• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba
 

A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba

on

  • 480 views

A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba

A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba

Statistics

Views

Total Views
480
Views on SlideShare
480
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
1
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba Document Transcript

    • Varga Csaba A hálózati állam e-közigazgatásaMit hozhat újat az információs kor állameszménye (és demokráciavíziója)? Egyáltalánbeszélhetünk-e új típusú államról?A kérdés globális méretekben azért került napirendre, mert a jelenlegi állam- és kormányzás-típus eddig soha nem tapasztalt válságot1 él meg. Ez egyszerre tájékozódási, probléma-megoldási, s legitimációs válság. Egyaránt aktuális és stratégiai, intézményi és államfilozófiaics d, amit a politikai rendszer természetesen nem tudatosít.A jöv állama: a hálózati állam. A hálózati állam közigazgatása pedig az e-közigazgatás, s taz elektronikus államgyakorlat nélkül nem is lehet hálózati állam. Az e-közigazgatás aglobálisan jelent s szerephez jutó lokalizáció információs kori alapintézménye .Az elektronikus közigazgatás fogalma így rövidítve az e-közigazgatás . Az „e” bet azonbanmár többet jelent, mintelektronikus , de ez a kiterjesztett tartalom homályos. Az elektronikushelyett mondhatnánk digitálist , ám akkor is csak a technológiaváltásra utalnánk. Azinformációs korban beszélhetnénk információs közigazgatásról, csakhogy ez a jelzönmagában nehezen értelmezhet a közigazgatásra vonatkoztatva.A 2002 nyarán elkészült Riley-jelentés szerint sok közigazgatási weboldal használójaels sorban személyes szükségleteire keres választ. A jelentés egyúttal b séges bizonyítékotkínált az „új e-állampolgárnak” nevezett jelenségr l. Az ezt a trendet alátámasztó számokimponálóak az Egyesült Államokban: • 42 millió amerikai használt közigazgatási web oldalakat arra, hogy közérdek témák után kutasson • 23 millió amerikai használta arra az Internetet, hogy közhivatalnokoknak küldjön megjegyzéseket politikai választásokról • 14 millióan használták a web oldalakat azért, hogy könnyebben eldönthessék, kire, mire adják le voksaikat. • 13 millióan vettek részt on-line lobbizó kampányokban.2Ha nem is értjük pontosan, hogy mi az e-közigazgatás (vagy tágabban az e-kormányzás),felt nhet nekünk közép-európaiaknak vagy magyaroknak, hogy Európában az elmúlt évekbena kormányzás és az önkormányzás szintjén mindenhol áttértek , vagy most térnek át az e-közigazgatásra. Valamilyen nagyon fontos állami és közigazgatási reformot jelenthet ez, ha akontinens nagyobbik fele a legfontosabb információs kori fejlesztésnek tartja, hiszen az e-Europe stratégia legújabb változatában már az els lépésnek sorolják be ezt. Most tekintsükazt mellékes körülménynek, hogy a magyar társadalmat vagy sz kebben a változásokrafigyel közvéleményt még nem tájékoztatták megfelel en az új európai stratégiákról, példáulaz e-Europe programról, amelyet el ször 1999 végén hirdetett meg az Európai Bizottság.Az e-Europe pedig évek óta követeli az e-kormányzás és az e-közigazgatás elterjesztését. 1
    • Az egyik vállalati tanácsadó cég (CGEY) elemzése szerint az EU tagállamokközigazgatásának internetes elérhet sége átlagosan hatvan százalékra tehet . A felmérést azEurópai Unió e-Europe programjaimmár harmadik alkalommal végeztette el. Az elemz k összesen tíz és félezer európai hivatalinternetes kínálatát elemezték, bevonva a vizsgálatba a tagállamokon kívül Norvégia, Izlandés Svájc e-kormányzati oldalait. Szerte Európában a közigazgatási hivatalok 86 százalékarendelkezik saját internetes oldallal. A legnagyobb kínálattal és legjobb szolgáltatási szinttelSvédország és Írország jeleskedik. A cégeknek nyújtott szolgáltatások csaknem mindegyikországban magasabb fejlettségi szinten állnak, mint az egyes polgárokszámára nyújtott közigazgatási szolgáltatások.3Hasonló eredményre vezetett egy másik kutatás: „196 nemzetet megvizsgálva nagykülönbségeket találtunk az államigazgatási web oldalak által nyújtott on-line szolgáltatásokszázalékos megoszlásnak területén. Tajwan az els itt a web oldalak 65%-a nyújt különböztípusú szolgáltatásokat, t követik Németország 59%-al, Ausztrália 50%-al, Cook szigetek50%-al, Új-Zélend 48%-al és Szingapúr 47%-al. Fontos azonban azt észben tartanunk, hogycsak azokat a szolgáltatásokat vettük számításba, amelyek on-line-on teljes mértékbenvégrehajthatók. Ha például egy lakos letölt egy nyomtatványt az internetr l és azt postai útoneljuttatja egy államigazgatási irodának, az így végrehajtott szolgáltatás nem min sül on-lineszolgáltatásnak.”4Ha Magyarország egy-két éven belül hivatalosan is tagja lesz az Európai Uniónak, nem nehézkitalálni, s megjósolni, hogy akkor és ott hihetetlenül fontos lenne, ha addigra Magyarországsikeresen elkezdené, vagy akár részben befejezné ezt az állami és közigazgatási reformot. Ahazai politikai elit – pártoktól és kormányoktól függetlenül is – részben talán tudatosította ezta feladatot, miközben arról sincs közvetett vagy közvetlen megegyezés, hogy a következhárom-négy évben az e-közigazgatás bevezetése (kellene, hogy legyen az egyik) kiemeltpolitikai és költségvetési feladat.A közigazgatás tehát a „forró valóság”, a társadalom problémáit nem kezelheti t zoltásként.Az e-közigazgatás így a forró valóság tényleges és folyamatos h tése, amely az e-demokráciamegalapozásával és kiépítésével valósítható meg. A közigazgatási rendszereinknek ezért megkell változniuk , hogy lehet vé váljon a helyi szinten er söd igény megmutatása – konkrétanaz a törekvés, hogy az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen a (köz)ügyekbe . Az újközigazgatásnak emiatt az eddiginél jobban segítenie kell a helyi akaratok és szervez désekkialakulását . Az e-közigazgatás tehát nem pusztán az e-ügyintézés bevezetése vagy azelektronikus aláírás alkalmazása, hanem a digitális demokrácia és a szolgáltató e-közigazgatásáltalánossá tétele .A magyar politikai elit az elmúlt évtizedben azonban egyszer sem indított vitát az államról, azállam jöv jér l, s t mintha nem is nagyon akarná a magyar társadalommal megismertetni aze-kormányzás vagy az e-demokrácia követelményeit.A 2002-es parlamenti vagy önkormányzati választási kampányban ez a kihívás ismét nemkerült napirendre. Holott az önkormányzati választások tétje nemcsak az volt, hogy melyikpárt melyik jelöltje fut be, hanem az, hogy a megválasztott jelöltek, polgármesterek ésönkormányzati képvisel k az elektronikus kormányzási és közigazgatási feladatokrafelkészültek-e és ezeket egyáltalán tudatosították-e magukban. 2
    • Az információs korban minden településnek és térségnek a lehet ségei és a mozgásirányaiugyan is már az információs társadalom szabta körülmények szerint alakulnak. Az elemifeladat tehát az, hogy lehet leg minél több település és térség ne csak elkészítesse azintelligens stratégiát és operatív programot, hanem meg is valósítsa. A most kezd döttciklusban pedig az állam m ködésében soha nem látott és el sem képzelt modernizációsfolyamatnak kell végbe menni: a kormányzatnak s minden önkormányzatnak át kell állnia aze-közigazgatásra . Az e-közigazgatással párhuzamosan aztán a ciklus végére létrejöhetnek aze-demokrácia helyi intézményei és eszközei, ami talán a civil társadalom szerepkörénekjelent s kib vülését is magával hozhatja.Ha 2006-tól valóban önkormányzati régiókat akarunk, akkor a tervezéssel párhuzamosanlegalább egy régióban 2004-t l mintaprojektet kellene elindítani az információs kori, tehátlegalább részben digitális önkormányzati régió modelljének konkrét, intézményeskikísérletezésére. Közben azonnal kezdeni kellene az intenzív - részben távoktatási keretekközött - a teljes köztisztvisel i kar felkészítését az e-közigazgatási modernizációra. Nemtehetünk mást, mint szurkolunk annak érdekében, hogy minél több megválasztottpolgármester vagy helyi képvisel az említett szempontokat prioritásként kezelje azönkormányzatokban.Nem tudjuk, hogy a felsorolt – már információs kori - államszervezési feladatok súlya eléggéérz dik-e?A magyar közigazgatási szakirodalom régóta ott tart, hogy megkerülhetetlen feladat aszolgáltató állam és közigazgatás konzekvens kiépítése, létrehozása, ugyanakkor egyáltalánnem vált szakkörökben sem világossá, hogy például a szolgáltató állam valóban sokakat elér ,s magas szinten kiszolgáló közigazgatása nem lehet egyéb , mint csak az e-közigazgatás.Az információs társadalom – mint az egyre inkább látható - új típusú államot hoz létre, adigitális államot, amely a hálózati gazdaság és a hálózati társadalom mintájára hálózati államlesz. Ez már nem az egyközpontú vagy többközpontú, és nem a centralizált vagydecentralizált állam. Ezért a hálózati államban a korábbi csúcshatalommal, a kormánnyal(egyre inkább) egyenrangú szerepl vé válik a regionális-megyei önkormányzás és a helyiközigazgatás. Ennek pedig els rend feladata, hogy az eddigi alattvaló állampolgár számáramegteremtse a résztvev állampolgár lehet ségét. Manuel Castells így ír: „Inkább az emberekhasználhatnák az internetet a kormány megfigyelésére, semmint a kormány arra, hogy ketfigyelje. Így a világháló az alulról fölfelé történ ellen rzés, tájékoztatás, aktív részvétel, s tdöntéshozatal eszközévé válhatna.”5A digitális önkormányzás és a digitális polgár, az e-közigazgatás és az e-polgár tehát egymástfeltételezi, és közösen testesíti meg az e-demokráciát.Szeretnénk ezt a mondatot megismételni, hogy ne sikkadjon el a többi tézis között: a digitálisönkormányzás és a digitális polgár, az e-közigazgatás és az e-polgár egymást feltételezi, ésközösen testesíti meg az e-demokráciát. Fogalmazhatunk teoretikusabban is: az e-közigazgatás a globálisan jelent s szerephez jutó lokalizáció információs kori alapintézménye. Vagy jellemzést adhatunk ismertebb megközelítéssel: a huszadik században az állam és atársadalom nagyon messze sodródott egymástól, s az állam tagjai sokszor érezhették úgy,hogy az állam nem értük van, s t a diktatúrák idején egyértelm en ellenük lép fel. A moderndemokrácia intézményeinek célja így nem lehet más, minthogy az államot és közigazgatásátvégképpen a társadalom szolgálatába állítsa. Az állampolgárok sokasága csak akkor érzi 3
    • magát majd állambarátnak, ha különösen az önkormányzás és a helyi közigazgatásegyértelm en polgárbarát lesz. Ennek a sokszor meghirdetett fordulatnak a rendszerszer ésegyel re egyedül hatékony szisztémája az e-kormányzás és az e-közigazgatás lehet.Most nehogy azt gondoljuk, minden érthet és rendben van. Három alapvet konfliktusforrástszeretnék el re jelezni: a. Ahány európai tagállam van, a különböz közigazgatási hagyományok és politikai stratégiák miatt majdnem annyiféleképpen értelmezik az e-közigazgatást, s ezért a magyar e-közigazgatási modell kidolgozása, megvitatása és társadalmi elfogadtatása nem spórolható meg. b. Az e-közigazgatást szeretnék sokan arra egyszer síteni , hogy ez egyenl a hivatalok számítógépes ellátásával vagy az e-ügyintézéssel. Egy ilyen felfogás állami programmá emelése szükségképpen magával hozná az e-közigazgatás cs djét. c. Európán túl vagy Európában is sok helyen az e-közigazgatási reform vagy fejlesztés elakad, sikertelen vagy újrakezdést igényel mindenekel tt a szervezetlenség vagy hebehurgya szervezettség miatt. Mi több legalább ennyi további konfliktusra van esély akkor is, ha nálunk kezdjük el az e-közigazgatás bevezetését. A két (informatikai- információs és közigazgatási) szakmai kör például nem érti eléggé egymást, a végrehajtáshoz nem lesz egységes kormányzati akarat, s nem lesz megfelel el zetes felkészítés, vagy az önkormányzati testületek több helyen nem akarják az e- közigazgatást, vagy félnek ett l a modernizációtól, végül az értelmiség egy része nem áll a civil társadalom többségének várható pártoló akarata mellé.Nézzük, a gyakorlatban mit jelent az e-közigazgatás? Négy „oldal” új tartalmú és új típusúönkormányzati és közigazgatási együttm ködését. Az információs korban a (1) helyitársadalom, a (2) nemzeti s regionális állam, a (3) helyi önkormányzat és közigazgatás, és aszükséges (4) helyi tudásközpontok elektronikus kapun (portálon, e-piacteren) valókommunikációja és közösségi m ködése.Az e-közigazgatás célja: a civil társadalmi e-kapu, az önkormányzati-közigazgatási e-kapu, akormányzati és regionális e-kapu, s a közigazgatási tudás e-kapuösszenyitása. Az e-közigazgatás tehát feltételezi a helyi intelligens társadalom er södését ésaz új tudások, technológiák közigazgatási alkalmazását. Ez a tendencia vezethet el oda, hogya ma illegitim állam újra legitimmé válhasson.Az közigazgatási új tartalom nem egyéb, mint például a résztvev állampolgárok körénekszélesítése és intézményesítése vagy a mainál sokkal gyorsabb, egyszer bb, profibbközigazgatási (természetesen elektronikus) ügyintézés. Az új típusú közigazgatás pedig nemmás, mint egy internetes gy jt portálon való intenzív együttm ködése helyi társadalomnak éshelyi önkormányzatnak, helyi önkormányzatnak és állami (s t európai) kormányzásnak, helyiállamnak és helyi társadalomnak a döntésekhez és cselekvésekhez szükséges minden tudássalés végül az önkormányzati testületek és polgármesteri hivatalok bels m ködésénekfolyamatos modernizálása.A szolgáltató állam és e-állam feltétele, hogy a szolgáltatásokat az állampolgár elérje, s aszolgáltatásokat bárhol igénybe vehesse . A hagyományos állam szolgáltatásait azonban magyakran csak nehezen, körülményesen és drágán lehet megszerezni. Ezért szolgáltató államcsak az e-közigazgatást bevezet digitális állam lehet, ahol a szolgáltatások egyrészt 4
    • jelent sen b vülnek, másrészt elektronikusan közvetlenül elérhet k, harmadrészt az ügyeksokkal gyorsabban és hatékonyabban elintézhet k. Okkal és joggal vethetik fel persze sokan,hogy az e-közigazgatás bevezetésének feltétele a magyar (valóban gyors és szélessávú)információs-kommunikációs infrastruktúra kiépítése, a vezetékes és mobil internetezés sokkalszélesebb kör elterjesztése, a közösségi (messze nem csak teleházi) és intézményihozzáférési pontok dinamikus terjesztése vagy az országos és helyi közigazgatásitartalomszolgáltatások megindítása és állandó b vítése. Csak azt ne higgye senki, hogy el bbvan például az internetes hálózat, mint az e-közigazgatás elterjesztése; az infrastruktúra építésfinanszírozásának is eleve feltétele az e-közigazgatási vagy az e-oktatási igénybevétel. Apárhuzamos folyamatok, kikényszerítések, fejlesztések hozhatják meg a várt sikert.Az e-közigazgatás a legkisebb településen is változatlanul egy olyan nyilvános társadalmijátszma és vállalkozás lesz, amelyben a polgárok és érdekeik kifejezésére szervezettcsoportjaik valóságosan és elektronikusan együttm ködnek az általuk választottönkormányzati képvisel kkel és a helyi közigazgatással, s az e-együttm ködésb l születettközös döntéseket végrehajtják. Ha a digitális önkormányzás, a helyi e-közigazgatás – atörvényi szabályozás ellenére és mellett is – sokáig marad bonyolult személyes és csoportosalkuk, ideiglenes vagy tartós megegyezések, jogos vagy jogtalan vélekedések végtelensorozata, akkor a helyi stratégiák, a helyi rendeletek, a helyi döntések, a helyi támogatásokszükségképpen hosszú ideig er sen ki lesznek téve a korlátozott lokális érdekeknek ésfelfogásoknak. Ez a kiszolgáltatottságot azonban részben csökkenti a közigazgatáselektronikus módja, az Internet teremtette helyi nyilvánosság és átláthatóság.A még jobb megoldást talán majd egy következ (vagy második) e-közigazgatási reformhozhatja, ami a mesterséges intelligencia állami és közigazgatási alkalmazása lesz. Akkor amesterséges intelligencia számos döntés-el készítést, döntéshozást és döntésvégrehajtástátvesz majd a helyi képvisel kt l és a helyi apparátusoktól. (A mesterséges intelligenciaállami-önkormányzati alkalmazásától sokkal több eredmény várható, mint a politikai ésközigazgatási apparátusok „gyengén támogatott” e-közigazgatási modernizációtól.)Az aktuális állami, kormányzati feladatok ideális esetben így rangsorolhatók: a nemzeti e-közigazgatási stratégia készítése 2003 közepéig-végéig, a kormányzati (e-közigazgatási)központ felállítása és feladatmegosztás az érdekelt tárcák között, az e-kormányzás ésközigazgatás kiemelt finanszírozásának megindítása, a jelenlegi és kés bbi pilot-projektektámogatása a közigazgatás minden szintjén. A közben az elkezdett intelligens régió (vagy e-régió, e-kistérség, intelligens település) fejlesztések6 átfogó folytatása, amelyek egyúttal soktekintetben megteremt(het)ik az e-közigazgatás társadalmi és gazdasági feltételeit is.Mikor jutunk el ide7? A jöv hálózati állama és állami m ködése legalább ideaként ismert-e?Az állam el bb-utóbb képes-e, akar-e társadalmi részvételt és kontrollt lehet vé tenniminimum a programalkotásban?A távlatok nincsenek homályban, de az új közigazgatási gyakorlat még szinte ismeretlen.Joggal lehetünk szkeptikusak amiatt, hogy az e-kormányzás itthoni adaptálása vajon gyorsanmegvalósul-e, ám az európai és hazai államgyakorlat akkor is hamar megváltozhat, ha „csak”az önkormányzatoknál terjed el az e-közigazgatás. Vagy éppen ellenkez módon, ami egyúttala magyar politikai gyakorlat is: el bb legyen kormányzati portál és valamilyen e-kormányzatifejlesztés, és csak utoljára kezd djön el az e-önkormányzás és e-közigazgatás bevezetése. Túlsok illúziónk nem lehet, mert egyértelm en üzenetérték , hogy Magyarországon az e-demokrácia vagy/és a közvetlen demokrácia kiépítése nincs napirenden. Még várhatóan vár 5
    • ránk jó néhány nagypolitikai és társadalomfejlesztési kudarc, ami esetleg kikényszerítheti ahálózati állam és az e-demokrácia létrehozását.A választói jog huszadik századi kiterjesztése után – most, egy (vagy két?) évtizeden belülmindenesetre a választói döntésrészvétel és cselekvés kiterjesztése az új feladat. Feltéve, haezzel párhuzamosan minden társadalmi csoportnak megtörténik a választói tudás szétosztásais. Az új század nulladik évtizedének els felében így az állam bels , az évtized másodikfelében majd a küls (európai szerepének) modernizálása lesz a nemzeti csúcsfeladat.Nem szeretnék se lelkesedni, se tamáskodni. Nem tudjuk, elég egyértelm en jeleztük-e , hogyvalami égrengésszer en dinamikus, és minden várható problémája ellenére hatékony állami-közigazgatási modernizáció el tt állunk minden önkormányzatban, kistérségben, megyében ésrégióban, s magában a kormányzatban és a központi államigazgatási intézményekben. Azösszes fejl dést lassító-gátló strukturális, és politikai ellenállás dacára az új évszázad másodikévtizedének végére Magyarországon létrejöhet a hálózati és digitális állam .Jegyzetek1 „A Gallup által 1999-ben az ENSZ felkérésére végzett közvélemény-kutatás szerint aválaszadók kétharmada úgy vélte, nem a nép akaratából kormányozza a hazáját (Annan,2000).” „A demokráciában eredetileg a kormányoknak kellett a köz érdekében cselekedniük.Még mindig hiszem, hogy az dolguk ez, de nehezemre esik kimondanom, mert teljesentisztában vagyok – amint a könyv elolvastán nyilvánvalóvá kellett válnia – a legitimációs éshatékonysági válsággal, amely korunk kormányait jellemzi.” Manuel Castells: Az Internet-galaxis (Network TwentyOne Kft, 2000, 264, 274.o.)2 Néhány fontosabb európai e-kormányzási, e-közigazgatási webcím:www.europa.eu.int/information_society/eeurope/egovconf/index_en.htm (Európai e-közigazgatási konferencia 2003, Como, július 7-8); www.electronicgov.net;www.developmentgateway.org; stb.3 www.at.cgey.com/news/eEurope_2002_3AK.pdf (az európai tagállamok e-közigazgatásihelyzete)4 Lásd: Globális e-közigazgatási felmérés, forrás: Global e-government survey ( WorldMarkets Research Centre)5 Manuel Castells: i.m.187.o.6 Az intelligens régiók Magyarországon I. (Stratégiakutató Intézet – Agroinform Kiadóház,2001)7 Az e-közigazgatás programja címmel 2002-ben közös szakmai Felhívást tettünk közzé:„Felhívjuk a kormányzat (ezen belül különösen a Miniszterelnöki Hivatal, aBelügyminisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium) illetékeseinek, mindenparlamenti politikai pártnak és érdekelt szakért inek, az önkormányzatoknak(polgármestereknek, testületi és bizottsági tagoknak, jegyz knek), a közigazgatási éspolgármesteri hivatalok irányítóinak és munkatársainak, a helyi és térségi civil társadalmakképvisel inek, szervezeteinek, vagy többek között a szakért i csoportoknak (egyetemek,f iskolák tanszékeinek, kutatóintézeteknek, alapítványoknak, stb.) a figyelmét: segítsék az e- 6
    • kormányzás, az e-közigazgatás gondolatának elfogadását, folyamatos továbbfejlesztését,nemzeti és társadalmi üggyé tételét, a pártoló társadalmi akarat megszervezését, a kísérleti e-közigazgatási projektek tapasztalatainak értékelését, és mindennek eredményeként amin ségbiztosítással egybekötött e-közigazgatás széleskör bevezetését, valamint az e-demokrácia fokozatos kiépítését.” (e-Világ, 2002/augusztus, 32-36.o.) 7