Tudás és Jövő - Új, Egyesített Paradigma - Varga Csaba

720 views
612 views

Published on

Tudás és Jövő - Új, Egyesített Paradigma - Varga Csaba

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
720
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Tudás és Jövő - Új, Egyesített Paradigma - Varga Csaba

  1. 1. Varga Csaba 1 TUDÁS ÉS JÖV , AVAGY AZ ÚJ, EGYESÍTETT PARADIGMA KÖRVONALAI1. Bevezetés, avagy az Új paradigmaMit látunk a jöv b l?Mit látunk az Új paradigmából?Miel tt a magam számára feltett kérdésre válaszolok, jelzem, hogy ezt a tanulmánythónapokkal a konferencia után írom, s meglehet sen halványan emlékszem arra, hogy akkorés ott mit mondtam. Pontosabban el vehetem (el vehetném, de nem akarom) azokat a vetítettfóliákat, amelyekhez a konferencián kommentárokat f ztem, de én azokhoz agondolkodókhoz (ez nem min sítés, csak m faj megnevezés) tartozom, akiket már nemkülönösebben érdekel, hogy fél évvel ezel tt mir l és milyen tónusban beszéltek, hiszennormális módon már máshol tartok gondolatban vagy a régi gondolatokat más összefüggésbentárgyalom.Ez a máshol most aktuálisan azt jelenti, hogy korábbi tételek kezdenek összeállni egy újhipotézis rendszerré, tehát a konferencia el adás most azt e lehet séget kínálja nekem, hogy atervezett gondolati rendszer egyik els megfogalmazását prezentáljam. Miután a konferenciánel adott téziseim - örömömre – az egyetértések mellett jócskán váltottak ki meghökkenést,ellenkezést, helyesnek vélhetem, hogy további évtizedes-évszázados vagy néhány évtizedesszellemi állításokat, mentalitásokat tegyek disputa tárgyává.Nem is tehetek mást. Magyarország szellemi elitjei nem foglalkoznak a jöv vel. Ha akonferencia címét esetleg komolyan vesszük, utólag megállapíthatjuk, hogy a konferenciavégül is azt sugallta: semmit nem látunk a jöv b l. Érdekes felvetések, régi-új tételek,megérzések el kerültek, de ezek az összbenyomáson semmit nem korrigálnak. Ennek egyik 1
  2. 2. oka az talán, hogy a jelenb l sem látunk sokat (magam most nem vonom ki a többes számból)és a közelmúltból is csak annyit rekonstruálunk, amit a múltról-múltból a régi kedvestételeink meg riztek.Nem akarok senkit provokálni. A konferencia – más hasonló összejövetelekhez képest –színvonalas volt, s t néhány kit n gondolkodót ismét élmény volt hallgatni, a kérdés csupánaz, hogy mit válaszolt a konferencia címében feltett kérdésre. A magyar nyilvános szellemiélet gyakran barbár, olykor primitív és meglehet sen politikai-hatalmi alapú viszályaihozképest ez üdít en kedélyes, barátságos eszme(eszmetöredék)csere volt.Most ott folytatom tehát, ahol a konferencián abbahagytam.Ha a jöv nem tárgya az eszmeteremtésnek, ennek nyilván az is oka, hogy a jöv t l ahangadó, eszmeadó értelmiségiek sem várnak új fordulatot. A jöv kimondatlanul úgyértelmez dik, hogy ott semmi nem történik majd. Ha mégsem így lesz, szerintük a jöv csaktovábbi romlást, lebomlást, értékvesztést hoz. Ha az elméletkészít k eleve tagadják azelméletkonstruálás lehet ségét, akkor a jöv érdektelen a filozófiai diskurzusokszempontjából. Akik a jelent így élik meg, lehet, hogy egy fénytörés, végs eszmetörésáldozatai. A világ vezet tudományágaiban – mindenekel tt a természettudományokban –hihetetlen tempójú, már-már követhetetlenül magas színvonalú elméletépítés vagy legalább iselméleti újragondolás folyik.Alapjaiban változik meg szinte minden alaptétel. Az alaptudományok felrúgták vagyfolyamatosan rúgják fel az emberi (európai?) gondolkodás szinte minden kardinális tételét.Paradoxon a helyzet: nem csak el re, hanem visszafelé is Új Valóság születik.Magyar ugarunkon a Régi Valóság (avagy mai szemüvegünkön keresztül: Hamis Valóságvagy Elfolyt Nem-Valóság) rágcsálása folyik régi indulatok és mai értelmetlen versengésekkeretében2. Ebb l persze egyértelm en következik, a lecke folyamatos: a most körvonalazódóÚj valóság is el bb-útóbb Szétmálló Nem-Valósággá válik. Vagy pontosabban: nem biztos,hogy az alaptételek, alapállítások ilyen méret eróziója a következ századokban ötven-százévenként megismétl dhet majd. Ha így lesz, ha nem, már most csak az hozna esetlegnyomonkövetési-esélyt, ha a bölcsészeket néhány évre például beíratnánk elméleti fizikaivagy (bár ilyen még nincs) elméleti pszichológiai szakra vagy párhuzamosan valamilyenvallási élményt kínáló képzésre. 2
  3. 3. Nos, ennyi publicisztikai (elmélet-el tti) bevezetés után néhány új tézist szeretnék “említésbehozni”. (Ennél többre egy pár lapos tanulmány nem törekedhet.)Állítás 1. Azt feltételezem, hogy egyaránt van látható és nem-látható dimenzió, anyagi és nemanyagi valóság, immanens és transzcendens világ (és ne felejtsük el: most már nem Jó és/vagyRossz és egymást nem kizáró értelemadással). S t odáig elmerészkednék, hogy az (ötven éveshangoltságunkat szerinti) anyagi és nem-anyagi létez k közötti határok már nem-létez nektekinthet k. Ezért nem igazán meglep , hogy err l a valamir l (t lem akár újnak vagy nem-újnak is nevezhetjük, hiszen csak annyiban új, hogy most kezdjük megérteni) egytársadalomértelmez nek is érdemes hipotéziseket megfogalmazni. Így (részben csak azid ben) új megközelítések szerény rendszerbe állításával felállítható egy Új Paradigma. Havalaki ezeket a megközelítéseket olykor felfedezi a gondolkodástörténetek elmúlt két-háromévezredében, akkor persze akár úgy is elkeresztelheti ket, hogy a Régi vagy nem méltányoltHipotézisek egyesítése. Az Új paradigma elemei Új valóság – a globalizáció és lokalizáció, stb. Új technológia – szupertechnológiai forradalmak kora Új gazdaság – tudásalapú hálózati gazdaság “Új” ember és új tudat – az ember rekonstrukciója Új társadalom – a tudástársadalom, az egységtársadalom Új tudás – az új (és régi) tudás új szerepben Új jöv – új civilizáció és új életforma “Új” értelemadás – az értelem visszaszerzéseKommentárok: 1. Az “elemekr l” önmagukban könyvek tucatjai íródnak és írhatók. 2. Az“új” jelz itt csak a gondolati lustaság kifejezése: a megfelel (finoman) pontos jelz k méghiányoznak. 3. A táblázat talán azt sugallja, hogy mindaz, ami f ként európai 3
  4. 4. “kozmoszunkat” európai látásmóddal leírja (valóság, ember, társadalom, tudás, stb.) újértelmezést kapott vagy kap. 4. Két elemnél az új jelz t eleve idéz jelbe tettem, elkerülend agoromba félreértéseket. 5. A tanulmány(ocska) végén kísérletet teszünk az Új Paradigmakonkrét megnevezésére. 6. Ez a táblázat semmi mást nem akar, mint arról egykommunikációs jelet felmutatni, hogy milyen alapkérdéseket lenne érdemes az eszme-csere(hipotézis-csere) tárgyává tenni.2. Új kép a valóságról, avagy Új valóság?Mit látunk a jöv b l?Mit látunk az (új) valóságból?A válasz tehát: semmit, semmit. (Ez majdnem ugyanaz, mint az, hogy mindent, mindent…?)A 20. század domináns létélménye valahogy úgy összesíthet , hogy nincs egész (értsd:Egész3), a részek elszakadtak egymástól, s t a részek önmagukban sem egészek. Ebb l perszenem okvetlenül következik az, hogy a drámai szétesés valóban be is következett, csak aztrögzíthetjük, hogy az egészélményt felváltotta a csonka részélmény. Ezért nem lehet meglep ,hogy az egészélmény hiánya miatt az egységélmény valóban mintha elveszett volna.A közelmúltat, a befejez dött huszadik század második felét számos fogalommaljellemezhetjük, például a posztindusztriális vagy a posztmodern társadalommal, noha a kétkategóriának nagyon nincs köze egymáshoz. Annyi bizonyos, valami után vagyunk és közelsem bizonyos, hogy mi el tt vagyunk4. Az újkapitalizmust részben folytatja, részben felváltjaaz újgazdaságnak is hívott információs kor, amelyet hívhatunk globális információstársadalomnak vagy mediatizált tudástársadalomnak is.Tanulmányunk elején rögtön illene definiálni a tudást, amely majdnem lehetetlen feladat.Ahány gondolkodó, annyi magyarázat. Számomra a tudás az egész víziója. Nico Stehrszociológus, a tudástársadalom teoretikusa így fogalmaz: tudás a cselekvés képessége5. Atudástársadalom meghatározásához azonban az túlságosan általános lenne, hogycselekv képes társadalom.Akár merre is kalandozunk a korszakot általában jellemezni kívánó kategóriák között, nemlehet vitás, hogy valami olyan új paradigma köszöntött a földi civilizációra, amelyben az adat, 4
  5. 5. az információ, a tudás, a kommunikáció dominál. Arról még folyik a vita, hogy ez mindentelsöpr , drasztikus, századokra szóló töréshatár, törésvonal vagy csak a pénzgazdaságközpontú (egyébként szintén globális) újkapitalizmus újabb és újabb világformáját,világtermészetét konstatáljuk.Szeretnénk álláspontunkat világos tenni: persze a posztkapitalizmus is kapitalizmus, de márez az újabb átmenet sem írható le modern kapitalizmusként; megfelel fogalmak hiányábankísérletezhetünk az “új” jelz vel, de az újkapitalizmus, újgazdaság, újtársadalom semleges,jórészt üres kategória. Persze, minden korábbi társadalom is részben-egészben információstársadalom is volt, ám ez az ezredforduló el tti nem csillagászati, hanem technológiai ésgazdasági bummként született információs kor rögtön túllépett az információs kor fogalmánis.Nincs tehát világszerte elfogadott hiteles név arra, ami meglehet sen látványosanbekövetkezett. A vezet világhatalmak és ideológiák még leginkább az információstársadalom valamelyik fogalomverzióját használják. Nincs okunk ezt nem tudomásul venni.Csakhogy az információs társadalom a tegnap délutáni világhelyzetet írja le, ezért ez akategória nehezen emelhet át a holnap reggeli világstruktúrák jellemzésére. Az információstársadalom a múlt (közelmúlt) szava, ezért a közeljöv dimenzióinak a megragadásáravezettük be a tudástársadalom fogalmát.Ez a választás nem önkényes és nem véletlen. A tudástársadalom kifejezésbe olyantartalmakat (tudásokat), s t egyúttal normákat építettünk be, amelyek nem csupán ahelyzetkép tényleges min sítését, hanem távlati célok integrált megfogalmazását is lehet véteszik. Az információs társadalom tehát csak a közelmúlt végének és a jelennek és a jelenközeljöv jét el revetít programnak leírására szolgál, míg a tudástársadalom koncepciója is ajelenben gyökerezik, mi több még szükségképpen foglya a közelmúltnak-közeljöv nek, ámprogramunk szerint legalább harminc-ötven évre tekint el .Ez a néhány évtized ugyan a hagyományos id felfogás szerint csak egy pillanat, ám mi aztfeltételezzük, hogy ez a néhány évtized – virtuálisan, valóságosan, vagy egy másikid dimenzióban – akár évszázadokat is jelenthet. Ez közben utal arra, hogy azinformációs/tudás korszak eleve több id síkot tesz láthatóvá.Nevezzük akárhogy ez az új korszakot, egyik nyilvánvaló jellegzetessége, hogyszükségképpen csonka részek helyett a végtelenre nyitott egészben gondolkodik. A 20. század 5
  6. 6. végi (a jelenlegi) globalizáció egyik nem várt újdonsága, hogy felülemelkedik a földidiktatúrák és demokráciák furcsa egyvelegén és a számtalan egyedi, változatlanul korlátozott-csonkított részek világa helyett az egész felé nyit. Kétszáz évig lehetett a differenciálódás ahaladás ismertet je, most azonban a változatlanul egyre inkább differenciálódó földigazdasági-társadalmi és tudásstruktúrák összekapcsolódása, (s t: differenciált) egységesüléseindul meg.A távoli jöv tehát az egységtársadalom. Nincs ugyan különösebb jelent sége, de mi ezt afogalmat találjuk a legpontosabbnak a 21. század trendjeib l fakadó közös alternatívamegjelölésére.Normális a világtudat: még nem tudjuk pontosan, hogy milyen ez a világváltás, hogy mi is ajelenlegi globalizáció (és lokalizáció), még nem egyeztünk meg az információs korvilágfogalmában, de már bizonyos világtendenciák nagyon is láthatók, például az, hogy azinformációs kor a differenciálódás mellett az egységesülést is támogatja vagy a föld ökológiaimegrendülései mellett az ökológiai reorganizációt is követeli.A (részleges) tanácstalanság így nem homályosítja az éleslátást (mármint: ha van). Valamiegészen más, ijeszt és egyben reményteli korszak indult meg: nevezzük differenciáltaninformációs- és tudástársadalomnak. Ez egyúttal egy globális változási folyamat felrajzolásátis lehet vé teszi: a 21. század els fele az információs társadalomtól a tudástársadalom feléhalad(hat). Miközben egy történelmi folyamat virtuális visszajátszását is felkínálja: a 20.század végi információs kortól visszafelé az i.e. évszázadok “tudástársadalmaiig”6.Normális a magyar köztudat és magastudat is: a domináns többségek, a tudáshordozócsoportok zöme nehezen szabadul a régi résztudások, az izolált logikák és a pszichikailagtúlterhelt, verg d létfelfogások csapdáiból, miközben a még nem domináló kisebbségek, anem értelmiségi és értelmiségi csoportok némelyike lépést tart az új (világszerte terjed )tudományos és nem tudományos (m vészi, vallási) értelemadásokkal. Nem okoz nekünkörömet azt kijelenti, hogy a magyar gondolkodásmódok, ideológiakonstrukciókmeghökkent en elavultak, miközben önmagukhoz képest kénytelen-kelletén mégmodernizálódni (új tartalmakkal feltölt dni) is képesek. Ez mindig így volt és nyilván így leszkés bb is.A korszak kérdése csupán annyi, hogy az információs társadalom korszaka felgyorsíthat-e egyolyan hazai szellemi folyamatot is, ami a hangadó (de elavult), a szerepcsúcson már túljutó 6
  7. 7. tudáscsoportok többségét (nyilván differenciáltan, egymástól eltér módon, de) mozgásbahozza?Már most látszik, elkerülhetetlen, hogy a hagyományos (egyel re túlságosan politika- éshatalomkötött) önértelmezéseket elvessék, újraépítsék. Hiszen minden eddigi önértelmezésértékhordózó, független attól, milyen mértékben akart és érkezett domináns ideológiai vagypresztízs meghatározó társadalmi (és politikai) szerepbe. Majdnem minden ideológiai- vagytudáscsoport szükségképpen egyaránt eljut a marginális induló szerepb l a hatalmiszerepcsúcsra és onnan ismételten a marginális szerepbe, a végjátékba. (Akkor is, ha közbenképes dinamizmusra, megújulásra, differenciálódásra, csoport-bomlásra.)Az információs társadalom korszakát értelmez , eltér mértékben felkészült és nem egyarántkoncepcionális (például: m szaki, természettudományos, közgazdasági éstársadalomtudományi) tudáscsoportok 2001. elején még részben marginális helyzetb l fejtikki programjaikat. Nem lenne jó, ha ez nem így lenne, és nem különösebben zavaró az sem,hogy néhány csoport rögtön a domináló, az új tudáspiac elfoglalására törekv magatartástvesz fel; legfeljebb bizakodhatunk abban, hogy a tudáspiacon már nem pusztán a hatalmi-ideológiai er fölény dönti el a versenyt. A magunk részér l nem hiszünk az ideálistudásversenyben, de nem köti le energiáinkat a tudás- és presztízspiaci állóháború. (Figyelünk,de nem háborúzunk. Tehetjük, mert a tudásmérk zés feltehet en nem itt és nem így d l el.)A tudásverseny egyik új tematikája: a globalizáció értelmezése. Az egyik részben elavultvagy egyre kevésbé érvényes szemlélet szerint a globalizáció azonos a gazdaságglobalizációjával, méghozzá az államok feletti gazdasági társaságok világdominanciájával;szintén töredékes értelmezési sikert ígér az, ha a globalizációt mindenekel tt politikai(leplezetlenül hatalmi) világstruktúraként fogjuk fel7. Ezzel nem tagadjuk a világgazdaságivagy világhatalmi szempontok helyességét, noha az információs társadalomban a gazdaságvagy a politika terjedelme, hatása, m ködése már egészen más, mint akár néhány évtizeddelezel tt.Az információs kor (ami tehát már van) els sorban abban hoz új világszemléletet vagyértelemadást, hogy a globalizációt nem részegységként, nem csupán az egész izolált és csonkadarabjaként próbálja meg értelmezni. Nyilván most azt a kérdést kötelez megválaszolni, mitis értünk egészen? Az általunk képviselt szemlélet újdonsága egyúttal most avval is 7
  8. 8. demonstrálható, hogy az egészben való gondolkodás azt jelenti: potenciálisan minden résztegésznek (nem csonka töredéknek) tételezünk és a részek rendszereit is egészeknek tekintjük.Ha a hagyományos világszerkezetet szemléljük, látszólag még semmi újdonságot nem hoz az,ha azt állítjuk, hogy a világszerkezet minden eleme, így nem csak a bolygónk vagy nem csaka világgazdaság globális. Ha az egészet rendezett káoszként fogjuk fel, akkor a részek isönálló univerzumként értelmezend k. A mostani (legújabb) globalizáció így nem más, mint azegészek (eddigi vagy újabb) kifejlett teljessége, avagy globalitása. Vagy részben azt ismondhatjuk: a korábban megsérült, csonkult globalitások helyreállítása a korábbinálmagasabb fokon.A globalizációban tehát túl sok új nincs, kivétel képeznek azok a részelemek, amelyeknekel ször vagy többedszer helyreáll az egész volta. Ennyiben kétségtelenül új fejlemény, hogy aföldi civilizációban a világgazdaság, a világtársadalom vagy a világtudás minden kontinenst,lassan minden államot elér, behálóz, integrál. Ez tehát egy olyan globalizáció-típus, amelyel ször közelíti vagy célozza meg az egésszé válás állapotát, és közben az új konfliktusforrások éppen abból adódnak, hogy a globalizált világszerkezeti részek között nemegyértelm , nem zökken mentes a (szüntelenül folytatódó) globalizálódás.Közbevetés: ha egészet mondunk, akkor vízióként-modellként nem síkban gondolkodunk. Azegész olyan gömbszerkezet, amelynek felülete sem sík, hanem minden dimenzióban végtelen.Ez a “gömb” hasonlít a fölhöz, mint bolygóhoz, amelynek felületér l a káoszelmélet márkimutatta, hogy fraktál szerkezet .Ha el veszünk néhány divatos (“divat róla beszélni”) konfliktust, mindjárt kiderülhet, hogy eza szemlélet mennyire termékeny vagy terméketlen.1. Újabb és újabb teóriák állítják, hogy az egyén (az általános és a konkrét ember egyaránt)kiszolgáltatottá vált a globális világban. Ez a problematika nem más, mint egyrészt az egészvilágrendszer (a legteljesebb globális rendszer) két meghatározó szintje közötti viszály,másrészt az individualizálódó ember – szintén potenciálisan létez személyi globalitásának -bels konfliktusa. Azaz: a globalizálódott földi civilizációban nem egyenrangú a (ateljességét, az autonómiáját nem kivívó) ember. Az ember szempontjából így - kívül-belül -nem fejez dött be (ha ez furcsán is hangzik) a személyi globalizáció, az egésszé válás. 8
  9. 9. 2. Nem kevésbé hangsúlyos, s t könnyen lehet, hogy Magyarországon – változatlanul - vezettéma a politika világszerkezete, és a globális hatalmi szerkezet függ sége a globális gazdaságstruktúrájától. A problematika nem csupán az, hogy ki vagy kik a vezet hatalmak, vagy avilágpolitika hány és milyen pólusú, azaz a globális hatalmi szerkezet mennyire váltegyenrangú felek együttm ködésévé, hanem például az is, hogy a világszerkezet két eleme(világgazdaság és világpolitika) között milyen az összefonódás és mennyire közös törekvés,hogy a politikai-gazdasági piacok új módon való uralása.3. Szintén túlreprezentált a hazai diskurzusok között a globalizáció és a lokalizáció ellentéte,ami az el bbi problematikához hasonlóan egyrészt azt jelenti, hogy a globális és lokális világközött nincs egyensúly, másrészt arról ad hírt, hogy a globalizáció abban a tekintetben nemment végbe, hogy az egy-egy lokális világ vagy az európai lokalitások hálózata magas szintenkifejl dött volna. Ezért a magyar régiók között és a minden régióban belül meglévegyenl tlenség, tér- és társadalomszerkezeti konfliktus általános jelenség, amelynekmegoldása nem a globálizáció elvetésével azonos, hanem a lokális világok egésszé válótörténeti folyamatának felgyorsításával.Ha a világszerkezetet teljes rendszerét felrajzoljuk, utána szisztematikusan leírható, hogy azösszes rész vagy elem között szükségképpen konfliktus, de ugyanígy, minden részen (mintegészen) belül szükségképpen számtalan ellentét van. A konfliktusok azonban normálisjelenségek, amelyeket többnyire nem érdemes irracionális “világháborús” jegyekké nagyítani.A tudástársadalmat tehát azért definiáltuk a tudás segítségével létrejöv elsegységtársadalomnak, mert a jöv szerintünk nem más, mint a részek (és a részek közöttiegészek) egyre inkább egységessé váló világa.Ez az elméleti vagy általános modell, amely keretében a konkrét kérdések stratégiailagtárgyalhatók.Ez az új típusú globalizáció leírható új valóságként is, különösen azért, mert az elmúltévtizedekben a tudományok (f ként a természettudományok) el álltak egy egészen újvalóságképpel. Az Új valóságban így nem a valóság új, hanem a valóságról gyökeresen újképet kapunk, ami persze egy egészen Új valóságot tár fel. 9
  10. 10. Az Új valóság felfedezései(néhány példa)elméleti fizika, az anyag valamennyi sajátossága (tehetetlenség, tömeg,részecskefizika, gravitáció) a kvantum-vákuummal történ interakciókvantumfizika eredménye8; az anyag végs épít kövei: a leptonok (elektron, müon, tauon), továbbá a neutrinók ((elektron-neutrinó, müon- neutrinó, tau-neutrinó))9 és végül a kvarkok; a hypertér kutatása; stb.kozmoszelmélet a relativisztikus kozmológiai standard paradigma ( srobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma10 elfogadásatudatelmélet a tudat a világegyetem önálló, alapvet része, nem pusztán az anyagi m ködés eredménye, a tudat ugyanolyan els dleges, mint a tér, az id vagy az anyag, az embert nem az különbözteti meg a többi él lényt l, hogy tudata van, hanem az eltérés a tudat fokozataiban van, egyedül az ember rendelkezik reflexív tudatossággal11intelligenciaelmélet a racionális és az érzelmi intelligencia után a spirituális intelligencia (isten-központ az agyban, a halántéklebenyben) felfedezése12halál utáni élet a halál utáni élet élményeinek újrafelfedezése és kutatása után azelmélete empatikus halál közeli élmények13 értelmezése (a haldokló melletti személy szintén átélheti a halál utáni élmények többségét)káoszelmélet a káosz egyetemes törvényének feltárása (a stabilitás és instabilitás er inek kényes egyensúlyai)14közgazdasági a vertikális globalizációt (a nemzeti termék gazdaságtanát) aelméletek horizontális globalizáció (a szabad t keáramlás) követte15, majd a kvalitatív globalizáció (tudásalapú – avagy tudás- és tehetségt ke - gazdaság) korszaka érkezhet16 10
  11. 11. jöv elmélet tudástársadalom, egységtársadalom elméletek megfogalmazása, a jöv a tudat és a tudás társadalmainak különböz fokozatai egyesített integrált egyaránt hiányzik részelméletként például az egyesített elmélet / természettudományi vagy az egyesített emberelmélet és ezért filozófiaelmélet érthet en nem születtek még az integrált egyesített filozófiai elméletekAz Új valóság számos eleme, számos összefüggése egyaránt megragadható, még akkor is, haaz új valóságelemekb l még közel sem tárul fel a Valóság Új Víziója. Nem véletlenül jelöltükmeg tehát az Új paradigmák között els ként az Új valóság komplex, integráltmegfogalmazását.3. Új kép az emberr l, avagy Új ember?Mit látunk a jöv b l?Mit látunk az (új) emberb l?Valószín leg messze a legkevesebbet. Megint arra szeretnék utalni, hogy nem az Ember új,hanem az Emberr l (beleértve a Tudat) születethet radikálisan új felfogás, ami természetesenÚj ember víziót jelent. Az el z táblázatban már utaltam rá, hogy például az új tudat ésintelligencia kutatások mennyire új képet vetítenek elénk. A halál utáni élet feltárásainak újeredményei17 pedig várhatóan (részben tudományosan is) igazolhatják a transzcendens világlétezését. 11
  12. 12. Az Új emberkép, avagy egy új emberelmélet els (hiányos) vázlata természetesen az embertnem csak belülr l vizsgálja, hanem a univerzum/világ/társadalom részeként is. Ez akomplexitás igaz abban az értelemben is, hogy az embert szintén Egésznek tekintjük, amelynem pusztán fizikai-biológiai lényt jelent, hanem a teljes bels univerzumot és ennekcentrumában az igazi énmez t (avagy az isteni ént). Az Új emberkép megszületése nagyonsok tudomány és minden világvallás tudásainak, hipotéziseinek, megsejtéseinek egyesítettelméletét, integrált vízióját feltételezi.4. Új kép a társadalomról, avagy Új (tudás)társadalom?Mit látunk a jöv b l?Mit látunk az (új) társadalomból?A válaszunk erre a kérdésre sem lehet túlságosan biztató. El ször is: ebben a szerénydolgozatban nincs módom, hogy akár csak röviden szóban hozzam egy lehetséges újtársadalomelmélet alapjait. Az talán nyilvánvaló, hogy ma már a társadalomról – mint igen 12
  13. 13. bonyolult, összetett, káosz-típusú – virtuális valóságról képtelenség csak osztály vagyrétegszerkezetként gondolkodni. Másodszor: azt elengedhetetlennek érzem, hogy legalábbegy táblázatban ne összesítsem a globális tudástársadalom legfontosabb jellemz it.13 Tudástársadalom-ponta globális tudástársadalom normái 1. A globlokál (globális és lokális) káoszrendszer egyensúlyban marad 2. A tudásalapú gazdaságban dominál a tudástermelés és tudáskereskedelem 3. A digitális állam a társadalomipar motorja 4. A társadalmi t ke növekedése lehet vé teszi az (bizalom alapú) intelligens civil társadalmat 5. A tudástársadalom elterjeszti az intelligens életvilágot, életvezetést 6. A felbomlott társadalmi rend helyre áll, új közösségi (valóságos és virtuális) identitások születnek 7. A hálózati társadalmak nem szakadnak ketté 8. Minden eddiginél nagyobb szabadság és esélyegyenl ség lehet ség 9. Az információhoz hozzáfér egyének interaktívan kommunikálnak 10. Minden ember részt vehet a tudásalapú gazdaságban, társadalomban, az e- demokráciában 11. A globális tömegkultúra folyamatosan és gyorsabban feltölt dik magastudásokkal 12. Minden régi és új tudás (e-tartalom) a világhálókon 13. Minden lokális világban intelligens régiók, településekEz a 13 pont: norma együttes. Az Új Valóság persze nem igazodik a normákhoz, deugyanakkor az sem igaz, hogy az Új valóság mozgásiránya, változása ne lennebefolyásolható. Tanulmányom egyik hipotézise éppen az, hogy minden igazoló vagy cáfolóaktuális jelt l függetlenül a mozgásirány a tudástársadalom felé mutat. Továbbá az semgarantálható, hogy az említett normák teljesülése esetén beléptünk a tudástársadalmak korába,de az talán valószín síthet , hogy ha legalább ezek a normák részben vagy egészében 13
  14. 14. megvalósulnak, akkor jóval közelebb jutottunk a tudástársadalom min ségéhez. EgyetértekManuel Castellsszel18 abban, hogy az Új társadalom lényegében hálózati társadalom lesz.5. Új kép a tudásról, avagy Új tudás?Mit látunk a jöv b l?Mit látunk az (új) tudásból?Alapvet (és szintén feldolgozatlan) kérdés, hogy mi az egész (értsd: Egész) értelme, avagymi a globalizáció célja. A válaszok nagyon eltér ek lesznek egymástól, hiszen az alapvet enfügg a választott értékekt l, tudásoktól. Íme, néhány lehetséges választípus: 1. A rendszercélja nem egyéb, minthogy globális, teljes rendszerré váljon a földi civilizáció(rendszerelméleti aspektus); 2. Az Egész alapvet értelme az igazságosság megvalósítása19(igazságosságelméleti szempont); 3. Az általános cél a klasszikus program: az egyéni éstársadalmi boldogság lehet vé tétele20 (boldogságelméleti aspektus); 4. Az egésszé válás nemkülönösebben értékközpontú stratégia, mindössze a hasznosság maximalizációjának növelésea feladat (hasznosságelméleti szempont); 5. A stratégia központi értelme az “üres” rendszerfeltöltése tudással, feltételezve, hogy a tudás közvetve egyaránt ígér hasznosabb-boldogabbéletvilágot21 (tudáselméleti aspektus); 6. Az ezredforduló gazdasága és társadalmamindenekel tt és mindenekfelett jeltermel gazdaság és társadalom legyen (jelelméletifelfogás);22 7. A tudás harmadik megismerési fokozata minél több embernél alegmagasabbrend tudatállapothoz, az újjászületéshez, a megigazuláshoz, a 23megvilágosodáshoz vezessen (megvilágosodás-elméleti program); 8. Minden eddigiértelemadás relativizálása, s t látványos elvetése, új értelemadások feleslegessé tétele24(posztmodern szemlélet); 9. A felsorolt és fel nem sorolt aspektusok együttes, integráltérvényesítése (egységelméleti aspektus); stb.A tudás- és az egységelmélet központú egész-felfogás már egyaránt korábbi szempontokrészleges vagy teljes integrálását akarja. Ebben a tanulmányban mindössze a tudáselméletimegközelítésre térünk ki, függetlenül attól, hogy válaszolunk-e arra a kérdésre, hogy a tudáseleve jó-e és hasznos-e?Két dilemma vár megválaszolásra: mi a tudás definíciója25 és milyen típusú tudásokrólbeszélhetünk26? Kiindulópontunk nem a hagyományos tudás-parcellázás (vallási tudás,tudományos tudás, m vészeti tudás, stb.), de nem is pusztán a tudás hordózóira (személyes 14
  15. 15. tudás, társadalmi tudás,27 stb.) alapozzuk az elemzést, s t nem szeretnénk magunkat atudásszociológia egyetlen irányzatához (rendszerelmélet, tudományelmélet, posztmodernelmélet, diskurzuselmélet28 stb.) sem elkötelezni. Szellemi indíttatásunk jórészt MannheimKárolyhoz29 köt dik, de nem ragadnánk le az utópikus tudat négy alakjánál (újrakeresztel korgiasztikus chiliazmusa, a liberális-humanitárius eszme, konzervatív eszme, a szocialista-kommunista utópia30) sem. Célunk tehát a tudások rendszerének-hálózatának több szempontú,integrált elemzése.Ebben a tanulmányban nem fejthetjük ki az általunk képviselt tudáselméletet, ám néhányfontos elemét és konzekvenciáját jelezzük, mert a tudástársadalom jelene és jöv jeértelmezhetetlen a tudás értelmezése nélkül. El ször is a tudat és tudás típusok közöttikölcsönösséget érzékeltetjük, anélkül, hogy eldöntenénk, a tudat vagy a tudás volt el bb,egyel re elég az a bizonyosság, hogy a tudatok és tudások hihetetlen mértékben hatnakegymásra, de új tudásokat csak a tudatok hozhatnak létre, de a tudások inspirációi nélkül atudatok kevésbé kreatívak, azaz a tudatok nem egészen függnek a tudások állapotától ésmin ségét l. (A szerkezeti és m ködési modell analógiája a szubatomi, szubmikroszkopikusvilág: a tudat a kiszámíthatatlan, megjósolhatatlan, mindig más részecske/mozgás, aminek azatommag kerete a tudások hallatlanul bonyolult, de szilárd rendszere.31)Kénytelenek vagyunk a tudás és nem-tudás fogalmát konkretizálni a formafeletti, formázott ésformaalatti (avagy tudásalatti vagy hallgatólagos tudásra32) szétbontani. A tudásalatti tudásugyanúgy tudás, mint a nem-tudás és mivel nyelvileg nem vagy csak igen homályosanformázott, pontos tartalmáról csak közvetett tudásunk lehet. Hasonlóan megkerülhetetlenszempont az uralkodó és az alávetett tudások szociológiai típusainak elválasztása, mert ebbena mediatizált kommunikációs világrendben az uralkodó tudások hatalmi helyzete nembontódik le, s t olykor drasztikusan er södhet, de fölénye ugyanakkor bizonytalanabb éskevésbé tartós, mert az alávetett tudások szabadságharcát is szintén támogatja a digitálismédiavilág. Régi elválasztást mutat a tömegtudás (elmélet-el tti, mindennapi, rutintudás) és amagastudás (vallási, tudományos, stb. tudás) közti távolság, de minden ellenkez híresztelésszemben az utolsó évtizedekben a magastudásból soha nem látott mértékben került le tudás atömegtudásba.A tudósok és a teológusok között egyaránt elterjedt nézet a tudások hármas felosztása: azérzékszervi-lelki-mentális ismeretek (a szubjektív tudás), a fogalmi-elméleti-m vészetigondolkodás (az objektív tudás) és a vallási tudás, megvilágosodás tana.33 15
  16. 16. TUDATOK ÉS TUDÁSOKtípusok TUDAT TUDÁS Formafeletti tudatok (isteni tudat, Formafeletti tudások kozmikus tudat, megvilágosodás Isteni tudás, kozmikus tudás állapota) Formázott tudatok (személyes, Formázott köztudások (személyes és társadalmi, stb. tudatok) társadalmi köztudások) Formázatlan tudatok (személyes és Formázatlan köztudások (személyes és társadalmi tudattalanok) társadalmi tudásalattik) Szuperformázott magastudatok Szuperformázott magastudások (vallás, (vallási, tudományos, m vészi, stb. tudomány, stb.) tudatok) Uralkodó tudatok (globális tudat, Uralkodó világtudások európai tudat, stb.) Globális magastudások, globális tömegtudások Alávetett tudatok (közép-európai, Alávetett domináns tudások nemzeti, lokális tudatok) (tudások a hagyományról, a mindennapi jelenr l, tudások a helyi létezésr l) Formázott egyenrangú tudatok (a jöv Formázott egyenrangú tudások (a tudatai) jöv tudásai és tudásszerkezete) 16
  17. 17. A tudás – Karl Popper nyomán is – joggal választható szét objektív és szubjektív tudásra. (Azobjektív tudás problémákból, elméletekb l és érvekb l, a szubjektív tudás diszpozíciókból ésezen belül elvárásokra vonatkozó diszpozíciókból, avagy sejtésekb l áll.34) A jöv sem egyéb,mint az objektív tudás fejlesztése. Új objektív tudások, avagy formázott köztudások, újtudásokkal feltöltött tömegtudások, jobban formázott személyes és köztudások, és egyenrangútudások hálózata, azaz az uralkodó és alávetett tudások közti szerkezetbeli különbségekrelativizálódása. Ennek ellenére a tudások alapvet típusai (a formázott, formázatlan vagyformafeletti35 tudások rendszerei) nem változnak, csak a formázottságok tartalma, mennyiségeés min sége módosul folyamatosan. Semmi sem indokolná olyan célt kit zését, hogy aformázatlan tudások többségét vagy mindegyikét nyelvileg-szellemileg formázzuk. Nincsértelme azt sem feltételezni, hogy akár ötven év múlva, a fejlett tudástársadalmakban elérhetlenne az elmélet-el tti tudások kiváltása elmélet-gazdag tudásokkal, miközben az teljesenelvárható folyamat, hogy az egyén legfontosabb tudásai zömében ne csak elmélet-el ttitudásokból álljanak. Megjegyzés: korunk beszédtémái közé még nem tartozik a koncentráltszemélyes tudatfejlesztés, az egyéni tudásb vítés és hasznosítás feladata. Tudástársadalomnem lehet tudatfejleszt társadalom nélkül, de ez a tematika részletesen még nemfogalmazódott meg.SZEMÉLYES TUDÁStípusok Isteni tudás (formafeletti tudás) a személyben Kollektív tudás (formázott köztudás) elemek Társadalmi tudásalatti (formázatlan köztudás) elemek Személyes csoporttudások (családilag formázott tudások) az egyénben Személyes (uralkodó) tudások (egyénileg formázott, elmélet-el tti tudások) Személyes magastudások (magastudás elemek) Személyes tudások a tudattalanról (formaalatti tudás) Rendkívüli személyes szupertudások (zseni-tudások) 17
  18. 18. A személyes tudás nem azonos a szubjektív tudással – a személyes tudás másképpen, deegyúttal sz kebben értelmezi a szubjektív tudást. (A szubjektív tudás szerintem két elemb láll: az objektív tudás személyessé vált részei és a viselkedési diszpozíciók.) Álláspontunknyitottságát, teljességre való törekvését, s t alapvet korszer ségét jól jellemzi, hogy nemszakítjuk el egymástól a vallást és a tudományt, a spirituális valóságot és az anyagi (sz kenvett anyagi) világot, s t a tudást és a nem-tudást sem. Meggy z désünk, hogy a személynekegyfel l nem csak isteni lénye van, hanem minden személy tudatában “hoz magával” olyantudást is, amely alapvet en formafeletti tudás, s t azt is feltételezzük, hogy ez a “tudás”teremti meg a zseniális szupertudások feltételét. Nem kevésbé meggy z désünk, hogy aszemélyes tudást másfel l – ha tetszik: kívülr l – majdnem totálisan meghatározza aformázott köztudások és csoporttudások rendszere. A személy min ségét így els sorban azhatározza meg, hogy milyen mértékben képes reflektálni a küls tudástérre, másodsorbanpedig az, hogy milyen mértékben sikerül bels tudásterét létrehozni, azaz saját formaalatti36tudását feltárni és ennek révén is széleskör magastudást rendszerezve összegy jteni.Egyébként ez a személyes tudás. (A tudástípusok táblázat csak a tudások alapvet rétegeitválasztja el, szükségképpen minden konkrét személy a különböz tudásrétegek kombinációjaés sajátos ötvözete.)CSALÁDI TUDÁS(személyes csoporttudás) típusok Személyes csoporttudások a formafeletti tudásról Személyes csoporttudások a formázott köztudásról Személyes nem-tudások a társadalmi tudásalattiról Uralkodó csoporttudások a családban Rutintudások a tömegkultúra készletb l Családi (közösen használt) magastudások és szupertudások Egyedi személyes tudások a családban Családi (rejtetten formázott) tudattalan tudás 18
  19. 19. A családi tudások intim, személyközi, meghitt, nem nyilvános világa az egyéni tudásnak, aszemély bels tudatának legfontosabb eleme. Ha a családi tudásvilág otthonos, meglakható,identitást adó, akkor az egyéni személyisége védett, a boldogság-tudat elérhet . Persze akkorválik otthonossá, biztonságossá, ha átláthatóan rendszerezett és rutinszer en követhet ,miközben nem dogmatikus, nem zárt rendszer avagy nem zárja ki a folyamatos fejlesztést.Két kulcskérdés van: 1. A családi tudás szerkezetéb l, szerepéb l következ en dominánstudásszerzési folyamat a formázott köztudás megszerzése és bels vé tétele. 2. Az uralkodócsaládi csoporttudások és tömegkultúra tudások teszik tönkre vagy javítják meg a családokéletét, együttm ködését, harmóniáját. Minden család tehát egyaránt használja (vagy nemhasználja) a különböz tudásrétegeket és a felkínált tudástípusokat különböz mértékben éseltér módon ötvözi és kísérli meg rendszerré szervezni.LOKÁLIS TUDÁS(formázott köztudás 1.)típusok Lokális tudások a formafeletti tudásról Lokális tudások a formázott köztudásról Lokális nem-tudások a formázatlan köztudásalattiról Lokális (részben intézményesült) uralkodó tudások Lokális tömegkultúra (szabvány)tudások Lokálisan elterjedt magastudások Egyedi, speciális lokális tudások Lokális (rejtetten formázott) tudások a lokális tudásalattibanMég nincs kiérlelt globalitáselmélet, s még kevésbé van lokalitáselmélet. Ezért csak a régilokális tudások definiáltak, mint a helyi hagyományok, helyi szokások, helyi tudatok, helyiidentitások, patrióta érzetek. A régi lokalitás sz k természeti-társadalmi környezet volt, 19
  20. 20. szimbolikusan azonosítható a szül föld élményével-tudatával. Egyáltalán nem meglep , hogyolyan nagy régiókban, mint Közép-Európa, ahol folyamatosan társadalmi-szellemi forgószélvolt, jellegzetes tünet, hogy a helyi tudások fundamentuma, a helyi és családi “tudások”tudása szétmállott vagy rekonstrukcióra szorul. A huszadik század második felében a politikaitudáspusztítás és a gazdasági-társadalmi létmód váltás miatt például a formafeletti tudásrólvaló tudás (és beszéd) elfogyott, viszont ezáltal a rejtetten formázott köztudásalatti világajelent sen terebélyesedett. Az új lokális világ földrajzilag kitágult, mobilabbá vált, egyszerreönállósul és integrálódik a globális világba, ideális esetben egyszerre építi vissza (és ki) alokális tudást és fogadja be a globális és társadalmi tudásokat. Most lehet újra/el ször értékeaz egyedi, sajátos lokális tudásoknak, ha azok a nemzeti vagy kontinentális tudáspiacokonmegjelennek és értékesíthet k. A lokális tudásvilág látványosan épül(het) vissza ahagyományok tudásáig és haladhat el re a jöv tudásáig, de mindez csak potenciálislehet ség, miközben a lokális tudásvilág talán nem marad közvetlen, személyközitudásverekedések alvilága.TÁRSADALMI TUDÁS(formázott köztudás 2.)típusok Társadalmi tudások a formafeletti tudásról Társadalmi tudáskészlet a formázott globális tudásról (a “korszellem”) Társadalmi nem-tudások a formázatlan társadalmi tudásalattiról Uralkodó (intézményesült) társadalmi tudások Szabvány tömegkultúra tudások a társadalomban Korlátozottan elterjedt magastudások a társadalomban Egyedi, szokatlan, sajátos tudások a társadalomban Társadalmi tudások az egyéni tudásokról 20
  21. 21. A társadalmi tudások, a formázott köztudások rendszere nem természeti elemek látható,összefügg , alig megváltoztatható konkrét világa, viszont ez a virtuális világ ugyanúgykemény, masszív, korlátozó “nepáli táj”, mintha valóban a föld egyik legridegebb éslegkevésbé megközelíthet természeti környezete lenne. A személy beleszületik-belefagy ebbea társadalmi tudásegyüttesbe. Nincs választása, egyénileg nem szabhatja át, legfeljebb olykorátláthatja. A formázott, uralkodó tudások nem csak a tömegkultúrát, zömében a tudományosés m vészeti tudást is meghatározzák. Az információs társadalom korszakát nemcsak atechnológiai fejl dés készítette el , hanem az is, hogy a huszadik század második felében atömegkultúrákba hihetetlen mennyiség (korábbi) tudományos-m vészi tudás “ereszkedettle”, miközben a huszadik század új magastudása, különösen a természettudományok újeredményei alig érintették meg a társadalmi tudásokat. Egyszerre siker és kudarc, hogy afejlett világ köztudásai a tizenkilencedik század és a huszadik század els felének tudásaitterjesztették el.GLOBÁLIS TUDÁStípusok Globális tudások a formafeletti tudásról Globális formázott köztudások Globális nem-tudások a globális tudásalattiról Uralkodó (intézményesült) vagy intézményesült, de nem uralkodó szerep globális tudások Globális tömegkultúra készle(tek) Korlátozottan elterjedt globális magastudások Váratlan, egyedi, nem szabványos globális tudáselemek Globális tudások a világ tudásszerkezetér lA globális tudás eleve új tudás típus, mert az elmúlt húsz században is csak rendkívülkorlátozottan váltak tudások félig-meddig globálissá. Magyarországon szélesebb körbenel ször a globális tömegkultúra készlet domináns elemei váltak láthatóvá. Ha a globálisvilágba okkal beleértjük a félig-fejlett és a fejletlen világokat, akkor a formázott köztudások 21
  22. 22. globális elterjedése szemünk el tt megy végbe és ebben a terjedési folyamatban kit n envizsgálható, hogy milyen tudások milyen érdekekt l vezérelve milyen sebességgel hálózzákbe a földet. Akár már most, de különösen tíz év múlva tételesen megjelölhet – a kultúrák ésvallások fölött lebeg vagy/és a kultúrákba és vallásokba beépül – a közösen elfogadott,használt, hirdetett tudások tárháza. A globális tudástársadalom tudásszerkezetének egyikközponti eleme a globális tudások rendszere lesz. Már ma sem sok érv indokolja azt afélelmet, hogy a globális tudások többsége csak az euróatlanti kultúra köztudásából kerülhetki.A most (röviden és egyszer sítve) felvázolt tudáselmélet remélhet leg felhívja arra afigyelmet, hogy az információs korról, a közelmúltról-közeljöv r l lehetetlen beszélni atudáselmélet kidolgozása és hasznosítása nélkül. Már az információs kor sem volt egyéb, mintaz új tudások hasznosítása a technológiai, informatikai fejlesztésekben, továbbá már mostvilágosan látszik, hogy az informatikai fejlesztések csak lehet vé tették a (angol m szóval:)tartalomipar kibontakozását. A tartalomipar nem egyéb, mint a régi és új tudások fejlesztése,eljuttatása és befogadhatóvá tétele. Másképpen mondva a stratégia nemcsak arról szól, hogyaz információt jelként eljuttatjuk, avagy megszervezzük a jeltermel és jeltovábbítógazdaságot-társadalmat, hanem sokkal inkább arról, hogy a magas technológiai tudáshozfolyamatosan magas gazdasági, társadalmi, szellemi tudást teremtünk és ezt mindenkiszámára hozzáférhet vé tesszük.Anélkül az illúzió nélkül, hogy eleve feltételeznénk a magastudás és magas szint átadásánakember- és társadalomfejleszt sikerét, ugyanakkor nem tagadjuk, hogy a magastudástársadalmában több esélyt (de csak esélyt) látunk az egységtársadalom megközelítésére. Mostaz ne zavarjon minket, hogy az egységtársadalom homályos program, mert ennek részleteskidolgozásához még hosszú id szükséges. Különben is minden tudományos állítás vagy akártudományos el rejelzés lényegét tekintve csak hipotézis lehet.6. Utószó, avagy az Új szellemi feladatMit látunk a jöv b l?Mit látunk az (új) szellemi feladatból?A jöv b l – remélem – most már egy kicsivel többet látunk. Befejezésül mindössze egyetlenkérdésre szeretnék összpontosítani. A problémafelvetés úgy fogalmazható meg, hogy mi a 22
  23. 23. szellemi feladat annak érdekében, hogy akár a közelmúltból, akár a jelenb l, akár a jöv b ltöbbet és mélyebben megértsünk. Az ábra közepén központi szellemi feladatként atudástársadalom fogalma szerepel, de ezt akár el is felejthetjük és beleírhatjuk helyette ajöv t.Ez az ábra tehát azt kívánja érzékeltetni, hogy a jöv megértése érdekében milyen alapvetszellemi feladatokat kell elvégezni. Az elméleti (avagy filozófiai) feladat kett s: 1. Azelméletek folyamatos felülvizsgálata és versengése mellett a rész-egyesített elméletekmegfogalmazása; 2. Az egyesített elméletek folyamatos kontrollja és versengése közbenaz össz-egyesített elméletek konstruálása. A két feladat megoldása egyúttal lehet vé tesziaz új paradigmák részletes (elméleti és gyakorlati) kifejtését.Az új elmélet, az új értelemadás: az egyesített elméletek integrálása – az egységkor szellemimegalkotása.A jöv : az egyesített egységelméletek kora.Jegyzetek 23
  24. 24. 1 A Friedrich Ebert Alapítvány Mit látunk a jöv b l? cím konferencián tartott el adásrövidített változata (2000.nov.17-19)2 Viszont kimagasló kivételek vannak, például Peth Bertalan filozófiai teljesítménye, akiamerikai egyetem professzoraként (angol nyelven) már régen világhír lenne. Legutóbbikötetében (Technikai civilizáció és lélek) Jean Baudrillard divatos (itthon is ható) “elméleteit”semmisíti meg szellemileg. (Ebb l nem következik, hogy egyedül Peth filozófiai álláspontjalenne elfogadható…)3 “Az egész értéke szerint mindig sokkal több, mint a részek összege.” (László András: SolumIpsum, Kötet Kiadó, 2000. 77. o.)4José Ortega Y Gasset írja: “Ám a közvetlen jöv értelme tökéletesen el relátható, azelkövetkez kor általános arculata felidézhet .” (Korunk feladata, ABC Könyvkiadó, 1944)5 Nico Stehr: Knowledge societies, INCO 2001/1 (www.inco.hu)6 A távoli múlt feltárása, rekonstruálása – több ezer éves felejtések után? – az elmúltévtizedekben felgyorsult. Néhány fontos könyv az id számítás el tti, s t az els és a másodiközönvíz el tti társadalmakról és gondolkodásukról is: Christopher Knight-Robert Lomas: Amúlt üzenete (Gold Book, 2000); Gaston Georgel: Az emberiség négy korszaka (StelklaMarris, 2000); Julius Evola:Lázadás a modern világ ellen (Kötet Kiadó, 1997) vagy példáulSzász Ilma: Az Él Fény árnyéka (1999)7 Példaként egy idézet: “Tény, hogy a globalizáció folyamatai, kivált a kultúráktartományában, átvették a normák, értékek és minták meghatározásának feladatát, segyszersmind felgyorsították az individualizáció, a differenciálódás és szekularizáció felémutató trendeket is.” A globalizáció és az egyház. A nemzetközi katolikus értelmiségimozgalom-Pax Romana 2000. szeptemberi, párizsi kongresszusának záródokumentumából(Mérleg, 2000/3)8 László Ervin: Harmadik évezred (Új Paradigma, 1998)9 B vebb információ például: www.neutrino.kek.ip (feltevés: valamennyi neutrinónakegyüttesen nagyobb tömege van, mint az univerzum valamennyi csillagának együttvéve)Vagy: Héjjas István: Illuzió és valóság (Aszklépiosz Kiadó, 1997) 24
  25. 25. 10 Székely László: Az emberarcú kozmosz (Áron Kiadó, 1997)11 Lásd: A tudat forradalma, szerkesztette László Ervin (Új Paradigma, 1999) vagy: Daniel C.Dennett: Micsoda elmék (Kulturtrade, 1996)12 Lásd például: Danah Zohar-Ian Marshall: SQ Spirituális Intelligencia (Csöndes Társ Kiadó,2000)13 Szögjal Rinpocse: Tibeti könyv életr l és halálról (Magyar Könyvklub, 1995), Raymond A.Moody: Élet az élet után (Ecclesia, 1996), A klinikai halál állapotáról sokoldalúan (RevitalAlapítvány, 2001)14 Kit n és átfogó elemzés: James Gleick: Káosz, egy új tudomány születése (Göncöl kiadó,1999)15 Világgazdasági összefoglalás: Csikós Nagy Béla: Közgazdaságtan a globalizálódó világban(Magyar Tudomány 1999/9)16 Számos tanulmány olvasható err l is: Matolcsy György: A növekedés határai – közgazdászszemmel (Magyar Tudomány 1999)17 Parapszichológiai Szellemtan (a tudomány és vallások határterületei) cím folyóiratszámai(1998-2001)18 Manuel Castells: The Information Age ((Blackwell, 1998)19 John Rawls: Az igazságosság elmélete. Osiris, 199720 Huoranszki Ferenc: Filozófia és utópia, Osiris, 1999, 38-40 l.21 Varga Csaba: Tudáselmélet, tudástársadalom, tudásrégió. INCO 2001/1.22 Peth Bertalan: Technikai civilizáció és lélek (Platon, 2000)23 Ravasz László: Kis dogmatika (Kálvin Kiadó, 1996), Láma Anagarika Govinda: A koraibuddhista filozófia lélektani attit dje (Orient Press, 1992), stb.24 Többek között: Jürgen Habermas, Jean-Francois Lyotard, Richard Rorty: A posztmodernállapot (Századvég-Gond, 1993) 25
  26. 26. 25 Nem szeretnénk elveszni a tudás (vagy tágabban az adat, az információ, a jel, a tudás)definiálásában. Számos és különböz szakért tesz erre kísérletet. T.H. Davenport-L.Prusak:Tudásmenedzsment cím kötete (Kossuth Kiadó, 2001) így összegez: az adat eseményekkelkapcsolatos elvont, objektív tények összessége, de az adat nem rendelkezik inherensjelentéssel, míg az információ üzenet és arra szolgál, hogy változtasson a dolgok felfogásánakmódján és befolyásolja a címzett ítéleteit és viselkedéseit, a tudás pedig körülhatárolttapasztalatok, értékek és kontextuális (összekapcsolt) információk heterogén és folytonváltozó keveréke és a tudást az általa kiváltott döntések és tevékenységek alapján lehetmegítélni. Czeglédi János külön füzetben összegezte kutatásait: szerinte az adat az egységnyimegismerés tudati dokumentuma, majd két adat viszonyának meghatározása révén keletkezikaz információ, az információk szerkesztése hozza létre az ismeretet, ami a döntésképességtudati pillére, végül a jellel mint fizikai jelenséggel, az információ nem-agyi anyagi hordozóravaló helyezésével az emberi növeli megismerési és munkavégzési teljesítményét (CzeglédiJános: Iberianicum (Tekintet Könyvek, 2000)26 Nagyon inspiráló Karl Popper objektív és szubjektív tudást kifejt elmélete. (Karl Popper:Test és elme, Typotex Kiadó, 1998.)27 Néhány fontosabb, magyarul olvasható m : Polányi Mihály: Személyes tudás I-II. Atlantisz1994); Karl R. Pooper: Három nézet az emberi tudásról (Tudományfilozófia, Áron Kiadó,1999); Lakatos Imre: Tudományfilozófiai írásai (Atlantisz, 1997); Paul Feyerabend: Háromdialógus a tudásról (Osiris-Gond, 1999)28 Néhány hazai válogatás és fordítás: Karácsony András: Bevezetés a tudásszociológiába(Osiris-Századvég, 1995); poszt-posztmodern (válogatta és szerkesztette> Peth Bertalan,Platon, 1997); Philippe Breton: A manipulált beszéd (Helikon, 2000)29 Mannheim Károly: A konzervativizmus (Cserépfalvi, 1994)30 Mannheim Károly: Ideológia és utópia (Atlantisz, 1996)31 Fritjof Capra: A fizika taója (Tercium kiadó)32 A hallgatólagos tudás fogalmát Polányi Mihály abból a tényb l vezeti le, hogy többettudhatunk annál, mint amennyit el tudunk mondani. (Polányi Mihály: Tudomány és ember,Argumentum Kiadó, Polányi Mihály Szabadelv Filozófiai Társaság, 1997) 26
  27. 27. 33 Hosszú listát lehetne írni Platontól Karl Popperig, Plotinosztól Govinda lámáig és a moderntudományelméletekig. (Például: Karl Rahner: Az Ige hallgatója (Gondolat, 1991), LámaAnagarika Govinda: A korai buddhista filozófia lélektani attit dje (Orient-Press, 1992),Tudományfilozófia, szerkesztette Laki János, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 1998)34 Karl Popper: Test és elme 35.o.35 A formafelettiség megfogalmazása például egyáltalán nem új, lásd a tibeti halottaskönyvet.(A köztes lét könyvei, Farkas L rinc Imre Könyvkiadó, 1998 vagy: Julius Evola: Amegvalósítás és a halál utáni akciók, Egyházi Kiadvány, 1997 )36 A formaalatti tudás gondolata nem új, például egy újgur szövegben tudattalan tudásnaknevezik. (A köztes lét és a halál jelei ujgur nyelvb l. Megjelent a Köztes lét könyvei címkötetben. 143.o.) 27

×