Your SlideShare is downloading. ×
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

764

Published on

Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
764
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Harmadik Évezred Alapítvány1Kiss Réka - Ugrin Emese - Varga Csaba Részvételi demokrácia kísérlet Abán (kutatási zárótanulmány) 1
  • 2. Tartalom 1. Bevezetés 2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom az információs korban A fogalom els megközelítései A történeti felfogások A mai definíció kísérletek A civil társadalom új definíciója 3. A fejlesztési színhely bemutatása (Aba és civil társadalma) 4. A részvételi demokrácia értelmezése - a strukturált párbeszéd rendszere5. Részvételi demokrácia - út a közvetlen (e-)demokrácia felé (avagy a jóléti társadalomból a jól-lét társadalma felé) Az el zmények összefoglalása 6. A részvételi demokrácia lokális dokumentuma – avagy a „település/város charta” 1. Jogi keretek és alapelvek 2. Megállapodás az önkormányzat és a lakosság között 3. A helyi részvételi demokrácia „intézményei”4. Kiemelt rövid és középtávú (terület-, gazdaság-, társadalom-, stb.) fejlesztési projektek és programok, valamint azon általános témakörök 5. A dokumentum tartalmának módosítására vonatkozó rendelkezések 2
  • 3. 7. A részvételi demokrácia megteremtése Abán A felmérés kiértékelése8. Javaslatok a helyi demokráciájának fejlesztésére, a társadalmi szerz dés létrehozására (2005 január) 9. A civil képvisel k bemutatása, terveik elemzése10. Az abai részvételi demokrácia létrejötte és az e-demokrácia esélye (eseménytörténet) 11. A jöv forgatókönyve 2007-ig Melléklet A strukturált párbeszéd javasolt modellje Abán Fontosabb felhasznált irodalom 3
  • 4. 1. BevezetésA részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi demokrácia kiszélesítésénekprogramja már minimum több mint tizenöt éves múltra2 tekint vissza. Összességében mégismegállapíthatjuk, hogy megvalósításának egységes rendszere még nem alakult ki, annakellenére, hogy szinte nincs egyetlen ország, kontinens vagy nemzetközi szervezet sem,amelynek politikai célkit zései között ne szerepelne a „demokrácia demokratizálásának”programja.A részvételi demokrácia eszméjének gyors terjedését mindenek el tt az teszi indokolttá, hogynapjainkra a globalizációs folyamatok egyre er södnek, s áttörve a gazdaság területét, azinformációs rendszerek terjedésével elérte a szociális és kulturális szférát is. Ebben azösszefüggésben a részvételi demokrácia programja nem tekinthet másnak, mint a lokálisvilág védekez mechanizmusának a helyi társadalmi, gazdasági és környezeti érdekekvalamint identitás meg rzése érdekében. Ez a tény egyszersmind érthet vé teszi amegvalósításban tapasztalható különbségeket is. Hiszen a világ különböz pontjai nem csakmás és más mértékben érintettek a globalizációtól. A változatosság okainak másik forrása ahelyi demokratikus hagyományokban keresend , amelyet nagymértékben befolyásol egy adottterület gazdasági és szociális állapota, a meglév intézményrendszer m köd képessége stb.A civil társadalom kutatások nagy többsége a pillanatnyi állapot felmérésére koncentrál.Ezzel szemben most mi egy rendkívüli lehet séghez jutottunk, amikor egy a kutatáskezdetekor indult társadalmi kísérlet változásainak nyomon követését végeztük. Fejérmegyében már közel tíz éve a legdinamikusabban újat akaró településnek Aba számít, nemvéletlen tehát, hogy Aba vezetésével 2004-ben önálló kistérség jöhetett létre. Az önmagábannem számít példátlannak, hogy egy település messzire látva hosszú távú stratégiákat készítteta maga számára. Mindenesetre Abának megszülettek az ambiciózus tervei, például azintelligens várossá válás programja, vagy az úgynevezett Dél-Kapuja stratégia.Aba regionális és országos figyelmet, s t érdekl dést akkor váltott ki, amikor 2004 nyaránmegkezd dtek a részvételi demokrácia fejlesztésének kísérlete, amit a helyiek rövidendemokrácia-kísérletnek vagy társadalmi szerz dés programnak neveznek. Ennek azelképzelésnek van, vagy inkább lesz egy harmadik eleme, az e-demokrácia és az e- 4
  • 5. közigazgatás fejlesztése, ám ehhez Aba nem nyerte meg 2004-ben az e-közigazgatási NFTGVOP pályázatot, ami így csak egy-két múlva kezd dhet.A Nemzeti Civil Alapprogram így nem csak annak a lehet ségét teremtette meg, hogy egyújabb hazai civil társadalom kutatás született meg, hanem ennek révén nyilvánosságrakerülhetnek az els magyar lokális demokrácia-kísérlet elvei, programja és kezdetieredményei.Bese FerencHarmadik Évezred Alapítvány titkára 5
  • 6. 2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom azinformációs korbanA fogalom els megközelítéseiA civil társadalomról szóló értelmezések sokáig a filozófia, politológia és a szociológiatörténelmi hagyományaiban gyökereztek. A "civil társadalom" fogalma el ször a mindenkorihatalommal szembeni demokratikus ellensúlyként jött létre.“A civil társadalom közkelet felfogása szerint e fogalom alá tartoznak a polgárikezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek résztérdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében, és amely kezdeményezések azállamtól elkülönülve, autonóm módon m ködnek. A fogalom további finomítása érdekébenindokolt a harmadik, azaz nonprofit szektor kifejezés használata, mely azt veszi figyelembe,hogy a polgárok szervezetei hogyan illeszkednek a társadalom nagy intézményei-, különösenaz állam és a piac által létrehozott szerkezetekhez. Ennek megfelel en az új és régidemokráciák társadalmi és politikai változásai id r l id re indokolttá teszik a civiltársadalom, illetve a harmadik szektor szerepének újragondolását.”3 Ez a felfogás tehát a civiltársadalmat nem társadalomként, hanem sz kebben a helyi társadalom kezdeményezésiformáiként definiálja.A civil társadalom hagyományos fogalmának kétféle értelmezését különböztethetjük meg: azels a normatív értelmezés alapján a civil társadalom a jelent s társadalmi, politikai,gazdasági változások idején került el térbe. A civil társadalom fogalma gy jtötte össze azokataz elvárásokat és törekvéseket, amelyek egy óhajtott társadalmi berendezkedés elérésecéljából fogalmazódtak meg. Például az államszocializmus évei alatt a totalitarizmussalszembeni, a hatalmat párbeszédre ösztönz stratégiák, mozgalmak gy jt helye volt. Ebben ahosszú történelmi folyamatban a civil társadalom önálló entitással, integrációs er vel bíróhatalommá n tte ki magát.Azonban a liberális demokráciák kialakulásával – számos liberális felfogás szerint - a civiltársadalom normatív felfogása aktualitását vesztette, helyébe a második értelmezés, azanalitikus megközelítés lépett, amely a fennálló viszonyokat próbálja bemutatni, magyarázni.Az analitikus megközelítés szerint a civil társadalom fogalmát már nem lehet általános 6
  • 7. kategóriaként használni, a fogalom magyarázó ereje jelent sen gyengül. A témával foglalkozószerz k többsége a civil társadalom alatt azon szervez déseket érti, amelyek az egyén és azállam között elhelyezkedve a kett közötti kapcsolatot szolgálják: Montesquieu másodlagoscsoportoknak, Hegel testületeknek, míg Claus Offe társulási viszonyoknak nevezi ket.A történeti felfogásokA civil társadalom története az ókorig nyúlik vissza. A rómaiaknál és a görögöknél a kifejezés„politikai társadalmat” jelentett, ahol a politika és az intézményrendszer az állampolgárokbólállt.Az európai történelemben a civil társadalom kifejezése csak a XVII-XVIII. században kerültel térbe, amikor a gondolkodók a nemzetállam alapjairól kezdtek el elmélkedni. A civiltársadalmat a természeti állammal állították szembe. A civil társadalom szerz i közül az els kközött említhetjük Thomas Hobbes-ot, aki szerint a természeti állam „minden ember háborújaminden ember ellen”4 Hobbes a civil társadalom legf bb erényének a kialakulásával együttjáró békét és a fizikai biztonságot tartotta. Szerinte a civil társadalom a jogegyenl ség és abékés kapcsolatrendszer kiépülésének a világa.John Locke, empirikus filozófus meghatározása szerint a civil társadalom (civil society) azabszolút monarchia ellentétét, azaz a liberális demokráciát jelenti. Ebben az értelmezésben acivil társadalom az a társadalom, ahol a korlátozott hatalmú állam az állampolgárok általelfogadott törvények hatalma alatt áll, ahol az egyes emberi viselkedéseket és a vitákat aközösen kialakított igazságszolgáltatás dönti el.Adam Ferguson a Locke-i definíciót kiegészíti az erkölcs fontosságának hangsúlyozásával.Érvelését arra alapozza, hogy az ember eredend en közösségi lény, csoportokban él, és ezértszükség van közösségi normákra, melyeket a közösség minden egyes tagjának el kell fogadni.Az önérdek nem lehet a társadalmi együttm ködés alapja, ugyanis: ahol csak az önérdekdominál, ott nem beszélhetünk bizalomról, együttm ködésr l.Adam Ferguson szerint a civil társadalom csak akkor alakul ki, ha a polgárok a politikairányítása fele fordulnak. Hegel szerint a civil társadalom az államtól független társadalmiintézményekb l áll. Ide tartoznak a piaci és gazdasági élet intézményei is. A civil társadalmatHegel a család és az állam között elhelyezked közvetít térnek tekintette. 7
  • 8. Tocqueville az Egyesült Államokban látott intenzív "szövetségesi élet", vagyis az aktívönkéntes szektor létét dics íti, ami az állam ellen rzését is jelenti. Tocqueville számára a civiltársadalom a privát cselekvések terét jelenti, beleértve a gazdasági cselekvéseket is.Marxnál és Engelsnél a társadalom-állam kett ssége jelenik meg: az állam jelenti a politikairendet, míg a civil társadalom a gazdasági kapcsolatok keretét, olyan társadalmi közeget, aholaz egyének materiális-gazdasági cselekvéseiket bonyolítják le.Marx felfogásában a civil társadalom az állam beavatkozása nélkül m köd , spontán módonszervez d piacot jelenti, ahol az emberek saját érdekeiket követik. Szerinte a civiltársadalom szabályozatlan, spontán voltából származó ellentmondásokat a kommunista államel fogja törölni azáltal, hogy egységesíteni fogja a gazdasági, társadalmi és politikai életet.Marx, azonosságjelet tesz a civil társadalom és a polgári társadalom közé, a civil társadalomtagságát a kizárólag saját érdekeiket szolgáló, egymástól elidegenedett gazdasági életszerepl ire korlátozza.Marx és Hegel számára a civil társadalom a társadalomnak az a része volt, amelyben amaterializmus és az önérdek volt a domináns. Ami közös a marxi és hegeli felfogásban az az,hogy mindketten úgy tartják, hogy az államtól és politikától független civil társadalom fel fogszívódni az államba. Ezért Karl Popper Marxot és Hegelt a "nyitott társadalom" legnagyobbellenségeinek nevezte.Gramsci számára a civil társadalom nemcsak gazdasági kapcsolatokat tartalmaz, hanem olyantársadalmi érintkezések közege, amelybe a kulturális intézmények, az iskolák, az egyházak, aszakszervezetek és a szövetségek is beletartoznak. A civil társadalom a társadalmi érintkezésszíntere, egy közvetít szövetség, amely az állam és a piac között helyezkedik el. Gramsciszerint a civil társadalmat vagy el kell pusztítani, vagy a politikai tömegpártnak magába kellolvasztania, mivel a civil társadalom ideiglenes és történelmileg elvethet képz dmény.Gramsci szerint a civil társadalom az állam etikai korlátjakét jelenik meg.Tönnies a civil társadalomra kétféle magyarázatot ad: az egyik a feudális korszak személyköziviszonyaira épül , a természetes “face to face” kapcsolatokat jelent közösség, a másik pedigaz áru- és pénzviszonyokra vonatkozik. Egy mai kutató, Arató András számára továbbra is acivil társadalom az államtól független szervezeteket és társadalmi mozgalmakat jelentette. 8
  • 9. Ezeknek a mozgalmaknak a megjelenése - a totalitárius vagy autoritárius rendszerekben - azels lépést jelentette a liberális demokrácia megteremtése felé.A mai definíció kísérletekA civil társadalommal foglalkozó szakirodalomból számos megközelítést emelhetünk ki. RalfDahrendorf véleménye szerint civil társadalomról akkor beszélhetünk, ha az állampolgárokaktívan részt vesznek a társadalom életében, és felel sséget éreznek azokért a dolgokért is,amelyek magánéletükön kívül történik.Jürgen Habermas A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása c. m vében írja, hogy a civiltársadalom intézményes magvát az önkéntes alapon történ , nem állami és nem gazdaságiösszefogások képezik5. Számára a civil szféra az "uralommentes kommunikáció tere", melyszemben áll az állammal, ahol az állam legf bb törekvése az, hogy bekebelezze az"életvilágokat". A civil társadalom az állami, a hatalmi kommunikációs rendszerrel szembeniellenállást jelenti6.Michael Walzer szerint a civil társadalom aktív, elkötelezett állampolgárokra épül, akik résztvesznek az állam, a gazdaság, a nemzet vagy a vallás ügyeinek intézésében. Kende Péter acivil társadalmat úgy határozza meg, mint a társadalomnak azt a kapcsolathálózatát, amely azállamtól függetlenül alakul ki, és m ködését se befolyásolja az államhatalom.Szelényi Iván a 1990-es évek elején megállapította, hogy eszmetörténetileg a civil társadalomfogalma a rendies hatalmi szerkezet kritikájaként jelenik meg. A civil társadalom anépszuverenitás elvére épül, ahol azok a szervezetekbe tömörült állampolgárokszabályozhatják a társadalmi rend feltételeit, akik jogi szempontból egymással szimmetrikusviszonyban állnak. A rendies társadalmakban a jog forrása a társadalom felett álló uralkodó.Szalai Erzsébet véleménye szerint az uralommentes kommunikáció csak illúzió. A civiltársadalom fogalmának megjelenése azt fejezi ki, hogy sem a "szabad piac", sem a politikainyilvánosság nem tölti be klasszikus demokratikus funkcióit ezért az egyének új, ezenszféráktól független tereket, nyomásgyakorlási formákat, fórumokat keresnek.Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv értelmezése alapján civil társadalom nem másminta a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei, a nem kormányzati szervezetek, a 9
  • 10. szakmai, a karitatív és a bázisszervezetek, az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsolószervezetek, illetve, specifikus hozzájárulással, az egyházak és a vallási közösségek.A civil társadalom fogalmi jellemz it a szakirodalom általában négy pontban foglalja össze:A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata,amelyek m ködésük szabályai szerint különböznek a társadalom többi intézményrendszerét l.Nem egyenl sem az állammal, sem a magánszférával, de a kett közötti kapcsolat közvetlen.Létezésének elvi alapjait az emberi-állampolgári jogok érvényesülése, a jogállamiság jelenti.A civil társadalom rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekartikulációútján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel ésgyakorlattal.Gordon White, angol politológus szintén négy pontban foglalta össze a civil társadalomnak ademokratizálás folyamatában betöltött szerepét.“1. A civil társadalom megváltoztathatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalomközött az utóbbi javára.2. A civil társadalom ellen rzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikaidöntéseik indokoltságának nyilvános megítélése révén.3. A civil társadalom fontos közvetít szerepet játszhat az állam és a társadalom között.4. A civil társadalom önmagában gyarapíthatja azon folyamatok, illetve intézmények számát,amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok legitimmódon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra.”7Mindezek után nem szeretnénk visszamenni az ókor vagy a középkor helyi közösségeinekdefinícióihoz, viszont az Ipari Kor gazdasága, társadalma, s köztudata alapján létrejött civiltársadalom típusokat és felfogásokat érdemes rendszerszer en értelmezni. Ezért aStratégiakutató Intézet - a hazai civil társadalom általa végzett kutatása el tt és az eddigifelfogások értelmezése alapján - a következ elméleti összesítést végezte el és ezzel héttípusba sorolta az eddigi felfogásokat: Az Ipari Kor civil társadalom fogalmának értelmezési típusai 10
  • 11. els Aktív, elkötelezett állampolgárok kapcsolathálózata: közösségi feladatot vállaló helyi polgárok, de a nem aktív, nem kötelezett állampolgárok nem tartoznak bele; második Politikai társadalom: liberális demokrácia intézménye, nyitott társadalom, politikai-hatalmi ellensúly, stb. harmadik Személy- és szervezet-egyesülések, önálló társadalmi szervezetek: polgári intézményesített kezdeményezések, szervezetbe tömörült állampolgárok, független szervezetek és mozgalmak, munkaadók és munkavállalók szervezetei, államot ellen rz intézmények, non-profit szektor, stb. negyedik Gazdasági társadalom: a piac intézménye, spontán helyi piac és vállalkozásai, gazdasági kapcsolatok kerete, stb. ötödik Állam és társadalom közötti közvetít tér: társadalmi érintkezések közege, privát cselekvések tere, aktív önkéntes közvetít szektor, stb. hatodik Uralommentes kommunikációs tér: állam, gazdaság által nem befolyásolt közösségi kommunikációk rendszere, stb. hetedik Normakép, jöv kép: civil társadalom normatív jöv képe, liberális társadalomkép, közösségi normák képvisel je, stb.Táblázatot készítette: Varga CsabaKonklúzióként annyi emelhet ki, hogy az Ipari Korban a civil társadalom tehát lényegében abürokrácia és a hatalmi berendezkedés ellentéteként jött létre, mindenekel tt az egyénekérdekeinek érvényesítése és védelme érdekében és csak akkor m ködik megfelel en, ha azállampolgárok a köz érdekében is áldozatot hoznak. Ma természetesen az a kérdés, hogy az újtípusú globalizáció és lokalizáció világában ezek a korábbi és tegnapi értelmezésekhelytállóak-e? Az elmúlt egy-két évtized európai és magyar társadalomfejl dése mennyirealakította át a lokális civil társadalmakat és ezek alapján milyen mértékben szükséges újdefiníció?A civil társadalom új definíciójaAz ezredforduló el tt és után az Ipari Kor egyre nagyobb mértékben és mélységben alakul átInformációs Korrá. A helyi társadalmak bels szerkezete és m ködése gyökeres változásközben van. Az elmúlt két évtized új felismeréseib l8 kiindulva a következ új meghatározás-együttes mellett voksolunk. 11
  • 12. 1. Az új globlokál világban a civil társadalom kiterjedt és strukturálódott, egyrésztbeszélhetünk globális és európai, másrészt nemzeti és országos, harmadrészt térségi(regionális és kistérségi), negyedrészt pedig települési civil társadalomról, s t nagyobbtelepüléseken rész civil társadalmakról.2. A civil társadalom most már végre mindenekel tt társadalom, méghozzá sok tekintetben,de korántsem korlátozatlanul önálló (az államtól, gazdaságtól, vagy a nemzeti szintt l elvált)helyi társadalom. Mindenki beletartozik, az aktív és nem aktív polgárok is. Új jelenség az,hogy akkor is komoly fejl dés tapasztalható, ha egy-egy településen esetleg kevés számúak ésgyengék a civil szervezetek, hiszen ezekt l függetlenül is a hazai civil társadalmak belsállapota, cselekvése, tudata folyamatosan er södik. Ebb l is következik, hogy a civiltársadalom nem csak közvetít elem, hanem önálló, sajátos életvilág.3. Miután Magyarországon ma egy térségi vagy települési civil társadalom szükségképpenösszetett szerkezet (avagy egyaránt vannak benne posztfeudális, kora kapitalista, kapitalista,posztszocialista, újkapitalista és információs társadalom-elemek és társadalmi csoportok), alegfontosabb felismerés az, hogy az összetettség ellenére a domináló elemek már az újtársadalmi érdeket és értékeket érvényesít társadalmi csoportok, intézmények.4. Az információs kor új technológiái, szolgáltatásai és intézményei hatására a civiltársadalom már nem egyszer en kommunikációs közösség, hanem intelligens civiltársadalom, új információs, kommunikációs és közösségi tér. Ebb l még az is következik újjelenségként, hogy a valóságos, megfogható települési társadalom megduplázódik és létrejöna virtuális civil társadalom is, amely nem azonos sem a régi, sem az új lokális vagy közösségitudattal.5. Az új civil társadalomban újra meghatározó szerep a közösségi tudat, de ez semmiképpensem azonos a korábbi tudatszereppel, amely teljes mértékben kitöltötte vagy kés bb csakuralta a helyi polgárok tudatát, gondolkodását, mentalitását. Ma a civil társadalomtudatszerkezete összetett, egyszerre teljes és töredezett, alapját az egyének személyes tudata éshangsúlyos tudatállapot-min ségei határozzák meg, miközben a civil köztudat intenzívenvisszahat a helyi polgárok tudattartalmaira és tudatformáira is.6. Az intelligens civil társadalom jellemz je, hogy kimondva-kimondatlanul nem teljesen azIpari Kor politikai demokrácia modelljének érvényesítését kísérli meg. A hagyományos, 12
  • 13. központi/állami politikai keretek közül kivált, önálló mozgástér. Új demokrácia filozófiát ésmódszertant keres, s mert ilyet egyel re egyáltalán nem talál, s mert a hagyományosképviseleti demokrácia formáit nem ítéli kielégít nek, a változás legnagyobb akadálya atanácstalanság, bizonytalanság. Az egyetlen kapaszkodó, hogy Magyarországon elindul az e-közigazgatás, s ennek folytatásaként létrejön az e-demokrácia, ami már a részvételidemokrácia irányába mutat.Felfogásunkat igazolja számos olyan értelmezés, amely már az Ipari Kor utáni civiltársadalmakat elemzi. Ilyen például az a kategória, amely szerint a globális civil társadalom „acsalád, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok ésegyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határaintúl m ködik”9.Ezért Fejér megyében, Abán (és tágabban a sárvízi kistérségben) folytatott kutatásaink és azAbán kezdeményezett helyi civil társadalom és demokrácia fejlesztésben már új kategóriáthasználtunk.Ez így definiálható: a helyi civil társadalom nagyobb részt valóságosan, kisebb résztpotenciálisan intelligens civil társadalom, amely létében, cselekvésében önálló, sajátos,részben már autonóm társadalom, amely a család, az állam és a gazdaság között egyrésztközvetít, másrészt integrál, harmadrészt pedig önálló életvilágot teremt, s végül a civiltársadalom nem pusztán társadalmi-gazdasági, vagy intézményi rendszer, hanem sajátostudati/köztudati hálózat.3. A fejlesztési színhely bemutatása (Aba és civiltársadalma)Aba – a települések névsorában elfoglalt helye miatt – Magyarország els települése.Békés dunántúli nagyközség, amely rövidesen kisváros lehet. Egyike Fejér megye délirészének halmozottan hátrányos falvai közül. Senki nem nagyon ismerné nevét a megyén túl,ha az elmúlt években nem t nt volna ki stratégiai szándékaival és kreatív magatartásával.Ezzel sikerült például kivívnia a csatornázáshoz szükséges állami támogatást. Aba 2004-t l azönállóvá vált sárvízi kistérség központja. 13
  • 14. Aba helyzetét földrajzi fekvése, a megyeszékhely közelsége és a község közigazgatásilaghármas tagoltsága határozza meg. A község három, területileg egymástól jól elhatárolhatótelepüléscsoportból áll: Aba, Bels báránd, Bodakajtor. Mindhárom egység sajátosadottságokkal járul hozzá, s ennek megfelel en egyedi funkciót tölt be a község életében.• A nagyközség közigazgatási, politikai, kereskedelmi, oktatási és kulturális központja Aba.• Bels báránd a Székesfehérvárhoz legközelebb fekv , önálló települési egységet alkotó részea nagyközségnek. Természeti adottságai, a táj szépsége, halastavai, a közúti forgalomtól valóviszonylagos elzártsága komoly vonzer t jelenthet a hagyományos vidéki életformát keresfiatalok és a turisták számára. Továbbá Bels báránd gazdasági szerepét er síti a börgöndirepül tér közelsége.• A nagyközséget alkotó harmadik területi egysége Bodakajtor. Els sorban mez gazdaságiterület. Bodakajtor gazdasági erejét mindenekel tt a mez gazdasági adottságok, és atermálvízhez kapcsolódó fejlesztések turisztikai lehet ségeinek kiaknázása adhatja.(Demográfia) Lakóinak száma közel 4300. Aba nagyközség és a Sárvíz kistérségnépességének alakulására Székesfehérvár közelsége pozitívan hat. A kistérség településein anegatív szaporulatot a bevándorlások száma ellensúlyozza. Abán a vándorlási különbözetmellett pozitív irányt mutat a természetes szaporulat is. Továbbá a népesség folyamatosmozgásban van. Az elmúlt öt évben a lakosság 12 százaléka cserél dött le. A demográfiaiadatok tükrében Aba népességmegtartó ereje jónak mondható és földrajzi elhelyezkedéséb ladódóan kell vonzer vel bír a kistérségen belül.(Infrastruktúra) Aba nagyközség a 63 sz. f útvonal mentén, Székesfehérvár és Sárbogárdközött terül el, a Sárvíz völgyében. A térség úthálózata jó. A térség vasúti úton aSzékesfehérvárt Sárbogárddal összeköt vonalon is megközelíthet . S bár a jelenlegitömegközlekedés els sorban a rendszeres autóbusz járatokra terel dött át, a vasútvonaljelenléte értékes adottság Aba és a térség gazdasági fejlesztése szempontjából. Különöstekintettel a börgöndi repül térre.A térség közúthálózatának fejlesztése szempontjából sokat javíthat a Fejér megyét nyugat-kelet irányban átszel transzeurópai autópálya megépítése. 14
  • 15. Az elmúlt évtizedben a legnagyobb fejl dést a közm rendszer kiépítésében érte el a térség.Ma már a község 98 százalékos kiépítettség vezetékes vízhálózattal, valamint vezetékesföldgázzal rendelkezik. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt háztartások számát illet en azellátottság messze meghaladja a megyei és a székesfehérvári kistérség (63, 4 %) átlagát. Azönkormányzat a vezetékekkel együtt négy saját kutat is kiépített. A vízórák leolvasásadigitalizált. A vezetékes földgázt fogyasztó háztartások aránya 63 százalék.A vezetékes hálózat a Sárvíz kistérség minden településén kiépült. 1000 lakosra 243 f vonaljut. A mobil telefonok széleskör elterjedése következtében általánosan megállapítható, hogyországszerte csökken a vezetékes vonalak iránti igény.Az Internettel összeolvadó kábeltévé rendszer, a település minden lakója számára hozzáféréstbiztosít a helyi információkhoz és a világhálóhoz. Abán a helyi televíziózás kezdete a 90-esévek elejére nyúlik vissza. A Sárvíz TV (helyi tévé) 1999-ben indult újra. A m sorszórás hetirendszerességgel történik. Abán a kábeltévé tulajdonosa 100 százalékban az önkormányzat.Ez egyben azt is jelenti, hogy az el fizetésb l befolyó pénzekkel az önkormányzatgazdálkodik. Aba saját stúdióval is rendelkezik. A kábelezettség jelenleg 540 lakottingatlanba van bekötve.A nagyközség saját honlappal rendelkezik, amelynek gondozása a helyi teleház feladata:www.aba.hu. A község minden lakójának van e-mail címe, azoknak is, akik ma még nemrendelkeznek saját Internet hozzáféréssel. Az abai teleház civil kezdeményezésre születettmeg és m ködtetését ma is a Vitalitás Egyesület látja el. A teleházak feladata az Internet-hozzáférés és az elektronikus levelezés. Ezen túl szolgáltatásaik többnyire tanácsadással, azoktatással, pályázati figyeléssel valamint irodatechnikai szolgáltatásokkal egészülnek ki.(Általános gazdasági helyzetkép) Az Abán m köd vállalkozásokat az aránytalanul magasegyéni vállalkozók és stermel k száma (82 %) jellemzi. Ez az arány az egész Sárvízkistérségre jellemz (80 %). A gazdasági élet két meghatározó területe a lakossági ellátástbiztosító kereskedelmi és szolgáltatói szféra valamint a mez gazdaság. Abán jelent sebb iparitevékenység nem folyik.A helyi gazdaság legfontosabb szektora a mez gazdaság. A kistérségben m ködik a megyeimez gazdasági vállalkozások fele és az élelmiszer feldolgozó kapacitások egy negyede. Atérségre ma a szántóföldi m velés jellemz . A térségben megközelít leg 20.000 ha term föld 15
  • 16. van, amelynek 64 százalékán gabonát, els sorban kukoricát és búzát termelnek. Arendszerváltást követ privatizációs folyamat következtében a térségben a magántulajdon váltmeghatározóvá.Aba és a Sárvíz kistérség turisztikai értékekben gazdag terület, kihasználtsága adottságaináljóval gyengébb. A megyei és regionális idegenforgalmi mozgásokat figyelembe véve a térségels sorban a Székesfehérvárra érkez turisták rövid, célprogramokra érkez csoportjairaszámíthat.A hagyományos üdülést és pihenést napjainkra felváltotta az „élmény turizmus”. Ennek atendenciának következménye a falusi turizmus terjedése. Aba és a Sárvíz kistérség akövetkez kategóriákban lehet versenyképes: a kulturális turizmus, a gyógyturizmus, akongresszusi turizmus valamint a gasztronómiai érdekességre épít turizmus tekintetében,egyre nagyobb az érdekl dés a sporttevékenységgel és kulturális rendezvényekkel összekötöttnéhány napos programok iránt és külön kategóriát képvisel az ismereteket b vít , tudástfejleszt turizmus.A kistérség egyik legjelent sebb turisztikai értékét képezi a Sárvíz–völgye TájvédelmiKörzet, amely els sorban az ökoturizmus és az oktató, vagy tudásfejleszt turizmusfejlesztését teszi lehet vé, kiegészítve a Sárrét és a szomszédos sárbogárdi kistérségben fekvRétszilasi tavakhoz vezet programokkal.A turisztikai fejlesztések központi eleme a faluturizmus és az Aba területén feltárt hévízélményfürd vé fejlesztése (Aquaprofit Kft.) valamint az ehhez kapcsolódó sportcentrumkialakítása. A projekt megvalósítása Aba gazdasági és turisztikai fejl désének egyik kiugrásilehet sége.Jelenleg az egyik legfontosabb turisztikai célpont a kistérségben Tác, és kiemelked programa három napos Aba napok. A Sárvíz nap egész kistérségre kiterjed programjatovábbfejlesztést igényel. Hosszabb tartózkodást lehet elérni a falusi turizmus er sítésével.Ennek legf bb akadálya viszont, hogy kevés a színvonalas vendégfogadásra berendezkedettmagáner s szálláshely.(Társadalom) Székesfehérvár gazdasági fejl dése rányomja bélyegét a térségfoglalkoztatottságára is. A kistérségben él aktív keres k 56, 7 százaléka ingázó. Ez afogyasztói er megközelít leg 50 százalékának kiáramlását jelenti a helyi gazdaságból és 16
  • 17. visszafogó er a szolgáltatások min ségi fejlesztésében. De negatívan hat a települések belstársadalmi kohéziójára is. A kistérség aktív feln tt lakosságnak mintegy 10 százalékamunkanélküli, ami els sorban a szakképzetlenségnek tudható be, hiszen Székesfehérvármunkaer felszívó képessége nagy, és az utóbbi években munkaer hiány alakult ki.Aba község költségvetés prioritásait az oktatás és a kultúra kiemelt támogatása mellett azorvosi és szociális ellátásra helyezik. A községben családjóléti és szociális gondozó szolgálatis m ködik. De az id sek számára sem Abán, sem pedig a kistérségben nincs szociálisintézmény.A kistérség oktatási struktúrájára a Székesfehérvár centrikusság a jellemz . A Sárvíz kistérségtelepülésein a tanulási lehet ségek ma még az általános iskolára korlátozódnak. Közép- ésfels fokú oktatás legközelebb Székesfehérváron van. Az abai Aba Sámuel Általános Iskola550 diákjával és harmincf s nevel testületével a Sárvíz kistérség legnagyobb oktatásiintézménye.Aba kulturális életének legfontosabb központja a Kultúr Közösségi Ház. Épületében kaphelyet a szervezetileg önálló Tanka János Könyvtár és mint bérl , nyolc éve itt m ködik aSárvíz M vészeti Alapiskola, a Sárvíz TV stúdiója és a helyi kábeltévé központ. Mindez azépület zsúfoltságát eredményezi és a kulturális rendezvények szervezését megnehezíti.Az épület egy 250 fér helyes színházteremmel rendelkezik. Kiállítási helységként aszínházterem el terét használják. A kulturális rendezvényeket a Sárvíz TV közvetíti.Szervezetileg a Kultúrhoz tartozik a bels bárándi és a bodakajtori kultúrház is. Bels bárándonaz épület felújítása megtörtént, a m ködés folyamatos. Bodakajtoron a volt munkásszállásépülete most van átalakítás alatt.A Tanka János Könyvtár bár intézményileg önálló, a Kultúrház épületében kerültelhelyezésre. Megoldandó probléma a könyvtár esetében is a helyhiány. Különösen ahelytörténeti anyag bemutatása miatt szükség lenne még egy helyiségreAba civilszervezetei aktívan jelen vannak a község és a térség életében. A rendszerváltástkövet en a már korábban is m köd egyesületek mellett a civilszervezetek sokasága alakult:22 egyesület. Ezek száma mára már jelent sen csökkent. Civil kezdeményezésre indult meg1994-ben a mára már mikro-térséggé szervez dött Sárvíz menti együttm ködés. 17
  • 18. Aba társadalmi életében egyik legjelent sebb és munkáját tekintve az információs társadalomfejlesztése szempontjából meghatározó a Vitalitás Egyesület. Szintén fontos szerepet játszik aközség életében még az Abai Polgárok Egyesülete, amely a helyi vállalkozókat ésértelmiségieket fogja össze. Végezetül, de nem utolsó sorban említésre méltó a Pátria Körtevékenysége. Gy jt munkájukkal, a helyi hagyományok és tárgyi emlékek gy jtésével aztevékenységük adhat alapot arra, hogy Abán az információs társadalom ne egy légüres térbenvalósuljon meg.A civil szféra fontos intézményei az Egyházak. Aba lakossága többségében katolikus, kisrészben pedig református. Mindkét felekezetnek saját temploma van a községben. Hajdanmég iskolát is m ködtettek.A település hátrányai között meg kell említenünk Aba nagyközség egységes arculatának teljeshiányát, ami a várossá válás komoly hiányossága. A legnagyobb problémát az okozza, hogyegyel re részben hiányoznak azok a településrendezési szempontból nélkülözhetetlen elemek– városközpont, parkok, kereskedelmi és kulturális központ, a f útvonal hangsúlyozottszerepe, az utcafrontok építészetileg megtervezett összképe stb. – amelyek az idelátogatókbanmély nyomot hagynának. A most folyó fejlesztések viszont lehet vé teszik, hogy Aba 2007-ben kérhesse várossá nyilvánítását.(Jöv kép) Kevés olyan település van Magyarországon, amely ilyen sokat energiát szánt arra,hogy kidolgozza jöv képét. Ennek centrumában az áll, hogy Aba intelligens kisváros akarlenni, amely él a tudásközpontú kor adta lehet ségekkel. A programnak számos eleme van agyógyfürd t l az e-közigazgatásig, a technológiai parktól az intelligens lakóparkig. Abánakannyira megn tt a tekintélye, hogy a megyei napilap 2004. szilveszterkor azon ironizált, hogyel bb-utóbb Abához csatolják Székesfehérvárt.4. A részvételi demokrácia értelmezése - a strukturáltpárbeszéd rendszereTörténetét tekintve a részvételi demokrácia kialakulása nem véletlenül a harmadik világban,nevezetesen Dél-Amerika nagyvárosaiban indult el és fejl dik a legdinamikusabban. Brazília,Argentína, Mexikó, Urugvay lakosságának többsége a nagyvárosokban és azok közvetlenkörnyezetében él. A városközpontok és a perifériákon él milliós tömegek között óriási 18
  • 19. társadalmi különbség és ennek következtében fokozott szociális feszültség alakult ki. Aglobalizáció hatására a korábbi iparközpontok, az európai és észak-amerikai nagyvárosoktóleltér en sajátos agglomerációs gy r közepére kerültek: itt nem a periféria fejl dött avárosközpont rovására. Ellenkez leg, a fejlett központot valóságos nyomornegyedek veszikkörül. Alapvet területfejlesztési probléma, hogy a városok fejl dése és terjeszkedésemegakad a nagylélekszámú nyomornegyedeknél: a gazdaságilag fejlett agglomerációs övezetkialakítása szinte lehetetlen, miközben egyre n a centrum és a periféria közötti szociálisfeszültség. Az 1970-80-as évek egyes városokban szabályos villongásokhoz vezettek. Mindeza helyhatósági választásokra is rányomta bélyegét.A részvételi demokrácia ma már szimbólumaként emlegetett Porto Allegre önkormányzataerre a helyzetre keresett politikai megoldást. Mert a lakosság bevonása a városfejlesztésgondjaiba, a lakosság aktivizálása a költségvetés kialakításának megvitatásában egyszerrecélozta meg a szociális feszültségek mérséklését és a társadalmi szolidaritás er sítését.Ugyanakkor er sítette az egymással els pillantásra ellenérdekelt szociális csoportok közöttipárbeszéd kialakulását, a közös érdekek meghatározását.A dél-amerikai részvételi demokrácia gyakorlat egyik legfontosabb tapasztalata, hogy aképviseleti demokrácia rendszere nem sérül: az önkormányzat teljes mértékben meg rzilegitimitását. Megvalósulása azért volt lehetséges, mert az alulról jöv nyomás már ahelyhatósági választások során megfogalmazódott, s eredményeként a választások soránmegállapodás született a helyi civil mozgalmak és a támogatott politikai pártok között a helyidemokrácia kiszélesítése és a városirányítás transzparenciájának biztosítása ügyében. Arészvételi demokrácia születését tehát nem el zte meg semmiféle társadalmi szerz dés alakosság és az önkormányzat között. A legitimitást többszörös, több szinten lefolyt politikaialkuk biztosították: a városon belül az ellenzék és a városvezetés között, majd a Rio Grandedo Sul Állam kormányzósága és a város vezetése között született megállapodás a rendszerbevezetésére.A Porto Allegrében kialakított, s nagy vonalakban mindenütt adaptált részvételi demokráciarendszere alapvet en egy strukturált párbeszéd az önkormányzat döntéshozatali ésvégrehajtásért felel s szervei valamint a lakosság között. 19
  • 20. A képviseleti és a lakosság önkéntes részvételén alapuló rendszer közötti kapcsolatmegoldására Dél-Amerikában egy sajátos megoldással találkozunk. A párbeszéd hierarchikusrendszerben, három szinten zajlik: 1. Mikrolokális szint: a mindenki számára nyitott ülések els sorban a csoportos párbeszéd terei, amelyeket lakókörzetenként szerveznek. A gy lések célja, hogy a különböz lakókörzetek véleményét és javaslatait összefogja és ezek sorában a fejlesztési prioritásokat megfogalmazza. A lakókörzetek delegált képvisel ket választanak egy évre. A küldöttek száma, el re meghatározott elv alapján, attól függ, hogy a lakókörzeti gy lések munkájában hány lakos vesz részt. – Ez a megoldás, bár bizonyos aránytalaságot idéz el a város lakóinak reprezentációjában, azért fontos, mert érdekeltté teszi az embereket a részvételben, és nem engedi, hogy a rendszer egészében ellehetetlenüljön. 2. Szektoriális szint: a várost 16 szektorra osztották fel. Minden szektorhoz több lakókörzet tartozik. A körzetekb l delegált személyek jogosultak a Szektorok Fórumának munkájában részt venni, és a lakossági vélemények alapján kialakult prioritásokat, fejlesztési szempontokat koncepcionálisan rendszerezve – geográfiai, tematikai szempontok, a költségvetés f irányainak véleményezése, új szempontok meghatározása stb. - képviselni. Ezen a szinten már szakmai munka is folyik, ahol a civil szervezetekkel való együttm ködés és konzultáció lehet sége nyitott. (Porto Allegrében minden területi szektorban 6 tematikus csoport m ködik.) A Szektorok Fóruma a részvételi demokrácia legfontosabb színtere. Tagjainak száma pontosan visszatükrözi a részvétel lehet ségével él aktív lakosság arányát a város lakónegyedeiben. 3. Municipiális szint: Minden szektor és minden tematikus csoport két tanácstag delegálására jogosult. Az így létrehozott testület feladata hármas: a demokratikus szabályok meghatározása és annak betartatása, az éves költségvetési javaslat megfogalmazása és mindenki számára érthet vé tétele, valamint azoknak az önkormányzati testület elé terjesztése.Minthogy a részvételi demokrácia kifejezetten a város költségvetésének kérdéskörére terjed ki(innen az elnevezés „budget participatif”, azaz részvételi költségvetés), ami természetesenindukálja a városfejlesztéssel, a szociális ellátással és oktatással stb. kapcsolatos kérdésekmegvitatását is, minden lakókörzet választott megbízottja (képvisel je) részt vesz az 20
  • 21. önkormányzati testület költségvetést tárgyaló ülésein és képviseli körzete álláspontját.Ugyanakkor a lakosság e képvisel n keresztül közvetlenül informálódhat más lakónegyedekés a város egészének problémáiról. Ez a közvetlen információáramlás mozdítja el aköltségvetési prioritások kialakításához szükséges szolidáris gondolkodást.A lakosság bevonása a döntés el készítésbe lakókörzetekhez igazított, ami azért lehetséges,mert minden városrész, s ezen belül minden lakónegyed sajátos társadalmi struktúrával ésszociális helyzettel bír. Ezek a sajátosságok a körzetek megszervezésében, a lakosságifórumok és viták levezetésében pedig érvényesíthet k. Úgy is fogalmazhatunk, hogy míg aképviseleti demokrácia m ködési mechanizmusának kialakításában az egyedi valóságokalapján kialakított általános (alapvet en politikai szempontú) szabályok mentén jött létre, arészvételi demokrácia az általános demokratikus elvárások megvalósítását az egyediállapotokhoz igazítva valósítja meg. Eredményeként, szociálpszichológiai szempontbólnövekszik a lakosság igazságérzete és ennek megfelel en a konfliktuskezel képessége is.Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy a rendszer kialakítása az alulról jövkezdeményezés nyomására történt: a helyhatósági választások során kialakítottmegállapodások az újonnan felállt városvezetést gyakorlatilag kötelezték a lakosságbevonására.5. Részvételi demokrácia - út a közvetlen (e-)demokráciafelé (avagy a jóléti társadalomból a jól-lét társadalma felé)A részvételi demokrácia kialakulása térben és id ben egyaránt szoros összefüggést mutat afenntartható fejl dés mára már világméret programjával.10A növekedésre épül liberális gazdasági modell káros hatásai a lokalitás szintjén figyelhet kmeg leginkább. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a nyugati társadalmak stabilitása nemkezdhet ki. Ezzel szemben már 1980-1990-es évek között er teljes társadalmi leszakadásihullám indult el. Miközben az életszínvonal, a lakosság várható élettartama és aziskolázottság mértéke az összesít statisztikai mutatók szerint er teljesen növekedett, azoktársadalmi eloszlása egyre egyenl tlenebbé vált.11 A fejl dés egyik paradoxona, hogy aszociális támogatásból és segélyb l él k, valamint a hajléktalanok száma a növekedésselegyenes arányban növekszik. Az Egyesült Királyságban a szegények száma húsz év alatt 21
  • 22. megduplázódott. Hasonló tendenciák figyelhet k meg Európa minden országában. Az újszegénység egy másik jellegzetessége, hogy nem csak kontinensenként, hanem országonkéntés régiónként/ térségenként is er s differenciálódást figyelhetünk meg az életszínvonal,különösen pedig, az életmin ség tekintetében.12A növekedésen alapuló gazdaság ma már öngerjeszt módon m ködik tekintet nélkül atársadalmi követelményekre. Az új szegénység megjelenése arra a tényre irányítja figyelmet,hogy a gazdasági fejlettség jelenleg alkalmazott indikátorai nem alkalmasak a valós fejl désmérésére, mert figyelmen kívül hagyják az emberi jólét (jól-lét) olyan faktorainak mérését,mint az életmin ség, természeti környezet állapota, a születéskor várható élethossz, az egyéniés közösségi szolidaritás, együttm ködési képesség, a polgárok fizikai és morális állapota, apolitikai stabilitás…A globalitás és lokalitás között feloldhatatlan ellentét feszül: míg a gazdasági növekedésimmáron globális szinten zajlik, addig a társadalmi problémák lokális szinten jelentkeznek.Eredményeként fokozott állami eladósodásnak, a politikai és társadalmi intézményekhitelvesztésének, korrupciónak és társadalmi elégedetlenségnek lehetünk szemtanúi.13Félévszázada uralkodik az a nézet, hogy egyedül a gazdasági növekedés képes a tartóstársadalmi jólét megteremtésére. „A legjobb politika a jó gazdaságpolitika” – visszhangzikminden szinten. A 21. század globális viszonyai között azonban csak kiüresedett jelszó marad,amely egyedül az egymásra mutogatásra, a felel sség áthárításra alkalmas. A globálisgazdaság „vak” a társadalmi problémákkal szemben,14 az állam pedig, tehetetlen agazdasággal szemben. Csak halkan tesszük hozzá, hogy a globális (gazdaság) és a lokális(társadalom) között feszül ellentétben a legnagyobb veszély az államra leselkedik, mertkiszolgáltatottsága e két szféra irányában egyre növekszik.Ebben a megváltozott és folyamatosan változó környezetben a fenntartható fejl désprogramja új értelmet nyert: „egy új fejl dési modell keresését”. Egy olyan modellét,amelynek alappilléreit a gazdaság, a társadalom, a környezetvédelem és a legutóbbi felfogásszerint a kultúra alkotják.15 E négy fejl dést meghatározó faktor a korábbi modellekt leltér en már nem hierarchikus viszonyrendszerben állnak egymással, hanem a világ jöv jénekazonos érték talapzatát képezik. Az új társadalmi modell kialakításában különösen fontosszerepet kapnak az intelligens fejlesztések. Az információs technológia széleskör elterjedéseúj dimenziót nyit nem csak környezetkímél technológiák és a gazdaság új pályára állítása 22
  • 23. szempontjából, hanem az állam és az állampolgár kapcsolatának alakításában, a demokráciakiterjesztésében is.Társadalmi szempontból Európában a részvételi demokráciát a „demokráciademokratizálásának” is nevezhetnénk. Jelent sége els sorban a lakosság aktív bevonását ésegyetértésének megszerzését jelenti a megkerülhetetlen változások folyamatába. Szemben aképviseleti demokráciát bíráló, gyakran megkérd jelez európai baloldali mozgalmakkal, úgyvéljük, hogy az európai országokban, és a magyar társadalomban is tapasztalható, növekvszociális szakadék mellett, a részvételi demokrácia szerepe mindenek el tt az információstársadalomra és a tudásalapú gazdaságra való áttérésben nélkülözhetetlen.16 Az újkihívásokra egyetlen állam, és egyetlen önkormányzat sem képes a lakosság bizalma ésegyüttm ködése nélkül valós válaszokat adni. Ez utóbbi el feltétele pedig azinformációáramlás kétirányúságának lehet legteljesebb megteremtése.A lakosság aktivizálása a fejlett demokráciákban úgy t nik nehezebb feladat, mint a harmadikvilágban: a jól kiépült intézményi rendszer és a közgondolkodásban mélyen gyökerez „jólétiállam” felel sségére apelláló magatartást a lakosság közügyekkel szembeni passzivitása, s t,miként azt a választások és népszavazások mutatják, közömbössége jellemzi. Ez is indokolja,hogy az Európai Unióban a részvételi demokrácia megvalósítása központi programmá vált.Cél hogy az új kezdeményezéseket felülr l, állami szintr l is támogassák. Az ismert európaipéldák szinte kivétel nélkül fels – városi, megyei és regionális - kezdeményezésre jötteklétre, illetve – például Olaszországban – a városok és egyetemek összefogásával egy sajátos„civil szervez dés” a „Nuovo Municipio” jött létre, amely közösen kialakított programmentén valósítja meg az új demokrácia programot, amelyet az egyetemek által biztosítottkutatók folyamatosan tesztelnek, elemeznek, javaslatokkal látnak el valamint a gyakorlathozszükséges képzéseket is biztosítják. Az olasz gyakorlat sokkal inkább hasonlít egy országosmozgalomhoz, mint sem egy nemzeti programhoz, miként az Franciaországban tapasztalható.Ugyanakkor a kívánatos az alulról történ állampolgári kezdeményezés lenne. Ezfogalmazódik meg az Európai Unió alkotmányában, amikor a részvételi demokrácia mellettkülön paragrafusban rögzíti az állampolgári kezdeményezés kérdéskörét (I-46 cikkely, 4.§).Az állampolgári részvétel 4 f területe: 1. Javaslattételi jog: minden állampolgárnak jogában áll javaslatokat tenni az t érint témákban 23
  • 24. 2. Informálás és informálódási jog: minden állampolgár számára biztosítani kell az információkhoz jutás lehet ségét, beleértve a más állampolgárok által tett javaslatok és ellenérvek megismerését. 3. Vitatkozás joga: minden állampolgárnak joga van az újra informálódáshoz, saját nézeteinek kifejtéséhez és új javaslattételhez respektálva mások személyiségét és véleményét. 4. Döntési jog: az állampolgároknak jogukban áll a megfelel szinteken (lakókörzet, városnegyed stb.) véleményüket szavazás útján kinyilvánítani nem csak a választott képvisel személyét illet en, hanem minden olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti életüket.A nyugati típusú demokráciákban a részvételi demokrácia megvalósítására két módszertanimegoldás kínálkozik: • az egyik a már létez és komoly hagyományokkal rendelkez civil szervezetek aktív bevonása a döntéshozatalba és az információk kétirányú áramoltatásába, • a másik lehet ség a lakosság közvetlen aktivizálása (innen a másik elnevezés eredete: közvetlen demokrácia), amelynek végs fejlettebb formája a közvetlen vagy e-demokrácia általánossá tétele.Az általunk ismert európai példák, szemben pl. az észak-amerikai megoldásokkal (ld. Quebecvárosa) azt mutatják, hogy még azokban az országokban, ill. városokban is, aholkiemelked en jól m köd civil szervez dések alakultak ki, és a lakosság jelent s részehagyományosan tevékeny szerepet vállal a közösségi életben, a részvételi demokráciaintézményeinek kiépítése els sorban a lakókörzetesítés elvére épül. Ennek több oka is van. 1. A civil szervezetek egy jól körülhatárolható konkrét feladat megvalósítására specializálódtak, s a helyi társadalomnak csak egy viszonylag sz k körét tudják megszólítani. Sem lehet ségeik, sem pedig motivációjuk nincs arra, hogy a lakosság egészének szócsöveivé váljanak, különösen nem olyan kérdésekben, amelyek szakmailag közvetlenül nem érintik tevékenységüket. 2. A civil szervezetekben aktív tevékenységet folytatók száma a lakosság méretéhez képest elenyész és mindenütt csökken tendenciát mutat. Egyre kevesebben találnak munkát lakóhelyük közelében, az ingázás pedig id hiányt von magával. 24
  • 25. 3. A fiatal korosztályok társadalmi aktivitása alacsony.4. A részvételi demokrácia programok zömében a nagy- vagy középméret városokban valósulnak meg – Barcelona, Firenze, Milánó, Róma, Bologna, Velence, Mons, Berlin, Párizs, Lille, Turin, Nice, Nante, Nice, Nord-Pas de Calais, Brest, Saint Denis, Amsterdam stb. Tekintettel ezen metropoliszok jól kiépült informatikai rendszerére a részvételi demokrácia kialakítása szorosan összekapcsolódik az e-demokrácia fejlesztésével. A programokban résztvev kisvárosok - pl. Soignie, Saint Ghislain, Pont à Celles, Clichy-la-Garenne, Beauchamp, Blanquefort, Saint-Fargeau-Ponthierry stb. – népessége szinte minden esetben meghaladja a 15.000 f t és a nagyvárosokhoz hasonló módon szervezik a részvételi demokráciát. A különbség csupán abban mutatkozik, hogy itt nagyobb szerep jut a közvetlen párbeszédnek. Az informálódásban azonban a település honlapja változatlanul fontos.5. Bár a gyakorlat igen változatos képet mutat, összességében elmondható, hogy a legtöbb esetben a már jól bevált Porto Allegre-i mintához igazodnak (ld. Párizs, Nante, Bordeaux, Marseille). Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a dél-amerikai minta, sajátos szocio-gazdasági kontextusa okán nem ültethet át egy az egyben Európára (ld. Marseille, Bordeux).6. Az európai gyakorlatban nagy fontosságot tulajdonítanak a képviseleti demokrácia meg rzésének. Ezért a részvételi demokrácia a gyakorlatban inkább jelenti a lakosság és az önkormányzat közötti bizalomépítést és intenzív kommunikációt, mintsem a döntéshozatalba való beemelését az állampolgároknak. Ezt jól mutatják azok a dokumentumok (charták), amelyek a rendszert bevezet egyes városokban fogalmazódtak meg.7. A részvételi demokráciát a közvetlen demokrácia el szobájának tekint civil szervezetek, értelmiségiek szinte minden esetben mozgalomba tömörülnek (Nuovo Municipio, Attac stb.) és szoros kapcsolatban állnak a Világ Szociális Fórumának nemzetközi hálózatával, vagy az Európai Szociális Fórum alapítói. Ez az összekapcsolódás jól érzékelteti a globalizáció, a fenntartható fejl dés és a részvételi demokrácia közötti szoros viszonyrendszert. Európában a nemzeti kormányok és a törvényhozás bár elfogadja, s t ösztönzi a részvételi demokráciát, ennek ellenére a képviseleti rendszer védelmének érdekében igyekszik a párbeszédet konzultatív szinten tartani. A lakosság döntéshozatalokba történ bevonása közvetett. 25
  • 26. A részvételi demokrácia legitimitása tekintetében az európai országok sorában sajátoshelyzetet foglal el Franciaország, ahol az un. VALLANT törvény (2992-276.sz.törv –2002.február 27.) minden 80.000 lakosú vagy annál nagyobb városban kötelez vé teszi alakónegyedek tanácsának felállítását (coseil de quartier). A törvény rögzíti a területelv séget,az állampolgári jogok gyakorlását a lakókörzethez köti (település, megye régió), és kötelez véteszi a nyilvános vitákat, fórumokat a városnegyedben zajló közberuházásokkal kapcsolatosdöntésekr l. Mindazon által a városnegyedek tanácsának tagjait részben választják, részbenszakmai tudásuk vagy tekintélyük alapján meghívják a testületbe (rendszerint a polgármesterjelöli ki személyüket), a harmadik részt pedig sorsolással döntik el. Ez a „sorsolásos”megoldás kapja a legtöbb kritikát a médiumokban, mert tisztasága megkérd jelezhet . Atestület tanácskozási jogokat élvez. A lakókörzet ülésein: javaslatot tehet, kezdeményezhet,meggy zheti a lakosságot. Az önkormányzat kötelezettsége, hogy minden közérdekkérdésben konzultatív bizottságot hozzon létre a párbeszéd lebonyolítását és az információkáramoltatását megkönnyítend . Egyedisége még a francia rendszernek az alkotmány általbiztosított „petíció benyújtásának joga”. Ez azt jelenti, hogy egy adott terület lakói, az ketérint kérdés tárgyalását petícióban kérhetik az önkormányzati testületekt l (regionálisszinten a lakosság 20, települési és megyei szinten a feln tt lakosság 10 százalékának aláírásaszükséges).Az információk és dokumentumok állampolgári hozzáférhet ségét törvény garantálja. Szorosösszefüggésben a nemzeti információs társadalom programjával és az intelligensfejlesztésekhez kapcsolódó informatikai infrastruktúra kiépítésével, az információ áramlás fhelyszíne a települések honlapja. Az elérhet dokumentumok és hírek mellett rendszeresenszervezett fórumok biztosítják a közvetlen párbeszédet. Miután Franciaországban az Internetpenetráció ma még az ország lakosságának csupán egy harmadát érinti, az önkormányzatok ésa lakosság közötti személyes kapcsolaton alapuló párbeszéd rendszerének kialakítása azonoshangsúlyt kap.A belga önkormányzati rendszer már évtizedek óta Európa egyik legdecentralizáltabbstruktúráját mutatja. Ezért Belgiumot gyakran „konszociatív demokráciaként” is emlegetik. Alakosság és a közigazgatás szervei közötti kapcsolat javítása már a ’90-es évek óta központikérdés, érdekében számos törvény született. Miként Franciaországban itt fontos szerep jut afelülr l jöv kezdeményezéseknek a demokrácia kiszélesítésében. A fejlesztések három firánya figyelhet meg: 26
  • 27. 1. az információhoz jutás jogának kiterjesztése (a dokumentumokhoz való hozzáférés, publicitás stb.); 2. a kommunikáció javítása (mindenki számára érthet információk, elektronikus rendszerek és médiák bevonása); 3. a lakosság részvételének aktivizálása (meghallgatások, fórumok, konzultatív tanácsok, felmérések).Az els két szempont megvalósítását Belgiumban is mindenek el tt az információsrendszerekhez és az intelligens településfejlesztéshez kötik. Ugyanakkor a lakosságaktivizálására, s nem utolsó sorban a helyi vezetés és a közintézmények iránti bizalomhelyreállítása érdekében itt is szükségesnek látják a lakókörzetek mentén szervezett párbeszédintézményesített rendszerének kialakítását. A lakókörzetesítés itt is felülr l történkezdeményezésre történik. Az els kísérleti projektek 2003-2004 évben indultak el a belganagyvárosokban és agglomerációikban. Mons városát 5 nagy körzetre osztották, amelyösszesen 30 lakózónát foglal magába (egy zóna átlagosan 2500 lakos). Minden lakózónábankét, évente választott és politikailag el nem kötelezett képvisel b l álló tanácsot hoznak létre. k képviselik a lakózóna álláspontját, prioritásait stb. a körzetenként létrehozott tanácsban.Az önkormányzattal közvetlen párbeszédben az 5 körzetb l álló tanács áll. Az itt kialakítottközös álláspontok, projektek és a kapcsolódó finaszírozási feltételek / tervek, el zetesegyeztetés után az önkormányzat testülete elé kerülve vita nélkül kerülnek megszavazásra.A 2003-2004-ben megvalósult pilot projekt (Jemappe-Flénuben tesztelték) 2005-t lfokozatosan Mons város egész területén alkalmazásra kerül. A részvételi demokráciarendszerének kialakítása Itt is összekapcsolódik az informatikai és intelligens fejlesztésekkel,amelyek az információáramlás és a kommunikáció javítását szolgálják. A belga koncepcióbankifejezett cél a lakosság innovativitásának kiaknázása, valamint a fejlesztési projektekbe valóbevonása. A körzetek tanácsának fontos szerepe, hogy a megvalósítás alatt álló fejlesztések(projektek) ideje alatt folyamatos tájékoztatást adjon a lakosságnak az elért eredményekr l,problémákról, szükség esetén a módosításokkal kapcsolatos lakossági véleményekbegy jtését, az álláspontok kialakítását és az új javaslatok értékelését elvégezve azokat aközgy lés felé kommunikálja.Németország, Belgiumhoz hasonlóan er sen decentralizált igazgatási rendszere aszubszidiaritás elvén alapszik. Ugyanakkor, Baden-Wurtemberg tartomány kivételével 1989el tt a lakosság nem rendelkezett sem a petíció benyújtásának jogával, sem pedig a helyi 27
  • 28. népszavazások megtartásának jogával. Az elmúlt évtized egyik fontos eredménye, hogy azállampolgári jogok közvetlen gyakorlásának ez a két fontos módja az egész országbanmegvalósult. Kétpetíciós formát különböztetnek meg a német törvények: 1. az ún. „annulálópetíciót” (alkalmazása szigorú szabályok mentén történik); 2. „kezdeményez petíció”(bármikor benyújtható). A petíciókhoz a lakosság 10 százalékának aláírása szükséges, mígelfogadásához a képvisel testület 25 százalékának szavazata elégséges. A részvételidemokrácia intézményesítése jelen pillanatban nem szerepel a német önkormányzatiprogramok koncepciójában. Ennek oka valószín leg az, hogy komoly hagyományai vannak alakossággal folytatott közvetlen párbeszédnek: kerekasztal beszélgetések, fórumok, m helymunkák. Alkalmazásuk az adott témák, projektek függvényében és tartományoktól függ enváltoznak, semmiféle szabályozás és törvény nincs. A legaktívabb a lakosság Bajorországban.A német gyakorlatban ki kell emelni Berlint. A város sajátos történelmi múltja létrehozott egyolyan rendszert, amelyet els sorban a hagyomány legalizált. A város negyedeiben ún. „zsüri”m ködik. Tagjai a körzet szakmailag tekintélyes személyiségei, akik a városnegyedfejlesztését tekintik át, és ezzel kapcsolatosan tesznek javaslatot vagy bírálatot a város vezetésirányába. Funkciójuk és m ködésük inkább hasonlít a civil szervez désekére. A berlini példaa részvételi demokrácia civil szervezeteken keresztüli fejlesztésére példa. A megoldás nagyhátránya, hogy a német gyakorlatban a civil szervezet kötelezettségeit semmi semszabályozza, miként a város önkormányzatát sem kötelezi semmilyen jogszabály a javaslatok,bírálatok elfogadására. A rendszer alapja a személyek morális elkötelezettsége a lakosságiérdekek iránt.A lakosság és az önkormányzat közötti információáramlásban a német gyakorlat a helyimédiumokra és az Internetre támaszkodik. Miután az Internet penetráció Európában itt alegmagasabb, érthet , hogy az e-önkormányzatiság és az e-demokrácia megvalósítása jobbanel térbe került az elmúlt évek fejlesztési programjaiban, mint a részvételi demokráciahagyományosabb megoldásai.Hasonló helyzetet figyelhetünk meg a skandináv államokban. Itt els sorban a rendkívül szórttelepülési szerkezet, a lakosság relatíve alacsony száma a településeken, valamint azinfokommunikációs rendszerek magas penetrációja teszi indokolttá a demokráciafejlesztésének elektronikus útra terelését. A reflexió és kommunikáció elterjedt formáikülönösen Svédországban és az Egyesült Királyságban a tanulmányi közösségek, kerekasztalbeszélgetések és a tematikus állampolgári fórumok. 28
  • 29. Olaszország hagyományai a városállamokban gyökereznek. Ennek megfelel en nagyhagyománya van a nyílt fórumoknak, kisebb településeken pedig a falugy léseknek. Azállampolgári kezdeményezéseknek az olasz törvények két szintjét különböztetik meg – mindnemzeti, mind pedig regionális szinten – a népszavazást és a népi kezdeményezést. Az elmúltévtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság részvétele mindkét esetben rendkívülalacsony maradt. Ugyanakkor kialakulóban van egy sajátos modell, amelyet a szakirodalom„a képviseleti rendszer alrendszerének” vagy „almodelljeként” emleget: az élet különbözszektoraiban kialakult szövetségek, korporációk jutnak egyre fontosabb szerephez. Minden jelarra mutat, hogy Olaszországban a civil szervezeteken keresztül lehet a lakosságot aktivizálni.Ezzel szemben a területi elv csupán az igazgatási rendszer decentralizációját er síti alakosságban még mindig élénken él lokálpatriotizmusnak megfelel en. A mára már többmint 150 várost tömörít „Nuovo Municipio” valójában egy mozgalom, amely szervesenkapcsolódik az Európai Szociális Fórumhoz. Nem egyszer en csak a részvételi demokráciaer sítését, hanem egy szociálisan érzékeny európai városok hálózatát kívánják kiépíteni a„jól-lét” rendszerére alapozva. Ebben a koncepcióban fontos szerep jut az intelligensfejlesztéseknek és az információs technológia társadalmi alkalmazásának.Az el zmények összefoglalásaEurópában a lokalitás szintjén a demokratikus párbeszéd intézményesített keretfeltételeibiztosítottak: 1. Fejlesztési Tanács: a helyi gazdaság, társadalom és kultúra, valamint a civil szervezetek köréb l meghívott (felkért) konzultatív szervezet. Feladata a döntéshozó testületek munkájának szakmai szempontú támogatása. 2. Európai Unió helyi demokrácia kiszélesítésére vonatkozó irányelvei és programja- Agenda 21: célja a jelenlegi struktúrán belül információáramlás b vítése, a konzultációk lehet legszélesebb körre történ kiterjesztése. 3. Helyi „társadalmi szerz dés” (Város / település charta): helyi szövetség a város / település választott vezetése és a lakosság között a folyamatos párbeszéd fenntartására a lakóhelyet érint kérdésekben. Az Agenda 21 lehet séget nyújt arra, hogy a lokalitás szerepl i és a lakosság fejlesztési célkit zéseiket chárta formájában deklarálják és kifejezzék együttm ködési szándékukat. Tartalmi elemek: a döntéshozatalt megel z konzultáció rendszerének meghatározása, a projektek megvalósításában együttm ködés és 29
  • 30. aktív lakossági részvétel. Ez utóbbi kiterjedhet a lakókörzetben elvállalt feladatok ellátására a lakosság részér l, a fejlesztéssel kapcsolatos folyamatos tájékoztatásra az önkormányzat oldaláról, valamint a projekt tartalmának esetleges változtatásaival vagy továbbfejlesztésével kapcsolatos együttm ködésre.Számba véve az európai gyakorlatokat a helyi demokrácia alábbi intézményi modelljerajzolódik ki.(1. ábra) A rendszer intézményesítését az alapelvekkel együtt több városchartában rögzítette (Nice, Nord-Pas de Calais, Blanquefort, Clichy-la-Garenne, Saint-Fargeau-Ponthierry, az olasz városok egységes chartát fogalmaztak meg stb.)1. ábraA strukturált párbeszéd rendszere különböz módon épül fel, amelyet a város, régió mérete éshelyi hagyományai nagymértékben befolyásolnak. (2. ábra) Összességében elmondható, hogyszinte minden esetben ötvözik a horizontális és a vertikális elemeket. 30
  • 31. 2. ábra6. A részvételi demokrácia lokális dokumentuma – avagy a„település/város charta”Általános gyakorlat az európai városokban, hogy a részvételi demokrácia rendszerénekbevezetését írott dokumentumban rögzítik. Ez a dokumentum rendszerint egy „charta”: astrukturált párbeszéd rendszerének alapító okirata. Jelent sége abban áll, hogy az alkotmányanalógiájára törvényes kíván biztosítani a rendszer felállításához és m ködtetéséhez, egyszóval „intézményesítéséhez”. Speciális jellemz je, hogy több elemet ötvöz: 1. Jogi keretek és alapelvek • deklarálja a nemzeti alkotmányból következ állampolgári jogokat és azoknak a helyi demokráciában való megjelenését; • az önkormányzati testület részvételi demokrácia bevezetésére vonatkozó határozatát; • az önkormányzati program mindazon elemeit és prioritásait, amelyeknek megvalósításában a lakosság aktív részvételére kíván támaszkodni; 2. Megállapodás az önkormányzat és a lakosság között - egyfajta „társadalmi szerz dés” a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia együttes gyakorlására. Abban különbözik a társadalmi szerz dést l, hogy itt nem ellenérdekelt, egymással szemben álló felek közötti megállapodásról, hanem a közös érdekeltségen alapuló 31
  • 32. együttm ködésr l van szó. • lakosság és az önkormányzati együttm ködés alapelveit; • az együttm ködés kereteinek meghatározása (információ – kommunikáció – átláthatóság stb.) • az önkormányzat és a lakosság együttm ködésére vonatkozó megállapodás. Itt kell tisztázni azon általános jogokat, önkorlátozásokat és kötelezettségeket mindkét félre vonatkozóan, amely az együttm ködést lehet vé teszi; • a strukturált párbeszéd akcióprogramja (a részvételi demokrácia szintjeinek meghatározása, a szükséges projektek felsorolása a rendszer kiépítésére) 3. A helyi részvételi demokrácia „intézményei”: m ködésük és m ködtetésük • a különböz szintek jogköreinek és m ködési feltételeinek meghatározása; • az önkormányzat által vállalt kötelezettségek (információk biztosítása, m ködési feltételek, meghallgatások, tematikus ülések, nyilvánosság, az önkormányzati képvisel testület által kijelölt felel sök stb.; • a lakosság által vállalt kötelezettségeket (a szavazati többség biztosítása, a párbeszéd demokratikus szabályainak elfogadása, a lakókörzethez kapcsolódó projektekben való részvétel stb.) • választások rendje • m ködési rend (fórumok, körzeti képvisel k ülése, konzultatív bizottságok m ködési szabályainak alapelvei) 4. Kiemelt rövid és középtávú (terület-, gazdaság-, társadalom-, stb.) fejlesztési projektek és programok, valamint azon általános témakörök meghatározása, amelyek megvitatásában vagy megvalósításában az önkormányzat és a lakosság együttm ködése megvalósul. 5. A dokumentum tartalmának módosítására vonatkozó rendelkezések: Lényeges eleme, hogy módosítás csak közös elhatározásból, a lakosság és az önkormányzat közmegegyezésével történhet, bár a kezdeményezés joga mindkét felet megilleti. Ugyanakkor id ben szabályozza a módosítás lehet ségét: a dokumentum felülvizsgálata évente (a körzeti megbízottak újraválasztásával egyidej leg) vagy a képviseleti demokrácia szabályaihoz igazodva, választási ciklusonként is történhet.A dokumentumok minden városban mások és mások. Gyakran el fordul, hogy a fentfelsorolt elemek több különböz dokumentumban kerülnek megfogalmazásra. Így például 32
  • 33. Blanquefortban az intézmények m ködésére vonatkozó megállapodás évekkel kés bb különchartában került megfogalmazásra, amelyet a körzeti képvisel k tanácsa dolgozott ki.Ugyancsak gyakori jelenség, hogy a körzetek üléseit és a körzeti képvisel k testületénekmunkáját külön SZMSZ-ben rögzítik.Az eltéréseket indokolja az is, hogy más-más politikai vagy társadalmi szituációban születnekmeg. Mint láttuk Porto Alegrében a választásokat megel z en, egy politikai alkueredményeként született megállapodás a részvételi demokrácia rendszerének kialakításáról.Hasonló helyzet állt fenn Európában Nice városában: itt a 2001-es helyhatósági választásoklistaállításának egyik f alapelve a részvételi demokrácia elveit rögzít dokumentum volt,amelyet a választásban résztvev minden párt és politikai szervezet aláírt. A dokumentumleszögezi: • A helyi részvételi demokrácia a társadalmi innováció alapja: a polgári öntudat megújítása, elmélyítése és a polgári felel sségvállalás érdekében; lehet vé teszi a lakosság szükségleteinek és kéréseinek jobb megismerését; • Fel kell állítani a város részvételi demokráciájának strukturált rendszerét és biztosítani kell folyamatos továbbfejl dését Nice városában; • A struktúra részelemei: a kétirányú információáramlás, a vitatkozás színtereinek kiszélesítése, biztosítani minden állampolgár számára a döntéshozatalban való részvételt azon területen, amely személyesen érinti, a döntések megvalósulásának folyamatába való betekintés biztosítása; • A strukturált részvétel (párbeszéd) rendszerének tükröznie kell a területi elvet (lakókörzet), a tevékenység (aktivitás) logikáját (civil szervez dések) és a demográfiai viszonyok logikáját (különböz korosztályok, fogyatékkal él k, stb.) • A struktúra m ködési feltételeit a város költségvetésében biztosítani kell; • A részvételi demokráciának fokozatosan meg kell jelennie a döntéshozatalban is (a város költségvetésének kialakítása); • A jelöltek kötelezik magukat, hogy a leend képvisel testület tagjaiként el mozdítják a részvételi demokrácia megvalósulását és sikerét Nice városában.Az idézett dokumentum alapvet en a város politikai szerepl inek elkötelezettségét és apártpolitikai hovatartozástól független, a közös cél megvalósítására vonatkozóegyüttm ködési megállapodást tartalmazza. 33
  • 34. Az itáliai városok által elfogadott chárta jellegzetessége, hogy az csak általános elveket éscélokat határoz meg. Lényegében nem más, mint az önkormányzati testületekelkötelezettségének deklarációja a részvételi demokrácia iránt. Ugyanakkor rögzíti a városokösszefogását a lehet legjobb gyakorlat bevezetésére, a rendszer közös kidolgozására, amunkában az egyetemekkel és kutatókkal, valamint más európai városokkal valóegyüttm ködésre.Ezzel szemben Franciaországban és Belgiumban minden város vagy régió saját chartát készít.Közös vonásuk, hogy minden esetben rögzítik az alkotmányhoz (legújabban az Európai Unióalkotmányához), az emberi jogok gyakorlásához és a nemzeti jogrendhez kapcsolódóviszonyt. Néhány dokumentum hivatkozik az Agenda 21 programra (Grenoble - quartierTeisseire, valamint nyíltan felvállalja a Porto Alegre-i minta követését (Párizs egyesnegyedei). A nagy metropoliszokban általános gyakorlat a rendszer tesztelése (Mons, Párizs,Grenoble, Bordeaux). Ez egyben azt is jelenti, hogy az alapdokumentum csupán általánosalapelveket határoz meg a részvételi demokráciára vonatkozóan, a részleteket az adottvárosnegyed dolgozza ki egy ideiglenes „dokumentumban”, amelyek a projekt befejeztévelbeható elemzés után módosítva és a város egészére alkalmazva kerülnek megfogalmazásra(Mons).7. A részvételi demokrácia megteremtése AbánA Stratégiakutató Intézet Kht. 2004. végén és 2005 elején felmérést készített annakérdekében, hogy felmérje a helyi demokrácia kiszélesítésének esélyét, a társadalmi szerz déslétrehozásának lehet ségét, a lakosság fogadókészségét, és végül a tapasztalatok alapjánjavaslatokat tegyen a strukturált párbeszéd kialakításának abai rendszerére, a lakosság és azönkormányzat közötti együttm ködést rögzít társadalmi szerz dés tartalmára, a rövid ésközéptávú demokráciafejlesztési projektek irányaira.A nagyközség lakossága a 2001. évi adatok alapján 4 265 f t számlál, a lakások száma 1 465,ami nagyjából megfelel a település háztartásainak számával. A felmérést megel z en atelepülés 42 lakókörzetre lett felosztva, amely nem tartalmazza a központtól távolabb fekv ,önálló települési körzetként m köd Bodakajtort és Fels bárándot. (Ezek külön lakókörzeteklesznek.) A körzetek kialakításánál két alapelv lett figyelembe véve: a területi /lakókörzetielv, valamint a feln tt lakosság száma. Tekintettel arra, hogy az egy háztartásban él feln ttek 34
  • 35. száma változó, a háztartások, valamint az utcák pedig a lakókörzeti logika fenntartása mellettnem oszthatók meg, a lakókörzetek mérete 65-79 f között variálódik. Az átlagos méret 73 f .A felmérést két egymástól földrajzilag és szociológiailag is jól elkülöníthet körzetbenvégeztük: • A 3. körzetet alkotó Kastélykert utca feln tt lakosainak száma 61 f . A lakosok többsége közép vagy fels fokú végzettséggel rendelkezik. A többség pedagógus. Az utca viszonylag új parcellázás eredményeként jött létre. Még vannak üres telkek, vagy beköltözésre váró új lakóházak. A körzet a centrumhoz viszonylag közel fekszik. Az utcában két önkormányzati képvisel is lakik. Összességében az itt él k a középpolgárság körébe sorolhatók. A lakosság korosztályonkénti megoszlásában a fiatalok és a középkorúak vannak többségben. Viszonylag kevés a nyugdíjas. Válaszadók száma: 23 A mintavételezés szabályainak megfelel. f férfi: 9f n : 14 f 18-35 évesek: 7 f Demográfiai szerkezet: matulus 36-45 évesek: 5f 46-62 évesek: 8f 62 év felettiek: 3f alkalmazottak: 9 f Gazdasági szerkezet: 65 % aktív keres . A közösség vállalkozók: 5 f önfenntartó. munkanélküli: 3f nyugdíjas: 2f egyéb inaktív 4 f feln tt: slakos: 17 f betelepült: 6f 35
  • 36. • A 18. körzet a község szélén, a faluból kivezet Kossuth L. utca egy részét és az arra mer legesen nyíló Jókai és Bem utcákat foglalja magába. A lakosság összetétele változatos képet mutat: slakosok, néhány éve Abára települt családok. A szociális viszonyok mentén vizsgálva a körzetet változatos képet figyelhetünk meg, a vállalkozó, szakmunkás, betanított munkás, mellett itt élnek nagycsaládosok, egyedül álló nyugdíjasok, leszázalékolt rokkant nyugdíjasok. A lakosság összetétele tehát igen heterogén. A többség inkább a szociálisan támogatásra szorulók, a létminimum határán vagy ahhoz közel állók körébe tartozik. Korosztályi megoszlás tekintetében itt is a fiatalabb és a középgeneráció a domináns. A lakosság többsége alapfokú vagy középszint (szakmunkás) végzettséggel rendelkezik. A mintavételezés szabályainak Válaszadók száma: 35 f megfelel. férfi: 17 n : 18 18-35 évesek: 15 36-45 évesek: 6 Demográfiai szerkezet: matulus 46-62 évesek: 10 62 év felettiek: 4 alkalmazottak: 13 vállalkozók: 7 Gazdasági szerkezet: 57 % aktív munkanélküli: 0 keres . A közösség önfenntartó. nyugdíjas: 8 egyéb inaktív feln tt: 7 slakos: 19 betelepült: 16A felmérés személyes típusú volt, el re elkészített, a nemzetközi tapasztalatokat és az Abánmár korábban, a nagyközség intelligens stratégiájának elkészítéséhez kapcsolódófelméréseink és interjúink tapasztalatai alapján kialakított kérd ív alapján zajlott, amelyet azintézet által kijelölt kérdez biztosokkal végeztettünk el. Ennek a technikának köszönhet en akérdez biztosok személyes benyomásait, tapasztalatait is be tudjuk építeni javaslatainkba. 36
  • 37. A felmérés eredeti célja az volt, hogy a két lakókörzetben minden feln tt állampolgárralkitöltessük a kérd ívet. Ennek a kérésnek csak részben tudtunk eleget tenni: a megkérdezettekmegtagadták a válaszadást, az egy háztartáson belül él k közül nem találtunk mindenkitotthon, néhány lakos el zetes kérésre sem tudott megfelel id pontot adni, az ingatlanbansenki sem lakik (beköltözés el tt áll, vagy nem él Abán). A felmérés pozitív eredménye, hogysikerült mindegyik körzetben reprezentatív mintát készíteni (a 3. körzetben 37,7 % - a 18.körzetben 49,3 %). A minta Aba vonatkozásában 58 f , meghaladja a lakosság 1 százalékát(1,36 %).A vizsgálatot négy kérdéskör mentén végeztük, összesen 38 kérdés szerepelt a kérd íven:1. Az els kérdéscsoport a lakosság jelenlegi aktivitását és a civil szervezetkehez f z dviszonyára, azok tevékenységének értékelésére vonatkozott. – Arra kerestünk választ, hogy ahelyi demokráciafejlesztésben milyen szerepet játszhatnak a jelenleg m köd civilszervezetek, mennyire fedik le a lakosságot tevékenységükkel, mekkora a mozgósító erejük,valamint azt vizsgáltuk, hogy a jelenlegi helyzetben milyen mérték a lakosság társadalmiaktivitása.Ebben a vizsgálatban összesen 8 kérdést tettünk fel:1. Tagja-e valamely helyi társadalmi szervezetnek? – Az összesített válaszok alapján alakosság jelenlegi társadalmi aktivitása alacsony (22,4 %). Ugyanakkor lényeges különbségfigyelhet meg a két körzet között: míg a 3. körzetben a lakosság 35 százaléka vesztevékenyen részt Aba civil életében, addig a 18. körzetben csupán 20 százalék.2. Amennyiben Ön nem tagja egyetlen civil szervezetnek sem, jelölje meg annak okait – Aválaszok összesítésében a sorrend a következ volt:1. Id hiány;2. Nem kerestek meg;3. Nem érdekli; Egyéb;4. Nincs olyan szervezet, amely felkeltené érdekl dését 37
  • 38. 3. Ön szerint milyen hatékonysággal tudja céljait megvalósítani Abán ma egy civilszervez dés? - A lakossági megítélés átlaga közepes. Ugyanakkor felt n , hogy a 3. körzetlakossága kritikusabban ítéli meg a civil szervezetek jelenlegi munkáját (3-as osztályzat), míga 18. körzetben ennél jóval jobb megítéléssel (3,6-os osztályzat) találkoztunk. Ez azértérdekes mert pontosan ebben a körzetben alacsonyabb a társadalmi aktivitás. Az els háromkérdésre adott válaszokat összevetve arra kell következtetnünk, hogy az id hiány mellett a„nem kerestek meg” válasz, valamint a motiváltság a részvételben fontos szerepet játszik.4. Hogyan ítéli meg a civil szervezetek érdekérvényesít képességét Abán? – Az el z kérdésválaszaihoz hasonlóan itt is a 18. tehát aktivitását tekintve a passzívabb körzet értékelése amagasabb (jó, 3,57-es osztályozat), míg a 3. körzetben közepes volt a megítélés.5. Ön szerint a civil szervezetek képesek a lakossági problémák képviseletére? - Amegkérdezettek közel fele (44,8 %) pozitívan nyilatkozott. Az igen válaszok többsége ebbenaz esetben is a 18. körzetb l került ki. A nem válaszolók vagy „nem tudja” választ adókaránya 10 %, és ugyancsak a 18. körzetb l származnak.6. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttm ködés javítására milyenmegoldásokat javasolna? – A megkérdezettek többsége nem tudott választ adni. Statisztikaiszempontból a válaszok nem értékelhet k. Néhány elszigetelt, bizonytalan javaslattal azonbantalálkoztunk: problémák jelzése az önkormányzat felé, tényleges segítségnyújtásbanközrem ködés, önkormányzat részér l nagyobb nyitottság, anyagi támogatás növelése,fejlesztések hatékonyságának növelése érdekében szükség esetén együttm ködés. A válaszokmásik csoportja megelégedést tükröz: úgy jó ahogy van, meg vagyunk elégedve – Kutatóimegfigyelés: pozitív válaszok els sorban az önkormányzat tevékenységére és nyitottságáravonatkoztak. A válaszolók többségét váratlanul érte, hogy javaslatokat kértünk t lük.Általánosságban megállapítható, hogy az emberek a kritikán túl nem gondolkodnak azon,miként lehetne javítani a meglév állapotokon. Ez els sorban a lakosságkezdeményez képességének gyengeségét, és a változtatás felel sségének az önkormányzatravaló hárítását mutatja.7. Jobbnak látná-e, ha az abai önkormányzat közvetlenül kérné ki a lakosság véleményét afontos közügyeket érint kérdésekben? – Az eredmény rendkívül magas: összességében amegkérdezettek 81 százaléka tart igényt a közügyeket érint kérdések közvetlenmegtárgyalására és a vélemény nyilvánítás lehet ségét. A két körzet között jelent s eltérés 38
  • 39. mutatkozik. Míg a 18. körzetben 91,4 %, addig a 3. körzetben csak 65 % helyesli, hogyönkormányzat közvetlenül kérje ki a véleményüket. A különbség minden bizonnyal a„centrum” és a „periféria” közötti különbséggel magyarázható. A Kastélykert utca lakóinakinformáltsága nagyobb: a képvisel k laknak az utcában, általánosabb a kábeltévé figyelése,nagyobb társadalmi aktivitás a jellemz .2. A második kérdéscsoport a hagyományos képviseleti demokrácia megítélésérevonatkozott. – Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mennyire elégedett a lakosság ahagyományos képviseleti demokrácia által biztosított lehet ségekkel, miként ítéli meg azönkormányzat és a lakosság kapcsolatát, miként vélekedik a demokrácia kiszélesítésér l.16Ebben a kérdéskörben is kíváncsiak voltunk a jobbító szándékú javaslatokra. – 1. Véleménye szerint a hagyományos képviseleti demokrácia önmagában alkalmas-e a lakosság / lakókörzet sajátos és egyedi gondjainak orvoslására? – Az összes megkérdezettek 46,5 százaléka, tehát valamivel kevesebb, mint fele válaszolt igennel. Az igen és nem válaszok mindkét körzetben közel azonos arányt mutattak. 18. körzet : 44, 4 % szerint alkalmas 3. körzet : 43, 0 % szerint alkalmas A megkérdezettek egyetlen esetben sem utasították el a válaszadást, ami azt mutatja, hogy határozott véleményük van. – Összességében tehát a lakosság körében, ha kicsiny különbséggel is, azok vannak többségben, akik kritikusan nézik a jelenlegi demokrácia gyakorlatot. 2. Amennyiben válasza „Nem”, miben látja a hiányosságok okait? – Kutatói megfigyelés: a megkérdezettek többsége hangsúlyozta, hogy Abán nem jelenik meg a pártalapon történ politizálás sem a közéletben, sem pedig az önkormányzat tevékenységében. A válaszok statisztikailag nem értékelhet k, de tanulságosak: a képvisel k nem mindig azt képviselik amit mi akarunk, a lakókörzettel kapcsolatos kérdések nem jelennek meg a választásoknál, jobban meg kellene ismerni a helyi (lakókörzeti) problémákat, a képvisel k nem ismernek minden embert, a periférián lakunk… A válaszok mögött a lakosság és a lakókörzet megismerésének valós igénye húzódik meg. 3. Miként lehetne, véleménye szerint, a jelenlegi helyzeten javítani? – A javaslatok statisztikailag nem értékelhet k. A válaszok többsége a nyilvánosságra, a lakossági vélemények felmérésére és a döntéseket megel z nyilvános vitákra vonatkozott. 39
  • 40. Kutatói megfigyelés: összességében mindenki elismerte, hogy Abán a tájékoztatás elég jó, de lehetne javítani rajta (nincs mindenkinek kábeltévéje, sokan igényelnék az írott tájékoztatást). A falugy lések abszolút népszer ségnek örvendenek, szívesen látnák a gyakoribb, de id ben rövidebb gy léseket. Fontos szempontnak tartják a „közelséget” – körzetenként rendezend tájékoztatókat (id sek, családosok). A válaszok között elhangzott a lakosság közvetlen megkeresése, nagyobb beleszólási lehet ség biztosítása és a nyilvános viták rendezése.4. Amennyiben erre lehet ség nyílna, hajlandó lenne-e Ön aktívan részt venni a helyi demokrácia m ködésének javításában? – A válaszok 53,4 százaléka igen. A körzetenkénti megoszlás közel azonos: 3. körzet: 54,5 % igen 18.körzet: 54,2 % igen A válaszokat szándéknyilatkozatnak vagy érdekl désnek tekintve, megállapíthatjuk, hogy a lakosság több mint fele nyitott a demokrácia kiszélesítésének irányába. Ez a hajlandóság jóval meghaladja a jelenleg tapasztalható civil aktivitás mértékét. Az igen válaszok pontosan lefedik azt a réteget, amely kritikával szemléli a hagyományos képviseleti demokrácia m ködését (ld. 2. kérdéscsoport, 1. kérdés)5. Véleménye szerint mi a különbség a helyi közpolitika és a pártpolitika között? – Arra voltunk kíváncsiak, hogy a lakosság mennyire van tisztában a közéletben jelenleg használatos fogalmak értelmezésével. – A válaszok statisztikailag nem értékelhet k. Pontos fogalmi meghatározást szinte senki sem adott. Ez azért fontos, mert a helyi demokráciával és közélettel kapcsolatos vélemények, nézetek nem a tanult vagy hallott szólamokat, hanem az emberek saját felfogását tükrözi. A véleményekben a demokrácia iránti igény is megfogalmazódik. A válaszok többsége a következ volt: • Közpolitika: az emberek a maguk ügyében döntenek. Pártpolitika: Az a cirkusz, ami a parlamentben folyik. • A polgármester tör dik az emberekkel, nem kell pártpolitika • Közpolitika: ami minket érint. Pártpolitika: nem érdekel minket • Abán a pártpolitika nem nagyon jelenik meg, nem érz dik az önkormányzat párt-elkötelezettsége • A lakosság érdeke a fontos, nem kell párt, ideológia • Közpolitika: a lakosság aktív részvétele és érdekei alkotják a választás f szempontjait 40
  • 41. • Közpolitika: a lakosság folyamatos bevonása a döntések el készítésébe • Látjuk, ha nem is egyértelm a különbség • nem sok minden, nem érzékelhet , nem érdekel • összefonódik6. A helyi demokrácia kiszélesítése szempontjából a pártpolitika (1) vagy az attól független lakossági érdekek mentén történ közpolitika (2) er sítését tartja fontosabbnak? - A lakosság 91 %-a szerint a közpolitika (2) er sítése a fontosabb. A két körzet válaszai között szignifikatív különbség tapasztalható: a 3. körzetben a megkérdezettek 74 %-a, míg a 18. körzetben 96 %-a tartja fontosabbnak a közpolitika jöv beni er sítését.7. Értékelje az ötös skálán az abai önkormányzat és a lakosság között kialakult együttm ködést! – A kapott válaszok átlaga: 3,65, közepes. A két körzet min sítése közel azonos: 3. körzet : 3,5 (közepes); 18. körzet: 3,7. (Ez utóbbi a statisztikai értékelés alapján „jó” min sítésnek tekintend )8. Milyen megoldásokat javasolna a lakosság és az önkormányzat együttm ködésének javítására? – A válaszok statisztikailag nem értékelhet k. A következ válaszok voltak jellemz ek: • Információ áramlás, tájékoztatás: akinek nincs otthon kábeltévéje kevés információhoz jut, szórólapok, ingyenes helyi lap, több falugy lést, pontosabb tájékoztatás • Önkormányzat: nagyon leterhelt, jó lenne b víteni; teljesítse, amit vállalt, az önkormányzat kezdeményezzen, mert k tájékozottabbak, a vélemények közvetlen megkérdezése • Lakosság: az érdekl d mindenr l tudhat, az emberek véleménynyilvánítása lehetne aktívabb, legyen aktívabb és odafigyel bb Az elégedett válaszok kiemelték a kábeltévé m sorainak színvonalát, dicsérték a falugy léseket, és kifejezték bizalmukat az önkormányzat tevékenysége iránt. Általános megközelítés a lakosság körében, hogy a kezdeményezéseket az önkormányzattól várják. A helyi részvételi demokrácia szervezésében bár a lakossági igények 41
  • 42. megfogalmazódnak, Abán is elvárt, hogy az els lépéseket az önkormányzat tegye meg. A javaslatokban megfogalmazódik az önkritika is, igazolva az els kérdéscsoport alapján tett megállapításainkat.3. A harmadik kérdéscsoportban a részvételi demokráciával kapcsolatos tájékozottságot,nyitottságot és a strukturális párbeszéd helyi modelljének kialakításához szükségesinformációkat gy jtöttük csokorba. – A kérdések több esetben is a korábbi válaszokkontrolljaként lettek megfogalmazva. Mivel az abai képvisel testület már határozatbandöntött a részvételi demokrácia programjának elindításáról, fontosnak tartottuk, hogy akérdések konkrétak, igen nem válaszokkal egyszer en eldönthet k legyenek és a tervezettprogram megvalósításához kapcsolódjanak. 1. Hallott-e már a részvételi demokráciáról? – Csupán a lakosság 31 százaléka hallott róla. A 3. körzetben: 33,3 %, a 18. körzetben: 31,4 % válaszolt igennel. – Az eredmények alapján sem a képzettségi szint, sem a társadalmi helyzet, sem pedig a korosztály alapján nem mutathatók ki szignifikáns különbségek. Kutatói megfigyelés: a fiatalok körében (18-30 évesek) felt n en sokan adtak nemleges választ. Ebben a körben igen többször szembesültünk a közélettel kapcsolatos érdektelenséggel. Valamiféle sért döttség is megfogalmazódott egy-egy beszélgetés során. Fontos lenne a helyi fiatalok részvételét feler síteni! 2. Mit üzen Ön számára a „részvételi demokrácia” fogalma? – 58 válaszból 46 a 1. részvételt és 2. a lakosság közéletbe való bevonását jelölte meg. 3. Fontosnak tartja-e a lakosság aktív részvételét Aba arculatának és jöv jének alakításában? – A megkérdezettek 91,3 százaléka fontosnak tartja. Az igen válaszok megoszlása a korábbi mérési eredményeket er síti, amennyiben a választ adók 18. körzetben: 97,19 %-a, 3. körzetben : 82,6 %-a támogatja a lakosság aktív bevonását a helyi közéletbe. 4. Amennyiben lehet ség nyílik a személyes részvételre Aba közügyeiben, Ön szerepet vállalna-e? – A megkérdezettek 58,6 százaléka mutat hajlandóságot a személyes részvételre. A pozitív válaszok aránya: 3. körzet: 57,0 % 18. körzet: 62,8 % 42
  • 43. A nemmel válaszolók három csoportja különíthet el: 1. Eleve elutasítanak mindenféle közéleti tevékenységet; 2. Koruknál vagy egészségi állapotuk miatt nem vállalnak közéleti szerepet; 3. Id hiány.5. Szükség esetén részt vállalna-e a lakókörzetében elfogadott programok, feladatok megvalósításában? – A választ adók 84,4 százaléka részt vállalna. A pozitív válaszok aránya: 3. körzet: 81 % 18. körzet: 91,4 %6. Amennyiben Ön vállalkozó, hozzájárulna-e ahhoz, hogy vállalkozásának lehet ségeihez mérten segítse közvetlen lakókörnyezetének fejl dését (munkával, pénzzel, szervezéssel stb.) – A kérdésre abban az esetben is kértük a választ, amikor a választ adó nem volt vállalkozó ( k vannak többen). Ennek oka kett s: a polgárok többsége akarva vagy kényszerb l bármikor önálló vállalkozásba kezdhet. A kérdésben ugyanakkor megfogalmazódik a szolidaritás készsége is. – A választ adók 70,6 százaléka az igen választ jelölte meg. 3. körzet: 52, 0% 18. körzet: 85,7 % A megkérdezett vállalkozók többsége igennel felelt kérdésünkre, de többen hangot adtak azon véleményüknek, hogy anyagiakkal nem támogatnák a közösségi tevékenységeket. A válaszok alapján Abán a szolidaritási készség magasnak mondható, s ez a részvételi demokrácia gyakorlata szempontjából el nyös adottság.7. Egyet ért-e azzal, hogy Aba nagyközségben a közügyek megvitatása lakókörzetek szerint történjen? – A megkérdezettek 72,4 százaléka egyetért. A pozitív szavazatok lakókörzetenkénti aránya 3. körzet: 77,0 % 18. körzet: 71,4 %8. Egyet ért-e azzal, hogy a lakókörzeten belül lefolytatott viták, a parttalanság kiküszöbölése érdekében, el re meghatározott ügyrend mentén történjenek, a vélemények és határozatok pedig, jegyz könyvben rögzítve, szavazással történjenek? – A megkérdezettek 100 százaléka egyetért.9. Egyet ért-e azzal, hogy Aba nagyközség önkormányzata és a lakosság között olyan 43
  • 44. társadalmi szerz dés jöjjön létre, amelyet a település minden lakója aláír és személy szerint kötelezettséget vállal arra, hogy lakókörzetében tevékenyen részt vesz a programok megvalósításában? – A megkérdezettek 82,7 százaléka egyetért. A pozitív válaszok lakókörzetenkénti aránya 3. körzet: 87,0 % 18. körzet: 80,0 %10. Milyen jogokat és kötelezettségeket kellene, véleménye szerint, tartalmaznia a társadalmi szerz désnek? (A lakosságra és az önkormányzatra vonatkozóan) – A válaszok statisztikailag nem értékelhet k. Nem igazán értik a társadalmi szerz dés lényegét. A javaslatok sorából kiemelnénk az alábbiakat: - A lakosságra vonatkozóan: minden polgár csak abban a kérdéskörben szavazzon, amely t magát és lakókörzetét közvetlenül érinti; a szavazás lakókörzetenként kerüljön lebonyolításra; személyre szabott feladatok; a felvállalt feladat elvégzésére kötelezettség; informálódási és tájékozódási jog; véleménynyilvánítási jog; körzeti képvisel és annak megválasztása; - Önkormányzatra vonatkozóan: rendszeres tájékoztatásfejlesztési kérdésekben, közpénzek felhasználásáról; a projektek meghatározása és tájékoztatás a megvalósítás menetér l; a vállalt feladatokhoz szükséges támogatás biztosítása.11. Egyet ért-e azzal, hogy a készül társadalmi szerz dés szövege el zetesen lakossági vitára legyen bocsátva? – A megkérdezettek 94,8 százaléka egyetért.12. Egyet ért-e azzal, hogy a lakókörzetben közösen kialakított véleményt, állásfoglalást egy megbízott civil személy képviselje az önkormányzat irányában? - A megkérdezettek 100 százaléka egyetért.13. Milyen tulajdonságokkal kell véleménye szerint rendelkeznie a megbízott körzeti képvisel nek?- A megjelölt tulajdonságok sorában a leggyakoribbak: - Jó kommunikációs képesség, - empátia, - helyi problémák ismerete, - talpraesett Többen megjelölték a jó szervez képességet, valamint a 18. körzetben a becsületességet. Milyen általános kérdésekben kérje ki mindenképpen az önkormányzat választott testülete a lakosság véleményét? 44
  • 45. 14. Milyen általános kérdésekben kérje ki mindenképpen az önkormányzat választott testülete a lakosság véleményét? – A leggyakoribb válaszok a közm vekre és a beruházásokra (pl. strandfürd ) és általában a területfejlesztési valamint közbiztonsági kérdéseket jelölték meg. 15. Melyek azok a speciális kérdések, amelyeknek a figyelembevételét fontosnak tartja a döntéshozatalokban? - A leggyakrabban a közm veket – utak, csatornázás, vízelvezetés (18. körzetben), közellátás, parlagf irtása – jelölték meg.Az els kilenc kérdés válaszait és a pozitív válaszok arányának növekedése figyelemre méltó.Míg a részvételi demokrácia fogalmára vonatkozó kérdésünkre a válaszolók csupán 31százaléka nyilatkozta azt, hogy hallott róla, az annak tartalmára és a személyes részvételre,valamint a strukturált párbeszéd megvalósítására és a társadalmi szerz désbe személyeselkötelezettségre adott igen válaszok száma egyre növekszik. Ebb l arra lehet következtetni,hogy lényegét tekintve az önkormányzat kezdeményezését a lakosság egyértelm en támogatjaa vizsgált körzetekben. A jelenség ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendszerbevezetése el tt komoly felvilágosító munkára lesz szükség.A strukturált párbeszéd rendszerének kulcskérdéseit illet en az abai önkormányzatkezdeményezése teljes egészében lakossági támogatásra számíthat. A lakókörzeti képvisel irendszert mindenki üdvözli. Egyetlen szkeptikus megjegyzéssel találkoztunk, aki a régilakóbizalmi (?) szerep visszaállítását véli látni. Ez is jól mutatja, mennyire fontos a kezdetifelvilágosító munka, amelyet a társadalmi szerz dés nyilvános vitáiba be kell építeni.4. A negyedik kérdéscsoportban a közvetlen demokrácia (e-demokrácia) irányába valófejlesztés lehet ségeit vizsgáltuk. – A vizsgálat célja egyrészt a információáramlásintenzitásának növelése érdekében a lakosság informálódási szokásainak felmérése, másrésztannak meghatározása, hogy milyen intelligens szolgáltatásokkal és korszer megoldásokkalkombinálható a strukturált párbeszéd helyi modellje. A közép és hosszú távú fejlesztéseksorán a projekt miként kapcsolható más projektekhez (e-közigazgatás fejlesztése, kistérségiszint részvételi demokrácia, kábeltévé fejlesztés, Intranet, interaktív rendszerek), amelyekkitágítják a pályázati lehet ségeket is. 16. Hallott-e már az e-demokráciáról? – Az összes választ adó 41,3 százaléka már hallott róla. A pozitív válaszok lakókörzetenkénti aránya 45
  • 46. 3. körzet: 34,7 % 18. körzet: 45,7 % 1. Figyelemmel kíséri-e a helyi kábeltelevízióban közvetített önkormányzati adásokat? – A megkérdezettek 62 százaléka figyelemmel kíséri. 3. körzet: 73,9 % 18. körzet: 54,2 % Kutatói megfigyelés: a 18. körzetben sok háztartásba nincs bevezetve a Kábeltévé, sokan nem tudják megfizetni. Így a válaszok nem tükrözik a lakossági érdekl dés valós mértékét. 2. Milyen rendszerességgel? – Az összes megkérdezett 67,2 százaléka rendszeresen, vagy néha követi a közvetítéseket (rendszeresen: 29,3 %; néha: 37,9 %). Kutatói megfigyelés: az el z válaszhoz viszonyított eltérés f ként a miatt van, hogy az id sebbek nem otthon, hanem családtagjaiknál, barátaiknál vagy egyéb nyilvános helyen néha vagy rendszeresen nézik a közvetítéseket, és válaszaikban ezt jelezték. 17. körzet(%) 18. körzet(%) Rendszeresen 36,3 25,7 Néha 59 25,7 Soha 4,6 48,6 3. Kifejtené-e a véleményét a testületben zajló vitatott kérdésekr l? – A megkérdezettek 60,3 százaléka kifejtené. 3. körzet: 43,4 % 18. körzet: 71,4 %A két körzet között mutatkozó hatalmas különbségek jól mutatják, hogy a centrumtól távolfekv körzetek lakóiban nem csak az informálódás, hanem gondolataik és véleményükkifejtése iránti igény is sokkal nagyobb. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy ezekben a távolfekv körzetekben a tájékoztatás és lakossági fórumok szervezésére, a közvetített információktartalmára és a vélemények meghallgatására jobban oda kell figyelni. Tanácsos s r bbenfórumokat rendezni, a lehet séghez mérten több képvisel és a polgármester is legyen jelen.Fontos az empátia, az odafigyelés. A projektek, programok kialakítását úgy kell összeállítani,hogy a lehet ségekhez mérten minél többen érintve legyenek. 4. Jelent s változásnak tekintené-e, ha minden lakos elektronikus postában megkapná a 46
  • 47. testületi döntések rövid összefoglalását? – A lakosság 87,9 %-a jelent s változásnak tekintené. Az igen választ adók megoszlása körzetenként igen magas, annak ellenére, hogy csak keveseknek van lehet ségük a hálózati hozzáférésre: 3. körzet: 91,3 % 18. körzet: 85,7 %5. Ösztönz en hatna-e a helyi közéletre, ha a honlapon elérhet vé válnának a testületi ülések jegyz könyvei? – A lakosság 77,5 %-a szerint ösztönz leg hatna, annak ellenére, hogy csak keveseknek van lehet ségük a hálózati hozzáférésre. 3. körzet: 74 % 18. körzet : 70,3 %6. Ösztönz leg hatna-e, ha Aba nagyközség honlapján vitafórumokat és tájékoztató szavazásokat rendeznének? – A lakosság 70,6 %-a szerint ösztönz leg hatna. 3. körzet: 78,2 % 18. körzet : 80 % Kutatói megfigyelés: Amint tevékeny részvételr l szólnak a kérdések, a pozitív válaszok aránya is n .7. Részt venne-e otthon vagy a teleházban elektronikus szavazáson? - A lakosság 81 %-a részt venne. Az igen szavazatok körzetenkénti megoszlása: 3. körzet : 91,3 % 18. körzet : 74,2 %8. Rendelkezik-e otthonában számítógéppel vagy internet eléréssel? – A válaszok nem tekinthet k reprezentatívnak, mert az egy háztartásban él k válasza megsokszorozódik.9. Rendelkezik-e kábeltelevízióval? - A válaszok nem tekinthet k reprezentatívnak, mert az egy háztartásban él k válasza megsokszorozódik.10. Rendelkezik-e minimális számítástechnikai ismeretekkel az önkormányzat elektronikus szolgáltatásainak igénybevételéhez? – A lakosság 65,5 %-a rendelkezik. Az igen válaszok megoszlása körzetenként: 3. körzet : 52,1 % 18. körzet : 62,8 %11. Rendelkezik-e mobiltelefonnal?- A lakosság 81 %-a rendelkezik. 3. körzet : 82,6 % 18. körzet : 80 % 47
  • 48. 12. Jónak tartaná-e, ha az önkormányzat szolgáltatások mobiltelefonon is elérhet ek lennének? – A lakosság 74,1 %-a jónak tartaná. 3. körzet : 60,8 % 18. körzet : 72,2 % Kutatói megjegyzés: a két körzet igen válaszainak arányában különbség igen jelent s és magyarázatra szorul. 13. Jónak tartaná-e, ha rendszeresen lennének olyan helyi szavazások, amelyeken mobiltelefonnal is részt lehet venni? – A lakosság 79 %-a jónak tartaná. 3. körzet : 73,9 % 18. körzet : 74,2 % 14. Részt venne-e Ön ilyen szavazásokon? - A lakosság 81 %-a részt venne. 3. körzet : 78,3 % 18. körzet : 82,8 %A felmérés kiértékelése1. A válaszok tekintetében a megkérdezettek életkora, foglalkozása, neme nem eredményezettszignifikáns különbséget (bár a n k szívesebben vennének részt a helyi civil szervezetekmunkájában, míg a nyilvános szereplésre inkább a férfiak vállalkoznának.)2. A feln tt, 30 év fölötti korosztály érdekl dése a közügyek iránt nagyobb, mint a fiataloké.A fiatalok szkeptikusak a helyi demokráciával szemben. A közügyek iránt alacsony azérdekl dés ebben a korosztályban.3. Szkepticizmus és bizonyos visszahúzódottság jellemzi a legtöbb Abára betelepült új lakosmagatartását. Különösen a fiatalok nehezen találják helyüket a község életében: személyeskapcsolataik elenyész k, még nem igen ismerik ki magukat a helyi közéletben, elszigeteltenélnek, munkahelyük többnyire Székesfehérvárhoz vagy más településekhez köti ket.Integrálódásukhoz szükségesnek látszik a küls segítség, megkeresés.4. Bár a demokráciafogalmak (képviseleti, részvételi, e-demokrácia) homályosak éshiányosak, abban kivétel nélkül egyetértettek, hogy pártpolitika helyett a közpolitikafejlesztése indokolt. 48
  • 49. 3. ábra5. A fogalmak tisztázatlansága ellenére a demokrácia kiszélesítése iránt nem csak nyitott alakosság, hanem igényli is. A megkérdezettek részvételi készségét vizsgáló kérdéseinkre adottválaszok, valamint a jelenlegi aktivitási ráta összehasonlítása alapján az abai lakosság közéletiaktivitási potenciálja igen magas. Ez azt jelenti, hogy a területi elv bevezetése jelent senfokozhatja, optimális esetben négyszeresére növelheti, a jelenlegi társadalmiaktivitást.(4.ábra)6. Általános tendencia, hogy a lakosság részt venne különféle társadalmi akciókban,amennyiben erre lehet sége nyílna, de a kezdeményezést els sorban választott képvisel ikt lés a polgármestert l várják. Ebb l arra következtethetünk, hogy nem vált ki ellenszenvet,hogy a részvételi demokrácia helyi akcióprogramját felülr l kezdeményezi az önkormányzat.7. Konkrét problémák felmerülése esetén (pl. munkanélküliség, egészségi állapot romlása)egyéni, „személyre szabott” megoldásokat várnak az önkormányzattól, illetve a civilszervezetekt l. A társadalmi szerz désben meghatározásra kerül akcióterv kidolgozásakorerre különösen figyelemmel kell lenni. 49
  • 50. 4. ábra8. A területi alapon kialakítandó lakókörzeteket, a választott körzeti képviseletet és afolyamatos tájékoztatást a lakosság egybehangzóan támogatja. Az összes lehetségesképviseleti megoldás – civil szervezetek, a jelenlegi politikai logikára épül képviseletidemokrácia és a lakókörzeti képviselet - között ez utóbbi iránt a legmagasabb a bizalom. (5.ábra) 50
  • 51. 5. ábra9. A legtöbb embert meglepte a társadalmi szerz dés gondolata, de minden esetbenüdvözölték a nyilvános vitáját (82,7%). Ez az arány nagyjából megfelel a lakókörzetiképvisel i rendszer támogatottságának (6. ábra). A társadalmi szerz dés vitája lehet arendszer els igazi próbatétele.6. ábra10. Teljes kör egyetértés van a tekintetben is, hogy a lakókörzeti ülések, viták el remeghatározott és elfogadott ügyrend mentén, jegyz könyvben vezetve történjenek. Aparttalanság elkerülésére támogatják az id korlátozást.11. Számítógép, illetve más informatikai eszközök használatát, kezelésük elsajátítását önkéntvállalják azok is, akik egyel re nem rendelkeznek ilyen eszközökkel, illetve ismeretekkel.Összességében minden újdonságot szívesen kipróbálnának (ami nem kerül pénzbe).12. Annak ellenére, hogy személyes lehet ségeik az eszközöket és az infrastruktúrát illet enkorlátozottak – a kábeltévé sok háztartásban nincs, csak igen kevés háztartásban van hálózatihozzáférés, valamivel jobb a számítógéppel való ellátottság,– támogatják az ezen irányúfejl dést. Az infokommunikációs eszközök területén a mobil telefon a legelterjedtebb, alakosság mintegy 80 %-a számára hozzáférhet . A jöv szempontjából új lehet séggelkecsegtet a 3. generációs készülékek rohamos terjedése, így az önkormányzat azon terve,hogy minden abai lakos saját elektronikus postaládába kapja meg a fontos helyi információkat 51
  • 52. már elérhet közelségbe került. Természetesen a mobil szolgáltatások nem pótolják aszélessávú hozzáférés infrastruktúrájának hiányát, de jelent sen javíthatja azinformációáramlás intenzitását.8. Javaslatok a helyi demokráciájának fejlesztésére, atársadalmi szerz dés létrehozására (2005 január)Európában a részvételi demokrácia megvalósításának programját elméletileg - azinformációtól a közös döntésig (a valós részvételig) – négy fejlesztési szakaszra bonthatjuk: 1. Az információáramlás kétirányúsítása: a választott képvisel k és az önkormányzati intézmények számára lehet vé teszi a lakosság elvárásainak, kívánságainak jobb megismerését; a lakosság betekintést nyerhet a döntések tartalmába és a döntéshozók szándékainak és az önkormányzattól független objektív feltételek megismerésébe. – Ez a szint Abán egy éven belül megvalósítható. Ki kell dolgozni az információáramlás különböz technikáinak rendszerét. 2. Konzultációs rendszer (strukturált párbeszéd) kialakítása: a lakosság kifejtheti álláspontját az adott kérdésekben, de a hatalom gyakorlói nem kötelesek azt figyelembe venni a döntéshozatalok során. – A második szint eléréséhez Abán a feltételeket biztosítottnak látjuk. A felmérések valamint a már korábban is rendszeresített falugy lések népszer sége alapján mind az önkormányzat, mind pedig a lakosság részér l a szándék megvan. A lakókörzetek képviseleti rendszerének kialakítása és a társadalmi szerz dés megkötése e téren alapvet fontosságú. 3. Egyeztetés és együttm ködés rendszere: a fejlesztésnek ezen a szintjén a lakosság teljes részvétele megvalósul a lakókörnyezetükhöz kapcsolódó fejlesztési projektek megvalósításában (ld. Ile de France, Lille). Abán ez az intelligens várossá válás programja18, vagy többek között a Dél Kapuja projekt, stb. Ezen a szinten a döntéshozó és végreható hatalom id nként kompromisszumok megkötésére kényszerülhet. Ennek a szintnek a m köd képességéhez az önkormányzat részér l kijelölt felel s személyre van szükség. Európában általában az egyik alpolgármester feladata a rendszer m ködtetése. – Világosan meg kell határozni azon kérdésköröket, témákat, amelyekben az együttm ködés sikerrel végig vihet . Az els egy-két évben olykor tanácsos ezt a kört lesz kíteni, mert minden kudarc gyengítheti a továbblépést, elbizonytalanítja a polgárokat. 52
  • 53. 4. Participáció (részvétel) szintje: a hatalom megosztása a közösen hozott döntésekben (co-décision) is jelentkezik. – Ennek a szintnek a megvalósítása véleményünk szerint még a jöv kérdése, de el készítése az intelligens (város és terület-) fejlesztések során szem el tt tartandó. A felmérések alapján egy ilyen mélység felel sségvállalásra az abai lakosság ma még nem felkészült. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a felkészít munkát: mobil telefonos tájékoztató jelleg szavazások, interaktívitás, a kábeltévé m soraiban a lakossági vélemények (lakókörzetek) bemutatása, a vélemények ütköztetése, kerekasztal beszélgetések, a honlapon rendszeres fórumok szervezése stb. Ezekre az újításokra a lakosság nyitott.Annak ellenére, hogy a részvételi demokrácia gyakorlata hihetetlen gyorsasággal terjedEurópa és világszerte, ma még az eredmények igen bizonytalanok. Az okok több tényez re isvisszavezethet k: • A politika és a közpolitika között ma még nehéz a határvonalat meghúzni, így a képviseleti (közvetett) és a részvételi demokrácia szembeállítása a civil szféra és az önkormányzatok együttm ködése helyett érdekellentéteket generál(hat). – Abán a felmérések azt mutatják, hogy a lakosság bár a fogalmak pontos meghatározásával nincs tisztában, a kontrolkérdések azonban világosan mutatják, hogy különbséget tudnak tenni a pártalapú politizálás és a közpolitika között. Összességében pozitív véleményüknek adtak hangot, amikor aláhúzták, hogy Abán a pártpolitika nem dominál. Ezt a meggy z dést kihasználva jelent s lépéseket lehet tenni a bizalom és a részvétel irányába. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy a választ adók többsége kívül érzi magát a helyi közéleten. Miután a lakosság korát, nemét, érdekl dését és szociális helyzetét tekintve is igen szórt még az egyes lakókörzeteken belül is, javasoljuk, hogy ne csak a területi elv, hanem tematikák és feladatok mentén is kíséreljen meg az önkormányzat mozgósítani: pl. az Aba Napok kiszélesítése, amelynek során 1-2 lakókörzet bemutatkozik, vagy a gyerekek feln ttekhez hasonló szervezése, versenyek stb. • A demokráciafejlesztés negyedik szintje a jelenlegi intézményi és társadalmi környezetben inkább idealisztikus, mint megvalósítható cél. Ez is indokolja, hogy a fejlett észak országaiban a negyedik szakaszt az információs technológia intenzív alkalmazásával képzelik el. Abán ez alapvet en a helyi és kistérségi e-közigazgatás lenne, amelynek részletes programja elkészült. – Abán, ismételten utalnunk kell 53
  • 54. felmérésünk azon eredményére, hogy a lakosság rendkívül nyitott az új irányában, annak ellenére, hogy sokak lehet sége korlátozott. Ki kellene a körzetesítést használni az információs kultúra terjesztésére: körzetenkénti ingyenes tanfolyamok, Internet elérés, kábeltévében közvetített lakókörzeti m sorok, vetélked k (?). Olyan programok, ahol az egymást alig ismer vagy kapcsolatot nem tartó egyének közös identitása, összefogása er síthet .• Az állampolgárok közösségi részvétele kétes: szkepticizmus, személyes döntések, félelem a nyilvánosságtól stb. Nagy arányú részvétel szinte sehol sem valósult meg. A tapasztalatok alapján átlagosan 10 százalékos részvétellel lehet számolni, ami nagyvárosok esetében igen tekintélyes létszám, de egy kisvárosban, vagy községben a program esetleg ellehetetlenüléséhez vezethet. – Ezzel a lehet séggel sajnos Abán is számolni kell, annak ellenére, hogy a kijelölt két körzetben végzett felméréseink pozitív hozzáállást és er s fogadókészséget mutatnak. A jelenlegi civil aktivitást vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a közösségi aktivitás jelenlegi szintje nagyon alacsony a községben. Bár a választ adók többsége id hiányra hivatkozott, a kérdez biztosok benyomása az volt, hogy sokkal inkább az érdektelenség és a közösségen kívüliség érzete a passzív magatartás igazi oka. Abán is számítani lehet arra, hogy a kezdeti lelkesedést komoly lemorzsolódás fogja követni. Igen nagy a valószín sége annak is, hogy háztartásonként csak egy, jó esetben két személy fog részt venni a körzeti fórumokon. Ez egy 70 feln ttet számlálókörzetben, optimális esetben is csupán 20-30 résztvev t jelenthet. 10-20 százalékos aktivitás mellett 10-12 f re lehet számítani, ami megint csak negatív hatású, hiszen a „miért csak mi?” kérdése óhatatlanul vet dik fel. Javasoljuk tehát, hogy a munka vagy nagyobb körzetekben, vagy több körzet összevonásával történjék. A másik fontos elem a gy lések, fórumok id tartama. A lakosság nagy része ingázó, gyerekeket nevel vagy id s ember. A végeláthatatlan gy lések riasztóak. Ezért javasoljuk, hogy a fórumok id tartamát és a hozzászólásokat egyaránt id ben korlátozzák, és a körzeti képvisel kkel együttm ködve dolgozzanak ki egy egységes ügyrendet. Felméréseinkben ezt a megoldást minden választ adó támogatta. A lemorzsolódás csökkentésének másik módja a helyi fórumok, gy lések folyamatos ébrentartása: a napirendek sorában mindig be kell illeszteni egy közérdekl désre alkalmas kérdést, információt, meghívott személyt. A lakókörzeti képvisel szerepe és személyisége meghatározó.• A döntéshozatalba való bevonás egyik sarkalatos kérdése marad, hogy a lakosságnak semmiféle kötelezettsége sincs, így a felel sség megállapítása lehetetlen. Ez komoly 54
  • 55. feszültségekhez vezethet a választott testületek és a lakosság között. – Ezen egyedül a területi alapon történ választott „civil képvisel k” intézményesített rendszere tud segíteni. Az európai példák nyomán Abán is javasoljuk az évenkénti választás lehet ségének nyitvatartását: az alkalmatlan képvisel k lecserélésére, s más aktív és tehetséges személyek számára is teret adni a közösségen belül. Ez a rendszer er sítheti az önkontrolt, valamint a képvisel kontrollját is. A másik fontos elem lehet, hogy a körzeti gy lések hozzászólásait, javaslatait és szavazásait egyszer sített jegyz könyvben rögzítsék és azt a körzet minden háztartásába juttassák el. A lakosság személyes felel sségvállalását, de a rendszer átláthatóságát is csak a nyilvánosság keretei között lehet biztosítani. • A civil szervezetek ma jóval kisebb szerepet játszanak a helyi közéletben, mint azt korábban tapasztalhattuk. Anyagi függ ségük a helyi önkormányzatoktól a lakosság bizalmatlanságának forrása is lehet. Legitimitásukat a lakossági vélemény formálásában és képviseletében gyengíti, hogy jelenlétük nem reprezentatív minden lakókörzetben. – Abán annak ellenére, hogy a hazai viszonyok között jól m köd civil élet van, az általunk megkérdezettek többsége nem vagy alig ismeri. Ugyanakkor a helyi demokrácia fejlesztése szempontjából szerepük nem elhanyagolandó. A lakossági megítélésük jónak mondható. Ezért javasoljuk bevonásukat a konzultatív testületekbe, amivel a körzeti képvisel k munkáját és a lakókörzetek tájékoztatását, vitáját segíthetjük.9. A civil képvisel k bemutatása, terveik elemzése2005. május elején kérd íves felmérés készült az abai civil képvisel k körében. A postai útonkiküldött 24 kérd ívb l húsz érkezett vissza kitöltve, így ezek kerültek feldolgozásra.Az alábbiakban a kutatás gyorselemzését mutatjuk be: az els rész a civil képvisel kdemográfiai adatait tartalmazza, idegen nyelv tudását és a számítógép használati szokásaikat,a második rész pedig a társadalmi szerepvállalás és a civil képvisel ség feladatkörénekönértelmezésére összpontosít.A nemek szerinti megoszlás alapján az abai civil képvisel k 75%-ka férfi, 25 %-ka n . Alegtöbben a 30-40 év közötti korosztályhoz tartoznak (45%), a 40-50 és az 50-60 év közötti 55
  • 56. korosztályból csak 5-5 képvisel van és mindössze egy személy 30 év alatti. Az abai civilképvisel k többsége tehát közép-korosztályhoz tartozik.A képvisel k családi állapotát illet en elmondható, hogy 75 százalékuk családos és csak 25százalék elvállt, hajadon vagy n tlen.Iskolai végzettség szempontjából nincs túlreprezentálva sem a fels fokú, sem az alacsonyabbvégzettséggel rendelkez képvisel k aránya. Nagyjából fele-fele arányban szerepelnek azok,akiknek maximum érettségije van (12) és azok, akik fels fokú végzettséggel rendelkeznek(8). A legtöbben szakiskolát végeztek (30%), 20 százalék érettségizett, 15-15 százalék azokaránya, akik egyetemet vagy posztgraduális képzést végeztek, 10-10% a nyolc osztályt és atechnikumot végzettek aránya.A civil képvisel k 65 százaléka teljes munkaid ben dolgozik, 10 százaléka csakrészmunkaid ben, 25 % pedig inaktív (nyugdíjas).Hasonlóan az iskolai végzettséghez a foglalkozás tekintetében is megoszlanak a képvisel k. Acivil képvisel k 30 százaléka van vezet pozícióban, 20 % szakmunkás, 15 százaléka egyénivállalkozó, 10 százalék szellemi beosztott. Mindez azt mutatja, hogy az abai polgárok nemels sorban értelmiségieket vagy egyáltalán szellemi munkát végz ket választottak ki.A képvisel k 65%-ka egy nyelvet sem beszél társalgási szinten, 20% beszéli a németet, 15%pedig az angolt. Ez a kép egyezik azzal az általános helyzettel, hogy a mai középnemzedéktagjainak többsége nem beszél idegen nyelvet.Arra a kérdésre, hogy ki milyen típusú munkahelyen dolgozik, azt a választ adták, hogy aképvisel k körülbelül ugyanolyan arányban dolgoznak a magánszférában mint az államiban, saz önkormányzati munkatársak aránya 20%.A képvisel knek 70 százaléka rendelkezik számítógéppel, 30 százaléknak pedig se amunkahelyén, se otthon nincs számítógépe. Ez az adat meglepetés, hiszen ez arány kétszereseaz országos átlagnak. Az internet hozzáférési lehet sége a képvisel k 55 százalékának van,ami megint sokkal magasabb az országos átlagnál. Az internetet leginkább tájékozódásra,információgy jtésre használják (55%), e-mailezésre 30 százalék, tanulásra 20% és csak 15%azok aránya, akik az internetet üzleti tevékenységre is használják. 56
  • 57. A képvisel k 60 százaléka korábban nem vállalt semmilyen társadalmi szerepet, 40 százalékapedig már régebben is rendelkezett hasonló tisztséggel. Ez megint jó jel, hiszen a hatvanszázalék arra utal, hogy a többség most el ször kap közösségi megbízatást, így a helyitársadalomból többségében új emberek jutottak képviseleti lehet séghez.A képvisel k a részvételi demokrácia fogalma alatt a következ ket értik: szélesebb kör ,úgynevezett strukturált párbeszéd helyi döntéshozók és a lakosság között (85%); a lakosságszélesebb körének bevonása a döntések el készítésébe (80%); civil képvisel k segítségévelhatékony települési civil testület/ fórum létrehozása (55%). Továbbá lényegesnek tartják azinformáció eljuttatását mindenhova (40%), a társadalmi szerz dés megkötését azönkormányzat és a lakosság között (40%); a helyi társadalom (vagy csak az utcaközösség)gondolatainak, értékeinek, szándékainak kifejezését (35%); az önkormányzat hatékonym ködésének támogatását (35%).A válaszokból az derül ki, hogy a strukturált párbeszéd vitte el a pálmát, ami arra utalegyúttal, hogy a civil képvisel k értik a részvételi demokrácia központi gondolatát, miközben,indehhez képest csak fele szavazatot kapott a társadalmi szerz dés megkötése azönkormányzat és a lakosság között (40%) és a helyi társadalom (vagy csak az utcaközösség)gondolatainak, értékeinek, szándékainak kifejezése (35%).A legtöbben azért vállalták el a civil képvisel ségre való jelölést, hogy Aba sikeres,fenntartható, intelligens kisváros legyen (75%), a képvisel k 50 százaléka azt vallja, hogyfelkérték ennek a tisztségnek az elvállalására, 45-45 % felel sséget érez a közügyek iránt,vagy véletlen folytán alakult így. A családtagok javaslata vagy az egyéni érdek, elenyészmértékben játszott szerepet a jelölés elvállalásakor, mindössze 10%-ban. Ez a válaszsor pedigazt a visszajelzést adja, hogy a többség nem csak ismeri, hanem támogatja is, hogy Abaintelligens kisváros legyen.Arra a kérdésre, hogy mi a civil képvisel k legfontosabb feladatköre, a válaszadók legtöbbenaz utcaközösség és ezen belül a családok érdekeinek képviseletét (85%) jelölték meg, továbbáa lakossági aktivitás er sítését, hogy Aba fenntartható, intelligens kisváros legyen (70%), ésvégül a lakosság inspirálását, hogy részt vegyen a részvételi demokráciában (70%). Azinformációk eljuttatását a lakossághoz, a civil képvisel k 30%-ka tartja fontosnak. Érdekesmódon a pénzforrások felkutatását a célok elérése érdekében a képvisel knek csak 10%-kajelölte meg. 57
  • 58. A civil képvisel k központi fórumának, a „Civil Magisztrátus”-nak, a képvisel k 75 százalékaszerint az a szerepe, hogy érvényre juttassa az utcaközösség érdekeit, 70 százaléka azösszefogást hangsúlyozza a közös jöv kép szisztematikus megvalósítása érdekében ésugyancsak 70% az utcaközösség értékeinek, céljainak érvényesítését. Az talán ellentmondásrautal, hogy az utóbbi két kérdésnél az els bbséget az utcaközösség érdeke/értéke kapta,miközben a részvételi demokrácia értelmezésénél ugyanez a szempont az egyik utolsó helyrekerült.A képvisel k 50-50 százaléka gondolja azt, hogy a civil képvisel k fórumának az a szerepe,hogy jöv képet adjon a falunak és együttm köd partnerséget biztosítson az önkormányzattal.Ez majdnem egy ideális válaszarány, hiszen sem a jöv kép alkotás, sem az önkormányzattalvaló együttm ködés nem szorul háttérbe.Összegezve azt mondhatjuk, hogy az abai civil képvisel k egyrészt jól reprezentálják a helyitársadalmat, másrészt az átlagosnál felkészültebbek, tudatosabbak, harmadrészt pedig a vállaltszerepüket meglehet sen magas szinten értelmezik.10. Az abai részvételi demokrácia létrejötte és az e-demokrácia esélye (eseménytörténet)Ebben a fejezetben egy év (2004. júniustól – 2005. május közepéig) eseménytörténeténekfontosabb fordulópontjait foglaltuk össze.Az abai demokrácia-fejlesztési kísérlet, vagy a társadalmi szerz dés megkötésének gondolatael ször 2004 tavaszán-nyarán merült fel. A program kezdeményezése azzal indult, hogy azönkormányzat (mindenekel tt Kossa Lajos polgármester) 2004. szén falugy lésen ismertetteaz elképzelést. Az eseménytörténet legizgalmasabb id szaka 2005 márciusának elején volt,amikor Abán a 24 utcaközösség polgárai a kultúrházban megválasztották civil képvisel iket.Ebben a fejezetben a demokrácia-fejlesztési kísérlet történetének legfontosabbdokumentumait publikáljuk.10.1. A demokrácia kísérlet hivatalos indítása (Falugy lés, 2004 szeptember) 58
  • 59. Aba nagyközség önkormányzata 2004. szeptember 23-án (csütörtök) 18 órára falugy lésthivott össze az abai Millenniumi Parkba. Ennek a meghívójában a következ mondatokszerepeltek:„2004. január 1-je jelent s mérföldk településünk életében, a kormány pozitív döntésénekköszönhet en önálló kistérséggé vált a Sárvíz, Aba pedig térségközpontként történelmelegnagyobb lehet sége el tt áll. Az önálló térséggé válással új fejlesztési források ismegnyíltak el ttünk, amelyek segítségével az elkövetkez hónapokban eddig soha nem látottberuházási hullám indul el Abán a néhány milliós munkáktól milliárdos fejlesztésekigbezárólag. A lehet ség egyben nagy felel sséget is magával hordoz, ezért meggy z désünk,hogy a fizikai (küls ) megújulás csak akkor lesz sikeres, ha ezzel egyid ben a közösség lelki-szellemi megújulása is elkezd dik. E törekvést el segítend Aba Nagyközség Képvisel -testülete egy helyi társadalmi szerz dés megkötését kezdeményezi.Az új programok és fejlesztések az élet szinte minden lényeges területét egyszerre és egymáster sítve indulnak el, amelyek sikeréhez elengedhetetlen az önkormányzat és a helyitársadalom szoros és hatékony együttm ködése.”10.2. Felhívás helyi társadalmi szerz dés megkötéséreAbán a társadalmi szerz dés el készítése, megvitatása és a civil képvisel k megválasztásaérdekében minden család az el bbi Felhívást kapta meg. Ennek a szövege a következ volt:Felhívás helyi társadalmi szerz dés megkötésére„Hol tartunk ma?Hogy is hangoznak ma a régi igazságok? Egy falu, vagy egy város közös remény ésvállalkozás. Egy település helyi társadalma közös létforma és összetartozás tudat. Egyönkormányzat együttes vállalkozás a település vezetésére és életkedvének er sítésére. Egyiskola olyan intézményes szellemi együttm ködés, amely a fiatalok számára tudást éséletvezetési stratégiát kínál. Egy család sem más, mint – túl a termelési és fogyasztásiszerepeken – érzelmi, lelki és szellemi közösség.Megvalósult ez? Ma a helyi társadalmakban az a felfogás er södött meg, hogy mindentinkább egyedül próbálj meg, mint bárki mással együttm ködve. Ez az íratlan életfelfogás ma 59
  • 60. azért uralkodik, mert az elmúlt száz évben a különböz helyi elitek gyakran a közösségérdekével szemben vezettek. Ám nem foghatunk mindent a küls körülményekre. Ne felejtsükel, hogy nagyon sok utcában a szomszédok képtelenek együttm ködni, s t a legkisebb érdek-vagy értékellentétet is csak durva eszközökkel próbálják meg orvosolni.Nézzünk körül tágabb és sz kebb világunkban, s magunkban. Mindenfelé azt tapasztalhatjuk,hogy a normális együttm ködés akadozik, s t akár azt mondhatjuk, hogy az új barbárosodásinkább terjed, mint csökken. Nincs elég nyugalom, elég béke bennünk, nem tudunk a másikemberre figyelni, a másik érdeke számunkra érdektelen, ítéleteinket pontatlan információkravagy vélekedésekre alapozzuk, a másik embernek nem a jobb, hanem a rosszabb arcát látjuk,a közösségek vezet it szinte mindig el ítélettel nézzük, haragszunk a körülöttünk lévvilágra, miközben a saját portánkat sem tesszük rendbe. Nem értjük a világot, nem érezzük jólmagunkat benne és javításáért lehet leg semmit nem akarunk tenni.Bezzeg magát mindenki jónak és tisztának tartja, miközben másokat– ha nem is mindenkit –rossznak és tisztázatlannak ítél. Ebb l vagy az következik, hogy mindenki rossz, az is, akimagáról jót gondol, vagy mindenki legalább részben jó, s akkor magunkról is feltételeznünkkell, hogy legalább részben rosszak vagyunk. Ha nem veszünk részt a közösség életében, snem egyszer – a sok korábbi sérülés miatt – szinte elbújunk a világ el l, akkor sem az nemderülhet ki, hogy jók, sem az, hogy rosszak vagyunk.Nos, itt tartunk ma. Olyan sok sérülést, megaláztatást, fájdalmat okozunk egymásnak, hogyszinte lehetetlenné tesszük a másokkal való gondolatcserét, lelki egymásra figyelést vagy aközös fellépést. Markánsan fogalmazva: nincs közösség és nincs egyéni boldogság, s akivételek most is csak a szabályt er sítik. Mindez abban is megnyilvánul, hogy az egyéni éscsaládi határainkon túli települési-közösségi világban nincs – se íratlan, se írott formájú -társadalmi szerz dés.Hol tarthatnánk?Haragudhatunk bármennyire a külvilágra, a szomszédra, a falura, a hatalomra, aglobalizációra, de az a közismert igazság nagyon nehezen cáfolható meg, hogy sajátvilágunkban, a családunkban, a baráti körünkben (ha még, vagy már van) mi vagyunk azilletékesek, és mi hozzuk a döntéseket. Els sorban rajtunk múlik, hogy szeretteinket atenyerünkön hordjuk, vagy nem, hogy a küls siker hajszolása helyett – jelképesen is – saját 60
  • 61. kertünket építjük-e, vagy nem, hogy a közösség dolgaiban önzetlenül segíteni akarunk-e vagynem. Nem a szegénységt l vagy a gazdaságtól függ, hogy kimondott mondatainkkal bántaniakarunk-e, vagy nem, hogy az utcasarkon hallott gonosz megjegyzéseknek hiszünk-e, vagynem, hogy keresztény emberként Isten szeretete, vagy ateista emberként humanista erkölcsvezet-e minket, vagy nem.Évszázadok óta ott tarthatnánk, hogy a többség legalább többnyire a jó mellett döntsön. De ezmég nem történt meg, s olyan illúziónk sem lehet, hogy ez rövidesen bekövetkezik.Ugyanakkor magunkban és másokban gyakran azt tapasztalhatjuk, hogy a többség igen is ajót szeretné választani, de valami vagy valaki közbeszól, akadályoz, elterel. És mi ebbebelenyugszunk. Hasonló a helyzet a közösségekkel is. Egyáltalán nem tartunk ott, hogy azemberek egymás iránti empátiával és nyitottsággal – már a napi érdekeik miatt –együttm ködjenek, holott igazából minden ember vágyik társakra, baráti közösségekre, s sokminden feladatot ellátna, ha a küls világban tapasztalná, hogy becsülik, megszólítják ésfelkérik. Keressük tehát a közösséget, de valami – fáradtság, kudarc, rossz pletyka, stb. –elterel minket. Azért is belenyugszunk ebbe, mert nem gondolkodunk elég világosan.Már régen ott tarthatnánk, hogy az önkormányzat erkölcsi súllyal bír, a közösség vállalja amegválasztottait, és a közös döntések valóra váltásáért mindenki hajlandó egy kapavágásra.Már régen annak örülhetnénk, hogy az egy utcában lakók számára erkölcsi parancs aszomszéd megbecsülése és támogatása, vagy semmi akadálya nem lenne annak, hogy sajáttudásainkat is felkínáljuk az utca végén lakóknak is. Már régen oda juthattunk volna, hogy arokonok között bens ségesebb a kapcsolat, s a családokban a szeretettel szemben nemalternatíva a viszály. De a küls világ sajnos pontosan olyan, mint a bels világunk, sfordítva, a bels világunk nem jobb, mint a sokat szidott küls világ. Várjuk, hogy kívülr lszeressenek minket, de mintha képtelenek lennénk arra, hogy a kintieket szeressük.Az egész globális, vagy lokális világunkban ismételten tudatosul: a megváltás aligha kívülr l,sokkal inkább belülr l érkezik. Nem másoktól jön, még ha mások sokat segíthetnek is. Nincsmire várnunk, holott a várakozás állapota egyébként izgalmas lehet. A bels döntéseketmindenkinek naponta kell meghozni, s naponta kell azzal szembesülnie, hogy miben volt er sés gyenge. A közösségnek, és különösen a közösség (például az önkormányzat, az egyház, azóvoda és az iskola) vezet inek pedig mindent meg kell tenni azért, hogy intézményes ésintézményeken túli, de szervezett támogatást adjanak a személyes jó döntések 61
  • 62. meghozatalához és az ezekb l következ kisközösségi cselekvésekhez. Milyenek legyenekezek az intézményes segítségek, és hogyan szervez djenek meg és váljanak elérhet vé?A titok és a jó válasz is valahol itt rejt zik.Hogyan jutunk tovább?A válaszhoz vezet felvetések nagyon evidensek. 1. Tisztázzuk, hogy településként ésközösségként milyenek vagyunk! 2. Tisztázzuk, hogy mit akarunk együtt sokfélét éssokféleképpen! 3. Tisztázzuk, hogy miképpen jutunk el oda, ahova akarunk haladni! 4. Hatisztáztuk a f kérdéseket, akkor kössünk nyilvános megállapodást, helyi társadalmiszerz dést! 5. Ha tisztáztunk minden lényegest, akkor döntsük el, hogy saját magunk mitteszünk mindennek érdekében! 6. Ha saját akaratunkat tudjuk, a szomszédokkal együtt valakit– mintegy negyven településrészen - bízzunk meg az összefogás szervezésével! 7. Azönszervez déseink összefogói (beleértve a civil szervezeteket is) m ködtessenek valamilyenközségi civil testületet vagy helyi civil parlamentet! 8. Ha helyi társadalmunkat összefogjuk,gy jtsük össze az ehhez szükséges tudásokat nyilvános formában, és ezeket dolgozzuk fel egyáltalunk alapított civilegyetemen! 9. Ha elkezdünk magasabb min séggel együttm ködni,akkor saját intézményeinket szeressük jobban és vegyük ket jobban igénybe! 10. Haszükségképpen új utakra is indulunk, s új közösségi vállalkozásokba kezdünk, akkor ezeketbecsüljük meg, s – ahogy ezt az emberek mindig is tették – fogjunk össze az elképzelés valóraváltásáért!Sok-sok kérdést tehetnénk még fel, de talán gondolkodási irányként és módszerként ennyi iselég. Számos felvetésre már válasz is van, vagy legalább is a válaszkísérletek már szület benvannak. Az elmúlt években komoly – más településen még el sem képzelt – válaszalternatívákfogalmazódtak meg, s azt egyre nehezebb vitatni, hogy az intelligens várossá válás átfogó,egyszerre a hagyományokra és a jöv re épít programja jó kiindulópont. Úgy érezzük, eljöttaz ideje, hogy a nagyközség önkormányzata és a település lakossága egymással nyilvánostársadalmi szerz dést kössön. Ennek azonban csak akkor van értelme többek között: 1. Hanem csak megegyeztünk, s testületileg elfogadtuk, hanem a többség belül is vállalja a közösprogramot. 2. Ha a közös jöv terv nem csak néhány hónapra, hanem legalább egy évtizedreel re lát. 3. Ha a helyi társadalmi szerz dést nem csak a vezet k, hanem a helyi polgárok isaláírják. 4. Ha mindenki el tt világos, hogy a társadalmi szerz dés betartásáért minden fél 62
  • 63. személyesen is felel s. 5. Ha a többség érzi vagy érti, hogy ebben a modern világban ez atársadalom vagy közösségfejlesztés talán fontosabb, mint a korábbi századokban.Javasoljuk, hogy minden jó akarat és tudás összesítésére alakuljon meg – els sorban helyivezet k s polgárok, valamint szakmai konzulensekként hazai és külföldi tanácsadókrészvételével – egy olyan testület, amely a következ hónapokban megfogalmazza atársadalmi szerz dés szövegét, amelyet aztán az önkormányzat és a helyi civil társadalomközös vitára bocsát. Ha a nyilvános viták után a társadalmi szerz dés szövegér l és céljáról atöbbség által elfogadható megegyezés születik, akkor az abai társadalmi szerz dést írja alámindenki, f ként azok, akik programját tudatosan elfogadják és vállalják, majd ezt követ enmindenki, vagy minden család kapjon bel le (díszes oklevélként) egy példányt. Ha ideeljutunk, és új alapokon folytatódik a közösség lelki-szellemi megújulása, egy rendkívülkomoly és távlatos feltételt teremtettünk meg az élhet bb, a kevesebb szenvedést okozó és azeredményesebb együttm ködést szolgáló jöv érdekében.2004-09-06.Aba Nagyközség Képvisel -testülete”10.3. Helyi társadalmi szerz dés megvalósítási forgatókönyv tervezete(harmadik változat)Abán a nagyközség képvisel testülete és a falugy lés egyaránt megszavazta és elfogadta,hogy szülessen meg a helyi társadalmi szerz dés az önkormányzat és a helyi polgárok,családok között. A társadalmi szerz dés koncepcióját, tartalmát ismerteti a „Felhívás helyitársadalmi szerz dés megkötésére.”Ennek alapján a helyi társadalmi szerz dés létrehozásának, aláírásának a következforgatókönyvét javasoljuk: megvalósításszakaszok feladat neve tartalma felel s id pontja1. szakasz 24 körzet kijelölése, a Felhívás értelmében a 2004. dec.15 - önkormányzat, forgatókönyv körzetek határainak 2004. jan.30 civil szervezetek, elfogadása, civil megrajzolása, civil Stratégiakutató 63
  • 64. szervezetek jelölései képvisel ket a Intézet (SKI) polgárok és a civil szervezetek jelölhetnek2. szakasz interjúk három-négy kérd íves 2004. dec.15 – SKI minta-körzetben mélyinterjúk 2005 jan.30. készítése, értékelése3. szakasz társadalmi szerz dés választásokhoz a 2005. febr. 28- tanácsadó testület tartalmának tervezete tervezet szövegének ig vitaanyagként elkészül összeállítása4. szakasz minta-körzetekben a tanácsadói 2004. dec. 15 - Körzetek, civil választások segítséggel két-három 2005 febr. 28. szervezetek, SKI, lebonyolítása körzetben a minta- önkormányzat, választások követése stb.5. szakasz a körzetekben a 24 minták tapasztalatai 2005. február- Civil szervezetek, civil képvisel alapján az összes március utca-közösségek megválasztása körzetben választás6. szakasz civil képvisel k helyi 24 civil képvisel b l 2005. március- Civil szervezetek, szervezete megalakul megalakul a közös április utca-közösségek koordinációs csoport7. szakasz civil tudások portál készítés vagy 2005. április- SKI összegy jtése a kiegészítés, feltöltés, május nagyközségi portálon m ködtetés8. szakasz civil képvisel k (és 24 civil képzések új 2005. április- Önkormányzat, mások) számára tartalmú, új módszer május közös civil megalakul a képzése szervezet, civilegyetem SKI+HÉA9. szakasz társadalmi szerz dés lakosság széles 2005. március- Önkormányzat, nyilvános vitái köreinek bevonása a április közös civil szerz dés szervezet, SKI el készítésébe 64
  • 65. 10. szakasz társadalmi szerz dés Ha aláírta az 2005. márc. 15 Önkormányzat és aláírása – a közös önkormányzat és a – április 15. közös civil program alapján és közös civil szervezet szervezet minden aláíró példányt – és majd a polgárok, kap bel le családok, akkor mindenki kap egy díszes példányt11. szakasz társadalmi szerz dés közben elkészül és 2005. április- Önkormányzat, megvalósításának elfogadásra kerül az május közös civil forgatókönyvei, aláírt szerz dés szervezet, SKI alternatívái megvalósításának részletes forgatókönyve12. szakasz társadalmi szerz dés folyamatos kontroll 2005. április Önkormányzat és megvalósításának els és módosítás a 15.-t l – 2006 közös civil lépcs i megvalósításban dec. 31-ig szervezet13. szakasz társadalmi szerz dés minden el készíti és 2005. április Önkormányzat és ünnepei, s az felgyorsítja a 2007- 15.-t l – 2006. közös civil intelligens városépítés ben esedékes várossá dec. 31-ig szervezet el készítése válástA forgatókönyv természetesen csak a nagyobb lépéseket tartalmazza, egy-egy szakaszszükségképpen több kisebb lépésb l áll. A folyamat október végét l jöv év április közepéigtart; eldöntend feladat, hogy ez a b félév sok vagy kevés id . A megvalósításbaértelemszer en sokkal több szerepl bevonható, mi csak a legfontosabb típusokat jeleztük. Azels eredményeket érdemben másfél év múlva, 2006 végén lehet összefoglalni, s ezszerencsésen egybeesik az önkormányzati választásokkal is.2004. 10. 20.Stratégiakutató Intézet10.4. Levél az abai polgárokhoz (2005. február)2005 év februárjában az abai családok és tagjaik körlevelet kaptak a helyi önkormányzattól. 65
  • 66. „Tisztelt Hölgyem/Uram!Amint azt Ön már nyilván hallotta, vagy tudja, Aba nagyközség polgárai 2005 szén, afalugy lésen úgy döntöttek, hogy a falu lakossága egymással és a falu vezet ivel társadalmiszerz dést köt, els sorban azért, hogy a következ hét-nyolc évre közösen valósítsák megmesszire néz terveiket. Ez az együttm ködés társadalmi megállapodása lehet.Az Európai Unió következ fejlesztési id szaka 2007-t l 2013-ig, az újabb magyar választásiciklus 2006-tól 2010-ig tart. Ezért ma minden településen 2010-2013-ig érdemes el regondolkodni és legalább eddig szóló fejlesztési terveket készíteni.A tavaly elfogadott társadalmi szerz dés Felhívása nagyon egyszer en fogalmazta meg ateend ket. Tisztázzuk, hogy településként és közösségként milyenek vagyunk! Tisztázzuk,hogy mit akarunk együtt sokfélét és sokféleképpen! Tisztázzuk, hogy miképpen jutunk el oda,ahova akarunk haladni! Ha tisztáztuk a f kérdéseket, akkor kössünk nyilvánosmegállapodást, helyi társadalmi szerz dést! Ha tisztáztunk minden lényegest, akkor döntsükel, hogy saját magunk mit teszünk mindennek érdekében! Ha saját akaratunkat tudjuk, azutcaközösségekben a szomszédokkal együtt valakit – mint civil képvisel t - bízzunk meg azösszefogás szervezésével! Az önszervez déseink összefogói (beleértve a civil szervezeteketis) m ködtessenek valamilyen községi civil testületet vagy helyi civil parlamentet! Ha helyitársadalmunkat összefogjuk, gy jtsük össze az ehhez szükséges tudásokat nyilvánosformában, és ezeket dolgozzuk fel egy általunk alapított civilegyetemen. Ha elkezdünkmagasabb min séggel együttm ködni, akkor saját intézményeinket szeressük jobban ésvegyük ket jobban igénybe. Ha szükségképpen új utakra is indulunk, s új közösségivállalkozásokba kezdünk, akkor ezeket becsüljük meg, s – ahogy ezt az emberek mindig istették – fogjunk össze az elképzelés valóra váltásáért!Ennek a szándékoknak a jegyében most (február 18.-19.-20.-án) Abán a m vel dési házbanösszehívjuk külön-külön a mintegy harminc utcaközösség, avagy településrész lakóit. Ezért akövetkez kérésekkel fordulunk Önhöz és családjához:1. A m vel dési háztól majd Önnek külön is postázott meghívó szerint jöjjön el azutcaközössége megbeszélésre. (Ebben pontosan szerepel majd, hogy hol és mikor várják Öntés családjának tagjait.) 66
  • 67. 2. Addig is gondolja végig, hogy a társadalmi szerz dés szövegtervezete mit tartalmazzon,azaz milyen feladatokra szövetkezzenek Aba polgárai. Egy el zetes elképzelését majdküldünk Önnek. Ez összegzi a jelenlegi fejlesztési koncepciókat és megpróbálja egyesíteni ket egy átfogó jöv képben.3. Utcaközösségének más lakóival együtt Ön is válasszon egy ki egy olyan személyt, akiteddig magatartása és alkalmassága alapján méltónak tart civil képvisel nek. Miutánremélhet leg új világ van, nem protokoll embert várunk, nem a múlt elképzeléseit ismételjükmeg, nem olyan személyt keresünk, aki eddig csak nagy hangjával t nt ki, hanem éppenellenkez leg olyat, aki ténylegesen képes felel s civil akaratok, álmok, javaslatok konzekvensképviseletére.4. Ha a civil képvisel választása megtörtént, ha felhatalmazták érdekeik és jöv terveikfolyamatos képviseletével, az összes civil képvisel együttesen véglegesítse a társadalmiszerz désben szerepl programot és a program megvalósítása érdekében elképzeltmunkamegosztást. Ha ez elkészül március közepéig, akkor – közösen az önkormányzattal és ahelyi civil szervezetekkel - a március 15-i ünnepségen nyilvánosságra hozzuk a társadalmiszerz dést és lehet vé tesszük, hogy azt minden abai család és/vagy polgár aláírhassa.5. És akkor nincs „más” feladat, mint 2010-ig (vagy 2013-ig) a közös jöv képet valóraváltsuk, de úgy és csak úgy, hogy ez a lakosság együttes er feszítése legyen, méghozzá olyanmódon, hogy mindenki személyesen is tudja, hogy neki mi a dolga, miképpen segíthet, mibenfelel s, miben számítanak rá. Ennek érdekében a következ hét-nyolc évben egy állandóanm köd abai civil fórum m ködik majd.Kérjük, jöjjön el, higgyen abban, hogy van értelme tervezni, támogassa, hogy Ön ésszomszédai méltó képvisel t válasszanak, segítse megalkotni a társadalmi szerz dést, s álljonennek intézménye, a civil fórum mellé. Legyen Abának bölcs és cselekv képes civiltársadalma.Aktív, kreatív részvételét el re köszönjük.2005. február 10.”Kossa Lajos polgármester 67
  • 68. Aba Nagyközség Önkormányzata10.5. Társadalmi szerz dés program AbánAba polgárai a következ programtervezetet kapták meg 2005 márciusában. Az ezekben ahetekben elkészült és közreadott dokumentumok közül ez vált a legfontosabbá, mert ezfoglalta össze 12 pontban a részvételi demokrácia kifejlesztésének programját.„Örömmel állapítjuk meg, hogy Aba egyszerre a múlt, a jelen és a jöv lehetséges városa.Abának van múltja, mert a múltat fontosnak tartja, és a hagyományokra akar építkezni.Abának van jelene, mert tudja, hogy mit akar, és már kéznyújtásnyira van attól, hogynagyközség helyett igazi kisváros legyen. Abának van jöv je, mert van végre egy olyantelepülés, amely világos és messzire mutató jöv képpel rendelkezik.Abának a jelenben az egyik legnagyobb gondja az, hogy önmagát hogyan szervezze megjobban, és polgárainak többségét hogyan emelje fel a részvételi szabadság állapotába.Ez a furcsa megfogalmazás arra a problémára keres választ, hogy Magyarországon szinteminden településen a helyi polgárok egyáltalán nem, vagy csak részlegesen lehetnek falusivagy városi világuk bels alakítói. Ezért döntött úgy Aba nagyközség önkormányzata, és arészvételt már igényl lakossága, hogy az el bbi helyzeten megpróbál változtatni, és atelepülés minden polgárának felkínálja az aktív szerepet egy társadalmi szerz dés keretében.Mindennek a tudatában kinyilvánítjuk, hogy az abai társadalmi szerz dés és egybendemokráciakísérlet a következ programot fogadja el:1. A társadalmi szerz dés deklarálja Abán, hogy a részvételi demokrácia kiépítésemegkezd dött. Ezt maga az önkormányzat döntötte el, amikor testületi határozattal elindítottaa társadalmi szerz dés létrehozásának folyamatát.2. A társadalmi szerz dés Abán minden állampolgárnak, minden családnak és mindenutcaközösségnek intézményesített formában lehet vé teszi, hogy a mai nagyközség s aközeljöv városában részt vehessen a jelen és a jöv formálásában. 68
  • 69. 3. A társadalmi szerz dés azt akarja elérni, hogy a helyi részvételi demokrácia megvalósuljon,és ennek a jóvoltából a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz f zöttségjellemezze.4. A társadalmi szerz dés legfontosabb célja, hogy az abaiak egymásra figyelve, és egymástsegítve megvalósítsák messzire tekint jöv képüket.5. Ez a szerz dés tíz évre szól, mert maga a program is a tízes évek közepéig fogalmazódottmeg, de a szerz dés hosszabbítható, ha eredményes lesz. A társadalmi szerz dés lényege az,hogy létrejöv megállapodás és a részvételi demokrácia segítségével Abán mindenkinekjavulhasson az életmin sége.6. Az életmin ség emelését szolgáló program elkészült. Ennek magjában az áll, hogy Aba azeurópai és a magyar információs- és tudástársadalom korszakában nem egyszer en város,hanem intelligens (tudásszeret és tudást alkalmazó) város lehessen.7. Nem kevésbé lélekemel távlatot jelent a Dél Kapuja program, amely Abának konkrétcivilizációs és kulturális fejl dést kínál: a gazdaság fejlesztésben technológia parkot,gyógyvizes turisztikai élményparkot, intelligens lakótelepet, valódi és kultúráltvárosközpontot, természeti és környezeti rekonstrukciót, a hagyományokhoz valóvisszatalálást, kölcsönös emberi tiszteletre épít világot, az emberek és intézmények közöttiértelmes dialógust, és egyáltalán olyan városi környezetet és klímát, amelyben a településszélén él k sem érzik azt, hogy ki vannak rekesztve.8. Aba már boldogan nézhet hátra, hiszen a legnehezebb els lépéseken túl van: azönkormányzat által elfogadott fejlesztési programmal 2004. szén a teljes lakosságotképvisel és sokak részvételével megtartott falugy lés azonosult.9. A társadalmi szerz dés tehát nem akar egyebet, mint azt, hogy a helyi polgárok lelkileg ésszellemileg azonosulhassanak a közösség jöv képével, és ennek következményeként ki-kiszemélyesen, vagy közösségi fellépések keretében folyamatosan részt vehessen a jöv kisvárosának létrehozásában. Ebb l az is következik, hogy a tervek valóra váltásáért nem csak adöntéshozók, vagy az intézmények, hanem minden egyes ember és család is felel s.Jelképesen mondva: mindenkinek újra rendet kell tartania háza kertjében és az a háza el tt, azutcán. 69
  • 70. 10. Ezért hoztuk létre a strukturált párbeszéd rendszerét, hiszen az abai utcaközösségek tagjaimegválasztották képvisel iket, és képvisel k pedig létrehozták saját közös civilintézményüket, amivel megteremtették a tényleges párbeszéd hiteles feltételét.11. Az intézményes párbeszéd fóruma ugyanakkor vállalja, hogy a régi id k módján, a régiid k technikáival nem tolja háttérbe az állampolgárt, a következ tíz évben folyamatosanlehet séget teremt minden cselekedni akaró helyi polgár és család személyes részvételére adöntésekben és a cselekvésekben.12. Végül ezt az új demokratikus ügymenetet és közösségi együttm ködési hálózatot hosszútávon is m köd képessé teszi, hogy támogatóként és ösztönz ként ott áll mögötte a helyiönkormányzat.A 12 pont ismeretében és tudatában mindnyájan kijelentjük, hogy a részvételi demokráciaprogramját elfogadjuk, a társadalmi szerz dés intézményes rendszerét m ködtetjük, ésminden akármilyen helyi okból induló civakodás helyett a kölcsönös tisztelet és egymásraodafigyelés jegyében hosszú távon szerz dünk arra – mint a bevezet ben említettük - Abajöv képéb l valóságos jöv legyen.Legyen Aba Magyarország egyik legszeretetreméltóbb és polgáraihoz leginkább jóságos,hagyományokra épít , a kultúrát továbbviv , Európa figyelmére is méltó, intelligens-bölcskisváros.Közösen kérjük, hogy ezt a társadalmi szerz dést minden abai család egy-egy képvisel jeegyetért kézjegyével lásson el.2005. március 14.10.6. Társadalmi Szerz dés (ünnepi) NapjaMárcius 14-én, az abai Millenniumi Parkban a helyi polgárok elfogadták és aláírták atársadalmi szerz dést. Err l a nem mindennapi estér l (népünnepélyr l) a következbeszámoló született.„A királyságot és a köztársaságot az ember hozta létre, mondja a híres francia filozófus,Alexis de Tocqueville, a község viszont Isten keze nyomán kel életre, s a község attól fogva 70
  • 71. létezik, hogy emberek vannak, viszont a községi szabadság ritka és kényes dolog. Abaklasszikus község, méghozzá olyan község, amely nagysága és közakarata miatt rövidesenváros lesz, ám a legfontosabb kérdés az, hogy a községi szabadság milyen mértékben valósulmeg. A községi szabadság egyik feltétele, avagy hagyományos formája és garanciája azönkormányzás, míg a másik feltétele, avagy egyszerre régi és új formája a részvételiszabadság valóra válása. Ennek a modern formáját és intézményét most keresi az egész világ,köztük Európa is.Aba nagyot és merészelt gondolt most, amikor a részvételi szabadság formájának –Magyarországon els ként - a társadalmi szerz dés létrehozását vállalta. A nagyközségönkormányzati testülete és a helyi civil szervezetek úgy határoztak, hogy Abát huszonnégyutcaközösségre bontják fel, s mindegyik utcaközösség megválaszthatja a saját képvisel jét. Éslássunk csodát: a gondolatot tett követte, mert március elején mind a huszonnégy képviselmegválasztása sikerült, s t az önkormányzati testület után a huszonnégy képvisel ismegvitatta és elfogadta az abai társadalmi szerz dés szövegét. Ez véletlenül, vagy nemvéletlenül 12 pontban foglalja össze, hogy az abaiak milyen jöv t választanak, s a következtíz évben ezt a közös jöv képet hogyan valósítják meg.Abán 2005. március 14-ét elkeresztelték a Társadalmi Szerz dés Napjának. Idén el szörnemcsak a 48-as kopjafánál emlékeztek a forradalom és a szabadságharc h seire, hanem aH sök terét l – végig a Rákóczi utcán - zenés, ünnepi felvonulás keretében eljutottak aKözösségi Házig, amely el tt el ször is felavatták a XXI. századi emlékkövet, majd pedig estehat órakor a Millenniumi Parkban – ég fáklyák között – megkezd dött a Hit, a Tudás és azÖsszefogás ünnepe. És az emlegetett csoda itt teljesedett ki, hiszen se Aba, se Fejér megye, seMagyarország még nem látott ilyet: A lovak álma, a szövetségkötés emlékezete cím színpadijáték után a jelen lév mintegy négy-ötszáz helyi polgár el tt Aba nagyközség önkormányzatitestületének tagjai – Kossa Lajos polgármesterrel az élen – pontokként felolvasták atársadalmi szerz dést. Végül pedig a színpadra felhívott huszonnégy civil képvisel vel együttnyilvánosan mindenki esküt tett a társadalmi szerz désre.Képzeljék el, a Millenniumi Parkban ott fagyoskodik a h vös id ben mintegy négy-ötszázember, a színpadon szintén ott fagyoskodnak az önkormányzati és a civil képvisel k, majd a12 pont felolvasása után kórusban teszik le az esküt. Megható és megindító volt. Van egy faluMagyarországon, ahol a vezet k és lakosok érzik-értik, hogy a köz ügyeiben való részvételszabadság és felel sség intézményesült formáját saját akaratukból megteremtik. S ez még 71
  • 72. nem minden, mert most következett a katartikus fordulat: a színpad és „néz tér” teljesenelsötétült, s nem egyszer en a t zijáték következett, hanem két olyan csodálatos dal –Sólyomfi Nagy Zoltán, s a Kormorán együttes el adásában -, amely a társadalmi szerz déstakaratlanul is értelmezte, hitelesítette. Este volt már a javából, amikor a jelenlév k, egymássarkát taposva, nyilvánosan aláírásukkal hitet tettek a társadalmi szerz dés mellett.Varga Csaba”10.7. Civil képvisel k fórumának megalakulása (2005 április)A civil képvisel k Civil Fórumának alakuló ülésére Abán április 8-án került sor. Azmeglepetés okozott, hogy kivétel nélkül mind a 24 képvisel (és sok civil szervezet vezet je)eljött. Ezt az ülést még folytatták egy következ alkalommal, május 9-én. A napirendek akövetkez k voltak: a civil fórum nevének megvitatása, az utcaközösségek nevénekkiválasztása, a civil fórum programja 2006-ig (a társadalmi szerz dés megvalósítása), a civilfórum m ködésének rendjének kidolgozása, a civil fórum tagjainak képzése (civilegyetem),és a civil pályázatok beadása. A két ülésen intenzív, izgalmas és f ként a pillanatnyi helyzetfeszültségeit értelmez , és az aktuális teend ket felvet dialógus alakult, de döntéseket mégnem hoztak. Ennek legfontosabb oka az, megvárják, amíg Bodakajtoron és Bels bárándon(Aba két „aprófalujában”) is kiválasztják a civil képvisel ket. A két településr l három-háromszemélyt választanak meg a tavasz végén, így összesen harminc civil képvisel lesz Abán. Avéletlen (ha van egyáltalán véletlen) úgy hozta, hogy az abai civil képvisel ket el ször aznaphívták össze, amikor II. János Pál pápa meghalt és egész Európa emelkedett, spirituálishangulatban volt. A tervek szerint a nyár els felében minden döntés megszületik, s akkor anyári szabadságok után 2005 szén elkezd dik a részvételi demokrácia gyakorlása.11. A jöv forgatókönyve 2007-igHa egy újabb kutatás keretében az abai demokráciafejlesztési modellkísérlet el ttmegkérdeztünk volna tíz vagy száz szakért t, hogy Magyarországon 2005-ben van-e reálisesélye egy ilyen társadalmi kísérlet indításának, valószín leg mindnyájan azt válaszoltákvolna, hogy nincs, vagy igen kicsi az esélye. Ilyen tudatos közvélemény-kutatást nemvégeztünk, de jó néhány szakért barátunkat, szociológus kollégánkat, harmadik szektorkutatót és például közigazgatás vagy közösségfejleszt t azért megszondáztunk. Az elutasítás –bármennyire is kedvesen adták el – egyértelm volt. Az elhangzott érveket utólag valahogy 72
  • 73. így csoportosíthatjuk: 1. A helyi civil társadalmak szétesettek, képtelenek önszervez désre,nincs er s lokális tudat. Magyarországon ma gyenge a civil társadalom. 2. A településen élpolgárokat teljes mértékben leköti az önfenntartás, a jövedelemszerzés, s az emberek egymásközötti viszonyát számos feszültség és konfliktus terheli. Nem jött még létre öntudatos,közcselekvésre vállalkozó polgárság. 3. A helyi hatalom, avagy a helyi politikai és gazdaságielit sehol sem engedi meg, vagy legalább is nem támogatja, hogy a helyi társadalommegszervez djön, s ennek révén valóságos partnerség és egyben kontroll jöjjön létre. 4. Atelepülések polgársága nem rendelkezik azzal a tudással, mentalitással és jöv -tudatossággal,hogy átlássa a bonyolult új globális-lokális világot, önmaga erejéb l alternatívákat dolgozzonki és önállóan kíséreljen meg valóra váltani.Ha ez így lenne, akkor Abán el sem indulhatott volna a demokrácia-kísérlet. Ha azonban atársadalmi szerz dés megköttetett, akkor a civil polgárságról és társadalomról alkotott képünknem igaz, vagy nem pontos. Mi is történt?El ször is, a helyi társadalom bels közpolitikai kondíciója valószín leg jobb, mint azt sokanfeltételezik. A rendszerváltás után minden jel szerint a családok többsége mégis csak annyirastabilizálta magát, hogy az életfenntartás mellett már (ha csak részben is) a közösség ügyeivelis tör dhet. Az elmúlt harminc-negyven év második gazdasága pedig számos olyan nemadómentes jövedelemforrást tálalt, amelyben a munkát és jövedelmet-keres k akárkifulladásig hajthattak családjuk életszínvonala emeléséért. Nem mellékes tényez , hogy alegaktívabb és gyakran a leghangosabban közszereplésre vágyók egyrészt már kipróbálhattákmagukat, másrészt annyi kudarcot éltek meg a pártpolitikai küzdelmekben, hogy jelenleg márnem töltik ki a helyi politikai teret. A kedélyek nyugodtabbak, a vesztesek óvatosabbak, aháttérben maradtak el bbre léphetnek.Másodszor, elképeszt a jöv hiány, s elképeszt , hogy nagyon sok ember mit sem ért sajátsz k világán túl. Abán (is) azt tapasztaltuk, hogy a kisebbség számára ugyan óriás probléma akenyérgond, ám a többséget olykor már jobban izgatja társadalmi helyzete, a községen belülipresztízse. A normális polgárban ott van belül a segíteni akarás, s ha ezt az akarást el hívják,jó ügyért viszonylag könnyen megmozdul. Cselekvésének legnagyobb gátja (ha nem ismerifel, akkor is) a cselekvési alternatívák ködössége. Senki nem mondta ezt így, ám az utóbbihónapokban azt tapasztaltuk, hogy az elfogadott és mindenkihez eljuttatott jöv képekjótékonyan hatottak. Még abban az esetben is, ha többen azért mondtak nemet Aba 73
  • 74. jöv képére, mert nekik már sok volt vagy elérhetetlennek tartották. Mintha az abai társadalmitudattalanba remények er södnének.Harmadszor, az emberek Abán is, mint bárhol máshol Magyarországon, nagyon nem hiszneka politikának, mélyen kiábrándultak minden kormányzati akaratból, de ez a politikai csömörés üresség mintha eltakarítana az útból számos félelmet, fenntartást. Az emberek sokmindenen túl vannak, nem könnyen hisznek, ugyanakkor nyitottabbá válnak, és érzékenyenreagálnak minden mozgáslehet ségre. Magyarország mélyén ma nem készül lázadás, vagytiltakozás, s t minden lokális agresszív fellépés is egyre több ellenz t talál, ami nem jelentiazt, hogy az emberek egy részét nem lehetne megbolondítani nagy szavakkal. A helyitársadalom középrétegei mintha lassan eljutnának oda, hogy fogékonyak a „város”, avagy alassan városiasodó „falu” közügyei iránt.Negyedszer, pedig túl keveset tudunk. Aba sokszorosan hátrányos helyzet . Hagyományaisem er sek és nem lobognak. Nincs er s ipara és nincs er s bels kultúrája. Semmi átlagonfelüli. Igaz, van egy átlagon felüli polgármestere, amelyet több ciklus óta támogat azönkormányzati testület, s a kezdeti politikai vadháború (a régi rendszer és az új rendszer híveiközött) egyre inkább értelmét veszti. Egyre inkább semmi értelme helyben a politikaipártoknak és nézeteiknek. Közben pedig lassan felismerhet vé válik, hogy a civil társadalomfogalmát eddig rosszul definiáltuk, a használt kategóriák és értelmezéseik minthamegakadályoznák a változások felismerését. Nem véletlen, hogy a tapasztalok alapjánmagunk is újragondoltuk a civil társadalom teóriáit és m ködését. Abán a civil társadalomtehát – a korábbi feltételezésekkel szemben - olyan állapotban volt, hogy az els tisztesmegszólításra megmozdult, s a kisebbség személyesen elment megválasztani a civilképvisel ket.Nincsenek illúzióink, nem f t minket semmilyen elszánt akarat. Abán nem kell nyerni ademokrácia-kísérletnek. Nem az a legfontosabb, hogy minden sikerüljön, s nem okoz majdkudarctudatot, ha negatív tapasztalatok is gy lnek majd. Egyszer en annyi a feladat,figyeljük, mi történik a változások közben, csendben figyeljük, hogy milyenek a szerepl könértelmezései, kövessük nyomon, hogy miben (és hogyan) épül, vagy erodálódik az abairészvételi demokrácia kísérlet. A kulcskérdés nem csak a közcselekvés hatásossága, hanem alokális társadalmi tudat alakulása. A jöv – akármilyen is lesz – a személyes és közösségitudatfejlesztéseken múlik. Lehet, hogy semmi érdemleges nem történik, lehet, hogy a mai 74
  • 75. buzgalom szétmálik, s lehet, hogy hetedhét országon túl is híressé váló, tényleges változásokmennek végbe.Az abai részvételi demokrácia intézményesítésének kész a terve. El ször is a 24 (majdösszesen a harminc) választott civil képvisel létrehozza a saját civil fórumát. Az abai civilszervezetek képvisel i szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket. Azabai önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényilegszabályozott feladatát. A három testület aztán megszervezi a „csúcsszervezetet”, amelyvalószín leg a Civil Magisztrátus nevet kapja. Ez tekinthet helyi parlamentnek is, avagy ahelyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. De ez a régi logika. Egyik semteljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételidemokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az abai e-önkormányzás és e-közigazgatáslétrejön, hiszen attól kezdve a Civil Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitálisnépszavazást is tarthat.Ma az látszik, hogy legalább négy-hat forgatókönyv lehetséges: 1. A civil képvisel k éstestületeik beleunnak a sok közfeladatba, elfáradnak a sok (ha így min sítik)szélmalomharcba, vagy visszahúzódnak, ha a helyi polgárok érzelmileg-lelkileg nemtámogatják ket. 2. Ha a folyamatot eddig generáló polgármester (és kollégái) fáradnak el,vagy más fejlesztés köti le energiákat, például a kistérség fejlesztése, ha a CivilMagisztrátusban (folyamatosan) nem nevel dik ki néhány közbecsületnek örvend újközösségi vezet , akkor esetleg a demokrácia modellnek elfogynak az emberi er forrásai. 3.Ha öt éven belül Aba nem válik valóban, legalább részben intelligens kisvárossá, s akkor aCivil Magisztrátus minden csoportja egészen vagy félig-meddig hitelét veszti. Ha Abavalóban szeretetre képes kisváros lesz, a részvételi demokrácia modell magyar vagy/éseurópai mintává válik. 4. Ha az új század els két évtizedében Abán minden er forrástmozgósítanak, minden lelki, tudati, spirituális er forrást, akkor a részvételi demokráciarészben vagy egészben valamilyen szakrális demokráciává válik. 5. Az e-közigazgatáskialakulása és meger södése után Abán minden fontosabb kérdésben e-népszavazás dönt, deminden döntés el készítése, megismertetése és végrehajtása a Civil Magisztrátus feladatalesz, akkor tartósan megszilárdul a részvételi demokrácia, a strukturált párbeszéd, vagy az újdemokrácia együgy , látványos, tyúkperekkel, netán valós érdek- és értékharcokkal teli,konfliktusos modellje jön létre.Meglátjuk, mi történik. 75
  • 76. 2005. 05. 15.MellékletA strukturált párbeszéd javasolt modellje Abán19 76
  • 77. Fontosabb felhasznált irodalomBÁNLAKY Pál - VARGA Csaba: Azon túl ott a tág világ (Magvet , Gyorsuló Id ) 1979.BOURG Dominique: Les fondements du développement durable: la limite et les finsBRACHET Philippe: Service public et démocratie moderne. Analyse de l’étatisme en Franceet propositions de citoyenneté active aux différents niveaux territoriaux (local, national,européen), 2001, Aitec-RSP-Sigenu www.BRODHAG C.: Le développement durable à l’épreuve de la gestion locale, Pouvoirs locauxno 34 (III), 1997. 27-33.o.Carta del Nuovo Municipio per una globalizzazione dal basso, solidale e non gerarchica –www.nuovomunicipio.org/documenti/Carta.htmC TÉ Sylvain: Rechercher autre chose, mesurer autrementDEPAQUIT Serge – VRAIN Gilles: Renouveler la démocratie locale, http://w2.forumgc.orgDOMMEL Daniel: Corruption et développement durable: deux notions antinomiquesGOSZTONYI Géza: Vigyázz! Kész! Rajt! (Nonprofit érdekképviselet – 2003) A(zön)kormányzat és a civil szektor szerz déses viszonya Nagy-Britanniában és itthon – az elslépések. SZIME IV. Nemzetközi Tudományos Konferencia, Visegrád, 2002, augusztus 26.GLOBÁLIS Civil Társadalom 1. (Szerkesztette: Helmut Anheier, Marlies Glasius, MaryCaldor) Typotex, 2004GUYOT Francois: La (mise en) place des Conseils de Développement au sein des nouveuxterritoires de projet: vers une démocratie participative à l’échelle internationale. L’example duConseil de Développement de la communauté urbaine de Nantes, Mémoire univ., 2003.HARMS, Hans: La crise de la démocratie représentative – de la nécessité de participation descitoyensKAMARÁS István – VARGA Csaba: Reformvár (Magvet , JAK-füzetek, 1984) 77
  • 78. MELO FOUCHER, Marilza de: Démocratie participative au BrésilMOLNÁR, Miklós: Civil társadalom, és akiknek nem kell, Educatio, 1996.PAOLETTI, Marion: La démocratie local participative: constats et propositions. Texte deréférence du groupe de travail démocratie locale, le 1er décembre 2001.http://www.c6r.org/imprimersans.php3PRÉVOST Paul – LAGALÉ Mélanie: Démocratie, e-démocratie et gouvernance locale:réflexion sur les nouvelles voies de solution aux enjeux actuels de développement collectif,Université de Scerbrook, 2003.SELIGMAN, Adam B.: A civil társadalom eszméje (Kávé Kiadó, 1997)Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia (Európa Könyvkiadó, 19993)UGRIN Emese: A fenntartható fejl dés új utópistái, INCO, 2004.UGRIN Emese: A participáció paradigmája – El adás, MTA Jöv kutatás Konferencia,Lilafüred, 2002.VAN ERMEN Raymond: 2015 Nouvel Horizon pour l’Europe. Ses institutions, sesEntreprises, ses Syndicats, sa Société Vivile: La Société de Bien-êtreVARGA Csaba: Magyarország jöv képe a poszt-információs korra, E-Világ folyóirat,2005/márciusVARGA Csaba: Új elmélethorizontok el tt (Tertia, 2004)La charte européenne des droits de l’homme dans la ville (Saint-Denis, 2000.május 18. –Partie II. Droits civils et politiques de la citoyenneté locale www.aidh.org/EuropeAba jöv jét vázoló stratégiai dokumentumok:1. Aba intelligens város stratégiája2. Dél-Kapuja, megvalósíthatósági tanulmány3. Sárvíz kistérség oktatásfejlesztési stratégiája 78
  • 79. 4. Abai Technológiai Park, megvalósíthatósági tanulmányKülföldi honlapok:www.democratieparticipative.frwww.econovateur.comwww.c6r-fr.orghttp://democratie.alternatives.cawww.nuovomunicipio.orgwww.forumgc.org(A dolgozatban említett európai városokra vonatkozó dokumentumok minden város honlapjánmegtalálhatók.)Hazai honlapok:www.aba.hu;www.inco.hu;www.talaljuk-ki.hu;www.evilagonline.hu;www.strategiakutato.hu;Jegyzetek1 A kutatásban és fejlesztés bonyolításában segítséget nyújtott a Stratégiakutató Intézet. Akutatás-fejlesztésben részt vettek: Barta Anikó, Bese Ferenc, Brunczel Balázs, CzinkotaKatalin, Csörg Zoltán, Visegrádi Ildikó, Varga Csaba, V.Csorba Éva, Ugrin Emese ésmások. 79
  • 80. 2 Magyarországon az egyik els , err l a témakörr l megjelen könyv: Bánlaky Pál-VargaCsaba: Azon túl ott a tág világ (Magvet , Gyorsuló Id , 1979)3 Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára4 Helmut Anheier, Marlies Glasius és Mary Kaldor (szerk): Globális Civil Társadalom, 30old.5 Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Osiris, Budapest, 2002.6 Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete I-II. Kézirat. ELTE, Budapest7 Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára8 Az elemzés Varga Csaba tanulmányán (Új civil társadalom – intelligens civil társadalom,kézirat 2004-2005) alapszik.9 Helmut Anheier, Marlies Glasius és Mary Kaldor (szerk.): Globális Civil Társadalom,Typotex, Budapest, 2004, 30 old.10 A részvételi demokrácia és a fenntartható fejl dés összefüggéseire nem csak aszakirodalom mutat rá. A 2003 novemberében Olaszországban, a helyi részvételi demokráciakifejlesztésére, mintegy 150 várost tömörít szövetség chartája kifejezetten ezekre azösszefüggésekre hivatkozik: „Carta del Nuovo MunicipioPer una globalizzazione dal basso, solidale e non gerarchica”www.nuovomunicipio.org/documenti/Carta.htm11 Franciaországban például a vagyon- és jövedelemadót fizet háztartások száma 85,7százalékkal n tt, miközben a lakosság 1 százalékát kitev leggazdagabbak köre birtokolja azország vagyonának mintegy 15-20 százalékát.12 A 80-as évekt l a fejlett világban szinte mindenütt az tapasztalható, hogy az egy f re esGDP jelent s emelkedése mellett a gazdasági jólét mutatói messze elmaradtak Az USA-banaz egy f re es GDP növekedése 1980-1997 között 30 % volt, a gazdasági jóléti mutató csak4 %-kal emelkedett. Az Egyesült Királyságban az egy f re es GDP 40%-os emelkedése 80
  • 81. mellett a jóléti mutatók 10 %-kal n ttek. Hasonló tendenciát lehet megfigyelni, bár az eltéréskevésbé markáns, Franciaországban, Belgiumban és Kanadában is. Sylvain Côté, 40-46.o.13 Sylvain CÔTÉ: Rechercher autre chose, mesurer autrement, 40-47.o. – Daniel DOMMEL:Corruption et développement durable: deux notions antinomiques, 145-149.o. – Ce qui n’estpas mesuré n’est pas géré (entretien avec Jacqueline Aloisi de Larderel), 216.o. – LucFERRY: Le progrès en est-il un? 250-259.14 Dominique BOURG: Les fondements du développement durable: la limite et les fins, 244-249.o.15 A kultúra jelent sége a társadalmi t ke b vített újratermelésében nélkülözhetetlen. Szerepepedig az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság megteremtésében, ahol aszolgáltató szektor és egy új gazdasági ágazat, a kultúraipar (beleértve a tartalomipart is)fejl dése vált meghatározóvá, a fenntartható fejl dés szempontjából dönt fontosságú. Mamár az is világossá vált, hogy a társadalmi és gazdasági t ke termelése mellett akörnyezetvédelmi problémák kezelése is kulturális meghatározottságú.16 A részvételi demokrácia és a jól-lét szoros kapcsolatát fejti ki a belga Raymond Van Ermena „2015 Nouvel Horizon pour l’Europe. Ses institutions, ses Entreprises, ses Syndicats, saSociété Vivile: La Société de Bien-être” c. tanulmányában. A szerz az EU Alkotmányának I-3,1.§-ra tesz javaslatot és kifejti, hogy az unió eddigi három összetartó eleme mellé(kormányok közötti együttm ködés – EU Tanács, föderatív rendszer – EU Parlament,funkcionalitás - egységes piac és pénz) egy új elem, az európai társadalmi t ke újrateremtésevált nélkülözhetetlenné, ahhoz, hogy kontinensünkön a jól-lét társadalmát megteremtsük(szemben a korábbi jóléti társadalom koncepciójával). A jól-lét társadalmának alapja azállampolgárok mobilitása, kreatív aktivitása, részvétele a közjó érdekében. A jól-léttársadalmának megvalósításának alapja a participáció elvének (Europe participatve) teljeskör megvalósítása.17 A nemzetközi tapasztalatok valamint a hazánkban is tapasztalható „pártpolitikai logikára”épül képviseleti demokráciával szembeni szkeptikus nézetek, vélemények teszik indokolttá akérdéscsoport vizsgálatát.18 Ezt Abán 2004-ben könyv alakban minden család megkapta. 81
  • 82. 19 Jel magyarázat: → információ továbbítás, tanácskozási joggal; ↔ tanácskozás döntésijoggal;a tanulmány a Nemzeti Civil Alapprogram Civil szolgáltató fejleszt és információskollégiuma támogatásával készült el. 82

×