Harmadik Évezred Alapítvány1Kiss Réka - Ugrin Emese - Varga Csaba Részvételi demokrácia kísérlet Abán             (kutatás...
Tartalom                                        1. Bevezetés          2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom az...
7. A részvételi demokrácia megteremtése Abán                                A felmérés kiértékelése8. Javaslatok a helyi d...
1. BevezetésA részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi demokrácia kiszélesítésénekprogramja már minimum ...
közigazgatás fejlesztése, ám ehhez Aba nem nyerte meg 2004-ben az e-közigazgatási NFTGVOP pályázatot, ami így csak egy-két...
2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom azinformációs korbanA fogalom els megközelítéseiA civil társadalomról sz...
kategóriaként használni, a fogalom magyarázó ereje jelent sen gyengül. A témával foglalkozószerz k többsége a civil társad...
Tocqueville az Egyesült Államokban látott intenzív "szövetségesi élet", vagyis az aktívönkéntes szektor létét dics íti, am...
Ezeknek a mozgalmaknak a megjelenése - a totalitárius vagy autoritárius rendszerekben - azels lépést jelentette a liberáli...
szakmai, a karitatív és a bázisszervezetek, az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsolószervezetek, illetve, specifikus h...
els        Aktív, elkötelezett állampolgárok kapcsolathálózata: közösségi feladatot             vállaló helyi polgárok, de...
1. Az új globlokál világban a civil társadalom kiterjedt és strukturálódott, egyrésztbeszélhetünk globális és európai, más...
központi/állami politikai keretek közül kivált, önálló mozgástér. Új demokrácia filozófiát ésmódszertant keres, s mert ily...
Aba helyzetét földrajzi fekvése, a megyeszékhely közelsége és a község közigazgatásilaghármas tagoltsága határozza meg. A ...
Az elmúlt évtizedben a legnagyobb fejl dést a közm rendszer kiépítésében érte el a térség.Ma már a község 98 százalékos ki...
van, amelynek 64 százalékán gabonát, els sorban kukoricát és búzát termelnek. Arendszerváltást követ privatizációs folyama...
visszafogó er a szolgáltatások min ségi fejlesztésében. De negatívan hat a települések belstársadalmi kohéziójára is. A ki...
Aba társadalmi életében egyik legjelent sebb és munkáját tekintve az információs társadalomfejlesztése szempontjából megha...
társadalmi különbség és ennek következtében fokozott szociális feszültség alakult ki. Aglobalizáció hatására a korábbi ipa...
A képviseleti és a lakosság önkéntes részvételén alapuló rendszer közötti kapcsolatmegoldására Dél-Amerikában egy sajátos ...
önkormányzati testület költségvetést tárgyaló ülésein és képviseli körzete álláspontját.Ugyanakkor a lakosság e képvisel n...
megduplázódott. Hasonló tendenciák figyelhet k meg Európa minden országában. Az újszegénység egy másik jellegzetessége, ho...
szempontjából, hanem az állam és az állampolgár kapcsolatának alakításában, a demokráciakiterjesztésében is.Társadalmi    ...
2. Informálás és informálódási jog: minden állampolgár számára biztosítani kell az       információkhoz jutás lehet ségét,...
3. A fiatal korosztályok társadalmi aktivitása alacsony.4. A részvételi demokrácia programok zömében a nagy- vagy középmér...
A részvételi demokrácia legitimitása tekintetében az európai országok sorában sajátoshelyzetet foglal el Franciaország, ah...
1. az információhoz jutás jogának kiterjesztése (a dokumentumokhoz való hozzáférés,         publicitás stb.);   2. a kommu...
népszavazások megtartásának jogával. Az elmúlt évtized egyik fontos eredménye, hogy azállampolgári jogok közvetlen gyakorl...
Olaszország hagyományai a városállamokban gyökereznek. Ennek megfelel en nagyhagyománya van a nyílt fórumoknak, kisebb tel...
aktív lakossági részvétel. Ez utóbbi kiterjedhet a lakókörzetben elvállalt               feladatok ellátására a lakosság r...
2. ábra6. A részvételi demokrácia lokális dokumentuma – avagy a„település/város charta”Általános gyakorlat az európai váro...
együttm ködésr l van szó.           •     lakosság és az önkormányzati együttm ködés alapelveit;           •     az együtt...
Blanquefortban az intézmények m ködésére vonatkozó megállapodás évekkel kés bb különchartában került megfogalmazásra, amel...
Az itáliai városok által elfogadott chárta jellegzetessége, hogy az csak általános elveket éscélokat   határoz   meg.   Lé...
száma változó, a háztartások, valamint az utcák pedig a lakókörzeti logika fenntartása mellettnem oszthatók meg, a lakókör...
•   A 18. körzet a község szélén, a faluból kivezet Kossuth L. utca egy részét és az arra       mer legesen nyíló Jókai és...
A felmérés eredeti célja az volt, hogy a két lakókörzetben minden feln tt állampolgárralkitöltessük a kérd ívet. Ennek a k...
3. Ön szerint milyen hatékonysággal tudja céljait megvalósítani Abán ma egy civilszervez dés? - A lakossági megítélés átla...
mutatkozik. Míg a 18. körzetben 91,4 %, addig a 3. körzetben csak 65 % helyesli, hogyönkormányzat közvetlenül kérje ki a v...
Kutatói megfigyelés: összességében mindenki elismerte, hogy Abán a tájékoztatás elég   jó, de lehetne javítani rajta (ninc...
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

788

Published on

Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
788
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

  1. 1. Harmadik Évezred Alapítvány1Kiss Réka - Ugrin Emese - Varga Csaba Részvételi demokrácia kísérlet Abán (kutatási zárótanulmány) 1
  2. 2. Tartalom 1. Bevezetés 2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom az információs korban A fogalom els megközelítései A történeti felfogások A mai definíció kísérletek A civil társadalom új definíciója 3. A fejlesztési színhely bemutatása (Aba és civil társadalma) 4. A részvételi demokrácia értelmezése - a strukturált párbeszéd rendszere5. Részvételi demokrácia - út a közvetlen (e-)demokrácia felé (avagy a jóléti társadalomból a jól-lét társadalma felé) Az el zmények összefoglalása 6. A részvételi demokrácia lokális dokumentuma – avagy a „település/város charta” 1. Jogi keretek és alapelvek 2. Megállapodás az önkormányzat és a lakosság között 3. A helyi részvételi demokrácia „intézményei”4. Kiemelt rövid és középtávú (terület-, gazdaság-, társadalom-, stb.) fejlesztési projektek és programok, valamint azon általános témakörök 5. A dokumentum tartalmának módosítására vonatkozó rendelkezések 2
  3. 3. 7. A részvételi demokrácia megteremtése Abán A felmérés kiértékelése8. Javaslatok a helyi demokráciájának fejlesztésére, a társadalmi szerz dés létrehozására (2005 január) 9. A civil képvisel k bemutatása, terveik elemzése10. Az abai részvételi demokrácia létrejötte és az e-demokrácia esélye (eseménytörténet) 11. A jöv forgatókönyve 2007-ig Melléklet A strukturált párbeszéd javasolt modellje Abán Fontosabb felhasznált irodalom 3
  4. 4. 1. BevezetésA részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi demokrácia kiszélesítésénekprogramja már minimum több mint tizenöt éves múltra2 tekint vissza. Összességében mégismegállapíthatjuk, hogy megvalósításának egységes rendszere még nem alakult ki, annakellenére, hogy szinte nincs egyetlen ország, kontinens vagy nemzetközi szervezet sem,amelynek politikai célkit zései között ne szerepelne a „demokrácia demokratizálásának”programja.A részvételi demokrácia eszméjének gyors terjedését mindenek el tt az teszi indokolttá, hogynapjainkra a globalizációs folyamatok egyre er södnek, s áttörve a gazdaság területét, azinformációs rendszerek terjedésével elérte a szociális és kulturális szférát is. Ebben azösszefüggésben a részvételi demokrácia programja nem tekinthet másnak, mint a lokálisvilág védekez mechanizmusának a helyi társadalmi, gazdasági és környezeti érdekekvalamint identitás meg rzése érdekében. Ez a tény egyszersmind érthet vé teszi amegvalósításban tapasztalható különbségeket is. Hiszen a világ különböz pontjai nem csakmás és más mértékben érintettek a globalizációtól. A változatosság okainak másik forrása ahelyi demokratikus hagyományokban keresend , amelyet nagymértékben befolyásol egy adottterület gazdasági és szociális állapota, a meglév intézményrendszer m köd képessége stb.A civil társadalom kutatások nagy többsége a pillanatnyi állapot felmérésére koncentrál.Ezzel szemben most mi egy rendkívüli lehet séghez jutottunk, amikor egy a kutatáskezdetekor indult társadalmi kísérlet változásainak nyomon követését végeztük. Fejérmegyében már közel tíz éve a legdinamikusabban újat akaró településnek Aba számít, nemvéletlen tehát, hogy Aba vezetésével 2004-ben önálló kistérség jöhetett létre. Az önmagábannem számít példátlannak, hogy egy település messzire látva hosszú távú stratégiákat készítteta maga számára. Mindenesetre Abának megszülettek az ambiciózus tervei, például azintelligens várossá válás programja, vagy az úgynevezett Dél-Kapuja stratégia.Aba regionális és országos figyelmet, s t érdekl dést akkor váltott ki, amikor 2004 nyaránmegkezd dtek a részvételi demokrácia fejlesztésének kísérlete, amit a helyiek rövidendemokrácia-kísérletnek vagy társadalmi szerz dés programnak neveznek. Ennek azelképzelésnek van, vagy inkább lesz egy harmadik eleme, az e-demokrácia és az e- 4
  5. 5. közigazgatás fejlesztése, ám ehhez Aba nem nyerte meg 2004-ben az e-közigazgatási NFTGVOP pályázatot, ami így csak egy-két múlva kezd dhet.A Nemzeti Civil Alapprogram így nem csak annak a lehet ségét teremtette meg, hogy egyújabb hazai civil társadalom kutatás született meg, hanem ennek révén nyilvánosságrakerülhetnek az els magyar lokális demokrácia-kísérlet elvei, programja és kezdetieredményei.Bese FerencHarmadik Évezred Alapítvány titkára 5
  6. 6. 2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom azinformációs korbanA fogalom els megközelítéseiA civil társadalomról szóló értelmezések sokáig a filozófia, politológia és a szociológiatörténelmi hagyományaiban gyökereztek. A "civil társadalom" fogalma el ször a mindenkorihatalommal szembeni demokratikus ellensúlyként jött létre.“A civil társadalom közkelet felfogása szerint e fogalom alá tartoznak a polgárikezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek résztérdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében, és amely kezdeményezések azállamtól elkülönülve, autonóm módon m ködnek. A fogalom további finomítása érdekébenindokolt a harmadik, azaz nonprofit szektor kifejezés használata, mely azt veszi figyelembe,hogy a polgárok szervezetei hogyan illeszkednek a társadalom nagy intézményei-, különösenaz állam és a piac által létrehozott szerkezetekhez. Ennek megfelel en az új és régidemokráciák társadalmi és politikai változásai id r l id re indokolttá teszik a civiltársadalom, illetve a harmadik szektor szerepének újragondolását.”3 Ez a felfogás tehát a civiltársadalmat nem társadalomként, hanem sz kebben a helyi társadalom kezdeményezésiformáiként definiálja.A civil társadalom hagyományos fogalmának kétféle értelmezését különböztethetjük meg: azels a normatív értelmezés alapján a civil társadalom a jelent s társadalmi, politikai,gazdasági változások idején került el térbe. A civil társadalom fogalma gy jtötte össze azokataz elvárásokat és törekvéseket, amelyek egy óhajtott társadalmi berendezkedés elérésecéljából fogalmazódtak meg. Például az államszocializmus évei alatt a totalitarizmussalszembeni, a hatalmat párbeszédre ösztönz stratégiák, mozgalmak gy jt helye volt. Ebben ahosszú történelmi folyamatban a civil társadalom önálló entitással, integrációs er vel bíróhatalommá n tte ki magát.Azonban a liberális demokráciák kialakulásával – számos liberális felfogás szerint - a civiltársadalom normatív felfogása aktualitását vesztette, helyébe a második értelmezés, azanalitikus megközelítés lépett, amely a fennálló viszonyokat próbálja bemutatni, magyarázni.Az analitikus megközelítés szerint a civil társadalom fogalmát már nem lehet általános 6
  7. 7. kategóriaként használni, a fogalom magyarázó ereje jelent sen gyengül. A témával foglalkozószerz k többsége a civil társadalom alatt azon szervez déseket érti, amelyek az egyén és azállam között elhelyezkedve a kett közötti kapcsolatot szolgálják: Montesquieu másodlagoscsoportoknak, Hegel testületeknek, míg Claus Offe társulási viszonyoknak nevezi ket.A történeti felfogásokA civil társadalom története az ókorig nyúlik vissza. A rómaiaknál és a görögöknél a kifejezés„politikai társadalmat” jelentett, ahol a politika és az intézményrendszer az állampolgárokbólállt.Az európai történelemben a civil társadalom kifejezése csak a XVII-XVIII. században kerültel térbe, amikor a gondolkodók a nemzetállam alapjairól kezdtek el elmélkedni. A civiltársadalmat a természeti állammal állították szembe. A civil társadalom szerz i közül az els kközött említhetjük Thomas Hobbes-ot, aki szerint a természeti állam „minden ember háborújaminden ember ellen”4 Hobbes a civil társadalom legf bb erényének a kialakulásával együttjáró békét és a fizikai biztonságot tartotta. Szerinte a civil társadalom a jogegyenl ség és abékés kapcsolatrendszer kiépülésének a világa.John Locke, empirikus filozófus meghatározása szerint a civil társadalom (civil society) azabszolút monarchia ellentétét, azaz a liberális demokráciát jelenti. Ebben az értelmezésben acivil társadalom az a társadalom, ahol a korlátozott hatalmú állam az állampolgárok általelfogadott törvények hatalma alatt áll, ahol az egyes emberi viselkedéseket és a vitákat aközösen kialakított igazságszolgáltatás dönti el.Adam Ferguson a Locke-i definíciót kiegészíti az erkölcs fontosságának hangsúlyozásával.Érvelését arra alapozza, hogy az ember eredend en közösségi lény, csoportokban él, és ezértszükség van közösségi normákra, melyeket a közösség minden egyes tagjának el kell fogadni.Az önérdek nem lehet a társadalmi együttm ködés alapja, ugyanis: ahol csak az önérdekdominál, ott nem beszélhetünk bizalomról, együttm ködésr l.Adam Ferguson szerint a civil társadalom csak akkor alakul ki, ha a polgárok a politikairányítása fele fordulnak. Hegel szerint a civil társadalom az államtól független társadalmiintézményekb l áll. Ide tartoznak a piaci és gazdasági élet intézményei is. A civil társadalmatHegel a család és az állam között elhelyezked közvetít térnek tekintette. 7
  8. 8. Tocqueville az Egyesült Államokban látott intenzív "szövetségesi élet", vagyis az aktívönkéntes szektor létét dics íti, ami az állam ellen rzését is jelenti. Tocqueville számára a civiltársadalom a privát cselekvések terét jelenti, beleértve a gazdasági cselekvéseket is.Marxnál és Engelsnél a társadalom-állam kett ssége jelenik meg: az állam jelenti a politikairendet, míg a civil társadalom a gazdasági kapcsolatok keretét, olyan társadalmi közeget, aholaz egyének materiális-gazdasági cselekvéseiket bonyolítják le.Marx felfogásában a civil társadalom az állam beavatkozása nélkül m köd , spontán módonszervez d piacot jelenti, ahol az emberek saját érdekeiket követik. Szerinte a civiltársadalom szabályozatlan, spontán voltából származó ellentmondásokat a kommunista államel fogja törölni azáltal, hogy egységesíteni fogja a gazdasági, társadalmi és politikai életet.Marx, azonosságjelet tesz a civil társadalom és a polgári társadalom közé, a civil társadalomtagságát a kizárólag saját érdekeiket szolgáló, egymástól elidegenedett gazdasági életszerepl ire korlátozza.Marx és Hegel számára a civil társadalom a társadalomnak az a része volt, amelyben amaterializmus és az önérdek volt a domináns. Ami közös a marxi és hegeli felfogásban az az,hogy mindketten úgy tartják, hogy az államtól és politikától független civil társadalom fel fogszívódni az államba. Ezért Karl Popper Marxot és Hegelt a "nyitott társadalom" legnagyobbellenségeinek nevezte.Gramsci számára a civil társadalom nemcsak gazdasági kapcsolatokat tartalmaz, hanem olyantársadalmi érintkezések közege, amelybe a kulturális intézmények, az iskolák, az egyházak, aszakszervezetek és a szövetségek is beletartoznak. A civil társadalom a társadalmi érintkezésszíntere, egy közvetít szövetség, amely az állam és a piac között helyezkedik el. Gramsciszerint a civil társadalmat vagy el kell pusztítani, vagy a politikai tömegpártnak magába kellolvasztania, mivel a civil társadalom ideiglenes és történelmileg elvethet képz dmény.Gramsci szerint a civil társadalom az állam etikai korlátjakét jelenik meg.Tönnies a civil társadalomra kétféle magyarázatot ad: az egyik a feudális korszak személyköziviszonyaira épül , a természetes “face to face” kapcsolatokat jelent közösség, a másik pedigaz áru- és pénzviszonyokra vonatkozik. Egy mai kutató, Arató András számára továbbra is acivil társadalom az államtól független szervezeteket és társadalmi mozgalmakat jelentette. 8
  9. 9. Ezeknek a mozgalmaknak a megjelenése - a totalitárius vagy autoritárius rendszerekben - azels lépést jelentette a liberális demokrácia megteremtése felé.A mai definíció kísérletekA civil társadalommal foglalkozó szakirodalomból számos megközelítést emelhetünk ki. RalfDahrendorf véleménye szerint civil társadalomról akkor beszélhetünk, ha az állampolgárokaktívan részt vesznek a társadalom életében, és felel sséget éreznek azokért a dolgokért is,amelyek magánéletükön kívül történik.Jürgen Habermas A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása c. m vében írja, hogy a civiltársadalom intézményes magvát az önkéntes alapon történ , nem állami és nem gazdaságiösszefogások képezik5. Számára a civil szféra az "uralommentes kommunikáció tere", melyszemben áll az állammal, ahol az állam legf bb törekvése az, hogy bekebelezze az"életvilágokat". A civil társadalom az állami, a hatalmi kommunikációs rendszerrel szembeniellenállást jelenti6.Michael Walzer szerint a civil társadalom aktív, elkötelezett állampolgárokra épül, akik résztvesznek az állam, a gazdaság, a nemzet vagy a vallás ügyeinek intézésében. Kende Péter acivil társadalmat úgy határozza meg, mint a társadalomnak azt a kapcsolathálózatát, amely azállamtól függetlenül alakul ki, és m ködését se befolyásolja az államhatalom.Szelényi Iván a 1990-es évek elején megállapította, hogy eszmetörténetileg a civil társadalomfogalma a rendies hatalmi szerkezet kritikájaként jelenik meg. A civil társadalom anépszuverenitás elvére épül, ahol azok a szervezetekbe tömörült állampolgárokszabályozhatják a társadalmi rend feltételeit, akik jogi szempontból egymással szimmetrikusviszonyban állnak. A rendies társadalmakban a jog forrása a társadalom felett álló uralkodó.Szalai Erzsébet véleménye szerint az uralommentes kommunikáció csak illúzió. A civiltársadalom fogalmának megjelenése azt fejezi ki, hogy sem a "szabad piac", sem a politikainyilvánosság nem tölti be klasszikus demokratikus funkcióit ezért az egyének új, ezenszféráktól független tereket, nyomásgyakorlási formákat, fórumokat keresnek.Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv értelmezése alapján civil társadalom nem másminta a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei, a nem kormányzati szervezetek, a 9
  10. 10. szakmai, a karitatív és a bázisszervezetek, az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsolószervezetek, illetve, specifikus hozzájárulással, az egyházak és a vallási közösségek.A civil társadalom fogalmi jellemz it a szakirodalom általában négy pontban foglalja össze:A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata,amelyek m ködésük szabályai szerint különböznek a társadalom többi intézményrendszerét l.Nem egyenl sem az állammal, sem a magánszférával, de a kett közötti kapcsolat közvetlen.Létezésének elvi alapjait az emberi-állampolgári jogok érvényesülése, a jogállamiság jelenti.A civil társadalom rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekartikulációútján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel ésgyakorlattal.Gordon White, angol politológus szintén négy pontban foglalta össze a civil társadalomnak ademokratizálás folyamatában betöltött szerepét.“1. A civil társadalom megváltoztathatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalomközött az utóbbi javára.2. A civil társadalom ellen rzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikaidöntéseik indokoltságának nyilvános megítélése révén.3. A civil társadalom fontos közvetít szerepet játszhat az állam és a társadalom között.4. A civil társadalom önmagában gyarapíthatja azon folyamatok, illetve intézmények számát,amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok legitimmódon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra.”7Mindezek után nem szeretnénk visszamenni az ókor vagy a középkor helyi közösségeinekdefinícióihoz, viszont az Ipari Kor gazdasága, társadalma, s köztudata alapján létrejött civiltársadalom típusokat és felfogásokat érdemes rendszerszer en értelmezni. Ezért aStratégiakutató Intézet - a hazai civil társadalom általa végzett kutatása el tt és az eddigifelfogások értelmezése alapján - a következ elméleti összesítést végezte el és ezzel héttípusba sorolta az eddigi felfogásokat: Az Ipari Kor civil társadalom fogalmának értelmezési típusai 10
  11. 11. els Aktív, elkötelezett állampolgárok kapcsolathálózata: közösségi feladatot vállaló helyi polgárok, de a nem aktív, nem kötelezett állampolgárok nem tartoznak bele; második Politikai társadalom: liberális demokrácia intézménye, nyitott társadalom, politikai-hatalmi ellensúly, stb. harmadik Személy- és szervezet-egyesülések, önálló társadalmi szervezetek: polgári intézményesített kezdeményezések, szervezetbe tömörült állampolgárok, független szervezetek és mozgalmak, munkaadók és munkavállalók szervezetei, államot ellen rz intézmények, non-profit szektor, stb. negyedik Gazdasági társadalom: a piac intézménye, spontán helyi piac és vállalkozásai, gazdasági kapcsolatok kerete, stb. ötödik Állam és társadalom közötti közvetít tér: társadalmi érintkezések közege, privát cselekvések tere, aktív önkéntes közvetít szektor, stb. hatodik Uralommentes kommunikációs tér: állam, gazdaság által nem befolyásolt közösségi kommunikációk rendszere, stb. hetedik Normakép, jöv kép: civil társadalom normatív jöv képe, liberális társadalomkép, közösségi normák képvisel je, stb.Táblázatot készítette: Varga CsabaKonklúzióként annyi emelhet ki, hogy az Ipari Korban a civil társadalom tehát lényegében abürokrácia és a hatalmi berendezkedés ellentéteként jött létre, mindenekel tt az egyénekérdekeinek érvényesítése és védelme érdekében és csak akkor m ködik megfelel en, ha azállampolgárok a köz érdekében is áldozatot hoznak. Ma természetesen az a kérdés, hogy az újtípusú globalizáció és lokalizáció világában ezek a korábbi és tegnapi értelmezésekhelytállóak-e? Az elmúlt egy-két évtized európai és magyar társadalomfejl dése mennyirealakította át a lokális civil társadalmakat és ezek alapján milyen mértékben szükséges újdefiníció?A civil társadalom új definíciójaAz ezredforduló el tt és után az Ipari Kor egyre nagyobb mértékben és mélységben alakul átInformációs Korrá. A helyi társadalmak bels szerkezete és m ködése gyökeres változásközben van. Az elmúlt két évtized új felismeréseib l8 kiindulva a következ új meghatározás-együttes mellett voksolunk. 11
  12. 12. 1. Az új globlokál világban a civil társadalom kiterjedt és strukturálódott, egyrésztbeszélhetünk globális és európai, másrészt nemzeti és országos, harmadrészt térségi(regionális és kistérségi), negyedrészt pedig települési civil társadalomról, s t nagyobbtelepüléseken rész civil társadalmakról.2. A civil társadalom most már végre mindenekel tt társadalom, méghozzá sok tekintetben,de korántsem korlátozatlanul önálló (az államtól, gazdaságtól, vagy a nemzeti szintt l elvált)helyi társadalom. Mindenki beletartozik, az aktív és nem aktív polgárok is. Új jelenség az,hogy akkor is komoly fejl dés tapasztalható, ha egy-egy településen esetleg kevés számúak ésgyengék a civil szervezetek, hiszen ezekt l függetlenül is a hazai civil társadalmak belsállapota, cselekvése, tudata folyamatosan er södik. Ebb l is következik, hogy a civiltársadalom nem csak közvetít elem, hanem önálló, sajátos életvilág.3. Miután Magyarországon ma egy térségi vagy települési civil társadalom szükségképpenösszetett szerkezet (avagy egyaránt vannak benne posztfeudális, kora kapitalista, kapitalista,posztszocialista, újkapitalista és információs társadalom-elemek és társadalmi csoportok), alegfontosabb felismerés az, hogy az összetettség ellenére a domináló elemek már az újtársadalmi érdeket és értékeket érvényesít társadalmi csoportok, intézmények.4. Az információs kor új technológiái, szolgáltatásai és intézményei hatására a civiltársadalom már nem egyszer en kommunikációs közösség, hanem intelligens civiltársadalom, új információs, kommunikációs és közösségi tér. Ebb l még az is következik újjelenségként, hogy a valóságos, megfogható települési társadalom megduplázódik és létrejöna virtuális civil társadalom is, amely nem azonos sem a régi, sem az új lokális vagy közösségitudattal.5. Az új civil társadalomban újra meghatározó szerep a közösségi tudat, de ez semmiképpensem azonos a korábbi tudatszereppel, amely teljes mértékben kitöltötte vagy kés bb csakuralta a helyi polgárok tudatát, gondolkodását, mentalitását. Ma a civil társadalomtudatszerkezete összetett, egyszerre teljes és töredezett, alapját az egyének személyes tudata éshangsúlyos tudatállapot-min ségei határozzák meg, miközben a civil köztudat intenzívenvisszahat a helyi polgárok tudattartalmaira és tudatformáira is.6. Az intelligens civil társadalom jellemz je, hogy kimondva-kimondatlanul nem teljesen azIpari Kor politikai demokrácia modelljének érvényesítését kísérli meg. A hagyományos, 12
  13. 13. központi/állami politikai keretek közül kivált, önálló mozgástér. Új demokrácia filozófiát ésmódszertant keres, s mert ilyet egyel re egyáltalán nem talál, s mert a hagyományosképviseleti demokrácia formáit nem ítéli kielégít nek, a változás legnagyobb akadálya atanácstalanság, bizonytalanság. Az egyetlen kapaszkodó, hogy Magyarországon elindul az e-közigazgatás, s ennek folytatásaként létrejön az e-demokrácia, ami már a részvételidemokrácia irányába mutat.Felfogásunkat igazolja számos olyan értelmezés, amely már az Ipari Kor utáni civiltársadalmakat elemzi. Ilyen például az a kategória, amely szerint a globális civil társadalom „acsalád, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok ésegyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határaintúl m ködik”9.Ezért Fejér megyében, Abán (és tágabban a sárvízi kistérségben) folytatott kutatásaink és azAbán kezdeményezett helyi civil társadalom és demokrácia fejlesztésben már új kategóriáthasználtunk.Ez így definiálható: a helyi civil társadalom nagyobb részt valóságosan, kisebb résztpotenciálisan intelligens civil társadalom, amely létében, cselekvésében önálló, sajátos,részben már autonóm társadalom, amely a család, az állam és a gazdaság között egyrésztközvetít, másrészt integrál, harmadrészt pedig önálló életvilágot teremt, s végül a civiltársadalom nem pusztán társadalmi-gazdasági, vagy intézményi rendszer, hanem sajátostudati/köztudati hálózat.3. A fejlesztési színhely bemutatása (Aba és civiltársadalma)Aba – a települések névsorában elfoglalt helye miatt – Magyarország els települése.Békés dunántúli nagyközség, amely rövidesen kisváros lehet. Egyike Fejér megye délirészének halmozottan hátrányos falvai közül. Senki nem nagyon ismerné nevét a megyén túl,ha az elmúlt években nem t nt volna ki stratégiai szándékaival és kreatív magatartásával.Ezzel sikerült például kivívnia a csatornázáshoz szükséges állami támogatást. Aba 2004-t l azönállóvá vált sárvízi kistérség központja. 13
  14. 14. Aba helyzetét földrajzi fekvése, a megyeszékhely közelsége és a község közigazgatásilaghármas tagoltsága határozza meg. A község három, területileg egymástól jól elhatárolhatótelepüléscsoportból áll: Aba, Bels báránd, Bodakajtor. Mindhárom egység sajátosadottságokkal járul hozzá, s ennek megfelel en egyedi funkciót tölt be a község életében.• A nagyközség közigazgatási, politikai, kereskedelmi, oktatási és kulturális központja Aba.• Bels báránd a Székesfehérvárhoz legközelebb fekv , önálló települési egységet alkotó részea nagyközségnek. Természeti adottságai, a táj szépsége, halastavai, a közúti forgalomtól valóviszonylagos elzártsága komoly vonzer t jelenthet a hagyományos vidéki életformát keresfiatalok és a turisták számára. Továbbá Bels báránd gazdasági szerepét er síti a börgöndirepül tér közelsége.• A nagyközséget alkotó harmadik területi egysége Bodakajtor. Els sorban mez gazdaságiterület. Bodakajtor gazdasági erejét mindenekel tt a mez gazdasági adottságok, és atermálvízhez kapcsolódó fejlesztések turisztikai lehet ségeinek kiaknázása adhatja.(Demográfia) Lakóinak száma közel 4300. Aba nagyközség és a Sárvíz kistérségnépességének alakulására Székesfehérvár közelsége pozitívan hat. A kistérség településein anegatív szaporulatot a bevándorlások száma ellensúlyozza. Abán a vándorlási különbözetmellett pozitív irányt mutat a természetes szaporulat is. Továbbá a népesség folyamatosmozgásban van. Az elmúlt öt évben a lakosság 12 százaléka cserél dött le. A demográfiaiadatok tükrében Aba népességmegtartó ereje jónak mondható és földrajzi elhelyezkedéséb ladódóan kell vonzer vel bír a kistérségen belül.(Infrastruktúra) Aba nagyközség a 63 sz. f útvonal mentén, Székesfehérvár és Sárbogárdközött terül el, a Sárvíz völgyében. A térség úthálózata jó. A térség vasúti úton aSzékesfehérvárt Sárbogárddal összeköt vonalon is megközelíthet . S bár a jelenlegitömegközlekedés els sorban a rendszeres autóbusz járatokra terel dött át, a vasútvonaljelenléte értékes adottság Aba és a térség gazdasági fejlesztése szempontjából. Különöstekintettel a börgöndi repül térre.A térség közúthálózatának fejlesztése szempontjából sokat javíthat a Fejér megyét nyugat-kelet irányban átszel transzeurópai autópálya megépítése. 14
  15. 15. Az elmúlt évtizedben a legnagyobb fejl dést a közm rendszer kiépítésében érte el a térség.Ma már a község 98 százalékos kiépítettség vezetékes vízhálózattal, valamint vezetékesföldgázzal rendelkezik. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt háztartások számát illet en azellátottság messze meghaladja a megyei és a székesfehérvári kistérség (63, 4 %) átlagát. Azönkormányzat a vezetékekkel együtt négy saját kutat is kiépített. A vízórák leolvasásadigitalizált. A vezetékes földgázt fogyasztó háztartások aránya 63 százalék.A vezetékes hálózat a Sárvíz kistérség minden településén kiépült. 1000 lakosra 243 f vonaljut. A mobil telefonok széleskör elterjedése következtében általánosan megállapítható, hogyországszerte csökken a vezetékes vonalak iránti igény.Az Internettel összeolvadó kábeltévé rendszer, a település minden lakója számára hozzáféréstbiztosít a helyi információkhoz és a világhálóhoz. Abán a helyi televíziózás kezdete a 90-esévek elejére nyúlik vissza. A Sárvíz TV (helyi tévé) 1999-ben indult újra. A m sorszórás hetirendszerességgel történik. Abán a kábeltévé tulajdonosa 100 százalékban az önkormányzat.Ez egyben azt is jelenti, hogy az el fizetésb l befolyó pénzekkel az önkormányzatgazdálkodik. Aba saját stúdióval is rendelkezik. A kábelezettség jelenleg 540 lakottingatlanba van bekötve.A nagyközség saját honlappal rendelkezik, amelynek gondozása a helyi teleház feladata:www.aba.hu. A község minden lakójának van e-mail címe, azoknak is, akik ma még nemrendelkeznek saját Internet hozzáféréssel. Az abai teleház civil kezdeményezésre születettmeg és m ködtetését ma is a Vitalitás Egyesület látja el. A teleházak feladata az Internet-hozzáférés és az elektronikus levelezés. Ezen túl szolgáltatásaik többnyire tanácsadással, azoktatással, pályázati figyeléssel valamint irodatechnikai szolgáltatásokkal egészülnek ki.(Általános gazdasági helyzetkép) Az Abán m köd vállalkozásokat az aránytalanul magasegyéni vállalkozók és stermel k száma (82 %) jellemzi. Ez az arány az egész Sárvízkistérségre jellemz (80 %). A gazdasági élet két meghatározó területe a lakossági ellátástbiztosító kereskedelmi és szolgáltatói szféra valamint a mez gazdaság. Abán jelent sebb iparitevékenység nem folyik.A helyi gazdaság legfontosabb szektora a mez gazdaság. A kistérségben m ködik a megyeimez gazdasági vállalkozások fele és az élelmiszer feldolgozó kapacitások egy negyede. Atérségre ma a szántóföldi m velés jellemz . A térségben megközelít leg 20.000 ha term föld 15
  16. 16. van, amelynek 64 százalékán gabonát, els sorban kukoricát és búzát termelnek. Arendszerváltást követ privatizációs folyamat következtében a térségben a magántulajdon váltmeghatározóvá.Aba és a Sárvíz kistérség turisztikai értékekben gazdag terület, kihasználtsága adottságaináljóval gyengébb. A megyei és regionális idegenforgalmi mozgásokat figyelembe véve a térségels sorban a Székesfehérvárra érkez turisták rövid, célprogramokra érkez csoportjairaszámíthat.A hagyományos üdülést és pihenést napjainkra felváltotta az „élmény turizmus”. Ennek atendenciának következménye a falusi turizmus terjedése. Aba és a Sárvíz kistérség akövetkez kategóriákban lehet versenyképes: a kulturális turizmus, a gyógyturizmus, akongresszusi turizmus valamint a gasztronómiai érdekességre épít turizmus tekintetében,egyre nagyobb az érdekl dés a sporttevékenységgel és kulturális rendezvényekkel összekötöttnéhány napos programok iránt és külön kategóriát képvisel az ismereteket b vít , tudástfejleszt turizmus.A kistérség egyik legjelent sebb turisztikai értékét képezi a Sárvíz–völgye TájvédelmiKörzet, amely els sorban az ökoturizmus és az oktató, vagy tudásfejleszt turizmusfejlesztését teszi lehet vé, kiegészítve a Sárrét és a szomszédos sárbogárdi kistérségben fekvRétszilasi tavakhoz vezet programokkal.A turisztikai fejlesztések központi eleme a faluturizmus és az Aba területén feltárt hévízélményfürd vé fejlesztése (Aquaprofit Kft.) valamint az ehhez kapcsolódó sportcentrumkialakítása. A projekt megvalósítása Aba gazdasági és turisztikai fejl désének egyik kiugrásilehet sége.Jelenleg az egyik legfontosabb turisztikai célpont a kistérségben Tác, és kiemelked programa három napos Aba napok. A Sárvíz nap egész kistérségre kiterjed programjatovábbfejlesztést igényel. Hosszabb tartózkodást lehet elérni a falusi turizmus er sítésével.Ennek legf bb akadálya viszont, hogy kevés a színvonalas vendégfogadásra berendezkedettmagáner s szálláshely.(Társadalom) Székesfehérvár gazdasági fejl dése rányomja bélyegét a térségfoglalkoztatottságára is. A kistérségben él aktív keres k 56, 7 százaléka ingázó. Ez afogyasztói er megközelít leg 50 százalékának kiáramlását jelenti a helyi gazdaságból és 16
  17. 17. visszafogó er a szolgáltatások min ségi fejlesztésében. De negatívan hat a települések belstársadalmi kohéziójára is. A kistérség aktív feln tt lakosságnak mintegy 10 százalékamunkanélküli, ami els sorban a szakképzetlenségnek tudható be, hiszen Székesfehérvármunkaer felszívó képessége nagy, és az utóbbi években munkaer hiány alakult ki.Aba község költségvetés prioritásait az oktatás és a kultúra kiemelt támogatása mellett azorvosi és szociális ellátásra helyezik. A községben családjóléti és szociális gondozó szolgálatis m ködik. De az id sek számára sem Abán, sem pedig a kistérségben nincs szociálisintézmény.A kistérség oktatási struktúrájára a Székesfehérvár centrikusság a jellemz . A Sárvíz kistérségtelepülésein a tanulási lehet ségek ma még az általános iskolára korlátozódnak. Közép- ésfels fokú oktatás legközelebb Székesfehérváron van. Az abai Aba Sámuel Általános Iskola550 diákjával és harmincf s nevel testületével a Sárvíz kistérség legnagyobb oktatásiintézménye.Aba kulturális életének legfontosabb központja a Kultúr Közösségi Ház. Épületében kaphelyet a szervezetileg önálló Tanka János Könyvtár és mint bérl , nyolc éve itt m ködik aSárvíz M vészeti Alapiskola, a Sárvíz TV stúdiója és a helyi kábeltévé központ. Mindez azépület zsúfoltságát eredményezi és a kulturális rendezvények szervezését megnehezíti.Az épület egy 250 fér helyes színházteremmel rendelkezik. Kiállítási helységként aszínházterem el terét használják. A kulturális rendezvényeket a Sárvíz TV közvetíti.Szervezetileg a Kultúrhoz tartozik a bels bárándi és a bodakajtori kultúrház is. Bels bárándonaz épület felújítása megtörtént, a m ködés folyamatos. Bodakajtoron a volt munkásszállásépülete most van átalakítás alatt.A Tanka János Könyvtár bár intézményileg önálló, a Kultúrház épületében kerültelhelyezésre. Megoldandó probléma a könyvtár esetében is a helyhiány. Különösen ahelytörténeti anyag bemutatása miatt szükség lenne még egy helyiségreAba civilszervezetei aktívan jelen vannak a község és a térség életében. A rendszerváltástkövet en a már korábban is m köd egyesületek mellett a civilszervezetek sokasága alakult:22 egyesület. Ezek száma mára már jelent sen csökkent. Civil kezdeményezésre indult meg1994-ben a mára már mikro-térséggé szervez dött Sárvíz menti együttm ködés. 17
  18. 18. Aba társadalmi életében egyik legjelent sebb és munkáját tekintve az információs társadalomfejlesztése szempontjából meghatározó a Vitalitás Egyesület. Szintén fontos szerepet játszik aközség életében még az Abai Polgárok Egyesülete, amely a helyi vállalkozókat ésértelmiségieket fogja össze. Végezetül, de nem utolsó sorban említésre méltó a Pátria Körtevékenysége. Gy jt munkájukkal, a helyi hagyományok és tárgyi emlékek gy jtésével aztevékenységük adhat alapot arra, hogy Abán az információs társadalom ne egy légüres térbenvalósuljon meg.A civil szféra fontos intézményei az Egyházak. Aba lakossága többségében katolikus, kisrészben pedig református. Mindkét felekezetnek saját temploma van a községben. Hajdanmég iskolát is m ködtettek.A település hátrányai között meg kell említenünk Aba nagyközség egységes arculatának teljeshiányát, ami a várossá válás komoly hiányossága. A legnagyobb problémát az okozza, hogyegyel re részben hiányoznak azok a településrendezési szempontból nélkülözhetetlen elemek– városközpont, parkok, kereskedelmi és kulturális központ, a f útvonal hangsúlyozottszerepe, az utcafrontok építészetileg megtervezett összképe stb. – amelyek az idelátogatókbanmély nyomot hagynának. A most folyó fejlesztések viszont lehet vé teszik, hogy Aba 2007-ben kérhesse várossá nyilvánítását.(Jöv kép) Kevés olyan település van Magyarországon, amely ilyen sokat energiát szánt arra,hogy kidolgozza jöv képét. Ennek centrumában az áll, hogy Aba intelligens kisváros akarlenni, amely él a tudásközpontú kor adta lehet ségekkel. A programnak számos eleme van agyógyfürd t l az e-közigazgatásig, a technológiai parktól az intelligens lakóparkig. Abánakannyira megn tt a tekintélye, hogy a megyei napilap 2004. szilveszterkor azon ironizált, hogyel bb-utóbb Abához csatolják Székesfehérvárt.4. A részvételi demokrácia értelmezése - a strukturáltpárbeszéd rendszereTörténetét tekintve a részvételi demokrácia kialakulása nem véletlenül a harmadik világban,nevezetesen Dél-Amerika nagyvárosaiban indult el és fejl dik a legdinamikusabban. Brazília,Argentína, Mexikó, Urugvay lakosságának többsége a nagyvárosokban és azok közvetlenkörnyezetében él. A városközpontok és a perifériákon él milliós tömegek között óriási 18
  19. 19. társadalmi különbség és ennek következtében fokozott szociális feszültség alakult ki. Aglobalizáció hatására a korábbi iparközpontok, az európai és észak-amerikai nagyvárosoktóleltér en sajátos agglomerációs gy r közepére kerültek: itt nem a periféria fejl dött avárosközpont rovására. Ellenkez leg, a fejlett központot valóságos nyomornegyedek veszikkörül. Alapvet területfejlesztési probléma, hogy a városok fejl dése és terjeszkedésemegakad a nagylélekszámú nyomornegyedeknél: a gazdaságilag fejlett agglomerációs övezetkialakítása szinte lehetetlen, miközben egyre n a centrum és a periféria közötti szociálisfeszültség. Az 1970-80-as évek egyes városokban szabályos villongásokhoz vezettek. Mindeza helyhatósági választásokra is rányomta bélyegét.A részvételi demokrácia ma már szimbólumaként emlegetett Porto Allegre önkormányzataerre a helyzetre keresett politikai megoldást. Mert a lakosság bevonása a városfejlesztésgondjaiba, a lakosság aktivizálása a költségvetés kialakításának megvitatásában egyszerrecélozta meg a szociális feszültségek mérséklését és a társadalmi szolidaritás er sítését.Ugyanakkor er sítette az egymással els pillantásra ellenérdekelt szociális csoportok közöttipárbeszéd kialakulását, a közös érdekek meghatározását.A dél-amerikai részvételi demokrácia gyakorlat egyik legfontosabb tapasztalata, hogy aképviseleti demokrácia rendszere nem sérül: az önkormányzat teljes mértékben meg rzilegitimitását. Megvalósulása azért volt lehetséges, mert az alulról jöv nyomás már ahelyhatósági választások során megfogalmazódott, s eredményeként a választások soránmegállapodás született a helyi civil mozgalmak és a támogatott politikai pártok között a helyidemokrácia kiszélesítése és a városirányítás transzparenciájának biztosítása ügyében. Arészvételi demokrácia születését tehát nem el zte meg semmiféle társadalmi szerz dés alakosság és az önkormányzat között. A legitimitást többszörös, több szinten lefolyt politikaialkuk biztosították: a városon belül az ellenzék és a városvezetés között, majd a Rio Grandedo Sul Állam kormányzósága és a város vezetése között született megállapodás a rendszerbevezetésére.A Porto Allegrében kialakított, s nagy vonalakban mindenütt adaptált részvételi demokráciarendszere alapvet en egy strukturált párbeszéd az önkormányzat döntéshozatali ésvégrehajtásért felel s szervei valamint a lakosság között. 19
  20. 20. A képviseleti és a lakosság önkéntes részvételén alapuló rendszer közötti kapcsolatmegoldására Dél-Amerikában egy sajátos megoldással találkozunk. A párbeszéd hierarchikusrendszerben, három szinten zajlik: 1. Mikrolokális szint: a mindenki számára nyitott ülések els sorban a csoportos párbeszéd terei, amelyeket lakókörzetenként szerveznek. A gy lések célja, hogy a különböz lakókörzetek véleményét és javaslatait összefogja és ezek sorában a fejlesztési prioritásokat megfogalmazza. A lakókörzetek delegált képvisel ket választanak egy évre. A küldöttek száma, el re meghatározott elv alapján, attól függ, hogy a lakókörzeti gy lések munkájában hány lakos vesz részt. – Ez a megoldás, bár bizonyos aránytalaságot idéz el a város lakóinak reprezentációjában, azért fontos, mert érdekeltté teszi az embereket a részvételben, és nem engedi, hogy a rendszer egészében ellehetetlenüljön. 2. Szektoriális szint: a várost 16 szektorra osztották fel. Minden szektorhoz több lakókörzet tartozik. A körzetekb l delegált személyek jogosultak a Szektorok Fórumának munkájában részt venni, és a lakossági vélemények alapján kialakult prioritásokat, fejlesztési szempontokat koncepcionálisan rendszerezve – geográfiai, tematikai szempontok, a költségvetés f irányainak véleményezése, új szempontok meghatározása stb. - képviselni. Ezen a szinten már szakmai munka is folyik, ahol a civil szervezetekkel való együttm ködés és konzultáció lehet sége nyitott. (Porto Allegrében minden területi szektorban 6 tematikus csoport m ködik.) A Szektorok Fóruma a részvételi demokrácia legfontosabb színtere. Tagjainak száma pontosan visszatükrözi a részvétel lehet ségével él aktív lakosság arányát a város lakónegyedeiben. 3. Municipiális szint: Minden szektor és minden tematikus csoport két tanácstag delegálására jogosult. Az így létrehozott testület feladata hármas: a demokratikus szabályok meghatározása és annak betartatása, az éves költségvetési javaslat megfogalmazása és mindenki számára érthet vé tétele, valamint azoknak az önkormányzati testület elé terjesztése.Minthogy a részvételi demokrácia kifejezetten a város költségvetésének kérdéskörére terjed ki(innen az elnevezés „budget participatif”, azaz részvételi költségvetés), ami természetesenindukálja a városfejlesztéssel, a szociális ellátással és oktatással stb. kapcsolatos kérdésekmegvitatását is, minden lakókörzet választott megbízottja (képvisel je) részt vesz az 20
  21. 21. önkormányzati testület költségvetést tárgyaló ülésein és képviseli körzete álláspontját.Ugyanakkor a lakosság e képvisel n keresztül közvetlenül informálódhat más lakónegyedekés a város egészének problémáiról. Ez a közvetlen információáramlás mozdítja el aköltségvetési prioritások kialakításához szükséges szolidáris gondolkodást.A lakosság bevonása a döntés el készítésbe lakókörzetekhez igazított, ami azért lehetséges,mert minden városrész, s ezen belül minden lakónegyed sajátos társadalmi struktúrával ésszociális helyzettel bír. Ezek a sajátosságok a körzetek megszervezésében, a lakosságifórumok és viták levezetésében pedig érvényesíthet k. Úgy is fogalmazhatunk, hogy míg aképviseleti demokrácia m ködési mechanizmusának kialakításában az egyedi valóságokalapján kialakított általános (alapvet en politikai szempontú) szabályok mentén jött létre, arészvételi demokrácia az általános demokratikus elvárások megvalósítását az egyediállapotokhoz igazítva valósítja meg. Eredményeként, szociálpszichológiai szempontbólnövekszik a lakosság igazságérzete és ennek megfelel en a konfliktuskezel képessége is.Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy a rendszer kialakítása az alulról jövkezdeményezés nyomására történt: a helyhatósági választások során kialakítottmegállapodások az újonnan felállt városvezetést gyakorlatilag kötelezték a lakosságbevonására.5. Részvételi demokrácia - út a közvetlen (e-)demokráciafelé (avagy a jóléti társadalomból a jól-lét társadalma felé)A részvételi demokrácia kialakulása térben és id ben egyaránt szoros összefüggést mutat afenntartható fejl dés mára már világméret programjával.10A növekedésre épül liberális gazdasági modell káros hatásai a lokalitás szintjén figyelhet kmeg leginkább. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a nyugati társadalmak stabilitása nemkezdhet ki. Ezzel szemben már 1980-1990-es évek között er teljes társadalmi leszakadásihullám indult el. Miközben az életszínvonal, a lakosság várható élettartama és aziskolázottság mértéke az összesít statisztikai mutatók szerint er teljesen növekedett, azoktársadalmi eloszlása egyre egyenl tlenebbé vált.11 A fejl dés egyik paradoxona, hogy aszociális támogatásból és segélyb l él k, valamint a hajléktalanok száma a növekedésselegyenes arányban növekszik. Az Egyesült Királyságban a szegények száma húsz év alatt 21
  22. 22. megduplázódott. Hasonló tendenciák figyelhet k meg Európa minden országában. Az újszegénység egy másik jellegzetessége, hogy nem csak kontinensenként, hanem országonkéntés régiónként/ térségenként is er s differenciálódást figyelhetünk meg az életszínvonal,különösen pedig, az életmin ség tekintetében.12A növekedésen alapuló gazdaság ma már öngerjeszt módon m ködik tekintet nélkül atársadalmi követelményekre. Az új szegénység megjelenése arra a tényre irányítja figyelmet,hogy a gazdasági fejlettség jelenleg alkalmazott indikátorai nem alkalmasak a valós fejl désmérésére, mert figyelmen kívül hagyják az emberi jólét (jól-lét) olyan faktorainak mérését,mint az életmin ség, természeti környezet állapota, a születéskor várható élethossz, az egyéniés közösségi szolidaritás, együttm ködési képesség, a polgárok fizikai és morális állapota, apolitikai stabilitás…A globalitás és lokalitás között feloldhatatlan ellentét feszül: míg a gazdasági növekedésimmáron globális szinten zajlik, addig a társadalmi problémák lokális szinten jelentkeznek.Eredményeként fokozott állami eladósodásnak, a politikai és társadalmi intézményekhitelvesztésének, korrupciónak és társadalmi elégedetlenségnek lehetünk szemtanúi.13Félévszázada uralkodik az a nézet, hogy egyedül a gazdasági növekedés képes a tartóstársadalmi jólét megteremtésére. „A legjobb politika a jó gazdaságpolitika” – visszhangzikminden szinten. A 21. század globális viszonyai között azonban csak kiüresedett jelszó marad,amely egyedül az egymásra mutogatásra, a felel sség áthárításra alkalmas. A globálisgazdaság „vak” a társadalmi problémákkal szemben,14 az állam pedig, tehetetlen agazdasággal szemben. Csak halkan tesszük hozzá, hogy a globális (gazdaság) és a lokális(társadalom) között feszül ellentétben a legnagyobb veszély az államra leselkedik, mertkiszolgáltatottsága e két szféra irányában egyre növekszik.Ebben a megváltozott és folyamatosan változó környezetben a fenntartható fejl désprogramja új értelmet nyert: „egy új fejl dési modell keresését”. Egy olyan modellét,amelynek alappilléreit a gazdaság, a társadalom, a környezetvédelem és a legutóbbi felfogásszerint a kultúra alkotják.15 E négy fejl dést meghatározó faktor a korábbi modellekt leltér en már nem hierarchikus viszonyrendszerben állnak egymással, hanem a világ jöv jénekazonos érték talapzatát képezik. Az új társadalmi modell kialakításában különösen fontosszerepet kapnak az intelligens fejlesztések. Az információs technológia széleskör elterjedéseúj dimenziót nyit nem csak környezetkímél technológiák és a gazdaság új pályára állítása 22
  23. 23. szempontjából, hanem az állam és az állampolgár kapcsolatának alakításában, a demokráciakiterjesztésében is.Társadalmi szempontból Európában a részvételi demokráciát a „demokráciademokratizálásának” is nevezhetnénk. Jelent sége els sorban a lakosság aktív bevonását ésegyetértésének megszerzését jelenti a megkerülhetetlen változások folyamatába. Szemben aképviseleti demokráciát bíráló, gyakran megkérd jelez európai baloldali mozgalmakkal, úgyvéljük, hogy az európai országokban, és a magyar társadalomban is tapasztalható, növekvszociális szakadék mellett, a részvételi demokrácia szerepe mindenek el tt az információstársadalomra és a tudásalapú gazdaságra való áttérésben nélkülözhetetlen.16 Az újkihívásokra egyetlen állam, és egyetlen önkormányzat sem képes a lakosság bizalma ésegyüttm ködése nélkül valós válaszokat adni. Ez utóbbi el feltétele pedig azinformációáramlás kétirányúságának lehet legteljesebb megteremtése.A lakosság aktivizálása a fejlett demokráciákban úgy t nik nehezebb feladat, mint a harmadikvilágban: a jól kiépült intézményi rendszer és a közgondolkodásban mélyen gyökerez „jólétiállam” felel sségére apelláló magatartást a lakosság közügyekkel szembeni passzivitása, s t,miként azt a választások és népszavazások mutatják, közömbössége jellemzi. Ez is indokolja,hogy az Európai Unióban a részvételi demokrácia megvalósítása központi programmá vált.Cél hogy az új kezdeményezéseket felülr l, állami szintr l is támogassák. Az ismert európaipéldák szinte kivétel nélkül fels – városi, megyei és regionális - kezdeményezésre jötteklétre, illetve – például Olaszországban – a városok és egyetemek összefogásával egy sajátos„civil szervez dés” a „Nuovo Municipio” jött létre, amely közösen kialakított programmentén valósítja meg az új demokrácia programot, amelyet az egyetemek által biztosítottkutatók folyamatosan tesztelnek, elemeznek, javaslatokkal látnak el valamint a gyakorlathozszükséges képzéseket is biztosítják. Az olasz gyakorlat sokkal inkább hasonlít egy országosmozgalomhoz, mint sem egy nemzeti programhoz, miként az Franciaországban tapasztalható.Ugyanakkor a kívánatos az alulról történ állampolgári kezdeményezés lenne. Ezfogalmazódik meg az Európai Unió alkotmányában, amikor a részvételi demokrácia mellettkülön paragrafusban rögzíti az állampolgári kezdeményezés kérdéskörét (I-46 cikkely, 4.§).Az állampolgári részvétel 4 f területe: 1. Javaslattételi jog: minden állampolgárnak jogában áll javaslatokat tenni az t érint témákban 23
  24. 24. 2. Informálás és informálódási jog: minden állampolgár számára biztosítani kell az információkhoz jutás lehet ségét, beleértve a más állampolgárok által tett javaslatok és ellenérvek megismerését. 3. Vitatkozás joga: minden állampolgárnak joga van az újra informálódáshoz, saját nézeteinek kifejtéséhez és új javaslattételhez respektálva mások személyiségét és véleményét. 4. Döntési jog: az állampolgároknak jogukban áll a megfelel szinteken (lakókörzet, városnegyed stb.) véleményüket szavazás útján kinyilvánítani nem csak a választott képvisel személyét illet en, hanem minden olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti életüket.A nyugati típusú demokráciákban a részvételi demokrácia megvalósítására két módszertanimegoldás kínálkozik: • az egyik a már létez és komoly hagyományokkal rendelkez civil szervezetek aktív bevonása a döntéshozatalba és az információk kétirányú áramoltatásába, • a másik lehet ség a lakosság közvetlen aktivizálása (innen a másik elnevezés eredete: közvetlen demokrácia), amelynek végs fejlettebb formája a közvetlen vagy e-demokrácia általánossá tétele.Az általunk ismert európai példák, szemben pl. az észak-amerikai megoldásokkal (ld. Quebecvárosa) azt mutatják, hogy még azokban az országokban, ill. városokban is, aholkiemelked en jól m köd civil szervez dések alakultak ki, és a lakosság jelent s részehagyományosan tevékeny szerepet vállal a közösségi életben, a részvételi demokráciaintézményeinek kiépítése els sorban a lakókörzetesítés elvére épül. Ennek több oka is van. 1. A civil szervezetek egy jól körülhatárolható konkrét feladat megvalósítására specializálódtak, s a helyi társadalomnak csak egy viszonylag sz k körét tudják megszólítani. Sem lehet ségeik, sem pedig motivációjuk nincs arra, hogy a lakosság egészének szócsöveivé váljanak, különösen nem olyan kérdésekben, amelyek szakmailag közvetlenül nem érintik tevékenységüket. 2. A civil szervezetekben aktív tevékenységet folytatók száma a lakosság méretéhez képest elenyész és mindenütt csökken tendenciát mutat. Egyre kevesebben találnak munkát lakóhelyük közelében, az ingázás pedig id hiányt von magával. 24
  25. 25. 3. A fiatal korosztályok társadalmi aktivitása alacsony.4. A részvételi demokrácia programok zömében a nagy- vagy középméret városokban valósulnak meg – Barcelona, Firenze, Milánó, Róma, Bologna, Velence, Mons, Berlin, Párizs, Lille, Turin, Nice, Nante, Nice, Nord-Pas de Calais, Brest, Saint Denis, Amsterdam stb. Tekintettel ezen metropoliszok jól kiépült informatikai rendszerére a részvételi demokrácia kialakítása szorosan összekapcsolódik az e-demokrácia fejlesztésével. A programokban résztvev kisvárosok - pl. Soignie, Saint Ghislain, Pont à Celles, Clichy-la-Garenne, Beauchamp, Blanquefort, Saint-Fargeau-Ponthierry stb. – népessége szinte minden esetben meghaladja a 15.000 f t és a nagyvárosokhoz hasonló módon szervezik a részvételi demokráciát. A különbség csupán abban mutatkozik, hogy itt nagyobb szerep jut a közvetlen párbeszédnek. Az informálódásban azonban a település honlapja változatlanul fontos.5. Bár a gyakorlat igen változatos képet mutat, összességében elmondható, hogy a legtöbb esetben a már jól bevált Porto Allegre-i mintához igazodnak (ld. Párizs, Nante, Bordeaux, Marseille). Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a dél-amerikai minta, sajátos szocio-gazdasági kontextusa okán nem ültethet át egy az egyben Európára (ld. Marseille, Bordeux).6. Az európai gyakorlatban nagy fontosságot tulajdonítanak a képviseleti demokrácia meg rzésének. Ezért a részvételi demokrácia a gyakorlatban inkább jelenti a lakosság és az önkormányzat közötti bizalomépítést és intenzív kommunikációt, mintsem a döntéshozatalba való beemelését az állampolgároknak. Ezt jól mutatják azok a dokumentumok (charták), amelyek a rendszert bevezet egyes városokban fogalmazódtak meg.7. A részvételi demokráciát a közvetlen demokrácia el szobájának tekint civil szervezetek, értelmiségiek szinte minden esetben mozgalomba tömörülnek (Nuovo Municipio, Attac stb.) és szoros kapcsolatban állnak a Világ Szociális Fórumának nemzetközi hálózatával, vagy az Európai Szociális Fórum alapítói. Ez az összekapcsolódás jól érzékelteti a globalizáció, a fenntartható fejl dés és a részvételi demokrácia közötti szoros viszonyrendszert. Európában a nemzeti kormányok és a törvényhozás bár elfogadja, s t ösztönzi a részvételi demokráciát, ennek ellenére a képviseleti rendszer védelmének érdekében igyekszik a párbeszédet konzultatív szinten tartani. A lakosság döntéshozatalokba történ bevonása közvetett. 25
  26. 26. A részvételi demokrácia legitimitása tekintetében az európai országok sorában sajátoshelyzetet foglal el Franciaország, ahol az un. VALLANT törvény (2992-276.sz.törv –2002.február 27.) minden 80.000 lakosú vagy annál nagyobb városban kötelez vé teszi alakónegyedek tanácsának felállítását (coseil de quartier). A törvény rögzíti a területelv séget,az állampolgári jogok gyakorlását a lakókörzethez köti (település, megye régió), és kötelez véteszi a nyilvános vitákat, fórumokat a városnegyedben zajló közberuházásokkal kapcsolatosdöntésekr l. Mindazon által a városnegyedek tanácsának tagjait részben választják, részbenszakmai tudásuk vagy tekintélyük alapján meghívják a testületbe (rendszerint a polgármesterjelöli ki személyüket), a harmadik részt pedig sorsolással döntik el. Ez a „sorsolásos”megoldás kapja a legtöbb kritikát a médiumokban, mert tisztasága megkérd jelezhet . Atestület tanácskozási jogokat élvez. A lakókörzet ülésein: javaslatot tehet, kezdeményezhet,meggy zheti a lakosságot. Az önkormányzat kötelezettsége, hogy minden közérdekkérdésben konzultatív bizottságot hozzon létre a párbeszéd lebonyolítását és az információkáramoltatását megkönnyítend . Egyedisége még a francia rendszernek az alkotmány általbiztosított „petíció benyújtásának joga”. Ez azt jelenti, hogy egy adott terület lakói, az ketérint kérdés tárgyalását petícióban kérhetik az önkormányzati testületekt l (regionálisszinten a lakosság 20, települési és megyei szinten a feln tt lakosság 10 százalékának aláírásaszükséges).Az információk és dokumentumok állampolgári hozzáférhet ségét törvény garantálja. Szorosösszefüggésben a nemzeti információs társadalom programjával és az intelligensfejlesztésekhez kapcsolódó informatikai infrastruktúra kiépítésével, az információ áramlás fhelyszíne a települések honlapja. Az elérhet dokumentumok és hírek mellett rendszeresenszervezett fórumok biztosítják a közvetlen párbeszédet. Miután Franciaországban az Internetpenetráció ma még az ország lakosságának csupán egy harmadát érinti, az önkormányzatok ésa lakosság közötti személyes kapcsolaton alapuló párbeszéd rendszerének kialakítása azonoshangsúlyt kap.A belga önkormányzati rendszer már évtizedek óta Európa egyik legdecentralizáltabbstruktúráját mutatja. Ezért Belgiumot gyakran „konszociatív demokráciaként” is emlegetik. Alakosság és a közigazgatás szervei közötti kapcsolat javítása már a ’90-es évek óta központikérdés, érdekében számos törvény született. Miként Franciaországban itt fontos szerep jut afelülr l jöv kezdeményezéseknek a demokrácia kiszélesítésében. A fejlesztések három firánya figyelhet meg: 26
  27. 27. 1. az információhoz jutás jogának kiterjesztése (a dokumentumokhoz való hozzáférés, publicitás stb.); 2. a kommunikáció javítása (mindenki számára érthet információk, elektronikus rendszerek és médiák bevonása); 3. a lakosság részvételének aktivizálása (meghallgatások, fórumok, konzultatív tanácsok, felmérések).Az els két szempont megvalósítását Belgiumban is mindenek el tt az információsrendszerekhez és az intelligens településfejlesztéshez kötik. Ugyanakkor a lakosságaktivizálására, s nem utolsó sorban a helyi vezetés és a közintézmények iránti bizalomhelyreállítása érdekében itt is szükségesnek látják a lakókörzetek mentén szervezett párbeszédintézményesített rendszerének kialakítását. A lakókörzetesítés itt is felülr l történkezdeményezésre történik. Az els kísérleti projektek 2003-2004 évben indultak el a belganagyvárosokban és agglomerációikban. Mons városát 5 nagy körzetre osztották, amelyösszesen 30 lakózónát foglal magába (egy zóna átlagosan 2500 lakos). Minden lakózónábankét, évente választott és politikailag el nem kötelezett képvisel b l álló tanácsot hoznak létre. k képviselik a lakózóna álláspontját, prioritásait stb. a körzetenként létrehozott tanácsban.Az önkormányzattal közvetlen párbeszédben az 5 körzetb l álló tanács áll. Az itt kialakítottközös álláspontok, projektek és a kapcsolódó finaszírozási feltételek / tervek, el zetesegyeztetés után az önkormányzat testülete elé kerülve vita nélkül kerülnek megszavazásra.A 2003-2004-ben megvalósult pilot projekt (Jemappe-Flénuben tesztelték) 2005-t lfokozatosan Mons város egész területén alkalmazásra kerül. A részvételi demokráciarendszerének kialakítása Itt is összekapcsolódik az informatikai és intelligens fejlesztésekkel,amelyek az információáramlás és a kommunikáció javítását szolgálják. A belga koncepcióbankifejezett cél a lakosság innovativitásának kiaknázása, valamint a fejlesztési projektekbe valóbevonása. A körzetek tanácsának fontos szerepe, hogy a megvalósítás alatt álló fejlesztések(projektek) ideje alatt folyamatos tájékoztatást adjon a lakosságnak az elért eredményekr l,problémákról, szükség esetén a módosításokkal kapcsolatos lakossági véleményekbegy jtését, az álláspontok kialakítását és az új javaslatok értékelését elvégezve azokat aközgy lés felé kommunikálja.Németország, Belgiumhoz hasonlóan er sen decentralizált igazgatási rendszere aszubszidiaritás elvén alapszik. Ugyanakkor, Baden-Wurtemberg tartomány kivételével 1989el tt a lakosság nem rendelkezett sem a petíció benyújtásának jogával, sem pedig a helyi 27
  28. 28. népszavazások megtartásának jogával. Az elmúlt évtized egyik fontos eredménye, hogy azállampolgári jogok közvetlen gyakorlásának ez a két fontos módja az egész országbanmegvalósult. Kétpetíciós formát különböztetnek meg a német törvények: 1. az ún. „annulálópetíciót” (alkalmazása szigorú szabályok mentén történik); 2. „kezdeményez petíció”(bármikor benyújtható). A petíciókhoz a lakosság 10 százalékának aláírása szükséges, mígelfogadásához a képvisel testület 25 százalékának szavazata elégséges. A részvételidemokrácia intézményesítése jelen pillanatban nem szerepel a német önkormányzatiprogramok koncepciójában. Ennek oka valószín leg az, hogy komoly hagyományai vannak alakossággal folytatott közvetlen párbeszédnek: kerekasztal beszélgetések, fórumok, m helymunkák. Alkalmazásuk az adott témák, projektek függvényében és tartományoktól függ enváltoznak, semmiféle szabályozás és törvény nincs. A legaktívabb a lakosság Bajorországban.A német gyakorlatban ki kell emelni Berlint. A város sajátos történelmi múltja létrehozott egyolyan rendszert, amelyet els sorban a hagyomány legalizált. A város negyedeiben ún. „zsüri”m ködik. Tagjai a körzet szakmailag tekintélyes személyiségei, akik a városnegyedfejlesztését tekintik át, és ezzel kapcsolatosan tesznek javaslatot vagy bírálatot a város vezetésirányába. Funkciójuk és m ködésük inkább hasonlít a civil szervez désekére. A berlini példaa részvételi demokrácia civil szervezeteken keresztüli fejlesztésére példa. A megoldás nagyhátránya, hogy a német gyakorlatban a civil szervezet kötelezettségeit semmi semszabályozza, miként a város önkormányzatát sem kötelezi semmilyen jogszabály a javaslatok,bírálatok elfogadására. A rendszer alapja a személyek morális elkötelezettsége a lakosságiérdekek iránt.A lakosság és az önkormányzat közötti információáramlásban a német gyakorlat a helyimédiumokra és az Internetre támaszkodik. Miután az Internet penetráció Európában itt alegmagasabb, érthet , hogy az e-önkormányzatiság és az e-demokrácia megvalósítása jobbanel térbe került az elmúlt évek fejlesztési programjaiban, mint a részvételi demokráciahagyományosabb megoldásai.Hasonló helyzetet figyelhetünk meg a skandináv államokban. Itt els sorban a rendkívül szórttelepülési szerkezet, a lakosság relatíve alacsony száma a településeken, valamint azinfokommunikációs rendszerek magas penetrációja teszi indokolttá a demokráciafejlesztésének elektronikus útra terelését. A reflexió és kommunikáció elterjedt formáikülönösen Svédországban és az Egyesült Királyságban a tanulmányi közösségek, kerekasztalbeszélgetések és a tematikus állampolgári fórumok. 28
  29. 29. Olaszország hagyományai a városállamokban gyökereznek. Ennek megfelel en nagyhagyománya van a nyílt fórumoknak, kisebb településeken pedig a falugy léseknek. Azállampolgári kezdeményezéseknek az olasz törvények két szintjét különböztetik meg – mindnemzeti, mind pedig regionális szinten – a népszavazást és a népi kezdeményezést. Az elmúltévtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság részvétele mindkét esetben rendkívülalacsony maradt. Ugyanakkor kialakulóban van egy sajátos modell, amelyet a szakirodalom„a képviseleti rendszer alrendszerének” vagy „almodelljeként” emleget: az élet különbözszektoraiban kialakult szövetségek, korporációk jutnak egyre fontosabb szerephez. Minden jelarra mutat, hogy Olaszországban a civil szervezeteken keresztül lehet a lakosságot aktivizálni.Ezzel szemben a területi elv csupán az igazgatási rendszer decentralizációját er síti alakosságban még mindig élénken él lokálpatriotizmusnak megfelel en. A mára már többmint 150 várost tömörít „Nuovo Municipio” valójában egy mozgalom, amely szervesenkapcsolódik az Európai Szociális Fórumhoz. Nem egyszer en csak a részvételi demokráciaer sítését, hanem egy szociálisan érzékeny európai városok hálózatát kívánják kiépíteni a„jól-lét” rendszerére alapozva. Ebben a koncepcióban fontos szerep jut az intelligensfejlesztéseknek és az információs technológia társadalmi alkalmazásának.Az el zmények összefoglalásaEurópában a lokalitás szintjén a demokratikus párbeszéd intézményesített keretfeltételeibiztosítottak: 1. Fejlesztési Tanács: a helyi gazdaság, társadalom és kultúra, valamint a civil szervezetek köréb l meghívott (felkért) konzultatív szervezet. Feladata a döntéshozó testületek munkájának szakmai szempontú támogatása. 2. Európai Unió helyi demokrácia kiszélesítésére vonatkozó irányelvei és programja- Agenda 21: célja a jelenlegi struktúrán belül információáramlás b vítése, a konzultációk lehet legszélesebb körre történ kiterjesztése. 3. Helyi „társadalmi szerz dés” (Város / település charta): helyi szövetség a város / település választott vezetése és a lakosság között a folyamatos párbeszéd fenntartására a lakóhelyet érint kérdésekben. Az Agenda 21 lehet séget nyújt arra, hogy a lokalitás szerepl i és a lakosság fejlesztési célkit zéseiket chárta formájában deklarálják és kifejezzék együttm ködési szándékukat. Tartalmi elemek: a döntéshozatalt megel z konzultáció rendszerének meghatározása, a projektek megvalósításában együttm ködés és 29
  30. 30. aktív lakossági részvétel. Ez utóbbi kiterjedhet a lakókörzetben elvállalt feladatok ellátására a lakosság részér l, a fejlesztéssel kapcsolatos folyamatos tájékoztatásra az önkormányzat oldaláról, valamint a projekt tartalmának esetleges változtatásaival vagy továbbfejlesztésével kapcsolatos együttm ködésre.Számba véve az európai gyakorlatokat a helyi demokrácia alábbi intézményi modelljerajzolódik ki.(1. ábra) A rendszer intézményesítését az alapelvekkel együtt több városchartában rögzítette (Nice, Nord-Pas de Calais, Blanquefort, Clichy-la-Garenne, Saint-Fargeau-Ponthierry, az olasz városok egységes chartát fogalmaztak meg stb.)1. ábraA strukturált párbeszéd rendszere különböz módon épül fel, amelyet a város, régió mérete éshelyi hagyományai nagymértékben befolyásolnak. (2. ábra) Összességében elmondható, hogyszinte minden esetben ötvözik a horizontális és a vertikális elemeket. 30
  31. 31. 2. ábra6. A részvételi demokrácia lokális dokumentuma – avagy a„település/város charta”Általános gyakorlat az európai városokban, hogy a részvételi demokrácia rendszerénekbevezetését írott dokumentumban rögzítik. Ez a dokumentum rendszerint egy „charta”: astrukturált párbeszéd rendszerének alapító okirata. Jelent sége abban áll, hogy az alkotmányanalógiájára törvényes kíván biztosítani a rendszer felállításához és m ködtetéséhez, egyszóval „intézményesítéséhez”. Speciális jellemz je, hogy több elemet ötvöz: 1. Jogi keretek és alapelvek • deklarálja a nemzeti alkotmányból következ állampolgári jogokat és azoknak a helyi demokráciában való megjelenését; • az önkormányzati testület részvételi demokrácia bevezetésére vonatkozó határozatát; • az önkormányzati program mindazon elemeit és prioritásait, amelyeknek megvalósításában a lakosság aktív részvételére kíván támaszkodni; 2. Megállapodás az önkormányzat és a lakosság között - egyfajta „társadalmi szerz dés” a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia együttes gyakorlására. Abban különbözik a társadalmi szerz dést l, hogy itt nem ellenérdekelt, egymással szemben álló felek közötti megállapodásról, hanem a közös érdekeltségen alapuló 31
  32. 32. együttm ködésr l van szó. • lakosság és az önkormányzati együttm ködés alapelveit; • az együttm ködés kereteinek meghatározása (információ – kommunikáció – átláthatóság stb.) • az önkormányzat és a lakosság együttm ködésére vonatkozó megállapodás. Itt kell tisztázni azon általános jogokat, önkorlátozásokat és kötelezettségeket mindkét félre vonatkozóan, amely az együttm ködést lehet vé teszi; • a strukturált párbeszéd akcióprogramja (a részvételi demokrácia szintjeinek meghatározása, a szükséges projektek felsorolása a rendszer kiépítésére) 3. A helyi részvételi demokrácia „intézményei”: m ködésük és m ködtetésük • a különböz szintek jogköreinek és m ködési feltételeinek meghatározása; • az önkormányzat által vállalt kötelezettségek (információk biztosítása, m ködési feltételek, meghallgatások, tematikus ülések, nyilvánosság, az önkormányzati képvisel testület által kijelölt felel sök stb.; • a lakosság által vállalt kötelezettségeket (a szavazati többség biztosítása, a párbeszéd demokratikus szabályainak elfogadása, a lakókörzethez kapcsolódó projektekben való részvétel stb.) • választások rendje • m ködési rend (fórumok, körzeti képvisel k ülése, konzultatív bizottságok m ködési szabályainak alapelvei) 4. Kiemelt rövid és középtávú (terület-, gazdaság-, társadalom-, stb.) fejlesztési projektek és programok, valamint azon általános témakörök meghatározása, amelyek megvitatásában vagy megvalósításában az önkormányzat és a lakosság együttm ködése megvalósul. 5. A dokumentum tartalmának módosítására vonatkozó rendelkezések: Lényeges eleme, hogy módosítás csak közös elhatározásból, a lakosság és az önkormányzat közmegegyezésével történhet, bár a kezdeményezés joga mindkét felet megilleti. Ugyanakkor id ben szabályozza a módosítás lehet ségét: a dokumentum felülvizsgálata évente (a körzeti megbízottak újraválasztásával egyidej leg) vagy a képviseleti demokrácia szabályaihoz igazodva, választási ciklusonként is történhet.A dokumentumok minden városban mások és mások. Gyakran el fordul, hogy a fentfelsorolt elemek több különböz dokumentumban kerülnek megfogalmazásra. Így például 32
  33. 33. Blanquefortban az intézmények m ködésére vonatkozó megállapodás évekkel kés bb különchartában került megfogalmazásra, amelyet a körzeti képvisel k tanácsa dolgozott ki.Ugyancsak gyakori jelenség, hogy a körzetek üléseit és a körzeti képvisel k testületénekmunkáját külön SZMSZ-ben rögzítik.Az eltéréseket indokolja az is, hogy más-más politikai vagy társadalmi szituációban születnekmeg. Mint láttuk Porto Alegrében a választásokat megel z en, egy politikai alkueredményeként született megállapodás a részvételi demokrácia rendszerének kialakításáról.Hasonló helyzet állt fenn Európában Nice városában: itt a 2001-es helyhatósági választásoklistaállításának egyik f alapelve a részvételi demokrácia elveit rögzít dokumentum volt,amelyet a választásban résztvev minden párt és politikai szervezet aláírt. A dokumentumleszögezi: • A helyi részvételi demokrácia a társadalmi innováció alapja: a polgári öntudat megújítása, elmélyítése és a polgári felel sségvállalás érdekében; lehet vé teszi a lakosság szükségleteinek és kéréseinek jobb megismerését; • Fel kell állítani a város részvételi demokráciájának strukturált rendszerét és biztosítani kell folyamatos továbbfejl dését Nice városában; • A struktúra részelemei: a kétirányú információáramlás, a vitatkozás színtereinek kiszélesítése, biztosítani minden állampolgár számára a döntéshozatalban való részvételt azon területen, amely személyesen érinti, a döntések megvalósulásának folyamatába való betekintés biztosítása; • A strukturált részvétel (párbeszéd) rendszerének tükröznie kell a területi elvet (lakókörzet), a tevékenység (aktivitás) logikáját (civil szervez dések) és a demográfiai viszonyok logikáját (különböz korosztályok, fogyatékkal él k, stb.) • A struktúra m ködési feltételeit a város költségvetésében biztosítani kell; • A részvételi demokráciának fokozatosan meg kell jelennie a döntéshozatalban is (a város költségvetésének kialakítása); • A jelöltek kötelezik magukat, hogy a leend képvisel testület tagjaiként el mozdítják a részvételi demokrácia megvalósulását és sikerét Nice városában.Az idézett dokumentum alapvet en a város politikai szerepl inek elkötelezettségét és apártpolitikai hovatartozástól független, a közös cél megvalósítására vonatkozóegyüttm ködési megállapodást tartalmazza. 33
  34. 34. Az itáliai városok által elfogadott chárta jellegzetessége, hogy az csak általános elveket éscélokat határoz meg. Lényegében nem más, mint az önkormányzati testületekelkötelezettségének deklarációja a részvételi demokrácia iránt. Ugyanakkor rögzíti a városokösszefogását a lehet legjobb gyakorlat bevezetésére, a rendszer közös kidolgozására, amunkában az egyetemekkel és kutatókkal, valamint más európai városokkal valóegyüttm ködésre.Ezzel szemben Franciaországban és Belgiumban minden város vagy régió saját chartát készít.Közös vonásuk, hogy minden esetben rögzítik az alkotmányhoz (legújabban az Európai Unióalkotmányához), az emberi jogok gyakorlásához és a nemzeti jogrendhez kapcsolódóviszonyt. Néhány dokumentum hivatkozik az Agenda 21 programra (Grenoble - quartierTeisseire, valamint nyíltan felvállalja a Porto Alegre-i minta követését (Párizs egyesnegyedei). A nagy metropoliszokban általános gyakorlat a rendszer tesztelése (Mons, Párizs,Grenoble, Bordeaux). Ez egyben azt is jelenti, hogy az alapdokumentum csupán általánosalapelveket határoz meg a részvételi demokráciára vonatkozóan, a részleteket az adottvárosnegyed dolgozza ki egy ideiglenes „dokumentumban”, amelyek a projekt befejeztévelbeható elemzés után módosítva és a város egészére alkalmazva kerülnek megfogalmazásra(Mons).7. A részvételi demokrácia megteremtése AbánA Stratégiakutató Intézet Kht. 2004. végén és 2005 elején felmérést készített annakérdekében, hogy felmérje a helyi demokrácia kiszélesítésének esélyét, a társadalmi szerz déslétrehozásának lehet ségét, a lakosság fogadókészségét, és végül a tapasztalatok alapjánjavaslatokat tegyen a strukturált párbeszéd kialakításának abai rendszerére, a lakosság és azönkormányzat közötti együttm ködést rögzít társadalmi szerz dés tartalmára, a rövid ésközéptávú demokráciafejlesztési projektek irányaira.A nagyközség lakossága a 2001. évi adatok alapján 4 265 f t számlál, a lakások száma 1 465,ami nagyjából megfelel a település háztartásainak számával. A felmérést megel z en atelepülés 42 lakókörzetre lett felosztva, amely nem tartalmazza a központtól távolabb fekv ,önálló települési körzetként m köd Bodakajtort és Fels bárándot. (Ezek külön lakókörzeteklesznek.) A körzetek kialakításánál két alapelv lett figyelembe véve: a területi /lakókörzetielv, valamint a feln tt lakosság száma. Tekintettel arra, hogy az egy háztartásban él feln ttek 34
  35. 35. száma változó, a háztartások, valamint az utcák pedig a lakókörzeti logika fenntartása mellettnem oszthatók meg, a lakókörzetek mérete 65-79 f között variálódik. Az átlagos méret 73 f .A felmérést két egymástól földrajzilag és szociológiailag is jól elkülöníthet körzetbenvégeztük: • A 3. körzetet alkotó Kastélykert utca feln tt lakosainak száma 61 f . A lakosok többsége közép vagy fels fokú végzettséggel rendelkezik. A többség pedagógus. Az utca viszonylag új parcellázás eredményeként jött létre. Még vannak üres telkek, vagy beköltözésre váró új lakóházak. A körzet a centrumhoz viszonylag közel fekszik. Az utcában két önkormányzati képvisel is lakik. Összességében az itt él k a középpolgárság körébe sorolhatók. A lakosság korosztályonkénti megoszlásában a fiatalok és a középkorúak vannak többségben. Viszonylag kevés a nyugdíjas. Válaszadók száma: 23 A mintavételezés szabályainak megfelel. f férfi: 9f n : 14 f 18-35 évesek: 7 f Demográfiai szerkezet: matulus 36-45 évesek: 5f 46-62 évesek: 8f 62 év felettiek: 3f alkalmazottak: 9 f Gazdasági szerkezet: 65 % aktív keres . A közösség vállalkozók: 5 f önfenntartó. munkanélküli: 3f nyugdíjas: 2f egyéb inaktív 4 f feln tt: slakos: 17 f betelepült: 6f 35
  36. 36. • A 18. körzet a község szélén, a faluból kivezet Kossuth L. utca egy részét és az arra mer legesen nyíló Jókai és Bem utcákat foglalja magába. A lakosság összetétele változatos képet mutat: slakosok, néhány éve Abára települt családok. A szociális viszonyok mentén vizsgálva a körzetet változatos képet figyelhetünk meg, a vállalkozó, szakmunkás, betanított munkás, mellett itt élnek nagycsaládosok, egyedül álló nyugdíjasok, leszázalékolt rokkant nyugdíjasok. A lakosság összetétele tehát igen heterogén. A többség inkább a szociálisan támogatásra szorulók, a létminimum határán vagy ahhoz közel állók körébe tartozik. Korosztályi megoszlás tekintetében itt is a fiatalabb és a középgeneráció a domináns. A lakosság többsége alapfokú vagy középszint (szakmunkás) végzettséggel rendelkezik. A mintavételezés szabályainak Válaszadók száma: 35 f megfelel. férfi: 17 n : 18 18-35 évesek: 15 36-45 évesek: 6 Demográfiai szerkezet: matulus 46-62 évesek: 10 62 év felettiek: 4 alkalmazottak: 13 vállalkozók: 7 Gazdasági szerkezet: 57 % aktív munkanélküli: 0 keres . A közösség önfenntartó. nyugdíjas: 8 egyéb inaktív feln tt: 7 slakos: 19 betelepült: 16A felmérés személyes típusú volt, el re elkészített, a nemzetközi tapasztalatokat és az Abánmár korábban, a nagyközség intelligens stratégiájának elkészítéséhez kapcsolódófelméréseink és interjúink tapasztalatai alapján kialakított kérd ív alapján zajlott, amelyet azintézet által kijelölt kérdez biztosokkal végeztettünk el. Ennek a technikának köszönhet en akérdez biztosok személyes benyomásait, tapasztalatait is be tudjuk építeni javaslatainkba. 36
  37. 37. A felmérés eredeti célja az volt, hogy a két lakókörzetben minden feln tt állampolgárralkitöltessük a kérd ívet. Ennek a kérésnek csak részben tudtunk eleget tenni: a megkérdezettekmegtagadták a válaszadást, az egy háztartáson belül él k közül nem találtunk mindenkitotthon, néhány lakos el zetes kérésre sem tudott megfelel id pontot adni, az ingatlanbansenki sem lakik (beköltözés el tt áll, vagy nem él Abán). A felmérés pozitív eredménye, hogysikerült mindegyik körzetben reprezentatív mintát készíteni (a 3. körzetben 37,7 % - a 18.körzetben 49,3 %). A minta Aba vonatkozásában 58 f , meghaladja a lakosság 1 százalékát(1,36 %).A vizsgálatot négy kérdéskör mentén végeztük, összesen 38 kérdés szerepelt a kérd íven:1. Az els kérdéscsoport a lakosság jelenlegi aktivitását és a civil szervezetkehez f z dviszonyára, azok tevékenységének értékelésére vonatkozott. – Arra kerestünk választ, hogy ahelyi demokráciafejlesztésben milyen szerepet játszhatnak a jelenleg m köd civilszervezetek, mennyire fedik le a lakosságot tevékenységükkel, mekkora a mozgósító erejük,valamint azt vizsgáltuk, hogy a jelenlegi helyzetben milyen mérték a lakosság társadalmiaktivitása.Ebben a vizsgálatban összesen 8 kérdést tettünk fel:1. Tagja-e valamely helyi társadalmi szervezetnek? – Az összesített válaszok alapján alakosság jelenlegi társadalmi aktivitása alacsony (22,4 %). Ugyanakkor lényeges különbségfigyelhet meg a két körzet között: míg a 3. körzetben a lakosság 35 százaléka vesztevékenyen részt Aba civil életében, addig a 18. körzetben csupán 20 százalék.2. Amennyiben Ön nem tagja egyetlen civil szervezetnek sem, jelölje meg annak okait – Aválaszok összesítésében a sorrend a következ volt:1. Id hiány;2. Nem kerestek meg;3. Nem érdekli; Egyéb;4. Nincs olyan szervezet, amely felkeltené érdekl dését 37
  38. 38. 3. Ön szerint milyen hatékonysággal tudja céljait megvalósítani Abán ma egy civilszervez dés? - A lakossági megítélés átlaga közepes. Ugyanakkor felt n , hogy a 3. körzetlakossága kritikusabban ítéli meg a civil szervezetek jelenlegi munkáját (3-as osztályzat), míga 18. körzetben ennél jóval jobb megítéléssel (3,6-os osztályzat) találkoztunk. Ez azértérdekes mert pontosan ebben a körzetben alacsonyabb a társadalmi aktivitás. Az els háromkérdésre adott válaszokat összevetve arra kell következtetnünk, hogy az id hiány mellett a„nem kerestek meg” válasz, valamint a motiváltság a részvételben fontos szerepet játszik.4. Hogyan ítéli meg a civil szervezetek érdekérvényesít képességét Abán? – Az el z kérdésválaszaihoz hasonlóan itt is a 18. tehát aktivitását tekintve a passzívabb körzet értékelése amagasabb (jó, 3,57-es osztályozat), míg a 3. körzetben közepes volt a megítélés.5. Ön szerint a civil szervezetek képesek a lakossági problémák képviseletére? - Amegkérdezettek közel fele (44,8 %) pozitívan nyilatkozott. Az igen válaszok többsége ebbenaz esetben is a 18. körzetb l került ki. A nem válaszolók vagy „nem tudja” választ adókaránya 10 %, és ugyancsak a 18. körzetb l származnak.6. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttm ködés javítására milyenmegoldásokat javasolna? – A megkérdezettek többsége nem tudott választ adni. Statisztikaiszempontból a válaszok nem értékelhet k. Néhány elszigetelt, bizonytalan javaslattal azonbantalálkoztunk: problémák jelzése az önkormányzat felé, tényleges segítségnyújtásbanközrem ködés, önkormányzat részér l nagyobb nyitottság, anyagi támogatás növelése,fejlesztések hatékonyságának növelése érdekében szükség esetén együttm ködés. A válaszokmásik csoportja megelégedést tükröz: úgy jó ahogy van, meg vagyunk elégedve – Kutatóimegfigyelés: pozitív válaszok els sorban az önkormányzat tevékenységére és nyitottságáravonatkoztak. A válaszolók többségét váratlanul érte, hogy javaslatokat kértünk t lük.Általánosságban megállapítható, hogy az emberek a kritikán túl nem gondolkodnak azon,miként lehetne javítani a meglév állapotokon. Ez els sorban a lakosságkezdeményez képességének gyengeségét, és a változtatás felel sségének az önkormányzatravaló hárítását mutatja.7. Jobbnak látná-e, ha az abai önkormányzat közvetlenül kérné ki a lakosság véleményét afontos közügyeket érint kérdésekben? – Az eredmény rendkívül magas: összességében amegkérdezettek 81 százaléka tart igényt a közügyeket érint kérdések közvetlenmegtárgyalására és a vélemény nyilvánítás lehet ségét. A két körzet között jelent s eltérés 38
  39. 39. mutatkozik. Míg a 18. körzetben 91,4 %, addig a 3. körzetben csak 65 % helyesli, hogyönkormányzat közvetlenül kérje ki a véleményüket. A különbség minden bizonnyal a„centrum” és a „periféria” közötti különbséggel magyarázható. A Kastélykert utca lakóinakinformáltsága nagyobb: a képvisel k laknak az utcában, általánosabb a kábeltévé figyelése,nagyobb társadalmi aktivitás a jellemz .2. A második kérdéscsoport a hagyományos képviseleti demokrácia megítélésérevonatkozott. – Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mennyire elégedett a lakosság ahagyományos képviseleti demokrácia által biztosított lehet ségekkel, miként ítéli meg azönkormányzat és a lakosság kapcsolatát, miként vélekedik a demokrácia kiszélesítésér l.16Ebben a kérdéskörben is kíváncsiak voltunk a jobbító szándékú javaslatokra. – 1. Véleménye szerint a hagyományos képviseleti demokrácia önmagában alkalmas-e a lakosság / lakókörzet sajátos és egyedi gondjainak orvoslására? – Az összes megkérdezettek 46,5 százaléka, tehát valamivel kevesebb, mint fele válaszolt igennel. Az igen és nem válaszok mindkét körzetben közel azonos arányt mutattak. 18. körzet : 44, 4 % szerint alkalmas 3. körzet : 43, 0 % szerint alkalmas A megkérdezettek egyetlen esetben sem utasították el a válaszadást, ami azt mutatja, hogy határozott véleményük van. – Összességében tehát a lakosság körében, ha kicsiny különbséggel is, azok vannak többségben, akik kritikusan nézik a jelenlegi demokrácia gyakorlatot. 2. Amennyiben válasza „Nem”, miben látja a hiányosságok okait? – Kutatói megfigyelés: a megkérdezettek többsége hangsúlyozta, hogy Abán nem jelenik meg a pártalapon történ politizálás sem a közéletben, sem pedig az önkormányzat tevékenységében. A válaszok statisztikailag nem értékelhet k, de tanulságosak: a képvisel k nem mindig azt képviselik amit mi akarunk, a lakókörzettel kapcsolatos kérdések nem jelennek meg a választásoknál, jobban meg kellene ismerni a helyi (lakókörzeti) problémákat, a képvisel k nem ismernek minden embert, a periférián lakunk… A válaszok mögött a lakosság és a lakókörzet megismerésének valós igénye húzódik meg. 3. Miként lehetne, véleménye szerint, a jelenlegi helyzeten javítani? – A javaslatok statisztikailag nem értékelhet k. A válaszok többsége a nyilvánosságra, a lakossági vélemények felmérésére és a döntéseket megel z nyilvános vitákra vonatkozott. 39
  40. 40. Kutatói megfigyelés: összességében mindenki elismerte, hogy Abán a tájékoztatás elég jó, de lehetne javítani rajta (nincs mindenkinek kábeltévéje, sokan igényelnék az írott tájékoztatást). A falugy lések abszolút népszer ségnek örvendenek, szívesen látnák a gyakoribb, de id ben rövidebb gy léseket. Fontos szempontnak tartják a „közelséget” – körzetenként rendezend tájékoztatókat (id sek, családosok). A válaszok között elhangzott a lakosság közvetlen megkeresése, nagyobb beleszólási lehet ség biztosítása és a nyilvános viták rendezése.4. Amennyiben erre lehet ség nyílna, hajlandó lenne-e Ön aktívan részt venni a helyi demokrácia m ködésének javításában? – A válaszok 53,4 százaléka igen. A körzetenkénti megoszlás közel azonos: 3. körzet: 54,5 % igen 18.körzet: 54,2 % igen A válaszokat szándéknyilatkozatnak vagy érdekl désnek tekintve, megállapíthatjuk, hogy a lakosság több mint fele nyitott a demokrácia kiszélesítésének irányába. Ez a hajlandóság jóval meghaladja a jelenleg tapasztalható civil aktivitás mértékét. Az igen válaszok pontosan lefedik azt a réteget, amely kritikával szemléli a hagyományos képviseleti demokrácia m ködését (ld. 2. kérdéscsoport, 1. kérdés)5. Véleménye szerint mi a különbség a helyi közpolitika és a pártpolitika között? – Arra voltunk kíváncsiak, hogy a lakosság mennyire van tisztában a közéletben jelenleg használatos fogalmak értelmezésével. – A válaszok statisztikailag nem értékelhet k. Pontos fogalmi meghatározást szinte senki sem adott. Ez azért fontos, mert a helyi demokráciával és közélettel kapcsolatos vélemények, nézetek nem a tanult vagy hallott szólamokat, hanem az emberek saját felfogását tükrözi. A véleményekben a demokrácia iránti igény is megfogalmazódik. A válaszok többsége a következ volt: • Közpolitika: az emberek a maguk ügyében döntenek. Pártpolitika: Az a cirkusz, ami a parlamentben folyik. • A polgármester tör dik az emberekkel, nem kell pártpolitika • Közpolitika: ami minket érint. Pártpolitika: nem érdekel minket • Abán a pártpolitika nem nagyon jelenik meg, nem érz dik az önkormányzat párt-elkötelezettsége • A lakosság érdeke a fontos, nem kell párt, ideológia • Közpolitika: a lakosság aktív részvétele és érdekei alkotják a választás f szempontjait 40

×