Metafilózófia az Egészről - Varga Csaba

673 views

Published on

Metafilózófia az Egészről - Varga Csaba

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
673
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
6
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Metafilózófia az Egészről - Varga Csaba

  1. 1. Metafilózófia az Egészről Varga Csaba c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke
  2. 2. Az örökérvényűség <ul><li>Szívesen mondom, nincs örökérvényű elmélet. Ez a kijelentés nagyon sok terhet levenne a vállunkról </li></ul><ul><li>Kész vagyok azonban az ellenkezőjét is gondolni </li></ul><ul><li>Ha elfogadjuk az posztfizikai világképet, akkor (is) egyedül az élő világmindenség tudata/tudatossága örök. Ezen kívül nincs semmilyen valóság </li></ul><ul><li>Ha mi magunk hozzuk létre a teret és az időt is, akkor – ehhez képest – nem bátorság azt gondolni, hogy mi hozzuk létre vagy mi gondoljuk tovább az örökérvényű elméletet </li></ul><ul><li>A teljes múlt, jelen és jövő „beburkolt” a tér és idő minden tartományába. És mindaz is, ami ez előtt volt vagy ezen túl lehetséges </li></ul><ul><li>Ha ez valóban így van, akkor tehát az Egész örökérvényű valóság. Akkor semmi, így egyetlen elmélet sem lehet más </li></ul><ul><li>Az új szellemi felvetések miatt tehát ne korlátozzuk gondolkodásunkat </li></ul>
  3. 3. Tartalom <ul><li>Az örökérvényűség </li></ul><ul><li>I. rész: Embertelen, istentelen világ és a metafilozófia válasza (szellemi térben, a holografikus „moziban”) </li></ul><ul><li>II. rész: A holografikus valóság, és a Möbius szalag csokor modell </li></ul><ul><li>Üzenet </li></ul>
  4. 4. <ul><li>I. rész </li></ul>
  5. 5. A század üzenetei Alain Badiou összefoglalása 1. <ul><li>A korszak: az Embernek (vagy Jognak) harca Isten ellen (aki terrorista) </li></ul><ul><li>Az új nagy (és hazug) narratíva: humanista demokrácia végső harca a barbár vallásosság ellen </li></ul><ul><li>Hova jutottunk? Az Egyistenek Istene kétszáz éve halott és a humanizmus embere sem élte túl a 20. századot </li></ul><ul><li>Isten és Ember egyaránt halott és nem támasztható fel </li></ul><ul><li>Az Abszolútum minden formája gyanús a végesség jegyében </li></ul><ul><li>Az emberfeletti ember egész egyszerűen Isten nélküli ember </li></ul>
  6. 6. Alternatívák Alain Badiou összefoglalása 2. <ul><li>Isten nélküli ember léphet a halott Isten helyére (Sartre) </li></ul><ul><li>Az ember vesszen el, hogy megmentse Istent, noha a szubsztanciális lehetőségekről is lemondtunk </li></ul><ul><li>Az ember önmaga Abszolútuma – vagy már az sem </li></ul><ul><li>A halott Isten helyének elfoglalása önmagunk egyetlen megalapozása </li></ul><ul><li>Sartre már érvénytelen. Hova érkeztünk? Már csak az eltűnt ember által hagyott űrben lehet gondolkodni (Foucalt) </li></ul><ul><li>Ugyanakkor Isten nélküli ember nyitás, lehetőség? </li></ul><ul><li>Az Isten nélküli ember alternatívái: a) az ember abszolút lényegének megalkotása; b) embertelen kezdet; c) de mind a kettő lehetetlen, s mind a kettőről egyidejűleg lemondtunk </li></ul>
  7. 7. Formalizált embertelenség Alain Badiou összefoglalása 3. <ul><li>Nincs Isten és nincs Ember után - íme a végjáték: </li></ul><ul><li>Az ember a maga állatias testiségére redukálódik </li></ul><ul><li>Az ökológia és bioetika gondoskodik disznó és hangya fejlődésünkről </li></ul><ul><li>Az ember szánalomra méltó állat </li></ul><ul><li>Éljünk ideák nélkül; ideák a praxis vagy a gondolkodás </li></ul><ul><li>Az embertelenből kell kiindulni és innen készülhetünk fel az emberfelettire, aminek politika akarása azonban embertelenséget szül </li></ul><ul><li>Győzött a radikális dehumanizáció, az elméleti antihumanizmus </li></ul><ul><li>Embertelen igazságokhoz, formalizált embertelenséghez értünk – nincs tovább </li></ul>
  8. 8. A metaelmélet a végjáték után 1. <ul><li>Először is, az elméleti antihumanizmus helyett új elméleti és/vagy filozófiai humanizmus </li></ul><ul><li>Az embertelen és istentelen külső-belső valóságkép helyett ember- és Isten központú valóságkép </li></ul><ul><li>Embertelen, istentelen igazságok helyett nem újra hamis ember- és Isten-igazságok </li></ul><ul><li>Vissza és előre az Ideákhoz, de nem a hamis, nem a hatalom-szolgáló ideákhoz </li></ul><ul><li>Az állatias testiségre redukált embertől vissza és előre a tudat-, s elme-lényegű emberhez </li></ul><ul><li>A halott Istentől vissza és előre az élő Istenig, az Abszolútumig, a szubsztanciáig </li></ul>
  9. 9. A metaelmélet a végjáték után 2. <ul><li>A metafilozófia az Egész (vagy az Egy) elmélete és az Egész egyaránt tartalmazza Istent, és Embert </li></ul><ul><li>Önmagunk egyetlen lehetséges megalapozása az Egész elfogadása, de az Egész nem a múlt század helytelen vagy hamis alternatívái </li></ul><ul><li>Csak az újra élő, létező ember által teremtett belső-külső létben lehet gondolkodni, avagy az ezredfordulós vagy-vagy eldöntése </li></ul><ul><li>Az Önvalóval rendelkező Ember és az Embert megmentő Isten új szövetsége </li></ul><ul><li>Az élő Isten és az élő Ember összekapcsoltságának ismét láthatóvá tétele </li></ul><ul><li>Azaz: Istennek és Embernek (sőt Tudatnak és Valóságnak) nem feltámasztása, hanem folyamatos létének felmutatása, ami csak az egyesített metafilozófia által lehetséges </li></ul>
  10. 10. A metafilozófia érkezése 1. <ul><li>A posztmodern vihar letisztította a szellemi terepet – lásd például A. Badiou filozófus műveit </li></ul><ul><li>A korábbi nagyelméletek érvényüket vesztették vagy minimum alapvetően megkérdőjeleződtek </li></ul><ul><li>A szaktudományok – nemcsak a kvantumfizika – olyan rész-egyesítettelméletekkel (új paradigmákkal) álltak elő, amelyek megkérdőjelezték a posztmodern gondolkodás radikális téziseit (például az Egész határozza meg a részeket; az Egész a helynélküliség összefonódása és az elsődleges valóság – David Bohm) </li></ul><ul><li>Az új szellemi állapot ezért szinte ideális új filozófiai, vagy új metafilozófiai egész-tér </li></ul><ul><li>A metafilozófia nem a semmiből jött, hiszen gyökerei időben és térben igen messzire-távolra nyúlnak vissza ám a tudományos paradigmaváltás törvényei szerint váratlanul jelent meg integratív poszt-nagyelméletként </li></ul>
  11. 11. A metafilozófia érkezése 2. <ul><li>A metafilozófia számos gondolkodási határt átlép, de nem csak a tudományágak között: a holografikus valóság hologramja </li></ul><ul><li>Nem csak interdiszciplináris elmélet; a tudományt is kénytelen újradefiniálni, a tudomány korábbi határait is tudatosan átlépi </li></ul><ul><li>Ezért a metafilozófia önmagában is új paradigma. Minden eddigi tudomány, művészet és vallási gondolkodás eredményét integrálja és magasabb szinten egyesíti </li></ul><ul><li>Új gondolkodás, új tudomány, avagy nemcsak normál-, vagy posztnormál tudomány. Egyszerre új szemlélet, új logika, új megismerés-teória, új módszertan </li></ul><ul><li>Új filozófia az Egészről, Részről, egész-rész viszonyáról </li></ul><ul><li>Magas szintű absztrakcióval a rész-metaelméletekből születő szupra-filozófiával új valóságot/tudatot mutat fel </li></ul>
  12. 12. Az új világelmélet könyv indokai <ul><li>Választanunk kell embertelen (sőt istentelen) világ s tudománya – és az Embert és Istent a maga teljességében ismét felmutató világ és tudománya között </li></ul><ul><li>A könyv szándéka szerint a választást tudatosítja és a választást megalapozottá teszi – minden tudós számára is </li></ul><ul><li>A megalapozás szükségessé teszi a legteljesebb és lehetőleg kiérlelt, kifejtett tudományos (poszt-tudományos) érvelést </li></ul><ul><li>Ez a könyv az első lépés: elméleti és filozófiai válasz - és ebben az értelemben szellemi „forradalom” </li></ul><ul><li>Ez az átfogó válasz (avagy szellemi világalternatíva) megszervezi önmaga tudományos, szellemi táborát </li></ul><ul><li>A következő könyv szólhat csak az új világelmélet praxis orientált valóra váltásának programjáról, ám ez a könyv is az utolsó fejezetben már javaslatokat tesz az új világgyakorlatra </li></ul>
  13. 14. A metafilozófia modellje <ul><li>Ez az alapvető, átfogó, egységesítő Möbius-szalag csokor a metafilozófiai modell; a sokdimenziós ábra „északi” része az ember/egyén dimenziója, a „déli” része a kollektív oldal </li></ul><ul><li>Ez igazából síkban ábrázolt gömb modell, amelynek legbelső közepe (mélysége) és a külső „héj” végtelene összeér </li></ul><ul><li>Az ábra belsejéből (holon 1) indulva mindegyik holon része a következő holonnak, ahogy ezt a klasszikus holonelmélet már feltételezte </li></ul><ul><li>A körszeletek belső egysége és a körszeletek összes szintjének egysége mutatja az Egészet, ami az alapvető meghatározó </li></ul><ul><li>Az objektív és szubjektív valóság együtt: a kettőség, majd ennek meghaladása, a nem-kettőség és végül a nem kettőség felettiség is </li></ul><ul><li>Az Egész egyszerre az Abszolútum megnyilvánulása, a személyes tudat totalitása, az élő és élettelen valóság teljessége </li></ul><ul><li>Anyag és tudat, lét és szellem, fizika és metafizika, élet és transzcendens „élet” külön-külön és egységben is, vagy fent és lent, kint és bent, stb. </li></ul><ul><li>A körszeletek: valóság/tudat szeletek; minden körszelet két „oldal” egysége; ezért mindegyik körszelet szükségképpen Möbius szalag </li></ul>
  14. 15. <ul><li>II. Rész </li></ul>
  15. 16. A valóság, mint holografikus film (Michael Talbot könyve) <ul><li>Ha egy holografikus filmet, amin egy alma képe van, félbevágunk, majd a feleket lézerrel megvilágítjuk, mindkét filmen rajta lesz az alma egésze </li></ul><ul><li>Ha a fél-almákat továbbdaraboljuk, minden apró filmdarabból felépül a teljes alma képe </li></ul><ul><li>A holografikus film minden egyes darabja tartalmazza az egész összes tulajdonságait </li></ul><ul><li>Ez a meghökkentő tulajdonság azokra a holografikus filmekre jellemző, amelyek a szem számára láthatatlan képeket tartalmaznak </li></ul><ul><li>A hologram térbelisége vitathatatlan, ám amikor megpróbálod megérinteni, a kezed áthatol rajta. </li></ul><ul><li>A hologram lényege, hogy azt a látszatot keltse, mintha lenne valami ott, ahol semmi nincs </li></ul>
  16. 17. Kitérő: hologram <ul><li>A hologram alapja az interferencia jelensége. Két vagy több (bármilyen) hullám kereszteződésekor keletkező összevissza minta; a hullámtaréjokból, völgyekből összetett elrendezést hívjuk interferenciamintának </li></ul><ul><li>A hologram akkor jön létre, amikor egyetlen lézersugarat két különálló sugárrá választunk szét. Az első sugarat a lefotózandó tárgyra irányítjuk, a másikat pedig összeütköztetjük az első sugár tárgyról visszaverődő fénnyel. Ekkor jön létre az interferencia-minta, amit lefilmezünk </li></ul><ul><li>Szabad szemmel a filmen semmi olyat nem látunk, ami a lefotózott tárgyra emlékeztetne. Azonban amint egy másik lézerfénnyel átvilágítjuk a filmet, feltűnik az eredeti tárgy háromdimenziós képe </li></ul><ul><li>A nem anyagi hullámok sebessége pedig jóval meghaladja a fény sebességét, s olyan magas dimenziókba mennek végbe ezek a jelenségek, amelyeknek holografikus vetületeiről még nem tudunk a négy dimenziós holografikus vetületünkben </li></ul>
  17. 18. A holografikus agy (Michael Talbot) <ul><li>Az agy az emlékeket holografikusan dolgozza fel; az emlékek így nem az agy valamelyik adott helyén vannak, hanem mindenhol, hiszen szétterjednek az agyban </li></ul><ul><li>Az emlékekhez hasonlóan a látás is szétterjed, mert az agy valamilyen belső hologramot alkalmaz; a hologram legkisebb része is fel tud mindent építeni abból, amit a szemek látnak </li></ul><ul><li>A hologram természete a „minden részben az egész” </li></ul><ul><li>Az agyunkban lévő valóságkép egyáltalán nem is kép, hanem hologram; a kérdés az, hogy minek a hologramja? </li></ul><ul><li>Mi tehát a valóság? A látszólag objektív világ, amit a Megfigyelő tapasztal, vagy az elmosódott interferencia mintákból álló hologram, amit az agy él meg? </li></ul><ul><li>A kérdés még az, hogy az amit az agy él, az mi, honnan jön, és Ki vetíti? </li></ul>
  18. 19. Modell az Egészről <ul><li>Az Egész: önviszonyuló Egész </li></ul><ul><li>Az Egész: önteremtő hologram </li></ul><ul><li>Minden Möbius-szalag: rezgő brán; és minden brán egyúttal hologram </li></ul><ul><li>Minden brán: végtelen számú brán </li></ul><ul><li>A bránok közötti átlépés: holografikus </li></ul><ul><li>Mindegyik brán: van/nincs állapot; egyszerre tudat és egyszerre különböző valóságvektor </li></ul><ul><li>A Végső Tudat teremti a tudást, a tudás mindig energia, és minden energia felveheti a fizikai anyag minőségét (anyag-energia-információ-tudat lánc helyes sorrendben) </li></ul>
  19. 20. A (holografikus) holonok a szalag csokorban <ul><li>Holon 1. Az ember belső tudata/tudattalanja, isteni Éne, avagy az Önvaló (a belső „végtelen”) </li></ul><ul><li>Holon 2. Az egyéni Én (a személyes, külső, társadalmi Én), és az ember fizikai teste, idegrendszere, elméje, gondolkodása, stb. </li></ul><ul><li>Holon 3. A fizikai-anyagi, természeti valóság, és a társadalmi valóság, a kollektív tudat, stb. </li></ul><ul><li>Holon 4. A személyes és kollektív tudás, bölcsesség, tudástudat, stb. </li></ul><ul><li>Holon 5. A személyfeletti, kollektív-feletti, transzcendens, vagy spirituális valóság/tudat, (a külső „végtelen” ) stb. </li></ul><ul><li>Az öt holon természetesen együtt teszi ki a meta-holon rendszert </li></ul><ul><li>Mindegyik holon (Möbius-szalag) határán vannak a valóságszínt átlépések, a valóság/tudat váltások, a határokon átnyúló (holografikus) transzformációk </li></ul>
  20. 21. A Möbius-szalag csokor <ul><li>Az Egészen belül a „körszeletek” szintjei: valóság/tudatszintek (lásd: belső valóság, az egyén „külső” valósága, fizikai valóság, szellemi valóság, transzcendens valóság és mindegyik tudat ”valósága”. Ez egyben az érvényes világszerkezet modell is; </li></ul><ul><li>A sorrend nem véletlen: csak önmagunkból (agy, elme, tudat, személy, két Én) tudunk elindulni, ám ennek ellenére a visszafelé vezető (Abszolútumból induló) út legalább ennyire érvényes; </li></ul><ul><li>A tudat teremtette holografikus fizikai-anyagi három-dimenziós valóságot tehát újabb „körszeletek”, a szellemi, majd a transzcendens valóságok követik; </li></ul><ul><li>Ezek a „valóságok” egyben valóság/tudat lépcsők, vezetnek le és fel; </li></ul><ul><li>Minden valóság-szint így egy-egy „körszelet”, azaz két (integrált) valóság összekapcsolva – és ez az Egész szerkezet a „több emeletes” valóság (az ábrán kiterítve a háromdimenziós valóságban). </li></ul>
  21. 22. A Möbius-szalag csokor <ul><li>Ha a lét és tudat, a fent és lent együtt, komplex szerkezetben értelmezhető és magyarázható, akkor ez a teljes világfilozófia esélyét adja </li></ul><ul><li>Minden dimenzió/vektor váltás egyben tudatváltás és fordítva; ez egyben a világmodell egyik törvényszerűsége </li></ul><ul><li>A valóság/tudat szintek váltásai (lásd az egymás felé fordított nyilak mutatta határokat) szükségképpen titkok, avagy nem kellően értelmezett összefüggések: az egyesített meta-elméletek ezekre a váltásokra kínálnak válaszokat </li></ul><ul><li>A belső kiindulópont tehát: az agy (két agy), az elme (két elme), a tudat (egy-tudat), (az egységes) tudattalan - avagy a teljes belső végtelen és szerkezete </li></ul><ul><li>Minden körszelet-szinten más típusú idő, más tér (és persze téridő) van </li></ul><ul><li>A külső kiindulópont nem más, mint jeleztük, ez az EGY, minden kettőség megszűnése (a nem kettőség), a poszt-valóság, a poszt tudat és innen haladhatunk befelé </li></ul>
  22. 23. A Möbius-szalag csokor <ul><li>Minden Möbius-szalag valóság/tudat körszelethez más-más tudomány- és nem tudomány s gondolkodás) típus tartozik; </li></ul><ul><li>A metaelmélet a tudományok, művészetek, vallások olyan egyesítése, amely az egyesítést az előbbiek feletti szinten hozza létre, úgy, hogy egyaránt integrálja a hagyományos és az új tudományt, a különböző teológiákat, a régi és az új paradigmákat, az ősi és mai tudásokat, a régi és a mai tudatállapotokat, stb. </li></ul><ul><li>Csak a régi, vagy klasszikus tudomány, avagy gondolkodás és a normál tudatállapot alapján metafilozófia aligha teremthető, hiszen ezek a holonok egy részét a tudományban nem vizsgálják, vagy létüket önmagukban is tagadják; </li></ul><ul><li>Az egyesített elmélet nem csak a balfélteke használatát végzi, hanem épít a jobb félteke tapasztalatára és inspirációra is, sőt a két féltekéből következő megközelítést szintén egyesíti.. </li></ul><ul><li>Az ábra látszólag bonyolult és összetett, ám egyetlen, sőt viszonylag egyszerű modellben egyesíti a teljes holografikus metavalóságot/metatudatot. És ez a lényeg. Olyan szimbolikus, vagy szellemi modell kerestünk, amely az egyesítés elvégezhető és a maga teljességében kutatható </li></ul>
  23. 24. Üzenet <ul><li>Ha a valóság/tudat egyesített holografikus „valóság”, akkor a személyes és közös gondolkodás sem lehet más, mint egyesített elmélet/filozófia </li></ul><ul><li>Ha minden valóság-elemben ott az egész, akkor több elem egybecsengése: teljes igazolás </li></ul><ul><li>Az új tudomány tanítása, hogy nem felfedezzük a valóságot, hanem tudatosan részt veszünk a teremtésben – folyamatosan teremtünk </li></ul><ul><li>Az új világelmélet című könyv új világgondolkodás, amely megvilágosító szellemi út önmagunkhoz is, a személyes és közös holografikus teremtéshez </li></ul><ul><li>Az egyesített filozófia az egyetlen szellemi út, amely esélyt ad a teremtésben való részvételre </li></ul>
  24. 25. Köszönöm a figyelmet! <ul><li>Varga Csaba szociológus </li></ul><ul><li>c. egyetemi docens </li></ul><ul><li>Stratégiakutató Intézet elnöke </li></ul><ul><li>Webcímek: www.strategiakutato.hu www.metaelmelet.hu </li></ul><ul><li>www.inco.hu </li></ul><ul><li>www.arcafolyoirat.hu </li></ul><ul><li>www.paradigmakutato.hu </li></ul><ul><li>Email: [email_address] </li></ul>

×