Varga Csaba                Az információs kor új tudása        (A 2002. évi Szegedi Nyári Egyetemen tartott el adás tézise...
Az új tudások rendszerezéséhez el ször gondoljuk végig, hogy az átfogó szuperparadigma-elmélet jegyében az elmúlt két-háro...
Jómagam és munkatársaim immár harminc éve a hagyomány-központúságot is képviseljük,így számunkra a hagyományalapú (új) kor...
A 21. század új jellemz iUtópiák utáni valóságKét évezred elmerüléseKáosz jelleg globalizációTudásünnep és tudássokkTudatk...
és jöv jének újragondolkodása. Ebben a tekintetben az elemz k többsége azt állítja, hogymost egy olyan átfogó történelmi, ...
egyetemi éveinkben (a hatvanas-nyolcvanas években) kapott tudás Ez tehát kemény sokkotokozhat mindenkiben, aki igazán bele...
egységes, új múltképet felmutatni, olyat, amely az eddigiekhez képest alapvet en másösszefüggéseket világít meg. Ennek rés...
Továbbra is kérdés: mi a tudat. Nagyjából kezdenek létrejönni az emberr l szóló integrált,diszciplináris tudások és a vilá...
társadalma          és        potenciálisan        már         ismeret-társadalom           (egyúttal a jelenelmélet alapt...
Egy biztos, a közös értelemadás-mintáknak gyakran semmi köze a mai értelemadásokhoz! MaMagyarországon is az uralkodó értel...
Új elmélet, új filozófia irányaiA természettudományok egységes elmélete?A társadalomtudományok egységes elmélete?A szellem...
igazság. Az elméletalkotás új módjának egyik nagyon fontos jellemz je, hogy a tudomány,m vészet és vallás közötti hihetetl...
Egy egyszer kis elméleti lecke: Ma mi egy normális értelmiségi ember szellemi feladata,akár saját magával szemben, akár sa...
lokális világ bels mozgását indítja el, tehát tudnunk kellene, hogy milyen is ez a világ, mi azúj lokalitás.              ...
A lokalizáció elmélete   •   A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás   •   Lokalizáció színterei: régió, megye, kistér...
A tudás- és tudatelmélet, az információ-, s az innováció-elmélet, az új történelemfelfogás ésegy új vallásfilozófiai felfo...
demokráciamodell valamilyen konkrét típusa. A funkcionális és szubsztanciális globális világmeglehet sen eltér     képeket...
A népm vel k, közm vel d k tanúsíthatják, hiszen a szakma azt „halálosan” pontosanérzékelte, hogy a hetvenes-nyolcvanas év...
TUDÁSELMÉLET   •   tudat és tudás típusok   •   globális tudás típusok   •   társadalmi/nemzeti tudás típusok   •   lokáli...
formafeletti tudásokformázott köztudásokformázatlan köztudásokszemélyes tudásokszuperformázott magastudások+uralkodó világ...
alávetett és ugyanakkor domináns tudás típusok. Magyarországon a kultúrakutatás logikája ésmódszertana körülbelül még az i...
nevezve: társadalom alapú, társadalom központú gazdaság, s t etikailag vezérelt gazdaságkoncepciója, ami messze többet jel...
(család, barátság, lokalitás, stb.)   •      Spirituális lét: visszatalálás a pléromához (vallás, transzcendencia, halál  ...
Az információs kornak - mai tudásunk szerint - négy-öt fejl dési etapja, lépcs je van, és lesz.Az els szakasz az informáci...
Ugyanilyen akadály a társadalmi tudat állapota is. Bármennyire is jól dolgozik most egy-kétgeneráció, elég tisztán látszik...
BARRY BARNES – DAVID BLOOR – JOHN HENRY: A tudományos tudás elemzése (Osiris, 2002)BÍRÓ BÉLA: Véges végtelen (Frig, 2002)F...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Az Információs Kor Új Tudása - Varga Csaba

740 views
648 views

Published on

Az Információs Kor Új Tudása - Varga Csaba

Published in: Education, Technology
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
740
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
8
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Az Információs Kor Új Tudása - Varga Csaba

  1. 1. Varga Csaba Az információs kor új tudása (A 2002. évi Szegedi Nyári Egyetemen tartott el adás téziseinek rövidített változata)Minimum egy évtizede új globális világ van: az információs kor. Ennél is meghökkent bb,hogy evvel párhuzamosan, de ett l függetlenül is a földi civilizációban új tudás jött létre.Az információs kor új tudása nem egyéb, mint a globálisan új korszak – sok szempontbólgyökeresen - új tudása, amelyet a konferencia címe után nevezhetjük szükséges tudásnak is. A21. századhoz szükséges tudásnak. Az új gondolkodás megtanulásához türelem, nyitottság iskell. A tárgyalt kérdésre nem egyszer válaszolni, mert Magyarországon az új tudásról -különösen a közkultúrában - rendkívül keveset tudnak, s bizonyos értelemben az összefüggúj tudásokat az egyetemeken sem tanítják. Mindenesetre Magyarország jelene és jöv jef ként attól függ, hogy az új tudásokat képesek vagyunk-e széles körben megismertetni éshasznosítani.Az új tudások csoportjai (1)1. Új szuperparadigma és új valóságelmélet2. Új természettudományos világkép (avagy például a kvantumelmélet)3. Globalizáció és monetarizmus elmélet4. Lokalizációelmélet s ennek részeként helyi autonómia koncepció5. Tudáselmélet - az új tudások elmélete6. Új hipotézisek emberr l és tudatról7. Régi tudástársadalmak ismeretei (tágabban: az új történelem-, az új múltelmélet)8. Információs és tudástársadalom elmélet9. Technológiaelmélet és az el rejelzések10. Új gazdaságelmélet, avagy az Új Gazdaság elmélete 1
  2. 2. Az új tudások rendszerezéséhez el ször gondoljuk végig, hogy az átfogó szuperparadigma-elmélet jegyében az elmúlt két-három évtizedben milyen fontos, új, tudományos,tudományközti, s tudományok fölötti paradigmák rajzolódtak meg. Ez elméleti keretet adnaegy olyan integrált tudáselmélethez, amelyen belül a különböz kérdéskörök rendszerszer envizsgálhatók. A globalizáció és a lokalizációelmélet, a tudáselmélet, az új hipotézisekemberr l és tudatról, a hagyományelmélet, vagy a teljes történelemelmélet újragondolásanagyon sok tudományágnak volt központi témája az elmúlt két-három évtizednek.Az aktuális kérdés most az információs társadalom és/vagy tudástársadalom elmélete, amelycsak akkor érthet meg, ha egyúttal van egy technológiaelméleti kiindulópontunk is. Azaktualitás oka az, hogy az elmúlt évtizedekben az emberi civilizációban elindult egyvalóságos szuperparadigma-váltás: a pénzközpontú újkapitalizmus modelljét folyamatosan ésfokozatosan váltja fel az információs kor modellje.Az új tudások csoportjai (2)11. Új állam és e-demokrácia elmélet12. Az új, hálózati társadalom felfogásai13. Új hagyományelmélet és hagyományalapú tudástársadalom14. Kozmológia – új világegyetem képek15. Isten és új isten felfogások16. Új térelmélet – intelligens régiók17. A tudás”osztály” alternatívái18. Az értelem visszaszerzése – a poszt-posztmodern után értelemadások19. Jöv forgatókönyvek 2100-ig20. stb.A következ lépés az új gazdaságnak, vagy egyben új gazdaságelméletnek a felvázolása, mertaz utóbbi id ben, f ként a dotkom cégek válásai miatt, ez a kérdés kiélez dött, s különizgalmas kérdéskör az új állam, új demokrácia gyakorlatának és elméleténekmegfogalmazása. 2
  3. 3. Jómagam és munkatársaim immár harminc éve a hagyomány-központúságot is képviseljük,így számunkra a hagyományalapú (új) korelmélet különösen érdekes, hiszen állandóan feszítdilemma a hagyomány-továbbvítel és a modernizáció összeegyeztetése.Az elmúlt században az új tudások jó részét a természettudományok produkálták. Az elméletifizika eredményeinek továbbgondolása azonban még nem történt meg, tehát kellene egy újfizikaelmélet, új biológia- vagy genetika-elmélet, s jó lenne mindezeket egyesíteni az újkozmológia felfogásokkal is. Magam úgy látom, hogy közeledünk az egységestermészetelmélet felé.Érdemes figyelemmel kísérni, hogy a vallásoktól is függetlenül a tudományok milyen újIsten-, vagy valláselméleteket fogalmaznak meg. Szellemtörténetileg mintha újra közeledneegymáshoz tudomány és teológia.Hol is tart a magyar térelmélet? Nagyon érdekes kérdés, hogy körülbelül harminc éve vantalonban van ez az elméleti probléma. Magyarországon ugyanis zömében még mindig régigondolatok, megközelítések - a posztfordista, vagy ipari régiók elmélete – alapján beszélnekrégiókról, megyékr l, egyáltalán a társadalmak térszerkezetér l. A posztmodern szociológiapedig továbbra is adós a társadalmak új leírásával, értelmezésével.Hasonlóan fontos az is, hogy a jöv kutatások, f leg a Nyugat-európai kutatások alapján, aszakért k hogyan vélekednek a következ száz év különböz trendjeir l. A globalizációnakpéldául legalább húsz-harminc alternatívája fogalmazható meg. 3
  4. 4. A 21. század új jellemz iUtópiák utáni valóságKét évezred elmerüléseKáosz jelleg globalizációTudásünnep és tudássokkTudatközpontú- és fejleszt korTérid típusú történelemKreatív társadalomiparTalálkozás a rokonnalIstenkirály országábanBeléptünk a 21. századba, s mára már mindenkinek – függetlenül attól, hogy mely szakmábandolgozik, vagy melyik tudományág képvisel je - meg kellene tudni fogalmaznia, hogy akövetkez száz évnek feltehet en melyek lesznek azok a f bb jellemz i, amelyeketösszefoglalóan lehetne érzékeltetni. Ennek a feladatnak már a mentális akadályai is er sek,hiszen a magyar társadalom vagy értelmiség nem jöv -orientált és nem képzel el pozitívforgatókönyveket.Emlékszünk még arra, hogy a nyolcvanas években melyek voltak a magyar társadalm(ak),vagy a magyar elit(ek) jöv képei, vagy milyen utópiákban gondolkodtak. Most 2002-ben (hamegnézzük, hogy mi is történt) megállapíthatjuk, hogy minden válságtünet ellenére azutópiákhoz képest a valóság jóval túllépett minden nyolcvanas évekbeli közép-európaijöv elképzelésen. Az már más kérdés, hogy a jelenlegi állapot jó vagy nem jó fejlemény, de avárható trendekhez képest sokkal tovább haladt Közép-Európa. Ami született, az egy utópiautáni valóság. Ezek alapján – minden berzenkedésünk ellenére – azt mondhatjuk, hogy amit akövetkez húsz évr l gondolunk, az akár legyen bármilyen merész, vagy ambiciózusgondolat, feltehet en eltörpül majd amellett, ami következni fog. A jöv falaira ma felrajzoltelképzeléseket, jöv képeket, utópiákat várhatóan messze meghaladja majd az akkori valóság.Magyarországon is érzékelhet , az általános (funkcionális és szubsztanciális) globalizációhatására elindult a globális méretben való gondolkodás, a földi civilizáció egységes jelenének 4
  5. 5. és jöv jének újragondolkodása. Ebben a tekintetben az elemz k többsége azt állítja, hogymost egy olyan átfogó történelmi, s t történelem fölötti váltás, vagy paradigmaváltás elejénvagyunk, amelynek során nem egyszer en ötven, száz vagy 200 év tudása változik megfokozatosan, hanem az a kétezer évnyi egységes tudás alakul át egyszerre és egységesen,amelyre egész európai civilizációnk és m ködésünk épül. A következ ötven évben - úgyt nik - kétezer év tudása cserél dik ki (épül tovább) egészen új tudásra, s t gyökeresen újtudatra. Ilyen típusú, méret és intenzitású váltás nemcsak Magyarországon, de talánEurópában sem volt még, így tehát érdemes err l, el nyeir l és hátrányairól komolyangondolkodni.Az egyetemeken, f ként a jobb természettudományi karokon már tanítanak káoszelméletet.Káoszon általában azt értik, hogy a valóság, s talán nemcsak a fizikai valóság rendezettrendezetlenség. Ez az anyagnak, vagy a természetnek alapvet jellemz je, alapvet létezésiformája. A magyar értelmiség mégsem próbálja meg úgy felfogni a globalizációt, mintha azrendezett rendezetlenség lenne, holott a korábbi mechanikus, gépanalógiákhoz kötöttgondolkodások sikertelenek. Elég biztosnak látszik, hogy a következ száz évben, bármilyentípusú globalizáció is lesz a fejlett civilizációkban, az nem a hagyományos világképekenalapuló régi rend, hanem valamilyen új rend/rendetlenség lesz. Ez pedig nem fogható fel csaka káoszelmélet alapján, így nem lehet valamilyen technikai, mechanikai, hierarchikus, vagybármilyen típusú hagyományos rendet feltételezni.A jöv kutatás már régóta jelzi, hogy az emberiségre információ és tudás-sokk vár. Ez mostelérte nemcsak a harmadik világbeli országokat, de az összes fejlett vagy közepesen fejlettországot is. Magyarországon ez a krízis még nem üt eléggé, pedig a végtelennek látszó –egyébként alig szelektált - tudáskínálat már egyre ijeszt bb. Ha egy rendszeresen internetezszakembernek azt mondanánk, hogy két-három nyelven minden nap kutassa és olvassalegalább az utóbbi félévszázad új tudásait, minden bizonnyal meglehet sen megrémülne, ésnéhány hét után kedvét szegné az információkínálat, hiszen a kutatásnak sosem érhetne avégére. Számítások szerint az emberiség össztudása két-három évenként duplázódik.Tudatkutató csoportunk például olyan internetes adatbázisokra bukkant, amelyekben azelmúlt id szakban született új tudatkutatási eredmények teljes terjedelemben megtalálhatók –több száz és ezer tanulmány. Hihetetlen mennyiség magas szint tudás jött és jön létre. Egyrészkérdés tanulmányozásához akár fél életen keresztül is olvashat egy ember. Nemcsakebben az értelemben nagy és riasztó ez a tudás, hanem abban is, hogy teljesen más, mint az 5
  6. 6. egyetemi éveinkben (a hatvanas-nyolcvanas években) kapott tudás Ez tehát kemény sokkotokozhat mindenkiben, aki igazán belegondol az új tudás világállapotba. Ugyanakkor azt kellmondanom, Magyarországon a vezet értelmiségi csoportok nagy része is alapvet en el volt,és mai napig is el van zárva fontos tudásoktól, pedig akinek kicsit is kedve és lehet sége vanbelemerülni az óriási tudáshalmazokba, belül fantasztikus szellemi örömöket, tudásünnepeketélhet meg. Meglehet sen kellemes érzés az a csodálatos élmény, amikor az embermegvilágosodásként foghat fel számtalan új jelenséget, dolgot, ismeretetHa kicsit is átfogóan tekintjük az új információkat, rögtön megállapíthatjuk, hogy újtudáscsoportok jelentek meg a tudáspalettán.Új szuperparadigma elmélet • Új valóság – a globalizáció, a lokalizáció, informatizáció, stb. • Új múlt – id számítás el tti és utáni évezredek új egységes hipotézisei • Új technológia – a szupertechnológiák forradalmi kora • Új gazdaság – a tudásalapú hálózati gazdaság • Új tudat és új ember – az ember és a tudat rekonstrukciója • Új társadalom – a tudástársadalom, az egységtársadalom • Új tudás – régi és az új tudás új szerepben • Új értelemadás – az értelem visszaszerzése és újragondolása • Új jöv – az új civilizáció és az új tudat teljesen új jöv t teremt • Új transzcendencia – visszatalálás a spirituális életbeA valóság és új valóság fogalmáról hosszan értekezhetnénk: mi az, hogy valóság, valóság-e,ami van, létezik-e új valóság vagy valóságkép, s ha nem merülünk tudományos mélységekig,akkor is azt mondhatjuk, hogy amit a földi civilizáció elmúlt húsz évében valóságnak hívtunk,annak valóságelemeit, összefüggéseit most a globalizációval, lokalizációval,informatizációval és még sok minden mással az eddiginél pontosabban megnevezhetjük.Új múlt. Magyarországon az egyszer állampolgár és a szakember is küszködik a magyartörténelem feldolgozásával, a számos új kutatási eredmény és felvetés értelmezésével. Avilágtörténelem kutatása most ott tart, hogy az emberiség elmúlt kétezer évér l lassan képes 6
  7. 7. egységes, új múltképet felmutatni, olyat, amely az eddigiekhez képest alapvet en másösszefüggéseket világít meg. Ennek része a több ezer éves globalizációtörténet megértése.Az új technológia. A magyar értelmiség nagyon sokáig technológiaellenes volt, az újtechnológia fejlesztési projekteket rájuk zúduló gondként, problémaként érzékelték.Magyarországon technológiaelméletet talán még a m szaki egyetemen se nagyon tanítanak,pedig az ország elmúlt húsz évének történetét, akár a rendszerváltást és az azt követ tíz évetakkor dolgoztuk fel, ha világossá vált, hogy a technológiai változások kényszerítették ki egysereg gazdasági, társadalmi, tudati, emberi változást. Két globális világhatalom, Japán ésNémetország kétévenként kiadja a következ húsz évre szóló technológiai el rejelzést. Ezek avastag kötetek mindig több ezer tételben el revetítik, hogy a tudomány, a kutatás, vagy atechnológia mit fog hozni két évtizeden belül. Eddigi el rejelzéseik legnagyobb részehelyesnek bizonyult. Ezek tehát nagyon komoly, jól megalapozott el rejelzések, s azt ma mártisztán lehet látni, hogy a következ húsz év technológiája szinte semmiben nem emlékeztetmajd a mai technológiára. A ma használt projektorok például tíz év múlva olyanok lesznek,mint most a tölt toll, tehát jórészt elavultaknak min sülnek. Félhetünk, borzonghatunk egondolatsortól, de felfoghatjuk úgy is ezt a víziót, hogy jó, ha ez jön, így készüljünk fel,tanuljuk meg jól hasznosítani az emberiség számára az eljövend technológiák lehet ségeit,mert az biztos, hogy ezen a területen elképeszt áttörések lesznek.Ebben értelemben mondjuk, hogy a mesterséges intelligencia, például a m vel désben is,kulcsszerephez jut. Vajon van-e most akár egy népm vel nek is valamilyen víziója arról,hogy hogyan fogja saját intézményében alkalmazni a mesterséges intelligenciát?Az Új Gazdaságról sok mindent hallottunk az elmúlt öt évben. Az alapfogalom Amerikábólkerült át Európába. Nagyjából a tudásalapú gazdaságnak felel meg, nem teljesen, dekörülbelül azt fejezi ki, hogy a gazdaság lényege változott meg. Az ipari gazdaságkorszakából átlépünk az információs kor gazdaságába.Ember és tudat integrált jelentésér l hiába kérdezzük akár a pszichológia, akár a biológiavezet magyar elméit, átfogó konkrét választ nem tudnak adni. A Magyar Tudomány tavaly szi tematikus számában nyolc-tíz magyar tudós tanulmánya jelent meg a tudatproblémájáról, s ezekb l ismételten kiderült, hogy igazából sem itthon, sem külföldön nemtudják pontosan megfogalmazni, hogy mi a tudat. Annyi talán már nem képezi vita tárgyát,hogy a korábbi sematikus tudatképek, miszerint az agy terméke a tudat, nem tartóhatók fent. 7
  8. 8. Továbbra is kérdés: mi a tudat. Nagyjából kezdenek létrejönni az emberr l szóló integrált,diszciplináris tudások és a világ tudománya egyre inkább megérti a tudatot. Ez néhányegyszer dolgot jelent, például azt, hogy minden világvallás si tudását egyesítették ésösszehasonlították, valamint az összes új tudomány, mondjuk például az elméleti fizika, agenetika és a modern pszichológia eddigi eredményeit összegezték, és ma ezeket próbáljákegységesen értelmezni, így keresve a választ a kérdésre. Az emberrel sok szakterületfoglalkozik (az idegtudományoktól a közm vel désig), de hogyan tehetnénk ezt jól éseredményesen, ha a tudathoz hasonlóan szintén nem tudjuk pontosan, hogy ki és mi az ember.A tudásátadás, a tudásközvetítés pedig a tudatra próbál hatni, azt alakítja, akárismeretterjesztésként, akár oktatásként vagy, akár lelki nevelésként. A közm vel dés célja éstárgya: az ember, aki tudást kap és értelmez, s ebben a folyamatban a kulcsszerep a tudaté. Amost indult század központi témája a tudat lesz, mert a tudat megértésén és fejlesztésénkeresztül eljutunk a komplex, fizikai-szellemi és spirituális lényig, az emberig. Ezen az átfogótudományos és teológiai területen azonban hihetetlen tudáshiány van nemcsakMagyarországon, hanem egész Európában. Ázsia és talán Észak-Amerika is felkészültebb,ami napjainkban okozhatna igazi tudáshiány-sokkot is, s ennek csökkentése érdekébennekünk is most kellene igazán elsajátítani az emberr l-tudatról szóló új tudásokat.Új társadalom? A szociológia régebben a társadalom szerkezetér l, osztályokról, rétegekr l,csoportokról beszélt, úgy mintha ez jelentené a társadalom egészér l szóló tudást. Ezek aszerkezeti elemek azonban csak strukturális jellemz i lehetnek a társadalomnak, s ett l senkiszámára nem derülhet ki, hogy valójában mi is a társadalom. Az elmúlt évben itthon ismegjelent jó néhány könyv nyugati-európai vagy amerikai szerz kt l, s így talán most mártöbb dolgot lehet tudni a társadalom-egészr l, de a különböz szociológiai irányzatok ésszemélyes álláspontok tudományos összehasonlítása és egyesítése még hátra van. Tehátpéldául Európában sincs semmiféle komplex társadalomelmélet, még akkor se, ha külön-külön kommunikációs társadalomról, nyelvtársadalomról, információs társadalomról,csoportközi tudás viszonyokról, vagy éppen virtuális társadalmi jelenségrendszerekr lbeszélünk. Akárhogy nézzük, a társadalomkép egésze nem áll össze.Az információs és tudástársadalom • Az információs társadalom: ember alkotta eszközzel továbbított jelek 8
  9. 9. társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom (egyúttal a jelenelmélet alaptézise) • A tudástársadalom: az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat (egyúttal a közeljöv -elmélet alaptézise)Új tudás. A tudástársadalom modell Európa szinte egyetlen lehetséges pozitív jöv képe akövetkez húsz-harminc évre. Mit jelent ebben az összefüggésben a tudás, s milyen formábanlétezik? Beszélhetünk személyes tudásról, családi tudásról, társadalmi tudásról, vagy másmegközelítésb l tudományos tudásról, vagy vallási tudásról. Ilyen, és ehhez hasonlókategóriák kavaroghatnak fejünkben, de az bizonyára nyilvánvaló, hogy ezekkel nem lehetmeghatározni magát a tudást. A korábbi XIX. századi alapelméletekre építetttudásfelfogásokat túlhaladva kellene tudnunk megmondani mi az, hogy tudás.Az új értelemadás is érdekes kérdés, akár önálló témaként is szerepelhetne. Atudásszociológia megszületése, kialakulása, vagy meger södése (például Mannheim Károlyidevágó munkássága) óta, tehát körülbelül hetven-nyolcvan éve elemzi a tudomány, hogyminden korszak kivétel nélkül próbál értelmet adni saját korának. Eszerint próbálja meg akormányzást, folytat gazdasági-társadalmi fejlesztéseket, fogalmazza meg népek, kultúrákidentitását és vezérli általában az emberi cselekvéseket. Az értelemadás és ennek sikere tehátalapvet kulcskérdés.Az egyik, két évvel ezel tti kutatásunk arra irányult, nézzük meg, hogy a világban milyentipikus, egymástól is eltér értelemadások voltak az elmúlt tíz-húsz évben. A globális térbenkörülbelül huszonöt egymással ellentétes átfogó értelemadást találtunk, mert nyilván másokjutottak érvényre a posztszocialista Közép-Európában, vagy a viszonylag magasan m velt ésjó életszínvonalú német társadalmi csoportokban, vagy mondjuk az indiai négy elemit végzettés még mindig agrárvilágban él , de már gazdálkodást folytató szegény rétegekben, vagy Dél-Amerikában a spanyol-indián kultúrában, ahol nagyon er s a spirituális kötödés. Nagyonsokféle értelemadás volt és van és ezeket elemezve próbáltunk közös, hangadó modellekettalálni. 9
  10. 10. Egy biztos, a közös értelemadás-mintáknak gyakran semmi köze a mai értelemadásokhoz! MaMagyarországon is az uralkodó értelemadások egyike a vagyongyarapítás, a tulajdon, a pénz,a státusz, a presztízs elérése; és ez jelenti az élet stratégiai értelmét, s akkor érzik jól magukataz emberek, ha ez a program megvalósulhat. Az emberiség szempontjából azonban ez aminta, ez az értelmezésvízió nem tekinthet a f értelemadások legjobbikának. A világ zömeeddigi is túl volt, ma is túl lépett a gazdasági javak megszerzését célul t z önlegitimációkon.Új jöv . Az elmúlt ötszáz év Európájában született néhány nagyon fontos jöv vízió, debármilyen szellemi keretben is született, többször el fordult, hogy a valóság messze túlhaladtaés egészen más eredményt hozott, mint amit a jöv víziók megfogalmaztak. Az is biztos, hogya következ húsz évre szóló jöv víziókkal is hasonló történik majd - jó lenne hát az új jöv tjobban felfedezni, mint ahogyan eddig tettük. A jöv ma ugyanis radikálisan új jöv kegyüttese, amelyek ráadásként új módón jönnek létre.Új transzcendencia. Ma a modern elméleti fizika, biológia és genetika, vagy a kozmológia éspszichológia egyre inkább tudományos érvekkel képes alátámasztani egy olyanvalóságtartomány létezését, amit hívhatunk abszolút tudatnak, transzcendens szellemiközegnek, sokdimenziós térid nek, kvantumtérnek és kvantumelméletnek, vagy nevezhetjükúj Istenképnek, vagy bármi másnak. Ez az, ami az eddigi egész európai kultúrát izgatta ésizgatja kétezer éve. A régi kérdésfelvetések így hangoztak:: az elme és tudat, a szellem ésanyag, az objektum és szubjektum, az isteni valóság vagy a földi valóság? Szerintem és mégsokak (de közel sem mindenki) szerint ezeket és az ehhez hasonló ellentéteket a tudománymára feloldotta. A válasz lényege talán metaforikusan is abban ragadható meg, hogy nem azagy szüli a tudatot, hanem a tudat fejezi ki magát az agyon keresztül (is): a „vagy”-ok helyettújra az „és”-ek korszaka jöhet el.A kérdés gyakorlati része az, hogy például Ázsiához és az egész amerikai kontinenshezhasonlóan Európa és az európai ember hogyan tudja visszatanulni, és ugyanakkor meg rizniazt a képességet, hogy az egyén transzcendens lény, akinek transzcendens/spirituáliskapcsolatai vannak, mert ez ráadásul az emberi élet mindennapjainak túléléséhez isalapvet en fontos. Az új tudások rendszerében ez tehát egy olyan új, s egyben si, nagytudásblokk, amelyet érdemes lenne megint mélységesen komolyan, metatudományos szintenértelmezni. 10
  11. 11. Új elmélet, új filozófia irányaiA természettudományok egységes elmélete?A társadalomtudományok egységes elmélete?A szellemtudományok egységes elmélete?Az integrált egységes elmélet?Elméletalkotás új módon:Elmélet – vissza a klasszikus filozófiához(tudomány, m vészet, vallás újra együtt)Igazság és hipotézisAz elméleti fizikusok között szenvedélyes vita folyik arról, hogy lesz-e a világon bármikor isegységes természettudományos elmélet, azonban a hangadó fizikusok, vagy kozmológiávalfoglalkozó szakért k egyik tábora szerint ez már a jelenlegi vagy a következ évtizedbenmegszülethet. A természettudományos egységes elmélet integrálásával állunk még alegjobban. A társadalomtudományok egységes elméletér l viszont csak úgy beszélhetünk,hogy belátható id n belül majd valamikor egyszer lesz. A meta-társadalomelméleteklétrejötte, kifejl dése sem kizárt. A tudástudományok, vagy a szellemtudományok egységeselmélete ugyanakkor tulajdonképpen mindig is volt, de sosem volt eléggé jól, meggy z enmegfogalmazva, egyébként is mindig minden gondolatrendszer újrafogalmazásra szorul.Ebb l a három tudásrendszerb l születhet meg aztán – valamikor a 21. században - egy újintegrált egységes tudományos (egyúttal teológiai) elmélet, amely az egészet, avalóságot/nemvalóságot próbálja meg értelmezni. Természetesen a metaelméletre iskülönböz hipotézisek vannak, de abban szinte mindenki egyetért, függetlenül attól, hogymilyen kultúrába tartozik, hogy ennek az elméletnek elkészítése, megalkotása a 21. századfeladata, talán legfontosabb feladata lehet. Még akkor is, ha számos tudós ezt feleslegesnekvagy éppen lehetetlennek tartja.Egyik módszertani újdonság, hogy az elméletalkotás nem úgy történik, mint korábban,miszerint, ha valamilyen kutatási, vagy kísérleti eredményt közzétettek, akkor annak alapjánaz egész világ úgy vélekedett, hogy az elért felfedezés örök vagy legalább is hosszan tartó 11
  12. 12. igazság. Az elméletalkotás új módjának egyik nagyon fontos jellemz je, hogy a tudomány,m vészet és vallás közötti hihetetlen válaszfalak összecsuklottak, vagy fokozatosanelmorzsolódnak az elmúlt és a következ néhány évtizedben. Máshonnan induló felfogások,eltér kutatások, különböz tudások egymásra vetítése, kontrollja folyik a globálisgondolkodásban, s senki sem állítja egyetlen tudományágban, vagy tudásparcellában sem,hogy a végs eredményt kizárólagosan és véglegesen tudja; mindenki csak azt közölheti, hogyaz igazság helyett hipotézist állapít meg.Lehet, hogy egy-egy hipotézis csak öt-tíz évig tartható fent, lehet, hogy a valóságegészvalamelyik korlátozott szeletében hosszú távon is fenntartható, de mindenképpen tudomásulkell vennünk, hogy a tudásépítés, vagy a valóság/nemvalóság felfedezése, vagy megértésemindig halad el re, s szerencsére nincs olyan, hogy egy-egy földi tudás bizonyos értelembenörökké ugyanaz maradjon. 12
  13. 13. Egy egyszer kis elméleti lecke: Ma mi egy normális értelmiségi ember szellemi feladata,akár saját magával szemben, akár saját munkahelyén vagy a közpolitikában? Kiindulásképpenértse meg a jelent, amelynek aktuális neve: információs kor és jöv képe a tudástársadalom. Afilozófiában létezik a jelenelmélet, amely azt mondja, hogy ma az egész fejlett világ azinformációs korban van. Lényegét tekintve már viszonylag kevés köze van a pénzközpontúújkapitalizmus elmúlt húsz évéhez, amely ugyan még b ven itt van a jelenben, de már nem azegyetlen uralkodó és hangadó világállapot. Ha a jelen az információs kor, meg kelleneértenünk, hogy mi az és miért az? Ehhez azonban – mint az ábra mutatja - meg kelleneértenünk a globalizációt és a lokalizációt. Magyarországon a globalizációt úgy tekintik, mint anagy gazdasági világtársaságoknak valamilyen nemzetek fölötti rendszerét, de aglobalizációnak ez csak egy sajátos jelensége a sok domináns elem közül.A globalizáció az elmúlt tíz évben új fejleményt vívott ki az európai kontinens mindenszögletében, nem csak Finnországban vagy Ausztriában, hanem mondjuk Belorussziában is,mégpedig azt, hogy a lokális világok kezdenek szerephez jutni, s t globális szerepükfokozatosan növekszik.A globalizáció törvényei • A globalizáció új fogalma • Globalizáció és lokalizáció • Globalizáció: o funkcionalitás o szubsztancialitás (egységesülés) • Kvantitatív és kvalitatív globalizáció • 21. század els felét l: globlokál világMit értünk lokális világon? Minden olyan térségi szintet, ami a nemzetállami szint alatt van:tehát régió, megye, kistérség, település, településrész, tanya. Ezek együtt a lokális világok, ésáltalában minden egyes régió és bels világai önálló lokalitásnak számítanak.A lokális világ globális szerepe gyökeresen átalakul, és ezért a lokális világ bels világa isteljes mértékben megváltozik. A közm vel dés, a népm velés, minden kultúra terjesztés a 13
  14. 14. lokális világ bels mozgását indítja el, tehát tudnunk kellene, hogy milyen is ez a világ, mi azúj lokalitás. 14
  15. 15. A lokalizáció elmélete • A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás • Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu) • A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma) • Az új társadalom els szintje • A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás? • Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetekA globalizáció és a lokalizáció azonban önmagában csak korlátozottan szemlélhet és érthet .Ezért a jelenelmélet szerves része a küls világegyetem és a bels emberi univerzum kutatásaés újragondolása. Mi több: a globalizáció vagy az emberelmélet szintén nem vizsgálhatóelszigetelten és ezért a szellemi feladat b vül a tudás és innovációelmélet vagy az újtörténelem és teológiai koncepciók nélkül. Íme, a korszak emberének egyszerre minimális ésmaximális szellemi feladata.Kozmosz és planéta elmélet. A Földr l és a naprendszerr l, s t a látható/nemláthatóvilágegyetemr l szóló tudásunk napról napra alaposan változik és bonyolódik, hiszen márévtizedek óta napirenden van a párhuzamos világegyetemek hipotézise is. Ezekben akutatásokban napi kérdés például, hogy a földb l folytonosan sugárzó energiák hogyanszabályozzák, rontják, vagy javítják minden ember személyes életét és saját energiavilágát. Aproblémakör szükségképpen tágítandó az anyag kett s természete vagy a szubatomi világbels káoszának kutatása iránt.Ember- és tudatelmélet. Ha valami igazán megváltozott az utóbbi évtizedben, az az ember- éstudatelmélet, s t Magyarországon is készül dik egy tudományos szemléletváltás. Az elmúltötven-hatvan év marxista (pontosabban: sztálinista) elmélete alapján olyan tételeketsulykoltak mindenkibe emberr l és tudatról, amely szerint az ember önmagát csak primitívanyagi lényként foghatta fel. Messze vagyunk már ett l? A tudományban valószín leg igen,de a materialista anyagelméletek régi felfogásai nehezen lazulnak. 15
  16. 16. A tudás- és tudatelmélet, az információ-, s az innováció-elmélet, az új történelemfelfogás ésegy új vallásfilozófiai felfogás szellemi terében csak együttesen lehet önmagunkat szellemi-fizikai és spirituális lényként értelmezni. Ahhoz tehát, hogy én magánemberként bármitmondjak a saját világomról, családomról, munkámról, jöv mr l, az új tudásokat vagylegalább lényegeiket magas szinten érteni, és magamra alkalmazni kellene. Ebb l következik,hogy talán soha ekkora különbség nem volt a magánember tudása és az új magastudások, aglobális metatudások között. Nem volt ekkora eltérés a korábban szerzett diplomák vagyegyetemi végzettségek tudása és a tudományok, m vészetek széleskör új tudása között sem.Soha sem volt ilyen gyors ütem a tudástermelés, tudásteremtés, hiszen egyes számításokszerint két-háromévenként duplázódik az emberiség tudása. Az öt évvel ezel tt tanultak tehátma már csak részben helytállóak. Ezt nevezhetjük tehát egyfel l tudás-sokknak, vagymásfel l pedig ezt min síthetjük tudásünnepnek, hiszen soha ennyi új tudással nem birkózunkés közben nagyon nehezen leszünk bölcsebbek.A globális térszerkezetben a globalizáció egyik új eredménye a lokalizációs szerkezeti szintemelkedése, mint egy új min ség globális térszerkezeti elem. A lokalitás potenciálisan nemvárt, bár remélt új önfejl dési pályára lépett. A globalizáció alapja és ellensúlya a sok-soklokális világ. Amikor egy-egy régió, vagy megye tudástársadalmi stratégiáján gondolkodunk,mindenki el tt világossá válik, hogy a hazai régiókat meglep mértékben eléri, és akés bbiekben még jobban el fogja érni a strukturális emelkedés lehet sége. Minden régióbaszinte ömlik az új globális magastudás, és persze a tömegtudás is, s ez utóbbi részbenkönnyebben észlelhet és dokumentálható.A kérdés másik oldala, hogy minden lokális térid ben az adott lokális térség mondjuklegalább ezeréves, vagy akár már kétezer éves és ezért él és halott hagyományok, értékek,mentalitások befolyásolják. A lokális világ minden régi tudását is újra össze kell gy jteni, fölkellene emelni a köznyilvánosságba, meg kell er síteni, mint hajtóer t és energiaforrást, ésvissza kell vinni a mindennapi életbe gyakorlati eszmeként.Dominál egy harmadik tudástömb is, a mindennapi életben alkalmazott tudások együttese,ami elvileg az el bbi kett b l is mélyen táplálkozik. Az új világgyakorlat, a globális mezterjedése, a világintézmények – kezdve az ENSZ-t l, mondjuk a Világbankig – alapvet enkifejezik és formálják az új elméleteket. Sorjáznak az új kérdések:: hogyan m ködik avilággazdaságot vezet néhány tízezer nagy metavállalat metahálózata, vagy hogyanm ködik, vagy nem funkcionál az egész világban a most már mindenütt elfogadott 16
  17. 17. demokráciamodell valamilyen konkrét típusa. A funkcionális és szubsztanciális globális világmeglehet sen eltér képeket mutat, amelyekb l Magyarországon csak néhány uralkodónézetet lehet ismerni. De a globalizáció új kérdésköröket is felölel, például ilyen probléma-együttes az egységesülés tényleges haladása.Ma a tudományágak közül sokan azt mondják, hogy körülbelül id számítás el tt négy-hatezerévt l kezd d en mindig is voltak globalizációs méret és hatású folyamatok, és a civilizációtörténelmében mindig is voltak különböz típusú globalizációk. A szovjet birodalmat akorrekt elemzések ma már úgy írhatják le, mint egy részglobalizációs rendszert, ami annakegy bizonyos sajátos (orosz? ázsiai? kelet-európai?) típusát jelenti. A globalizáció tehát nemvadonat új dolog, csak egy új fogalmat használunk az egész folyamat egységes értelmezésére.Az egységesülés viszont sok mindent újat-mást jelent. Az igazi disputa arról folyik, hogy aföldi civilizáció számos alapvet problémája csak globális szinten kezelhet és orvosolható.Nem csak az ökológiai válságtünetek, hanem például a sorozatos pénzügyi válságok, vagyéppen a globális tudások lassú hasznosítása esetén is. És aztán beszélnünk kell a föld népeineklelki-szellemi egymásra utaltságáról, spirituális azonosságtudatáról.A globalizációnak így második célja a szubsztanciális, vagy lényegi folyamat. Magyarország(és persze minden más ország is) örökre meg van áldva régi ideológiai vitákkal. Avilágpolgárinak csúfolt nézetrendszer korábban arra utalt - kicsit széls séges formában - hogyaz ember létezése közös normarendszer szerint történik. Ma már ott tartunk, hogy a globálisvilágban, s t a harmadik világban is egységesen zajlanak standard fejl dések, a világvitathatatlanul egységesül. A szingapúri ember, vagy az Amazonasnál él , alig felfedezettindián törzs, vagy az európai polgár egyre egységesebb, összefügg bb civilizációt és kultúráthoz létre; a közös tartalmak és törekvések együttes megértése és képviselete csak valamilyenközös gondolkodás jegyében történhet. Ezért a globalizációnak van kvantitatív és kvalitatívfejl dési trendje, ma a fejlett világ is még csak a mennyiségi trendek szerint él, így akvalitatív folyamatok elindulása még csak most várható.Az európai közgondolkodás progresszív része az elmúlt tíz évben már nem beszél önmagábanglobalizációról, mert bevezettek egy új fogalmat, ami már a lokalizáció globális beemelésétszentesíti, ez a globlokál világ kategóriája. Ez a kategória két alapszót egyesített, a globálist ésa lokálist, mert a két folyamat együtt és párhuzamosan is változik. Ma már az egészproblémakört globlokál világként érdemes a mérlegelés fókuszába állítani. 17
  18. 18. A népm vel k, közm vel d k tanúsíthatják, hiszen a szakma azt „halálosan” pontosanérzékelte, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a lokalitás alávetett világ volt, s számostekintetben még ma is annak tartható. Csakhogy épp a globalizáció hatására felgyorsult egyérdekes ellenfolyamat: a térségek önállósodása és identitásépítése. A globális nyomásokkal,kényszerekkel szemben egy ellenhatás jön létre, s amire a nemzetállam lefelé már alkalmatlanvagy gyenge, arra a cselekvésre már csak a lokális szféra lehet megfelel .Lokalitás-szerkezet • Fels életvilág (régió, megye) • Alsó életvilág a. Környez világ (kistérség, település) b. Kéznéllév világ (család, egyén) • Bels vált életvilág (a személyek felettes éne) • A globalizáció hatásai – a lokalizáció viszontválaszai • Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepeNéhány évtizede a német filozófia, különösen Heideggerék bevezettek számos olyanfogalmat, amelyeket ma alkalmazhatunk a lokális bels világ elméleti-gyakorlati vizsgálatára.Ezek a kategóriák arról szólnak, hogy a lokális világban van egy olyan térségi-társadalmiszint, amiben még az emberek között sokszemközti viszony, kölcsönös és személyesismeretség van, és persze van a lokális világban is egy olyan másik szerkezeti szint, amikorrészben maradt a közvetlen egymás ismerése, de lehet, hogy ez már nem személyesismeretség. Az el bbi a környez világ, az utóbbi a kéznéllév világ, mint az alsó életvilág, aforró valóság két szintje.Ilyen értelemben például egy régióban, mondjuk Dél-Dunántúlon a népm vel k, ha nem isszemélyesen, de arcról és életút tekintetében javarészt ismerik egymást. Mindenvilágteremtés, vagy lokalitás fejlesztés csak ebben a közegben mehet végbe, ahol ez abens séges ismeretség és együttm ködés még megvan, s t az új kommunikáció jóvoltábólmég javulhat is. Nagyon érdekes, hogy sokak szerint a lokális világnak az egyikkülönlegessége az, hogy az új (típusú) társadalom hoz létre, holott azt gondolnánk, hogy ezcsak a globális szinten történik meg. 18
  19. 19. TUDÁSELMÉLET • tudat és tudás típusok • globális tudás típusok • társadalmi/nemzeti tudás típusok • lokális tudás típusok • családi tudás típusok • személyes tudás típusokHa tudástársadalomról beszélnénk, lehet-e fontosabb fogalom, mint a tudás, s lehet-elényegesebb tudás, mint ami maga az új tudásról szól. Az európai tudomány az elmúltszázadokban is behatóan foglalkozott a tudásokkal, a tudástípusokkal, s t a befejez döttszázadban önálló, rangos tudományág, az ismeretelmélet jött létre. A huszadik század termékea tudásszociológia is, amely a tudások társadalomhoz és kultúrához kötöttségét vizsgálja, ámennek ellenére nem beszélhetünk arról, hogy a tudásoknak egységes, széles körben legitimméváló kategóriahálója született volna.Arról talán nem mis kellene jelzést adnunk, hogy a tudásmodellek aligha szakíthatók el azegyéni és közösségi tudatállapotoktól. Az ezredváltás pedig – szerintem - kiélezte azt akérdéskört, hogy tudásszociológiailag egyértelm en megkülönböztethetünk egymástólglobális, nemzeti, lokális vagy éppen családi tudásrendszerét.A tudásfelfogások szerint is minden közm vel , minden népm vel alapvet en tudásokkaldolgozik, hiszen munkájának lényege a tudásközvetítés, a tudások társadalmi-közösségiintegrálása, feldolgozása, s t a helyi tudások beemelése a fels bb – térbeli és társadalmi -tudásrétegekbe. Ha tudja ezt, ha nem, ha teszi jól, ha nem, a közm vel tudásokat szelektál, éstudásokat továbbít, méghozzá régi és új tudásokat közvetít különböz eszközökkel ésszolgáltatásokkal. Tudásforgalmazó iparág lett a közm vel dés, miközben a közm vel k nemváltak eléggé tudástulajdonosokká.A tudástípusok 19
  20. 20. formafeletti tudásokformázott köztudásokformázatlan köztudásokszemélyes tudásokszuperformázott magastudások+uralkodó világtudásokalávetett domináns tudásokformázott egyenrangú tudásokElég hajmereszt dolog néhány mondatban érzékeltetni, hogy a hagyományos tudásfelosztásokkal szemben talál jobb lenne a formázottság (közelfogadottság, formális közértésmértéke és min sége) alapján rangsorolni a tudástípusokat. A formafeletti tudásokkifejezésben a „forma feletti” fogalma a Tibeti halottas könyvb l, az els évezred közepér lszármazik, tehát nem éppen új fogalomról van szó. Azt jelenti, hogy olyan tudások tartoznakebbe a csoportba, amelyeket a vallások megnevezhetetlen, földi fogalmakkal nem leírhatótudásoknak mondanak a különböz világvallásokban. A formázott köztudás modelllegismertebb példája most a globális tömegkultúra, ahol a szavakba, értékekbe olyanköztudások öltöztek, amelyet mindenki vagy legalábbis több milliárdan tudnak, tudni vélnekés használnak. Az új tudományos tudások sokáig nem kerülnek be az uralkodó köztudásokba.A formázatlan köztudást több tudományág írta már le különböz módon. Lényegét tekintveazt jelenti, hogy nem csak egyéni tudatalatti (tudattalan) létezik, hanem a társadalomnak isvan tudatalattija, mert rengeteg olyan tudás rejlik bennünk, amit nem nevezünk meg, nemhasználunk, mégis motivál bennünket. Ez is hatalmas tudásrendszer, sok tudásszociológusszerint olykor keményebben hat ránk, mint a formalizált és rutinként használt köztudás. Aszemélyes tudás aztán egyrészt verg dik a globális és lokális tudások hálójában, másrészt aformafeletti tudásokhoz észrevétlenül köt dik és mélyen befolyásolható a formázatlanköztudásokkal.A szuperformázott magastudások az uralkodó tudományos világtudások. Ez azértkontinensenként rendkívül változó is lehet. Az európai magastudás mai napig is gyökeresenmás, mint mondjuk az ázsiai magastudás, s természetesen lokális szinten is egyszerre vannak 20
  21. 21. alávetett és ugyanakkor domináns tudás típusok. Magyarországon a kultúrakutatás logikája ésmódszertana körülbelül még az ipari korszakra jellemz kategóriákkal dolgozik, míg a hazaiismeretelmélet az elmúlt tíz évben virágzásnak indult.Ízelít ül nézzünk meg, hogy a természettudományok (tehát az új szuperformázottmagastudások egyes csoportjai) merre haladnak és milyen új hipotéziseket vetnek fel:Új természettudományos felismerések • az észlel t nem lehet elkülöníteni az észlelt eseményt l • az anyag egyszerre hullám és részecske természet • a kvantumfolyamatok valószín eseményei: valószín séghullámok (állapotvektorok) vagy valószín ségi hálózatok (EWG-modell) • szupertér elmélet (párhuzamos, különböz világokban élünk) - John A. Wheeler-elmélet • a helyhez nem kötött hatások és események elve • választhatunk: sok világegyetem vagy egy világegyetem gyanúsan olyannal, mint egy Tervez (Isten?) • végül: a helyhez nem kötött rejtett változó elmélete, s t a vele járó rend elmélete (Bohm-elmélet)Az új természettudományok, f ként az elméleti fizikusok néhány alaphipotézisét soroltuk fel,csupán jelzésként az új magastudásokból. Elképeszt en izgalmas, hogy az anyagkutatások holtartanak és merre haladnak. Ma már valószín leg senki nem vitatja, hogy az anyag egyszerrerészecske és hullám természet , miközben azt a felvetését a többség még nem igazolja vissza,hogy párhuzamos világegyetemek vannak. Hihetetlen mérték tehát az el rehaladás akozmosz elméletek területén is, és éppen Magyarországon nagyon magas szinten fejtik kinéhányan az úgynevezett emberarcú kozmosz paradigmát. Mindenesetre az elmúlt ötven-hetven év a kvantumelméletek elterjedését és elfogadását hozta magával.Nemcsak régi, hanem új gazdasági elmélet is rendkívül sok van. A fejlett gazdaságúállamokban egyre kevesebben beszélnek már neoliberális gazdaságfilozófiáról. Egy újösszetett szót vezettek be a közgondolkodásba: ez a társadalomgazdaság fogalma. Másképpen 21
  22. 22. nevezve: társadalom alapú, társadalom központú gazdaság, s t etikailag vezérelt gazdaságkoncepciója, ami messze többet jelent, mint a szociális piacgazdaság. Egészen másgazdaságelmélet ez, mind amir l itthon a hangadó szakemberek vitatkoznak, az európaikormányokban már nem egy olyan gazdasági miniszter van, aki a társadalomgazdaságfelel se. Mi ett l még gondolatban is távol vagyunk ett l, nemhogy ilyen funkciójú miniszterlegyen az egyébként még reformkori kormány-szerkezet végrehajtó hatalomban.Az egyén (az egyes személy) • Az egyéni második (kvalitatív) individualizációja indulhat • Az egyén csökken mértékben foglya társadalmi és ideológiai helyzetének • Az egyén küls korlátok nélkül tudáshoz juthat • A tudatfejleszt kor küszöbén vagyunkA Hankiss Elemér és társai által vezetett kutatás eredménye szerint a nyolcvanas évekbenMagyarországon volt az egyik legszéls ségesebb individualizáció, akár Észak-Amerikához,akár bármely más európai országhoz viszonyítva. Az a negatív individualizációs típus, amelyküls eszközökkel (hatalom, vagyon, média, presztízs, stb.) próbál magának tartalmat ésértéket teremteni, egyre inkább nem az egyetlen uralkodó minta, és már kifulladóban van.Elkezd dött végre egy kvalitatív individualizáció, amely minden ember saját bels világán(személyiségén, tudatán, magatartásán) végzett folyamatos munka és fejlesztéseredményeként létrehozza a tudásalapú kor környezethez, közösséghez és tudáshoz kötötttovábbi egyénesülését.Az emberi vágy • Fizikai lét: a jólét elérése (evés, ivás, fedél) • Szellemi lét: hozzáférés a tudáshoz (információ, ismeret, tudás, pneuma) • Természeti lét: a természeti javak meg rzése (leveg , víz, szárazföld, energia, stb.) • Egészségi lét: a testi-lelki egészség megtartása (kevés betegség és minden fontos betegség gyógyítható) • Közösségi lét: nincs végletes egyedüllét és újrateremthet az identitás 22
  23. 23. (család, barátság, lokalitás, stb.) • Spirituális lét: visszatalálás a pléromához (vallás, transzcendencia, halál utáni élet, stb.)A Stratégiakutató Intézet által végzett kutatás és értelmezés azt nézte meg, hogy a kilencvenesévek végén, Magyarországon az embereknek melyek a vágyai, szükségletei, amelyeketgyakran maguknak sem fogalmaznak meg. Ez a szükségletháló még nem egy új szükséglet-piramis, de mindenképpen jelzi a régi és új prioritásokat. Az emberi vágyaknak ez tömörösszegzése mutatja, hogy a sokféle veszélyeztetettség miatt az elemi vágy még ma is a biztosfedél és a jóléti minimum után van. Ezekre a vágyakra kell mindennem szolgáltatásnakválaszolni. Az elmúlt tíz év nem csökkentette a tudás utáni szükségletet, s t a környezet és ésaz egészség iránti vágyat jelent sen növelte. Minden ellenkez hírrel szemben a spirituálisdimenziók újbóli felfedezése felgyorsult, bár ennek a mértékér l nehéz pontos adatokatmondani. Ez a vágy-lista viszont markánsan jelzi, hogy a tudástársadalom iránti szükségleteker sek.Amennyiben az információs kort úgy tekintjük, mint egy egységes korszakot, ami legalábbötven, vagy száz évet jelent, akkor ebb l még legalább harminc-ötven év hátra van, hiszen ezaz új globális metakor körülbelül 15-20 éve kezd dött. Tudom persze, hogy a korszak átfogóneve, az információs kor nem a legtökéletesebb, hiszen az önfejl dés újabb állomásait ez afogalom nem tudja majd befogadni.Információs kor szakaszai (1980-2050?)információs társadalom / jeltársadalom (1990-2010-20)tudástársadalom / döntéstársadalom (2000-2030-50)tudattársadalom / valóság(át)alakító társadalom (2020-2050-70)Egységkor (2050-?)egységtársadalom / ember-valóság, tudat és eszköz egységesülése(2040-2070-90) 23
  24. 24. Az információs kornak - mai tudásunk szerint - négy-öt fejl dési etapja, lépcs je van, és lesz.Az els szakasz az információs társadalom paradigma alapján m ködik, információt gy jt,analóg vagy digitális jelként továbbít és értelmez. Ez mennyiségi adatforgalmon alapuló újtársadalmi forma, még nem sok köze van a tudástársadalomhoz. Magyarországon ma ez azuralkodó modell. A második korszak már lassan megszületik, de talán a tízes években leszigazán látható, amikor a vezet fejlesztési tényez , mozgatóer már a tudás lesz. (A tudásnagyon sok adat, információ, ismeret, ismeret-összehasonlítás egységes gondolati rendszerbeszervezve: átfogó vízió a valóságról.)A tudásközpontú társadalomról már néhány politikus érdemben beszél a magyar politikaiéletben. Ez fogalom Európában már általánosan ismert kifejezés, és elég egyértelm , hogytartalmában, formájában új világot jelent: tudásvezérelte gazdaságot, hálózati államot,szélessávú technológiát és f ként tudásközpontú államot, s magas szint tartalmakat. Ez teháta század els fele. A második fele már gyökeresen új korszak - a tudatfejleszt társadalmakszületése. Az igazi probléma viszont innent l kezd dik.Tételezzük fel, hogy Magyarországon 2007-re, vagy legkés bb 2010-re, minden családiházban, de legalább a lakások nyolcvan százalékában ott van az az infokommunikációsvégpont, ami összekapcsolja a rádiót, a videotelefont, a televíziót, az internetet.Technológiailag minden egyes embernek adott lesz a hozzáférés. Tételezzük fel azt is, hogy2010-ig minden eddigi tudást, kezdve mondjuk a magyar hagyományoktól a modern hazaitudományig, vagy az indiánok kultúrájától a kínaiak tudásáig mindent digitalizálnak, és ezértminden hozzáférhet és magyar nyelven is elérhet lesz. A fordító szoftverek jóvoltából anyelvi akadály megsz nik, és az emberiség össztudása elkezdi a társadalmi rendszereketátalakítani.Ha ez rendben mind megtörténik, igazából mégsem akkor sem történt áttörés, hiszen az emberlényegileg nem változott, csak a küls világát alakítottuk át jól, vagy rosszul. Van egyer teljes korlát tehát: a tudat. Vagy tágabban: a tudat által vezérelt személyiség. Ma is jólérzékelhet már, hogy az igazi akadály mindenkinél saját tudatának állapota, legyen az illetakár tisztes pártelnök, több milliárdot forgalmazó részvénytársaság elnöke, vidéki pedagógus,vagy vezet , közismert tudós. Számos olyan információ, tudástöredék épül be az emberekfejébe, ami keményen gátolja az új tudások befogadását. A felhalmozódott el ítéletek miatt azúj tudásokat végig sem gondolják, s így a tudati konklúziók sem vonhatók le. A tudatok nemtudják a régi-új tudásokat mesteri szinten alkalmazni. 24
  25. 25. Ugyanilyen akadály a társadalmi tudat állapota is. Bármennyire is jól dolgozik most egy-kétgeneráció, elég tisztán látszik, hogy a teljesítmény ellenére bele fogunk ütközni egy olyanköztudati falakba, amelyek a korlátást és a korcselekvést megnehezítik.Valóban véget ért a kétezer év összes története, és az ezredforduló után valami egészen máskezd dik? Még semmi sem d lt el véglegesen, s az egészen más egyaránt lehet jó és rossz,vagy a kett valamilyen keveréke. Az esély megvan, de még az esély tudata is hiányzikgyakran.Ahhoz, hogy túllépjünk majd a tudásfejleszt társadalmon, egyénenként is meg kell tudnunkérteni azt a titkot, hogy mi a tudat. Társadalmi formációktól és konkrét helyzetekt lfüggetlenül szintén értenünk kell a társadalomtudatokat, lokális tudatokat, vagy akár aglobális tudatokat és a helyi csoporttudatokat, s t a formafeletti tudáscsoportokat is. S ha márkicsit is jobban értjük a küls tudatokat, meg kellene tanulnunk mindezt alkalmazni atársadalmi és emberi gyakorlatokban, például nemzeti szinten, helyi önkormányzatban,családi életben, vagy például a népm vel i munkában.A következ ötven évnek tehát az lehet a tétje, a pozitív tétje, hogy az új század közepéreeljutunk-e egy tudatfejleszt korszak küszöbére? Ezt kellene el készítenie a tudománynak, ateológiának és a m vészetnek; számos szellemi és gyakorlati interakció, s t tudatfejlesztésikísérlet során. Akár súlyos kudarcok árán is, hiszen a kudarcokból is nagyon sokat lehettanulni. De a tudattársadalommal sem ér véget a történelem, hiszen az sohasem ér véget. Mamár szerintem látható, hogy a 21. század második felére egy úgynevezett egységközpontútársadalom trendje körvonalazódik, amely az új tudatállapotok és az új társadalmi tudatokalapján végképpen más (küls -bels ) világot produkál az emberi civilizáció történetében.De err l még csak nagyon távoli víziók vannak. Mindegyikben metatrendben több tucataltrend van. Negatív is és pozitív is. Mindez tehát lehet negatív és pozitív globális folyamat is,vagy lehet a kett ijeszt vagy boldogító keveréke.Az új tudások megértésének és alkalmazásának - most már térid ben gondolkodva -körülbelül ez lehet az univerzális tétje.IRODALOM:ALVIN TOFFLER: A harmadik hullám (Typotex, 2001) 25
  26. 26. BARRY BARNES – DAVID BLOOR – JOHN HENRY: A tudományos tudás elemzése (Osiris, 2002)BÍRÓ BÉLA: Véges végtelen (Frig, 2002)FRANCIS FUKUYAMA: Bizalom (Európa,1997)GÁSPÁR LÁSZLÓ: Általános innovációelmélet (Magyar Innovációs Szövetség, 1998)Információs Világjelentés (Információs Társadalom Könyvek 4. ORTT, Magyar UNESCOBizottság, HÉA Stratégiakutató Intézet)JOHN MADDOX: Ami a tudományban még felfedezésre vár (Vince Kiadó, 2000)KISS ENDRE-VARGA CSABA: A legutolsó utolsó esély (Stratégiakutató, 2001)MANNHEIM KÁROLY: Tudásszociológiai tanulmányok (Osiris, 2000)MANUEL CASTELLS: The Information Age: Economy, Society and Culture (Blackwell,1996)MARTIN HEIDEGGER: Lét és id (Gondolat, 1989)Mi a jöv ? (OMFB, ORTT, HÉA Stratégiakutató Intézet, 1998)RECHNITZER JÁNOS: Területi stratégiák (Dialóg Campus, 1998)ROBERT ANTON WILSON: Kvantum pszichológia (Mandala-Veda, 2002)The World in 2020 (OECD, 1997-1999)Tudományfilozófia (Szerk: Forrai Gábor-Szegedi Péter, Áron Kiadó, 1999)VARGA CSABA: Hagyomány és stratégia (Kapu Könyvek, 1998)VARGA CSABA: Vidékfejlesztés az információs korban, avagy a lokalitás esélyei (AgroinformKiadóház, 2000)WERNER HEISENBERG: A rész és az egész (Gondolat, 1975) 26

×