Your SlideShare is downloading. ×

A Tiszta Tudat Vonzásában - Varga Csaba

384

Published on

A Tiszta Tudat Vonzásában - Varga Csaba

A Tiszta Tudat Vonzásában - Varga Csaba

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
384
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Varga Csaba A tiszta tudat vonzásában1A védikus kultúra si, univerzális kultúra, a védikus m vészet alapelvei szintén az si tudás-látás rz i. Az univerzális szellemi tér egyik mai új paradigmája, hogy az univerzális védikuskultúra tanulható Európában is. Csodálatos, hogy Dániában az egyik - a rørvigi - népf iskolatiszta szívvel nyitott az egyetemes kultúrára, és a teremtés tizenhét alapelvének m vészetikonzekvenciáit tanítja. Számomra egyébként is évtizedek óta szellemi és erkölcsi példátjelentenek a dán népf iskolák, amelyek Magyarországon másodszor is - a nyolcvanas évekelején - indíttatást adtak az új népf iskolák szervezéséhez. Ráadásként Dánia sokszor védikushangulatú tájai - ez átélhet Bánsághi Márk Bálint fotóin - további impulzusokat adnakm vészi alkotások teremtéséhez.Ha a három kiállító (AKIRAM Schwarcz Mária, Bánsághi Tibor Vince, Bánsághi MárkBálint) bels tapasztalatokkal rendelkezik a védikus m vészetr l, akkor engedtessék megnekem is, hogy védikus szellemben igyekezzem megnyitni a kiállítást.A védikus tudat és tapasztalat szerint minden ember számára lehetséges, hogy a normál tudat-tapasztalatok (éber tudat, alvás, mélyálom) mellett magasabb tudatállapotokat is elérjen. Azeuro-atlanti tudomány is egyre inkább elfogadja és megérti, hogy a magasabb tudatállapotoklépcs i - sorrendben - a tiszta tudat, a kozmikus tudat, isteni tudat és az egységtudat. Azátlépés vagy átugrás: a normál éber tudat és a tiszta tudat között lehetséges. Ez a küszöb. Ez ahíd. Ez a lemerülés. Ez az átjáró zaj és csend között. Ez a váltás: szenvedés és boldogságközött. Ez a hazatalálás els stációja. Ez a csoda és a realitás. Ez minden ember végsreménye.A magasabb tudatállapot fontosságának megértéséhez tudni kell, hogy szemben ahagyományos európai pszichológiai gondolkodással a védikus emberismeretb l kiindulva kétÉN-r l beszélhetünk. Az egyik Én, amelyr l nálunk is sokat értekeznek, az ember küls -belsszemélyisége. Ez az, ami az emberr l kívülr l látható, ez az, amivel a mindennapi életben"evezünk", ez az, aminek fejlesztésével intézményesen foglalkozunk. Van azonban egy másik 1
  • 2. Én, amelyet olykor - talán helytelenül - léleknek fordítunk, s amelyet a védák szanszkritülátmának, magyarul Önvalónak neveznek. Ne higgyük azonban azt, hogy az Önvalót Európanem ismeri, hiszen ez az, amit régóta isteni Én-nek, vagy akár a Szentlélek "lakhelyének"hívunk. Ha minden emberben az Önvaló ott van, akkor nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk,hogy csak azok képesek - függetlenül attól, hogy vallásosak-e vagy nem - jelent salkotásokra, akik lemerülnek és otthonra lelnek ebben a transzcendens dimenzióban, s ennek akülönböz magasabb tudatállapotban.Megkockáztatom azt a feltételezést, hogy minden m vész teljesítménye alapvet en függ attól,hogy az éber tudatban, a tiszta tudatban, a kozmikus tudatban, az isteni tudatban vagy azegység tudatban van-e. Nem feladatunk most m vészettörténeti elemzést tartani, de számomranyilvánvaló, hogy a legjelent sebb magyar m vészek - például Csontváry Kosztka Tivadar - atiszta tudatnál is magasabb tudatállapotban alkotott. Íme, az egyik nyilatkozata: "Én, KosztkaTivadar, ki a világ megújhodásáért ifjúságomról lemondottam, amikor a láthatatlan Szellemmeghívását elfogadtam, akkor már rendes polgári foglalkozásban, kényelem- és b ségben voltrészem. - Párisnak tartva 1907-ben milliókkal szemben álltam egyedül az isteni gondviseléseredményével, s az egész világ hiúságát pocsékká zúztam; egy napon Párist kapitulációrabírtam, s a világot túlszárnyaltam, de tíz millió embert el nem pusztítottam, csupánkijózanítottam ket; a dolgokból reklámot nem csináltam, mert a kufárok sajtójával nemtör dtem, hanem elvonultam a Libanon tetejére, s ott cédrusokat festettem."Nos, a most kiállító három m vész nem Libanonba vonult el, nem cédrusokat festett, hanemDánia szeretetét élvezve elindult a tiszta tudat felfedezésére, vagy folytatta azt az utat, amelya magasabb tudatállapotokba vezet. A választható út mindig ugyanaz, de az úton mind ahárman szükségképpen máshol tartanak. Tudatállapotban, s a tudatállapotból - és a m vészifelkészülésb l - fakadó m vészi teremtésben is. A kiállítás témája ezért úgy is megjelölhet ,hogy út a tiszta tudatba és út a tiszta tudatból vissza, hogy a tiszta tudatban élve jelenítsükmeg önmagunkat a relatív, mindennapi világban. A kiállítás központi képe: A megvilágosodástermészetrajza cím AKIRAM-kép, amelyen megfigyelhetjük, és amelyr l kicsit meditálvaátélhetjük, hogy a tiszta tudat egységéb l, csendjéb l, harmóniájából felfelé "haladva" úgyérünk fel való világ szintjére, hogy a megvilágosodásnak köszönhet en csupa "igazgyöngyöt"mutatunk fel magunkból. 2
  • 3. A megvilágosodás természetrajzaBánsághi Tibor Vince képei jól, tisztán reprezentálják az út els felét: a fentr l valóleereszkedést, a szenvedést l való szabadulás köreit, az értelmetlen keringést l - a csend és azaktivitás elválasztásával - a tiszta tudatba való eljutást. Végül látható a beteljesedés ígéretétjelent Megérkezés vagy visszatérés cím kép, amelyen a hiábavalóság, az értelmetlenségútpályája már csak két halovány vonal.Bánsághi Márk Bálint m vei közül az általuk készített kisfilmet és ennek kiragadható kockáitemelem ki. A felkel nap nyaldosta hullámok, hol lassabb, hol gyorsabb mozgássalközelednek a néz k felé, vagy éppen a vetítési felület közepe felé, egymásba futva. Az egyikpillanatban fodros kis részecskéket látunk, a másikban hatalmas, méltóságteljes formákat. Ha 3
  • 4. hirtelen megállítanánk a filmet, szemlélhetnénk azt is, hogy Önvaló vagy az örökkévalóságvízióit megjelenít egy-egy "filmkocka-festmény" mennyire rímel Bánsághi Tibor Vinceképeire.AKIRAM Schwarz Mária képeinek sorozata ott kezd dik, ahol Bánsághi Tibor Vince képeibefejez dnek: lent vagyunk a tiszta tudatban, ahol fizikailag, lelkileg és tudatilagújjászületünk, s innen "felemelkedve" a természeti, az emberi és a lelki világ másnak látszik,és másmilyennek is tapasztaljuk. Képzeletben "fejest ugorhatunk" a boldogságfürtök közé,transzponálhatjuk magunkat a Mennyei látomásba, vagy integrálhatjuk lelkünket-tudatunkataz Egységtudat megnyilvánulásába. Az Egységtudat megnyilvánulásaHa hazatérünk a kiállításról, fel-felidézhetjük majd magunknak a két Boldogság-szutra képet.Hamvas Béla írta, hogy a védikus szutra: "Szógyökökb l álló titkosírásnak is nevezhet . Azösszefüggést az olvasónak kell megtalálnia." "Tömörségben, súlyban, komolyságban éser ben a szutránál többet írott nyelv adni nem tud. A szutra végs titka pedig az, hogy amitnyújt, az nem fogalom és nem kép, tehát sem az értelmi tudáshoz, sem a mítoszhoz semmiköze sincs. A szutra elemi metafizikai érintés, amely felébreszt." 4
  • 5. A jó képek is lehetnek hasonlóak a szutrához, annak ellenére, hogy a szutra nem lehet pusztángondolat, vagy kép. A m vészi kép azonban attól válhat szutrává, ha a képnél már több, ésmetafizikai érintést nyújt. És az érintéssel felébreszt vagy megvilágosít. A fotó, grafika, vagyfestmény egyébként is attól válik m alkotássá, hogy transzcendens vizuális jel lesz, amely anéz számára metafizikai-spirituális érintést nyújt. Ezen a kiállításon minden néz találhatolyan képet, amely vizuális jelként metafizikai érintéssel azonos, s a magasabbtudatállapotokba való gyönyör séges bepillantást tesz lehet vé. Mennyei látomásJegyzetek1 AKIRAM (Schwarcz Mária), Bánsághi Tibor Vince, Bánsághi Márk Bálint kiállítása elé,Dán Kulturális Intézet, Kecskemét, 2008. szeptember 10. 5

×