• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
 

Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba

on

  • 414 views

Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba

Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba

Statistics

Views

Total Views
414
Views on SlideShare
414
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
2
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba Presentation Transcript

    • Az új lokális paradigma és a metaelmélet Csaba Varga researcher of social theory, metaphilosopher , h. academic reader President of Institute for Strategic Research
    • Bemutatkozás
      • A magyar és a közép-európai megtöretések, fájdalmak, továbbá a növekvő jövőéhségek inspirálnak (erős külső és belső motivációk)
      • A tehetetlenség, a gondolattalanság és a jelenben való szenvelgés helyett – az új világ megértését és új program meghirdetését választom
      • Végzettségem szerint szociológus, belső alkatom szerint filozófus vagyok, és másfél évtizede vezetek egy magyar K+F intézetet
      • Átfogó transzdiszciplináris elméletet (metafilozófia) dolgoztunk ki, és evvel párhuzamosan lokális fejlesztési modellkísérleteket kezdeményezünk és vezetünk
    • Magyar minta fejlesztések
      • Az általam képviselt Stratégiakutató Intézet négy regionális, kilenc megyei és közel húsz kistérségi komplex, tudástársadalom kori, innovatív stratégiát készített 1999 és 2005 vége között
      • Egyetlen minta fejlesztés: Aba nagyközség (4500 lakos) és a sárvízi kistérség (11 település)
      • Projektjei (polgármesterek éhségsztrájkja, intelligens város és kistérség stratégia, Dél-Kapuja projekt, művészeti középfokú képzés, intelligens „lakópark”, helyi társadalmi szerződés és civil magisztrátus, stb.)
    • Tartalom ->
      • Bevezető tételek
      • Új felvetések
      • Metaelmélet
      • Új jövőkép
      • Lokális fejlesztési modellek
      • Magyar jövőkép, utóiratként
    • Bevezető tételek ↻
    • A jövő mint titok
      • A jövő értelmezése már nem (vagy nemcsak) a normál-tudomány alapján történhet
      • Nem egy jövő van, hanem több (párhuzamos) jövő, amint ma is több jelen van
      • A jövő alternatívák hálózata, de nem csak a ma ismert forgatókönyveké
      • A jövő nem csak a múlt/jelen kényszerpályája, hanem legalább fele arányban a saját tudatunk/akaratunk alkotása
    • A jövő mint titok (2)
      • A jövő (lehet, hogy) eleve eldöntött, de a szabad akarat is eleve bekalkulált
      • A jövő nem látható kolonista szemüvegen át, avagy a jövő ma már csak posztkolonista lehet
      • A ma belátható jövő sokkal nagyobb mértékben más, mint bármikor korábban
      • A jövő korláta – a külső feltételeknél erősebben – a korlátozott tudásunk
      • A jövő elvileg függ attól, hogy az egyének és közösségek milyen jövőképeket „álmodnak meg” vagy nem álmodnak
    • Mai társadalmi konfliktusok
      • Ökológia szegények - ökológia gazdagok (integrált ökológiai javak megoszlása)
      • Jóléti szegények - jóléti gazdagok (integrált társadalmi tőke különbségek)
      • Hatalom-szegények - hatalom-gazdagok (integrált hatalmi tőke elosztása)
      • Média-szegények - média-gazdagok (integrált média-javak, presztízs-tőkék különbségei)
    • Új társadalmi szakadékok a XXI. század elején-közepén
      • 1. Technológia-szegények - technológia-gazdagok
      • 2. Információ-szegények - információ-gazdagok
      • 3. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok)
      • 4. Tudat-szegények - tudat-gazdagok
      • 5. Istenélmény-szegények - Istenélmény-gazdagok
    • Új felvetések ↻
    • Új feltételezések
      • Az új tudás tartalmában gyökeresen más, mint ami most 300-400 évig volt
      • A tudományfejlődés a normál-tudománytól eljut a poszt-tudományig
      • Tudomány, vallás és művészet egységes elmélet és szellem lesz újra
      • A tudás funkciói jelentősen kibővültek (személyes és társadalmi tőkévé válás)
      • Az információ/tudás oda-vissza váltható pénzre/hatalomra/presztízsre
      • Új tudás a jövőről és a jövőhöz vezető utakról
    • Tudás-dilemmák
      • Ha az új tudás és új gondolkodás eljut az egyszerű emberekig, javul-e tőle a világ?
      • Ha a hivatásos és nem hivatásos tudástermelők között esélyegyenlőség lesz, felborul-e az állami-egyetemi tudásintézmény rendszer?
      • Ha minden tudás digitálisan (és a médián keresztül) elérhető lesz, a tudás–feldolgozás és –értelmezés hogyan oldható meg?
      • Ha a jövőben elég lesz, ha a munkaképes lakosság húsz-harminc százaléka négy órát dolgozik, a felszabadult időt-energiát az emberek hajlandók lesznek-e tudásszerzésre fordítani?
    • Új jelenségek a tudáspiacon
      • Korábban elképzelhetetlen mennyiségű tudományos tudás és tömegkulturális termék érhető el
      • Személyes honlapok – bármit közölhetek, amit bárki meglátogathat
      • Családi és kisközösségi önkifejezés lehetősége teremtődik meg
      • A való világ helyett a mediatizált Internet segítségével ellenvilág teremthető
      • A nyelvi korlátok fokozatosan eltűnnek a fordító-programok fejlesztésével
      • Az egyén állami akarat és gazdasági támogatás nélkül virtuálisan beléphet a globális társadalomba és kultúrába
    • Domináns tőkefajták
      • Paraszti társadalom
      • Kézműves társadalom
      • Ipari társadalom
      • Államkapitalizmus (szocializmus)
      • Pénzkapitalizmus
      • Posztipari társadalom
      • Információs társadalom
      • Tudástársadalom
      • Tudattársadalom
      • Univerzális tőke
      • Kreatív tőke (+fizikai tőke)
      • Fizikai tőke
      • Hatalmi tőke (kapcsolati tőke)
      • Pénztőke
      • Alkalmazott szellemi tőke
      • Információs tőke (+ pénztőke)
      • Tudástőke
      • Tudattőke
    • Információs és tudástársadalom
      • Az információs társadalom : ember alkotta eszközökkel továbbított jelek társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom (egyúttal a jelenelmélet alaptézise); csak az információ válik személyes-csoportos tőkévé
      • A tudástársadalom : az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat (egyúttal a közeljövő-elmélet alaptézise); a tudás válik személyes és társadalmi tőkévé
    • A tudáskor állása
      • Tudásközpontú világmodell előtt állunk,
      • - globális információs társadalom közben..
      • A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány/Új Elmélet születése kezdődött..
      • Harminc-ötven éven belül új minőségű univerzális tudás és tudáshasznosítás várható..
      • A tudás személyes tőkévé válása
      • - az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást...
      • A tudás társadalmi tőkévé válása
      • a tudástársadalom kialakulása..
    • Metaelmélet ↻
    • Új állítások
      • A jelen és a jövő felfoghatatlan és megérthetetlen új elmélet, új tudomány, avagy metaelmélet nélkül
      • A metaelmélet alapján új jövővízió dolgozható ki (metavízió 2050-2100-ig)
      • A metavízió segítségével új világgyakorlat (például az univerzális metatudat és metademokrácia világtársadalma) szerveződhet meg
    • Új elmélet előtt (2005)
      • A magas rangú parcella-tudások nem egységesülnek, nincs átfogó, generális tudás
      • A normál és a poszt-normál tudomány válságai egymást követik (és most már a poszt-tudomány következik?)
      • Az alapkérdésekre (mi az ember, mi a tudat, mi a világ, stb.) változatlanul nincs meggyőző válasz
      • A tudomány, a vallás, a művészet egységes filozófiája lassan születik meg
      • Stb.
    • Új elmélet – metaelmélet
      • A metafilozófia a tudományok, vallások, művészetek egységes elmélete lesz (lehet?)
      • A metafizika és a (kvantum)fizika elméleteinek közös elmélet-kísérlete
      • Anyag és/vagy tudat egységes elmélete
      • Transznacionális és posztkolonista elmélet
      • Tradicionalizmus és poszt-tradicionalizmus együtt
      • A metaelmélet az új tudás és az új valóság felfedezése
    • A tudástársadalom korszaka és a metaelmélet
      • A tudástársadalom korának poszt-normál tudománya (bár nem kizárólagosan) interdiszciplináris tudomány, vagy egyre inkább az lehet, de még a tudományágakon belül sem ment végbe az egyesített elméletek létrehozása (leginkább kivétel az elméleti fizika),
      • A vallásokon belül és főként között az egyesítés még szintén nem történt meg
      • A tudomány és a teológia újraegyesítése lehetővé válik, de erre egyelőre csak kitűnő szerzők mutattak példát és modellt (Caprától Ken Wilberig)
    • Új jövőkép ↻
    • Új feltételezések
      • Az univerzális-globális világ egyrészt globlokál jellegű, másrészt kultúra függő
      • Az univerzális-globális jövőkép egyaránt szembetalálkozik soha nem képzelt veszélyekkel és lehetőségekkel
      • Az univerzális-globális folyamatok soha nem várt mértékben befolyásolják egy kis európai állam jövőesélyeit
      • Akármilyen jövőt hoz a következő negyedszázad, ez gyökeresen más „valóság” lesz, mint a „tartományi” jelen
      • Bármely ország jövője csak egy összetett globális jövőképben értelmezhető
    • Jövő-dilemmák
      • Ha (nagyjából) tudnánk, mit hoz a jövő, s mi milyen jövőt akarunk (2020-ig), akkor minden európai állam nemzeti fejlesztési terve miben és mennyire felel meg ennek?
      • Ha egyáltalán nem tudjuk, milyen jövő vár ránk és azt sem, hogy milyen jövőt akarunk, akkor a jövőképek hiányának ismeretében mire és hogyan építjük az átfogó nemzeti-fejlesztési koncepciók?
      • Ha a jövőről keveset, de tudunk, ha már nincs idő az elmélyültebb felkészülésre, s ha politikai eliteknek a jelenlegi koncepcionális összetettség is sok, mit tehetünk?
    • A gazdaság ma
      • Európába fejlett felében az Ipari Kor már nem alternatíva, de még nem globális tévedés
      • A Tudás kor és gazdasága már alternatíva, ám nem globális gyakorlat, Európában sem
      • A tudásalapú gazdaság lényegileg társadalom-központú gazdaság lehetne (a gazdaság visszatér a társadalomba?)
      • A teljesítmény régen nem (vagy nem csak) GDP-ben mérendő, hanem az egyéni, a közösségi és szellemi hasznosságában
    • Az Új Világ 2020-ig (1)
      • Az emberi tudás mennyiségileg legalább meghatszorozódik – mit hoz ez?
      • Poszt-normál tudomány (Új Valóságkép, Új Tudatkép, Új Emberkép) születik, de hasznosítják-e?
      • Minimum három-négy, egymást követő, gyors technológiai forradalom fut le – beláthatatlan változások
      • A globális és kontinentális társadalmak csak korlátozottan kezelik az univerzális ökológiai és szociális válságokat
      • Mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kaphat a digitális államban, a tudat-fejlesztésben, a tudományos kutatásban, stb.
    • Az Új Világ 2020-ig (2)
      • Nem Európa belső szétesésével számolunk, de azzal sem, hogy Európa megnyeri a kontinensek versenyét
      • Az Európai Unióban marad az újkapitalizmus vagy esetleg valóban eljut a tudás- és tudattársadalom első lépcsőfokaiig
      • A mindennapi élet sikeres bonyolításához egyetemi szintű végzettség és új, kreatív magatartás kell (vagy kellene)
      • A bolygónk lakói talán elérik az új tudatállapotokat és az új tudatosulásokat
      • Az ember vagy intelligens „robot” megérkezik a Marsra és máshova is…
      • Az európai ember is újra felismeri transzcendens voltát
    • Az új kibertér alternatívái
      • (1) Új, interaktív, globális e-kormányzás, e-állam az emberi társadalom irányítására
      • (2) A globális civil társadalom közös ügyintézése és ön-elrendeződése
      • (3) Az új infokommunikációs hálózatok és szolgáltatások segítségével a „kollektív intelligencia” létrehozása
      • (4)A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a világ polgárai részt erőteljesebben vesznek a kommunikációban és ellenőrzik a médiát, valamit az államot
      • (5) Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új, egyszerre globális, nemzeti és lokális, civil társadalom-hálózatot hoznak létre
      • Az UNESCO program továbbgondolása: az öt alternatíva különböző kombinációi alakulnak ki
    • Új globális és lokális világ az új világmodell ↻
    • Új feltételezések
      • A régi ipari (fordista, sőt posztfordista) világmodell és ennek gondolkodása (normál-tudomány) véget ért
      • Az egyik új (információs társadalmi) világmodell önmagában kevés – itt a poszt-információs kor
      • A fenntartható fejlődés világmodell önmagában – úgy tűnik - fenntarthatatlan
      • Európa most kétségbeesetten a meglévő modellek integrációjával és dinamizálásával kísérletezik? (Lásd: i2010 stratégia)
      • A modernizációs modellek ma viszont paradigmát váltanak, és itt vannak a poszt-modernizációs modellek
    • Kontinentális dilemmák
      • Ha a tízes években a tudás-központú világmodell uralkodólesz, elfogadható-e, ha egy európai ország távlati stratégiája középpontjában nem a tudás”termelés” és tudásalkalmazás áll?
      • Ha az Európai Unió sem 2010-re, sem 2015-re nem, vagy csak részlegesen lesz a fenntartható és innovációs tudásközpontú kontinens, akkor Magyarország vagy más európai ország hogyan reagálja le ezt a nyomasztó késést?
      • Ha a tízes években várhatóan az új uralkodó világmodell már egy következő modell, akkor ezt hogyan lehet feltárni, s erre hogyan lehet felkészülni?
    • Új globalizáció
      • Az új globalizáció új fogalma
      • Globalizáció és lokalizáció egyszerre (glokalizáció)
      • Globalizáció funkcionalitás
      • szubsztancialitás
      • (egységesülés)
      • Kvantitatív és kvalitatív globalizáció
      • 21. század első fele: globlokál világ
    • Nemzet az információs korban
      • Új közvetítő szerep a globális és lokális világ között
      • A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás
      • A nemzet nem elsősorban államként tételeződik, hanem tudástérként
      • A nemzet megtartása nem állam-nemzetként, hanem tudás/kultúra-nemzetként lehetséges
      • Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti érték/tudás/tudomány digitalizálása
    • Domináns hajtóerők
      • Paraszti társadalom
      • Kézműves társadalom
      • Ipari társadalom
      • Államkapitalizmus (szocializmus)
      • Pénzkapitalizmus
      • Posztipari társadalom
      • Információs társadalom
      • Tudástársadalom
      • Tudattársadalom
      • Természet és Isten
      • Anyag
      • és szépség
      • Pénz és innováció
      • Anyag
      • és hatalom
      • Pénz és presztízs
      • Technológia és kreativitás
      • Információ
      • és technológia
      • Tudás
      • Tudatállapot
    • A modernizációs modellek
      • Hagyományos modernizációs modellek
      • Erőforrás-vezérelt
      • Befektetés-vezérelt
      • Innováció-központú
      • Információ-alapú
      • Stb.
      • Poszt-modernizációs modellek (tudáskor? kvantum-kor?)
      • Tudás-központú
      • Új demokrácia modell
      • Tudat-vezérelt
      • Mesterséges intelligencia vezérelt
      • Integrált új modellek
      • Stb.
    • A modernizációs válság várható időpontja: 2008-2009
      • A Prodi-Barroso korszak végére várhatóan visszavonhatatlanul kiderül, hogy Európa lemaradása nem csökkent
      • A baj legfőbb oka nem a politikusok személye vagy felkészültsége
      • A kudarc lényege: a normál tudomány racionális-pozitivista jelen/jövőképe alapján lehetetlen a felzárkózás
      • Másodlagos válságtünet lesz: az alternatív mozgalmak többsége sem tud jobb megoldást
    • Új lokális paradigma ↻
    • Új feltételezések
      • Nem tart már Európában évtizedekig a lokális apátia és a tehetetlenség
      • Az univerzális-globális versenyben Európa a tudás- és kultúra többletével versenyképes
      • A magára találás (és egyben felzárkózás) egyik eszköze az európai lokalitások reorganizációja, újra kitalálása
      • A lokális modellkísérletek kora érkezett el
      • A lokális fejlesztések két evidens forrása: a helyi állam és a helyi civil társadalom
      • De mind a két erőforrást tudással és új tudattal kell feltölteni – lehetőleg belső akaratból
    • Lokális-dilemmák
      • A lokalitások többsége félig-meddig képes-e önmagát függetleníteni a globális tértől?
      • A lokalitás autonómiája alapvetően a pénzügyi fejlesztési forrásoktól vagy/és a hasznosított tudásoktól függ?
      • Vagy egyiktől sem a kettő közül, hanem egy harmadiktól: a lokális innovációtól és kreativitástól?
      • Az európai lokalitások megerősödésében az állam vagy/és a helyi „állam” a kulcsszereplő?
      • Vagy egyik sem a kettő közül, hanem a civil társadalom és a cselekvőképes tudáspolgár?
    • Új lokalizáció elmélet
      • A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás
      • Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu)
      • A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma)
      • Az új társadalom első szintje
      • A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás?
      • Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetek
    • Lokalitás szerkezet
      • Felső életvilág (régió, megye)
      • Alsó életvilág
      • Környező világ (kistérség, település)
      • Kéznéllévő világ (család, egyén)
      • Belső vált életvilág (a személyek felettes éne)
      • A globalizáció hatásai – a lokalizáció viszontválaszai
      • Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepe
    • Tudatfejlesztő társadalom modell
      • A személyes és társadalmi tudás befogadása és alkalmazása alapvetően tudatállapot és tudatfejlesztés függő
      • A társadalmi kohézió, a társadalmi együttműködés szintén tudatminőség kérdése
      • Az európai, nemzeti és lokális identitás erősítése mindenekelőtt az egyén tudatától-tudatosságától függ
      • A személyes és közösségi egészség alapvetően a tudat/öntudat tudatos fejlesztésén múlik
      • Így olyan társadalom (és társadalmi kommunikáció) modell szükséges, amely a tudatok fejlesztését/önfejlesztését támogatja
    • Lokális fejlesztési modellek ↻
    • Tudásrégiók, intelligens régiók
      • Az információs vagy tudástársadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerű, koncentrált kiépülése egy-egy megyében, vagy régióban, avagy az intelligens életfeltételek intenzív és kreatív megteremtése, a hálózati e-gazdaság dominánssá válása, áttérés a digitális közigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő tartalom-szolgáltatások elterjedése.
    • Intelligens kistérség
      • Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatív működési központ
      • A globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást erősítő, életvilág átalakító kombinációja
      • Az intelligens életvilág szülőhelye
      • A helyi társadalom folytonos (tudásalapú) újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba
    • Mitől lesz egy térség intelligens?
      • Az egyéni és közösségi (szélessávú, gyors) hozzáférés teljes megteremtése
      • A globális technológiai forradalom eredményeinek folyamatos adaptálása
      • 3. A tudásalapú gazdaság , a tudáspiac kialakulása és a K+F előtérbe kerülése
      • 4. A digitális tartalomipar prioritása és fejlesztése – az új tudás elterjesztése
      • 5. A lokális tudásközpontú civil társadalom és kohézió megteremtése
      • 6. A szociális és információs egyenlőtlenségek sikeres kezelése
    • Mitől lesz egy térség intelligens?
      • 7. Virtuális önkormányzás a térségekben és a településeken
      • 8. A z alsó és középszintű közigazgatás átalakulása e-közigazgatássá
      • 9. A helyi e-demokrácia, e-népszavazás létrejötte
      • 10. A regionális egyetemi tudásközpontok megerősödése és az élethosszig tartó tanulás megvalósulása
      • 11. Az új tudás térségi teremtésének és alkalmazásának növekedése
    • Mitől lesz egy térség intelligens?
      • 12. A lokális kultúra megőrzése és globális szinten való bemutatása
      • 13. A regionális politikai- gazdasági elit személyes felkészül ése a korszakváltásra
      • 14. A tudáspolgári életforma és életminőség elterjedése
      • 15. A térségek/települések sikeres felzárkózása és szereplése a kontinentális térversenyben
      • 16. A tudástársadalomban az egyházak, a civil szervezetek és szolgáltatásaik megváltozása
    • Magyar lokális példák
      • Szentlőrinci kistérség (egy város és 19 falu), hátrányos helyzet, nincs fejlett ipar, stb. Új elemek: 1. Új módszertan, 2. Informatikai, információs és információs társadalom program, 3. Kilenc közszolgáltatás, 4. Intézményfejlesztés, 5. Döntéshozók képzése, 6. Lobbi-nap, stb.
      • Zselici Édenkert (Bárudvarnok és „holdjai”. 22 ezer hektár természetvédelmi terület. Új projekt: 1. Jövőváros zöldmezős beruházásként, 2. Egyben tematikus turizmus park, 3. Szakrális városfalu-szerkezet, 4. A jövővárosban 12 testet, lelket, szellemet (stb.) szolgáló „gyógyító-központ,5. E-turizmus központ, stb.
    • Mintaként új típusú fejlesztések?
      • Embert kiváltó, embert-helyettesítő (például bioinformatikai) technológiák bevezetése
      • A világegyetemek energiáit megértő és alkalmazó technológiák elterjesztése
      • A személyes/kollektív (és önfejlesztő) tudat lesz a gazdasági-társadalmi fejlesztés legfontosabb motorja
      • A mesterséges intelligenciát magas szinten alkalmazó digitális „állam/önkormányzás”
      • A spirituális erőforrásokat hasznosító (egyéni és közösségi) fejlesztések
    • KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
      • Varga Csaba
      • www.vargacsaba.hu
      • www.strategiakutato.hu
      • www.inco.hu
      • www.evilagonline.hu
      • www.metatheory.info
    • A magyar „jövőkép” (utóirat) ↻
    • Feltételezések
      • A globalizáció-lokalizáció természete itthon nem jól (és előítéletesen) „ismert”, s ezért jórészt elutasított, így részben emiatt nekünk sincs jövőképünk a globális világról
      • Magyarország (és/vagy a magyar nemzet) jövőképe kidolgozatlan, mint az elmúlt másfél században oly sokszor; a jövő inkább a szorongás, a remény-vesztés, mint a pozitív várakozás tárgya
      • A magyar régiókban nem jönnek létre egyedi, autonóm jövőképek, ugyanakkor néhány kisebb térségben meghökkentően messzire látnak és távlatosan cselekszenek
    • Dilemmák
      • Ha jelenleg nincs átfogó magyar (Magyarországra vonatkozó) jövőkép és nemzeti stratégia, ennek hiányában az új nemzeti fejlesztési terv szükségképpen csak légüres térben és nemzeti egyetértés nélkül születhet meg?
      • Ha a politikai pártok csak szlogenekben és kvázi-módon képesek megegyezni, a politikai látvány-alkuk mellett milyen további (és érdemibb) koncepcionális és projekt-generáló lépések lehetséges a hátralévő kevés időben?
    • A lehetséges forgatókönyvek (még jórészt a normál-tudomány alapján)
      • Univerzális forgatókönyvek (legalább négy alapváltozat)
      • Globális forgatókönyvek (minimum három – 23 különböző változatban)
      • Nemzeti forgatókönyvek (tíz alternatíva és öt forgatókönyv)
      • Lokális forgatókönyvek itthon (öt alternatíva – számos forgatókönyv)
    • Alternatívák Magyarországról (készült 1998-2000-ben)
      • Fekete (világvége) alternatíva
      • Sötétszürke (alámerü-lés) alternatíva
      • Világosszürke (libikóka) alternatíva
      • Kék (tudástársadalom) alternatíva
      • Fehér (egységteremtő, új tudatosságú) alternatíva
      • A normál-tudomány jelen és jövőképe szerint
      • -----------------
      • A poszt-normál tudomány új paradigmái szerint
    • Mit tehet Magyarország?
      • Kénytelen-kelletén elfogadja az Európai Unió jelenlegi jövőképét és teljesen ehhez igazítja új nemzeti fejlesztési tervét
      • Benne marad az európai akolban és csak rejtett új (és más) változtatási lehetőségeket épít be (például az intézkedési tervek szintjén)
      • Arra is felkészül, hogy a Barroso-korszak végén nem lesz más esély, mint egy gyökeres paradigmaváltás (2009-2010?)
      • Az új (2007-től kezdődő) ciklus nemzeti fejlesztési tervébe tudatosan és nyíltan betervezi a tízes-húszas évek követelményei szerint (nagy) projekteket
    • Köszönöm figyelmüket!
      • www.vargacsaba.hu