• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata
 

Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata

on

  • 1,228 views

A jelenleg működő hazai egészségügyi portálok bemutatása kormányzati, és szolgáltatói szinten. Rávilágítás az elégtelenség okaira, a leggyakrabban elkövetett hibákra.

A jelenleg működő hazai egészségügyi portálok bemutatása kormányzati, és szolgáltatói szinten. Rávilágítás az elégtelenség okaira, a leggyakrabban elkövetett hibákra.

Statistics

Views

Total Views
1,228
Views on SlideShare
1,228
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
2
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata Document Transcript

    • Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata Konzulens Készítette: Dr. Daragó László Winkler János Egyetemi Docens Egészségügyi Ügyvitelszervező hallgató IV. évfolyam Budapest 2011
    • 2 Tartalom 1.Összefoglaló.............................................................................................................. 5 1. Bevezetés................................................................................................................. 6 1.1 A témaválasztás indoklása................................................................................. 6 1.2 A dolgozat struktúrájának bemutatása............................................................... 7 2. Magyar egészségügyi weboldalak............................................................................ 8 2.1 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatai és hatásköre....................... 8 2.1.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható információkkal...................................................................................................... 9 2.1.3 Az OEP weboldalának hibái, konklúzió.................................................... 11 2.2 Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladatai és hatásköre 13 2.2.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható információkkal.................................................................................................... 14 2.2.2 Az országos intézetek weboldalai.............................................................. 15 2.2.3 Példa az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI), weboldalának hibái .................................................................................................................... 16 2.2.4 Az ÁNTSZ weboldalaiból levont konklúzió ............................................. 19 2.3 Kórházak és járó beteg szakellátó intézmények weboldalai, hibáik ................ 19 2.3.1 Kaposi Mór Oktató kórház ....................................................................... 20 2.3.2 Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ...................................... 22 2.3.3 Dunakeszi Város, Szakorvosi rendelőintézet............................................. 25 2.3.4 A XIII. kerületi önkormányzat rendelő intézete ........................................ 26 2.3.5 Következtetés a kórházi illetve a szakorvosi rendelőintézeti honlapokkal kapcsolatban........................................................................................................ 27 2.3.6 Értékelő táblázat a vizsgált intézeti honlapokról ....................................... 28 3. Jogi háttér (törvények, rendeletek, jogszabályok).................................................. 29 3.1 Az 1992. évi LXIII. törvény és egészségügyi vonatkozásai ............................ 29 3.2 Az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet.. 31 3.3 Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény, egészségügyi vonatkozásai..................................................................................... 32 4. Elengedhetetlen Webes szabványok ...................................................................... 33 4.1 A W3C alapelvei .............................................................................................. 33 4.2 Akadálymentesítés............................................................................................ 34 4.2.1 Akadálymentes weboldal, hátrányos helyzetű felhasználó........................ 35 4.2.2 Akadálymentesítés, kapcsolódó jogszabályok........................................... 37
    • 3 4.2.3 Akadálymentesítés, következtetés ............................................................. 38 4.3 A Google irányelvei ......................................................................................... 38 5. Webergonómia ....................................................................................................... 41 5.1 Elengedhetetlen webergonómiai alapszabályok............................................... 41 6. Ingyenes tartalomkezelő rendszerek bevezetése a forráshiánnyal küszködő egészségügyi szolgáltatók részére.............................................................................. 43 7. Internet használat ................................................................................................... 45 7.1 Az internet hatása az egészségügyre ................................................................ 47 7.1.2 Magyar vonatkozású kezdeményezés....................................................... 48 8. Esettanulmány: NHS Direct, NHSChoices............................................................ 51 8.1 Történet ............................................................................................................ 52 8.1.2 NHS Direct ................................................................................................ 52 8.1.3 NHS Choices.............................................................................................. 53 8.2 Társadalmi hatások........................................................................................... 56 9. Long Tail hatása az egészségügyre........................................................................ 56 9.1 Long tail, mint jelenség.................................................................................... 56 9.1.2 Long Tail az egészségügyi információk tükrében......................................... 57 10. Következtetés....................................................................................................... 60 11. Összefoglalás........................................................................................................ 61 12. Köszönetnyilvánítás............................................................................................. 62 13. Irodalom jegyzék.................................................................................................. 63 ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA OEP NYITÓOLDALI KÉP................................................................................... 10 2. ÁBRA OKI NYITÓOLDAL KÉP .................................................................................... 16 3. ÁBRA OKI IVÓVÍZ MINŐSÉG ..................................................................................... 18 4. ÁBRA KAPOSI MÓR KÓRHÁZ, GOOGLE TALÁLATI EREDMÉNY................................. 21 5. ÁBRA AEK NYITÓ OLDAL........................................................................................ 23 6. ÁBRA AEK, RELEVÁNS MENÜPONTOK AZ OLDAL ALJÁN ......................................... 24 7. ÁBRA AEK, ROSSZUL FELTŰNTETETT LINK, ÜRES TARTALOM ................................. 24 8. ÁBRA DUNAKESZI SZAKORVOSI RENDELŐINTÉZET, NYITÓ OLDAL........................... 25 9. ÁBRA DUNAKESZI SZ. REND. INTÉZET, RENDELÉSI IDŐK.......................................... 26 10. ÁBRA XIII. KERÜLET EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT, NYITÓ OLDAL ......................... 26 11. ÁBRA ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZAT .................................................................................. 29 12. ÁBRA A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. HONLAPJÁNAK, RÉSZBEN AKADÁLYMENTES VERZIÓJA ............................................................................................................. 35
    • 4 13. ÁBRA INTERNET-ELŐFIZETÉSEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON ..... 46 14. ÁBRA INTERNET-ELŐFIZETÉSEK SZÁMA HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSOK SZERINT46 15. ÁBRA THOMAS GOETZ, EGY LEHETSÉGES „DÖNTÉSFA”......................................... 48 16. ÁBRA WEBICINA 2011. JÚLIUSÁBAN A GOOGLE KERESÉSI EREDMÉNY ALAPJÁN ... 50 17. ÁBRA WEBICINA 2011. NOVEMBERÉBEN A GOOGLE KERESÉSI EREDMÉNY ALAPJÁN ............................................................................................................................ 51 18. ÁBRA NHS CHOICES ALCOHOL TRACKER LETÖLTHETŐ ALKALMAZÁS .................. 54 19. ÁBRA NHS CHOICES, TÜNET ÉS BETEGSÉG KERESŐ, TESTTÉRKÉPPEL..................... 55 20. ÁBRA LONG TAIL A BETEGSÉGEK TÜKRÉBEN......................................................... 58
    • 5 1.Összefoglaló Célkitűzés: A jelenleg működő hazai egészségügyi portálok bemutatása kormányzati, és szolgáltatói szinten. Rávilágítás az elégtelenség okaira, a leggyakrabban elkövetett hibákra. Javaslatétel egy új, központi irányítású kormányzati egészségügyi portál megvalósítására a lehető leggyorsabb és mindezt költség hatékony módon. Indoklás: Jelenleg több országban is létezik sikeresen működő egészségügyi információs portál. Több kutatás is bizonyította, hogy ezekben az országokban csökkentek a szükségtelen orvos-beteg találkozások számai, jelentős költségmegtakarítást elérve ezzel. A dolgozat kísérletet tesz annak bizonyítására, hogy jelentős életnyereség érhető el egy mindenre kiterjedő egészségügyi portállal. . Eszközök, módszerek: A vizsgált egészségügyi portálok elemzését az interneten megtalálható szabványok alapján vizsgáltuk. A bemutatott szabványok és iránymutatások nélkül a jelenlegi egészségügyi weboldalak, nem érik el a létrehozásukkor kitűzött célt. A dolgozat felhívja ezeknek a szabványok használatának jelentőségére a figyelmet. Iránymutatást kíván adni arra, hogy a jövőbeni fejlesztések e szabványoknak feleljenek meg. Eredmények: A bemutatott külföldi kormányzati oldal olyan szolgáltatásokat tartalmaz, amellyel megvalósítható az ellátás támogatása. Egy hasonló hazai kormányzati portál nélkül nehezen valósítható meg a kormány új egészségpolitikai reformjának véghezvitele. Nem csak az indokolatlan betegforgalom csökkentése az elérendő cél, hanem a portál által megvalósulható elérhető életnyereség is. Jelenleg nincs olyan magyar kormányzati egészségügyi portál, ami erre képes lenne.
    • 6 1. Bevezetés 1.1 A témaválasztás indoklása „Néhány (tíz) évvel ezelőtt a Magyar Közlöny, a napi újság és a rádió jelentette a friss információt. Ma itt van az internet, beírjuk a keresett szót, és kapunk valami használható információt. Úgy általában…, ha az adott téma fel van töltve… Ahol én lakom, ott nem nagyon, vagy nem úgy…, nem egy helyen, nem logikusan. Most mégis kinek kellene ezt megcsinálni? Mondjuk orvoshoz kellene holnap mennem. De már este 10 van. Hogyan rendel holnap a háziorvosom? Vagy az SZTK- ban a szemészet. Nem mindegy, mert holnap úgy kellene szervezni a napomat. A legjobb esetben is csak egy telefonszámot találok, amelyet talán reggel 8-kor felhívhatok, talán… talán a munkahelyemről, ha a főnököm engedi… - Hát, ez a nap már ugrott… Néhány klikkelés, és a logikusan követhető oldalon már meg is találtam, orvosom holnap délután 4 és 8 között rendel, a szakorvoshoz meg talán időpontot is kérhetek. Ez ma már működik, meg lehet nézni működés közben.” 2009. február 01. vasárnap, 22:31, weboldal neve: Lécci – a Csepelieknek, szerző neve: ismeretlen. www.lecci.hu [1] Látszik, hogy az ismeretlen szerző végső elkeseredettségében 2009. február elsején, este fél 11 kor úgy döntött, hogy majd ő maga összeszedi és rendszeri a lakóhelyén megtalálható egészségügyi intézményekhez tartozó információkat. Jelenleg Magyarországnak nincsen egységes a civilek részére szóló egészségügyi információs weboldala. Már a kérdés feltevése is jócskán elkésett, hogy szükséges –e egy ilyen weboldal a XXI. század elején a Facebook és a Google árnyékában, nem beszélve arról, hogy a jelenlegi trendek elértek oda, hogy ma már egy weboldalnak ugyan úgy olvashatónak és átláthatónak kell lennie egy asztali gépen, mint egy tablet pc-n, vagy bármelyik okostelefonon. Az internet térnyerésével megváltoztak a kommunikációs szokásaink, aminek hatása ma már érezhető az orvos – orvos és a beteg – orvos közti kommunikációban is. Voltak próbálkozások ilyen jellegű weboldalak létrehozására, de azok a beleölt rengeteg energia, idő és pénz hatására sem hozták el a várt eredményt. Miért nem hozták a várt eredményt ezek a weboldalak? Egyáltalán mi a várt eredmény? Mit szeretnék elérni ezekkel a weboldalakkal? Megfogalmazta –e már valaki, valakik ezeket az elérendő célokat a magyar egészségügyi kormányzatban? Mik azok a kardinális hibák, amik miatt pont
    • 7 az a közönség nem használja ezeket a weboldalakat információszerzésre, akiknek készültek? A „Mi Egészségügyünket” nekünk kellene irányítani. Egy megfelelően felépített egészségügyi információs weboldal, ahol is megtalálhatjuk a számunkra releváns találatot, orvosunk rendelési idejét, milyen problémával és hová forduljunk, képes lenne az irányított betegellátásra. Segítené az orvos-beteg kommunikációt. Elmosódott, adott esetekben már el is tűnt a háziorvosok és a járó-beteg - szakrendelők kapuőr szerepe. A civil lakosság nem tudja, - és honnan is tudhatná, - hogy adott egészségügyi problémájával az ellátó rendszer melyik szintjén és hová kell fordulnia. Így érthető, hogy mindenki a legmagasabb szintű ellátás felé tendál, tehát kórházba megy. Az emberek egymástól érdeklődnek, hogy hová is forduljanak egészségügyi problémáikkal. Egy új „kapuőr” szerepet is betölthetne egy ilyen információs weboldal. Egy a civileknek is érthető betegség- és tünetkereső segítene a korai felismerésben és a prevencióban. Nem csak a saját, de a közvetlen hozzátartozóink egészségért is felelősséggel tartozunk, mégsincs ma Magyarországon olyan oldal, ahol összeszedve és rendszerezve az ellátó rendszerről, orvosoktól a betegségeken át a gyógyszerleírásoktól a prevenciós és életmód tanácsadásokon keresztül, mindent megtalálható lenne. Azt feltételezem, hogy egy mindenre kiterjedő egészségügyi weboldal lényegesen csökkentené az „indokolatlan” orvos-beteg találkozásokat és a korai felismerésnek (betegség- és tünetkereső) köszönhetően jelentős életnyereség lenne elérhető. Ezáltal csökkennének az egészségügyi kiadások és növekedhetne az egészségben eltöltött életévek száma. Jelenleg az internet adta lehetőséget ki nem használva, annak esélyét sem adjuk meg az embereknek, és támogatást sem nyújtunk az ellátó rendszerben dolgozó egészségügyi személyzetnek, hogy legalább tájékozódhassanak, betegségeikkel, tüneteikkel, egészségügyi problémáikkal kapcsolatban, felelősség teljesen viselkedhessenek. 1.2 A dolgozat struktúrájának bemutatása A szakdolgozat első része a Magyarországon meglévő egészségügyi weboldalak elérhetőségét, felépítését és hiányosságait mutatja be.
    • 8 Kitér központi weboldalak bemutatására, mint az OEP és az ÁNTSZ, mivel ez a két legjelentősebb szereplő az egészségügyi szektorban. Míg az OEP a finanszírozó, addig az ÁNTSZ az engedélyező és felügyelő szerepet tölti be. Nem a dolgozat feladata, hogy elmondja, bemutassa, melyik nagy egészségügyi szereplőnek mit kellene feltűntetnie a weboldalán, de a józan észt követve kísérletet tesz rá, hogy bemutassa, hogy mit, hol és kinek, lenne célszerű feltűntetni. Bemutatja néhány kórház és járóbeteg-szakrendelő weboldalának legnagyobb hiányosságait. És azt, hogy milyen információk találhatóak meg ezeken a weboldalakon, hogyan vannak felépítve, mennyire felhasználó-barátok, mennyire aktuálisak. Az ördög a részletekben rejtőzik: a dolgozat második része ismerteti azokat a lényeges szempontokat, amik alapján ma fel kell építeni egy megfelelő információs weboldalt. Minek, és hogyan kellene szerepelnie egy egészségügyi weboldalon. Tartalmi kérdések: webergonómia, menüpontok felépítése, a tartalom megjelenítése, keresőbarát-, valamint akadálymentesített weboldal, h1, h2, h3, Title, Meta description, Meta keywords, szerepe és használata. Az új eszközök megjelenése, táblagépek, okostelefonok. Mik a jelenlegi trendek, merre halad az egészségügy az orvoslás és az internet nyújtotta technológia jelenleg. A dolgozat harmadik része kifejti azt, mit nyerhet, illetve jelenleg mit veszít ezek hiányában a jelenlegi egészségügyi kormányzat. Példaként szemlélteti az angol NHS rendszert és az azzal elért sikereket. Javaslatot tesz egy lehetséges megoldásra. 2. Magyar egészségügyi weboldalak Ahhoz, hogy egy weboldal struktúráját és tartalmát bírálhassuk, vizsgálnunk kell, hogy az adott weboldal milyen céllal, milyen okkal készült, kiknek szól, és mit kíván közzétenni az interneten. 2.1 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatai és hatásköre Jelenleg az OEP [2] a 2011 augusztus 9 - i jelentése szerint 15.215 egészségügyi szolgáltatóval áll szerződéses jogviszonyban, amelyek a következő tevékenységi köröket látják el:
    • 9 - Házi orvos, H. o. ügyelet, Védőnői szolg., Fogászat, Gondozó, Betegszállítás, Mentés, Művese kezelés, Házi szakápolás, Fekvőbeteg-ellátás, Járóbeteg-ellátás, CT-MRI diagnosztikai szolgáltatás, Patika, GYSE forgalmazó, Gyógyfürdő Központi hivatalként ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait [3], ennek keretében: a. vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást, b. gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról, és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről, Az OEP központi szerve a területi igazgatási szervek vonatkozásában irányítja, szervezi és ellenőrzi: a. az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz, az utazási költség és a külföldön felmerült gyógykezelés költségének megállapítását és folyósítását (kifizetését) és a megtérítési eljárásokkal kapcsolatos tevékenységet, b. a TAJ igazolására szolgáló hatósági igazolványok, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megalapozó igazolványok kiadásának, az egészségbiztosítási ellátások igénybevételére jogosító megállapodások megkötésének rendjét. 2.1.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható információkkal A jogszabályban felsorolt számos feladatkörök közül csupán 4 pont az, ami igazából a lakosságot érinti. Minden egyéb más feladatkör már pusztán szakmai, a lakosságot nem érintő információ. Az OEP weboldalának felépítésénél egyértelműen látszik az a szándék, hogy két részre próbálták a weboldalt osztani. Az egyik rész a lakosság tájékoztatására szól és a lakossági ügyintézéshez nyújtana segítséget, a másik rész egyértelműen a szakmai támogatásra lett létrehozva. Nem volt konkrét meghatározott cél, arra vonatkozóan, hogy mit szeretnének a különválasztott funkciókkal elérni, vagy ha létezett is az, mára már teljesen összemosódtak.
    • 10 Mi, mik azok a lakosságot érintő dolgok amiért ma valaki felkeresheti az OEP weboldalát? - Belföldi személyek TAJ kiadása, - Külföldi személyek TAJ kiadása, és Igazolás csere, EU kártya kiadása - Gyermekgondozási díj, Táppénz, gyermekápolási táppénz - Egyedi méltányosság, Egyszeri gyógyszersegély, Közgyógyellátás - TAJ (kártya kiadás, igénylés), Jogviszony ellenőrzés - Utazási költségtérítés, Méltányossági kérelmek - Engedélyezett külföldi gyógykezeléshez támogatás nyújtása - Gyógyszerkereső Ezzel szemben, amikor valaki felkeresi a www.oep.hu weboldalt, akkor a következő menüpontokat találja meg a lakossági kezdőlapon: 1. ábra OEP nyitóoldali kép Általános információk: - Közérdekű adatok, - Szervezeti felépítés, - Ügyfélszolgálatok
    • 11 Egészségbiztosítási ellátások: - Ellátások Magyarországon, - Ellátások az EU-ban, - EU-n kívüli ellátások, - Gyógyszerkereső Üvegzseb: - Költségvetési adatok - Szerződések - Közbeszerzések - Adatszolgáltatás Hírek és események: - Sajtószoba - Intézményi hírek - Hirdetmények - Állás - Pályázatok Nyomtatványok - Mintatár - Letölthető nyomtatványok - E-nyomtatványok Egyéb: - TAJ - autorizáció - Kiadványok megrendelése - Kormányzati portálok 2.1.3 Az OEP weboldalának hibái, konklúzió Látható a fentebb felsorolt 22 menüpontból, hogy csupán az általunk kiemelt 8 pont lehet érdekes és hasznos a lakosság számára. A Nyomtatványok alatt található 3
    • 12 menüpont, az Egészségbiztosítási ellátások alatt van 4 menüpont, és az Általános információk alá helyezett ügyfélszolgálatok menüpont. Minden más menüpontot a láblécben vagy az Egyéb menüpont alatt kellene elhelyezni, hogy ne tévessze meg a látogatókat. Az OEP eleget tesz az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvénynek, de mindezt úgy, hogy közben eltereli és megzavarja a látogatót a weboldalon való böngészés közben. Ezeket a lakosság számára irreleváns információkat úgy kellene elhelyezni, hogy ne vegyék el a lényeges információktól a helyet és a figyelmet. Összességében elmondható, hogy a weboldalon minden információ megtalálható, abban az esetben, ha a kereső személynek van ideje, türelme és energiája azt kikeresni és felkutatni az átláthatatlan és semmitmondó menüpontok alatt. A weboldal utolsó verziójának bevezetése 2005. március 4. 15.00, ennek megfelelően, minden böngészőben szétesik a design, a hosszabb szövegek kilógnak a weboldalból, nincsen akadálymentesített verziója. A szakmai és a lakossági tartalom az átláthatatlan hivatkozások és átirányítások miatt teljesen összemosódik, például a lakossági oldal alján található rengeteg banner, ahol az OEP által ajánlott kizárólag orvos-szakmai szoftverek letöltésére hívja fel a figyelmet (Online segédeszköz rendszer, Szabad ágyszámok nyilvántartó rendszer, ORKA minősített vényfelíró szoftver, …stb.) Az OEP weboldalán semmilyen web ergonómiai és egyéb más általános szabványt nem használnak annak érdekében, hogy egy adott oldal adott tartalma könnyen átlátható, böngészhető legyen. Minden menüpont alatt gyakorlatilag ömlesztve találhatja meg a felhasználó a .doc vagy .pdf formátumban a hasznos információt felsorolás jelleggel, azt is úgy, hogy mindent le kell először töltenie és meg kell nyitnia a saját gépén a felhasználónak, hogy megtudhassa mit is rejt az számára. Az OEP portálrendszer kialakítását újra kellene gondolni annak függvényében, hogy mit szeretnénk a lakosság részre közzétenni, közölni, mindezt úgy, hogy az könnyen megtalálható, átlátható módon elérhető legyen. Teljesen el kell különíteni a szakmai tartalmat a lakossági tartalomtól. Be kellene építeni a portálrendszerbe egy olyan keresőt, ami ABC sorrendben felsorolja a tartalmat. Fontos kiemelni, hogy nem az OEP feladata a betegség, gyógyszer, tünet, és szolgáltatók felsorolása, közzététele. Bár van az OEP-nek adatbázisa az egészségügyi
    • 13 szolgáltatókról, de azok kizárólag csak a finanszírozással kapcsolatos adatokat tartalmazzák, nem tér ki a rendelési időkre és egyéb más a lakosságot közvetlenül érintő adatokra (rendelési idő, területi ellátási kötelezettség, …stb.). 2.2 Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladatai és hatásköre Az ÁNTSZ-nek, ahogy a nevében is benne van, népegészségügyi feladatokat kell ellátnia. Gyakorlatilag minden, ami NEM a finanszírozással kapcsolatos, az az ÁNTSZ hatáskörébe tartozik. Az ÁNTSZ feladatait [4] tekintve sokkal szerteágazóbb és összetettebb, mint az OEP. Egyik, ha nem a legfőbb feladata az egészségügyi ellátás felügyelete. Állami költségvetésből működtetett központi hivatal. Feladata a népegészségügyi, azaz a közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztési és egészségvédelmi tevékenység irányítása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete. Küldetése a magyar lakosság egészségi állapotának javítása, és a már elért eredmények megtartása. Az ÁNTSZ-nek az egyes tevékenységein belül kiemelt feladatai: - a közegészségügyben és járványügyben: a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, sugár-egészségügy, kémiai biztonság, - népegészségügyben: vizsgálja, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségügyi állapotának alakulását, kialakítja és működteti a fertőző és nem fertőző környezeti betegségek rendszerét, tudományosan megalapozza az egészségügyi követelményeket, ösztönzi és szakmailag támogatja a tudatos és aktív magatartás társadalmi méretű kialakulását. - az egészségfejlesztéssel kapcsolatban: egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés. Az ÁNTSZ élén az Országos Tisztifőorvos áll, aki feladatait NEFMI miniszterének közvetlen irányításával látja el. Az országos tisztiorvos irányítja az ÁNTSZ működését, meghatározza a központi helyi szervek fő feladatait.
    • 14 Az ÁNTSZ szervezeti struktúrája háromszintű: központi szerve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (hozzátartoznak a szakmai-módszertani feladatokat ellátó országos intézetek), a második szinten a regionális, a legalsó szinten a kistérségi intézetek helyezkednek el. 2.2.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható információkkal Az ÁNTSZ felügyelete alá jelenleg 6767 háziorvosi rendelő, 174 kórház és több mint 400 járóbeteg-szakellátó intézet tartozik. Ezen felül még felügyeli a gyógyszertárakat, és egyéb más állami és magán egészségügyi ellátó intézeteket. Az ÁNTSZ és regionális szervezetei semmilyen szinten nem használják ki az internet adta lehetőségeket a civilek tájékoztatására, prevencióra, egészségnevelésre. Az ÁNTSZ weboldalainak felépítésén egyértelműen látszik, hogy semmilyen célt nem fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy kiknek, melyik célközönségnek milyen információt szolgáltassanak. Még csak próbálkozást sem lehet találni azzal kapcsolatban, hogy a szakmai tartalmat elkülönítsék a lakosságnak szóló tartalomtól. Csak a hatályban lévő jogszabályoknak akartak megfelelni. Talán a legfontosabb lakossági információk közé tartozik a SÜRGŐSSÉGI, AKUT ÜGYELETI BEOSZTÁS! Ha mást nem is, de legalább ezt érthetővé és átláthatóvá kellene tenni a lakosság számára. Ezt a menüpontot a központi weboldal (www.antsz.hu) bal oldali menüsorának aljába dugták el. Inkább szakmai, sem mint lakossági tájékoztatásra szól. A Közép-magyarországi Régió akut ügyeleti beosztását [5], egy 52 oldalas átláthatatlan és értelmezhetetlen, letölthető .pdf formátumban érhető el. A megnyitás után egyértelműen látszik, hogy az akut ügyeleti rend nem a lakosság számára készült, mivel azon egy laikus civil felhasználó nem tud eligazodni. A Közép-magyarországi Régió, a Közép-dunántúli Régió, a Nyugat-dunántúli Régió, a Dél-dunántúli Régió, az Észak-magyarországi Régió, az Észak-alföldi Régió és végül a Dél-alföldi Régió weboldalai mind-mind különböző felépítésűek és stílusúak, nem beszélve a kistérségi intézetek weboldalairól. Mind struktúrában, mind felépítésben és mind tartalomban egyaránt, holott az intézetek feladataikat tekintve teljesen megegyeznek.
    • 15 Az ÁNTSZ weboldalai kifejezetten „idegesítőek”, átláthatatlanok, érthetetlenek. Semmilyen logikusan felépített struktúrát nem lehet az ÁNTSZ weboldalaiból kiolvasni. Meggyőződésem, hogy az ÁNTSZ weboldalait csak és kizárólag a szakma használja, és ők is csak kényszerből. Olyan központi adatbázis, ahol minden a rendeléseket érintő adat megtalálható jelenleg csak az ÁNTSZ birtokában van. Még sem működtet az ÁNTSZ olyan weboldalas felületet, ami elérhető lenne a civilek számára. Jelenleg ez az adatbázis csak költségtérítés ellenében érhető el a civil lakosság számára. Még az ÁNTSZ-nek sincsen meg az összes adat egyetlen egy központi helyen, egy szerveren ahol egyből egy kattintással elérhető lenne. Ezt még az ÁNTSZ –en belül is a központi régiókból kell lekérniük, tehát azonnal egy kattintásra még az ÁNTSZ-en belül sem elérhető. [54] 2.2.2 Az országos intézetek weboldalai Nyolc országos intézeti weboldala van jelenleg az ÁNTSZ-nek (OKI, OSSKI, OKBI, OEK, OEFI, OÉTI, OALI, OGYEI). Mind a nyolc intézeti weboldal teljesen más kinézettel (szkin) és struktúrával rendelkezik. Azok a civilek, akik nem ismerik az ÁNTSZ felépítését, biztosan nem jönnek rá, hogy egy olyan szervezetet találtak, ami az ÁNTSZ hatáskörébe tartozik. A regionális weboldalak struktúrájában sem található meg a civilek és a szakmának szóló külön tagozódás. Több olyan weboldal van köztük, mely több mint 10 éve nem volt frissítve. Általánosságban elmondható az intézeti oldalakról, hogy rosszul felépítettek, a böngészőben szétesik az oldalak tartalma. Szinte minden tájékoztató anyag, amiknek a zöme főleg szakmai tartalommal és nyelvezettel rendelkezik, tehát a civilek, laikusok számára nehezen értelmezhető, csak letölthető formátumban érhető el. Nagyon sok helyen 2009 –es, vagy még annál régebbi tanulmányok, adatok, információk tölthetőek le. Elmondható tehát, hogy ezeket a tartalmakat nem, vagy csak nagyon ritkán, részlegesen frissítik. Egyik intézeti weboldal sem rendelkezik akadálymentesített felülettel, tehát az a hátrányos helyzetű felhasználók számára elérhetetlen. Bár az ÁNTSZ nyitó oldalának van egy kezdetleges akadálymentesített verziója, az is csak részleges, és ami van azt sem a szabványoknak megfelelően készítették el. Gyakorlatilag szintén elérhetetlen a hátrányos helyzetűek számára. Gyakori, a rosszul elnevezett félrevezető linkcím, ami alatt irreleváns találatot kapunk, és az is gyakori, hogy egy
    • 16 bizonyos linkcím alatt semmit sem találunk, vagy csak annyit kiírva, hogy feltöltés alatt. 2.2.3 Példa az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI), weboldalának hibái Azért az OKI weboldalát [6] emeltük ki a dolgozatban példának, mert ez alatt a weboldal alatt, egy olyan könnyen kezelhető, ingyenes, open source [7] egy közösség által állandóan frissülő és ez által folyamatosan megújítható CMS/tartalomkezelő [8] ( Joomla [9] ) szoftver található, ami egy laikus számára is könnyedén megtanulható. Itt nem lehet arra hivatkozni, hogy aki a weboldalt készítette az már elhagyta az intézetet és nincsen pénz újra, ezáltal a tartalmat nem tudják naprakésszé és frissé tenni. Az intézet nyitó oldalán rögtön egy interaktív térképpel találkozhatnak a felhasználók, ami mellett a következő opciók közül lehet választani: 2. ábra OKI nyitóoldal kép - Pollenhelyzet (Aktuális heti pollenhelyzet): sajnos nem az aktuális hetet mutatja, mert a két héttel előbbi pollenhelyzet jelenik meg a kis pontokra kattintva. - Ivóvíz (vezetékes ivóvíz minősége a magyarországi településeken): erre a menüpontra kattintva nem jelenik meg semmi.
    • 17 - Fürdővíz (az aktuális fürdővíz minták minősége): itt felmerülhet a felhasználóban az a kérdés, hogy mi számít fürdővíznek? A linkre kattintva szintén nem jelenik meg semmi a térképen, a „figyelmetlen felhasználó” nem biztos, hogy észreveszi, hogy a térkép felett 6-os betűmérettel megjelenik egy link, amin a természetes fürdővizek listájának [10] minősítését érheti el kinyomtatható formátumban (Balatoni fürdőhelyek, Tisza-tavi fürdőhelyek, …stb.). Itt a listában a következő minősítésekkel találkozhatunk: kiváló, jó, tűrhető, kifogásolt, fürdési tilalom. Sem a listából, sem pedig máshol a weboldalon, nem derül ki, hogy mit kockáztat a lakosság azzal, ha mondjuk, egy olyan strandon fürdenek, ahol a vízminőség tűrhető vagy kifogásolt, de viszont nem áll fürdési tilalom alatt éppen. - Levegő minőség (Budapest és vidéki települések aktuális levegőegészségügyi helyzetének értékkelése): ez a menüpont működik, a térképen megjelenő kis pontokkal kiválaszthatjuk a minket érdeklő várost. Az interaktív térképen kívül még egy menüpontot emelnénk ki az intézet weboldaláról. Ez a „Lakosságnak” nevű menüpont. Itt 4 opció közül választhatunk: - Lakossági tájékoztatás: itt újra megtalálhatják azokat a menüpontokat, amiket a nyitóoldalon. Erre nem feltétlenül kattintanának rá a felhasználók, hiszen már látták ezeket, de érdekes módon más tartalom van alatta. Az ivóvíz minőségre kattintva például 5 olyan térképpel (B, F, As, NO3, NO2 tartalom) találkozunk, amikről a méretük miatt értéket és szöveget nem lehet leolvasni csak a címüket, hogy mit ábrázol, mindezt 2007-es tartalommal.
    • 18 3. ábra OKI ivóvíz minőség Kiegészül viszont három új menüponttal, ebből az egyik a Magyarország környezet- egészségügyi helyzete 2006 -ban és 2009 -ben, tehát aktuálisnak közel sem mondható. A másik menüpont, aminek határozottan nem itt van a helye az a „Genetikai diagnosztika”, ami tulajdonképen az intézet egyik szolgáltatása, de amiből nem derül ki, hogy államilag finanszírozott, vagy fizetős szolgáltatás. Illetve kiegészül még egy a Hőhullám egészségkárosító hatásai menüponttal, ahol kinyomtatható és letölthető posztereket illetve dokumentumokat találunk. „Kiadványaink” menüpont alatt, 3 felsorolás található. Ebből az egyik menüpont alatt található A SZŰRHETŐ DAGANATOS BETEGSÉGEK TÉREPIDEMIOLÓGIAI ELEMZÉSE, de tartalom nincsen alatta, és a címéből ítélve ez sem a lakosság tájékoztatására szól. A másik menüpont alatt halálozási statisztika szerepel a fontosabb és daganatos betegségekre vetítve, ami szintén nem ide való. A harmadik menüpontban szakmai tájékoztató anyaggal találkozhatunk a legionárius betegséggel kapcsolatban, amelyet szintén nem ide kellene elhelyezni. - Egészség A-Z ig: FELTÖLTÉS ALATT, a kérdés itt talán az, hogy mióta? - Vörösiszap-katasztrófa: itt megtalálható Devecser aktuális levegő-egészségügyi helyzete, ami napi szinten frissített információt tartalmaz. Sajnos csak letöltve nyitható meg.
    • 19 Pozitív példa a weboldalon megtalálható „bread-crumb” [11] használata, amit viszont rosszul beállítva helytelenül használnak. 2.2.4 Az ÁNTSZ weboldalaiból levont konklúzió Szeretnénk kiemelni egy mondatot az ÁNTSZ küldetés nyilatkozatából: „Küldetése a magyar lakosság egészségi állapotának javítása, a már elért eredmények megtartása (a közegészségügyben és járványügyben, népegészségügyben, az egészségfejlesztéssel kapcsolatban) ” Valamint szeretnénk kiemelni egy részt a 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről: Népegészségügyi Főosztály 37. §. 2. pont d) ösztönzi, szakmailag segíti, támogatja az egészség-kommunikációs tevékenységet: tájékoztatással, felvilágosítással, egészséggel kapcsolatos információk továbbításával a közösségek és egyének egészségtudatos magatartásának kialakítása és javítása, továbbá a primer, szekunder és tercier megelőzési feladatok megvalósítása céljából; e) segíti az állami, önkormányzati és civil szervezetek által végzett, az egészséges életmódot támogató, továbbá a kábítószer, az alkoholizmus, a dohányzás ellenes programok megvalósítását, az AIDS megelőző tevékenység összehangolását. E feladatokat meglátásom szerint a XXI. században az internetet nem kihasználva, szinte lehetetlen teljesíteni. Egy olyan kommunikációs forrást hagy kiaknázatlanul jelenleg az ÁNTSZ, ami ma már szinte meg- és elengedhetetlen. 2.3 Kórházak és járó beteg szakellátó intézmények weboldalai, hibáik Két „súlyponti” kórház weboldalát emeltük ki, mint követendő, illetve mint elkerülendő példát. Sajnos még a követendő példa is temérdek hibával van tele, az
    • 20 közel sem nevezhető „etalonnak”. Mind a két kórháznak - súlyponti szerepe miatt - kiemelt feladatai vannak a hazai egészségügyi ellátásban. A két intézet között a különbség óriási. Míg a Kaposi Mór kórház [12] gyakorlatilag mindent közzétesz a weboldalán, addig az ÁEK [13] semmit, csak és kizárólag a jogszabályokban előírt kötelességeinek tesz eleget. 2.3.1 Kaposi Mór Oktató kórház Szembetűnő és már zavaró, az az információ dömping, ami megtalálható a kórház weboldalán. Ettől függetlenül kiemelendő példaként kell megemlíteni a kórház weboldalát, mivel információt közöl, sőt információt akar közölni a betegek számára, mégpedig teljeskörűt. Látható az intézmény vezetésének hozzáállása a weboldalon közétett információk alapján. A kórház - szinte egyedülálló módon a magyar egészségügyben - kommunikálni akar a betegekkel, segíteni szeretné őket a tájékozódásban. Minden lényeges menüpontot balra rendezve egy oszlopban helyeztek el. A lényegi információ, ami valójában elsőként érdekes lehet a betegek számára az a menüpontok hierarchiájában helytelenül lejjebb sorolódott. Nem különítették el a két legfontosabb tevékenységi kört, mégpedig a járóbeteg- szakrendelésekhez tartozó információkat a fekvőbeteg-ellátástól. Ezek egy menüpont alatt találhatóak meg. Igaz, hogy például egy Fül-Orr-Gégészeti és Fej-nyaksebészeti osztálynak van járó- és van fekvőbeteg részlege is és ezek szorosan össze is függnek, de ettől függetlenül mind a járóbeteg-ellátás és mind pedig a fekvőbeteg-ellátást külön kellene kezelni a felületen. Helytelenül a járóbeteg-szakrendelésekhez tartozó „Rendelési idők” menüpontot a „Betegtájékoztató” menüpont alá helyezték el, ahol más nem található meg, csak az, hogy rendelési idő 8:00-17:00 –ig, az már nem, hogy melyik orvos és hol rendel, mindezt pdf formátumban. Amikor egy felhasználó böngészik egy weboldalon, a Google motorja figyeli, hogy melyek a leggyakoribb, legnézettebb aloldalak egy weboldalon belül. Ennek alapján, amikor egy felhasználó a kórház nevére rákeres a Google -ban nem csak a kórház nyitó oldalát adja ki találati eredményként, hanem alatta a 6 leggyakoribb kereséséi eredményt is megjeleníti. Az ábrán jól látható, hogy ebből kettő a rendelési időket érinti.
    • 21 4. ábra Kaposi Mór Kórház, Google-találati eredmény A rossz weboldal felépítés miatt a betegek két menüpontot, „Rendelési idők”, és „Szakrendelések” és alattuk két teljesen különböző pdf formátumban letölthető táblázatot találnak. Ebből sajnos nem derül ki, hogy melyik mire vonatkozik, hiszen mind a kettő alatt megtalálható ugyanúgy a Fül-Orr-Gégészet, mint a Bőrgyógyászat és így tovább. Ez a példa jól szemléltet, egy kifejezetten rossz weboldalstruktúrát. A járóbeteg-szakrendelésre vonatkozó két letölthető dokumentum egyikéből sem derül ki, csak hogy előjegyzéssel, vagy előjegyzés nélkül is ellátják –e a betegeket, illetve, hogy beutaló köteles –e az adott egészségügyi szolgáltatás. Ugyanúgy helytelenül a „Gyógyító osztályaink” menüpont alatt találhatóak meg, az egyes orvosszakmai osztályok (Belgyógyászat, Fül-Orr-Gégészeti, …stb.), mind a fekvőbeteg- mind a járóbeteg-ellátáshoz tartozó információkat, ami igen csak félrevezető. Az információk lényegi tartalma, nem kiolvasható belőle. Olyan általános információk találhatóak itt meg, hogy mivel foglakozik az adott osztály, illetve, hogy a fekvőbetegek ellátása a mátrix osztályunkon történik, ami inkább rémisztő, sem mint lényegi információ. Nagyon nagy hiba a weboldal közepét elfoglaló „híreink” nevezetű tartalom. Ahogyan Kaposváron sem, úgy máshol sem az országban még soha senki nem fogalmazta meg pontról pontra, hogy egy egészségügyi intézménynek milyen lényeges információt kellene közölnie a betegek, civilek számára a weboldalán. Ez nem azt jelenti, hogy minden olyan információt, ami lényegtelen az ellátással kapcsolatban, nem lehet a weboldalon közzétenni, hiszen ezért van a weboldal. Azt jelenti, hogy az a nem mindegy, hogy ezek az információkat hová, és hogyan helyezzék el a szolgáltatók a weboldalon. Képzeljünk bele annak a betegnek a
    • 22 helyzetébe, akinek fájdalmai vannak valamilyen okból kifolyólag. Megérkezik a weboldalra és a következő hír fogadja a nyitó oldalon: - 2011.09.13 - Magyar Nőorvos Társaság Dél-nyugat Dunántúli Szekciójának XIII. Kongresszusa A hír alatt, a kongresszus rövid összefoglalója, link a teljes cikk elolvasásához. E mellett a hír mellett látja még a Főigazgatói köszöntőt, Küldetést és Jövőképet, Stratégiát, Kórháztörténeti áttekintést, Névadónk, Megközelíthetőség menüpontokat (ez már közelít, itt megtudhatja a beteg, hogy hol van a szolgáltató helyileg), Szigethy-Gyula Gyógyszertár bemutatkozását, akcióit és szolgáltatásait menüpontokat. Ezen menüpontok után találja az oldalon lefelé görgetve, az első olyan információt, ami ténylegesen a beteg tájékoztatásáról, szakellátásról szól. Azért a Kaposi Mór Oktatókórház weboldalát emelte ki a dolgozat, mivel ez az egyik legjobb a hazai viszonylatban. A legtöbb információ, ha nehezen is, de megtalálható. Az adott osztály, szakrendelés telefonszáma, elérhetősége mindenhol elérhető. A hibák, amiket a korház weboldaláról kiemeltünk, nem egyediek. Ezek általánosságban elmondhatóak a magyar egészségügyi weboldalakról, legyen az kórház vagy szakorvosi rendelőintézet. Szintén rendhagyó módon, itt található kezdetleges „akadálymenetes” verzió is, bár messze nem a szabványoknak megfelelően felépítve, tehát az csak részlegesen elérhető, de legalább van ilyen irányú elmozdulás is. 2.3.2 Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ Az AEK feladatának nagyságát, komplexitását tekintve és azt összehasonlítva a weboldalukon közölt információval, azt gondolhatnák a betegek, hogy elszeretnének bújni az interneten. Gyakorlatilag semmi sincs feltöltve az AEK weboldalára. Az első 22 menüpont a betegek számára szinte teljesen irreleváns. Az oldal aljában van eldugva az a 3 menüpont, ami ténylegesen érdekes lehet egy beteg számára.
    • 23 5. ábra AEK nyitó oldal Ezek a következők információk:  Fekvőbeteg-ellátás: Itt a kórház megelégszik azzal, hogy felsorolja milyen fekvőbeteg osztályok vannak a kórházban. Más információt nem lehet itt megtalálni a fekvőbeteg-ellátással kapcsolatban.  Járóbeteg-ellátás: Itt letölthető pdf dokumentumok rengetegével találkozunk, amiket megnyitva megtalálhatjuk a minket érdeklő rendelés idejét. Viszont a rendelési időn kívül ezek a pdf dokumentumok semmi mást nem közölnek. Nem tudjuk meg, hogy az adott rendelés beutaló köteles –e vagy sem, vagy, hogy csak előjegyzés alapján fogadják a betegeket, avagy nem.  Rehabilitáció: Itt rendhagyó módon, a kórház közli az igénybevétel módját és mikéntjét, és az igényjogosultak körét. Felsorolja az intézményhez tartozó rehabilitációs telephelyek nevét és címét, de sem egy telefonos elérhetőséget, sem egy a külső intézményhez tartozó weboldalcímet vagy egyéb más információt nem közöl.
    • 24 6. ábra AEK, releváns menüpontok az oldal alján A kórház weboldalán nagyon gyakran elkövetik azt a hibát, hogy egy a szövegkörnyezetbe használt szó, hivatkozást [14] takar. Ez viszont csak feketén van kiemelve, ami megtéveszti a látogatókat, és mivel fekete, azon nem látszódik, hogy arra kattintva további információ érhető el. 7. ábra AEK, rosszul feltűntetett link, üres tartalom Egy az itthoni rossz példát követve, az AEK weboldalán is rögtön a kezdőoldalon általános és a betegek részére semmitmondó kórházi hírek vannak elhelyezve, elterelve ezzel a látogató figyelmét a lényegi tartalomtól. Itt sem található akadálymentes verzió a hátrányos helyzetű felhasználók számára. Az egészségügyi
    • 25 ellátórendszer egyik legnagyobb, súlyponti kórházi szerepének méltatlan példáját tükrözi az ÁEK weboldala. 2.3.3 Dunakeszi Város, Szakorvosi rendelőintézet A szakrendelő weboldalán [15] egyértelműen látszik, hogy azt még a 2000-es év előtt készítették el. A böngészőnk segítségével (ctrl + u billentyű kombináció) az oldal forráskódját [16] megtekintve a következő kiírással találkozhatunk: „Az Ön által használt böngésző nem ismeri a beágyazott kereteket, vagy jelenleg úgy van beállítva, hogy ne jelenítse meg azokat.” 8. ábra Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet, nyitó oldal Az oldal rendkívül elavult és régi, a legalapvetőbb webes szabványoknak sem felel meg. Kiemelendő viszont az, hogy a szokásos „igazgatói köszöntő” vagy az aktuális a betegek számára érdektelen „híreink” helyett rögtön két igencsak fontos információ található meg a nyitó oldalon. Rögtön tájékoztatják a betegeket, hogy mely rendelések maradnak el a szabadságolások miatt, és melyek a legkorábbi előjegyzési időpontok azokra a rendelésekre, ahová ez szükséges. A rendelési időket összekapcsolva az orvosok neveivel folyamatosan frissítve, naprakészen tartják. A szakrendelések és a rendelési idők, valamint az orvosok nevei egy táblázatban vannak összesűrítve, nincsen külön aloldala egyik szakterületnek sem, ahol bővebb információval találkozhatnánk a szakterületet érinthető kérdésekben.
    • 26 9. ábra Dunakeszi Sz. Rend. intézet, rendelési idők 2.3.4 A XIII. kerületi önkormányzat rendelő intézete A XIII. kerületi önkormányzat [17] fenntartása alatt, több telephelyen történik a járóbeteg-szakellátás. A tájékoztató weboldal, amit jelenleg az önkormányzat tart fenn, rendkívül átláthatatlan. A rossz elnevezések miatt gyakran félrevezet. Teljesen összemosódik a weboldal funkciója a járóbeteg-szakrendeléssel, a háziorvosi ellátással, és minden egyéb más egészségügyi szolgáltatással, ami a kerületi önkormányzat fennhatósága alá tartozik. Kifejezetten nehéz navigálni az oldalon. 10. ábra XIII. kerület Egészségügyi Szolgálat, nyitó oldal Az egyik legrosszabb elnevezés az oldalon például a „Gyermekorvosi ellátás” menüpont. Félrevezető, mivel a gyermekorvosi ellátás alatt a felhasználó sok mindenre gondolhat, nem csak a háziorvosára. Ezen menüpont alatt találjuk meg a Házi-gyermekorvosi ellátást. Itt megtalálhatjuk azt az 5 különböző telephelyhez tartozó Házi-gyermekorvosi rendelést, ami a kerülethez tartozik. Amennyiben rákattintunk valamelyik telephelyre, - szintén rosszul - csak a gyermekorvosok neveit
    • 27 találjuk meg, és a rendelőhöz kapcsolódó cím illetve elérhetőségi adatokat. A felhasználó azt gondolhatná, hogy nincs feltöltve a tartalom. Ellenben ha a felhasználók a háziorvos nevére kattintanak, akkor megtalálhatják a rendelési időt is. Az 5 telephelyből az egyik alatt semmilyen információ nem található, sem az orvosok nevei sem rendelési idő (valószínűleg megszűnhetett). Az Ipoly utcai rendelésre kattintva 5 gyermekorvos nevével találkozhatunk. Itt egy orvost kiválasztva és tovább navigálva, meglepő és rendkívül zavaró módon azt látjuk kiírva, hogy Tátra utcai gyermekorvosi rendelő, ami több mint 8 sarokra van az Ipoly utcától. Ilyen és ehhez hasonló navigációs és elírási hibák sokaságát találhatjuk meg a honlapon. Szintén zavaró, hogy a kerületben több olyan járóbeteg-szakrendelés is van, ami a kerület mindkét telephelyén megtalálható. Ilyen például a Fül-Orr- Gégészet, Nőgyógyászat, Szemészet, de egyikből sem derül ki, hogy hová kellene fordulnia a betegeknek, van –e területi ellátási kötelezettség szerinti megkötés, vagy a betegek a számukra jobban megközelíthetőt választják. 2.3.5 Következtetés a kórházi illetve a szakorvosi rendelőintézeti honlapokkal kapcsolatban A példában kiemelt 4 weboldal és hibáik egyáltalán nem mondhatóak egyedinek. Több tucat kórházi és szakorvosi rendelőintézeti weboldalt átvizsgálva általánosságban elmondható az összes weboldalról, hogy azok nem a lakosság számára, nem felhasználóbarát módon készültek el. Kivétel nélkül, az összes megvizsgált weboldal inkább a rendeletekben, jogszabályokban leírtaknak akartak megfelelni, sem mint a betegeket hivatottak tájékoztatni, ezzel megkönnyítve a saját maguk munkáját is. A legalapvetőbb webes szabványokat sem alkalmazzák ezek a weboldalak. A legtöbb esetben a józanésznek ellentmondó módon építik fel a menüstruktúrát. A tartalmat illetően gyakorlatilag minden lényegtelent igen, de főleg a lényeges tartalmat kihagyva, vagy elnagyolva töltik fel. Nagyon gyakori a félrevezető, rosszul elnevezett, nem működő linkcím, az olvashatatlan, rosszul megválasztott betűméret, a feltöltetlen üres oldal, a csak letölthető módon elérhető információ, a régi elavult több tíz éves, a böngészőkben széteső weboldal. Ezek az oldalak csak a legminimálisabb információt közlik a betegekkel, általában cím és telefon elérhetőség van, jó esetben rendelési idő. A fekvőbeteg-ellátásnál ennél
    • 28 rosszabb a helyzet, semmilyen a bentfekvéshez, esetleges műtéthez szükséges információt nem találhatnak meg a betegek úgy, mint, hogy mit hozzanak, és mit ne hozzanak magunkkal, mire figyeljenek oda, mikor és hogyan van a látogatási rend és egyéb más lényeges információk. Gyakori a fekvőbeteg osztályokon alkalmazott mátrix osztály elnevezés, ami a laikusoknak semmit, csak a matematikusoknak és a szakmabelieknek mond valamit. A háziorvosi rendelőket az esetek döntő többségében az önkormányzatok működtetik. Ennek megfelelően a legritkább esetben találkoztunk a kutatás során ehhez tartozó weboldalakat. Minden lényeges információ, ami kimerül az orvos nevében és rendelési idejében az önkormányzat weboldalán találhatunk meg. Gyakori példa a pénteki rendelési időre, hogy annyi van feltűntetve, hogy változó, jobb esetben páros héten de. páratlan héten du. van a rendelés. Ezek az estek nagy többségében rosszul vannak frissítve ezért a rendelési idők is aktualitásukat vesztettek. Nem a kórházak és nem a szakorvosi intézetek vezetőinek a feladata a megfelelően felépített, szabványok híján elkészített weboldalak karbantartása ellenőrzése. Ezt kormányzati szinten kellene meghatározni, szabványosítani, egységesíteni. 2.3.6 Értékelő táblázat a vizsgált intézeti honlapokról A dolgozat egyik kezdeti célkitűzése volt egy olyan összehasonlítás, melyben a hazai intézmények weboldalait szerettük volna összehasonlítani egymással. Azonban ez a szabványok és a változó sokszor céltalannak tűnő tartalmak miatt, nem volt lehetséges. Szemléltetésként, felsorolunk itt néhány menüpont címet, melyek alatt megtalálható volt például a járóbeteg-szakrendelés:  Szolgáltatásaink, Betegeinknek, Általános információ, Rendelések, Rendelési idők, Szakrendelések, Járóbeteg-ellátás, Betegellátás, …stb. A kezdeti célok között szerepeltek még a legalapvetőbb webes szabványok betartása, amit már mérni és vizsgálni is tudtunk. Ezen szabványok és jelentőségük fontossága a dolgozat második felében kerül kifejtésre. A bemutatott weboldalak értékelést egy nullától ötig terjedő skálán mutatjuk be, ahol a nulla a szabvány teljes hiányát az ötös pedig a szabvány teljes betartását jelöli. A táblázat utolsó cellája a weboldalon megtalálható, tartalom minőségét hivatott jelölni. Inkább szubjektív. Az értékelés folyamán olyan, a betegek számára lényegi
    • 29 információkat vettünk alapul, mint a rendelési idők megléte, a rendelő doktorok neveinek feltűntetése, és egyéb más elengedhetetlen információk mind a fekvő mind pedig a járóbeteg-szakrendelésekkel kapcsolatban. 11. ábra Értékelő táblázat 3. Jogi háttér (törvények, rendeletek, jogszabályok) A jelenleg hatályos jogszabályok, rendeletek nem kötelezik a szolgáltatókat arra, hogy naprakész pontos és megbízható információt közöljenek magukról az interneten. Kötelezni kellene a biztosítási ellátásban résztvevő egészségügyi intézményeket, úgy ahogy a 46/2006. (XII. 27.) EüM rendelet [18] kötelezi őket a várólista adatainak honlapon történő közzétételére, hogy pontos információkat közöljenek magukról weboldalaikon a civilek számára. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok, így rendelkezésére bocsátásuknak jogi akadálya nincs. Külön passzus foglalkozik a közérdekű adatok nyilvántartásáról, közzétételéről, amik természetesen az egészségügyi szolgáltatókra is vonatkoznak. Minden egészségügyi szolgáltató eleget kíván tenni ezeknek a törvényeknek, rendeleteknek. Sajnos egy rosszul bevett szokás szerint ezeket a jogszabályokat betartva úgy teszik közzé weboldalaikon az információikat, hogy az a lényegi tartalmat a háttérbe szorítja. 3.1 Az 1992. évi LXIII. törvény és egészségügyi vonatkozásai Az első ilyen törvény, aminek hatására minden egészségügyi weboldalon megtalálhatók a „séma” információk, az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról [19] szól. Értelmező rendelkezések 4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a Állami webodalak OEP 0 1 0 0 1 0 3 ÁNTSZ 0 1 0 0 0 0 1 Kórházi weboldalak Kaposi Mór 0 1 0 0 1 0 4 Aek 0 0 0 0 0 0 1 Sztk Dunakeszi 0 1 0 0 0 0 3 Sztk 13. kerület 0 2 1 3 1 1 2 Bread crumb használata Értékelés 0-5 ig terjedő skálán, ahol a 0 = értékelhetettlen és az 5 = kíváló Tartalom, információ közlésWCAG 2.0 <title> tag "leíró" metatag url címek helyes használata címsor tagek (h1, H2 …)
    • 30 tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől; 5. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; III. fejezet, A közérdekű adatok nyilvánossága 19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. Ennek a törvénynek a hatására, a legtöbb egészségügyi szolgáltató weboldalán rögtön a nyitó oldalon, az esetek 99% -ban, a következő menüpontokkal találkozunk elsőként:  Szervezeti, személyzeti adatok,  Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok  Gazdálkodási adatok Stratégia,  Küldetésnyilatkozat Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatalát törvény szabályozza, kötelezi. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a civileket ez érdekli is. Ha holnap betegségünk, egészségi problémáink miatt szakorvost, rendelőt, kórházat, ügyeleti ellátást keresünk biztos, hogy nem a küldetés nyilatkozatot, vagy a szervezeti felépítést
    • 31 szeretnénk megtekinteni. Azt szeretnénk, azt akarjuk tudni, hogy hová, mikor és milyen feltételekkel fordulhatunk az orvosunkhoz, hogyan juthatunk hozzá az egészségügyi ellátáshoz. 3.2 Az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet A második ilyen törvény, az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet [20], aminek alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal országos adatbázist működtet. Olyan központi adatbázis, ahol minden a rendeléseket érintő adat megtalálható jelenleg csak az ÁNTSZ birtokában van. Még sem működtet az ÁNTSZ olyan weboldalas felületet, ami elérhető lenne a civilek számára. Jelenleg ez az adatbázis civilek számára csak költségtérítés ellenében érhető el. Még magának az ÁNTSZ-nek sincsen meg az összes adat egyetlen egy központi helyen, ahol egyből elérhető lenne.  rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szól  2. § (1) A szolgáltatókról … engedélyezett szakmákról … nyilvántartást kell vezetni.  (2) Az (1) bekezdés szerinti országos adatbázist … az Országos Tisztifőorvosi Hivatal működteti.  A szolg. székhelyén, elérhetőségén kívül tartalmaznia kell:  ch) a heti rendelési időt … illetve napi bontásban a rendelési idő kezdése és befejezése időpontjának megjelölésével … és a rendelkezésre állási időt, Ez ma Magyarországon az egyetlen olyan adatbázis, ahol minden olyan információ megtalálható, ami ténylegesen a lényegi információkat tartalmazza, ahhoz hogy könnyedén megtalálhassák, elérhessék az egészségügyi szolgáltatót a civilek (rendelési idő, területi ellátási kötelezettség, ügyelet, orvos neve, stb.). Kötelezni kellene az OTH-t arra, hogy ezt az óriási adathalmazt, a civilek számára is érthető és átlátható módon közzétegye.
    • 32 3.3 Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény, egészségügyi vonatkozásai A harmadik ilyen lényeges törvény, ami a biztosítási ellátásban résztvevő egészségügyi szolgáltatókat is közvetlenül érint, az az elektronikus információ- szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény [21]. Kötelezi a szolgáltatókat, hogy weboldalt üzemeltessenek, és ott közérdekből nyilvános információt közöljenek a civilek számára. Sajnos itt is az a tendencia mutatkozik meg, hogy ezt is úgy értelmezi az egészségügyi szakma, hogy csak a 1992. évi LXIII. törvényben szereplő adatokról közöljenek pontos információt. Márpedig ez a törvény nem tér ki külön az egészségügyi szolgáltatókra, hogy kötelezze őket minden olyan információ közzétételére, ami a rendelést, járó és fekvőbeteg ellátást, illetve egyéb más egészségügyi szolgáltatást közvetlenül érint, ami egy egészségügyi ellátásra szorulót közvetlenül érdekelhet, érinthet. Egyetlen egy ilyen konkrét rendelet van, és az sajnos csak a várólisták kötelező közzétételéről szól. A törvény (3. § , 4. § ) nem csak a közzétételről, hanem annak módjáról, valamint a tartalmáról is rendelkezik. Gondoskodni kell arról, hogy a közzéteendő adatok: 1. egyértelműek legyenek 2. melyik szervtől származik, illetve melyikre vonatkozik 3. a honlap, adatok közzétételére alkalmas kialakításáról 4. folyamatos üzemeltetéséről 5. az adatok frissítéséről 6. listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről Kötelezni kellene a biztosítási ellátásban résztvevő egészségügyi szolgáltatókat arra, hogy minden olyan információt tegyenek közzé, ami közvetlenül érinti a betegellátást. Mindezt úgy, hogy azok messzemenően megfeleljenek a kor technikai feltételeinek és a legújabb webes szabványoknak, valamint a webergonómia alapvető szabályainak.
    • 33 Három lényeges törvényt emeletünk ki a dolgozatban, amelyek közvetlenül érintik az egészségügyi szolgáltatókat. Ezek a törvények egy alapot képeznek, de közel sem felelnek meg a XXI. század elvárásainak. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy már 1998 –ban, deklarálták Magyarországon azt a törvényt, hogy a fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz. Még sem kötelezi semmi és nem tartatja be, kéri számon a szolgáltatókon ezt a törvényt egyik állami szerv sem. Az USA, 1988-as Rehabilitációs törvény „508-as” kiegészítése kimondja, hogy állami megrendeléshez, tehát közpénzen létrehozott weboldal elkészítésének megrendeléséhez, csak olyan cég juthat hozzá, aki ennek a törvénynek meg tud felelni, tehát a hátrányos helyzetűek számára is elérhető weboldalt hozhat csak létre. 4. Elengedhetetlen Webes szabványok Egy weboldal felépítésénél főként és elsősorban a webhely látogatóinak igényeit szem előtt tartva kell eljárnunk. Ők a webhely tartalmának elsődleges fogyasztói. Ahhoz, hogy maradéktalanul meg tudjon felelni egy weboldal a funkciójának, elengedhetetlen ezen szabványok használata és maradéktalan betartása. A legfőbb iránymutató jelenleg a világon a W3C [22], melyet a web szülőatyának nevezett Tim Berners-Lee alapított 1994 ben. A W3C célja, hogy a kidolgozott általános érvényű szabványok és az iránymutatások révén mindenki maradéktalanul ki tudja használni az internet nyújtotta lehetőségeket. Ezek mindenki számára és minden platformon függetlenül a használt hardvertől vagy szoftvertől elérhetőek legyenek. 4.1 A W3C alapelvei Az internet jelenlegi legnagyobb társadalmi értéke, hogy lehetővé teszi az emberek számára az elérhető tudást, kommunikációt. Cél természetesen, hogy ezek maradéktalanul mindenki számára elérhetőek legyenek. Az egyik legfontosabb megfogalmazása a W3C -nek, hogy mindezt úgy érjék el, hogy független legyen a következő szempontoktól:  a használt hardvertől  a használt szoftvertől  a hálózati infrastruktúrától  az anyanyelvtől
    • 34  a kultúrától  a földrajzi helyzettől  a fizikai vagy mentális képességektől Óriási fejlődésen megy át ma is azoknak az eszközöknek a fejlődése, amelyek segítségével az internetet és az azon megtalálható tartalmat elérhetjük. Ma már szinte nincs olyan telefon, amivel ne használhatnánk el az internetet. Okostelefonok, PDA- k, interaktív televíziós rendszerek, hangalapú rendszerek, információs terminálok, sőt még bizonyos háztartási készülékek is elérik ma már az internetet. Nem mindegy tehát, hogy hogyan, milyen formában tesszük közzé a közölni kívánt tartalmat. Ahogyan látható a W3C már 1994-ben felismerte, hogy szabványosítás nélkül az interneten megtalálható mérhetetlen mennyiségű információ a különböző platformok miatt nagyon hamar elérhetetlenné válnak. A cél [23], amit megfogalmaz a W3C, olyan mintha a magyar egészségügyre lenne kitalálva: „Az internet az együttműködést, a tudás megosztását, és ez által a globális szinten megvalósuló bizalom kiépülését szolgálja”, amire jelenleg nagyon nagy szüksége lenne a magyar egészségügyi szektornak. Ma már a bizalom építése az interneten elkezdődik, ezért megengedhetetlen az, hogy nem megfelelő minőségű és tartalmú, továbbá átláthatatlan, sőt az esetek döntő többségében használhatatlan weboldalakat találunk a magyar egészségügyben. 4.2 Akadálymentesítés Az Egyesült Királyságban már 2004-ben készült olyan felmérés, amit a UK Disabilities Rights Commission [24] végzett el, egy nonprofit szervezet ami a fogyatékossággal élők jogait hivatott biztosítani. A tanulmányban [24] az Egyesült Királyság állami, közszolgálati webhelyeinek hozzáférhetőségét és használhatóságát vizsgálták, elsőként 100 kormányzati weboldalt teszteltek a fogyatékosok szemszögéből. Az elvégzett tanulmány kimutatta, hogy a fogyatékossággal élők az állami fenntartású weboldalak 95%-át nem tudják megfelelően elérni. A fogyatékkal élőkért szervezet hangsúlyozza, hogy kormányzati segítség bevonására lenne szükség az internet akadálymentessé tételéhez. Az akadálymentesítés a magyar viszonylatban egy rosszul bevett szokás szerint jelenleg azt jelenti, hogy egy webes tartalomnak elkészítik az olyan irányú változatát,
    • 35 ahol fekete alapon óriási sárga betűkkel is elérhető a weboldal tartalma, amivel jó esetben is csak a gyengénlátóknak nyújthat segítséget, de semmi esetre sem a hátrányos helyzetű felhasználóknak. 12. ábra A Szerencsejáték Zrt. honlapjának, részben akadálymentes verziója Ez az akadálymentesítésének egy igen csak leegyszerűsített és butított verziója. Jelenleg a magyar kormányzati szektorban, nem beszélve az egészségügyi weboldalakról, nem található egyetlen egy olyan weboldal sem 2011. -ben, ami a nemzetközi szabványoknak akár csak részlegesen megfelelne. 4.2.1 Akadálymentes weboldal, hátrányos helyzetű felhasználó Mit jelent az, hogy akadálymentes weboldal? Kiknek, mely társadalmi rétegeknek van szüksége az akadálymentesített weboldalakra? Ki, vagy mi az, hogy hátrányos helyzetű? Egy megfelelően felépített és kialakított akadálymentes honlap úgy van kialakítva, hogy mindenki gond nélkül tudja azt használni, függetlenül attól, hogy milyen őt hátráltató fogyatékossága, esetleg betegsége van. Továbbá a honlap böngészhetőségének függetlennek kell lennie attól is, hogy a felhasználó milyen szoftvert, milyen eszközt használ, mennyire ért az informatikához és hogy milyen korú. Weboldal, számítógépes program használata, nem mindig csak a ténylegesen fogyatékkal élőknek, mint például a vakok és gyengénlátók vagy siket embereknek okozhat gondot. Sok esetben azoknak is gondot okoz, akik például fáradtak, most ismerkednek a technológiával, esetleg nem a hagyományos eszközt használja, hanem egy okostelefont vagy egy táblagépet.
    • 36 Az informatika szemszögéből több a „fogyatékos” személy, mint azt a szó megszokott értelmében használva gondoljuk. Ezért a megfogalmazás, hogy fogyatékos nem minden esetben helytálló, így inkább hátrányos helyzetűekként említi őket a szakirodalom. Bárki könnyen valamelyik hátrányos helyzetű csoport részévé válhat. Vizuális csoport: - vakok, színvakok - színtévesztők, gyengén látók, epilepsziás, a munkavégzésükhöz elengedhetetlen a monitor használata napi több órában, rossz kontrasztú elavult képernyőt, monitort használók; Auditív csoport: - hangos helyiségben egy légterű irodában dolgozó felhasználók, teljes vagy részleges hallássérültek, Mozgási csoport: - mozgásában korlátozott, Alzheimer-kóros, kézsérültek, vagy csak billentyűt - vagy csak egeret használó felhasználók, átmenetileg korlátozott felhasználók például egyéb kézsérülés miatt Kognitív csoport: - értelmileg akadályozott, gyerekek, idősek, számítástechnika - informatika terén tapasztalatlan, járatlan felhasználók Hardver csoport: - régi elavult számítógépet használók, új eszközöket használók, régebbi verziójú vagy nagyon új verziójú böngészőt használók Könnyen belátható, a közel sem teljes felsorolásból, hogy az emberek egy igen csak szűk csoportja marad ki a felsorolásból. Az a kis réteg, amelynek nincsen szüksége valamilyen szinten akadálymentes honlapra: a 15-50 éves korosztály, akik épek és egészségesek, jó minőségű monitort használnak modern asztali számítógéppel, gyors internetkapcsolattal rendelkeznek, valamint rendszeresen használják az internetet.
    • 37 Nagyon nagy szükség van az akadálymentesítésre, hogy ne csak egy igen szűk réteg használhassa ki maradéktalanul az internet adta lehetőségeket. 4.2.2 Akadálymentesítés, kapcsolódó jogszabályok Több jogszabály is kimondja, hogy amennyiben egy állami szerv vagy szolgáltató - és Magyarországon ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatók is ebbe a kategóriába tartoznak - készít egy honlapot, mindenki számára alapvető, hogy értelemszerűen használhatónak és akadálymentesítettnek kell lennie. Az 1998. évi XXVI. Esélyegyenlőségi törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról [25] kimondja, hogy: Kommunikáció 6 § (1) A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. (2) Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti, és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét. 7. § (1) A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. (2) Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor. Rigai nyilatkozat [26] A rigai nemzetközi miniszteri konferencián 32 európai vezető foglalt állást a digitális szakadék csökkentésének szükségessége mellett. Harmadik célként tűzték ki a konferencián azt, hogy a kormányzati weboldalak W3C által elfogadott teljes mértékű akadálymentesítésének elérése lehetővé váljon 2010-ig. ENSZ - Fogyatékkal élő személyek jogairól szóló Egyezmény [27] és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív jegyzőkönyv
    • 38 2006 december 13 -án az ENSZ közgyűlése egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ehhez kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Ez kimondja hogy: „A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi mind vidéki területeken.” A hazai joggyakorlat a fakultatív [28] szót alkalmazta egyedül ebből a közgyűlés határozatból, még akkor is, ha erre Magyarországon már 1998 óta törvény vonatkozik. 4.2.3 Akadálymentesítés, következtetés Egyértelműen látszik az elfogadott jogszabályokból, mind a hazai mind nemzetközi szinten, hogy az állami illetve közszolgálati feladatot ellátó szervekre nézve, tehát az egészségügyi szolgáltatókra nézve is kötelező az akadálymentesítés. A W3C által létrehozott akadálymentességi szabványoknak való megfelelés az, ami biztosíthatja ezt a honlapok esetén, és ez az, amire a Rigai nyilatkozat és az Európai Parlamenti Állásfoglalás is hivatkozik, mint iránymutatás. Ezt a feltételrendszert pedig a W3C WCAG 2.0 [29] webes szabvány határozza meg. Nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy nem csak a szó szerinti értelmezésben lehet valaki hátrányos helyzetű. 4.3 A Google irányelvei Egy nagyon fontos szabály, amit nagyon gyakran helytelenül vagy az esetek döntő többségében nem használnak a magyarországi egészségügyi, kormányzati portálok, az az, hogy egy weboldalon a tartalom legyen elsősorban olvasható, csak másodsorban kinyomtatható, és végül pedig letölthető. Ahhoz, hogy ennek az íratlan szabálynak meg tudjanak az egészségügyi weboldalak felelni, az alábbi szabályokat
    • 39 kell betartani és alkalmazni. A webes szabványok betartása nem csak azért fontos, hogy az átlagos felhasználók igényeit kielégítsük, hanem azért is, mert ezeknek a szabványoknak az alkalmazásával érhetjük el azt, hogy mindenki számára tehát a fogyatékkal élők számára is elérhető legyen a tartalom. Azért a Google iránymutatását [30] emeltük ki a dolgozatban, mert jelenleg a legnagyobb és legelterjedtebb internetes szolgáltató (nem csak kereső) a világon, amit csak úgy érhetett el, ha minőségi szolgáltatást nyújt a felhasználói számára. A Google több nagyon lényeges szempontot sorol fel, mint irányelvet, mikor tartalmat kívánunk közzétenni az interneten. Ebből 4 –et emeltünk ki a dolgozatban: 1. Az oldalfejlécek használatával közöljük az oldal vagy aloldal témáját. A <title> tag mind a felhasználók, mind pedig a keresőmotorok számára közli az adott oldal témáját. A <title> tag elemet a HTML dokumentum <head> részében kell elhelyezni. A webhely minden egyes oldalához egyedi fejlécet kell készíteni. Például: <title> Fül-Orr-Gégészeti járóbeteg szakrendelés Dunakeszi, rendelési idő, szakorvosok, általános tudnivalók.</title> Ennek eredménye képen, amikor a felhasználó rákattint az eredményre, hogy megnézze a weboldalt, a fejléc megjelenik a böngésző ablak tetején, ez olyan, mint egy utcanévtábla. A webhely nagyobb mélységében található oldalak esetén ez a fejléc az adott oldal tartalmára kell, hogy vonatkozzon. A megfelelő <title> tag pontosan leírja az adott oldal, aloldal tartalmát. A fejléc tartalomnak, rövidnek és informatívnak kell lennie. 2. A "leíró" metatag használata egy bővebb leírást ad az adott oldal tartalmáról. Az oldalt leíró metatag tájékoztatást ad a keresőmotoroknak az oldal tartalmával kapcsolatban. Amíg a fejléc csak néhány szó vagy kifejezés lehet, a metatag lehet egy-két mondat, vagy egy rövidebb bekezdés is. Ennek használata azért nagyon fontos, mert nem tudjuk minden esetben, hogy melyik egészségügyi szolgáltatót keressük konkrétan, ezért a keresők segítségét kell igénybe vennünk. A keresők ezek alapján segítenek a felhasználóknak abban, hogy releváns találatot adhassanak. A <title> taghez hasonlóan a leíró metataget is a HTML dokumentum <head> tagjei között kell elhelyezni. Szintén minden egyes oldalhoz használni kell. Célja, hogy gondosan összegezze az oldal tartalmát, és adjon egy olyan leírást, amely
    • 40 megfelelően informatív. Ennek a tartalma csak a keresőoldalak találati listájában olvasható, viszont tartalmát és funkcióját tekintve rendkívül fontos. 3. Az URL –ek [31] megfelelő használata szintén nagyon fontos szempont egy weboldal létrehozásakor. A megfelelően jellemző oldal leírások és URL címek használata a webhely jobb átláthatóságában segít, és ahhoz is hozzájárul, hogy a keresőmotorok jobban és pontosabban feltérképezhessék az oldalakat. A látogatókat elrémíti, ha az URL cím hosszú valamint rejtjelszerű és csak elvétve tartalmaz felismerhető szavakat. Az ilyen URL címek rendkívül zavaróak és a felhasználónak gyakorlatilag lehetetlen egy ilyen URL címre visszaemlékeznie. Amennyiben az URL cím a tárgyhoz tartozó szavakat tartalmazza, akkor az több információt nyújt az oldalról a felhasználóknak és a keresőmotoroknak egyaránt, ami olyan mint egy azonosító szám, vagy egy paraméter. Az oldal tartalmát és szerkezetét tükröző szavakat tartalmazó URL címek barátságosabbak, a látogatók könnyebben megjegyzik őket. 4. A címsortagek megfelelő használata segít a felhasználónak a tartalomban való tájékozódásban. A címsortagek - fontos, hogy nem összekeverendő a <head>HTML, vagy HTTP header - elemekkel, az átlátható oldalszerkezet létrehozására szolgálnak ez is szintén a felhasználó számára. Hatféle méretű címsortag van, amiből a <h1> a legmagasabb, és végül pedig a sort a <h6> zárja, amely a legmélyebb szint. A címsor tagok, ahogy a neve is tükrözi a bennük lévő szöveget nagyobb méretben félkövér formában jelenítik meg. Felhívja a felhasználó figyelmét, hogy az adott szöveg fontos, segítenek megérteni a címsor szövege alatti tartalomtípus mibenlétét. A különféle címsor méretek a <h1> a legnagyobb és a <h6> a legkisebb, a szöveg hierarchikus szerkezetének kialakítására szolgálnak, amely azért nagyon fontos, mert megkönnyíti a felhasználók számára a dokumentumban való közlekedést. A címsortagek készítéséhez úgy kell hozzáfogni, mintha egy összefoglalót írnánk. Hasonló képen a nyomtatott újságokban megjelenő összefoglalókhoz. A tartalom a címsortagek megfelelő használatával lesz tagolt és átlátható.
    • 41 Ez a lista közel sem teljes, ennek további tartalma akár egy külön szakdolgozat témája lehetne. A szemléltetés miatt emelte ki a dolgozat ezt az öt nagyon lényeges irányelvet. Látható, hogy amennyiben semmi mást nem, de legalább a Google irányelveit betartanák, az egészségügyi szolgáltatók a weboldalaikon, már akkor óriási javulást lehetne elérni egy egészségügyi weboldal átláthatóságában, felépítésében, elérhetőségében, hozzásegítve a látogatókat, betegeket ahhoz, hogy megtalálják számukra a releváns információt a weboldalon. 5. Webergonómia Az internetezők döntő többsége információszerzésre használja a világhálót. A szükséges, számukra releváns tartalmakat pedig a lehető legegyszerűbben, minél rövidebb idő alatt akarják megtalálni, ezt pedig az alkalmazott webergonómia befolyásolja. 5.1 Elengedhetetlen webergonómiai alapszabályok Egy egészségügyi tartalmú website tervezésekor, kialakításakor is a leendő felhasználók, ez esetben tehát a betegek igényeit kell szem előtt tartani. Azok az információk, amik elsősorban érdekesek lehetnek egy betegnek, mikor felkeresi egy kórház, egy szakrendelő weboldalát. Minél egyszerűbbé kell tenni a navigálást a weboldalon belül, mert ez közvetlenül hatással van a felhasználókra. A honlap legyen átlátható, “Ne törd a fejem!“.[32] Amennyire az emberileg lehetséges és kivitelezhető, minden weboldalnak magától értetődőnek, nyilvánvalónak és egyértelműen használhatónak kell lennie. A felhasználónak minden különösebb fejtörés nélkül meg kell értenie, mi mire jó, mi mire való. De mi az, ami a felhasználókat felesleges gondolkodásra, fejtörésre kényszeríti? A menüpontok nem egyértelmű elnevezése, és a linkek felismerhetősége. Az interneten a „konkurencia” egy pár klikkeléssel elérhető, tehát a legegyszerűbb opció az, ha elhagyja a weboldalt. Ha a felhasználót „felbosszantjuk” akkor egyszerűen odébbáll. Az igazán hatékony weboldal egy pillanat alatt megragadja a felhasználó figyelmét, mert átlátható, egyértelmű. Az emberek nem olvassák végig az oldalakat, csak nagyjából átfutják a tartalmat. Miért nem olvasnak alaposabban a felhasználók? Mert rendszerint siet mindenki és
    • 42 tudják, hogy nem kell mindent elolvasni, ezért gyakorlott “átfutók” vagyunk. Milyen szavakra, kifejezésekre figyel fel akkor az, aki keres valamit egy weboldalon? Azokra, amik kapcsolódnak az aktuális problémához, megfelelnek a pillanatnyi érdeklődésnek, ingerszavak, amelyek mélyen bevésődtek a felhasználók elméjébe. Ezért például mikor egy beteg találkozik egy egészségügyi weboldallal, és keresi a járóbeteg-szakrendelést, mert ezt vésődött be az elméjébe, érthetően nem találja meg azt, mert a „szolgáltatásaink” menüpont alá helyezték el. A „szolgáltatásaink” menüpont alatt a felhasználók, betegek számára gondolatban irreleváns általános információk szerepelnek, mint a gyógyítás, betegellátás, de ezt tudja, hiszen ezért is kereste fel a weboldalt, és ezért is keresi a számára releváns szakrendelések, járóbeteg-szakrendelések menüpontot, mivel ezt szokta meg, ezt társítja hozzá. Nem gondolják végig a felhasználók, hogyan működik valami, inkább átverekedik magukat a problémákon. Miért van így? Mert, ha egy eljárás működik, akkor kitartanak mellette. Az egyértelmű vizuális hierarchia alkalmazása az egyik, ha nem a legfontosabb dolog. A logikailag kapcsolatban lévő elemek vizuálisan is kapcsolatban kell, hogy álljanak egymással, egyes elemek más elemek “ölelésében” helyezkedjenek el, így világos, mi minek a része. Fontos az oldalak világosan elkülönülő részekre osztása, legyen világos, mire lehet kattintani. Fontos a “zaj” minimalizálása (vizuális szemét), a túlzsúfoltság, háttér zaj, ami zavarja az áttekinthetőséget, mind zavarja a felhasználót a navigálásban. Ahogyan az átlagos felhasználó használja az internetet: • Nem tudja, hogy mi az a böngésző! • Nem tudja, mi az az URL-cím! • A felhasználók nem olvasnak, csak átfutják a tartalmat! • A látogatók 43%-a elhagyja a nem megfelelő tartalommal rendelkező “eredmény” oldalt. A sote.hu oldalain a visszafordulások aránya egy 2010 -es októberi weboldal statisztika szerint 57,65%, ami azt jelenti, hogy 10-ből 6 látogató egy linkre kattintva nem azt találta, amit keresett, tehát elhagyja az adott oldalt.
    • 43 • Egy információs portálon senki sem fog keresni a végtelenségig, maximum 15 másodpercet fog rá fordítani, ami maximum 45 – 60 szó. Ennyi idő áll a weboldaltervezők rendelkezésére, hogy meggyőzzék a felhasználókat, hogy jó helyen jár, ez az, amit keresett. • A legtöbb látogatónak a számítógép bekapcsolása is problémát okoz. • Mindenki, aki átlagos vagy átlag alatti képességekkel rendelkezik, rendeltetésszerűen kell tudnia használni a weblapunkat. Ez szorosan kapcsolódik a dolgozat 4. fejezetében kifejtett akadálymentesítéshez. • Utcatáblák és webmorzsák = fény az éjszakában. A webes konvenciókat használjuk ki, hiszen „A konvenciók azért konvenciók, mert jól működnek” (Steve Krug 2000). Világos, egyszerű, ingyenes, emberekkel, átlagos felhasználókkal végzett használhatósági tesztelés segít abban, hogy elérhessük a weboldal által kitűzött, elérni kívánt célokat. Alapvető szabály, hogy el kell felejteni mindent, ami kizárólag arra szolgál, hogy megfeleljen az egészségügyi intézmény belső szabályzatainak, mindent, ami kizárólag arra jó, hogy a tervező egóját növelje, mindent, ami az adott oldal célkitűzése szempontjából nem releváns, minden eszközt vagy technológiát, ami gátolja a látogatót a szabad navigációban, minden interaktív alkalmazást, ami a felhasználót felesleges gondolkodásra kényszeríti, át kell alakítani vagy el kell felejteni. A böngészőn [33] kívül más szoftver nem lehet szükséges ahhoz, hogy a weboldal jól működjön. Az emberek kevesebb, mint 8% tudja csak, hogy mi az, hogy böngésző. 6. Ingyenes tartalomkezelő rendszerek bevezetése a forráshiánnyal küszködő egészségügyi szolgáltatók részére. Tartalom Kezelő Rendszer [34] - TKR, vagy angolul CMS – Content Management System. Mi az a tartalomkezelő rendszer, és miért használjuk ezeket az egészségügyi szektorban? A tartalomkezelő rendszer (TKR vagy angol rövidítéssel CMS) egy olyan kifejezés azokra a szoftverekre, amelyeket több személy együttműködésével készülő munkák koordinálására dolgoztak ki. A tartalomkezelő rendszerek legfontosabb funkciói:
    • 44  biztosítsák, hogy sok személy tudjon egyszerre adatokat, ismereteket tárolni és ezeket egymással megosztani,  a hozzáférés szerep szerinti szabályozása: a felhasználó szerepe határozza meg, hogy mely adatokat láthatja vagy módosíthatja,  könnyű adattárolási és adatelérési lehetőségek biztosítása,  csökkentsék a redundáns adatbevitelt,  megkönnyítsék a kimutatások összeállítását,  segítsenek a felhasználók közti kommunikációban. A kezelt adatok jellege attól függ, hogy a tartalomkezelő rendszert mely alkalmazási területre dolgozták ki. Gyakran alkalmaznak TKR -t dokumentációk készítésére, tárolására, lektorálására, kiadására, vagy különféle elektronikus anyagok (fényképek, filmek, irat másolatok) tárolására, rendszerezésére, támogatva ezek későbbi, relevancia szerinti megtalálását. A webtartalom-kezelő rendszerek arra hivatottak, hogy leegyszerűsítsék a weblapok készítését, többek közt azáltal, hogy segítségükkel a szerzők akár sajátos technikai ismeretek nélkül (HTML nyelv, weboldal feltöltési eljárások) is készíthetnek weboldalt. Ezekből több nyílt forrású (open source) rendszer létezik, amik bemutatására több honlap is rendelkezésre áll. Jelenleg a legelterjedtebb tartalomkezelő rendszer a világon a WordPress [35]. WordPress weboldalak előnyei:  Ingyenes, és nincs karbantartási költsége!  Magyar nyelvű!  A tartalomkezelő rendszerek közül ennek van a legnagyobb fejlesztői bázisa, és a növekedését tekintve a legnagyobb potenciálja.  Közel 13 000 bővítmény közül tudunk választani, így gyakorlatilag bármilyen funkciót, meg lehet valósítani egy WordPress alapú rendszerrel. Legyen az időpont foglaló motor, vagy akár egy folyamatosan és könnyedén frissíthető várólista.  Több ezer ingyenes és tetszetős kinézet közül lehet megjelenést választani.  Keresőbarát felépítésének – illetve az ezt elősegítő bővítményeknek köszönhetően – könnyebben lehet előre jutni a Google-ben, mint a többi
    • 45 CMS rendszerrel. Ez nem szempont egy egészségügyi intézménynek, de nem is hátrány, ha a betegek könnyedén megtalálják a keresett intézményi weboldalt.  Egyszerű, és programozói tudás nélkül is könnyen kezelhető az adminisztrációs grafikus felülete, így nem kell napokat vagy heteket várni a programozóra, vagy a weboldalt fejlesztő kollégára, hogy egy apróságot módosítson. Egy 15-30 perces oktatással bárki megtanítható a legalapvetőbb használatára. Ezen kívül még legalább 50 féle ingyenes, nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer érhető el a világhálón. Mindegyik rendszernek van előnye és hátránya egyaránt. Viszont ha figyelembe vesszük a fent felsorolt előnyöket, akkor egyértelműen a fent említett rendszer az ideális az egészségügyi szektornak. Több mint 64 millió olyan weboldal van ma a világon, amelyet WordPress motor hajt. 7. Internet használat Jelenleg az internet [36] olyan ütemben növekszik, hogy minden erre vonatkozó számadat és statisztika pár hónap alatt elavul. Az internetre kapcsolt számítógépek, új felhasználók száma havi átlagban 10–15%-kal vagy még többel növekszik. Az internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, ezért a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, internetezéshez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen kell, hogy tudja kezelni. Egykor ez az online hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Mára már gyakorlatilag végbement az internet kommercializálódása, mivel sok cég ismerte fel, hogy e nélkül nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban, ami az egészségügyi szektort is érinti és átformálja az jelenleg az, hogy az egyirányú, üzenetszórásos médiumokkal ellentétben a felhasználó nem csak passzív befogadó, mint ahogyan a közelmúltban volt, hanem maga is információforrás, aki maga választhatja meg, hogy milyen információra kíváncsi, vagy milyen más információforrásokat követ. Az internetes publikálás költsége mára már elenyésző, ez számos olyan szolgáltatást lehetővé tesz, ami nem üzleti alapon működik. Magyarországon az 1990-es években jelent meg az internet, aminek egyre nagyobb elterjedése révén 2010-ben már a 16–74 év közötti lakosság 62%-a használta [37].
    • 46 13. ábra Internet-előfizetések számának változása Magyarországon Látható a 13. ábrán, hogy 2007 I negyed évében még csak alig másfél millió előfizetés volt, addig 2011 II. negyedévére ez a szám majdnem megháromszorozódott, és valószínűleg 2011 év végére eléri a 4 milliót az előfizetések száma. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a trendet sem, hogy a jelenlegi 3,6 millió előfizetésből mára, több mint 1,5 millió a mobilinternet előfizetések száma, köszönhetően az új internetes eszközök megjelenésének, mint az okostelefonok és a tablet PC-k. 14. ábra Internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint Az 1990-es évek elején a kiforratlan technológiáknak, és a lassú, keskenysávú internet kapcsolatnak köszönhetően, csak egy szűk réteg használta az internetet. A 2000-es évek elején az új technológiáknak köszönhetően átalakult az internetes társadalom. Eddig csak a cégek, és a szolgáltatók egy szűk csoportja volt jelen az interneten, tehát a társadalomnak igen csak szűk rétege tudott bekapcsolódni a kommunikációba. A tartalmak csak olvashatóak voltak, interaktív beavatkozásra nem volt mód és lehetőség. A WEB2 technológia térnyerésével, a Wikipedia és az egyéb tematikus keresők elterjedésével óriási, információ-dömping zúdult a felhasználókra.
    • 47 Az új technológiáknak köszönhetően a felhasználók egyszerűen és könnyedén hozhattak létre weboldalakt, blog oldalakat, megjelentek a közösségi alkalmazások és oldalak, mint az Iwiw, Facebook, Twitter ahol már a laikusok is véleményt nyilváníthattak, hozzászólhattak a tartalomhoz, szolgáltatásokhoz. 7.1 Az internet hatása az egészségügyre Hatalmas változást eredményezett az egészségügyben az internet használata, megjelenése. Az eddig csak könyvtárakban elérhető bonyolult és speciális orvos szakmai tartalom már elérhető az interneten is. Az internetet aktívan használók között megjelentek az e-páciensek, akik ma már felkészülten érkeznek meg az orvosukhoz. A nyugati országokban az emberek több mint 90%-a keresett már rá tünetre, betegségre az interneten [55]. Létrejöttek önszerveződő betegség csoportok, ahol a betegek megoszthatják tapasztalataikat egymással, tanácsot kérhetnek a hasonló betegségben szenvedő sorstársaikkal. A jelenlegi és a következő, még felnövekvőben lévő orvostársadalomnak fel kell készülnie az e-páciensek speciális kérdéseire. Ez a hatalmas információ-dömping jelenleg még zömmel rendezetlen formában van jelen a világhálón. Az egészségügyi, világhálónak, amelyet elterjedése révén most már a betegek kiemelt ügynek is tekintenek, átláthatónak kell lennie. Egy páciens, diagnózisának felállításától kezdve minden lépést tisztán akar látni. Tudni akarja, miért választ neki az orvos egy bizonyos terápiát, és miért nem egy másikat. Adatai alapján megfelelő mennyiségű információval kell rendelkeznie választási lehetőségeiről, hogy orvosa maximális támogatásával együtt hozhassanak felelős döntéseket a kezelést illetően, vagy akár választhasson kórházat betegsége gyógyításában mért mutató alapján. Thomas Goetz a Wired [38] magazin egyik szerkesztője által felvázolt úgynevezett „döntésfák” nélkül az egészségügy reformja nem mehet végbe, mivel ennek elengedhetetlen feltétele az, hogy a robbanásszerűen növekvő adathalmazt rendszerezzék, valamint hozzáférhetővé tegyék a betegek számára.
    • 48 15. ábra Thomas Goetz, egy lehetséges „döntésfa” Jelenleg, még hazai és nemzetközi viszonylatban is, ettől a világtól nagyon távol állunk. Egészen addig, amíg egy vérképet nem tudnak maguk a páciensek kielemezni, anélkül, hogy tisztába lennének a szakzsargonnal. Ha meg is értjük a vérképen lévő adatokat, miképpen vonhatunk le következtetéseket laikusként? A Dartmouth Orvosi Egyetem [39] kutatói kidolgoztak egy olyan módszert, hogy a vérteszt eredményeit bárki elemezhesse. Nem elégedtek meg ezzel, hanem minden eredmény mellé rögtön csatolják azt is, hogy a betegnek min kell változtatnia, ha el akarja kerülni a kiugró értékeket. 7.1.2 Magyar vonatkozású kezdeményezés Dr. Meskó Bertalan (2011) [50] világutazóként tart előadást arról, hogyan használható a világháló és a közösségi média az orvoslásban. 2010 –ben közel hetven előadást tartott, negyedét külföldön – többek között New Yorkban, a Yale Egyetemen, Genfben, a WHO központjában, Kanadában és Olaszországban. Orvosi
    • 49 blogot ír angolul és magyarul, valamint nemzetközileg is népszerű weboldalt szervez (www.webicina.com), ahol a betegségekről és a lehetséges terápiákról írnak közérthetően. A MedIQ [40] oldal szerkesztése nemzetközi team munkája, egy-egy problémaleírást önkéntes szakemberek fordítanak, így szinte mindenki a saját nyelvén olvashat fontos információkat, betegek és orvosok találhatnak egymásra, konzultálhatnak, ötleteket adhatnak egymásnak. A Scienceroll [41] című blogja különdíjas lett a Medgadget Weblog Awards-on [42], az orvosi blogok világversenyén a „legjobb új blog” kategóriában. Dr. Meskó Bertalan (2011) fontosnak tartja, hogy a beteg és az orvos között ne alá- fölérendelt viszony legyen, hanem egyenlő partnereként a páciens pontos információkhoz juthasson a betegségével kapcsolatban, mert ez is elősegíti a sikeres kezelését. Nem csak így gondolja, de észrevette azt az elkerülhetetlen trendet is, hogy ma már a betegek utánanéznek az interneten az őket közvetlenül érintő betegségek és lehetséges gyógymódok után, ezzel kialakítva, szinte kikényszerítve egy új, orvos-beteg kommunikációt létrehozva. Nem csak az orvos - beteg, de az orvos - orvos kommunikáció is hatalmas változáson megy keresztül a világhálón és az új alkalmazásoknak köszönhetően. Egy a Hvg Extra [55] elnevezésű újságban megjelent cikkében ezt írja: „Eddig a kollegák segítségét kértük egy bonyolultabb esetnél, ám a crowdscourcing elterjedésével bárhonnan szakmai segítséget kaphatunk pillanatok alatt” (Dr. Meskó 2011) Orvostanhallgató korában az internetet használva már több ezer orvos követője volt Twitteren. Rezidens korában találkozott a klinikán egy ritka esettel, ahol semmilyen teszt elvégzése nem vezetett eredményre. A páciens már 6. alkalommal volt kórházba e betegség miatt. Feltette a kérdést Twitteren a kollegáknak, követőinek, hogy mit gondolnak az esetről, és pár nap alatt több száz lehetséges választ kapott, a világ minden tájáról. „Orvos, medikus, nővér, könyvtáros, beteg, riporter együtt keresték a helyes választ.” (Dr. Meskó 2011) Végül sikerült felállítani a helyes diagnózist, ami helyesnek bizonyult. Dr. Meskó Bertalan (2011) elmondása szerint azért kaphatott ekkora segítséget, mert sok energia és időbefektetéssel sikerült felépítenie egy jól működő hálózatot. Úgy gondolta, szükség van egy olyan ingyenes forrásra, amely a világ legjobb, témákra, betegségre osztott forrásait nem keresőmotorokkal, hanem szakemberek
    • 50 segítségével, kézzel válogatja, ezáltal biztosítja a megbízható és szakmailag is ellenőrzött tartalmat. Észrevette, felismerte, hogy az információ mára már nem csak vérképek és leletek formájában kerülhet egy páciens elé, hanem ennél jóval szélesebb volumenben az interneten. Ezért, ennek hatására hozta létre 2008-ban a Webicina [43] néven elérhető weboldalt, amelyen nyolcvan témában, háromezernél több forrás – a legjobb blogok, szaklapok cikkei, híroldalak, videócsatornák – találhatóak meg tizenhét nyelven, köztük magyarul is. Hozzásegítette egyrészről a betegeket ahhoz, hogy ellenőrzött információt olvashassanak a betegségeikről, tüneteikről, másrészről hozzásegítve az orvosokat, hogy szintén megbízható és releváns oldalakat ajánlhassanak a betegeiknek. A szakdolgozat elkészítése előtt találkoztam Dr. Meskó Bertalannal és a Webicina nevű weboldalával. Felvettem vele a kapcsolatot, mert érdekelt az új nézőpont, amit képviselt. Tanulmányoztam a weboldalát és felhívtam a figyelmét a webes szabványokra és a webergonómia néhány alapvető és elengedhetetlen szabályára. A tanácsomat megfogadva az éppen aktuális újra design –olásnál, ezeket felhasználta. Ennek hatására 20% -os látogató növekedésről számolt be. Amit a Google látott a Webicina.com -ról az átalakítás előtt: 16. ábra Webicina 2011. júliusában a Google keresési eredmény alapján És amit a Google most lát a Webicina.com-ról, átalakítás után Irreleváns információk, a találati oldal alatti felsorolások között
    • 51 17. ábra Webicina 2011. novemberében a Google keresési eredmény alapján Azért hivatkozik a dolgozat erre a példára, mert a legjobb kezdeményezés vagy ötlet is bukásra van ítélve, hogyha azt a felhasználók nem tudják értelem szerűen és könnyedén a rendeltetésének megfelelően használni. Dr. Meskó Bertalan (2011) blogján meséli el, hogy a Google legújabb alkalmazását a Google+ -t, a francia orvosok csoportos esetbemutatásokra használják. Egy példán mutatja meg, hogy feltöltenek képeket, radiológiai leleteket és így tudják, online megbeszélni az eseteket. Sok más ma már elérhető és létező platform is alkalmas erre, de a Google+ biztonsági és megosztási beállításainak átláthatósága kiváló lehetőséget teremthet arra, hogy ezt felhasználja az orvostársadalom, holott nem erre lett kitalálva, létrehozva. Egyedülálló módon, Magyarországon indult el először olyan képzés, (Internet az orvoslásban kreditkurzus) mind angol és mind pedig magyar nyelven a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, ahol orvosokat készítenek fel arra, hogy hogyan használják az internetet, miképpen fordítsák azt a saját maguk és a betegeik hasznára. Dr. Meskó Bertalan egyetemi kurzusa a világ első olyan oktatása, mely az internet és orvoslás kapcsolatát elemzi orvostanhallgatók számára. 8. Esettanulmány: NHS Direct, NHSChoices Az Egyesült Királyság kormányzati egészségügyi portálja: NHS Direct http://www.HNSdirect.NHS.uk/ NHS Choices http://www.NHS.uk/Pages/HomePage.aspx
    • 52 8.1 Történet Az Egyesült Királyságban az NHS Direct 1997 óta működik, mint hivatalos egészségügyi tanácsadói szolgálat. Először egy 24 órás telefonszolgálattal kezdte meg működését, ahol a felmerülő kérdésekre szakképzett nővérek válaszoltak. A szolgáltatás célja, hogy tehermentesítsék az egészségügyi szolgáltatókat, csökkentsék az elkerülhető orvos-beteg találkozások számát és, hogy az egészségügy valóban mindenki számára elérhető legyen. Az emberek egyszerűen, otthonról juthassanak információhoz a különböző betegségekről, ne kelljen minden kérdéssel az orvosukat meglátogatniuk. 8.1.2 NHS Direct 1999 óta létezik a telefonszolgálat mellett működő információs weboldal, az NHS Direct. Célja, hogy naprakész, pontos és hiteles információkhoz juthasson a látogató egészségügyi ellátójával kapcsolatban. A 24 órás telefonos segélykérő és tanácsadó szolgáltatás kiegészült a weboldalon megtalálható betegség és tünetkereső szolgáltatással, ami lépésről lépésre, kérdéseket feltéve végigviszi a felhasználót a tüneteteken és a végén ezek alapján a beteget a megfelelő egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja szükség esetén. A működés sikerességét bizonyítja, hogy a 9 év leforgása alatt, 2000-2009 -ig évi 1,5 millióról 18 millióra nőtt az oldal látogatószáma. [44]. A 2010/2011 –es éves jelentésében [45] az NHS Direct szolgáltatása a tünetkeresővel és a telefonos segítségnyújtással nem csak a betegeknek, de az angol egészségügyi szolgáltatóknak is nagy segítség, de még ennél is nagyobb anyagi terhet vett le az angol egészségügyi kassza válláról. A betegek több mint fele, akik kapcsolatba léptek a telefonos segélykérő vonallal, valamint az NHS Direct weboldalával, gondoskodni tudtak magukról, tehát indokolatlan lett volna egy esetleges orvos-beteg találkozó. Emiatt az NHS Direct úgy becsüli, hogy 1,6 millió háziorvosi találkozó, valamint 1,1 millió sürgősségi betegellátás és vagy a mentő vagy az ügyelet kihívása, valamint további 0,5 millió egyéb elkerülhető, szemtől szembe találkozástól tehermentesítette az így is túlterhelt angol egészségügyi szolgáltatókat. 1987-ben a felesleges vizitek száma Angliában 10% volt, 1997-ben 14%, 2009-re 18% lett [46]. 2 milliárd fontba kerül az NHS-nek az évi 57 millió
    • 53 felesleges orvos látogatás, a betegek helyesebb hozzáállása 5 év alatt 10 milliárd font megtakarítást eredményezne. 2014-re szeretnének 5 év alatt majd 20 milliárdot megtakarítani [46]. 8.1.3 NHS Choices Az NHS felismerte azt a trendet, hogy az internet elterjedésével az emberek egyre többször néznek utána betegségeiknek, tüneteiknek a világhálón. Azt a tényt is felismerték, hogy ahhoz hogy ezt a trendet az angol egészségügy hasznára tudják fordítani, egy új mindenre kiterjedő információs weboldalt kell létrehozniuk. 2007-ben elindult az NHS Choices nevezetű, mindenre kiterjedő információs weboldal, melynek célja a teljeskörű egészségügyi információs szolgáltatás. Egy 2010 márciusában megjelent kutatás eredményeként [47], ahol a 2009-es adatokat vizsgálták, megállapították, hogy az NHS Choices az elkerült orvos-beteg találkozások miatt, 2009-ben fontban kifejezve 44 millió font megtakarítást jelentett az angol egészségügyi kasszának. Az NHS Choices hasznáról megjelent legújabb kutatás [48] 2011 év elején, viszont már ezt a számot 94 millió fontra becsüli. Ahhoz, hogy megérthessük, hogy hogyan sikerült az angol egészségügyi kasszának ezt a megtakarítást elérnie, látni kell, hogy az NHS Choices mekkora és milyen minőségű tartalommal rendelkezik. Mivel erről teljeskörű információ nem található meg az NHS Choices weboldalán, ezért levélben kértünk a kutatáshoz segítséget az angol NHS Choices csapatától.[49] Az oldal nagysága megdöbbentő. NHS Choices alapvető szerkesztői tartalma a következőket tartalmazza: • Írásos tartalom (19.300 oldal). • Video tartalom, beleértve animációkat is (620 +). • Interaktív eszközök, beleértve a widgeteket és a mobilalkalmazások (100 +). 35.000 alkalommal töltötték le az „Alcohol Tracker” nevezetű alkalmazást, ami kiszámítja az elfogyasztott alkohol mennyiség után, mennyivel ülhetünk a volán mögé újra
    • 54 biztonságosan, de nem csak ebben, hanem a mértékletes alkohol-fogyasztásban is segít. 18. ábra NHS Choices Alcohol Tracker letölthető alkalmazás • A felhasználó által generált tartalom, beleértve a blogokat, megjegyzéseket és minősítéseket (300.000 + egyedi hozzászólás). • Infó-grafikák és animációk (70 +). • Az adatbázis több mint 1.250 jóváhagyott külső linket tartalmaz. Van további mintegy 40.000 oldalnyi importált, harmadik féltől származó tartalom, többek között: • Több mint 7.000 olyan betegtájékoztató, amit valamilyen egészségügyi, egy bizonyos betegségre specializált jótékonysági szervezet bocsájtott az oldal rendelkezésére (pl: Fibromyalgia – FibroAction, Psoriasis - The Psoriasis Association) • A Map of Medicine (gyógyszer térkép) • Gyógyszer adatbázis az engedélyezett gyógyszerekről. Ez magában foglalja a mintegy 3.700 gyógyszert, ebből mintegy 3.100 a vényköteles. • A WHO adatbázisa és klinikai vizsgálatai világszerte. • Reuters egészségügyi hírei. • Healthtalkonline (korábban DIPEx) és más karitatív szervezetek videói. • Kórházak minősítése és a betegek észrevétele véleménye. Adatvezérelt oldalak (könyvtárak és scorecard), valamint külsőleg irányított oldalak (GP, kórház, fogorvosi profilok, stb.) számuk mintegy 250.000.
    • 55 A legnépszerűbb témák: Az „All A-Z topics” betegségek és kezelések, ami lefed 888 egyéni témát. 19. ábra Nhs Choices, tünet és betegség kereső, testtérképpel Felhasználói fiókok: • Van közel 180.000 felhasználó, akik regisztráltak és saját fiókot hoztak létre a honlapon. E-mail hírlevélre feliratkozók: • Mintegy 130.000 ember iratkozott fel a hírlevél szolgáltatásra és kapja meg a havi hírleveleket. Tartalom minőségének biztosítása: • Minden klinikai tartalmat összevetnek a rendelkezésre álló bizonyítékokkal, és jóváhagyja egy olyan orvos, akinek megfelelő tudása és tapasztalat van az adott tartalommal kapcsolatban. Továbbá a közzététel előtt még jóvá kell hagynia az Egyesült Királyság kormányának Egészségügyi Minisztériuma is. Míg 2009 –ben, havi kb. másfél millió látogató járt az oldalon, addig 2011-re ez a szám havi 10 millió látogatóra nőtt. 19 millió ember fordult az NHS Choices weboldalához a sertés-influenza-járvány idején és talált megbízható információt. A támogatást a Nemzeti Pandémiás Influenza Szolgálat biztosította a lakosság számára, több mint 100 fajta kérdés, és válasz formájában, ami segített csökkenteni a felesleges háziorvosi látogatások számát.
    • 56 8.2 Társadalmi hatások Látható, hogy az oldal változatos szolgáltatásokkal igyekszik kielégíteni a látogatók igényeit, az egészségről, betegségekről szóló általános tájékoztatók mellett. Nem csak a betegeknek, hanem az orvosoknak és ápolóknak is nagy segítséget nyújt a munkájuk során mivel, megbízható, állandóan elérhető forrást tudják azt ajánlani, mind a prevenció mind pedig a gyógyulás elősegítése és támogatása érdekében. A két oldal az NHS Direct és az NHS Choices 11 és 5, összesen eltelt több mint 15 éves tapasztalata, egyértelműen bizonyította a társadalomban elért pozitív hatásait és az elengedhetetlen szükségszerűségét. 9. Long Tail hatása az egészségügyre Olyan új jelenség, melyet jelen pillanatban csak az angol egészségügy tud kihasználni, hozzásegítve ezzel a társadalmat a tudatos és a felelősségteljes egészség- neveléséhez és hozzáálláshoz. 9.1 Long tail, mint jelenség A hosszú farok közgazdaságtani fogalom, mely az internetes kereskedelem árubőségét írja le. A hagyományos áruházak kevés fajtájú, de nagy mennyiségben árusítható tömeg- vagy sikertermékével ellentétben azoknak a kis mennyiségben eladható, de nagyon nagy sokféleségben rendelkezésre álló termékeknek a gyűjtőfogalma, melyeknek a hagyományos kereskedelem korszakában nem volt esélyük a piacra jutásra (nem tudták velük elérni a gazdaságos tömegtermelést). Korszerű információtechnológiai megoldásokkal (például a digitalizálható termékeknél, mint a könyveknél, filmeknél, zenéknél a digitalizált formában történő tárolás majd igény szerint történő letöltés vagy kinyomtatás) viszont megtalálják kisszámú, szétszórtan elhelyezkedő fogyasztójukat, akár a világ túloldalán is. A fogalmat először Chris Anderson, a Wired magazin főszerkesztője használta, 2004 októberében [51]. A hosszú farok létrejöttéhez három dolog megléte szükséges: Új alkotók:
    • 57 • Az informatikai forradalom lehetővé tette, hogy a korábbiaknál sokkal többen hozhassanak létre – részben hobbiból – alkotásokat, ezek többek között a blog jellegű oldalak például. Új piacok: • Az internetes kereskedőknél a hagyományos nagyáruházak áruválasztékának tízszerese-százszorosa található meg, és vevőik sem korlátozódnak egy bizonyos területre (ami minden hagyományos kereskedő vevőszámát megköti): jöhetnek az egész világról, a csomagküldő szolgálatok pedig bárhova kézbesítik a megvásárolt árut. (Amazon.com) Új ízlésformálók: • A fejlett keresőprogramok, valamint a tömegek bölcsessége, azaz a termékeket, szolgáltatásokat egymásnak ajánló, vagy ezekről blogokat vezető, fórumokhoz hozzászóló emberek a korábbiaknál sokkal hatékonyabban segítenek kiválogatni az értéktelen „kacatok” közül a valóban „értékes” termékeket és információkat. 9.1.2 Long Tail az egészségügyi információk tükrében A betegség- és tünetleírások, a primer a szekunder és a tercier prevenciós lépesek, rehabilitációs eljárások az általános és bevett gyógymódok, kezelések, ma már mind elérhetőek az internetnek köszönhetően. Azonban nem rendezett formában. Jelenleg egyedülálló módon, a világon csak az angol NHS Choices tette mindezt közzé érthető és átlátható formában a laikusok számára. Az előző fejezetben a dolgozat leírja, hogy milyen eredményeket ért ezzel el az angol egészségügy. Ezek a kutatások, és eredmények viszont főleg a felesleges orvos-beteg találkozásokra hivatkoznak, hiszen csak ez mérhető jelenleg.
    • 58 20. ábra Long Tail a betegségek tükrében Nincsen viszont tanulmány arról, a jelenleg még nem mérhető gyakorlatilag magától bekövetkező hatásról, amit a Long Tail jelenség okoz. Ennek bekövetkezéséhez és kiaknázásához a régóta meglevő, egészségügyi információkat egy helyen és rendszerezve kell közzétenni a civil lakosság számára, méghozzá a szó legteljesebb értelmében „teljeskörűen” a legapróbb részletekig. Ebben az esetben indulhat el magától egy olyan folyamat, aminek hatására pénzben talán nem mérhető életnyereség érhető el vele. A korai felismerésnek, a megfelelő helyen a megfelelő időben bekövetkezhető intézkedéseknek köszönhetően. Három példán keresztül mutatjuk be a Long Tail hatás egy-egy lehetséges, de nem bizonyított módját. Ezek a példák megtörtént esetet mutatnak be, olyan eseteket, amik megelőzhetőek lettek volna, ha a laikusok számára elérhető egy olyan felület, ahol teljeskörű információkat kaphatnak az őket közvetlenül érintő problémákról, betegségekről, tünetekről, kezelésekről. Amennyiben ezt a 3 példát összevetjük a jelenleg az Nhs Choices weboldalán megtalálható több mint 888 betegség, tünet leírással, megérthetjük a pozitív hosszú távú hatását az egészségügyre és a társadalomra vetítve. 57 éves férfi beteg, 35 éve 1-es típusú cukorbetegséggel: A férfi betegen 1-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak 22 éves korában. A helytelen mozgás szegény életmód és a rossz táplálkozás következtében elhízás, majd 45 éves korában betegsége mellé hipertónia társult. A magyar Orvos
    • 59 Hetilapban Dr. Nagy Viktor 2007 –ben publikált egy cikket [52], melyben a következőképpen fogalmaz: „Ha pedig a hipertonia és diabetes mellitus már egy időben áll fenn, akkor igen nagy a korai, gyakran irreverzibilis célszervkárosodások fellépésének a kockázata. Képletesen fogalmazhatunk úgy, hogy azt a beteget, akiknek hipertóniájához diabetes mellitus is társul, a prognózist illetően úgy kell tekinteni, mintha már átesett volna egy nagy szív- és érrendszeri eseményen, legyen az szívinfarktus vagy akár szélütés.” (Dr. Nagy 2007) Sem a beteg sem pedig élettársa nem ismerte a pontos tüneteit a két betegségtípusnak. A hipoglikémia nagyon hasonló tüneteket tud produkálni, mint egy szélütés. Az 57 éves férfi beteg a munkából hazaérve furcsán viselkedett, néha félrebeszélt, mozgása enyhén koordinálatlan volt. Élettársa azt hitte leesett a vércukorszintje, így ételt adott neki. A beteg fáradságra hivatkozva lefeküdt aludni. Másnap reggel a tünetek folytatódtak. A tényleges szélütés bekövetkezése után, csak több mint 12 óra elteltével hívták ki a házi orvosát. Ez viszont már annyira későn történt meg, hogy két hét múlva a beteg meghalt. Szélütést kapott a 29 éves csatár [53]: Szélütéssel kórházba került, Antonio Cassanó, az olasz bajnok AC Milan labdarúgója. A 29 éves csatár szombat este, egy bajnoki meccs után, a hazafelé vezető úton lett rosszul. Barátnőjének szédülésre, továbbá látási és beszédproblémákra panaszkodott. Csak másnap reggel szállították be a milánói klinika neurológiai osztályára. Egy manikűrös által kezelhető lábujj köröm benövés: A fiatal, 20 -as évei elején járó beteg, aloe vera –val kezelte a szűnni nem akaró fájdalmat, amit a körme okozott a nagylábúján, mivel az belenőtt a húsába. Úgy gondolta, hogy ez a gyógynövény majd megoldja a problémáját. Az aloe jótékony hatásait ismerők tudják, hogy ettől legfeljebb a körme nőhetett gyorsabban. A végén természetesen a sebészeten kötött ki, ahol le kellett vágni az addigra kialakuló vadhúst és ki kellett tisztítani a begennyesedet sebét.
    • 60 Látható a 3 triviálisnak mondható példából, hogy ezeknek a tüneteknek a korai felismerése, a megfelelő lépések megtétele akár életet is menthet. A triviálitás a felismerésre és a tünetekre és nem a civilekre vonatkozik, itt természetesen csak az egészségügyi végzettséggel rendelkezőkre értendő. A két szélütéses esetből látszik, hogy egyik beteg sem kapta meg az életmentő kezelést 3 órán belül. Az idősebb beteg ebbe belehalt, a fiatalabb talán a korának és az „enyhébb” szélütésnek köszönheti az életét. A rehabilitációjára viszont minden bizonnyal hatással lesz. Ahhoz, hogy ezeket a helyzeteket meg tudjuk előzni, időben fel tudjuk ismerni égetően nagy szükség van egy olyan információs weboldalra, ahol mindenre kiterjedő adatbázis van. Egy másik nem bizonyított, de feltételezhetően létező hatás, úgyszintén nem kimutatható jelenleg még. Az NHS Choices oldalait havi 10 millió ember látogatja. [49] Az oldalon eltöltött átlagos látogatási időtartam 7 perc, ami igen csak soknak mondható. Ez azt jelenti, hogy Angliában jelenleg havi szinten van 10 millió ember, akik legalább 7 percet törődnek az egészségükkel. Ezt átszámítva, internet nélkül, jelenleg pluszban havonta 1,16 millió órát kellene eltölteniük az egészségügyben dolgozóknak, tájékoztatásra, prevencióra, rehabilitációra. Angliában jelenleg a minimál órabér £5.80 ami újfent átszámolva 80,4 millió fontnak megfelelő megtakarítást jelent évente. Az így megspórolt időt a ténylegesen, vagy jobban rászoruló betegek gyógyítására lehet fordítani. Ennek további nem mérhető hatása a szóban elmesélt, interneten megosztott, avagy kinyomtatott és a családtagok, barátok között továbbadott tartalom. Ez az a pont, amit a Long Tail hatásnak köszönhetően az egészségügy a saját hasznára, a betegek a maguk hasznára tudnak fordítani, amennyiben van egy ilyen eszköz az egészségügy és a betegek kezében. 10. Következtetés A bemutatott hazai egészségügyi weboldalak, jól tükrözik a több mint 10 éves lemaradást az egészségügyi információk közlése terén. Semmilyen szinten nem használjuk ki az internet adta lehetőségeket a gyógyítás, a betegtájékoztatás és az irányított betegellátás terén. Nem a szakrendelők és nem a kórházak vezetőinek hibája a nem megfelelően felépített weboldalak és az azokon található információk
    • 61 minősége és mennyisége. Egy külön szakterület foglalkozik azzal, hogy miként és milyen formában kell az információt fogyasztható formában az internetre, egy weboldalra feltenni. A jelenlegi hazai gyakorlat és a szolgáltatás szemléletmód ettől még nagyon messze áll. Központosítani kellene ezeknek az információknak a közzétételét, menedzselést. A legcélszerűbb az lenne, ha az ÁNTSZ fennhatósága alatt egy új „Informatikai és Információs” osztály kezelné, irányítaná és menedzselné ezeknek az oldalaknak a tartalmát. Meg kell teremteni a közzététel módjának és mikéntjének jogi hátterét. Forint milliárdokat költhetnék el hasonló weboldal létrehozására, mint az angol NHS Choices. A tapasztalat hiánya viszont beárnyékolná egy ilyen projekt lehetséges sikerét. Nincs ma Magyarországon egyetlen olyan cég, vagy szervezet sem aki hasonló méretű projektet valósított volna meg. Az új eszközök a folyamatosan változó webes környezet, pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy mire elkészül egy ilyen oldal több éves fejlesztés folyamán, addigra elavulttá válik. Addig is forint milliárdokat veszít folyamatosan az egészségügyi kassza, presztízst a szakma, és megmenthető életéveket a társadalom. Mi a megoldás akkor, hogy a lehető legrövidebb időn belül a lehető legolcsóbban, minél több pénzt valamint minél több életnyereséget érhessük el? Az angol NHS rendszere 15 éves tapasztalattal rendelkezik, így bátran kijelenthetik, hogy mára már kinőtték a gyermekbetegségeiket. Egy, a magyar és az angol kormány által létrejövő kölcsönös és mindkét fél számára előnyös megállapodás kapcsán át kellene az angolok rendszerét ültetni a magyar közönség számára. Ezzel éveket és forint-milliárdokat lehetne megspórolni szemben egy saját új fejlesztés kétséges sikerével. A kölcsönös együttműködés hatására olyan webes tartalom lenne elérhető a magyar lakosság számára, melynek hátterét az angol NHS biztosítaná, ezáltal folyamatosan frissülő, az angol tehát a jelenlegi szabványoknak messzemenően megfelelő felület birtokába kerülhetnénk. 11. Összefoglalás Az internet megjelenése óta elindult egy megállíthatatlan folyamat, aminek jelenleg a hazai egészségügy, csak passzív szemlélője. Paradigmaváltás volt, miközben Magyarországon ebből mit sem vett észre az egészségügyi kormányzati szektor, vagy
    • 62 észrevett, de erre már forrást elkülöníteni nem tudott. Ezt a váltást, változást ténylegesen csak a betegekkel közvetlenül találkozó orvosok, és az ápoló személyzet érzékelheti. A váltás egyértelműen a mérhetetlen mennyiségű online információnak köszönhető, ami megtalálható ma már az interneten. A betegek felkészülten, tájékozottan érkeznek az orvosukhoz, ezáltal egyenrangúabbaknak érzik magukat az orvosokkal. A „nagy fehér gyógyítót”, nem tartják már megközelíthetetlennek. Igénylik az egyenrangú kommunikációt. Önszerveződő fórumokat, blog-oldalakat, közösségeket hoznak létre egy-egy betegség köré, ahol megosztják egymás között a tapasztalataikat. Konferenciákon hívják fel az állami vezetők figyelmét az új technológiák, és a megváltozott új kommunikációs csatornák hatásainak fontosságára. Óriási kollektív tudásanyag gyűlt össze a krónikus betegségek megelőzésének módszereivel, eredményes népegészségügyi programokkal kapcsolatban, aminek kiaknázásához közös gondolkodásra van szükség a szakértők és döntéshozók között. Az internet hatására az emberek könnyedén tudnak közösségeket kialakítani, vagy akár csoportokat szervezni. Ennek hatására könnyedén alakulnak ki közös látásmódok. Amennyiben egy ilyen szervezetnek, csoportnak van efféle közös öntudata, akkor tanulni is képes. Az új paradigma a megelőzés. A WHO szerint a szívbetegségek 80%-a, a rákos megbetegedések 40%-a megelőzhető lenne, ha az emberek három alapvető szabályt betartanának: „étkezz egészségesen”, „légy fizikailag aktív”, „ne dohányozz”. Az újfajta figyelem és kommunikáció, az egymáshoz kapcsolódás, a szervezetek tanulási képessége lehet a széteső egészségügyi intézmények és intézkedések újraépítésének a kulcsa, a világháló közösségteremtő, együttműködést segítő erejének felhasználásával. 12. Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani Dr. Daragó Lászlónak, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet egyetemi docensének a szakmai iránymutatásért valamint, Dr. Meskó Bertalannak a rendelkezésemre bocsájtott szakmai anyagokért, valamint az NHS Choices csapatának és azon belül is Simon Dove –nak, hogy készséggel válaszolt a feltett kérdéseimre.
    • 63 13. Irodalom jegyzék Könyv: [32]Steve Krug: Don't Make Me Think! A Common Sense Approach to Web Usability ISBN-10: 0789723107 | ISBN-13: 978-0789723109 | Publication Date: October 23, 2000 | Edition: 1st Folyóirat: [52] Dr. Nagy Viktor(2007) A megelőlegezett bizalom: betegbeválasztás és a kezelés megkezdése az ADVANCE-tanulmányban; Orvosi Hetilap, 148. évfolyam, 39.szám, szeptember 30. [55] Dr. Meskó Bertalan (2011) E-doktotrok és e-páciensek; Hvg Kiadó Zrt., Hvg Extra magazin 2011/02 szám Kormányrendeletek: [18] 46/2006. (XII. 27.) EüM rendelet, a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályairól http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600046.EUM (2011. 10.01) [20] Egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400002.EUM (2011. 10.01) Törvények: [19] 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200063.TV (2011. 10.01) [21] Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500090.tv (2011. 10.01) [25]1998. évi XXVI. törvény http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800026.TV&timeshift=0 (2011.10.29) Internet: [1] Lécci-A csepelieknek www.lecci.hu (2009.11.19) [2] www.oep.hu (2011.09.28) [3] Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatai és hatásköre http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,34827&_dad=portal&_schema=PORTAL (2011.09.01) [4] Az ÁNTSz feladatai és hatásköre http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/antsz/tortenet/jelen3.html (2011.09.05) [5] Közép-magyarországi Régió akut ügyeleti beosztás http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/aktualis/acut_ugyelet_2011_01_18.pdf (2011.10.20) [6] Országos Környezetegészségügyi Intézet http://oki.antsz.hu/ (2011.10.01.) [7] open source: szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver (2011.08.28) [8] tartalomkezelő rendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/Tartalomkezel%C5%91_rendszerek (2011.09.21)
    • 64 [9] PHP -ben írt nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/Joomla (2011.09.21) [10] A természetes fürdővizek listája és minősítése http://oki.antsz.hu/documents/termeszetes_furdovizek_2011_szezonelott.pdf (2011.09.21) [11] Felhasználói felületeken használt navigációs eszköz http://hu.wikipedia.org/wiki/Breadcrumb (2011.09.21) [12] Kaposi Mór Oktató Kórház www.kmm.hu (2011.10.02) [13] Állami Egészségügyi Központ www.aek.gov.hu (2011.10.03) [14] Hivatkozás=hyperlink: Olyan weboldal hivatkozás, ami egy másik oldalra, aloldalra irányítja el a látogatót. A szövegben ebben az értelemben használjuk, nem a szakirodalmi hivatkozásokra vonatkozik. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hiperhivatkoz%C3%A1s (2011.10.27) [15]Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet www.dkszakrend.hu (2010.10.09) [16] Az informatikában forráskódon (angolul: source code) egy olyan szöveg értendő, ami egy leíró nyelv jelöléseinek, vagy egy programozási nyelv definícióinak és/vagy utasításainak sorozatát tartalmazza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Forr%C3%A1sk%C3%B3d (2011.10.27) [17] XIII. ker. Egészségügyi Szolgálat http://www.euszolg13.hu/wps/portal/euszolg/hirek (2011.10.28) [22] World Wide Web Consortium http://www.w3.org/ (2011.10.20) [23] W3C alapelvek, cél; http://www.w3c.hu/forditasok/w3cmission.html#vision (2011.10.20) [24] W3C Web Accessibility Initiative Statement on Web Access Report from UK Disability Rights Commission http://www.w3.org/2004/04/wai-drc-statement.html (2011.09.10.) [26]Riga Ministeriel Conference - "ICT for an Inclusive Society" http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/events/riga_2006/index_en.htm (2011.09.10) [27]Convention on the Rights of Persons with Disabilities http://www.un.org/disabilities/default.asp?id=150 (2011.09.10) [28] fakultatív jelentése: szabadon választható, nem kötelező http://idegen- szavak.hu/fakultat%C3%ADv (2011.10.05) [29] Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.0 http://www.w3.org/TR/WCAG/ (2011.09.10) [30] Google Keresőmotor-optimalizálási útmutató kezdőknek http://static.googleusercontent.com/external_content/untrusted_dlcp/www.google.hu/hu/hu/intl/hu/we bmasters/docs/search-engine-optimization-starter-guide-hu.pdf (2010.10.25) [31]Url: A webcím, más néven URL (mely a Uniform Resource Locator [egységes erőforrás- azonosító] rövidítése), az interneten megtalálható bizonyos erőforrások szabványosított címe. http://hu.wikipedia.org/wiki/Webc%C3%ADm (2011.10.25) [33] Mi az a böngésző http://www.youtube.com/watch?v=o4MwTvtyrUQ (2011.11.10) [34] Cms, tartalomkezelő rendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/Tartalomkezel%C5%91_rendszerek (2010.07.07)
    • 65 [35] Wordpress, ingyenes tartalomkezelő rendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/WordPress (2010.07.07) [36] Internet http://hu.wikipedia.org/wiki/Internet (2011.11.01) [37]Ksh http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tavkint/tavkint10.pdf (2011.11.01) [38] The Decision Tree: How Smarter Choices Lead to Better Health http://www.wired.com/magazine/2010/01/ff_decisiontree/all/1 (2011.11.02) [39] Dartmouth Medical School http://dms.dartmouth.edu/ (2011.11.01) [40]MedIQ Az orvoslás a web 2.0 szemszögéből http://mediq.blog.hu/ (2011.06.01) [41]A doctor‟s journey in genetics Phd and medicine through web 2.0 http://scienceroll.com/ (2011.05.30) [42] 2010 Medical Weblog Awards http://medgadget.com/2011/02/2010_medical_weblog_awards_sponsored_by_epocrates_and_lenovo_ meet_the_winners.html (2011.06.01) [43] Webicina: The most relevant, curated, medical socila media resources. www.webicina.com (2011.06.01) [44]Nhs Direct, History http://www.nhsdirect.nhs.uk/en/About/History (2011.10.16) [45]Nhs Direct, 2009/2010 Annual Report http://www.nhsdirect.nhs.uk/About/OperatingStatistics/AnnualReport2010-2011 (2011.10.16) [46]The Thimes:Workforce wimps cost NHS billions, March 16, 2010, p.3 http://www.medifix.org/me/images/wimps.pdf (2011.10.11) [47]NHS Choices Primary Care Consultation Final Report http://www.nhs.uk/aboutNHSChoices/professionals/developments/Documents/annual-report/primary- care-consultation-report.pdf (2011.11.10) [48] Use of the NHS Choices website for primary care consultations: results from online and general practice surveys http://shortreports.rsmjournals.com/content/2/7/56.full.pdf+html%20ForceRecrawl:%200 (2011.11.10) [51] The Long Tail http://www.wired.com/wired/archive/12.10/tail.html (2011.02.05) [53] Szélütést kapott a milanos Cassano http://sportgeza.hu/futball/2011/10/31/szelutest_kapott_a_milanos_cassano/ (2011.11.31) Rádió interjú: [50] Dr. Meskó Bertalan, a MedIQ oldal szerkesztője http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/arcvonasok-110323/dr-mesko-bertalan-a-mediq-oldal- szerkesztoje.html (2011.05.30) Levelezés: [49] Levelezés az angol Nhs Choices -al:
    • 66 Dear Sir or Madam I am John Winkler (Winkler János) a last year student of Semmelweis University,Budapest. I study Helathcare Public Service anf Healthcare Administration Organization. At the moment I am working on my diploma work and I would like to ask for your help in connection with this. The title of my diploma work is: Examining the accessibility of helathcare services and suppliers on the internet. Unfortunetly,an extensive central medical website like the one in England does not exist in Hungary today. I would like to emphasise in my diploma work what the Hungarian healthcare budget could win with this, if such an information website like yours was established and operated over here. In order to do this I would require some information about your website,espacially about Nhs Choices. My question are as follows: Could I be given any statistics, through which the number of page downloads might become visibile as well as what illnessess, which services (Gp, Hospital) and wich medicines ...etc. are wanted by people in England? (for example: google analytics) How many people visit your website by using their mobile phone, how many people check out the drog prevention and alcohol prevention sites? I would really find some comprehensil statistics useful. Would it be possible to forecast the begening of a flu epidemic through the increased website downloads, before the Gp doctors would even send their reports? How many types of ilnesses including their description can be found on nhs website? How many types of medicines including their description can be found on nhs website? How many sub-pages has Nhs Choices got? Has this website got any financial benefits, I am talking about the early recognition of ilnesses,if in trouble,faster access to the right healthcare services ...etc ? Has a study of this sort ever been made? Can any kind of this adventage be experienced due to the comprehensive information? Does it mean difficultly for the doctor because for example the patients might have read one thing on the site and got a different treatment ? Can the Long Tail phenomenon be seen on Hhs website does the 98 percentage show up ? Do patients call for help first or do they prefer to check out the website first? If the Hungarian helathcare goverment wanted to save billions of Hungarian forints and a lot of time by not making such a website would the British helathcare goverment provide us with this website (in return for money or any other services)? (which we would translate,ilness descriptions,check your symptons ... etc) Have you got a Hungarian speaking colleague maybe,with whom I might be able to talk to for 30 minutes or so either on skype or maybe on the phone about the operation of this website? How many people registrated on these sites? How many of them have signed up for news letter services? Hoping to be understood and helped I am waiting for your quick reply. Best regards John Winkler
    • 67 (my code number: u9qefd) Hungary, 2120 Dunakeszi, Béke Út 4. +36 20 259 8649 Semmelweis University Healthcare Public Service (Dean: Dr. Péter Gaál) Healthcare It Development and Extension Corse Institution (Director: Dr. habil Elek Dinya; My consultan teacher: Dr. László Daragó reader) A válaszlevél: Dear Mr Winkler, Thank you for your correspondence of 30 September about the NHS Choices website. I have been asked to reply. The NHS Choices team is more than happy to assist you, where possible, in connection with your diploma, which sounds both interesting and challenging. We have attempted to answer as many of your specific questions as possible and have attached files containing additional statistics/data which we hope will be helpful. Website traffic: NHS Choices currently receives around 10 million visits a month. The attached report for the week 10-16 October 2011 shows how these visits are divided amongst the various elements of the website and also lists the most common search terms which bring people to the site (please see the excel spreadsheet provided). Core content: NHS Choices core editorial content includes: • Written content (19,300 pages). • Video content, including animations (620+). • Interactive tools, including widgets and mobile apps (100+). • User-generated content, including blogs, comments and ratings (300,000+ individual posts). • Info-graphics and animations (70+). • A database of over 1,250 approved external links. There are around a further 40,000 pages of imported third-party content, including: • More than 7,000 patient information leaflets produced by leading charities including Macmillan, MIND and the Terrence Higgins Trust and made available by NHS Choices‟ Information Prescription Service. • The Map of Medicine. • The Datapharm database of licensed medicines. This includes around 3,700 medicines, of which around 3,100 are prescription-only drugs. • The WHO database of clinical trials worldwide. • Reuters health news. • Healthtalkonline (previously DIPEx) and other charities‟ videos. • Hospital ratings and comments from Patient Opinion and iWantGreatCare. Data-driven pages (directories and scorecard) plus externally managed pages (GP, hospital, dentist profiles, etc) number around 250,000. Most popular topics:
    • 68 The A-Z of conditions and treatments covers 888 individual topics. Annex A on the attached spreadsheet lists the most visited topics from February 2010 to January 2011. User accounts: We have approximately 180,000 users who have registered to create their own account on the website. Email newsletters: Around 130,000 people currently receive monthly email newsletters. Content assurance: All clinical content is checked against the best available evidence and is approved by a clinician with appropriate knowledge and experience. Content is also approved by the UK Government‟s Department of Health policy teams before publication. Editorial policy and protocols are published online here: http://www.nhs.uk/aboutNHSChoices/aboutnhschoices/Aboutus/Pages/Editorialpolicy.aspx http://www.nhs.uk/aboutNHSChoices/aboutnhschoices/Aboutus/Documents/Visio- Content%20Process%20V13%20(22-7-11).pdf There is some evidence that using NHS Choices affects how people subsequently use NHS services. See: Nelson, P, Murray, J & Khan, M.S „NHS Choices Primary Care Consultation Final Report‟, Imperial College, March 2010 187pp ( http://shortreports.rsmjournals.com/content/2/7/56.full.pdf+html%20ForceRecrawl:%200). Annual report: Finally, you may find the NHS Choices annual report helpful. The 2010 annual report is published online here:http://www.nhs.uk/aboutNHSChoices/professionals/developments/Documents/annual- report/annual-report-2010.pdf The 2011 annual report will be published in the next few weeks. Regrettably, there is currently no Hungarian speaking colleague in NHS Choices. However, the team hopes the above information and attached document assist you with your diploma on “Examining the accessibility of healthcare services and suppliers on the internet.” With regard to your question whether the Hungarian Government would be able to purchase the NHS Choices software, the United Kingdom Department of Health would consider any formal request were one to be made. However, it is not possible for me to speculate on the outcome of any negotiations at this point. Yours sincerely, Simon Dove Customer Service Centre Department of Health Az Nhs válaszlevelében csatolt excel táblázat tartalma, képekben:
    • 69
    • 70
    • 71
    • 72 [54] Levelezés az ÁNTSZ- el: Tisztelt Ántsz! Kedves Hölgyem/Uram! Egy kéréssel szeretnék Önökhöz fordulni. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának harmad éves hallgatója vagyok, Egészségügyi Ügyvitelszervező szakon. (Eddig a szak az ÁOK alá tartozott, ez az első félév hogy Egészségügyi Közszolgálati Kar vagyunk). Egy Tdk témához szeretném Önöktől, illetve az OEP-től elkérni a jelenleg praktizáló háziorvosok listáját. A cél egy weboldal megvalósíthatósági tanulmány létrehozása, ahol az összes háziorvos (gyermek és felnőtt egyaránt) megtalálható lenne. Ehhez szeretném elkérni Önöktől a háziorvosok listáját. Amire szükségem lenne feltétlenül és ebben kérném a közreműködésüket illetve a segítségüket, azok a következők: Általános adatok mint: név vagy cég név, cím, székhely, esetleg elérhetőség is mint telefon vagy email cím, rendelés idő 9 jegyű Ántsz azonosító 9 jegyű pecsétszám 9 jegyű Oep azonosító Azért szeretném lekérni mind a három azonosító szám szerint az orvosok listáját, mert ugyan ezt meg szeretném tenni, illetve már meg is tettem, és meg is kaptam az Oep-től. Valószínűleg, úgy gondolom, hogy a megvalósításhoz mind a két listára szükségem van, mind az Oep-es és mind az Ántsz-es listára. Megtisztelő figyelmüket és segítségüket megköszönve, üdvözlettel: Winkler János Se-Ekk-Egészségügyi Ügyvitelszervező szak 3. évfolyam Neptun kód: u9qefd +36 20 430 5247 Az ÁNTSZ hivatalos válaszlevele:
    • 73 ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2–6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1116 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu Ikt. szám: OTH/ /2010 Tárgy: adatszolgáltatás háziorvosokról Ügyintéző: dr. Zimmermann Barbara Tel.: 06 1 476-1373 Melléklet: - Winkler János részére winkike@gmail.com Tisztelt Winkler János! Hivatkozással 2010. október 22. napján kelt megkeresésére az alábbiak szerint tájékoztatom. Az Ön által kért adatok közérdekből nyilvános adatok, így rendelkezésére bocsátásuknak jogi akadálya nincs. Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet (a továbbiakban EüM rendelet) alapján a szolgáltatókról és az általuk végezhető, engedélyezett szakmákról, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről az Országos Tisztifőorvosi Hivatal országos adatbázist működtet. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a) a szolgáltató: aa) rövidített és teljes cégnevét, ab) fenntartójának megnevezését, ac) gazdálkodási működési formáját az 1. számú mellékletben meghatározott kétjegyű kód feltüntetésével, ad) számára kiadott törzsszám első nyolc számjegyét,
    • 74 ae) közszolgáltatásban való részvételének tényét; b) a szolgáltató székhelyére és az egészségügyi szolgáltatás végzésének helyszínéül szolgáló telephelyére vonatkozó adatokat: - megye, - helységnév, - utca, házszám, - postai irányítószám, - telefonszám; c) a szolgáltató és amennyiben az rendelkezik önálló szakmai-szervezeti egységgel, akkor valamennyi szakmai-szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön: ca) az engedélyezett egészségügyi szakmák megnevezését a 2. számú mellékletben meghatározott kóddal együtt, cb) a ca) alpont szerinti szakmákhoz tartozó szolgáltatási típusok és ellátási formák megnevezését, továbbá az ellátások progresszivitási szintjét, cc) a városi, illetve megyei intézet (a továbbiakban: engedélyező intézet) által kiadott országos érvényességű szolgáltatói azonosítót (a továbbiakban: azonosító), cd) amennyiben a szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel fog működni, szakmánként a területi ellátási kötelezettséget, a tervezett ellátandó területet, ce) az engedélyező intézet megnevezését, azonosítóját, cf) a működési engedély kiadásának keltét, számát, a működés korlátozásának megjelölésével, cg) a működés szüneteltetésével kapcsolatos adatokat, ch) a heti rendelési időt (a szolgáltató rendelésének óraszámát összesítve, illetve napi bontásban a rendelési idő kezdése és befejezése időpontjának megjelölésével) és a rendelkezésre állási időt, ci) az ágyszámot, cj) a szolgáltató - külön jogszabály szerinti - közreműködőjének az azonosítóját, valamint a működési engedélye számát, az engedélyező intézet megnevezését és azonosítóját, ck) a szakmához tartozóan, ellátási formától függően az ügyeleti részvételt, készenléti rendszerben való részvétel tényét, cl) az orvosi bélyegző számát, amennyiben a szolgáltató alapellátást nyújt, vagy egyéni vállalkozó. Az EüM rendelet 8. § (2) bekezdése alapján:
    • 75 (2) A nyilvántartás adatai közérdekűek. Az engedélyező intézetek és az OTH kérelemre, költségtérítés ellenében a nyilvántartásból adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatás tekintetében térítésmentességben az alábbi szervek részesülnek: a) az egészségügyi ágazatért felelős minisztérium, b) a szakmai kamarák elemzés és külön jogszabályon alapuló nyilvántartás céljából, c) a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete elemzési célból, d) az országos egészségügyi intézetek tervezési, elemzési és ellenőrzési célból, e) közigazgatási szerv, népképviseleti szerv, ügyészség, valamint bíróság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából, f) az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet egészségpolitikai elemzési célból, g) az országgyűlési biztosok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásának céljából. Tájékoztatom, hogy az adatok tartalmazzák a közreműködő szolgáltatók adatait is. Egy lekérdezés költségtérítési díja 24 000.-Ft + 25% Áfa (30 000.-Ft/lekérdezés), melyet az alábbi számlaszámra kell átutalni: Magyar Államkincstár 10032000-00281519-00000000. Az Ön által kért adatszolgáltatást az átutalást követően tudjuk teljesíteni. Tájékoztatom továbbá, hogy a Nyilvántartás adatbázisába bevitt adatok lekérdezésén túl az abban szereplő adatok további pontosítására az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak csak a működési engedélyt kiadó és a nyilvántartás adatait rögzítő hatáskörrel és illetékességgel rendelkező - a szolgáltató telephelye szerint illetékes - ÁNTSZ regionális és kistérségi/kerületi intézetek bevonásával kerülhet sor. Kérjük nyilatkozzon, hogy kérelmét ezek ismeretében is fenntartja-e, valamint arról, hogy az adatszolgáltatás papíralapú, vagy elektronikus úton történjen. Budapest, 2010. november 15. Tisztelettel: Dr. Paller Judit mb. országos tiszti főorvos