Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba

437 views
401 views

Published on

Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
437
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
5
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba

  1. 1. Varga Csaba Az e-közigazgatás távlatai1. Új felismerések a 21. század els harmadábanA tudástársadalom paradigmaA bevezet fogalomtár után szeretnénk néhány tartalmi kérdésben összegezni azokat a fontosproblémaköröket, amelyek értelmezése nélkül az e-közigazgatás jöv je nem gondolhatóvégig.A globális- és az európai világban is a jelen átfogó modelljét információs kornak hívjuk.Amint azt az információs társadalom tantárgy keretében összesítettük, az információs kornakszámtalan alternatív kategóriája van: posztindusztriális-, digitális-, informatikai-,infokommunikációs-, kreatív-, tudásgazdasági kor. A közeljöv neve: tudáskor. Ennek isvannak különböz megnevezései: tudástársadalom-kor, innovációs- és információs korszak,posztinformációs kor. Ha ebben a fogalmi kavalkádban rendet akarunk tenni, a jelen nevétinformációs korra, a jöv nevét tudáskorra egyszer sítjük le. A jelen nagyjából a nyolcvanasévekben kezd dött és körülbelül a tízes évek elejéig tarthat. Az általunk tárgyalt jöv azezredforduló után indult és várhatóan legalább a húszas évekig eltart.A két alapkategória megkülönböztetése az információ szó és a tudás szó tartalmainakmegkülönböztetésén alapszik. (Az angol nyelvben ez még nehezebb, mert ott a tudáskort nemcsak knowledge age-ként, hanem intelligent age-ként tárgyalják.) Itt csak azt kellmeger sítenünk, hogy a tudástársadalom korszak alapja a tudástársadalom paradigma. Ez aparadigma a jöv tervezésben a központi jöv kép.A tudástársadalom paradigma kilenc-tíz alapvet felismerésen nyugszik: 1. Az új tudáselméletek alapján a tudás definíciója és a definíció értelmezése gyökeresen kiterjed és megváltozik, aminek a lényege nagyjából az, hogy a tudás nem csak a magas rangú és átfogó információk hálózatát jelenti, hanem a tudás szellemi t keként 1
  2. 2. való transzferjét, avagy személyes és társadalmi t keként való dinamikus alkalmazását. 2. Az új társadalomelmélet megközelítések alapján a társadalom fogalmának újragondolása és értelmezése szintén végbemegy a huszonegyedik század elején, amiken az egyik alapvet eredménye a tudástársadalom fogalmának és értelmezésének a megszületése. A következ húsz év univerzális és globális feladata a tudástársadalom modell elterjesztése a földi civilizációban. 3. A monetarizmus új elméletei alapján az új gazdaság (posztindusztriális gazdaság, tudás vezérelte gazdaság, internetes gazdaság, stb.) már létez funkcióinak és m ködési módjainak a feltárása és az új gazdasági világmodell (és ennek részeként a pénzközpontú újkapitalizmus új folyamatainak) megszületése. 4. Az eddigi konfliktuselméletek alapján és ezeket folytató új felismerések szerint az információs kor és a tudáskor társadalmainak, továbbá ezek alapvet konfliktusainak az értelmezése és persze a konfliktuskezelés új lehet ségeinek és technikáinak a megnevezése. 5. A különböz káoszelméletek alapján a Földet körülvev Univerzum és a Földön lév univerzális-globális világ új viszonyainak, új összetettségeinek a megértése és az új valóságképhez igazodó cselekvéselmélet kidolgozása. 6. Az új globalizációelméletek alapján a földi civilizáció és kultúra új állapotának leírása és a huszonegyedik század közepéig jöv alternatívát jelent tudástársadalom forgatókönyvek megfogalmazása és megvitatása. 7. A tegnapi és a mai politikaelméletek alapján a politikai társadalmak és intézményrendszerek válságainak megismerése és az új konfliktuskezelésként egy lehetséges új demokrácia (posztdemokrácia) mozgáspályáinak kimunkálása. 8. A régi és a jelenlegi utópiaelméletek szellemében a tudástársadalom normarendszer megfogalmazása, de ezt meghaladó módon akár a huszonegyedik század végéig szóló jöv kép vízió legfontosabb tartalmainak egységes rendszerré alakítása. 9. Ha a modern tudomány és poszttudomány még nem is áll jól a tudatelméletek megalkotásával, ennek ellenére – az egyik legvalószín bb megaalternatívaként – a tudatközpontú és egyben személyes- és kollektív tudatot fejleszt társadalommodell el készítése, napirendre t zése.Nem csak azért, hogy a kilenc nem kerek szám, tizedik átfogó tudástársadalmi felismeréskéntérdemes egy-két mondatban összegezni az állam és a közigazgatás jöv jével kapcsolatos 2
  3. 3. hipotéziseket. A huszadik század szinte mindenhol az er s, központosított,hatalomkoncentráló és a társadalom konfliktusait nehezen kezel államok korszaka volt. Maezek a viták hol a politikarendszer válságaiként, hol a jóléti állam kríziseiként, vagy hol a civiltársadalmak alávetettségeiként tárgyalódnak a mediatizált nyilvánosságban. Az európaiinformációs társadalom vízió ugyan kidolgozta a maga digitális állam- és e-közigazgatásparadigmáját, ám új államelmélettel és új állammodell tervével sem Európa, semMagyarország nem rendelkezik.A poszt-modernizációs modellekAz eddigi és a holnapi világmodellek, világforgatókönyvek megvalósításának hogyanjáttárgyaljuk a modernizációs modellek címszó alatt. Európa már mintegy háromszáz éve amodernizáció korszakába lépett, ám ez a hosszú út és a nem kevésbé hosszú jelen számosegymástól lényegileg is eltér modernizációs modellen alapszik. Most nem feladatunk, hogyaz európai vezet államokban vagy a peremállamokban id ben is máskor egymást váltómodernizációs modelleket részletesen kitárgyaljuk. Az e-közigazgatás szempontjábólszámunkra egyel re elég, ha az elmúlt húsz év és a következ húsz év modernizációsalternatíváit megjelöljük.Felfogásunk szerint két modernizációs modellcsoportot különböztetünk meg: modernizációs-és poszt-modernizációs modellek. Az els csoportba tartoznak a hagyományos modernizációsprogramok és technológiák, ide soroljuk például az er forrás, a befektetés, az innováció és azinformáció vezérelte modelleket. Ez tehát azt jelenti, hogy az információs kort megel z iparikorban például domináns modernizációs irányok voltak az er forrás vagy az innovációvezérelte állami- és regionális modellek. Mi az információs kort még a hagyományosmodernizációhoz soroljuk, ezért ebbe a csoportba tettük bele az információ vezéreltefejlesztési programot. A második csoportba tartozó modernizációs modellek közé emeljük bea tudás vezérelte-, a kreativitás vezérelte- vagy a tudat vezérelte posztmodernizációsmodelleket. Ezek kivétel nélkül a jöv modelljei: ezek így hipotetikus modellek. Mindenesetre már a most készül , de csak a tízes években kibontakozó tudás korhoz tartozik atudásvezérelt posztmodernizációs (már nem állami, hanem egyszerre globális és lokális)modell. A jöv olyan megoldást is választhat, amelyben a felsorolt posztmodernizációsmodellek egyrészt integrálódnak, másrészt kiegészülnek további (új demokrácia vezéreltevagy a spiritualitás vezérelte) fejlesztési programokkal. 3
  4. 4. Az e-kormányzás vagy az e-közigazgatás jöv je tehát egyfel l az információ, másfel l pediga tudás vezérelte modernizáció egyik domináns elemként kezelend .Digitális állam és közigazgatásHa a huszadik századot értelmezni akarjuk, akkor ezt a száz évet elemezhetjük az ipari korcsúcspontjaként vagy az ipari kor végeként is, vagy a több századon át húzódó modernizációbefejez szakaszaként, vagy akár a posztmodernizáció els id szakaként. Akárhogy iselemezzük azonban, minden esetben oda jut el az elemzés, hogy ebben az id szakban nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom és az állam iparosodása is lejátszódott. Ez nagyonegyszer en azt jelentette, hogy a társadalom és az állam egyaránt ipari folyamatkéntm ködött. A társadalmi és az állami intézményrendszer szintén az ipari gazdaságtulajdonságait és m ködési mechanizmusait vette át.Az ezredforduló után érthet en az a legfontosabb dilemma, hogy egyrészt az állam mégmindig az ipari korszak tulajdonságai szerint m ködjön-e, másrészt az ipari vagy inkább aposztipari m ködés központi tartalomelemévé a tudás, a tudásipar vagy a posztipar válhat-e?Állami szinten végleges válasz alig adható pillanatnyilag, mert Magyarországon az állam mégalapvet en politikához és a politikai intézményrendszerhez köt dik, és ezért célrendszere ésm ködésmódja szükségképpen lesz kül rövid távú parlamenti ciklusokra. A közép- és alsóközigazgatási rendszernél hamarabb várható áttörés, mert a központi szintekhez képest jobbanköt dik a társadalomhoz, a lokális akaratokhoz. Minden esetre 2020-ig feltehet en részbenvagy egészben lezajlik az a modernizálási folyamat, hogy nem csak Európa fejlettebbállamaiban, hanem Magyarországon is létrejön – az információs társadalom ideológia szerinti- digitális állam, amely bizonyos értelemben már hálózati állam jelleget ölthet, és talán nemlesz a múlt századi értelemben vett, központosított csúcshatalmi intézmény. Ha nem is értjük mindig pontosan, hogy mi az e-közigazgatás és tágabban az e- kormányzás, felt nhet nekünk közép-európaiaknak vagy magyaroknak, hogy Európában az elmúlt években a kormányzás és azönkormányzás szintjén mindenhol áttértek, vagy most térnek át az e-közigazgatásra. Nagyonfontos állami és közigazgatási reformot jelenthet ez, ha a kontinens nagyobbik fele alegfontosabb információs kori fejlesztésnek tartja, hiszen ezt az e-Europe stratégia 2003-2005-ös változatában már az els lépésnek sorolták be. Ez önmagában tehát áttörés lesz. Ez 4
  5. 5. önmagában nagy változás. Ez önmagában hatalmas kihívás a mai magyar önkormányzatoknakés polgármesteri hivataloknak. A következ két-három évben a hatás katartikus lesz, mert aközigazgatás sem számított arra, hogy a komplex változás ilyen nagyságú és mérték .Miután tehát az Európai Unió tagállamaiban 2000-ben elindult az e-kormányzás és az e-közigazgatás elterjesztése és bevezetése, Magyarországon ez a folyamat legfeljebb három-öt éves késéssel minden bizonnyal befejez dik. Meddig jutunk el ezzel a programmal?Változó színvonalon, de jórészt megteremt dik a digitális állam és az e-közigazgatás, s tennek segítségével az e-demokrácia feltételrendszerének els csokra is teljesül. De hovahaladtunk ezzel? Az iparosított-központosított állam továbbfejl dik – merre, hogyan? Azállam fejl désében milyen új, poszt-modernizációs modell érvényesül majd? Nincs mégérvényes válasz. Éppen ezért érdemes lesz szemügyre venni, hogy az állammal,közigazgatással, demokráciával szemben milyen új követelmények vannak? El zetesen annyimegjegyzést kell tenni, hogy az e-demokrácia, mint demokráciamodell, alapvet en másmodell lehet, tehát fokozatosan elmozdulhat a részvételi demokrácia irányába.A jöv a hálózati állam, de milyen hálózati állam?Mit hozhat újat az információs kor vagy/és tudáskor állameszménye? Egyáltalánbeszélhetünk-e új típusú államról? A jöv állama: feltehet en és várhatóan a hálózati állam. Ahálózati állam új típusú közigazgatása pedig – els lépcs ként bizonyosan - az e-közigazgatás,s t az elektronikus államgyakorlat nélkül nem is lehet hálózati állam.Az új európai állam-modellr l már régóta folyik a gondolkodás, hol digitális, hol hálózati, hole-államnak, olykor poszt-államnak vagy kvalitatív államnak hívják. Ez a közgondolkodásgyakran összekapcsolódik az információs társadalom e-kormányzás programjánaktervezésével. De a feladat csak annyi lenne, hogy az iparosított államot most váltsa fel aposzt-iparosított, tehát elektronizált állam?Már az információs társadalom – mint az egyre inkább látható - új típusú államot hoz létre,avagy a digitális államot, amely a hálózati gazdaság és a hálózati társadalom mintájára –legalább részben - hálózati állam lesz. Ez már nem az egyközpontú vagy többközpontú, ésnem a centralizált vagy decentralizált állam. Ezért a hálózati államban a korábbicsúcshatalommal, a kormánnyal (egyre inkább vagy fokozottabban) egyenrangú szerepl véválik a regionális-megyei önkormányzás és a helyi közigazgatás. Ennek pedig els rend 5
  6. 6. feladata, hogy az eddigi alattvaló állampolgár számára megteremtse a résztvev állampolgár(közpolgár, közösségpolgár) lehet ségét. Ezzel párhuzamosan a következ lépés pedig máraz, amikor a hálózati államban a helyi társadalmak is kivívják a maguk (legalább részleges)egyenrangúságát.Az egyik új felfogás szerint „egyrészt az állam konstruált létéb l és az új helyzetb l kiindulvaamellett érvel, hogy próbáljuk meg új módon elképzelni az államot, ne ragaszkodjunk anemzetállamnak koramodern korban kialakult, mára meghaladott fogalmához. Másrészt akortárs tendenciákból kiindulva, s az arisztotelészi társiasság-, a foucault-i hatalom- és ahabermasi kommunkatív racionalitás- és cselekvés-elmélet tanulságait is felhasználva apolitika fogalmának kiszélesítése mellett érvel. Ennek következményeként az interszubjektívállam úgy jelenik meg, mint amelyben a politika m vel inek tábora kiszélesedik ésintézményrendszere is a (helyi és globális) társadalomnak a politika színterére valóbehatolását tükrözi..”1 A probléma csak az, hogy a poszt-modern globális-lokálisstruktúrákban és persze az új konfliktus helyzetekben a hagyományos vagy a huszadik századielméletek sem adnak (elég?) eligazítást és nem kínálnak megoldásokat.Ha tehát a helyi társadalom, avagy az intelligens civil társadalom és a helyi önkormányzás,valamint a térségi-települési államigazgatás szerepe feler södik, akkor érthet , hogy akorábbinál sokkal fontosabb lesz az információs kori közigazgatás. Az elektronikusközigazgatás fogalma – mint az köztudott - rövidítve az e-közigazgatás. Az „e” bet azonbanmár kezdett l fogva többet jelent, mint elektronikus, de ez a kiterjesztett tartalom gyakranszükségképpen homályos, hiszen nem önmagában technológiai modernizáció a feladat. Azelektronikus helyett magunk is szintén mondhatnánk digitálist, ám akkor is csak atechnológiaváltásra utalnánk. Az információs kor szellemében beszélhetnénk információsközigazgatásról, mint ahogy azt eddig is tettük, csakhogy ez vagy más jelz önmagábannehezen értelmezhet a klasszikus közigazgatásra vagy általában az államra vonatkoztatva. Ésönmagában attól sem oldottuk meg a problémát, hogy valamilyen fejl dési utat tervezünkközigazgatástól a közszolgáltatásig, avagy a szolgáltató államig – és a szolgáltató e-államig.Az államnak már most a következ dilemmákra kell válaszolnia: • Noha minden állam saját költségvetéséb l nagyon jelent s forrásokat fordít az egészségügyi szociális problémák megoldására, mégis képtelennek látszik a lakosság 6
  7. 7. legszegényebb és legkiszolgáltatottabb csoportjainak (a lakosság három-öt százalékának) megmentésére. • Noha az állam viszonylag sok er forrást ad a természeti–környezeti krízisek enyhítésére, mégis a várt vagy váratlan ökológiai katasztrófák esetében félig-meddig vagy egészen tehetetlennek bizonyul. • Noha minden állam meglehet sen er s rendvédelmi apparátust tart fenn és m ködtet, mégis egyre több esetben képtelen megel zni a bels vagy a küls terrorakciókat. • Noha a legtöbb állam semleges államként definiálja magát, mégis szinte minden esetben valamelyik integrált politikai-gazdasági er csoport befolyása alá kerül vagy legalább is kerülhet. • Noha a legtöbb európai államban az állam az egyház szétválasztása régóta lezajlott, mégis a tartalom nélküli, a hitvallás nélküli, a lelkiség nélküli, a szakralitás nélküli állam elveszti vagy elvesztheti magas rangú küldetését. • Noha minden állam jogrendje vagy minden fejlett jogállam garantálja az egyén szabadságjogait és az egyén autonómiáját, mégis az egyén állammal szembeni kiszolgáltatottsága (különösen akkor, ha az állam irányító csoportjai ellenfélnek vagy ellenségnek tekintik) totálissá válhat. • Noha minden állam jelent s er feszítéseket tesz, hogy polgárait tudással ellássa és az ehhez szükséges tudást létrehozza, mégis általános tapasztalat, hogy az állam folyamatos tudáshiánnyal küszködik és saját apparátusában sem képes a kell mértékben a tudásszintet növelni. • Noha az állam eredetileg azért jött létre, hogy a társadalom és tagjai számára védettséget, biztonságot nyújtson, mégis most általánossá vált az a követelmény, hogy az állam alulteljesítése és a túlzott állami beavatkozás miatt a civil társadalomnak létre kell hoznia - az állam kontrollálása miatt is – saját intézményrendszerét. • Noha a globális világban joggal méltatják és támogatják a demokrácia gondolatának elfogadását és a demokrácia intézményrendszerének kiépítését-meger sítését, mégis egyre általánosabbá válik az a felismerés, hogy a tizenkilencedik-huszadik század demokráciamodellje kifáradt és új m ködési-döntési modell kidolgozása vár reánk.Hosszan sorolhatnánk még a kisebb-nagyobb jelent ség államelméleti és államgyakorlatidilemmákat. Mindenesetre az bizonyosnak látszik, hogy a következ évtizedekállamfejlesztési gyakorlatában és ezen belül közigazgatás-fejlesztési programjában a 7
  8. 8. dilemmákat valamilyen módon meg kell válaszolni. Ma még beláthatatlan, hogy ez milyenelvek és milyen módszerek segítségével történhet meg.A közeljöv látszólag látható. Meglehet sen könny felismerni, hogy e-állam nélkül nehezenlesz e-közigazgatás és fordítva. Szeretném egyértelm vé tenni azt is, hogy a digitálisönkormányzás és a digitális polgár, az e-közigazgatás és az e-polgár egymást feltételezi, ésközösen testesíti, vagy testesítheti meg az e-demokráciát, ami egyben részvételi demokráciais. De a központi kérdés változatlanul az, hogy a posztmodern állam az általunk is felsoroltalapvet dilemmákra képes-e az e-állammal és az e-közigazgatással megoldást találni. ManuelCastells így ír: „Inkább az emberek használhatnák az internetet a kormány megfigyelésére,semmint a kormány arra, hogy ket figyelje. Így a világháló az alulról fölfelé történellen rzés, tájékoztatás, aktív részvétel, s t döntéshozatal eszközévé válhatna.”2Részvételi-demokrácia, e-demokráciaEzért az e-közigazgatás – a részvételi e-demokrácia intézményeként - a globálisan jelent sszerephez jutó lokalizáció információs és tudáskori alapintézménye.A huszadik század minden borzalma, kudarca, veresége ellenére egyrészt a demokráciaelterjedését hozta magával, másrészt azt a felismerést, hogy minden eddigi létezdemokráciavalóság csak korlátozott demokrácia volt. A különbség a korlátozottságokmértékében s típusában van. Olyan pozitív utópiát könnyelm ség lenne demonstrálni, hogybelátható id n belül lesz olyan demokrácia, amely tartósan s teljesen megszabadít minket akorlátozottságok mindegyikét l. Az egyik legizgalmasabb kérdés például az: a nem-demokráciák és a demokráciák története kíméletlenül arra ösztönöz minket, hogy számosolyan jelenséget, folyamatot felismerjünk, amely minden korszakban, rendszerben,berendezkedésben érvényesült, függetlenül attól, hogy diktatúra, monarchia vagy éppendemokrácia volt.Annyit túlzás nélkül mondhatunk, hogy a huszadik század kvázi-tömegdemokráciája, vagykvantitatív demokráciája után talán az els kvalitatív demokrácia típus születhet meg. Aválasztói jog kiterjesztése után két aktuális feladat van: a választói tudás, a választáshozszükséges tudás szétosztása és evvel párhuzamosan a közvetlen választói döntésrészvételkiszélesítése. Az információs kor azonban ehhez csak a technológiai hozzáférést és ahozzáférés digitális intézményeit tudja megteremteni. Ehhez azonban már nem kell kétszáz 8
  9. 9. év, hanem csak húsz-harminc, de a politikai mez esetleges ellenállásai ezt a kiterjesztést islassíthatják. A politikus és a polgár hiába mutogat majd egymásra: mind a kett hajlamos azegysíkú gondolkodásra. A tízes években Európában mindenhol e-ügyintézés lesz aközigazgatásban, gyakori e-testületi munka az önkormányzásban, elterjed a közvetlendemokrácia az e-népszavasok jóvoltából és nyilván egy-két ciklus után széles körbenalkalmazzák az e-választást is. Korábban az állam és a társadalom nagyon messze sodródott egymástól, s az állam tagjai sokszor érezhették úgy, hogy az állam nem értük van, s t a diktatúrák idején egyértelm en ellenük lép fel. A modern demokrácia intézményeinek célja így nemlehet más, minthogy az államot és közigazgatását végképpen a társadalom szolgálatábaállítsa. Az állampolgárok sokasága csak akkor érzi magát majd állambarátnak, ha különösenaz önkormányzás és a helyi közigazgatás egyértelm en polgárbarát lesz. Ennek a sokszormeghirdetett fordulatnak a rendszerszer és egyel re egyedül hatékony szisztémája az e-kormányzás és az e-közigazgatás lehet, ami továbbvezet az e állam és az e-demokráciamegteremtéséig.Ismerjük kétezer éve a demokrácia eszméit, de a víziók elmélete nem pótolhatja ademokrácia-valóságok korrekt feltárását. Ez azonban nem a politikai gyakorlathoz kötöttpolitológusok leckéje, hanem a politikaelmélet vagy még tágabban a társadalomelméletfilozófiai feladata. Azt tudjuk persze, hogy a demokrácia elvben a démosz részvétele, csakminden korban az a kérdés, hogy univerzálisan és aktuálisan ki s mi a démosz. Továbbá talánaz is világos, hogy a demokráciában elvben az emberek saját kezükbe veszik sorsukirányítását, csak éppen az kétségbeejt en homályos, hogy kik az emberek, mi a sorsuk, mi isaz a "saját kezük", mit jelent az irányítás és így tovább. Most azonban nemcsak arrólbeszélek, hogy a modern individualizmus mennyire és hogyan került szembe a moderntársadalom állítólag szabad intézményeivel. A demokrácia eszméje természetesen mindenkorban intézményesül, csak ki válaszol arra, hogy az adott intézményesülés mennyiben felelmeg a démosz igényeinek, miután - például - az igények gyakran csak a társadalmitudattalanban léteznek. Éles társadalmi harcok árán értük el a választói jog kiterjesztését,miközben nemcsak a kilencvenes években vehettük észre, hogy a képviseleti demokrácia 9
  10. 10. valóságos modelljei és a társadalmi létezés és gondolkodás gyakorlatai szinte kizárják ademokrácia idea megvalósulását.Alexis de Tocqueville lassan kétszáz éve írta Az amerikai demokráciában3, hogy Észak-Amerikában a szó szoros értelmében a nép parancsol, noha a kormányzati forma szerint ademokrácia népképviseleten alapul, avagy nincs tartós akadály, amely meggátolná, hogy anép nézetei, el ítéletei, érdekei, s t érzelmei megjelenjenek a társadalom mindennapiirányításában. Ma nincs társadalomtudós, aki ezt le merné írni. Azért ne gondoljuk, hogyTocqueville elvakult idealista volt, hiszen ugyanebben a könyvben fejti ki, hogy az amerikaiköztársaságokra nézve a legnagyobb veszély a többség mindenhatóságából fakad. A(poszt)modern demokráciaelméletet legalább nyolc-tíz tudomány - tudomány-közti - elemzésealapján fogalmazhatja meg az európai vagy közép-európai demokráciát, vagy az új korstratégiája szerint a globális és lokális (globlokál) demokráciát.Egyes elemei talán láthatóak majd, ám még részleges demokrácia-kánaán sem lehet addig,amíg csak politikai demokráciában gondolkodunk. Az e-demokrácia viszont potenciálisan újdemokrácia-modellt ígér. Ám a választáshoz és döntéshez szükséges intézményesített tudásszétosztása, valamint a személyes döntésrészvétel kiszélesítése és megvalósulása egyrészt máregy új társadalom-modellhez, a tudástársadalomhoz, másrészt egy új globális tudat-felfogáshoz, az új tudatosodáshoz köthet . Mindez azonban Magyar-országon egyel re széleskörben még felfoghatatlan. Egyaránt nem látnak el idáig a polgárok, a döntéshozók vagy atudósok többsége sem. Holott Magyarországon is az els áttörés, az e-közigazgatásbevezetése rövidesen végbemegy. Ennek érdekében (is) éget en hiányzik a szellemi-tudatifelkészülés. De a jöv feltehet en nem marad el az egyéni vagy a közbalgaságok miatt.Mikor jutunk el ide? A jöv hálózati állama és állami e-m ködése, e-közigazgatása ideakéntismert-e?A távlatok nincsenek homályban, de az új közigazgatási gyakorlat még jórészt ismeretlen.Joggal lehetünk szkeptikusak amiatt, hogy az e-kormányzás gyorsan megvalósul-e, ám azeurópai államgyakorlat akkor is hamar megváltozhat, ha „csak” az önkormányzatoknakelterjed az e-közigazgatás. A választói jog huszadik századi kiterjesztése után – most, egy(vagy két?) évtizeden belül a választói döntésrészvétel és cselekvés kiterjesztése az új feladat.Feltéve, ha ezzel párhuzamosan minden társadalmi csoportnak megtörténik a választói tudásszétosztása is. Az új század nulladik évtizedének els felében így az állam bels , az évtized 10
  11. 11. második felében majd a küls (európai szerepének) modernizálása lesz a nemzeticsúcsfeladat.2. A jöv forgatókönyvek jellemz iHa az állammal és közigazgatással szemben ekkorák és ennyire er sek a kihívások, akkornézzük meg tételesen, hogy szélesebb és mélyebb dimenzióban, az összetett globális-lokálisvilágban merre és hogyan folytatódik a változás? Tekintsük át, hogy milyen jöv -forgatókönyvek vannak napirenden?A jöv stratégia lényege, hogy Magyarországon legkés bb 2010-ig a közigazgatás mindenszintjén, minden intézménytípusában és legvégül minden magyar településen bevezetésrekerüljön az e-közigazgatás.A nemzeti fejlesztési terv els évének pályázatai segítségével mintegy negyven e-közigazgatási projekt megvalósítása kezd dött el. 2005-ben új pályázatot nem írtak ki.Minden esetre remélni lehet, hogy a közel negyven fejlesztési projekt többségének sikeresmegvalósítása után 2006-tól a fejlesztések folytatódnak.A helyzetkép alapján a forgatókönyvek 2005-t l indulnak és a második nemzeti fejlesztésiterv végéig, 2013-ig tartanak. Ugyanakkor nem mondhatunk le arról, hogy legalább 2015-2020-ig feltárjuk és felismerjük, hogy milyen alternatívák valósulhatnak meg. Az e-közigazgatás forgatókönyvei természetesen a jöv kutatás és jöv tervezés felismerésein éslogikáin alapulnak majd. A tudományfejl dés elmúlt egy-két évtizedében az úgynevezettnormál tudomány eljutott a posztnormál tudomány korszakába és részben belépett aposzttudomány id szakába. Szakmai kötelességünk jelezni, hogy az e-közigazgatásiforgatókönyvek nem lépik át a normál- és posztnormál tudományok határvonalait. Végül mégegy megjegyzést kell tennünk, hogy ebben a tanulmányban nem szerepelhetnek az e-közigazgatás tartalmaira is alapvet en befolyást gyakorló tudás jöv képek vagy az új tudásteremtését el revetít tudásforgatókönyvek.Jöv forgatókönyvekNagyon fontos felismerés, hogy az e-közigazgatás jöv je nem gondolható végig izoláltan,nem vizsgálható csak közigazgatási vagy tágabban, államfejlesztési változássorozatként. A 11
  12. 12. mai és a holnapi közigazgatás egyaránt alapvet en függ a gazdaság, a társadalom vagy akultúra változásaitól is. Az önkormányzás és az államigazgatás egyaránt az állampolgár vagytágabban a civil polgár érdekét szolgálja, ezért a közigazgatás szintén jelent s mértékben függaz egyes emberek tudásától, tudatától, mentalitásától is. A felsorolt függ ségek azonban mégmindig csak az állami és lokális köt désekre tért ki, miközben az új globális és lokálisvilágszerkezet keretei között a legkisebb falu önkormányzása és közigazgatása is növekvmértékben befolyásolódik a földi civilizáció és kultúra magasabb szintjein végbemenszüntelen átalakulásoktól.Az információs kor és a tudáskor várható forgatókönyvei a világszerkezet különböz szintjeina következ képpen néz ki: • univerzális és globális forgatókönyvek a 21. század els harmadában • európai forgatókönyvek 2020-ig • Magyarország lehetséges öt alternatívája (és a II. NFT) • magyar régiók szcenáriói • települések és kistérségek jöv útjaiElképzelhetetlen, hogy bármelyik szinten, bármelyik alternatíva ne hatna a globális, azeurópai vagy a magyar állami közigazgatási állapotokra, jöv képekre és fejlesztési irányokra.Az új helyzet egyik jellemz je egyébként az, hogy a közigazgatás egyes szintjei semfüggetlenek a központi állami, s t az európai, végül pedig a globális közigazgatásifolyamatoktól. Az e-közigazgatás egyébként is a legalsó szint minden intézményénekközvetlenül lehet vé teszi, hogy a legmagasabb szint kontinentális vagy globálisdöntéshozatalban is megjelenjen szerepl ként.Ezért röviden megpróbáljuk összefoglalni, hogy a világszerkezet különböz szintjein milyenváltozássorozatok mehetnek végbe és aztán a forgatókönyv elemzések után áttekintjük aközigazgatási alternatívákat.Univerzális forgatókönyvekAz univerzális forgatókönyvek közül négy lehet séget emelünk ki: 1. A bels pusztulás, önpusztítás forgatókönyve: a földi civilizáció bels válságai (népesedés, eltartó képesség, ökológiai állapot, globális gazdaság, katonai 12
  13. 13. konfliktusok, stb.) nem csak folytatódnak, hanem feler södnek és alig- vagy nehezen kezelhet válságsorozatokba futnak bele. 2. A küls pusztítás, pusztulás szcenáriója: a Világegyetem, a Tejút galaxis, a Naprendszer és/vagy a Föld kozmológiai veszélyeztetettségének bekövetkezése. Ezekr l a dimenziókról még túl keveset tudunk ahhoz, hogy bekövetkezésük id pontja és módja megközelít en is el re tudható legyen. 3. A küls támogatottság vagy támogatás forgatókönyve: kozmikus és/vagy spirituális ment övek kínálása a földnek. Más civilizációk által nyújtott segítség vagy bármilyen küls , ma még ismeretlen információ és tudás befogadásának lehet sége. 4. A bels megoldás, megújulás szcenáriói: a küls és bels pusztulások, pusztítások kivédése vagy ami még ennél is több, univerzálisan ható megoldások kidolgozása és átfogó pozitív megoldások végigvitele.Miután ma még nem beszélhetünk kozmikus kormányzásról vagy a világegyetemet érintközigazgatásról, „mindössze” annyi a feladat, hogy tudomásul vegyük: az univerzálisforgatókönyvek hatnak minden állam vagy település életére. Egyaránt elképzelhet az, hogy akövetkez húsz vagy ötven évben semmilyen nagylépték univerzális hatás nem éri vagy éri aföldi civilizációt.Globális forgatókönyvekA globális világon természetesen az egész földi civilizációt és kultúrát értjük, ezért csak azoka jöv forgatókönyvek tekinthet k ide sorolandónak, amelyek vagy az egész földi globálisvilágra hatnak, vagy minimum egy kontinensnél nagyobb térség életét befolyásolják.A mai ismereteink szerint az els sorban az Európát érint globális forgatókönyveknek négyf típusát különböztetjük meg: a pénzközpontú újkapitalizmus, a posztkapitalizmus, azinformációs kor és a tudáskor globális forgatókönyvei.A pénzközpontú újkapitalizmus alternatívába legalább hét részforgatókönyv tehet be: • A globális gazdaság, a transznacionális vállalatok térfoglalása. • A világgazdaság átalakítása új irányítási rendszerrel. • A tartósan szabályozatlan jelenlegi monetarizmus folytatódása. 13
  14. 14. • A piacilag és/vagy államilag szabályozott (és részben önszabályozásra képes) monetarizmus. • A szimbolikus monetarizmus meger södése. • Az információs pénzgazdaság további szerepnövekedése. • A kockázatfokozó jelenlegi világgazdaság és társadalom fennmaradása vagy – részleges vagy teljes – bukása. • stb.Ez a pénzközpontú újkapitalizmus modell alapvet en a monetarizmus világmodell érvénybenmaradását foglalja össze, és egyaránt feltételezi a fenntarthatóságát és a fenntarthatatlanságát.Ennek a világmodellnek a cs djét az elmúlt évtizedekben többször jelezték el re, de ez eddignem következett be. Mindebb l azonban az sem következik, hogy a monetarizmus központúvilágmodell garantáltan fenntartható lesz, még akkor sem, ha megújuló képességét nembecsülhetjük le.A posztkapitalizmus alternatívába legalább nyolc részforgatókönyv tehet be: • A sikeres technológia forradalmak folytatódása. • Visszatérés a természetes gazdasági rendhez. • Az ökológiai válságok okozta globális világválságok. • Fenntartható fejl dés, környezetbarát világ. • Újgazdaság, információs gazdaság térnyerése. • Lokális fenntartható szigetek kialakulása. • Társadalmi t ke központú erkölcsérzékeny világmodell létrejötte. • A globális jogállam meger södése, tényleges kiépülése. • stb.A posztkapitalista alternatíva azokat a továbbfejl dési vagy további válságokat megtestesítforgatókönyveket tartalmazza, amelyek a klasszikus ipari kortól az újkapitalizmusalternatíváig eljutó átfogó kapitalizmus modellt valamilyen mértékben, valamilyen iránybanmeghaladják. A következ egy-két évtizedben szükségképpen még ugyanilyenforgatókönyvek felmerülhetnek vagy érvényessé válhatnak. Ezeket az alternatívákatösszefoglalóan úgy jellemezhetnénk, hogy a kapitalizmus reformmegoldásai avagy olyan jövutak, amelyek ugyan túllépnek a kapitalizmus egy vagy több jellemz jén, ám ugyanakkormég benne is maradnak az ipari-kapitalista világvalóságban. 14
  15. 15. Az információs kor alternatívába legalább hét részforgatókönyv tehet be: • Klasszikus informatikai fejl dés. • Új információs és kommunikációs világrend. • Oktatásközpontú társadalom alternatíva. • Közvetlen elektronikus demokrácia avagy kvalitatív demokrácia. • Hagyomány és ökológiaközpontú információs társadalom. • Mediatizált kommunikációs társadalom • Hálózati polgár, digitális polgár • stb.Az információs kor már évtizedekkel ezel tt elkezd dött, bár a genezis id pontjaváltozatlanul vitatott, ugyanakkor egyel re nem ért véget és nehezen megmondható, hogydominánsan mikor is várható a befejez dése vagy esetleg érvénytelenedése. Az információskor is felfogható még úgy, mint az újkapitalizmusnak egy sajátos formája, miközben számosolyan elemet tartalmaz, ami egy globális paradigmaváltásban is kit ntetett szerepet kaphatna.A legegyszer bb jellemz je az, hogy a korszak vezet csereeszköze és egyben szimbólumamár nem a pénz, hanem az információ, amely egyúttal elvileg mindenki által elérhet vé válik.A tudáskor alternatívába legalább nyolc részforgatókönyv tehet be: • Az új tudás átalakítja a világot. • A tudás mindenki által elérhet – vagy sokak által továbbra is elérhetetlen. • A mesterséges intelligencia kora. • A biológia és a biotechnológia új perspektívái és új veszélyei. • Az emberiség a világegyetembe integrálódik. • A tudástársadalom alternatívája mind új létmód. • Új típusú transzcendencia, a vallások újjászületése. • A tudattársadalom el készítése. • stb.A tudatkor alternatíva jelenvalóságként még nem létezik, de jöv valóságként intenzíventervez dik. Nincs arra garancia, hogy a tudáskor modell garantáltan bekövetkezik, ám annyibizonyos, hogy a technológia fejl dése és az új tudás születése feltartóztathatatlanul haladel re. A mai és a holnapi globális válságok ezt az alternatívát eltörölhetik vagy kés bbi 15
  16. 16. id szakra tolhatják, ellenben a tudás személyes és társadalmi t kévé alakítása nem várathatmagára. A tudáskor aligha képzelhet el anélkül, hogy az állam és az államiintézményrendszer gyökeresen megváltozzon, ugyanakkor ma a véglegesség tudatával mégnem mondhatjuk ki, hogy a huszonegyedik század elején megszületik a sokféle utópiábanel re jelzett új állam vagy inkább posztállam.Nemzeti forgatókönyvekHa az új globális és lokális világrendet vizsgáljuk, akkor ebben a szerkezetben a középs szint(a nemzetek és a nemzetállamok szintje) új szerepbe került. Ennek a lényege nagyjából az,hogy a nemzet és az állam felfelé, egyfel l beemel az univerzális és globális térid be,másfel l pedig véd falat épít ki az univerzális globális szint negatív hatásaival szemben;továbbá a nemzetállam lefelé, egyfel l integrálja és támogatja a lokális szintek törekvéseit ésfejl dési akaratait, másfel l tudomásul veszi, hogy a lokális szinteknek véd falakat kellépíteniük a nemzeti állami szint túlkapásaival vagy túlzott befolyásaival szemben.A nemzeti forgatókönyvek – Magyarországra vonatkoztatva - a következ tíz kiemeltjellemvonást gy jtenek össze: a. A népességfogyás és öregedés miatt fokozatosan minél több magyar áttelepítése az országhatáron belülre. b. A népességfogyás és öregedés miatt több millió nem magyar állampolgár meghívása Magyarországra. c. A gazdasági nemzet újrateremtése, els sorban az információs kor eszközeivel. d. Államközpontú nemzet helyett végleg a nyelvi-kulturális avagy a tudásnemzet létrehozása. e. A Trianon el tti nemzetállam földrajzi szétszakadása után a nemzet lelki-szellemi közösségként is végleg szétszakad. f. A nemzeti kohézió és identitás fokozatos és véglegesnek látszó megsz nése – vagy intenzív újjászületése. g. Az Európai Unióban Magyarország meg rzi autonómiáját és kultúráját, s t a globális világban széles körben ismertté válik vagy az új globális és lokális viszonyok közepette ötven-száz év alatt elveszti nemzeti-kulturális arculatát vagy az Európai Unió keretei között lejátszódik a békés, kvázi nemzetegyesítés, ám ebb l hosszútávon is kimaradnak fontos nemzetrészek. 16
  17. 17. h. Egy er s európai egyesült államokban a magyar nemzetállam helyett „regionális állam” alakul ki. A spirituális-szakrális nemzet létrejön, az univerzális magyar hagyományok koncentrálódnak. i. stb.Ha tehát a nemzet vagy az állam, még pontosabban, a mi esetünkben a magyar nemzet ésállam jöv lehet ségeit kutatjuk, akkor a felsorolt jellemz ket kivétel nélkül figyelembe kellvennünk, attól függetlenül, hogy melyik érvényesülésének mennyi esélyt adunk. Ha afelsorolt és a fel nem sorolt jellemz ket egyaránt szemmel tartva Magyarország jöv jét,mintegy húsz éves távlatba végiggondoljuk akkor legalább öt forgatókönyvet fedezhetünk fel:1. fekete (világvége) alternatíva, 2. a sötétszürke (csendes alámerülés) forgatókönyv, 3. avilágos szürke (libikóka) alternatíva, 4. kék (információs és/vagy tudástársadalom)forgatókönyv, 5. fehér (egységteremt nemzet) alternatíva. Mind az öt magyarforgatókönyvben egymástól is sokban különböz állam és közigazgatás modell képzelhet el.A világvége forgatókönyv jellemz i: a. Az újkapitalizmus részlegesen vagy egészében cs dbe jut. b. Magyarország belesodródik a soha nem látott méret pénzügyi világválságba. c. A globális és/vagy regionális ökológiai katasztrófák érnek el minket. d. Az Európai Unió részben vagy teljes egészében szétesik, Európában elszaporodnak a regionális háborúk és terrortámadások. e. Magyarország nem vonhatja ki magát az információs puha világdiktatúra hatásai alól. f. Magyarországon folytatódik, s t felgyorsul a radikális népességfogyás és öregedés. g. stb.A felsorakoztatott negatív szcenáriók mindegyike Magyarországon szimbolikusan ésvalóságosan is világvégét vagy világvége helyzeteket teremtene. Ezeket a jellemz ket el ször1998-ban fogalmaztuk meg és akkor még senki nem tartotta valószín nek, hogy Európátglobális ökológiai katasztrófa vagy terrortámadás érheti. Ezért nem szabad lebecsülni ezeketaz ijeszt vagy csak félelmetes jöv pályákat.Az alámerülés szcenárió forgatókönyv jellemz i: a. A pénzközpontú kapitalizmus válságai nehezen kezelhet k. 17
  18. 18. b. A posztkapitalista reformok elmaradnak vagy nem következnek be a fejlett világban sem. c. A nemzeti jövedelemtermelés ismétl d en nem haladja meg a két százalékot és Magyarország tartósan versenyképtelenné válik. d. Nem integrálódunk be a globális információs korba, csak jól-rosszul lépést tartunk az infokommunikációs technológiák elterjesztésében. e. Részleges visszatérés a klasszikus nemzetgazdasághoz vagy a szocialista államosított gazdasághoz. f. A magyar gazdaság és társadalom – egy nem várt konfliktusban – korlátozotan felmondja a meglév íratlan egyezségeket. g. stb.Az alámerülés forgatókönyv azokat a dimenziókat és trendeket nevezi meg, amelyekMagyarország alámerülését okozhatják. Ezek mindegyike önmagában is együtt járhat id legesvagy tartós zuhanással, de két-három válságfolyamat összekapcsolódása akár világvégeállapotot és hangulatot váltana ki. Az sem kizárt azonban, hogy ezek a veszélyes alternatívákcsak kissé érvényesülnek, ám ebben az esetben is Magyarország szép lassan lejjebb csúszna avilág fejlettségi ranglétráin.A libikóka szcenárió kiváltó okai lehetnek: a. Magyarország folyamatosan bukdácsol a világgazdaság örvényei között. b. Az újkapitalizmus, a posztkapitalizmus, az információs kor egyaránt nem teremt tartós fenntartható társadalmi és gazdasági fejl dést. c. Az összetett magyar szerkezetben még komoly funkciókat betölt posztfeudális, posztszocialista és klasszikus kapitalista magyar gazdaságot ismétl d válságok sújtják. d. Az európai információs társadalomba felemásan és korlátozottan integrálódunk és az európai információs társadalom fejl dése is akadozik. e. A politikai, a gazdasági és a kommunikációs vezet er csoportok sem külön, sem együttesen nem képesek Magyarországot – lehet leg szervesen – modernizálni. f. A tudás- és bizalomközpontú társadalomszervezés elmarad, vagy csak töredékesen megy végbe. g. Az egyéni és csoportos innovációkat és kreativitásokat a fennálló hatalmi és kulturális rendszer elfolytja vagy kiszorítja. 18
  19. 19. h. stb.Az elmúlt tíz évben – más és más domináns elemekkel – ez a libikóka forgatókönyv jellemziMagyarországot. Ez akkor is így van, ha azért ez együtt járt kisebb-nagyobb átmenetinövekedésekkel és emelkedésekkel. Ha a magyar valóságban ma körbetekintünk, nehézfeltételezni, hogy a libikóka forgatókönyv a következ öt évben érvénytelenné válhatna. Alibikóka jelz ugye azt jelenti, hogy egyszer lent, másszor fent – ennek pozitív változata az,hogy hol kicsit lent, hol kicsit jobban fent és a nagyon vonzó állapota az, ha a libikókának aza vége, amelyen Magyarország egy ötéves gyerekként csücsül kitartóan kicsit magasabbanmegállapodik. Ha ezt a víziót végiggondoljuk, feltehet , hogy nincs okunk a lelkesedésre:Magyarországot ugyan nem érte el semmilyen világvége szcenárió, és tartósan nem haladunklefelé és visszafelé, ám az átüt el relépés racionális mozgáspályája mintha messze lennet lünk.A tudástársadalom alternatíva fontosabb jellemz i lehetnek: a. A tízes évek közepére létrejön az európai tudástársadalom és az Európai Unió részlegesen behozza hátrányát a kontinensek közötti világversenyben. b. Egy ilyen európai er térben Magyarország az európai tudástársadalom egyik kreatív nemzetévé és államává fejl dik és belép a fejlett tudásközpontú országok csoportjába. c. Ha az Európai Unióban késik vagy alacsony szinten sikerül a tudástársadalom kiépítése, Magyarország akkor is dinamikusan felzárkózhat, vagy még inkább lemaradhat az európai államok között is. d. A magyar tudásalapú (innovációs, kutatás-fejlesztés orientált) gazdaság és társadalom a tízes évek közepéig nagyrész sikeresen létrejön. e. A globális és az európai tudáspiacon a magyar tudásipar nem csak megtartja, hanem növeli is jelenlegi pozícióit és a fejlett világ egyik nemzeti tudásközpontja lesz. f. Az európai trendeket megvalósítva, vagy akár túlhaladva is intenzíven végrehajtja az e-kormányzás és – a közigazgatás minden szintjén – az e-közigazgatás programját, beleértve a regionális közigazgatás és digitális közigazgatás létrehozását. g. A tudástársadalom alternatíva részleges megvalósításával a magyar társadalomban csökkenti a társadalmi-, a szellemi- és a tudati esélykülönbségeket. h. stb. 19
  20. 20. A tudástársadalom modell Magyarországnak, vagy tágabban a magyar nemzetnekmeglehet sen pozitív alternatívát kínálhat, ám ennek nagyon kemény feltételei vannak.Egyrészt az új típusú globális és lokális világban a tudástársadalom modell aligha lehetizolált, befelé forduló, így jelent s mértékben függ az európai kontinens ilyen irányúfejlettségét l. Másrészt hasonló mértékben függ – három-négy parlamenti cikluson át húzódó– kormányzati teljesítményt l és a magyar társadalom tudati és cselekvési állapotától.Továbbá az sem felejthet el, hogy a tudástársadalom modell egyaránt megvalósíthatóalacsony-, közepes- vagy magas színvonalon és így, ehhez mérten nagyon eltér min ségeredményeket produkálhat.Az egységtársadalom szcenárió kiváltó okai lehetnek: a. A következ harminc évben az információs és tudástársadalom egyszerre globális és regionális konfliktusai magas szinten kezelhet k maradnak. b. A földi, és különösen az európai civilizáció legalább részben vagy esetleg egészen többé-kevésbé megoldja az alapvet ökológiai, energiaügyi, népesedési, pénzügyi (stb.) problémáit. c. Ha ezeket a felsorolt konfliktusokat és világproblémákat nem tudja kell en kezelni, akkor ez az univerzális m ködési krízis kikényszeríti minden eddigi korszakot is jelent sen meghaladó új világrendet, amelyet el zetesen egységteremt korszaknak hívhatunk. d. Ennek azonban kiemelt feltétele, hogy az emberiség többsége eljusson a tudásközpontú életvitelhez és az emberiség régi-új tudását alkalmazni tudja a személyes életében és a kollektív problémakezelésben. e. Az egységtársadalom szellemi feltétele, hogy a század közepéig létrejön és elterjed az egyesített természettársadalom és valláselméletek avagy az új gondolkodás, az új paradigmák, az új filozófiák korszaka. f. A civilizáció meger södve a jelen és a közeljöv világválságaiban, folytatja a tudás vezérelte és tudatközpontú világmodell kiépítését, ami elvezethet a huszonegyedik század második felében az egységteremt korhoz. g. stb.Természetesen senki nem tudhatja és senki nem garantálhatja, hogy a földi civilizáció éskultúra valóban eljut egy küls és bels egységet teremt korszakhoz. Az egységteremtkoralternatíva megfogalmazása „csupán” azt a célt szolgálja, hogy az emberiség, ezen belül 20
  21. 21. Európa és ezen belül Magyarország kezdje el a maga valóban hosszú távú, az új századvégéig el retekint jöv képét megfogalmazni, mert e nélkül a távlat koncepció és vízió nélkülegy-két évtizedre sem lehet tervezni. Az egységteremt kor már univerzális alternatíva, amelyazonban a legkisebb településre is vonatkozik. Ennek a jöv víziónak a keretébenkidolgozható és definiálható az állam és közigazgatás fejlesztés perspektívája, anélkül, hogytúlzott illúziókat táplálnák és anélkül, hogy a jöv félelmek tompává és tehetetlenné tennénekbennünket.Lokális szcenáriókAz új globális-lokális rend egyik domináns pólusa a lokalitás, amely nem egyéb, mint anemzetállam alatti szintek együttese: régió, megye, kistérség, település. Ha az ezredfordulótkövet id szakban a globalizáció mellett a lokalizáció jut kiemelt szerephez, akkortermészetesen a jöv képen belül a lokális szcenáriók is nagyon fontossá válnak. A következtíz évben várható, hogy Magyarországon a lokális térségek (leegyszer sítve a hét régió)önállósága kiépülhet és ezzel párhuzamosan önirányító, önszervez kapacitása jelent senjavul. A lokális térségek-világok legalább annyira differenciáltak és sokfélék, mint a globálisvilág uralkodó vagy alávetett állam csoportjai. Ennek a tantárgynak a keretében mostszükségképpen csak a Magyarországon belüli lokális egységek jöv képét összesítjük.A magyar lokalitások összefoglaló jellemz i a húszas évek végéig: • A természeti, tárgyi és gazdasági társadalmi hagyományok lapján véglegesen kialakulnak a magyar regionális egységek. • Ideális esetben a kialakult társadalmi és kulturális egységek alapján hosszútávra megszületik (minimum három, maximum hét) önkormányzati régió. • Minden régióban felgyorsul az intelligens civil társadalom meger södése és széles kör intézményesítése. • Az intelligens civil társadalom hathatós részvételével és kontrolljával stabilizálódik a lokális tudásalapú gazdaság és fokozatosan, az eddiginél nagyobb mértékben integrálódik az európai és a globális gazdaságba. • A központi-állami támogatás és a regionális társadalom együttm ködésének eredményeképpen a lokális kultúrák (mint a nemzeti kultúra alapegységei) nem csak megtartják, hanem er sítik saját arcukat és identitásukat. 21
  22. 22. • A regionális szinteken belül, avagy a lokalitás alsóbb szintjein hasonló tartalmú fejl dés megy végbe, ami azt jeleni, hogy a hangsúly most már nem a megyére, hanem a kistérségre és a nagyobb településekre kerül, ugyanakkor a legkisebb település sem kerül megoldhatatlan, vert helyzetbe. • A térségi fejlesztésben egyre inkább támogatási prioritásokhoz jutnak – a gazdasági vagy közigazgatási fejlesztések mellett – az életforma-életmin ség fejlesztések. • stb.Ez a jöv kép abból a feltételezésb l indul ki, hogy a lokalitások fejlesztése nem csaklehetséges, hanem szükségszer is. A kiindulópont reális alternatívának tekinti, hogy alokalitások szerepének er sítése nem csak európai vagy magyar állami érdek, és ezért arégiók-kistérségek polgárai és civilszervez dései támogatják ennek a programnak a végigvitelét. Ebb l azonban nem következik az, hogy a nemzetállam elvesztené jelent ségét,funkcióját vagy becsületét. Az új globalizációt és lokalizációt valóban jellemzi az, hogy anemzetállamot szubsztanciálisan és funkcionálisan felülr l a globalizáció és alulról alokalizáció gyengíti és szétbontja, ám ellentétes folyamat is várhatóan végbemegy az EurópaiUnió tagállamaiban, az új világrendben az állami és lokális szint egyaránt új szerepekhez éskompetenciákhoz jut. Ebb l a változássorozatból a lokalizáció számára az a lényeges, hogy akorábbinál nagyobb autonómiához és szerephez jut, ám ennek az új önállóságnak ésakaratkifejtésnek szüksége van egy állami véd erny re.A magyar lokális térségek-világok jellemz szcenáriói a következ húsz évre: • Elszenvedés szcenárió: A hol dinamikus, hol már agresszív univerzális-globális forgatókönyvek kivédhetetlenek és a lokális térségek csak elszenvedik a mindent átható változásokat. • Csatlakozás az éllovasokhoz forgatókönyv: Az európai és az állami támogatások jó hasznosításával a magyar lokális térségek mindegyike vagy többsége a legjobb európai lokalitások közé kerülnek. • Lokális központú újtipusú nemzet szcenárió: A Kárpát-medencében országhatárokon átnyúlva a magyar lokális térségek és települések összefognak a tudástársadalom modell létrehozása érdekében. • Bels szétszakadás forgatókönyv: A hazai lokalitások (régiók között és régiókon belül) a jelenleginél is nagyobb mértékben térségi és társadalmi különbségek és ellenérdekeltségek szilárdulnak meg. 22
  23. 23. • Közép-Európa a jöv szigete szcenárió: Attól függetlenül, hogy az Európai Unió válságban van vagy intenzíven fejl dik, Közép-Európa és ezen belül Magyarország mitegy a jöv szigetcsoportjaként innovatív, tudásalapú, fenntartható fejl dés nagyrégiójává szervez dik. • stb.A lokális szcenáriókat azért vázoltuk fel röviden, mert ezzel is jelezni akartuk, hogy egylokalitásbarát univerzális-globális világban is a lokális szcenáriók nagyon különböz módonmehetnek végbe. A felsorolt öt forgatókönyv nem meríti ki a szcenáriókészletet, ám annyitmindenképpen jelez, hogy még globális jó feltételek között is – bels akarat és tudatosságnélkül – nagyon eltér eredményhez, így például tartós szétszakadáshoz vezet. Ha azonbankontinentális és magyar állami szinten is jól sáfárkodunk a lokális szándékokkal ésfelel sségekkel, a Kárpát-medencében már akár a tízes évek végére egy igen fejlettlokalitáshálózat létrejöttével számolhatunk.A forgatókönyvek megvalósítási esélyeiAz el z ekben felsoroltuk a globális, a nemzeti és lokális lehetséges változásokat és ezekforgatókönyveit. Igyekeztünk azt elkerülni, hogy a gondolkodás igenre és nemreegyszer södjön, próbáltuk minden lehetséges helyen jelezni, hogy nem lehet negatív vagypozitív szcenáriókban gondolkodni. Ha elfogadjuk, hogy több jelen és több jöv van, akkormár ennyib l is következik, hogy számos jó, jobb vagy kevésbé rossz és er teljesen rosszalternatíva tárható föl. Az elemzésnek az is nehézséget okoz, hogy nem tehetjük meg azt,hogy csak Magyarországban és ennek jöv jében gondolkodjunk, miután az új világrendben aváltozások egymással párhuzamosan (egymás lehet ségeit javítva vagy rontva) mennek végbea globális, az állami és a lokális szinteken.El ször igyekezzünk a vizsgálat tárgyává tenni, hogy Magyarországnak milyenek lehetnek azesélyei, függ en attól, hogy kedvez ek vagy nem kedvez ek az univerzális, globális, éskontinentális folyamatok. Nézzük el ször azt, ha ennek a küls er térnek a változásai nemkedvez ek: a. Ha a globális és az európai helyzet válságoktól terhelt és a világgazdaság és világtársadalom állapota konfliktusokkal teli, akkor Magyarország egyik lehet sége az, hogy tehetetlenül csúszik visszafelé a globális fejlettségi-lejt kön. 23
  24. 24. b. Ennél még rosszabb forgatókönyv is elképzelhet , ha Magyarország a nem kedvez esélyeket felnagyítja, eltúlozza, félelem által vezérelt lesz és ebben az esetben a bukás esélye töbszörössé válik. c. A harmadik szcenárió azt a feltételezést képviseli, hogy Magyarország az európai államokkal közösen megpróbál védekezni a válságok elhárítása érdekében, de ez az együttes védekezés hatástalan vagy csak nagyon szerény eredményt hoz. d. Az ezzel ellentétes forgatókönyv azt tartalmazza, hogy az Európai Unió és Magyarország egyrészt jól és hatásosan védekezik a világválságok elhárításában, másrészt ebben a sikeres konfliktuskezelésben Magyarország komolyan kiveszi részét. e. Magyarország önmagában vagy cselekv képes partnereivel (nem az unió minden államával) összefog és kisebb-nagyobb mértékig élen jár a kedvez tlen jelenségek és következményeik elhárításában.Nézzük másodszor azt, hogy mi és hogyan történhet abban az esetben ha a globális éskontinentális esélyek Magyarország számára is kedvez ek lesznek: 1. Az els forgatókönyv még mindig lehangoló és tehetetlenségre utal, mert egyáltalán nem kizárt, hogy Magyarország, pontosabban a hangadó magyar uralkodócsoportok nem vagy csak alig értik meg és ezért nem követik a küls er térben kínálkozó mozgáspályákat. 2. Önálló szcenárió lehet az, hogy Magyarország – mindegy milyen okból – finoman elutasítja a kedvez vagy félig-meddig kedvez esélyeket. 3. Nagy gyakorlatunk van már abban, hogy h séges vadallusként alkalmazkodjunk a környezetünkben lév nagyhatalmakhoz, így mindig fenyeget minket az a veszély, hogy elveszünk az üres, formális alkalmazkodásban. 4. A bels szétesettség vagy a szokásos bels széthúzások miatt a magyar politika (ide értve a gazdaságot és a társadalmat is) nem képes többre, mint az esélyek alacsony szint kihasználására. 5. Magyarország az Európai Unióban és a globális világban mintegy jó tanulóként folyamatosan jól felel és ezzel a magatartással a küls er tér kedvez lehet ségeit ügyesen és sikeresen kihasználja. 6. Az ideális forgatókönyv az lenne, hogy Magyarország és ezen belül az összes régió a kedvez esélyekkel szuverén módon él, s t jól eligazodik a konkrét lehet ségek között is, s így akár az esélyeken túlhaladó teljesítést ér el. 24
  25. 25. A kedvez és nem kedvez globális és kontinentális változásokra reagáló forgatókönyvek –mint az látható volt – nagyon eltér magyar állami válaszalternatívákat fogalmaznak meg. Aküls er tér önmagában semmit nem dönt el, mert legalább ilyen fontos a Magyarországonbelüli felkészültség és válaszadási magatartás. Ezért ennek a felismerésnek a tudatában mégazt is tekintsük át, mi van akkor, ha nem a küls er tér feltételeib l, hanem a magyarság belsszándékaiból indulunk ki, miközben még azt is feltételezzük, hogy a magyar társadalom éspolitikai-gazdasági elitje valamilyen mértékben azonosul az elvárható cselekvési lehet séggel.Els alternatíva: A magyar társadalomban mindenki akarata egységesen és egyidej leg nemvárható, ezért olyan forgatókönyv még elméletileg sem képzelhet el, hogy egy ország vagyegy állam egyhangúlag fellép egy számára elfogadott jöv kép-csoport mellett.Második alternatíva: A tegnapi és a mai megosztottságok miatt hosszú ideig csak egykisebbség egységes és egyidej akarata az elérhet reális lehet ség, ám már ebben az esetbenis remény van arra, hogy a magyarság kisebbsége tudatosan akarja például a tudástársadalmijöv t.Harmadik alternatíva: Nem kizárt azonban az sem, hogy a többség akarata vagy/éskoncepciója ellenére a kisebbség nemzeti-társadalmi programkifejezése és érvényesítésejórészt vagy teljesen reménytelen, ezért csak az új jöv kép részleges, töredékes valóra váltásalehet a közvetlen cél.Negyedik alternatíva: A nem elég fejlett nemzeti civil társadalom hiánya miatt egyel reváltozatlanul a magyarságot kifelé és befelé egyaránt képvisel politikai, társadalmi ésgazdasági elit van kulcsszerepben. Ám egyel re még nem tapasztalhatunk olyan átfogó,pártok fölötti politikai akaratot, ami egyenl lenne az új jöv mellé állással.Ötödik alternatíva: Ha a század közepéig vezet új alternatívákat a hagyományos politika nemvagy nem eléggé képviseli, akkor a politikától részben független társadalmi, szellemi ésspirituális akaratkifejez dés megszervezése válik f feladattá.Hatodik alternatíva: Ha már a magyarság kisebbsége részben tudatosan akarja az új világot,mert megértette és támogatja az új alternatívát és ezzel párhuzamosan a többségi érdek ésértékcsoportok nem állítanak átléphetetlen akadályokat, és továbbá a kisebbség szándékát ésprogramját az univerzális és kontinentális jöv alternatíva er síti, akkor… 25
  26. 26. Az el bbi mondatot nem kellett befejeznem, de talán sokak számára nyilvánvaló, hogy aküls és bels feltételek kedvez re váltásával Magyarország egy-két évtizeden belül közelkerülhetne az ideálisnak tartott célok megvalósításához. Egyúttal azonban azt is jeleznünkkell, hogy egyfel l egyetlen forgatókönyv sem szokott a magam tiszta formájábanmegvalósulni, avagy a létrejöv valóság mindig valamilyen szcenárió kombináció eredménye,másfel l pedig – különösen a jelenlegi összetett viszonyok közepette – a jöv mindig több,nem várt, nem el relátott, nem kiszámítható új feltételeket és új lehet ségeket teremt.Összefoglalva tehát annyit szeretnénk markánsan jelezni, hogy minden nehézség ellenére ajöv nem láthatatlan, a jöv kép nem kidolgozhatatlan és a jöv valósága, legalább is részben,megfelelhet választott céljainknak és értékeinknek.3. Az e-közigazgatás és a demokrácia jöv jeAz eddigiekben remélhet legsikerült tisztáznunk a jöv velfoglalkozó fogalmakat, a jöv térint fontosabb összefüggéseket ésa jöv re vonatkozó legfontosabbforgatókönyveket. Ebben afejezetben az a feladat, hogy mintegy tizenöt-húsz éves távlatban vázoljuk föl az e-közigazgatás és az e-demokrácia jöv képét. Felfogásunkból következik, hogy ez a jöv képnem egy, hanem több alternatívát tartalmaz majd. Mindegyik alternatíva azonban abbanközös, hogy nem egyszer en az eddigi gondolkodásmód és cselekvési programmeghosszabbítása, hiszen az európai és szükségképpen a magyar állam és közigazgatáselmélet és egyúttal mindennapi gyakorlat a következ évtizedekben akár többparadigmaváltáson is végigmehet. Az els paradigmaváltás természetesen nem más, mint azinformációs társadalom ideológiából és programból következ e-kormányzás és e-közigazgatás széleskör bevezetése és sikeres gyakorlattá válása.Ehhez az els lépés-sorozathoz természetesen szükséges megismerni és ezentúl alkalmazni azérvényben lév európai és hazai kormányzati és szakmai stratégiákat és az ebb l fakadókonzekvenciákat. Miután az elfogadott kormányzati programok nagyon hasonlószellemiség ek és nagyon is azonos jöv képet képviselnek, ezért viszonylag könny ket 26
  27. 27. egységes fogalmi keretben és fejlesztési tevékenységként értelmezni. Ezért a következalfejezetekben az e-közigazgatás bevezetését szolgáló technológiafejlesztéseket, közigazgatási(önkormányzási és államigazgatási) reformokat, a közigazgatáshoz szükséges új tudásokgyakorlati alkalmazását és a közigazgatási paradigmaváltáshoz szükségképpenelengedhetetlen civil társadalmi fejlesztéseket mutatjuk be. Majd az utolsó alfejezetbentételesen felvázoljuk az e-közigazgatás fejlesztésének eredményeképpen is létrejöv újtípusúállamot és demokráciát.Új infokommunikációs technológiaAz európai és a magyar e-kormányzás és e-közigazgatás fejlesztés modell egyik érdekessége,hogy ennek az új programnak az elindulását nem a közigazgatás akarta, nem az állampolgárifellépések javasolták, hanem alapvet en a globális világot átható és elözönl technológiaifejlesztések kényszerítették ki. Mint oly sokszor már a történelemben, az új technológiasokkal inkább el bbre ment, mint a politika vagy a gazdaság. Magyarországra az elmúlt egyévtizedben érkezett meg az az új technológia, amit információs és kommunikációstechnológiának hívnak, és amelyet összefoglaló néven infokommunikációs technológiánakneveznek. A bevett fogalomhasználatok azonban még nem tartalmazzák egyrészt azt, hogy ezalapvet en mediatizált infokommunikációs technológia, másrészt azt, hogy ez a technológiarövidtávon belül folyamatosan elavul. Még a szakért k sem beszélnek poszt-infokommunikációs technológiákról, holott a technológia el rejelzések alapján egyértelm ,hogy gyakorlatilag ötévenként technológiai paradigmaváltások (hardver- és szoftverkultúraváltások) mennek végig majd a világon.Az e-közigazgatás jöv képének tehát meglehet s biztonsággal jeleznie kell, hogy az új ésmég újabb infokommunikációs technológiafejl dést a következ momentumok fogjákvárhatóan jellemezni: • Az információt hordozó eszközök (telefon, televízió, számítógép, mobiltelefon, stb.) köre meglehet sen gyorsan kib vül és tulajdonképpen az ember által használt minden eszköz (autó, h t gép, szemüveg, ruházat, óra, stb.) egyúttal információ hordozó és közvetít eszközzé válik. • Egy évtizeden belül elképeszt tempóban folytatódik az eszközök miniatürizálódása. • Az információt hordozó és közvetít eszközök között többségbe kerülnek a hordozható mobileszközök. 27
  28. 28. • A korszak kommunikációs igényének megfelel en a felsorolt eszközök kevés kivétellel kommunikációs eszközökké és egyúttal médiaeszközökké válnak. • A közigazgatásban és a közszolgáltatásban érdekelt állami és civil intézmények szolgáltatásai el tt gyakorlatilag semmilyen határ nem marad. • Az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások új korszakában, tehát már a tízes évekt l kezd d en a mesterséges intelligencia szerepe válik dominánssá. • A következ néhány év egyik nagy technológiai fordulata az lesz, hogy az infokommunikációs eszközök új generációi közvetlen kapcsolatba kerülnek az emberi testtel és az ezt követ újabb fordulatban közvetlenül összekapcsolódnak az egyéni és kollektív tudattal. • Az infokommunikációs eszközök használata már ma sem függ a vezetékes hálózatoktól és a következ évtizedekben az új hálózatok meglehet sen új elvek és technológiák alapján m ködnek majd (belépnek a kvantumszámítógépek, a bioszámítógépek, stb.) a mindennapi kommunikációba. • A huszonegyedik század közepére tehát a jelenlegi infokommunikációs hálózat, rendszer, szolgáltatás – onnan visszanézve – skori technológiának t nik.Attól függetlenül, hogy ma még minden hazai önkormányzatnak és apparátusának napigondot jelent a jelenlegi technológia megtanulása és alkalmazása, a középtávú jöv kép semtagadhatja le, hogy az állami források korlátozottsága ellenére is tíz éven belül továbbitechnológiai váltások zajlódnak majd le. Figyelmeztetésképpen jeleznünk kell, hogy miutánhetente jelentenek be új felfedezéseket, új találmányokat, új szolgáltatásokat, ezért csak annyikiszámítható, hogy az infokommunikációs technológia kiszámíthatatlanul fejl dik tovább,ami a közigazgatás számára szüntelen konfliktusforrást jelenthet.Új közigazgatás és ügyintézésA közigazgatás és az e-közigazgatás fogalmainak tárgyalásakor már világos jelzéseket adtunkarról, hogy egyrészt alapvet különbség van az ipari kor, az információs kor és a tudáskorállama és közigazgatása között, másrészt a különböz korszakok állama és társadalma között.Ebben a jöv képben már nincs szükség arra, hogy összehasonlítsuk az ipari kor és azinformációs kor közötti paradigmaváltásokat, ellenben az információs kor utáni, s t atudáskor utáni állam és közigazgatás modelleket részletesebben vázolnunk kell. Most azonbancsak a tudáskort kifejez képvisel és fejleszt állammodellr l, állami intézményrendszerr lés közigazgatás modellr l fogalmazzuk meg a lehetséges jöv képeket. 28
  29. 29. közigazgatás – szolgáltató közigazgatás – közösségi közigazgatáse-közigazgatás – szolgáltató e-közigazgatás és m-közigazgatás – t-közigazgatásHa az információs kor állama a digitális állam, ha az információs kor közigazgatása az e-közigazgatás, m-közigazgatás, akkor – legalább is az új kategóriák szerint – a tudáskor államaa tudásállam és a tudáskor közigazgatása (minek is nevezzük?) t-közigazgatás. Természetesena t bet nem csak a tudásra utal, hanem az új közigazgatási tudatra és az új állam-közpolgáregyüttm ködését szabályozó törekvésre. Miután az európai és a hazai közigazgatási vagytudástársadalmi gondolkodásban még nem tisztázódott, hogy az e-közigazgatás fejlesztésmagasabb lépcs fokai vagy az e-közigazgatást meghaladó t-közigazgatás mit is jelent majd,így egyrészt a jöv képalkotásunk meglehet s szabadságot kap, másrészt eleve számolhatunkazzal, hogy a következ évtizedben új és új fogalmakat dobnak be a szakért k anyilvánosságban.A t-közigazgatást (t=tudás, társadalom, tudat, stb.) szerintünk a következ fontosabbfelismerések határozzák meg majd: • Els lépcs ben minden településen s a közigazgatás minden lényeges szintjén kerüljön bevezetésre az európai normáknak megfelel e-kormányzás és e-közigazgatás és ennek révén minden polgár és minden közösség sokkal gyorsabban, sokkal könnyebben, sokkal eredményesebben intézhesse el ügyeit, online módon. 29
  30. 30. Az e-közigazgatási szolgáltatások centrumában a közigazgatáson belüli, továbbá aközigazgatás és a közpolgár közötti interaktív intelligens ügyintézés legyen, méghozzálehet leg úgy, hogy az új infokommunikációs eszközök, technológiák, szolgáltatások adtalehet ségekkel a közigazgatás legfeljebb csak néhány éves késéssel tudjon élni. • A hagyományos európai állammodell fokozatosan megváltozik, az uralkodó állam helyett nem csak a szolgáltató állam, hanem a társadalmasított állam modellje felé mozdul el. Az állam sokkal közelebb kerül a polgárához és elvileg a polgár is az államhoz; mind a kett t a csupasz politikai, hatalmi érdekek helyett a köz- és közösségi érdekek motiválják majd. Ez lesz vagy lehet a közösségi közigazgatás. • Az állam egyes számú közfunkciója nem pusztán azt támogatja majd, hogy az állami és nem állami intézményekben a magasrend tudást intenzíven hozzák létre és közvetítsék minden réteg számára, hanem azt is, hogy az állam és az állami apparátus kötelez módon folyamatosan ismerje meg és alkalmazza az új tudást. • Az állami intézményekben mindenhol vezessék be a mesterséges intelligencia alkalmazását, és ahol lehetséges a mesterséges intelligencia váltson ki egy-egy intézményt, apparátust vagy/és szolgáltatást. Lehet, hogy eljutunk a mesterséges közösségi intelligenciához? • Ha végbemegy és meger södik – az államtól nem függ , de az állam támogatott - civil társadalom és ennek minden új intézménye, akkortól kezd d en a t-állam (avagy intelligens állam) és a tudás vezérelte civil társadalom (intelligens társadalom) kössön új, s t, új típusú társadalmi szerz dést. • A tízes évekt l kezd d en kiépül , a jelenlegi világrendet alapvet en meghaladó új világközösségben megszervez dik hálózati jelleggel, azaz sokpólusú rendszerként a globális világállam, evvel párhuzamosan minden bizonnyal létrejön az egységes európai egyesült államok, amely azonban nem feltétlenül a jelenlegi nemzetállam típust ölti majd magára. És végül létrejönnek a regionális „kis” államok, amelyek szintén nem feltétlenül a korábbi nemzetállami modell kicsinyített változatai lesznek. • Ha az elmúlt századokban az állam uralkodott az állampolgárokon, ebb l még nem az következik, hogy a következ több száz évben az állampolgárnak kell uralkodnia az államon. Ha létrejönnek az intelligens civil társadalmak, ha létrejönnek az új típusú társadalomszerz dések, akkor lehet ség szerint egyszerre kell végbemenni egy kett s paradigmaváltásnak: úgy alakulhat ki új és tényleges egyensúly állam és polgára között, hogy erre nem csak jogi, hanem társadalmi és kulturális garanciák is vannak. 30
  31. 31. • Ha a globális és lokális világ küls és bels veszélyeztetettsége egyáltalán nem vagy csak alig csökken, akkor egyfel l ennek az új államnak új technikákkal, új módszerekkel, új szemlélettel kellene megoldásokat találnia a veszélyeket kiváltó okok orvoslására, másfel l nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez az egyszerre globális, kontinentális, nemzeti és lokális és lényegét tekintve intelligens államhálózat továbbra is veszélyeztetve lesz, ha a huszonegyedik század els fele nem lesz képes kihordani az új (tudásközpontú, intelligens, sikeres válságkezel ) világközösséget. • És még sokáig folytathatnánk az új felvetések vitára bocsátását.Összegzésként tehát azt fogalmazhatjuk meg, hogy egyrészt a közigazgatás minimum tízévenként újabb és újabb paradigmaváltásokat hajt végre, másrészt ezek várható iránya éstartalma nem lehet spontán fejl dés eredménye, harmadrészt pedig a mai ismereteink ésjöv látványunk szerint a közigazgatás elérkezik a közösség-kötöttség t-közigazgatáskorszakába.Új tudás és új tudat a közigazgatásbanA jöv államához és közigazgatásához vezet út bármelyik alsó vagy középfokú állomásátvizsgáljuk, már mindegyik esetében el térbe kerül az a felismerés, hogy a közigazgatásposztmodernizációkon alapuló fejlesztései egyaránt új tudást és új tudatot követel. Ne legyenazonban félreértés, az új tudás és az új tudat egyaránt szükséges a politikai rendszerben és ahelyi társadalomban vagy az állami apparátusban és az érdekelt családokban ésközpolgároknál. A két csúcskövetelmény közül valamivel könnyebben definiálható az újtudás, mert logikusan végiggondolható, hogy az új technológiák, az új szolgáltatások, az újegyüttm ködések vagy az új kommunikációkhoz egyaránt szükség van új tudásra, méghozzáaz új tudások minden fajtájára. A közösségi állam vagy a közpolgárság és a kett jük közöttilegalább félig-meddig harmonikus együttm ködéséhez szükséges új tudatállapotok és újtudatmin ségek meghatározása még meglehet sen tisztázatlan.A közigazgatás tudás és tudattartalmát szerintünk a következ fontosabb felismerésekhatározzák meg majd: • Ha a közigazgatás rendszerében és m ködésében folyamatos változások mennek végbe, akkor egészen természetes, hogy a változások megértéséhez és végigviteléhez szintén folyamatosan új információkra és tudásokra van szükség. 31
  32. 32. • Az elengedhetetlen új tudások els csoportja az új technológiai tudások, amelyek mindenképpen kellenek a közigazgatási szolgáltatások nyújtásához és fogadásához.• Az elengedhetetlen tudások második csoportjába a közigazgatás m ködését lehet vé tev közigazgatási tudások (például a helyi törvények digitális tára, az adott település és/vagy térség térinformatikai adatbázisa, a közigazgatási stratégiák, programok, fejlesztések tudásközpontja, a helyi lakosság név- és címjegyzéke, stb.) tartoznak.• A közigazgatáshoz szükséges új tudások közül kiemeljük és külön csoportba soroljuk a közigazgatás által felügyelt közszolgáltatások m ködtetéséhez szükséges tudásokat, amelyek többek között az adott közigazgatási térség gazdaságára, közlekedésére, oktatási rendszerére, egészségügyi hálózatára vagy a területfejlesztésre vonatkoznak. Ezeket a tudásokat érdemes egy térségi (regionális, kistérségi, városi) információs központban, és ezt a központot nyilvánosan elérhet vé tev internetes felületen közzé tenni.• A következ tíz évben tehát a közigazgatáshoz szükséges minden tudást hozzunk nyilvánosságra, méghozzá úgy, hogy ezek minden állampolgárhoz, minden közösséghez, minden gazdasági társasághoz (stb.) eljusson. Ez azt jelenti, hogy az információs hátrányokat vagy információs szakadékokat kötelesek vagyunk átjárhatóvá tenni.• Ha a közigazgatás belép a t-közigazgatási (vagy ehhez hasonló más közigazgatási) modellbe, akkor a mesterséges intelligencia domináns szerepbe juthat, ami azt is jelenti, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásához új tudás és magasrend tudásm ködtetés korszakába jutunk.• A fejezetcímnek nem véletlenül volt második része a tudatváltozás, mert a jelenlegi és minden kés bbi közigazgatáshoz új tudatállapotokra és tudattartalmakra lesz szükség: a mai közigazgatás elvárja a közigazgatás munkatársaitól a szolgáltató tudatot és a helyi társadalomtól pedig – minek is nevezzük? – a szolgáltatásfogadó tudatot.• Ellenben a t-közigazgatás és egyúttal a mesterséges intelligenciára alapozott intelligens közigazgatás a két félt l (a közigazgatás dolgozóitól és a közigazgatás- fogadó, helyi polgároktól) újabb tudatállapotot és tudatmin séget követel, amelyet egyesített, egyszerre egyén- és közösségközpontú, egyszerre múlt- és jöv orientált és egyszerre tudás- és tudatvezérelt települési-térségi kollektív tudatnak nevezhetünk.• Stb. 32
  33. 33. A várható változások közül a legnehezebb összefoglalni a közigazgatás újabbmodernizációinak, s t posztmodernizációs modelljeinek tudás- és tudattartalmait. Ha az ajöv kép megvalósul, hogy egész Európában és ennek részeként Magyarországon új típusúállam és közigazgatás születik meg, akkor ennek feltétele és egyben eredménye is lesz az újközösségi-közigazgatási tudás és tudat. A következ évtizedekben így nem csak arról szól afejl dés, hogy az önkormányzásnak és az államigazgatásnak a tudás- és tudatmin sége javul,hanem a helyi és térségi társadalmaknak is. Ez egyfel l új gondolkodást, másfel l új identitástjelent, avagy az állam és az állampolgár elidegenedett viszonyát el bb utóbb fel kell váltaniaaz új technológiát és a mesterséges intelligenciát hasznosító közpolgár-közállam viszonynak.Intelligens civil társadalom - és ami utána jönIsmételten világosan jeleznünk kell, hogy az e-közigazgatás jöv képe arra az egyik központijöv követelményre épül, amely szerint minden eddiginél szorosabb kapcsolat van aközigazgatás és a helyi társadalom között. A fejl dés és a fejlesztés is két irányból, aközigazgatás és a helyi társadalom fel l folytatódhat. A kérdés tehát az, hogy a települések ésa sz kebb térségek, tehát a kistérségek társadalma milyen irányban fejl dik majd, s ez azirány mit követel a közigazgatástól, illetve miben er sítheti a közigazgatás önfejl dését. Ezérta jöv közigazgatásának az eddiginél is fontosabb hajtóereje a helyi társadalmak várhatófejl dése – vagy akár a fejl dés elmaradása és a jelenlegi frusztrált, korlátozott kohéziójúhelyi „közösségek” továbbélése.A helyi társadalmat szerintünk a következ évtizedekben az alábbi fontosabb felismerésekhatározzák meg majd: • Az elidegenedett, gyakran egyénekre és családokra szakadt települési társadalmak többsége csak elszenvedte a helyi közigazgatást és ezért ennek m ködéséhez szükségképpen csak f ként érzelmileg kapcsolódott. A központosított állam és az izolált egyén kiegészítette egymást. Az információs társadalom modell fellépésével els lépésként az egymástól távol lév két fél között a korábbinál gazdagabb és közvetlenebb információs kapcsolatok jöhetnek létre. • A magyar közigazgatás az elmúlt évtizedben törekedett a szolgáltató közigazgatás bevezetésére és javítására, a következ évtizedben kiépülnek és meger södnek a kistérségi sokrét közszolgáltatások. Ezek a folyamatok el segíthetik a helyi társadalmakban a közösségi koordinációk, a közösségi együttm ködések fejl dését, 33
  34. 34. avagy a töredezett helyi társadalmak elindulhatnak önmaguk bels kapcsolatrendszereinek fejlesztésének útján. • Az európai és a magyar információs társadalom a következ évtizedekben lokális szinten is létrejön és új min séget teremt. Ha ennek a korszaknak a közigazgatása nem más, mint az e- és az m-közigazgatás, akkor ez a folyamat egyrészt feltételezi, másrészt pedig támogatja is az intelligens civil társadalmak kiépülését, ahol már a társadalmi szövet er sítését nem csak az információ, hanem a tudás és a tudás vezérelte kooperáció is er sítheti. Ezért vezettük be az intelligens civil társadalom fogalmát. • Az új alternatívák egyik lehetséges formája lehet az, amikor a helyi társadalom két értelemben is új társadalmi szerz dést köt, egyrészt befelé a társadalmi csoportok egymással, másrészt pedig a helyi társadalom a helyi kvázi-hatalommal. Ez egyúttal már kapcsolódik egy demokráciamodellhez, amely határozottan törekszik arra, hogy a helyi társadalom polgárait közvetlenül és rendszeresen bevonja a döntésekbe és a döntések végrehajtásába. Ennek az új intézménytípusnak a neve például civil magisztrátus lehet. • Nagyjából az intelligens civil társadalmak esélyeinek növekedésével, a legtöbb hazai, települési és kistérségi civil társadalom el tt megjelenik követelményként az a lehet ség, hogy az új globális térszerkezetben a helyi társadalom virtuálisan integrálódjon a közép-európai és az európai kontinentális társadalomba. Ez a lehet ség részben horizonttágulást, részben kooperációs nyitást kínál. • Ha az információs és tudástársadalom korszakát további társadalom modellek létrejötte követi, akkor nyilván azzal a kihívással kell szembe nézni, hogy az értékközpontú vagy/és tudatközpontú vagy/és egységtermészet korszakban milyen új közigazgatás és milyen új helyi társadalom modell alakulhat ki, figyelembe véve azt is, hogy milyen küls válságok fenyegethetnek és milyen új technológiai el nyök- hátrányok jelenhetnek meg. Nagyon óvatosan talán annyit mondhatunk, hogy az intelligens civil társadalmak korszakát, az egyéni és közösségi tudatot fejleszt és m ködtet helyi egységtársadalmak korszaka jön el. • Stb.Reménykedve abban, hogy a következ húsz-harminc év globalizációja és lokalizációjaegyaránt támogatja a közösséghez kötött individualizációt és ezzel párhuzamosan az új típusúindividualizációhoz kötött közösséget, akkor ebben az esetben részben vagy egészében megint 34
  35. 35. egy szerves társadalomfejl dési modellhez térhetünk vissza. Ez egyúttal meghalad mindenkorábbi modellt, így olyan társadalomforma-készlet jön létre, amely a magyar helyitársadalmak számára több alternatívát kínálhat. Ezek közül az intelligens civil társadalmat és atudatfejleszt lokális egységtársadalmat emeltük ki.Új állam és új demokrácia-vízióAz eddigiekben igyekeztünkösszefoglalni azokat az elemeket,amelyekb l összeállítható egyközép- és hosszú távú e-közigazgatási jöv vízió és jöv kép.Ennek a víziónak egyszerre alapjaés egyszerre csúcspontja az államvízió, amelynek szintén számos alternatívája lehet, ám azállam-jöv kép szükségképpen csak egy új demokráciamodellel lehet érvényes. Ezért aközigazgatás jöv képének befejez elemeként felvázolunk egy többváltozatú állam- ésdemokráciavíziót. Ismételten megjegyezzük, hogy ezek a jöv képek orientáló jelleg ek,lehet leg optimális megoldást javasolnak, ám természetesen nem képviselik az egyetlen jómegoldást és nem ígérhetnek semmilyen garanciát. Szintén kitérünk arra, hogy atörténelemben eddig még mindig minden elképzelt jöv alternatíva csak részlegesen valósultmeg és – amennyiben nem bukott meg – folyamatos korrekcióra szorult.Az új államot és demokráciát szerintünk a következ évtizedekben az alábbi fontosabbfelismerések határozzák meg majd: • A dilemmák lényege pusztán azzal nem ragadhatók meg, hogy kisállam vagy nagyállam, olcsó állam vagy drága állam, mert ezek az állam jellegéb l következ választípusok. Most a közigazgatási jöv kép kapcsán a kiindulópont nem lehet más, minthogy generálisan új állammodell, államszerkezet, államm ködés szükséges. • Magyarországon az elmúlt százötven évben – függetlenül attól, hogy milyen politikai rendszer és berendezkedés volt – nagyon keveset változott az állammodell. Ez egy államosított állammodell volt, ami els sorban arra épült, hogy a központi politikai uralmat kell megvalósítania és csak korlátozottan kötelez az alsó társadalmi szándékokra figyelnie. Ezért az új állammodell rövidtávon egyensúlyt kíván teremteni a fels és az alsó akaratok között. 35
  36. 36. • A központi és a nem központi államelemek közötti els érdemi egyensúlyteremtést az információs technológiák bevezetése és alkalmazása kínálja. Európában nem véletlenül került bevezetésre az e-állam vagy a e-kormányzás fogalma, amely azonban nem egyszer en azzal azonos, hogy az állami m ködés technológiáját modernizálják. Ha mást nem, annyit mindenképpen lehet vé tesz, hogy az állam jobban átláthatóbbá válik és a m ködésének nyilvánossága is er södik. Az már minden országban a politikai elit felel ssége, hogy ezt a modernizációt az új technológiák segítségével folytatja vagy az ismertetet fejlesztési ponton megállítja.• Az e-állam és az e-közigazgatás szükségképpen feltételezi, hogy az állam szolgáltató állammá válik és a helyi társadalom pedig hajlandó a partnerségre és él a szolgáltató állam kínált lehet ségekkel.• A gyorsabban, pontosabban, korrektebbül, ellen rizhet bben m köd állam célrendszere azonban elvezet az új állammodellekhez is. Ahogy ezt a fogalmi fejezetben már próbáltuk összefoglalni, az új alternatívák tudásállamként, közösségi államként, integráló államként, szakrális államként (stb.) írhatók le. Mindegyik új modell abban közös, hogy az állam egyfel l értékközpontúvá válik anélkül, hogy a társadalomban a kor által elfogadott összes értékrendet támogatja, másfel l pedig az értékparadigmák alapján kifejezetten innovatív, kreatív, a nemzeti állami stratégiák által meghatározott módon fejleszt állam. Ez a nemsemleges semleges állam víziója. Ez ugyanakkor egyszerre versenyképes és új jóléti állam, ám a versenyképesség és a jólétiség nem azonos a huszadik század végi tartalmaival.• Az új állam szellemileg és gyakorlatilag csak akkor lehetséges, ha állampolgárai – kilépve az izolált szerepekb l – cselekv partnereivé válnak az újtípusú államnak. Ez tehát társadalmasított állam és (amir l nem szoktunk beszélni) államfejleszt társadalom.• A demokrácia és a demokrácia intézményrendszere egyrészt kerete az állam és a társadalom m ködésének, másrészt eljárási és módszertani rendszere. Ezért bármilyen új állam létrejöttéhez szükségképpen hozzátartozik a demokratikus játékszabályok és törvényileg elfogadott eljárásmódok. A fejl dés els lépcs fokának megnevezése Európában már közismert – ez az e-demokrácia fogalma és programja. Ám önmagában ez sem csak annyi, hogy a demokrácia m ködését az infokommunikációs eszközökkel modernizáljuk.• Évtizedek óta a világ a részvételi demokráciáról beszél, mondván, hogy a képviseleti demokráciát ezzel az új modellel kellene leváltani. Az e-demokrácia egyébként már 36
  37. 37. részleges részvételi demokrácia, de egyúttal a virtuális demokrácia egyik korai modellje. Ha általánossá válik például az e-választás és közben m köd képessé válik a helyi e-társadalom, önmagában ez még nem jelenti a demokrácia modell gyökeres átalakítását. A hosszú távú jöv tehát feltehet en egy olyan új modell lesz, amely szervesen egybekapcsolódik az új állammodellel és egyel re még csak találgathatjuk a nevét: tudásdemokrácia, tudatközpontú demokrácia, egységdemokrácia, szakrális demokrácia... • Stb.Annyit mondhatunk összefoglalásként, hogy a mai, gyakran politikaközpontú, globáliseurópai és nemzeti társadalmában várhatóan – eltér alternatívákban – kidolgozik az új államés új demokráciamodell. A magyarországi modell szükségképpen függ attól, hogy Európamilyen irányba lép tovább, a magyar társadalom többsége milyen új eszményt választ, aMagyarországot érint forgatókönyvek milyem régi és új kényszerpályákat referálnak. Maimegítélésünk szerint az az irány, amelyet az e-kormányzás és az e-demokrácia jelent, aztámogatható alternatíva, ám ezzel még csak egy új pálya els kilométereit tettük meg.4. Megvalósulási alternatívákA megvalósulási alternatívák azzal az el rejelzéssel foglalkoznak, hogy a választott ésköztámogatást kapott jöv víziók hogyan, milyen forgatókönyvek mentén valósíthatók meg.Az egyik korábbi fejezetében elég részletesen fölvázoltuk az univerzális, a globális, a nemzetiés lokális forgatókönyveket. Erre úgy tettünk kísérletet, hogy már figyelembe vettük akövetkez harminc-ötven év jöv képeit is. Most ebben a fejezetben megnézzük, hogy az e-közigazgatás jöv képei hogyan kapcsolhatók össze az ismertetett jöv forgatókönyvekkel.Miután ez a tanulmány alapvet en a magyar közigazgatás jöv jével foglalkozik, ígyels sorban a nemzeti/állami és a lokális forgatókönyvekre figyelünk majd.Az e-állam és az e-demokrácia szcenáriói • A nemzeti világvége forgatókönyv és a lokális elszenvedés szcenárió szerint az állam minden további modernizációja és fejlesztése elmarad. • A nemzeti alámerülés és libikóka forgatókönyv és a bels szétszakadás lokális szcenárió is összekapcsolódhat, ebben az esetben szintén félbemaradhat a fejlesztés, ám az alámerülés és libikóka forgatókönyv kapcsolódhat pozitívabb lokális 37

×