A fenntartható társadalom esélye   varga csaba
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Like this? Share it with your network

Share

A fenntartható társadalom esélye varga csaba

  • 756 views
Uploaded on

 

More in: Education , Technology
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
756
On Slideshare
756
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
1
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Varga Csaba A fenntartható társadalom esélyeAz egyéni (fizikai vagy pszichikai) er szak els sorban az érzelmek elszabadulása, az értelemkontrolljának hiánya, s mindenekel tt a tudat gyengesége vagy nem használata. A társadalmier szak f ként a közösségi érzelmek elvadulása, a kollektív ész kontrolljának hiánya és atársadalmi tudat zavara és bizonytalansága.Az er szak kultúrája kifejezés azt a tapasztalatot jeleníti meg, hogy posztmodern világunkatváltozatlanul a személyes és kollektív er szak uralja, legfeljebb ez ma már finomabb,rejtettebb vagy tompított, mint korábban, bár a viselkedési kulisszák mögött gyakranváltozatlanul nyers. Ugyanakkor a kezeletlen er tombolása sokszor – ez is paradoxon –látszólag „kulturált” er szak. Ez a mézes-mázos, átfestett, stilizált er szak bármikor átválthatkulturálatlan barbárságba is. Az er szak egyik tárgya a Föld nev bolygó, vagy tágabban atermészet és a második természet, holott az er szak egyetlen formájával sem orvosolható afenntarthatatlanság.Új helyzet annyiban van csak, hogy a globalizált világban a fenntarthatatlanság ma mármeglehet sen közismert tény, ám az egyre dinamikusabb fenntarthatatlanság-világdiskurzushatása minimális. Egyel re tehát a fenntarthatatlanság-közbeszéd is fenntarthatatlan, mertjobbára eredménytelen, noha a kis változások sem lebecsülhet k, de a diskurzus azért nemesélytelen, mi több a következ évtizedben talán javuló esély lehet.Ezért most fogalmazzunk ne a kulturált er szak, hanem a tiszta világosság nyelvén: a 21.században a földi civilizáció végképpen fenntarthatatlan, amit most az sem mentautomatikusan, hogy a kultúra – mint általában mindig – egyel re változatlanul fenntartható.Ez egy másik paradoxon: párhuzamosan létezik a fenntartható kultúra és fenntarthatatlancivilizáció. Ha a kultúra is átbillen a fenntarthatatlanságba, az már a civilizáció-kultúraegyüttes agóniája. 1
  • 2. A társadalom viszont minden szinten egyszerre civilizáció és kultúra, ám egyel re atársadalom fenntarthatatlansága még nem annyira nyilvánvaló, mint a kivédhetetlenneklátszó klíma-krízis. A sokrét (civilizációs, kulturális, társadalmi, gazdasági, stb.)fenntarthatatlanság azért is válhat általánossá, mert evvel párhuzamosan egyrészt er södik agondolkodás, s t a megismerés zavara, másrészt a szellemi válság miatt nem születik meg azúj világalternatíva programja, amely nem egyszer en új, hanem új típusú világrendetprognosztizálna.Bármennyire felfoghatatlan is a számunkra, de a növekedés-központú 19-20. század most márvéget ért – talán nem pusztító robajjal. Legkés bb a 21. század második harmadábanfelfoghatatlan változások mennek végbe – talán nem pusztító robajjal. Szerencsére afenntartható változásokhoz szükséges új tudások jórészt készen állnak, noha a különböztársadalmak és egyének számára ezek valószín leg egyel re felfoghatatlanok. Aparadigmaváltáshoz szükséges új – nem az ember ellen forduló - technológiák jórészt szinténkészen állnak és ezek viszont még gyakran a gazdaság számára is felfoghatatlanok. A múlt ésa jöv tehát több szempontból már szemlélhet , értelmezhet – az igazi veszélyforrás ismét azátmenet és egyben a jelen lehetetlensége – de esély van vagy lehet az új jöv diskurzusra!El zetes felvetések, paradigma-tézisekA fenntarthatatlanság paradigma értelmezéséhez röviden jelezzük, hogy a korszak- ésgondolkodás-váltás leírásához használt fogalompár a régi paradigmák és új paradigmákkategóriái.A jöv ugyanakkor egyszerre lokális, nemzeti, európai és ez végül is univerzális globlokálistér, vagy helyesebben sokdimenziós térid -szerkezet. A fordulatot hozó jöv nek (részlegesvagy teljes) autonóm szerepl i lesznek egyrészt az egységes emberiség, másrészt saját élbolygónk, harmadrészt az emberiség kollektív tudata. Új felismerés: a jelen kényszerpályáihatnak a jöv re, de többé nem tartják fogságban; a jöv az új században szabadabb lett akörülményekt l és a korszellemt l. A 21. század egyik szellemi fejleménye: a jöv nagyobbarányban függ saját jöv képünket, jöv koncepciónktól, jöv akaratunktól, mint a múlttól vagya jelent l. A fenntarthatatlan-világállapotban ez esélynövel paradigma, holott az euroatlantikultúrában soha nem látott jöv hiány és/vagy jöv reménytelenség van. 2
  • 3. A paradigmáknak két típusát különböztetjük meg. A világrendszert váltó új paradigma szerintminden eddigi világrendszert (feudalizmus, kapitalizmus, posztkapitalizmus) egy-egy új (ésgenerális) paradigmacsoport váltott és vált le. A világrendszert korrigáló (változtató)paradigma szerint viszont minden eddigi világrendszeren belül (a kapitalizmuson belülpéldául a klasszikus kapitalizmus, ipari, kapitalizmus, pénzkapitalizmus, információskapitalizmus) voltak a rendszert-változtató új paradigmák. A jelenlegi ezredforduló egyik újjellemz je, hogy most nem rendszert korrigáló, hanem rendszerváltó paradigmára vanszükség.Az egyre inkább fenntarthatatlan természet és társadalom új gondolkodást követel, ezértnéhány témánkat érint új (zömében univerzális rendszerváltó) paradigma-hipotézistvizsgálunk meg:1. Az embert nem kell okvetlenül közvetlenül és személyesen fizikai vagy lelki létében tönkretenni. Az ember ezen a bolygón akkor is elpusztul, ha benne és körülötte a társadalom nemlétezik, felborul, szétzúzzák, vagy széthullik. A szuverén személy léte éppen úgy hozzá kötötta társadalomhoz, mint a szintén szuverén természethez.2. A társadalom többek között nem csak a) épített, második környezet, b) közösségi szövet,szerkezet és hálózat, c) intézményes állam, s önkormányzat, hanem els sorban a társadalomkollektív tudata.3. A társadalom nem csak az emberen kívül van, hanem belül is. A társadalom és kollektívtudata beépült az emberi testbe, az idegrendszerbe, az elmébe és az egyén tudatába is. Azemberben is a természet, társadalom és tudat: egy.4. Az ember és a társadalom egyaránt nem csak fizikai, hanem végtelenül összetett poszt-fizikai (szellemi, kulturális, tudati vagy például transzcendens) valóság is. Az el bbiparadigmákból következik, hogy minden valóságréteg (tehát természet, ember, társadalom,szellem, stb.) sokréteg anyagi/tudati valóságvektor.5. A társadalmat ugyanúgy, mint a természetet még mindig nem értettük meg, s kardinálistévedésként azt hisszük, hogy a természet csak anyagi-fizikai valóság. Azaz halott, érzéketlenvalóság, s ezért azt gondolhatjuk, hogy a halott valósággal bármit tehetünk büntetlenül. 3
  • 4. 6. Ma már megkockáztathatjuk azt a hipotézist, hogy a természet, a társadalom ugyanúgyvagy hasonlóan él, mint az ember. Ha a természet és a társadalom szervezett és bonyolult élet,akkor feltehet en oka, célja és következménye van létének.7. Ma az egyik legnagyobb titok, hogy az él szervezetek, dimenziók, struktúrák hogyankapcsolódnak egymáshoz, egyúttal miképpen feltételezik egymást, s a kölcsönös egymásrautaltságot miért és mikor bontják fel.8. Az ember a természetnek és a környezetnek is mindenekel tt az él társadalmon keresztül,a társadalom büntetlen kihasználásával árt, vagy használ. Ez egyre inkább fordítva is igaz, haa természet-környezet pusztít, akkor els sorban az él társadalmat teszi tönkre és így nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is megszüntetheti az embert.9. Még változatlanul azt is hisszük, hogy a társadalom szintén hideg-rideg, tárgyi-intézményivalóság, amely nagyon is hasonlít a csak naturálisnak hitt valóságra, s ezért a társadalmat isbüntetlenül, er szakosan alakítani lehet. A természet és a társadalom azonos érzéketlen,gyakran durva kezelése természetesen nem más, mint az anti-kultúra, vagy a valódi kultúrahiánya, a kultúra helyére tolakodó alacsony kulturáltságú, önpusztításra is alkalmascivilizáció.10. Ma már egyaránt lehet séggé vált, hogy az ember, a természet, a civilizáció, a társadalom(a gazdaság is, mint a társadalom alrendszere), vagy a kultúra fenntarthatatlan legyen. Ezekmindegyike külön-külön is veszély, de több fenntarthatatlanság összekapcsolása végveszély.11. Az együttes fenntarthatatlanság tudatosulása és az evvel járó új globális magasabbtudatállapot viszont az emberiség nagy esélye s lehet sége, függetlenül attól, hogy aklímaválság már kezelhetetlen, a társadalmi valóság részben kezelhet , vagy az átfogógazdasági krízis látszólag oldható meg.12. Nagyon valószín , hogy az emberiség már többször (majdnem teljesen) elpusztult, denagyon kevés tudásunk van arról, hogy végül is mi – vagy hány és milyen tényez - mentettemeg. A természet (egy bárka és a víz, amin a bárka nem süllyedt el), egy család és gyorscselekvése (egy m köd mikro-társadalom), a csoporttudat (a megmenekülünk-tudat ésbizonyossága), vagy a teremt er (Isten)? 4
  • 5. 13. Az ezredforduló utáni új valóság és új tudat legfontosabb üzenete, hogy semmi (sem atermészet, sem a társadalom, s t az emberiség többsége) nem menthet meg az eddigiszemélyes vagy kollektív „mentési gondolatokkal és szerszámokkal”.Nem lehet feladatunk, hogy az új, gondolkodási-rendszereket megjelenít paradigma-hipotéziseket ebben a tanulmányban kibontsuk, s egyúttal tételesen érveljünk mellettük, vagyakár ellenük is. A küls -bels él valóság radikális viselkedés-váltása legyen elégfigyelmeztetés arra, hogy minden eddigi értelmezés-kísérletünk újragondolásra szorulhat.Csak a második pontra szeretnénk visszatérni, mert változatlanul fontos, hogy a társadalmatne naturális, vagy ne pusztán intézményi valóságnak tekintsük. Robert E. Park és Richard W.Burgess írta: „A közfelfogás néz pontjából a „társadalom” gyakran nem más, mint atársadalmi intézmények összessége. A család, az egyház, az ipar és az állam mint együttvévealkotja a társadalmat. Ebben a szóhasználatban a társadalmat a társadalmi struktúrával, azemberek számára többé-kevésbé küls dleges valamivel azonosítják.”1 A társadalomvalóságának ez is egy rétege, de ez a „küls dleges valami” nem a társadalom lényege vagyteljessége.Ez a tanulmány „mindössze”, vagy els sorban bolygónk környezeti és más válságának –további szempontokat sem elhanyagolva - a társadalom és a társadalom kollektív tudata általikezelését és ennek sokféle, különböz típusú alternatíváit vázolja.A fenntarthatóság folyamatos újraértelmezéseA fenntarthatóság újragondolásra vár a társadalom és a társadalmi tudat szempontjából, s ezegyben annak vizsgálata is, hogy a világban ma jelen lév – uralkodó és kisebbségi –társadalom-formációkat mennyiben és hogyan jellemzi a fenntarthatóság.A jelenlegi pénzügyi és gazdasági világválság kit n en feltárja és megmutatja, hogy atársadalmak önreflexiói, önmozgásai, önmentési reakciói mire képesek, és f ként mire nemképesek még krízis helyzetben sem, mert a jelenlegi gazdasági fenntarthatósági követelményszinte kizárólag a fenntarthatatlan pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság elérésére törekszik.Ha a közelmúltat az ipari korral és az ipari társadalommal, a jelent a posztipari korszakkal,vagy a pénzpiaci újkapitalizmussal írjuk le, amely egyébként a posztipari és az ingformációskor (vagy információs kapitalizmus) keverék modellje, akkor ebb l az is következik, hogy se 5
  • 6. a közelmúlt, se a jelen világmodellje nem alkalmas a sz ken vett gazdasági-társadalmifenntarthatóság elérésére. Már azért sem, mert a jelen világállapotai még az új tudást semhasznosítják.A fenntarthatóság új értelmezési kereteEltér a fenntartható fejl dés közpolitikai és tudományos fogalma. A fenntartható fejl déskategóriája az ipari kor egyik utolsó fogalma, amely az ipari-posztipari kor korrekciójátcélozza. A fenntarthatóság tehát csak rendszerkorrigáló fogalom és az ipari kor eddigifejl dés és/vagy növekedés felfogása is értelmét veszti. Ezért helyettük a funkcionális ésszubsztanciális globalizáció2keretei között új fogalmakat kellene keresnünk, ráadásul atermészeti-környezeti fenntarthatóság a funkcionális globalizációban megoldhatatlannakt nik. Az elmúlt évtizedben átmeneti – még mindig nem paradigmaváltó – fogalmai voltakpéldául a fenntartható információs társadalom, a fenntartható posztpiaci társadalomkategóriája, viszont a tudás- és tudatfejleszt kor már a szubsztanciális fenntarthatóságotköveteli.A 21. század elején észrevehet , hogy reális közeljöv képként csak a globlokál típusú és csakfelemás fenntarthatóság remélhet . A fenntarthatatlanság mindaddig általános marad, amíg azökológiai kríziseket csak ökológiai krízisekként értelmezzük. Szintén észrevehet , hogylétrejött (az els és második természeti valóság mellett) a harmadik valóság, a globlokálvirtuális valóság, amely értelmezhetetlen a hagyományos fenntarthatósággal. A maitudományos térelmélet jórészt másolja, vagy alig gondolja tovább a 20. századtérgondolkodását, ami szintén fenntarthatatlan, noha a fenntarthatatlanság alapvet en aglobális társadalmi tér egyik jellemz je. Mintegy lábjegyzetként ide tehetjük: korunk aláthatatlan és rövidesen a látható paradigma-váltások folyamata lehet, avagy lassan egyedülcsak ez a paradigmaváltás lehet fenntartható.A globalizáció lényegileg új térid egyrészt a három (és az id vel négy) dimenziós földivalóságban, másrészt a fizika nyelvén mondva ez már ötdimenziós transznacionálishipertérben. Az értelmezés szempontjából fontos, hogy új globalizáció-lokalizáció teremtetteúj térben (térid ben) a környezeti tér tartalma és szerkezete kib vült: • Az univerzális természeti térid , avagy az öt természeti alrendszer (atmoszféra, hidroszféra, litoszféra, bioszféra és a föld belsejét jelent geoszféra) változatlan; 6
  • 7. • A globális második természeti tér a nooszféra, technoszféra; • A virtuális poszt-természeti (vagy harmadik természeti-környezeti) tér, például az infoszféra, a cyberszféra; • Az el bbi három szerkezeti elem együttese, az integrált természeti-környezeti tér, avagy az ökológiai téregyüttes; • A természeti-környezeti terek egyúttal többszintes (globális, kontinentális, nemzeti és lokális) társadalmi terek. • Mindegyik társadalmi tér egyben a kollektív társadalmi tudati terek megnyilvánulásai.Ezért joggal mondhatjuk, hogy a fenntartható fejl dés elmélete nem lehet más, mint azösszetett ökológiai-társadalmi (s t kollektív tudati) tér változásának, változásfolyamatánakelmélete. Ez az új felfogás: új paradigma.A tudományos szakirodalomban közben az egyik új elmélet, a kockázati világtársadalomelmélete váltotta ki talán a legnagyobb visszhangot. Az új elmélet (Ulrich Beck, 1997.) szerintaz ökológiai globalizáció három – hagyományos paradigmaként - veszélyforrást er sít fel: 1.a gazdasággal összefügg ökológiai pusztítások és ipari-technológiai veszélyeket; 2. aszegénységb l fakadó ökológiai pusztítás és ipari-technológiai veszélyeket; 3. a tömegpusztítófegyverek bevetésének veszélyeit. Mindez avval való szembesülést jelent, hogy ezek aveszélyek civilizációs önpusztítást jelenthetnek és a közös végzet tapasztalatát kelthetik.Beck felfogása azonban szerintünk szükségképpen kiegészíthet a (4) globális-kontinentálispolitikával, (5) a globális tudással, tudásalkalmazással, (6) a globális társadalommal, (7) azemberiség kollektív tudatállapotával, (7) stb. összefügg ökológiai veszélyekkel. Akiegészítések nélkül nincs új paradigma.A kockázati társadalom fogalma mellett új paradigma a Gaia-koncepció. Így egy másik újfelfogás szerint (James Lovelock, 1990., 1991.) a teljes földi bioszféra több mintalkotóelemeinek együttese. Az elmélet – mint az köztudott - az él és nem él organizmusokkényes és egymásra ható, ideális életfeltételekre törekv egységét mutatja be.Lovelock híres elmélete a földbolygót egyetlen egységes és önszabályozó rendszernek tartja.A földön az élet annak köszönheti közel négymilliárd éves fennmaradását, hogy Gaiaönszabályozó mechanizmusai az állandóan változó feltételek mellett is az élet számáramegfelel tartományban stabilizálják a légkör összetételét és a h mérsékletet. Az élet 7
  • 8. geofiziológiai szempontból olyan rendszernek a sajátossága, amely nyitott az energia- ésanyagáramlásra, és egyúttal képes arra, hogy a küls körülményekt l függetlenül állandóértéken tartsa bels tulajdonságait.Ezért Lovelock felfogása szintén továbbgondolható, mert az eredeti elmélet részben maradt aföld fizikai-anyagi valóságként való felfogásán belül, másrészt elment ennek a valóságképneka határáig, hiszen a Gaianak már-már valamilyen elmével vagy tudattal rendelkeztulajdonságát feltételezte. A tudományos vita még korántsem zárult le, s t a posztnormáltudomány a fizikai-anyagi valóság létét is megkérd jelezte, mi több megcáfolta. A föld ezértvalószín leg olyan fizikai és posztfizikai szuprarendszer, amely valamilyen önszabályozókibernetikus öntudattal rendelkezik. A Gaia ezért – az általunk megtapasztalt méretekhezképest - hatalmas él lénynek tekinthet , amely az emberiség akaratával, érdekével szembenhozhat döntést.A Gaia tehát szintén kockázati tényez . Ezért minimális feladat, hogy bolygónkkal – akölcsönös tisztelet és elfogadás jegyében – minimum párbeszédet folytassunk.A fenntarthatóság fogalmának típusaiA fenntarthatóság értelmezésének széles szellemi készlete alakult ki. Az uralkodó négyfogalom és gondolkodási modell röviden így jellemezhet :1. A fejl dés-központú (és/vagy gazdaság-központú) fenntarthatóság. Indikátorok: egy f rejutó GDP, beruházások aránya a GDP-ben, áruk és szolgáltatások kereskedelmi egyensúlya,adósság a GNP arányában, az anyagfelhasználás intenzitása, egy f re jutó évesenergiafogyasztás, ipari és lakossági szilárd hulladék mennyisége, stb.2. A természeti er forrásokkal (vagy/és természeti feltételekkel) való gazdálkodás központúfenntarthatóság. Indikátorok: üvegház-hatású gázok kibocsátása, ózonkárosító anyagokhasználata, m velhet és folyamatosan m velt terület, m trágyák használata, fakitermelésintenzitása, elsivatagosodás által fenyegetett területek, éves zsákmány a f bb fajokból, évesvízkivétel a felszíni és felszín alatti vizekb l a rendelkezésre álló teljes mennyiségszázalékában, a védett területek aránya, stb.3. A társadalom-központú (szociális jólét, s szociális igazságosság alapú) fenntarthatóság.Indikátorok: a szegénységi szint alatt él népesség %-a, jövedelmi egyenl tlenség indexe, 8
  • 9. munkanélküliségi ráta, születéskor várható élettartam, biztonságos ivóvíz-ellátás, alapfokúorvosi ellátás, feln ttek írni-olvasni tudási aránya, egy f re jutó lakásterület, a népességnövekedési rátája, stb.4. Az el bbi három fogalom és felfogás együttes alkalmazása. Indikátorok: a gazdaság, atársadalom és a természet-központú fenntarthatóság indikátorai.Az ezredforduló után még mindig ezek az uralkodó gondolkodás-modellek. Ez aháromközpontú fenntarthatóság korábban ugyan új paradigma is volt, mára azonbanelvesztette presztízsét és mozgósító kapacitását, mert a civilizáció fenntarthatatlanságát ezzela gondolkodással, s az ebb l kiinduló programadással nem lehetett megoldani. Ez akkor semtörtént volna másképpen, ha ezt a felfogást – paradigma módosításként – továbbfejlesztjük, spéldául nem csak anyagi jólét alapú életmin ség-központú fenntarthatóságként, vagy a túlzotter forrás használatra és általában a túlfogyasztás visszafogására épített fenntarthatóságként,vagy az ökológiai láblenyomat csökkentését szolgáló fenntarthatóságként definiáljuk.Az új fenntarthatóság fogalmai, néz pontjaiAz általános és az egészre irányuló új világkép (és világtudat-kép) tételesen felvázolható. Azúj valóság tehát összetett és sokdimenziós valóság: els és második természet, személyes éskollektív tudat, szellemi valóság, transzcendens valóság, virtuális valóság. A valóság térben(térid ben) megjelen sokszintes valóság így vertikális, horizontális és ugyanakkor térfelettivalóság. Az él , ön”változtató”, „tudatos” természet nem azonos a halott és/vagy létez ,anyagként-tárgyként kezelt természettel. A fizikai vagy naturális valósággal nem keverhetössze a szellemi valóság (a kollektív tudással vagy elmével). A gazdaság szintén nem csaktermelés, árucsere és gazdasági piac, hanem szintén sokvektorú (természeti, társadalmi,szellemi, mentális, stb.) valóság, amire a gazdasági-pénzügyi válság ismét megtanítja acivilizációt. Az él , önfejleszt társadalom nem azonos az „objektív”, alávetett, államosítottvagy manipulált társadalommal (látható és láthatatlan). Ezért a gazdaság, a társadalom vagyaz állam szükségképpen egyszerre funkcionális és szubsztanciális valóság. Minden valóságél szervezet, teremtett és teremt , amelynek saját törvényei, önálló programjai, önmozgásai,kapcsolódásai és hálózatai vannak.Az új fenntarthatóság – több változatban - tehát ebben az új világkép rendszerbenfogalmazható meg érvényesen. Ezt a kisebbségben lév új gondolkodás-modell hálózatot, a 9
  • 10. jelen és a jöv fenntarthatóságának új fogalmi készletét azért nehéz csoportosítani, mert amodellek még nem teljesen kristályosodtak ki, s az indikátorok többségét még nem tisztázták.A régi paradigmát el ször mintegy halálos sebként – a már említett - a Gaia-központúfenntarthatóság felfogás bontotta meg. Közben egyre szélesed társadalmi körökben anövekedést elutasító integrált környezeti és társadalmi fenntarthatóság gondolata terjedt el.Ugyanakkor a kollektív tudatemelés alapú integrált fenntarthatóság koncepció még nem váltismertté, de a tudás, tudat és spirituális javulás alapú fenntarthatóság teóriája napirendrekerült.Több gyökeresen új, más, komplex fenntarthatóság közelítésr l, felfogásról, értelmezés-vízióról beszélhetünk:1. Humán ökológia (alternatív értelmezések: ember és környezete ökológia, jó élet ökológia,autonóm természeti ökológia, tranzakciós ökológia, humán környezeti ökológia, stb.) Él -önszervez , sokrét természeti-társadalmi-kulturális központú fenntarthatóság modellek.2. Társadalmi-közösségi ökológia (alternatív kategóriák: kollektív felel sség alapú ökológia,települési ökológia, közösségi ökológia, stb.). Él társadalom központú fenntarthatóságmodellek.3. Transzcendens ökológia (alternatív nevek: spirituális ökológia, ökoteológia, szakrálisökológia, remény teológia, stb.). Ökoteológiai fenntarthatóság modellek: például keresztényés más vallásból kiinduló, kozmikus intelligencia vagy gnózis alapú felfogások.4. Tudat ökológia (alternatív fogalmak: kollektív intelligencia alapú ökológia, poszt-ökológia,lét-ökológia, új tudatosság ökológia, etikai ökológia, stb.). Kollektív tudat központúfenntarthatóság modellek.Ha szeretnénk összefoglalni az új megközelítéseket, b vebben így jellemezhetnénk az új –részben egymást átfed , részben kiegészít , részben új irányokat nyitó - ökológiai modelleket:1. Mi a humánökológia?„Az ember és a környezete kölcsönös egymásra hatásával foglalkozó ökológiai tudományág.A környezeten a természeti, kulturális és társadalmi környezetet egyaránt értik. A fenntartható 10
  • 11. életmód, az új típusú tudatosság és a környezeti változások egységes néz pontú, folyamatosdiskurzusra alapozott vizsgálatára a humánökológiát javasolhatjuk.A humánökológia olyan környezeti alaptudomány3,mely szervez dési mintáit figyelembevéve nehezen sorolható be a természettudomány/társadalomtudomány felosztásba. Azonbanmindenképp embertudományról van szó, érdekl dési területe és vizsgálódási technikáialapján. A humán ökológia „tehát az ember és környezetének kapcsolatait, összefüggéseit,állapotát, és perspektíváit elemzi, melynek keretében foglalkozik az ökológiatudományelméletével és tudománytörténetével, a humánökológia meghatározásával ésrészterületeivel (antropológia, szociálantropológia, evolúcióelméletek, ember és természet, azagronómia humánökológia dimenziói, a természetvédelem humánökológiája), a történelmiökológia kérdéskörével, a kultúra - ökológia és a politikai ökológia területeivel. Érinti aglobális programokat, világjelentéseket, az új nemzetközi rend kritikai aspektusait, a "zöld"politikai mozgásokat, a harmadik világ helyzetét a világ környezetvédelmében, valamint abékekutatások, konfliktuskutatások és az egyes kormányzatok környezetvédelmi politikáinakterületét.”Lányi András az ezredfordulón – egy könyvel szóba rejtett - elmélyült esszével4 szólítottameg a hazai értelmiséget. Ennek summázata így hangzik: „A humánökológia a szimbolikuskörnyezetben zajló emberi együttélést vizsgálja.” „Mivel az emberi élet eredendadottságának nem az individuális különlétet, hanem az együttlétet tartja, a humánökológianem fogadhatja el a pozitivista és redukcionista társadalomelméletek kötelez kiindulópontját,a „társadalmi egyént”: empirikusan csak a biológiai egyed és a társadalmi viszony léteigazolható. Még kevésbé ismerheti el a – társaiktól és környezetükt l függetlenített – egyéneksokaságából formális vagy ideológikus ismérvek szerint képzett kollektívumokels dlegességét. Az elvont egyéniség és a még elvontabb közösség-koncepciók helyettkiindulópontját a személy életét alkotó kapcsolatokban keresi. Végül szükségképpen el kellhatárolódnia „az ember halálát” proklamáló strukturalista és posztstrukturalista irányzatoktólis, ahol maga a rendszer él önálló életet – a társadalmi érintkezés intézményei -, az erkölcsiszemélyiség pedig elt nik az egymás iránt közömbös bioszféra és technoszféra közt.”2. Mi a társadalmi ökológia?Lányi András egy másik, szintén korábbi írásában5 így fogalmazott: ”A környezetikölcsönhatások jelent ségének felismerése tehát párhuzamosan terjedt a természet és a 11
  • 12. társadalom kutatói között. A közös tematika elkerülhetetlenné teszi az interdiszciplinárisegyüttm ködést – anélkül természetesen, hogy a két tudásterület tételezésmódjának alapvetkülönbségér l megfeledkeznénk. A bioszféra-krízis nem értelmezhet a humaniorák bevonásanélkül, az iskolai környezeti nevelés nem érhet célt, amíg csak a természetismereti tárgyaktananyagában szorítanak neki helyet, a környezet pusztítása ellen fellép társadalmimozgalmak joggal követelnek ökológiai belátáson alapuló politikát.”Werner Kroh hosszú cím tanulmányában (Egy ökológiai etika alapjai és perspektívái - Ajöv iránt érzett felel sség, mint a teológia kihívása6) világosan összegez:„Mármost abba a kérdésbe ütközve, hogyan szervezhet meg a jöv iránti kollektívfelel sség, Jonas alapvet dilemmával találkozik: Egyfel l tudván tudja, hogy a hatalomkorlátozásának "a társadalomból (kell) kiindulnia, mivel semmiféle privát felismerés,felel sség vagy aggodalom nem elegend a meglátott feladathoz", és "csupán a politikailagérvényesített társadalmi fegyelem legnagyobb mértéke képes a jelen el nyeit alárendelni ajöv hosszútávú parancsának". Hiszen többé nem csupán a felhasználásnak, hanem a hatalommegszerzésének a mérséklésér l is szó van. Másfel l azt hiszi, hogy a megkövetelt (harmadikfokú) új hatalmat, amely az embert nemcsak önmagától védi meg, hanem a természetet is azembert l, csak egy elit tudja etikailag és intellektuálisan átvenni; s hogy következésképpen a"felel sségteli lemondás politikájának jöv beni szigorában a demokrácia (aholszükségszer en a jelen érdekeltségei viszik a szót), legalábbis ideiglenesen alkalmatlan", és ezid szerint, még ha "ellenkezve" is, mégis csak a "zsarnokság (Tyrannis) különböz formáit"mérlegelhetjük.”3. Mi a transzcendens (vagy spirituális) ökológia?György Lajos – Mit jelent materialistának lenni, ha nincs többé anyag?7 cím esszéjében -összefoglalja Theodore Roszak 1992-ben megjelent A Föld hangja cím könyvéneküzenetét: „A kozmosz és a föld (Gaia) – él, célja van, tudatuk is van, de az számunkra, azember számára megfejthetetlen és megismerhetetlen. Az ember megjelenése a mindenségbenszükségszer , nem véletlen. Az ember, aki evett a tudás fájának gyümölcséb l, igyekezettelfeledni, amit a mindenségt l - (Istent l) kapott. Saját játéka, hatalma, önzése érdekébenelnyomja legjobb (Isteni, kozmikus) énjét, ökológiai tudattalanját. Célunk annakfelszabadulása, megismerése.” 12
  • 13. „Ha az ökológia számunkra együttlétezéstan8, egyben minden létez kölcsönhatásánaktudománya is, akkor nem hagyhatjuk vizsgálódásunk körén kívül az anyagi világ és a nemanyagi kölcsönhatásának kérdését. A szakrális szemiotika és kommunikáció, a misztikustapasztalatok, a Szent megtapasztalásának és a rituális-mágikus jelenségek antropológiaijelenségvilágának körét. Egy átfogó ökológia nem tekinthet el a transzcendens és az anyagivilág viszonyának vizsgálatától, ez álljon bár mély ökológiai alapokon, vagy közeledjentárgyához a kultúratudományok relatívizáló nyitottságával. Még akkor sem tekinthet el, ha azökológiai biológiai alapparadigmája számára már a humánökológia létjogosultsága is kérdésesvolt.”Az egyik indiai szerz koncepciója9 meggy z :„Gaia, a Mélyökológia, a Permakultúra és aBioregionalizmus egy integrált természetszemlélet gyakorlati alapját képezik. De a világ nemtartható fenn csupán gyakorlati elképzelésekkel. A szellemre is szüksége van. Ha nincshelyünk a szellem számára, céltalanok leszünk. Ezért a Teremtés szellemisége, amely aszentség iránti érzékenységet segít fejleszteni, az ökologikus világszemlélet lényeges része.Mit jelent a Teremtés szellemisége? Ez nem egy vallás, nem azt jelenti, hogy templomba kelljárnunk, vagy a Bibliát kell olvasnunk. Azt jelenti, hogy az emberi lélek és a talaj istenieszmével van átitatva.A Teremtés szellemisége hozzásegít, hogy a természetet és önmagunkat másképp lássuk. AFöld szent, a fák szentek, és szentek a folyók és a hegyek is. Az indiai emberek azt mondják:ez Ganges szent folyója. A Ganges a világ összes folyóját szimbolizálja, és minden folyószent. Indiában sok él fa szentély van. Nincs szükségünk templomokra, minden fa szentély. ATeremtés szellemisége a minden élet iránti tisztelet érzését fejleszti, nemcsak az emberi életiránti tiszteletet. A legtöbb ember elfogadja, hogy az emberi élet szent; nem vehetjük el azemberi életet. Értékeljük az embert, pusztán, mert ember. Hiszünk az emberi életszentségében; ezt kell kiterjesztenünk minden életre. Az emberi kapcsolatokon belülelfogadjuk mások segítségét, szolgálatát. Ilyen alkalmakkor azt mondjuk, "köszönöm",kifejezve a hála érzését – ez a hála a Teremtés szellemisége.”4. Mi a tudatalapú ökológia?Karsai Gábor Filozófia és ökológia10 cím tanulmányában a fontosabb filozófusoktermészettel, ökológiával kapcsolatos nézeteit elemzi.„Whitehead szerint az emberi tudat vagyértelem valójában egy sokkal mélyebb kreativitás vagy teremt er sajátos felfokozódása. Ez a 13
  • 14. kreativitás minden természeti létez ben m ködik, minden történés tanúbizonyságot tesz róla.Voltaképpen nem más, mint az adott történés vagy létez szubjektivitásának, a környezethatásaira adott aktív válaszának, a puszta passzív alkalmazkodáson túli eredetihozzájárulásának az elve. A receptivitás, a küls hatások befogadása minden létez benkiegészül valamiféle spontaneitással, szabad ön- és környezet-meghatározással. A világ, atermészet, a környezet nem hatásbefogadások puszta összessége, hanem él és dinamikuskölcsönhatások komplex egésze, hálózata, nyílt rendszere. Minden létez vagy történés"észleli" a környezetét, befogadja, magába építi annak hatásait, és a maga részér l,kialakulásának, létesülésének folyamatában "válaszol" ezekre a hatásokra, min síti azokat.”„Az itt csupán vázolt, és részletesen nem kimunkált filozófiai alapelvek megítélésem szerintlehet vé teszik az "ökológiai gondolkodás" filozófiai megalapozását, végs soron a természetiés az emberi (tudati) valóság közös filozófiai alapra helyezését, különválasztásukfelszámolását, és a közös világ egységes szerkezetének feltárását.”„Egy bizonyos pont után a társadalom kollektív tudatának súlya újra akadályokat, korlátokatgörget az egyéni emelkedéshez, ami így csak pillanatnyi betekintést enged a fejl désmagasabb szintjeibe. Eme korlátok feloldása a fejlett tudatok csoportos együttm ködésévelérhet el, ami egyúttal megnyitja a társadalom el tt a tudat alapú kormányzás lehet ségét is”(Dienes István, fizikus).Néhány fontosabb – vagy karakterisztikusabb - idézetet ismertettem, természetesen számostovábbi felvetésre hivatkozhattam volna.Sokan beszélnek tehát az ökológia és a társadalom összekapcsolásáról, de egyel re kevéskutató, vagy értelmez gondolkodó beszél önálló társadalmi ökológiai szemléletr l. Enneknagyon egyszer okai vannak: a társadalmat még mindig szintén nem értjük, s azt semnagyon, hogy milyen kardinális szerepe van az ökológiai problémák megoldásaszempontjából is. Holott a természet is társadalmasult valóságforma, s t a környezettársadalmi produktum, ráadásul régóta jól tudjuk, hogy minden tény társadalmi konstrukció.Szinte minden csak a társadalmon keresztül vagy/és a társadalomban létezik.A fenntartható társadalom koncepciója 14
  • 15. A globális-lokális társadalom és természeti környezete között szoros egymásra utaltság ésinterakció van. A társadalom természeti környezetben jön létre, s a természeti környezetmeghatározza a társadalmat. A kapcsolat még ennél is lényegibb: a társadalmak (és atársadalom egységei) a környezet megtartói vagy felél i, s fordítva, a környezeti állapotok ésváltozások tehát minden közösség és társadalom fenntartói, vagy létfeltételeinekmegkérd jelez i. Az összetett környezeti rendszerek és az összetett társadalmi rendszereknem csak hatnak egymásra, hanem egységes természeti-ökológiai rendszerként léteznek.Ez az összefüggés eddig is világos volt. Nézzük a kés bbi, vagy jelenlegi súlyosabbfelismeréseket. Az önszervez d , vagy a társadalom által kontrollálhatatlan természet, vagy aéppen a társadalom által megzavart vagy tönkre tett természet tulajdonképpen bármikor, aligkiszámítható módon elpusztíthat társadalmi csoportokat. A társadalom tehát védtelen. Azember személyesen, egyedül, társak nélkül – bármilyen egyéni természetpusztító cél isvezérelje – az univerzális természetet nem képes elpusztítani, vagy f ként csak egyes lokálistermészeti közegnek okozhat károsodást. A sokaság, a társadalom, s különösen a globálistársadalom viszont nem csak önmagát, hanem magát a természetet (s t a bolygót) is képestönkre tenni vagy elpusztítani. A természet tehát védtelen, ha természetesen eltekintünk aposzt-természeti (például metafizikai) védelemt l.Ez a kett s védtelenség elve. Ám a természet súlyosabban kiszolgáltatott, mint az ember vagya társadalom. Az új ökológiai gondolkodás azonban azt is feltételezi, hogy az emberitársadalom az egyetlen olyan kockázati tényez , amely képes a természet totális pusztítására.A tétel ellentéte is igaz: az emberi társadalom az egyetlen olyan tényez , amely képes atermészet-környezet megóvására, helyreállítására. Ezért bármikor, bármilyen ökológiaikrízisr l beszélünk, legyen világos, hogy végs soron csak a társadalom segíthet.Az állam, a technológia, a tudás (vagy bármi más eszköz) csak hozzájárulhat akríziskezeléshez. Kitüntetett szerepe egyedül a társadalomnak van, amely integrálja, er síti ésvégigviszi a legjobb személyes és tudatos egyéni elképzeléseket. Ember nélkül nyilván nincsközösség és társadalom, ám közösség és társadalom nélkül az ember slény, vagy jobbesetben studat.Ezért mindennem fenntarthatóság – de nem kizárólagos - kulcsa: a társadalom, ha az képesönmagában fenntartható lenni, s képes hatékonyan fellépni mondjuk a természet, a gazdaság,vagy a kultúra fenntarthatósága érdekében. Ezért a jöv titkos és nem titkos kulcsa: a 15
  • 16. társadalom, avagy az emberek együttes cselekvése. Ha más és jobb világot akarunk, ezalapvet en a társadalom jobbvilágot-teremt képességének alkalmazásától függ. Legyenközben az is világos, hogy a társadalom ma azért t nik alkalmatlan jobbvilágot-teremteszköznek, mert nem értjük a társadalmat, vagy felületesen ismerjük, s nem tudjuk jobb célokérdekében dinamizálni.A társadalom: üres el ttünk. Foncsorozott üveg, ami nem tükröz vissza semmit. A tükör-képtelenség oka lehet akár a tükör hiánya is. Holott a társadalom nem izolált, rideg, fagyottvagy lélektelen valóság: a társadalom kett s értelemben is forró valóság. Egyrészt azért, merta társadalom az a valóság, amely minden embert létét megrövidíti, az egyén – különösen, hatudás- és tudat- és közösségszegény - tényelegesen és szimbolikusan is els sorban atársadalomba hal bele. A betegségek zömében csak következmények. Másrészt azért, mertegyedül a társadalom és a kollektív tudat emeli ki az egyént természeti és környezeti korlátaiközül, s t a társadalom közvetíti az embernek a tudásokat, hiteket, részben a vallásokat, így atársadalom tesz létrát a Istenhez vezet lépésekhez is. Kivételek azok a magas rangú (tehátmagas tudatú) személyek, akik kétségtelenül tartósan magas tudatállapotban vannak, s ennekrévén nincsenek alávetve a társadalom transzcendencia-szolgáltatásainak sem. Ám a tanítványsem jut el egyedül, Mester nélkül a Himalája barlangjaiba.Ezért aktuális (vagy els ) paradigmaként létkérdés, hogy a különböz társadalmak maugyanúgy fenntarthatatlanok lehetnek, mint az ipari-posztipari civilizáció, amelynek egyik újparadigmája, hogy a gazdaság nem tudja eltartani a társadalmat, ráadásul a gazdaságnakalávetett társadalmak – a sokféle közvetett er szak hatására – láthatóan hozzáidomultak afenntarthatatlan gazdasághoz. A másik új (rész)paradigma ezért az, hogy a társadalom nemtud mit kezdeni a fenntarthatatlan gazdasággal; a kölcsönös fogság állapotában a gazdaságokés a társadalmak egymást húzzák lefelé, miközben a gazdaságok és társadalmakegyüttm ködését szervez és az állami intézményeket m ködtet hatalmi elitek képtelenekmegoldani a válságokat.A harmadik paradigma-elem, hogy a természet figyelembe vétele nélkül sem a gazdaság, s tsem a társadalom nem tudja eltartani, mi több jólétbe emelni az embert. Eljutottunk avégpontig, vagy annak közelébe: nemcsak a gazdaság nem tudja eltartani a társadalmat,hanem a társadalom sem az embert, az emberi életet, mert a közösség és a kultúrakártyavárként omlik össze a fenntartható társadalom nélkül. A kiterjedt ökológiai és gazdaságiválság felszínre hozott két alaptörvényt: a természet fenntarthatatlansága egyre inkább együtt 16
  • 17. jár a társadalmi fenntarthatatlanságával, az utóbbi pedig elvileg-logikailag akár az utolsó földiember és tudat kipusztulását is jelentheti, ami egyébként nem biztos, hogy az ember – mintbiológiai-társadalmi reprodukció - kihalását hozza magával.A társadalom ugyanakkor nem, vagy nemcsak pusztán fizikai létforma, vagy nemcsakmásodik természeti környezetként megtestesül naturális valóság. Avagy a társadalom –jelképesen – nem csak sok egyes ember gazdag együttélési rendszerei, s nem csak családikapcsolatokban, emberek házaiban, vagy közintézményekben és épületeikben fejez dnek ki.A társadalom szellemi valóság (is), mert minden egysége, eleme, „mozdulata” szellemikomponens. Így a társadalom lelki, vagy spirituális valóság (is), még akkor is, ha ennek sem atársadalom sok tagja, sem az egyes ember nincs tudatában, pedig minden egyes darabja,viszonya, emléke és jöv álma metafizikai természet . És a társadalom lényegileg mindigvirtuális valóság (is), mert a társadalmat senki nem tudja megfogni, mint egy tárgyat, vagy atársadalomba nem lehet úgy beleülni, mint egy autóba.A társadalmat az emberek szinte kivétel nélkül labirintus rendszerként élik meg, amelyneknem találják a kijáratát, holott a társadalom eredetileg azért jött létre, hogy járható utatkínáljon a vacsorához, a f tött barlanghoz és az Istenhez. A társadalom labirintusként valótételez dése azért veszélyes, mert a társadalom, s benne az egyén tartósan idegen,veszélyeztetett, kiszolgáltatott és sokszor az önmagára nézve krízist jelent veszélyforrásokatsem észleli.A veszélyeztetett ember aztán önmagára is veszélyes, legfeljebb a durva vagy a finom, ateljes vagy részleges, a látható vagy láthatatlan önpusztítások között válogat. Az anyagilétezés abszolutizálása vagy a mértéktelen túlfogyasztás vagy a tényleges Abszolútumelvetése mind-mind valamilyen típusú önpusztítás, vagy önkárosítás. Mindez egyébként atársadalom fenntarthatatlanságának is tárgyszer tájleírása. És akkor is tiszta igazság ez, haszámtalanszor megtapasztalhattuk, hogy minden egyes emberben ott él az Önvaló, vagy aszemélyes Isten, avagy az isteni Én, de ugyanakkor minden ember lelke mélyéb l, vagy azörökké rejtett tudatalattijából el hívható az ön- és világpusztító er , ami önmaga által nemmindig kontrollálható.A társadalom életképességét, krízismegoldó kapacitását vagy lelkiállapotát így az is rontja,hogy a naturális társadalom sokáig érzéketlen a természeti bajok iránt, s t jellegéb l fakadóannem is rezonál érzékenyen a környezet romlásának figyelmeztet jeleire, mindaddig nem, 17
  • 18. amíg a társadalom fizikai (vagy akár szellemi) létét nem veszélyeztetik az ökológiai (vagybármilyen más) válságok.Niklas „Luhmann a társadalom specifikumát11, alapját a kommunikációban látja. Mindaz atársadalmat jelenti, ahol kommunikáció megy végbe, a környezete pedig az ezen kívüli világ.A társadalom tehát nem képes a környezetével kommunikálni, csak a környezetér l, vagyis avizek szennyezése, a vadak pusztulása nem okoz addig társadalmi rezonanciát, amíg nembeszélnek róla. Mint korábban láttuk, a társadalom részrendszerei a saját kódjukkalszelektáltan észlelik a környezetüket, maga a társadalom mint egész viszont nem rendelkezikilyen kóddal, és így egységesen csak kivételes esetben képes a környezetére reagálni, példáulegy földrengésnél. A luhmanni konklúzió ebben az összefüggésben: a társadalom, mint egésznagyon alacsony rezonanciafokkal rendelkezik a környezete irányába.”A társadalom feltárása azonban megcáfolja azt a luhmanni tézist, hogy a társadalom alapja akommunikáció, mert a társadalom elkezd (vagy hatékonyabban kezd) él szervezetként éskollektív cselekv ként m ködni, ha er s konfliktushelyzetbe kerül. A társadalom értelmezéseviszont azt a tézist is elveti, hogy a társadalom lényege „csak” szervezet, vagy például aközcselekvés, hiszen az új tudomány elemzései már kimutatják, hogy az intézményestársadalom közösség mindig függ a kollektív tudattól. A kollektív tudat ugyan függ az emberiszemélyes tudatoktól, de – ez az új paradigma-hipotézis – nincs alárendelve a naturálisegyéneknek és társadalmaknak, mert a jelek szerint egyrészt önálló fizikai és nem-fizikaimez , másrészt még magasabb, nem a földi civilizáció által befolyásolható még magasabbtudatmez khöz köt dik.A társadalom projektum most azonban egyszerre több titok dimenzióba ütközik. 1. Amagasabb tudatállapotban lév egyén képes-e személyesen befolyásolni a kollektív tudatot,amely a befolyásolás után megváltozva számos-számtalan emberre hat befolyásoló er ként?2. Ha egyszerre több magas tudatállapotban lév egyén (mintegy tudatközösségként) képes-ecsoportosan befolyásolni a kollektív tudatot, amely az intenzív befolyásolás után számos-számtalan emberre hat új módón er s befolyásoló er ként? 3. Az ember egyénileg vagycsoportban kollektíven hat az emberiség tudatmez jére, akkor ez a tudatmez képes-ebefolyásolni a természetet és a természeti-környezeti viselkedést? 4. Ha a társadalmi tudatotnem alulról, vagy nem az ember fel l nézzük, akkor ez a mindenkori, egyszerre változatlan ésfolyton változó emberiség-tudat milyen „öntudattal”, milyen „önprogrammal” rendelkezik? 18
  • 19. 5. A kollektív tudatra felülr l (vagy bármilyen irányból, vagy dimenzióból) és nem az ember(s t nem az egyéni isteni Én) irányából milyen transzcendens hatások érik?Vagy hagyjuk el a spirituális tér- és id feletti mez ket (vagy akár feltételezzük azt, hogy nemis léteznek), kérdezzük meg, hogy a kollektív társadalmi tudatnak milyen a viszonya,interakciója a kollektív tudással (az univerzális társadalmi vagy/és kozmikusintelligenciával)? És teljesen mindegy, hogy milyen és hány további kérdést teszünk fel, aztne feltételezzük, hogy mindegyik kérdés értelmetlen vagy értelmezhetetlen. A végtelenvalóság soha nem zárt, mindig nyitott, csak az vet dhet fel, hogy meddig és mennyire látunkel a küls -bels végtelenben. Nincs hova és nincs esélyünk kihátrálni vagy elmenekülni anyilvánvaló és nem oktalan kérdésfelvetések el l.Az ember esetleg persze elmenekülhet majd más bolygóra, ahol a természeti környezet sokkalrosszabb min ség is lehet, ám sikeres menekülésének és megmaradásának feltétele, hogy atársadalmat is magával menekítse. Egyedül senki nem repül át, mondjuk, a Marsra, aholönmaga a sivatagos felszín alatt vagy felett aligha teremt saját létének paradicsomot. Ha ezígy van, akkor az is törvény és igazság, hogy érdemesebb a földet és társadalmát megmenteni,mint az emberiség fizikai exportjában gondolkodni.A mindenkori társadalom és társadalmi tudat tehát akkor válik fenntarthatóvá, ha el ször is,megértjük, hogy a társadalom sokszintes, sokvektorú valóságrendszer és valósághálózat. Ez azösszetett valóság egyszerre racionális és racionálitáson túli, ezért ugyanolyan természet , mintpéldául egy tizenhárom éves kamasz, vagy egy negyvenhárom éves feln tt, akit senki nem tudbábként rángatni, vagy tárgyként kezelni. Másodszor megérthetjük, hogy ez a bonyolultkapcsolat rendszer, oda-vissza kommunikáció és egyszerre spontán és tervezett cselekvésegyrészt nem véletlen, s nem csak szándékos, másrészt nem csak oksági, s okságon túli,harmadrészt kézzelfoghatóan evilági és ugyanakkor világon túli. Önmagában egyszerre képeserkölcsös és erkölcstelen, vagy akár erkölcs nélküli lenni.II. János Pál pápa üzenetéb l12 idézhetünk: „A modern társadalom nem lesz képes megoldásttalálni az ökológiai válságra, hacsak komolyan át nem gondolja egész életformáját. A Földtársadalmainak jó része az igények azonnali kielégítésének és a fogyasztásnak a b völetébenél, miközben közömbös marad az okozott károkkal szemben. Amint azt már kifejtettem, azökológiai krízis világosan rámutat az emberiség erkölcsi válságának mélységére. Ha hiányzikaz emberi személyiség és az emberi élet értékének megbecsülése, elveszítjük érdekl désünket 19
  • 20. mások, és maga a Föld iránt is. Az egyszer ség, önmérséklet és önfegyelem valamint azáldozatos lélek a mindennapi élet részeivé kell, hogy váljanak, különben mindannyian egysz k réteg körültekintés nélküli életformájából származó következmények áldozatai leszünk.”A pápa üzenete az evilági erkölcs újrateremtését szorgalmazza, miközben evidens, hogy atranszcendens szinten nincs más, mint erkölcsös teremtett világ. Ide nyulunk vissza er ért éshitért, s innen vezérelve törekszünk a társadalmon keresztül elvégezhet ökológiai egyensúlyvisszaállítására.A fenntartható (és/vagy újraalkotott) társadalomprogramjaJelenleg ugyanúgy nincs egyesített társadalomelmélet, ahogy hiányzik az egyesített fizikavagy természet elmélet. Ha nincs egyesített társadalomelmélet, akkor aligha lehetséges afenntartható társadalom elmélete. Ha nincs a társadalom egészére rátekintésünk, akkorszükségképpen töredékes lesz a fenntartható társadalom felfogása. Ezt a tételt szinte mindenfontos publikáció igazolja. Például Donella és Dennis Meadows a kilencvenes évek elejénpublikált egy fontos tanulmányt13 a fenntartható társadalom értelmezésér l és programjárólA tanulmány összefoglalja, hogy a fenntartható társadalomnak egyrészt milyennek nem kelllennie, másrészt az is, hogy milyennek kell lennie. A negatív mutatók közül kiemelhet : afenntartható társadalom nem a fizikai expanzióban, hanem a kvalitatív fejl désben érdekelt;nem merevedik bele a jelenlegi igazságtalan elosztási viszonyok változatlanságába; nemfeltétlenül a kilátástalanság és stagnálás társadalma; technikai vagy kulturális értelemben nemkell primitívnek lennie; nem egy megmerevedett világ, melyben a népesség, vagy a termelés,vagy bármi más abnormális módon állandó állapotban marad; nem fogja megszüntetni aszabadság fontos fajtáit; nem feltétlenül szükséges, hogy uniformizált társadalom legyen;semmi nem utal arra, hogy antidemokratikus, kellemetlen vagy unalmas legyen. Éslegf képpen: a szerz k szerint semmi oka nincs annak, hogy a nem megújuló er forrásokat nehasználják, amennyiben használatuk megfelel a fenntarthatóság kritériumainak, „nevezetesena megújuló helyettesít k kifejlesztése követelményének, hogy egyetlen jöv beli társadalom seépüljön olyan er forrásokra, amelyekr l hirtelen kiderül, hogy kifogytak vagymegfizethetetlenné váltak”. 20
  • 21. A felsorolás leplezetlenül mutatja, hogy a két szerz tudatosan belül marad a kapitalizmus-újkapitalizmus hagyományos paradigmáján, s t a tanulmányuk elején maguk is beismerik,hogy az általuk felvázolt fenntartható társadalom koncepció nem sokban különbözik attól,amelyben az emberek ma élnek.A tanulmány második felében el ször összefoglalják, hogy mik jellemezhetik a fenntarthatótársadalmat: 1. a visszajelzés tökéletesítése, azaz például jobban meg kell ismerni az emberipopuláció jólétét, valamint a lokális és globális er forrásokat és szemétlerakókat; 2. Areakcióid k felgyorsítása, avagy aktívan keresni kell azokat a szignálokat, amelyek jelzik, haa környezet károsodik; 3. A nem megújuló er források felhasználásának minimalizálása; 4. Amegújuló er források eróziójának megel zése; 5. Minden er forrás maximális hatékonyságúhasználata; 6. A népesség és a fizikai t ke exponális növekedésének lelassítása és végülmegállítása. Szerintük „…az utolsó tételnek nagy a jelent sége. Intézményi és filozófiaiváltozásra, valamint társadalmi innovációra van szükség. Megköveteli a kívánatos ésfenntartható népesség- és termelési szint meghatározását. Inkább a fejlesztés, mint anövekedés eszméjéhez kapcsolódó célok megfogalmazását kívánja meg. Egyszer en, delényegre tör en egy olyan emberi létezés célképzeteit igényli, amelynek nincs szükségeállandó fizikai expanzióra.”Ez a néhány utolsó mondat új paradigmák keresését jelzi, de csak az elvont célképzetekigénylését követeli. De melyek ezek? Tanulmányuk végén három területen új gondolkodásmódszükségességét emelik ki. Az egyik a szegénységre, a másik a munkanélküliségre, a harmadik– ez a legérdekesebb – a kielégítetlen anyagi szükségletekre vonatkozik. A szegénységkezelésér l azt írják, hogy a világ ökológiailag és gazdaságilag eggyé forrott, mindnyájan ittélünk ezen a levadászott területen, amelyen van még mib l elboldogulni, ha ügyesenszervezzük. A munkanélküliségnél az új gondolkodásmód például az, hogy a foglalkoztatásnem lehet követelmény a megélhetés számára, így jelent s kreativitással létrehozható egyolyan gazdasági rendszer, amely igazságosan osztja el a munkát és pihenést. A kielégítetlenanyagi szükségletek kapcsán azt mondják, hogy a lelki kiüresedés az egyik legnagyobbéltet je az anyagi növekedés iránti vágynak, holott az emberek önazonosságra, közösségre,feladatokra, elismerésre, szeretetre, örömre vágynak, amelyek anyagi dolgokkal nemkielégíthet k.Donella és Dennis Meadows végül ezt víziót fogalmazzák meg: „Az expanzió korszakátlassanként az egyensúly korszaka váltja fel. Ennek az egyensúlynak a megteremtése az 21
  • 22. elkövetkez néhány évszázad feladata… Az új kor témája nem a fegyver és az ember és nemis a gép és az ember lesz; a nagy téma az élet újjászületése lesz, a mechanikus felcserélése azorganikussal, és a személyek mint minden emberi er feszítés végcéljának a rehabilitálása.M veltség, humanizáció, kooperáció és szimbiózis: ezek lesznek a világot átfogó új kultúrajelszavai.” Igen, legyen így. De egyel re semmi jele annak, hogy az egyensúly korszakajönne, holott a tanulmány megírása óta majdnem húsz év eltelt. Ha az ideális jöv höz néhányévszázad kell, akkor – ha minden így marad - arra sincs nagyon esély, hogy az emberiségodáig megmarad. Igen, a program nem más, mint az élet újjászületése, de hogyan érhetjük elezt?A két szerz tehát nem old meg semmit, az új gondolkodásmód náluk nem hoz új paradigmát.Ha viszont a szakirodalomban körbenézünk, ennél nem találunk jobb, átfogóbb, vagykidolgozottabb jöv képet. Ezért el ször tegyünk arra kísérletet, hogy Meadowsék hat pontbanösszefoglalt pozitív fenntartható társadalom vízióját gyökeresen kiegészítsük egytovábbgondolt, valóban új és fenntartható jöv t ígér világképpel:1. pont: Az új, fenntartható, globális-lokális világrend. A jelenlegi gazdasági világrendet nemelég – ugyanebben a logikában – javított világrendre váltani. Az új és más típusú világrend-modellek kitalálása most folyik. Mindegyik világrend típus újragondolt, fenntartható és/vagyújrateremtett lesz.2. pont: A poszt-piaci (poszt-t ke alapú) gazdaság, avagy a poszt-kapitalizmus utáni újgazdaság. A kapitalista (vagy ami még rosszabb: az un. szocialista, tehát államkapitalista)gazdaság nem átmeneti, hanem általános krízisben van, amelyet ma még makacsul védenek apiacpárti dogmatikus ideológusok. A szemléleti vagy stratégiai alternatíva hiányzik. Mindegy,hogy a következ félszázad milyen új gazdaság-modelleket dolgoz ki, ám ezek mindegyikevalamilyen mértékben poszt-piaci, vagy/és már nem a mostani t ke-központú gazdaság lesz.A gazdaság koordinálását se a láthatatlan kéz, se a látható kéz nem tudja ellátni: jön atudásbeli, a társadalmi, az erkölcsi, vagy a spirituális posztpiaci szabályozás.3. pont: Részvételi állam, részvételi (és elektronikus) demokrácia. Az elmúlt századok állam-modellje, vagy tágabban politika-, hatalom-, kormányzás típusa egyarántm ködésképtelenségét, reformképtelenségét, kríziskezelési képtelenségét mutatja. A folytonújragenerált hatalom- és öncélú igazgatás-központúságot felváltó modellt egyaránt jellemzimajd, hogy egyrészt az állam- (vagy közösség-) polgárt nemcsak bevonja, hanem annak 22
  • 23. részvételére épít, másrészt a mai képviseleti (kvázi) demokráciát felváltó részvétel központúdemokrácia jön létre, harmadrészt a társadalomnak alárendelt, a társadalmat aktivizálópolitikai rendszer visszanyeri reform- és cselekv képességét, legitimitását és kohézióteremtlehet ségét.4. pont: Az intelligens, hálózati, civil társadalom, lokalitás reneszánsz. A mediatizált hatalmiérdekeknek (és játékszabályoknak) alávetett, ezért magas fokon manipulált és kiszolgáltatott,szétesett és izolált, információ- és tudás hiányos, önszervezésben alulteljesít , dialógusra éskooperációra alig alkalmas társadalmak helyett magas szinten képzett, gazdag identitáskészletre épít , kreatív, önszabályzó, önszervez , intelligens és széles körben – vertikálisan éshorizontálisan – együttm köd , s t fenntartható civil társadalmak alakulnak ki. Ezek apolitikai-hatalmi struktúrákat és intézményeket ellen rzik, s a globális, nemzeti és lokálisszinten egyaránt folyamatos önépítkezéseket folytatnak. A hálózati társadalmakban a lokálisszinteken új min ségek – új önkormányzati, önellátási, önszervezési elvek és formák - jönneklétre.5. pont: Állam- és hatalomközpontú nemzet helyett, erkölcs, tudat és tudat-központú nemzetekegyüttm ködése. Az elmúlt századokban a küls és bels veszélyeztetettségek miatt anemzetek (kivéve az uralmi központokat megtestesít nagy államokat, nagy nemzeteket)alapvet en védekezésre kényszerültek és létmódjuknak els sorban az er snek akartnemzetállamokat tartották. A kifelé támadó, a befelé szintén gyakran támadó nemzeteket – azúj típusú világrendben, értékrendben, kooperációs rendben – felválthatja a tudás, az érték, azerkölcs, a magasabb kollektív tudatállapot központú nemzet-modell.6. pont: Új tudás, poszt-normál (és/vagy poszt) tudomány. A közelmúlt, a jelen és a közeljövegyaránt tudáshiányos világát (gazdaságát, társadalmát, államát, stb.) nem lehet fenntartani,ráadásul az elmúlt évtizedekben szinte minden kontinensen, vagy országban folyamatosanszületik a paradigmaváltó új tudás, új (már nemcsak poszt-normál jelleg ) tudomány, újmetafizika vagy új teológia számos iránya, gondolkodási modellje. A tudás-alapú gazdaság éstársadalom nem illúzió, nem maszlag, csak nem a régi tudásokat kell a régi – avagyfenntarthatatlan módon – alkalmazni. Ezért a tudásteremtés és tudásközvetítés új programja,új intézményrendszere alakul ki.7. pont: Az ember újjászületése, el térben a tudat- és az elme, fókuszban a lelki-szellemiszükségletek. Ez a második ezredforduló szembesült a legélesebben avval, hogy az ember 23
  • 24. egészér l elképeszt en keveset tud, hiába megszámlálhatatlan tudományos kutatás éseredmény, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy az ember lényege nem a test és agy (ámmindegyik generálisan fontos), hanem mindenekel tt az elme, a lélek, és f ként a titokzatosés egyel re látszólag megfejthetetlen tudat. Ha hiányzik valami, méghozzá mindenhez,világrendhez, társadalomhoz, jöv höz, akkor ez nem más, mint a magas rend ember és annakmagas rend min sége.8. pont. Személyes és kollektív tudat emelése. Ha a 21. század f (vagy egyik f ) kérdése atudat, akkor az szükségképpen nem más, mint egyszerre a személyes és kollektív tudat, s t aszemélyes és kollektív tudat minden szintje, a tudattalantól a transzcendens tudatokig. Atudattípusok, a tudatformák, a tudatmin ségek, a tudatállapotok, a tudatváltások megértése éstudatos alkalmazása feltétele minden küls (gazdasági, társadalmi, ökológiai, stb.) ténylegesés valódi eredményt hozó változásnak is.9. pont: Erkölcs-központú világ, poszt-szekuláris világrend, új spiritualizmus, szakrálisdemokrácia. Ez a század avval a paradigmaugrást hozó változással is jár, ha az emberek ésideológusok többsége ezt még elképzelhetetlennek is tartja, hogy egyrészt véget ér a vita azIstenr l, hitr l, vallásról, a transzcendencia létezésér l, mert ezek a dimenziók, valóságok,min ségek vitathatatlanná válnak. Másrészt véget ér a vita erkölcsr l, etikai normákról, azerkölcsi szabályok feltétlen szerepér l, mert szintén vitathatatlanná válik, hogy bolygónk,civilizációnk, kultúránk fenntarthatatlan az erkölcsi rend nélkül. És akkor még az ismegtörténhet, hogy a hitek, a vallások, az etikák nem egymásban, nem egymás között keresikaz ellenséget.10. pont: Fenntarthatóság helyett újragondolás-újraalkotás. Vagy durvábban mondva, akapitalista, poszt-kapitalista – a kapitalista világrend lassú, alig hatékony, globáliskonfliktusokba sodró – kvázi-fenntarthatósága helyett nemcsak a mai egyre kevésbéfenntartható világrendben, hanem els sorban az új világrend-alternatívák valamilyenkombinációjában új természeti-környezeti koncepcióra és magatartásra lesz szükség. Ezt ajelenlegi fenntarthatóság fogalom helyett újragondolásnak-újraalkotásnak nevezném, mertalapja a természet, az élet és az ember új felfogása lesz.Íme, tíz pontban a kardinális kis káté. Ez így együtt nem más, mint az új program. Az újmódon fenntartható világrend, s fenntartható világtársadalom víziója. Ehhez sem kell azonbantöbb évszázad és nincs esély a világváltás kitolására, távoli id be való exportálására. 24
  • 25. Az új pontok egyúttal azt is jelzik, hogy nem csak a fenntarthatóságot, hanem a társadalmatmagát is újra kell gondolni. Minden eddigi közvélekedéssel és tudományos állásponttalszemben a társadalom nem els sorban „objektív valóság”, hanem többféle csoportostudatállapot és tudatmin ség. A tanulmány ezért röviden felvázolt egy társadalmi kollektívtudatelmélet hipotézist; a társadalmi tudat nyilvánul aztán meg korszellemként,intézményrendszerként, társadalmi viselkedésként, s a kollektív tudat igen intenzív, de rejtetthatásokat fejt ki minden emberre és személyes tudatra.A társadalomnak ez a kib vített, tudatközpontú elemzése azért fontos, mert az emberiség vagyegy-egy ország társadalma akkor lesz – új értelemben - fenntarthatóság-központú, vagyújraalkotás szándékú, ha ezt a filozófiai-metafilozófiai rendszert és ezt a min ségiéletkövetelményt a társadalmi tudat befogadja és támogatja. Az elkülönült, önjáró, lefojtott éselfojtó társadalmi tudat változása természetesen jórészt az egyének minél magasabb szinttudásától, tudatától és tudatosságától függ, azaz a kollektív tudatra tett visszahatásától.A tíz pontok mindegyik összefügg a kormányzás és önkormányzás min ségével és várhatóparadigmaváltásával. Ezért érdemes legalább felsorolnunk, hogy a következ fél századbanmilyen új, fenntartható és/vagy újraalkotott kormányzás-önkormányzás modell alternatívákválhatnak realitássá. Íme, a két – szükségképpen nem teljes – lista:Globális állam-modell lehet ségek: a. globális parlament és kormány, b. az államok intézményesített együttm ködése, c. a független globális hatóságok hálózata, d. az állam nélküli (globális) jog, e. a globális önszabályozó rendszer, f. a globális részvételi állam és globális civil intézmények, g. az elektronikus világ”kormányzás”, h) a globális intézményesített civil társadalom, h. a globális tudatos kollektív tudat – tudat”kormányzás”, i. több alternatíva sokféle kombinációja.Lokális állam-modell változatok: a. a lokális parlament és helyi kormány (új városállam), b. térségek és települések intézményesített együttm ködése, 25
  • 26. c. az államtól és helyi önkormányzatoktól független hatóságok rendszere, d. lokális önszabályozó rendszer „központ” nélkül, e. lokális részvételi önkormányzás és demokrácia, f. a elektronikus lokális e-parlament és digitális „kormány”, g. lokális – és intézményesített – civil irányítás, h) a lokális tudat”kormányzás”, h. több alternatíva kombinációja.Mindegyik alternatíva más elvek szerint, más módon nyújthat sikeres változást. Nemkétséges, hogy a felsorolt állam-önkormányzás modellek többségének még a neve sem ismert.Ez azonban nem olyan nagy probléma, mert a következ évek társadalmi disputáiban, aszakért k heves nyilvános vitáiban, az állami-önkormányzási modellkísérletek értékeléseibenaz új felfogások széles körben értelmezhet k lesznek. A fenntartható-újraalkotott társadalomkoncepciója így válik mindennapos ismeretté.A fenntartható társadalom jöv -forgatókönyveiEz a fejezet azt vizsgálja, hogy az önmagát is fenntarthatóvá tenni akaró társadalmi tudat ésmaga a társadalom – egyaránt okként és következményként – miképpen érheti el, vagyhogyan szorgalmazhatja a generális fenntarthatóságot, a Föld ökológiai megmentést, az eddigfenntarthatatlan civilizáció megzabolázását és egyúttal kulturálttá válását.A forgatókönyv alternatívák mellett az esélyek-esélytelenségek taglalására is kitérünk;nyilván külön kérdés, hogy új modellként a társadalom-központú fenntarthatóság növelésmennyire releváns és hatékony.A feltárt és röviden bemutatott válságtünetek régi, s új szemlélet értelmezései alapjánegyaránt megfogalmazhatók Európa (és benne Magyarország) jöv -forgatókönyvei.Hangsúlyozzuk, hogy ezek komplex gazdasági, társadalmi, tudásbeli, kulturális (stb.)alternatívák. El ször egy összefoglaló szcenárió készletet mutatunk be a lehetséges fontosabbforgatókönyvekr l, majd a forgatókönyvek bizonyítására egy-két fontosabb alternatívátrészletesen ismertetünk. Európa fontosabb jöv -forgatókönyvei14 (három kapitalista-újkapitalista és négy poszt-kapitalista modellként) hét alternatívában fogalmazhatók meg.A jöv modellek tényleges és/vagy szimbolikus nevei és jellemzéseik: 26
  • 27. 1. Modernizáció rendszerszer szupra-válsága, cs d gondnokság, régi világrend bukása éstársadalmi lázadások veszélye, negyed- és fél-diktatúrák kialakulása.A jöv alternatíva jellemzése: A 21. század els fele els sorban válságok, cs dök,visszaesések sorozata, átfogó reménytelenség-alternatíva, az Európai Unió cs dgondnok, s alegnagyobb veszélyek elhárítására koncentrál, ám a tagállamokban is számos negatívforgatókönyv mehet végbe, diktatúrák, polgárháborúk, terrorizmus. Tünetek: folyamatos,egymást er sít cs dök, gazdasági krízis, a klímakrízis megoldhatatlan, a modernizáció ésposzt-modernizáció elvei és intézményei csak részben kezelik a válságokat, társadalmiellenállások, az ifjúság lázadásai, a cs d következménye lehet valamilyen diktatúra-modellkialakulása is.2. Javított kapitalizmus folyamatos válsággal, szabályozott cowboy kapitalizmus, újraalkotottkapitalizmus, korrigált liberális világrend átmentése.A jöv alternatíva jellemzése: Marad a kapitalizmus, a pénzpiac központú kapitalizmus,legfeljebb szabályozottabb, ellen rzöttebb lesz, de a jóléti állam nem rekonstruálható, n aszociális egyensúlytalanság. Tünetei: az önkorrigáló, de alapjaiban nem változó világrend,részben államosított kapitalizmus, vagy regulált kapitalizmus, globálisan és kontinentálisanellen rzött pénzpiacok, vagy államilag szabályozott és felügyelt gazdaság, de a válságfolyamatos lesz!, a javított demokrácia modell jön, de az Európai Unió nem lesz egyesültEurópa3. Tudásközpontú világmodell, globális tudásvezérelt gazdaság, társadalom, intellektuáliskapitalizmus.A jöv alternatíva jellemzése: Poszt-információs kapitalizmus, a pénz helyett zömében a tudásaz uralkodó csereeszköz, s a tudás-szegénység felszámolása, el térben a tudás-integráló,innováló és hasznosító Európa. Jellemz i: tudás-kapitalizmus, vagy jobb esetben tudás-posztkapitalizmus, a globális tudásgazdaság csökkenti a kontinensek közötti (s kontinensekenbelüli) egyenl tlenségeket, kreatív és innovatív intellektuális t ke központú(poszt)kapitalizmus, az egyesült Európa lehet vé válik.4. Poszt-kapitalizmus, új gazdasági világrend, poszt-piaci (és nem csak t ke-alapú) gazdaság,,fenntartható gazdaság, társadalom és kultúra kora. Ez egyúttal már új poszt-szekurális15világrend. 27
  • 28. A jöv alternatíva jellemzése: A posztkapitalizmus lényege: t ke utáni, poszt-piaci korszak,már nem növekedés-központú paradigma, az egységes Európa nem els sorban politikai vagygazdasági, hanem érték- és életmin ség központú integráció, így új politikai modell alakul ki.Mutatói: nem (vagy nem els sorban) a profit a lényeg, hanem a kölcsönös – mindenkiegyformán jól jár alapú - érdek és érték egyeztetés, alternatív energiahálózatok, poszt-demokrácia: részvételi állam, elektronikus és/vagy részvételi demokrácia, középpontban afenntartható világ és fejl dés lehet vé tétele, a klíma krízis kezelése.5. Lokalitás-központú globalizáció, társadalom-központú világállapot, új szolidaritás, újközösségi identitás, direkt és/vagy közvetlen demokrácia kora.A jöv alternatíva jellemzése: A régi világrend széthullik darabokra, és dinamikus lokálishálózat(ok) jön(nek) léte, ez részben a lokális világ reneszánsza, a lokális „köztársaságok”rendszere, a lokalitás fontosabb, mint a globalizáció, új típusú nemzetállamok, lokalitás-alapúszövetségek, nem profit- és verseny-központú, hanem önellátás, öngondoskodás célúegyüttm ködések. Tünetei: önellátó, önfejleszt kis közösségek hálózatai, a globálisgazdasággal egyenrangú helyi gazdaság, lokális pénz bevezetése, társadalmat szolgálógazdaság, politika, a természetbe integrálódik vissza az emberiség, fenntartható világalternatíva a középpontban, részvételi önkormányzás, széleskör részvételi (és elektronikus)demokrácia.6. Tudás- és kollektív tudat-központú világrend, tudat-központú állam és társadalom, kultúra-vezérelt univerzális korszak.A jöv alternatíva jellemzése: Az egyes embert nem a pénz, a hatalom, a presztízs, hanem amagasabb min ség tudás és tudatosság vezeti, a társadalmakat nem a mohóság, az uralkodás,hanem a kollektív tudat min ségei irányítják. Jellemz i: középpontban a tudatfejlesztés áll, aszegénység és a kiszolgáltatottság sikeres lecsökkentése, a természet és környezet megóvása,rekonstrukciója, s harmónia az emberrel, a magas szint kultúra a magas tudás- éstudatállapotok kifejez dése, az új „világrend” teljesen meghaladta a posztkapitalizmust is.7. Erkölcs központú világrend, érték, vallás, hit orientált világállapot, globális vallási béke,poszt-szekuláris világrend.A jöv alternatíva jellemzése: Ha az ember nem csak fizikai, lelki és szociális, hanemspirituális lény is, akkor olyan világot teremt kívül és belül, ami érték, erkölcs, s vallás (vagy 28
  • 29. spirituális) alapú. Mutatói: nem a pénz, nem a tudás, hanem a tudattal együtt az etika, a vallás(stb.) értékei tartják össze és irányítják a világot (a gazdaságot és társadalmat is), aközéppontban az egymással dialógust folytató vallások, hitek, spirituális tapasztalatokvannak, erkölcs és hit alapú „világrend” születikA komplex forgatókönyv készlet - ezt vegyük észre - egyaránt tartalmaz paradigmakorrekciósforgatókönyveket (lásd az els hármat), s a különböz paradigmaváltó szcenáriókat (lásd azutolsó négyet). Ha esélyeket kell taglalnunk, csak azt mondhatjuk, hogy a közelmúlttapasztalata alapján csak a második vagy harmadik forgatókönyv diadala várható. De. Aválság minden eddiginél súlyosabb, az új paradigmák évtizedek óta készülnek, így a korszakszellemi-szakmai, vagy intézményi és társadalmi korlátai lazulhatnakAz els szcenárió így a cs d, a káosz vagy a hanyatlás, a második és részben a harmadikforgatókönyv a helyben járás, de a stabilizálás (és kollektív biztonság), a negyedik-ötödikjöv -alternatíva az új megoldások, a hatodik-hetedik szcenárió pedig az ideális jöv világteremtésének forgatókönyve. A várható történelmi valóság viszont soha sem egy, izolált jöv -alternatíva valóra válása, hanem akár kontinensenként, vagy kontinenseken belül, különbözarányban-mértékben integrált forgatókönyv-kombinációk eredménye!A jobb esélyek talán arról szólnak, hogy a globális világ, az Európai Unió, vagy akár mindeneurópai ország szükségképpen olyan alternatívákat ötvözhet, amely a jöv t eltolja aparadigmaváltás felé. Ha van a jelennek izgalmas és a válságnál súlyosabb kérdése, az éppenaz, hogy kontinensünk képes-e kilépni a rendszer- és paradigma-foltozások b vköréb l?Ha igen, kik, milyen gazdasági, társadalmi, politikai er k – milyen szellemi csoportokkalszövetkezve - állnak az élre? Egy valami bizonyosnak látszik: mindegyik jöv -forgatókönyvmodellhez hozzá tartozik egy válságértelmez és megoldó globális/nemzeti/lokálisválságtanács típus létrehozása. Így például mindenekel tt újra kellene gondolni, s ki kelleneegészíteni az összes forgatókönyv képviseletével a tervezett európai bölcsen tanácsát. Vagyaz európai nemzetek bölcsek tanácsait.Megjegyzés: Ma még kevesen látják, hiszik, hogy a globális-lokális régi rend folyamatosannövekv , elmélyül válságba kerül. Kevesek viszont csak ezt tartják reálisnak, az els és amásodik forgatókönyv együttes bekövetkezését. A kérdést nem kell, s nem lehet mosteldönteni, de kötelez lenne a negatív trendre is komolyan felkészülni. 29
  • 30. Utószó – avagy a forgatókönyvek megvalósíthatóságaHa tehát van, vagy lehet program, ha nincs minden veszve, vagy legalább lehet alternatíva,akkor nyilván még az a kérdés, hogy mikor valósítható meg, vagy egyáltalán bármikormegvalósítható-e? A zavaróan „hosszú” és változatlannak látszó jelen ugyaniskikerülhetetlenül válság, noha az egymást váltó válsághelyzeteket a társadalom mártudomásul veheti és megszokhatja, – csakhogy a belátható jöv rossz esetben tragédia lehet,vagy jobb esetben nem várt, vagy a várakozáson túli újrakezdés, ám ebben a századbanbármelyik is következik be, az eredmény gyökeresen más valóság és kollektív tudat lesz →Hol is tartunk tehát? Mit is üzenhetünk, hiszen pillanatok belül megint eltelik majd tíz vagyhúsz év? Mit is remélhetünk akkor is, ha a század húszas éveiben is esetleg ismét csak otttartunk majd, hogy a korábbi üzeneteket ismételjük? • Mintha minden most kezd dne, hiszen véglegesen új tér és id van • Az ajtók és ablakok kinyílnak, az ég is feltárul, de vihar van • Az új paradigmák, a paradigmaváltások új és új gondolkodást hoznak • Nincs miért és mit l meghátrálni, lehet új víziónk, saját programunk ésindulhat az új világteremtés.Hosszan folytathatnánk a remény-felvetéseket. Most ne tör djünk az id vel és az aktuáliskényszerpályákkal. Az új tudás már elérhet és alkalmazható, nincs akadálya az új elme- éstudatállapotoknak, végül új kollektív tudatállapotokba (is) léphetünk. A tényleges, újparadigmát megtestesít 21. századot várhatóan a bölcs id sebbek és az új nemzedékek hozzákel – vagy esetleg rontják el, amit nincs miért elrejtenünk: világkrízisek, lázadások,polgárháborúk jöhetnek.Az új fenntartható/újrateremtett világra jelenleg els sorban lokális-regionális szinten látunkpéldákat, mert a – legalább korlátozottan - fenntartható társadalomra egyel re els sorbanhelyi szinten van nagyobb esély. Az elmúlt másfél évtized Magyarországán, noha nálunk anagyobb lépték , az új paradigmákra alapozott társadalmi kísérleteknek nincs gazdaghagyománya, mégis néhány új lokális – min ségi - fenntartható modell született meg. Alegizgalmasabbak azok a lokális modellek, amelyek messze túllépnek a helyi természeti- 30
  • 31. környezeti fejlesztéseken, s komplex gazdasági, társadalmi, politikai és spirituálisvilágteremtésre vállalkoznak.A régi paradigmák „uralma” ellenére tehát már potenciálisan az új paradigmák korát éljük, aközeljöv – bármikor is lesz az - az új paradigmák elterjedése és érvényesülése lesz. Az újparadigma új gondolkodás – túllépés a naturális, anyagelv valóságon, a testen és afogyasztáson, avagy visszatérés az igazi „valóságokhoz” (tudathoz, térid höz, kultúrához),mert a funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes. Anyagtól atudatközpontú anyaghoz, s t a tudatig, a világegyetemt l az univerzális tudatmez kig, s apárhuzamos világegyetemekig, társadalomtól a társadalmi tudatig és tudatalattiig. Újvilágteremtés: bent az egyénben - és kint is a társadalmi térid kben. A fejlesztések így nemirányulhatnak els dlegesen, vagy kizárólag a tárgyi-anyagi következményekre (az „objektív”valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra). Gyors váltásindult el: a naturális történelemt l eljutunk a poszttörténelemig. Ideák cselekednek velünk.IrodalomA globális éghajlatváltozás, Védegylet, 2007.Alfred North Whitehead: Folyamat és valóság, Typotex Kiadó, 2001.Az OECD Tanács környezetpolitikai eszközei, KTM, 1997.Az ökológiai válság: közös felel sségünk: szentsége II. János Pál pápa üzenete,http://bocs.hu/vall-oko-konf-2001c.htmBaji Lázár Imre: Öko-platonista jegyzetek a kegyelem reményében, Ökotáj 39-40 szám,http://www.okotaj.hu/Béres Tamás: Természeti környezet és kereszténység,http://www.lutheran.hu/z/honlapok/eszak/urlap/037Boda Zsolt a globális civiltársadalomról http://www.ahet.ro/dossziek/kulpolitika/boda-zsolt-a-globalis-civiltarsadalomrol-59-101.htmlBoda Zsolt: Globális ökopolitika, Helikon Kiadó, 2004. 31
  • 32. Bolyki János: Teremtésvédelem. Ökológiai krízisünk teológiai megközelítése, Kálvin JánosKiadó, 1999.Borsos Béla: Azok a bizonyos könny léptek, L’Harmattan, 2003.Borús jöv t jósol James Lovelock, (ford: Illyés András)http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=20164/Donella and Dennis Meadows – Jorgen Randers: The Sustainable Society. In Donella andDennis Meadows – Jorgen Randers: Beyond the Limits. Post Mill, Vermont 1992., ChelseaGreen Publishing Co.Donella Meadows, Dennis Meadows, Jorgen Randers: Limits to Growth, The 30-YearUpdate, Chelsea Green Publishing, 2004.Dr. Bulla Miklós- Guzli Piroska: A fenntartható fejl dés indikátorai,http://www.kep.taki.iif.hu/file/Bulla_fenntarthato_fejlodes_indikatorai.docFaragó Tibor – Nagy Boldizsár (Szerk.): Nemzetközi környezet- és természetvédelmiegyezmények jóváhagyása és végrehajtása Magyarországon, KVM, ELTE Állam ésJogtudományi Kar, 2005.Felel sségünk a teremtett világért (szerk: Jávor Benedek), Védegylet 2004.Gyulai Iván: Gondolatok a fenntartható fejl désr lhttp://gtk.wigner.bme.hu/jegyzet/jegyzetmm/KornyezetiEtika/ketifejvv.dochttp://www.fsz.bme.hu/mtsz/termved/fejlod01.htm#1http://www.pierrejacquet.net/spip.php?article53Dr. Hermann Imre: A fenntartható fejl dés kudarcának oka a gazdasági fejl dés doktrínája(Mészáros Milán A Riói ENSZ Föld Csúcs kudarcának oka a fenntartható fejl dés doktrínájacím tanulmányához hozzáf zött gondolatok), 1996-1997.James Lovelock: The Revenge of Gaia: Why the Earth Is Fighting Back – and How We CanStill Save Humanity. Santa Barbara (California): Allen Lane. 2006. 32
  • 33. James LOVELOCKs web site - the international homepage, http://www.ecolo.org/lovelock/Jacquet, Pierre - Jean Pisany-Ferry – Laurence Tubiana: Gouvernance mondiale: lesinstitutions économiques de la mondialisation, In: Gouvernance mondiale, La DocumentationFrancaise, Paris, 2002 .Jávor Benedek: A kereszténység ökológiai küldetésehttp://www.jak.ppke.hu/hir/ias/200612sz/2006_1-2_2acta6.pdfJordán Ferenc: A kihalások története, Természet Világa, 129. évf. 3. számhttp://www.termeszetvilaga.hu/tv98/tv9803/kihal.htmlLányi András (szerk.): Természet és szabadság. Humánökológiai olvasókönyv, ELTESzociológiai és Szociálpolitikai Intézet: Osiris, 2003. 283 p.Lányi András: A humánökológia környezetfogalma és eszmetörténeti összefüggései (El szó aTermészet és szabadság cím könyvhöz, Osiris, 2000)Lányi András: Fenntartható társadalom, L’Harmattan, 2007.Lynn White: The Historical Roots of our Ecological Crisis. Science, vol. 155. 1967.Magyarul: Ökológiai válságunk történeti gyökerei. In: Lányi András (szerk.): Természet ésszabadság. Osiris, Budapest, 2000, 27–35.Molnár László: Környezeti etika,http://gtk.wigner.bme.hu/jegyzet/jegyzetmm/KornyezetiEtika/ketifejvv.docSenge, Peter M. (1998.): Az Ötödik alapelv, HVG kiadó, BudapestSteiner, Dieter - Nauser, Markus (ed.): Human Ecology. Fragments of Anti-fragmentaryViews of the World. Humánökológia London, New York : Routledge, 1993. xxv, 365 p.Takács-Sánta András (szerk.): Paradigmaváltás?!, L’Harmattan, 2007.Theodore Roszak: Az én kiteljesedése és az ökológia,http://terebess.hu/keletkultinfo/theodoreroszak.html 33
  • 34. Theodore Roszak: The Monster and the Titan: Science, Knowledge and Gnózis, Daedalus,vol. 103.3, 1974, magyarul: A szörny és a titán – tudomány, ismeret, gnózis (in: Természet ésszabadság, Osiris, 2000.)Turchany Guy, Füleky György, Turcsányi Károly, Vörös Mihály: Fenntartható fejl désproblematikája, el zményei és kilátásai, Liget, 2007/6Varga Csaba: A metaelmélet gyönyör sége, Kairosz Kiadó, 2008.Ugrin Emese – Varga Csaba: Új demokrácia- és államelmélet, Századvég, 2007.Varga Csaba (szerk.): Metaelmélet, metafilozófia, Stratégiakutató Intézet, 2005.Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika. Helikon Kiadó, Budapest, 2001.www.vedegylet.huwww.levego.huhttp://www.okotaj.hu/www.greenfo.huhttp://www.ttfk.hu/hetiokopol/http://hungary.indymedia.orghttp://www.metafuture.org/http://korny10.bke.hu/altern/http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov16/index.html 34
  • 35. JegyzetekRobert E,. Park és Richard W. Burgess: Társadalom, közösség, csoport. In: Természet ésszabadság, Osiris, 2000 180-183 o.A funkcionális és szubsztanciális globalizáció elméletét lásd: Varga Csaba: A globalizációmetafilozófája cím tanulmányában (in: V.Cs,: A metafilozófia gyönyör sége, Kairosz, 2008)3 Dr. Staller Tamás, Régheny Tamás: Humánökológiahttp://www.foek.hu/korkep/oktat/kurzusok/humanokologia.htmlLányi András: A humánökológia környezetfogalma és eszmetörténeti összefüggései (El szó aTermészet és szabadság cím könyvhöz, Osiris, 200)Lányi András: Miért tart az ökológia a politikától? Miért tart a politika az ökológiától?http://www.biostrat.org/misc/tud_unn_4.dochttp://www.c3.hu/~bocs/nincseg/okocon3d.htmForrás: http://bocs.hu/eletharm/harpart/rosz3p17.htmBaji Lázár Imre: Öko-platonista jegyzetek a kegyelem reményében. Ökotáj, 39–40. sz. 2008.31–46. o.Satish Kumar: Az ökológia elemei. (A cikk a Prakriti Indiai Nemzetközi Központban tartottszeminárium el adásán alapul, New Delhi, 1993. január. A Resurgence 160. számábólválogatta és fordította Faludi Erika.)http://www.okotaj.hu/szamok/31-32/ot31-09.htmKarácsony András. Ökológiai problémák és a modern társadalom, Valóság 1987/6,(Karácsony András Niklas Luhmann ökológiai nézeteit elemzi.)Az ökológiai válság: közös felel sségünk, Öszentsége II. JÁNOS PÁL PÁPA üzenete a BékeVilágnapja alkalmából, 1990 január 1.. Békesség a teremt Istennel, békesség az egészteremtett világgal. 35
  • 36. Donella and Dennis Meadows – Jorgen Randers: The Sustainable Society. In Donella andDennis Meadows – Jorgen Randers: Beyond the Limits. Post Mill, Vermont 1992, ChelseaGreen Publishing Co. Magyarul: Donella Meadows – Dennis Meadows: A fenntartható,társadalom, in. Lányi András (Szerk.): Természet és szabadság, Osiris Kiadó, 2000A világválság és következményei címmel 2008. október 31-én szakért i konferenciátrendeztünk Budapesten, ahol ezt a hét európai forgatókönyvet megvitattuk. A dialógusfontosabb tételeit beépítettük a forgatókönyvekbe.Hivatkoztunk már Jürgen Habermasra, aki ma már úgy látja, hogy a posztmodernizmus és azember hitszükségének kibékítése a feladat, mert a posztszekuláris társadalom nem lesz majdmentes a hitt l. http://integral-options.blogspot.com/2008/10/jrgen-habermas-notes-on-post-secular.html 36