Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga Csaba

420 views

Published on

Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga Csaba

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
420
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga Csaba

  1. 1. Varga Csaba Új állapot és új esélyek Közép-EurópábanSzámtalan ellener és ellentörekvés ellenére ebben a században létrejön az egységes földicivilizáció és kultúra, ami belülr l nézve igen bonyolult, sokszint , sokréteg differenciáltstruktúra lesz. A világhatalmak ráadásul már gyorsabban halnak meg, mint öregapáink.Történelmileg ezért els ként a kib vített koncepciójú tudásvezérelt kor teszi lehet vé, hogyakár Magyarország, akár egy másik közép-európai ország tényleges régióközponttá váljon.Ám a Közép-Európa régió már csak az új globális-kontinentális térben lehet középhatalom, ésKözép-Európában Magyarországnak bármilyen „középhatalmi” státusza akkor lehet, ha az új(már legalább poszt-szocialista és poszt-kapitalista, s t tudás- és tudatközpontú) világba valóátvezetésben kulcsszerepet tölt be.Magyarország ismét két világ határán áll. A régi (a még nem poszt-szocialista és nem poszt-kapitalista) Magyarországról Hankiss Elemér meglehet sen pontos és egyáltalán nemgoromba látleletet rajzolt1. Az új, vagy a lehetséges (már legalább poszt-szocialista és poszt-kapitalista) Magyarországról Hankiss Elemér még csak részben vázolt fel átfogó, hosszú távúvíziót. A két állapot közötti sodró erej , spontán, tervezetlen, egyszerre lokális, nemzeti ésglobális átvezet folyamatról kevés információ vagy tudás demonstrálódik társadalmitudatunkban. Ebben a cikkben így csak arra vállalkozhatunk, hogy az új Magyarországvízióhoz, s egyben az új közép-európai esélyek megfogalmazásához járuljunk hozzá.El ször néhány – helytelenül evidensnek látszó – fogalmat és folyamatot érdemes újratisztázni. 1. Az ezredforduló utáni új világállapotban mit is érthetünk Magyarországon? 2. Azúj globális-lokális világszerkezetben miképpen definiálható a hatalmi, s a középhatalmistátusz? 3. A gyorsan változó európai kontinentális struktúrában mi lehet a régióközpont ésennek feladata, és ebb l következ en mit is tegyünk?Vegyük sorba a feltett kérdéseket.(1) Hogyan értelmezzük – az új század elején - Magyarországot? Már egyetlen európai országsem határozható meg csak a korábbi ipari kor vagy a kés i pénz-kapitalizmus összetett 1
  2. 2. viszonyai közötti hagyományos politikai, katonai, vagy gazdasági „hatalomként”. AMagyarország körüli globális-kontinentális er tér (jellege és szerkezete) a hetvenes-nyolcvanas évek óta alapvet en megváltozott. Az új világszerkezet egyrészt felfelé ismétkinyílik a globális szint feletti univerzális-transzcendens irányba, másrészt a globális-nemzeti-lokális szinteken horizontálisan egyre inkább hálózati jelleg vé is válik, harmadrészt alulrólelkezdett újraszervez dni a lokális, ezen belül kistérségi, s mikrotérségi szint, s végül azegyén soha nem látott mértékben, minden szinten potenciálisan cselekv képes lehet.Miben hoz mindez újat? A klasszikus nemzetállam az elmúlt századokban belül igyekezettintegrálni, és kifelé els sorban csak védekezett, különösen, ha agresszív nagyhatalmaktámadták. Közép-Európában azonban a dualista osztrák-magyar monarchia már megmutatta anemzetállam feletti, országok közötti, szubrégiós együttm ködés kitágult otthonosságát és akorlátozott „unió” el nyeit és persze aktuális hátrányait is. Most Magyarország egyrészt egykontinentális – szintén korlátozott - unió önálló tagja, másrészt részben valóságosan ésrészben virtuálisan integrálódik a globális térbe, miközben a kontinentális és a globális szintm ködése gyökeresen megváltozik. A bels differenciálódást jelenleg a nemzetállami szintugyan többször még tudatosan lassítja, ám ennek ellenére a régiók, kistérségek autonómiájatalán elérhet lesz. Magyarországnak tehát belül párhuzamosan integrálni és a részeket, arégiókat önállósítnia kell, ám egyúttal kívül – mint önálló résznek – támogatnia kell atöbbszintes (kontinentális, globális és univerzális) integrálódást, ám a kontinentális szintváltozatlanul szintén rizni akarja autonómiáját. Számtalan ellener és ellentörekvés ellenéreebben a században létrejön az egységes földi civilizáció és kultúra, ami belülr l nézve igenbonyolult, sokszint , sokréteg differenciált struktúra lesz.Ezt az új világszerkezetet kellene jobban értenünk ahhoz, hogy Magyarország jelenlegiszerkezeti szerepeit, valamint funkcionális és szubsztanciális helyét, továbbá már meglév éspotenciális esélyeit számba vegyük. Magyarország tehát már nem csak egy belül és befelélétez állam és társadalom, s így programot kellene kidolgoznia nemcsak bels feladataira,hanem küls szerepeinek ellátására is. Keserves szellemi lecke lesz ez sokaknak, mert akiindulópont nem lehet más Közép-Európában sem, mint az, hogy minden vallás, mindennemzet, minden kultúra egyenrangú és egyformán fontos. Nem folytathatjuk azt abarbárságot, hogy gúnyolódunk Mohamed prófétán, vagy bármelyik vallás istenén, s tpéldául felfedezhetjük majd, hogy nálunk – a törökkor miatt - jól ismert dervisek többségemagas rangú szufizmust képviselt. 2
  3. 3. Ebben az új világrendben tehát Magyarország jelene és jöv je legalább négy szintendefiniálandó: globális, kontinentális, nemzeti (vagy sz kebben: állami) és lokális szinten,avagy Magyarország középhatalmi szerepei, esélyei nemcsak nemzetállam szinten és pusztánországként értelmezhet k.Kitér 1. Kérem (liberális, szocialista és konzervatív) gondolkodó barátainkat, hogy avilágszerkezet transzcendens síkjának tartalmáról és feladatairól ne a kés i ipari kor vallásés/vagy egyházellenes korszelleme szerint ítélkezzenek. Elérünk oda, hogy az anyagi-racionális világ és a transzcendens világ nem fordítható szembe és nem játszható kiegymással.Kitér 2. Az új, egyszerre globális-lokális, állami és társadalmi világszerkezetet ne csak azanti-globális mozgalmak szemüvegén át nézzék. A valóság-kulisszák mögött létrejöv újvilágállapot nem azonosítható be az egyik részelem, a globális, pénzpiac-központú globálisgazdasággal, vagy annak ellentmondásaival és gyakori drámai következményeivel.(2) A második kérdés: mi lehet ma a középhatalmi szerep? A 19-20. századi ipari korvilágának hatalom-típusú, hatalom-központú uralmi, vagy szelídebben irányítási rendszerénekdominanciája csökken. Az alapvet en katonai-politikai eredet , és ebb l következ engazdasági-technológiai hatalom-gyakorlás módja önmagában egyre kevésbé realitás az újglobális-lokális térben. (Ha ez nem így lenne, a h n szeretett Szovjetunió még ténylegesenlétezne, nálunk b ven virágozna a végén már félig liberalizált puha diktatúra, vagy az USApusztán katonai-politikai eszközökkel gy zhetne az irakiak lelke és kultúrája felett is.) Aklasszikus hatalom – minden új látszat ellenére – mindenekel tt katonai vagy pénzügyi erérvényesítésként egyre nyilvánvalóbban alkalmazhatatlan, vagy legfeljebb korlátozottanvethet be. Ebben az új században a hatalom (vagy akár a világhatalom) nem egyszer en márországok, kultúrák meghódításának, gazdasági potenciálok megszerzésének agresszívképessége. Nem beszélve arról, hogy a ténylegesen magas rangú szakrális hatalom jellegepedig kizárja az ilyen földi hatalomgyakorlást.Nincs mindebben egyébként semmi eget-renget újdonság. Akármelyik részleges, vagymajdnem totális világhatalom történetét vizsgáljuk, kezdve az ókori, egy-két kontinensrekiterjed birodalmaktól, befejezve az elmúlt száz évben megismert, részleges vagy totálisglobális világhatalmakkal, egyik sem írható le pusztán katonai, gazdasági er forráskoncentrációként, vagy területi egyesítésként. A világhatalmak ráadásul már gyorsabban 3
  4. 4. halnak meg, mint öregapáink. Ma minden racionális és központosított f hatalom, vagyközéphatalom kénytelen felismerni, hogy most és holnap a hatalmi szerep és eljárásmód nemlehet ugyanaz, mint az elmúlt századokban. (Kegyetlen igazság ez, de a 2001. szeptember 11-iterrortámadás ezt a tudatosulást is szimbolizálja.)Közép-Európában az állami hatalom már f ként csak elosztási hatalom, a média-hatalomlegalizálásával. Az Európai Unió – mint klasszikus gazdasági-politikai hatalom-koncentráció,és mint az egyik globális demokrácia-minta – már így is jórészt versenyképtelen. Ázsia nagyterület és népesség kvázi-világhatalmai (Kína, India) feltehet en ismét vesztesek lesznek,ha az euroatlanti hatalomépítés tegnapi elveit és technológiáit importálják és gyakoroljákmajd.Klasszikus hatalom-modellként sokszorosan tilos Magyarországnak bárhol, így különösenKözép-Európában hatalmi, vagy középhatalmi szerepr l gondolkodni. Ha tenné is, nemsikerülne. A poszt-klasszikus - gazdasági-pénzügyi - hatalom modellb l kiindulvaMagyarország akarhat valamit a Kárpát-medencében, de bármilyen ilyen elképzelése csakrövid távon kamatozhat valamit. Egy-egy ország területi nagysága, gazdasági teljesítménye éskulturális potenciálja viszont önmagában már nem teremt sem hatalmi, sem középhatalmiesélyeket. Van egy rosszabb hírünk is: a magyar politikai elit országon belül egyel re gyakranváltozatlanul hatalmi szerepekben és hatalmi törekvésekben gondolkodik, mert például arejtett, nem nyilvános hatalmi játszmák, s t a leplezett hatalmi eszköz-készletek segítségévelmár csak ideig-óráig lehet nyerni. Magyarországon ma annyi demokratizálás történik, hogy azegy pólusú hatalmi-gazdasági fölény megosztása lassan végbe megy. Ezért a rendszerváltásel tti, különböz kapitalista-államkapitalista hatalmi rendszerek evolúciós jellegmegváltoztatása erre a századra marad.És itt vagyunk igazán bajban, mert a régi és új hatalom-birtokosok új megegyezést csak akkorfogadnak el majd, ha egyrészt az új világszerkezetben nem marginalizálódnak, másrészt apresztízs-hatalmuk egyáltalán nem csökken, legfeljebb szintén megosztódik. És itt figyeljünkfel az alapvet problémára: sem a globális világ, sem Európa, sem Magyarország nem tudja,nem látja, hogy mi lehet az új hatalmi rendszer (ami új típusú hatalom és új típusú rendszer, sami a világszerkezet szintjein nagyjából egyszerre jön létre; olyan új „hatalom”, ami nemels sorban katonai, nem politikai és nem pusztán gazdasági dominanciájú). Ma egyszerre vanintegrált hatalmi-koncentráció és elképeszt hatalmi-vákuum, intenzív hatalom-er sítés ésminden régi hatalom-típus szétmálása. A konklúzió egyértelm : a földi civilizáció és kultúra a 4
  5. 5. régi módon, így a régi hatalmi-irányítási szisztémákkal nem menthet meg. Nem folytathatótovább az, mint ahogy azt Freud már megfogalmazta, hogy minden civilizációs haladás ára azember bels lényének további elfojtása. Az igazi dráma ma a megoldási alternatívák hiánya.Kitér 3. A „hatalom” jelenlegi tartalma részben az információ-hatalom, az innováció-kreativitás hatalom, a mentális (vagy lelki) hatalom, vagy például a spirituális-hatalom. (Ha ahatalmat a régi értelemben definiáljuk, akkor a hatalom szó mindenhol idéz jelbe teend .) Ezakkor is igaz, ha a poszt-klasszikus hatalmak gyakran az új „hatalom”-javakat a régi hatalmukátmentésére használják.Kitér 4. Végül is két lehet ség van: a globalizálódott világ – éppen jellege miatt - globáliskatarzis keretében omlik össze és akár pusztul el, vagy gyökeresen új tartalommal, új módonés a világszerkezet minden szintjén megváltozik. Ennek az univerzális új korszak elslépcs fokának szerintünk a tudás és tudatfejleszt kor a lehetséges neve.A magyar hangadó értelmiségi csoportok többsége lebecsüli, olykor lenézi és sokszor pusztánúj látszatnak min síti az információs korszak eddigi eredményeit. Lelkük rajta. Mindenesetrea régi középhatalom vágyunkat és programunkat (és ezzel együtt ezt a fogalmunkat)nyugodtan a nagyapák sublódjának alsó fiókjába dobhatjuk. Ezzel párhuzamosan pedig nekiláthatunk a más típusú hatalomban (vagy nem klasszikus-posztklasszikus hatalomban)gondolkodó, országok közötti-feletti, szubregionális térségre is alkalmazható víziónkkidolgozásának.(3) A harmadik kérdés így hangzott: az új európai kontinentális struktúrában mi lehet arégióközpont és ennek feladata, s ebb l következ en mit is tegyünk? Ha az újvilágszerkezetben egyaránt középszint a nemzetállam és a több nemzetállamot átölel(szub)régió, akkor el ször is vizsgáljuk meg, hogy a két középszint között mi a különbség? Aválaszt bonyolítja, hogy Magyarország esetében a közép-európai szubrégió bels övezetenagyjából azonos a határokon átnyúló nemzettesttel, s ráadásul az információs korban Közép-Európában is gyorsuló tempóban születik meg és önálló életre kell a virtuális Kárpát-medencevagy a digitális szubrégió.Nincsenek még kiérlelt válaszaink. A határokon átnyúló nemzettest ugyanúgy virtuálisvalóság, mint amilyen az információs társadalom határok fölötti virtuális világa. A magyarnemzettest és a racionális tértest (lásd: Közép-Európa államai-társadalmai) megkett zésével 5
  6. 6. létrejöv közép-európai információs-tér azonos természet poszt-valóság, avagy társadalmitudatállapot, ám meglehet sen eltér tartalmú kollektív tudatmin ség. Mi az azonos hát, s mia különböz ? Mindössze annyiban azonos, hogy egyaránt a virtuális kollektív tudatmin séggenerálja és garantálja a nemzetet és a digitális információs teret is. Miközben a nemzetváltozásához képest az internetes világ fejl dése egyel re kevésbé intenzíven hat vissza ahazai és közép-európai tudatállapotokra.Az egyik különbség az, hogy a nemzet sokkal inkább tért l-id t l független „valóság”, mint adigitális tudástér, s a cybertér jobban a racionális világhoz kötött; a másik különbség az, hogya nemzeti tudat homogénebb, mint a közép-európai virtuális tudástér, noha a magyarnemzettest is sokrét en köt dik a szomszédos népekhez és kultúrákhoz. Az igazi különbségtalán az, hogy a virtuális tudásvilág azért er tlenebb, mert maga a teljes Közép-Európa is újfejlemény (hiszen nem azonos az egykori Osztrák-Magyar Monarchiával, vagy a korábbi,hatalmilag összetartott szocialista államszövetséggel sem). A nemzet és a mögötte meghúzódómagyar történelem nagyon messzi múltra néz vissza, míg az egységes, szerves,világhatalmaktól megszabadult Közép-Európa - nemcsak Kelet-Közép-Európa! - nagyon frissfejlemény, és rövid múltja miatt még nem tudatosulhatott eléggé szubregionális tudatként.Ha a közép-európai régióközpontot els dlegesen tudatformaként és másodlagosanténylegesen létez valóságként értelmezzük, akkor egyrészt evidens, hogy a hatalmi szereper sítése vagy sz kebben az irányítás megszerzése els sorban a tudatállapot befolyásolásábanmehet végbe. Ez azonban nem politikai vagy gazdasági hatalom, hanem információs vagyszellemi, tehát virtuális „hatalom”. És most jutottunk el az állításomhoz: történelmilegels ként a kib vített koncepciójú tudásvezérelt kor teszi lehet vé, hogy akár Magyarország,akár egy másik közép-európai ország tényleges régióközponttá váljon. De ez már amegkett zött, a valóságos és virtuális Közép-Európa, amely növekv arányban információs(vagy egyre inkább tudás- és tudatközpontú) szubrégió. És pillanatnyilag az csak másodlagosfejlemény, hogy a virtuális közép-európai tudatállapot milyen nemzeti, állami, vagyszubrégiós intézményekben vagy szervezetekben testesül meg. Ma még szinte semmilyenben,de ennek nem szükséges okvetlenül így maradnia.Kitér 4. (Egyúttal rövid összefoglaló és jöv vízió.) Nincs hely b vebb kifejtésekre, csakrövid, pengeként vágó, t mondatos utalásokra. 1. A jelen nem engedi látni, hogy a jövmilyen gyorsan közeledik felénk, avagy az id már nem évszázadokban lépked. Ne tételezzükfel, hogy a két világ közötti átlépéshez újra száz vagy ötven év kell. 2. A tér nem választható 6
  7. 7. el az id t l, s a tér jellemz i szintén rohamléptékben változnak, így az univerzális térid benKözép-Európa valóságos mozgásának gyorsasága már fényévekben mérend . 3. Közép-Európa (egésze, vagy egy kisebb tömbje, például a Kárpát-medence) egységes információs-kommunikációs térré szervez dik. Ha a történelem nem torkollik valamilyen krízisbe, ez aköztes tér húsz éven belül tudástérré válik. 4. Közép-Európa egyaránt köt dik majd aNyugatot képvisel és a Keletet képvisel államszövetségekhez (noha az Ázsia és Európaközötti államszövetségek végs alakulata még nem jött létre). 5. A tágan vett Közép-Európatöbb vallású (kereszténység, judaizmus, iszlám, stb.), egyszerre differenciáltabb ésegységesebb spirituális térré szervez dik. 6. A globális gazdasági térben a csak részbenelkülönül közép-európai gazdasági övezet nem autonóm, de nem is alávetett gazdaság: újtípusú versenyképessége növekedhet, er s lokális gazdasága lehet és tudásipara átlagonfelülivé válhat. 7. Az ezeket a tényleges, intézményes folyamatokat befolyásoló Közép-Európa tudat meger södhet, a korábbi el ítéletek helyett a régi-új tartalmak (újtudatmin ségek) vezérelhetik. Ez a feltétele annak, hogy a Közép-Európában az elmaradtállamreform, s t hatalomreform megkezd djön.Számos pontot felsorolhatnék meg. (Az új típusú) Magyarország csak akkor lehet (új típusú)középhatalom, ha a mai Magyarország a két világ határán – tétovázás nélkül és id ben –átlép. Van azonban egy új térid -probléma: Közép-Európa a középkor vége ótaszükségképpen követ magatartást folytatott, folyamatos késettségét és lemaradottságátigyekezett behozni a fejlett világnak mondott Nyugat-Európa másolásával. Erre utoljára 1989-1990-ben volt szüksége. Az új globális-lokális térben egyébként is a haladók és lemaradókközötti fáziskésés egyre kevésbé meghatározó. Magyarország tehát szigorúan ésvitathatatlanul abban érdekelt, hogy egyrészt önmagán belül, másrészt közvetlenkörnyezetével - a sz kebb vagy tágabb Közép-Európával - az egyik újat akaró, ezértmodellkísérleteket, modellfejlesztéseket vállaló ország-országcsoport legyen. Ez lehet most akardinális felismerés. (Ezt a törekvést már a konzervatívok is vállalhatják, hiszen most márnem a modernizációval, hanem a modernizáció utáni korszakkal kell közösséget vállalniuk.)Bolygónk világa, különösen világtudata egyszerre, mindenhol (minden kontinensen), azonosintenzitással, s közel egyforma min ségben most sem változtatható meg. A régi világ azezredforduló környékén még homogenizálta a hasonló fejlettség államokat, ám az újkorszakba való átlépés kényszere, intenzitása, koncepcionáltsága várhatóan ismét szétzilálja aközép- vagy az élmez nyben lév államokat. Minden lépéshez más személyes és kollektív 7
  8. 8. tudatállapot emelés lesz szükséges. Minden tudatos ország-jobbításhoz más társadalom ésmár a társadalom által is kikényszertített, új állam igényeltetik. Minden változáshoz másintézmények, szervezetek és cselekvési technikák kellenek majd. Az induláshoz talán eléglenne néhány elszigetelt, de koncepcionális modellkísérlet, amelyet viszonylag könnyenprioritásai közé sorolhat egy új állami magatartás. Minderre nem vagyunk felkészülve. Nemels sorban az állami akarat, s nem a pénzügyi forrás, hanem az új tudatállapot hiányzik, pedigKözép-Európának nekünk kellene új eszméket, új víziókat sugároznunk. (A program már mostkidolgozható lenne, amelyre akár azonnal összeállhatna egy szellemi csoport.)Eddig Közép-Európára nézhettünk úgy, mint a ragyogónak látszó – t lünk elvett - múltunkemlékére. Vagy pillanthattunk úgy rá, mint régi dics ségünk és nagyságunk elveszt jére.Aztán sulykolhatták azt belénk, hogy ez a térség közös ideológiai akol és közösállamkapitalista politikai-gazdasági rendszer. Figyelhettünk mostanában úgy Közép-Európára,mint új piacra s posztpiacra és új gazdaságként integrálható szubrégióra. Végül lassantudatosul bennünk, hogy a Kárpát-medence maholnap jórészt egységes és új mozgásteretteremt tudástér és médiatér lesz. Attól pedig egyel re messze vagyunk, hogy legalább a V4országok együttm ködésének gyökeres fejlesztését megtervezzük.Ha van vagy lesz új társadalmi tudatunk, talán ráeszmélünk, hogy Közép-Európa mi vagyunk,sokkal több ez, mint egy küls , más, t lünk független övezet. Régióközpont csak együttlehetünk. Közép-Európa régió már csak az új globális-kontinentális térben lehet új tartalmúközéphatalom, és Közép-Európában Magyarországnak – id jelbe tett – bármilyenközéphatalmi státusza akkor jöhet létre, ha az új (már legalább poszt-szocialista és poszt-kapitalista, s t a tudás- és tudatközpontú) világba való átvezetésben kulcsszerepet tölt be.Egyel re még nem olyan nagy baj, hogy ezt most még kevesen értik.Jegyzet1 www.talaljuk-ki.hu 8

×