Your SlideShare is downloading. ×

Állam és Közigazgatás - Varga Csaba

580

Published on

Állam és Közigazgatás - Varga Csaba

Állam és Közigazgatás - Varga Csaba

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
580
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
3
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Varga Csaba Állam és közigazgatás1. Állam és állampolgár viszonyának elmélete1.1. Bevezet felvetésekNincs lehet ségünk arra, hogy már a bevezet ben az információs kor új államelméletét ésönkormányzás teóriáját akár csak nagyvonalakban is kifejtsük, annyit azonban mindenképpenérdemes jelezni, hogy az elmúlt egy-két évtizedben és a következ néhány évtizedben azállamfelfogások és az államgyakorlatok alapvet en változtak, és még kardinálisanalakulhatnak is. Amikor az emberi civilizáció létrehozta az államot, ez már önmagában is egyvirtuális szint megteremtése volt, és ezzel párhuzamosan a társadalmak, közösségek életénekvezetését és szervezését végz állam minden funkcióját és szolgáltatását intézményesítette. Azinformációs kor az állam és önkormányzás második virtualizációját hajtja végre, ésnapjainkban most gyorsul fel a második és magasabb min ség virtualizációintézményesítése, amelyet e-kormányzásnak és e-közigazgatásnak hívnak. Ez azintézményesítés természetesen úgy megy végbe, hogy els sorban az állam és az önkormányzásmeglév intézményeit modernizálja, és ezzel párhuzamosan új intézményeket hoz létre. Azinformációs társadalom pozitív alternatívájában hív k azt is feltételezik, hogy a globálisvilágban részben elfáradt, részben kiürült és részben tarthatatlanná vált hagyományosdemokrácia modellt néhány évtized alatt felválthatja az új demokrácia modell, amely egyrésztvisszatér a klasszikus demokrácia alapvet elveihez, másrészt kísérletet tesz arra, hogy aglobális és lokális világ személyes és közvetlen ellen rzése bevált gyakorlat legyen.Az e-közigazgatás elméleti megalapozásának, vagy – akár így is fogalmazhatunk – az e-közigazgatás elméleti alapjainak az értelmezése érdekében alapvet en a következ elveket éskérdésköröket érdemes a vita tárgyává tenni, és a vita alapján megfogalmazni az elméletikonklúziókat:1. Az elmúlt két-háromszáz, de különösen az elmúlt néhány évtized alapján az állampolgárának milyen a helyzete saját államában, s az állampolgári státusz és kompetenciamilyen irányban változzon például az e-közigazgatás segítségével? (Az új állampolgárés/vagy közösségpolgár elmélete)2. A huszonegyedik században miképpen és hogyan teljesítenek az európai államok és azanalízis alapján az államok fejl dését milyen irányban érdemes ösztönözni, s ennek keretébenmiért és hogyan alkalmazza az e-közigazgatást? (Az új típusú állam és e-állam elmélete)3. Az új globális-lokális világrend keretében a lokális önkormányzás és közigazgatás és ennekmodernizált változatai, például a szolgáltató közigazgatás és az e-közigazgatás merre éshogyan viszi és vigye tovább a közigazgatás fejlesztését? (A lokális közigazgatás és e-közigazgatás elmélete) 1
  • 2. 4. Szintén az új globális-lokális rendben a lokális és ezen belül a települési társadalomállapota milyen, ezért az állapotért mennyiben felel s a közigazgatás és a helyesváltozásokban mit segíthet az e-közigazgatás? (A nemzeti és helyi, vagy az intelligens lokálistársadalom elmélete)5. Az állam-társadalom-állampolgár viszonyrendszerben hogyan m ködik, mennyiben felelmeg a demokrácia intézményrendszere és a demokratikus eljárásmód, s az e-közigazgatásmennyiben és hogyan feltételezi az e-demokrácia kiépülését? (Az új típusú, digitális,részvételi demokrácia elmélete)6. Az ezredforduló utáni korszak új technológiája (infokommunikáció, mobil-hálózatok, újmédia, stb.) mennyiben és hogyan támogatja, feltételezi és követeli az e-közigazgatásglobális, nemzeti és lokális kiépülését? (Az új technológia elmélete)7. Az e-közigazgatás milyen új tudást és új tudatállapotokat, vagy kultúrát követel (és egybenfeltételez) államtól, társadalomtól és állampolgártól az e-közigazgatás széleskörbevezetésekor? (Az új tudások és tudatállapotok elmélete, els sorban a közigazgatásszempontjából).8. Történelmi analízis keretében a fontosabb korszakok (ipari kor, állam/szocializmus,posztipari modell, információs kor) miben, mennyiben, hogyan változott és változik állam,állampolgár, társadalom viszonya, együttm ködése? (Ipari kor, szocialista kor, információskor – vagy/és tudástársadalom - elmélete).A felsorolt kérdéskörök, elméleti problémák jelzik, hogy az e-közigazgatás nem tárgyalhatócsak önmagában, izolált államszervezési, államigazgatási rendszerként, ezért az e-közigazgatás elmélete csak egy szélesebb elméleti közegben és valóságrendszerbenértelmezhet . És az elméleti kérdések közé tartozik, hogy szükség lenne az újgazdaságelméletre, új térelméletre (és a virtuális vagy kibertér elméletre), s nemhanyagolható el az ökológia (sz kebben a fenntartható fejl dés) elmélete.1.2. Állam és demokrácia – els megközelítésAz állam, mint az ember és a világ közötti legfontosabb intézményes közvetít rendszer? Ademokrácia ennek a viszonynak a m ködési módja?Közép-Európában, különösen Magyarországon az elmúlt százötven-kétszáz évben a nemzetigondolat államgondolattá vált, avagy az államgondolat célja a nemzetté válás segítése volt. Ahuszadik század ebben a tekintetben egyetlen új gondolatot hozott: az államgondolat nyersenrendszergondolattá karcsúsodott, avagy az állam célja mindössze az aktuális rendszerradikális átszabása és megtartása lett. A magyar állam története 1849 óta – kisebbmegszakításokkal - nem a gazdaság, nem a demokrácia, hanem a hatalomelv államgyakorlattörténete volt 1989-ig. Ez nem is történhetett másképpen, mert ez az ország a félglobálisközéphatalmak és világhatalmak találkozási pontján létezett. Hatalmi er vel, hatalmieszközökkel kormányoztak a bels vagy a küls hatalmi csoportok érdekében. Az ezredvégenaz állami hatalmat megszerz régi és új hatalmi csoportok most egyaránt avval a problémávalszembesülnek, hogy milyen nemzetgondolatot és államgondolatot, továbbá a nemzet- ésállamgondolat közé beékel dött rendszergondolatot képviseljenek. Miközben riadtankonstatálják, hogy az államgondolatok kontinensgondolattá, mi több globálisvilág-gondolattá 2
  • 3. terebélyesedtek, amelyek között nem lehet huszadik századi módra rendszergondolatotépíteni.Semmi sincs úgy, mint húsz vagy ötven, vagy százötven éve. Se az államgondolat, se azállamgyakorlat. A 21. században szinte nem sokat mondunk se avval, hogy nemzetigondolatot, se avval, hogy európai gondolatot, se avval, hogy szociális gondolatotképviselünk. Vagy csak gondolkodásunk gyökereire vonatkozó információt közlünk ezekkelaz állításokkal? A nehézség abban van, hogy Közép-Európában egy-két évtizedig esetleglehet még kísérletezni a hatalomelv államgyakorlattal, mindaddig, amíg a globalizáció és azeurópai kontinens integrációja a klasszikus hatalomfunkciót részben vagy egészben nem vonjaki a nemzetállamokból.A hagyományos liberális válasz nyilván az, hogy er södjön meg a demokráciaelvállamgyakorlat – csakhogy a dilemma ett l még fennmarad: milyen demokráciáról és milyentípusú (semleges vagy mi mellett elkötelezett) államról beszélünk, vagy azt tartjuk, hogy atársadalom, a gazdaság, a tudás (tudásgazdaság) már az állam támogatása nélkül isfejl d képes. A szociáldemokrata válaszkísérlet a legzavarosabb, mert nem meri nyíltankimondani álláspontját, ami a társadalomelv államgyakorlat mellett érvel – csakhogy aprobléma megoldatlan: milyen társadalmat és milyen típusú államot pártolnak, ráadásul ahatalom megszerzése miatt szívesen kacsintana a demokráciaelv és a nemzetelv államgyakorlatára is. A konzervatív válasz sem átgondoltabb, hiszen a problémára úgy felel, hogynemzetelv államgyakorlat legyen – csakhogy a kérdés változatlan: milyen nemzetr l ésmilyen típusú államról beszélünk, vagy azt tartjuk, hogy belenyugszunk a nemzet és az államielválasztottságába, ám állami eszközökkel segítjük az egész nemzet (tudás- vagykultúraközpontú nemzet) életképésségének fejlesztését.Az új demokráciaelmélet, az új államelmélet körvonala is alig látszik. Ha most azt a kérdéstérthet en zárójelbe tesszük, hogy a felsorolt ideológiák minden esetben a hatalomhoz jutást ésa hatalom tartós átölelését szolgálják, az információs társadalom és a tudástársadalomelmélete is (egyébként egymástól eltér ) válaszalternatívával szolgál. Az információstársadalom küszöbére lép korszak a posztszocialista országokban egyel re két válaszutatkínál: a változatlanul hatalomelvet er sít információs, információt uraló állam, vagy ahatalomelvet felváltó kvázi-semleges, szolgáltatóelv , tehát a gazdaságot-társadalmat segítállam programját – és természetesen a kett kombinációja is elképzelhet . Mi több ez nyíltanvagy rejtetten nemzeti, vagy még nemzetállami rekonstrukciót is szolgálhat. (A felkínált utakmár nehezen köthet k csak a klasszikus politikai ideológiákhoz.) Ez a többszörösen vegyesállam-modell feltehet en nem marad meg hosszú távon és el bb-útóbb dominánsan (de nemhatalomelv ) információs állammá válik, ha egyáltalán marad rá történelmi ideje. Ha a maiMagyarország (és általában Kelet-Európa) még kis részben utófeudalimus, még jócskánposztszocializmus, még és már zömében különböz típusú piacgazdaság, avagy kapitalizmus(a korai posztkapitalizmustól a globális pénzgazdaságig, s t már az információs-kommunikációs gazdaságig), akkor nincs igazán okunk meglep dni azon, hogy többszörösenvegyes demokrácia- és állammodell jött létre.Ha nem a napi politikai-hatalmi érdekek mentén gondolkodunk, mi sem természetesebb aztmondani, hogy a káosztípusú gazdaságban-társadalomban az államnak még inkább, minteddig stabilitásra, kiegyensúlyozottságra ügyel állammá kell válnia. Ám a titok ott és abbanvan, hogy ezt nem a hatalomelv séggel, nem egyszer en a fogyatékosan hatalomkorlátozójelenlegi demokráciaelv séggel, hanem a (nemzetállami szerepekt l jórészt felmentett)digitális demokráciával, avagy a fejleszt , digitális állammal, amely az információs kor 3
  • 4. eszközrendszerét arra használja egyrészt, hogy e-államot m ködtessen, másrészt arra, hogy afejlesztés mellett elkötelezett állam legyen. Ha ez részben vagy háromnegyed részben sikerül,akkor jutunk el a civilállamig (civilelv államig) és az e-demokráciáig; mindkett ademokráciát és államot mindenkinek program megvalósíthatója lesz. Igen, államot ismindenkinek, de nem hatalmi kontrollként, hanem államszolgáltatásokat az állampolgárvédelmében. Ezt az államot nevezhetjük személyes-személytelen államnak1 is, aki mindenpolgárt személyesen megszólít és akivel a polgár személyesen-személytelenül együttm ködik.A társadalomtól elszakadt állam találjon vissza a társadalomhoz, de a társadalom mindentagjához már csak az információs-kommunikációs eszközökkel juthat el. Az e-demokrácia csaknevében hasonlít a képviseleti demokráciára, mert részben vagy jórészt közvetlen demokrácialehet. Ez nem a premodern faluközösségek, hanem a digitális települések és térségek,valamint az európai kontinensen létrejött unió tagállamainak digitális demokráciája. Ez adigitális állami új technológiai eszközrendszerként más politikai viszonyt teremt ember ésvilág között. Valóságos jöv je csak a tudástársadalom korszakában lehet, mert az e-demokrácia nemcsak új államtípust, hanem tömegesen új, az e-demokráciára felkészítettszemélyes-személytelen állampolgárt is feltételez.A politikai valóság reformján belül a digitális állam, az e-közigazgatás belátható id n belülmeglesz. A további folytatás jócskán kiszámíthatatlan.1.3. Az alapkérdés elmélete (az összetett politikai-társadalmi-közigazgatásimez elméletének tézise)Az alapkérdés megfogalmazása és az alapkérdés rendszerének kialakítása jórészt eldönti,hogy az alapelmélet hogyan néz ki, hány szintet tartalmaz, milyen komponensekb l áll. Azalapkérdést úgy definiáljuk, hogy létrehozunk egy alapmez t, els dleges mez t, a valóságnakazt a dimenzióját, amelyet egyéni és kollektív tudás és tudatmez nek (tudás- és tudat-kultúrának) nevezünk el, majd ezt követ en ebben a mez ben, mint másodlagos mez benértelmezhetjük a kollektív tudás- és tudatmez nek legfontosabb politikai-társadalmiintézményeit, szerepl it: az államot, a társadalmat, a demokráciát és a f szerepl t: az egyént.Ez kétszint mez tekinthet logikai térnek, vagy tudástérnek és tudatmez nek. (Ennek atananyagnak nem tárgya, hogy az els dleges mez mögött milyen általánosabb-univerzálisabbmez van, ugyanakkor az majd a kés bbiekben a tárgyhoz tartozik, hogy a másodlagosmez kben milyen harmadlagos-negyedleges mez k, vektorok, mozgásformák vannak.)Az els dleges mez t hívhatjuk korszellemnek, megnevezhetjük – politikai szempontból – apolitikai filozófia rendszerének, vagy a demokrácia szemszögéb l a demokrácia kardináliselveinek. „Ahelyett, hogy az állam figyelné az embereket, az emberek tarthatják szemmel az államot – amihez tulajdonképpen joguk is van, hiszen elvileg 4
  • 5. Ez a megközelítés egyben két filozófiai kérdésben való határozottálláspontot is képvisel: 1. Álláspontunk szerint nem az k a gazdái. Aobjektíválódott intézményeknek és m ködési módoknak van legtöbb tudósítás ésfilozófiája, szellemisége, hanem ellenkez leg, egy korszak beszámoló mégisszelleme, gondolkodásmódja termeli, hozza létre a legfontosabb komor képet fest –intézményeket; 2. Nem abból indulunk, hogy a részben (vagy kivéve talán atöbbségében) önállósult (vagy elidegenedett) intézmények uralják skandinávaz egyéni és világát, hanem az elméleti modellben egyenrangúságot demokráciákat.”és részben vagy teljesen létrehozható egyensúlyt feltételezünk anégy térszerepl : az állam, a társadalom, a demokrácia és az Manuel Castellsindividualizálódott egyén között.Önmagában izgalmas kérdés az, hogy ezt az összetett politikai-társadalmi-közigazgatásimez t hogyan definiáljuk technológiai mez ként. A kérdés ma azért is napirenden van, merthipotézisünk szerint ezt az összetett mez t a korábbinál jobban és mélyebben befolyásolja atechnológiai mez önmozgása és hatása. A technológia innovatív tudásként és szellemkénttermészetesen egyik eleme az els dleges tudás/tudatmez nek, miközben a technológiaigondolkodás és fejl dés nemcsak izolált technológiai termékekben, hanem a termékek és azezeket m ködtet szolgáltatások segítségével a másodlagos mez t – szintén egyik elemként –jelent s arányban átalakítja, befolyásolja.Ennek a tananyagnak nem lehet feladata, hogy széleskör körképet adjon az állam- vagytársadalomelmélet eddigi történetér l, ráadásul, az állam- és társadalomelméletekdifferenciálódtak, s nagyon különböz elméleti irányzatok alakultak ki, miközben azonban azúj integrált elméletek még nem nagyon születtek meg.Mindenesetre ebben a rövid elméleti bevezet ben annyit jelezhetünk, hogy az e-közigazgatásszempontjából az összetett elmélet négy tartalmi pólusából (egyén, állam, társadalom,demokrácia) egyetlen egy sem mell zhet . A négy egymást kiegészít , s t egymástkontrolláló pólus, avagy az egységes és összetett mez teszi lehet vé mindennemváltoztatás, fejlesztés programjának kidolgozását is. A négypólusú elemzés tehát azért isfontos elméleti alapvetés, mert ez a feltétele és garanciája a jöv államának ésközigazgatásának. 5
  • 6. 1.4. Állampolgár – közösségpolgár teóriáiA huszadik század Európájában a domináns korszellem – az ipar korának, vagy amodernizáció korának megfelel en – tudomásul vette és támogatta az egyénindividualizációját. Elismerte az egyén jogát a személyes szabadságoz és olyan jogállamotigyekezett létrehozni, amely nem nyomta el az ember szabadságtörekvéseit.Minden állam közigazgatása szükségképpen viszonyt hoz létre állam és polgára között.Függ en az adott ország berendezkedését l, avagy az állam típusától a közigazgatás és azegyén viszonya nagyon különböz lehet. Egy szabályos polgári demokráciában, és egykevésbé szabályos polgári demokráciában is már nagyon eltér lehet az állam és azállampolgár kapcsolata. Ezt az egyirányú vagy kétirányú kapcsolatot alapvet en befolyásolja,hogy az adott államban mennyire fejlett és milyen mértékben intézményesedett a civiltársadalom. Egy-egy hagyományokkal rendelkez , a közösségi fellépésben begyakorolt,öntudatos civil társadalom polgárának egyénenként és csoportos fellépés keretében is sokkaltöbb esélye van az állami-önkormányzati döntések befolyásolására.Ahhoz, hogy elméletileg végiggondolhassuk az állam és az állampolgár kapcsolatát,fogalmilag is meg kell különböztetnünk az eltér állam, civil társadalom, demokrácia,állampolgári státusokat. Miután ennek a kérdéskörnek itthon még nincs kiérlelt elméletiirodalma, ezért a majd vázolt kategóriák még csak az els megközelítést jelentik. A rövidenjelzett európai helyzetkép alapján így az állampolgár és az állam viszonyának a következmodelljeit fogalmazhatjuk meg:1. Állami túlsúly, állampolgári alávetettség (kvázi demokrácia): Ebben a viszonyrendszerbenaz állam polgára nem autonóm, az állam uralkodik rajta, bár ez az uralkodás még nem jelenttotális kiszolgáltatottságot, az egyén így nem lehet közpolgár vagy közösségi polgár, ezértkapcsolatának és helyzetének leírására megfelel kifejezésként mondható: alávetettállampolgár. 6
  • 7. 2. Diktatórikus állam, kiszolgáltatott állampolgár (demokrácia hiány, szocialista„demokrácia”): Ebben a viszonyrendszerben, amikor az adott államban kimondva vagyrészben rejtve kialakul a diktatúra, akkor az egyes egyénnek sem beleszólási, sem döntésikompetenciája nincs, s t egyénileg (politikailag, gazdaságilag, társadalmilag, lelkileg)kiszolgáltatott, ezért alapvet feladata nem más, mint az, hogy önmagát megmentse.3. Demokratikus állam, közvetett állampolgári részvétel (klasszikus demokrácia): Aklasszikus demokráciában a polgári állam és állampolgára között félig-meddig egyensúly van,az állampolgár a képviseleti demokrácia keretei között közvetett módon részt vehet adöntések el készítésében és akár a döntések végrehajtásának ellen rzésében is. (Az újglobális-lokális alapvet en mediatizált világkorszakban a klasszikus demokrácia jogi éstársadalmi környezetében is kialakulhat az egyensúlytalan helyzet, amelyben az állampolgárismételten, d más módon megint csak alávetettségbe kerül.)4. Közösségi állam, közösségpolgár (közösségi demokrácia): A közösségi demokráciamodellje a történelemben korábban csak rövidebb és átmeneti ideig jött létre, ezért maalapvet en inkább ideának tekinthet . Ebben a viszonyrendszerben az állam és az egyénegyaránt alá van rendelve a közösség vagy tágabban a társadalom érdekeinek és értékeinek,elvileg anélkül, hogy lényegesen csorbítaná az állam és az egyén normális autonómiáját. Nemvéletlen, hogy egy ilyen állam keretei között az egyes embert nem állampolgárnak, hanemközösségpolgárnak nevezünk.5. Részvételi állam, közvetlen közösségpolgári részvétel (közvetlen demokrácia, részvételidemokrácia, elektronikus demokrácia): A mai Európában a jöv fejleszt k többsége arészvételi államot, a közvetlen demokráciát és az új lehet ségekkel öntudatosan élni akaróközpolgárságot tekinti mintának. Ez az interaktív viszony természetesen egy nemelidegenedett államot és nem elidegenedett polgárt feltételez. Ebben a kapcsolatrendszerbenvalódi egyensúly és kölcsönös felel sség jön létre a két fél között.A felsorolt öt különböz állam-polgár viszonynak több alváltozata van, és mindegyiketaktuálisan is befolyásolja – többek között - a globális politikai klíma (ennek részeként aterrorizmus) és a globális gazdaság (például a világ pénzügyi helyzete). Mindett l függetlenültehát azt mondhatjuk, hogy a közigazgatás és az állam típusától függ en különbözállampolgári státuszok és magatartásminták alakulnak ki.1.5. Államelmélet – új államelméletAz elmúlt száz-százötven évben (hogy az egyszer ség kedvéért maradjuk a modern államnál)Európában viszonylag kevés, de egymástól lényegesen különböz állammodell jött létre. Mostaz egyszer ség kedvéért tekintsünk el a különböz típusú államszövetségekt l is, kezdve azOsztrák-Magyar Monarchiától a Szovjetunió vezette kelet-európai kommunista-szocialistafél-globális hatalmi-katonai blokkig.Az európai gyakorlat szerint viszonylag kevés államtípus jött létre a tizenkilencedik és ahúszadik században, mert Európa nyugati felén tartósan kialakult és fennmaradt a polgáridemokrácia, amelynek állama folyamatosan parlamenti kontroll és közvetett társadalmiellen rzés alatt állt. Ez az államtípus ugyanakkor többször került veszélyeztetett helyzetbe,amikor a diktatórikus hatalmi törekvések (Hitlert l Sztálinig) egyértelm en azuralkodócsoport ellen rizhetetlen befolyása alá került a központi állam és teljesintézményrendszere. Ha egyaránt figyelembe vesszük az uralkodó csoportoknak 7
  • 8. kiszolgáltatott államot és a normális polgári államot, akkor a következ államtípusokatnevezhetjük meg: 1. Er s állam (állami túlsúly kialakulása): Az állammodellek„Valóban az új története jól mutatja, hogy a történelemben sokkal többször voltállamoktól csakúgy, er s állam, mint valamilyen értelemben gyenge állam. Miutánmint a hosszú id óta Európa elmúlt ezer éves története sokáig nem a demokráciákfennállóktól, mai története volt, ezért szükségképpen minden európai államban azállapotukban többé er s államnak van hagyománya, függetlenül attól, hogy ezmár nem várják el, nemzetállam vagy birodalmi állam volt. Az er s állam semennyirehogy felvállalják vagy a látszatok miatt csak kis mértékben figyel saját polgárainakazoknak a akaratára és értékrendjeire. Az er s állammodellt több esetbenfunkcióiknak a nagy egyformán bevezették és használták a korszakonként különbözrészét, amelyeket uralkodócsoportok, kezdve az arisztokráciától a munkásosztályegykor a ürügyén uralkodó kommunista hatalmi koncentrációkig. Anemzetállami történelem érdekessége, hogy az er s állam gyakran fejl déstbürokráciák létük f jelentett a diktatúrák megbuktatása után.okának tartottak.” 2. Diktatórikus állam (pártállam): diktatórikus állam mögött mindigZygmunt Bauman nagyon er s uralmi jogosítványokkal rendelkez , viszonylag kis létszámú politikai csoport áll, amely valamilyen általad dekralálthatalmi cél érdekében markánsan államosítja a társadalmat, hatalmi akaratának aláveti apolgárt és minimális, kvázi-ellen rzési jogosítványt enged. A diktatórikus államok klasszikustípusa a Közép-Kelet-Európában az ötvenes-hatvanas években létrejött, szocialistának hívottállam. Ebben az államban elvileg akár parlament, akár töredékes pártdemokrácia is lehet, deezek csak azt a célt szolgálják, hogy a diktatúrát és természetét elrejtsék és elfedjék. Ebben azállamban az államnak tulajdonképpen nincs is polgára, mert az egyén nem több, mint egyeszköz, amellyel a hatalmi centrum totális mértékben rendelkezik.3. Demokratikus állam (polgári állam, semleges állam): Ez a klasszikus polgári állam azelmúlt kétszáz évben változatos történelmet élt meg, volt olyan id szaka például atizenkilencedik század közepén Észak-Amerikában, amikor igen nagy mértékben közösségielkötelezettség volt és volt olyan id szaka is, amikor például az ötvenes években – többekközött a világháborús hangulatú helyzetben – nagyon is hasonult az er s állammodellhez. Azutóbbi húsz-harminc évben ez a polgári állam igen fejlett és intézményesített formában,szociális államként vagy jóléti államként m ködött. Az utóbbi öt-tíz évben azonban ezt azállammodellt sok irányból komoly támadás érte, ezért már nem tud megfelelni az általa isképviselt társadalmi és gazdasági céloknak. A jelenlegi világhelyzet egyaránt gyakorol ráolyan hatást, hogy például a terrorizmus er södése miatt újra részben er s állam legyen, ésugyanakkor a jóléti állam igénye miatt egyre inkább közszolgáltató és közösségi állam legyen.4. Közösségi állam (társadalombarát állam, civil állam): A posztmodern államteóriák szintemindegyike a politikai hatalmi szempontból gyenge és viszonylag kicsi állambangondolkodik, miközben a globális-lokális változásokból következ en élesen törekszik arra,hogy az állam és intézményrendszere egyfel l környezetbarát, másfel l társadalombarát ésharmadfel l pedig minél inkább tudásvezérelt állam legyen. Ez az állam még mindigsemleges abban az értelemben, hogy egyetlen társadalmi csoportot sem részesít maximálisel nyben, ugyanakkor abban az értelemben már nem semleges, hogy a legfontosabbközösségi (társadalmi, ökológiai, gazdaságfejlesztési, stb.) érdekek mentén m ködik. A 8
  • 9. felsorolt államtípusok mindegyike valamilyen mértékben központosított és általában bizonyosarányban újraelosztó állam.5. Részvételi állam (közvetlen állam, digitális állam, tudásközpontú állam, magas rangúköztudat által vezetett állam): Ez az állammodell noha történelmileg vannak bizonyosel zményei, alapvet en államparadigma váltást képvisel. Az új állammodell sajnálatos módonnem tehet mást, mint feltételeznie kell a földi civilizáció legalább közepes mérték gazdasági-társadalmi egyensúlyát (Elméletileg az sem kizárt persze, hogy egy sérülékeny vagy drámaianfeszült világhelyzet kényszerít majd ki állammodell váltásokat, mert az új állam egyikfelismerése és el nye, hogy lényegesen jobban és közvetlenebbül épít polgárainakrészvételével és ez által minden korábbinál cselekv képesebb állam lehet). A részvételi államtehát alapvet en nem politikai hatalmi állam, hanem egyszerre közösségi és személyes állam,amely minden olyan er forrást (közvetlen demokrácia, globális innovációs és tudásközpontúkor, stb.) mozgósítani akar, amely a régi és az új univerzális és lokális problémák kezelésébenalkalmazható. Az el bbieken jellemzett államtípusok jól mutatják a kormányzási modellek közöttikülönbségeket és ugyanakkor gyökeres és gyors változásokban talán korai bízni, mert azállamtípusok, az állami m ködések, az állami magatartásminták hihetetlenül nehezenmódosulnak és nagyon jelent s társadalmi támogatottságot követelnek.1.6. Társadalomelmélet – új civil társadalom elméletA szociológia régebben f ként a társadalom szerkezetér l, osztályokról, rétegekr l,csoportokról tudósított, úgy mintha ez jelentené a társadalom egészér l szóló tudást. Ezek aszerkezeti elemek azonban csak strukturális jellemz i a társadalomnak, s csak ett l senkiszámára nem derülhet ki, hogy valójában mi is a társadalom. Nyugati-európai vagy amerikaiszerz kt l az elmúlt években itthon is megjelent néhány társadalomelméleti könyv2. Talánmost már több dolgot lehet tudni a társadalom-egészr l, de a különböz szociológiaiirányzatok és személyes álláspontok tudományos összehasonlítása és egyesítése még szinténhátra van. Európában sincs nagyon semmiféle komplex, egyesített társadalomelmélet, mégakkor sem, ha külön-külön kommunikációs társadalomról, nyelvtársadalomról, információstársadalomról, tudásközpontú csoportközi viszonyokról, vagy éppen virtuális társadalmijelenségrendszerekr l beszélünk. Akárhogy is nézzük filozófiailag, a társadalomelméleti-képegésze nem áll össze.A modern gondolkodás egyik terméke a társadalom észrevételezése, a társadalomparadigmájának megfogalmazása, részben a hagyományos közösséggel szemben, az általábanállami keretek között létez társadalom definiálása. Röviden azt lehet mondani, hogy a (nemállamosított) társadalmon az adott államban él polgárok összességét, a köztük létrejövviszonyrendszereket és a társadalom intézményes formáit foglalja össze. A civil társadalomrólszóló értelmezések sokáig a filozófia, politológia és a szociológia történelmi hagyományaibangyökereztek. A "civil társadalom" fogalma el ször a mindenkori hatalommal szembenidemokratikus ellensúlyként jött létre.“A civil társadalom közkelet felfogása szerint e fogalom alá tartoznak a polgárikezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek résztérdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében, és amely kezdeményezések azállamtól elkülönülve, autonóm módon m ködnek. A fogalom további finomítása érdekébenindokolt a harmadik, azaz nonprofit szektor kifejezés használata, mely azt veszi figyelembe, 9
  • 10. hogy a polgárok szervezetei hogyan illeszkednek a társadalom nagy intézményei-, különösenaz állam és a piac által létrehozott szerkezetekhez. Ennek megfelel en az új és régidemokráciák társadalmi és politikai változásai id r l id re indokolttá teszik a civiltársadalom, illetve a harmadik szektor szerepének újragondolását.”3 Ez a felfogás tehát a civiltársadalmat nem társadalomként, hanem sz kebben a helyi társadalom kezdeményezésiformáiként definiálja.A civil társadalom hagyományos fogalmának kétféle értelmezését különböztethetjük meg: azels a normatív értelmezés alapján a civil társadalom a jelent s társadalmi, politikai,gazdasági változások idején került el térbe. A civil társadalom fogalma gy jtötte össze azokataz elvárásokat és törekvéseket, amelyek egy óhajtott társadalmi berendezkedés elérésecéljából fogalmazódtak meg. Például az államszocializmus évei alatt a totalitarizmussalszembeni, a hatalmat párbeszédre ösztönz stratégiák, mozgalmak gy jt helye volt. Ebben ahosszú történelmi folyamatban a civil társadalom önálló entitással, integrációs er vel bíróhatalommá n tte ki magát.Azonban a liberális demokráciák kialakulásával – számos liberális felfogás szerint - a civiltársadalom normatív felfogása aktualitását vesztette, helyébe a második értelmezés, azanalitikus megközelítés lépett, amely a fennálló viszonyokat próbálja bemutatni, magyarázni.Az analitikus megközelítés szerint a civil társadalom fogalmát már nem lehet általánoskategóriaként használni, a fogalom magyarázó ereje jelent sen gyengül. A témával foglalkozószerz k többsége a civil társadalom alatt azon szervez déseket érti, amelyek az egyén és azállam között elhelyezkedve a kett közötti kapcsolatot szolgálják: Montesquieu másodlagoscsoportoknak, Hegel testületeknek, míg Claus Offe társulási viszonyoknak nevezi ket.Az állampolgári és az állammodellek után tehát a társadalomtípusokat is meg kell tudnunkkülönböztetni, mert egyrészt a modern és posztmodern társadalom már egyre inkább rászorula társadalom segítségére, másrészt pedig a globális, a nemzeti és a lokális civil társadalmakbels önfejl dési folyamatai is követelik az állami támogatást.1. Alávetett társadalom (feudális társadalom, ipari társadalom, stb.): Ahogy már jeleztük,maga a társadalom fogalma is új az európai gondolkodásban, ami azt is mutatja, hogy akülönböz országokban a nagyközösségek nem is olyan régen tekintik magukattársadalomnak. Ha a társadalmak és a társadalmi tudatok kialakulása ráadásul együtt járt ahagyományos közösségek és közösségi identitások pusztulásával, nem meglep , hogy atizenkilencedik-huszadik század társadalmi – különösen er s állam esetén – elidegenedetttársadalmaknak min síthet k. Ennek legfontosabb oka az, hogy a közösségi-társadalmitudatok értékvesztése és értékcseréje dönt mértékben támogatta az alávetett társadalomtípusok elterjedését.2. Államosított társadalom (nemzetszocialista társadalom, szocialista társadalom, stb.): Ahogya híres verssorból következik, ahol diktatúra van, ott diktatúra van, avagy ahol diktatúra van,ott társadalom sincs. Ez az állítás azonban nem cáfolja azt a tényt, hogy egyetlen diktatúrasem lehet olyan er s, hogy a társadalmat teljesen szétverje, ráadásul minden diktatúrarákényszerül arra, hogy látszattársadalmat konstruáljon és abban látszatközösségikapcsolatokat építsen ki, amelyeket egyes társadalmi csoportok vagy rétegek akár a magukéváis tehetnek. Ebben a társadalomban se az egyénnek, se a közösségnek nincs ténylegesbeleszólási vagy döntési kompetenciája, paradox módon még akkor sem, ha egyébként adiktatúrát elfogadja és a diktatúra valamely szervezetének tagja. 10
  • 11. 3. Demokratikus társadalom (polgári társadalom, posztszocialista társadalom, újkapitalistatársadalom, információs társadalom, stb.): Ez a társadalommodell meglehet sen sok formát,szisztémát, m ködést ötvöz, amelyeknek az a közös tulajdonsága, hogy kicsit függetlenül apolitikai berendezkedést l az egyes embert nem tekintik ellenségnek, hanem ellenkez leg,megpróbálják beemelni, cselekvésre ösztönözni az állami berendezkedés keretei között. Ez amodell akkor kezdett kiépülni, amikor a társadalom feln tt tagjai választójogot kaptak és afénykorát azokban az évtizedekben élte, amikor meglehet sen magas gazdasági és társadalmijólétet teremtett és közben a képviseleti demokrácia szabályai szerint az egyén számáratársadalmi mozgásteret garantált.4. Közösségi társadalom (nemzeti társadalom, közösségi társadalom, szakrális társadalom,stb.): A civilizáció történetében sokféle közösségi társadalomtípus alakult ki, amelyek közöttszintén jelent s különbség van. A korábbi korszakokban egyébként is domináltak ahagyomány alapú társadalmak és tulajdonképpen a nemzeti társadalmak is mélyen köt dtekaz adott ország és kultúra hagyományaihoz. (Hely hiányában arra szintén nem térhetünk ki,hogy Európán kívül, különösen Ázsiában milyen típusú közösség alapú társadalmak jötteklétre.) A közösségi társadalommal szemben az európai modernizációs individualizációid szakaiban sokfelé ellenszenv alakult ki, mára viszont a közösségi társadalom modellje újrafelértékel dik a túlhajtott individualizáció hatására. Az új típusú közösségi társadalomszükségképpen elismeri az egyéni szabadságot és autonómiát, miközben a közösségiautonómia sem válik érdektelenné.5. Intelligens civil társadalom (tudástársadalom, tudatközpontú társadalom, stb.): Ma alig halehet megmondani, hogy a következ ötven-száz év milyen új típusú társadalommodelleketérlel ki. Annyi azonban jól kivehet en látszik, hogy az egyik modell mindenképpen a tudás ésaz innováció központú, kreatív társadalom típus lesz, amely alapvet en köt dik aposztmodern, mediatizált infokommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz. Ezek amodellek már részben valóságok is, ami nem garancia arra, hogy a következ évtizedekbennem módosulnak majd jelent s mértékben. A huszonegyedik század természetesen továbbléphet a társadalmi modellek építésében, de ez már nem ennek a tantárgynak a tárgya.Az öt állam, az öt állampolgár és az öt társadalommodell szorosan függ egymástól,ugyanakkor mindegyik egyre jobban önállósul is a többit l. Ez a rendszerezés persze mégcsak egy elnagyolt elemzést tesz lehet vé, arra a célra viszont megfelel , hogy a legelemibbösszefüggéseket föltárja.1.7. Történelmi analízisAz öt modell tért l és id t l független konstrukció volt, így a következ lépcs az elemzésbenaz, hogy az öt elméleti modellt kicsit részletesebben és térhez-id höz kötve elemezzük. Azelmúlt százötven év története szintén modellezhet és többféle fogalomrendszerrel írható le.Az egyik lehet ség, hogy modernizáció, posztmodernizáció és a poszt-posztmodernizációfogalmait használjuk föl, a másik lehet ség pedig az, hogy a korszakok alapvet jellege (ezenbelül a gazdaság és társadalom típusa) szerint korszakolunk. Az utóbbi megoldástválasztottuk: ezért az ipari kort, a szocialista kort és az információs kort tekintjük alegfontosabb európai korszaktípusoknak.Ipari Kor modellje 11
  • 12. Nem szükséges elemeznünk az európai iparosodás és kapitalizálódás hosszú történetét, amelykifejlett formában a huszadik század els felét és közepét jellemezte. Az ipari kor lényege az,hogy alapvet en gazdaságközpontú, s t ez a gazdaságtípus az ipari gazdaság. Nemfelejtkezhetünk el arról sem, hogy az ipari gazdaság eredményeként jött létre az iparitársadalom és mindkett t dönt en el készítette és irányította az iparközpontú gondolkodás.Ez az ipari kor és ipari gondolkodás érlelte ki és fejlesztette magas színvonalra a polgáridemokráciát, a többpárti parlamenti váltógazdaságot vagy egyáltalán a parlametárisállamrendszert. Az ipari kor – noha az egyént sokáig bérmunkásnak tekintette – eljutott odáig,hogy a liberális eszmék hatására egyaránt pártolta az egyéni szabadságjogok fokozatoskierjesztését és a lokális civil társadalmak lehet ségének megszületését.A civil társadalommal foglalkozó szakirodalomból számos megközelítést emelhetünk ki. RalfDahrendorf véleménye szerint civil társadalomról akkor beszélhetünk, ha az állampolgárokaktívan részt vesznek a társadalom életében, és felel sséget éreznek azokért a dolgokért is,amelyek magánéletükön kívül történik.Jürgen Habermas A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása c. m vében írja, hogy a civiltársadalom intézményes magvát az önkéntes alapon történ , nem állami és nem gazdaságiösszefogások képezik4. Számára a civil szféra az "uralommentes kommunikáció tere", melyszemben áll az állammal, ahol az állam legf bb törekvése az, hogy bekebelezze az"életvilágokat". A civil társadalom az állami, a hatalmi kommunikációs rendszerrel szembeniellenállást jelenti.5Michael Walzer szerint a civil társadalom aktív, elkötelezett állampolgárokra épül, akik résztvesznek az állam, a gazdaság, a nemzet vagy a vallás ügyeinek intézésében. Kende Péter acivil társadalmat úgy határozza meg, mint a társadalomnak azt a kapcsolathálózatát, amely azállamtól függetlenül alakul ki, és m ködését se befolyásolja az államhatalom.Szelényi Iván a 1990-es évek elején megállapította, hogy eszmetörténetileg a civil társadalomfogalma a rendies hatalmi szerkezet kritikájaként jelenik meg. A civil társadalom anépszuverenitás elvére épül, ahol azok a szervezetekbe tömörült állampolgárokszabályozhatják a társadalmi rend feltételeit, akik jogi szempontból egymással szimmetrikusviszonyban állnak. A rendies társadalmakban a jog forrása a társadalom felett álló uralkodó. Ipari Korban Egyén – állam – társadalom – demokrácia helyett Állampolgár – (ipari) állam – polgári társadalom – képviseleti demokráciaSzalai Erzsébet véleménye szerint az uralommentes kommunikáció csak illúzió. A civiltársadalom fogalmának megjelenése azt fejezi ki, hogy sem a "szabad piac", sem a politikainyilvánosság nem tölti be klasszikus demokratikus funkcióit ezért az egyének új, ezenszféráktól független tereket, nyomásgyakorlási formákat, fórumokat keresnek.Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv értelmezése alapján civil társadalom nem másminta a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei, a nem kormányzati szervezetek, aszakmai, a karitatív és a bázisszervezetek, az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsolószervezetek, illetve, specifikus hozzájárulással, az egyházak és a vallási közösségek. 12
  • 13. A civil társadalom fogalmi jellemz it a szakirodalom általában négy pontban foglalja össze:A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata,amelyek m ködésük szabályai szerint különböznek a társadalom többi intézményrendszerét l.Nem egyenl sem az állammal, sem a magánszférával, de a kett közötti kapcsolat közvetlen.Létezésének elvi alapjait az emberi-állampolgári jogok érvényesülése, a jogállamiság jelenti.A civil társadalom rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekartikulációútján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel ésgyakorlattal.Gordon White, angol politológus szintén négy pontban foglalta össze a civil társadalomnak ademokratizálás folyamatában betöltött szerepét.“1. A civil társadalom megváltoztathatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalomközött az utóbbi javára.2. A civil társadalom ellen rzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikaidöntéseik indokoltságának nyilvános megítélése révén.3. A civil társadalom fontos közvetít szerepet játszhat az állam és a társadalom között.4. A civil társadalom önmagában gyarapíthatja azon folyamatok, illetve intézmények számát,amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok legitimmódon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra.”6Mindezek után nem szeretnénk visszamenni az ókor vagy a középkor helyi közösségeinekdefinícióihoz, viszont az Ipari Kor gazdasága, társadalma, s köztudata alapján létrejött civiltársadalom típusokat és felfogásokat érdemes rendszerszer en értelmezni. Ezért aStratégiakutató Intézet - a hazai civil társadalom általa végzett kutatása el tt és az eddigifelfogások értelmezése alapján - a következ elméleti összesítést végezte el és ezzel héttípusba sorolta az eddigi felfogásokat: Az Ipari Kor civil társadalom fogalmának értelmezési típusai Aktív, elkötelezett állampolgárok kapcsolathálózata: közösségiels feladatot vállaló helyi polgárok, de a nem aktív, nem kötelezett állampolgárok nem tartoznak bele; Politikai társadalom: liberális demokrácia intézménye, nyitottmásodik társadalom, politikai-hatalmi ellensúly, stb. Személy- és szervezet-egyesülések, önálló társadalmi szervezetek: polgári intézményesített kezdeményezések,harmadik szervezetbe tömörült állampolgárok, független szervezetek és mozgalmak, munkaadók és munkavállalók szervezetei, államot ellen rz intézmények, non-profit szektor, stb. Gazdasági társadalom: a piac intézménye, spontán helyi piacnegyedik és vállalkozásai, gazdasági kapcsolatok kerete, stb. Állam és társadalom közötti közvetít tér: társadalmiötödik érintkezések közege, privát cselekvések tere, aktív önkéntes közvetít szektor, stb. 13
  • 14. Uralommentes kommunikációs tér: állam, gazdaság által nemhatodik befolyásolt közösségi kommunikációk rendszere, stb. Normakép, jöv kép: civil társadalom normatív jöv képe,hetedik liberális társadalomkép, közösségi normák képvisel je, stb. Varga Csaba, 2005Konklúzióként annyi emelhet ki, hogy az Ipari Korban a civil társadalom tehát lényegében abürokrácia és a hatalmi berendezkedés ellentéteként jött létre, mindenekel tt az egyénekérdekeinek érvényesítése és védelme érdekében és csak akkor m ködik megfelel en, ha azállampolgárok a köz érdekében is áldozatot hoznak. Ma természetesen az a kérdés, hogy az újtípusú globalizáció és lokalizáció világában ezek a korábbi és tegnapi értelmezésekhelytállóak-e? Az elmúlt egy-két évtized európai és magyar társadalomfejl dése mennyirealakította át a lokális civil társadalmakat és ezek alapján milyen mértékben szükséges újdefiníció?Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy az ipari gondolkodás, a liberális eszmerendszerkikristályosította és univerzális modellé emelte az ipari kort. Ezt tehát az ipari gazdaság, azipari társadalom, a polgári demokrácia és az ennek megfelel polgári-liberális államkialakulása jellemezte.Szocialista Kor modelljeA második világháború után – éppen az ipari-kapitalista kortarthatatlansága miatt – került napirendre a kommunista- Az állampárt-pártállamszocialista alternatíva. Mindenki számára közismert, hogy ez „integrálta” gazdasági-a modell Kelet-Európában és Közép-Európában jött létre, társadalmi rendszer - ésamely akkor is Európa fejletlenebb fele volt. Hosszú vele a szovjet birodalom -évtizedek kellenek még ahhoz, hogy legalább az utókor tehát szükségképpenmegértse: szellemtörténetileg az új modell drasztikusan szétesik. Tömörenhogyan tagadta meg saját eszméit és eközben miért és hogyan megfogalmazva egyfel lnyúlt történelmileg lejárt és elavult eszmékhez, továbbá azért, mert a hatalmidiktatórikus eszközökhöz. Ma már lehetetlen eldönteni, hogy szerkezet politikailag nema szocializmus létrejöttéhez és történelmi bevezetéséhez legitim, ezért szociológiaiszükségképpen kellett-e a diktatúra és annak teljes értelemben vetteszközrendszere, avagy már a genezisnél is elképzelhet legitimitását csak alehetett volna, hogy a szocialista modell nem széttiporja, „lakosság” fogyasztásánakhanem magasabb szintre emelve folytatja a civilizáció folyamatos, állandódemokrácia-törekvését. emelésével képes - amíg képes - biztosítani, az ígyA szocialista kort sokan szívesen nevezik államszocialista „felbátorított” fogyasztóimodellnek, holott ez az összetett kategória nem teljesen igények azonban - különöspontos, mert ebben az id szakban nem az állam volt a tekintettel a rendszer adottdiktatórikus f hatalom, hanem az uralmat gyakorló politikai teljesít képességére - egypárt, amely csak felhasználta az államot szándékainak id után szétfeszítik azdrasztikus érvényesítésére. Ezért ezt a korszakot inkább integrációs mechanizmusnevezhetnénk szocialista pártállam-típusnak avagy – amit kereteit.megint csak sokan használnak – államkapitalista modellnek,hiszen ebben a történelmi formációban a tulajdon minden (Szalai Erzsébet) 14
  • 15. típusát a központi pártállam birtokolta és gyakorolta. Érdemes idézni egy pártállam szócikket: „Az 1960–as, – 70–es években a kelet–közép európai szocialista országok egy részében – a korlátozott gazdasági reformok következményeképp – a sztálini diktatúra enyhébb változata alakult ki, a tekintélyuralmi vezetésre épül posztsztálinista modell. Ez a rendszer alapjaiban nem különbözött az el z t l, ugyanúgy fennmaradt a pártállam, élén az "állampárttal", amely egybeolvasztotta a párt –, az állami–, a társadalmi–, a katonai– és a kulturális feladatokat. Az állami intézményrendszer továbbra is formális, a választások népfrontlistára történnek, a parlamentnek összetételét a kommunista párt határozza meg. Az országgy lés, a végrehajtás, az érdekképviseleti rendszer tevékenységét a párt felügyelte. A vezetés már nem a személyi diktatúrára alapozódott (de a személyi "tekintélynek" megmarad a szerepe), hanem kib vült a párt legfels bb szervével, a Politikai Bizottsággal (tagjai leképezték a pártállamot: a párt–, az állam–, és a társadalmi intézmények vezet i foglaltak benne helyet). A hatalom stabilabb az el z modellnél, mert a korlátozott reformokkal, a külföldi kölcsönök felvételével egy ideig növelni, illetve fenntartani tudták az életszínvonaltat. A hatalom az állampolgártól már nem kért azonosulást, csupán politikai passzivitást. A vezetés támasza a hatalmas bürokrácia, illetve a párt–, az állami–, a társadalmi és gazdasági vezet apparátus. A pozíciók betöltésének els dleges feltétele a politikai megbízhatóság (ha valaki ennek megfelelt, biztos lehetett helyében). Ebben a rendszerben nincs pozícionális mobilitás, kialakult a teljes merevség, és a megújulásra való képtelenség. A rendszer nem teszi lehet vé a legcsekélyebb változást sem.”Szocialista (államszocialista) KorbanEgyén – állam – társadalom – demokrácia helyettÁllampolgár/államosított polgár – pártállam – államosított társadalom – szocialista „demokrácia” Az államkapitalista modellben tehát egy olyan európai állam és társadalommodell alakult ki, amely még a puha diktatúrák korában is mindenekel tt a központosított pártállam napi érdekeit tekintette els dlegesnek. Ezért joggal mondhatjuk erre a korszakra azt, hogy ezekben az évtizedekben az uralkodó párt elit rendelkezésére álló intézményrendszerrel nem csak az államot gy rte maga alá, hanem államosította az egyént és a társadalmat is. A szocialista pártállam utolsó évtizedeiben sem engedélyezték a civil társadalom önállósulását, mert még akkor is féltek az úgynevezett második gazdaságtól és második társadalomtól. Egyáltalán nem meglep , hogy ezekben az évtizedekben – bár folyamatosan csökken mértékben – az önkormányzatokat (pontosabban a községi és városi tanácsokat, továbbá járási és a megyei tanácsokat) teljes mértékben a központi hatalomvégrehajtó szervezeteinek tekintették. Ennek ellenére a nyolcvanas években elindult a lokális közigazgatás fejlesztése és a hatalomtól való lassú függetlenítése. A szocialista kor utólag is meghökkent szópárosa a „szocialista demokrácia” fogalma. Ez a fogalom egy állami és társadalmi tudathasadás terméke. Ezzel a kategóriával ugyanis azt hirdették meg, hogy a szocialista demokrácia több és magasabb rangú, mint a polgári demokrácia, miközben a szocialista demokrácia gyakorlata mélyen alatta maradt a polgári demokrácia kialakult és stabilizálódott szisztémájának. A szocialista kort tehát jól jellemzi, hogy a demokrácia modellje sem hozott átüt vagy akár csak kismérték modellváltást. 15
  • 16. Információs Kor modelljeAz információs kor egyesek szerint az ötvenes, mások szerint csak a hetvenes évekbenkezd dött. Egyes információs társadalom ideológusok vagy teoretikusok viszont most azinformációs társadalom meghaladását tudatosítják. Nicholas Negroponte véleménye ez: „Olysok szót és id t vesztegettünk arra, hogy megvilágosítsuk az ipari korszakból aposztindusztriális vagy információs korba való átmenet jelent ségét, hogy közben talánelkerülte a figyelmünket: az információ korának immár vége, átléptünk a posztinformációskorba.”[7]A tudástársadalom modell Európa szinte egyetlen lehetséges pozitív jöv képe a következhúsz évre. Mit jelent ebben az összefüggésben a tudás, s milyen formában létezik és hat?Beszélhetünk persze személyes tudásról, családi tudásról, társadalmi tudásról, vagy másmegközelítésb l tudományos tudásról, vagy éppen vallási tudásról. Akár ilyen, akár hasonlókategóriát használunk, de az bizonyára nyilvánvaló, hogy ezekkel önmagunkkal nem lehetmeghatározni a tudás fogalmát. A korábbi századok alapelméleteit is integrálva, detudásfelfogásaikat túlhaladva kellene eljutnunk a tudáselméletig. Megint csak konstatáljuk ahiányt: átfogó, komplex metaelmélet8 nélkül nem születnek meg az egymással is verseng újtudáselméletek.Az ezredforduló el tt és után az Ipari Kor egyre nagyobbmértékben és mélységben alakul át Információs Korrá. A „A hálózat olyan egyénkénthelyi társadalmak bels szerkezete és m ködése gyökeres fellép emberek csoportja,változás közben van. Az elmúlt két évtized új akik osztoznak bizonyosfelismeréseib l9 kiindulva a következ új meghatározás- informális normákban vagyegyüttes mellett voksolunk. értékekben, túl azokon, amelyek a szokásos piaci1. Az új globlokál világban a civil társadalom kiterjedt és tranzakciókhozstrukturálódott, egyrészt beszélhetünk globális és európai, szükségesek.”másrészt nemzeti és országos, harmadrészt térségi (regionálisés kistérségi), negyedrészt pedig települési civil Francis Fukuyamatársadalomról, s t nagyobb településeken rész civiltársadalmakról.2. A civil társadalom most már végre mindenekel tt társadalom, méghozzá sok tekintetben,de korántsem korlátozatlanul önálló (az államtól, gazdaságtól, vagy a nemzeti szintt l elvált)helyi társadalom. Mindenki beletartozik, az aktív és nem aktív polgárok is. Új jelenség az,hogy akkor is komoly fejl dés tapasztalható, ha egy-egy településen esetleg kevés számúak ésgyengék a civil szervezetek, hiszen ezekt l függetlenül is a hazai civil társadalmak belsállapota, cselekvése, tudata folyamatosan er södik. Ebb l is következik, hogy a civiltársadalom nem csak közvetít elem, hanem önálló, sajátos életvilág.3. Miután Magyarországon ma egy térségi vagy települési civil társadalom szükségképpenösszetett szerkezet (avagy egyaránt vannak benne posztfeudális, kora kapitalista, kapitalista,posztszocialista, újkapitalista és információs társadalom-elemek és társadalmi csoportok), alegfontosabb felismerés az, hogy az összetettség ellenére a domináló elemek már az újtársadalmi érdeket és értékeket érvényesít társadalmi csoportok, intézmények.4. Az információs kor új technológiái, szolgáltatásai és intézményei hatására a civiltársadalom már nem egyszer en kommunikációs közösség, hanem intelligens civil 16
  • 17. társadalom, új információs, kommunikációs és közösségi tér. Ebb l még az is következik újjelenségként, hogy a valóságos, megfogható települési társadalom megduplázódik és létrejöna virtuális civil társadalom is, amely nem azonos sem a régi, sem az új lokális vagy közösségitudattal.5. Az új civil társadalomban újra meghatározó szerep a közösségi tudat, de ez semmiképpensem azonos a korábbi tudatszereppel, amely teljes mértékben kitöltötte vagy kés bb csakuralta a helyi polgárok tudatát, gondolkodását, mentalitását. Ma a civil társadalomtudatszerkezete összetett, egyszerre teljes és töredezett, alapját az egyének személyes tudataés hangsúlyos tudatállapot-min ségei határozzák meg, miközben a civil köztudat intenzívenvisszahat a helyi polgárok tudattartalmaira és tudatformáira is.6. Az intelligens civil társadalom jellemz je, hogy kimondva-kimondatlanul nem teljesen azIpari Kor politikai demokrácia modelljének érvényesítését kísérli meg. A hagyományos,központi/állami politikai keretek közül kivált, önálló mozgástér. Új demokrácia filozófiát ésmódszertant keres, s mert ilyet egyel re egyáltalán nem talál, s mert a hagyományosképviseleti demokrácia formáit nem ítéli kielégít nek, a változás legnagyobb akadálya atanácstalanság, bizonytalanság. Az egyetlen kapaszkodó, hogy Magyarországon elindul az e-közigazgatás, s ennek folytatásaként létrejön az e-demokrácia, ami már a részvételidemokrácia irányába mutat. Információs (tudásközpontú) Korban Egyén – állam – társadalom – demokrácia helyett Hálózati polgár – digitális állam – intelligens társadalom – e-demokráciaFelfogásunkat igazolja számos olyan értelmezés, amely már az Ipari Kor utáni civiltársadalmakat elemzi. Ilyen például az a kategória, amely szerint a globális civil társadalom „acsalád, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok ésegyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határaintúl m ködik”10.Ez így definiálható: a helyi civil társadalom nagyobb részt valóságosan, kisebb résztpotenciálisan intelligens civil társadalom, amely létében, cselekvésében önálló, sajátos,részben már autonóm társadalom, amely a család, az állam és a gazdaság között egyrésztközvetít, másrészt integrál, harmadrészt pedig önálló életvilágot teremt, s végül a civiltársadalom nem pusztán társadalmi-gazdasági, vagy intézményi rendszer, hanem sajátostudati/köztudati hálózat. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az információs korAz információs modellje még szorosan hozzátapad a modern-posztmoderntársadalom alapfogalma korhoz avagy az ipari kor befejez szakasza részleges posztindusztriális modellként. Ez tehát megint egy Az információs társadalom: ugyanolyan átmeneti modell, mint amilyen a szocialista ember alkotta eszközökkel modell volt, ám remélhet leg sokkal jobb kimenettel. Az továbbított jelek társadalma információs kor egy radikális paradigmaváltás szellemileg és és potenciálisan még és már gyakorlatilag is: potenciálisan messze túllépi az ipari és ismeret-társadalom. szocialista kor szisztémáit és szándékaiban el készíti az úgynevezett Tudáskort, amely talán már valóban teljesítvalamit az emberiség álmaiból. Európa Észak-Amerikához és Délkelet-Ázsiához képest azért 17
  • 18. is van lemaradásban az információs kor megteremtésében, mert az nem pusztán az újtechnológiák és új információs szolgáltatások korszaka, hanem egy min ségileg újvilágmodell. Ez szellemileg és társadalmilag is csak félig van el készítve.1.8. Demokrácia – új demokráciaelméletHa a modern közigazgatást vagy ennek legújabb változatát, az e-közigazgatást értelmezni éstovábbgondolni akarjuk, akkor ehhez meglehet sen nélkülözhetetlen a létezdemokráciamodellek leírása. Az el z alfejezetekb l már jól kikövetkeztethet volt, hogy anégy f elem (polgár, állam, társadalom, demokrácia) kölcsönös viszonyrendszerei kiemelésreméltónak találják a demokrácia problematikáját.A demokrácia lényegében egyfel l eljárásmód, döntési és cselekvési eljárásmód, másfel lolyan összetett és bonyolult térrendszer-modell, amely az egyének és csoportjaik számáraösszefügg mozgásteret (tér-id teret) teremthet. Ezért szükségképpen vált az elmúlt kétszázévben a politikai gondolkodás és a politikai gyakorlat talán legfontosabb kategóriájává apolitikai demokrácia. Annak ellenére, hogy ez a fogalom eredetileg valamilyen népuralmatjelent, a kés bbikben egyaránt a vita tárgyává tették, hogy mit értünk népen, közösségen. Miután a demokrácia klasszikus felfogása abból indul ki,„Az internett l azt várták, hogy minden választópolgárnak lehessen választói joga és ahogy a demokrácia választási lehet ségével élve a nép dönthesse el, hogy kitovábbvitelének ideális legyen az országgy lési és az önkormányzati képvisel je,eszköze lesz, és az is lett.” mára a demokrácia egy olyan fejl dési szakaszba és egyúttal krízisbe került, ahol a politikai rendszer, a kiválasztásiManuel Castells rendszer és a sokáig masszának tekintett nép kérdésköre a legélesebb viták kereszttüzébe került.Az univerzális demokráciamodell ma a világon nagyon eltér demokratikus rendszereket éstípusokat fejlesztett ki. Ezeknek egyik jellegzetessége az, hogy számos új demokrácia nemdemokratikus gazdaságokba és társadalmakba jött létre, ezért részben hozzáidomult a veleellentétes nagystruktúrákhoz és részben pedig lassú modernizációra kényszerítette a politikai,a gazdasági és az állami rendszereket. A másik jellegzetessége – f ként a nyugat-európaifejlett államokban -, hogy a kiérlelt demokráciamodellek kereteit és szabályzásait kijátszva anem demokratikus vagy részben demokratikus politikai-gazdasági csoportok a demokráciátmegkerülve korábbi politikai és állami modellelemeket csempésztek be a döntéshozatalba.Harmadik jellegzetessége, hogy az elmúlt száz-százötven évben meger södött polgárság ésposzt-polgárság jobban és közvetlenebbül akarja érdekeit és most már értékeit is érvényesítenia demokrácia intézményrendszerében.Európában ezért az elmúlt két-három évtizedben sorra jelennek meg az újdemokráciamodellek el képei, eszményei szervezettípusai. Ezek már a paradigmaváltástkeres , új törekvések el képei, függetlenül attól, hogy részvételi demokráciának, e-demokráciának vagy közvetlen demokráciának nevezzük ket.1.9. e-Közigazgatás elméletei „Az 1980-as évek közepét l 18
  • 19. Az e-közigazgatás szakért inek szükségképpen az els rendfeladata az, hogy magát az e-közigazgatás elméletét az 1990-es évek végéigfogalmazza meg. Az elmélet el készítéséhez szükségképpen világszerte helyivégig kellett vennünk azt a valóságrendszert és azt a filozófiai közösségek tömkelegekeretet, amelyben az e-közigazgatás egyáltalán értelmezhet . lépett a világhálóra. SokEzért próbáltuk meg röviden körbejárni az állam vagy a esetben helyi intéz-társadalomelméleteket. Ennyi bevezetés után most már ményekkel és településieljuthatunk oda, hogy az e-közigazgatás alapvet téziseit önkormányzatokkalkifejtsük. kapcsolódtak össze, polgári kezdeményezések alulról épül demokráciáját hozták létre a kibertérben.”I. Az e-közigazgatás nem pusztán a közigazgatás technológiaimodernizációja. Manuel CastellsII. Az e-közigazgatás nem egyszer en egy közigazgatási szisztéma a meglév közigazgatásimodellen belül.III. Az e-közigazgatás legalább feltételezi az állam, társadalom és polgárosodás típusoknak aharmadik szintjét. Ebb l az következik, hogy e-közigazgatás nem létezhet sem diktatórikusállamban, sem er s, központosított államban, sem üres, kvázi demokráciában, amiugyanakkor sajnálatos módon nem zárja ki, hogy egyes parancsuralmi rendszerek vagydemokrácia álruhát visel fél-diktatúrák ne használják az e-demokrácia egyes eszközeités/vagy szolgáltatásait.IV. Az e-közigazgatás, mint általában minden közigazgatás magába foglalja azönkormányzást és az államigazgatást. Ezért az e-közigazgatás egyúttal e-önkormányzás és e-államigazgatás is.V. Az e-közigazgatás feltétele és egyben következménye az állam átfogó átalakításának,avagy e-állam és e-közigazgatás feltételezi egymást.VI. Az e-közigazgatás egyfel l új közigazgatási tudás, amely nem csak technológiai tudástvagy új szolgáltatási tudást jelent, hanem ugyanilyen mértékben az európai civilizáció mindenúj tudásának hasznosítását a közigazgatásban.VII. Az e-közigazgatás következménye és egyben továbbfejleszt je a globális, nemzeti éslokális információs társadalomnak. Ha nincs információs társadalom, az e-közigazgatásmindössze technológiai újítás.VIII. Az e-közigazgatás szintén el készít je és egyben majd magasabb szint következményeaz e-demokráciának, amely egyúttal a civil társadalom demokratizálását és az állam-polgárközötti viszony továbbdemokratizálását jelenti.IX. Az e-közigazgatás központi funkcionális célja az állampolgár/közösségpolgár és azállam/közösségi állam közötti együttm ködés, ügyintézés és cselekvés egyszer sítése,gyorsítása, valamint hatékonyabbá tétele. Az on-line ügyintézés tehát részben ügyintézésireform, részben új ügyfélkapcsolati viszony létrehozása és részben a helyi társadalomdinamizálása a lokális közösség önigazgatása és önfejlesztése érdekében. 19
  • 20. X. Az e-közigazgatás szubsztanciális központi célja az állam és polgárai közötti egyensúlyvisszaállítása és rögtön magasabb szintre való emelése. Ebb l következ en az e-közigazgatásszorgalmazója az intelligens civil társadalom és civil polgárság létrejöttének és ennekérdekében a széleskör , közvetlen típusú e-demokrácia kiépülésének.XI. Az e-demokrácia a következ évtizedben jelent s ösztönzést és támogatást adhat azért,hogy egyrészt egyre inkább valósággá váljon az e-politika, másrészt a politikai elit újraköt djön saját választóihoz, harmadrészt pedig a közvetlen e-demokrácia perspektívája szerintgyakorlatilag minden választópolgár virtuális képvisel lehessen.XII. Az e-közigazgatás új típusú globális és lokális hatalmi alkuk, vagy még pontosabbanolyan típusú megegyezések létrehozója és m ködtet je legyen, amelyben minden érdekelt félegyformán tényleges nyertes.XIII. Az e-közigazgatás új tudás, új tudat, avagy komplexen értelmezve: új kultúra. Az e-közigazgatás az új köztudat, az új kultúra hatására adaptálja és hasznosítja az információs korúj tudását.XIV. Az e-közigazgatás bevezetése alapvet en feltételezi a lokális közpolgárságszerepnövekedése mellett a szerepvállalási készségének és gyakorlatának intenzív javulását.Az e-közigazgatás csak részleges eredményeket hozhat a helyi polgárok közösségi-közigazgatási aktivitása nélkül. Az e-közigazgatás ezért ösztönzi és követeli a helyi polgároktudás és tudatszintjének emelését.Fogalom összesítés Az e-közigazgatás az e-korszak technológiájának és új tudásának segítségével egyfel l aszolgáltató közigazgatás bels ügyintézési-m ködési, másfel l az állam és a közpolgáriközötti viszony, harmadfel l pedig potenciálisan az intelligens civil társadalom reformja; aze-közigazgatás kiváltotta három folyamat így együtt elindíthatja és felgyorsíthatja - ámennél többet nem várhatunk t le - a hagyományos politika-hatalom vezette államparadigmatikus változását.A pontokba szedett elméleti-gyakorlati követelmények tehát átfogóan összegezni kívánjákazokat a felvetéseket, amelyek kiemelt elemei lehetnek az e-közigazgatás elméletének. Az e-közigazgatás elmélete egyaránt lehet globális, kontinentális (tehát európai) és hazai elmélet. Aglobális elmélet már az elmúlt tíz évben is jelent s hangsúlyt tett az e-közigazgatástel készít és megtestesít általános modernizációra, különösen az e-kormányzáslétrehozására. Az európai e-közigazgatási elmélet egyik érdekessége az, hogy szorosankapcsolódik a gazdaságfejlesztéshez, mert abból indul ki, hogy az e-közigazgatás egyrésztszükségképpen támogatja és javítja a lokális gazdaság versenyképesebbé válását, másrészt aze-közigazgatás önmagában is gazdasági-vállalkozási tevékenység, már azért is, mert számosönkormányzati-közigazgatási tevékenységet a piaciés/vagy a civil szerepl k láthatnak el. A magyar közigazgatási modell megoldása: 20
  • 21. Magyarországon nincs a köz által elfogadott e-közigazgatási elmélet, noha mind a kormányzati egyéni-családi e-kapu,szektorban és mind a szakmai m helyekben komoly helyi társadalmi e-kapu,kutatások és elméleti munkák folytak. A magyar a kormányzati és (lokális)közigazgatási modell egyik jellegzetessége az, hogy közigazgatási e-kapu,megpróbálja adaptálni az európai e-közigazgatás a közigazgatási tudás e-kapufejlesztési elképzeléseket és ezzel párhuzamosan összenyitásaelméletileg és gyakorlatilag is összeköti a hazai a vezetékes és mobilszolgáltatási önkormányzás és közigazgatás vízióval. infokommunikációs hálózatA modell második jellegzetessége, hogy kiemelten segítségéveltárgyalja a mobil-közigazgatás elméletét ésbevezetésének feladatait. Újabb jellegzetesség, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban háromkormányzati ponton (Miniszterelnök Hivatal, IHM, BM) egyaránt er feszítéseket tettek abevezetés elindítására és ennek érdekében új jogszabályok születtek.A magunk részér l a magyar közigazgatási modellt úgy definiáljuk, hogy négypólusú (helyipolgár, helyi társadalom, közigazgatási rendszer és közigazgatási tudás) rendszer, amelyetmár genezisekor egyaránt tartalmazza az e-társadalom, az e-kormányzás és az e-demokráciaösszekapcsolását. Ennek ellenére vagy ett l függetlenül is, még nem d lt el véglegesen, hogya magyar e-közigazgatás valóban ezt a fejl dési pályát futja-e be.Ha egy-egy lokális térséget vizsgálunk, az e-önkormányzás és az e-közigazgatás bevezetése akövetkez funkciókat és szolgáltatásokat láthatja el: 1. a kistérségben olyan szintre jut el azinfokommunikációs hálózat kiépítése, hogy a lakosság, a vállalkozások és az önkormányzatiintézmények többségét eléri. Az másodlagos kérdés, hogy ez a hálózat telefonhálózat,kábeltelevíziós vagy például önálló számítógépes hálózat alapú rendszer lesz. 2. Apolgármesteri hivatalokban minden munkakörben a feladatok ellátása az internettelösszekötött számítógépes (küls és bels ) hálózaton történik, avagy az e-ügyintézéslehet sége és gyakorlata minden településen és a teleülések között is létrejön. 3. A helyiönkormányzat és közigazgatás egyrészt minden településen, másrészt a kistérségben(megyében, régióban) e-közigazgatási portálon elérhet , s így információt adó, helyitörvényeket ismertet , vagy e-ügyintézést bonyolító lesz, s többek között a térségi portálegyúttal a térségi identitást er sít intézmény is. 4. Az európai követelményeknekmegfelel en minden települési és kistérségi e-közigazgatási fejlesztésnek el kell jutnia arra aszintre, hogy az állampolgár nem csak információkat kaphat, s t, nem csak az ügyintézéshezszükséges rlapokat töltheti le, hanem az önkormányzatnál, illetve a polgármesteri hivatalnálminden ügyes bajos dolgát interneten keresztül elintézheti, ami azt is jelenti, hogy a digitálisaláírás jóvoltából minden megkapott dokumentum hiteles. 5. A címtár szoftverek segítségévelegy-egy településen (városban, faluban) és a kistérségben a személyes, a családi és aközösségi infokommunikációs végpontok segítségével létrejöhet az e-demokrácia, amelytöbbek között lehet vé teszi az országgy lési és az önkormányzati választási e-részvételt, és akistérségi szint e-népszavazás intézményét is. 6. Az e-közigazgatás fontos eleme, hogy ahelyi és kistérségi szinten elektronikusan lehet ügyet intézni a középfokú közigazgatásiszintekkel és intézményekkel, illetve a nem nyilvános e-közigazgatási hálózat segítségével akormányzati szintekkel és intézményekkel is. 7. A további lehetséges funkciók közül márcsak azt emeljük ki, hogy az e-önkormányzás nem csak azt takarja, hogy minden helyiképvisel nek elektronikusan juttatják el az el terjesztéseket, hanem azt is például, hogy aképvisel k távollétükben szavazhatnak vagy videokonferencia keretében tanácskozhatnak is. 21
  • 22. Miután jelenleg nem lehet tudni, hogy Magyarországon a következ öt évben lesznek-eönkormányzati régiók és/vagy kistérségek, arról még könnyelm ség nyilatkozni, hogy atöbbcélú kistérségi társulások mellett (vagy azokat is továbbfejlesztve) létrejönnek-ekistérségi önkormányzatok. Annyi azonban elég markánsan látszik, hogy a parlamentimegegyezések hiányában a döntések elhúzódása a lehetséges változásokhoz akár el nyöket iskínálhat, mert az információs kor elvei és technikái alapján a többcélú kistérségi társulásés/vagy a kistérségi önkormányzat alapvet en más módon jöhet létre, mint például a jelenlegimegyei önkormányzat.Ez például nagyjából azt mutatja, hogy a kistérségi közigazgatási feladatokat nem kell egytelepülésre, egy intézménybe centralizálni, hiszen az Internet világában például egy vagy többállamigazgatási funkciót a kistérség bármely települése elláthat, hiszen az állampolgár mindentelepülésen úgy is ugyanazon a kistérségi e-közigazgatási (gy jt ) portálon intézheti ügyeit.Arról nem is beszélve, hogy a kistérségi döntéshozatal számára nem okvetlenül szükségesvalóságos és szimbolikus épületeket emelni, ha már a kisebb-nagyobb döntések többsége e-önkormányzás keretében is történhet, ami ugyanakkor nem arra utal, hogy ne lenne id nkéntvalóban szükséges a tényleges vagy kvázi „kistérségi parlament” ülésezésére. Az információskorra végképpen nem lehet majd azt ráhárítani, hogy a polgármesteri hivatalok korszer sítéseés racionalizálása esetleg vagy szükségképpen együtt jár a kistelepülések önkormányzatainakaz összevonásával, mert az új korszak ezzel ellentétesen éppen azt a demokráciafejlesztésialternatívát er síti, hogy az önkormányzati képvisel k mellett minden helyi polgártpotenciálisan virtuális képvisel vé emelje, aki az e-demokráciában nem csak a döntéshozásel készít je, esetleg részese, hanem egyúttal sokkal aktívabb végrehajtója lehet.A mai közigazgatási gondolkodásban még nem egészen értett és elfogadott gondolat, hogyegy-egy közigazgatási intézmény csak virtuálisan létezzen. Az önkormányzás és aközigazgatás jogi intézményei eddig mindig csak valóságosan épületekhez kötve, valóságoshivatali ügyintéz k által megjelenítve m ködött. Az információs társadalom korának egyiknagy újdonsága, hogy a megfogható, elérhet világból kilépve az internet segítségévelvirtuálisan hoz létre intézményeket és szolgáltatásokat. Ennek az a következménye, hogy atényleges önkormányzat és polgármesteri hivatal megkétszerez dik: minden állampolgár éskisebb-nagyobb közösség számítógépének monitorán digitális formában, azonnal elérhetmódon megjelenik az önkormányzati testület és maga a hivatal is, minden tevékenységével ésminden ügyintéz jével együttAz állampolgár tehát már nem úgy intézi el ügyes-bajos dolgait, hogy bemegy apolgármesterei hivatalba és a megfelel ügyintéz vel tárgyal, s a tárgyalásnak megfelel enírásos kérelmet ad be és írásos határozatot is kap. Meg kell persze mondani, hogy az írásosformában megtörtén ügyintézés is már egy bizonyos virtualitást hozott magával, de aszemélyes kapcsolat még elfedte ennek az eljárásmódnak a közvetettségét. Most azonbaneljutunk oda, hogy az ügyintéz és az állampolgár között nincs (vagy nem szükséges)személyes kapcsolat, pontosabban a személyesség illúzióját az teremtheti meg, ha példáulvideotelefonon történik az információkérés vagy az ügyintézés. Ha az állampolgár hitelesítettaláírásával már interneten adja be javaslatát, kérelmét, ügyiratát és az ügyintéz vagy apolgármester már interneten küldi el a válaszát vagy a határozatát, akkor már egyértelm en ésvéglegesen a virtuális világban folyik a közigazgatás.Még ha ma szokatlanul is hangzik, a következ öt-tíz évben végbemegy egy magasabb szintvirtualitás is: els sorban a rutinügyekben és a rutineljárásokban az ügyfél által beküldöttügyiratokat egy számítógép fogadja és a mesterséges intelligenciája révén – a polgármester 22
  • 23. vagy az ügyintéz beavatkozása, s t, tudta nélkül – megfogalmazza és az ügyfél számára azinterneten elküldi a kért döntést, határozatot vagy bármilyen dokumentumot. Ennek el nyeegyfel l kétségtelenül az lesz, hogy például a válaszra vagy döntésre nem kell harminc napotvárni, és amennyiben a beadvány teljes mértékben megfelelt az elvárásoknak, a döntésszemélyes vagy politikai, vagy bármilyen más okból nem befolyásolható. Másfel l persze azúj gyors, professzionális eljárásmódban a személyesség másodlagossá válik, ugyanakkor amesterséges intelligencia programozása kulcskérdéssé válik, s a programozás tartalmi ésformai kritériumait széles kör – szintén virtuális – társadalmi egyeztetés el zheti meg.Ebben az értelemben tehát önkormányzás, hivatali ügyintézés szükségképpen virtualizálódik,s t, teljesen természetes lesz, hogy maga a kistérség és minden közigazgatási szint ismegkétszerez dik, és az interneten megszületik, s a valóságosnál jobban m ködik (vagym ködhet) a digitális közigazgatás.Mindez oda vezethet, hogy egy évtizeden belül megszületik a kistérségi-térségi elektronikus-démosz, s a kvantitatív demokráciából elindulunk a kvalitatív demokráciába, avagy a választóijoggal való élés e-kiterjesztését lehet vé teszi a választók s választói csoportoktudásfejlesztése és az elektronikus követlen részvétel begyakorolása2. Új felismerések a 21. század els harmadában2.1. A tudástársadalom paradigmaA bevezet elméleti összefoglalás után szeretnénk néhány tartalmi kérdésbenösszegezni azokat a fontos problémaköröket, amelyek értelmezése nélkül az e-közigazgatásjöv je szintén nem gondolható végig.A globális- és az európai világban is a jelen átfogó modelljét információs kornak hívjuk.Amint azt az információs társadalom tantárgy keretében összesítettük, az információs kornakszámtalan alternatív kategóriája van: posztindusztriális-, digitális-, informatikai-,infokommunikációs-, kreatív-, tudásgazdasági kor. A közeljöv neve: tudáskor. Ennek isvannak különböz megnevezései: tudástársadalom-kor, innovációs- és információs korszak,posztinformációs kor. Ha ebben a fogalmi kavalkádban rendet akarunk tenni, a jelen nevétinformációs korra, a jöv nevét tudáskorra egyszer sítjük le. A jelen nagyjából a nyolcvanasévekben kezd dött és körülbelül a tízes évek elejéig tarthat. Az általunk tárgyalt jöv azezredforduló után indult és várhatóan legalább a húszas évekig eltart.A két alapkategória megkülönböztetése az információ szó és a tudás szó tartalmainakmegkülönböztetésén alapszik. (Az angol nyelvben ez még nehezebb, mert ott a tudáskort nemcsak knowledge age-ként, hanem intelligent age-ként tárgyalják, mert például a magyar tudásfogalom tartalmának angolul az intelligens kategória tartalma felel meg.) Itt csak azt kellmeger sítenünk, hogy a tudástársadalom korszak alapja a tudástársadalom paradigma. Ez aparadigma a jöv tervezésben a központi jöv kép.A tudástársadalom paradigma kilenc-tíz alapvet felismerésen nyugszik:1. Az új tudáselméletek alapján a tudás definíciója és a definíció értelmezése gyökeresenkiterjed és megváltozik, aminek a lényege nagyjából az, hogy a tudás nem csak a magas rangú 23
  • 24. és átfogó információk hálózatát jelenti, hanem a tudás szellemi t keként való transzferjét,avagy személyes és társadalmi t keként való dinamikus alkalmazását.2. Az új társadalomelmélet megközelítések alapján a társadalom fogalmának újragondolása ésértelmezése szintén végbemegy a huszonegyedik század elején, amiken az egyik alapveteredménye a tudástársadalom fogalmának és értelmezésének a megszületése. A következhúsz év univerzális és globális feladata a tudástársadalom modell elterjesztése a földicivilizációban.3. A monetarizmus új elméletei alapján az új gazdaság (posztindusztriális gazdaság, tudásvezérelte gazdaság, internetes gazdaság, stb.) már létez funkcióinak és m ködési módjainaka feltárása és az új gazdasági világmodell (és ennek részeként a pénzközpontú újkapitalizmusúj folyamatainak) megszületése.4. Az eddigi konfliktuselméletek alapján és ezeket folytató új felismerések szerint azinformációs kor és a tudáskor társadalmainak, továbbá ezek alapvet konfliktusainak azértelmezése és persze a konfliktuskezelés új lehet ségeinek és technikáinak a megnevezése.5. A különböz káoszelméletek alapján a Földet körülvev Univerzum és a Földön lévuniverzális-globális világ új viszonyainak, új összetettségeinek a megértése és az újvalóságképhez igazodó cselekvéselmélet kidolgozása.6. Az új globalizációelméletek alapján a földi civilizáció és kultúra új állapotának leírása és ahuszonegyedik század közepéig jöv alternatívát jelent tudástársadalom forgatókönyvekmegfogalmazása és megvitatása.7. A tegnapi és a mai politikaelméletek alapján a politikai társadalmak ésintézményrendszerek válságainak megismerése és az új konfliktuskezelésként egy lehetségesúj demokrácia (posztdemokrácia) mozgáspályáinak kimunkálása.8. A régi és a jelenlegi utópiaelméletek szellemében a tudástársadalom normarendszermegfogalmazása, de ezt meghaladó módon akár a huszonegyedik század végéig szólójöv kép vízió legfontosabb tartalmainak egységes rendszerré alakítása.9. Ha a modern tudomány és poszttudomány még nem is áll jól a tudatelméletekmegalkotásával, ennek ellenére – az egyik legvalószín bb mega-alternatívaként – atudatközpontú és egyben személyes- és kollektív tudatot fejleszt társadalommodellel készítése, napirendre t zése.Nem csak azért, hogy a kilenc nem kerek szám, tizedik átfogó tudástársadalmi felismeréskéntérdemes egy-két mondatban összegezni az állam és a közigazgatás jöv jével kapcsolatoshipotéziseket. A huszadik század szinte mindenhol az er s, központosított,hatalomkoncentráló és a társadalom konfliktusait nehezen kezel államok korszaka volt. Maezek a viták hol a politikarendszer válságaiként, hol a jóléti állam kríziseiként, vagy hol a civiltársadalmak alávetettségeiként tárgyalódnak a mediatizált nyilvánosságban. Az európaiinformációs társadalom vízió ugyan kidolgozta a maga digitális állam- és e-közigazgatásparadigmáját, ám új államelmélettel és új állammodell tervével sem Európa, semMagyarország nem rendelkezik.2.2. A poszt-modernizációs modellek 24
  • 25. Az eddigi és a holnapi világmodellek, világforgatókönyvek megvalósításának hogyanjáttárgyaljuk a modernizációs modellek címszó alatt. Európa már mintegy háromszáz éve amodernizáció korszakába lépett, ám ez a hosszú út és a nem kevésbé hosszú jelen számosegymástól lényegileg is eltér modernizációs modellen alapszik. Most nem feladatunk, hogyaz európai vezet államokban vagy a peremállamokban id ben is máskor egymást váltómodernizációs modelleket részletesen kitárgyaljuk. Az e-közigazgatás szempontjábólszámunkra egyel re elég, ha az elmúlt húsz év és a következ húsz év modernizációsalternatíváit megjelöljük.Felfogásunk szerint két modernizációs modellcsoportot különböztetünk meg: modernizációs-és poszt-modernizációs modellek. Az els csoportba tartoznak a hagyományos modernizációsprogramok és technológiák, ide soroljuk például az er forrás, a befektetés, az innováció és azinformáció vezérelte modelleket. Ez tehát azt jelenti, hogy az információs kort megel z iparikorban például domináns modernizációs irányok voltak az er forrás vagy az innovációvezérelte állami- és regionális modellek. Mi az információs kort még a hagyományosmodernizációhoz soroljuk, ezért ebbe a csoportba tettük bele az információ vezéreltefejlesztési programot. A második csoportba tartozó modernizációs modellek közé emeljük bea tudás vezérelte-, a kreativitás vezérelte- vagy a tudat vezérelte posztmodernizációsmodelleket. Ezek kivétel nélkül a jöv modelljei: ezek így hipotetikus modellek. Mindenesetre már a most készül , de csak a tízes években kibontakozó tudás korhoz tartozik atudásvezérelt posztmodernizációs (már nem állami, hanem egyszerre globális és lokális)modell. A jöv olyan megoldást is választhat, amelyben a felsorolt posztmodernizációsmodellek egyrészt integrálódnak, másrészt kiegészülnek további (új demokrácia vezéreltevagy a spiritualitás vezérelte) fejlesztési programokkal.Az e-kormányzás vagy az e-közigazgatás jöv je tehát egyfel l az információ,másfel l pedig a tudás vezérelte modernizáció egyik domináns elemkéntkezelend .2.3. Digitális állam és közigazgatásHa a huszadik századot értelmezni akarjuk, akkor ezt a száz évet elemezhetjük az ipari korcsúcspontjaként vagy az ipari kor végeként is, vagy a több századon át húzódó modernizációbefejez szakaszaként, vagy akár a posztmodernizáció els id szakaként. Akárhogy iselemezzük azonban, minden esetben oda jut el az elemzés, hogy ebben az id szakban nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom és az állam iparosodása is lejátszódott. Ez nagyonegyszer en azt jelentette, hogy a társadalom és az állam egyaránt ipari folyamatkéntm ködött. A társadalmi és az állami intézményrendszer szintén az ipari gazdaságtulajdonságait és m ködési mechanizmusait vette át.Az ezredforduló után érthet en az a legfontosabb dilemma, hogy egyrészt az állam mégmindig az ipari korszak tulajdonságai szerint m ködjön-e, másrészt az ipari vagy inkább aposztipari m ködés központi tartalomelemévé a tudás, a tudásipar vagy a posztipar válhat-e?Állami szinten végleges válasz alig adható pillanatnyilag, mert Magyarországon az állam mégalapvet en politikához és a politikai intézményrendszerhez köt dik, és ezért célrendszere ésm ködésmódja szükségképpen lesz kül rövid távú parlamenti ciklusokra. A közép- és alsóközigazgatási rendszernél hamarabb várható áttörés, mert a központi szintekhez képestjobban köt dik a társadalomhoz, a lokális akaratokhoz. Minden esetre 2020-ig feltehet enrészben vagy egészben lezajlik az a modernizálási folyamat, hogy nem csak Európa fejlettebb 25
  • 26. államaiban, hanem Magyarországon is létrejön – az információs társadalom ideológia szerinti- digitális állam, amely bizonyos értelemben már hálózati állam jelleget ölthet, és talán nemlesz a múlt századi értelemben vett, központosított csúcshatalmi intézmény. Ha nem is értjük mindig pontosan, hogy mi az e-közigazgatásHazánkban az állam egyre és tágabban az e-kormányzás, felt nhet nekünk közép-több ponton gátja annak, európaiaknak vagy magyaroknak, hogy Európában az elmúlthogy a gazdaság és az években a kormányzás és az önkormányzás szintjénország versenyképessége mindenhol áttértek, vagy most térnek át az e-közigazgatásra.növekedjen. Nagyon fontos állami és közigazgatási reformot jelenthet ez, ha a kontinens nagyobbik fele a legfontosabb információs Vértes András, GKI elnöke, kori fejlesztésnek tartja, hiszen ezt az e-Europe stratégia 2005 2003-2005-ös változatában már az els lépésnek sorolták be. Ez önmagában tehát áttörés lesz. Ez önmagában nagyváltozás. Ez önmagában hatalmas kihívás a mai magyar önkormányzatoknak és polgármesterihivataloknak. A következ két-három évben a hatás katartikus lesz, mert a közigazgatás semszámított arra, hogy a komplex változás ilyen nagyságú és mérték .Miután tehát az Európai Unió tagállamaiban 2000-ben elindult az e-kormányzás és az e-közigazgatás elterjesztése és bevezetése, Magyarországon ez a folyamat legfeljebb három-öt éves késéssel minden bizonnyal befejez dik. Meddig jutunk el ezzel a programmal?Változó színvonalon, de jórészt megteremt dik a digitális állam és az e-közigazgatás, s tennek segítségével az e-demokrácia feltételrendszerének els csokra is teljesül. De hovahaladtunk ezzel? Az iparosított-központosított állam továbbfejl dik – merre, hogyan? Azállam fejl désében milyen új, poszt-modernizációs modell érvényesül majd? Nincs mégérvényes válasz. Éppen ezért érdemes lesz szemügyre venni, hogy az állammal,közigazgatással, demokráciával szemben milyen új követelmények vannak? El zetesen annyimegjegyzést kell tenni, hogy az e-demokrácia, mint demokráciamodell, alapvet en másmodell lehet, tehát fokozatosan elmozdulhat a részvételi demokrácia irányába.2.4. A jöv a hálózati állam, de milyen hálózati állam?Mit hozhat újat az információs kor vagy/és tudáskor állameszménye? Egyáltalánbeszélhetünk-e új típusú államról? A jöv állama: feltehet en és várhatóan a hálózati állam. Ahálózati állam új típusú közigazgatása pedig – els lépcs ként bizonyosan - az e-közigazgatás,s t az elektronikus államgyakorlat nélkül nem is lehet hálózati állam.Az új európai állam-modellr l már régóta folyik a gondolkodás, hol digitális, hol hálózati, hole-államnak, olykor poszt-államnak vagy kvalitatív államnak hívják. Ez a közgondolkodásgyakran összekapcsolódik az információs társadalom e-kormányzás programjánaktervezésével. De a feladat csak annyi lenne, hogy az iparosított államot most váltsa fel aposzt-iparosított, tehát elektronizált állam?Már az információs társadalom – mint az egyre inkább látható - új típusú államot hoz létre,avagy a digitális államot, amely a hálózati gazdaság és a hálózati társadalom mintájára –legalább részben - hálózati állam lesz. Ez már nem az egyközpontú vagy többközpontú, ésnem a centralizált vagy decentralizált állam. Ezért a hálózati államban a korábbicsúcshatalommal, a kormánnyal (egyre inkább vagy fokozottabban) egyenrangú szerepl véválik a regionális-megyei önkormányzás és a helyi közigazgatás. Ennek pedig els rendfeladata, hogy az eddigi alattvaló állampolgár számára megteremtse a résztvev állampolgár 26
  • 27. (közpolgár, közösségpolgár) lehet ségét. Ezzel párhuzamosan a következ lépés pedig máraz, amikor a hálózati államban a helyi társadalmak is kivívják a maguk (legalább részleges)egyenrangúságát.Az egyik új felfogás szerint „egyrészt az állam konstruált létéb l és az új helyzetb l kiindulvaamellett érvel, hogy próbáljuk meg új módon elképzelni az államot, ne ragaszkodjunk anemzetállamnak koramodern korban kialakult, mára meghaladott fogalmához. Másrészt akortárs tendenciákból kiindulva, s az arisztotelészi társiasság-, a foucault-i hatalom- és ahabermasi kommunkatív racionalitás- és cselekvés-elmélet tanulságait is felhasználva apolitika fogalmának kiszélesítése mellett érvel. Ennek következményeként az interszubjektívállam úgy jelenik meg, mint amelyben a politika m vel inek tábora kiszélesedik ésintézményrendszere is a (helyi és globális) társadalomnak a politika színterére valóbehatolását tükrözi..”11 A probléma csak az, hogy a poszt-modern globális-lokálisstruktúrákban és persze az új konfliktus helyzetekben a hagyományos vagy a huszadik századielméletek sem adnak (elég?) eligazítást és nem kínálnak megoldásokat.Ha tehát a helyi társadalom, avagy az intelligens civil társadalom és a helyi önkormányzás,valamint a térségi-települési államigazgatás szerepe feler södik, akkor érthet , hogy akorábbinál sokkal fontosabb lesz az információs kori közigazgatás. Az elektronikusközigazgatás fogalma – mint az köztudott - rövidítve az e-közigazgatás. Az „e” bet azonbanmár kezdett l fogva többet jelent, mint elektronikus, de ez a kiterjesztett tartalom gyakranszükségképpen homályos, hiszen nem önmagában technológiai modernizáció a feladat. Azelektronikus helyett magunk is szintén mondhatnánk digitálist, ám akkor is csak atechnológiaváltásra utalnánk. Az információs kor szellemében beszélhetnénk információsközigazgatásról, mint ahogy azt eddig is tettük, csakhogy ez vagy más jelz önmagábannehezen értelmezhet a klasszikus közigazgatásra vagy általában az államra vonatkoztatva. Ésönmagában attól sem oldottuk meg a problémát, hogy valamilyen fejl dési utat tervezünkközigazgatástól a közszolgáltatásig, avagy a szolgáltató államig – és a szolgáltató e-államig.Az államnak már most a következ dilemmákra kell válaszolnia: • Noha minden állam saját költségvetéséb l nagyon jelent s forrásokat fordít az egészségügyi szociális problémák megoldására, mégis képtelennek látszik a lakosság legszegényebb és legkiszolgáltatottabb csoportjainak (a lakosság három-öt százalékának) megmentésére. • Noha az állam viszonylag sok er forrást ad a természeti–környezeti krízisek enyhítésére, mégis a várt vagy váratlan ökológiai katasztrófák esetében félig-meddig vagy egészen tehetetlennek bizonyul. • Noha minden állam meglehet sen er s rendvédelmi apparátust tart fenn és m ködtet, mégis egyre több esetben képtelen megel zni a bels vagy a küls terrorakciókat. • Noha a legtöbb állam semleges államként definiálja magát, mégis szinte minden esetben valamelyik integrált politikai-gazdasági er csoport befolyása alá kerül vagy legalább is kerülhet. • Noha a legtöbb európai államban az állam az egyház szétválasztása régóta lezajlott, mégis a tartalom nélküli, a hitvallás nélküli, a lelkiség nélküli, a szakralitás nélküli állam elveszti vagy elvesztheti magas rangú küldetését. • Noha minden állam jogrendje vagy minden fejlett jogállam garantálja az egyén szabadságjogait és az egyén autonómiáját, mégis az egyén állammal szembeni kiszolgáltatottsága (különösen akkor, ha az állam irányító csoportjai ellenfélnek vagy ellenségnek tekintik) totálissá válhat. 27
  • 28. • Noha minden állam jelent s er feszítéseket tesz, hogy polgárait tudással ellássa és az ehhez szükséges tudást létrehozza, mégis általános tapasztalat, hogy az állam folyamatos tudáshiánnyal küszködik és saját apparátusában sem képes a kell mértékben a tudásszintet növelni. • Noha az állam eredetileg azért jött létre, hogy a társadalom és tagjai számára védettséget, biztonságot nyújtson, mégis most általánossá vált az a követelmény, hogy az állam alulteljesítése és a túlzott állami beavatkozás miatt a civil társadalomnak létre kell hoznia - az állam kontrollálása miatt is – saját intézményrendszerét. • Noha a globális világban joggal méltatják és támogatják a demokrácia gondolatának elfogadását és a demokrácia intézményrendszerének kiépítését-meger sítését, mégis egyre általánosabbá válik az a felismerés, hogy a tizenkilencedik-huszadik század demokráciamodellje kifáradt és új m ködési-döntési modell kidolgozása vár reánk. Hosszan sorolhatnánk még a kisebb-nagyobb jelent ség államelméleti ésállamgyakorlati dilemmákat. Mindenesetre az bizonyosnak látszik, hogy a következévtizedek államfejlesztési gyakorlatában és ezen belül közigazgatás-fejlesztési programjábana dilemmákat valamilyen módon meg kell válaszolni. Ma még beláthatatlan, hogy ez milyenelvek és milyen módszerek segítségével történhet meg.A közeljöv látszólag látható. Meglehet sen könny felismerni, hogy e-állam nélkül nehezenlesz e-közigazgatás és fordítva. Szeretném egyértelm vé tenni azt is, hogy a digitálisönkormányzás és a digitális polgár, az e-közigazgatás és az e-polgár egymást feltételezi, ésközösen testesíti, vagy testesítheti meg az e-demokráciát, ami egyben részvételi demokráciais. De a központi kérdés változatlanul az, hogy a posztmodern állam az általunk is felsoroltalapvet dilemmákra képes-e az e-állammal és az e-közigazgatással megoldást találni. ManuelCastells így ír: „Inkább az emberek használhatnák az internetet a kormány megfigyelésére,semmint a kormány arra, hogy ket figyelje. Így a világháló az alulról fölfelé történellen rzés, tájékoztatás, aktív részvétel, s t döntéshozatal eszközévé válhatna.”122.5. Részvételi-demokrácia, e-demokráciaEzért az e-közigazgatás – a részvételi e-demokrácia intézményeként - a globálisan jelent sszerephez jutó lokalizáció információs és tudáskori alapintézménye.A huszadik század minden borzalma, kudarca, veresége ellenére egyrészt a demokráciaelterjedését hozta magával, másrészt azt a felismerést, hogy minden eddigi létezdemokráciavalóság csak korlátozott demokrácia volt. A különbség a korlátozottságokmértékében s típusában van. Olyan pozitív utópiát könnyelm ség lenne demonstrálni, hogybelátható id n belül lesz olyan demokrácia, amely tartósan s teljesen megszabadít minket akorlátozottságok mindegyikét l. Az egyik legizgalmasabb kérdés például az: a nem-demokráciák és a demokráciák története kíméletlenül arra ösztönöz minket, hogy számosolyan jelenséget, folyamatot felismerjünk, amely minden korszakban, rendszerben,berendezkedésben érvényesült, függetlenül attól, hogy diktatúra, monarchia vagy éppendemokrácia volt.Annyit túlzás nélkül mondhatunk, hogy a huszadik század kvázi-tömegdemokráciája, vagykvantitatív demokráciája után talán az els kvalitatív demokrácia típus születhet meg. Aválasztói jog kiterjesztése után két aktuális feladat van: a választói tudás, a választáshozszükséges tudás szétosztása és evvel párhuzamosan a közvetlen választói döntésrészvételkiszélesítése. Az információs kor azonban ehhez csak a technológiai hozzáférést és a 28
  • 29. hozzáférés digitális intézményeit tudja megteremteni. Ehhez azonban már nem kell kétszázév, hanem csak húsz-harminc, de a politikai mez esetleges ellenállásai ezt a kiterjesztést islassíthatják. A politikus és a polgár hiába mutogat majd egymásra: mind a kett hajlamos azegysíkú gondolkodásra. A tízes években Európában mindenhol e-ügyintézés lesz aközigazgatásban, gyakori e-testületi munka az önkormányzásban, elterjed a közvetlendemokrácia az e-népszavasok jóvoltából és nyilván egy-két ciklus után széles körbenalkalmazzák az e-választást is.Korábban az állam és a társadalom nagyon messze sodródott egymástól, s az állam tagjaisokszor érezhették úgy, hogy az állam nem értük van, s t a diktatúrák idején egyértelm enellenük lép fel. A modern demokrácia intézményeinek célja így nem lehet más, minthogy azállamot és közigazgatását végképpen a társadalom szolgálatába állítsa. Az állampolgároksokasága csak akkor érzi magát majd állambarátnak, ha különösen az önkormányzás és ahelyi közigazgatás egyértelm en polgárbarát lesz. Ennek a sokszor meghirdetett fordulatnaka rendszerszer és egyel re egyedül hatékony szisztémája az e-kormányzás és az e-közigazgatás lehet, ami továbbvezet az e állam és az e-demokrácia megteremtéséig.Ismerjük kétezer éve a demokrácia eszméit, de a víziók elmélete nem pótolhatja ademokrácia-valóságok korrekt feltárását. Ez azonban nem a politikai gyakorlathoz kötöttpolitológusok leckéje, hanem a politikaelmélet vagy még tágabban a társadalomelméletfilozófiai feladata. Azt tudjuk persze, hogy a demokrácia elvben a démosz részvétele, csakminden korban az a kérdés, hogy univerzálisan és aktuálisan ki s mi a démosz. Továbbá talánaz is világos, hogy a demokráciában elvben az emberek saját kezükbe veszik sorsukirányítását, csak éppen az kétségbeejt en homályos, hogy kik az emberek, mi a sorsuk, mi isaz a "saját kezük", mit jelent az irányítás és így tovább. Most azonban nemcsak arrólbeszélek, hogy a modern individualizmus mennyire és hogyan került szembe a moderntársadalom állítólag szabad intézményeivel. A demokrácia eszméje természetesen mindenkorban intézményesül, csak ki válaszol arra, hogy az adott intézményesülés mennyiben felelmeg a démosz igényeinek, miután - például - az igények gyakran csak a társadalmitudattalanban léteznek. Éles társadalmi harcok árán értük el a választói jog kiterjesztését,miközben nemcsak a kilencvenes években vehettük észre, hogy a képviseleti demokráciavalóságos modelljei és a társadalmi létezés és gondolkodás gyakorlatai szinte kizárják ademokrácia idea megvalósulását.Alexis de Tocqueville lassan kétszáz éve írta Az amerikai demokráciában[13], hogy Észak-Amerikában a szó szoros értelmében a nép parancsol, noha a kormányzati forma szerint ademokrácia népképviseleten alapul, avagy nincs tartós akadály, amely meggátolná, hogy anép nézetei, el ítéletei, érdekei, s t érzelmei megjelenjenek a társadalom mindennapiirányításában. Ma nincs társadalomtudós, aki ezt le merné írni. Azért ne gondoljuk, hogyTocqueville elvakult idealista volt, hiszen ugyanebben a könyvben fejti ki, hogy az amerikaiköztársaságokra nézve a legnagyobb veszély a többség mindenhatóságából fakad. A(poszt)modern demokráciaelméletet legalább nyolc-tíz tudomány - tudomány-közti - elemzésealapján fogalmazhatja meg az európai vagy közép-európai demokráciát, vagy az új korstratégiája szerint a globális és lokális (globlokál) demokráciát.Egyes elemei talán láthatóak majd, ám még részleges demokrácia-kánaán sem lehet addig,amíg csak politikai demokráciában gondolkodunk. Az e-demokrácia viszont potenciálisan újdemokrácia-modellt ígér. Ám a választáshoz és döntéshez szükséges intézményesített tudásszétosztása, valamint a személyes döntésrészvétel kiszélesítése és megvalósulása egyrészt máregy új társadalom-modellhez, a tudástársadalomhoz, másrészt egy új globális tudat- 29
  • 30. felfogáshoz, az új tudatosodáshoz köthet . Mindez azonban Magyar-országon egyel re széleskörben még felfoghatatlan. Egyaránt nem látnak el idáig a polgárok, a döntéshozók vagy atudósok többsége sem. Holott Magyarországon is az els áttörés, az e-közigazgatásbevezetése rövidesen végbemegy. Ennek érdekében (is) éget en hiányzik a szellemi-tudatifelkészülés. De a jöv feltehet en nem marad el az egyéni vagy a közbalgaságok miatt.Mikor jutunk el ide? A jöv hálózati állama és állami e-m ködése, e-közigazgatása ideakéntismert-e?A távlatok nincsenek homályban, de az új közigazgatási gyakorlat még jórészt ismeretlen.Joggal lehetünk szkeptikusak amiatt, hogy az e-kormányzás gyorsan megvalósul-e, ám azeurópai államgyakorlat akkor is hamar megváltozhat, ha „csak” az önkormányzatoknakelterjed az e-közigazgatás. A választói jog huszadik századi kiterjesztése után – most, egy(vagy két?) évtizeden belül a választói döntésrészvétel és cselekvés kiterjesztése az új feladat.Feltéve, ha ezzel párhuzamosan minden társadalmi csoportnak megtörténik a választói tudásszétosztása is. Az új század nulladik évtizedének els felében így az állam bels , az évtizedmásodik felében majd a küls (európai szerepének) modernizálása lesz a nemzeticsúcsfeladat.2.6. A jöv forgatókönyvek jellemz iHa az állammal és közigazgatással szemben ekkorák és ennyire er sek a kihívások, akkornézzük meg tételesen, hogy szélesebb és mélyebb dimenzióban, az összetett globális-lokálisvilágban merre és hogyan folytatódik a változás? Tekintsük át, hogy milyen jöv -forgatókönyvek vannak napirenden?A jöv stratégia lényege, hogy Magyarországon legkés bb 2010-ig a közigazgatás mindenszintjén, minden intézménytípusában és legvégül minden magyar településen bevezetésrekerüljön az e-közigazgatás.A nemzeti fejlesztési terv els évének pályázatai segítségével mintegy negyven e-közigazgatási projekt megvalósítása kezd dött el. 2005-ben új pályázatot nem írtak ki.Minden esetre remélni lehet, hogy a közel negyven fejlesztési projekt többségének sikeresmegvalósítása után 2006-tól a fejlesztések folytatódnak.A helyzetkép alapján a forgatókönyvek 2005-t l indulnak és a második nemzeti fejlesztésiterv végéig, 2013-2015-ig tartanak. Ugyanakkor nem mondhatunk le arról, hogy legalább2015-2020-ig feltárjuk és felismerjük, hogy milyen alternatívák valósulhatnak meg. Az e-közigazgatás forgatókönyvei természetesen a jöv kutatás és jöv tervezés felismerésein éslogikáin alapulnak majd. A tudományfejl dés elmúlt egy-két évtizedében az úgynevezettnormál tudomány eljutott a posztnormál tudomány korszakába és részben belépett aposzttudomány id szakába. Szakmai kötelességünk jelezni, hogy az e-közigazgatásiforgatókönyvek egyel re nem lépik át a normál- és posztnormál tudományok határvonalait.Végül még egy megjegyzést kell tennünk, hogy ebben a tanulmányban nem szerepelhetnek aze-közigazgatás tartalmaira is alapvet en befolyást gyakorló tudás jöv képek vagy az új tudásteremtését el revetít tudásforgatókönyvek.2.7. Jöv forgatókönyvek 30
  • 31. Nagyon fontos felismerés, hogy az e-közigazgatás jöv je nem gondolható végig izoláltan,nem vizsgálható csak közigazgatási vagy tágabban, államfejlesztési változássorozatként. Amai és a holnapi közigazgatás egyaránt alapvet en függ a gazdaság, a társadalom vagy akultúra változásaitól is. Az önkormányzás és az államigazgatás egyaránt az állampolgár vagytágabban a civil polgár érdekét szolgálja, ezért a közigazgatás szintén jelent s mértékben függaz egyes emberek tudásától, tudatától, mentalitásától is. A felsorolt függ ségek azonban mégmindig csak az állami és lokális köt désekre tért ki, miközben az új globális és lokálisvilágszerkezet keretei között a legkisebb falu önkormányzása és közigazgatása is növekvmértékben befolyásolódik a földi civilizáció és kultúra magasabb szintjein végbemenszüntelen átalakulásoktól.Az információs kor és a tudáskor várható forgatókönyvei a világszerkezet különböz szintjeina következ képpen néz ki: • univerzális és globális forgatókönyvek a 21. század els harmadában • európai forgatókönyvek 2020-ig • Magyarország lehetséges öt alternatívája (és a II. NFT) • magyar régiók szcenáriói • települések és kistérségek jöv útjaiElképzelhetetlen, hogy bármelyik szinten, bármelyik alternatíva ne hatna a globális, azeurópai vagy a magyar állami közigazgatási állapotokra, jöv képekre és fejlesztési irányokra.Az új helyzet egyik jellemz je egyébként az, hogy a közigazgatás egyes szintjei semfüggetlenek a központi állami, s t az európai, végül pedig a globális közigazgatásifolyamatoktól. Az e-közigazgatás egyébként is a legalsó szint minden intézményénekközvetlenül lehet vé teszi, hogy a legmagasabb szint kontinentális vagy globálisdöntéshozatalban is megjelenjen szerepl ként.Ezért röviden megpróbáljuk összefoglalni, hogy a világszerkezet különböz szintjein milyenváltozássorozatok mehetnek végbe és aztán a forgatókönyv elemzések után áttekintjük aközigazgatási alternatívákat.Univerzális forgatókönyvekAz univerzális forgatókönyvek közül négy lehet séget emelünk ki: 1. A bels pusztulás, önpusztítás forgatókönyve: a földi civilizáció bels válságai (népesedés, eltartó képesség, ökológiai állapot, globális gazdaság, katonai konfliktusok, stb.) nem csak folytatódnak, hanem feler södnek és alig- vagy nehezen kezelhet válságsorozatokba futnak bele. 2. A küls pusztítás, pusztulás szcenáriója: a Világegyetem, a Tejút galaxis, a Naprendszer és/vagy a Föld kozmológiai veszélyeztetettségének bekövetkezése. Ezekr l a dimenziókról még túl keveset tudunk ahhoz, hogy bekövetkezésük id pontja és módja megközelít en is el re tudható legyen. 3. A küls támogatottság vagy támogatás forgatókönyve: kozmikus és/vagy spirituális ment övek kínálása a földnek. Más civilizációk által nyújtott segítség vagy bármilyen küls , ma még ismeretlen információ és tudás befogadásának lehet sége. 4. A bels megoldás, megújulás szcenáriói: a küls és bels pusztulások, pusztítások kivédése vagy ami még ennél is több, univerzálisan ható megoldások kidolgozása és átfogó pozitív megoldások végigvitele. 31
  • 32. Miután ma még nem beszélhetünk kozmikus kormányzásról vagy a világegyetemet érintközigazgatásról, „mindössze” annyi a feladat, hogy tudomásul vegyük: az univerzálisforgatókönyvek hatnak minden állam vagy település életére. Egyaránt elképzelhet az, hogy akövetkez húsz vagy ötven évben semmilyen nagylépték univerzális hatás nem éri vagy éri aföldi civilizációt.Globális forgatókönyvekA globális világon természetesen az egész földi civilizációt és kultúrát értjük, ezért csak azoka jöv forgatókönyvek tekinthet k ide sorolandónak, amelyek vagy az egész földi globálisvilágra hatnak, vagy minimum egy kontinensnél nagyobb térség életét befolyásolják.A mai ismereteink szerint az els sorban az Európát érint globális forgatókönyveknek négy ftípusát különböztetjük meg: a pénzközpontú újkapitalizmus, a posztkapitalizmus, azinformációs kor és a tudáskor globális forgatókönyvei.A pénzközpontú újkapitalizmus alternatívába legalább hét részforgatókönyv tehet be: • A globális gazdaság, a transznacionális vállalatok térfoglalása. • A világgazdaság átalakítása új irányítási rendszerrel. • A tartósan szabályozatlan jelenlegi monetarizmus folytatódása. • A piacilag és/vagy államilag szabályozott (és részben önszabályozásra képes) monetarizmus. • A szimbolikus monetarizmus meger södése. • Az információs pénzgazdaság további szerepnövekedése. • A kockázatfokozó jelenlegi világgazdaság és társadalom fennmaradása vagy – részleges vagy teljes – bukása. • stb.Ez a pénzközpontú újkapitalizmus modell alapvet en a monetarizmus világmodell érvénybenmaradását foglalja össze, és egyaránt feltételezi a fenntarthatóságát és a fenntarthatatlanságát.Ennek a világmodellnek a cs djét az elmúlt évtizedekben többször jelezték el re, de ez eddignem következett be. Mindebb l azonban az sem következik, hogy a monetarizmus központúvilágmodell garantáltan fenntartható lesz, még akkor sem, ha megújuló képességét nembecsülhetjük le.A posztkapitalizmus alternatívába legalább nyolc részforgatókönyv tehet be: • A sikeres technológia forradalmak folytatódása. • Visszatérés a természetes gazdasági rendhez. • Az ökológiai válságok okozta globális világválságok. • Fenntartható fejl dés, környezetbarát világ. • Újgazdaság, információs gazdaság térnyerése. • Lokális fenntartható szigetek kialakulása. • Társadalmi t ke központú erkölcsérzékeny világmodell létrejötte. • A globális jogállam meger södése, tényleges kiépülése. • stb.A posztkapitalista alternatíva azokat a továbbfejl dési vagy további válságokat megtestesítforgatókönyveket tartalmazza, amelyek a klasszikus ipari kortól az újkapitalizmus 32
  • 33. alternatíváig eljutó átfogó kapitalizmus modellt valamilyen mértékben, valamilyen iránybanmeghaladják. A következ egy-két évtizedben szükségképpen még ugyanilyenforgatókönyvek felmerülhetnek vagy érvényessé válhatnak. Ezeket az alternatívákatösszefoglalóan úgy jellemezhetnénk, hogy a kapitalizmus reformmegoldásai avagy olyan jövutak, amelyek ugyan túllépnek a kapitalizmus egy vagy több jellemz jén, ám ugyanakkormég benne is maradnak az ipari-kapitalista világvalóságban.Az információs kor alternatívába legalább hét részforgatókönyv tehet be: • Klasszikus informatikai fejl dés. • Új információs és kommunikációs világrend. • Oktatásközpontú társadalom alternatíva. • Közvetlen elektronikus demokrácia avagy kvalitatív demokrácia. • Hagyomány és ökológiaközpontú információs társadalom. • Mediatizált kommunikációs társadalom • Hálózati polgár, digitális polgár • stb.Az információs kor már évtizedekkel ezel tt elkezd dött, bár a genezis id pontjaváltozatlanul vitatott, ugyanakkor egyel re nem ért véget és nehezen megmondható, hogydominánsan mikor is várható a befejez dése vagy esetleg érvénytelenedése. Az információskor is felfogható még úgy, mint az újkapitalizmusnak egy sajátos formája, miközben számosolyan elemet tartalmaz, ami egy globális paradigmaváltásban is kit ntetett szerepet kaphatna.A legegyszer bb jellemz je az, hogy a korszak vezet csereeszköze és egyben szimbólumamár nem a pénz, hanem az információ, amely egyúttal elvileg mindenki által elérhet vé válik.A tudáskor alternatívába legalább nyolc részforgatókönyv tehet be: • Az új tudás átalakítja a világot. • A tudás mindenki által elérhet – vagy sokak által továbbra is elérhetetlen. • A mesterséges intelligencia kora. • A biológia és a biotechnológia új perspektívái és új veszélyei. • Az emberiség a világegyetembe integrálódik. • A tudástársadalom alternatívája mind új létmód. • Új típusú transzcendencia, a vallások újjászületése. • A tudattársadalom el készítése. • stb.A tudatkor alternatíva jelenvalóságként még nem létezik, de jöv valóságként intenzíventervez dik. Nincs arra garancia, hogy a tudáskor modell garantáltan bekövetkezik, ám annyibizonyos, hogy a technológia fejl dése és az új tudás születése feltartóztathatatlanul haladel re. A mai és a holnapi globális válságok ezt az alternatívát eltörölhetik vagy kés bbiid szakra tolhatják, ellenben a tudás személyes és társadalmi t kévé alakítása nem várathatmagára. A tudáskor aligha képzelhet el anélkül, hogy az állam és az államiintézményrendszer gyökeresen megváltozzon, ugyanakkor ma a véglegesség tudatával mégnem mondhatjuk ki, hogy a huszonegyedik század elején megszületik a sokféle utópiábanel re jelzett új állam vagy inkább posztállam.Nemzeti forgatókönyvek 33
  • 34. Ha az új globális és lokális világrendet vizsgáljuk, akkor ebben a szerkezetben a középs szint(a nemzetek és a nemzetállamok szintje) új szerepbe került. Ennek a lényege nagyjából az,hogy a nemzet és az állam felfelé, egyfel l beemel az univerzális és globális térid be,másfel l pedig véd falat épít ki az univerzális globális szint negatív hatásaival szemben;továbbá a nemzetállam lefelé, egyfel l integrálja és támogatja a lokális szintek törekvéseit ésfejl dési akaratait, másfel l tudomásul veszi, hogy a lokális szinteknek véd falakat kellépíteniük a nemzeti állami szint túlkapásaival vagy túlzott befolyásaival szemben.A nemzeti forgatókönyvek – Magyarországra vonatkoztatva - a következ tíz kiemeltjellemvonást gy jtenek össze: a. A népességfogyás és öregedés miatt fokozatosan minél több magyar áttelepítése az országhatáron belülre. b. A népességfogyás és öregedés miatt több millió nem magyar állampolgár meghívása Magyarországra. c. A gazdasági nemzet újrateremtése, els sorban az információs kor eszközeivel. d. Államközpontú nemzet helyett végleg a nyelvi-kulturális avagy a tudásnemzet létrehozása. e. A Trianon el tti nemzetállam földrajzi szétszakadása után a nemzet lelki-szellemi közösségként is végleg szétszakad. f. A nemzeti kohézió és identitás fokozatos és véglegesnek látszó megsz nése – vagy intenzív újjászületése. g. Az Európai Unióban Magyarország meg rzi autonómiáját és kultúráját, s t a globális világban széles körben ismertté válik vagy az új globális és lokális viszonyok közepette ötven-száz év alatt elveszti nemzeti-kulturális arculatát vagy az Európai Unió keretei között lejátszódik a békés, kvázi nemzetegyesítés, ám ebb l hosszútávon is kimaradnak fontos nemzetrészek. h. Egy er s európai egyesült államokban a magyar nemzetállam helyett „regionális állam” alakul ki. A spirituális-szakrális nemzet létrejön, az univerzális magyar hagyományok koncentrálódnak. i. stb.Ha tehát a nemzet vagy az állam, még pontosabban, a mi esetünkben a magyar nemzet ésállam jöv lehet ségeit kutatjuk, akkor a felsorolt jellemz ket kivétel nélkül figyelembe kellvennünk, attól függetlenül, hogy melyik érvényesülésének mennyi esélyt adunk. Ha afelsorolt és a fel nem sorolt jellemz ket egyaránt szemmel tartva Magyarország jöv jét,mintegy húsz éves távlatba végiggondoljuk akkor legalább öt forgatókönyvet fedezhetünk fel:1. fekete (világvége) alternatíva, 2. a sötétszürke (csendes alámerülés) forgatókönyv, 3. avilágos szürke (libikóka) alternatíva, 4. kék (információs és/vagy tudástársadalom)forgatókönyv, 5. fehér (egységteremt nemzet) alternatíva. Mind az öt magyarforgatókönyvben egymástól is sokban különböz állam és közigazgatás modell képzelhet el.A világvége forgatókönyv jellemz i: a. Az újkapitalizmus részlegesen vagy egészében cs dbe jut. b. Magyarország belesodródik a soha nem látott méret pénzügyi világválságba. c. A globális és/vagy regionális ökológiai katasztrófák érnek el minket. d. Az Európai Unió részben vagy teljes egészében szétesik, Európában elszaporodnak a regionális háborúk és terrortámadások. e. Magyarország nem vonhatja ki magát az információs puha világdiktatúra hatásai alól. 34
  • 35. f. Magyarországon folytatódik, s t felgyorsul a radikális népességfogyás és öregedés. g. stb.A felsorakoztatott negatív szcenáriók mindegyike Magyarországon szimbolikusan ésvalóságosan is világvégét vagy világvége helyzeteket teremtene. Ezeket a jellemz ket el ször1998-ban fogalmaztuk meg és akkor még senki nem tartotta valószín nek, hogy Európátglobális ökológiai katasztrófa vagy terrortámadás érheti. Ezért nem szabad lebecsülni ezeketaz ijeszt vagy csak félelmetes jöv pályákat.Az alámerülés szcenárió forgatókönyv jellemz i: a. A pénzközpontú kapitalizmus válságai nehezen kezelhet k. b. A posztkapitalista reformok elmaradnak vagy nem következnek be a fejlett világban sem. c. A nemzeti jövedelemtermelés ismétl d en nem haladja meg a két százalékot és Magyarország tartósan versenyképtelenné válik. d. Nem integrálódunk be a globális információs korba, csak jól-rosszul lépést tartunk az infokommunikációs technológiák elterjesztésében. e. Részleges visszatérés a klasszikus nemzetgazdasághoz vagy a szocialista államosított gazdasághoz. f. A magyar gazdaság és társadalom – egy nem várt konfliktusban – korlátozotan felmondja a meglév íratlan egyezségeket. g. stb.Az alámerülés forgatókönyv azokat a dimenziókat és trendeket nevezi meg, amelyekMagyarország alámerülését okozhatják. Ezek mindegyike önmagában is együtt járhat id legesvagy tartós zuhanással, de két-három válságfolyamat összekapcsolódása akár világvégeállapotot és hangulatot váltana ki. Az sem kizárt azonban, hogy ezek a veszélyes alternatívákcsak kissé érvényesülnek, ám ebben az esetben is Magyarország szép lassan lejjebb csúszna avilág fejlettségi ranglétráin.A libikóka szcenárió kiváltó okai lehetnek: a. Magyarország folyamatosan bukdácsol a világgazdaság örvényei között. b. Az újkapitalizmus, a posztkapitalizmus, az információs kor egyaránt nem teremt tartós fenntartható társadalmi és gazdasági fejl dést. c. Az összetett magyar szerkezetben még komoly funkciókat betölt posztfeudális, posztszocialista és klasszikus kapitalista magyar gazdaságot ismétl d válságok sújtják. d. Az európai információs társadalomba felemásan és korlátozottan integrálódunk és az európai információs társadalom fejl dése is akadozik. e. A politikai, a gazdasági és a kommunikációs vezet er csoportok sem külön, sem együttesen nem képesek Magyarországot – lehet leg szervesen – modernizálni. f. A tudás- és bizalomközpontú társadalomszervezés elmarad, vagy csak töredékesen megy végbe. g. Az egyéni és csoportos innovációkat és kreativitásokat a fennálló hatalmi és kulturális rendszer elfolytja vagy kiszorítja. h. stb. 35
  • 36. Az elmúlt tíz évben – más és más domináns elemekkel – ez a libikóka forgatókönyv jellemziMagyarországot. Ez akkor is így van, ha azért ez együtt járt kisebb-nagyobb átmenetinövekedésekkel és emelkedésekkel. Ha a magyar valóságban ma körbetekintünk, nehézfeltételezni, hogy a libikóka forgatókönyv a következ öt évben érvénytelenné válhatna. Alibikóka jelz ugye azt jelenti, hogy egyszer lent, másszor fent – ennek pozitív változata az,hogy hol kicsit lent, hol kicsit jobban fent és a nagyon vonzó állapota az, ha a libikókának aza vége, amelyen Magyarország egy ötéves gyerekként csücsül kitartóan kicsit magasabbanmegállapodik. Ha ezt a víziót végiggondoljuk, feltehet , hogy nincs okunk a lelkesedésre:Magyarországot ugyan nem érte el semmilyen világvége szcenárió, és tartósan nem haladunklefelé és visszafelé, ám az átüt el relépés racionális mozgáspályája mintha messze lennet lünk.A tudástársadalom alternatíva fontosabb jellemz i lehetnek: a. A tízes évek közepére létrejön az európai tudástársadalom és az Európai Unió részlegesen behozza hátrányát a kontinensek közötti világversenyben. b. Egy ilyen európai er térben Magyarország az európai tudástársadalom egyik kreatív nemzetévé és államává fejl dik és belép a fejlett tudásközpontú országok csoportjába. c. Ha az Európai Unióban késik vagy alacsony szinten sikerül a tudástársadalom kiépítése, Magyarország akkor is dinamikusan felzárkózhat, vagy még inkább lemaradhat az európai államok között is. d. A magyar tudásalapú (innovációs, kutatás-fejlesztés orientált) gazdaság és társadalom a tízes évek közepéig nagyrész sikeresen létrejön. e. A globális és az európai tudáspiacon a magyar tudásipar nem csak megtartja, hanem növeli is jelenlegi pozícióit és a fejlett világ egyik nemzeti tudásközpontja lesz. f. Az európai trendeket megvalósítva, vagy akár túlhaladva is intenzíven végrehajtja az e-kormányzás és – a közigazgatás minden szintjén – az e-közigazgatás programját, beleértve a regionális közigazgatás és digitális közigazgatás létrehozását. g. A tudástársadalom alternatíva részleges megvalósításával a magyar társadalomban csökkenti a társadalmi-, a szellemi- és a tudati esélykülönbségeket. h. stb.A tudástársadalom modell Magyarországnak, vagy tágabban a magyar nemzetnekmeglehet sen pozitív alternatívát kínálhat, ám ennek nagyon kemény feltételei vannak.Egyrészt az új típusú globális és lokális világban a tudástársadalom modell aligha lehetizolált, befelé forduló, így jelent s mértékben függ az európai kontinens ilyen irányúfejlettségét l. Másrészt hasonló mértékben függ – három-négy parlamenti cikluson át húzódó– kormányzati teljesítményt l és a magyar társadalom tudati és cselekvési állapotától.Továbbá az sem felejthet el, hogy a tudástársadalom modell egyaránt megvalósíthatóalacsony-, közepes- vagy magas színvonalon és így, ehhez mérten nagyon eltér min ségeredményeket produkálhat.Az egységtársadalom szcenárió kiváltó okai lehetnek: a. A következ harminc évben az információs és tudástársadalom egyszerre globális és regionális konfliktusai magas szinten kezelhet k maradnak. b. A földi, és különösen az európai civilizáció legalább részben vagy esetleg egészen többé-kevésbé megoldja az alapvet ökológiai, energiaügyi, népesedési, pénzügyi (stb.) problémáit. 36
  • 37. c. Ha ezeket a felsorolt konfliktusokat és világproblémákat nem tudja kell en kezelni, akkor ez az univerzális m ködési krízis kikényszeríti minden eddigi korszakot is jelent sen meghaladó új világrendet, amelyet el zetesen egységteremt korszaknak hívhatunk. d. Ennek azonban kiemelt feltétele, hogy az emberiség többsége eljusson a tudásközpontú életvitelhez és az emberiség régi-új tudását alkalmazni tudja a személyes életében és a kollektív problémakezelésben. e. Az egységtársadalom szellemi feltétele, hogy a század közepéig létrejön és elterjed az egyesített természettársadalom és valláselméletek avagy az új gondolkodás, az új paradigmák, az új filozófiák korszaka. f. A civilizáció meger södve a jelen és a közeljöv világválságaiban, folytatja a tudás vezérelte és tudatközpontú világmodell kiépítését, ami elvezethet a huszonegyedik század második felében az egységteremt korhoz. g. stb.Természetesen senki nem tudhatja és senki nem garantálhatja, hogy a földi civilizáció éskultúra valóban eljut egy küls és bels egységet teremt korszakhoz. Az egységteremtkoralternatíva megfogalmazása „csupán” azt a célt szolgálja, hogy az emberiség, ezen belülEurópa és ezen belül Magyarország kezdje el a maga valóban hosszú távú, az új századvégéig el retekint jöv képét megfogalmazni, mert e nélkül a távlat koncepció és vízió nélkülegy-két évtizedre sem lehet tervezni. Az egységteremt kor már univerzális alternatíva, amelyazonban a legkisebb településre is vonatkozik. Ennek a jöv víziónak a keretébenkidolgozható és definiálható az állam és közigazgatás fejlesztés perspektívája, anélkül, hogytúlzott illúziókat táplálnák és anélkül, hogy a jöv félelmek tompává és tehetetlenné tennénekbennünket.Lokális szcenáriókAz új globális-lokális rend egyik domináns pólusa a lokalitás, amely nem egyéb, mint anemzetállam alatti szintek együttese: régió, megye, kistérség, település. Ha az ezredfordulótkövet id szakban a globalizáció mellett a lokalizáció jut kiemelt szerephez, akkortermészetesen a jöv képen belül a lokális szcenáriók is nagyon fontossá válnak. A következtíz évben várható, hogy Magyarországon a lokális térségek (leegyszer sítve a hét régió)önállósága kiépülhet és ezzel párhuzamosan önirányító, önszervez kapacitása jelent senjavul. A lokális térségek-világok legalább annyira differenciáltak és sokfélék, mint a globálisvilág uralkodó vagy alávetett állam csoportjai. Ennek a tantárgynak a keretében mostszükségképpen csak a Magyarországon belüli lokális egységek jöv képét összesítjük.A magyar lokalitások összefoglaló jellemz i a húszas évek végéig: • A természeti, tárgyi és gazdasági társadalmi hagyományok lapján véglegesen kialakulnak a magyar regionális egységek. • Ideális esetben a kialakult társadalmi és kulturális egységek alapján hosszútávra megszületik (minimum három, maximum hét) önkormányzati régió. • Minden régióban felgyorsul az intelligens civil társadalom meger södése és széles kör intézményesítése. • Az intelligens civil társadalom hathatós részvételével és kontrolljával stabilizálódik a lokális tudásalapú gazdaság és fokozatosan, az eddiginél nagyobb mértékben integrálódik az európai és a globális gazdaságba. 37
  • 38. • A központi-állami támogatás és a regionális társadalom együttm ködésének eredményeképpen a lokális kultúrák (mint a nemzeti kultúra alapegységei) nem csak megtartják, hanem er sítik saját arcukat és identitásukat. • A regionális szinteken belül, avagy a lokalitás alsóbb szintjein hasonló tartalmú fejl dés megy végbe, ami azt jeleni, hogy a hangsúly most már nem a megyére, hanem a kistérségre és a nagyobb településekre kerül, ugyanakkor a legkisebb település sem kerül megoldhatatlan, vert helyzetbe. • A térségi fejlesztésben egyre inkább támogatási prioritásokhoz jutnak – a gazdasági vagy közigazgatási fejlesztések mellett – az életforma-életmin ség fejlesztések. • stb.Ez a jöv kép abból a feltételezésb l indul ki, hogy a lokalitások fejlesztése nem csaklehetséges, hanem szükségszer is. A kiindulópont reális alternatívának tekinti, hogy alokalitások szerepének er sítése nem csak európai vagy magyar állami érdek, és ezért arégiók-kistérségek polgárai és civilszervez dései támogatják ennek a programnak a végigvitelét. Ebb l azonban nem következik az, hogy a nemzetállam elvesztené jelent ségét,funkcióját vagy becsületét. Az új globalizációt és lokalizációt valóban jellemzi az, hogy anemzetállamot szubsztanciálisan és funkcionálisan felülr l a globalizáció és alulról alokalizáció gyengíti és szétbontja, ám ellentétes folyamat is várhatóan végbemegy az EurópaiUnió tagállamaiban, az új világrendben az állami és lokális szint egyaránt új szerepekhez éskompetenciákhoz jut. Ebb l a változássorozatból a lokalizáció számára az a lényeges, hogy akorábbinál nagyobb autonómiához és szerephez jut, ám ennek az új önállóságnak ésakaratkifejtésnek szüksége van egy állami véd erny re.A magyar lokális térségek-világok jellemz szcenáriói a következ húsz évre: • Elszenvedés szcenárió: A hol dinamikus, hol már agresszív univerzális-globális forgatókönyvek kivédhetetlenek és a lokális térségek csak elszenvedik a mindent átható változásokat. • Csatlakozás az éllovasokhoz forgatókönyv: Az európai és az állami támogatások jó hasznosításával a magyar lokális térségek mindegyike vagy többsége a legjobb európai lokalitások közé kerülnek. • Lokális központú újtipusú nemzet szcenárió: A Kárpát-medencében országhatárokon átnyúlva a magyar lokális térségek és települések összefognak a tudástársadalom modell létrehozása érdekében. • Bels szétszakadás forgatókönyv: A hazai lokalitások (régiók között és régiókon belül) a jelenleginél is nagyobb mértékben térségi és társadalmi különbségek és ellenérdekeltségek szilárdulnak meg. • Közép-Európa a jöv szigete szcenárió: Attól függetlenül, hogy az Európai Unió válságban van vagy intenzíven fejl dik, Közép-Európa és ezen belül Magyarország mitegy a jöv szigetcsoportjaként innovatív, tudásalapú, fenntartható fejl dés nagyrégiójává szervez dik. • stb.A lokális szcenáriókat azért vázoltuk fel röviden, mert ezzel is jelezni akartuk, hogy egylokalitásbarát univerzális-globális világban is a lokális szcenáriók nagyon különböz módonmehetnek végbe. A felsorolt öt forgatókönyv nem meríti ki a szcenáriókészletet, ám annyitmindenképpen jelez, hogy még globális jó feltételek között is – bels akarat és tudatosságnélkül – nagyon eltér eredményhez, így például tartós szétszakadáshoz vezet. Ha azonbankontinentális és magyar állami szinten is jól sáfárkodunk a lokális szándékokkal és 38
  • 39. felel sségekkel, a Kárpát-medencében már akár a tízes évek végére egy igen fejlettlokalitáshálózat létrejöttével számolhatunk.2.8. A forgatókönyvek megvalósítási esélyeiAz el z ekben felsoroltuk a globális, a nemzeti és lokális lehetséges változásokat és ezekforgatókönyveit. Igyekeztünk azt elkerülni, hogy a gondolkodás igenre és nemreegyszer södjön, próbáltuk minden lehetséges helyen jelezni, hogy nem lehet negatív vagypozitív szcenáriókban gondolkodni. Ha elfogadjuk, hogy több jelen és több jöv van, akkormár ennyib l is következik, hogy számos jó, jobb vagy kevésbé rossz és er teljesen rosszalternatíva tárható föl. Az elemzésnek az is nehézséget okoz, hogy nem tehetjük meg azt,hogy csak Magyarországban és ennek jöv jében gondolkodjunk, miután az új világrendben aváltozások egymással párhuzamosan (egymás lehet ségeit javítva vagy rontva) mennek végbea globális, az állami és a lokális szinteken.El ször igyekezzünk a vizsgálat tárgyává tenni, hogy Magyarországnak milyenek lehetnek azesélyei, függ en attól, hogy kedvez ek vagy nem kedvez ek az univerzális, globális, éskontinentális folyamatok. Nézzük el ször azt, ha ennek a küls er térnek a változásai nemkedvez ek: a. Ha a globális és az európai helyzet válságoktól terhelt és a világgazdaság és világtársadalom állapota konfliktusokkal teli, akkor Magyarország egyik lehet sége az, hogy tehetetlenül csúszik visszafelé a globális fejlettségi-lejt kön. b. Ennél még rosszabb forgatókönyv is elképzelhet , ha Magyarország a nem kedvez esélyeket felnagyítja, eltúlozza, félelem által vezérelt lesz és ebben az esetben a bukás esélye töbszörössé válik. c. A harmadik szcenárió azt a feltételezést képviseli, hogy Magyarország az európai államokkal közösen megpróbál védekezni a válságok elhárítása érdekében, de ez az együttes védekezés hatástalan vagy csak nagyon szerény eredményt hoz. d. Az ezzel ellentétes forgatókönyv azt tartalmazza, hogy az Európai Unió és Magyarország egyrészt jól és hatásosan védekezik a világválságok elhárításában, másrészt ebben a sikeres konfliktuskezelésben Magyarország komolyan kiveszi részét. e. Magyarország önmagában vagy cselekv képes partnereivel (nem az unió minden államával) összefog és kisebb-nagyobb mértékig élen jár a kedvez tlen jelenségek és következményeik elhárításában.Nézzük másodszor azt, hogy mi és hogyan történhet abban az esetben ha a globális éskontinentális esélyek Magyarország számára is kedvez ek lesznek: 1. Az els forgatókönyv még mindig lehangoló és tehetetlenségre utal, mert egyáltalán nem kizárt, hogy Magyarország, pontosabban a hangadó magyar uralkodócsoportok nem vagy csak alig értik meg és ezért nem követik a küls er térben kínálkozó mozgáspályákat. 2. Önálló szcenárió lehet az, hogy Magyarország – mindegy milyen okból – finoman elutasítja a kedvez vagy félig-meddig kedvez esélyeket. 3. Nagy gyakorlatunk van már abban, hogy h séges vadallusként alkalmazkodjunk a környezetünkben lév nagyhatalmakhoz, így mindig fenyeget minket az a veszély, hogy elveszünk az üres, formális alkalmazkodásban. 39
  • 40. 4. A bels szétesettség vagy a szokásos bels széthúzások miatt a magyar politika (ide értve a gazdaságot és a társadalmat is) nem képes többre, mint az esélyek alacsony szint kihasználására. 5. Magyarország az Európai Unióban és a globális világban mintegy jó tanulóként folyamatosan jól felel és ezzel a magatartással a küls er tér kedvez lehet ségeit ügyesen és sikeresen kihasználja. 6. Az ideális forgatókönyv az lenne, hogy Magyarország és ezen belül az összes régió a kedvez esélyekkel szuverén módon él, s t jól eligazodik a konkrét lehet ségek között is, s így akár az esélyeken túlhaladó teljesítést ér el.A kedvez és nem kedvez globális és kontinentális változásokra reagáló forgatókönyvek –mint az látható volt – nagyon eltér magyar állami válaszalternatívákat fogalmaznak meg. Aküls er tér önmagában semmit nem dönt el, mert legalább ilyen fontos a Magyarországonbelüli felkészültség és válaszadási magatartás. Ezért ennek a felismerésnek a tudatában mégazt is tekintsük át, mi van akkor, ha nem a küls er tér feltételeib l, hanem a magyarság belsszándékaiból indulunk ki, miközben még azt is feltételezzük, hogy a magyar társadalom éspolitikai-gazdasági elitje valamilyen mértékben azonosul az elvárható cselekvési lehet séggel.Els alternatíva: A magyar társadalomban mindenki akarata egységesen és egyidej leg nemvárható, ezért olyan forgatókönyv még elméletileg sem képzelhet el, hogy egy ország vagyegy állam egyhangúlag fellép egy számára elfogadott jöv kép-csoport mellett.Második alternatíva: A tegnapi és a mai megosztottságok miatt hosszú ideig csak egykisebbség egységes és egyidej akarata az elérhet reális lehet ség, ám már ebben az esetbenis remény van arra, hogy a magyarság kisebbsége tudatosan akarja például a tudástársadalmijöv t.Harmadik alternatíva: Nem kizárt azonban az sem, hogy a többség akarata vagy/éskoncepciója ellenére a kisebbség nemzeti-társadalmi programkifejezése és érvényesítésejórészt vagy teljesen reménytelen, ezért csak az új jöv kép részleges, töredékes valóra váltásalehet a közvetlen cél.Negyedik alternatíva: A nem elég fejlett nemzeti civil társadalom hiánya miatt egyel reváltozatlanul a magyarságot kifelé és befelé egyaránt képvisel politikai, társadalmi ésgazdasági elit van kulcsszerepben. Ám egyel re még nem tapasztalhatunk olyan átfogó,pártok fölötti politikai akaratot, ami egyenl lenne az új jöv mellé állással.Ötödik alternatíva: Ha a század közepéig vezet új alternatívákat a hagyományos politika nemvagy nem eléggé képviseli, akkor a politikától részben független társadalmi, szellemi ésspirituális akaratkifejez dés megszervezése válik f feladattá.Hatodik alternatíva: Ha már a magyarság kisebbsége részben tudatosan akarja az új világot,mert megértette és támogatja az új alternatívát és ezzel párhuzamosan a többségi érdek ésértékcsoportok nem állítanak átléphetetlen akadályokat, és továbbá a kisebbség szándékát ésprogramját az univerzális és kontinentális jöv alternatíva er síti, akkor…Az el bbi mondatot nem kellett befejeznem, de talán sokak számára nyilvánvaló, hogy aküls és bels feltételek kedvez re váltásával Magyarország egy-két évtizeden belül közelkerülhetne az ideálisnak tartott célok megvalósításához. Egyúttal azonban azt is jeleznünkkell, hogy egyfel l egyetlen forgatókönyv sem szokott a magam tiszta formájában 40
  • 41. megvalósulni, avagy a létrejöv valóság mindig valamilyen szcenárió kombináció eredménye,másfel l pedig – különösen a jelenlegi összetett viszonyok közepette – a jöv mindig több,nem várt, nem el relátott, nem kiszámítható új feltételeket és új lehet ségeket teremt.Összefoglalva tehát annyit szeretnénk markánsan jelezni, hogy minden nehézség ellenére ajöv nem láthatatlan, a jöv kép nem kidolgozhatatlan és a jöv valósága, legalább is részben,megfelelhet választott céljainknak és értékeinknek.3. Az e-közigazgatás és a demokrácia jöv jeAz eddigiekben remélhet leg sikerült tisztáznunk a jöv t érint fontosabb összefüggéseket ésa jöv re vonatkozó legfontosabb forgatókönyveket. Ebben a fejezetben az a feladat, hogymintegy tizenöt-húsz éves távlatban vázoljuk föl az e-közigazgatás és az e-demokráciajöv képét. Felfogásunkból következik, hogy ez a jöv kép nem egy, hanem több alternatíváttartalmaz majd. Mindegyik alternatíva azonban abban közös, hogy nem egyszer en az eddigigondolkodásmód és cselekvési program meghosszabbítása, hiszen az európai ésszükségképpen a magyar állam és közigazgatás elmélet és egyúttal mindennapi gyakorlat akövetkez évtizedekben akár több paradigmaváltáson is végigmehet. Az els paradigmaváltástermészetesen nem más, mint az információs társadalom ideológiából és programbólkövetkez e-kormányzás és e-közigazgatás széleskör bevezetése és sikeres gyakorlattáválása.Ehhez az els lépés-sorozathoz természetesen szükségesmegismerni és ezentúl alkalmazni az érvényben lév Jelenlegi kormányzati szakmaieurópai és hazai kormányzati és szakmai stratégiákat és az programok:ebb l fakadó konzekvenciákat. Miután az elfogadottkormányzati programok nagyon hasonló szellemiség ek • Miniszterelnöki Hivatalés nagyon is azonos jöv képet képviselnek, ezért Elektronikusviszonylag könny ket egységes fogalmi keretben és Kormányzat Központ:fejlesztési tevékenységként értelmezni. Ezért a következ e-Kormányzat stratégiaalfejezetekben az e-közigazgatás bevezetését szolgáló és programterv;technológiafejlesztéseket, közigazgatási (önkormányzási • IHM MITS: e-és államigazgatási) reformokat, a közigazgatáshoz Önkormányzat Ágazatiszükséges új tudások gyakorlati alkalmazását és a Informatikaiközigazgatási paradigmaváltáshoz szükségképpen részstratégia;elengedhetetlen civil társadalmi fejlesztéseket mutatjuk • Belügyminisztériumbe. Majd az utolsó alfejezetben tételesen felvázoljuk az e- ágazati szintközigazgatás fejlesztésének eredményeképpen is létrejöv középtávú informatikaiújtípusú államot és demokráciát. stratégiája (2003-2006).3.1. Új infokommunikációs technológiaAz európai és a magyar e-kormányzás és e-közigazgatás fejlesztés modell egyik érdekessége,hogy ennek az új programnak az elindulását nem a közigazgatás akarta, nem az állampolgárifellépések javasolták, hanem alapvet en a globális világot átható és elözönl technológiaifejlesztések kényszerítették ki. Mint oly sokszor már a történelemben, az új technológia sokkalinkább el bbre ment, mint a politika vagy a gazdaság. Magyarországra az elmúlt egyévtizedben érkezett meg az az új technológia, amit információs és kommunikációstechnológiának hívnak, és amelyet összefoglaló néven infokommunikációs technológiánakneveznek. A bevett fogalomhasználatok azonban még nem tartalmazzák egyrészt azt, hogy ez 41
  • 42. alapvet en mediatizált infokommunikációs technológia, másrészt azt, hogy ez a technológiarövidtávon belül folyamatosan elavul. Még a szakért k sem beszélnek poszt-infokommunikációs technológiákról, holott a technológia el rejelzések alapján egyértelm ,hogy gyakorlatilag ötévenként technológiai paradigmaváltások (hardver- és szoftverkultúraváltások) mennek végig majd a világon.Az e-közigazgatás jöv képének tehát meglehet s biztonsággal jeleznie kell, hogy az új ésmég újabb infokommunikációs technológiafejl dést a következ momentumok fogjákvárhatóan jellemezni: • Az információt hordozó eszközök (telefon, televízió, számítógép, mobiltelefon, stb.) köre meglehet sen gyorsan kib vül és tulajdonképpen az ember által használt minden eszköz (autó, h t gép, szemüveg, ruházat, óra, stb.) egyúttal információ hordozó és közvetít eszközzé válik. • Egy évtizeden belül elképeszt tempóban folytatódik az eszközök miniatürizálódása. • Az információt hordozó és közvetít eszközök között többségbe kerülnek a hordozható mobileszközök. • A korszak kommunikációs igényének megfelel en a felsorolt eszközök kevés kivétellel kommunikációs eszközökké és egyúttal médiaeszközökké válnak. • A közigazgatásban és a közszolgáltatásban érdekelt állami és civil intézmények szolgáltatásai el tt gyakorlatilag semmilyen határ nem marad. • Az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások új korszakában, tehát már a tízes évekt l kezd d en a mesterséges intelligencia szerepe válik dominánssá. • A következ néhány év egyik nagy technológiai fordulata az lesz, hogy az infokommunikációs eszközök új generációi közvetlen kapcsolatba kerülnek az emberi testtel és az ezt követ újabb fordulatban közvetlenül összekapcsolódnak az egyéni és kollektív tudattal. • Az infokommunikációs eszközök használata már ma sem függ a vezetékes hálózatoktól és a következ évtizedekben az új hálózatok meglehet sen új elvek és technológiák alapján m ködnek majd (belépnek a kvantumszámítógépek, a bioszámítógépek, stb.) a mindennapi kommunikációba. • A huszonegyedik század közepére tehát a jelenlegi infokommunikációs hálózat, rendszer, szolgáltatás – onnan visszanézve – skori technológiának t nik.Attól függetlenül, hogy ma még minden hazai önkormányzatnak és apparátusának napigondot jelent a jelenlegi technológia megtanulása és alkalmazása, a középtávú jöv kép semtagadhatja le, hogy az állami források korlátozottsága ellenére is tíz éven belül továbbitechnológiai váltások zajlódnak majd le. Figyelmeztetésképpen jeleznünk kell, hogy miutánhetente jelentenek be új felfedezéseket, új találmányokat, új szolgáltatásokat, ezért csak annyikiszámítható, hogy az infokommunikációs technológia kiszámíthatatlanul fejl dik tovább, amia közigazgatás számára szüntelen konfliktusforrást jelenthet.3.2. Új közigazgatás és ügyintézésA közigazgatás és az e-közigazgatás fogalmainak tárgyalásakor már világos jelzéseket adtunkarról, hogy egyrészt alapvet különbség van az ipari kor, az információs kor és a tudáskorállama és közigazgatása között, másrészt a különböz korszakok állama és társadalma között.Ebben a jöv képben már nincs szükség arra, hogy összehasonlítsuk az ipari kor és azinformációs kor közötti paradigmaváltásokat, ellenben az információs kor utáni, s t atudáskor utáni állam és közigazgatás modelleket részletesebben vázolnunk kell. Most azonban 42
  • 43. csak a tudáskort kifejez képvisel és fejleszt állammodellr l, állami intézményrendszerr lés közigazgatás modellr l fogalmazzuk meg a lehetséges jöv képeket. közigazgatás – szolgáltató közigazgatás – közösségi közigazgatás e-közigazgatás – szolgáltató e-közigazgatás és m-közigazgatás – t-közigazgatásHa az információs kor állama a digitális állam, ha az információs kor közigazgatása az e-közigazgatás, m-közigazgatás, akkor – legalább is az új kategóriák szerint – a tudáskor államaa tudásállam és a tudáskor közigazgatása (minek is nevezzük?) t-közigazgatás. Természetesena t bet nem csak a tudásra utal, hanem az új közigazgatási tudatra és az új állam-közpolgáregyüttm ködését szabályozó törekvésre. Miután az európai és a hazai közigazgatási vagytudástársadalmi gondolkodásban még nem tisztázódott, hogy az e-közigazgatás fejlesztésmagasabb lépcs fokai vagy az e-közigazgatást meghaladó t-közigazgatás mit is jelent majd,így egyrészt a jöv képalkotásunk meglehet s szabadságot kap, másrészt eleve számolhatunkazzal, hogy a következ évtizedben új és új fogalmakat dobnak be a szakért k anyilvánosságban.A t-közigazgatást (t=tudás, társadalom, tudat, stb.) szerintünk a következ fontosabbfelismerések határozzák meg majd: • Els lépcs ben minden településen s a közigazgatás minden lényeges szintjén kerüljön bevezetésre az európai normáknak megfelel e-kormányzás és e-közigazgatás és ennek révén minden polgár és minden közösség sokkal gyorsabban, sokkal könnyebben, sokkal eredményesebben intézhesse el ügyeit, online módon. Az e-közigazgatási szolgáltatások centrumában a közigazgatáson belüli, továbbá a közigazgatás és a közpolgár közötti interaktív intelligens ügyintézés legyen, méghozzá lehet leg úgy, hogy az új infokommunikációs eszközök, technológiák, szolgáltatások adta lehet ségekkel a közigazgatás legfeljebb csak néhány éves késéssel tudjon élni. • Definíció: e-kormányzat Az elektronikus kormányzat (e- kormányzat) kifejezés mára mind a köznyelvben, mind az állami zsargonban egy univerzális jöv kép-javító tényez vé n tte ki magát. Ennek megfelel en jelentése nem „egynem ”, hanem több, a valóságban párhuzamosan zajló folyamatot igyekszik megragadni. A legtipikusabb jelentéstartalmai: o a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, minden szintet 43
  • 44. • A hagyományos európai állammodell fokozatosan o érint reformja: megváltozik, az uralkodó állam o a közigazgatás technológiai helyett nem csak a szolgáltató modernizációja, állam, hanem a társadalmasított o a szolgáltatások és az ezeket állam modellje felé mozdul el. elérhet vé tév csatornák Az állam sokkal közelebb kerül a o multifunkcionálissá válása, polgárához és elvileg a polgár is o intézményesített, konzultatív, az államhoz; mind a kett t a partneri viszony kialakítása csupasz politikai, hatalmi kormányzat és polgárok, valamint érdekek helyett a köz- és azok közösségei között, amelyek közösségi érdekek motiválják együttesen egy új majd. Ez lesz vagy lehet a demokráciaállapot kialakulásához közösségi közigazgatás. vezetnek.• Az állam egyes számú közfunkciója nem pusztán azt e-Kormányzati Központ (EKK) támogatja majd, hogy az állami és nem állami intézményekben a magasrend tudást intenzíven hozzák létre és közvetítsék minden réteg számára, hanem azt is, hogy az állam és az állami apparátus kötelez módon folyamatosan ismerje meg és alkalmazza az új tudást.• Az állami intézményekben mindenhol vezessék be a mesterséges intelligencia alkalmazását, és ahol lehetséges a mesterséges intelligencia váltson ki egy-egy intézményt, apparátust vagy/és szolgáltatást. Lehet, hogy eljutunk a mesterséges közösségi intelligenciához?• Ha végbemegy és meger södik – az államtól nem függ , de az állam támogatott - civil társadalom és ennek minden új intézménye, akkortól kezd d en a t-állam (avagy intelligens állam) és a tudás vezérelte civil társadalom (intelligens társadalom) kössön új, s t, új típusú társadalmi szerz dést.• A tízes évekt l kezd d en kiépül , a jelenlegi világrendet alapvet en meghaladó új világközösségben megszervez dik hálózati jelleggel, azaz sokpólusú rendszerként a globális világállam, evvel párhuzamosan minden bizonnyal létrejön az egységes európai egyesült államok, amely azonban nem feltétlenül a jelenlegi nemzetállam típust ölti majd magára. És végül létrejönnek a regionális „kis” államok, amelyek szintén nem feltétlenül a korábbi nemzetállami modell kicsinyített változatai lesznek.• Ha az elmúlt századokban az állam uralkodott az állampolgárokon, ebb l még nem az következik, hogy a következ több száz évben az állampolgárnak kell uralkodnia az államon. Ha létrejönnek az intelligens civil társadalmak, ha létrejönnek az új típusú társadalomszerz dések, akkor lehet ség szerint egyszerre kell végbemenni egy kett s paradigmaváltásnak: úgy alakulhat ki új és tényleges egyensúly állam és polgára között, hogy erre nem csak jogi, hanem társadalmi és kulturális garanciák is vannak.• Ha a globális és lokális világ küls és bels veszélyeztetettsége egyáltalán nem vagy csak alig csökken, akkor egyfel l ennek az új államnak új technikákkal, új módszerekkel, új szemlélettel kellene megoldásokat találnia a veszélyeket kiváltó okok orvoslására, másfel l nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez az egyszerre globális, kontinentális, nemzeti és lokális és lényegét tekintve intelligens államhálózat továbbra is veszélyeztetve lesz, ha a huszonegyedik század els fele nem lesz képes kihordani az új (tudásközpontú, intelligens, sikeres válságkezel ) világközösséget.• És még sokáig folytathatnánk az új felvetések vitára bocsátását. 44
  • 45. Összegzésként tehát azt fogalmazhatjuk meg, hogy egyrészt a közigazgatás minimum tízévenként újabb és újabb paradigmaváltásokat hajt végre, másrészt ezek várható iránya éstartalma nem lehet spontán fejl dés eredménye, harmadrészt pedig a mai ismereteink ésjöv látványunk szerint a közigazgatás elérkezik a közösség-kötöttség t-közigazgatáskorszakába.3.3. Új tudás és új tudat a közigazgatásbanA jöv államához és közigazgatásához vezet út bármelyik alsó vagy középfokú állomásátvizsgáljuk, már mindegyik esetében el térbe kerül az a felismerés, hogy a közigazgatásposztmodernizációkon alapuló fejlesztései egyaránt új tudást és új tudatot követel. Ne legyenazonban félreértés, az új tudás és az új tudat egyaránt szükséges a politikai rendszerben és ahelyi társadalomban vagy az állami apparátusban és az érdekelt családokban ésközpolgároknál. A két csúcskövetelmény közül valamivel könnyebben definiálható az újtudás, mert logikusan végiggondolható, hogy az új technológiák, az új szolgáltatások, az újegyüttm ködések vagy az új kommunikációkhoz egyaránt szükség van új tudásra, méghozzáaz új tudások minden fajtájára. A közösségi állam vagy a közpolgárság és a kett jük közöttilegalább félig-meddig harmonikus együttm ködéséhez szükséges új tudatállapotok és újtudatmin ségek meghatározása még meglehet sen tisztázatlan.A közigazgatás tudás és tudattartalmát szerintünk a következ fontosabb felismerésekhatározzák meg majd: • Ha a közigazgatás rendszerében és m ködésében folyamatos változások mennek végbe, akkor egészen természetes, hogy a változások megértéséhez és végigviteléhez szintén folyamatosan új információkra és tudásokra van szükség. • Az elengedhetetlen új tudások els csoportja az új technológiai tudások, amelyek mindenképpen kellenek a közigazgatási szolgáltatások nyújtásához és fogadásához. • Az elengedhetetlen tudások második csoportjába a közigazgatás m ködését lehet vé tev közigazgatási tudások (például a helyi törvények digitális tára, az adott település és/vagy térség térinformatikai adatbázisa, a közigazgatási stratégiák, programok, fejlesztések tudásközpontja, a helyi lakosság név- és címjegyzéke, stb.) tartoznak. • A közigazgatáshoz szükséges új tudások közül kiemeljük és külön csoportba soroljuk a közigazgatás által felügyelt közszolgáltatások m ködtetéséhez szükséges tudásokat, amelyek többek között az adott közigazgatási térség gazdaságára, közlekedésére, oktatási rendszerére, egészségügyi hálózatára vagy a területfejlesztésre vonatkoznak. Ezeket a tudásokat érdemes egy térségi (regionális, kistérségi, városi) információs központban, és ezt a központot nyilvánosan elérhet vé tev internetes felületen közzé tenni. • A következ tíz évben tehát a közigazgatáshoz szükséges minden tudást hozzunk nyilvánosságra, méghozzá úgy, hogy ezek minden állampolgárhoz, minden közösséghez, minden gazdasági társasághoz (stb.) eljusson. Ez azt jelenti, hogy az információs hátrányokat vagy információs szakadékokat kötelesek vagyunk átjárhatóvá tenni. • Ha a közigazgatás belép a t-közigazgatási (vagy ehhez hasonló más közigazgatási) modellbe, akkor a mesterséges intelligencia domináns szerepbe juthat, ami azt is jelenti, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásához új tudás és magasrend tudásm ködtetés korszakába jutunk. • A fejezetcímnek nem véletlenül volt második része a tudatváltozás, mert a jelenlegi és minden kés bbi közigazgatáshoz új tudatállapotokra és tudattartalmakra lesz szükség: 45
  • 46. a mai közigazgatás elvárja a közigazgatás munkatársaitól a szolgáltató tudatot és a helyi társadalomtól pedig – minek is nevezzük? – a szolgáltatásfogadó tudatot. • Ellenben a t-közigazgatás és egyúttal a mesterséges intelligenciára alapozott intelligens közigazgatás a két félt l (a közigazgatás dolgozóitól és a közigazgatás- fogadó, helyi polgároktól) újabb tudatállapotot és tudatmin séget követel, amelyet egyesített, egyszerre egyén- és közösségközpontú, egyszerre múlt- és jöv orientált és egyszerre tudás- és tudatvezérelt települési-térségi kollektív tudatnak nevezhetünk. • Stb.A várható változások közül a legnehezebb összefoglalni a közigazgatás újabbmodernizációinak, s t posztmodernizációs modelljeinek tudás- és tudattartalmait. Ha az ajöv kép megvalósul, hogy egész Európában és ennek részeként Magyarországon új típusúállam és közigazgatás születik meg, akkor ennek feltétele és egyben eredménye is lesz az újközösségi-közigazgatási tudás és tudat. A következ évtizedekben így nem csak arról szól afejl dés, hogy az önkormányzásnak és az államigazgatásnak a tudás- és tudatmin sége javul,hanem a helyi és térségi társadalmaknak is. Ez egyfel l új gondolkodást, másfel l új identitástjelent, avagy az állam és az állampolgár elidegenedett viszonyát el bb utóbb fel kell váltaniaaz új technológiát és a mesterséges intelligenciát hasznosító közpolgár-közállam viszonynak.3.4. Intelligens civil társadalom - és ami utána jönIsmételten világosan jeleznünk kell, hogy az e-közigazgatás jöv képe arra az egyik központijöv követelményre épül, amely szerint minden eddiginél szorosabb kapcsolat van aközigazgatás és a helyi társadalom között. A fejl dés és a fejlesztés is két irányból, aközigazgatás és a helyi társadalom fel l folytatódhat. A kérdés tehát az, hogy a települések ésa sz kebb térségek, tehát a kistérségek társadalma milyen irányban fejl dik majd, s ez azirány mit követel a közigazgatástól, illetve miben er sítheti a közigazgatás önfejl dését. Ezérta jöv közigazgatásának az eddiginél is fontosabb hajtóereje a helyi társadalmak várhatófejl dése – vagy akár a fejl dés elmaradása és a jelenlegi frusztrált, korlátozott kohéziójúhelyi „közösségek” továbbélése.A helyi társadalmat szerintünk a következ évtizedekben az alábbi fontosabb felismerésekhatározzák meg majd: • Az elidegenedett, gyakran egyénekre és családokra szakadt települési társadalmak többsége csak elszenvedte a helyi közigazgatást és ezért ennek m ködéséhez szükségképpen csak f ként érzelmileg kapcsolódott. A központosított állam és az izolált egyén kiegészítette egymást. Az információs társadalom modell fellépésével els lépésként az egymástól távol lév két fél között a korábbinál gazdagabb és közvetlenebb információs kapcsolatok jöhetnek létre. • A magyar közigazgatás az elmúlt évtizedben törekedett a szolgáltató közigazgatás bevezetésére és javítására, a következ évtizedben kiépülnek és meger södnek a kistérségi sokrét közszolgáltatások. Ezek a folyamatok el segíthetik a helyi társadalmakban a közösségi koordinációk, a közösségi együttm ködések fejl dését, avagy a töredezett helyi társadalmak elindulhatnak önmaguk bels kapcsolatrendszereinek fejlesztésének útján. • Az európai és a magyar információs társadalom a következ évtizedekben lokális szinten is létrejön és új min séget teremt. Ha ennek a korszaknak a közigazgatása nem más, mint az e- és az m-közigazgatás, akkor ez a folyamat egyrészt feltételezi, másrészt pedig támogatja is az intelligens civil társadalmak kiépülését, ahol már a 46
  • 47. társadalmi szövet er sítését nem csak az információ, hanem a tudás és a tudás vezérelte kooperáció is er sítheti. Ezért vezettük be az intelligens civil társadalom fogalmát. • Az új alternatívák egyik lehetséges formája lehet az, amikor a helyi társadalom két értelemben is új társadalmi szerz dést köt, egyrészt befelé a társadalmi csoportok egymással, másrészt pedig a helyi társadalom a helyi kvázi-hatalommal. Ez egyúttal már kapcsolódik egy demokráciamodellhez, amely határozottan törekszik arra, hogy a helyi társadalom polgárait közvetlenül és rendszeresen bevonja a döntésekbe és a döntések végrehajtásába. Ennek az új intézménytípusnak a neve például civil magisztrátus lehet. • Nagyjából az intelligens civil társadalmak esélyeinek növekedésével, a legtöbb hazai, települési és kistérségi civil társadalom el tt megjelenik követelményként az a lehet ség, hogy az új globális térszerkezetben a helyi társadalom virtuálisan integrálódjon a közép-európai és az európai kontinentális társadalomba. Ez a lehet ség részben horizonttágulást, részben kooperációs nyitást kínál. • Ha az információs és tudástársadalom korszakát további társadalom modellek létrejötte követi, akkor nyilván azzal a kihívással kell szembe nézni, hogy az értékközpontú vagy/és tudatközpontú vagy/és egységtermészet korszakban milyen új közigazgatás és milyen új helyi társadalom modell alakulhat ki, figyelembe véve azt is, hogy milyen küls válságok fenyegethetnek és milyen új technológiai el nyök- hátrányok jelenhetnek meg. Nagyon óvatosan talán annyit mondhatunk, hogy az intelligens civil társadalmak korszakát, az egyéni és közösségi tudatot fejleszt és m ködtet helyi egységtársadalmak korszaka jön el. • Stb.Reménykedve abban, hogy a következ húsz-harminc év globalizációja és lokalizációjaegyaránt támogatja a közösséghez kötött individualizációt és ezzel párhuzamosan az új típusúindividualizációhoz kötött közösséget, akkor ebben az esetben részben vagy egészében megintegy szerves társadalomfejl dési modellhez térhetünk vissza. Ez egyúttal meghalad mindenkorábbi modellt, így olyan társadalomforma-készlet jön létre, amely a magyar helyitársadalmak számára több alternatívát kínálhat. Ezek közül az intelligens civil társadalmat és atudatfejleszt lokális egységtársadalmat emeltük ki.3.5. Új állam és új demokrácia-vízióAz eddigiekben igyekeztünk összefoglalni azokat az elemeket, amelyekb l összeállítható egyközép- és hosszú távú e-közigazgatási jöv vízió és jöv kép. Ennek a víziónak egyszerrealapja és egyszerre csúcspontja az államvízió, amelynek szintén számos alternatívája lehet, ámaz állam-jöv kép szükségképpen csak egy új demokráciamodellel lehet érvényes. Ezért aközigazgatás jöv képének befejez elemeként felvázolunk egy többváltozatú állam- ésdemokráciavíziót. Ismételten megjegyezzük, hogy ezek a jöv képek orientáló jelleg ek,lehet leg optimális megoldást javasolnak, ám természetesen nem képviselik az egyetlen jómegoldást és nem ígérhetnek semmilyen garanciát. Szintén kitérünk arra, hogy atörténelemben eddig még mindig minden elképzelt jöv alternatíva csak részlegesen valósultmeg és – amennyiben nem bukott meg – folyamatos korrekcióra szorult.Az új államot és demokráciát szerintünk a következ évtizedekben az alábbi fontosabbfelismerések határozzák meg majd: 47
  • 48. • A dilemmák lényege pusztán azzal nem ragadhatók meg, hogy kisállam vagy nagyállam, olcsó állam vagy drága állam, mert ezek az állam jellegéb l következ választípusok. Most a közigazgatási jöv kép kapcsán a kiindulópont nem lehet más, minthogy generálisan új állammodell, államszerkezet, államm ködés szükséges.• Magyarországon az elmúlt százötven évben – függetlenül attól, hogy milyen politikai rendszer és berendezkedés volt – nagyon keveset változott az állammodell. Ez egy államosított állammodell volt, ami els sorban arra épült, hogy a központi politikai uralmat kell megvalósítania és csak korlátozottan kötelez az alsó társadalmi szándékokra figyelnie. Ezért az új állammodell rövidtávon egyensúlyt kíván teremteni a fels és az alsó akaratok között.• A központi és a nem központi államelemek közötti els érdemi egyensúlyteremtést az információs technológiák bevezetése és alkalmazása kínálja. Európában nem véletlenül került bevezetésre az e-állam vagy a e-kormányzás fogalma, amely azonban nem egyszer en azzal azonos, hogy az állami m ködés technológiáját modernizálják. Ha mást nem, annyit mindenképpen lehet vé tesz, hogy az állam jobban átláthatóbbá válik és a m ködésének nyilvánossága is er södik. Az már minden országban a politikai elit felel ssége, hogy ezt a modernizációt az új technológiák segítségével folytatja vagy az ismertetet fejlesztési ponton megállítja.• Az e-állam és az e-közigazgatás szükségképpen feltételezi, hogy az állam szolgáltató állammá válik és a helyi társadalom pedig hajlandó a partnerségre és él a szolgáltató állam kínált lehet ségekkel.• A gyorsabban, pontosabban, korrektebbül, ellen rizhet bben m köd állam célrendszere azonban elvezet az új állammodellekhez is. Ahogy ezt a fogalmi fejezetben már próbáltuk összefoglalni, az új alternatívák tudásállamként, közösségi államként, integráló államként, szakrális államként (stb.) írhatók le. Mindegyik új modell abban közös, hogy az állam egyfel l értékközpontúvá válik anélkül, hogy a társadalomban a kor által elfogadott összes értékrendet támogatja, másfel l pedig az értékparadigmák alapján kifejezetten innovatív, kreatív, a nemzeti állami stratégiák által meghatározott módon fejleszt állam. Ez a nemsemleges semleges állam víziója. Ez ugyanakkor egyszerre versenyképes és új jóléti állam, ám a versenyképesség és a jólétiség nem azonos a huszadik század végi tartalmaival.• Az új állam szellemileg és gyakorlatilag csak akkor lehetséges, ha állampolgárai – kilépve az izolált szerepekb l – cselekv partnereivé válnak az újtípusú államnak. Ez tehát társadalmasított állam és (amir l nem szoktunk beszélni) államfejleszt társadalom.• A demokrácia és a demokrácia intézményrendszere egyrészt kerete az állam és a társadalom m ködésének, másrészt eljárási és módszertani rendszere. Ezért bármilyen új állam létrejöttéhez szükségképpen hozzátartozik a demokratikus játékszabályok és törvényileg elfogadott eljárásmódok. A fejl dés els lépcs fokának megnevezése Európában már közismert – ez az e-demokrácia fogalma és programja. Ám önmagában ez sem csak annyi, hogy a demokrácia m ködését az infokommunikációs eszközökkel modernizáljuk.• Évtizedek óta a világ a részvételi demokráciáról beszél, mondván, hogy a képviseleti demokráciát ezzel az új modellel kellene leváltani. Az e-demokrácia egyébként már részleges részvételi demokrácia, de egyúttal a virtuális demokrácia egyik korai modellje. Ha általánossá válik például az e-választás és közben m köd képessé válik a helyi e-társadalom, önmagában ez még nem jelenti a demokrácia modell gyökeres átalakítását. A hosszú távú jöv tehát feltehet en egy olyan új modell lesz, amely szervesen egybekapcsolódik az új állammodellel és egyel re még csak találgathatjuk a 48
  • 49. nevét: tudásdemokrácia, tudatközpontú demokrácia, egységdemokrácia, szakrális demokrácia... • Stb.Annyit mondhatunk összefoglalásként, hogy a mai, gyakran politikaközpontú, globáliseurópai és nemzeti társadalmában várhatóan – eltér alternatívákban – kidolgozódik az újállam és új demokráciamodell. A magyarországi modell szükségképpen függ attól, hogyEurópa milyen irányba lép tovább, a magyar társadalom többsége milyen új eszményt választ,a Magyarországot érint forgatókönyvek milyem régi és új kényszerpályákat referálnak. Maimegítélésünk szerint az az irány, amelyet az e-kormányzás és az e-demokrácia jelent, aztámogatható alternatíva, ám ezzel még csak egy új pálya els kilométereit tettük meg.4. Megvalósulási alternatívákA megvalósulási alternatívák azzal az el rejelzéssel foglalkoznak, hogy a választott ésköztámogatást kapott jöv víziók hogyan, milyen forgatókönyvek mentén valósíthatók meg. Azegyik korábbi fejezetében elég részletesen fölvázoltuk az univerzális, a globális, a nemzeti éslokális forgatókönyveket. Erre úgy tettünk kísérletet, hogy már figyelembe vettük a következharminc-ötven év jöv képeit is. Most ebben a fejezetben megnézzük, hogy az e-közigazgatásjöv képei hogyan kapcsolhatók össze az ismertetett jöv forgatókönyvekkel. Miután ez atanulmány alapvet en a magyar közigazgatás jöv jével foglalkozik, így els sorban anemzeti/állami és a lokális forgatókönyvekre figyelünk majd.4.1. Az e-állam és az e-demokrácia szcenáriói • A nemzeti világvége forgatókönyv és a lokális elszenvedés szcenárió szerint az állam minden további modernizációja és fejlesztése elmarad. • A nemzeti alámerülés és libikóka forgatókönyv és a bels szétszakadás lokális szcenárió is összekapcsolódhat, ebben az esetben szintén félbemaradhat a fejlesztés, ám az alámerülés és libikóka forgatókönyv kapcsolódhat pozitívabb lokális szcenáriókkal (csatlakozás az éllovasokhoz), ekkor viszont a bels fejlesztés kikényszeríthet települési és térségi szinten fejlett helyi e-államot és e-közigazgatást. • A tudástársadalom nemzeti fejlesztési pálya – találkozva a lokális csatlakozás az éllovasokhoz szcenárióval – lehet vé teszi a tudásközpontú állam és önkormányzás, valamint a lokális, digitális, részvételi demokrácia kiépülését. • Az új globális és lokális világszerkezetben néhány térségben úgy is lehet e-demokrácia és magas min ség e-közigazgatás, ha nemzeti szinten nem lépünk túl a libikóka forgatókönyvön. • Az ideális jöv t teremtené meg, ha a globális tudáskor vagy egységkor a nemzeti egységtársadalom szcenárió és a lokális Közép-Európa a jöv szigete jöv pálya egymást er síti.A felsorolt öt alternatíva természetesen közel sem merítette ki a lehetséges megvalósításiforgatókönyveket, ám a tényleges jöv építés bonyolult összetettségét és sokféle kimenetét jóljellemezték.4.2. Európai Unió, mint e-államszövetség esélyei 49
  • 50. • Az univerzális bels pusztítás, önpusztítás forgatókönyve találkozhat a pénzközpontú újkapitalizmus globális alternatívájával és ebben az esetben az európai államszövetség létrehozásának az esélyei nullára csökkennének. • Ha esetleg az univerzális küls és bels pusztulás szcenáriói egyszerre mennek végbe, akkor az európai kontinensen sincs lehet ség semmilyen jobb megoldásra. • Ha a globális posztkapitalista információs és tudáskori forgatókönyveket nem teszi lehetetlené valamilyen katasztrófákat okozó univerzális szcenárió, akkor elvileg csak Európán múlik, hogy milyen alternatívát választ: az unió részben vagy teljesen szétesik, vagy az információs és tudáskori mozgáspályák segítségével eljut az e- államszövetség valóra váltásáig. • Ha az e-államszövetséget vagy egyáltalán bármilyen szorosabb európai integrációt a tagállamok opponálnak, akkor az információs és tudásakor technológiái és szolgáltatásai még mindig lehet ségeket kínálnak a virtuális kohézió és kooperáció magasabb szintjének elérésére. • Ha a világ egyaránt halad az egységesülés és differenciálódás irányába, akkor az a legvalószín bb alternatíva, hogy a sokszintes világszerkezetben minden elem, így a kontinentális szint is egyszerre integrálódik és er síti autonómiáját.A felsorolt és fel nem sorolt alternatívák egyaránt mutatják, hogy nem csak több jobb modelllehetséges, hanem azt is, hogy minden jobb modellben benne van az ideális vagy a senki általnem akart, elfogadhatatlan végkimenet.4.3. Magyarország alternatívái az e-kormányzásban 2015-ig • Ha középtávon gondolkodunk az egyik valószín alternatíva, hogy az Európai Unió helykeresése, bels megosztottsága különösebben nem javul, ám ennek ellenére a kontinensen befejez dik az e-közigazgatás kiépítése. Ha Magyarország ebben a folyamatban lemarad vagy nagyon késik, ez az ország fejl dését, versenyképességét, közmegegyezését, m köd képességét jelent sen rontja. • Az el bbi helyzet változatlan lesz, de Magyarország ebben a folyamatban nem lemarad, hanem lépést tart, akkor az el bb felsorolt szempontok szerint komoly és átüt fejl dést érhet el. Ebben az esetben viszont Magyarországon 2010. körül a kormányzás és önkormányzás minden szintjén sikeresen kell befejezni az e- kormányzás és e-közigazgatás adoptálását. • Ha az Európai Unió (támogatva egy új, normálisabb világrend által) megoldja a jelenlegi szervezeti, finanszírozási, m ködési problémáit, akkor Magyarországnak 2010-13-re nem csak az e-közigazgatás bevezetését kell elvégeznie, hanem addig gyors tempóban ki kell alakítania az intézményesített, nemzeti, állami és lokális e- demokráciát. • Ha az egységesül világ nagyléptekben halad el re, de Magyarország a második nemzeti fejlesztési terv id szakában csak az elkésett ipari kor elmaradt fejlesztéseit próbálja behozni és az új kor kihívásait csak minimálisan teljesíti, ebben az esetben a fejlett világhoz nem felzárkózunk, hanem n a lemaradásunk. • Ha minden jól megy, ami azért nem teljesen kizárt, Magyarország 2015-re a tudáskor egyik vezet állama és er sítette azokat a kondícióit is, amelyekkel beléphet a következ korszakok világába.Amint az jól látszik, az alternatívák sok irányból vezetnek, és sokfelé mutatnak, de az áttörésnem csak a küls és bels racionális feltételekt l függnek, hanem az ország tudás- éstudatállapotától is. 50
  • 51. 4.4. Magyar regionális, kistérségi és települési e-önkormányzás és e-közigazgatás forgatókönyvei • Ha a lokális szcenáriók azt vetítik el re optimális jöv képként, hogy Magyarországon kialakulnak a végleges regionális és kistérségi egységek, és egyúttal megszületnek az önkormányzati régiók és kistérségek, akkor ezzel a követelményrendszerhez képest Magyarország negatívan vagy pozitívan cselekedhet. • Ha a negatív válaszból kifolyólag a térségi és a helyi e-közigazgatás teljes kiépülése nem fejez dik be a második nemzeti fejlesztési terv id szakában, akkor Magyarország regionális fejl désekben évtizedes hátrányt szenvedhet. • Ha a pozitívabb választ a következ tíz évben minden kormány támogatja, és mindent megtesz a program finanszírozása érdekében, akkor még a fejlesztés alacsony szinten is megvalósulhat, ami azt jelenti, hogy a közigazgatás infokommunikációs modernizációja megtörténik, de már a további továbbfejlesztésekre nem lesz forrás és ugyan az önkormányzatok többsége lehet vé teszi az online ügyintézést, de a felkészületlen és motiválatlan helyi társadalom többsége nem él ezekkel a szolgáltatásokkal. • Ha a jobb megoldást magas szint megvalósítás kíséri, ebben az esetben az els nemzeti fejlesztési tervben szerepl pályázatok által elfogadott, európai négy e- közigazgatási lépcs kiépül és a helyi polgárok többsége az e-közigazgatás segítségével a negyedik lépcs lehet ségei szerint aktív partneri szerepet honosít meg. • Ha lokális szinten az a forgatókönyv valósul meg, hogy kialakulnak és meger södnek a helyi tudástársadalmak és ezek egymással összekapcsolva létrehozzák a közép- európai jöv szigetet, akkor az e-közigazgatás és e-kormányzás hathatósan segít abban, hogy egyrészt az állam további modernizációi és másrészt a lokális életforma, életmin ség fejlesztések végbemenjenek.Miután ezek a megvalósítási alternatívák csak lokális szintre vonatkoznak, s csak középtávra(tehát a második nemzeti fejlesztési terv végéig) szabottak, ez az öt alternatíva szintén csak alegvalószín bb lehet ségeket összesíti. Nem zárjuk ki, hogy a fejl dés esetleg meghaladja azáltalunk vázolt változásokat.4.5. Az e-demokrácia, e-választás, e-népszavazás intézményesüléséneklehet ségei helyben • Annak is megvan a maga esélye, hogy a következ két-három parlamenti és önkormányzási ciklusban egyszer vagy többször nem jön létre m köd képes alternatíva, ezért politikai konszenzus, s t esetleg társadalmi megegyezés hiányában a politikai és a választási rendszer, továbbá a demokrácia szisztéma változatlan marad. • Mint mindig, most is az a legvalószín bb, hogy a fejl dés a hagyományos úton, szép lassan halad el re, amelyet nagyobb globális, európai, vagy/és nemzeti válságteremt forgatókönyv nem borít föl, de minden elektronikus-digitális fejlesztés csak részlegesen megy végbe és ezek el nyeib l nagy társadalmi csoportok hosszú id re kimaradnak. • Lehetnek olyan érdekes kombinációk is, hogy vannak ugyan közigazgatási online szolgáltatások, de az országgy lési és önkormányzati választásoknál nem teremtik meg az e-választás lehet ségét, vagy kísérletképpen, egyes körzetekben ugyan lesznek e-választások, de az önkormányzatok többsége nem meri bevezetni az e-népszavazás jogi intézményét. 51
  • 52. • Normális, nagyjából azonos ritmusú fejl dés esetében legkés bb a 2014-es országgy lési választások id szakában Magyarországon m ködik az e-demokrácia, az e-választás és az e-népszavazás intézménye. • Ha a normálisnak nevezhet fejl dést meghaladó, ténylegesen bátor fejlesztési politika jellemzi majd a kormányzati és önkormányzati, valamint a civil politikát, akkor legalább is modellkísérletek keretében az e-demokrácia és intézményeinek fejlesztése elvezethet a tudás és tudatfejlesztési korszak intézmény és szolgáltatás megalapozásáig.A megoldási alternatívákat igyekeztünk nagyon reálisan és óvatosan megfogalmazni, éppenezért egyáltalán nem tartjuk kizártnak, hogy tíz év alatt ennél sokkal dinamikusabb fejl désmehet végbe. Ideális esetben legkés bb 2010-2015 körül Magyarországon m ködhetne az e-demokrácia.4.6. Személyes és közösségi e-tudatok, e-tudatosulások, mint az e-demokráciaforgatókönyveinek min ségi feltételei • Az els alternatíva ezúttal sem több, minthogy érdemben nem történik semmi, bár látszólag lesznek változások, vagy fejlemények, ám a valódi színtéren (az egyén életében, az egyéni-családi életmin ségben, a személyes és csoportos tudatállapotban) nem javul semmi. • Nem vetjük el azt a lehet séget sem, hogy a globális és a lokális világ nem ismeri föl a tudatfejlesztések szerepét és változatlanul valamilyen kvantitatív jöv modellben gondolkodik és így a közigazgatás a legjobb akarat mellett sem tud min ségi életesélyek javításában segíteni. • A legvalószín bb megoldási pálya, hogy a következ nyolc-tíz évben nagyon sok polgár (vagy csak változatlanul kevés ember) arra teszi életét, hogy saját tudását, tudatát és bels világát folyamatosan javítsa, és akkor ennek a szubjektumközpontú programnak a jegyében a növekv kisebbség többsége fokozott felel sséget vállal a településért és önkormányzásáért és így belülr l vezérelve partnere lesz például az e- közigazgatási fejlesztéseknek. • Ha igaz az a feltevés, miszerint az egyéni tudat stabilizálásában és biztonságérzetében az egyik kulcsszerepe van a lokális közösségi tudatnak, akkor a legjobb önkormányzati és közigazgatási fejlesztések egy része tudatosan és megfontoltan törekszik az részben intézményesített, települési, kollektív tudat er sítésére. • Nem tudjuk, hogy meddig vezethet legmesszebbre a személyes és közösségi tudatfejlesztés, ám az ezzel kapcsolatos utópiákat most nem mutathatjuk be, de annyit mindenképpen jelezni szeretnénk, hogy igenis van esély a magasabb tudatállapotok kollektív kialakítására.Egyel re akár globális, akár lokális szinten legkevésbé a tudatfejlesztések programja ésmódszertana van végiggondolva, ezért a legjobb forgatókönyvek is feltételezik, hogy akövetkez években a lokális tudatosság vagy ennek részeként a közigazgatási tudatosulás isbelekezd paradigmaváltásokba.Összefoglalva a megvalósítási alternatívákat. Hat szempontból néztük meg a lehetségesforgatókönyveket, és mindegyik szempontból igyekeztünk racionálisan vizsgálni a lehetségesváltozás-pályákat. A végeredményt egy mondatban úgy összegezhetjük, hogy a következ tízév egyik nagy nemzeti tétje az e-közigazgatás bevezetése, ennek sikere, félsikere, vagysikertelensége alapvet en befolyásolja Magyarország teljesítményét. Nem mindegy, hogy 52
  • 53. tudatosan választunk-e, s ha választunk, melyik forgatókönyv mellett kötelezzük elmagunkat.5. Esélyek és kockázati tényez kAz esélyek és a kockázatok változatlanul nem írhatók le az igen/nem logikával. Ha ezlehetséges lenne, akkor is érdemes tudomásul venni, hogy valamilyen mértékbenszükségképpen korszakunk gondolkodásának foglyai vagyunk. Ha eltekintünk ett l azönvizsgálati attit dt l, még akkor is beleütközünk abba a mindenkori el relátásba, hogy akáregy évtizeden belül is jelent s nem várt események vagy felismerések befolyásolják majd abekövetkez eseményeket.Mindezek ellenére kimondható, hogy az e-közigazgatás bevezetése helyes törekvés, s azesélylatolgatások többsége azzal zárul, hogy Magyarországon 2008 és 2013 között – ajelenlegi normák és indikátorok szerint – az e-közigazgatás bevezetése véget ér.Azért nehogy azt gondoljuk, minden érthet és rendben van. Néhány alapvet tipikuskonfliktusforrást még szeretnék el re jelezni: a. Ahány európai tagállam van, a különböz közigazgatási hagyományok és politikai stratégiák miatt majdnem annyiféleképpen értelmezik az e-közigazgatást, s ezért a magyar e-közigazgatási modell további kidolgozása, megvitatása és társadalmi elfogadtatása nem spórolható meg. b. Az e-közigazgatást szeretnék sokan arra egyszer síteni, hogy ez egyenl a hivatalok számítógépes ellátásával vagy az e-ügyintézéssel. Egy ilyen felfogás állami programmá emelése szükségképpen magával hozná az e-közigazgatás cs djét. c. Európán túl vagy Európában is sok helyen az e-közigazgatási reform vagy fejlesztés elakad, sikertelen vagy újrakezdést igényel mindenekel tt a szervezetlenség vagy hebehurgya szervezettség miatt. Mi több legalább ennyi további konfliktusra van esély akkor is, ha csak néhány tucat helyen, egymástól elszigetelve kezdjük el az e- közigazgatás bevezetését. d. További kockázati tényez k: a két (informatikai-információs és közigazgatási) szakmai kör például nem érti eléggé egymást, a végrehajtáshoz netán nem lesz egységes kormányzati akarat, s nem lesz megfelel el zetes felkészítés, vagy az önkormányzati testületek több helyen nem akarják az e-közigazgatás adaptálását, vagy egyáltalán félnek ett l a modernizációtól, végül esetleg az értelmiség egy része nem áll a civil társadalom többségének várható pártoló akarata mellé. e. A legtöbben attól tartanak, hogy papíron megtörténik az e-közigazgatás széleskör bevezetése, aminek eredményeként az infokommunkációs modernizáció nagyjából végigfut a magyar közigazgatásban, csakhogy a kormányzás-közigazgatás szükséges átalakítása csak korlátozottan sikerül. f. A hosszú távú jöv kép ismertetése és a lehetséges jöv -forgatókönyvek bemutatása jelezte, hogy a legnagyobb tét az új állam, az új közigazgatás, az új demokrácia modellek kidolgozása és tudatos, megfelel id ben kezdett, kell tudást hasznosító valóra váltása. Nagy veszélyforrás, hogy ma ezt senki nem tartja reálisnak.A jöv mégis garantáltan új közigazgatást ígér. 53
  • 54. Fontosabb irodalom:Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia (Európa Könyvkiadó, 19993)Állami e-kormányzati, e-közigazgatási stratégiák (MEH EKK, IHM, BM)e-közigazgatás e-önkormányzatok, szerkesztette Takács Em ke, Zászlós Angéla (Bp. 2003)A regionális politika közigazgatási feltételei (BM-IDEA-MKI, 2004)Budai Balázs Benjámin: e-Government (Bp. 2002)Metaelmélet, metafilozófia (Bp, 2005)Castells, Manuel: Az Internet-galaxis, Bp. 2002Lévy, Pierre: La séparation de la culture et de l’Etat. Intervir,2001/12Castells, M.:The information Age: Economy, Society andCulture. Oxford (Blackwell), 1996Polányi Mihály filozófiai írásai, Budapest (Atlantisz), 1992. I-II.köt.Drucker, P.: Innováció és vállalkozás, Park Kiadó, 1993Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák és diagnózisok (Bp. 2004)Paquet, Gilles: E-gouvernance, gouvernementalité et État commutateur, Publication du 55eCongrès des relations industrielles de l’Université Laval, Canada, 2000.Fukuyama, Francis: A nagy szétbomlás (Bp. 2000)McLuhan, Marshall: A Gutenberg-galaxis (Bp. 2001)Varga Csaba: Új elmélethorizontok el tt (Tertia, 2004)e-Világ folyóirat e-közigazgatási számai (Bp. 2003-2005) www.evilagonline.huFarkas János: Információs- vagy tudástársadalom?, Bp. 2002Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem (Bp. 2003)e-Világ folyóirat e-közigazgatási számai (Bp. 2003-2005) www.evilagonline.huwww.bm.huhttp://www.meh.hu/szervezet/hivatalok/ekk 54
  • 55. www.ihm.huwww.mki.huwww.inco.huwww.ittk.huwww.edemokracia.huwww.vargacsaba.huJegyzetek1 Varga Csaba: Az újkonzervatívizmus koncepciója (in. Varga Csaba: Hagyomány ésstratégia, Kapu, 1997)2 Magunk azt sem hisszük, hogy – például Manuel Castells által annyit emlegetett – hálózatitársadalom fogalmával megoldottuk az elméleti problémát: „Ezek az irányzatok egyetjelentenek az individuum diadalával, bár még nem világos, mekkora terhet rónak atársadalomra, hacsak tekintetbe nem vesszük, hogy az új m szaki lehet ségekre támaszkodóegyének ténylegesen újrakonstruálják a társas interakció mintázatát, és a társadalom újformáját, a hálózati társadalmat hozzák létre.” (139.o.)3 Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára4 Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Osiris, Budapest, 2002.5 Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete I-II. Kézirat. ELTE, Budapest6 Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára7 Nicholas Negroponte: i.m. 129.o.8 Steve Talbott: A komplexitás varázsa cím cikkében írja: „Az elmúlt években akomplex rendszerek, illetve a komplexitás vizsgálatát egyre szélesebb körben tekintettékforradalmi jelent ség nek. Ezzel a forradalommal új teret nyert a holisztikus szemlélet, ésolyan kifejezések váltak egyre népszer bbekké, mint például az önszervez dés, a komplexitásés a káosz.” (Információs Társadalom, 2002/2.)9 Az elemzés Varga Csaba tanulmányán alapszik.10 Helmut Anheier, Marlies Glasius és Mary Kaldor: Globális Civil Társadalom, Typotex,Budapest, 2004, 30 old.11 Horkay Hörcher Ferenc Az interszubjektív állam, Magyar Szemle, 2000 április12 Manuel Castells: Az Internet-galaxis (Network TwentyOne Kft, 2000.) 187.o.13 Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia (Európa Könyvkiadó, 19993) 55
  • 56. 56

×