Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba

on

  • 459 views

Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba

Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba

Statistics

Views

Total Views
459
Views on SlideShare
459
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
2
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba Presentation Transcript

  • Az új lokális paradigma és a metaelmélet Csaba Varga researcher of social theory, metaphilosopher , h. academic reader President of Institute for Strategic Research
  • Bemutatkozás
    • A magyar és a közép-európai megtöretések, fájdalmak, továbbá a növekvő jövőéhségek inspirálnak (erős külső és belső motivációk)
    • A tehetetlenség, a gondolattalanság és a jelenben való szenvelgés helyett – az új világ megértését és új program meghirdetését választom
    • Végzettségem szerint szociológus, belső alkatom szerint filozófus vagyok, és másfél évtizede vezetek egy magyar K+F intézetet
    • Átfogó transzdiszciplináris elméletet (metafilozófia) dolgoztunk ki, és evvel párhuzamosan lokális fejlesztési modellkísérleteket kezdeményezünk és vezetünk
  • Magyar minta fejlesztések
    • Az általam képviselt Stratégiakutató Intézet négy regionális, kilenc megyei és közel húsz kistérségi komplex, tudástársadalom kori, innovatív stratégiát készített 1999 és 2005 vége között
    • Egyetlen minta fejlesztés: Aba nagyközség (4500 lakos) és a sárvízi kistérség (11 település)
    • Projektjei (polgármesterek éhségsztrájkja, intelligens város és kistérség stratégia, Dél-Kapuja projekt, művészeti középfokú képzés, intelligens „lakópark”, helyi társadalmi szerződés és civil magisztrátus, stb.)
    View slide
  • Tartalom ->
    • Bevezető tételek
    • Új felvetések
    • Metaelmélet
    • Új jövőkép
    • Lokális fejlesztési modellek
    • Magyar jövőkép, utóiratként
    View slide
  • Bevezető tételek ↻
  • A jövő mint titok
    • A jövő értelmezése már nem (vagy nemcsak) a normál-tudomány alapján történhet
    • Nem egy jövő van, hanem több (párhuzamos) jövő, amint ma is több jelen van
    • A jövő alternatívák hálózata, de nem csak a ma ismert forgatókönyveké
    • A jövő nem csak a múlt/jelen kényszerpályája, hanem legalább fele arányban a saját tudatunk/akaratunk alkotása
  • A jövő mint titok (2)
    • A jövő (lehet, hogy) eleve eldöntött, de a szabad akarat is eleve bekalkulált
    • A jövő nem látható kolonista szemüvegen át, avagy a jövő ma már csak posztkolonista lehet
    • A ma belátható jövő sokkal nagyobb mértékben más, mint bármikor korábban
    • A jövő korláta – a külső feltételeknél erősebben – a korlátozott tudásunk
    • A jövő elvileg függ attól, hogy az egyének és közösségek milyen jövőképeket „álmodnak meg” vagy nem álmodnak
  • Mai társadalmi konfliktusok
    • Ökológia szegények - ökológia gazdagok (integrált ökológiai javak megoszlása)
    • Jóléti szegények - jóléti gazdagok (integrált társadalmi tőke különbségek)
    • Hatalom-szegények - hatalom-gazdagok (integrált hatalmi tőke elosztása)
    • Média-szegények - média-gazdagok (integrált média-javak, presztízs-tőkék különbségei)
  • Új társadalmi szakadékok a XXI. század elején-közepén
    • 1. Technológia-szegények - technológia-gazdagok
    • 2. Információ-szegények - információ-gazdagok
    • 3. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok)
    • 4. Tudat-szegények - tudat-gazdagok
    • 5. Istenélmény-szegények - Istenélmény-gazdagok
  • Új felvetések ↻
  • Új feltételezések
    • Az új tudás tartalmában gyökeresen más, mint ami most 300-400 évig volt
    • A tudományfejlődés a normál-tudománytól eljut a poszt-tudományig
    • Tudomány, vallás és művészet egységes elmélet és szellem lesz újra
    • A tudás funkciói jelentősen kibővültek (személyes és társadalmi tőkévé válás)
    • Az információ/tudás oda-vissza váltható pénzre/hatalomra/presztízsre
    • Új tudás a jövőről és a jövőhöz vezető utakról
  • Tudás-dilemmák
    • Ha az új tudás és új gondolkodás eljut az egyszerű emberekig, javul-e tőle a világ?
    • Ha a hivatásos és nem hivatásos tudástermelők között esélyegyenlőség lesz, felborul-e az állami-egyetemi tudásintézmény rendszer?
    • Ha minden tudás digitálisan (és a médián keresztül) elérhető lesz, a tudás–feldolgozás és –értelmezés hogyan oldható meg?
    • Ha a jövőben elég lesz, ha a munkaképes lakosság húsz-harminc százaléka négy órát dolgozik, a felszabadult időt-energiát az emberek hajlandók lesznek-e tudásszerzésre fordítani?
  • Új jelenségek a tudáspiacon
    • Korábban elképzelhetetlen mennyiségű tudományos tudás és tömegkulturális termék érhető el
    • Személyes honlapok – bármit közölhetek, amit bárki meglátogathat
    • Családi és kisközösségi önkifejezés lehetősége teremtődik meg
    • A való világ helyett a mediatizált Internet segítségével ellenvilág teremthető
    • A nyelvi korlátok fokozatosan eltűnnek a fordító-programok fejlesztésével
    • Az egyén állami akarat és gazdasági támogatás nélkül virtuálisan beléphet a globális társadalomba és kultúrába
  • Domináns tőkefajták
    • Paraszti társadalom
    • Kézműves társadalom
    • Ipari társadalom
    • Államkapitalizmus (szocializmus)
    • Pénzkapitalizmus
    • Posztipari társadalom
    • Információs társadalom
    • Tudástársadalom
    • Tudattársadalom
    • Univerzális tőke
    • Kreatív tőke (+fizikai tőke)
    • Fizikai tőke
    • Hatalmi tőke (kapcsolati tőke)
    • Pénztőke
    • Alkalmazott szellemi tőke
    • Információs tőke (+ pénztőke)
    • Tudástőke
    • Tudattőke
  • Információs és tudástársadalom
    • Az információs társadalom : ember alkotta eszközökkel továbbított jelek társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom (egyúttal a jelenelmélet alaptézise); csak az információ válik személyes-csoportos tőkévé
    • A tudástársadalom : az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat (egyúttal a közeljövő-elmélet alaptézise); a tudás válik személyes és társadalmi tőkévé
  • A tudáskor állása
    • Tudásközpontú világmodell előtt állunk,
    • - globális információs társadalom közben..
    • A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány/Új Elmélet születése kezdődött..
    • Harminc-ötven éven belül új minőségű univerzális tudás és tudáshasznosítás várható..
    • A tudás személyes tőkévé válása
    • - az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást...
    • A tudás társadalmi tőkévé válása
    • a tudástársadalom kialakulása..
  • Metaelmélet ↻
  • Új állítások
    • A jelen és a jövő felfoghatatlan és megérthetetlen új elmélet, új tudomány, avagy metaelmélet nélkül
    • A metaelmélet alapján új jövővízió dolgozható ki (metavízió 2050-2100-ig)
    • A metavízió segítségével új világgyakorlat (például az univerzális metatudat és metademokrácia világtársadalma) szerveződhet meg
  • Új elmélet előtt (2005)
    • A magas rangú parcella-tudások nem egységesülnek, nincs átfogó, generális tudás
    • A normál és a poszt-normál tudomány válságai egymást követik (és most már a poszt-tudomány következik?)
    • Az alapkérdésekre (mi az ember, mi a tudat, mi a világ, stb.) változatlanul nincs meggyőző válasz
    • A tudomány, a vallás, a művészet egységes filozófiája lassan születik meg
    • Stb.
  • Új elmélet – metaelmélet
    • A metafilozófia a tudományok, vallások, művészetek egységes elmélete lesz (lehet?)
    • A metafizika és a (kvantum)fizika elméleteinek közös elmélet-kísérlete
    • Anyag és/vagy tudat egységes elmélete
    • Transznacionális és posztkolonista elmélet
    • Tradicionalizmus és poszt-tradicionalizmus együtt
    • A metaelmélet az új tudás és az új valóság felfedezése
  • A tudástársadalom korszaka és a metaelmélet
    • A tudástársadalom korának poszt-normál tudománya (bár nem kizárólagosan) interdiszciplináris tudomány, vagy egyre inkább az lehet, de még a tudományágakon belül sem ment végbe az egyesített elméletek létrehozása (leginkább kivétel az elméleti fizika),
    • A vallásokon belül és főként között az egyesítés még szintén nem történt meg
    • A tudomány és a teológia újraegyesítése lehetővé válik, de erre egyelőre csak kitűnő szerzők mutattak példát és modellt (Caprától Ken Wilberig)
  • Új jövőkép ↻
  • Új feltételezések
    • Az univerzális-globális világ egyrészt globlokál jellegű, másrészt kultúra függő
    • Az univerzális-globális jövőkép egyaránt szembetalálkozik soha nem képzelt veszélyekkel és lehetőségekkel
    • Az univerzális-globális folyamatok soha nem várt mértékben befolyásolják egy kis európai állam jövőesélyeit
    • Akármilyen jövőt hoz a következő negyedszázad, ez gyökeresen más „valóság” lesz, mint a „tartományi” jelen
    • Bármely ország jövője csak egy összetett globális jövőképben értelmezhető
  • Jövő-dilemmák
    • Ha (nagyjából) tudnánk, mit hoz a jövő, s mi milyen jövőt akarunk (2020-ig), akkor minden európai állam nemzeti fejlesztési terve miben és mennyire felel meg ennek?
    • Ha egyáltalán nem tudjuk, milyen jövő vár ránk és azt sem, hogy milyen jövőt akarunk, akkor a jövőképek hiányának ismeretében mire és hogyan építjük az átfogó nemzeti-fejlesztési koncepciók?
    • Ha a jövőről keveset, de tudunk, ha már nincs idő az elmélyültebb felkészülésre, s ha politikai eliteknek a jelenlegi koncepcionális összetettség is sok, mit tehetünk?
  • A gazdaság ma
    • Európába fejlett felében az Ipari Kor már nem alternatíva, de még nem globális tévedés
    • A Tudás kor és gazdasága már alternatíva, ám nem globális gyakorlat, Európában sem
    • A tudásalapú gazdaság lényegileg társadalom-központú gazdaság lehetne (a gazdaság visszatér a társadalomba?)
    • A teljesítmény régen nem (vagy nem csak) GDP-ben mérendő, hanem az egyéni, a közösségi és szellemi hasznosságában
  • Az Új Világ 2020-ig (1)
    • Az emberi tudás mennyiségileg legalább meghatszorozódik – mit hoz ez?
    • Poszt-normál tudomány (Új Valóságkép, Új Tudatkép, Új Emberkép) születik, de hasznosítják-e?
    • Minimum három-négy, egymást követő, gyors technológiai forradalom fut le – beláthatatlan változások
    • A globális és kontinentális társadalmak csak korlátozottan kezelik az univerzális ökológiai és szociális válságokat
    • Mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kaphat a digitális államban, a tudat-fejlesztésben, a tudományos kutatásban, stb.
  • Az Új Világ 2020-ig (2)
    • Nem Európa belső szétesésével számolunk, de azzal sem, hogy Európa megnyeri a kontinensek versenyét
    • Az Európai Unióban marad az újkapitalizmus vagy esetleg valóban eljut a tudás- és tudattársadalom első lépcsőfokaiig
    • A mindennapi élet sikeres bonyolításához egyetemi szintű végzettség és új, kreatív magatartás kell (vagy kellene)
    • A bolygónk lakói talán elérik az új tudatállapotokat és az új tudatosulásokat
    • Az ember vagy intelligens „robot” megérkezik a Marsra és máshova is…
    • Az európai ember is újra felismeri transzcendens voltát
  • Az új kibertér alternatívái
    • (1) Új, interaktív, globális e-kormányzás, e-állam az emberi társadalom irányítására
    • (2) A globális civil társadalom közös ügyintézése és ön-elrendeződése
    • (3) Az új infokommunikációs hálózatok és szolgáltatások segítségével a „kollektív intelligencia” létrehozása
    • (4)A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a világ polgárai részt erőteljesebben vesznek a kommunikációban és ellenőrzik a médiát, valamit az államot
    • (5) Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új, egyszerre globális, nemzeti és lokális, civil társadalom-hálózatot hoznak létre
    • Az UNESCO program továbbgondolása: az öt alternatíva különböző kombinációi alakulnak ki
  • Új globális és lokális világ az új világmodell ↻
  • Új feltételezések
    • A régi ipari (fordista, sőt posztfordista) világmodell és ennek gondolkodása (normál-tudomány) véget ért
    • Az egyik új (információs társadalmi) világmodell önmagában kevés – itt a poszt-információs kor
    • A fenntartható fejlődés világmodell önmagában – úgy tűnik - fenntarthatatlan
    • Európa most kétségbeesetten a meglévő modellek integrációjával és dinamizálásával kísérletezik? (Lásd: i2010 stratégia)
    • A modernizációs modellek ma viszont paradigmát váltanak, és itt vannak a poszt-modernizációs modellek
  • Kontinentális dilemmák
    • Ha a tízes években a tudás-központú világmodell uralkodólesz, elfogadható-e, ha egy európai ország távlati stratégiája középpontjában nem a tudás”termelés” és tudásalkalmazás áll?
    • Ha az Európai Unió sem 2010-re, sem 2015-re nem, vagy csak részlegesen lesz a fenntartható és innovációs tudásközpontú kontinens, akkor Magyarország vagy más európai ország hogyan reagálja le ezt a nyomasztó késést?
    • Ha a tízes években várhatóan az új uralkodó világmodell már egy következő modell, akkor ezt hogyan lehet feltárni, s erre hogyan lehet felkészülni?
  • Új globalizáció
    • Az új globalizáció új fogalma
    • Globalizáció és lokalizáció egyszerre (glokalizáció)
    • Globalizáció funkcionalitás
    • szubsztancialitás
    • (egységesülés)
    • Kvantitatív és kvalitatív globalizáció
    • 21. század első fele: globlokál világ
  • Nemzet az információs korban
    • Új közvetítő szerep a globális és lokális világ között
    • A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás
    • A nemzet nem elsősorban államként tételeződik, hanem tudástérként
    • A nemzet megtartása nem állam-nemzetként, hanem tudás/kultúra-nemzetként lehetséges
    • Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti érték/tudás/tudomány digitalizálása
  • Domináns hajtóerők
    • Paraszti társadalom
    • Kézműves társadalom
    • Ipari társadalom
    • Államkapitalizmus (szocializmus)
    • Pénzkapitalizmus
    • Posztipari társadalom
    • Információs társadalom
    • Tudástársadalom
    • Tudattársadalom
    • Természet és Isten
    • Anyag
    • és szépség
    • Pénz és innováció
    • Anyag
    • és hatalom
    • Pénz és presztízs
    • Technológia és kreativitás
    • Információ
    • és technológia
    • Tudás
    • Tudatállapot
  • A modernizációs modellek
    • Hagyományos modernizációs modellek
    • Erőforrás-vezérelt
    • Befektetés-vezérelt
    • Innováció-központú
    • Információ-alapú
    • Stb.
    • Poszt-modernizációs modellek (tudáskor? kvantum-kor?)
    • Tudás-központú
    • Új demokrácia modell
    • Tudat-vezérelt
    • Mesterséges intelligencia vezérelt
    • Integrált új modellek
    • Stb.
  • A modernizációs válság várható időpontja: 2008-2009
    • A Prodi-Barroso korszak végére várhatóan visszavonhatatlanul kiderül, hogy Európa lemaradása nem csökkent
    • A baj legfőbb oka nem a politikusok személye vagy felkészültsége
    • A kudarc lényege: a normál tudomány racionális-pozitivista jelen/jövőképe alapján lehetetlen a felzárkózás
    • Másodlagos válságtünet lesz: az alternatív mozgalmak többsége sem tud jobb megoldást
  • Új lokális paradigma ↻
  • Új feltételezések
    • Nem tart már Európában évtizedekig a lokális apátia és a tehetetlenség
    • Az univerzális-globális versenyben Európa a tudás- és kultúra többletével versenyképes
    • A magára találás (és egyben felzárkózás) egyik eszköze az európai lokalitások reorganizációja, újra kitalálása
    • A lokális modellkísérletek kora érkezett el
    • A lokális fejlesztések két evidens forrása: a helyi állam és a helyi civil társadalom
    • De mind a két erőforrást tudással és új tudattal kell feltölteni – lehetőleg belső akaratból
  • Lokális-dilemmák
    • A lokalitások többsége félig-meddig képes-e önmagát függetleníteni a globális tértől?
    • A lokalitás autonómiája alapvetően a pénzügyi fejlesztési forrásoktól vagy/és a hasznosított tudásoktól függ?
    • Vagy egyiktől sem a kettő közül, hanem egy harmadiktól: a lokális innovációtól és kreativitástól?
    • Az európai lokalitások megerősödésében az állam vagy/és a helyi „állam” a kulcsszereplő?
    • Vagy egyik sem a kettő közül, hanem a civil társadalom és a cselekvőképes tudáspolgár?
  • Új lokalizáció elmélet
    • A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás
    • Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu)
    • A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma)
    • Az új társadalom első szintje
    • A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás?
    • Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetek
  • Lokalitás szerkezet
    • Felső életvilág (régió, megye)
    • Alsó életvilág
    • Környező világ (kistérség, település)
    • Kéznéllévő világ (család, egyén)
    • Belső vált életvilág (a személyek felettes éne)
    • A globalizáció hatásai – a lokalizáció viszontválaszai
    • Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepe
  • Tudatfejlesztő társadalom modell
    • A személyes és társadalmi tudás befogadása és alkalmazása alapvetően tudatállapot és tudatfejlesztés függő
    • A társadalmi kohézió, a társadalmi együttműködés szintén tudatminőség kérdése
    • Az európai, nemzeti és lokális identitás erősítése mindenekelőtt az egyén tudatától-tudatosságától függ
    • A személyes és közösségi egészség alapvetően a tudat/öntudat tudatos fejlesztésén múlik
    • Így olyan társadalom (és társadalmi kommunikáció) modell szükséges, amely a tudatok fejlesztését/önfejlesztését támogatja
  • Lokális fejlesztési modellek ↻
  • Tudásrégiók, intelligens régiók
    • Az információs vagy tudástársadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerű, koncentrált kiépülése egy-egy megyében, vagy régióban, avagy az intelligens életfeltételek intenzív és kreatív megteremtése, a hálózati e-gazdaság dominánssá válása, áttérés a digitális közigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő tartalom-szolgáltatások elterjedése.
  • Intelligens kistérség
    • Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatív működési központ
    • A globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást erősítő, életvilág átalakító kombinációja
    • Az intelligens életvilág szülőhelye
    • A helyi társadalom folytonos (tudásalapú) újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba
  • Mitől lesz egy térség intelligens?
    • Az egyéni és közösségi (szélessávú, gyors) hozzáférés teljes megteremtése
    • A globális technológiai forradalom eredményeinek folyamatos adaptálása
    • 3. A tudásalapú gazdaság , a tudáspiac kialakulása és a K+F előtérbe kerülése
    • 4. A digitális tartalomipar prioritása és fejlesztése – az új tudás elterjesztése
    • 5. A lokális tudásközpontú civil társadalom és kohézió megteremtése
    • 6. A szociális és információs egyenlőtlenségek sikeres kezelése
  • Mitől lesz egy térség intelligens?
    • 7. Virtuális önkormányzás a térségekben és a településeken
    • 8. A z alsó és középszintű közigazgatás átalakulása e-közigazgatássá
    • 9. A helyi e-demokrácia, e-népszavazás létrejötte
    • 10. A regionális egyetemi tudásközpontok megerősödése és az élethosszig tartó tanulás megvalósulása
    • 11. Az új tudás térségi teremtésének és alkalmazásának növekedése
  • Mitől lesz egy térség intelligens?
    • 12. A lokális kultúra megőrzése és globális szinten való bemutatása
    • 13. A regionális politikai- gazdasági elit személyes felkészül ése a korszakváltásra
    • 14. A tudáspolgári életforma és életminőség elterjedése
    • 15. A térségek/települések sikeres felzárkózása és szereplése a kontinentális térversenyben
    • 16. A tudástársadalomban az egyházak, a civil szervezetek és szolgáltatásaik megváltozása
  • Magyar lokális példák
    • Szentlőrinci kistérség (egy város és 19 falu), hátrányos helyzet, nincs fejlett ipar, stb. Új elemek: 1. Új módszertan, 2. Informatikai, információs és információs társadalom program, 3. Kilenc közszolgáltatás, 4. Intézményfejlesztés, 5. Döntéshozók képzése, 6. Lobbi-nap, stb.
    • Zselici Édenkert (Bárudvarnok és „holdjai”. 22 ezer hektár természetvédelmi terület. Új projekt: 1. Jövőváros zöldmezős beruházásként, 2. Egyben tematikus turizmus park, 3. Szakrális városfalu-szerkezet, 4. A jövővárosban 12 testet, lelket, szellemet (stb.) szolgáló „gyógyító-központ,5. E-turizmus központ, stb.
  • Mintaként új típusú fejlesztések?
    • Embert kiváltó, embert-helyettesítő (például bioinformatikai) technológiák bevezetése
    • A világegyetemek energiáit megértő és alkalmazó technológiák elterjesztése
    • A személyes/kollektív (és önfejlesztő) tudat lesz a gazdasági-társadalmi fejlesztés legfontosabb motorja
    • A mesterséges intelligenciát magas szinten alkalmazó digitális „állam/önkormányzás”
    • A spirituális erőforrásokat hasznosító (egyéni és közösségi) fejlesztések
  • KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
    • Varga Csaba
    • www.vargacsaba.hu
    • www.strategiakutato.hu
    • www.inco.hu
    • www.evilagonline.hu
    • www.metatheory.info
  • A magyar „jövőkép” (utóirat) ↻
  • Feltételezések
    • A globalizáció-lokalizáció természete itthon nem jól (és előítéletesen) „ismert”, s ezért jórészt elutasított, így részben emiatt nekünk sincs jövőképünk a globális világról
    • Magyarország (és/vagy a magyar nemzet) jövőképe kidolgozatlan, mint az elmúlt másfél században oly sokszor; a jövő inkább a szorongás, a remény-vesztés, mint a pozitív várakozás tárgya
    • A magyar régiókban nem jönnek létre egyedi, autonóm jövőképek, ugyanakkor néhány kisebb térségben meghökkentően messzire látnak és távlatosan cselekszenek
  • Dilemmák
    • Ha jelenleg nincs átfogó magyar (Magyarországra vonatkozó) jövőkép és nemzeti stratégia, ennek hiányában az új nemzeti fejlesztési terv szükségképpen csak légüres térben és nemzeti egyetértés nélkül születhet meg?
    • Ha a politikai pártok csak szlogenekben és kvázi-módon képesek megegyezni, a politikai látvány-alkuk mellett milyen további (és érdemibb) koncepcionális és projekt-generáló lépések lehetséges a hátralévő kevés időben?
  • A lehetséges forgatókönyvek (még jórészt a normál-tudomány alapján)
    • Univerzális forgatókönyvek (legalább négy alapváltozat)
    • Globális forgatókönyvek (minimum három – 23 különböző változatban)
    • Nemzeti forgatókönyvek (tíz alternatíva és öt forgatókönyv)
    • Lokális forgatókönyvek itthon (öt alternatíva – számos forgatókönyv)
  • Alternatívák Magyarországról (készült 1998-2000-ben)
    • Fekete (világvége) alternatíva
    • Sötétszürke (alámerü-lés) alternatíva
    • Világosszürke (libikóka) alternatíva
    • Kék (tudástársadalom) alternatíva
    • Fehér (egységteremtő, új tudatosságú) alternatíva
    • A normál-tudomány jelen és jövőképe szerint
    • -----------------
    • A poszt-normál tudomány új paradigmái szerint
  • Mit tehet Magyarország?
    • Kénytelen-kelletén elfogadja az Európai Unió jelenlegi jövőképét és teljesen ehhez igazítja új nemzeti fejlesztési tervét
    • Benne marad az európai akolban és csak rejtett új (és más) változtatási lehetőségeket épít be (például az intézkedési tervek szintjén)
    • Arra is felkészül, hogy a Barroso-korszak végén nem lesz más esély, mint egy gyökeres paradigmaváltás (2009-2010?)
    • Az új (2007-től kezdődő) ciklus nemzeti fejlesztési tervébe tudatosan és nyíltan betervezi a tízes-húszas évek követelményei szerint (nagy) projekteket
  • Köszönöm figyelmüket!
    • www.vargacsaba.hu