Farkas Roland - Szoboszlai Zsolt- Varga Csaba          Az információ szegényekt l az információ                           ...
hatásfokú beruházást valósítják meg) és ugyanakkor - ismerve a világtrendeket - gazdaságilagis és ökonómiailag is fenntart...
1. Az információs szupersztráda: jólét vagy szegénység?Az alapkérdés az: ki (melyik ország vagy országcsoport) jut el nyök...
Ázsiában természetesen a monetáris szegénység csak egy fajta szegénység, hiszen anincstelenség több dimenziójú és nagyon e...
2.    A     médiákkal         (digitális       rádiózással,    helyi     és    muholdastelevíziózással, újságokkal) kapcso...
1999/2000-es felbocsájtására. Mindegyik m hold 14 millió négyzetkilométert fed le, háromsugárral. A sugarak mindegyikének ...
2. A hálószoba tanára.A televíziónak óriási szerepe van gyermekeink szocializálásában, a feln ttek re-szocializálásában. A...
A médiakonvergencia korában, az Internet és multimédia-robbanással az újságok jöv jevitaalappá vált. A nyomtatott újságoka...
Animált, mozgó grafikák, képes tudósítások, fényképek, videóklipek teszik színessé,izgalmassá.A nyomtatott sajtó napjainkb...
A hirdetések az online sajtóban még nem jelentek meg, illetve elhanyagolható ahhoz képest,hogy a nyomtatott verziók 60 szá...
hangsúlynak a kreativitásra és a szerkeszt i energiára kell helyez djön, kommentárokkal,analízisekkel, kivizsgálásokkal ke...
o   6 emberb l egy Észak-amerikai, Európában ugyanez a szám.          o   1993-ban 26 ezer domain nevet használtak, 1999-b...
3.3 Merre tart az Internet?Az Internet idáig a PC-alapú felhasználásra és szolgáltatásra épült. Ennek mostantól vége,már m...
3.4 Az Internet 2Az Internet jelenlegi generációja az Internet Protokoll 4. verzió. A következ verzió az Ipv6,közismertebb...
Az írás/nyomtatás-on felülemelked kommunikációs és információs technológiát szimbolizál.Az Internet és különösképpen az IK...
o   A NASA sugárhajtással foglalkozó laboratóriuma és telekommunikációs    nagyvállalatok az Internet-kapu rbe történ kiju...
globális helymeghatározó berendezést cipeli, nagy sebesség vezeték nélküli    modemen keresztül kommunikál és beépített fo...
4. Aktuális kérdések, tanulságokMint ahogy a bevezet ben is megemlítettük, Ázsiára érdemes odafigyelni. Tudatos politikátf...
áll, az EUTELSAT frekvenciáitól kezdve a civil társadalom ázsiai kérdésein át a n kmunkahelyi problémáiig. Ezek feldolgozá...
arányban osztozik az információs kor nyújtotta el nyökön. Hiába láttunk ISDNtelefonfülkéket az utcákon (!), még mi sem mer...
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga

242

Published on

Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga

Published in: Technology, Economy & Finance
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
242
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Transcript of "Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga"

  1. 1. Farkas Roland - Szoboszlai Zsolt- Varga Csaba Az információ szegényekt l az információ gazdagokig (Beszámoló a MATÁV RT.-nek)A konferenciáról általábanAz 1999. július elején rendezett három napos konferenciát az AMIC szervezte, és az“Információ szegényt l az információ gazdagig. Stratégiák a 21. századra” címet viselte. Ezaz AMIC 8. éves konferenciája volt.Az ázsiai kontinens számos “kistigris”-e igen látványos gazdasági fejl dést tudhat magamögött. Emellett a földkerekség egyik leginkább érvényesül trendje az információs éskommunikációs technológiai (IKT) iparág éves GDP növekedéseket b ven meghaladófejl dési dinamikája. A múlt évben világviszonylatban a GDP 3 százalékos, az IKT szektorpedig mintegy 5-6 százalékos fejl dést produkált. Az ázsiai kontinens tigrisei esetében nemritka a 10 százalékos, vagy az azt meghaladó GDP b vülési ütem. Elképzelhet , hogymekkora az IKT szektoré. Ezt a fejl dést az ázsiai gazdasági válság csak bizonyos területeken(pl. a reklámbevételek elmaradása végett a televíziózásban) vetette vissza.A szektoron belül is vannak olyan alszektorok, amelyek kimagasló eredménnyelbüszkélkedhetnek (mobiltelefonok, számítógép hardver, szoftver…) Nem véletlenül rendeztékmeg ezt a konferenciát Indiában, ezen belül is Madrasban (Chennaiban): ez az ország, illetveez a város a világ szoftvergyártó hatalmává válik.Az indiai stratégia óriási ötlet volt: nincs nyersanyagigény (hacsak a hardvert nem tekintjükannak), igen magas szint oktatást, képzést igényel (tehát a jöv be történ legnagyobb 1
  2. 2. hatásfokú beruházást valósítják meg) és ugyanakkor - ismerve a világtrendeket - gazdaságilagis és ökonómiailag is fenntartható fejl dést, méghozzá igen gyors fejl dést biztosít.Ugyanakkor a társadalmat - mondhatni - az agrárállapotból rögtön a legfejlettebb, információsállapotba röpíti. Ma már Indiában készülnek a legnagyobb amerikai cégek által alkalmazottszoftverek (lásd: NASA), de az Öböl legnagyobb kiköt inek forgalmát irányító programokatis itt írják. A világpiac tehát szinte korlátlan lehet ségeket teremt. Megfontolandó stratégia ezaz óriási agyi kapacitással és K+F képességgel bíró Magyarország számára.A HÉA Stratégiakutató Intézet delegációját három szakember alkotta: Farkas Roland,Szoboszlai Zsolt és Varga Csaba. Az AMIC-konferencián magyar küldöttség még soha nemvolt. Egyébként a tanácskozáson közel kétszáz szakember vett részt, Kínát kivéve mindenázsiai országból, viszont Kínáról nagyon alapos elemzés hangzott el. Az ázsiai szakemberekmellett jelent s arányban érkeztek amerikai szakért k, viszont Európából - rajtunk kívül -csak néhány voltak, igaz, fontos cégek képviseletében. Amiért Indiába utaztunk, azbebizonyosodott el ttünk: sok tekintetben érdemes odafigyelni erre a kontinensre. Legf képpa címében megfogalmazottakra: a 21. Századi stratégiáikra.A Harmadik Évezred Alapítvány Stratégiakutató Intézete már komoly múlttal és tudássalrendelkezik az információs társadalom- és a jöv kutatások területein. Nemrégiben elindultInternetes folyóiratunkban (www.inco.hu) err l a konferenciáról már több anyagot közöltünkmagyar és angol nyelven, hiszen célunk az Indiában hallottak feldolgozása, illetve azokközreadása, megértetése.Ez a dilemma a következ : azok az országok, amelyek nem tartoznak a fejlett világba,technológiailag félig fejlettek, civilizációs mutatókban gyengék, ám fel akarnak zárkózni és afelzárkózási stratégiáik alapvet en információs, infrastrukturális jelleg ek, képesek-e erre ahatalmas fordulatra? Ha igen, hogyan? Magyarország ugyan nem a harmadik világba tartozik,hanem a félig fejlettek közé, ám a mi dilemmánk ugyanaz, ami Indiáé: egy szociálisan éstudásban megosztott ország képes-e felzárkózni a globális információs korba? India azért isérdekes, mert ez a dilemma hozzánk képest sokkal élesebb formában vet dik fel. Ha a sokkalrosszabb helyzetben k sikeresen modernizálnak, akkor Magyarország a jobb pozícióbólindulva még hatékonyabban haladhat el re. 2
  3. 3. 1. Az információs szupersztráda: jólét vagy szegénység?Az alapkérdés az: ki (melyik ország vagy országcsoport) jut el nyökhöz az új technológiákáltal és ki marad ki ebb l a versenyb l? Az információs szupersztráda csökkenti vagy javítja aharmadik világ országainak felzárkózási esélyeit?Az IKT (információs-kommunikációs technológia) az elmúlt dekádban különösen átalakítottaéletünket. Optikai kábel hálózatok, ATM-rendszer, mobiltelefon, Internet, e-mail, stb.Megváltoztatta az információs rendszert, a gazdaságot, a munka világát. Még továbbiel nyökre is szert tehetünk az IKT-k segítségével, de igen komoly problémákkal is szembetaláljuk magunkat. A globalizáció negatív hatásaival, a fejlett és fejlett világ konfliktusával, akorszer infrastrukturális hálózatok hiányával, az információs szegények és információgazdagok különbségével, az oktatási-kulturális felkészületlenséggel, az új típusúnemzetbiztonsági problémákkal.Míg sokan élvezhetik az információs és kommunikációs technológiák áldását, mások viszontnem tehetik ezt. Ennek oka a hozzáférés hiánya, amely az infrastruktúra elégtelenségéb l, amagas költségekb l, a képzettség nem megfelel színvonalából, esetleg hanyagságból ered. Akormányoknak gondoskodniuk kell az információs társadalom stratégiákról, az eztmegvalósító információs politikákról, konkrét projektekr l, az IKT nagyfokú, széles körhasználatáról. Ez a félig fejlett országokban nem csak a magánszféra feladata. Ázsia egyikinformációs kori jellegzetessége az, hogy a magán gazdaság dominanciája mellett gyakranfontos tényez az er s állami akarat, az állami modernizációs szándék, az állami beruházásiforrások mozgósítása.Igen fontos szerepük van a nem kormányzati szerveknek, a civil társadalmi szervezeteknek, aszakmai támogatóknak és multilaterális testületeknek is abban, hogy ezek az országok azinformációs szupersztráda el nyeit kihasználva indirekt csökkentsék a szellemi és anyagiszegénységet. Számunkra eleve meglepetés volt, hogy az AMIC konferencia vezet el adói ismennyit beszéltek a piaci szerepl k mellett a civil társadalom fontosságáról. 3
  4. 4. Ázsiában természetesen a monetáris szegénység csak egy fajta szegénység, hiszen anincstelenség több dimenziójú és nagyon eltér mérték . Az ázsiai országok között legalábbolyan nagy a különbség, mint az els és a harmadik világ között. Egy pakisztáni tanulmány a“szegénységhez való visszatérés”-t jelöli meg veszélyként egy olyan országban, ahol a 135milliós lakosságból egyel re csak 100 ezer használja az Internetet. Másik veszélyforrás: Ázsiaszámos országa nagy arányban függ az IT hardver s a szoftver tekintetében más országoktól.Ugyanakkor a közvetlen külföldi beruházások következtében több országban elsorvadhat ahazai IKT ipar.Miközben az IKT hiányának komoly következményeir l beszélünk, arról sem szabadmegfeledkeznünk, hogy ezen technológiák használata veszélyes is lehet. A pénzekszabályozatlan, gyors áramlása például nemrégiben Ázsiában mutatta meg piacromboló erejét.A helyi, felkészületlen bankok is hátrányba kerülhetnek a nemzetközi bankok IKT-alapúszolgáltatásnyújtásának köszönhet en. Az egyes országok gazdasági biztonsága is veszélybekerül, hiszen nem izolálhatják el magukat a világgazdasági folyamatoktól, és nem alakíthatjákki úgy gazdaságpolitikájukat, hogy ne lennének tekintettel a küls feltételekre. Egy országbel- és nemzetközi politikája közötti határ tehát egyre inkább elmosódik, az autonóm politikaidöntéshozatal részben megsz nik.Az államoknak olyan problémákkal is szembe kell nézniük, mint például az IKT által uraltglobális piac és a helyi társadalmuk közötti egyensúly megtalálása, amely biztosítja avállalkozások kreatív energiáját anélkül, hogy az együttm ködés társadalmi bázisa csorbátszenvedne. Egyszóval: a globalizáció pozitív, negatív vagy vegyes hatásai az ázsiaiországokban is érvényesülnek. Ebben nincs is semmi különös. A globális gazdaság, a globálisinformációs kor el l egyetlen ország sem bújhat el, de Ázsiában - ez volt a benyomásunk -kevésbé gondolkodnak az elbújásról, a félreállásról. Ázsia lépést akar tartani, a globális világel nyeire kíván szert tenni. Ázsia jobban, mint Európa vagy Közép-Európa, az információstársadalomra tesz, miközben tisztábban van azzal, hogy a társadalmi különbségek egyel reinkább n nek, mint csökkennek, de az eddig tapasztalata az, hogy az információs korbanhamarább és gyorsabban jut el a jóléthez, mint a hagyományos kapitalizmus valamelyikváltozatában. Az ázsiai társadalmakban szegénység aránya eddig is rendkívül magas volt,amelyet az elmúlt évszázadban sem tudtak csökkenteni. Most az információs szupersztrádánis közelebb akarnak kerülni a szegénység csökkentéséhez. 4
  5. 5. 2. A médiákkal (digitális rádiózással, helyi és muholdastelevíziózással, újságokkal) kapcsolatos új lehetoségek és trendek2/a A rádiózás közeljöv je: a digitalizációA rádió rövid történelme: - Az 1920-as években vezették be - Rövid id alatt terjedt el - A lökést a II. világháború adta meg - Számos új szolgáltatást hozott - Hírek, beszélgetések, sport, zene, oktatás… többnyelv ség - Nemzetközi, Regionális, Nemzeti és Helyi szint rádiók kialakulása - Technológiai fejl dés a 60-as években: tranzisztorok, elemek, ennek következtében a hordozhatóság - Közép és rövidhullám használatának terjedése - Frekvencia moduláció - min ségbeli javulás - Szatellitrendszerek - analógok, kevés digitálisA következ lépés: jobb min ség biztosítása a digitális rendszerek bevezetésével.Ennek érdekében az elmúlt két évtizedben komoly er feszítések folytak.A WorldSpace az els a globális m holdas rendszerek közül, amelyet digitális audió és multi-média távközlésre hoztak létre. A hordozható vev k egyel re drágák, de áruk rövidesenlecsökken. A rendszer els m holdját az Afristar-t 1998. október 28-án bocsátották fel.Jelenleg tesztek folynak, illetve zajlanak az el készületek az Asiastar és az Ameristrar 5
  6. 6. 1999/2000-es felbocsájtására. Mindegyik m hold 14 millió négyzetkilométert fed le, háromsugárral. A sugarak mindegyikének két TDM viv je van, egyenként 1,536 Mbit/s-oskapacitással. Ezen sugarak mindegyike 192 csatornát biztosít AM min ségben, vagy 24csatornát CD min ségben. Ugyanakkor multimédiára is használható, filmek hírek… adhatók.A rendszer 2000 elejére készen áll. Igen nagy lehet ség nyílik az oktatás (távoktatás!),szórakoztatás és információs programok el tt, és várhatóan igen rövid id n belül népszerlesz. Ugyan jó ideig együtt fog élni az analóg adókkal és a helyi állomásokkal. Különösen ezutóbbival egészíthetik ki egymást. A digitális adók a globális piacot globális hírekkel, a helyiadók a lokális piacot lokális hírekkel láthatják el.2/b A televíziózás jöv jeA televíziózás jöv jével kapcsolatos el adások középpontjában, nem úgy mint a rádiózássalfoglalkozó szekcióban nem a technikai-technológiai fejl dés állt. Az el adók csakmegemlítették, hogy a televíziózásra is a hasonló digitalizálódási folyamat vár, mint arádiózásra, sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek azonban a televízió jöv beni alkalmazásifeladataira.1. A televízió hatalma és felel ssége.A televízióval az a probléma, hogy egyszer en túl er s média ahhoz, hogy csupánkereskedelmi célokat szolgáljon. Olyan er vel bír, amellyel az emberek felfogását, világképét,mindennapi életét befolyásolja. A tudósok a televízió modern kori szerepét az alábbiakbanfoglalták össze: o a társadalmi változás ügynöke o a domináns értékek tükre o nemcsak tükrözi, de er síti is a domináns értékeket, modelleket és társadalmi attit döket. Irányítja a közvéleményét, pl.: “…igaz, hiszen a TV-ben is mutatták!…” 6
  7. 7. 2. A hálószoba tanára.A televíziónak óriási szerepe van gyermekeink szocializálásában, a feln ttek re-szocializálásában. Az UNDP az 1998-as Humán Fejl dési Jelentésében kimutatta, hogy amagyar gyerekek évente 1000 órát töltenek TV nézéssel amíg 1100 órát ülnek aziskolapadban. Japánban ez 800/1300 az USA-ban 1300/1400.A gyakori televíziónéz k ugyanakkor sokkal inkább “TV szemmel” érzékelik a világot, és pl.a TV-ben alulreprezentált csoportokat k is lényegtelenebbeknek ítélik, mint azok, akikkevesebbet ülnek a képerny k el tt.3. A tartalomszolgáltatók szerepe.A fentiekb l kiindulva tehát minden tartalomszolgáltatónak, a televíziókban dolgozóknakegyre növekv szerep jut a társadalmi és kulturális értékek józan megítélésében ésközvetítésében. Ugyanakkor érték semleges álláspontot sem képviselhetnek. “A televíziósemmi több, mint képeket sugárzó kenyérpirító” - mondta Mark Fower, az AmerikaiKommunikációs Bizottság elnöke, de ezt az álláspontot nem képviselhetik.A kormányok és a távközlési iparnak közös felel ssége, hogy: 1. fejlesszék azon utak érzékenységét, amelyeken keresztül a kultúra a társadalmi és gazdasági fejl dést alakítja 2. invesztáljanak azon folyamatokba amelyek er sítik és gondoskodnak a kulturális diverzitásról.Szingapúrban például a Singapore Broadcasting Authority szervezet Public AdvisoryCommittee-ja minden évben egy ajánlást készít az elvégzend munkákkal kapcsolatban,tavaly például pontosan a fent említett két ponttal kapcsolatban javasolták egy tanulmányelkészítését.2/c Az újságok jöv je: túlélés, vagy kihalás? 7
  8. 8. A médiakonvergencia korában, az Internet és multimédia-robbanással az újságok jöv jevitaalappá vált. A nyomtatott újságokat ma már legy ri vetélytársa, az elektronikus sajtó. Azújságok hátrányban vannak, olvasótáboruk öregszik, bevételeik csökkennek. Közben a rádióés a televízió híreiket, a magazinok hirdet iket lopják el, s egyre növekszik az onlineújságírás. Ma már több mint 1600 újság van az Interneten (40-50 millió potenciálisolvasóval), az USA-ban számuk csupán 1997-ben 197-r l 492-re n tt, miközben az utóbbikilenc hónapban az Internet hozzáférések száma az USA-ban és Kanadában 58-ról 79 millióraemelkedett. Az UPI felmérése szerint az Internet felhasználók 80%-a hiszi, hogy az onlinesajtó megöli a nyomtatott el djét.A nyomtatott sajtó a dinoszauruszok sorsára juthat és kihalhat, hacsak nem lép mihamarabb.A rádió óriási hatással volt a nyomtatott sajtóra, majd a TV a rádióéra, utána pedig akábelcsatornák és videók a televíziózásra. Mindegyiknél megjósolták az el bbi halálát, de aznem következett be. A mozi esete mutatja, hogy ugyan az új média hatása óriási az aztmegel z kére, ezek gyakran er síthetik is egymást, nem egyszer újabb virágzásukat okozvaezzel.Az írott sajtó is szenved: a hírek frissítése csak 24 óránként lehetséges, a rádió és a TV elvettet lük a “nálunk hallhatják el ször” címet. Közben olvasottságuk, népszer ségük is csökken.Az USA-ban 1970-ben még a lakosság 77,6 százaléka olvasott hetente legalább egyszerújságot, ma már csak 58,7. A fiatal közönség elvesztése a legnagyobb érvágás. Ugyanakkorhirdet iket is elvesztik. Az újságok számára létkérdés ez, hiszen az USA-ban pl. a bevételekegy harmadát teszik ki a hirdetési bevételek, amely életképessé teszi a lapot. Az Internet óriásiellenfélnek bizonyul ezen a téren.Ezen okok végett egyre kevesebb munkahely teremt dik a nyomtatott sajtóban. Az újságírókma már csak szerz déses alapon kapnak munkát a nyomtatott sajtótól.Az on-line újságok óriási el nyt szereztek. Hatalmas közönségük, így reklámbevételeikvannak. Lekörözik a rádió és a TV hírm sorait, hiszen megszakítás nélkül ontják azinformációt, nem kell fél órákat várni a frissebb hírekre. E-mailen el fizethetünk a legújabbinformációkra és megadhatjuk, hogy milyen hírek érdekelnek bennünket, tehát személyreszabott a hír. A hipertext funkció lehet vé teszi, hogy a hírt több szempontból vizsgáljuk,számos linket találhatunk egy-egy tudósítás mellett, és kommentárt is f zhetünk hozzájuk. 8
  9. 9. Animált, mozgó grafikák, képes tudósítások, fényképek, videóklipek teszik színessé,izgalmassá.A nyomtatott sajtó napjainkban kezdi elveszíteni utolsó bástyáját, a hordozhatóságot. Pár évés nem csupán a lapot csaphatjuk a hónunk alá, hanem az Internet elérhet séget biztosítószerkezetet (legyen az mobiltelefon, vagy valami más) is a zsebünkbe csúsztathatjuk. Az igaziveszély nem is igazán az online sajtó. A nyomtatott médiák sikerrel állnak át az onlinekiadásra, miközben az eredeti, nyomtatott kiadásokat is megtartják, tehát a kett együtt tudélni. A valódi probléma az, hogy az Internetet használók inkább a népszer oldalakhoz(Netscape, Microsoft és keres oldalak - Yahoo) fordulnak, ha híreket akaranak, s nem azújságok online kiadásaihoz. Erre jó példa volt a Clinton affér anyagának Interneten történközzététele, vagy a brit au-pair lány bírósági ügye. Tehát a gondot a kereskedelmi weboldalakjelentik.Bill Gates mesteri tervet sz tt az újságok ellen: Az NBC-vel közösen létrehozta az MSNBC-t,megvette az USA 4. legnagyobb kábelüzemeltet jét, a Comcast-ot, beindította a Slate nevhírmagazint, 1997 áprilisában megvette a WebTVNetworks-t, és a Corbist-ot, a világlegnagyobb digitális fényképarchívumával rendelkez céget, ’97 végén pedig elindította aSidewalk nev weboldalt, amely helyi m vészeti, szórakoztatási, éttermi, turisztikai híreketszolgáltat. Ezzel felülkerekedett a világ összes újságján.Mit tehet tehát a sajtó?1, Ki kell használni a lehet séget.Az Internet senki által sem várt fejl désnek indult. A nyomtatott sajtónak volt és van még egykis ideje, hogy kihasználja az online adta lehet ségeket, miel tt az új Internetes újságokelveszik t lük ezt az esélyt. Sokan még élvezni akarják a nyomtatott sajtó adta komfortot ésnem fog átállni az online újságokra.Még az USA-ban is pár évbe telik amíg a háztartások felében ott lesz az Internet. Ez Ázsiábanmég hosszabb folyamat lesz. Eddig sok online újság nem használta ki az elektronikus sajtóel nyeit (hipertext, videóbejátszások…). 9
  10. 10. A hirdetések az online sajtóban még nem jelentek meg, illetve elhanyagolható ahhoz képest,hogy a nyomtatott verziók 60 százalékát hirdetések teszik ki.Az online verzióért egyel re csak ritkán kell fizetni. Például a Wall Street Journal-ért 29dollárt. Ez jelent s bevételkiesést okoz, miközben az online verzió fenntartása és napontatöbbszöri frissítése jelent s összegbe kerül.Ezen felsorolás mutatja, hogy az újságoknak meg kell ragadniuk az alkalmat, ki kelldolgozzák stratégiájukat, hogy lépést tarthassanak, esetleg megel zzék a fejl dés diktáltaütemet.2. A küldetés újradefiniálása és kultúraváltás.Az újságírás szó értelme megváltozik. Az újságírók már nem hírközl k többé, hanem sokkalinkább tartalomszolgáltatók. Úgy, ahogy az újságok sem újságkiadással, hanem ma márinformációszolgáltatással kell foglalkozzanak. Ez jelenti a küldetés újradefiniálását, és azeddigi m ködési kultúra megváltoztatását.3. Az újságok iránti igény kialakítása a digitális korban.Az információ temérdek mértékben zúdul ránk. Az embereknek azonban nem információkra,hanem tudásra van szükségük. Ezért az újságoknak tudást kell adniuk, nem száraz tényeket,információt. Az újságíróknak kell az információt tudássá változtatniuk, vagyis interpretálniuk,feldolgozniuk, magyarázniuk kell a híreket. Ezzel biztosíthatják azt, hogy a digitális korban isigényük legyen az embereknek arra, hogy újságot olvassanak.4. Csináld jól, amit csinálsz.Ez egyértelm . Hasznosítsd a technikai-technológiai fejl dést, tedd látványossá a megjelenést(ezzel szerzed meg az audio-vizuális eszközökön feln tt fiatalokat), az objektivitásról a 10
  11. 11. hangsúlynak a kreativitásra és a szerkeszt i energiára kell helyez djön, kommentárokkal,analízisekkel, kivizsgálásokkal kell színesíteni az újságot, hogy tudást és ne információt adjon5. Légy f szerepl a weben.Az online kiadású újságok a web f szerepl ivé kell váljanak, és arra kell ösztönözzékolvasóikat, hogy megvásárolják a nyomtatott kiadást is. A kett nek egymás kiegészítésére kelltörekednie.Érdekes megoldást választott a Boston’s Globe, amely nem a nyomtatott sajtó elektronikuskiadását készítette el, hanem a helyi TV társaságokkal, múzeumokkal… együttm ködvetartalomszolgáltatóként jelent meg a hálón.Az együttm ködés kialakítása is igen fontos. Olyan újságok, mint a The New York Times és aThe Washington Post további hét partnerrel közösen létrehozta a New Century Network-öt,amely a tagok weboldalait reklámozza, hírforrásokhoz szolgáltat linkeket, napi nemzeti ésnemzetközi hírekkel szolgál.3. Az internet új fejlodési irányainak bemutatása3.1 A jelen és a rövid múlt o Az Internet az ARPANET hálózat kiépítésével kezd dött az USA Védelmi Minisztériumának irányításával, katonai célokra. A f szempont a nukleáris támadással szembeni ellenállóság volt. o Az els Internetes böngész a Mosaic 1991/2 során indult. Tehát az Internet tömeges használata kevesebb mint egy évtizedes múltra tekint vissza. o Jelenleg 170-200 millió web felhasználó van. Ez a szám 1993-ban 3 millió volt. 11
  12. 12. o 6 emberb l egy Észak-amerikai, Európában ugyanez a szám. o 1993-ban 26 ezer domain nevet használtak, 1999-ben 5 millió web site van. o Amerikában 80 milliónak van hozzáférése, 64 millió rendszeresen használja is a hálót.3.2 Várható növekedés o Minden másodpercben hét új felhasználó o 2005-re 1 milliárd felhasználó lesz, ebb l 700 millió nem amerikai. o Az USA f iskoláin, egyetemein végzettek 82 százaléka keresett állást 1999- ben az Internet segítségével. o 2003-ra Latin-Amerikában 24.3 millió Internet felhasználó lesz o Az USA-ban 15.1 milliárd dolláros üzlet az ISP (Internet szolgáltatás), ez 1997 óta 45 százalékos növekedés. Európában az ISP piac 4.3 milliárd dolláros üzlet. o Az USA vállalatainak 44 százaléka on-line is árul, további 36% még idén elkezdi. o Az on-line kiskereskedelem 2001-re 17 milliárd dolláros üzlet lesz. o Az Internetes forgalom minden 100. napon megduplázódik. o Indiában azonnal szükség lenne mintegy 500 ezer további kapcsolatra. o 2003-ra az európai háztartások közül 47 milliónak lesz hozzáférése. Ez a lakosság kb. fele. o Az USA Információs technológia-szektora a gazdasági fejl désnél kétszer gyorsabban n , és a gazdaságbeli részesedése a 93-as 6,4 százalékról 1998-ra 8,2 százalékra n tt. o 1965-ben a high-tech részesedése az üzleti életben 3%, 1996-ban 45 százalék. o A kis és otthoni irodák 1998-ban 5,5 milliárd dollárt költöttek high-techre. o 1993 óta a high-tech iparág az USA-ban több mint 1 millió új állást hozott létre. o Az USA-ban a szoftverrel kapcsolatos gazdasági tevékenység éppen megel zi az autóiparét (a bevételeket tekintve) 12
  13. 13. 3.3 Merre tart az Internet?Az Internet idáig a PC-alapú felhasználásra és szolgáltatásra épült. Ennek mostantól vége,már ma is számos eszköz használja a hálót. Nézzük alaposabban:Manapság válik általánossá az Internetes e-mail fogadása mobil telefonokon. A Nokia mostadja ki azt a handset-jét, amely Internet oldalakat fogadhat és videokonferenciázni is lehetsegítségével. Egy most létrehozott cég az Unimobile bármely mobiltelefon felhasználónaklehet vé teszi e-mailjei, hangmailei fogadását telefonján, BÁRHOL a világon (a nélkül, hogyregisztráltatnia kéne magát a helyi mobil-szolgáltatónál).Totális konnektivitás. Az Internetre kapcsolt háztartások berendezései (f tése…) kéziberendezéssel, pl. mobil telefonnal lesz szabályozható, a föld másik oldaláról. A mikrósüt k agyártó vállalattal felvéve a kapcsolatot pontosan tudhatják, hogy mennyi ideig, milyenfokozaton f zzék a félkész/kész ételeket. A sort a végtelenségig folytathatnánk.Irányítás és navigáció. Hatalmas mennyiség CD-Rom térkép van, amelyet kiválthat azInternet, amelyr l a legfrissebb, kívánt felbontású térkép hívható le, bárhol is utazunk avilágban.Keres k. Rengeteg a számunkra érdektelen információ, amelyet az intelligens keres ksz rnek. Ezek pl. a felhasználó érdekl dési körét (a s r bben látogatott oldalakat figyelve)szemmel tartva sz rik az információt.Virtuális Valóság. Az Internet számos virtuális környezetet teremt. A különböz helyekr lbeszerzett adatok összefogott virtuális felépítményt alkotnak.Információ. Az Internet gyors, olcsó és könny hozzáférést kínál hatalmas mennyiséginformációhoz. A Microsoft manapság indította be a többé-kevésbé egész fölr l szólószatellit-tanulmányának web lapját. Ez az információ kinyomtatva 20 ezer 500 oldalaskönyvnek felelne meg.Az Internet tehát többcélúvá válik, nemcsak adatforrás, hanem otthoni f tésszabályzás islehet vé válik általa. 13
  14. 14. 3.4 Az Internet 2Az Internet jelenlegi generációja az Internet Protokoll 4. verzió. A következ verzió az Ipv6,közismertebb néven az Internet2 elnevezést viseli majd. (www.Internet2.edu). AzInternet2-re a következ k jellemz ek: min ségi szolgáltatás, többcélúság, kísérletihálózatgerincek. 150 amerikai egyetem, az amerikai kormányzat, vállalatok és nemzetközipartnerek: Kanada, Japán, Norvégia, Szingapúr, Anglia, Mexikó vesznek benne részt. Olyanalkalmazások, mint pl. a telemedicína, a digitális könyvtárak, és a virtuális laboratóriumok(orvosi, asztronómiai) valósulnak meg. Ezzel a WTO el rejelzése is megvalósulni látszik: “Afejl d országok nyerhetnek a széleskör és olcsó információhoz, oktatáshoz és egészségügyiszolgáltatásokhoz való Interneten keresztül megvalósuló hozzáféréssel.”3.5 Miért az Internet a nyer ?Mert költséghatékony, ugyanis: o A létez telefon rendszerek infrastruktúrájára épül (akárcsak a TV kábelekre, de az elektromos hálózatokra is) o A legújabb drót nélküli technológiák tovább segítik elterjedését (különösen ott, ahol nincs létez infrastruktúra) o Az adatátviteli kapacitás nagyobb az analóg átvitellel szemben (plusz gazdagabb is, pl. multimédia) o Néhány vonal vagy hálózat számos kapcsolódási lehet séget nyújt (vagy/és feladatra jó) o A felhasználó barát böngész kkel és szoftverekkel, pl. a Java-val egyszer en kezelhet .Napról-napra egyszer bb a hozzáférés és a felhasználás, olcsóbb a használata. Ennek okai atelekommunikációs technológiák fejl dése, az olcsóbb hardver, és az egyre briliánsabbszoftverek. Információtovábbítási képessége mellett megbízható, ott és akkor érhet el, aholés amikor is csak akarjuk. 14
  15. 15. Az írás/nyomtatás-on felülemelked kommunikációs és információs technológiát szimbolizál.Az Internet és különösképpen az IKT nagyban megváltoztatja az emberi társadalmakat. Atársadalom, kultúra, gazdaság, oktatás, politika nem marad érintetlen. Íme egy pár hatása:1, E-kereskedelem. Az USA vállalatainak 56 százaléka 2000-re online is árulni fogjatermékeit, ez 1998-hoz képest 24 százalékos növekedés. Az Internetes reklám 1,92 milliárddolláros üzlet volt 1998-ban, a 97-es érték kétszerese. 2001-re az e-kereskedelem-piac 1,2billió(!) dolláros lesz.2, Oktatás. Id és hely nem korlátozza. Megváltozik az oktatás természete is: a tanulás végetttörtén tanulás és a szórakozás végett történ tanulás ugyanolyan hangsúlyt kaphat, mint anyereség érdekében történ tanulás.3.6. Érdekes megállapítások A. Zeitlin tanulmányából (a Szabadság Fórum Ázsiai Központjánakideiglenes igazgatója Hong-Kongban) o 2005-re a telefon az Interneten, illetve a nagy sebesség a hálón mindenki számára lehet vé teszi majd a nagy sávszélesség kapcsolatot, így a videózás itt is elterjed. A szatellit projekteknek köszönhet en ekkorra közös, nagysebesség Internet, telefon és videókapcsolatunk lesz. Az ázsiai falvak tizenévesei videotelefonokon cseverésznek, miközben az Interneten szörföznek. o 2010-re az Intel olyan chipet épít, amely egy milliárd tranzisztort tartalmaz, a mostani integrált áramkörökben alkalmazottak százszorosát. o 2015-re, nem sokkal a mostani dekádot követ en általánossá válik a szimultán nyelvi tolmácsolás, amelyet a számítógépchipek teljesítményének mostaninál százszor nagyobb teljesítménye tesz majd lehet vé. o Mi a helyzet a teleportációval? Kevin Maney, aki az USA Today technológiai újságírója, jelentette be, hogy munkák folynak a vezetékes teleportáció területén, és az egyik kísérlet során szubatomi szinten sikeresen teleportáltak egy protont. Megéri odafigyelni rá, bár kedves Star Trek rajongók, messze van még a "Tüntess el Scotty". 15
  16. 16. o A NASA sugárhajtással foglalkozó laboratóriuma és telekommunikációs nagyvállalatok az Internet-kapu rbe történ kijuttatásának lehet ségét keresik, Internet alapú kommunikációt téve lehet vé ezzel a Föld és a Mars - vagy egyéb bolygók között. Vagy vegyük az X-aktás megközelítést, esetleg más él lények között. Képzeljék el: név pont Mars.o Három hónappal ezel tt az USA-ban fél millió család rendelkezett szélessávú, nagy sebesség Internet hozzáféréssel. A kutató cégek 2002-re ezt a számot 16 millióra teszik. Ha valóban használható, fogadok, hogy ez a szám nagyobb lesz.o Figyeljünk egy kicsit John Chambersre, aki a kaliforniai Cisco Rendszerek vezet je. Szerinte, ahogy a telefonok, kábel televíziók és az Internet konvergál, adatok, videók és hangok hatalmas mennyiségét nyújtva ezzel, a hang része ingyenessé válik. Neki felhatalmazása van erre a kijelentésre - a Cisco a világ legnagyobb hálózatirányítási rendszereinek hardvergyártója. Chambers az elmúlt szeptemberben a következ ket mondta: “Az adat és videó telítettség jóval túl fogja szárnyalni a hang telítettséget a hálózaton. 2001-re, vagy 2004- re a vállalkozások automatikusan helyeznek el hangot az adat/video hálózatokon." Állítása szerint a Cisco már ezt teszi. Elmondta, hogy havonta 30 ezer dolláros telefonköltséget spórolnak az adatvonalakra ültetett hanggal; extra kapacitás extra kiadások nélkül.o Bárki, aki ma körülnéz Ázsiában, láthatja, hogy a jöv drót nélküli. Nézzük ezt a rengeteg mobil telefont. Lefogadom, hogy az itt ül k legalább felének van. A Dataquest, egy piackutató cég szerint 2003-ra 800 millió embernek lesz mobilja. Ebb l 260 milliónak, ami majdnem a 800 millió egyharmada, ázsiai.o Ne feledkezzünk el az unalmas, öreg rádió hatalmas kilátásairól. Az ultra szélessávú rádió és a digitális pulzus a jöv kommunikációs technológiái, olyan lehet ségeket nyújtva, mint a fejlett radar, amely a katonaságot és a rend rséget segítheti abban, hogy átláthatóvá teszi a falakat. Az ultra szélessávú rádió a digitális átvitel során kis "be-ki" energialöketeket használ - ahhoz hasonlót, amelyet az AT&T a szélessávú kábelnyalábokon keresztüli adat, hang és videó továbbítása során kíván alkalmazni - alacsony energiaszinten, viszont szinte az egész rádióspektrumon belül.o Az újságírók megtapasztalhatták a m holdas hálózatok hasznát Jugoszlávia bombázásakor. A jöv újságírója el tt már ott lebeg a kép, ahogy hátán a 16
  17. 17. globális helymeghatározó berendezést cipeli, nagy sebesség vezeték nélküli modemen keresztül kommunikál és beépített folyadékkristályos kijelz s szemüveget visel. Háborús id szakban a riportereknek vigyázniuk kell. Egyre inkább úgy néznek majd ki, mint a jöv katonái.o Ellentétben a kormányok múltbeli törekvéseivel, melyek során az állami irányítású postai és telegráf szolgáltatásokon keresztül próbálták kontrolálni a kommunikációs technológiákat, az USA most egy világstandardot állított fel, az új kibergazdaság privát szektorában zajló fejl dés relatíve laissez-faire állapotát. A magán és közös vállalkozások növekv dominanciájával szemben ugyan mely kormány lenne képes a kommunikáció kontrolálására? Véget ér-e az ideológiák konfliktusa, vagy az új differenciákon alapulva új harcos korszak kezd dik? Gondoljunk a következményekre.o Vessünk egy pillantást az AT&T-re, az Amerikai Telefon és Telegráf Vállalatra. Hét évvel ezel tt ez az óriás küszködött. Nem voltak irányvonalak, s annak ellenére, hogy az USA vezet távbeszél szolgáltatója volt, csak reményt vesztve keresgélte helyét a kommunikációs és információs világban. A vezetés horrorisztikus id szakot élt át, és úgy t nt, hogy elt nik az útveszt ben. Ismerem a folyamatot, hiszen negyven éven át, egészen kezd szerkeszt korom óta AT&T részvényeket vásároltam. Most lássuk a jelent: az AT&T Michael Armstrong, az új f nök irányítása alatt nem csupán a legnagyobb marad az USA távhívó szolgáltatása terén, hanem mintegy 32 milliárd dolláros beszerzésének eredményeként, amellyel felvásárolta a Tele- communications Incorporated-et, az ország legnagyobb kábel-üzemeltet jévé is vált. Az AT&T által meglepett átlag-részvényes felhajtja a kábel- vállalatokat, miközben a mindenki által ismert technológiák - úgy t nt - túllépnek a kábelen - m holdas átvitel, videó direkt sugárzása az el fizet felé -. Simon és csapata arra a következtetésre jutott, hogy a jöv kommunikációs közege a kábel.o Amit az AT&T el re lát, látják a riválisok is, vagyis képesnek kell lenni új információs szolgáltatásokra, Internet hozzáférés nyújtására, helyi és távolsági beszélgetések, fix és mobil telefon és televízió szolgáltatásra az otthonok és munkahelyek számára egy "mindent-egybe" digitális továbbító rendszeren keresztül, mindezt egy számlán, és egyazon vállalat használatakor jelent s kedvezmény nyújtásával. 17
  18. 18. 4. Aktuális kérdések, tanulságokMint ahogy a bevezet ben is megemlítettük, Ázsiára érdemes odafigyelni. Tudatos politikátfolytatnak, amelyben ugyan óriási szerep hárul a piaci er kre, a kormányok és nemkormányzati szervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne csupán akontrolálatlan hatások érvényesüljenek az új kor új társadalmának kialakulásában.Ehhez elengedhetetlenül szükséges olyan szakemberek felkészítése, akik átlátják afolyamatokat, de nem csupán mérnökök, hanem szociológusok, gazdaságpolitikusok… isegyben. Vagy olyan “think tank”-okat, szakért i csoportokat alakítanak ki, amelyek hathatóssegítséget tudnak nyújtani a kormányzat információs politikájához.Jelenleg a “gyorsuló id ” fázisát éljük, és biztosra vehetjük, hogy a forradalmi, az élet szinteminden területét érint változások, újdonságok, találmányok megjelenésével egyrefokozottabban kell számolnunk. De miért is lenne ez másképp egy olyan korban, ahol azeddigi történelem tudósainak 80 százaléka él és dolgozik, az emberi tudásanyagot mindenmásodik évben megduplázva?Egyre több kérdés, egyre több választ igényel. Milyen jöv nk lesz? Hogyan találhatjuk meg ahelyes utat? Egyáltalán melyik a legmegfelel bb szcenárió?Csupa olyan kérdés, amire mihamarabb választ kell találnunk, hiszen a folyamatok amegfelel stratégia hiányában kontrolálhatatlanul rombolhatnak is, következményeik pedigvisszafordíthatatlanok lesznek.Az AMIC 8. éves konferenciáján felszólaló el adók mindegyike tisztában volt a stratégiafontosságával, az egyes el adások során az érintett szakterületekre vonatkozó javaslatokat kiis fejtették.Hatalmas mennyiség anyag birtokába jutottunk, ebben utijelentésben igyekeztünk a nem túl“száraz” el adásokat bemutatni. Az összes el adás nyomtatott formában is rendelkezésünkre 18
  19. 19. áll, az EUTELSAT frekvenciáitól kezdve a civil társadalom ázsiai kérdésein át a n kmunkahelyi problémáiig. Ezek feldolgozása folyamatban van, és teljesen ingyenesen,folyamatosan jelentetjük meg els magyar nyelv , Információs társadalommal foglalkozóhonlapunkon. (www.inco.hu)5. Mi hasznosítható Magyarországon?Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar információs társadalom jelenleg még inkábbpiacvezérelt, mintsem tudatosan megalkotott stratégia, politika eredménye. Sikerkéntkönyvelhetünk el már számos projektet, amelyek során tudásfalvak, tudásházak, tudásrégiókkialakulásának lehetünk szemtanúi és cselekv részesei. Még mindig hiányzik azonban azinformációs társadalom stratégia és politika, amely keretét adná a cselekvési programoknak.A Harmadik Évezred Alapítvány Stratégiakutató Intézete az elmúlt id szakban rengetegenergiát fordított az EU Információs társadalom stratégiájának és egyéb szabályzóinak, astratégiaalkotás folyamatának megismerésére. Különösen igaz ez a finn nemzeti stratégiára.Tapasztalataink azt mutatják, hogy tudatos stratégia nélkül, és ami talán legalább ennyirefontos, tudatosság és józanság nélkül nehéz a projektek végrehajtása. Az er források könnyenszétaprózódnak, mert sok a cél, a projektek félig befejezetlenek maradnak…Az ázsiai régió az elmúlt évek során a leger teljesebb gazdasági fejl désen ment keresztül avilágon. A folyamatok sokkal fokozottabb tempóban jelentkeztek, jelentkeznek, így nemkönny lépést tartani a fejl déssel.Magyarország ma hasonló helyzetben van, de nem azért, mert az ázsiaihoz hasonlófolyamatokat éltünk át, hanem mert idáig számos dolgot elmulasztottunk, és késésbenvagyunk.Tévedés ne essék: Ázsia számos problémát képtelen kezelni (vagy egyszer en csakgondatlanság, hanyagság okozza). Az óriási népesség Indiában - tapasztalataink szerint - 1:6 19
  20. 20. arányban osztozik az információs kor nyújtotta el nyökön. Hiába láttunk ISDNtelefonfülkéket az utcákon (!), még mi sem mertük használni, hiszen 5-6 perc nemzetközitelefonálás 2400 rúpiába (13 ezer forintba) kerül. Ez az ottani emberek majdnem egyhavikeresete.Az ország követi fejlettebb ázsiai testvérét az információs szupersztrádán, miközben korszersztrádával, de egyéb infrastruktúrával is alig-alig rendelkezik. Még is nálunk gyorsulóbbtempóban halad el re. 20

×