Az Abszolútum pdf - Varga Csaba

749 views

Published on

Az Abszolútum pdf - Varga Csaba

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
749
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
3
Actions
Shares
0
Downloads
5
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Az Abszolútum pdf - Varga Csaba

  1. 1. Mottó: „Itt az ideje, hogy az egyháznak minden mást megel zve az Isten-kérdést illet en legyen tekintélye.” Klaus Douglass Az Abszolútum (metaelméleti megközelítés-kísérlet) Varga Csaba szociológus c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.hu
  2. 2. A metaelméleti felfogásA metaelmélet a tudományok, teológiák, m vészetekközös csúcselmélete (onto-teo-lógia - Heidegger):alapelméletek, szupraelméletek és a legfels integráltelméletekEz egyszerre új tudás, új valóság és új tudatállapotA metaelmélet új megismerés elmélet (kilencmegismerés: pre-tudomány, tudomány és m vészet,poszt-normál tudomány, tudományon túli,istentapasztalat, hit, mesterséges intelligencia, integráltmetaelmélet)Nem vagy nemcsak transzdiszciplináris tudomány,integrált Nagy Elmélet, mindenség-elmélet, nem vagynemcsak normál és poszt-normál tudomány, nem vagynemcsak új metafizika
  3. 3. Metaelmélet – új logikai térA metaelmélet (tényleges és szimbolikus) magva és(önmegfigyel -önteremt ) kiterjedése, szerkezetileg három vagytöbb dimenziós tér (létra- és „gömb”-modell), s t csavart téridA logikai tér egyszerre elmélettér és az új tudomány szerkezete,egyszerre tudás és tudattér, egyszerre személyes tér és kollektívtér, egyszerre valóság és nem-valóság, miközben egyszerre tér éstérnélküliség, egyszerre matematikai és filozófiai tér, egyszerre azúj világkép és annak szimbóluma. Egyszerre csend, zaj és zene,egyszerre fény, árnyék és fénynélküliség, egyszerre a semmi és aminden, egyszerre absztrakt és konkrét, egyszerre üres éscsordultig teli. A tér egyszerre fizikai, biológiai, társadalmi,szellemi és transzcendens tér. Egyszerre összetett materiális ésstrukturált isteni-tér. Ez egyszerre determinisztikus és nem-determinisztikus hipertér-hálózat.A tudománynak nincs többé határa és nincs csak kísérletilegigazolható tudomány. Nincs többé külön tudomány, külön vallás,külön m vészet vagy külön mesterséges intelligencia.
  4. 4. „Gömb”-modellA logikai metatér ábrázolására képzeljünk el egy olyan gömböt, amelyneka küls héja nem határfelület, hanem a végtelen, és a közepe egy olyanpont, amely befele szintén a végtelen. Ez a gömb egyszerre valóság,egyszerre tudatállapot és egyszerre mind a két szempontból szimbólum.Ha ezt a gömböt kívülr l nézzük, akkor a küls valóságot/tudatot látjuk,ha belülr l nézzük, akkor az ember bels valóságát/tudatát észlelhetjük.Ez a gömb természetesen nem egyszer en egy álló, mozdulatlan, ürestest, hanem egészében és bels egységeiben külön is mozgó-forgótéregyüttes. A gömb tehát tényleges logikai metatér, csavart meta-térid .Ez a gömbstruktúra egyrészt EgyGömb, másrészt számtalan Gömb. Hakívülr l nézzük a szerkezetet, a gömb-mátrixot, láthatjuk a négy szintet:(1) a természeti, (2) a második „természeti”, (3) a szellemi és (4) az istenivalóság és tudat. Az els nevezhetjük fizikai és biológiai, a másikatközösségi, társadalmi, a harmadikat tudás és bölcsességbeli, a negyediketisteni és istenek fölötti valóságnak/tudatnak.Ha belülr l nézzük a mátrixot, akkor egymás mellett van: az egyénszemélyes fizikai, matematikai, biológiai, társadalmi, (stb.)valósága/tudata, amely szintén négy szintre, négy min ségrecsoportosítható: (1) személyes fizikai-biológiai test, (2) a személyes lélek, sinterperszionális „test” (3) a személyes tudás, (4) a személyes isteni ésIsten-feletti valóság/tudat. A logikai térbe szervezve-láttatva mindezEgész és az Egész részeit is Egészként szemlélve egységes természet .
  5. 5. A nyelv látványos tehetetlensége és ennek ellenére a probléma világosságaNincsenek megfelel szavaink, mondataink annak megnevezésére, hogy Isten ki (mi?, ki/mi?, minden?, semmi?, minden/semmi?, üresség/teljesség?, lét/nem-lét, Isten/Nem-Isten?, Istenség/MetaIstenség?, stb., vagy maga az Abszolútum?),különösen akkor, ha hiányzik vagy homályos a logikai tér,de senki (semmi?, senki/semmi?, stb.) emberfia el tt nem kétséges, hogy mindennél (mindenen túl is) fontosabb, lényegesebb és izgatóbb kérdés az Abszolútum – ha lehetséges? - megnevezése (valamilyen szint megközelítése, megélése, megismerése, megértése, stb.)Nem tudunk többet tenni, mint próbáljuk megérteni, amit gondolunk és igyekszünk nyelvileg megfogalmazni
  6. 6. A módszerek újragondolása 1.A nyelv tehetetlensége évezredek óta csak kifejezi az átélés/átgondolás tehetetlenségét vagy homályosságát?Vagy ellenkez leg az átélés/átgondolás magasságát és(misztikus) mélységét a nyelv képtelen pontosan kifejezni?Az utóbbi két-háromszáz évben a nyelvet és a gondolkodástegyaránt karámba zárja az (euroatlanti) racionálistudományosság megcáfolhatatlan doktrínája?Ezt (a normál-tudományra jellemz ) doktrínát mélyenlehúzza az a feltevés, hogy az állítás csak akkor igaz, haigazolható természettudományos módszerekkel? si igazság vagy kétszeres önbecsapás: amit nem tudunk, debenne vagyunk, amire nincsenek szavaink, de sejtjük, azszimbólumokkal azért megnevezhet ?Vagy olykor szimbólumok nélkül is érthet , ha magasabb(ezoterikus?) szinten gondolkodunk?
  7. 7. A módszerek újragondolása 2.Ha „magunk” gondolunk valamit, vagy egy gondolatbennünk megnevezhet , akkor a gondolat önmagában valóléte nem véletlen, s t talán igazság is lehet?Ha az univerzális, globális vagy nemzeti kollektív tudatbólüzenetet/inspirációt, avagy gondolatot kapunk, azt miértkellene alávetni az „objektív világ” kontrolljának?Ha valamelyik misztikus (vagy nem is egészen misztikus)úton sugallatot, vagy látomást kapunk, annak miért lenneszüksége valóságos-tényleges visszaigazolásra?Ha tehát nem a valóság szüli a gondolatot, hanem agondolat (avagy tudat) a valóságot, akkor miért kellene agondolatot, vagy a mögötte lév valóságon túli, akár azAbszolútumban nyugvó gondolatot korlátozni?Ha a logikai térben fehér foltok vannak, abból azkövetkezik, hogy az üres helyek szükségképpen kijelölik ésmegnevezik az új gondolatokat?
  8. 8. A gondolkodás új lehet ségeiNyitottnak lenni minden eddigi, minden más, minden lehetségesmegközelítés irántEgyaránt megadni az igazság lehet ségét minden nem európaigondolkodásnak, miközben minden európai gondolkodás hitelétújra érvényesnek tekinteniHa önmagában sem az exoterikus, sem az ezoterikus szintr lnem látható be, s nem érthet meg teljesen a legmagasabb/legmélyebb, véges/végtelen szint, a teljes Fent és a Lent, akkorne térjünk ki a továbblépés ösztönzése el lA metaelmélet egyik lehet sége az eddigi tudások egymás melléhelyezése és kölcsönös kontrollja,a másik lehet sége, hogy az új logikai térben (az meta-szinttérid ben) eljut az új valóságig/tudatigHa az Abszolútumot nem ismerjük fel, az Immanens világot semismerhetjük jól. Hogyan is nevezzük hát az elengedhetetlenülszükséges új gondolkodást? Unitasizmusnak? Egység-elméletnek? Metaelméletnek?
  9. 9. A tévedés vagy az igazság lehet ségeiSzinte nincs olyan magas tudású, magas tudatállapotúgondolkodó, aki ismereteink szerint ne azt mondaná, hogy azAbszolútum (1) végtelen, (2) elérhetetlen, (3) felfoghatatlan, (4)érthetetlen, (5) kifejezhetetlen (exoterizmus – „én és te” – egyszúfi mondás szerint)Mi van akkor, ha az emberi gondolkodás zöme (beleértve amisztikus „megismerést” is?) téved, mert az Abszolútumugyanakkor (1) véges, (2) elérhet , (3) felfogható, (4) érthet , (5)kifejezhet (ezoterizmus – „én te vagyok, te pedig én”)Vagy: egyszerre véges/végtelen, elérhet / elérhetetlen,felfogható/ felfoghatatlan, érthet / érthetetlen éskifejezhet /kifejezhetetlen, - és ehhez elég annyi változás alogikai térben, hogy nem igenekben és nemekben gondolkodunk(unitasizmus? – „sem én, sem te, ” szúfi mondás)De: Isten „Nem a természet meghatározhatatlan harmóniájavagy egy megnevezhetetlen ‘végtelen’, hanem a természetteremt je, a harmónia eredete, az él , az Úr.” (XVI. Benedekpápa)
  10. 10. Szent Ágoston üzenete(Teremtés könyvének szószerinti értelmezése 12.)Pál apostol látomása („elragadtatott a harmadik égig”, dehogyan? és hova?)„beszélnek egyesek hét, mások nyolc, megint mások kilencvagy egyenesen tíz égr l”„egyel re nem tudok elfogadni vagy tanítani mást, mint alátottak vagy a látások e három fajtáját: a test, a szellem vagyaz elme általi látványt.”„vagyis azt, hogy az egyes szinteken belül elkülönülnek-eegymástól különféle fokozatok, nos bevallom: nem tudom.”„Amikor tehát elragadtatik oda és a testi érzékekt lelszakadva er teljesebb látványban jelenik meg számáraIsten, akkor a lélek nem térben, hanem sajátos módon,önmaga fölött látja azt, aminek segítségével azt látja, amitönmagában is lát, valahányszor megért.”
  11. 11. Titus Burckhardt üzenete Bevezetés a szúfi doktrinábaAz Isteni Név az Isteni Végtelenség három oldalát/dimenzióját adjavissza: Allah (Végtelen abszolút transzcendenciája), Rahman, (aKegyelem, a túláradó Végtelenség, a Lét teljessége) és Rahim (azImmanens Végtelenség).A Lét elhomályosul a Végtelen el tt, de a Végtelen a Lét révénnyilvánul meg, ez a Rahman, a teljesség, a Rahim a dinamikusanmegváltó teljesség.„Nincs istenség, csak az Isten.” Semmi nem létezik az IsteniValósággal szemben. Az iszlámnak ez a fundamentális formulájahatározza meg az Isteni Egységet, a differenciálatlan és differenciáltEgységet. (Brhama nirguna – Brhama saguna?)Egyes szúfik az Egység és a transzcendens egység között közbülsaspektust tesznek, az Isteni Egyedüllétet, Magányt. Az IsteniEgyedüllét négy f arculata: Tudás, Tudat (és a Tanúság kvalitása),Fény, Lét.
  12. 12. Ahmad al-’Alawí (1869-1934)„A Végtelen, vagyis Abszolútum világa, melyre úgy tekintünk, mint ami rajtunk kívül áll, valójában egyetemes, s bennünk éppúgy jelen van, mint rajtunk kívül. Csupán egyetlen világ van, s ez az. Ami mi érzéki világnak tekintünk, s ami a tér és id határtalan világa, nem egyéb, mint ama fátylak együttese, amelyek mögött a valódi világ rejlik. … Ahhoz, hogy tudatára ébredjünk a valódi világ létének, az érzéki fátylait félre kell löknünk … Hogy mi marad akkor az emberb l? Egy dereng fényfolt, melyet tudata világosságaként tapasztal.. E fényfolt és a Végtelenség Világának hatalmas Fénye között kontinuitás van, s ha egyszer e kontinuitást sikerül megragadnunk, akkor tudatunk szinte megárad s kiterjed a Végtelenségbe, eggyé válva Azzal, s így az ember felismeri, hogy egyedül a Végtelen van, s hogy , az emberi tudat csupán fátyla ennek a Végtelennek.”Idézi Buji Ferenc: Bevezetés (Al-’Arabí ad-Darqáwí: Az emlékezés rózsakertje)
  13. 13. Aryeh Kaplan üzenete (Széfer Jecírá)Isten nem sorolható be a tíz szefirot közé, ami tekinthet egyötdimenziós hipertérnek, de a Keter is (mint Akarat és Ok)azonosítható Istennel.A tíz szefirot csúcsa, a Keter, ami a Semmi (Ayin), avagy a Nem-létezés szintje, így a maradék kilenc szefirot a Létezés szintjeA Teremt tehát a tíz szefirot fölött van, ami az Ain Sof (Én-Szóf). Ez az Isten, de nem világos, hogy ez (vagy ennél több-e)az Isteni EsszenciaAbszolútum a Határtalan Fény, ami konceptuális, fogalmi tér,leírhatatlan Tudatszellem.Nem beszél arról, hogy mi van az Ain Soft „fölött” (Ain/Semmi)A kabbalista képes a fizikai teremtésre - a borjútól a Gólemig –azaz a szefiriotok segítségével válik erre alkalmassá
  14. 14. Kabbala magyarázat-variációkAbszolútum: a megkett zetlen Egy. Nincs szakadás Lét és Létfeletti(avagy Nem-Lét) között, s a Nem-Lét szétválaszthatatlanul magábafoglalja a Létet, ám mégsem Lét. (Leo Schaya)1. Abszolútum: Ain, 2. Abszolútum: Ain Sof, 3. Abszolútum: Egység, 4.Abszolútum: Keter 5. Abszolútum: Ain, Ain Sof, Ehjeh, Keter együtt.Az Abszolútum „rétegei”: Ain (Semmi) - Ain Sof (Végtelen) – Ehjeh(Lét, ok-okozati Egység) : mindez egyúttal a Keter is. (L. Schaya)Keter nem más, mint az Abszolútum vagy az Isten, s egyben alegmagasztosabb Egység (E. Bischoff, Franz Bardon, stb.)Ain Sof (Végtelen Üresség) és a Keter között van a Jes (Lény), ami alegfels bb emberi tudat (Perle Besserman, stb.)Ain Sof: az Abszolútum vagy az Isten, vagy az abszolúttranszcendencia (Roland Goetschel, Papus, stb.)Ain a Semmi, ami az Ain Sofot körülvev aura (Abszolútum„magva”?), az Ain Sof a Sehol sincs vége, de az Áin sem a VégsIgazság. (Gershom Scholem, stb.)Isten nevei egy-egy szefirottal azonosak: Elohim, IHVH, Jehova,Adonáj, stb. (Will Parfitt, Papus, stb.)
  15. 15. A kabbalisztikus Széder Histálselut (Zsidó Tudományok II. kötet, 2003)Az Isteni fény láncolata: Éjn Szof (A végtelen), Or ÉjnSzof (A végtelen fény) – Cimcum Hárison (Az elsösszehúzódás) – Mákom Pánuj (Az üres tér), Káv(Vonal) az MP-ben, Ádám Kadmon (Az els „ember”),Ákudim (Csíkok), Tohu (A káosz világa), SvirátHáKéjlim (288 szikra szétszóródik) – Kéter (A korona)Különlegesség: Az Or Éjn Szofból oldal irányba kétal”szint” van: Ecem Háor (A fény esszenciája) és aHitpástut Háor (A fény kiterjedése)
  16. 16. Frithjof Schuon (1907-1998) üzenete (A vallások transzcendens egysége)„Magát a Létet – ami nem más, mint a személyes Isten – viszontfelülmúlja a személytelen vagy személyfeletti Istenség, a Nem-Lét,aminek a Személyes Isten vagyis a Lét egyszer en az elsdeterminációja;” (70. old.)Ha van Lét, ha van Nem-lét, akkor mi a Lét és a Nem-Lét együtt?Egyesítve – vagy magasabb szintként, a Lét, s a Nem-Lét szint felett?(És a Nem-Lét nem lehet az Egység! A személytelenség nem lehet azabszolút teljesség!)„az exoterikus néz pont nem képes belátni ami végs isteniszemélytelenség transzcendenciáját, amelynek Isten a személyesmeger sítése”, azaz csak az ezoterikus néz pont képes látni a Nem-Lét (és az Önvaló?) transzcendenciájátMi az a néz pont, ami belátja a még magasabb (Lét és Nem-létfeletti) Abszolútum (MetaIsten?) szintjét?
  17. 17. A els (bizonytalan?) alaphipotézisek A Lét és Nem-lét együtt a természetfeletti vagy/avagy transzcendens valóság/tudat, ami egyszerre id tlen-tértelen és térid /id tér (végül is földi, vagy exoterikus fogalmakkal leírhatatlan?) A személyes/személytelen Isten - a megnevezhet ség érdekében - a szimbólumok nyelven sok ég, s t minden ég is sok ég; miközben sok id párhuzamos, és minden id sík n-számú id - dimenzió A Lét szintjén a személyes Isten: EgyIsten. Ha csak EgyIsten van, nem lehet sok EgyIsten (vagy EgyIstenhez hasonló), - az EgyIsten és a kabbalisták szerinti Egyetlen Isten viszont többféle szimbólumban többféle módon megnyilatkozhat Az EgyIsten azonban nem az Abszolútum, de az Abszolútum egyik megnyilvánulása az EgyIsten, ami ugyanakkor önmagán belül „ több Isten”, lásd a Szentháromságot. Az Abszolútum (ha az, ami) szükségképpen fölötte áll az EgyIstennek és az Istenségnek.
  18. 18. Új természettudomány el tt (er söd tézisek)Az anyag mikro és makroszinten más természet , mint az,ami a durva szinten (szuperhúrok, bránok, twistorterek, stb.)Az anyag egyúttal nem(csak) fizikai anyag, hanem (atudatfizika, holográfia, stb. által megértett) szellemitermészet anyag, avagy lásd szimbólumként: a víz és a jégproblémájaLétezik második anyag, például az éter, vagy ilyen típusú„anyag” (ami más tér, más id , más sebesség..), s ha vanmásodik anyag, akkor logikailag n-számú, n-dimenziójúanyag is létezhetNemcsak új anyag, hanem új tudat is definiálható (az agyönváltoztató reprezentációjától a második anyagbólszervez d , teremtett-teremt , személyes és kollektívvirtuális tudatközpontig)A sok tudatot egyesít Egytudat teremti a sokféle,sokmin ség anyagot, ám visszahatás is van a tudatra
  19. 19. A küszöbön fekv felismerésekHa a szellem/tudat teremti az n-számú (els , második,stb.) anyagot, akkor feltehet , hogy n-számútudat/tudatállapot van (kabbala szerint 32)A természetfeletti jelenségek egy része a másodiktermészet jelenségei közé tartozik és ezért nemtermészetfeletti jelenség, csak még nem ismertük megA természetfeletti jelenségek második csoportja astrukturált tudat (tudat-térid ) nem anyagitermészetének kifejez dése, avagy van ténylegestermészet- és anyagfeletti (vagy nem-anyagi természetijelenségcsoport)Ha a teremt er az n-számú, n-dimenziójútudattér/id , akkor ennek rétegei a lélektér, tudástér,logikatér, stb.
  20. 20. Állítás-hipotézis folytatása 1.Az Abszolútum tehát nem az Isten, egyetlen EgyIsten semAz Abszolútum nem az Istenség sem, esetleg az Istenség egyikmagasabb dimenziója, vagy inkább az Istenség az Abszolútummegjelenített lényege?Az Abszolútum tehát nem a személytelen Isten (Istenség), deugyanakkor ez kapu vagy bejárat az Abszolútumhoz?Az Abszolútum nem a Természet, nem a legfels Kozmosz, ámegyik dimenzióként a SokTermészet közös, transzcendens„központja”,Az Abszolútum az EgyIstenek feletti Közös, de a Közös egyúttala Közösön túli és a Közös nélküliAz Abszolútum az EgyIsteneken túli, n-számú dimenzióttartalmazó Egység/Egység-nélküliség, Logikai/Nem-logikaiposzt-id tér, avagy Szubjektum/OjektumAz Abszolútum egyszerre: Semmi/Minden, Véges/Végtelen,Van/Nincs, Tökéletes/ Tökéletlen, Tudat/Tudattalan, ésminden, ami ezen túl van, s minden, ami ez el tt van
  21. 21. Állítás-hipotézis folytatása 2.Az Abszolútum nemcsak EgyIstenek feletti Közös, s a Közösegyúttal a Közösön túli és a Közös nélküli, hanem a mindenemberben lév Abszolútum (is)?Az elméleti dilemma az, hogy az Emberen/Tudaton belüli,„szubjektív” Abszolútum micsoda? Három válasz lehetséges:1. Ugyanolyan önálló tényez , mint az „objektív” Abszolút?2. Miután az Abszolútum nem szubjektív és/vagy objektív, azemberben lév Abszolútum kiáradás, visszhang, vagy azemberben/tudatban létez Abszolútumnak csak kivetüléseminden küls vetület, avagy „objektív” Abszolútum3. Az Abszolútum Abszolútum, nincs kívül és belül, nincsobjektum és szubjektum, stb.Ha az Abszolútum így vagy úgy, de létezik belül, akkor ezAbszolútum az emberben mélyebb-magasabb dimenzió (stb.),mint az Isten-tudat
  22. 22. Valóságok/Tudatok az új századbanEls „valóság” (ezen belül szakrális „valóság”,tudat-”valóság”, társadalmi tudat-„valóság”,szellemi „valóság” = Nem-lét)Második valóság (avagy anyagi, természeti,társadalmi valóság = Lét)Harmadik valóság (virtuális „valóság”):a) a társadalmi tudat „megtestesült” új valóságab) vagy teljesen új, harmadik valóság;A Valóság mind a három szintjén vizsgálható am ködés rendje, a döntés mechanizmusa, avagy ademokrácia (feltéve, ha ez demokrácia) különbözformái, elveiÉs mi lehet az els , a második, a harmadik valóságfölött (Egyszerre Egység-Valóság és Egység-Tudat)
  23. 23. Világszerkezet 1. A küls világ szintjei (a gömb- modellben) metatudat metavalóság1. fels szint: Abszolútum fels szint: Abszolútum tudat alsó szint: Isten alsó szint: Isten tudat2. fels szint: bölcsesség tudat fels szint: szellem alsó szint: tudástudat alsó szint: tudás3. fels szint: társadalmi tudat fels szint: társadalom alsó szint: közösség tudat alsó szint: közösség (család, törzs, stb.)4. fels szint: második fels szint: második természet természet tudat (épített természet) alsó szint: természet-tudat alsó szint: természet
  24. 24. Világszerkezet 2. A bels világ szintjei az emberben (a gömb-modellben) metatudat metavalóság1. J fels szint: személyes Fels szint: (személytelen) Abszolútum tudat Abszolútum alsó szint: személyes Istentudat alsó szint: (személyes) Isten2. H fels szint: személyes bölcsesség fels szint: személyes tudat bölcsességalsó szint: alsó szint: személyes tudástudat személyes tudás3. V fels szint: személyes társadalmi fels szint: személyes tudat közösségi lélek ( slélek, alsó szint: személyes lélek-tudat kollektív lélek) alsó szint: személyes lélek4. H fels szint: személyes tudat fels szint: személyes elme alsó szint: személyes testtudat alsó szint: személyes test
  25. 25. Az (embert körülvev ) küls valóság/tudat metatudat metavalóságAbszolútum nemtudat (vagy poszttudat) nemvalóság (vagy posztvalóság)Isten szakrális (poszt-univerzális) szakrális valóság(ok) tudat(ok)bölcsesség univerzális bölcsesség tudat(ok) szellemi valóság(ok)információ, kollektív tudástár(ak) az tudásvalóság(ok)tudás univerzális bölcsesség tudatbantársadalom társadalmi tudat(ok) társadalmi valóság(ok)közösség transzperszonális (családi, transzperszonális családi- közösségi) tudat(ok) közösségi valóság(ok)második második természet „tudata(i)” második természettermészet valósága(i)fizikai- természeti, anyagi „tudat(ok)” természeti, anyagibiológiai valóság(ok)
  26. 26. Az ember (egyszerre valóságként és tudatként) metatudat metavalóságAbszolútum Abszolútum tudat, isten-feletti mennyei test, testetlen „test” tudat, teremtetlen „tudat”Isten isteni tudat, önvaló-tudat, teremtett örök test, halál utáni „test” tudat, személytelen poszt-tudatbölcsesség tiszta tudat, bölcsesség-tudat, bölcsesség test, szeretet test reinkarnációs tudat, stb.tudás szellemi tudat, én-tudat, kauzál test, szellemi test, tudás megvilágosodás-tudat, testlélek sors-tudat, feladat-tudat, mentál test, lélektest, több-én feltámadás-tudat, megítéltetés- test tudat, stb.érzések, éber-tudat, szenvedés-tudat, álom- asztrál test, érzelmi testérzékelések tudat, félelem-tudat, remény-tudatagy, elme elme tudat, genetikai tudat, genetikai test, elmetest, nem univerzum tudat, kozmikus tudat anyagi testfizikai test fizikai tudat, biológiai tudat, fizikai-biológiai test, nem- studat, tudattalan fizikai test
  27. 27. Az ember bels rétegei Az ember kapui kifeléAbszolú- poszt-ember (felfoghatatlan, egység „ember” (egységbe olvadás aztum formafeletti misztikus Abszolútummal, nincs elkülönült ember Isten/ember/tudat) és tudat sem)Isten transzcendens ember (vallásos, szent Isten ember, isten tudatú ember (egység ember) az Istennel, az Isten-tudattal)Bölcses- tudati ember (bölcs, szeret , én- kozmosz-ember, univerzális tudat emberség teremt , kozmikus ember) (egység a fizikai univerzummal és kozmikus tudattal)tudás gondolkodó ember (beszél , megért , tudás-ember (elmélyülés és integráció a tudást teremt , s alkalmazó ember) küls tudással, s a tudástudattal)lélek lelki ember (szociális, gazdálkodó, interperszonális ember (azonosulás a munkát végz , ego- és korlátozottan másik ember és sok ember helyzetével, én-központú ember) lelkével-tudatával)érzelmek, érzelmi ember (menekül -szabaduló kiáradó-befogadó ember (empátia másészlelések ember, boldog-boldogtalan ember) emberek és más csoportok élményeivel)agy, elme elme-ember (idegrendszer, agy, az agy kollektív elme-ember (öntudatlan vagy/és reprezentációi, stb.) tudatos találkozás a kollektív elmével)fizikai test fizikai-biológiai ember (és studat, id és térfeletti fizikai ember tudattalan, stb.) (személytelen együttrezgés az el dökkel és utódokkal)
  28. 28. Visszanézve: Hegel (1)„Az abszolút szellem éppúgy örökké magábanvaló, mint magábavisszatér és visszatért azonosság; az egy és általános szubsztanciamint szellemi, a megoszlás magára és oly tudásra, amelynek számáramint szubsztancia van. A vallást, ahogy ezt a legmagasabb szférátáltalában nevezni lehet, - éppannyira lehet a szubjektumból kiindulvaés ebben lev nek tekinteni, mint objektívan az abszolút szellemb lkiindulva vizsgálni, amely mint szellem a községében van.” „istent úgykell felfogni, mint szellemet a községében.” (554 §) A Szellem filozófiájaenciklopédia III. 346.o.„Isten a maga általánosságában – azaz általános, amelyben nincsenekkorlátok, nincs végesség és nincs különösség – abszolút fennállástjelent, egyedül csak fennállást; s az, ami fennáll, annak csakis ebben azEgyben rejlenek gyökerei, van fennállása. Ha így fogjuk fel ezt az elstartalmat, akkor azt mondhatjuk: ’Isten az abszolút szubsztancia, azegyedüli igaz valóság. A valóság minden más formája nem magáért-valóan valóságos, nem magáért valóban fennálló; egyes-egyedül Istenaz egyetlen abszolút valóság.” Vallásfilozófiai el adások 44.o.
  29. 29. Visszanézve: Hegel (2)„A szentség ezt jelenti: a megsemmisülés jóvoltából azember egyesült a Semmivel és persze Istennel, az abszolúttalis. Ha viszont az ember eljutott erre a legmagasabb fokra, habirtokában van a szentségnek, akkor lehetetlenmegkülönböztetni t Istent l, akkor az ember mindörökreazonos Istennel, akkor vége szakad mindenféle változásnak;a lélek már nem kényszerül vándorútra, lélekvándorlásra.”Vallásfilozófiai el adások 142.o.Az el adások végén az utolsó mondat így hangzik:„A vallás tartalmát misztériumnak hívjuk, mert az értelemszámára rejtett dolog; az értelem nem férk zhet hozzá azegységben rejl folyamathoz: ezért tart az értelem mindenspekulatív dolgot misztériumnak.” Vallásfilozófiai el adások 343.o.
  30. 30. Személyes és társadalmi tudat szintjei Egység tudat Egység-tudat-------------------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------------------------------- Abszolútum tudat Istenfeletti egy-tudat Isten tudat Szakrális emberiség tudat Kozmikus tudat Univerzális panteisztikus tudat Tiszta tudat Megvilágosult közösségi tudat------------------------------------------------------------------------------- --------------------------------------------------------------------------------------- Fél-tiszta tudat Közösségi tudat és szintjei Éber tudat (+ álom, Társadalmi tudat és szintjei +mélyalvás) (globális, nemzeti, lokális) Fél-éber tudat Manipulált tömegtudat (Éber)tudat vesztett Társadalmi tudat nélküliség------------------------------------------------------------------------------ -------------------------------------------------------------------------------------- Tudattalan Társadalmi tudattalan
  31. 31. Tudat-lépcs k és Ember-lépcs k1. Abszolútum, nincs tudat, 1. Felfoghatatlan, teremtetlen „tudatfeletti” Isten/ember/tudat feletti2. Személytelen Istenség, poszt- 2. Egyesül az Istenséggel, tudat, önvaló poszt-ember3. Teremtett tudat, Isteni tudat, 3. Transzcendens, vallásos, reinkarnációs tudat, stb. szent, szeret ember4. Szellemi tudat, én-tudat, 4. Gondolkodó, beszél , megvilágosodás-tudat, megért , én-definiáló ember bölcsesség-tudat 5. Lelki, szociális, gazdálkodó5. Lélek-tudat, feltámadás-tudat, ember éber-tudat, megítéltetés-tudat 6. Érz , menekül -szabaduló,6. Szenvedés-tudat, álom-tudat, félelem-tudat, remény-tudat kiáradó-befogadó ember7. Fizikai tudat, univerzum-tudat, 7. Fizikai, biológiai, genetikai frekvencia-állapot ember
  32. 32. ÜzenetekAz exoterikus szint ajándékai: az ima és ameditáció, a személyes Istennel való találkozás, akegyelemA misztikus út átlépés az ezoterikus szintre,egyesülés a személytelen IstennelAz ezoterikus szint ajándéka a természetfelettiképességek gyakorlása, majd az Istenemberréválás?A jóga út átlépés az Istenség és nagy ritkán azAbszolútum szintjére?Az Abszolútum szintje az Istenfelettivé válás?
  33. 33. Schütz Antal: Dogmatika II. (1923)„A mennyei világosság tehát nemcsak Istennek szenved leges befogadására képesít, hanem legmagasabb öntevékenységgel való elsajátítására. S ezért a végtelen Istenség, kit teremtmény kimeríteni nem bír, a mennyi világosságtól fölvillanyozott és teljesít képességének tet fokára emelt lélek el tt is teljes végtelenségben jelen meg: folyton új meg új oldalról mutatkozik el tte, az elme folyton új meg új szempontokat talál máltatására, és így halad, nem fokozatilag, hanem tartalmilag, mélységr l-mélységre, gazdagságról- gazdagságra, soha ki nem fogy és soha belé nem fárad; hullámról-hullámra száll a boldog Szentháromság fénytengerében, és az Istenségnek ez a tengere áramlik és hullámzik benne mindig azzal a gazdagsággal, eredetiséggel, meglep és áhítatkelt szépséggel és édességgel, mellyel mennyei léte els percében tárult az ámuló lélek elé.” (542.o.)
  34. 34. Abszolútum, mint metaelméleti kérdés Az Abszolútum most igazán teológiai kérdés (Liptay Lothar, Szatmáry Sándor, és mások) Az Abszolútum most igazán már nem csak teológiai kérdés (Szász Ilma, és mások) Az Abszolútum most igazán filozófiai kérdés (Kiss Endre, és mások) Az Abszolútum most igazán tudatelméleti kérdés (Dienes István, Csörg Zoltán, és mások) Az Abszolútum most el ször közgazdasági kérdés (Menyhay Imre, Major Gyöngyi, és mások) Az Abszolútum most el ször elméleti fizikai kérdés (Dienes István, Héjjas István, stb.) Az Abszolútum most el ször pszichológiai kérdés (Frecska Ede, és mások) Az Abszolútum végre metaelméleti, méghozzá központi csúcskérdés (Varga Csaba és mások) Stb.
  35. 35. Köszönöm figyelmüket! www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.hu www.inco.huwww.strategiakutato.hu www.evilagonline.hu

×