert a „szolgáltatásaink” menüpont alá helyezték el. A „szolgáltatásaink” menüpont alatt a felhasználók, betegek számára gondolatban irreleváns általános információk szerepelnek, mint a gyógyítás, betegellátás, de ezt tudja, hiszen ezért is kereste fel a weboldalt, és ezért is keresi a számára releváns szakrendelések, járóbeteg-szakrendelések menüpontot, mivel ezt szokta meg, ezt társítja hozzá. Nem gondolják végig a felhasználók, hogyan működik valami, inkább átverekedik magukat a problémákon. Miért van így? Mert, ha egy eljárás működik, akkor kitartanak mellette. Az egyértelmű vizuális hierarchia alkalmazása az egyik, ha nem a legfontosabb dolog. A logikailag kapcsolatban lévő elemek vizuálisan is kapcsolatban kell, hogy álljanak egymással, egyes elemek más elemek “ölelésében” helyezkedjenek el, így világos, mi minek a része. Fontos az oldalak világosan elkülönülő részekre osztása, legyen világos, mire lehet kattintani. Fontos a “zaj” minimalizálása (vizuális szemét), a túlzsúfoltság, háttér zaj, ami zavarja az áttekinthetőséget, mind zavarja a felhasználót a navigálásban. Ahogyan az átlagos felhasználó használja az internetet: • Nem tudja, hogy mi az a böngésző! • Nem tudja, mi az az URL-cím! • A felhasználók nem olvasnak, csak átfutják a tartalmat! • A látogatók 43%-a elhagyja a nem megfelelő tartalommal rendelkező “eredmény” oldalt. A sote.hu oldalain a visszafordulások aránya egy 2010 -es októberi weboldal statisztika szerint 57,65%, ami azt jelenti, hogy 10-ből 6 látogató egy linkre kattintva nem azt találta, amit keresett, tehát elhagyja az adott oldalt.
  43. 43. 43 • Egy információs portálon senki sem fog keresni a végtelenségig, maximum 15 másodpercet fog rá fordítani, ami maximum 45 – 60 szó. Ennyi idő áll a weboldaltervezők rendelkezésére, hogy meggyőzzék a felhasználókat, hogy jó helyen jár, ez az, amit keresett. • A legtöbb látogatónak a számítógép bekapcsolása is problémát okoz. • Mindenki, aki átlagos vagy átlag alatti képességekkel rendelkezik, rendeltetésszerűen kell tudnia használni a weblapunkat. Ez szorosan kapcsolódik a dolgozat 4. fejezetében kifejtett akadálymentesítéshez. • Utcatáblák és webmorzsák = fény az éjszakában. A webes konvenciókat használjuk ki, hiszen „A konvenciók azért konvenciók, mert jól működnek” (Steve Krug 2000). Világos, egyszerű, ingyenes, emberekkel, átlagos felhasználókkal végzett használhatósági tesztelés segít abban, hogy elérhessük a weboldal által kitűzött, elérni kívánt célokat. Alapvető szabály, hogy el kell felejteni mindent, ami kizárólag arra szolgál, hogy megfeleljen az egészségügyi intézmény belső szabályzatainak, mindent, ami kizárólag arra jó, hogy a tervező egóját növelje, mindent, ami az adott oldal célkitűzése szempontjából nem releváns, minden eszközt vagy technológiát, ami gátolja a látogatót a szabad navigációban, minden interaktív alkalmazást, ami a felhasználót felesleges gondolkodásra kényszeríti, át kell alakítani vagy el kell felejteni. A böngészőn [33] kívül más szoftver nem lehet szükséges ahhoz, hogy a weboldal jól működjön. Az emberek kevesebb, mint 8% tudja csak, hogy mi az, hogy böngésző. 6. Ingyenes tartalomkezelő rendszerek bevezetése a forráshiánnyal küszködő egészségügyi szolgáltatók részére. Tartalom Kezelő Rendszer [34] - TKR, vagy angolul CMS – Content Management System. Mi az a tartalomkezelő rendszer, és miért használjuk ezeket az egészségügyi szektorban? A tartalomkezelő rendszer (TKR vagy angol rövidítéssel CMS) egy olyan kifejezés azokra a szoftverekre, amelyeket több személy együttműködésével készülő munkák koordinálására dolgoztak ki. A tartalomkezelő rendszerek legfontosabb funkciói:
  44. 44. 44  biztosítsák, hogy sok személy tudjon egyszerre adatokat, ismereteket tárolni és ezeket egymással megosztani,  a hozzáférés szerep szerinti szabályozása: a felhasználó szerepe határozza meg, hogy mely adatokat láthatja vagy módosíthatja,  könnyű adattárolási és adatelérési lehetőségek biztosítása,  csökkentsék a redundáns adatbevitelt,  megkönnyítsék a kimutatások összeállítását,  segítsenek a felhasználók közti kommunikációban. A kezelt adatok jellege attól függ, hogy a tartalomkezelő rendszert mely alkalmazási területre dolgozták ki. Gyakran alkalmaznak TKR -t dokumentációk készítésére, tárolására, lektorálására, kiadására, vagy különféle elektronikus anyagok (fényképek, filmek, irat másolatok) tárolására, rendszerezésére, támogatva ezek későbbi, relevancia szerinti megtalálását. A webtartalom-kezelő rendszerek arra hivatottak, hogy leegyszerűsítsék a weblapok készítését, többek közt azáltal, hogy segítségükkel a szerzők akár sajátos technikai ismeretek nélkül (HTML nyelv, weboldal feltöltési eljárások) is készíthetnek weboldalt. Ezekből több nyílt forrású (open source) rendszer létezik, amik bemutatására több honlap is rendelkezésre áll. Jelenleg a legelterjedtebb tartalomkezelő rendszer a világon a WordPress [35]. WordPress weboldalak előnyei:  Ingyenes, és nincs karbantartási költsége!  Magyar nyelvű!  A tartalomkezelő rendszerek közül ennek van a legnagyobb fejlesztői bázisa, és a növekedését tekintve a legnagyobb potenciálja.  Közel 13 000 bővítmény közül tudunk választani, így gyakorlatilag bármilyen funkciót, meg lehet valósítani egy WordPress alapú rendszerrel. Legyen az időpont foglaló motor, vagy akár egy folyamatosan és könnyedén frissíthető várólista.  Több ezer ingyenes és tetszetős kinézet közül lehet megjelenést választani.  Keresőbarát felépítésének – illetve az ezt elősegítő bővítményeknek köszönhetően – könnyebben lehet előre jutni a Google-ben, mint a többi
  45. 45. 45 CMS rendszerrel. Ez nem szempont egy egészségügyi intézménynek, de nem is hátrány, ha a betegek könnyedén megtalálják a keresett intézményi weboldalt.  Egyszerű, és programozói tudás nélkül is könnyen kezelhető az adminisztrációs grafikus felülete, így nem kell napokat vagy heteket várni a programozóra, vagy a weboldalt fejlesztő kollégára, hogy egy apróságot módosítson. Egy 15-30 perces oktatással bárki megtanítható a legalapvetőbb használatára. Ezen kívül még legalább 50 féle ingyenes, nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer érhető el a világhálón. Mindegyik rendszernek van előnye és hátránya egyaránt. Viszont ha figyelembe vesszük a fent felsorolt előnyöket, akkor egyértelműen a fent említett rendszer az ideális az egészségügyi szektornak. Több mint 64 millió olyan weboldal van ma a világon, amelyet WordPress motor hajt. 7. Internet használat Jelenleg az internet [36] olyan ütemben növekszik, hogy minden erre vonatkozó számadat és statisztika pár hónap alatt elavul. Az internetre kapcsolt számítógépek, új felhasználók száma havi átlagban 10–15%-kal vagy még többel növekszik. Az internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, ezért a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, internetezéshez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen kell, hogy tudja kezelni. Egykor ez az online hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Mára már gyakorlatilag végbement az internet kommercializálódása, mivel sok cég ismerte fel, hogy e nélkül nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban, ami az egészségügyi szektort is érinti és átformálja az jelenleg az, hogy az egyirányú, üzenetszórásos médiumokkal ellentétben a felhasználó nem csak passzív befogadó, mint ahogyan a közelmúltban volt, hanem maga is információforrás, aki maga választhatja meg, hogy milyen információra kíváncsi, vagy milyen más információforrásokat követ. Az internetes publikálás költsége mára már elenyésző, ez számos olyan szolgáltatást lehetővé tesz, ami nem üzleti alapon működik. Magyarországon az 1990-es években jelent meg az internet, aminek egyre nagyobb elterjedése révén 2010-ben már a 16–74 év közötti lakosság 62%-a használta [37].
  46. 46. 46 13. ábra Internet-előfizetések számának változása Magyarországon Látható a 13. ábrán, hogy 2007 I negyed évében még csak alig másfél millió előfizetés volt, addig 2011 II. negyedévére ez a szám majdnem megháromszorozódott, és valószínűleg 2011 év végére eléri a 4 milliót az előfizetések száma. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a trendet sem, hogy a jelenlegi 3,6 millió előfizetésből mára, több mint 1,5 millió a mobilinternet előfizetések száma, köszönhetően az új internetes eszközök megjelenésének, mint az okostelefonok és a tablet PC-k. 14. ábra Internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint Az 1990-es évek elején a kiforratlan technológiáknak, és a lassú, keskenysávú internet kapcsolatnak köszönhetően, csak egy szűk réteg használta az internetet. A 2000-es évek elején az új technológiáknak köszönhetően átalakult az internetes társadalom. Eddig csak a cégek, és a szolgáltatók egy szűk csoportja volt jelen az interneten, tehát a társadalomnak igen csak szűk rétege tudott bekapcsolódni a kommunikációba. A tartalmak csak olvashatóak voltak, interaktív beavatkozásra nem volt mód és lehetőség. A WEB2 technológia térnyerésével, a Wikipedia és az egyéb tematikus keresők elterjedésével óriási, információ-dömping zúdult a felhasználókra.
  47. 47. 47 Az új technológiáknak köszönhetően a felhasználók egyszerűen és könnyedén hozhattak létre weboldalakt, blog oldalakat, megjelentek a közösségi alkalmazások és oldalak, mint az Iwiw, Facebook, Twitter ahol már a laikusok is véleményt nyilváníthattak, hozzászólhattak a tartalomhoz, szolgáltatásokhoz. 7.1 Az internet hatása az egészségügyre Hatalmas változást eredményezett az egészségügyben az internet használata, megjelenése. Az eddig csak könyvtárakban elérhető bonyolult és speciális orvos szakmai tartalom már elérhető az interneten is. Az internetet aktívan használók között megjelentek az e-páciensek, akik ma már felkészülten érkeznek meg az orvosukhoz. A nyugati országokban az emberek több mint 90%-a keresett már rá tünetre, betegségre az interneten [55]. Létrejöttek önszerveződő betegség csoportok, ahol a betegek megoszthatják tapasztalataikat egymással, tanácsot kérhetnek a hasonló betegségben szenvedő sorstársaikkal. A jelenlegi és a következő, még felnövekvőben lévő orvostársadalomnak fel kell készülnie az e-páciensek speciális kérdéseire. Ez a hatalmas információ-dömping jelenleg még zömmel rendezetlen formában van jelen a világhálón. Az egészségügyi, világhálónak, amelyet elterjedése révén most már a betegek kiemelt ügynek is tekintenek, átláthatónak kell lennie. Egy páciens, diagnózisának felállításától kezdve minden lépést tisztán akar látni. Tudni akarja, miért választ neki az orvos egy bizonyos terápiát, és miért nem egy másikat. Adatai alapján megfelelő mennyiségű információval kell rendelkeznie választási lehetőségeiről, hogy orvosa maximális támogatásával együtt hozhassanak felelős döntéseket a kezelést illetően, vagy akár választhasson kórházat betegsége gyógyításában mért mutató alapján. Thomas Goetz a Wired [38] magazin egyik szerkesztője által felvázolt úgynevezett „döntésfák” nélkül az egészségügy reformja nem mehet végbe, mivel ennek elengedhetetlen feltétele az, hogy a robbanásszerűen növekvő adathalmazt rendszerezzék, valamint hozzáférhetővé tegyék a betegek számára.
  48. 48. 48 15. ábra Thomas Goetz, egy lehetséges „döntésfa” Jelenleg, még hazai és nemzetközi viszonylatban is, ettől a világtól nagyon távol állunk. Egészen addig, amíg egy vérképet nem tudnak maguk a páciensek kielemezni, anélkül, hogy tisztába lennének a szakzsargonnal. Ha meg is értjük a vérképen lévő adatokat, miképpen vonhatunk le következtetéseket laikusként? A Dartmouth Orvosi Egyetem [39] kutatói kidolgoztak egy olyan módszert, hogy a vérteszt eredményeit bárki elemezhesse. Nem elégedtek meg ezzel, hanem minden eredmény mellé rögtön csatolják azt is, hogy a betegnek min kell változtatnia, ha el akarja kerülni a kiugró értékeket. 7.1.2 Magyar vonatkozású kezdeményezés Dr. Meskó Bertalan (2011) [50] világutazóként tart előadást arról, hogyan használható a világháló és a közösségi média az orvoslásban. 2010 –ben közel hetven előadást tartott, negyedét külföldön – többek között New Yorkban, a Yale Egyetemen, Genfben, a WHO központjában, Kanadában és Olaszországban. Orvosi
  49. 49. 49 blogot ír angolul és magyarul, valamint nemzetközileg is népszerű weboldalt szervez (www.webicina.com), ahol a betegségekről és a lehetséges terápiákról írnak közérthetően. A MedIQ [40] oldal szerkesztése nemzetközi team munkája, egy-egy problémaleírást önkéntes szakemberek fordítanak, így szinte mindenki a saját nyelvén olvashat fontos információkat, betegek és orvosok találhatnak egymásra, konzultálhatnak, ötleteket adhatnak egymásnak. A Scienceroll [41] című blogja különdíjas lett a Medgadget Weblog Awards-on [42], az orvosi blogok világversenyén a „legjobb új blog” kategóriában. Dr. Meskó Bertalan (2011) fontosnak tartja, hogy a beteg és az orvos között ne alá- fölérendelt viszony legyen, hanem egyenlő partnereként a páciens pontos információkhoz juthasson a betegségével kapcsolatban, mert ez is elősegíti a sikeres kezelését. Nem csak így gondolja, de észrevette azt az elkerülhetetlen trendet is, hogy ma már a betegek utánanéznek az interneten az őket közvetlenül érintő betegségek és lehetséges gyógymódok után, ezzel kialakítva, szinte kikényszerítve egy új, orvos-beteg kommunikációt létrehozva. Nem csak az orvos - beteg, de az orvos - orvos kommunikáció is hatalmas változáson megy keresztül a világhálón és az új alkalmazásoknak köszönhetően. Egy a Hvg Extra [55] elnevezésű újságban megjelent cikkében ezt írja: „Eddig a kollegák segítségét kértük egy bonyolultabb esetnél, ám a crowdscourcing elterjedésével bárhonnan szakmai segítséget kaphatunk pillanatok alatt” (Dr. Meskó 2011) Orvostanhallgató korában az internetet használva már több ezer orvos követője volt Twitteren. Rezidens korában találkozott a klinikán egy ritka esettel, ahol semmilyen teszt elvégzése nem vezetett eredményre. A páciens már 6. alkalommal volt kórházba e betegség miatt. Feltette a kérdést Twitteren a kollegáknak, követőinek, hogy mit gondolnak az esetről, és pár nap alatt több száz lehetséges választ kapott, a világ minden tájáról. „Orvos, medikus, nővér, könyvtáros, beteg, riporter együtt keresték a helyes választ.” (Dr. Meskó 2011) Végül sikerült felállítani a helyes diagnózist, ami helyesnek bizonyult. Dr. Meskó Bertalan (2011) elmondása szerint azért kaphatott ekkora segítséget, mert sok energia és időbefektetéssel sikerült felépítenie egy jól működő hálózatot. Úgy gondolta, szükség van egy olyan ingyenes forrásra, amely a világ legjobb, témákra, betegségre osztott forrásait nem keresőmotorokkal, hanem szakemberek
  50. 50. 50 segítségével, kézzel válogatja, ezáltal biztosítja a megbízható és szakmailag is ellenőrzött tartalmat. Észrevette, felismerte, hogy az információ mára már nem csak vérképek és leletek formájában kerülhet egy páciens elé, hanem ennél jóval szélesebb volumenben az interneten. Ezért, ennek hatására hozta létre 2008-ban a Webicina [43] néven elérhető weboldalt, amelyen nyolcvan témában, háromezernél több forrás – a legjobb blogok, szaklapok cikkei, híroldalak, videócsatornák – találhatóak meg tizenhét nyelven, köztük magyarul is. Hozzásegítette egyrészről a betegeket ahhoz, hogy ellenőrzött információt olvashassanak a betegségeikről, tüneteikről, másrészről hozzásegítve az orvosokat, hogy szintén megbízható és releváns oldalakat ajánlhassanak a betegeiknek. A szakdolgozat elkészítése előtt találkoztam Dr. Meskó Bertalannal és a Webicina nevű weboldalával. Felvettem vele a kapcsolatot, mert érdekelt az új nézőpont, amit képviselt. Tanulmányoztam a weboldalát és felhívtam a figyelmét a webes szabványokra és a webergonómia néhány alapvető és elengedhetetlen szabályára. A tanácsomat megfogadva az éppen aktuális újra design –olásnál, ezeket felhasználta. Ennek hatására 20% -os látogató növekedésről számolt be. Amit a Google látott a Webicina.com -ról az átalakítás előtt: 16. ábra Webicina 2011. júliusában a Google keresési eredmény alapján És amit a Google most lát a Webicina.com-ról, átalakítás után Irreleváns információk, a találati oldal alatti felsorolások között

×